Az Európai Parlament és a szülőjük által jogellenesen külföldre vitt gyermekek 

A szülőjük által jogellenesen külföldre vitt gyermekek ügyeivel foglalkozó európai parlamenti közvetítő tájékoztatást és segítséget nyújt a gyermekek jogellenes külföldre vitelének gyermek áldozatai, valamint a határokon átnyúló családjogi vitákban érintett szüleik számára Európában és azon túl.

     

A határokon átnyúló családjogi viták száma továbbra is növekszik az Unióban, mivel a nemzetközi családok száma is növekszik . Az évek során a közvetítő szakma egy bejáratott szakma, a mediáció pedig a családjogi viták megoldásának elismert eszköze lett. Az Európai Parlament tehát elkötelezett a határokon átnyúló családjogi vitákban a mediáció használata, illetve a gyermekek jogainak védelme iránt Európa-szerte.

Jelenleg Elisabeth Morin-Chartier  az európai parlamenti közvetítő, akit 2017 májusában neveztek ki, elődei pedig Mairead MCGUINNESS (2014–2017), Roberta ANGELILLI (2009–2014), Evelyne GEBHARDT (2004–2009), Mary BANOTTI (1995–2004) és Marie-Claude VAYSSADE (1987–1994) voltak. A közvetítő tisztségét 1987-ben Lord Plumb, az Európai Parlament akkori elnökének kezdeményezésére hozták létre.

8th parliamentary term, MORIN-CHARTIER, Elisabeth (EPP, FR) 

A gyermek jogellenes elvitele: hogyan segíthet az Európai Parlament közvetítője?

Minden gyermek számára nehézségeket okoz, ha megszakad a szüleik közötti kapcsolat, ha azonban e vitáknak határokon átnyúló vetülete is van, még bonyolultabbá válik a kérdés. A gyermek szülő általi jogellenes elviteléről akkor beszélünk, amikor az egyik szülő a másik szülő beleegyezése nélkül jogtalanul elviszi vagy távol tartja a gyermek(ek)et a szokásos tartózkodási helyér(ük)ől.

Az Európai Parlament közvetítő tevékenységének vezérelve a gyermek mindenek felett álló érdeke.

Mit tehetnek a szülők?

A közvetítői hivatal kapcsolatban van a nemzeti központi hatóságokkal, a határokon átnyúló családjogi közvetítői szervezetekkel, a gyermekek jogellenes elvitelére specializálódott ügyvédekkel, nem kormányzati szervezetekkel és más érdekelt felekkel. Az európai parlamenti közvetítő adott esetben a határokon átnyúló családjogi vitákban érintett mindkét szülőnek segítséget nyújthat tájékoztatás révén, különösen a helyzet orvoslására rendelkezésükre álló bizonyos intézkedések ismertetésén keresztül. Ez a tájékoztatás természetesen csak kiegészítheti, de nem helyettesítheti a felek ügyvédei által nyújtott szakszerű jogi tanácsadást vagy a határokon átnyúló hivatásos családjogi közvetítők tanácsait és iránymutatásait.

A mediáció mint a bíróság alternatívájának népszerűsítése a gyermek jogellenes elvitelével, a felügyeleti joggal és a láthatással kapcsolatos vitákban

A mediáció a családi viták megoldásának életképes és hatékony módja, különösen az olyan konfliktusokkal járó családjogi esetekben, mint a gyermek jogellenes elvitele vagy egyéb határokon átnyúló családi viták. A mediáció révén elkerülhetők a hosszadalmas és költséges bírósági csatározások, mivel segítséget nyújt a szülőknek ahhoz, hogy közösen hozzanak döntést a gyermek mihamarabbi visszaadása vagy a gyermek szükségtelen áttelepítésének megakadályozása érdekében. Lehetővé teszi, hogy a szülők hosszú távú megoldást találjanak, figyelembe véve a szülők közötti, a felügyeleti joghoz, a láthatáshoz, illetve a gyermek jóllétéhez kapcsolódó bármely részletet illetően felmerülő minden vitás kérdést.

A közvetítői hivatal ezért aktívan törekszik e megoldás népszerűsítésére a szülők körében, és segítséget nyújt számukra, hogy felvegyék a kapcsolatot a határokon átnyúló családjogi közvetítők szervezeteivel szerte a világon.

A mediáció előnyeinek népszerűsítése mellett a közvetítő azzal is támogatja a mediáció Európában és azon túl való használatát, hogy ösztönzi a bírók, az ügyvédek és a központi hatóságok közötti, illetve a közvetítők szervezeteivel való szorosabb együttműködést.

Jogi keret: A gyermek szülő általi jogellenes elvitele

A gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló 1980. évi Hágai Egyezmény világszerte 98 országban van érvényben. Az Egyezmény célja biztosítani a bármelyik Szerződő Államba jogellenesen elvitt vagy ott visszatartott gyermekek azonnali visszajuttatását, valamint biztosítani, hogy az egyik Szerződő Államban biztosított felügyeleti és/vagy láthatási jogot tiszteletben tartsák a másik szerződő államban is.

A „Brüsszel IIa.” 2201/2003/EK tanácsi rendelet a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen belül alkalmazandó. A Hágai Egyezmény szabályai mellett ezért Dánia kivételével a tagállamokban az európai szabályok is irányadók.

A gyermek jogainak védelme

A gyermekek jogainak védelme és előmozdítása az Európai Uniónak a Lisszaboni Szerződésben   rögzített nevesített célja (az EUSZ 3. cikke)..

Az Európai Unió Alapjogi Chartája  is megköveteli az európai intézményektől és az uniós tagállamoktól, hogy az uniós jog végrehajtása során biztosítsák a gyermek jogainak védelmét.

Az adott jogi keret fényében az Európai Parlament igen elkötelezett a gyermekek jogainak védelme és előmozdítása iránt.

A közvetítői hivatal évek alatt szerzett tapasztalataira építve 2018-tól a közvetítő a gyermekek jogainak az uniós politikákban való előmozdításával is foglalkozik. Az illetékes parlamenti bizottságokkal és az Európai Parlament gyermekek jogaival foglalkozó frakcióközi csoportjával szoros együttműködésben a hivatal nyomon követi az uniós jogalkotást és a Parlament nem jogalkotási kezdeményezéseit annak biztosítása érdekében  , hogy a gyermek jogait megfelelően vegyék figyelembe.

A közvetítő emellett az uniós politikákban és a gyermekek jogaiban érintett intézmények és szervezetek, valamint a civil társadalom számára a gyermekjogok fórumaként is szolgál.

Contact: 

Az Európai Unió alapjogi chartájának 24. cikke A gyermekek jogai 

1. A gyermekeknek joguk van a jólétükhöz szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A gyermekek véleményüket szabadon kifejezhetik. Véleményüket életkoruknak és érettségüknek megfelelően figyelembe kell venni az őket érintő ügyekben.

2.A hatóságok és a magánintézmények gyermekekkel kapcsolatos tevékenységében a gyermek mindenek fölött álló érdekének kell az elsődleges szempontnak lennie.

3. Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülőjével rendszeres, személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn, kivéve ha ez az érdekeivel ellentétes.