A bizottságokról

Image of a committee meeting taking place in the European Parliament. People in a meeting room.

A képviselők húsz állandó szakbizottságban tevékenykednek.

E bizottságok jelentések elfogadása révén alakítják a jogalkotási javaslatokat, a plenáris ülésen megvizsgálandó módosításokat javasolnak és tárgyalócsoportokat neveznek ki a Tanáccsal folytatott, uniós jogszabályokkal kapcsolatos jogalkotási tárgyalásokra. Saját kezdeményezésű jelentéseket fogadnak el, szakértői meghallgatásokat szerveznek, valamint ellenőrzik a többi uniós szervet és intézményt.

Egy-egy bizottság 25–73 rendes tagból és ugyanannyi póttagból áll.

Mindegyik bizottság elnököt és legfeljebb négy alelnököt választ rendes tagjai közül, akik együttesen a „bizottság elnökségét” alkotják két és fél éves mandátummal. A bizottságok politikai összetétele a plenáris ülés összetételét tükrözi.

A Parlament meghatározott kérdések tárgyalásához albizottságokat és ideiglenes különbizottságokat is létrehozhat, továbbá vizsgálóbizottságokat állíthat fel az uniós jog állítólagos megsértéseés a hivatali visszásságok kivizsgálása érdekében.

Az egyeztetési szakaszban speciális egyeztetőbizottságot állítanak fel.

A parlamenti bizottságok általában Brüsszelben üléseznek, és munkájukat a titkárság támogatja. Vitáik nyilvánosak, és általában internetes közvetítés útján is követhetőek.

A bizottságok elnökei a bizottságok munkáját a Bizottsági Elnökök Értekezlete keretében hangolják össze.

Különbizottságok

A Parlament meghatározott kérdésekben bármikor felállíthat ideiglenes bizottságokat. E különbizottságok megbízatása 12 hónapra szól, amelyet meg lehet hosszabbítani.

A vizsgálóbizottságok

Az uniós jog megsértése vagy állítólagos helytelen alkalmazása esetén az Európai Parlament vizsgálóbizottságokat állíthat fel ezek kivizsgálása érdekében.

E bizottságok hatásköre az Európai Parlament vizsgálati jogának gyakorlására vonatkozórendelkezéseken alapul.

Bizottsági Elnökök Értekezlete

A Bizottsági Elnökök Értekezlete az állandó bizottságok és a különbizottságok elnökeiből áll. Elnökét tagjai közül két és fél évre választják.

Ez az a politikai testület, amely összehangolja a bizottságok munkáját és gondoskodik a bizottságok közötti zökkenőmentes együttműködésről. Ajánlásokat tesz az Elnökök Értekezletének a bizottságok munkájára és az ülések napirendjére vonatkozóan.

Az egyeztetőbizottság

Az egyeztetés a rendes jogalkotási eljárás (vagy más néven „együttdöntési eljárás”) harmadik, utolsó szakasza. Az egyeztetési eljárás akkor indul meg, ha a Tanács nem hagyja jóvá a Parlament által második olvasatban elfogadott módosításokat.

Az egyeztetőbizottság két küldöttségből áll: a tanácsi küldöttség az egyes tagállamok 1-1 képviselőjéből (miniszterek vagy képviselőjük), a parlamenti küldöttség pedig ezzel megegyező számú képviselőből áll. Az egyeztetőbizottság feladata egy „közös szövegtervezet” kidolgozása, amelyet aztán mind a Parlamentnek, mind a Tanácsnak jóvá kell hagynia.