A szülőjük által jogellenesen külföldre vitt gyermekek ügyeivel foglalkozó európai parlamenti közvetítő

 
 

A szülőjük által jogellenesen külföldre vitt gyermekek ügyeivel foglalkozó európai parlamenti közvetítő intézményét 1987-ben Lord Plumb kezdeményezésére hozták létre annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a különböző nemzetiségű szülők házasságából született gyermekeknek, akiket a házasság felbomlása után valamelyik szülő jogellenesen külföldre vitt. 2009-ben Roberta Angelillit nevezték ki az EP közvetítői tisztségére, akit megelőzően Evelyne Gebhardt (2004–2009), Mary Banotti (1995–2004) és Marie-Claude Vayssade (1987–1994) töltötte be e funkciót.

A közvetítő feladata, hogy önkéntes megállapodást hozzon létre a gyermeket jogellenesen külföldre vivő szülő, valamint a másik szülő között, a gyermek(ek) érdekeit legfontosabb szempontként szem előtt tartva. Mivel a gyereknek joga van mindkét szülőjéhez, ezért bármelyik szülő kérhet közvetítési eljárást.

 
 
Mi a közvetítés?

A jogellenesen külföldre vitt gyermekek ügyeiben a közvetés egy olyan megállapodás elérésére irányul, amely a kiskorú érdekeit a leginkább szolgálja. A szülőjük által jogellenesen külföldre vitt gyermekek ügyeivel foglalkozó európai parlamenti közvetítő legfőbb feladata az, hogy segítse a szülőket a gyermekük jóléte szempontjából legjobb megoldás megtalálásában. Ezért hangsúlyozni kell, hogy a közvetítő alapvető feladata annak biztosítása, hogy teljes mértékben a jogellenesen elvitt gyermekek érdekeit szolgálják. Annak érdekében, hogy megkíméljék a gyermekeket és a szülőket a bírósági eljárásokból adódó érzelmi és pszichés megterheléstől, az EP közvetítője tájékoztatást nyújt és tanácsot ad az alternatív vitarendezési móddal, azaz a közvetítéssel (más szóval mediációval) kapcsolatban.

 
 
A közvetési eljárás módszerei

A közvetítési eljárást igénybe venni kívánó szülőket találkozóra hívják az Európai Parlament épületébe vagy a kiskorú lakóhelyére (az eset körülményeitől függően), hogy a merev jogi eljárás keretein kívül vitassák meg a problémát. Az eljárás megbízható és hathatós támogatást nyújt abban, hogy egy ilyen megbeszélés létrejöhessen és eredményesen záruljon.

A mediációs tárgyalás hatékonyságának és szakszerűségének biztosítása érdekében a szülőjük által jogellenesen külföldre vitt gyermekek ügyeivel foglalkozó európai parlamenti közvetítő segít abban, hogy minden egyes esetben megfelelő közvetítőkből álló csapatot állítsanak össze.

Az eljárás előnyei és eredményei

A felek által a mediációs eljárás során megkötött megállapodás révén elkerülhető a gyermek szükségtelen áttelepítése, a szülők aktívan és célirányosan foglalkozhatnak a családot érintő összes kérdéssel, és ez az eljárás gyorsabb és kevésbé költséges, mint a bírósági eljárás. Miután a felek megértették, elfogadták és aláírták a megállapodást, bíróság elé lehet vinni azt, és a bíróság hivatalos formába öntheti a megállapodás feltételeit egy olyan bírósági végzésben, amelyet más országokban is elismernek és végrehajtanak.

 
 
A közvetítő szerepe

TAz EU-ban folyamatosan nő a vegyes házasságok száma. Ha egy ilyen házasság felbomlik, a korábbi házastársak gyakran úgy döntenek, hogy visszatérnek a származási országukba. Ha egy házaspárnak van közös gyermeke, a helyzet nagyon bonyolulttá válhat. Gyakori, hogy miután a szülők elváltak, a gyermek(ek) felügyeletére nem jogosult szülő elrabolja a gyermek(ek) et, vagy megtagadja a visszaküldésüket egy láthatás után.

Egy másik forgatókönyv még gyakoribb: a gyermekeket az elsődleges gondviselőjük a másik szülő engedélye nélkül elviszi vagy visszatartja. Ez a másik szülő törvényes jogainak megsértése, és gyakran vezet bírósági eljárásokhoz.

