A küldöttségekről

Az Európai Parlament küldöttségei kapcsolatokat tartanak fenn és információkat cserélnek harmadik országok különböző parlamentjeivel. Az Európai Parlament küldöttségeinek köszönhetően hozzájárul az Európai Unió határokon túli képviseletéhez, illetve az Európai Unió alapját képező értékeknek, tudniillik a szabadság és a demokrácia elveinek, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának, valamint a jogállamiságnak a harmadik országokban történő előmozdításához.

Jelenleg 44 küldöttség létezik. Az egyes küldöttségek taglétszáma legalább 12, de a parlamenti közgyűlések esetében akár 70 is lehet.

A küldöttségeknek több típusa létezik:

  • Parlamenti vegyes bizottságok
  • Parlamenti együttműködési bizottságok
  • Egyéb parlamentközi küldöttségek
  • Többoldalú parlamenti közgyűlésekbe delegált küldöttségek

A küldöttségek elnökei a Küldöttségi Elnökök Értekezletének keretében hangolják össze munkájukat.

A parlamentközi találkozókra évente egyszer vagy kétszer, felváltva a Parlament egyik munkahelyén és a társparlament által az érintett harmadik országban kijelölt helyen kerül sor.

A parlamenti vegyes bizottságok

A parlamenti vegyes bizottságok az Unióval társult államok vagy olyan államok parlamentjeivel kerülnek létrehozásra, amelyekkel a csatlakozási tárgyalások már megkezdődtek.

Üléseik során a két küldöttség (az Európai Parlament küldöttsége és a harmadik országok parlamentjeinek küldöttségei) kölcsönösen tájékozódik egymás elsődleges céljairól és a társulási megállapodások megvalósításáról.

A parlamenti vegyes bizottságok ajánlásokat dolgozhatnak ki az uniós csatlakozásra pályázó ország parlamentje, valamint az Európai Parlament számára. Figyelemmel kísérik a csatlakozási folyamat alakulását.

A parlamenti vegyes bizottságok feladatkörét a Parlament és a harmadik országokkal kötött megállapodások határozzák meg.

E bizottságok működésének szabályait a szóban forgó megállapodások határozzák meg. E megállapodások az Európai Parlament küldöttsége és az érintett parlament küldöttsége közötti egyenlőség elvén alapulnak. A parlamenti vegyes bizottságok általában évente kétszer üléseznek.

A parlamenti együttműködési bizottságok

A parlamenti együttműködési bizottságok az Európai Unió (EU) és az érintett harmadik ország között aláírt együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően jönnek létre.

A parlamenti együttműködési bizottságok együttműködnek az európai szomszédságpolitika által érintett államokkal és azokkal az államokkal, amelyek stratégiai partnerségi megállapodást írtak alá az EU-val.

A tagok száma egyik bizottságról a másikra változik. Az Európai Parlamentet és az érintett harmadik országot képviselő tagok száma megegyezik.

Egyéb parlamentközi küldöttségek

Az egyéb parlamentközi küldöttségek feladata az Európai Unión kívüli és nem tagjelölt országok parlamentjeivel ápolt kapcsolatok fenntartása és előmozdítása.

Tevékenységüket a Külügyi Bizottsággal, a Fejlesztési Bizottsággal és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsággal együttműködve végzik.

Tagjaik számát az Elnökök Értekezletének ajánlására a Parlament határozza meg.

E küldöttségek tagjai a jogalkotási ciklus időtartamára kerülnek megválasztásra.

A Külügyi Bizottság hangolja össze a hatáskörébe tartozó parlamenti vegyes bizottságok és parlamenti együttműködési bizottságok, valamint a parlamentközi küldöttségek és eseti küldöttségek, továbbá a választási megfigyelők munkáját.

A többoldalú parlamenti közgyűlésekbe delegált küldöttségek

Öt közös parlamenti közgyűlés létezik:

  • az afrikai, karibi-tengeri és csendes-óceáni térség országai és az Európai Unió közös parlamenti közgyűlése (AKCS–EU);
  • az Unió a Mediterrán Térségért Parlamenti Közgyűlés;
  • az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlés (EUROLAT);
  • az EURONEST Parlamenti Közgyűlés.
  • A NATO Parlamenti Közgyűlésével fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség
Az afrikai, karibi-tengeri és csendes-óceáni térség országai és az Európai Unió közös parlamenti közgyűlése (AKCS–EU)

E többoldalú közgyűlés, amelyben együtt üléseznek a különböző országok képviselői, célja, hogy parlamenti fórumot hozzon létre az EU és az AKCS-országok együttműködéséhez.

Ez a partnerség a Cotonoui Megállapodáson (az AKCS–EU partnerségi megállapodáson) alapszik.

