Energiahatékonyság

Az energiafogyasztás csökkentése és az energiapazarlás megszüntetése egyre fontosabb az Európai Unió számára. Az Unió vezetői 2007-ben azt a célt tűzték ki, hogy 2020-ig 20%-kal csökkentik az Unió éves energiafogyasztását. Az energiahatékonysági intézkedések kapcsán egyre szélesebb körben elismerik, hogy ezek nem csupán a fenntartható energiaellátás megvalósításának, az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentésének, az ellátásbiztonság garantálásának és az importkiadások csökkentésének eszközei, hanem egyben fokozzák az európai gazdaságok versenyképességét. A 2014. március 20-i és 21-i Európai Tanács hangsúlyozta, hogy az energiahatékonyság hatékonyan csökkenti az energia költségeit és az energiafüggőséget. Az Unió megállapította az energiahatékonysági minimumszabályokat, valamint a termékek, a szolgáltatások és az infrastruktúra címkézésére és környezetbarát tervezésére vonatkozó előírásokat. Ezen intézkedések célja, hogy fokozzák a hatékonyságot az energialánc valamennyi szakaszában, a termeléstől a fogyasztók általi felhasználásig.

Jogalap

Az EUMSZ 194. cikke.

Eredmények

a.Általános keret

A Bizottság 2006-ban elindította az „Energiahatékonysági cselekvési terv: a lehetőségek kihasználása” (COM(2006) 0545) című cselekvési tervet. A cselekvési terv célja az volt, hogy mozgósítsa a közvéleményt, a döntéshozókat, továbbá a piaci szereplőket, valamint hogy átalakítsa a belső energiapiacot oly módon, hogy világviszonylatban is a legenergiahatékonyabb infrastruktúra (például épületek), termékek (például berendezések és autók) és energiarendszerek álljanak az uniós polgárok rendelkezésére. A cselekvési terv célkitűzése az energiaigény ellenőrzése és csökkentése, továbbá hogy célzott fellépésre kerüljön sor a fogyasztással és az ellátással kapcsolatban az éves primerenergia-fogyasztás 2020-ig (a 2020-ra vonatkozó energiafogyasztási előrejelzésekhez képest) 20%-kal történő csökkentése érdekében. Mivel a legújabb becslések arra utaltak, hogy az Unió csupán a 20%-os célkitűzés felét fogja tudni elérni, a Bizottság válaszul új, átfogó, 2011. évi energiahatékonysági tervet (COM(2011) 0109) dolgozott ki.

Az energiahatékonyságról szóló irányelv (2012/27/EU) 2012 decemberében lépett hatályba. Ezen irányelv értelmében a tagállamok kötelesek 2020-ig elérendő nemzeti energiahatékonyági célokat rögzíteni, amelyek az elsődleges vagy a végleges energiafogyasztáson alapulnak. Az irányelv ezenkívül jogilag kötelező szabályokat határoz meg a végfelhasználók és az energiatermelők számára. A tagállamok jogosultak e minimális előírásoknál szigorúbb szabályokat hozni az energiamegtakarítás érdekében. Az irányelv többek között az alábbiakra vonatkozó előírásokat tartalmaz:

  • 2014-től évente a központi kormányzat tulajdonában lévő épületterület 3%-ának felújítása, valamint magas energiahatékonyságú épületek, szolgáltatások és termékek vásárlása, aminek révén a közszféra úttörő szerepet játszhat;
  • hosszú távú nemzeti stratégiák kialakítása a lakó- és kereskedelmi épületek felújításába való beruházások előmozdítása érdekében, valamint nemzeti energiahatékonysági kötelezettségrendszerek kidolgozása vagy hasonló intézkedések meghozása annak érdekében, hogy évi 1,5%-os energiamegtakarítást biztosítsanak a végfelhasználók számára;
  • a magas hatásfokkal termelő kapcsolt erőművek és a távfűtési/távhűtési hálózatok alkalmazásában rejlő lehetőségek értékelése 2015-ig valamennyi tagállamban;
  • kötelező, legalább ötévente elvégzendő rendszeres energiaauditok a jelentős vállalatok esetében, a tanúsított környezetvédelmi és energiarendszerekkel rendelkező vállalatok kivételével;
  • az intelligens hálózatok és az intelligens fogyasztásmérők bevezetése, az energiaszámlákkal kapcsolatos pontos tájékoztatás, valamint a hatékonyabb energiafelhasználás ösztönzése.

