Eurobarometer: The EP and the expectations of European citizens

This seventh Parlemeter survey was carried out by TNS Opinion & Social between 17 November and 2 December 2012 and involved 26 739 European citizens from the 27 EU Member States.

The main findings of this survey can be summarised as follows:

In the view of the 2014 European elections, two complementary analyses were dedicated to the electoral behaviour in the 2009 European elections.

Firstly, a desk research on the electoral behaviour in 2009. It aims at better understanding the results of the post-electoral survey of the European Parliament, of June 2009 (face-to-face with 26 830 European citizens), in which four profiles of voters and abstainers were identified.

Secondly, a qualitative study based on focus groups (3 focus groups per Member States, of a dozen participants each) that were conducted across the 27 Member States in March 2012. These were more particularly dedicated to the reasons of two categories of abstainers in 2009: the "impulsive" and "unspecified" ones.

With the June 2014 European elections on the horizon, and to coincide with the EP/national parliaments conference which took place on the 3 October 2012 on gender equality in the European Union, it seemed timely to revisit this question.

This study analyses the issues of concern to women in the EU since the 2009 European elections. The majority of Eurobarometer surveys conducted since this date have been analysed.

A 2014-es európai parlamenti választások közeledtével célszerűnek tartottuk, hogy széleskörű felmérést készítsünk arról, hogy az európai polgárok hogyan látják az Európai Uniót, milyen ismeretekkel rendelkeznek annak intézményeiről, valamint hogy milyen elvárásaik vannak ebben a válságos időszakban.

Az Európai Parlament ezen Eurobarométer-felmérésének terepmunkájára 2012. június 2. és 19. között került sor. A felmérést személyes megkérdezések formájában a TNS Opinion folytatta az EU 27 országában, 26 622 polgár körében.

This Flash Eurobarometer was conducted one day after the Irish referendum of 31st May 2012 on the Treaty on Stability, Coordination and Governance in the Economic and Monetary Union (Fiscal compact). Two thousand Irish registered voters aged 18 or over were interviewed about their reasons for voting or not, their understanding of the treaty, as well as their main sources of information and knowledge about the EU.

Among the 50,6% who turned out to vote, 60,3% voted in favour of the treaty and 39,7% voted against it.

„A válság és a gazdasági kormányzás Európában” címmel az Európai Parlament ötödik alkalommal készített Eurobarométer felmérést. A TNS opinion által 2012. március 10. és 25. között végzett felmérés során személyes interjú keretében 26 593, 15 éves és annál idősebb európai polgárt kérdeztek meg.

Az állam- és kormányfők válság kérdésében tartandó kulcsfontosságú találkozóit megelőzően az európaiak többsége (47%) szerint az Uniónak egyszerre kell lépéseket tennie a közkiadások csökkentése és a gazdasági fejlődés ösztönzése érdekében, 25%-uk szerint a gazdaságösztönző intézkedéseket kell előnyben részesíteni, 23%-uk pedig a közkiadásokat csökkentő intézkedéseket támogatja.

A 2012. március 8-i nemzetközi nőnap témájául az Európai Parlament a férfiak és nők keresete közötti egyenlőtlenséget választotta.

Ebből az alkalomból az Európai Parlament megbízta a TNS Opinion közvélemény-kutató céget, hogy végezzen el egy telefonos gyorsfelmérést, melyet az 2012. január 19. és 21. között a 27 uniós tagállamban 25 539 európai polgár körében le is folytatott.

Az európai polgároknak feltett kérdések elsősorban a kereseti egyenlőtlenségekről szóltak, de egyéb témákat, többek között a szülői felügyelet problémáját és a munkahelyi nemi kérdéseket is érintették.

Ezen új Parlameter áttekintést nyújt arról, hogy a 2009–2014-es parlamenti ciklus félidejében az európaiak miként vélekednek az Európai Parlamentről, valamint az előmozdítani és oltalmazni kívánt politikákról és értékekről.

A terepmunkát a TNS Opinion végezte 2011. november 3. és 20. között, különösen bonyolult európai történésekkel a háttérben: emlékezzünk csak, hogy többek között megbukott a görögországi népszavazás, változás történt a miniszterelnök személyében az említett országban csakúgy, mint Olaszországban, az euróövezet számos országában nőtt az állampapírok kamata, parlamenti választásokra került sor Spanyolországban, megrendezték a G20-ak csúcstalálkozóját stb.

