Eljárás : 2015/2008(BUD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0027/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0027/2015

Viták :

PV 10/03/2015 - 16
CRE 10/03/2015 - 16

Szavazatok :

PV 11/03/2015 - 9.9
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0061

JELENTÉS     
PDF 187kWORD 100k
2.3.2015
PE 546.772v02-00 A8-0027/2015

a 2016. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról, III. szakasz – Bizottság

(2015/2008(BUD))

Költségvetési Bizottság

Előadó: José Manuel Fernandes

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a 2016. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról, III. szakasz – Bizottság

(2015/2008(BUD))

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. és 314. cikkére,

–       tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–       tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(1),

–       tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(2),

–       tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–       tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó általános új költségvetési tervezetéről szóló tanácsi álláspontról szóló 2014. december 17-i állásfoglalására(4),

–       tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(5), és a Parlament, a Tanács és a Bizottság által elfogadott hat ahhoz kapcsolódó együttes nyilatkozatra, valamint a három egyoldalú nyilatkozatra,

–       tekintettel az európai beruházási tervről szóló, 2014. november 26-án elfogadott bizottsági közleményre (COM(2014)0903), és az Európai Stratégiai Beruházási Alapról szóló rendeletre irányuló, 2015. január 13-án elfogadott bizottsági javaslatra (COM(2015)0010),

–       tekintettel eljárási szabályzata II. címének 8. fejezetére,

–       tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0027/2015),

A.     mivel az uniós költségvetés elsősorban erős emelőhatással rendelkező beruházási költségvetés, és a növekedés, a versenyképesség és a munkahelyteremtés katalizátora az egész EU-ban; mivel ilyenformán megkönnyíti az olyan programok és projektek végrehajtását, amelyek egyébként csak nehezen vagy egyáltalán nem valósulnának meg, és mivel a források összevonásának és a méretgazdaságosság lehetővé tételének köszönhetően biztosítja az európai hozzáadott értéket hordozó stratégiai beruházások megvalósítását; mivel az uniós költségvetésnek kézzelfogható pozitív hatása van a polgárok mindennapi életére; mivel az uniós költségvetésnek döntő szerepe van az európai régiók közötti eltérések csökkentésében és a beruházások biztosításában azokon a területeken, ahol a leginkább szükség van rájuk;

B.     mivel a gazdasági és pénzügyi válság következtében a beruházások szintje jelentős mértékben csökkent az EU-ban, az Unió különböző régiói közötti fejlettségbeli különbségek pedig növekedtek; mivel a nemzeti szintű gazdasági és költségvetési megszorítások miatt az uniós költségvetés kulcsfontosságú szerepet tölt be a versenyképesség, valamint a gazdasági, társadalmi és területi kohézió növelésében az Unió területén;

C.     mivel az EU költségvetése nem tudja betölteni küldetését, ha megbízhatósága, méltányossága és hitelessége megkérdőjeleződik; mivel rendkívül fontos, hogy a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret alatti összes kötelezettségvállalást teljes mértékben tiszteletben tartsuk, és hogy a korábbi évek alatt felhalmozódott problémákra, különösen a 2014. év végi, példátlan összegű kifizetetlen számlákra késedelem nélkül megoldást találjunk; mivel a kifizetetlen számlák ilyen felhalmozódása késedelmeket idéz elő az uniós programok és alapok végrehajtásában, ami elsősorban az uniós polgárokat érinti hátrányosan; mivel a strukturális kifizetések késedelme felveti a késedelmes kifizetések utáni kamatok bevezetésének kérdését is, hiszen a regionális és helyi hatóságoknak a pénzügyi piacokat kell igénybe venniük ahhoz, hogy előre megfinanszírozzák a késedelmes uniós hozzájárulásokat; hangsúlyozza, hogy a kötelezettségvállalások visszavonása nem jelent megoldást a kifizetési válságra; emlékeztet rá, hogy az EUMSZ 310. cikke értelmében az EU költségvetésében egyensúlynak kell lennie a bevételek és a kiadások között;

D.     mivel 2016 lesz az az év, amikor a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret új uniós programjai kiteljesednek és gyors ütemben haladnak előre, és amikor a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata megkezdődik;

