Eljárás : 2014/2221(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0037/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0037/2015

Viták :

PV 11/03/2015 - 7
CRE 11/03/2015 - 7

Szavazatok :

PV 11/03/2015 - 9.15
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0067

JELENTÉS     
PDF 257kWORD 180k
2.3.2015
PE 544.392v02-00 A8-0037/2015

a gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszterről: a 2015. évi éves növekedési jelentés

(2014/2221(INI))

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Előadó: Dariusz Rosati

A vélemények előadói (*):

Jean Arthuis, Költségvetési Bizottság

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről(*)
 VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszterről: a 2015. évi éves növekedési jelentés

(2014/2221(INI))

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ,) és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 136. cikkére,

–       tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2011. november 16-i 1175/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–       tekintettel a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló, 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvre(2),

–       tekintettel a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságoknak az euróövezeten belüli kiigazítására vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló, 2011. november 16-i 1174/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–       tekintettel a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsítására és pontosítására vonatkozó1467/97/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. november 8-i 1177/2011/EU tanácsi rendeletre(4),

–       tekintettel a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5),

–       tekintettel a költségvetési felügyelet euróövezetbeli eredményes érvényesítéséről szóló, 2011. november 16-i 1173/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6),

–       tekintettel a költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az euróövezeti tagállamok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről szóló, 2013. május 21-i 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7),

–       tekintettel a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euróövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről szóló, 2013. május 21-i 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(8),

–       tekintettel a 2014. évi országspecifikus ajánlásokról szóló, 2014. június 2-i bizottsági közleményre (COM(2014)0600),

–       tekintettel „A gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszterről: foglalkoztatási és szociális aspektusok a 2014. évi éves növekedési jelentésben” című, 2014. február 25-i állásfoglalására(9),

–       tekintettel a 2014. évi éves növekedési jelentésről szóló 2015. november 28-i bizottsági közleményre (COM(2014)0902),

–       tekintettel „A rugalmasság legjobb kihasználása a Stabilitási és Növekedési Paktum meglévő szabályain belül” című, 2015. február 10-i bizottsági közleményre (COM(2015)0012),

–       tekintettel a nemzeti parlamentek képviselőivel az európai szemeszter 2015. évi prioritásairól folytatott tárgyalásokra,

–       tekintettel a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javításáról szóló 2013. február 5-i állásfoglalására(10),

–       tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–       tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0037/2015),

A.     mivel az EU-ban a gazdasági fellendülés 2014 folyamán jelentősen lelassult, de – a Bizottság szerint – 2015-ben várhatóan ismét felgyorsul, és 2016-ra már határozottan javulnak a gazdasági kilátások; mivel hat évvel a pénzügyi válság 2008-as kezdetét követően az euróövezetben továbbra is rekordnagyságú, csaknem 12%-os a munkanélküliség aránya; mivel a gyenge növekedés súlyosbította a dezinflációs tendenciákat; mivel a pénzügyi válság után az euróövezetben szembetűnő a nem kielégítő növekedés, míg több országban gyorsabb ütemű a fellendülés; mivel a deflációs nyomás ellenére a Bizottság előrejelzése szerint az infláció 2015 közepétől és 2016 folyamán újra nőni fog;

B.     mivel a válság tetőpontja óta a beruházások összege 470 milliárd euróval csökkent, és a hosszú távú beruházási trendekhez képest a hiányzó beruházások becsült összege nagyjából 230–370 milliárd EUR közé tehető; mivel az euróövezeti államadósság-válságra és az európai intézményi keret nyilvánvalóvá vált tehetetlenségére adott válasz markáns volt ugyan, de nem volt képes kellő lendületet adni az euróövezet gazdaságának ahhoz, hogy visszatérjen a gyors ütemű növekedés útjára;

1.      véleménye szerint az euróövezet még mindig a 2008-ban kezdődött, kivételesen hosszan tartó gazdasági hanyatlás következményeivel küszködik; kiemeli, hogy a fellendülés még törékeny, és azt fokozottabban kell segíteni, ha középtávon számottevő növekedést és a munkahelyteremtést várunk tőle; megállapítja ugyanakkor, hogy 2014-ben a növekedés alapja kiszélesedett; megállapítja, hogy a jelenlegi kihívás az, hogy egyszerre foglalkozzunk a ciklikus, rövid távú, valamint a strukturális, hosszú távú problémákkal;hangsúlyozza, hogy a rövid távon jelentkező nyomások átmeneti jellegű intézkedéseket eredményezhetnek, amelyek hosszú távon gyengíthetik a növekedési képességet; fontosnak tartja biztosítani, hogy a rövid és a hosszú távú politikák kölcsönösen erősítsék egymást;

2.      tudomásul veszi a Bizottság 2015-ös éves növekedési jelentését, amely kísérletet tesz a magasabb növekedési szint visszaállításának és a fellendülés megerősítésének előmozdítására; támogatja a három fő pillérre (a beruházások fokozása, a strukturális reformok felgyorsítása és felelősségteljes és növekedésbarát államháztartási konszolidáció) épülő megközelítést, mivel azt megfelelőnek tartja a megjelölt célok eléréséhez; úgy véli, hogy ezt a megközelítést teljes körűen be kell építeni a jövőbeli országspecifikus ajánlásokba; támogatja a Bizottságnak az európai szemeszter továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatait, melyek előirányozzák a meglévő eljárások – többek között a menetrend – egyszerűsítését és a nemzeti parlamentek részvételének növelését a nemzeti felelősségvállalás erősítése érdekében, figyelemmel arra, hogy a tagállamok 2013-ban az országspecifikus ajánlások mindössze 9%-át hajtották végre teljes körűen; felszólítja a Bizottságot, hogy mihamarabb mutasson be az országspecifikus ajánlások 2014-es végrehajtására vonatkozó konkrét adatokat; ebben az összefüggésben rámutat, hogy egyszerűsíteni kell az európai szemeszter meglévő eljárásait, többek között a menetrendjét is, és növelni kell a nemzeti parlamentek részvételét a strukturális reformok iránti nemzeti felelősségvállalás erősítése érdekében;

3.      kiemeli az egységes piaci integráció helyzetéről szóló jelentések fontosságát és az elmúlt években biztosított hozzáadott értékét, amely jelentések hozzájárultak a Bizottság éves növekedési jelentésében rögzített általános prioritásokhoz és az európai szemeszter keretében meghatározott országspecifikus ajánlásokhoz; ezért igen sajnálatosnak tartja, hogy 2015-re nem készül jelentés az egységes piaci integráció helyzetéről;

4.      hangsúlyozza, hogy a 2010-ben bevezetett európai szemeszter létrehozta a gazdaságpolitikai koordináció éves ciklusát, amelynek keretében sor kerül az uniós tagállamok költségvetési, makrogazdasági és strukturális reformterveinek részletes elemzésére;

5.      aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a legtöbb tagállam továbbra is veszít globális piaci részesedéséből; úgy véli, hogy tovább kell erősíteni az uniós gazdaság egészének a világgazdaságon belüli versenyképességét, különösen a termékek és a szolgáltatások piacán a verseny növelésével az innováció vezérelte hatékonyság növelése érdekében; kitart amellett, hogy a munkaerőköltségeknek összhangban kell maradniuk a termelékenységgel, a béreknek pedig hozzá kell járulniuk a fenntartható társadalombiztosítási rendszerekhez; hangsúlyozza, hogy a stabilitási és növekedési paktum pénzgazdálkodási követelményeinek teljesítése érdekében a tagállamoknak nem a beruházási kötelezettségvállalásaikat kell csökkenteniük, hanem a kiadások jelenlegi szintjéből kell visszavenniük, jóllehet a szabályok nem tesznek különbséget a beruházáshoz kapcsolódó kiadások és a folyó kiadások növekedésre gyakorolt eltérő hatása között; tudomásul veszi „A rugalmasság legjobb kihasználása a Stabilitási és Növekedési Paktum meglévő szabályain belül” című bizottsági közleményt (COM(2015)0012), mivel az egyértelművé teszi az eljárást, és megmagyarázza a kapcsolatot a strukturális reformok, a beruházások és a fiskális felelősség között, a legjobban kihasználva a szabályok keretei között rendelkezésre álló rugalmasságot; üdvözli a Bizottságnak az európai szemeszter egyszerűsítésére irányuló javaslatát; rámutat, hogy az országspecifikus ajánlások elkészítése során óvakodni kell az egyenmegközelítések alkalmazásától;

