JELENTÉS az Európai Unió Szolidaritási Alapjának az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 11. pontja alapján történő igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (áradások Olaszországban, földrengés Görögországban, jégviharok Szlovéniában, valamint jégviharok és áradások Horvátországban)
15.12.2014 - (COM(2014)0565 – C8‑0137/2014 – 2014/2072(BUD))
Költségvetési Bizottság
Előadó: Patricija Šulin
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
az Európai Unió Szolidaritási Alapjának az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 11. pontja alapján történő igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (áradások Olaszországban, földrengés Görögországban, jégviharok Szlovéniában, valamint jégviharok és áradások Horvátországban)
(COM(2014)0565 – C8‑0137/2014 – 2014/2072(BUD))
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0565 – C8‑0137/2014),
– tekintettel az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendeletre[1],
– tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre[2] és különösen annak 10. cikkére,
– tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra[3] és különösen annak 11. pontjára,
– tekintettel a Parlament és a Tanács által 2014. december 8-án jóváhagyott együttes következtetésekre,
– tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság levelére,
– tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0073/2014),
1. jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;
2. utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá ezt a határozatot, valamint gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és annak mellékletét a Tanácsnak és a Bizottságnak.
MELLÉKLET: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendeletre[1] és különösen 4. cikkének (3) bekezdésére,
tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra[2] és különösen annak 11. pontjára,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) Az Európai Unió a katasztrófa sújtotta régiók lakossága iránti szolidaritás kifejezése érdekében létrehozta az Európai Unió Szolidaritási Alapját (a továbbiakban: az alap).
(2) Az 1311/2013/EU, Euratom rendelet[3] 10. cikke az alap igénybevételét évi 500 millió EUR felső határig engedélyezi (2011. évi árakon).
(3) Az alap igénybevételére vonatkozó rendelkezéseket a 2012/2002/EK rendelet tartalmazza.
(4) Olaszország árvíz miatt kérelmet nyújtott be az alap igénybevételére.
(5) Görögország földrengés miatt kérelmet nyújtott be az alap igénybevételére.
(6) Szlovénia jégviharok miatt kérelmet nyújtott be az alap igénybevételére.
(7) Horvátország árvíz követte jégviharok miatt kérelmet nyújtott be az alap igénybevételére.
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Európai Unió Szolidaritási Alapjából az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetése terhére 46 998 528 EUR összeget kell igénybe venni kötelezettségvállalási előirányzatok formájában.
Az Európai Unió Szolidaritási Alapjából az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetése terhére 46 998 528 EUR összeget kell igénybe venni kifizetési előirányzatok formájában.
2. cikk
Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.
Kelt
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
INDOKOLÁS
A Bizottság javasolja az Európai Szolidaritási Alapnak a 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 11. pontja alapján történő igénybevételét a 2013 novemberében Olaszországban (Szardínián) bekövetkezett áradásokkal, a 2014 januárjában Görögországot (Kefaloniát) megrázó földrengéssel, a 2014. január végén/február elején Szlovénián átvonuló jégviharokkal, valamint a Horvátországban pusztító ugyanezen szélviharokkal és a közvetlenül utánuk bekövetkezett áradásokkal összefüggésben.
Természeti katasztrófák különféle típusai (árvizek, földrengések és jégviharok) jelentős károkat okoztak az alap igénybevételét kérelmező uniós tagállamokban: Olaszországban és Görögországban a természeti katasztrófák különböző, egymástól függetlenül bekövetkező válfajai dúltak, és egy – Európában ritka nagy erejű – viharhullám különösen súlyos következményeket maga után hagyva vonult át Szlovénián és Horvátországon.
Jóllehet az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló 2012/2002/EK tanácsi rendelet módosítására vonatkozó 661/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2014. június 28-án hatályba lépett, fontos szabályok visszamenőleges hatállyal történő alkalmazása nem lehetséges. Ezért a Bizottság az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló 2012/2002/EK tanácsi rendelet eredeti rendelkezéseit, és különösen annak 2., 3. és 4. cikkeit szem előtt tartva vetette mélyreható vizsgálat alá az alap igénybevételére vonatkozó ezen kérelmeket.