Ismét a jó úton — foglalkoztatás, vállalkozások és vállalkozói szellem az Európai Unión belüli intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésért

1.      rámutat arra, hogy az uniós költségvetés potenciálisan hozzáadott értéket hoz létre a munkahelyteremtés, valamint a vállalkozások és a vállalkozói szellem fejlesztése területén egy intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésért az Unióban; hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy az uniós költségvetés hozzájárul a gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz, a kutatás és a fejlesztés támogatásához, továbbá a munkahelyteremtést és a növekedést szolgáló energetikai átállásban és összekapcsolásban rejlő lehetőségek kiaknázásához; tudatában van annak, hogy az uniós programok széles köre – köztük a Horizont 2020, a COSME, az Erasmus+ és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés – közvetlenül hozzájárul a célkitűzések eléréséhez; elvárja, hogy a 2016. évi költségvetési tervezetben a Bizottság ezekre a növekedésorientált programokra és eszközökre kiemelt figyelmet fordítson annak biztosítása érdekében, hogy rendelkezésre álljanak a szükséges források;

2.      emlékeztet arra, hogy az Unióban több mint 20 millió kkv működik, és hogy ezek az összes vállalkozás 99%-át teszik ki; úgy véli, hogy a kedvező gazdasági környezet és a vállalkozói kultúra fejlesztése, illetve a méltányos munkahelyek az EU-ban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kkv-k visszanyerjék a gazdasági válság által meggyengített fő munkahelyteremtő szerepüket az Unióban; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy − többek között a vállalkozók közötti kapcsolat és az új projektek előmozdítása révén − meg kell könnyíteni a vállalkozások létrehozását és működtetését az EU-ban; úgy véli, hogy e cél elérése érdekében a jogszabályi egyszerűsítéssel és a bürokrácia csökkentésével párhuzamosan a COSME program alatti pénzügyi eszközöket teljes mértékben a kkv-k segítésére és támogatására kell felhasználni, különösen a piacokhoz és a hitelekhez való hozzáférésük megkönnyítése révén; rámutat, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap szempontjából nagy lehetőségek rejlenek a kkv-kban és a közepes piaci tőkeértékű cégekben;

3.      hangsúlyozza, hogy az európai strukturális és beruházási alapok használják fel az uniós költségvetés beruházási előirányzatainak legnagyobb részét, és kulcsfontosságú szerepet töltenek be a munkahelyteremtésben, a növekedés előmozdításában, valamint a versenyképesség és az innováció fokozásában; hangsúlyozza, hogy az uniós kohéziós politika jelentős szerepet játszik a kulcsfontosságú gazdasági területekre irányuló állami beruházások fenntartásában, és kézzelfogható eredményeket ért el az adott helyszíneken, melyek segítségével a tagállamok és a régiók leküzdhetik a jelenlegi válságot, és megvalósíthatják az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az elkövetkező hónapokban tegyenek meg mindent a fennmaradó operatív programok gyors elfogadása érdekében azzal a céllal, hogy a végrehajtás 2016-ban teljes gőzzel haladjon előre;

4.      aggodalmának ad hangot az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés 2016-tól kezdődő finanszírozását illetően, mivel a program teljes pénzügyi keretösszegét előreütemezték 2014-re és 2015-re; hangsúlyozza, hogy a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelmet tovább kell fokozni, és hogy minden finanszírozási lehetőséget igénybe kell venni e célból; ennek kapcsán emlékeztet arra, hogy 2016 lesz az első év, amikor a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló rendelet alapján előírtak szerint a globális kötelezettségvállalási tartalékok a 2016–2020-as időszakra vonatkozóan a többéves pénzügyi keretben megállapított összeghatárok felett lesznek elérhetőek a növekedésre és foglalkoztatásra − és elsősorban a fiatalok foglalkoztatására − irányuló szakpolitikai célkitűzések megvalósítására; kéri a Bizottságot, hogy tárja fel a program megvalósításában mutatkozó késlekedés okait, és működjön együtt a tagállamokkal annak érdekében, hogy az alap teljes mértékben kihasználható legyen;