A szülőjük által jogellenesen külföldre vitt gyermekek ügyeivel foglalkozó európai parlamenti közvetítő fő feladata az, hogy segítse a szülőket a gyermekük jóléte szempontjából legjobb megoldás megtalálásában. Ezért hangsúlyozni kell, hogy a közvetítő alapvető feladata annak biztosítása, hogy teljes mértékben a jogellenesen elvitt gyermekek érdekeit szolgálják. Annak érdekében, hogy megkíméljék a gyermekeket, a szülőket és más szorosan érintett feleket, például a nagyszülőket a bírósági eljárásokból adódó érzelmi megterheléstől és az elszakadástól, az EP közvetítője tájékoztatást nyújt és tanácsot ad az alternatív vitarendezési móddal, azaz a mediációval (közvetítéssel) kapcsolatban.

A felek által a mediációs eljárás során megkötött megállapodás révén elkerülhető a gyermek szükségtelen áttelepítése, a szülők aktívan és célirányosan foglalkozhatnak a családot érintő összes kérdéssel, és ez az eljárás gyorsabb és kevésbé költséges, mint a bírósági eljárás. Miután a felek megértették, elfogadták és aláírták a megállapodást, bíróság elé lehet vinni azt, és a bíróság hivatalos formába öntheti a megállapodás feltételeit egy olyan bírósági végzésben, amelyet más országokban is elismernek és végrehajtanak.

A mediációs tárgyalás hatékonyságának és szakszerűségének biztosítása érdekében a szülőjük által jogellenesen külföldre vitt gyermekek ügyeivel foglalkozó európai parlamenti közvetítő segít abban, hogy minden egyes esetben megfelelő közvetítőkből álló csapatot állítsanak össze.

A közvetítő e csapat összetételére vonatkozóan az alábbi szabály követésére törekszik: egy nő – egy férfi, egy jogász – egy nem jogász, akik mindketten beszélik a vitázó felek mindkét nyelvét.

 
 
Egy esettanulmány
Child Abduction Diapo  
© Az Európai Unió fényképe

A gyermekek jogellenes külföldre vitele ügyeivel foglalkozó európai parlamenti közvetítőhöz fordultak egy francia anya és egy izraeli apa közötti, felügyeleti jogról szóló családi vita kapcsán.

A szülők sosem éltek együtt. Két évvel a gyermek születése után az apa pert indított az anya ellen, hogy közös felügyeleti jogot szerezzen és biztosítson magának azzal a céllal, hogy hozzá tudjon járulni a gyermek fejlődéséhez és tevékenyen részt tudjon venni az életében.

A nő először beleegyezett, hogy Izraelbe költözzenek, ám pár hónappal később visszatért Franciaországba, hogy gondoskodhasson gyengélkedő édesanyjáról, és magával vitte a gyermeket. Az apa ekkor a gyermek szülő általi jogellenes külföldre vitele miatt nemzetközi eljárást indított ellene.

Ezen a ponton az anya Roberta Angelillihez, a jogellenesen külföldre vitt gyermekek ügyeivel foglalkozó európai parlamenti közvetítőhöz fordult, aki tanácsadójával, Simona Mangiante ügyvéddel közösen közvetítési eljárást indított az ügyben. Az eljárást az Európai Parlament épületében folytatták le, videokonferencián keresztül mindkét fél részvételével.

Az eljárás eredményeképpen közvetítési megállapodás született, amelyben meghatározták a gyermek állandó tartózkodási helyét, a szülői felügyeleti jogot és a láthatási jogokat.

 
 
Tools
 
 
A szülőjük által jogellenesen külföldre vitt gyermekek ügyeivel foglalkozó európai parlamenti közvetítő
 
 
 
Az Európai Unió alapjogi chartájának 24. cikke
A gyermekek jogai
 
  1. A gyermekeknek joguk van a jólétükhöz szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A gyermekek véleményüket szabadon kifejezhetik. Véleményüket életkoruknak és érettségüknek megfelelően figyelembe kell venni az őket érintő ügyekben.
  2. A hatóságok és a magánintézmények gyermekekkel kapcsolatos tevékenységében a gyermek mindenek fölött álló érdekének kell az elsődleges szempontnak lennie.
  3. Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülőjével rendszeres, személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn, kivéve ha ez az érdekeivel ellentétes.