Powers and procedures

Az EP a Lisszaboni Szerződés után: nagyobb szerep Európa formálásában

 

A Lisszaboni Szerződés, amely 2009 végén lépett hatályba, az Európai Parlamentet új jogalkotási hatáskörökkel ruházta fel, és a Miniszterek Tanácsával egyenjogú féllé tette az EU tevékenységére és a pénzek elköltésére vonatkozó döntések terén. Megváltoztatta a Parlament és a többi intézmény közötti együttműködés módját is, és az EP-képviselőknek nagyobb beleszólást engedett abba, hogy ki irányítja az Uniót. Ezek a reformok biztosították, hogy az európai választásokon való szavazás révén Ön még nagyobb beleszólást kapjon abba, hogy Európa milyen irányba haladjon.

 
 
 
 
 
 
A hatáskörök bővülése

A Lisszaboni Szerződés eredményeképpen az EU és Parlamentje még inkább képessé vált arra, hogy cselekedjen és eredményeket mutasson fel. A szerződés a Parlament teljes körű jogalkotási hatáskörét több mint 40 új területre, például a mezőgazdaságra, az energiabiztonságra, a bevándorlásra, az igazságügyre és az uniós alapokra is kiterjesztette, és a tagállamok kormányait képviselő Tanáccsal egyenrangú pozícióba emelte. A Parlamentet felruházták azzal a joggal is, hogy az EU teljes költségvetését a Tanáccsal közösen fogadja el.

Az EP-képviselők jogot kaptak a nemzetközi szerződések elutasítására, és nem haboztak élni ezzel, amikor megakadályozták a sokat vitatott hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást (ACTA), amellyel kapcsolatban sokan attól tartottak, hogy meggátolhatja az alapvető szabadságjogok érvényesülését. Ez az eset bebizonyította, hogy a hatáskörök bővülése következtében az EP képviselők döntései meg nagyobb hatással vannak az európai polgárok mindennapjaira.

 
 
Nagyobb szerep

A Lisszaboni Szerződés a Parlamentet nemcsak a Tanáccsal azonos jogalkotói hatáskörrel ruházta fel, hanem Európa politikai irányvonalának meghatározása terén is nagyobb befolyást biztosított számára. A szerződésmódosítások értelmében a Parlament választja meg a Bizottság – az EU végrehajtó szerve – elnökét, és ennek a döntésnek tükröznie kell az európai választások eredményét, és ezáltal a szavazópolgárok döntését.

 
 
Több beleszólási lehetőség a polgárok számára

Az EU egyetlen polgárok által közvetlenül választott intézményeként a Parlament jogosult és egyben köteles az uniós intézmények elszámoltatására. A Parlament egyrészt a Lisszaboni Szerződésbe foglalt Alapjogi Charta, másrészt az újonnan létrehozott, a legalább egymillió ember által aláírt petíció esetén az emberek számára szakpolitikai javaslatok kérelmezését lehetővé tévő polgári kezdeményezés intézményének őre.