Eljárás : 2014/2154(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0012/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0012/2015

Viták :

PV 10/02/2015 - 13
CRE 10/02/2015 - 13

Szavazatok :

PV 11/02/2015 - 9.21
CRE 11/02/2015 - 9.21
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0035

JELENTÉS     
PDF 223kWORD 125k
27.1.2015
PE 539.818v02-00 A8-0012/2015

az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés munkájáról

(2014/2154(INI))

Fejlesztési Bizottság

Előadó: Charles Goerens

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 FELSZÓLÍTÁSRA TÖRTÉNŐ ZÁRÓSZAVAZÁS
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés munkájáról

(2014/2154(INI))

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az első alkalommal 2005. június 25-én Luxembourgban(1) és második alkalommal 2010. június 22-én Ouagadougouban(2) módosított, egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között Cotonouban 2000. június 23-án aláírt partnerségi megállapodásra (a Cotonoui Megállapodás)(3),

–       tekintettel a Cotonouban 2000. június 23-án, egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között aláírt és Luxembourgban 2005. június 25-én első alkalommal módosított partnerségi megállapodást második alkalommal módosító megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről szóló 2013. június 13-i jogalkotási állásfoglalására(4);

–       tekintettel az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés (KPK) 2003. április 3-án elfogadott(5), és legutóbb 2013. november 27-én Addisz-Abebában (Etiópia) módosított eljárási szabályzatára(6),

–       tekintettel az Európai Parlament és a Tanács a 2014-2020-as időszakra szóló fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 233/2014/EU rendeletére(7),

–       tekintettel a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2013. december 11-i jogalkotási állásfoglalására(8),

–       tekintettel 2013. március 12-i állásfoglalására a többéves pénzügyi keretnek az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal és a tengerentúli országokkal és területekkel folytatott uniós együttműködésnek a 2014 és 2020 közötti időszakban történő finanszírozásával (11. Európai Fejlesztési Alap) kapcsolatos előkészítéséről(9),

–       tekintettel a nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap 2012-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló 2014. április 3-i határozatára, valamint a nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap 2012-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról szóló 2014. április 3-i határozatára, valamint a nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap 2012-es költségvetési évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzéseket tartalmazó, 2014. április 3-i állásfoglalására(10),

–       tekintettel a KPK által 2013. november 27-én elfogadott alábbi állásfoglalásokra: a jogállamiság tiszteletben tartása és a pártatlan és független igazságszolgáltatás szerepe; a dél-dél együttműködésről és a háromoldalú együttműködésről: az AKCS-országok előtt álló lehetőségek és kihívások; a pásztorkodás társadalmi és környezeti hatásai az AKCS-országokban, valamint a biztonság a Nagy Tavak régiójában,

–       tekintettel a KPK által 2013. június 19-én az alábbi tárgyakban elfogadott állásfoglalásokra: a katonai puccsok által az AKCS-országok demokráciájára és politikai stabilitására jelentett újabb veszélyek, valamint a nemzetközi közösség szerepe; Gazdasági partnerségi megállapodások – további lépések; az egészségügy emberi erőforrásai az AKCS-országokban; a Guineai Köztársaságban kialakult helyzet; a Közép-afrikai Köztársaságban kialakult helyzet,

–       tekintettel a KPK által 2012. november 29-én az alábbi tárgyakban elfogadott állásfoglalásokra: a szomáliai politikai és humanitárius válság: az Európai Unió és az AKCS-országok előtt álló kihívások; IKT-alapú vállalkozói készség és annak hatása az AKCS-országok fejlődésére; és az energiához való hozzáférés jelentősége a fenntartható gazdasági fejlődés és a millenniumi fejlesztési célok elérése érdekében,

–       tekintettel a KPK által 2012. május 30-án az alábbi tárgyakban elfogadott állásfoglalásokra: a líbiai konfliktus politikai hatása a szomszédos uniós és AKCS-államokra; áringadozás, a mezőgazdasági termékek világpiacainak működése és hatása az AKCS-országok élelmiszerbiztonságára; és a bányászat társadalmi és környezeti hatásai az AKCS-országokban,

–       tekintettel a KPK nyugat-afrikai regionális ülésének keretében 2013. július 19-én Abujában (Nigéria) elfogadott közleményre(11),

–       tekintettel a KPK karib-tengeri regionális ülésének keretében 2013. február 16-án Santo Domingóban (Dominikai Köztársaság) elfogadott közleményre(12),

–       tekintettel a KPK csendes-óceáni térségbeli regionális ülésének keretében 2012. július 20-án Apiában (Szamoa) elfogadott közleményre(13),

