A szülőjük által jogellenesen külföldre vitt gyermekek ügyeivel foglalkozó európai parlamenti közvetítő

 
 

A szülőjük által jogellenesen külföldre vitt gyermekek ügyeivel foglalkozó európai parlamenti közvetítő intézményét 1987-ben Lord Plumb kezdeményezésére hozták létre annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a különböző nemzetiségű szülők házasságából született gyermekeknek, akiket a házasság felbomlása után valamelyik szülő jogellenesen külföldre vitt.

A közvetítő feladata, hogy a gyermek érdekeit legfontosabb szempontként szem előtt tartva kölcsönösen elfogadható megoldást találjon abban az esetben, ha a különböző állampolgárságú házastársak/élettársak különválása után a gyermeket az egyik szülő jogellenesen külföldre viszi. 2014-ben Mairead McGuinness-t nevezték ki az EP közvetítőjévé, őt megelőzően Roberta Angelilli (2009–2014) Evelyne Gebhardt (2004–2009), Mary Banotti (1995–2004) és Marie-Claude Vayssade (1987–1994) töltötte be a tisztséget.

 
 

Az évek során a közvetítő hivatala fontos szerepet játszott az ilyen ügyek koordinálása és vizsgálata terén, és megoldási javaslatot nyújtott az egyes konkrét esetekben. A közelmúltban a stockholmi európai tanács következtetéseiben (2009) és a stockholmi program végrehajtásáról szóló bizottsági cselekvési tervben (2010) is meg van említve az a lehetőség, hogy családjogi közvetítői eljárást alkalmazzanak gyermekek jogellenes külföldre vitelével kapcsolatos ügyekben.

Az Európai Parlament aktív szerepet ezen a téren nem csupán jogalkotóként, hanem a mindig és kizárólag a gyermek érdekében eljáró közvetítő által felhalmozott tapasztalat közkinccsé tételével.

 

A közvetítő hivatalát jelenleg a jogász Simona Mangiante vezeti, aki a nemzetközi családjog szakértője, őt kell felkeresni az eljárások megindítása ügyében.

 
 
Mit jelent a közvetítés?

A közvetítés egy olyan alternatív vitarendezési megoldás, amely a konfliktus pozitív rendezésére irányul. A cél az, hogy egy harmadik fél, a közvetítő bevonásával a felek számára kölcsönösen elfogadható és kielégítő megoldás szülessen.

A gyermekek jogellenes külföldre vitelével kapcsolatos ügyek esetében a közvetítés célja, hogy a tárgyalások eredményeként a kiskorú kizárólagos érdekeit szolgáló megállapodás jöjjön létre. A szülőjük által jogellenesen külföldre vitt gyermekek ügyeivel foglalkozó európai parlamenti közvetítő fő feladata az, hogy segítse a szülőket a gyermekük jóléte szempontjából legjobb megoldás megtalálásában.
Annak érdekében, hogy megkíméljék a gyermekeket és a szülőket a bírósági eljárásokból adódó érzelmi és pszichés megterheléstől, az EP közvetítője tájékoztatást nyújt és tanácsot ad az alternatív vitarendezési móddal, azaz a mediációval (közvetítéssel) kapcsolatban.

A mediációs eljárás módszerei

A közvetítési eljárást igénybe venni kívánó szülőket találkozóra hívják az Európai Parlament épületébe vagy a kiskorú lakóhelyére (az eset körülményeitől függően), hogy a merev jogi eljárás keretein kívül vitassák meg a problémát. Az eljárás megbízható és hathatós támogatást nyújt abban, hogy egy ilyen megbeszélés létrejöhessen és eredményesen záruljon.

Amennyiben valaki közvetítést igényel, a közvetítő hivatala először megvizsgálja a kérelmet:

    a/ amennyiben nem áll fenn a közvetítést kizáró körülmény (pl.: bűncselekmény elkövetése), hivatalosan megnyitják a mediációs eljárást, és felkérik a feleket a közvetítésbe való beleegyezést kimondó nyilatkozat aláírására;

    b/ konferenciahívások, levél- és e-mailváltások formájában párbeszédet indítanak a felek közt annak megállapítása érdekében, hogy mely alapvető kérdésekkel kell foglalkozni a tárgyalások során;

    c/ miután közös megegyezéssel rögzítik a megállapodás kulcsfontosságú elemeit, megszületik a szöveg tervezete, amelyet aztán a mediációs találkozókon vitatnak meg a végleges megállapodás elérése céljából;

    d/ a közvetítésre az Európai Parlament valamelyik épületében kerül sor, a felek (néha konferenciahívás vagy videokonferencia útján), a közvetítői hivatal személyzete és adott esetben a felek jogi képviselői jelenlétében.

    e/ konferenciahívás vagy videokonferencia esetén a felek egy „intézményből”, például külképviseletről, konzulátusról vagy az EU-delegáció hivatalából vesznek részt a tárgyaláson;

    f/ a mediációs megállapodás véglegesítése után a felek és a közvetítő aláírják a szöveget, amely ezzel hivatalossá válik.

