Eljárás : 2014/2161(BUD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0075/2014

Előterjesztett szövegek :

A8-0075/2014

Viták :

Szavazatok :

PV 17/12/2014 - 10.9
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2014)0094

JELENTÉS     
PDF 208kWORD 91k
15.12.2014
PE 541.357v04-00 A8-0075/2014

az Európai Unió Szolidaritási Alapjának az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 11. pontja alapján történő igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (áradások Szerbiában, Horvátországban és Bulgáriában)

(COM(2014)0648 – C8‑0223/2014 – 2014/2161(BUD))

Költségvetési Bizottság

Előadó: José Manuel Fernandes

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 MELLÉKLET: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
 INDOKOLÁS
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Unió Szolidaritási Alapjának az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 11. pontja alapján történő igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (áradások Szerbiában, Horvátországban és Bulgáriában)

(COM(2014)0648 – C8‑0223/2014 – 2014/2161(BUD))

Az Európai Parlament,

–       tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0648 – C8‑0223/2014),

–       tekintettel az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendeletre(1) és különösen 4. cikkének (3) bekezdésére,

–       tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(2) és különösen annak 10. cikkére,

–       tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(3) és különösen annak 11. pontjára,

–       tekintettel a Parlament és a Tanács által 2014. december 8-án jóváhagyott együttes következtetésekre,

–       tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0075/2014),

1.      jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

2.      utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá ezt a határozatot, valamint gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

3.      utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és annak mellékletét a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

HL L 311., 2002.11.14., 3. o.

(2)

HL L 347., 2013.12.20., 884. o.

(3)

HL C 373., 2013.12.20, 1. o.


MELLÉKLET: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendeletre(1) és különösen 4. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(2), és különösen annak 11. pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)         Az Európai Unió a katasztrófa sújtotta régiók lakossága iránti szolidaritás gyakorlati érvényesítése érdekében létrehozta az Európai Unió Szolidaritási Alapját (a továbbiakban: az alap).

(2)         Az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet(3) 10. cikke az alap igénybevételét évi 500 millió EUR felső határig engedélyezi (2011-es árakon).

(3)         Az alap igénybevételére vonatkozó rendelkezéseket a 2012/2002/EK rendelet tartalmazza.

(4)         Szerbia árvíz miatt kérelmet nyújtott be az alap igénybevételére.

(5)         Horvátország árvíz miatt kérelmet nyújtott be az alap igénybevételére.

(6)         Bulgária árvíz miatt kérelmet nyújtott be az alap igénybevételére.

A KÖVETKEZŐ HATÁROZATOT FOGADTA EL:

1. cikk

Az Európai Unió Szolidaritási Alapjából az Európai Unió 2014-es költségvetési évre szóló általános költségvetése terhére 79 726 440 euró összeget kell igénybe venni kötelezettségvállalási előirányzatok formájában.

Az Európai Unió Szolidaritási Alapjából az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetése terhére 79 726 440 euró összeget kell igénybe venni kifizetési előirányzatok formájában.

2. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt

Az Európai Parlament részéről                    a Tanács részéről

az elnök                                                         az elnök

(1)

              HL L 311., 2002.11.14., 3. o.

(2)

              HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(3)

              A Tanács 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom rendelete a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o).


INDOKOLÁS

A Bizottság a 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 11. pontja alapján javasolja az Európai Szolidaritási Alap igénybevételét a 2014. májusi szerbiai és horvátországi, valamint a 2014. júniusi bulgáriai árvizekkel összefüggésben.

2014 májusában szélsőséges időjárás sújtotta a Szerb Köztársaság jelentős részét, és kisebb mértékben Horvátországot, amely emberemlékezet óta a legsúlyosabb árvizek egyikét eredményezte, hatalmas pusztítást okozott a köz- és magáncélú infrastruktúrában, és több százezer otthont rongált meg. Egy hónappal később a sokéves átlag négyszeresét meghaladó csapadékmennyiséggel járó heves és súlyos esőzés sújtotta a Bolgár Köztársaság egyes részeit, amely súlyos áradásokhoz és fennakadásokhoz vezetett.

A Bizottság az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2014. május 15-i 661/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított 2012/2002/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: a rendelet) és különösen annak 2., 3. és 4. cikkével összhangban elvégezte mindhárom kérelem alapos vizsgálatát.

Az árvíz természeti eredetű, így a Szolidaritási Alap alkalmazási körébe tartozik.

Szerbia – 2014 májusában szélsőséges időjárás sújtotta a Szerb Köztársaság jelentős részét, amely emberemlékezet óta a legsúlyosabb árvizek egyikét eredményezte, és hatalmas pusztítást okozott a köz- és magáncélú infrastruktúrában, valamint több százezer otthont rongált meg. A legsúlyosabban érintett gazdasági ágazatok az energiaipar, a bányászat és a mezőgazdaság, de jelentős károk érték a közlekedési infrastruktúrát (utakat, hidakat és vasútvonalakat), valamint számos árvíz- és partvédelmi létesítményt is.