–       tekintettel a KPK dél-afrikai regionális ülésének keretében 2012. február 24-én Lusakában (Zambia) elfogadott közleményre(14),

–       tekintettel az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés választási megfigyelő misszióban részt vevő tagjaira vonatkozó, 2013. június 19-én elfogadott magatartási kódexre,

–       tekintettel az ENSZ 2000. szeptember 18-i millenniumi nyilatkozatára, amely a szegénység felszámolása érdekében a nemzetközi közösség által közösen megállapított célkitűzésként meghatározta a millenniumi fejlesztési célokat (MFC-k),

–       tekintettel az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Változtatási program: az EU fejlesztéspolitikájának hathatósabbá tétele” című, bizottsági közleményre (COM(2011)0637),

–       tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–       tekintettel a Fejlesztési Bizottság jelentésére (A8‑0012/2014),

A.     mivel az AKCS-EU KPK egyedi jogállással rendelkezik, tekintettel arra, hogy az egyetlen olyan, többoldalú parlamentközi közgyűlés, amely egy nemzetközi megállapodás, a Cotonoui Megállapodás értelmében jött létre;

B.     mivel a KPK valódi parlamenti közgyűléssé nőtte ki magát, fórumként szolgálva a fejlesztési együttműködés szempontjából központi kérdések nyílt és őszinte megvitatásához, és jelentősen hozzájárul az AKCS-országok és az EU közötti, egyenrangú felekként gyakorolt partnerséghez;

C.     mivel a AKCS-államok csoportja és az EU között létrejött Cotonoui Megállapodás legfőbb célja a szegénység csökkentése és végső soron megszüntetése; mivel az együttműködésnek hozzá kell járulnia a fenntartható gazdasági fejlődéshez is, ami az AKCS-országok tartós békéjének, biztonságának és politikai stabilitásának alapját képezi;

D.     mivel 2013-ban tényfeltáró missziók indultak Maliba, az országban kialakult törékeny helyzet jobb megértése céljából, Libériába, a Cotonoui Megállapodás 8. cikke szerinti politikai párbeszédhez való hozzájárulás érdekében, valamint Haitiba, az újjáépítés és a politikai helyzet vizsgálata céljából;

E.     mivel azt követően, hogy a Közgyűlés a választási megfigyelő missziókban részt vevő tagjaira vonatkozó magatartási kódexet fogadott el, új dinamika alakult ki, amely hozzájárul a hozzáadott értékhez, például a Maliban sorra kerülő elnökválasztások és a madagaszkári parlamenti választások és elnökválasztás második fordulója alkalmából szervezett közös KPK missziók esetében;

F.     mivel a Cotonoui Megállapodás 2010-es felülvizsgálata megerősítette a KPK szerepét és regionális dimenzióját;

G.     mivel a KPK teljes körű részvételét a Cotonoui Megállapodás 8. cikke szerint folytatott politikai párbeszéd keretében kell biztosítani;

H.     mivel fontos volna a rendszeres informális párbeszéd ösztönzése, lényegi elemzés alapján különböző kategóriákba tartozó érdemleges hivatalos és nem hivatalos szereplőkkel mind AKCS-EU körökben (Közös Parlamenti Közgyűlés, AKCS-EU Tanács, AKCS-EU magánszektorbeli és civil társadalmi párbeszédek), mind pedig más, az EKCS-EU viszonyrendszerben közvetlen érdekeltséggel nem rendelkező körökben;

I.      mivel 2003 és 2013 között a KPK csaknem valamennyi európai ülésére elvileg az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő országban került sor; mivel a soros elnökségeknek tiszteletben kell tartaniuk az AKCS-EU partnerségi megállapodás keretében e tekintetben tett kötelezettségvállalásokat;

J.      mivel a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) és más – globális szinten vagy az AKCS-országok és régiók szintjén – feltörekvő gazdaságok gyors sikerei egyre nagyobb hatást gyakorolnak a AKCS-országok csoportjára, valamint az AKCS és az EU közötti kapcsolatok jelenlegi állására;

K.     mivel az utazásokra vonatkozóan az Európai Parlament Elnöksége által elfogadott új szabályok értelmében az akkreditált parlamenti asszisztensek a jövőben nem kísérhetik el a képviselőket a KPK plenáris üléseire, ami jelentősen kihat a parlamenti munkára;

