Fogyasztóvédelmi intézkedések

Az európai fogyasztóvédelmi intézkedések célja az európai fogyasztók egészségének, biztonságának, valamint gazdasági és jogi érdekeinek védelme, függetlenül attól, hogy hol élnek, hová utaznak, vagy hol vásárolnak az Európai Unióban. Az uniós rendelkezések mind a fizikai, mind az elektronikus kereskedelmi tranzakciókat szabályozzák, és általánosan alkalmazható szabályok mellett olyan egyedi termékekre irányuló előírásokat is tartalmaznak, mint például a gyógyszerek, a géntechnológiával módosított szervezetek, a dohánytermékek, a kozmetikai termékek, a játékok és a robbanóanyagok.

Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. és 169. cikke.

Célkitűzések

  • Az Unióban az összes fogyasztó számára biztosítani kell – bárhol is éljenek, utazzanak vagy vásároljanak az Unióban –, hogy a biztonságukat és gazdasági érdekeiket érintő kockázatokkal és veszélyekkel szemben magas szintű védelmet élvezzenek.
  • Fokozni kell a fogyasztók azon képességét, hogy megvédjék saját érdekeiket.

Eredmények

a.A fogyasztók egészségének és biztonságának védelme

1.A közegészségügy és a dohánytermékek terén végrehajtott uniós intézkedések (5.5.3.)
2.Élelmiszerek (5.5.5.)
3.Gyógyszerek (5.5.4.)
4.Általános termékbiztonsági rendszer és piacfelügyelet

A 2001/95/EK irányelv előír egy általános termékbiztonsági rendszert, miszerint a forgalomba hozott fogyasztási cikkeknek akkor is meg kell felelniük bizonyos előírásoknak – a fogyasztók tájékoztatásának kötelezettsége, a biztonsági kockázatok elkerülésének eszközei, a termékbiztonság ellenőrzése és a nyomon követhetőség –, ha nem vonatkozik rájuk konkrét ágazati szabályozás. Ha egy termék gyors fellépést igénylő, súlyos veszélyt jelent, az érintett tagállamnak azonnal tájékoztatnia kell a Bizottságot a RAPEX-en keresztül, amely a tagállamok és a Bizottság közötti gyors információcserére szolgáló rendszer.

5.A kozmetikai termékek, polgári felhasználású robbanóanyagok és játékok biztonságossága

A kozmetikai irányelv (a 76/768/EGK tanácsi irányelv), illetve valamennyi módosításának és kiigazításának helyébe a kozmetikai termékekről szóló (1223/2009/EK) rendelet lépett. A rendelet oly módon garantálja a kozmetikai termékek biztonságosságát és a fogyasztók védelmét, hogy rendelkezik az összetevők jegyzékéről és a tájékoztató címkézésről. Az új rendelet rendelkezéseinek többségét legkésőbb 2013. július 11-ig kellett alkalmazni. A polgári felhasználású robbanóanyagok és hasonló termékek (például pirotechnikai cikkek) biztonsági követelményeit a polgári felhasználású robbanóanyagokról szóló 2014/28/EU irányelv, illetve a pirotechnikai termékekről szóló 2013/29/EU irányelv által a közelmúltban átdolgozott 93/15/EGK, 2008/43/EK és 2004/57/EK irányelvek, valamint a 2004/388/EK határozat állapítja meg. A játékok biztonsági követelményeit (pl. mechanikus veszély, toxicitás és gyúlékonyság, élelmiszerekben található játékok) a 2009/48/EK irányelv állapítja meg; az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) végzi a kapcsolódó szabványok felülvizsgálatát és kidolgozását.