A Bizottságnak 2014. június 30-ig értékelnie kell, hogy az Unió 2020-ig képes-e elérni a primerenergia-fogyasztás csökkentésével kapcsolatos célt, és szükség esetén kötelező nemzeti energiahatékonysági célokat kell javasolnia. A tagállamok kötelesek évente jelentést tenni a nemzeti energiahatékonysági célok elérése kapcsán történt előrelépésről. A Bizottság 2013 novemberében egy közleményt és hét iránymutatást adott ki az energiahatékonyságról szóló irányelv különféle szempontjainak végrehajtását illetően.

Jelenleg nyilvános konzultáció folyik a 2020-ra vonatkozó energiahatékonysági célkitűzés megvalósítása terén tett előrelépésről és a 2020–2030-as időszakra szóló energiapolitikai keretről. Az észrevételek benyújtásának határideje 2014. április 28.

b.Energiahatékonysági szolgáltatások

Az energetikai szolgáltatásokról szóló (a 93/76/EGK irányelvet hatályon kívül helyező) 2006/32/EK irányelv a tagállamokat hatékonyabb energia-végfelhasználásra és a potenciális költséghatékony energia-megtakarítási lehetőségek gazdaságilag megvalósítható kiaknázására ösztönzi. Az irányelv az energiahatékonyságról szóló későbbi irányelv hatálybalépésével visszavonásra került (a 4. cikk (1)–(4) bekezdései, illetve az I., III. és IV. melléklet kivételével, amelyek 2017. január 1-jéig hatályban maradnak), mivel rendelkezéseik részben átfedéseket tartalmaznak. Azok a rendelkezések maradnak hatályban, amelyek az egyes tagállamokra lebontva a végső energiafelhasználás csökkentését célzó 9%-os indikatív célkitűzés megvalósításával kapcsolatosak. Az energiahatékonysági irányelv továbbá egyszerűsíti az energetikai szolgáltatásokról szóló jelenlegi irányelvben az energiamegtakarítás mérésére rögzített kötelezettségeket, valamint hozzájárul a hatályos jogi keret rendelkezéseinek racionalizálásához.

c.Kapcsolt energiatermelés

A kapcsolt energiatermelésről szóló (és a 92/42/EGK irányelvet módosító) 2004/8/EK irányelvet 2004-ben fogadták el azzal a céllal, hogy előmozdítsa a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés (CHP) fejlesztését és használatát az Európai Unióban. A jogszabály elfogadására irányuló folyamatot mindvégig heves viták kísérték a Tanácsban és az Európai Parlamentben egyaránt. Az irányelv rögzíti a CHP-erőművekben előállított villamos energia egységes fogalommeghatározását. A Bizottság rögzítette a külön hőtermelésre és villamosenergia-előállításra vonatkozó összehangolt hatásfok-referenciaértékeket, amelyeket 2011. december 19-én bizottsági végrehajtási határozatban vizsgált felül a technológiai fejlődés és az energiaforrások megoszlásában bekövetkezett változások figyelembevétele céljából. Ezt az irányelvet hatályon kívül helyezte az energiahatékonyságról szóló, 2012 decemberében hatályba lépő irányelv. Az energiahatékonyságról szóló irányelv kötelezi a tagállamokat, hogy értékeljék a magas hatásfokkal termelő kapcsolt erőművek és a távfűtési/távhűtési hálózatok kapcsán a területükön meglévő potenciált, és tájékoztassák erről a Bizottságot, valamint végezzenek az éghajlati feltételeken, a gazdasági megvalósíthatóságon és a műszaki alkalmasságon alapuló költség-haszon elemzést (néhány kivétellel).