1.      üdvözli, hogy a KPK, a Cotonoui Megállapodás közös intézményeinek egyikeként továbbra is keretet biztosít az Európai Parlament tagjai és az AKCS-országok parlamenti képviselői közötti, a megállapodás végrehajtásáról folytatott nyílt, demokratikus és átfogó párbeszédnek, beleértve az EFA keretében folytatott fejlesztési együttműködés ellenőrzését és a GPM-ek megkötését és végrehajtását is; üdvözli, hogy A KPK olyan fórumként szolgál, ahol nehéz és ellentmondásos témák őszintén és nyíltan megvitathatók; kéri ezért, hogy a Cotonoui Megállapodás helyébe lépő jövőbeli megállapodás tartalmazza a szexuális irányultságon vagy a nemi identitáson alapuló diszkrimináció kifejezett tilalmát, az Európai Parlament által már számos alkalommal kifejezésre juttatott igénynek megfelelően;

2.      hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a politikai párbeszédet, és ezzel összefüggésben hangsúlyozza a KPK szerepének jelentőségét a Cotonoui Megállapodás 9. cikkében rögzített elvek előmozdításában és védelmében, különös tekintettel a jogállamiságra és a jó kormányzásra vonatkozó elvekre;

3.      hangsúlyozza annak hozzáadott értékét, hogy a KPK üléseit az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő országban tartják, és úgy véli, hogy ezt a rotációs rendszert a jövőben is fenn kell tartani; aggodalmának ad hangot azokkal a szerencsétlen körülményekkel kapcsolatban, amelyek arra késztették az ír elnökséget, hogy ne legyen házigazdája a KPK 25. ülésének; üdvözli ugyanakkor, hogy a dán kormány beleegyezett, hogy Horsensben vendégül látja a – rendkívül sikeresnek bizonyult – 23. ülést, amelyen kulturális és oktatásügyi kapcsolatok alakultak ki a horsensi polgárok és az AKCS küldöttjei között; sajnálattal állapítja meg, hogy az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét már betöltött, vagy majd a jövőben betöltő tagállamok némelyike érdektelenséget mutat abban a tekintetben, hogy a KPK ülésének házigazdája legyen; felszólítja valamennyi, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő tagállamot, hogy vegyen részt aktívabban a KPK ülésének előkészítésében és szervezésében, és vállalja a házigazda szerepét;

4.      hangsúlyozza a KPK-ülések fontosságát, ideértve az állandó bizottságok üléseit is, ugyanakkor sajnálattal veszi tudomásul, hogy az uniós tagok és az AKCS-tagok gyakran nem egyenlő mértékben vettek részt az üléseken, és aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy csökken az európai parlamenti képviselők részvételének aránya, különösen a szavazásokon; megjegyzi, hogy a részvétel aránya jobban megegyezett a küldetések alkalmával, így a regionális üléseken, és reméli, hogy ezeket a példákat a jövőben a brüsszeli KPK-ülések vonatkozásában is követni fogják;

5.      emlékeztet a leköszönő főképviselő/alelnök által említett azon kötelezettségvállalásra, hogy az Európai Unió Tanácsa a Közgyűlés ülésein miniszteri szinten képviselteti magát, és felszólítja a soron következő főképviselőt/alelnököt, hogy tartsa tiszteletben ezt a kötelezettségvállalást;

6.      emlékeztet az AKCS-EU Tanács azon kötelezettségére, hogy évest jelentést nyújt be a Közgyűlésnek a Cotonoui Megállapodás végrehajtásáról, amely nem csupán beszámol a megtartott ülésekről, hanem politikai, gazdasági-társadalmi, valamint környezetvédelmi tényezőket tartalmaz;

7.      emlékeztet rá, hogy a felülvizsgált Cotonoui Megállapodás 14. cikkével összhangban a közös intézmények törekszenek a koordináció, a koherencia, a komplementaritás, valamint a hatékony és kölcsönös információáramlás biztosítására; úgy véli, hogy mivel az Európai Parlament elnöke részt vesz az Európai Tanács ülésein, a KPK két társelnöke számára is biztosítani kell a lehetőséget, hogy részt vegyenek a közös AKCS–EU Miniszterek Tanácsának ülésein; felhívja a főképviselőt/alelnököt, hogy javítsa tovább a már fennálló együttműködést, és gondoskodjon róla, hogy a KPK-t hívják meg a közös AKCS–EU Miniszterek Tanácsának következő ülésére;

8.      hangsúlyozza az AKCS-országok nemzeti parlamentjeinek, helyi hatóságainak és nem állami szereplőinek az országos és regionális stratégiai dokumentumok előkészítési és nyomon követési szakaszában, valamint az Európai Fejlesztési Alap (EFA) végrehajtásában játszott szerepét; felhívja a Bizottságot és az AKCS-országok kormányait, hogy biztosítsák részvételüket azáltal, hogy minden rendelkezésre álló információt időben az AKCS-országok parlamentjei rendelkezésére bocsátanak, és segítik őket a demokratikus ellenőrzés gyakorlásában, különösen a kapacitásépítés eszközei révén;

