Eljárás : 2013/0214(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0021/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0021/2015

Viták :

PV 10/03/2015 - 5
CRE 10/03/2015 - 5

Szavazatok :

PV 10/03/2015 - 10.7
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0047

KIEGÉSZÍTŐ JELENTÉS     ***I
PDF 918kWORD 284k
16.2.2015
PE 549.277v01-00 A8-0021/2015

az európai hosszú távú befektetési alapokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2013)0462 – C7‑0209/2013 – 2013/0214(COD))

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Előadó: Alain Lamassoure

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 ELJÁRÁS
 A BIZOTTSÁGHOZ TÖRTÉNŐ VISSZAUTALÁS

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az európai hosszú távú befektetési alapokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2013)0462 – C7‑0209/2013 – 2013/0214(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–       tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0462),

–       tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8‑0209/2013),

–       tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–       tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. október 16-i véleményére,(1)

–       tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére és 61. cikkének (2) bekezdésére,

–       tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A7–0211/2014),

–       tekintettel a 2014. április 17-i ülésén elfogadott módosításokra,(2)

–       tekintettel az Elnökök Értekezletének a hetedik parlamenti ciklus befejezetlen ügyeiről szóló 2014. szeptember 18-i határozatára,

–       tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság kiegészítő jelentésére (A8‑0021/2015),

1.      elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.      felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.      utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás  1

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI(3)*

a Bizottság javaslatához

---------------------------------------------------------

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS2015/.../EU RENDELETE

az európai hosszú távú befektetési alapokról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(4),

rendes jogalkotási eljárás keretében(5),

mivel:

(1)         A hosszú távú finanszírozás nélkülözhetetlen eszköz az európai gazdaság intelligens, fenntartható, és inkluzív, magas foglalkoztatással és versenyképességgel jellemezhető növekedési pályára állításában az Európa 2020 stratégiával összhangban a jövő gazdaságának olyan módon történő építése céljából, amely ellenállóbb, és kevésbé érzékeny a rendszerszerű kockázatokra. Az európai hosszú távú befektetési alapok (EHTBA-k) különböző, tartósan működő infrastrukturális projekteket és tőzsdén nem jegyzett társaságokat, vagy tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) finanszíroznak, amelyek kibocsátott sajáttőke-eszközeire vagy adósságinstrumentumaira nincsen könnyen meghatározható vevő. Az ilyen projektek finanszírozásával az EHTBA-k hozzájárulnak az Unió reálgazdaságának a finanszírozásához és szakpolitikáinak végrehajtásához.

(2)         Keresleti oldalon az EHTBA-k stabil jövedelemforrást jelenthetnek a nyugdíjfolyósítók, biztosítók, alapítványok, önkormányzatok és más olyan szereplők számára, amelyeknek rendszeres, ismétlődő kötelezettségeik vannak és jól szabályozott struktúrák keretében hosszú távú megtérülésre törekednek. Likviditásuk ugyan az átruházható értékpapírokba történő befektetésekénél kisebb, az EHTBA-k stabil jövedelemforrást jelenthetnek az olyan rendszeres készpénzforgalomra építő egyéni befektetők számára, amelyet az EHTBA generálhat. Az EHTBA jó lehetőségeket kínálhat a tőke hosszabb távú felértékelődésére a stabil jövedelemmel nem rendelkező befektetőknek is.

(3)  A – példának okáért – közlekedési infrastruktúrával, a fenntartható energiatermeléssel vagy -elosztással, a szociális infrastruktúrával (lakhatással vagy kórházakkal), az erőforrások és energia felhasználását csökkentő új technológiák és rendszerek bevezetésével, vagy a kkv-k további növekedésével kapcsolatos projektek finanszírozási forrásai szűkösek lehetnek. A pénzügyi válság során kiderült, hogy a banki finanszírozásnak a tőkepiacokat jobban mozgósító finanszírozási források szélesebb körével történő kiegészítése elősegítheti a finanszírozási hiányok kezelését. Az EHTBA-k e tekintetben alapvető szerepet játszhatnak, és harmadik országbeli befektetők odavonzásával tőkemozgósításra is képesek.

(3a)       E rendelet középpontjában a reálgazdaságba történő, hosszú távú európai befektetések ösztönzése áll. A harmadik országokban projektekbe, vállalkozásokba és infrastruktúrába valló hosszú távú befektetés szintén tőkét hozhat az EHTBA-kba, és ezáltal az európai gazdaság javát szolgálhatja. Ezért az ilyen befektetéseket nem szabad megakadályozni.

(6)  Az EHTBA-kra vonatkozó szabályokat megállapító rendelet hiányában nemzeti szinten eltérő intézkedések elfogadására kerülhet sor, amelyek a befektetések védelmét célzó intézkedések eltérései miatt valószínűleg versenytorzulást okoznak. A portfólió-összetételre, a diverzifikációra és az elfogadott eszközökre, különösen az árutőzsdei termékekbe történő befektetésekre vonatkozó eltérő nemzeti követelmények akadályozzák a tőzsdén nem jegyzett társaságokra és a reáleszközökre összpontosító alapok határokon átnyúló forgalmazását, mert a befektetők nem tudják egyszerűen összehasonlítani a nekik szóló befektetési ajánlatokat. Az eltérő nemzeti követelmények miatt eltérő szintű lesz továbbá a befektetők védelme is. Ezenkívül eltérő szintű lesz a befektetők védelme akkor is, ha nem egységesek a nemzeti követelmények a befektetési technikákat, például a kölcsönfelvétel megengedhető mértékét, a származékos pénzügyi eszközök alkalmazását, valamint a short ügyletekre és az értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozó szabályokat illetően. A visszavásárlási vagy tartási periódusokra vonatkozó eltérő nemzeti követelmények mindemellett gátolják a tőzsdén nem jegyzett eszközökbe fektető alapok határokon átnyúló értékesítését. Az említett eltérések a jogbizonytalanság növelése miatt megrendíthetik a befektetők bizalmát az ilyen alapokba történő befektetések mérlegelésekor, és szűkíthetik a befektetők mozgásterét abban, hogy eredményesen választhassanak a különféle hosszú távú befektetési lehetőségek közül. Következésképpen e rendelet tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke – ahogyan azt az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlata értelmezi – a megfelelő jogalap.

(7)  Egységes szabályokra van szükség ahhoz, hogy az EHTBA-k az Unióban mindenütt koherens és stabil termékprofillal tudjanak megjelenni. A belső piac zavartalan működése és a magas szintű befektetővédelem érdekében egységes szabályok létrehozása szükséges az EHTBA-k működésére vonatkozóan, különös tekintettel az EHTBA-k portfólió-összetételére és azokra a befektetési eszközökre, amelyeket hosszú lejáratú eszközökkel, így a tőzsdén jegyzett kkv-k és a tőzsdén nem jegyzett társaságok által kibocsátott sajáttőke-eszközökkel vagy adósságinstrumentumokkal, valamint reáleszközökkel szembeni kitettség szerzéséhez felhasználhatnak. Az EHTBA portfóliójára vonatkozó egységes szabályok szükségesek továbbá ahhoz is, hogy a rendszeres jövedelemtermelést célzó EHTBA-k diverzifikált portfóliót tarthassanak fenn olyan befektetési eszközökből, amelyek alkalmasak a rendszeres pénzforgalom fenntartásához. Az EHTBA-k az első lépés egy integrált, belső piac létrehozása felé, amely az európai gazdaságba történő hosszú távú befektetések céljaira fordítható tőke előteremtését szolgálja. A hosszú távú befektetések belső piacának zökkenőmentes működése megköveteli, hogy a Bizottság folytassa a hosszú távú tőke határokon átnyúló előteremtése útjában álló, lehetséges akadályok értékelését, beleértve az ilyen befektetések adóügyi kezeléséből eredő akadályokat is.

(8)  Lényeges, hogy az EHTBA-k működésének, különösen az EHTBA-k portfólió-összetételének és az általuk felhasználható befektetési eszközöknek a szabályai közvetlenül alkalmazhatók legyenek az EHTBA-k kezelőire, ezért az új szabályokat rendeletben kell megállapítani. Ez az eltérő nemzeti követelmények megjelenésének megelőzésével biztosítja azt is, hogy egységes feltételek vonatkozzanak az EHTBA megnevezés használatára. Az EHTBA-k kezelőinek az Unió egészében azonos szabályokat kell követniük, hogy növeljék az EHTBA-k befektetőinek bizalmát, és biztosítsák az „EHTBA” megnevezés fenntartható megbízhatóságát. Az egységes szabályok elfogadásával ugyanakkor csökken az EHTBA-kra vonatkozó szabályozói előírások összetettsége. Az egységes szabályok alkalmazása csökkenti továbbá a kezelőknek a tőzsdén jegyzett és a tőzsdén nem jegyzett társaságokba és hasonló reáleszközosztályokba fektető alapokat szabályozó, eltérő nemzeti előírásoknak való megfeleléssel járó költségeit. Ez különösen azon EHTBA-kezelők esetében igaz, amelyek határokon átnyúló módon kívánnak forrásbevonást végrehajtani. Az egységes szabályok elfogadása hozzájárul a versenytorzulás felszámolásához is.

(9)  Az EHTBA-kra vonatkozó új szabályok szorosan kapcsolódnak a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvhez(6), mivel ez az irányelv alkotja az alternatív befektetési alapok (ABA) Unión belüli kezelését és forgalmazását szabályozó jogi keretet. Meghatározása szerint az EHTBA olyan uniós ABA, amelyet a 2011/61/EU irányelvvel összhangban engedélyezett alternatívbefektetésialap-kezelő (ABAK) kezel.

(10)       Míg a 2011/61/EU irányelv a nem uniós ABAK-ok és nem uniós ABA-k tekintetében a harmadik országokra vonatkozóan fokozatos szabályozást is megállapít, az EHTBA-kra vonatkozó új szabályok hatálya szűkebb, mivel ezek az új hosszú távú befektetési termék európai dimenzióját hangsúlyozzák. Ennek megfelelően biztosítani kell, hogy kizárólag a 2011/61/EU irányelvben meghatározott uniós ABA-t lehessen EHTBA-nak minősíteni, és csak abban az esetben, ha egy a 2011/61/EU irányelv szerint engedélyezett uniós ABAK kezeli.

(11)  Az EHTBA-kra vonatkozó új szabályoknak a 2011/61/EU irányelvvel és az annak végrehajtására elfogadott jogi aktusokkal létrehozott szabályozási keretre kell épülniük. Az EHTBA-kkal kapcsolatos termékszabályokat ezért a hatályos uniós jogszabályokon túlmenően kell alkalmazni. Így különösen az EHTBA-kra alkalmazni kell a 2011/61/EU irányelvben foglalt kezelési és forgalmazási szabályokat. Ugyanígy a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtásra és a letelepedési szabadságra vonatkozóan a 2011/61/EU irányelvben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell az EHTBA-k határokon átnyúló tevékenységére is. E szabályokat ki kell egészíteni az EHTBA-knak az Unió egészében a lakossági és szakmai befektetők részére történő forgalmazására kidolgozott különleges szabályokkal.

(12)       Egységes szabályokat kell alkalmazni valamennyi olyan uniós ABA-ra, amelyet kezelője EHTBA-ként kíván forgalmazni. Az olyan uniós ABA-ra, amelyet kezelője nem kíván EHTBA-ként forgalmazni, az említett szabályokat nem kell alkalmazni, ami egyben az alkalmazással járó előnyökről való lemondást is jelenti. Ugyanakkor az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV-k) és a nem uniós ABAK-ok nem lehetnek jogosultak arra, hogy termékeiket EHTBA-ként forgalmazzák.

(13)  Annak érdekében, hogy az EHTBA-k megfeleljenek az ilyen alapok tevékenységére irányadó harmonizált szabályoknak, szükséges előírni az illetékes hatóságok számára az EHTBA-k engedélyezését. A 2011/61/EU irányelv értelmében az ABAK-okra vonatkozó, harmonizált engedélyezési és felügyeleti eljárásokat az EHTBA-kra vonatkozó különleges engedélyezési eljárással kell kiegészíteni. Eljárásokat kell bevezetni annak biztosítására, hogy EHTBA-kat kizárólag a 2011/61/EU irányelvvel összhangban engedélyezett és az EHTBA kezelésére képes uniós ABAK kezelhessen. Meg kell tenni a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy az EHTBA képes legyen megfelelni az ilyen alapok tevékenységére irányadó harmonizált szabályoknak. Az EHTBA-t belső kezelése esetén, amennyiben nincsen külső ABAK kijelölve, egyedi engedélyezési eljárást kell alkalmazni.

(14)       Tekintettel arra, hogy az uniós ABA-k többféle jogi formában működhetnek, amelyek nem feltétlenül ruházzák fel őket jogi személyiséggel, az EHTBA számára fellépést előíró rendelkezést az EHTBA-t kezelő társaságra vonatkozónak kell tekinteni, ha az EHTBA-t olyan uniós ABA-ként alapították, amely jogi személyiség hiányában önállóan nem járhat el.