6.Európai felügyeleti és információcsere-rendszerek

A 93/683/EGK és a 95/580/EK határozat létrehozta az Európai Háztartási és Szabadidős Baleseti Felügyeleti Rendszert (EHLASS) az otthoni és szabadidős tevékenységek során bekövetkező balesetekkel kapcsolatos adatok összegyűjtésére, valamint a bizonyos fogyasztási cikkek – kivéve a gyógyszerek és kereskedelmi felhasználású termékek – használatából fakadó, a fogyasztók egészségére vagy biztonságára leselkedő veszélyek tekintetében az információcsere közösségi rendszerét.

b.A fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme

1.Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, az elektronikus kereskedelem, valamint az elektronikus és határokon átnyúló fizetési műveletek

A 2000/31/EK irányelv (az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) az EU-ban székhellyel rendelkező szolgáltatók online szolgáltatásokkal (vállalkozások közötti szolgáltatások, vállalkozások és fogyasztók közötti szolgáltatások, illetve az igénybe vevő számára díjmentesen nyújtott és – például – reklámbevételből vagy szponzorálásból finanszírozott szolgáltatások), az online elektronikus ügyletekkel (termékek és szolgáltatások interaktív távértékesítése és különösen az online vásárlási központok), valamint más online tevékenységekkel, például hírügynökségi szolgáltatásokkal, adatbázis- és pénzügyi szolgáltatásokkal, szakmai szolgáltatásokkal (pl. ügyvédek, orvosok, könyvelők és ingatlanügynökök szolgáltatásai), szórakoztató szolgáltatásokkal (igény szerinti videó), direkt marketinggel és reklámszolgáltatásokkal, valamint internet-hozzáféréssel kapcsolatos felelősségére vonatkozik. A határokon átnyúló átutalásokról szóló 97/5/EK irányelv és a határokon átnyúló fizetésekről szóló 2560/2001/EK rendelet biztosítja, hogy a határokon átnyúló, euróban történő fizetések (határokon átnyúló átutalások, határokon átnyúló elektronikus fizetési műveletek és határokon átnyúló csekkek) díja megegyezzen az adott tagállam pénznemében végrehajtott kifizetések díjával.

2.TV határok nélkül

A 89/552/EGK irányelv (amelyet a 2007/65/EK irányelv módosított) biztosítja a műsorszóró szolgáltatások szabad mozgását, miközben fenntart bizonyos közérdekű célkitűzéseket, mint például a kulturális sokszínűség, a válaszadás joga, a fogyasztóvédelem és a kiskorúak védelme. Rendelkezései például az alkoholtartalmú italok, dohánytermékek és gyógyszerek, a televíziós vásárlás, illetve a pornográf tartalmú vagy szélsőséges erőszakot ábrázoló programok reklámozására vonatkoznak. A társadalom számára kiemelkedő jelentőségű eseményeket díjmentesen, kódolatlan formában kell sugározni, még akkor is, ha a fizetős TV-csatornák kizárólagos jogokat vásároltak.

3.Távértékesítési szerződések és az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések, az áruk értékesítése és a jótállás, valamint a tisztességtelen szerződési feltételek

2014. június 13. után a fogyasztók jogairól szóló, 2011. október 25-i irányelv (2011/83/EU) váltotta fel a távollevők között és az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések közös vonatkozásait szabályozó 85/577/EGK tanácsi irányelvet és a 97/7/EK irányelvet. Módosította emellett a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelvet és a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló 1999/44/EK irányelvet. Az irányelv megerősítette a fogyasztói jogokat, új szabályokat állapítva meg a fogyasztók számára nyújtandó tájékoztatásról, szabályozva az elállási jogot, és harmonizálva a szerződésekkel foglalkozó bizonyos előírásokat.

A 2002/65/EK irányelv a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazását szabályozza.

4.Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, valamint összehasonlító és megtévesztő reklámok

Az üzleti vállalkozások (fogyasztókkal szemben folytatott) tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK irányelv tiltja a megtévesztő és agresszív gyakorlatokat, a „rámenős gyakorlatokat” (mint például az erőszakos eladási módszerek, a megtévesztő marketing és a tisztességtelen reklám), valamint az olyan gyakorlatokat, amelyek az értékesítés eszközeként kényszerítést alkalmaznak (a beszerzés vagy értékesítés helyétől függetlenül). Feltételeket tartalmaz az agresszív kereskedelmi gyakorlatok (zaklatás, kényszerítés és nem megengedett befolyásolás) meghatározására, valamint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok „feketelistáját”. A megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló 2006/114/EK irányelv tiltja a megtévesztő reklámokat. Az irányelv azon feltételeket is megállapítja, amelyek esetén az összehasonlító reklám megengedett. A 2012. november 27-i bizottsági közlemény (COM(2012) 0702) javasolta a 2006/114/EK irányelv felülvizsgálatát a szöveg hiányosságainak pótlása és a szakmai címjegyzékekkel foglalkozó társaságok megtévesztő tevékenysége problémájának figyelembevétele érdekében.