Szardínián (Olaszország) 2013. november 18-án és 19-én rendkívül erőteljes esőzések voltak, amelyek következtében számos folyó kilépett medréből és nagy területeket elárasztott. Kefaloniát (Görögország) nagyon heves, a Richter-skála szerint 5,8-as erejű földrengés rázta meg, amelyet 2014. január 26. és 2014. február 3. között a sziget észak-keleti részén tucatnyi súlyos utórezgés is követett, amelyek következtében mintegy 3000 ember vált hajléktalanná, és tetemes anyagi kár keletkezett.
Az olasz hatóságok becslései szerint a közvetlen károk összesített mértéke 652 418 691 euró, ami Olaszország esetében 2014-ben a „jelentős természeti katasztrófa” megállapításához szükséges küszöbérték, azaz 3,8 milliárd euró (a 2002-ben megállapított 3 milliárd eurónak jelenleg megfelelő összeg) alatt marad; a görög hatóságok becslései szerint a közvetlen károk összesített mértéke 147 332 790 euró, ami Görögország esetében 2014-ben a „jelentős természeti katasztrófa” megállapításához szükséges küszöbérték, azaz 1,2 milliárd euró (a 2002-es adatok alapján a bruttó nemzeti jövedelem 0,6%-ának megfelelő összeg) alatt marad. Ezért az EUSZA-rendelet értelmében a fent említett két természeti katasztrófa egyike sem sorolható a „jelentős természeti katasztrófa” kategóriájába.
Mivel a közvetlen károk összesített értéke a „jelentős természeti katasztrófa” megállapításához, azaz a Szolidaritási Alap rendes igénybevételéhez szükséges küszöbérték alatt marad, ezért a kérelmet a „rendkívüli regionális katasztrófára” vonatkozó kritériumok alapján vizsgálták meg, amelyeket a 2012/2002/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének utolsó albekezdésében foglalt, a Szolidaritási Alap rendkívüli körülmények között történő igénybevételének feltételeit rögzítő rendelkezések tartalmaznak. E kritériumok alapján valamely régió kivételes jelleggel részesülhet az alap támogatásában, amennyiben e régiót olyan rendkívüli, főként természeti katasztrófa sújtja, amely súlyos és tartósan hátrányos következményekkel jár a lakosság nagy részének életkörülményeire és a régió gazdasági stabilitására. Az Európai Bizottság elismeri, hogy a fentiekben ismertetett két katasztrófa esetében a körülmények indokolttá teszik a „rendkívüli regionális katasztrófa” minősítés alá sorolásukat.
Szlovénián az elmúlt tél folyamán évtizedek óta nem tapasztalt erejű téli vihar vonult végig, amely Európa más részein is, több országban éreztette hatását. Az ítéletidő Szlovéniában 2014. január 30. és 2014. február 27. között okozta a legnagyobb pusztítást, a jégvihar az ország erdőségeinek mintegy felében okozott károkat, és eközben minden negyedik háztartás elektromos áram nélkül maradt, mivel heves havazások következtében villanyoszlopok dőltek ki, villanyvezetékek szakadtak el. Horvátországot ugyanazok az időjárási jelenségek sújtották, amelyek miatt Szlovénia is kérelmezte az EU Szolidaritási Alapjának igénybevételét. Különösen az ország észak-nyugati térségeiben, valamint az Adriai-tenger északi partvidékén volt súlyos a helyzet. Szlovéniában ezenkívül a február 12-től olvadásnak indult jég és hó miatt súlyos áradások is kialakultak, amelyek fontos állami alap-infrastruktúrát rongáltak meg, valamint további károkat okoztak a magán és az állami tulajdonban egyaránt.