Beruházás

6.      úgy véli, hogy a beruházások hiányának okai a bizalomhiány, a nyomott keresleti várakozások, a túlzott eladósodottság, a magánszféra kockázatkerülése, a produktív közberuházásokat elősegítő intézkedések hiánya, a pénzügyi piacok szétaprózottsága, a tőkeáttétel csökkenésének lassú üteme, a nyomott keresleti várakozások, melyeket tovább súlyosbítanak a túlköltekezés kiigazítását célzó megszorítások, a megfelelő finanszírozási kapacitás hiánya, valamint az, hogy számos esetben a tagállamok nem hoznak megfelelő intézkedéseket e tényezők leküzdésére; hangsúlyozza, hogy a beruházások hiánya áthidalható célzott közberuházásokkal és a magánvállalatokba és európai vállalkozásokba való sokkal nagyobb volumenű befektetésekkel; olyan reformok bevezetésére szólít fel, amelyek segítik az új vállalkozásokat, új beruházásokat és az innovációt ösztönző új vállalkozói környezet létrejöttét, amelyben lehetőség nyílik a befektetések megtérülésére, ami döntő fontosságú ahhoz, hogy pénztőkét vonzzunk az európai gazdaságba; hangsúlyozza, hogy a beruházások erőteljesebb finanszírozásához jól működő pénzügyi rendszerre van szükség, amelyben a fokozott stabilitás és a határokon átnyúló meglévő intézmények segíthetik a likviditást és a piacszerzést, különösen a kis- és középvállalkozások számára;

7.      üdvözli az európai beruházási tervet, amely fontos eszköz a magán- és közberuházások növelése szempontjából; megjegyzi, hogy a terv célja, hogy előmozdítsa további beruházások megvalósulását, új projektek kidolgozását, a befektetők bevonzását és a bizalom helyreállítását; mindazonáltal úgy véli, most még nem telt el elég idő a terv tényleges hatásának reális értékeléséhez; figyelmeztet arra, hogy a beruházások fokozását nem a reformok alternatívájaként, sokkal inkább azok kiegészítőjeként kell értékelni; kitart amellett, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) forrásait olyan projektekre kell felhasználni, amelyek gazdaságilag megtérülnek vagy szociális költség-haszon hatásuk pozitív; hangsúlyozza, hogy az ESBA-nak nem csupán annyi a feladata, hogy a nemzeti szinten finanszírozott projekteket társfinanszírozott európai projektekkel helyettesítse; hangsúlyozza, hogy az európai alapoknak további beruházásokat kellene eredményezniük, nem pusztán felváltani a nemzeti befektetési alapokat, amelyek felhasználásra kerülnének; úgy véli, hogy az európai beruházási tervnek elsősorban olyan európai hozzáadott értékkel rendelkező projektekre kell koncentrálnia, amelyek banki finanszírozásra még nem jogosultak; hangsúlyozza a beruházási terv szabályozói komponenseinek fontosságát a jobb beruházási környezet megteremtése szempontjából; megjegyzi, hogy a Bizottság beruházási tervének végrehajtása kulcsfontosságú ahhoz, hogy hordozza a kívánt hozzáadott értéket; hangsúlyozza, hogy a beruházási projektek kiválasztását nagyon gondosan kell végezni annak érdekében, hogy a terv biztosan fenntartható munkahelyeket és növekedést eredményezzen Európában; emlékeztet arra, hogy a Bizottság beruházási tervének eredményeit szigorúan kell értékelni, különösen a tekintetben, hogy miként választják ki és állítják fontossági sorrendbe a projekteket, továbbá a nyereségek privatizálásának vagy a veszteségek társadalomra való áthárításának elkerülése érdekében; hangsúlyozza, hogy a beruházási terv által biztosított tőkeáttétel és a ténylegesen végrehajtott projektek kölcsönösen függnek egymástól; hangsúlyozza, hogy a magas tőkeáttétel elérésének célja nem befolyásolhatja negatívan a projektkiválasztást, amely során figyelembe kell venni a projektek földrajzi elhelyezkedését; hangsúlyozza a magas színvonalú irányítási és kiválasztási eljárások biztosításának fontosságát; megjegyzi, hogy a kiigazító programban részt vevő tagállamok arra számítanak, hogy a beruházási terv jelentősen növelni és segíteni fogja a – válság által leginkább érintett – kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatásokat és hiteleket;

8.      felszólítja a tagállamokat, hogy aktívan támogassák a beruházási tervet és járuljanak hozzá az Európai Stratégiai Beruházási Alaphoz, kiegészítve az Alap uniós költségvetésből és EBB-től származó forrásait, hogy orientálja és ösztönözze a magánszektor befektetéseit;

9.      hangsúlyozza, hogy a beruházási alapban külön rendszert kell kialakítani a kkv-k számára, hogy így egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek számukra, mivel a kkv-k – méretükből és piaci helyzetükből adódóan – könnyen hátrányos helyzetbe kerülhetnek;

10.    hangsúlyozza, hogy az EU-ban a növekedés legnagyobb akadályát (főként a kkv-k esetében) a finanszírozáshoz való hozzájutás nehézsége jelenti; aggasztónak tartja, hogy a kkv-k továbbra is nehezen jutnak banki hitelhez; úgy véli, hogy a bankhitelen kívül több más alternatívára van szükség, kiváltképp a kockázati tőke és az együttműködő (peer-to-peer) alapok üzleti környezetének javításával és a hitelszövetkezetek előmozdításával, valamint általánosabban a tőke hatékonyabb tőkepiaci elosztása feltételeinek megteremtésével; úgy véli, hogy az tőkepiacok nagyobb fokú integrációja és a pénzügyi intézmények jobb felügyelete alapfeltételek e célok eléréséhez mind rövid, mind középtávon; hangsúlyozza, hogy a kkv-knak előjogot kell biztosítani a beruházási tervhez való hozzáférés terén;

11.    elismeri, hogy a gazdasági versenyképesség szempontjából az energia fontos tényező; hangsúlyozza, hogy fel kell számolni az egységes energiapiac akadályait, támogatva többek között az energiafüggetlenséget; felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje az e területen európai és nemzeti szinten elért eredményeket, támogatva a piac széttagoltságával és a végrehajtással kapcsolatos nehézségek kezelésére irányuló intézkedéseket;

12.    továbbra is aggasztónak tartja, hogy a magánszektor túlzottan magas adósságszintjének csökkentése terén nem történt előrelépés; rámutat, hogy ez nemcsak a pénzügyi stabilitás szempontjából aggasztó, hanem az EU növekedési potenciálját is korlátozza, továbbá csökkenti az EKB monetáris politikájának hatékonyságát; kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő további javaslatokat a magánszektor eladósodottságának csökkentését célzó hatékony eljárások kidolgozására, ideértve a fizetésképtelenségi és csődeljárásokat is, emellett elősegítve a költségek terhének tisztességes és átlátható megosztását, mivel a társaságokra és a háztartásokra nehezedő rettentő adósságteher a magánbefektetéseket korlátozó egyik leglényegesebb tényező;