5.A hibás termékekkel és az ár feltüntetésével kapcsolatos felelősség

A 99/34/EGK irányelvvel módosított 85/374/EGK irányelv megállapítja a hibás termék által előidézett károk esetében a gyártót terhelő objektív felelősség elvét. A kártérítést igénylő megkárosított fogyasztónak kell három éven belül bizonyítania a kárt, a termék hibáját és az okozati összefüggést. Az egységárakról szóló 98/6/EK irányelv kötelezi a kereskedőket az eladási árak és a mértékegységenkénti árak feltüntetésére annak érdekében, hogy javítsák és egyszerűsítsék a piacon forgalomban levő termékek árának és mennyiségének összehasonlítását. Az 1999/44/EK irányelv jótállást biztosít a fogyasztók számára a termékek vonatkozásában azáltal, hogy a fogyasztási cikkeket eladó kereskedőktől az Unióban megköveteli a cikk átadásakor már létező és a két éven belül megnyilvánuló hibák orvoslását.

6.Fogyasztói hitel

A 2008/48/EK irányelv célja, hogy biztosítsa az egységes piacon a fogyasztókat megillető jogok védelmének azonos szintjét. Előírja, hogy a szerződés megkötése előtt kellő időben és a hitelszerződés részeként is érthető információkat kell adni a fogyasztóknak. A hitelezőknek ugyanazt az általános európai fogyasztói hiteltájékoztatót kell használniuk, azaz egy olyan formanyomtatványt, amely minden kapcsolódó információt tartalmaz a szerződésről, beleértve a hitel költségét és a hiteldíj százalékban kifejezett éves mértékét is. A fogyasztó a szerződéskötéstől számított 14 napon belül indokolás nélkül elállhat a hitelszerződéstől. A fogyasztónak joga van a hitel határidő előtti visszafizetéséhez is, a hitelező pedig méltányos és objektíven indokolt ellentételezést kérhet.

7.Szervezett utazási formák és időben megosztott használati jog

A 2015/2302/EU irányelv védi a fogyasztók alapvető érdekeit csomagban értékesített üdülések (ideértve a teljes körű tájékoztatáshoz való jogot foglalás előtt, a foglalás más személyre történő átruházásához való jogot, ha a foglalást végző személy maga nem tud elutazni, valamint a pénzvisszafizetéshez és a hazaszállításhoz való jogot, ha az utazásszervező csődbe megy) vagy a kombinált utazások egyéb formáinak foglalásakor, például amikor honlapon keresztül történik a foglalás a repülőút plusz hotel vagy autókölcsönzés szabadon választott kombinációjára.

A szálláshelyek időben megosztott használati jogáról, a hosszú távra szóló üdülési termékekről, ezek viszontértékesítéséről és cseréjéről szóló 2008/122/EK irányelv a szerződés elemeire vonatkozó eladói tájékoztatási kötelezettséggel és azzal a joggal foglalkozik, hogy a fogyasztó 14 naptári napon belül minden indokolás és költség nélkül visszaléphet. Az irányelv a szerződéskötést megelőző tájékoztatásra vonatkozó ellenőrző listát is tartalmaz; ehhez az Unió összes nyelvén rendelkezésre álló szabványos formanyomtatványokat alkalmaznak. 2014. március 12-én a Parlament elfogadta az utazási csomagokról és az igény szerint összeállított utazási formákról, valamint a 90/314/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelvre irányuló javaslatot.