(15)  Annak biztosítása érdekében, hogy az EHTBA-k hosszú távú befektetéseket célozzanak, és hozzájáruljanak az Unió gazdaságának fenntartható növekedéséhez, az EHTBA-k portfóliójára vonatkozó szabályoknak egyértelmű meghatározást kell előírniuk az EHTBA-k esetében befektetésre elfogadott eszközkategóriák, valamint ezek elfogadhatósági feltételei tekintetében. Egy EHTBA a tőkéjének legalább 70%-át elfogadott befektetési eszközökbe kell, hogy fektesse. Az EHTBA integritásának biztosítása érdekében kívánatos továbbá megtiltani az EHTBA számára bizonyos pénzügyi ügyletek folytatását, amelyek veszélyeztethetik befektetési stratégiájának és célkitűzéseinek megvalósulását azáltal, hogy a hosszú távú befektetéseket célzó alap esetében elvárható kockázatoktól eltérő kockázatokat idéznek elő. A hosszú távú befektetések egyértelmű középpontba állítása érdekében, ahogyan ez a kevésbé konvencionális befektetési stratégiákat nem ismerő lakossági befektetők esetében hasznos lehet, egy EHTBA számára nem engedhető meg a származékos pénzügyi eszközökbe történő befektetés, kivéve a saját befektetésekből eredő kockázatok fedezése céljából. Az árutőzsdei termékek és a velük szemben közvetett kitettséget eredményező származékos pénzügyi eszközök likvid jellegére tekintettel az árutőzsdei termékekbe történő befektetés nem igényel hosszú távú befektetői kötelezettségvállalást, így azt ki kell zárni az elfogadott befektetési eszközök köréből. Ez az indokolás nem vonatkozik az olyan beruházásokra, amelyek tárgya árutőzsdei termékekhez kapcsolódó vagy az árutőzsdei termékek teljesítményétől közvetetten függő teljesítményű infrastruktúra vagy vállalkozás, mint amilyen a mezőgazdasági árutőzsdei termékek esetében egy gazdaság, vagy az energetikai árutőzsdei termékek esetében egy erőmű.

(16)  A hosszú távú befektetés meghatározása átfogó jellegű. Az elfogadott befektetési eszközök általában nem likvidek, bizonyos időtartamú kötelezettségvállalást feltételeznek, és tartós jellegű gazdasági profillal rendelkeznek. Az elfogadott befektetési eszközök nem átruházható értékpapírok, ezért esetükben nem érvényesül a másodlagos piacok likviditása. Gyakran meghatározott időtartamú kötelezettségvállalást igényelnek, amelyek korlátozzák piacképességüket. Mindazonáltal, mivel a tőzsdén jegyzett kkv-k likviditási és a másodlagos piacokhoz való hozzáférési problémákkal szembesülhetnek, e kkv-ket minősített portfólióvállalkozásnak is kell tekintetni. Az EHTBA-k által célzott befektetés gazdasági ciklusa jellegében alapvetően hosszú távú a hozam eléréséhez szükséges nagymértékű tőkelekötés és hosszú idő miatt. ▌

(17)       Egy EHTBA számára lehetővé kell tenni az elfogadott befektetési eszközöktől eltérő eszközökbe történő befektetést, mivel ez a pénzforgalom hatékony kezeléséhez szükséges lehet, de csak olyan mértékben, amennyiben az illeszkedik az EHTBA hosszú távú befektetési stratégiájához.

(18)  Az elfogadott befektetési eszközök fogalmába bele kell tartozniuk a részesedéseknek is, ezen belül a sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-eszközök, a minősített portfólióvállalkozások adósságinstrumentumai, valamint az ilyen vállalkozásoknak nyújtott hitelek. Ide kell érteni továbbá az egyéb alapokban meglévő részesedéseket, amelyek tőzsdén nem jegyzett, olyan sajáttőke-eszközt vagy adósságinstrumentumot kibocsátó társaságokba történő befektetésekre összpontosítanak, amelyre nem minden esetben van könnyen meghatározható vevő. Az elfogadott eszközök osztályának kell tekinteni a reáleszközökben birtokolt közvetlen, nem értékpapírosított tulajdonrészt is, feltéve, hogy ezek kiszámítható cash flow beáramlást (szabályos vagy szabálytalan) eredményeznek, amennyiben diszkontált cash flow értékelési módszer alapján modellezhetők és értékelhetők. Ezek az eszközök indikatív jelleggel magukban foglalhatják az előre jelezhető megtérülésű szociális infrastruktúrákat, így az energiaügyi, közlekedési és kommunikációs infrastruktúrát, valamint az oktatási, egészségügyi, szociális támogatási vagy ipari létesítményeket. Ezzel szemben az olyan eszközök, mint a műalkotások, kéziratok, borkészletek vagy ékszerek nem tartozhatnak az elfogadott eszközök közé, mivel rendszerint nem eredményeznek előre jelezhető mértékű cash-flow áramlást.

(18a)  Az elfogadott befektetési eszközök közé kell, hogy tartozzanak a 10 millió EUR-nál nagyobb értékű reáleszközök, ami gazdasági és szociális haszonnal jár. Az ilyen eszközök közé tartoznak többek közt az alábbiak: infrastruktúra, szellemi tulajdon, hajók és berendezések, gépek, légi járművek vagy gördülő eszközök, valamint ingatlan vagyontárgyak. A kereskedelmi tulajdonba vagy lakóingatlanokba való befektetés akkor megengedett, ha az az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés céljait szolgálja vagy az Unió energia- regionális és kohéziós politikáit. A szóban forgó ingatlan javakba való befektetést egyértelműen dokumentálni kell az ingatlannal kapcsolatos hosszú távú kötelezettségvállalás bizonyítása céljából. Ez a rendelet nem a spekulatív befektetéseket kívánja ösztönözni.

(18b)     Az infrastrukturális projektek arányaikból adódóan nagy mennyiségű tőkét igényelnek, amelyet hosszú időre be kell fektetni. Az infrastrukturális projektek közé tartoznak a középület-infrastruktúrák, például az iskolák, kórházak és börtönök; a szociális infrastruktúrák, például a szociális lakások; a közlekedési infrastruktúrák, például az utak, tömegközlekedési rendszerek és repülőterek; az energetikai infrastruktúrák, például a villamosenergia-hálózatok, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és az annak hatásait célzó projektek, az erőművek és a vezetékek; a vízgazdálkodási infrastruktúrák, például a vízellátó, csatorna- és öntözőrendszerek; a kommunikációs infrastruktúrák, például a hálózatok; valamint a hulladékgazdálkodási infrastruktúrák, például az újrahasznosítási és gyűjtőrendszerek.

(19)  A kvázisajáttőke-eszközöket úgy kell érteni, hogy azok olyan típusú, saját tőkét és hitelt kombináló finanszírozási eszközökből állnak, amelyek esetében az eszköz hozamát a minősített portfólióvállalkozás nyereségével vagy veszteségével kapcsolták össze, és az eszköz visszafizetése nemteljesítés esetén nem teljes mértékben biztosított. Ezek az eszközök finanszírozási eszközök széles körét foglalják magukban, így például alárendelt kölcsönöket, csendes részesedéseket, nyereségrészesedésre jogosító hiteleket, nyereségrészesedési jogokat, átváltható kötvényeket és opciós utalványt is tartalmazó kötvényeket.

(20)       A meglévő üzleti gyakorlatok figyelembevétele érdekében lehetővé kell tenni az EHTBA számára, hogy megvásárolja egy minősített portfólióvállalkozás meglévő részvényeit az adott vállalkozás jelenlegi részvényeseitől. Továbbá a lehető legtágabb forrásbevonási lehetőségek biztosítása érdekében engedélyezni kell a más EHTBA-kba, az Európai Parlament és a Tanács 345/2013/EU rendelete(7) által szabályozott európai kockázatitőke-alapokba (EuVECA), valamint az Európai Parlament és a Tanács 346/2013/EU rendelete(8) által szabályozott európai szociális vállalkozási alapokba (EuSEF) történő befektetést. Annak megakadályozása érdekében, hogy a minősített portfólióvállalkozásokba történő befektetések felhíguljanak, az EHTBA-knak csak akkor szabad engedélyezni a más EHTBA-kba, európai kockázatitőke-alapokba és európai szociális vállalkozási alapokba történő befektetést, amennyiben az ilyen EHTBA-k a tőkéjüknek legfeljebb 10 %-át fektetik be más EHTBA-kba.

(21)  Szükséges lehet a pénzügyi vállalkozások bevonása a különböző befektetők hozzájárulásainak összegyűjtése és szervezése során, ideértve az infrastrukturális projektekbe történő nyilvános jellegű befektetéseket is. Ezért engedélyezni kell az EHTBA-k számára, hogy az elfogadott befektetési eszközökbe pénzügyi vállalkozások közreműködésével fektessenek, amennyiben az adott vállalkozások a hosszú távú projektek és a kkv-k növekedésének a finanszírozására szakosodtak.

(24)       A tőzsdén nem jegyzett társaságok számára nehézséget jelenthet a tőkepiacokhoz való hozzáférés, valamint a további növekedés és bővülés finanszírozása. A finanszírozás jellemző formája a részesedés vagy hitel formájában történő magánfinanszírozás. Mivel jellegükből adódóan az ilyen eszközök hosszú távú befektetések, türelmes tőkét igényelnek, amelyet az EHTBA-k képesek biztosítani. Ezenkívül a jegyzett kkv-k gyakran jelentős akadályokkal szembesülnek a hosszú távú finanszírozás megszerzése során, és az EHTBA-k értékes alternatív finanszírozási forrást biztosíthatnak.

(24a)     Ezért e rendelet alkalmazásában a hosszú lejáratú eszközosztályokba tőzsdén nem jegyzett, olyan sajáttőke-eszközt vagy adósságinstrumentumot kibocsátó társaságokat kell sorolni, amelyre lehetséges, hogy nincsen könnyen azonosítható evő, valamint olyan, tőzsdén jegyzett társaságokat, amelyek legfeljebb 500 millió EUR tőkével rendelkeznek.

(26)  Ha az EHTBA kezelője részesedéssel bír egy minősített portfólióvállalkozásban, akkor fennáll annak a kockázata, hogy az alapkezelő a saját érdekeit az EHTBA alap befektetőinek érdekei elé helyezi. Az ilyen érdekellentétek elkerülése céljából, valamint a megbízható vállalatirányítási gyakorlatok biztosítása érdekében az EHTBA csak az alapkezelőtől független eszközbe fektethet be, kivéve, ha olyan, egyéb EHTBA-k, európai kockázatitőke-alapok vagy európai szociális vállalkozási alapok befektetési jegyeibe vagy részvényeibe fektet be, amelyeket az EHTBA kezelője kezel.

(27)       Annak érdekében, hogy az EHTBA-kezelők bizonyos fokú rugalmassággal rendelkezzenek alapjaik befektetéseit illetően, lehetővé kell tenni a hosszú távú befektetésnek nem minősülő eszközökkel való kereskedést az EHTBA tőkéjének 30 %-át meg nem haladó maximális küszöbértékig.

(28)       Az EHTBA-k általi kockázatvállalás korlátozása érdekében alapvető fontosságú a partnerkockázat csökkentése az EHTBA-k portfóliójára vonatkozó egyértelmű diverzifikációs követelmények alkalmazásával. Valamennyi tőzsdén kívüli származtatott ügyletre a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet kell alkalmazni(9).

(29)       Annak érdekében, hogy egy befektető EHTBA ne gyakorolhasson jelentős befolyást egy másik EHTBA vagy egy kibocsátó ügyvezetésére, el kell kerülni az egy EHTBA azonos befektetésen belüli túlzott koncentrációját.

(30)  Annak érdekében, hogy az EHTBA-kezelők az alap futamideje alatt további tőkét vonhassanak be, lehetővé kell tenni számukra a készpénzkölcsön felvételét az EHTBA tőkéje értékének 30 %-áig. Ennek a nagyobb hozam elérését kell szolgálnia a befektetők számára. A devizanem-eltérés kockázatának kizárása érdekében az EHTBA kizárólag abban a devizában vehet fel kölcsönt, amelyben az EHTBA kezelője az eszköz megszerzését tervezi. Az árnyékbanki tevékenységgel kapcsolatos aggodalmak kezelése érdekében az EHTBA által kölcsönzött készpénz nem használható minősített portfólióvállalkozásoknak történő hitelnyújtásra.

(31)       Az EHTBA által eszközölt befektetések hosszú távú és nem likvid jellege miatt az EHTBA kezelőjének kellő időt kell hagyni a befektetési korlátok alkalmazására. Az e limitek alkalmazásához szükséges idő meghatározásakor figyelembe kell venni a befektetések sajátos jellemzőit, ez az idő azonban nem lehet későbbi az EHTBA engedélyezését követő öt évnél vagy az EHTBA futamidejének felénél; az előbb bekövetkező időpont alkalmazandó.