Strukturális reformok

13.    megjegyzi, hogy egyes országban továbbra is szükség van strukturális reformokra; megállapítja továbbá, hogy azok a tagállamok, amelyek sikeresen hajtottak végre kiigazító vagy a pénzügyi ágazatot érintő programokat, máris vissza tudtak térni a tőkepiacokra, ahol most alacsony kamatok mellett férhetnek hozzá a tőkéhez; rámutat, hogy e visszatérést egyebek mellett az EKB által tett intézkedések is alapvetően segítették; ösztönzi az euróövezethez tartozó többi tagállamot, hogy ők se legyenek kevésbé ambiciózusak gazdaságuk korszerűsítése terén; megjegyzi, hogy kellő figyelmet kell fordítani a reformok társadalmi és foglalkoztatási hatásaira; hangsúlyozza, hogy az EKB lazább monetáris politikáját a tagállamokban ambiciózus és társadalmilag fenntartható strukturális reformokkal kell kiegészíteni;

14.    kéri a tagállamokat, hogy tegyék hatékonyabbá munkaerőpiacaikat, dolgozzanak ki aktívabb munkaerő-piaci szakpolitikákat jól fizető munkahelyek létrehozása céljából, korszerűsítsék szociális védelmi rendszereiket – ideértve a nyugdíjrendszereket is –, védelmezve e rendszerek inkluzív jellegét, fenntarthatóságát és méltányosságát, valamint javítsák és egyszerűsítsék az üzleti befektetések jogi és közigazgatási környezetét; hangsúlyozza, hogy a strukturális reformoknak valódi és fenntartható növekedéshez, nagyobb arányú foglalkoztatáshoz, megerősített versenyképességhez és növekvő konvergenciához kell vezetniük, és azokat megfelelően célzott és hosszabb távú beruházásoknak kell kiegészíteniük az oktatás, a kutatás és fejlesztés, az innováció, az infrastruktúra, az ikt, az ipar, a fenntartható energia és a humán erőforrások területén;

15.    kéri a tagállamokat, hogy védelmezzék és fokozzák a szociális védelemi rendszer inkluzív jellegét, fenntarthatóságát és méltányosságát, különösen a leginkább rászorulók számára, valamint javítsák és egyszerűsítsék az üzleti befektetések jogi és közigazgatási környezetét; hangsúlyozza, hogy minőségi munkahelyekre van szükség, hogy kivédjék a bérből élők szegénységét, és foglalkozniuk kell a nemek közötti bérszakadék problémájával; hangsúlyozza, hogy a gazdasági reformokat megfelelően célzott és hosszabb távú beruházásoknak kell kiegészítenie az oktatás, a kutatás és fejlesztés, az innováció, az infrastruktúra, az ikt és a fenntartható energia területén;

16.    hangsúlyozza, hogy az Unió külső energiaforrásoktól való függőségének csökkentését az uniós növekedési stratégia részévé kell tenni; ezért újból kijelenti, hogy az Unió energiabiztonsági stratégiájának kulcsfontosságú prioritásaiként diverzifikálni kell a külső energiaellátást, korszerűsíteni kell az Unió energetikai infrastruktúráját, és meg kell valósítani az uniós belső energiapiacot;

17.    kiemeli, hogy az EU nem folytathat kizárólag a költségeken alapuló versenyt, hanem mind nemzeti, mind uniós szinten növelnie kell a termelékenységét a kutatásba és fejlesztésbe, az oktatásba és a készségekbe, valamint az erőforrás-hatékonyságba való fenntartható beruházások révén; felszólítja a Bizottságot és a kormányokat, hogy költségvetéseikben kezeljék kiemelten e területeket; hangsúlyozza, hogy a reformok tervezésekor a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk az ifjúsági munkanélküliségre, hogy a fiatalokat ne fosszák meg rögtön az elején a lehetőségeiktől; a tagállamokat e tekintetben a rendelkezésre álló – többek között az ifjúsági garancia keretében meglévő – pénzügyi eszközök gyorsabb és hatékonyabb alkalmazására ösztönzi;

18.    sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a pénzügyi támogatást és a trojka ad hoc rendszerét illesszék be egy olyan jobb jogi szerkezetbe, amely megfelel az uniós gazdaságirányítási keretnek és az uniós jognak, ezáltal biztosítva a demokratikus elszámoltathatóságot; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy biztosítsák a trojkáról szóló, a Parlament által 2014 márciusában elfogadott jelentések nyomon követését; felszólítja a Bizottságot e jelentések következtetéseinek végrehajtására; rámutat, hogy az EU által bizonyos tagállamoknak a szolidaritást és a feltétességet ötvöző alapokon nyújtott pénzügyi támogatás azokban az esetekben a legsikeresebb, amikor az érintett tagállam elkötelezett a reformok végrehajtása mellett, és határozott felelősségvállalást mutat; emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a pénzügyi segítségnyújtási programok kapcsán átfogó hatásvizsgálatot kell végezniük;

19.    sürgős cselekvésre szólítja fel a Bizottságot az adócsalás és adókikerülés leküzdése érdekében; egyszerű és átlátható adórendszert követel; felszólítja a tagállamokat, hogy jussanak megállapodásra a közös konszolidált társaságiadó-alapról szóló javaslatról, amely e küzdelem fontos eszköze, és meggyőződése, hogy a közös konszolidált társaságiadó-alapról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról szóló, 2012. április 19-i jogalkotási állásfoglalása(11) ésszerű kompromisszum alapjául szolgál majd; megismétli a tagállamokhoz intézett azon kérését, hogy az adókkal ne a munkát terheljék; megjegyzi, hogy az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelmet célzó intézkedések nem gyengíthetik a tagállamok előjogait; üdvözli ugyanakkor az adózási rendszerekkel kapcsolatos hatékony európai együttműködést;

20.    kiemeli, hogy az oktatási rendszerek reformjára van szükség ahhoz, hogy a jövő nemzedékek felkészülhessenek a jövőbeli növekvő munkaerőpiacok szükségleteire;

21.    úgy véli, hogy a tagállamok és a Bizottság még nem teljesítették azt a vállalásukat, hogy kiteljesítsék az egységes piacot, különösen a szolgáltatások és a digitális gazdaság egységes piacával kapcsolatban;

22.    megismétli a Bizottsághoz intézett azon kérését, hogy javítsa az egységes piac irányítását; sürgeti a Bizottságot, hogy egyeztesse össze az egységes piac és az európai szemeszter célkitűzéseit, és biztosítsa az összhangot azok nyomon követési mechanizmusai között is; meggyőződése, hogy egy az egységes piac végrehajtását mérő mutatókból álló különálló analitikai eszköz hasznos útmutatást nyújthat az országspecifikus ajánlásokhoz és az éves növekedési jelentéshez; kiemeli az egységes piaci integráció helyzetéről szóló jelentések fontosságát és az elmúlt években biztosított hozzáadott értékét, amely jelentések hozzájárultak a Bizottság éves növekedési jelentésében rögzített általános prioritásokhoz és az európai szemeszter keretében meghatározott országspecifikus ajánlásokhoz; ezért sajnálatosnak tartja, hogy 2015-re nem készül jelentés az egységes piaci integráció helyzetéről; kéri a Bizottságot, hogy merítse ki az uniós jog által biztosított valamennyi fellépési lehetőséget az európai szemeszter végrehajtatása érdekében;

23.    aggodalmát fejezi ki a bizonyos tagállamokban tapasztalható protekcionista tendenciák miatt; rámutat, hogy a Szerződés nem írja elő az emberek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásának korlátozását, és emlékeztet arra, hogy a Bizottságnak védelmeznie és érvényesítenie kell ezeket a szabadságokat;