5.      hangsúlyozza a határokon átnyúló mobilitás, mint olyan eszköz jelentőségét, amely lehetővé teszi Európa számára, hogy kihasználja polgárai sokrétű készségeit, ugyanakkor elérhetővé tegye a képzési és a foglalkoztatási lehetőségeket az összes generáció számára; úgy véli, hogy az Erasmus+-hoz hasonló igen ismert és sikeres mobilitási programok mind az egyének, mind a gazdaság érdekét szolgálják, és ezért teljes mértékben ki kell használni a bennük rejlő lehetőségeket; ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy a mobilitás társadalmi vonatkozásait mindig figyelembe kell venni, valamint hogy a mobilitás a munkanélküliség elleni küzdelemnek csak az egyik lehetséges eszköze, és nem szabad végleges megoldásnak tekinteni;

6.      emlékeztet arra, hogy az adócsalás és az adókikerülés negatívan befolyásolja a tagállamok gazdaságát, és ennek nyomán az uniós költségvetést; emlékeztet különösen arra, hogy a körbeszámlázáshoz hasonló héacsalások közvetlenül kihatnak az Unió bevételeire; kéri a Bizottságot, hogy erősítse azokat az uniós programokat, amelyek a tagállamok fellépéseit egészítik ki ezen a területen;

7.      üdvözli a környezetbarát fejlesztésre vonatkozó kritériumoknak az uniós költségvetésbe történő bevezetését; úgy véli, hogy az uniós politikáknak hatékonyan hozzá kell járulniuk az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a megújuló energiák és az energiahatékonyság népszerűsítése, valamint a környezet és a biológiai sokféleség védelme terén kitűzött célok eléréséhez; úgy véli, hogy ezek olyan alapvető közép- és hosszú távú globális kihívások, amelyekről nem szabad megfeledkezni;

Az uniós költségvetés és a beruházási terv

8.      üdvözli a Bizottság által benyújtott beruházási tervet mint első lépést a gazdasági és pénzügyi válság miatt az állami és a magánberuházások terén tapasztalható hiány ellentételezésére, amely lehetőséget teremt 315 milliárd euró mobilizálására az infrastrukturális, valamint oktatási és kutatási beruházások, illetve a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok támogatása céljából; megjegyzi, hogy az uniós költségvetésnek kell e beruházási terv gerincét képeznie azáltal, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap számára a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzathoz 8 milliárd euró összegű garanciaalapot bocsát rendelkezésre; úgy véli, hogy az uniós költségvetésből származó hozzájárulás lehetőséget teremt arra, hogy a nagy tőkeáttételi hatás révén jelentős mértékű megtérülést realizáljunk; megerősíti azon szándékát, miszerint a legnagyobb alapossággal fogja megvizsgálni az Európai Unió által az EBB felé tett, az Európai Stratégiai Beruházási Alap létrehozására vonatkozó pénzügyi kötelezettségvállalásainak az uniós költségvetésre irányuló hatásait;

9.      hangsúlyozza a benyújtott beruházási terv és uniós költségvetés egymást kiegészítő jellegét, valamint a gazdaság beindítására, illetve a munkahelyteremtés élénkítésére irányuló közös elkötelezettségüket; rámutat, hogy az uniós költségvetés önmagában is kiemelt szerepet és küldetést betöltő fontos beruházási eszköz, amely már eddig is vitathatatlan európai hozzáadott értékű, kézzelfogható eredményekkel szolgált; meggyőződése, hogy a beruházási hiány orvoslása, valamint annak érdekében, hogy a közkiadások maximális hatást gyakorolhassanak a reálgazdaságra, minden arra irányuló erőfeszítést meg kell tenni, hogy szinergiák jöjjenek létre nem csak a beruházási terv és az uniós költségvetés, hanem a nemzeti költségvetések között is; hangsúlyozza továbbá annak fontosságát, hogy meg kell szüntetni a beruházások előtti jelenlegi akadályokat, különös tekintettel a szabályozási keret egyértelműsége és kiszámíthatósága tekintetében;