8.Légi közlekedés

A (módosított) 261/2004/EK és 2027/97/EK rendelet közös szabályokat határozott meg az utasoknak a visszautasított beszállás, a légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén nyújtandó kártérítést és segítséget, valamint a légi fuvarozók baleset esetén fennálló (utasokra és poggyászra vonatkozó) felelősségét illetően. A légi szállítási termékekkel kapcsolatos számítógépes helyfoglalási rendszerekről szóló, módosított 2299/89/EGK rendelet megállapította a rendszerszolgáltatókra (minden légi fuvarozó számára egyenlő hozzáférés biztosítása) és a légi fuvarozókra (azonos gondossággal, megfelelő időben kommunikálni minden rendszerrel) vonatkozó kötelezettségeket. A 2409/92/EGK rendelet közös kritériumokat és eljárásokat vezetett be a Közösségen belül a légi fuvarozók által a légi szolgáltatásokért felszámított légi viteldíjak és légi szállítási díjak megállapítására. A (módosított) 2320/2002/EK rendelet közös szabályokat vezetett be a polgári légi közlekedés biztonsági előírásainak terén, a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően.

9.Energiapiacok

Az uniós energiapiac jogszabályai harmadik, 2009-ben elfogadott csomagjának célja a belső energiapiac működésének javítása és a strukturális problémák megoldása volt; öt fő területet érint, ideértve a kiskereskedelmi piac jobb átláthatóságát is a fogyasztók javára. A 2012/27/EU irányelv képessé teszi az energiafogyasztókat fogyasztásuk hatékonyabb kézben tartására azáltal, hogy egyedi fogyasztásmérők révén biztosítja könnyű és térítésmentes hozzáférésüket a fogyasztási adatokhoz. A 2010/30/EU irányelv célja annak biztosítása, hogy az egyes háztartási készülékek energiafogyasztására és teljesítményére vonatkozó összetett információkat világos és érthető formában tüntessék fel, lehetővé téve a fogyasztók számára tájékozott vásárlói döntés meghozatalát, hogy a leghatékonyabb eszközöket választhassák. Az Unió belső energiapiacán belül minden uniós polgárnak joga van hozzá, hogy az otthona energiahálózathoz kapcsolódjon, és hogy szabadon választhasson a területén működő gáz- vagy áramszolgáltatók közül.

10.Európai Fogyasztói Központok Hálózata (ECC-Hálózat vagy „Euroguichet” központok) és az Európa Önökért portál

Az ECC-Hálózat tájékoztatást és segítséget nyújt a fogyasztók számára a határokon átnyúló ügyletekkel kapcsolatban. Ez a hálózat más európai hálózatokkal is együttműködik, nevezetesen a FIN-NET-tel (pénzügy), a SOLVIT-tel (belső piac) és a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózattal.

Az Európa Önökért portál átfogó információkat nyújt a fogyasztóknak a szerződéses jogokról, a távközlési és internetes szolgáltatásokról, a pénzügyi termékekről és szolgáltatásokról, az esetleges tisztességtelen bánásmódról, az energiaellátásról és a fogyasztói jogviták rendezéséről[1].

c.A fogyasztók jogi érdekeinek védelme

1.Alternatív vitarendezési eljárások és online vitarendezés

Az alternatív vitarendezési eljárások olyan peren kívüli rendezési mechanizmusok, amelyek főleg harmadik fél – pl. közvetítő, választott bíró vagy ombudsman – bevonásával segítik elő a fogyasztók és kereskedők közötti konfliktusok megoldását. A 98/257/EK ajánlás, a 20/2004/EK határozat és a 2000. május 25-i 2000/C 155/01 tanácsi állásfoglalás meghatározta az alternatív vitarendezési eljárásokban követendő elveket, amelyek célja, hogy az egyéni fogyasztók számára olcsóbb és gyorsabb jogorvoslatot biztosítsanak. A fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló (módosított) 98/27/EK irányelv a meglévő uniós és nemzeti jogszabályokat harmonizálta, és a fogyasztók közös érdekeinek védelme céljából bevezette a „jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokat”, amelyeket az illetékes nemzeti bíróságok szintjén lehet elindítani a más országok kereskedelmi szereplői által elkövetett jogsértésekkel szemben. A fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről szóló, 2013. május 21-i 2013/11/EU irányelv lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy minőségi alternatív vitarendezési szervekhez forduljanak a vállalkozásokkal szembeni, online vagy offline, belföldi vagy határokon átnyúló vásárlásokhoz kapcsolódó bármilyen szerződéses jogvita esetén.