24.    kiemeli, hogy a jól működő belső munkaerőpiac és a bevándorlásra vonatkozó kiegyensúlyozott megközelítés hiánya hátráltatja az EU gazdasági növekedését; aggodalmát fejezi ki a bizonyos tagállamokban tapasztalható protekcionista tendenciák miatt; rámutat, hogy a Szerződés nem írja elő az emberek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásának korlátozását, és emlékeztet arra, hogy a Bizottságnak védelmeznie és érvényesítenie kell ezeket a szabadságokat;

25.    ismét rámutat a munkaerő-mobilitás biztosításának fontosságára (úgy az országok, mint az ágazatok között), a munkaerő nagyobb termelékenységének fontosságára (amely összekapcsolódik a foglalkoztathatóság javítását célzó, készségekre irányuló képzésekkel), a munkahelyek minősége és a munkaerő-piaci rugalmasság fontosságára, fenntartva ugyanakkor a munkahelyek védelmére irányuló szükséges törekvést, korlátozva a bizonytalan munka alkalmazását, és kellő teret biztosítanak a kollektív tárgyalásokra; hangsúlyozza, hogy a rendelkezésre álló készségek és a készségek iránti kereslet fokozottabb összehangolása, továbbá a munkakeresési és a pályaorientációs tanácsadás komoly szerepet kap a jövőben; úgy véli, hogy a nagyobb mobilitás segíthet csökkenteni a betöltetlen munkahelyek magas számát, amely a magas szintű munkanélküliség mellett tapasztalható; különösen fontosnak tartja a női munkavállalók és a fiatalok foglalkoztathatóságába való befektetést, különösen a kialakulóban lévő technológiák és az új ágazatok terén, figyelembe véve ezen ágazatok munkahelyteremtő képességét;

26.    üdvözli azon intézkedéseket, amelyek hatékonyabbá és demokratikusabbá teszik az európai szemeszter folyamatát; elismeri, hogy végrehajtás terén elért eredmények jobbak az államháztartás terén, ahol szigorúbbak a felügyeleti eszközök; szorgalmazza a foglalkoztatási és társadalmi-gazdasági mutatók kiegyensúlyozott integrációját;

Felelősségteljes költségvetési gazdálkodás

27.    üdvözli, hogy számottevően – a 2011-es 24-ről 2014-ben 11-re – csökkent a túlzotthiány-eljárás alá vont országok száma; megállapítja, hogy a költségvetési állapotok javulása következtében 2015-ben a költségvetési irányvonal várhatóan általában semleges marad az Unióban; annak értékelésére kéri a Bizottságot, hogy az EU költségvetési irányvonala összhangban van-e a beruházások növelésének kívánalmával; mindamellett aggodalmának is hangot ad a növekvő egyenlőtlenségek, a vásárlóerő csökkenése, a nagyarányú hosszú távú munkanélküliség és a fiatalok munkanélkülisége, valamint néhány euróövezeti tagállam továbbra is igen jelentős köz- és magánszférabeli eladósodottsága miatt, ami nemcsak a növekedést hátráltatja, hanem lényeges kockázati tényező is a gazdasági sokkok esetleges jövőbeli megismétlődése esetén; felszólítja a Bizottságot, hogy a növekedési mutatókat prudens és konzervatív módon értelmezze, és vizsgálja felül a gazdasági előrejelzések minőségét, mivel a Bizottság korábbi előrejelzéseit túlságosan gyakran kellett lefelé módosítani;

28.    egyetért a Bizottsággal abban, hogy a legtöbb tagállamnak folytatnia kell a növekedésbarát költségvetési konszolidációt; felkéri a kielégítő költségvetési mozgástérrel rendelkező tagállamokat, hogy vegyék fontolóra az adók és a társadalombiztosítási járulékok csökkentését a magánbefektetések és a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében; felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki konkrét ajánlásokat a tagállamok – köztük a gazdasági kiigazítási programban jelenleg is részt vevő országok – számára, hogy azok olyan fenntartható és társadalmilag kiegyensúlyozott strukturális reformokkal támogassák a gazdasági növekedést, amelyek előmozdítják a minőségi munkahelyek létrejöttét, a versenyképesség megerősödését és konvergencia növekedését;

29.    tudomásul veszi a tagállamok előzetes költségvetési terveire vonatkozó bizottsági értékelést; hangsúlyozza, hogy az előzetes költségvetési tervek vizsgálatának célja a fenntartható pénzgazdálkodás biztosítása; kitart a költségvetési szabályok alkalmazásának fontossága és az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása mellett;

30.    megjegyzi, hogy mindössze öt tagállam felelt meg teljes mértékben a stabilitási és növekedési paktum rendelkezéseinek; hangsúlyozza, hogy a stabilitási és növekedési paktumot a tagállamok egyetértésével dolgozták ki; hangsúlyozza, hogy ha az állami kiadások nagy részét az adósságszolgálat tölti ki, akkor a közszolgáltatásokra és beruházásokra fordítható források szűkülnek; ezért elfogadja, hogy az erősen eladósodott országokban továbbra is szükség van a hiánycsökkentésre, de úgy véli, hogy az ilyen költségvetési konszolidáció végrehajtásakor védelmezni kell a közszolgáltatások kiszolgáltatott használóit és a közberuházásokat, és méltányos módon, a növekedés erősítése révén kell bevételre szert tenni;

A nemzeti szakpolitikák megerősített koordinációja

31.    üdvözli a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést; üdvözli, hogy az tagállamok belső egyensúlyhiánya fokozatosan csökken; felhívja a figyelmet a számos tagállamot érintő külső egyensúlyhiányokra, ideértve a túlzott kereskedelmi többleteket; megállapítja, hogy az EU összességében veszített világpiaci részesedéséből;

32.    rámutat, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás célja nemcsak az egyes országokon belüli igen kedvezőtlen növekedési és foglalkoztatási hatások elkerülése, hanem annak megelőzése is, hogy a rosszul megtervezett nemzeti szakpolitikák hatásai az euróövezetben más tagállamokra is átterjedjenek; tudomásul veszi az Európai Tanács 2014. decemberi bejelentését, amely szerint 2015-ben – a „négy elnök jelentésén” keresztül – folytatják a GMU-n belüli szorosabb gazdaságpolitikai koordinációról szóló vitát;

33.    megismétli azon nézetét, hogy a jelenlegi gazdaságirányítási keretben nincs meg a kellő demokratikus elszámoltathatóság, saját szabályai, valamint az érintett intézmények és szervek tekintetében; felszólítja a Bizottságot, hogy terjessze elő a szükséges javaslatokat annak érdekében, hogy orvosoljuk a megfelelő demokratikus elszámoltathatóság hiányát az EU gazdaságirányításában;

34.    megjegyzi, hogy érdemes elgondolkodni az olajárak jelentős visszaesésének hatásain, és azon, hogy ezt a váratlan megtakarítást nem kellene-e teljes mértékben visszajuttatni az üzemanyag-fogyasztóknak vagy olyan módon megosztozni azon, hogy a kormányok is növelik a fosszilis üzemanyagokra kivetett adóikat államháztartási hiányuk csökkentése, beruházások finanszírozása, az éghajlat-változási politikák forráshiányának megszüntetése és a deflációs nyomás mérséklése céljából;

Az EU költségvetése

35.    kiemeli, hogy a nemzeti büdzsék és az európai költségvetés kialakítása során a költségvetés teljességének elvét kell érvényesíteni az Európai Unión belüli konvergencia és stabilitás biztosítása érdekében; meggyőződése, hogy ez az egyik válasz arra a bizalmi válságra, amely a tagállamok körében, valamint a tagállamok és az európai polgárok között kialakult, és amely a pénzügyi válság kirobbanása óta megerősödött;