(31a)  Az EHTBA-k portfólió profiljuknak és a hosszú távú eszközosztályok középpontba állításának köszönhetően arra vannak kialakítva, hogy a magánmegtakarításokat az Európai gazdaságba irányítsák. Ezenfelül az EHTBA-kat olyan befektetési eszközként hozták létre, amelyeken keresztül az Európai Beruházási Bank (EBB) Csoport finanszírozást biztosíthat európai infrastuktúrájának vagy a kkv-knak. E rendelet révén az EHTBA-k olyan, egyesített befektetési eszközként vannak kialakítva, amely megfelel az EBB csoport az Unió érdekét szolgáló hosszú távú befektetések belső piacának kiegyensúlyozott és folyamatos fejlesztéséhez való hozzájárulást középpontba állító szemléletének. Mivel a hosszú távú eszközosztályokra koncentrálnak, az EHTBA-k képesek betölteni kijelölt szerepüket, hogy a 2014. november 26-i bizottsági közleményben megállapított európai beruházási terv végrehajtásának kiemelt eszközeként szolgáljanak.

(31b)     A Bizottságnak rangsorolnia és egyszerűsítenie kell az EHTBA-knak az EBB által biztosított finanszírozás iránt benyújtott kérelmeivel kapcsolatos bizottsági eljárásokat. Ezért a Bizottságnak egyszerűsítenie kell az EHTBA-knak az EBB által biztosított finanszírozás iránt benyújtott kérelmeivel kapcsolatos vélemények vagy hozzájárulások kiadását.

(31c)     Ezenfelül a tagállamok, valamint a regionális és helyi hatóságok érdekeltek lehetnek abban, hogy felhívják a lehetséges befektetők és a polgárok figyelmét az EHTBA-kra.

(32)  Attól függetlenül, hogy az EHTBA-k számára nincsen előírva, hogy visszaváltási jogot biztosítsanak futamidejük vége előtt, lehetővé kell tenni az EHTBA-k számára, hogy befektetési jegyeik vagy részvényeik bevezetését kérjék egy szabályozott piacra vagy egy multilaterális kereskedési rendszerbe, ezzel lehetőséget biztosítva a befektetőknek arra, hogy befektetési jegyeiket vagy részvényeiket az EHTBA futamidejének vége előtt értékesíthessék. Az EHTBA alapszabálya vagy létesítő okirata ezért nem zárhatja ki azt, hogy az EHTBA befektetési jegyeit vagy részvényeit az azokkal való kereskedés céljából egy szabályozott piacra vagy multilaterális kereskedési rendszerbe bevezessék, továbbá nem zárhatja ki azt sem, hogy a befektetők a részvényeiket vagy befektetési jegyeiket szabadon átruházhassák olyan harmadik félre, aki azokat meg kívánja vásárolni. Ennek célja a másodlagos piacok előmozdítása az EHTBA-k befektetési jegyei és részvényei lakossági befektetők általi vételének vagy értékesítésének fontos helyszíneként.

(32a)     Míg az EHTBA-ba történő befektetés számot tarthat az egyéni befektetők érdeklődésére, a hosszú távú projektekbe történő legtöbb befektetés nem likvid jellege kizárja az EHTBA befektetői számára a rendszeres visszaváltás lehetőségét. Az ilyen eszközökbe történő befektetéssel annak jellegéből adódóan az egyéni befektető a befektetés teljes időtartamára szóló kötelezettséget vállal. Az EHTBA-kat ebből következően elvben úgy kell kialakítani, hogy futamidejük vége előtt ne tegyék lehetővé a rendszeres visszaváltást.

(32b)  A befektetők ösztönzése érdekében, különös tekintettel a lakossági befektetőkre, akik lehet, hogy nem hajlandóak tőkéjüket hosszú időre lekötni, az EHTBA-knak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy visszaváltási jogokat kínáljanak a befektetőknek. Ezért az EHTBA kezelőjének mérlegelési jogot kell kapnia annak eldöntését illetően, hogy visszaváltási joggal vagy ilyen jog nélkül hozza létre az EHTBA-t, az EHTBA befektetési stratégiájával összhangban. Amennyiben a visszaváltási jogokra vonatkozó rendszer van hatályban, a szóban forgó jogokat és a fő jellemzőket egyértelműen és előre meg kell határozni és közzé kell tenni az EHTBA alapszabályában vagy létesítő okiratában.

(33)       Ahhoz, hogy a befektetők az EHTBA futamidejének végén ténylegesen visszaválthassák befektetési jegyeiket vagy részvényeiket, az EHTBA kezelőjének időben meg kell kezdenie az EHTBA eszközportfóliójának értékesítését az érték megfelelő realizálása érdekében. A rendezett tőkekivonás programjának meghatározásához az EHTBA-kezelőnek figyelembe kell vennie a befektetések eltérő lejárati profilját, valamint az ahhoz szükséges időt, hogy vevőt találjon azokra az eszközökre, amelyekbe az EHTBA fektetett. Mivel ezen likvidációs időszak során nem célszerű a befektetési korlátok fenntartása, alkalmazásukat a likvidációs időszak kezdetével meg kell szüntetni.

(33a)  A lakossági befektetők EHTBA-khoz való hozzáférésének kiszélesítése érdekében egy ÁÉKBV befektethet az EHTBA-k által kibocsátott részvényekbe vagy befektetési jegyekbe, amennyiben az EHTBA részvényei vagy befektetési jegyei az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve(10) értelmében elfogadott eszközöknek minősülnek.

(33b)     Lehetővé kell tenni, hogy az EHTBA arányosan leszállíthassa tőkéjét, amennyiben egyik eszközét elidegeníti, különösen infrastrukturális beruházás esetén.

(34)       Azokat a tőzsdén nem jegyzett eszközöket, amelyekbe az EHTBA fektetett, az alap futamideje alatt szabályozott piacon bevezethetik. Ebben az esetben előfordulhat, hogy az adott eszköz a bevezetést követően nem felel meg a jelen rendelet bevezetést kizáró követelményének. Annak érdekében, hogy az EHTBA kezelője az ilyen, már nem elfogadható eszközből rendezett módon vonhassa ki a tőkéjét, az eszköz a bevezetést követően legfeljebb három évig beszámítható az elfogadott befektetési eszközöknek a tőke 70 %-ában megállapított állományába.

(35)  Az EHTBA-k, valamint a megcélzott lakossági és szakmai befektetők sajátos jellemzőire tekintettel fontos az olyan hatékony és eredményes átláthatósági követelmények meghatározása, amelyek alapján a leendő befektetők kellő tájékozottsággal ítélhetik meg, és teljes körűen megismerhetik a befektetéssel járó kockázatokat. A 2011/61/EU irányelvben foglalt átláthatósági követelményeknek való megfelelésen túl az EHTBA-knak tájékoztatót kell közzétenniük, amelynek tartalmaznia kell a zárt végű kollektív befektetési vállalkozások által a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(11) és a 809/2004/EK bizottsági rendelet(12) értelmében közlendő valamennyi információt. Az EHTBA lakossági befektetők részére történő forgalmazása során kötelezővé kell tenni az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(13) szerinti, kiemelt információkat tartalmazó dokumentum közzétételét. Ezenkívül valamennyi forgalmazási dokumentumban kifejezetten fel kell hívni a figyelmet az EHTBA kockázati profiljára.

(35a)     Az EHTBA-k vonzónak bizonyulhatnak az olyan befektetők számára, mint az önkormányzatok, egyházak, jótékonysági szervezetek és alapítványok, amelyek számára lehetőséget kell adni annak kérelmezésére, hogy szakmai ügyfelekként kezeljék őket, amennyiben megfelelnek az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve(14) II. mellékletének II. szakaszában megállapított feltételeknek.

(36)  Mivel az EHTBA egyaránt célozza a szakmai és lakossági befektetőket az Unió egész területén, szükséges a 2011/61/EU irányelvben foglalt forgalmazási követelmények bizonyos további előírásokkal való kiegészítése a megfelelő szintű lakossági befektetővédelem biztosítása érdekében. Ezért eszközöket kell biztosítani a jegyzéshez, a befektetési jegyek vagy részvények tulajdonosai számára való kifizetéshez, a befektetési jegyek vagy részvények visszavásárlásához vagy visszaváltásához, valamint az EHTBA és annak kezelője által nyújtandó információk elérhetővé tételéhez. Ezenkívül annak érdekében, hogy a lakossági befektetők ne kerüljenek hátrányba a szakmai befektetőkkel szemben, bizonyos óvintézkedéseket kell alkalmazni akkor, amikor az EHTBA-kat lakossági befektetők részére forgalmazzák. Amennyiben az EHTBA-k lakossági befektetőknek való forgalomba hozatala forgalmazó közvetítésével történik, a forgalmazónak meg kell felelnie az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve és 600/2014/EU rendelete vonatkozó előírásainak(15).

(36a)  Az EHTBA kezelőjének vagy a forgalmazónak valamennyi szükséges információt meg kell szereznie a lakossági befektető ismereteivel és tapasztalataival, pénzügyi helyzetével, kockázatvállalási hajlandóságával, befektetési céljaival és befektetési időhorizontjával kapcsolatosan annak értékelése érdekében, hogy az EHTBA alkalmas-e az adott lakossági befektető részére való forgalmazásra, figyelembe véve többek közt az EHTBA futamidejét és tervezett befektetési stratégiáját. Továbbá abban az esetben, ha egy a lakossági befektetők számára kínált vagy forgalmazott EHTBA futamideje meghaladja a 10 évet, az EHTBA kezelőjének vagy forgalmazójának egyértelműen, írásos formában jeleznie kell, hogy ez a termék esetlegesen nem felel meg a lakossági befektetők számára, akik nem képesek teljesíteni egy ilyen hosszú időtartamra szóló, nem likvid kötelezettségvállalást.

(36b)  A lakossági befektetők számára való forgalmazás során az EHTBA letétkezelőjének meg kell felelnie a 2009/65/EK irányelv rendelkezéseinek a letétkezelői tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező, jogosult jogalanyok, a felelősség alóli mentesítés tilalmáról rendelkező szabály és az eszközök újrahasznosítása vonatkozásában.

(36c)     A lakossági befektetők védelme érdekében ez a rendelet továbbá arról is rendelkezik, hogy azon lakossági befektetők számára, akiknek a készpénzletétből és pénzügyi eszközökből – a biztosítékként nyújtott pénzügyi eszközök kizárásával – álló porfóliója nem haladja meg az 500 000 eurót, az EHTBA kezelője vagy bármely forgalmazója a megfelelőségi vizsgálat elvégzését és a megfelelő befektetési tanácsadás nyújtását követően biztosítja, hogy a lakossági befektető által EHTBA-ba befektetett teljes összeg ne haladja meg EHTBA-portfóliója 10%-át, és az egy vagy több EHTBA-ba befektetett eredeti összeg legalább 10 000 euró legyen.

(36d)     Az EHTBA szabályzatában vagy létesítő okiratában meghatározott kivételes körülmények esetén a nagyobb rugalmasság lehetővé tétele érdekében az EHTBA futamidejét meg lehet hosszabbítani vagy le lehet rövidíteni, ha például egy projektet a vártnál később vagy korábban fejeznek be, hogy összhangba kerüljön hosszú távú befektetési stratégiájával.

(37)       Az EHTBA illetékes hatóságának folyamatosan ellenőriznie kell, hogy az EHTBA megfelel-e a jelen rendelet előírásainak. Mivel az illetékes hatóságokat a 2011/61/EU irányelv jelenleg is kiterjedt hatáskörrel ruházza fel, szükséges e hatáskörök kibővítése a szóban forgó rendelet vonatkozásában.

(38)  Lehetővé kell tenni az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendeletével(16) létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) (ESMA) számára, hogy a 2011/61/EU irányelvben biztosított valamennyi hatáskörét a jelen rendelet vonatkozásában is gyakorolhassa, és rendelkezésére kell bocsátani az e célból szükséges valamennyi forrást, különösen a humánerőforrásokat.

(39)       Az ESMA-nak központi szerepet kell játszania az EHTBA-kkal kapcsolatos szabályok alkalmazásában annak biztosításával, hogy a nemzeti illetékes hatóságok következetesen alkalmazzák az uniós szabályokat. Hatékony és helyénvaló megoldás az ESMA-t, mint az értékpapírok és értékpapírpiacok területén kifejezetten specializált szakértelemmel rendelkező szervet, a Bizottsághoz benyújtandó azon szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozásával megbízni, amelyek nem igényelnek szakpolitikai döntéseket. Ezeknek a szabályozástechnikai standardtervezeteknek azokra a körülményekre kell vonatkozniuk, amelyek fennállása esetén a származékos pénzügyi eszközök alkalmazásának kizárólagos rendeltetése a befektetésekkel járó kockázatok fedezése, illetve azokra, amelyek meglétekor a EHTBA futamideje elegendő hosszúságú az EHTBA-ban szereplő valamennyi eszköz életciklusának lefedéséhez, valamint az EHTBA eszközeinek rendezett elidegenítésére kidolgozott program jellemzőire, a befektetők költségeinek meghatározásaira és számítási módszereire, a költségek közzétételének megjelenítésére, valamint az EHTBA által a részvények vagy befektetési jegyek tervezett forgalmazása szerinti tagállamokban biztosítandó eszközök jellemzőire.