A mediációs megállapodás a felek között létrejött magánjogi szerződés.
A szerződés jogi érvényessége abból ered, hogy a felek a mediációs eljárás folyamán megvitatott kérdésekről kölcsönös megállapodásra jutottak.
Miközben elősegíti a megállapodás megkötését, az Európai Parlament közvetítője azt is biztosítja, hogy a megállapodás jogi szempontból kikezdhetetlen legyen, és ennek érdekében ellenőrzi, hogy a megállapodás tartalma jogszerű és igazságos-e.

Amennyiben a felek ezt igénylik, a mediáció eredményeként született végleges megállapodás a felek származása és/vagy lakhelye szerinti országban illetékes bíróság elé terjeszthető jóváhagyás céljából, és adott esetben felhasználható közös megegyezéssel történő különválás vagy a házasság felbontása alapjául.

A közvetítés ingyenesen igénybe vehető. Az Európai Parlament biztosítja a felek számára a megfelelő módon szerkesztett, jogilag érvényes megállapodás megkötéséhez szükséges jogi segítséget, és a közvetítő hivatala aláírja a megállapodást.

Az eljárás előnyei és eredményei

A felek által a mediációs eljárás során megkötött megállapodás révén elkerülhető a gyermek szükségtelen áttelepítése, a szülők aktívan és eltökélten foglalkozhatnak a családot érintő összes kérdéssel, és ez az eljárás gyorsabb és kevésbé költséges, mint a bírósági eljárás. Miután a felek megértették, elfogadták és aláírták a megállapodást, bíróság elé lehet vinni azt, és a bíróság hivatalos formába öntheti a megállapodás feltételeit egy olyan bírósági végzésben, amelyet más országokban is elismernek és végrehajtanak.

 
 
Egy esettanulmány
Child Abduction Diapo  
© Az Európai Unió fényképe

A gyermekek jogellenes külföldre vitele ügyeivel foglalkozó európai parlamenti közvetítőhöz fordultak egy francia anya és egy izraeli apa közötti, felügyeleti jogról szóló családi vita kapcsán.

A szülők sosem éltek együtt. Két évvel a gyermek születése után az apa pert indított az anya ellen, hogy közös felügyeleti jogot szerezzen és biztosítson magának azzal a céllal, hogy hozzá tudjon járulni a gyermek fejlődéséhez és tevékenyen részt tudjon venni az életében.

A nő először beleegyezett, hogy Izraelbe költözzenek, ám pár hónappal később visszatért Franciaországba, hogy gondoskodhasson gyengélkedő édesanyjáról, és magával vitte a gyermeket. Az apa ekkor a gyermek szülő általi jogellenes külföldre vitele miatt nemzetközi eljárást indított ellene.

Ezen a ponton az anya Roberta Angelillihez, a jogellenesen külföldre vitt gyermekek ügyeivel foglalkozó európai parlamenti közvetítőhöz fordult, aki tanácsadójával, Simona Mangiante ügyvéddel közösen közvetítési eljárást indított az ügyben. Az eljárást az Európai Parlament épületében folytatták le, videokonferencián keresztül mindkét fél részvételével.

Az eljárás eredményeképpen közvetítési megállapodás született, amelyben meghatározták a gyermek állandó tartózkodási helyét, a szülői felügyeleti jogot és a láthatási jogokat.

 
 
Tools
 
 
A szülőjük által jogellenesen külföldre vitt gyermekek ügyeivel foglalkozó európai parlamenti közvetítő
 
 
 
Az Európai Unió alapjogi chartájának 24. cikke
A gyermekek jogai
 
  1. A gyermekeknek joguk van a jólétükhöz szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A gyermekek véleményüket szabadon kifejezhetik. Véleményüket életkoruknak és érettségüknek megfelelően figyelembe kell venni az őket érintő ügyekben.
  2. A hatóságok és a magánintézmények gyermekekkel kapcsolatos tevékenységében a gyermek mindenek fölött álló érdekének kell az elsődleges szempontnak lennie.
  3. Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülőjével rendszeres, személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn, kivéve ha ez az érdekeivel ellentétes.