36.    ezért felszólít a nemzeti költségvetések kialakítása során alapul vett gazdasági feltételezések összehangolására; úgy véli, hogy a nemzetközi környezet tényezőit közös értékelésnek kell alávetni;

37.    annak érdekében, hogy ezek összevethetők legyenek és a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzhető legyen, az államháztartás bemutatásának nagyobb mértékű összehangolására szólít fel; szorgalmazza, hogy egységesítsék a tagállamok európai költségvetéshez való hozzájárulásának tagállami elszámolását;

38.    kéri a Bizottságot, hogy a 2015-re meghirdetett, gazdasági és monetáris unió elmélyítését szolgáló intézkedési csomag keretén belül orvosolja a szemeszter összes demokratikus deficitjét;

39.    létfontosságúnak tartja az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek közötti jobb együttműködést a gazdasági és költségvetési irányítás európai szemeszterének keretében; a partnerségi építő szellem jegyében vállalja, hogy elmélyíti kapcsolatait a nemzeti parlamentekkel;

40.    sajnálatosnak tartja, hogy az uniós költségvetésben nagy számban felhalmozódtak a kifizetetlen számlák, mivel ezek aláássák az EU hitelességét, és szembe mennek a legmagasabb politikai szinten meghatározott növekedési, – a különösen a fiatalokra vonatkozó – foglalkoztatási és a kis- és középvállalkozásokat érintő támogatási céloknak, valamint attól tart, hogy elmélyítik az Unió és polgárai közötti szakadékot;

41.    a többéves pénzügyi keret választások utáni felülvizsgálatára szólít fel a versenyképességre, a növekedésre, a foglalkoztatásra és az energetikai átállásra irányuló uniós célok szolgálatában álló uniós finanszírozás hozzáadott értékének jobb beazonosíthatósága és – ebből kifolyólag – fejlesztése érdekében; felszólítja a Bizottságot, hogy a hatékonyabb hatásvizsgálatok érdekében világosabb módszertant fogadjon el az Európa 2020 stratégia céljaival kapcsolatos uniós alapok és kiadások jobb nyomon követésére;

42.    továbbá felkéri a Bizottságot, hogy készítsen jelentést arról, hogy milyen esetleges negatív hatása lehet a fizetési késedelmek ügyének a tagállamok európai szemeszter kapcsán tett kötelezettségvállalásaira;

43.    megjegyzi, hogy számos tagállamban nem lett hatékonyabb a közigazgatás, pedig a rendszer ésszerűsítésével, valamint a vállalatokat és a polgárokat sújtó bürokrácia csökkentésével az e területen elért eredmények hozzájárulnának a megtakarításokhoz;

44.    üdvözli, hogy a 2015. évi éves növekedési jelentésében a Bizottság kiemelte az európai strukturális és beruházási alapok (beleértve az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést) gazdasági jelentőségét; emlékeztet arra, hogy ezek az alapok az Európai Unión belül átlagosan a közberuházások 10%-át teszik ki, de ez az arány tagállamonként eltérő, bizonyos tagállamokban eléri a közszférabeli beruházások 80%-át is; kiemeli, hogy a strukturális és beruházási alapok az Európa 2020 stratégiával összhangban lévő növekedési és beruházási partnerségi megállapodásokban közösen meghatározott célok alapján jó példaként szolgálnak az uniós és a nemzeti költségvetések közötti szinergiára; támogat minden olyan erőfeszítést, amely az uniós és nemzeti költségvetési eszközök intelligens módon történő összevonására irányul, annak érdekében, hogy az összevont források pozitív hatásaként javuljon a hatékonyság, élénküljön a gazdaság és csökkenjenek a nemzeti költségvetési hiányok;

45.    kiemeli, hogy sürgősen és hatékonyan kell fellépni az adócsalás ellen, amely az uniós költségvetést további forrásoktól foszthatja meg;

46.    felszólítja a Bizottságot, hogy végezzen elemzést arról, hogy milyen lehetséges hatásai lehetnek annak, ha a forrásokat átcsoportosítják az olyan uniós programokból, mint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és a Horizont 2020;

47.    kéri a tagállamokat, hogy járuljanak hozzá a beruházási tervhez, amelynek célja, hogy maximálja a közkiadások hatásának mértékét és bevonzza a magánberuházásokat;

48.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak, a nemzeti parlamenteknek, valamint az Európai Központi Banknak.

(1)

HL L 306., 2011.11.23., 12. o.

(2)

HL L 306., 2011.11.23., 41. o.

(3)

HL L 306., 2011.11.23., 8. o.

(4)

HL L 306., 2011.11.23., 33. o.

(5)

HL L 306., 2011.11.23., 25. o.

(6)

HL L 306., 2011.11.23., 1. o.

(7)

HL L 140., 2013.5.27., 11. o.

(8)

HL L 140., 2013.5.27., 1. o.

(9)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0129.

(10)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0036.

(11)

HL C 258. E, 2013.9.7., 134. o.


VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről(*) (23.2.2015)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2015. évi éves növekedési jelentés

2014/2221(INI))

A vélemény előadója(*): Jean Arthuis

(*)       Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

JAVASLATOK

A Költségvetési Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  kiemeli, hogy a nemzeti és európai költségvetés kialakítása során az államháztartás teljessége elvének érvényesüljön az Európai Unión belüli konvergencia és stabilitás biztosítása érdekében; meggyőződése, hogy ez az egyik válasz arra a bizalmi válságra, amely a tagállamok körében, valamint a tagállamok és az európai polgárok között kialakult, és amely a legutóbbi pénzügyi válság kirobbanása óta megerősödött;

2.  ezért a nemzeti költségvetések kialakítása során használt gazdasági feltételezések összehangolására szólít fel; úgy véli, hogy a nemzetközi környezet elemeit közös értékelésnek kell alávetni;

3.  annak érdekében, hogy ezek összevethetők legyenek és a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzhető legyen, az államháztartás bemutatásának nagyobb mértékű összehangolására szólít fel; szorgalmazza, hogy egységesítsék a tagállamok európai költségvetéshez való hozzájárulásának tagállami elszámolását;

4.  kéri a Bizottságot, hogy a 2015-re meghirdetett, gazdasági és monetáris unió elmélyítését szolgáló intézkedési csomag keretén belül orvosolja a szemeszter összes demokratikus deficitjét; megismétli azon igényét, mely szerint minden további finanszírozásnak és eszköznek (például egy szolidaritási mechanizmusnak) a Parlament költségvetési ellenőrzési területének szerves részét kell képeznie, és a finanszírozásnak meg kell haladnia a 2014–2020-ra vonatkozó többéves pénzügyi keret felső határát;

5.  létfontosságúnak tartja az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek közötti jobb együttműködést a gazdasági és költségvetési irányítás európai szemeszterének keretében; a partnerségi építő szellem jegyében vállalja, hogy elmélyíti kapcsolatait a nemzeti parlamentekkel annak érdekében, hogy erősítse egyrészt a Bizottság és a Tanács, másrészt pedig a nemzeti kormányok és közigazgatások parlamenti ellenőrzését; szeretné, hogy a 2015. évi európai parlamenti hét, valamint a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés 13. cikke alapján tartandó konferencia hozzájáruljon e cél megvalósításához;

6.  emlékeztet, hogy a költségvetési teljesség elve az Unió költségvetésére is vonatkozik, így a közelmúltbeli kötelezettségvállalásokat és eszközöket meg kell ennek feleltetni; sajnálatosnak tartja, hogy a Parlament többszöri figyelmeztetése ellenére a kifizetetlen tartozások jelenlegi mértéke akadályozza ezt az elvet, valamint hogy a kifizetések és a kötelezettségvállalások között egyre növekvő szakadék 2014 végére 24,7 milliárd euró kifizetetlen számlához vezetett; emlékeztet arra, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keretben meghatározott kifizetési előirányzatok felső határa történelmi mélypontra süllyedt; sajnálatosnak tartja, hogy ez az alattomos adósság aláássa az EU hitelességét, és ellentmond a legmagasabb politikai szinten meghatározott növekedési, – a különösen a fiatalokra vonatkozó – foglalkoztatási és a kis- és középvállalkozásokat érintő támogatási céloknak, valamint attól tart, hogy elmélyíti az Unió és polgárai közötti szakadékot;