9.      tudomásul veszi az Európai Parlament Fejlesztési Bizottságának munkacsoportjai által végzett, az AKCS-országok és -régiók számára az 11. Európai Fejlesztési Alap keretében készített programozási dokumentumok értékelésével és nyomon követésével kapcsolatos munkát, és kéri jelentések továbbítását a KPK tagjai számára a nevezett folyamat eredményeiről;

10.    gratulál a KPK Elnökségének, amiért az tevékenységét a tisztán adminisztrációs ügyeken túl egyéb területekre is kiterjesztette, és ülésein politikai vitáknak adott helyt azáltal, hogy a Brüsszelben és Addisz-Abebában megtartott ülései napirendjébe fontos, kölcsönös érdeklődésre számot tartó ügyeket – pl.„az AKCS-EU közötti kapcsolatok jövője 2020 után” – iktatott be; kéri, hogy e gyakorlatot a jövőben is folytassák;

11.    felhívja a KPK Elnökségét, hogy alakítson ki stratégiai szempontból megalapozottabb orientációt a Közgyűlés munkaprogramjára és az állandó bizottságainak a jelentésekkel kapcsolatos döntéseire vonatkozóan, biztosítva, hogy a jelentések szorosan kapcsolódjanak a KPK stratégiai célkitűzéseihez, és különösen azt, hogy hozzájáruljanak a 2015-öt követő fejlesztési keretről szóló tárgyalásokhoz és az EU és az AKCS közötti, 2020 utáni kapcsolatokhoz;

12.    ismételten mélységes aggodalmának ad hangot a politikai és humanitárius helyzet számos AKCS-országban és régióban tapasztalható romlása kapcsán, ideértve az ilyen helyzetek több szinten jelentkező, belföldi és külföldi utóhatásait, és az érintett lakossággal való együttérzését fejezi ki; felhívja a KPK-t, hogy folytassa a helyzet nyomon követését a válságba került AKCS-országokban, hogy kövesse szorosabban az instabil helyzetbe került államokat, valamint felhívja az AKCS-országokat és az uniós tagállamokat, hogy lépjenek fel összehangolt módon az ebola vírus Nyugat-Afrikai terjedése ellen;

13.    üdvözli a KPK egyre inkább parlamenti – és ezáltal politikai – jellegét, valamint a tagjai által játszott egyre aktívabb szerepet és vitáinak egyre magasabb színvonalát, amelyek elősegítik az AKCS–EU-partnerséghez történő létfontosságú hozzájárulását; felhívja a KPK-t, hogy az az ENSZ emberi jogi nyilatkozatában és a Cotonoui Megállapodásban foglaltakkal összhangban erősítse meg az emberi jogokkal kapcsolatos párbeszédet, és azt, mint visszatérő témát, tűzze napirendjére;

14.    ragaszkodik ahhoz, hogy Európai Parlamentnek – mielőtt hozzájárulását megadná – politikai felelősége az AKCS-országok parlamentjeinek a gazdasági partnerségi megállapodásokról szóló tárgyalások eredményéről alkotott véleményének figyelembevétele;

15.    felhívja rá a figyelmet, hogy az AKCS és az EU közötti kapcsolatok 2020 utáni alakulásáról és az AKCS-csoport jövőjéről szóló vita jelenleg tart, és hangsúlyozza az KPK-nak ebben a folyamatban fontos szerepet kell játszania; e tekintetben hangsúlyozza, hogy – függetlenül a vita végső eredményétől – átfogó és megerősített parlamenti felügyeletre van szükség; hangsúlyozza, hogy a Cotonoui Megállapodás helyébe lépő bármely jövőbeli megállapodásnak kifejezetten említenie kell a szexuális irányultságon vagy a nemi identitáson alapuló diszkrimináció tilalmát, amelynek a beillesztését az Európai Parlament már számos alkalommal kérte;

16.    ismételten hangot ad mélységes aggodalmának azzal kapcsolatban, hogy néhány AKCS-országban a homoszexualitást még inkább kriminalizáló jogszabályokat fogadnak el és vitatnak meg; felhívja a KPK-t, hogy tűzze ezt a kérdést napirendre; kéri, hogy erősítsék meg az alku tárgyát nem képező emberi jogi záradékok és az e záradékok megsértése esetén kiróható szankciók elvét, többek között a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron, szexuális irányultságon vagy nemi identitáson alapuló és a HIV/AIDS-fertőzöttekkel szembeni megkülönböztetés tekintetében;