E közgyűlés céljai a következők:

  • szoros együttműködés kialakítása az AKCS-országok és az EU között;
  • az AKCS-országok életszínvonalának és gazdasági fejlettségének javítása;
  • az emberi jogok és a demokrácia előmozdítása.

Az Unió a Mediterrán Térségért Parlamenti Közgyűlés

Az Unió a Mediterrán Térségért Parlamenti Közgyűlés az európai országokat képviselő 120 tagból, valamint a földközi-tengeri medence 10 partnerországának ugyanennyi képviselőjéből áll.

E közgyűlés küldetése a közös érdekű politikai, gazdasági és kulturális kérdések felvetése és megvitatása az euromediterrán partnerség erősítése érdekében. Tanácsadó szerepe van az euromediterrán partnerséggel kapcsolatos valamennyi kérdésben.


Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlés (EUROLAT)

Az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlés 120 tagból áll.

Az EU és Latin-Amerika, valamint a Karib-szigetek közötti kétoldalú regionális stratégiai partnerség parlamenti intézményeként az EUROLAT Parlamenti Közgyűlés vita-, ellenőrzési és parlamenti nyomon követési fórumot képez, amely három nagy tevékenységi területet fed le:

  • a demokráciával, a külpolitikával, a felelősségteljes kormányzással, az integrációval, a békével, az emberi jogokkal kapcsolatos kérdések;
  • a gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi ügyek;
  • a szociális ügyek, a cserekapcsolatok, a környezet, az oktatás és a kultúra.

Paritásos szabályok szerint működik.


EURONEST Parlamenti Közgyűlés

Az Európai Parlament Euronest Parlamenti Közgyűlésbe delegált küldöttsége a hetedik jogalkotási ciklus elején (2009. szeptember végén) került létrehozásra. A közgyűlés a keleti partnerség parlamenti dimenzióját testesíti meg. Az Európai Unió e politikájának célja a keleti szomszédaihoz való közeledés, és azok politikai, gazdasági és szociális reformokra irányuló erőfeszítéseinek támogatása. Ez új társulási megállapodások, szabadkereskedelmi övezetek létrehozása, valamint pénzügyi források rendelkezésre bocsátása révén történik.

Az Euronest az Európai Parlament 60 tagjából és a „keleti partnerség” következő országainak 10-10 nemzeti parlamenti képviselőjéből áll: Azerbajdzsán, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna.

Fehéroroszország részvétele politikai okokból ideiglenesen felfüggesztésre került. A közgyűlés készen áll a fehérorosz kollégák fogadására, mihelyt a politikai feltételek azt lehetővé teszik, tudniillik szabad és demokratikus választások lebonyolítását követően.

Az Euronest számos közös érdekű területen, mint például a stabilitás, a demokrácia, a jogszabályok és normák közelítése, a kereskedelem, az energiaügy, a népek közötti kapcsolatok stb. területén a többoldalú parlamenti párbeszédnek szentelt intézmény.


A NATO Parlamenti Közgyűlésével fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség

A NATO Parlamenti Közgyűlése az észak-atlanti szövetség tagállamaiban, valamint a 13 társult tagországban működő jogalkotók, köztük az Európai Parlament parlamentközi szervezete.

A közgyűlés fő célja a képviselők tájékozódásának megkönnyítése és annak elősegítése, hogy a szövetségen belüli parlamenti képviselők kölcsönösen megértsék a transzatlanti partnerség és a NATO-szakpolitikák előtt álló legfontosabb biztonsági kihívásokat.

A közgyűlés évente mintegy negyven eseményt rendez. A közgyűlés két fő találkozója a tavaszi és az éves ülésszak. A NATO Parlamenti Közgyűlésével fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség legfeljebb tíz tagja vehet részt mindkét ülésszakon.


A Küldöttségi Elnökök Értekezlete

A Küldöttségi Elnökök Értekezlete, az Európai Parlament azon politikai szerve, amely a parlamentközi küldöttségek, valamint a parlamenti vegyes bizottságokba delegált küldöttségek megfelelő működésével kapcsolatos valamennyi kérdés rendszeres vizsgálatát látja el.

A Küldöttségi Elnökök Értekezletének tagjai

A Küldöttségi Elnökök Értekezlete az összes állandó parlamentközi küldöttség elnökéből áll és saját elnököt választ.

A Küldöttségi Elnökök Értekezletének hatásköre

A Küldöttségi Elnökök Értekezlete ajánlásokat tehet az Elnökök Értekezlete számára a küldöttségek munkája tárgyában.
A Küldöttségi Elnökök Értekezlete dolgozza ki a parlamentközi találkozókra, valamint a parlamenti vegyes bizottságok üléseire vonatkozó éves naptári ütemterv tervezetét.
Az Elnökség és az Elnökök Értekezlete bizonyos feladatait átruházhatja a Küldöttségi Elnökök Értekezletére.