7.  ismételten felszólít a többéves pénzügyi keret félidős, választások utáni felülvizsgálatára, hogy a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretről szóló rendelet (3) preambulumbekezdése és a rendelethez mellékelt bizottsági nyilatkozatban foglaltak alapján a 2020 utáni többéves pénzügyi keret időtartamát a legmegfelelőbb módon lehessen megállapítani annak érdekében, hogy a parlamenti és bizottsági ciklusokkal összhangban legyen, ezáltal biztosítva az Unió pénzügyi tervére vonatkozó határozatok demokratikus legitimációját, valamint a programozási ciklusokhoz és a beruházások kiszámíthatóságához szükséges stabilitás elérését;

8.  a többéves pénzügyi keret választások utáni felülvizsgálatára szólít fel a versenyképességre, a növekedésre, a foglalkoztatásra és az energetikai átállásra irányuló uniós célok szolgálatában álló EU-finanszírozás hozzáadott értékének jobb beazonosíthatósága és – ebből kifolyólag – fejlesztése érdekében; felszólítja a Bizottságot, hogy a hatékonyabb hatásvizsgálatok érdekében világosabb módszertant fogadjon el az Európa 2020 stratégia céljaival kapcsolatos uniós alapok és kiadások jobb nyomon követésére;

9.  üdvözli a Bizottság azon kötelezettségvállalását, amely a tagállamonkénti egyetlen átfogó gazdasági értékeléssel és az egyszerűsített jelentéstétellel az európai szemeszter ésszerűsítésére irányul; értékelésre szólít fel annak érdekében, hogy hangsúlyozza az uniós költségvetésnek az országspecifikus ajánlások végrehajtása érdekében történő felhasználása iránti igényt, és kiemeli, hogy a tagállami felelősségvállalást növelni kell az európai szemeszterben;

10. megjegyzi, hogy a Tanács rendszeresen alábecsüli a valós kifizetési igényeket, ezzel megteremtve a kifizetési válság folyamatának első szintjét; ismételten felkéri a Tanácsot arra, hogy a pénzügyi hatóság két ágának kötelezettségvállalásaival összhangban egyezzen meg a Parlamenttel és a Bizottsággal a valós kifizetési szükségletek értékelésének közös módszeréről; továbbá felkéri a Bizottságot, hogy készítsen jelentést arról, hogy milyen esetleges negatív hatása lehet a fizetési késedelmek ügyének a tagállamok európai szemeszter kapcsán tett kötelezettségvállalásaira; hangsúlyozza, hogy a kötelezettségvállalások visszavonása nem jelent megoldást a kifizetési válságra;

11. megjegyzi, hogy számos tagállamban nem lett hatékonyabb a közigazgatás, pedig a rendszer ésszerűsítésével, valamint a vállalatokat és a polgárokat sújtó bürokrácia csökkentésével az e területen elért eredmények hozzájárulnának a megtakarításokhoz;

12. felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a Parlamenttel közösen készítse el a jelenlegi költségvetési eljárás felülvizsgálatának tervezetét, és ennek megfelelően igazítsa ki a költségvetési hatóság két ágának feladatkörét, valamint a Bizottság végrehajtói szerepét;

13. megjegyzi, hogy a többéves pénzügyi keret olyan rendszer, amely a teljes programozási időszak alatti kiszámíthatóság és stabilitás érdekében több felső határral rendelkezik; újfent sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamok az uniós költségvetéshez való hozzájárulásukat továbbra is a konszolidációs erőfeszítéseik kiigazítási tényezőjeként értelmezik, ami az uniós költségvetésben rendelkezésre álló kifizetések mesterséges csökkenéséhez vezet; következtetésképpen azt javasolja, hogy a nemzeti költségvetések vizsgálata során különleges rendelkezéseket kell hozni az esedékes számlák tagállamokra eső hányadának kiszámítása és az egyes tagállamok által előidézett adósságok valós mértékének felderítése érdekében; hangsúlyozza, hogy ez összhangban állna „A rugalmasság legjobb kihasználása a Stabilitási és Növekedési Paktum meglévő szabályain belül” című, 2015. január 13-i bizottsági közleménnyel (COM(2015)0012), amely kedvezőbb bánásmódot ajánl a stratégiai beruházási alaphoz való nemzeti hozzájárulások számára; rámutat, hogy az alap hitelessége az EU költségvetésének stabilitásán, következtetésképpen pedig a kifizetetlen számlák számának csökkentésén alapul;

14. üdvözli azt, hogy a 2015. évi éves növekedési jelentésében a Bizottság kiemelte az európai strukturális és beruházási alapok (beleértve az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést) gazdasági jelentőségét; emlékeztet arra, hogy ezek az alapok az Európai Unión belül átlagosan a közberuházások 10%-át teszik ki, de ez az arány tagállamonként eltérő, bizonyos tagállamokban eléri a közszférabeli beruházások 80%-át is; kiemeli, hogy a strukturális és beruházási alapok az Európa 2020 stratégiával összhangban lévő növekedési és beruházási partnerségi megállapodásokban közösen meghatározott célok alapján jó példaként szolgálnak az uniós és a nemzeti költségvetések közötti szinergiára; támogat minden olyan erőfeszítést, amely az uniós és nemzeti költségvetési eszközök intelligens módon történő összevonására irányul, annak érdekében, hogy az összevont források pozitív hatásaként javuljon a hatékonyság, élénküljön a gazdaság és csökkenjenek a nemzeti költségvetési hiányok;

15. kiemeli, hogy sürgősen és hatékonyan kell fellépni az adócsalás ellen, amely az uniós költségvetést további forrásoktól foszthatja meg;

16. üdvözli Juncker elnök 315 milliárd eurós beruházási tervét, amelynek célja egyrészt, hogy ellensúlyozza az állami kiadások gazdasági válságból fakadó csökkenése következtében kialakult állami és magánberuházási hiányt, másrészt pedig, hogy fokozza a növekedést és a munkahelyteremtés mértékét; felszólítja a Bizottságot, hogy végezzen elemzést arról, hogy milyen lehetséges hatásai lehetnek annak, ha a forrásokat átcsoportosítják az olyan uniós programokból, mint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és a Horizont 2020;

17. megerősíti azon szándékát, miszerint a legnagyobb alapossággal fogja megvizsgálni az Európai Unió és az EBB európai stratégiai beruházási alapok létrehozására vonatkozó pénzügyi kötelezettségvállalásainak a költségvetésre irányuló hatásait; ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alapokkal olyan projekteket kellene finanszírozni, amelyek értéke egyenlő vagy nagyobb annál az értéknél, amelyet azokból az uniós programokból való finanszírozás biztosított volna, amelyek alapjait jelenleg átcsoportosítják az Európai Stratégiai Beruházási Alapok uniós garanciájának biztosítása érdekében; megerősíti azon szándékát, miszerint szorosan nyomon követi azt, hogy az EBB hogyan vonja bele saját alapjait az Európai Stratégiai Beruházási Alapokba;

18. kéri a tagállamokat, hogy járuljanak hozzá ehhez az alaphoz, amelynek célja, hogy a közkiadások hatásának mértékét maximálja és a magánberuházásokat bevonja, valamint üdvözli a Bizottság javaslatát, miszerint rugalmasságot kell mutatni az európai stratégiai beruházási alapokba való nemzeti hozzájárulások tekintetében, még ha ezzel kis mértékben és ideiglenesen megsértik is a tagállamokra vonatkozó, 3%-ában meghatározott hiány-határértéket; elutasítja az „igazságos megtérülés” logikáját, valamint minden olyan nemzeti hozzájárulásból eredő kísérletet, amely arra irányul, hogy az alap újra nemzeti hatáskörbe kerüljön; azt tartaná megfelelőnek, ha olyan transzeurópai és szupranacionális projektek kerülnének kiválasztásra, amelyek esetében a polgárok össze tudják kötni a projektekből fakadó előnyöket az Európai Unió tevékenységével.