Belső és külső szolidaritás, valamint a biztonságos Európa

10.    emlékeztet arra, hogy az uniós költségvetés a belső szolidaritás megteremtésének eszköze is, mivel elősegíti a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, valamint előmozdítja a szegénység elleni küzdelmet és a társadalmi befogadást, továbbá segít csökkenteni a tagállamok, illetve a tagállami régiók közötti fejlettségi különbségeket; hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés a külső szolidaritás eszköze is, amely sürgős segítséget nyújt a polgári és humanitárius válságokkal küzdő országoknak − például Ukrajnának −, továbbá lehetővé teszi, hogy az EU a fejlesztési segélyek legjelentősebb adományozója legyen, azzal a céllal, hogy az Unió megvalósíthassa a szegénység felszámolására irányuló, a fejlesztési politikáról szóló európai konszenzusban újólag megerősített kötelezettségvállalásokat, és hozzájárulhasson a 2015 utáni globális fejlesztési menetrendhez;

11.    aggodalommal állapítja meg, hogy Európa – annak ellenére, hogy a világ egyik legbiztonságosabb térsége − a belső biztonságot illetően új típusú kockázatokkal szembesül, amelyek miatt az integráció javítására és a fokozott társadalmi kohézióra irányuló intézkedésekre, szorosabb rendőrségi és igazságügyi együttműködésre és koordinációra, van szükség, és ezzel egyidejűleg elő kell mozdítani a stabilitást és a békét a konfliktus sújtotta területeken; hangsúlyozza, hogy a migrációs áramlások kezelésére irányuló közös erőfeszítés a belső és a külső szolidaritás metszőpontjában található; emlékeztet arra, hogy támogatja az uniós források megerősítését és a tagállamok közötti méltányos tehermegosztás szellemének kialakítását a menekültügy és a migráció kezelése terén annak érdekében, hogy − az EU alapvető értékeit teljes mértékben tiszteletben tartva − biztosítani lehessen a biztonságos és szilárd külső határokat, különösen a földközi-tengeri térségben és az EU délkeleti határain; kéri a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot az érintett programok és eszközök célzott megerősítésére, ezzel is bizonyítva, hogy az EU kötelezettséget vállal e problémák kezelésére;

A kötelezettségvállalások tiszteletben tartása

12.    meggyőződése, hogy az EU költségvetése nem tudja kiaknázni teljes potenciálját mindaddig, amíg határozott és egyértelmű módon nem rendezte azokat a problémákat, amelyek az elmúlt években halmozódtak fel, és amelyek sajnálatos módon rányomták bélyegüket a múlt évi költségvetési tárgyalásokra, legyen szó az év végi ki nem fizetett számlákról, a többéves pénzügyi keret egyedi eszközeinek költségvetéséről vagy a kohéziós politika keretében az operatív programok végrehajtása terén elszenvedett késedelemről; úgy véli, hogy legkésőbb 2015-ben kézzelfogható és fenntartható megoldást kell találni ezekre a lezáratlan kérdésekre;

13.    felhív a kifizetési előirányzatokról szóló együttes nyilatkozatok, valamint a Parlament, a Tanács és a Bizottság által a 2015. évi költségvetési eljárás lezárásakor elfogadott kifizetési terv maradéktalan végrehajtására, és úgy véli, hogy ez azt jelezné, hogy mindhárom intézmény komolyan veszi, hogy a kifizetetlen számlák problémájának megoldása érdekében együttműködjön; emlékeztet azon kötelezettségvállalásra, hogy a kifizetések végrehajtása és a módosított előrejelzések áttekintése céljából ebben az évben legalább három, a kifizetésekkel foglalkozó intézményközi megbeszélést kell tartani; elvárja, hogy a 2015. márciusi első ilyen találkozón áttekintsék a 2014. év végi kifizetetlen számlák helyzetét a fontosabb szakpolitikai területek tekintetében; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az előrejelzéseknek megfelelően egyedül a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó kohéziós programok kifizetetlen számláinak összege 2014 végére eddig soha nem látott mértéket, 24,7 milliárd eurót ért el; nehezményezi, hogy ez az adósság aláássa az EU hitelességét, és ellentmond a növekedés és a foglalkoztatás tekintetében a legmagasabb politikai szinten kitűzött céloknak; hangsúlyozza, hogy a kifizetések a korábbi kötelezettségvállalások közvetlen és logikus következményei;

