Egyetértés

 

Az Európai Parlamentet egyes jogalkotási területeken felkérik, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 289. cikkének (2) bekezdésében előírt különleges jogalkotási eljárás szerint egyetértését fejezze ki. Az egyetértési eljárás a Parlament számára vétójogot biztosít. A Parlament szerepe tehát abban áll, hogy további módosítások nélkül jóváhagyja vagy elutasítsa a Tanács jogalkotási javaslatát, és a Tanács nem hagyhatja figyelmen kívül a Parlament véleményét. Az egyetértést nem jogalkotási eljárás során is kikérik, amikor a Tanács bizonyos nemzetközi egyezményeket fogad el.

 
 

A korábban hozzájárulási eljárásnak ismert egyetértést az 1986-os Egységes Európai Okmány vezette be, két területen: az Európai Unióval megkötendő társulási, illetve csatlakozási megállapodásokra vonatkozóan. Az eljárás hatályát a Szerződések minden későbbi módosítása során kiterjesztették.

Az egyetértést mint nem jogalkotási eljárást általában az Európai Unió által tárgyalt bizonyos megállapodások ratifikálására alkalmazzák, illetve az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének értelmében vett alapvető jogok súlyos megsértésének esetében, valamint az EU új tagjainak felvételére vagy az EU-ból történő kilépés tekintetében kötendő megállapodásokra.

Az egyetértés jogalkotási eljárásként alkalmazandó a hátrányos megkülönböztetés leküzdésére irányuló új jogszabályok elfogadásakor is, és a Parlament számára most már akkor is vétójogot biztosít, ha az EUMSZ 352. cikkével összhangban a kiegészítő általános jogi alapot alkalmazzák.

 
 
 
Tools