19. emlékeztet arra, hogy a saját források jelenlegi rendszere bonyolult, igazságtalan és a polgárok számára érthetetlen; hangsúlyozza, hogy a tagállamok pénzügyi helyzetét megkönnyítené egy új, a GNI-alapú hozzájárulásokat csökkentő sajátforrás-rendszer, és ezáltal lehetővé válna a tagállamok számára, hogy az uniós alapok veszélyeztetése nélkül érjék el konszolidációs céljaikat; ezért ismételten emlékeztet arra, hogy milyen fontos szerepet játszik ebben a saját források rendszerével foglalkozó magas szintű munkacsoport, és támogatja az új sajátforrás-rendszerről szóló vitát, amely az uniós finanszírozás valódi reformjához vezethet anélkül, hogy a polgárok adóterhét növelné; reméli, hogy a csoport végleges jelentését követően a három intézmény megteszi a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy tényleges források álljanak rendelkezésre; rámutat arra, hogy az adózással kapcsolatos egyetértés az európai parlamentáris demokrácia gerincét képezi.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

5.2.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

19

7

7

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nedzhmi Ali, Jonathan Arnott, Jean Arthuis, Richard Ashworth, Reimer Böge, Lefteris Christoforou, Jean-Paul Denanot, Gérard Deprez, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazabal Rubial, Ingeborg Gräßle, Carlos Iturgaiz, Zbigniew Kuźmiuk, Vladimír Maňka, Ernest Maragall, Clare Moody, Siegfried Mureșan, Victor Negrescu, Liadh Ní Riada, Jan Olbrycht, Paul Rübig, Patricija Šulin, Eleftherios Synadinos, Paul Tang, Indrek Tarand, Inese Vaidere, Marco Valli, Daniele Viotti, Marco Zanni

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Andrey Novakov, Nils Torvalds, Tomáš Zdechovský


VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről (29.1.2015)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: A 2015. évi éves növekedési jelentés

(2014/2221(INI))

A vélemény előadója: Giorgos Grammatikakis

JAVASLATOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza, hogy a valóban fenntartható gazdaság felé történő haladás elő fogja segíteni az uniós környezetvédelmi célok eléréséhez, valamint a versenyképességhez és a munkahelyteremtéshez való hozzájárulást; sajnálja, hogy a fenntartható fejlődésre vonatkozó európai stratégia gazdasági válság idején tapasztalt hiánya még tovább korlátozhatja a növekedést;

2.  hangsúlyozza, hogy a 2010-ben bevezetett európai szemeszter létrehozta a gazdaságpolitikai koordináció éves ciklusát, amelynek során az uniós tagállamok költségvetési, makrogazdasági és strukturális reformterveinek részletes elemzésére kerül sor az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó céljainak elérése érdekében, többek között az éghajlatváltozás és az energia, a társadalmi kirekesztés és a szegénység elleni küzdelem terén;

3.  felszólítja a Bizottságot, hogy építse be a fenntartható fejlődésre vonatkozó európai stratégiát az európai szemeszterrel kapcsolatos eljárásba, külön hangsúlyt helyezve a forráshatékonyságra és a körkörös gazdaságra;

4.  aggasztja, hogy nem egyértelmű, hogy a javasolt európai beruházási terv hogyan fogja rangsorolni a fenntartható fejlődést előmozdító területeket, például az oktatást, valamint a kutatást és az innovációt támogató infrastruktúrákat;

5.  hangsúlyozza, hogy nagyobb erőfeszítés híján az Unió nem fogja tudni teljesíteni az Európa 2020 stratégia fenntartható növekedéssel kapcsolatos célkitűzéseit, sem pedig 2030-as éghajlati és energetikai céljait; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy az új beruházási csomaggal olyan beruházásokat vegyen célba, amelyek a legkorszerűbb technológiák előmozdítása révén hozzájárulnak a fenntartható növekedéshez és a forráshatékonysághoz annak érdekében, hogy maximalizálják a csomag gazdasági tevékenységre és munkahelyteremtésre gyakorolt rövid távú hatását, valamint az európai növekedés fenntarthatóságára gyakorolt hosszú távú hatását;

6.  megállapítja, hogy a Bizottság 2050-ig szóló energiaügyi ütemterve szerint energiarendszereink dekarbonizációja évi 260 milliárd euróba kerülne, miközben több mint 310 milliárd euró megtakarítását eredményezné;

7.  elismeri, hogy a gazdasági versenyképesség szempontjából az energia fontos tényező; hangsúlyozza, hogy fel kell számolni az egységes energiapiac akadályait, támogatva többek között az energiafüggetlenséget; felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje az e területen európai és nemzeti szinten elért eredményeket, támogatva a piac széttagoltságával és a végrehajtással kapcsolatos nehézségek kezelésére irányuló intézkedéseket;

8.  hangsúlyozza, hogy a megújulóenergia-termeléssel, az energiaelosztással és az épületek extenzív felújításával kapcsolatos beruházások nagy munkaerő-intenzitásúak, ezért jelentősen hozzájárulnak a munkanélküliség kezeléséhez, ugyanakkor védelmet jelentenek az európai növekedés számára az energiabehozatal és az energiaárak jövőbeni ingadozásaival szemben;

9.  emlékeztet az Európa 2020 stratégia megújuló energiával és üvegházhatásúgáz-kibocsátással kapcsolatos célkitűzéseire; hangsúlyozza az összekapcsolt infrastruktúra és a közlekedési ágazattal való szorosabb integráció előmozdításának szükségességét, ami a fenntartható energiatermelési technológiák bevezetésének költséghatékony eszköze;

10. hangsúlyozza, hogy az Unió külső energiaforrásoktól való függősége csökkentésének az uniós növekedési stratégia részét kell képeznie; ezért újból kijelenti, hogy az Unió energiabiztonsági stratégiájának kulcsfontosságú prioritásaiként diverzifikálni kell a külső energiaellátást, korszerűsíteni kell az Unió energetikai infrastruktúráját, és meg kell valósítani az uniós belső energiapiacot;

11. hangsúlyozza, hogy az európai szemeszterrel kapcsolatos eljárás keretében koordinált nemzeti szakpolitikáknak összhangban kell állniuk a fenntartható fejlődésre vonatkozó európai stratégiával; ezért újból kijelenti, hogy meg kell szüntetni a fosszilis tüzelőanyagok támogatását, valamint a munkavégzést terhelő adóktól a szennyező tevékenységek adóztatása felé kellene elmozdulni;

12. hangsúlyozza a hulladékokról szóló hatályos jogi keret maradéktalan végrehajtásának fontosságát, továbbá azt, hogy uniós szinten meg kell állapodni egy új, ambiciózus hulladékpolitikáról a zöld növekedés és a munkahelyteremtés fellendítése érdekében; kiemeli a számos szakpolitikai területet felölelő, a körkörös gazdaságról szóló csomag döntő és horizontális jelentőségét, amely a fenntartható gazdasági növekedésbe és munkahelyteremtésbe való átmenet legfontosabb mozgatóereje lesz; felszólítja a Bizottságot, hogy tartózkodjon az uniós hulladékpolitika felülvizsgálatára vonatkozó javaslat visszavonásától;

