Az emberi jogok védelme az EU-n kívül
Az Európai Parlament az EU határain túl is az emberi jogok hangos és állandó szószólója.
Az Európai Parlament – miként maga az EU is – felszólított minden országot, hogy hajtsa végre az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát és más nemzetközi emberi jogi szerződéseket.
A Parlament azt is igyekszik biztosítani, hogy az EU valamennyi nemzetközi tevékenysége – beleértve a kereskedelmet és a támogatást is – összhangban legyen az emberi jogi elvekkel.
A halálbüntetés és a kínzás hosszú évek óta a figyelem középpontjában áll. A Parlament által különös figyelemmel kísért témák sora a közelmúltban kiegészült az emberkereskedelemmel, a digitális jogokkal és más aktuális témákkal.
Hangok sok forrásból
Az Európai Parlament elnöke nyilvános nyilatkozatokban és üléseken szól a visszaélésekről.
A Külügyi Bizottság és az emberi jogokkal foglalkozó albizottság felhívja a figyelmet a jogsértésekre, és segít más képviselőknek a vitában való részvételben.
Valamint a Parlament strasbourgi plenáris üléshetén a kedd délutáni időpontban minden európai parlamenti képviselő egyesíti erejét e téren. Ezt a időpontot ugyanis az emberi jogokkal kapcsolatos kérdésekről folytatott vitáknak és „sürgős állásfoglalásoknak” szentelik.
Ezek az erőfeszítések eredményeket hoztak.
Egyes kormányok újragondolták intézkedéseiket, többek között a halálbüntetés bevezetése tekintetében is. Egyes nemzeti parlamentek pedig módosították vagy nem fogadták el a Parlament állásfoglalásaiban kifogásolt jogszabályokat.
Szaharov-díj
Az Európai Parlament minden évben odaítéli a gondolatszabadságért járó Szaharov-díjat az emberi jogokért és alapvető szabadságjogokért küzdő személyeknek vagy szervezeteknek.
A díj három évtizede hívja fel a figyelmet öt kontinensen kialakult helyzetekre.
A díjat egyes esetekben olyan egyéniségeknek ítélték oda, akiket hazájukban büntetéssel sújtottak, mert a szabadság előmozdításáért küzdöttek.
Közöttük volt például a Szaúd-Arábiában a véleménynyilvánítás szabadságának védelme miatt bebörtönzött blogger, Ráif Badavi, aki 2015-ben kapta meg a díjat.
A díjat 2017-ben hasonlóképpen Venezuela demokratikus ellenzéke és politikai foglyok százai együttesen kapták meg.
Máskor a díjat az emberi jogokért küzdő elismert személyiségek kapták meg állhatatos – és sokszor sok fájdalommal járó – munkájuk elismeréséül.
A díj 2014-es nyertese egy orvos volt a Kongói Demokratikus Köztársaságból, aki saját szavai szerint „gyötrelmesen szembesült” a háborúban megerőszakolt és brutálisan bántalmazott nők problémáival. Azóta életét a segítségnyújtásnak szentelte, szülővárosában több, mint 40 000 áldozatot gyógyított, és felhívta a nemzetközi közösség figyelmét a szörnyűségekre.
Denis Mukwege és minden díjazott erőfeszítése összekapcsolódik a Szaharov-díj hálózatában, amely egyúttal kapcsolatot biztosít európai parlamenti képviselőkkel és a civil társadalommal is, fokozva az emberi jogokkal kapcsolatos kérdésekben folytatott együttműködést.