A szlovén hatóságok becslései szerint a közvetlen károk összesített mértéke 428 733 722 euró. Ez az összeg Szlovénia bruttó nemzeti jövedelme 1,23%-ának felel meg, és ezzel meghaladja a Szlovénia esetében 2014-ben a Szolidaritási Alap igénybevételének feltételeként meghatározott 787,935 millió euró küszöbértéket (a 2002-es adatok alapján a bruttó nemzeti jövedelem 0,6%-ának megfelelő összeget). A horvát hatóságok becslései szerint a közvetlen károk összesített mértéke 291 904 630 euró. Ez az összeg Horvátország bruttó nemzeti jövedelme 0,69%-ának felel meg, és ezzel meghaladja a Horvátország esetében 2014-ben a Szolidaritási Alap igénybevételének feltételeként meghatározott 254,2 millió euró küszöbértéket (a 2002-es adatok alapján a bruttó nemzeti jövedelem 0,6%-ának megfelelő összeget). Mivel a közvetlen károk összesített mértéke mindkét tagállam esetében meghaladja az e célból előírt küszöbértéket, mindkét természeti katasztrófát a „jelentős természeti katasztrófa” minősítés alá kell sorolni. A pénzügyi támogatás kiszámításának alapja a teljes közvetlen kár. A pénzügyi támogatás csak a rendelet 3. cikkében meghatározott szükségintézkedésekre fordítható.
Miután megbizonyosodott arról, hogy e kérelem megfelel a 2012/2002/EK tanácsi rendeletben megfogalmazott támogathatósági követelményeknek, a Bizottság az EU Szolidaritási Alapjából összesen 46 998 528 euró igénybevételét javasolta.
A Szolidaritási Alapból nyújtandó támogatás kiszámításának módszerét a Szolidaritási Alapról szóló 2002–2003-as éves jelentésben határozták meg. E módszert a Tanács és az Európai Parlament elfogadta.
Javasoljuk ugyanezen százalékok alkalmazását és az alábbi támogatási összegek megadását:
|
Katasztrófa |
Közvetlen kár (EUR) |
Küszöbérték(millió EUR)
|
2,5%-on alapuló összeg (EUR) |
6%-on alapuló összeg (EUR) |
A javasolt támogatás teljes összege (EUR) |
||
|
Olaszország – árvíz |
652 418 691 |
3 752,330 |
16 310 467 |
~ |
16 310 467 |
||
|
Görögország – földrengés |
147 332 790 |
1 168,231 |
3 683 320 |
~ |
3 683 320 |
||
|
Szlovénia – jég- és szélvihar |
428 733 722 |
209,587 |
5 239 675 |
13 148 803 |
18 388 478 |
||
|
Horvátország – jégvihar és áradás |
291 904 630 |
254,229 |
6 355 725 |
2 260 538 |
8 616 263 |
||
|
ÖSSZESEN |
46 998 528 |
||||||
Mivel az alap igénybevételével kapcsolatosan 2014-ben az első határozatról van szó, a támogatás fentiekben javasolt teljes összege megfelel a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet felső összeghatárra – 530,6 millió euró, azaz 2011-es árakon 500 millió euró – vonatkozó rendelkezéseinek, és egyúttal az is biztosítva van, hogy ezen összeg egynegyede az év végéig adott esetben keletkező szükségletek fedezése érdekében 2014. október 1-én rendelkezésre álljon.
A Szolidaritási Alap igénybevételére irányuló javaslattal párhuzamosan a Bizottság költségvetés-módosítási tervezetet (2014. szeptember 8-i 5/2014. sz. költségvetés-módosítási tervezet) nyújtott be annak érdekében, hogy az intézményközi megállapodás 26. pontjának megfelelően a 2014-es költségvetésbe bekerüljenek a megfelelő kötelezettségvállalási előirányzatok, míg az ehhez kapcsolódó kifizetéseket átcsoportosította a 2015-ös költségvetésbe. A Tanács 5/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló, e határozat finanszírozásával kapcsolatos álláspontja módosítja a Bizottság eredeti javaslatát. A Parlament az 5/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló álláspontjának elfogadásakor fogja kifejteni álláspontját.
Az alap felhasználására irányuló fenti javaslatában a Bizottság a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 26. pontjával összhangban kezdeményezi az egyszerűsített háromoldalú eljárást, hogy biztosítsa a költségvetési hatóság két ágának egyetértését az alap igénybevételének szükségességét és az igényelt összeget illetően.
A Regionális Fejlesztési Bizottsággal (REGI) kötött belső megállapodás szerint az Európai Unió Szolidaritási Alapjának végrehajtására vonatkozó konstruktív támogatás és közreműködés biztosítása érdekében e bizottságot be kell vonni a folyamatba. Az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottsága a kérelmek értékelését követően a jelentéshez levél formájában csatolt véleményben fejtette ki nézeteit az alap igénybevételéről.