„Az európaiak és a válság” című EB/EP felmérést a TNS Opinion végezte helyszíni adatgyűjtéssel 2011. szeptember 3. és 18. között, 26 856 15 évesnél idősebb európai polgár személyes megkérdezésével. Ez a negyedik felmérés ebben a témában, az előzőre 2011 áprilisában-májusában került sor.

A tagállamok közötti pénzügyi szolidaritás kérdése kapcsán a közvélemény bizonyos polarizálódási tendenciája figyelhető meg: a nem nyilatkozó megkérdezettek aránya csökkent a két legutóbbi felmérés között, a negatív válaszok száma pedig nőtt.

A válaszadók hetvenkét százaléka (72%) mondta azt, hogy nem érzi magát tájékozottnak az Alapjogi Chartáról. Az ombudsmannak, az EU más intézményeinek és az Ombudsmanok Európai Hálózatának nyilvánvalóan nagy szerepe van abban, hogy a polgárokat jobban tájékoztassák a Chartáról.

A válaszadók közel fele az EU területén történő szabad mozgáshoz és letelepedéshez való jogot tartja a legfontosabbnak a polgárok jogai közül. A válaszadók szerint a polgári jogok közül a második legfontosabb a megfelelő ügyintézéshez való jog, a harmadik helyre pedig az ombudsmannál való panasztétel joga került. Ez nagyon biztató eredmény az ombudsman szempontjából, mivel komoly erőfeszítéseket tett ismertségének növelésére, hogy elősegítse a polgárok számára a megfelelő ügyintézéshez való joguk érvényesítését.

Az Európai Parlament kezdeményezésére a 2011. évet az önkéntesség évének nyilvánították, 2012 pedig a nemzedékek közötti szolidaritás éve lesz. Ez jó okot szolgáltat az Európai Parlament számára ahhoz, hogy egy Eurobarométer felmérés keretében feltárja, miként vélekednek az európaiak erről a két fogalomról, valamint jobban megismerje az ezekkel kapcsolatos tapasztalatokat, illetve gyakorlatba való átültetésük módjait.

Az Eurobarométer felmérést a TNS opinion közvélemény-kutató intézet készítette 2011. május 1. és 16. között.

Az európaiaktól kapott válaszok elemzése előtt ki kell emelni néhány, a felmérésből levonható fontos megállapítást.

Ez az Európai Parlament által „az európai polgárok és a válság” témakörében készíttetett harmadik Eurobarométer felmérés.

Az első felmérésre 2009 januárjában és februárjában, hat hónappal az európai választások előtt került sor, a második pedig 2010 szeptemberében készült. A felméréshez szükséges terepmunkát a TNS opinion közvélemény-kutató intézet végezte 2011. április 13. és május 2. között, 26 825 európai polgárral készített személyes interjúk alapján.

Az előző felmérés óta eltelt hét hónapban az országos és a nemzetközi színtéren több jelentős esemény történt, amelyek kétségkívül fontos szerepet játszottak az európai polgárok által a feltett kérdésekre adott válaszok alakulásában.

Az Európai Parlament energiaügyekre vonatkozó ezen Eurobarométer felmérése egy 2011 januárjában közzétett korábbi felmérést követ, amelyet az Európai Tanács február 4-i ülésére tekintettel készítettek (EB Standard 74.3.). Ez a felmérés az energiaellátás, az együttműködés és a szolidaritás kérdésével foglalkozott.

Az Európai Parlament által elfogadott újabb állásfoglalásokra tekintettel ez az új felmérés olyan specifikusabb témákra összpontosít, amelyek szintén rendkívül fontosak az Unió energiapolitikájának kialakításához: az energiamegtakarításokkal, az energiaellátás nehézségeivel, a hálózatok integrációjával és az Európai Energiaközösséggel. A TNS Opinion 2011. február 9. és március 6. között készítette a felmérést, amikor a körülményeket egy kemény tél, valamint valamennyi nyersanyag árának emelkedése jellemezte.