(40)  A 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet(17) és a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet(18) teljes mértékben alkalmazni kell a személyes adatok cseréjére, átadására és feldolgozására.

(41)       Mivel e rendelet célkitűzéseit (nevezetesen az Unió egészében az EHTBA-k befektetéseivel és működési feltételeivel kapcsolatos egységes követelmények biztosítását, ugyanakkor teljes körűen figyelembe véve az egyensúly szükségességét az EHTBA-k biztonsága és megbízhatósága, a hosszú távú finanszírozási piac hatékony működése, valamint a különböző érdekeltek által viselt költségek tekintetében) a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, ugyanakkor azok léptékük vagy hatásuk miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban a rendelet nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(42)       Ez a rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió alapjogi chartája által elismert alapvető jogokat és elveket, nevezetesen a fogyasztóvédelmet, a vállalkozás szabadságát, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a személyes adatok védelméhez való jogot és az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférést. E rendeletet az említett jogokkal és elvekkel összhangban kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I fejezetÁltalános rendelkezések

1. cikkTárgy és cél

(1)         Ez a rendelet egységes szabályokat állapít meg az olyan uniós alternatív befektetési alapok (uniós ABA-k) vagy uniós ABA-részalapok engedélyezésére, befektetési politikájára és működési feltételeire vonatkozóan, amelyeket az Unióban európai hosszú távú befektetési alapként (EHTBA-ként) forgalmaznak.

(1a)       E rendelet célja, hogy –az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés uniós célkitűzésével összhangban – tőkét szerezzen és irányítson a reálgazdaságba irányuló európai hosszú távú befektetések felé.

(2)         A tagállamok az e rendelet által lefedett területen nem szabnak további követelményeket.

2. cikkFogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(1)         „tőke”: összesített tőke-hozzájárulások és le nem hívott tőke, amelyek a közvetlenül vagy közvetve a befektetők által viselt díjak, költségek és kiadások levonása után befektethető összegek alapján kerülnek kiszámításra;

(1a)       „szakmai befektető”: bármely olyan befektető, amely szakmai ügyfélnek minősül vagy amely kérés esetén szakmai ügyfélként kezelhető összhangban a 2014/65/EK irányelv II. mellékletébe foglaltakkal;

(1b)       „lakossági befektető”: minden nem hivatásos befektető;

(2)         „saját tőke”: tulajdonosi részesedés egy minősített portfólióvállalkozásban, megjelenési formáját tekintve részvény vagy a minősített portfólióvállalkozás tőkéjében való, a befektetők számára kibocsátott részesedés más formái;

(3)  „kvázi-sajáttőke”: bármely olyan finanszírozási eszköz, amely esetében az eszköz hozamát a minősített portfólióvállalkozás nyereségével vagy veszteségével kapcsolták össze, és az eszköz visszafizetése nemteljesítés esetén nem teljes mértékben biztosított;

(3a)       „reáleszköz”: olyan eszköz, amely tartalmánál és tulajdonságainál fogva értékkel rendelkezik és hozamot biztosíthat, így azok az infrastruktúrák és egyéb eszközök is, amelyek gazdasági vagy társadalmi haszon létrejöttét teszik lehetővé, így az oktatást, a tanácsadást, a kutatást és a fejlesztést is, továbbá a kereskedelmi tulajdon vagy ingatlantulajdon, de csak abban az esetben, ha egy olyan, hosszú távú befektetési projekt szerves vagy kiegészítő elemét képezik, amely hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés uniós céljához;

(4)         „pénzügyi vállalkozás”: az alábbiak bármelyike:

a)     az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(19) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézet;

b)     a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési társaság;

c)  a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(20) 13. cikkének 1. pontjában meghatározott biztosító;

d)     az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontjában meghatározott pénzügyi holdingtársaság;

e)     az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 22. pontjában meghatározott vegyes tevékenységű holdingtársaság;

f)      a 2009/65/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott alapkezelő társaság;

g)     a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott ABAK;

(4a)       „uniós ABA”: a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének k) pontjában meghatározott uniós ABA;

(4b)       „uniós ABAK”: a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott uniós ABAK;

(5)         „az EHTBA illetékes hatósága”: az uniós ABA 2011/61/EU irányelv 4. cikk (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott illetékes hatósága;

(6)         „EHTBA letelepedése szerinti tagállam”: az a tagállam, amelyben az EHTBA-t engedélyezték;

(6a)  „Az EHTBA kezelője”: a valamely EHTBA kezelésére jóváhagyott, engedélyezett ABAK vagy belső kezelésű EHTBA, amennyiben az EHTBA jogi formája lehetővé teszi a belső kezelést, és amennyiben nincsen külső ABAK kijelölve;

(6b)       „az EHTBA illetékes hatósága”: az ABAK 2011/61/EU irányelv 4. cikk (1) bekezdésének q) pontja értelmében vett, letelepedése szerinti tagállamának illetékes hatósága;

(6c)       „értékpapír-kölcsönzés” és „értékpapír-kölcsönvétel”: minden olyan tranzakció, amelynek során valamelyik fél értékpapírokat ruház át azzal a kötelezettségvállalással, hogy a kölcsönbe vevő egyenértékű értékpapírokat fog visszaadni valamely jövőbeli időpontban vagy a kölcsönbe adó kérelmekor; a tranzakció az értékpapírokat átruházó fél szempontjából értékpapír-kölcsönzésnek, annak a félnek a szempontjából pedig, amelyre az értékpapírokat átruházzák, értékpapír-kölcsönvételnek tekintendő;

(6d)       „visszavásárlási ügylet”: az 575/ 2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 83. pontjában meghatározott visszavásárlási ügylet:

(6e)  "pénzügyi eszköz": a 2014/65/EU irányelv I. mellékletének C. szakaszában meghatározott pénzügyi eszköz;

(6f)        „short ügylet”: a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(21) 2. cikkének (1) bekezdése b) pontjában meghatározott tevékenység;

(6g)       „szabályozott piac”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 21. pontjában meghatározott szabályozott piac;

(6h)       „multilaterális kereskedési rendszer”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 22. pontjában meghatározott multilaterális kereskedési rendszer.

3. cikkEngedélyezés és központi nyilvános nyilvántartás

(1)         Az EHTBA az Unióban kizárólag akkor forgalmazható, ha a jelen rendelettel összhangban engedélyezték. Az EHTBA-ként való engedélyezés valamennyi tagállamban érvényes.

(2)         Kizárólag uniós ABA kérelmezheti, hogy EHTBA-ként engedélyezzék, és kaphat EHTBA-ként engedélyt.

(4)  Az EHTBA-k illetékes hatóságai negyedévente tájékoztatják az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot (ESMA) az e rendelet alapján megadott vagy visszavont engedélyekről.

Az ESMA minden e rendelet szerint engedélyezett EHTBA-ról, annak kezelőjéről és az EHTBA illetékes hatóságáról központi nyilvános nyilvántartást vezet. A nyilvántartást elektronikus formátumban hozzáférhetővé kell tenni.

3a. cikk

Megjelölés és az átalakulás tilalma

(1)    Kollektív befektetési társasággal vagy az általa kibocsátott befektetési jegyekkel vagy részvényekkel kapcsolatban kizárólag akkor használható az „EHTBA” vagy „hosszú távú európai befektetési alap” megnevezés, ha a kollektív befektetési társaság a jelen rendelet szerinti engedéllyel rendelkezik.

(2)    Az EHTBA-k számára nem megengedett, hogy az e rendelet hatálya alá nem tartozó kollektív befektetési vállalkozásokká alakuljanak át.

4. cikkEHTBA-minősítés iránti engedélykérelem

(1)         Az EHTBA-minősítés iránti engedélykérelmet az EHTBA illetékes hatóságához kell benyújtani.

Az EHTBA-minősítés iránti engedélykérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)     az alap alapszabályát vagy létesítő okiratát;

b)     a javasolt EHTBA-kezelő azonosító adatait, aktuális és korábbi alapkezelői tevékenységeit és tapasztalatait;

c)     a letétkezelő azonosító adatait;

d)  azon információk leírását, amelyeket a befektetők számára elérhetővé kell tenni, többek között a lakossági befektetői panaszok rendezésére szolgáló szabályok leírását;

Az EHTBA illetékes hatósága pontosítást és tájékoztatást kérhet a második albekezdésben említett dokumentációra és információra vonatkozóan,

(2)         A 2011/61/EU irányelv szerint engedélyezett uniós ABAK jóváhagyást kérhet az EHTBA illetékes hatóságától ahhoz, hogy olyan EHTBA-t kezelhessen, amelyhez az (1) bekezdéssel összhangban engedélyt kérnek. Amennyiben az EHTBA illetékes hatósága azonos az uniós ABAK illetékes hatóságával, a jóváhagyás iránti kérelemnek hivatkoznia kell a 2011/61/EU irányelv szerint engedélyeztetés céljából benyújtott dokumentációra.

Az EHTBA kezelése iránti engedélykérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)     a letétkezelővel való írásbeli megállapodás;

b)     tájékoztatást a portfólió- és kockázatkezelési, valamint igazgatási funkciók átruházásának szabályairól az EHTBA vonatkozásában;

c)  tájékoztatás azon ABA-k befektetési stratégiáiról, kockázati profiljairól és egyéb jellemzőiről, amelyek kezelését az EU ABAK számára engedélyezték.

Az EHTBA illetékes hatósága felkérheti az uniós ABAK illetékes hatóságát, hogy adjon pontosítást és tájékoztatást a második albekezdésben említett dokumentációra vonatkozóan, vagy igazolást arról, hogy az uniós ABAK-nak az ABA-k kezelésére szóló engedélye kiterjed-e az adott EHTBA-ra. Az uniós EU ABAK illetékes hatósága az EHTBA illetékes hatóságának megkeresésére a kérelem kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül válaszol.

(3)         A kérelmezőket a teljes kérelem benyújtását követő két hónapon belül tájékoztatni kell arról, hogy kaptak-e EHTBA-ként engedélyt, valamint arról, hogy jóváhagyást kapott-e az uniós ABAK az EHTBA kezelésére.

(4)         Az (1) és (2) bekezdésben említett dokumentáció minden további módosítását haladéktalanul be kell jelenteni az EHTBA illetékes hatóságának.

(5)         Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve, valamely uniós ABA, amelynek jogi formája lehetővé teszi a belső kezelést, és amennyiben az irányító szervezet úgy dönt, hogy nem jelöl ki külső ABAK-t, egyszerre nyújt be e rendelet szerint EHTBA-minősítés iránti engedélykérelmet, valamint a 2011/61/EU irányelv szerint ABAK-minősítés iránti kérelmet.

A 2011/61/EU irányelv 7. cikkének sérelme nélkül a belső kezelésű EHTBA-minősítés iránti engedélykérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)     az alap alapszabályát vagy létesítő okiratát;

b)     azon információk leírását, amelyeket a befektetők számára elérhetővé kell tenni, többek között a lakossági befektetői panaszok rendezésére szolgáló szabályok leírását;

A(3) bekezdéstől eltérve a belső kezelésű uniós ABA-t a teljes kérelem benyújtását követő három hónapon belül tájékoztatni kell arról, hogy megadták-e az engedélyt EHTBA-ként.

5. cikkAz engedély megadásának feltételei

(1)         EHTBA-ként uniós ABA-t csak az kaphat, amelynek illetékes hatósága:

a)     meggyőződött arról, hogy az uniós ABA képes a jelen rendelet valamennyi követelményének eleget tenni;

b)  jóváhagyta egy a 2011/61/EU irányelvvel összhangban engedélyezett uniós ABAK-nak az EHTBA kezelésére irányuló engedélykérelmét, az alap alapszabályát vagy az alapító okiratát, valamint a kiválasztott letétkezelőt.

(1a)       Abban az esetben, ha egy uniós ABA a 4. cikk (5) bekezdése értelmében kérelmet nyújt be, az illetékes hatóság csak akkor engedélyezi az uniós ABA-t, ha meggyőződött arról, hogy az uniós ABA megfelel mind e rendelet, mind a 2011/61/EU irányelv uniós ABAK engedélyezésére vonatkozó követelményeinek.

(2)         Az EHTBA illetékes hatósága egy uniós ABAK-nak az EHTBA kezelésére irányuló kérelmének jóváhagyását csak akkor utasíthatja el, ha az uniós ABAK:

a)     nem felel meg e rendeletnek;

b)     nem felel meg a 2011/61/EU irányelvnek;

c)     nem kapott engedélyt az illetékes hatóságától az e rendeletben szabályozott típusú befektetési stratégiákat követő ABA-k kezelésére; vagy

d)     nem nyújtotta be a 4. cikk (2) bekezdésben említett dokumentációt, sem az abban megkövetelt pontosítást vagy tájékoztatást.