Az előadó javasolja a jelentéshez mellékelt, határozatra irányuló bizottsági javaslat jóváhagyását.
MELLÉKLET – A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG LEVELE
Jean ARTHUIS úr
Elnök
Költségvetési Bizottság
Európai Parlament
ASP 09G2051047 Brüsszel
Tisztelt Arthuis Úr!
Tárgy: Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának Olaszország, Görögország, Szlovénia és Horvátország javára történő igénybevétele
Az Európai Bizottság továbbította az Európai Parlamentnek az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatát (COM(2014)0565), amelynek alapját Olaszország, Görögország, Szlovénia és Horvátország által benyújtott, az EUSZA igénybevételére vonatkozó kérelmek képezik. A benyújtott kérelmek a 2013 novemberében Szardínián (Olaszországban) bekövetkezett áradásokra, a 2014 januárjában Kefaloniát (Görögország) megrázó földrengésre, a 2014 januárjában és februárjában mind Szlovéniában, mind Horvátországban pusztító jégviharokra, valamint a Horvátországban e viharokat követően kialakult áradásokra hivatkoznak.
A Bizottság javasolja az EU Szolidaritási Alapjának igénybevételét, az egyes katasztrófák által okozott károkra vonatkozó alábbi értékbecslések szerint, országonkénti felbontásban:
|
Katasztrófa |
Közvetlen kár (EUR) |
Küszöbérték(millió EUR)
|
2,5%-on alapuló összeg (EUR) |
6%-on alapuló összeg (EUR) |
A javasolt támogatás teljes összege (EUR) |
||
|
Olaszország – árvíz |
652 418 691 |
3 752,330 |
16 310 467 |
~ |
16 310 467 |
||
|
Görögország – földrengés |
147 332 790 |
1 168,231 |
3 683 320 |
~ |
3 683 320 |
||
|
Szlovénia – jég- és szélvihar |
428 733 722 |
209,587 |
5 239 675 |
13 148 803 |
18 388 478 |
||
|
Horvátország – jégvihar és áradás |
291 904 630 |
254,229 |
6 355 725 |
2 260 538 |
8 616 263 |
||
|
ÖSSZESEN |
46 998 528 |
||||||
A Bizottság továbbá az EU Szolidaritási Alapjának fent említett, 46 998 528 euró összeg erejéig történő igénybevételének fedezése érdekében benyújtja a 2014. évi költségvetésre vonatkozó 5. sz. költségvetés-módosítási tervezetet (COM(2014)0564), amelynek révén a 2014. évi költségvetés 13 06 01. költségvetési tételébe bekerülnek a megfelelő előirányzatok (a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok egyaránt).
A Regionális Bizottság (REGI) koordinátorai 2014. szeptember 22-i ülésükön megvitatták az említett javaslatokat. A koordinátorok felkértek arra, hogy tolmácsoljam Önnek: a REGI bizottságnak nincs kifogása az EU Szolidaritási Alapjának fent említett igénybevételével szemben, és az Európai Bizottság által előterjesztett formában támogatja az ennek megfelelő 5. sz. költségvetés-módosítási tervezetet.
Tisztelettel:
Iskra MIHAYLOVA
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
|
Az elfogadás dátuma |
15.12.2014 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
37 0 0 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Jean Arthuis, Richard Ashworth, Reimer Böge, Lefteris Christoforou, Jean-Paul Denanot, Gérard Deprez, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazabal Rubial, Jens Geier, Iris Hoffmann, Monika Hohlmeier, Bernd Kölmel, Zbigniew Kuźmiuk, Vladimír Maňka, Sophie Montel, Clare Moody, Siegfried Mureşan, Victor Negrescu, Jan Olbrycht, Younous Omarjee, Pina Picierno, Paul Rübig, Petri Sarvamaa, Patricija Šulin, Eleftherios Synadinos, Isabelle Thomas, Inese Vaidere, Marco Valli, Monika Vana, Daniele Viotti, Marco Zanni |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Tamás Deutsch, Pablo Echenique, Ernest Maragall, Andrej Plenković, Sergei Stanishev, Nils Torvalds |
||||