17.    úgy véli, hogy a Cotonoui Megállapodást követő időszakról szóló megbeszélések alkalmával alapos elemzésnek kell alávetni a jelenlegi megállapodás kudarcait és sikereit az AKCS-országok fenntartható szociális-gazdasági fejlődése vonatkozásában; úgy véli továbbá, hogy az AKCS-országok és az EU közti bármely további, jövőbeli együttműködés és kereskedelmi és beruházási megállapodások kialakítása során biztosítani kell, hogy egy AKCS-ország se kerüljön a korábbinál rosszabb helyzetbe;

18.    felhívja a KPK Elnökségét, hogy a KPK-n belül nevezzen ki két állandó társelőadót a politikák fejlesztési célú koherenciája témájában, akik az Európai Parlament azonos témával foglalkozó állandó előadójával szorosan együttműködve félévente jelentést készítenek a felülvizsgált Cotonoui Megállapodás 12. cikkének végrehajtásáról;

19.    úgy véli, hogy az üléseket – a KPK ülések időpontjaival való összehangolás érdekében – az érintett országokban tevékeny civil társadalmi szervezetek részvételével kell megtartani, mivel a cél a szélesebb látókör kialakítása és e szervezetek tapasztalatának és tevékenységeinek felhasználása, hangsúlyozva a legjobb gyakorlatokat, az e szervezetekkel fenntartott kapcsolatok megszilárdítása érdekében;

20.    ragaszkodik ahhoz, hogy az AKCS-országokkal kötött gazdasági partnerségi megállapodásoknak olyan fejlesztési célokat szolgáljanak, amelyek ezen országok nemzeti és regionális érdekeit, illetve lakosaik szükségleteit egyaránt tükrözik, a szegénység csökkentése, a millenniumi fejlesztési célok elérése, valamint az alapvető emberi jogok – így a szociális-gazdasági jogok, pl. az élelemhez való jog vagy az alapvető közszolgáltatásokhoz való jog – tiszteletben tartása érdekében;

21.    felhívja az EU-AKCS KPK-t, hogy alakítson ki közös megközelítést a 2015 utáni, jövőbeli fejlesztési keret meghatározását illetően; ösztönzi a KPK tagjainak az új fenntartható fejlesztési célokról szóló tárgyalásokban való részvételét;

22.    üdvözli, hogy a Cotonoui Megállapodás által és a Közös Parlamenti Közgyűlés eljárási szabályzatában előírt regionális üléseket 2012-ben és 2013-ban sikeresen megtartották; tudomásul veszi, hogy ezek az ülések elősegítik a valódi eszmecserét a regionális kérdésekben, beleértve a konfliktus-megelőzést és konfliktusrendezést, a regionális integrációt és együttműködést, valamint a WTO-val összeegyeztethető gazdasági partnerségi megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalásokat is; dicsérettel illeti a Nigériában, a Dominikai Köztársaságban, Samoában és Zambiában tartott, sikeres ülések szervezőit;

23.    hangsúlyozza a KPK ülések során szervezett műhelytalálkozók fontosságát, mivel ezek kiegészítik a plenáris ülésen tartott vitákat; felhívja az Elnökséget, amely a Közgyűlésen hozott állásfoglalások és határozatok végrehajtásának ellenőrzéséért felel, hogy erősítse meg szerepét és kövesse nyomon a folyamatot az érintett állandó bizottság elnökével és előadójával;

24.    üdvözli a KPK az Európai Parlament oldaláról biztosított társelnökének jelenlétét az uniós fejlesztési minisztereknek informális ülésén és az AKCS állam- és kormányfők 7. csúcstalálkozóján;

25.    felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is folytassa azt a gyakorlatot, hogy a Közgyűlés egyes ülésein előterjesztett, szóbeli választ igénylő kérdésekre előzetesen írásbeli válasszal szolgál;

26.    felhívja azokat a tagállamokat, amelyek még nem ratifikálták a felülvizsgált Cotonoui Megállapodást, hogy tegyék meg ezt;

27.    elismerését fejezi ki Piebalgs biztosnak a KPK munkájában való elkötelezett részvételéért és az ahhoz való, kiváló minőségű hozzájárulásáért;

28.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az AKCS Tanácsának, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a KPK Elnökségének, valamint Dánia, Suriname, Írország és Etiópia kormányának és parlamentjének.

(1)

HL L 287., 2005.10.28.,4. o.