A kérelem jóváhagyásának elutasítása előtt az EHTBA illetékes hatósága konzultál az uniós ABAK illetékes hatóságával.

(3)         Az EHTBA illetékes hatósága nem adja meg az EHTBA engedélyét, ha az uniós ABA, amelyik engedélykérelmet nyújtott be, a letelepedése szerinti tagállamban nem jogosult befektetési jegyeinek vagy részvényeinek forgalmazására.

(3a)       Az uniós ABA illetékes hatósága közli a kérelmező EHTBA-val, hogy milyen okból utasította el EHTBA-minősítés iránti engedélyt.

(3b)       Ugyanazt, már az e fejezet értelmében elutasított kérelmet nem nyújtják be újra a tagállamok illetékes hatóságainak.

(4)         Az EHTBA engedélyezésének nem lehet feltétele sem az, hogy az EHTBA-t olyan uniós ABAK kezelje, amelyet az EHTBA letelepedése szerinti tagállamban engedélyeztek, sem az, hogy az uniós ABAK az EHTBA letelepedése szerinti tagállamban bármely tevékenységet végezzen, illetve tevékenységet oda ruházzon át.

6. cikkAlkalmazandó szabályok és felelősség

(1)         Az EHTBA köteles mindenkor megfelelni a jelen rendeletnek.

(2)  Az EHTBA és az EHTBA-kezelő köteles mindenkor megfelelni a 2011/61/EU irányelvnek.

(3)         Az EHTBA kezelője köteles gondoskodni e rendelet betartásáról, és a 2011/61/EU irányelvvel összhangban felelős e rendelet megsértéséért is. Az EHTBA kezelője felelős az e rendeletnek való megfelelés elmulasztásából fakadó veszteségekért vagy károkért.

II. fejezetAz EHTBA-k befektetési politikáival kapcsolatos kötelezettségek

1. szakaszÁltalános szabályok és elfogadott eszközök

7. cikkBefektetési részalapok

Amennyiben az EHTBA egynél több befektetési részalapból áll, e fejezet alkalmazásában minden részalapot önálló EHTBA-nak kell tekinteni.

8. cikkElfogadott befektetések

(1)         Az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott célkitűzéssel összhangban EHTBA kizárólag az alábbi eszközkategóriákban és csak az e rendeletben megállapított feltételekkel fektethet be:

a)     elfogadott befektetési eszközök;

b)     a 2009/65/EK irányelv 50. cikkének (1) bekezdésében említett eszközök.

(2)  EHTBA nem végezheti az alábbi tevékenységeket:

a)     nem bonyolíthat az eszközökkel short ügyleteket;

b)     nem szerezhet közvetlen vagy közvetett kitettséget árutőzsdei termékkel szemben, ideértve a származékos pénzügyi eszközöket, a certifikátot, az indexet vagy bármely olyan eszközt vagy instrumentumot, amely árutőzsdei termékkel szemben kitettséget eredményez;

c)     nem köthet értékpapír-kölcsönzési▌, értékpapír-kölcsönvételi ▌és visszavásárlási ügyleteket vagy más megállapodást, amelynek azonos gazdasági hatása van és hasonló kockázatot jelent, ha általa az EHTBA eszközeinek több mint 10%-a érintett;

d)     nem használhat fel származékos pénzügyi eszközöket, kivéve, ha ▌egy ilyen eszköz ▌használatának kizárólagos rendeltetése az EHTBA egyéb befektetéseivel járó futamidő- és árfolyamkockázatok fedezése.

(2a)  E cikk következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az ESMA – nyilvános konzultációt követően – szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki azoknak a körülményeknek a meghatározására, amelyek segítségével megállapíthatók azok a körülmények, amelyek között a származékos pénzügyi eszközök alkalmazásának kizárólagos rendeltetése a (2) bekezdés d) pontjában említett befektetésekkel járó kockázatok fedezése.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket …-ig(22)+ benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

9. cikkElfogadott befektetési eszközök

A 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett eszköz az EHTBA befektetése szempontjából kizárólag akkor minősül elfogadottnak, ha az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik:

a)          olyan sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-eszköz, amelyet:

i.       minősített portfólióvállalkozás bocsátott ki, és az EHTBA ▌ a minősített portfólióvállalkozástól szerzett meg vagy egy harmadik féltől a másodlagos piacon keresztül;

ii.  minősített portfólióvállalkozás bocsátott ki olyan sajáttőke- vagy kvázi-sajáttőke-instrumentum ellenében, amelyet előzőleg az EHTBA ▌ a minősített portfólióvállalkozástól szerzett meg vagy egy harmadik féltől a másodlagos piacon keresztül;

iii.     olyan vállalkozás bocsátott ki, amelynek a minősített portfólióvállalkozás többségi tulajdonú leányvállalata, olyan sajáttőke- vagy kvázi-sajáttőke-instrumentum ellenében, amelyet az EHTBA az i. vagy ii. pontnak megfelelően szerzett meg a minősített portfólióvállalkozástól vagy egy harmadik féltől a másodlagos piacon keresztül;

b)          minősített portfólióvállalkozás által kibocsátott adósságinstrumentumok;

c)          az EHTBA által minősített portfólióvállalkozásnak nyújtott, az EHTBA futamidejénél nem hosszabb lejáratú hitelek;

d)          egy vagy több másik EHTBA, EuVECA és ESZVA befektetési jegyei vagy részvényei, amennyiben az adott EHTBA, EuVECA és ESZVA a tőkéjének legfeljebb 10%-át fektette be EHTBA-kba;

e)          ▌egyedi reáleszközökben birtokolt közvetlen tulajdonrész vagy minősített portfólióvállalkozáson keresztül birtokolt közvetett tulajdonrész▌legalább 10 000 000 millió EUR hozzáadott értékkel vagy a kiadás időpontjában annak megfelelő, a kiadás devizanemében kifejezett kezdeti beruházási kiadás.

10. cikkMinősített portfólióvállalkozás

(1)         A 9. cikkben említett minősített portfólióvállalkozás olyan, kollektív befektetési társaságnak nem minősülő portfólióvállalkozás, amely teljesíti az alábbi követelményeket:

a)     nem pénzügyi vállalkozás;

b)     olyan vállalkozás, amelyet i. nem vezettek be szabályozott piacra vagy multilaterális kereskedési rendszerbe; vagy

ii.     bevezették szabályozott piacra vagy multilaterális kereskedési rendszerbe, és ugyanakkor tőkéje nem haladja meg az 500 000 000 eurót;

c)  valamely tagállam területén vagy egy harmadik országban letelepedett, feltéve, hogy a harmadik ország:

i.       nem szerepel a Pénzügyi Akció Munkacsoport kockázatos és nem együttműködő országokat és területeket tartalmazó jegyzékében;

ii.      annak biztosítására irányuló megállapodást kötött az EHTBA-kezelő letelepedés szerinti tagállamával és azon további tagállamok mindegyikével, amelyekben az EHTBA befektetési jegyeit vagy részvényeit forgalmazni szándékozzák, hogy a harmadik ország teljes mértékben megfelel az OECD adóügyi modellegyezményének 26. cikkében meghatározott szabályoknak, és biztosítja az adóügyi kérdésekre vonatkozó információk tényleges cseréjét, beleértve a többoldalú adómegállapodásokat.

(2)         E cikk (1) bekezdésének a) pontjától eltérve minősített portfólióvállalkozásnak minősülhet az olyan pénzügyi vállalkozás, amely kizárólag az (1) bekezdésében említett minősített portfólióvállalkozásokat vagy a 9. cikk e) pontjában említett reáleszközöket finanszíroz.

11. cikkÉrdekellentét

EHTBA nem fektethet olyan elfogadott befektetési eszközbe, amelyben az EHTBA-kezelőnek közvetlen vagy közvetett érdekeltsége van, kivéve az általa kezelt EHTBA-k, ESZVA-k vagy EuVECA-k befektetési jegyeinek vagy részvényeinek tartását.

2. szakaszA befektetési politikákkal kapcsolatos rendelkezések

12. cikkPortfólió-összetétel és diverzifikáció

(1)         Az EHTBA a tőkéjének legalább 70%-át elfogadott befektetési eszközökbe fekteti.

(2)         Az EHTBA:

a)     tőkéjének legfeljebb 10%-át fektetheti be ugyanazon minősített portfólióvállalkozás által kibocsátott eszközökbe vagy számára nyújtott kölcsönökbe;

b)     tőkéjének legfeljebb 10%-át fektetheti be közvetlenül vagy közvetetten egy adott reáleszközbe;

c)     tőkéjének legfeljebb 10%-át fektetheti be ugyanazon EHTBA, EuVECA vagy ESZVA befektetési jegyeibe vagy részvényeibe;

d)     tőkéjének legfeljebb 5%-át fektetheti be a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett eszközökbe, ha az eszközöket ugyanazon szervezet bocsátotta ki.

(3)  Az EHTBA portfóliójában szereplő EHTBA-k, EuVECA-k és ESZVA-k befektetési jegyeinek és részvényeinek összesített értéke nem haladhatja meg az EHTBA tőkeértékének 20%-át.

(4)         Az EHTBA ugyanazon partnerével szemben a tőzsdén kívüli származtatott ügyletből, visszavásárlási megállapodásból vagy fordított visszavásárlási megállapodásból származó összesített kockázati kitettség nem haladhatja meg az EHTBA tőkeértékének 5%-át.

(5)         A (2) bekezdés a) és b) pontjától eltérve az EHTBA az ott említett 10%-os korlátot 20%-ra emelheti akkor, ha az EHTBA azon minősített portfólióvállalkozásokba és egyedi reáleszközökbe fektetett eszközeinek összesített értéke, amelyekbe tőkéjének több mint 10%-át fekteti, nem haladja meg az EHTBA tőkeértékének 40%-át.

(5a)       A (2) bekezdés d) pontjától eltérve egy EHTBA legfeljebb 25%-ra növelheti az abban megállapított 2%-os korlátot olyan kötvények esetében, amelyeknek a kibocsátója valamely tagállamban létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező és jogszabálynál fogva a kötvénytulajdonosok érdekeinek védelmére létrehozott különleges állami felügyelet hatálya alatt álló hitelintézet. Az ilyen kötvények kibocsátásából befolyt összegeket a jogszabályokkal összhangban olyan eszközökbe kell befektetni, amelyek a kötvények futamideje alatt mindvégig alkalmasak a kötvényekhez rendelt követelések kielégítésére, és amelyeket a kibocsátó csődje esetén első helyen a tőke visszatérítésére és a felhalmozott kamat kifizetésére kell felhasználni.

(6)  Az olyan társaságok, amelyek a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben(23) szabályozott összevont (konszolidált) éves beszámolók elkészítése szempontjából vagy az elfogadott nemzetközi számviteli szabályokkal összhangban egy vállalkozáscsoporthoz tartoznak, az (1)–(5) bekezdésben említett korlátok számítása céljából egy minősített portfólióvállalkozásnak, illetve egy jogalanynak minősülnek.

12a. cikk

Befektetési pozíciók kiigazítása

Amennyiben az EHTBA az EHTBA kezelőjének hatókörén kívül eső okból megsérti a 12. cikkben előírt diverzifikációs követelményeket, az EHTBA kezelője megfelelő idő alatt meghozza a pozíció kiigazításához szükséges intézkedéseket, kellőképpen figyelembe véve az EHTBA alap befektetőinek érdekeit.

13. cikkKoncentráció

(1)         Az EHTBA ugyanazon EHTBA, EuVECA vagy ESZVA befektetési jegyeinek vagy részvényeinek legfeljebb 25%-át szerezheti meg.

(2)         A 2009/65/EK irányelv 56. cikkének (2) bekezdésében megállapított koncentrációs határértéket alkalmazni kell az e rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett eszközökbe történő befektetésekre.

14. cikkKészpénzkölcsön

(1)    Az EHTBA készpénzkölcsönt vehet fel, ha az az alábbi feltételek mindegyikét teljesíti:

a)        nem haladja meg az EHTBA tőkeértékének 30%-át;

b)        célja elfogadott befektetési eszközökbe való befektetés, kivéve a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett hitelek tekintetében, feltéve, hogy az EHTBA készpénzben vagy pénzeszközökben levő tulajdonrésze nem elegendő az adott befektetés megvalósításához;

c)        a szerződést a készpénzkölcsönből megszerezni kívánt eszközök devizanemében kötik;

ca)      lejárta nem hosszabb az EHTBA futamidejénél;

cb)      az EHTBA tőkeértékének 30%-át meg nem haladó eszközöket terhel meg.

(2)    Az EHTBA kezelője pontosítja az EHTBA tájékoztatójában, hogy befektetési stratégiája részeként szándékozik-e készpénzt kölcsönözni.