A fogyasztói jogviták online rendezéséről szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU rendelet lehetővé teszi az uniós fogyasztók és kereskedők számára, hogy a belföldi és a határokon átnyúló vásárlásokhoz kapcsolódó jogvitáikat online rendezzék egy uniós szintű vitarendezési platformon keresztül, amelyhez az alternatív vitarendezési testületek 2016 februárja óta csatlakozhatnak.

2.A polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes európai igazságügyi hálózat, valamint a nemzeti hatóságok együttműködési kötelezettsége

A 2001/470/EK határozat egy európai igazságügyi hálózatot hozott létre a határokon átnyúló jogvitákban érintett polgárok életének megkönnyítésére azáltal, hogy a polgári és kereskedelmi ügyekben tökéletesítette a tagállamok közötti igazságügyi együttműködési mechanizmusokat, a polgárokat pedig gyakorlati információkkal látta el annak érdekében, hogy elősegítse az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésüket. A 2006/2004/EK rendelet létrehozta az EU fogyasztóvédelmi jogának hatékony érvényesítéséért felelős nemzeti hatóságok hálózatát, és 2005. december 29-i hatállyal arra kötelezte őket, hogy együttműködjenek az uniós jog érvényesítésének biztosítása érdekében, és megfelelő jogi eszközök – így például az Unión belüli jogsértések esetén a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárások – alkalmazásával véget vessenek minden jogsértésnek.

Az Európai Parlament szerepe

A rendes jogalkotási eljárás (korábban együttdöntési eljárás), valamint a Tanács keretében minősített többségi szavazással elfogadandó jogszabályok körének kibővítése felhatalmazta a Parlamentet arra, hogy aktívan részt vegyen az uniós fogyasztóvédelmi jog kialakításában és megerősítésében, egyensúlyt teremtve a piac és a fogyasztók érdekei között. 2011. június 23-án például a Parlament elsöprő többséggel (615 igen, és 16 nem szavazattal, 21 tartózkodás mellett) fogadta el a fogyasztók jogairól szóló irányelvet, amely megerősítette a fogyasztói jogokat a távollevők között és az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések tekintetében, bevezette az árak jobb átláthatóságát, megtiltotta az előre kipipált négyzetek használatát, és az európai fogyasztók bizalmának növelése érdekében világosabbá tette a digitális tartalomra vonatkozó tájékoztatáshoz kapcsolódó előírásokat. 2013. február 13-án a Bizottság a Parlament kérésére benyújtotta a termékbiztonsági és piacfelügyeleti csomagot, melynek célja a tagállamok piacfelügyeleti rendszereinek fejlesztése. A Parlament plenáris ülése 2014. április 15-én fogadta el a csomagot. A Parlament a fogyasztói viták online rendezéséről szóló rendelet hatályának bővítésében is meghatározó szerepet vállalt annak érdekében, hogy könnyen hozzáférhető és olcsó módszert nyújtson az európaiaknak a jogviták rendezésére.

A jogszabályok elfogadása mellett a Parlament rendszeresen foglalkozik fogyasztóvédelmi kérdésekkel, ami nem jogalkotási állásfoglalásokhoz vezet, mint például a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv végrehajtásáról szóló, 2014. február 4-i állásfoglaláshoz, valamint a különböző közlekedési módokban érvényesülő utasjogokról szóló, 2012. október 23-i állásfoglaláshoz.

Részletesebb tájékoztatásért lásd a Parlament Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottsága (IMCO) számára készített, „Uniós felmérés: az IMCO bizottság hatáskörébe tartozó jogszabályok áttekintése” című tanulmányt[2].

[1] http://europa.eu/youreurope/citizens/index_hu.htm

[2] http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2015/536317/IPOL_STU(2015)536317_EN.pdf

Mariusz Maciejewski / Sarabjeet Hayer

06/2017