Az Európai Parlament 2011. január 27–28-án fórumot tartott a válságról és a szegénységről. A fórumon részt vettek az Európai Parlament képviselői, a Gazdasági és Szociális Bizottság tagjai, valamint a civil társadalmi szerveződések képviseletében a nem kormányzati szervek képviselői.

A szóban forgó – az Európai Parlament által a 100. Nemzetközi Nőnap alkalmából megrendelt – felmérést 2011. február 21. és március 6. között végezte a TNS Opinion.

Az Európai Parlamentre vonatkozó új Parlameter felmérést 2010. november 25. és december 17. között készítették. Tekintettel a 2014-es európai választásokra a cél annak felmérése volt, hogy milyennek látják az európai polgárok az Európai Parlamentet és azokat a politikákat és értékeket, amelyeket ennek az intézménynek védelmeznie kell.

Az Európai Tanács 2011. február 4-i, kizárólag az energiaügynek szentelt első ülése előtt hasznosnak tűnt felmérni, hogy az európaiak hogyan viszonyulnak az energia kérdéséhez, valamint ahhoz, hogy az Európai Unió és tagállamai e téren milyen szerepet töltenek be.

This survey of Europeans and the crisis is the second one instigated by the European Parliament. The first took place in January/February 2009, preceding the European elections of June 2009.

Between the two European Parliament enquiries, the European Union launched various initiatives aimed at fighting the crisis: regulations, a European monetary fund, economic governance, 2020 strategy, etc. The Parliament has taken stances on some of these, or is about to, through various global reports.

This first, post-European elections standard "Parlemetre" functions as a primary post-electoral account of European citizens' perception of the European Parliament, and the image that the institution represents to them. In view of the 2014 elections, this survey acts equally to determine which of the policies defended by the European Parliament are perceived as priorities in the eyes of Europeans, and the values which the institution must defend in priority.

Az Európai Parlamentben a Nemzetközi Nőnap alkalmából lebonyolított rendezvények keretében az EP alelnöke, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou asszony elnökletével megrendezett, 2010. március 2-i konferencia a következő kérdésre kereste a választ: "2014-es horizont: Hogyan alakul a nők és az Európai Unió viszonya?”. A 2009. júniusi európai választások másnapján fontos lépés volt, hogy a mérleg megvonásakor feltegyünk bizonyos alapvető kérdéseket: milyen kapcsolatot tartanak fenn a nők az EU-val és milyen várakozásaik vannak vele szemben? Milyen szerepet tulajdonítanak az Európai Parlamentnek, illetve milyen szerepet szánnának neki? Hogyan viszonyulnak a politikához? Milyen választói magatartást tanúsítottak az európai választások alkalmával?

E felmérés elkészítésére egy héttel a 2009. júniusi választások után, június 6–12. között került sor, 26 830 európai polgár személyes megkérdezésével. Azzal a céllal készült, hogy jobban megismerjék az okokat, amiért az európai választók a részvétel, illetve a távolmaradás mellett döntöttek.

2008 tavaszán a Bizottság és az Európai Parlament nagyszabású vizsgálatot indított annak felmérése érdekében, hogy miként viszonyulnak az európai polgárok a klímaváltozáshoz (lásd: EB69.2). Ebben az időszakban az Európai Bizottság számos javaslatot terjesztett elő e tárgyban, és a klímaváltozás kérdéseivel foglalkozó ideiglenes bizottságot állított fel.

2009. május 4-15. között TNS Opinion a Parlament kérésére választás előtti felmérést készített 27 218, a választási listán szereplő európai állampolgár megkérdezésével. A hagyományos EB/EP felmérésekhez viszonyítva, melyeket szintén TNS Opinion készít az Eurobarométer számára, az módszer eltérő: az EB/EP felméréshez a 15 évesnél idősebb válaszadókat személyesen kérdezik meg; jelen esetben pedig a 18 évesnél idősebb válaszadóknak telefonon tették fel a kérdéseket a legtöbb országban, illetve személyesen azokban az országokban, melyekben a telefonos lefedettség nem volt megfelelő a választás előtti felmérés lebonyolításához. Következésképpen az eredmények összehasonlítását a módszer különbségeinek figyelembevételével kell elemezni. Az összehasonlítás ugyanakkor lehetővé teszi a tendenciák megállapítását másfél éves távlatban. Jogi korlátozások következtében az Olaszországra és Luxemburgra vonatkozó eredményeket nem tesszük közzé.