d.Az épületek energiateljesítménye

Az épületek energiateljesítményéről (és különösen a szigetelésről, a légkondicionálásról és a megújuló energiaforrások használatáról) szóló 2002/91/EK irányelv az épületek energiateljesítményének kiszámítását szolgáló módszert, az új és meglévő nagy épületekre vonatkozó minimumkövetelményeket és az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványokat tartalmazza. Ezt az irányelvet 2012. február 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte a 2010/31/EU átdolgozott irányelv, amely 2010 júliusában lépett hatályba. Az átdolgozott irányelv fő célkitűzése az volt, hogy racionalizálja a korábbi irányelv egyes rendelkezéseit, valamint hogy megerősítse az energiahatékonysági előírásokat az alábbiak vonatkozásában:

  • közös általános módszertani keret az épületek és önálló rendeltetési egységeik integrált energiahatékonyságának kiszámításához;
  • az új épületek és önálló rendeltetési egységeik energiahatékonyságára vonatkozó, például azt megállapító minimumkövetelmények alkalmazása, hogy 2020. december 31-ig valamennyi új épület közel nulla energiaigényű épület legyen;
  • az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények alkalmazása, különösen a következők esetén: a jelentős felújítás előtt álló, meglévő épületek és épületelemek, valamint a beszerelt, cserélt vagy korszerűsített épületgépészeti rendszerek;
  • az épületek vagy önálló rendeltetési egységeik energetikai tanúsítása, az épületekben található fűtési- és légkondicionáló rendszerek rendszeres helyszíni vizsgálata, valamint az energiahatékonysági tanúsítványok és helyszíni vizsgálati jelentések független ellenőrzési rendszere.

Az átdolgozott irányelv minimális követelményeket ír elő, ám a tagállamok fenntarthatnak vagy bevezethetnek további intézkedéseket is. Az átdolgozott irányelv nyomon követéseként a Bizottság 2013 áprilisában jelentést tett közzé az épületek energiahatékonyságának javítását célzó pénzügyi támogatás hatékonyságáról (COM(2013) 0225). A jelentés célja többek között az is, hogy segítse a tagállamokat az energiahatékonyságról szóló irányelv azon előírásának végrehajtásában, amely szerint 2014 áprilisáig ki kell alakítani egy hosszú távú stratégiát a nemzeti épületállomány felújításába való beruházások mobilizálására vonatkozóan. Egy másik, 2014 februárjában közzétett jelentés az épületek energetikai modernizálásának a kohéziós politika keretében biztosított finanszírozására vonatkozó technikai útmutatásokat tartalmaz.

e.A termékek energiahatékonysága

Az energiahatékonyság tekintetében különféle intézkedéseket vezettek be uniós szinten, többek között a következőkre vonatkozó intézkedéseket:

  • valamennyi olyan, energiával kapcsolatos termék, amelynek jelentős közvetlen vagy közvetett hatása van az energiafogyasztásra, címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő – a 2010/30/EU keretirányelv által szabályozott – jelölése. A Bizottság 2014 végéig jelentést tesz közzé ezen irányelv hatékonyságára vonatkozóan. Különféle háztartási készülékekre vonatkozó követelményeket meghatározó irányelvek és rendeletek. Az irodaberendezések és a gumiabroncsok címkézése külön rendeletek hatálya alá tartozik;
  • a 2008/28/EK irányelv által módosított 2005/32/EK rendeletet átdolgozó 2009/125/EK irányelvben szabályozott energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények. A végrehajtási intézkedések számos különböző termékre, többek között fűtőberendezésekre, porszívókra, számítógépekre, légkondicionáló berendezésekre, mosogatógépekre, világítástechnikai termékekre, hűtőgépekre és fagyasztókra, televíziókra, villamos motorokra terjednek ki.