15. cikkA portfólió-összetételre és a diverzifikációra vonatkozó szabályok alkalmazása

(1)         A 12. cikk (1) bekezdésében megállapított befektetési korlátot:

a)     az EHTBA alapszabályában vagy létesítő okiratában megjelölt határidőig alkalmazni kell; b)       meg kell szüntetni, ha az EHTBA megkezdi az eszközök értékesítését annak érdekében, hogy az EHTBA futamidejének végét követően biztosítsa a befektetők számára befektetési jegyeik vagy részvényeik visszaváltásának a lehetőségét.

c)     fel kell függeszteni az EHTBA további tőkebevonása vagy a meglévő tőke csökkentése esetén azzal, hogy a felfüggesztés időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot.

Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt határidőnek figyelembe kell vennie azon eszközök sajátos jellemzőit, amelyekbe az EHTBA fektetni kíván, és a határidő nem lehet későbbi vagy az EHTBA-ként történő engedélyezést követő öt évnél vagy ha az korábbi, az EHTBA 16. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározott futamidejének felénél. Kivételes körülmények között az EHTBA illetékes hatósága kellően indokolt befektetési terv benyújtását követően jóváhagyhatja a határidő legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítását.

(2)  Ha egy hosszú lejáratú eszközt, amelybe az EHTBA fektetett, olyan minősített portfólióvállalkozás bocsátott ki, amely a 10. cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglaltaknak már nem felel meg, akkor a hosszú lejáratú eszköz attól az időponttól kezdődően, amikor a minősített portfólióvállalkozás már nem felel meg a 10. cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglaltaknak, legfeljebb három évig beszámítható a 12. cikk (1) bekezdésében említett befektetési korlátba.

III. fejezetAz EHTBA-részvények és befektetési jegyek kibocsátása, forgalmazása és visszaváltása, és a jövedelmek és a tőke felosztása

16. cikkVisszaváltási politika és az EHTBA-k futamideje

(1)         Az EHTBA-befektetők az EHTBA futamidejének vége előtt nem kérhetik befektetési jegyeik vagy részvényeik visszaváltását. A befektetők számára a visszaváltás az EHTBA futamidejének végét követő naptól lehetséges.

Az EHTBA alapszabálya vagy létesítő okirata feltüntethet konkrét dátumot az EHTBA futamidejének végeként, valamint jogot adhat az EHTBA futamidejének ideiglenes meghosszabbítására, és feltünteti e jogok gyakorlásának feltételeit.

Az EHTBA alapszabályában vagy létesítő okiratában és a befektetőknek szóló közzétételekben meg kell állapítani a befektetési jegyek vagy részvények visszaváltásának és az eszközök elidegenítésének menetét, és egyértelműen jelezni kell azt, hogy a befektetők számára a visszaváltás az EHTBA futamidejének végét követő naptól lehetséges.

(1a)  Az (1) bekezdéstől eltérve az EHTBA alapszabálya vagy létesítő okirata előírhatja a visszaváltás lehetőségét az EHTBA futamidejének vége előtt, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)     a visszaváltás nem lehetséges a 15. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott időpont előtt;

b)     az engedélyezéskor és az EHTBA futamideje alatt az EHTBA-kezelő ki tudja mutatni az EHTBA illetékes hatóságainak, hogy megfelelő likviditáskezelési rendszert és az EHTBA likviditási kockázatának ellenőrzésére hatékony eljárásokat léptettek életbe, amelyek összhangban állnak az EHTBA hosszú távú befektetési stratégiájával és a javasolt visszaváltási politikával;

c)     az EHTBA-kezelő pontos visszaváltási politikát határoz meg, amely egyértelműen jelzi azokat az időszakokat, amikor a befektetők visszaváltást kérhetnek;

d)     az EHTBA visszaváltási politikája biztosítja, hogy a visszaváltás teljes összege egy bizonyos időszakon belül az EHTBA-nak a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett eszközeinek százalékos mértékére korlátozódjon. Ez a százalékos mérték összhangban áll az EHTBA-kezelő által közzétett likviditáskezelési és befektetési stratégiával.

e)  az EHTBA visszaváltási politikája biztosítja, hogy a befektetőket tisztességes elbánásban részesítsék és a visszaváltásokat arányosan biztosítsák, amennyiben egy adott időkereten belüli összes visszaváltási igény mennyisége meghaladja a d) pontban megadott százalékos mértéket.

(2)         Az EHTBA futamidejének meg kell felelnie az EHBTA hosszú távú jellegének, és elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az EHTBA egyedi eszközeinek életciklusát lefedje, és annak alapja az egyes eszközök illikviditási profilja és gazdasági életciklusa, valamint az EHTBA közzétett befektetési célkitűzése.

(3)         A befektetők kérhetik az EHTBA felszámolását akkor, ha az EHTBA visszaváltási politikájával összhangban benyújtott visszaváltási igényeik a benyújtástól számított egy éven belül nem teljesülnek.

(4)         A befektetők számára minden esetben biztosítani kell a készpénzben történő kifizetés lehetőségét.

(5)         Az EHTBA eszközei terhére történő természetbeni kifizetés csak akkor lehetséges, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)     az EHTBA alapszabálya vagy létesítő okirata rendelkezik erről a lehetőségről azzal a feltétellel, hogy valamennyi befektető méltányos elbánásban részesül;

b)  a befektető írásban kéri, hogy kifizetését az EHTBA-ban tartott eszközök egy része formájában teljesítsék;

c)     az eszközök átruházását különleges szabály nem tiltja.

(6)         Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza azokat a körülményeket, amelyek között az EHTBA futamideje elegendőnek tekinthető ahhoz, hogy az EHTBA egyedi eszközeinek életciklusát lefedje, a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket …-ig(24)+ benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

17. cikkMásodlagos piac

(1)         Az EHTBA alapszabálya vagy létesítő okirata nem zárhatja ki az EHTBA-k részvényeinek vagy befektetési jegyeinek bevezetését szabályozott piacra vagy multilaterális kereskedési rendszerbe.

(2)  Az EHTBA alapszabálya vagy létesítő okirata nem zárhatja ki azt, hogy a befektetők a részvényeiket vagy befektetési jegyeiket szabadon átruházhassák az EHTBA-kezelőtől eltérő harmadik félre.

(3)         Az EHTBA időszakos jelentéseiben közzéteszi a tőzsdén jegyzett befektetési jegyeinek vagy részvényeinek piaci értékét, valamint a befektetési jegyenkénti vagy részvényenkénti nettó eszközértéket.

(4)         Abban az esetben, ha egy eszköz értékében lényeges változás áll be, az EHTBA-kezelő időszakos jelentéseiben ezt közli a befektetővel.

18. cikkÚj befektetési jegyek vagy részvények kibocsátása

(1)         Az EHTBA befektetési jegyek vagy részvények kibocsátására szóló ajánlatot alapszabályával vagy létesítő okiratával összhangban tehet.

(2)         Az EHTBA nem bocsáthat ki új befektetési jegyet vagy részvényt a nettó eszközérték alatti áron anélkül, hogy a befektetési jegyeket vagy részvényeket az adott áron előzetesen a meglévő befektetőknek ajánlotta volna fel.

19. cikkAz EHTBA eszközeinek elidegenítése

(1)         Egy EHTBA tételes programot dolgoz ki eszközei rendezett elidegenítése céljából annak érdekében, hogy az EHTBA futamidejének végét követően biztosítsa a befektetők számára befektetési jegyeik vagy részvényeik visszaváltási lehetőségét, és legkésőbb az EHTBA futamidejének vége előtt ezt közli az EHTBA illetékes hatóságával.

(2)         Az (1) bekezdésben említett program magában foglalja:

a)     a lehetséges vevők piacának felmérését;

b)     a lehetséges eladási árak felmérését és összehasonlítását;

c)     az elidegenítendő eszközök értékelését;

d)     az elidegenítési program ▌ ütemezését.

(3)         Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza a (2) bekezdés a) pontjában említett felmérés, valamint c) pontjában említett értékelés során alkalmazandó szempontokat.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket …-ig(25)+ benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

20. cikk

A jövedelmek és tőke felosztása

(1)         Az EHTBA rendszeresen feloszthatja a befektetők között a portfóliójában szereplő eszközök által termelt jövedelmeket. E jövedelmek az alábbiakból állnak:

a)     az eszközök által rendszeresen termelt jövedelmek;

b)     a tőke valamely eszköz elidegenítését követő felértékelődése ▌.

(2)         A jövedelmek nem oszthatók fel, amennyiben arra az EHTBA jövőbeli kötelezettségvállalásaihoz szükség van.

(2a)       Egy EHTBA az EHTBA futamidejének vége előtt arányosan leszállíthatja tőkéjét egy eszköz elidegenítésének esetén, feltéve, hogy az EHTBA-kezelő az elidegenítést kellő megalapozottsággal a befektetők érdekében állónak tekinti.

(3)         Az EHTBA alapszabálya vagy létesítő okirata rögzíti azokat a felosztási szabályokat, amelyeket az EHTBA a futamideje során alkalmaz.

IV. fejezetÁtláthatósági követelmények

21. cikkÁtláthatóság

(1)         Egy EHTBA befektetési jegyei vagy részvényei tájékoztató előzetes közzététele nélkül nem forgalmazhatók az Európai Unióban.

Egy EHTBA befektetési jegyei vagy részvényei az 1286/2014/EU rendelet szerinti, kiemelt információkat tartalmazó dokumentum előzetes közzététele nélkül nem forgalmazhatók lakossági befektetőknek az Európai Unióban.

(2)         A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden olyan információt, amelynek alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségekről és a befektetések kockázatairól.

(3)         A tájékoztatónak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)     nyilatkozatot arról, hogy az EHTBA befektetési céljai és e célok elérését szolgáló stratégiája alapján miért minősül az alap hosszú távúnak;

b)  zárt végű kollektív befektetési vállalkozások által a 2003/71/EK ▌irányelv és a 809/2004/EK ▌ rendelet értelmében közlendő információk;

c)     a 2011/61/EU irányelv 23. cikke értelmében a befektetőkkel közlendő információk, amennyiben azokat még nem közölték e bekezdés b) pontja szerint;

d)     azon eszközkategóriák jól látható feltüntetése, amelyekbe az EHTBA jogosult fektetni;

da)   azon joghatóság szerinti területek jól látható feltüntetése, amelyekbe az EHTBA jogosult fektetni;

e)     az illetékes hatóságok által a (2) bekezdés alkalmazásában lényegesnek ítélt egyéb információk.

(4)         A tájékoztatónak▌ és egyéb forgalmazási dokumentumoknak jól láthatóan fel kell hívniuk a befektetők figyelmét arra, hogy az EHTBA nem likvid jellegű.

A tájékoztató, a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum és egyéb forgalmazási dokumentumok mindenekelőtt egyértelműen:

a)     tájékoztatják a befektetőket az EHTBA befektetéseinek hosszú távú jellegéről;

b)     tájékoztatják a befektetőket az EHTBA futamidejének végéről, valamint arról a lehetőségről – amennyiben rendelkezésre áll –, hogy kiterjeszthetik az EHTBA futamidejét, és ennek feltételeiről;

c)  jelzik, hogy az EHTBA lakossági befektetők számára forgalmazható-e;

d)     elmagyarázzák a befektetők ▌befektetésük visszaváltására vonatkozó jogait a 16. cikknek és az EHTBA alapszabályának vagy létesítő okiratának megfelelően;

e)     jelzik a befektetők felé az esetleges jövedelemfelosztások gyakoriságát és időpontjait az EHTBA futamideje során;

f)      figyelmeztetik a befektetőket arra, hogy teljes befektetési portfóliójuk csak kis részét tartsák EHTBA-ban;

fa)    vázolják az EHTBA fedezeti politikáját, többek között jól láthatóan feltüntetik, hogy származékos pénzügyi eszközöket csak akkor lehet használni, ha ennek kizárólagos rendeltetése az EHTBA egyéb befektetéseivel járó futamidő- és árfolyamkockázatok fedezése, továbbá jelzik a származékos pénzügyi eszközök használatának az EHTBA kockázati profiljára kifejtett lehetséges hatásait;

fb)    tájékoztatják a befektetőket a reáleszközökbe, többek között infrastruktúrába való befektetéshez kapcsolódó kockázatokról;

fe)    rendszeresen – évente legalább egyszer – tájékoztatják a befektetőket azokról a joghatóság szerinti területekről, amelyekbe az EHTBA befektetett.

(5)  A 2011/61/EU irányelv 22. cikke értelmében megkövetelt információkon túl az EHTBA éves jelentése az alábbiakról is tájékoztat:

a)     cashflow-kimutatás;

b)     az uniós költségvetési forrásokat is magukban foglaló eszközökben való bárminemű részvétel;

c)     az egyedi minősített portfólióvállalkozások értéke, valamint azon egyéb eszközök értéke, amelyekbe az EHTBA befektet, többek között a felhasznált származékos pénzügyi eszközök értéke;

d)     az EHTBA-eszközök joghatóság szerinti elhelyezkedése.