(2)

HL L 287., 2010.11.4.,3. o.

(3)

HL L 317., 2000.12.15., 3. o.

(4)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0273.

(5)

HL C 231., 2003.9.26., 68. o.

(6)

HL C 64., 2014.3.4.

(7)

HL L 77., 2014.3.15., 44. o.

(8)

HL L 77., 2014.3.15., 44. o.

(9)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0076.

(10)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0290.

(11)

APP 101.509.

(12)

APP 101 351.

(13)

http://www.europarl.europa.eu/intcoop/acp/2012_samoa/pdf/apia_communique_fin_en.pdf

(14)

http://www.europarl.europa.eu/intcoop/acp/2012_lusaka/pdf/lusaka_communique_final_en.pdf


INDOKOLÁS

A Cotonoui Megállapodásban foglaltaknak megfelelően a Közös Parlamenti Közgyűlés (KPK) 2012-ben és 2013-ban négy alkalommal ült össze.

A 23. ülést Dániában tartották 2012. május 28–30-án, a 24. ülésre pedig Paramariboban (Suriname) került sor 2012. november 27–29-én. A 25. ülést Brüsszelben tartották meg 2013. június 17–19-én, a 26. ülést pedig Addisz-Abebában (Etiópia) 2013. november 25–27-én.

Andris Piebalgs, a Bizottság fejlesztésért felelős tagja, felszólalt a Közgyűlésen, és a szokásos, kérdések óráján válaszolt a tagok által feltett kérdésekre. Az AKCS és az EU tanácsainak egymást követő, soros elnökei részt vettek az üléseken.

A 2012-ben tartott ülések folyamán kilenc állásfoglalást és egy nyilatkozatot fogadtak el. A 2013-ban tartott ülések folyamán kilenc állásfoglalást fogadtak el. A 2012. évi regionális üléseket Lusakában (Zambia) és Apiában (Samoa) tartották meg. A 2013. évi regionális ülésekre Santo Domingóban (Dominikai Köztársaság) és Abujában (Nigéria) került sor.

A Horsensben (Dánia) megrendezett 23. ülés

Az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés 23. ülésén három, az állandó bizottságok által előkészített állásfoglalást fogadtak el:

–       a líbiai konfliktus politikai hatása a szomszédos uniós és AKCS-államokra;

–       áringadozás, a mezőgazdasági termékek világpiacainak működése és hatása az AKCS-országok élelmiszerbiztonságára;

–       a bányászat társadalmi és környezeti hatásai az AKCS-országokban,

valamint egy sürgős állásfoglalást a nigériai biztonsági helyzetről.

A Közgyűlés elfogadott továbbá egy az európai halászati politika reformjáról és annak az AKCS-országokra gyakorolt hatásáról szóló nyilatkozatot is.

A társelnökök három nyilatkozatot adtak ki: a Maliban kialakult helyzet; a madagaszkári politikai helyzet; Szudán és Dél-Szudán helyzete.

A Paramaribóban (Suriname) megtartott 24. ülés

Az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés 24. ülésén három, az állandó bizottságok által előkészített állásfoglalást fogadtak el:

–         válasz a szomáliai politikai és humanitárius válságra: az Európai Unió és az AKCS-országok előtt álló kihívások;

–         IKT-alapú vállalkozói készség és annak hatása az AKCS-országok fejlődésére;

–         az energiához való hozzáférés jelentősége a fenntartható gazdasági fejlődés és a millenniumi fejlesztési célok elérése érdekében,

valamint két sürgős állásfoglalást az alábbi témákban:

–       a Maliban kialakult helyzet, és

–       instabilitás és bizonytalanság a Nagy Tavak régiójában, különösen a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részében.

A társelnökök négy nyilatkozatot adtak ki: a Maliban és Kongói Demokratikus Köztársaságban kialakult helyzet; Millenniumi fejlesztési célok; a Cotonoui Megállapodáson túl; valamint az afrikai elefántokat célzó orvvadászat.

A Brüsszelben megtartott 25. ülés (Belgium)

A KPK 25. ülését Brüsszelben (Belgium) tartották, mivel Írország, amely az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltötte, a Közgyűlés AKCS- és uniós tagjai nyomatékos kérése ellenére elutasította, hogy az ülésre Írországban kerüljön sor, ezzel egy régi hagyományt szakítva meg és megsértve a Cotonoui Megállapodás és a KPK eljárási szabályzatának szellemét.