13. kiemeli, hogy az oktatási rendszerek reformjára van szükség ahhoz, hogy a jövő nemzedékek felkészülhessenek a jövőbeni fejlődő munkaerőpiacok – például a környezetbarát technológiák és az egészségügyi ellátás – szükségleteire;

14. hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy a tagállamok – kihasználva a zöld gazdaságban rejlő foglalkoztatási potenciált – fellendítsék a foglalkoztatást, három fő fronton kell cselekedni, nevezetesen megfelelő szintű beruházásokkal növelni kell a környezetvédelmi ipar munkaerő iránti keresletét, előre kell jelezni és kezelni kell a környezetbarát és az ökológiai átalakulás alatt álló ágazatokban a készségekkel kapcsolatos igényeket és biztosítani kell a munkahelyek minőségét a magas, közepes és alacsony szintű készségeket igénylő szakmákban; hangsúlyozza, hogy a munkaerő-piaci politika szempontjából kiemelt figyelmet kell fordítani a megfelelő képzési programok kidolgozására az egyedi készségek hiányának kezelése érdekében, valamint a készségkínálat és a munkaerő korbeli összetétele közötti dinamikus kölcsönhatás figyelembevételére a környezetbarát és a hagyományos iparágakban;

15. hangsúlyozza, hogy az európai szemeszternek a nemzeti egészségügyi rendszerek magas színvonalának és nagy hatékonyságának védelmét kell szolgálnia. felszólítja ezért a Bizottságot, hogy az európai szemeszter prioritásai közé építse be a szociális védelmi és az egészségügyi ellátási rendszerek fenntarthatóságát oly módon, amely egyúttal fokozza hatékonyságukat, méltányosságukat, hozzáférhetőségüket és megfelelőségüket a szociális igények kielégítése, illetve az egyenlőtlenség és a szegénység csökkentése terén;

16. hangsúlyozza az egészségügy fenntarthatóságának jelentőségét, tekintettel arra, hogy fontos szerepet játszik a gazdaság egészében, mivel az európai munkaerő összlétszámának 8%-át, az Európai Unión belüli GDP-nek pedig 10%-át teszi ki; elismeri, hogy az egészség önmagában érték és a stabilitás és a gazdasági növekedés előfeltétele, továbbá hogy az egészségügybe és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való megfelelő hozzáférésbe történő beruházás hozzájárul a tagállamokban az egészséges munkaerőhöz és a munkalehetőségekhez, a nagyobb gazdasági fellendüléshez és a szociális kohézióhoz, és korrigálhatja a lakosság negatív egészségügyi externáliáit;

17. hangsúlyozza, hogy az európai szemeszternek az arra vonatkozó tagállami kötelezettségvállalások teljesítésére szolgáló eszköznek kell lennie, hogy megerősítik egészségügyi rendszereiket annak érdekében, hogy magas színvonalú, hozzáférhető és méltányos egészségügyi ellátást biztosítsanak minden polgár számára;

18. felhívja mind a tagállamokat, mind az Európai Bizottságot, hogy a jelenlegi gazdasági válság idején kerüljék el a legkárosabb intézkedéseket, mint például a rövid távú megtakarításokat, amelyek közép- és hosszú távon magas költségekhez vezetnek, és helyettük összpontosítsanak a magas színvonalú és hatékony egészségügyi ellátási rendszerek további kifejlesztésére;

19. üdvözli azon intézkedéseket, amelyek hatékonyabbá és demokratikusabbá teszik az európai szemeszter folyamatát; elismeri, hogy végrehajtással kapcsolatos eredmények jobbak az államháztartás terén, ahol szigorúbbak a felügyeleti eszközök; szorgalmazza azon foglalkoztatási és társadalmi-gazdasági mutatók kiegyensúlyozott integrációját, amelyek hatékonyabb válaszlépést tesznek lehetővé a 2015. évi éves növekedési jelentéshez csatolt közös foglalkoztatási jelentésben ismertetett, az egyes tagállamok között a foglalkoztatás és a társadalmi-gazdasági helyzetük tekintetében meglévő eltérésekre;

20. arra ösztönzi a Bizottságot, hogy az európai szemeszter keretében jobban vegye figyelembe az Európa 2020 stratégiának a foglalkoztatással, a kutatás-fejlesztéssel, az éghajlatváltozással, az energetikai fenntarthatósággal, az oktatással, valamint a szegénységgel és a társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos célkitűzéseit, értékelje a fenntarthatóbb társadalom irányába tett előrehaladást, és javasoljon intézkedéseket az említett célkitűzések hatékonyabb és kellő időben történő elérése érdekében;

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

29.1.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

55

11

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marco Affronte, Margrete Auken, Pilar Ayuso, Zoltán Balczó, Catherine Bearder, Ivo Belet, Simona Bonafè, Biljana Borzan, Nessa Childers, Alberto Cirio, Birgit Collin-Langen, Mireille D’Ornano, Miriam Dalli, Seb Dance, Angélique Delahaye, Jørn Dohrmann, Stefan Eck, Bas Eickhout, José Inácio Faria, Francesc Gambús, Elisabetta Gardini, Enrico Gasbarra, Jens Gieseke, Julie Girling, Sylvie Goddyn, Matthias Groote, Françoise Grossetête, Andrzej Grzyb, Jytte Guteland, Anneli Jäätteenmäki, Benedek Jávor, Josu Juaristi Abaunz, Karin Kadenbach, Kateřina Konečná, Giovanni La Via, Peter Liese, Norbert Lins, Valentinas Mazuronis, Susanne Melior, Massimo Paolucci, Gilles Pargneaux, Piernicola Pedicini, Bolesław G. Piecha, Pavel Poc, Marcus Pretzell, Frédérique Ries, Teresa Rodriguez-Rubio, Davor Škrlec, Renate Sommer, Tibor Szanyi, Nils Torvalds, Glenis Willmott, Jadwiga Wiśniewska

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Mark Demesmaeker, Herbert Dorfmann, Giorgos Grammatikakis, Jan Huitema, Peter Jahr, Merja Kyllönen, Nuno Melo, Marijana Petir, Julia Reid, Bart Staes, Kay Swinburne

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk, (2) bekezdés)

Clara Eugenia Aguilera García, Damian Drăghici


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

24.2.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

40

20

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Burkhard Balz, Hugues Bayet, Pervenche Berès, Udo Bullmann, Esther de Lange, Fabio De Masi, Anneliese Dodds, Markus Ferber, Jonás Fernández, Elisa Ferreira, Sven Giegold, Neena Gill, Sylvie Goulard, Roberto Gualtieri, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Cătălin Sorin Ivan, Petr Ježek, Othmar Karas, Georgios Kyrtsos, Alain Lamassoure, Philippe Lamberts, Werner Langen, Sander Loones, Bernd Lucke, Olle Ludvigsson, Ivana Maletić, Fulvio Martusciello, Marisa Matias, Bernard Monot, Luděk Niedermayer, Patrick O’Flynn, Stanisław Ożóg, Dimitrios Papadimoulis, Dariusz Rosati, Alfred Sant, Molly Scott Cato, Peter Simon, Renato Soru, Theodor Dumitru Stolojan, Paul Tang, Sampo Terho, Ramon Tremosa i Balcells, Ernest Urtasun, Marco Valli, Tom Vandenkendelaere, Cora van Nieuwenhuizen, Miguel Viegas, Steven Woolfe, Pablo Zalba Bidegain, Marco Zanni

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Frank Engel, Ashley Fox, Eva Kaili, Syed Kamall, Barbara Kappel, Thomas Mann, Siegfried Mureșan, Andreas Schwab, Tibor Szanyi

Jogi nyilatkozat