(6)         Az EHTBA kezelő bármely lakossági befektető kérésére átadja az EHTBA kockázatkezelésére vonatkozó mennyiségi korlátokkal, a kiválasztott módszerekkel és az eszközkategóriák kockázatainak és hozamainak legutóbbi alakulásával kapcsolatos információkat.

21a. cikkA tájékoztatóra vonatkozó kiegészítő követelmények

(1)         Az EHTBA a tájékoztatóját, annak minden esetleges módosításával együtt, valamint az éves jelentéseit köteles megküldeni az EHTBA illetékes hatóságainak. Az EHTBA kérésre eljuttatja a dokumentációt az EHTBA-kezelő illetékes hatóságnak. Az EHTBA ezen illetékes hatóságok által meghatározott időkereten belül juttatja el a dokumentációt.

(2)         Egy EHTBA szabályzata vagy létesítő okirata a tájékoztató elválaszthatatlan részét képezik, ezért ezeket csatolni kell a tájékoztatóhoz.

Az első albekezdésben említett okiratokat nem kell mellékelni a tájékoztatóhoz, ha a befektetőt tájékoztatják arról, hogy kérésre megküldik számára ezeket az okiratokat, vagy kérésre értesítik azokról a helyekről, ahol a befektetési jegyeket forgalmazó egyes tagállamokban ezen okiratok tartalmát megismerheti.

(3)         A tájékoztató pontosan meghatározza annak a módját, ahogy az éves jelentés a befektetők rendelkezésére áll. Gondoskodik arról, hogy az éves jelentés nyomtatott példányát kérésre és térítésmentesen eljuttassák a lakossági befektetőknek.

(4)  A befektetőkhöz kérésre térítésmentesen el kell juttatni a tájékoztatót és a legutóbb közzétett éves jelentést.

A tájékoztatót tartós adathordozón vagy weboldal formájában kell biztosítani. Nyomtatott példányát kérésre díjmentesen el kell juttatnia a lakossági befektetőknek.

(5)         A tájékoztató lényeges elemeit naprakészen kell tartani.

22. cikk

A költségek nyilvánosságra hozatala

(1)         A tájékoztatónak jól láthatóan közölnie kell a befektetőkkel az általuk közvetlenül vagy közvetetten viselt különböző költségek mértékét. A különböző költségeket az alábbi kategóriák szerint kell csoportosítani:

a)     az EHTBA létrehozásának költségei;

b)     az eszközök beszerzési költségei;

c)     kezelési és teljesítményhez kapcsolódó költségek;

d)     forgalmazási költségek;

e)  egyéb, többek között adminisztratív, szabályozási, letétkezelői, letéti őrzési, szakmai szolgáltatási és pénzügyi ellenőrzési költségek.

(2)         A tájékoztatónak közölnie kell a költségeknek az EHTBA tőkéjéhez viszonyított teljes arányát.

(4)         Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák az (1) bekezdésben említett költségekre és a (2) bekezdésben említett teljes arányra vonatkozó közös meghatározásokat, számítási módszereket és megjelenítési formákat;

E szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása során az ESMA figyelembe veszi az 1286/2014/EU rendelet 8. cikke (5) bekezdésének a) és c) pontjában említett szabályozási standardtervezeteket ▌.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket …-ig(26)+ benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

V. fejezetAz EHTBA-k befektetési jegyeinek vagy részvényeinek forgalmazása

23. cikkA befektetők rendelkezésére álló eszközök

(1)         Az EHTBA kezelője, amelynek befektetési jegyeit és részvényeit lakossági befektetők számára szándékozzák forgalmazni, eszközöket biztosít a jegyzéshez, a befektetési jegyek vagy részvények tulajdonosainak való kifizetéshez, a befektetési jegyek vagy részvények visszavásárlásához vagy visszaváltásához, valamint az EHTBA és annak kezelői által nyújtandó információk elérhetővé tételéhez minden tagállamban, ahol forgalmazni kívánja az EHTBA befektetési jegyeit vagy részvényeit.

(2)         Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezetet dolgoz ki, amelyben meghatározza az eszközök típusát és jellemzőit, műszaki infrastruktúrájukat, valamint az (1) bekezdésben említett lakossági befektetőkkel kapcsolatos feladataik tartalmát.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket …-ig(27)+ benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

23a. cikkAz EHTBA-k lakossági befektetők részére való forgalmazására irányuló belső értékelési folyamat

(1)         Az EHTBA kezelője, amelynek befektetési jegyeit és részvényeit lakossági befektetők számára szándékozzák forgalmazni, egyedi belső folyamatot állapít meg és alkalmaz az EHTBA-k értékelésére, annak lakossági befektetők részére való forgalmazása vagy felosztása előtt.

(2)         Az (1) bekezdésben említett belső folyamat részeként az EHTBA kezelője értékeli, hogy az EHTBA alkalmas-e lakossági befektetők részére való forgalmazásra, figyelembe véve legalább az alábbiakat:

a)     az EHTBA futamidejét; valamint

b)     az EHTBA tervezett befektetési stratégiáját.

(3)         Az EHTBA kezelője a lakossági befektetők részére forgalmazott EHTBA-ról valamennyi szükséges információt a forgalmazók rendelkezésére bocsát, többek között a futamidőre és a befektetési stratégiára vonatkozó minden információt, illetve a belső értékelési folyamatra és az azon joghatóság szerinti területekre vonatkozókat, amelyekbe az EHTBA befektethet.

23b. cikkAz EHTBA-k egyéni lakossági befektetők körében történő elterjedésére vonatkozó meghatározott követelmények

(1)         Amikor egy EHTBA befektetési jegyeit vagy részvényeit közvetlenül lakossági befektetőknek kínálják vagy forgalmazzák, az EHTBA kezelője megszerzi az alábbiakra vonatkozó információkat:

a)     a lakossági befektetőnek az EHTBA-ra vonatkozó befektetési területen meglévő ismeretei és tapasztalatai;

b)     a lakossági befektető pénzügyi helyzetére, így a veszteségviselési képességeire vonatkozóan;

c)      a lakossági befektető befektetési céljai, így befektetési időhorizontja.

Az első albekezdés értelmében megszerzett információkra alapozva az EHTBA kezelője csak abban az esetben ajánl EHTBA-t, ha az az adott lakossági befektető számára alkalmas.

(2)         Abban az esetben, ha egy, a lakossági befektetők számára kínált vagy forgalmazott EHTBA futamideje meghaladja a 10 évet, az EHTBA kezelőjének vagy forgalmazójának egyértelműen, írásos értesítésben jeleznie kell, hogy az EHTBA-termék esetlegesen nem felel meg azon lakossági befektetők számára, akik nem képesek teljesíteni egy ilyen hosszú időtartamra szóló, nem likvid kötelezettségvállalást.

23c. cikkA lakossági befektetők részére forgalmazott EHTBA letétkezelőjére vonatkozó konkrét rendelkezések

(1)         A 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (3) bekezdésétől eltérve a lakossági befektetők részére forgalmazott EHTBA letétkezelője a 2009/65/EK irányelv 23. cikkének (2) bekezdése szerinti szervezet.

(2)  A 2011/61/EU irányelv 21. cikke (13) bekezdésének második albekezdésétől és 21. cikkének (14) bekezdésétől eltérve a lakossági befektetők részére forgalmazott EHTBA letétkezelője nem mentheti ki magát a felelősség alól harmadik fél által őrzött pénzügyi eszközök elvesztése esetén.

(3)         Ha az EHTBA-t lakossági befektetők részére forgalmazzák, a letétkezelő 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (12) bekezdésében említett felelősségét nem lehet megállapodás révén kizárni vagy korlátozni.

(4)         Minden olyan megállapodás érvénytelen, amely ellentétes a (3) bekezdéssel.

(5)         Az EHTBA-letétkezelő által letétkezelésbe vett eszközöket nem hasznosíthatja újra saját számlájára sem a letétkezelő, sem a letétkezeléssel megbízott harmadik fél. Az újrahasznosítás magában foglal a letétkezelésbe vett eszközökkel végzett minden ügyletet, beleértve többek között a transzfert, a zálogjoggal megterhelést, az értékesítést és a kölcsönadást.

Az EHTBA-letétkezelő által letétkezelésbe vett eszközöket csak akkor lehet újrahasznosítani, ha:

a)     az eszközök újrahasznosítása az EHTBA számlájára történik;

b)     a letétkezelő az EHTBA képviseletében eljáró EHTBA-letétkezelő utasításait hajtja végre;

c)      az újbóli hasznosítás az EHTBA, a befektetési jegyek vagy részvények tulajdonosainak javát szolgálja; és

d)     az ügylet fedezve van az EHTBA részére tulajdonjog-átruházás keretében juttatott, kiváló minőségű és likvid biztosítékkal.

A (2) bekezdés d) pontjában említett biztosíték piaci értékének mindenkor legalább meg kell egyeznie az újrafelhasznált eszközök felárral növelt értékével.

24. cikkAz EHTBA-k lakossági befektetők részére történő forgalmazására vonatkozó kiegészítő követelmények

(1)         Az EHTBA befektetési jegyeit vagy részvényeit abban az esetben lehet értékesíteni lakossági befektetők részére, amennyiben a lakossági befektetőknek az EHTBA kezelője vagy bármely forgalmazója megfelelő befektetési tanácsadást nyújt.

(2)         Egy EHTBA kezelője: csak abban az esetben kínálhat vagy forgalmazhat közvetlenül egy lakossági befektetőnek EHTBA-befektetési jegyeket vagy részvényeket, ha az EHTBA-kezelőt felhatalmazzák a 2011/61/EU irányelv 6. cikke (4) bekezdésének a) pontjában, valamint b) pontjának i. alpontjában meghatározott szolgáltatások nyújtására , és miután elvégezte a rendelet 23b. cikkének (1) bekezdésében említett megfelelőségi vizsgálatot.

(3)         ha egy lehetséges lakossági befektető pénzügyi eszközeinek portfóliója nem haladja meg az 500 000 eurót, az EHTBA kezelője vagy bármely forgalmazója a 23b. cikk (1) bekezdésében említett megfelelőségi vizsgálat elvégzését és a megfelelő befektetési tanácsadás nyújtását követően biztosítja, hogy a lakossági befektető által EHTBA-ba befektetett teljes összeg ne haladja meg portfóliója 10%-át, feltéve, hogy az egy vagy több EHTBA-ba befektetett összeg legalább 10 000 euró.

Az (1) bekezdésben említetteknek megfelelően a lehetséges lakossági befektető felelőssége, hogy az EHTBA kezelőjét vagy bármely forgalmazóját pontos információval lássa el pénzügyi eszközeinek portfóliójával és EHTBA-befektetéseivel kapcsolatosan.

E bekezdés alkalmazásában a pénzügyi eszköz portfóliója készpénzletétből és pénzügyi eszközökből áll, azonban kizárja a biztosítékként nyújtott pénzügyi eszközöket.

(4)  a lakossági befektetőknek forgalmazott EHTBA alapszabálya vagy létesítő okirata kimondja, hogy minden befektető egyenlő bánásmódban részesül, és egyéni befektetők vagy befektetői csoportok nem részesülhetnek megkülönböztetett bánásmódban vagy bizonyos gazdasági előnyökben.

(5)         a lakossági befektetőknek forgalmazott EHTBA jogi formája nem vezethet további felelősséghez a befektetőre nézve vagy nem igényel a befektetők részéről az eredeti tőkelekötésen túlmenő további kötelezettségvállalásokat.

(6)         a lakossági befektetők a jegyzési időszak alatt és legalább két héttel az EHTBA befektetési jegyeinek vagy részvényeinek jegyzése után kötbér fizetése nélkül felmondhatják a jegyzésre vonatkozó szerződést, és visszakaphatják a pénzüket.

7.          a lakossági befektetőknek forgalmazott EHTBA kezelője megfelelő eljárásokat és szabályozást alakít ki a lakossági befektetők panaszainak kezelésére, lehetővé téve a lakossági befektetők számára, hogy panaszukat a saját tagállamuk hivatalos nyelvén (vagy egyik hivatalos nyelvén) nyújtsák be.

25. cikkAz EHTBA-k befektetési jegyeinek vagy részvényeinek forgalmazása

(1)         Az EHTBA kezelője a letelepedése szerinti tagállamban a 2011/61/EU irányelv 31. cikkével összhangban történt bejelentést követően értékesítheti szakmai és lakossági befektetők számára az ▌ EHTBA befektetési jegyeit vagy részvényeit.

(2)  Az EHTBA kezelője a letelepedése szerinti tagállamtól eltérő tagállamokban a 2011/61/EU irányelv 32. cikkével összhangban történt bejelentést követően értékesítheti szakmai és lakossági befektetők számára az ▌ EHTBA befektetési jegyeit vagy részvényeit.

(3)         Az EHTBA kezelője az egyes EHTBA-kra vonatkozóan tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot, hogy az adott EHTBA-t forgalmazni kívánja-e lakossági befektetőknek.