A szerb hatóságok a katasztrófa által okozott közvetlen károkat összesen 1,1 milliárd euróra becsülik. Ez a becslés a helyreállítási igényeknek az EU és nemzetközi szervezetek részvételével közvetlenül a katasztrófát követően elvégzett felmérésén alapul. Ez az összeg Szerbia bruttó nemzeti jövedelme 3,8%-ának felel meg, és ezzel meghaladja a Szerbia esetében 2014-ben a Szolidaritási Alap igénybevételének feltételeként meghatározott 174,7 millió eurós küszöbértéket (a 2012-es adatokon alapuló bruttó nemzeti jövedelem 0,6%-ának megfelelő összeget). Mivel a közvetlen károk becsült összesített mértéke meghaladja az e célból előírt küszöbértéket, a katasztrófát a rendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerint a „jelentős természeti katasztrófa” minősítés alá kell sorolni. A pénzügyi támogatás csak a rendelet 3. cikkében meghatározott vészhelyzeti intézkedésekre és helyreállítási műveletekre fordítható.

Horvátország – A Szerbiát sújtó időjárási viszonyok Horvátország keleti részét is elérték, súlyos, noha kisebb mértékű károkat okozva. Az árvíz jelentős károkat okozott lakóépületekben, kereskedelmi, kommunális és infrastrukturális létesítményekben, valamint mezőgazdasági terményekben és az állatállományban. Több mint 26 000 embert ki kellett telepíteni. Energiaellátási hálózatok váltak működésképtelenné, utakat és hidakat ért súlyos kár és/vagy temetett be földcsuszamlás és kiömlő iszap. Az árvíz mintegy 2700 lakóházat és több mint 4000 mezőgazdasági épületet árasztott el, amelyek közül sokat szerkezeti károsodás is ért.

A horvát hatóságok a katasztrófa által okozott közvetlen károkat összesen 297,6 millió euróra becsülik. Ez az összeg Horvátország bruttó nemzeti jövedelme 0,7%-ának felel meg, és ezzel meghaladja a Horvátország esetében 2014-ben a Szolidaritási Alap igénybevételének feltételeként meghatározott 254,2 millió eurós küszöbértéket (a 2012-es adatokon alapuló bruttó nemzeti jövedelem 0,6%-ának megfelelő összeget). Mivel a közvetlen károk összesített mértéke meghaladja az e célból előírt küszöbértéket, a katasztrófát a „jelentős természeti katasztrófa” minősítés alá kell sorolni.

Ami a katasztrófák kockázatának megelőzésére és kezelésére vonatkozó, a katasztrófa jellegéhez kapcsolódó uniós jogszabályok végrehajtását illeti, Horvátországban folyamatban van az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló, 2007. október 23-i 2007/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (árvízvédelmi irányelv) végrehajtása. Az előzetes árvízkockázat-értékeléseket elvégezték. Az árvízveszély- és árvízkockázati térképek két kísérleti térségben készen állnak, a többi térség vonatkozásában folyamatban vannak. Az árvízkockázat-kezelési tervek előkészítő szakaszban vannak, de még nem készültek el.

Bulgária – A fentiek után egy hónappal a sokéves átlag négyszeresét meghaladó csapadékmennyiséggel járó heves és súlyos esőzés sújtotta Bulgária egyes részeit, amely súlyos áradásokhoz vezetett. Kár érte a közcélú infrastruktúrát és létesítményeket az energiaellátás, a vízgazdálkodás és a vízkészletek, a távközlés, a közlekedés, az egészségügy, az oktatás, a sürgősségi segélyszolgálatok, a kulturális örökség és a tájvédelmi körzetek terén. Az érintett térségekben a nagy mennyiségben lerakódó iszap és hulladék, a túlfolyó szennyvízcsatornák és a kiömlött szennyvíz rontotta az életkörülményeket.

A bolgár hatóságok a katasztrófa által okozott közvetlen károkat összesen 311,3 millió euróra becsülik. Ez az összeg Bulgária bruttó nemzeti jövedelme 0,8%-ának felel meg, és ezzel meghaladja a Bulgária esetében 2014-ben a Szolidaritási Alap igénybevételének feltételeként meghatározott 232,5 millió eurós küszöbértéket (a 2012-es adatokon alapuló bruttó nemzeti jövedelem 0,6%-ának megfelelő összeget). Mivel a közvetlen károk összesített mértéke meghaladja az e célból előírt küszöbértéket, a katasztrófát a „jelentős természeti katasztrófa” minősítés alá kell sorolni.

A katasztrófák kockázatának megelőzésére és kezelésére vonatkozó, a katasztrófa jellegéhez kapcsolódó uniós jogszabályok végrehajtását illetően Bulgária 2010-ben átültette a nemzeti jogba az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló, 2007. október 23-i 2007/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (árvízvédelmi irányelv), és az ország Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériuma által kidolgozott árvízveszély- és árvízkockázat-értékelési módszertan alapján minden egyes vízgyűjtő kerület vonatkozásában elvégezték az előzetes árvízkockázat-értékelést.