14.    rendkívül fontosnak tartja egy működőképes kifizetési terv kidolgozását és végrehajtását azzal a céllal, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret során az év végi kifizetetlen számlák összege a strukturális szintre csökkenjen, amint azt a Tanács, a Parlament és a Bizottság a 2015. évi költségvetési eljárás keretében elfogadott közös nyilatkozatban megfogalmazta; emlékeztet arra, hogy a három intézmény még a 2016-os költségvetési tervezet benyújtása előtt időben meg fog állapodni erről a tervről; úgy véli, hogy a 2015. márciusi intézményközi találkozó lehetőséget biztosít a három intézmény számára, hogy erről a tervről megállapodjanak;

15.    ismételten hangot ad annak a régóta képviselt álláspontjának, hogy az egyedi kifizetési eszközöket (a Rugalmassági Eszközt, az Európai Unió Szolidaritási Alapját, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot és a sürgősségisegély-tartalékot) − a kötelezettségvállalásokhoz hasonlóan − a kifizetések többéves pénzügyi keretben meghatározott felső határán túlmenően kell bevezetni a költségvetésbe; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a többéves pénzügyi keret vonatkozó rendelkezéseinek Tanács általi téves értelmezése miatt a tavalyi költségvetési eljárás során nem született erről megállapodás; hangsúlyozza, hogy a kérdéssel kapcsolatos tanácsi álláspont a többéves pénzügyi keretnek a 2007–2013-as időszakhoz viszonyított további csökkentését jelentheti; elvárja, hogy a kérdést a globális kifizetési tartalékok 2015. évi technikai kiigazítása során rendezze a Bizottság;

16.    emlékeztet arra, hogy az uniós ügynökségek fontos szerepet töltenek be a versenyképességhez, a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó uniós politikák és célkitűzések kidolgozásában és végrehajtásában; emlékezteti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az uniós ügynökségek a jogalkotó hatóság által rájuk bízott feladatokat hajtják végre, és ennélfogva az Unió igazgatásának fontos részeként kell őket tiszteletben tartani; hangsúlyozza, hogy az ügynökségeknek elegendő pénzügyi és személyzeti erőforrásra van szükségük annak érdekében, hogy maradéktalanul és hatékonyan teljesíthessék a rájuk ruházott megbízatásokat; rámutat arra, hogy egy uniós ügynökség már bejelentette, hogy folyamatban lévő projekteket kell elhalasztania és lemondania annak következtében, hogy a költségvetési hatóság a 2015-ös költségvetésben szigorú személyzeti és költségvetési csökkentésekről határozott; emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament ellenezte az átcsoportosítási alapot, és kéri a Bizottságot, hogy a 2016. évi költségvetési tervezet kidolgozásakor fordítsa vissza ennek hatását;

Jövőbeni irányvonal

17.    sürgeti a Bizottságot, hogy a 2016. évi költségvetési tervezet kidolgozásakor kellően vegye figyelembe a fent említett politikai prioritásokat annak érdekében, hogy az érintett uniós programok és tevékenységek rendelkezhessenek a célok megvalósításához szükséges forrásokkal; ebben az összefüggésben pozitív választ vár a Bizottságtól az ezen állásfoglalásban kifejtett további kérések és álláspontok kapcsán annak érdekében, hogy rendezni lehessen a visszatérő problémákat és meg lehessen könnyíteni az ez évi költségvetési eljárást; elvárja továbbá, hogy a költségvetési tervezetben a Bizottság korrekt előrejelzéseken alapuló és a szükségleteket tükröző, megfelelő szintű kifizetési előirányzatokat javasoljon annak érdekében, hogy biztosítsa az Uniónak a törekvéseihez szükséges forrásokat;

18.    emlékeztet arra, hogy a Szerződés értelmében az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság feladata annak biztosítása, hogy az Unió harmadik felekkel szembeni jogi kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges pénzügyi eszközök rendelkezésre álljanak; ragaszkodik a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet alapján rendelkezésre álló valamennyi eszköz felhasználásához annak érdekében, hogy az Unió teljesíteni tudja jogi kötelezettségeit és ne kerüljenek veszélybe vagy ne szenvedjenek késedelmet a harmadik felek, például kutatók, egyetemek stb. részére történő kifizetések;