Az európai parlamenti választások előtt fontos volt felmérni, hogy az európaiak hogyan ítélik meg az EU intézkedéseit a gazdasági és pénzügyi válság fényében.

Ez a 27 218 uniós polgárral (január közepétől február közepéig) folytatott személyes interjúk módszerével készített felmérés azt mutatja, hogy a válság mindenkit aggaszt, az emberek uniós szinten összehangoltabb fellépést várnak, valamint hogy az euró szerepével kapcsolatos nemzeti értelmezések feltűnően különböznek egymástól. Teljesen egyértelmű eltéréseket mutat társadalmi-demográfiai szinten is: a nők jobban aggódnak és kritikusabban szemlélik az eurót, miként a tanulmányaikat 15 éves korukban vagy azt megelőzően befejezők is.

A választásokról szóló felmérés eredményeit a jelenlegi nemzetközi helyzet figyelembevételével kell mérlegelni. A felméréshez szükséges adatfelvétel (január/február) valójában egybeesett néhány, nagy feszültséget kiváltó nemzetközi eseménnyel: Barack Obama beiktatásával, első gazdasági mentőcsomagjának elindításával, a gázai helyzettel stb.

A Nőnap jegyében és a 2009. június 4–7-i európai választások fényében két Eurobarometer-felmérést szenteltek kifejezetten a nők Európai Unióval kapcsolatos attitűdjeinek és aggályainak. Az Európai Parlament megbízásából készített szociodemográfiai elemzés kiértékeli az EB68, EB69 és EB70 Eurobarometer-felmérések (2007 ősze – 2008 ősze) összesített eredményeit. Az Európai Parlament és az Európai Bizottság felkérésére készített Eurobarometer Flash kifejezetten a női választókra összpontosít a 2009. évi európai választások küszöbén.

Az Eurobarometer által a 2009. évi európai választásokról készített második felmérés eredményeinek értelmezésekor figyelembe kell venni, hogy a felmérést 2008. október–novemberben, a gazdasági és pénzügyi válság tetőpontján készítették. A felmérés számos tendenciára világít rá: a gazdasági és szociális jellegű aggodalmak jelentős növekedése mutatkozik meg, amelyek egyébként már az előző, 2008. tavaszi felmérésben (EB69) is a fő problémák között szerepeltek. Az európaiakat egyre nagyobb mértékben foglalkoztatja személyes helyzetük. Ezzel szemben a kollektív természetű aggodalmak – mint például a terrorizmus, a bevándorlás és az éghajlatváltozás – szemmel láthatóan csökkennek. A válság alatt az európai választások iránti érdeklődés még mindig korlátozott.

Az Európai Parlament és az Európai Bizottság éghajlatváltozásra vonatkozó közös kutatásának első eredményei arról tanúskodnak, hogy az európaiak valóban felismerték ennek jelentőségét és készek is környezettudatosabban cselekedni.

Az alábbi felmérés, amely első ízben foglalkozik az Európai Parlamenttel, felfedi, hogy az európaiak kedvező képet alakítottak ki az EP-ről. Kétségtelen, hogy bár – többek között – a Parlament ismertségén lehetne javítani , az intézményt demokratikusnak minősítik és értékelik egyesítő szerepét. Az európai polgárok fontos szerepet tulajdonítanak neki az EU keretein belül, és a többség úgy gondolja, hogy jelenleg az Európai Parlamentnek van a legnagyobb döntéshozói hatalma az EU-ban. Ezenkívül véleményük szerint a Parlamentnek kellene a legtöbb hatalommal rendelkeznie.

This Eurobarometer survey (no 68) was carried out in the spring of 2007, two years before the European elections from 4 to 7 June 2009. It reveals that Europeans see the Parliament as the institution with the most power within the EU and the one that would like to have more influence. They are aware of its important legislative role, which is decisive in some cases, but they do not have a very clear idea of how it works. Most of those polled thought that MEPs sit in national delegations rather than being grouped according to their political affinities.