Az Európai Parlament szerepe

Az energiahatékonysági cselekvési terv felülvizsgálatáról szóló, 2010. december 15-i állásfoglalásában (T7-0485/2010) az Európai Parlament egyértelművé tette, hogy kötelező érvényű célkitűzést kell elfogadni az energiahatékonyság 2020-ig megvalósuló, legalább 20%-kal való növelésére. Egyúttal szorgalmazta az energetikai szolgáltatásokról szóló irányelv 2011-ben történő felülvizsgálatát, amely kiterjedne egy 2020-ig meghosszabbított időkeretre és a nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek és végrehajtásuk kritikus értékelésére.

Egy korábbi, „Információs és kommunikációs technológiák alkalmazása az energiahatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés elősegítése érdekében” című állásfoglalásában (T7-0153/2010) a Parlament 2010. május 6-án kiemelte, hogy jelentős befektetésekre van szükség mind a K+F, mind pedig a már meglévő technológiák hasznosítása terén az energiahatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való sikeres áttérés biztosítása érdekében. Felkérte a tagállamokat, hogy ösztönzőkkel támogassák az állami és magánbefektetéseket is az energiahatékonyság terén; ígéretes kiindulópont lehetne, ha az iskolákban is oktatnák az energiahatékonyságot. Hangsúlyozta továbbá, hogy a polgárokkal az intelligens mérőeszközök és az IKT előnyeit megismertető átfogó tájékoztatási kampányok döntő fontosságúak a nyilvánosság támogatásának elnyeréséhez.

Az épületek energiateljesítményéről szóló átdolgozott irányelv elfogadásának folyamatában a Parlament az erősebb és ambiciózusabb szabályozás mellett foglalt állást. Ragaszkodott például ahhoz, hogy 2016. december 31-ig már valamennyi épületnek legalább nulla nettó energiafogyasztásúnak kell lennie (2008/223(COD)).

Az átdolgozott energiacímke-irányelv (2008/222(COD)) tekintetében a Parlament gondoskodott arról, hogy a szöveg kifejezetten utaljon mind a ténylegesen energiát fogyasztó (és ennélfogva közvetlen hatást gyakorló) termékekre, mind pedig azokra, amelyek maguk nem fogyasztanak energiát, de közvetett hatással lehetnek az energiamegtakarításra. Mindemellett a Parlament kibővítette azt a kört, ahol az energiahatékonysággal kapcsolatos tájékoztatást bele kell foglalni a hirdetési és műszaki promóciós anyagokba.

2012-ben a Parlament kulcsfontosságú szerepet játszott az energiahatékonyságról szóló irányelvvel kapcsolatos tárgyalásokban (2011/0172(COD)), és biztosította, hogy a nemzeti épület-felújítási stratégiák és a jelentős vállalatokra vonatkozó kötelező energiaauditok szerepeljenek a Tanáccsal kialakított végső kompromisszumos szövegben. Azt is sikerült elérnie, hogy elfogadták a keresletoldali reagálási mechanizmusokra vonatkozó szabályokat tartalmazó módosítást, amely lehetővé teszi, hogy az energiafogyasztók hozzáigazíthassák energiafelhasználásukat a szolgáltatási körülményekhez, és ezáltal csökkentsék energiaszámlájukat.

A Parlament nemrég fogadott el egy állásfoglalást a kohéziós politika energiahatékonysági intézkedéseinek végrehajtására és hatására vonatkozóan (2013/2038(INI)), amely üdvözli az európai strukturális és beruházási alapok és a Kohéziós Alap által – különösen az építőiparban – nyújtott új lehetőségeket. A Parlament figyelemfelhívó intézkedésekre és az információk terjesztésére szólított fel, és hangsúlyozta, hogy ezen a területen kapacitásépítésre és technikai segítségnyújtásra van szükség.

Az éghajlat- és energiapolitika 2030-ra szóló keretére vonatkozó állásfoglalásában (2013/2135(INI)) a Parlament 40%-os kötelező uniós szintű energiahatékonysági célkitűzés, illetve ehhez kapcsolódó egyéni nemzeti célkitűzések meghatározására szólított fel. A korábbi, 2020-ra szóló kötelező erejű célkitűzésre vonatkozó felhívását is megismételte.

Balázs Mellár

10/2016