További elérhető honlapok:
Az Európai Parlament demokratikus ellenőrzést gyakorol valamennyi közösségi tevékenység felett.
A kinevezési eljárások lehetővé teszik a Parlament számára, hogy ellenőrzési hatáskörét bizonyos európai intézményekkel szemben gyakorolja.
A Bizottság elnökének kinevezésére irányuló eljárást az Amszterdami, a Nizzai és a Lisszaboni Szerződés módosította. Ezek a szerződések megerősítették a Parlament súlyát, a kinevező szerepét ruházva rá az Európai Bizottság kinevezési eljárásában. A Bizottság elnökének kinevezésére az EUSZ 17. cikkének (7) bekezdésében előírt szabályok vonatkoznak. A Bizottság elnöki tisztségére az Európai Tanács javasol jelöltet, minősített többséggel és tekintetbe véve az európai parlamenti választások eredményeit. Ezt a jelöltet az Európai Parlament tagjainak többségével választja meg.
A Tanács minősített többséggel és a megválasztott elnökkel egyetértésben elfogadja a Bizottság tagjaivá történő kinevezésre javasolt személyek listáját (amelyen szerepel a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő is). Ezután az illetékes bizottságok előtt valamennyi biztosjelöltet meghallgatják, és ezután kerül sor az Európai Parlament – a Bizottság mint testület kinevezésével kapcsolatos – egyetértésére vonatkozó szavazás megtartására. Az eljárás végén az Európai Tanács minősített többséggel megadja a kinevezést a Bizottság – mint egész testület – számára.
Az Európai Parlament az EUSZ 17. cikkének (8) bekezdésével, valamint az EUMSZ 234. cikkével összhangban bizalmatlansági indítványt fogadhat el a Bizottság egészével szemben. A bizalmatlansági indítvány lehetővé teszi az Európai Parlament számára az Európai Unió demokratikus ellenőrzését. A bizalmatlansági indítvány elfogadhatóságának feltétele, hogy azt a képviselők legalább egytizede nyújtsa be a Parlament elnökéhez. Az indítványt indokolással kell ellátni.
A Bizottságot megbízatásának ideje alatt a Parlamentnek jogában áll bármely pillanatban visszahívni, ehhez a leadott szavazatok kétharmados többsége vagy az összes európai parlamenti képviselő többségének szavazata szükséges.
A Számvevőszék tagjait olyan személyiségek közül választják ki, akik a saját országukban a külső ellenőrzést végző intézményekhez tartoznak vagy tartoztak, vagy különleges szakképzettséggel rendelkeznek e feladatkör ellátásához.
A Számvevőszék tagjait a Tanács nevezi ki, hatéves időtartamra, minősített többséggel, az Európai Parlamenttel való konzultációt követően.
Ha a Parlament valamelyik jelölttel kapcsolatban negatív véleményt formál, akkor az Európai Parlament elnöke felszólítja a Tanácsot, hogy vonja vissza a jelölést, és állítson új jelöltet a Parlament elé.
Az Európai Központi Bank az európai monetáris politikát meghatározó – többek között a kamatlábakat megszabó –legmagasabb döntéshozó szerv.
Az igazgatótanács egy elnökből, egy alelnökből és négy másik tagból áll, akiket az Európai Tanács minősített többséggel nevez ki a pénzügyi vagy banki területen elismert tekintélyek és megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkező személyek közül. A kinevezett személyek megbízatása nyolc éves, nem megújítható időszakra szól.
Az igazgatótanács tagjainak kijelölésére az Európai Unió Tanácsának ajánlása alapján, az Európai Parlamenttel és az EKB kormányzótanácsával folytatott konzultációt követően kerül sor.
Az ombudsman hivatalát a demokrácia és átláthatóság növelése érdekében a Maastrichti Szerződés vezette be. Az ombudsmant a képviselők titkos szavazással, a leadott szavazatok többségével, az Európai Parlament minden megválasztását követően választják meg, az adott parlamenti ciklusra szólóan.
Az ombudsman teljes függetlenséget élvez és részrehajlás nélkül jár el. Megbízatásának időtartama alatt semmilyen más szakmai tevékenységet sem folytathat (sem díjazásért, sem anélkül). Az ombudsman feladata az EU bármely állampolgára, illetve az EU valamely tagállamában állandó lakhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy által benyújtott, az uniós intézmények vagy szervek hivatali visszásságaira vonatkozó panasz kivizsgálása.
Az Európai Parlament az ombudsman kezdeményezésére elfogadta a helyes hivatali magatartás európai kódexét, amely tájékoztatja az állampolgárokat mindarról, amit jogukban áll elvárni az uniós szervektől, és rögzíti a tisztviselők számára, miként kell viselkedniük a nyilvánossággal fenntartott kapcsolataik során.