A Közgyűlés három, az állandó bizottságok által előkészített állásfoglalást fogadott el:

–         a katonai puccsok által az AKCS-országok demokráciájára és politikai stabilitására jelentett újabb veszélyek, valamint a nemzetközi közösség szerepe;

–         a gazdasági partnerségi megállapodások – további lépések; valamint

–         az egészségügy emberi erőforrásai az AKCS-országokban;

valamint három sürgős állásfoglalást a Guineai Köztársaságban és a Közép-afrikai Köztársaságban kialakult helyzetről, a KPK eljárási szabályzatának módosításait, továbbá egy az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés választási megfigyelő missziókban részt vevő tagjaira vonatkozó magatartási kódexet.

A társelnökök két nyilatkozatot adtak ki Eritreáról és Madagaszkárról.

Az Addisz-Abebában (Etiópia) megtartott 26. ülés

A Közös Parlamenti Közgyűlés 26. ülésére Addisz-Abebában (Etiópia) került sor.

A Közgyűlés három, az állandó bizottságok által előkészített állásfoglalást fogadott el:

–         a jogállamiság tiszteletben tartása és a pártatlan és független igazságszolgáltatás szerepe;

–         a dél-dél együttműködésről és a háromoldalú együttműködésről: az AKCS-országok előtt álló lehetőségek és kihívások; valamint

–         a legeltetés társadalmi és környezeti hatásai az AKCS-országokban;

valamint egy sürgős állásfoglalást a Nagy Tavak régiójában tapasztalható biztonsági helyzetről.

A társelnökök négy nyilatkozatot adtak ki az alábbi témákról: a lampedusai tragédia, a Közép-afrikai Köztársaságban és a Madagaszkári Köztársaságban kialakult válság, valamint a WTO kilencedik miniszteri konferenciája.

Állandó bizottságok: Politikai Ügyek Bizottsága, Gazdasági Fejlesztési, Pénzügyi és Kereskedelmi Bizottság, és Szociális és Környezetvédelmi Bizottság

A három állandó bizottság négy alkalommal ülésezett, mind 2012-ben, mind 2013-ban: a négy üléssel együtt (Horsens, Paramaribo, Brüsszel és Addisz-Abeba), és évente két alkalommal (Brüsszelben) az ülések közötti időszakban. Az állandó bizottságok legfőbb szerepe, hogy jelentéseket készítsenek a kölcsönös érdeklődésre számot tartó ügyekről, illetve politikai, gazdasági és társadalmi fejleményekről, amelyek majd a plenáris üléseken elfogadott állásfoglalások alapját képezik (évente legfeljebb hat jelentés).

A Gazdasági Fejlesztési, Pénzügyi és Kereskedelmi Bizottság egy másik, fontos szerepet is játszik, nevezetesen lehetővé teszi a tagok számára, hogy nyomon kövessék az AKSC és az EU közötti kapcsolatok kulcsfontosságú eszközének – az Európai Fejlesztési Alap (EFA) szerinti fejlesztési együttműködés – használatát, amely segít orvosolni a demokratikus deficitet, amely abból ered, hogy a múltban az AKCS-országokban különösen hiányzott az EFA feletti parlamenti ellenőrzés.

Ezenfelül a bizottságok nyomon követik az állásfoglalások Európai Bizottság általi végrehajtását, ami biztosítja az intézkedések parlamenti ellenőrzést és az azokkal kapcsolatos elmélyült párbeszédet.

Az Európai parlament tagjainak igen alacsony arányú részvétele miatt az AKCS-tagok a bizottsági ülések átütemezését kérték, hogy azok, Brüsszelben való megtartásuk esetén, ne ütközzenek az Európai Parlament egyéb programjaival. Az ülések közti időszakban megtartott ülések időpontját szerda-csütörtökről csütörtök-péntekre helyezték át, ami kis mértékben csökkentette a tolmácsolási szolgálatokra nehezedő nyomást, de nem eredményezte az európai parlamenti képviselők megnövekedett arányú részvételét.

Tényfeltáró küldöttségek

Az AKCS-EU KPK Elnöksége 2012 márciusában tényfeltáró küldöttséget indított az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjába (Ispra, Olaszország), valamint 2012 júliusában a Fidzsi Köztársaságba, hogy felmérje, milyen előrelépést tettek a hatóságok annak érdekében, hogy visszaállítsák az országban az alkotmányos rendet és a parlamentáris demokráciát.

A KPK Elnöksége 2013-ban három tényfeltáró küldöttséget szervezett.

A Maliba indított küldöttség betekintést nyújtott a törékeny politikai helyzetbe, és felmérte a hatóságok választások megtartására való felkészültségének mértékét.