19.    felhívja a Tanácsot, hogy a következő évi költségvetés olvasata során hagyjon fel a kettős mérce alkalmazásával és tegyen eleget a saját maga által kiadott nyilatkozatokban és határozatokban szereplő várakozásoknak, legyen szó a kifizetési hiányról, a többéves pénzügyi keretről, az Európa 2020 stratégiáról vagy a beruházások újraindításáról; úgy véli, hogy a politikai nyilatkozatok és a kötelezettségvállalások üres szavak mindaddig, amíg azokat a végrehajtást lehetővé tevő költségvetési források nem kísérik;

20.    vállalja, hogy a többéves pénzügyi keret felső határain belül és a kritikus kifizetési hiányra kellő figyelmet fordítva elkötelezetten és felelősségteljesen fogja betölteni szerepét, mint a költségvetési hatóság egyik ága, és támogatni fogja a célzott növeléseket azokon a költségvetési területeken, amelyek magas fokú abszorpciós kapacitással rendelkeznek, és amelyek megfelelnek politikai prioritásainak, továbbá garanciát nyújtanak a sikeres végrehajtásra; ennek fényében szakbizottságai bevonásával meg kívánja vizsgálni, hogy mely programok és költségvetési tételek biztosítanák leginkább e cél elérését;

21.    hangsúlyozza, hogy a 2016. évi költségvetésnek döntő szerepe lesz, mivel nemcsak a többéves pénzügyi keret új, a globális kötelezettségvállalási tartalékokra vonatkozó rendelkezése végrehajtásának első éve lesz, hanem összehasonlítási alapul is fog szolgálni a többéves pénzügyi keret választások utáni, 2016 év vége előtti felülvizsgálata és átdolgozása során; hangsúlyozza, hogy politikai prioritásokat kell kijelölni, és időben azonosítani kell azokat a területeket, amelyek bizonyítottan uniós hozzáadott értéket teremtenek, és amelyekhez a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret második felében további forrásokra lesz szükség; hangsúlyozza ezzel összefüggésben annak fontosságát, hogy már a jelenlegi költségvetési eljárás során szorosan nyomon kövessük a kulcsfontosságú uniós programok végrehajtását és teljesítményét;

22.    megismétli álláspontját, miszerint az Unió saját forrásainak rendszerét mélyrehatóan át kell alakítani, mivel annak jelenlegi hiányosságai komoly akadályokat emelnek a költségvetési tárgyalások során; a legnagyobb politikai jelentőséget tulajdonítja ezért a saját forrásokkal foglalkozó, Mario Monti által elnökölt magas szintű munkacsoport munkájának; üdvözli a magas szintű munkacsoport első értékelő jelentését, amely azt javasolja, hogy a lehető legtöbb szempontból vizsgálják meg az uniós költségvetés saját forrásainak kérdését, és érdeklődve várja a magas szintű munkacsoport megállapításait és javaslatait, amelyeket a nemzeti parlamentek részvételével 2016 folyamán rendezett intézményközi konferencián fog ismertetni, és amelyeket a többéves pénzügyi keret átdolgozása során figyelembe fognak venni;

23.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(1)

HL L 347., 2013.12.20., 884. o.

(2)

HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(3)

HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0100.

(5)

HL L 00., 2015.0.0.


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

26.2.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

27

5

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nedzhmi Ali, Jonathan Arnott, Jean Arthuis, Lefteris Christoforou, Gérard Deprez, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazabal Rubial, Jens Geier, Ingeborg Gräßle, Iris Hoffmann, Monika Hohlmeier, Carlos Iturgaiz, Bernd Kölmel, Vladimír Maňka, Clare Moody, Victor Negrescu, Liadh Ní Riada, Urmas Paet, Pina Picierno, Paul Rübig, Patricija Šulin, Eleftherios Synadinos, Paul Tang, Indrek Tarand, Isabelle Thomas, Inese Vaidere, Marco Valli, Daniele Viotti, Marco Zanni

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Janusz Lewandowski, Andrey Novakov, Tomáš Zdechovský

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Paulo Rangel

Jogi nyilatkozat