A bolgár hatóságok jelezték, hogy az egészségügyi szektorban keletkezett mintegy 2,3 millió eurós kárra van biztosítási fedezet. Ez az összeg levonásra került a támogatható költségekből.

A kérelmek(1) vizsgálata alapján, valamint figyelembe véve az alapból nyújtható maximális támogatást és az előirányzatok átcsoportosításának lehetőségét, a Bizottság 79 726 440 EUR összegben javasolja az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételét.

A Szolidaritási Alapból nyújtandó támogatás kiszámításának módszerét a Szolidaritási Alapról szóló 2002–2003-as éves jelentésben határozták meg. E módszert a Tanács és az Európai Parlament elfogadta.

Javasoljuk ugyanezen százalékok alkalmazását és az alábbi támogatási összegek megadását:

Kataszt-rófa

Közvetlen kár(millió EUR)

 

A jelentős katasztrófa küszöbértéke(millió EUR)

 

A támogatható intézkedések összes költsége(millió EUR)

 

A küszöbérték alatti közvetlen kár 2,5%-a

(EUR-ban)

A küszöbérték feletti közvetlen kár 6 %-a

(EUR-ban)

A felső határ alkalma-zása

A javasolt támogatás teljes összege

(EUR-ban)

Szerbia

1 105,622

174,649

381,967

4 366 225

55 858 380

nem

60 224 605

Horvát-ország

297,629

254,229

108,799

6 355 725

2 604 000

nem

8 959 725

Bulgária

311,328

232,502

285,440

5 812 550

4 729 560

nem

10 542 110

Össze-sen

 

79 726 440

2014-ben ez a második, igénybevételről szóló határozatra irányuló javaslat, és a támogatás fent javasolt teljes összege megfelel az 530,6 millió eurót (2011-es árakon 500 millió eurót) előirányzó többéves pénzügyi keretről szóló rendelet előírásainak.

Következésképpen javasoljuk mindhárom esetben a Szolidaritási Alap igénybevételét, továbbá a Horvátországra és Bulgáriára vonatkozó, összesen 19 501 835 EUR összegű előirányzatnak a 13 06 01. költségvetési jogcímcsoport kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzataiba, illetve a Szerbiára vonatkozó megfelelő 60 224 605 EUR összegű előirányzatnak a (csatlakozásra váró országok számára fenntartott) 13 06 02. költségvetési jogcímcsoport kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzataiba történő bevezetését.

Mivel a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet meghatározása szerint a Szolidaritási Alap különleges eszköz, a megfelelő előirányzatokat a többéves pénzügyi keret vonatkozó felső korlátain kívül kell költségvetésbe állítani.

A Szolidaritási Alap igénybevételére irányuló javaslattal párhuzamosan a Bizottság költségvetés-módosítási tervezetet (2014. október 17-i 7/2014. sz. költségvetés-módosítási tervezet) nyújtott be annak érdekében, hogy az intézményközi megállapodás 26. pontjának megfelelően a 2014-es költségvetésbe bekerüljenek a megfelelő kötelezettségvállalási előirányzatok, míg a megfelelő kifizetési előirányzatok áttolódnak a 2015-ös költségvetésbe. A Tanács 7/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló, e határozat finanszírozásával kapcsolatos álláspontja módosítja a Bizottság eredeti javaslatát. A Parlament a 7/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló álláspontjának elfogadásakor fogja kifejteni álláspontját.

Az alap felhasználására irányuló fenti javaslatában a Bizottság a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 26. pontjával összhangban kezdeményezi az egyszerűsített háromoldalú eljárást, hogy biztosítsa a költségvetési hatóság két ágának egyetértését az alap igénybevételének szükségességét és az igényelt összeget illetően.

Az előadó javasolja a jelentéshez mellékelt határozatra irányuló bizottsági javaslat jóváhagyását.

(1)

              C(2014) 7380.


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

15.12.2014

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

36

1

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Jean Arthuis, Richard Ashworth, Reimer Böge, Lefteris Christoforou, Jean-Paul Denanot, Gérard Deprez, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazabal Rubial, Jens Geier, Iris Hoffmann, Monika Hohlmeier, Bernd Kölmel, Zbigniew Kuźmiuk, Vladimír Maňka, Sophie Montel, Clare Moody, Siegfried Mureşan, Victor Negrescu, Jan Olbrycht, Younous Omarjee, Pina Picierno, Paul Rübig, Petri Sarvamaa, Patricija Šulin, Eleftherios Synadinos, Isabelle Thomas, Inese Vaidere, Marco Valli, Monika Vana, Daniele Viotti, Marco Zanni

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Tamás Deutsch, Pablo Echenique, Ernest Maragall, Andrej Plenković, Sergei Stanishev, Nils Torvalds

Jogi nyilatkozat