A Libériába indított küldöttség a Cotonoui Megállapodás 8. cikke értelmében és Ashton főképviselő/alelnök ajánlatát követve hozzájárult a parlamenti szintű politikai párbeszédhez. A hatóságokkal, parlamenti képviselőkkel, a civil társadalom képviselőivel, valamint nemzetközi szervezetekkel folytatott eszmecserék során a jó kormányzással kapcsolatos kérdések merültek fel, ideértve a költségvetési támogatás parlamenti ellenőrzését és a jogalkotási ciklus megszervezését.

A Haitiba indított küldetés a 2010-es küldetés nyomon követése volt, mely az újjáépítés helyzetét és a politikai fejlemények vizsgálatát célozta a politikai patthelyzetbe került országban.

Választási megfigyelő missziók

A KPK Elnöksége ezenfelül két választási megfigyelő missiót is szervezett, egyet 2013 júliusában a Maliban megtartott elnöki választások megfigyelésére, egyet pedig 2013 decemberében a madagaszkári parlamenti választások és az elnökválasztás második fordulója alkalmából.

2013. június 19-én a Közgyűlés a választási megfigyelő missziókban részt vevő tagjaira vonatkozó magatartási kódexet fogadott el.

A jövőben várható fejlemények

Színvonalas munkájának köszönhetően a Közgyűlésnek sikerült az AKCS és az EU közötti kapcsolatok és együttműködés kulcsszereplőjévé válnia. Proaktív módon folytatta az AKCS-országokban bekövetkező politikai, gazdasági és társadalmi fejlemények nyomon követését azzal a céllal, hogy előmozdítsa a fejlesztési célokat és az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartását, így az alapvető szociális jogok, valamint a jogállamiságon és átlátható, elszámoltatható kormányzáson alapuló demokrácia tiszteletben tartását, melyek a fenntartható fejlődés szerves részét képezik.

A Közgyűlés kulcsszerepet játszott és továbbra is játszik a gazdasági partnerségi megállapodásokról (GPM-ek) szóló tárgyalások, illetve azok végrehajtása nyomon követésében, annak biztosítása céljából, hogy a tárgyalások eredménye megfeleljen a Cotonoui Megállapodásban (2000) foglalt fejlesztési és gazdasági célkitűzéseknek. Ebben az összefüggésben különös hangsúlyt kap a regionális és szubregionális integráció és együttműködés.

Az AKCS-EU együttműködést egy jogilag kötelező érvényű rendszer és a közös intézmények megléte támogatja. Fontos, hogy a KPK továbbra is rendkívül szorosan nyomon kövesse a fejleményeket, annak biztosítása céljából, hogy a Cotonoui Megállapodás 2020-ban történő lejártát követően megvalósítandó opciók és alternatívák számba vétele során hathatósan kifejthesse véleményét. Az AKCS és az EU közötti 2020 utáni tárgyalások lehetséges kimenetelének sérelme nélkül a KPK parlamenti dimenzióját nem szabad meggyengíteni, fontos szerepét a 2020 utáni keretek közt is be kell töltenie.


FELSZÓLÍTÁSRA TÖRTÉNŐ ZÁRÓSZAVAZÁS

Mellette: 21

PPE: Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Maurice Ponga, Cristian Dan Preda, György Schöpflin, Davor Ivo Stier, Bogdan Brunon Wenta, Rainer Wieland, Anna Záborská

 

S-D: Seb Dance, Doru-Claudian Frunzulică, Louis-Joseph Manscour, Linda McAvan, Norbert Neuser, Elly Schlein, Pedro Silva Pereira

 

ECR: Nirj Deva

 

ALDE: Beatriz Becerra Basterrechea, Paavo Väyrynen

 

Verts/ALE: Heidi Hautala, Maria Heubuch

 

EFDD: Rosa D'Amato

Ellene: 2

EFDD: Nathan Gill

 

NI: Louis Aliot

Tartózkodik: 2

GUE/NGL: Kostas Chrysogonos, Lola Sánchez Caldentey


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

21.1.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

21

2

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Louis Aliot, Beatriz Becerra Basterrechea, Kostas Chrysogonos, Nirj Deva, Doru-Claudian Frunzulică, Nathan Gill, Heidi Hautala, Maria Heubuch, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Linda McAvan, Norbert Neuser, Maurice Ponga, Cristian Dan Preda, Lola Sánchez Caldentey, Elly Schlein, György Schöpflin, Pedro Silva Pereira, Davor Ivo Stier, Paavo Väyrynen, Bogdan Brunon Wenta, Rainer Wieland, Anna Záborská

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Seb Dance, Louis-Joseph Manscour

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Rosa D’Amato

Jogi nyilatkozat