(4)         A 2011/61/EU irányelv 31. és 32. cikkében előírt dokumentáción és információkon túlmenően az EHTBA kezelőjének az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátania a következőket:

a)     az EHTBA tájékoztatóját;

b)     lakossági befektetőnek történő forgalmazás esetén az EHTBA kiemelt információkat tartalmazó dokumentumát; valamint

c)     a 23. cikkben említett eszközökkel kapcsolatos információkat.

(5)  Az illetékes hatóságoknak a 2011/61/EU irányelv 31. és 32. cikke szerinti hatásköre az EHTBA-k lakossági befektetőknek történő forgalmazására, valamint az e rendeletben meghatározott kiegészítő követelményekre is kiterjed.

(6)         A 2011/61/EU irányelv 31. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében biztosított hatáskörön túlmenően az EHTBA kezelőjének letelepedése szerinti tagállam illetékes hatósága megtilthatja az ▌ EHTBA forgalmazását, amennyiben az EHTBA kezelője nem tartja be vagy nem fogja betartani e rendelet előírásait.

7.          A 2011/61/EU irányelv 32. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében biztosított hatáskörön túlmenően az EHTBA kezelőjének letelepedése szerinti tagállam illetékes hatósága megtagadhatja a hiánytalan értesítési akta azon tagállamok illetékes hatóságainak történő továbbítását, ahol az EHTBA-t forgalmazni kívánják, amennyiben az EHTBA kezelője nem tartja be ▌e rendelet előírásait.

VI. fejezetFelügyelet

26. cikkAz illetékes hatóságok általi felügyelet

(1)         Az illetékes hatóságok folyamatosan felügyelik az e rendeletnek való megfelelést.

(2)         Az EHTBA illetékes hatósága felelős a II., III. és IV. fejezetben meghatározott szabályok betartásának felügyeletéért.

(3)         Az EHTBA illetékes hatósága felelős az EHTBA szabályzatában vagy a társaság létesítő okiratában, valamint a tájékoztatóban meghatározott kötelezettségek betartásának felügyeletéért, amelyeknek összhangban kell állniuk e rendelettel.

(4)         Az EHTBA kezelőjének illetékes hatósága felel a kezelő rendszerei és szervezete megfelelőségének felügyeletéért annak érdekében, hogy az EHTBA kezelője megfeleljen az általa kezelt valamennyi EHTBA alapítására és működésére vonatkozó kötelezettségeknek és szabályoknak.

A kezelő illetékes hatósága felelős annak felügyeletéért, hogy az EHTBA kezelője e rendeletet betartja-e.

(5)  Az illetékes hatóságok ellenőrzik az illetékességi területükön létrehozott vagy forgalmazott kollektív befektetési vállalkozásokat annak biztosítása érdekében, hogy azok ne használják az EHTBA megnevezést, illetve ne utaljanak arra, hogy EHTBA-k, amennyiben nem rendelkeznek az e rendelet szerinti engedéllyel, és nem tartják be e rendeletet.

27. cikkAz illetékes hatóságok hatásköre

(1)         Az illetékes hatóságokat fel kell ruházni minden olyan felügyeleti és vizsgálati hatáskörrel, amely e rendelet szerinti feladataik ellátásához szükséges.

(2)         Az illetékes hatóságok a 2011/61/EU irányelv szerint rájuk ruházott hatáskört, többek között a szankciókkal kapcsolatosakat, e rendelettel összefüggésben is gyakorolják.

(2a)       Az EHTBA-kezelő illetékes hatósága megtiltja az „EHTBA” vagy „európai hosszú távú befektetési alap” megnevezés használatát, ha az EHTBA kezelője már nem felel meg e rendeletnek.

28. cikkAz ESMA hatásköre és illetékessége

(1)         Az ESMA számára biztosítani kell az e rendelet által ráruházott feladatok ellátásához szükséges hatásköröket.

(2)         Az ESMA továbbá a 2011/61/EU irányelv szerint rá ruházott hatáskört e rendelettel összefüggésben és a 45/2001/EK rendelettel összhangban gyakorolja.

(3)         Az 1095/2010/EU rendelet alkalmazásában e rendeletet bele kell foglalni minden olyan további jogi kötőerővel bíró uniós aktusba, amely az ESMA-t az 1095/2010/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerint feladatokkal ruházza fel.

29. cikkAz illetékes hatóságok közötti együttműködés

(1)         Amennyiben az EHTBA illetékes hatósága és az EHTBA-kezelő illetékes hatósága nem azonos, e hatóságok együttműködnek és információkat cserélnek egymással az e rendelet szerinti feladataik teljesítése érdekében.

(1a)       Az illetékes hatóságok a 2011/61/EU rendeletnek megfelelően együttműködnek egymással.

(2)  Az illetékes hatóságok és az ESMA az 1095/2010/EU rendelettel összhangban együttműködnek egymással az e rendelet szerinti feladataik teljesítése érdekében.

(3)         Az illetékes hatóságok és az ESMA kicserélnek egymással minden olyan információt és dokumentumot, amely az 1095/2010/EU rendelettel összhangban az e rendelet szerinti feladataik ellátásához, különösen e rendelet előírásai megszegésének megállapításához és a kötelességszegések orvoslásához szükséges.

VII. fejezetZáró rendelkezések

29a. cikk

A kérelmek Bizottság általi feldolgozása

A Bizottságnak rangsorolnia és egyszerűsítenie kell az EHTBA-knak az EBB által biztosított finanszírozás iránt benyújtott kérelmeivel kapcsolatos bizottsági eljárásokat. A Bizottságnak egyszerűsítenie kell az EHTBA-knak az EBB által biztosított finanszírozás iránt benyújtott kérelmeivel kapcsolatos vélemények vagy hozzájárulások kiadását.

30. cikkFelülvizsgálat

(1)         A Bizottság …(28)+-ig megkezdi e rendelet alkalmazásának felülvizsgálatát. A felülvizsgálat keretében főként az alábbiakat elemzi:

a)      a 16. cikk ▐ hatását;

b)     az elfogadott befektetési eszközökre vonatkozóan a 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott 70%-os küszöbérték alkalmazásának az eszközdiverzifikációra gyakorolt hatását;

c)      az EHTBA-k Unión belüli forgalmazásának mértékét, ideértve, hogy a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozó ABAK-ok érdekeltek lehetnek-e EHTBA-k forgalmazásában;

(ca)  az elfogadott eszközök és befektetések listájának frissítési mértékét, valamint a diverzifikációra vonatkozó szabályokat, a portfólió-összetételt és a készpénzkölcsönre vonatkozó korlátokat.

(2)  Az (1) bekezdésben említett felülvizsgálatot követően, és az ESMA-val való konzultációt követően a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli e rendeletnek és az EHTBA-knak a tőkepiaci unió véghezvitelében és az 1. cikk (1a) bekezdésében megjelölt célkitűzések teljesítésében játszott szerepét. A jelentést adott esetben jogalkotási javaslattal együtt kell benyújtani.

31. cikkHatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet …(29)+-tól/-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt … ,

az Európai Parlament részéről                     a Tanács részéről

az elnök                                                         az elnök

Or. en

(1)

A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(2)

E napon elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0448.

(3)

* * Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.

(4)

            HL C 67., 2014.3.6., 71. o.

(5)

           Az Európai Parlament …-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács …-i határozata.

(6)

            Az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelve az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

(7)

           Az Európai Parlament és a Tanács 2013. április 17-i 345/2013/EU rendelete az európai kockázatitőke-alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 1. o.).

(8)

           Az Európai Parlament és a Tanács 346/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai szociális vállalkozási alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 18. o.).

(9)

            Az Európai Parlament és a Tanács 2012. július 4-i 648/2012/EU rendelete a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

(10)

           Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302, 2009.11.17., 32. o.).

(11)

           Az Európai Parlament és a Tanács 2003/71/EK irányelve (2003. november 4.) az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 345., 2003.12.31., 64. o.)

(12)

          Az Európai Parlament és a Tanács 2014. november 26-i 1286/2014/EU rendelete a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról (PRIIP) (HL L 352,2014.12.9., 1.o.)

(13)

           A Bizottság 2004. április 29-i 809/2004/EK rendelete a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 149., 2004.4.30., 1. o.)

(14)

          Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(15)

        Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

(16)

          Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(17)

           Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(18)

           Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(19)

           Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1.o.).

(20)

           Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 2009/138/EK irányelve a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II), (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).

(21)

          Az Európai Parlament és a Tanács 2012. március 14-i 236/2012/EU rendelete a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról (HL L 86, 2012.3.24., 1. o.)

(22)

+            HL, kérem, illessze be a dátumot:3 hónappal e rendelet hatálybalépésének időpontját követően.

(23)

          Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU irányelve a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(24)

+            HL, kérem, illessze be a dátumot: 3 hónappal e rendelet hatálybalépésének időpontját követően.

(25)

+            HL, kérem, illessze be a dátumot: 3 hónappal e rendelet hatálybalépésének időpontját követően.

(26)

+            HL, kérem, illessze be a dátumot: 3 hónappal e rendelet hatálybalépésének időpontját követően.

(27)

+            HL, kérem, illessze be a dátumot: 3 hónappal e rendelet hatálybalépésének időpontját követően.

(28)

+            HL, kérem, illessze be a dátumot: négy évvel e rendelet hatálybalépését követően.

(29)

+            HL, kérem, illessze be a dátumot: hat hónappal e rendelet hatálybalépését követően.


ELJÁRÁS

Cím

Európai hosszú távú befektetési alapok

Hivatkozások

COM(2013)0462 – C7-0209/2013 – 2013/0214(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

26.6.2013

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

4.7.2013

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

BUDG

4.7.2013

CONT

4.7.2013

EMPL

4.7.2013

JURI

4.7.2013

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

CONT

15.7.2013

EMPL

28.10.2013

JURI

11.9.2013

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Rodi Kratsa-Tsagaropoulou

2.7.2013

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

5.11.2013

25.11.2013

23.1.2014

 

Az elfogadás dátuma

10.3.2014

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

33

2

5

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marino Baldini, Burkhard Balz, Elena Băsescu, Jean-Paul Besset, Sharon Bowles, Udo Bullmann, Nikolaos Chountis, George Sabin Cutaş, Leonardo Domenici, Derk Jan Eppink, Ildikó Gáll-Pelcz, Jean-Paul Gauzès, Sven Giegold, Sylvie Goulard, Liem Hoang Ngoc, Syed Kamall, Wolf Klinz, Jürgen Klute, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Philippe Lamberts, Werner Langen, Astrid Lulling, Ivana Maletić, Hans-Peter Martin, Anni Podimata, Antolín Sánchez Presedo, Olle Schmidt, Peter Skinner, Theodor Dumitru Stolojan, Ivo Strejček, Marianne Thyssen, Ramon Tremosa i Balcells, Corien Wortmann-Kool, Pablo Zalba Bidegain

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Zdravka Bušić, Saïd El Khadraoui, Danuta Maria Hübner, Olle Ludvigsson, Gay Mitchell, Catherine Stihler


A BIZOTTSÁGHOZ TÖRTÉNŐ VISSZAUTALÁS

A 61. cikk (2) bekezdése értelmében a bizottsághoz történő visszautalás dátuma

17.04.2014

Előadók

       A kijelölés dátuma

Alain Lamassoure

22.7.2014

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

 

 

 

 

Az elfogadás dátuma

15.12.2014

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

44

4

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Burkhard Balz, Hugues Bayet, Pervenche Berès, Udo Bullmann, Esther de Lange, Fabio De Masi, Anneliese Dodds, Markus Ferber, Jonás Fernández, Elisa Ferreira, Sven Giegold, Neena Gill, Gunnar Hökmark, Danuta Maria Hübner, Othmar Karas, Georgios Kyrtsos, Alain Lamassoure, Philippe Lamberts, Werner Langen, Sander Loones, Bernd Lucke, Olle Ludvigsson, Ivana Maletić, Fulvio Martusciello, Marisa Matias, Costas Mavrides, Bernard Monot, Luděk Niedermayer, Stanisław Ożóg, Sirpa Pietikäinen, Dariusz Rosati, Alfred Sant, Molly Scott Cato, Peter Simon, Theodor Dumitru Stolojan, Kay Swinburne, Paul Tang, Sampo Terho, Ramon Tremosa i Balcells, Ernest Urtasun, Marco Valli, Tom Vandenkendelaere, Cora van Nieuwenhuizen, Miguel Viegas, Jakob von Weizsäcker, Pablo Zalba Bidegain, Marco Zanni

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Alain Cadec, Philippe De Backer, Mady Delvaux, Bas Eickhout, Ildikó Gáll-Pelcz, Sophia in ‘t Veld, Eva Kaili, Barbara Kappel, Jeppe Kofod, Thomas Mann, Eva Paunova, Maria João Rodrigues, Jacek Saryusz-Wolski, Catherine Stihler, Tibor Szanyi

Benyújtás dátuma

16.2.2015

Jogi nyilatkozat