Eljárás : 2013/0306(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0041/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0041/2015

Viták :

PV 28/04/2015 - 15
CRE 28/04/2015 - 15
PV 04/04/2017 - 16
CRE 04/04/2017 - 16

Szavazatok :

PV 29/04/2015 - 10.61
CRE 29/04/2015 - 10.61
A szavazatok indokolása
PV 05/04/2017 - 9.7
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0170
P8_TA(2017)0109

JELENTÉS     ***I
PDF 469kWORD 487k
4.3.2015
PE 541.543v03-00 A8-0041/2015

a pénzpiaci alapokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2013)0615 – C7‑0263/2013 – 2013/0306(COD))

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Előadó: Neena Gill

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 ELJÁRÁS

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a pénzpiaci alapokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2013)0615 – C7‑0263/2013 – 2013/0306(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–       tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0615),

–       tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8‑0263/2013),

–       tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–       tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. december 10–11-i véleményére(1),

–       tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–       tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0041/2015),

1.      elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.      felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.      utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI(2)*

a Bizottság javaslatához

---------------------------------------------------------

2013/0306 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a pénzpiaci alapokról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)      A pénzpiaci alapok (a továbbiakban: PPA-k) rövid távú finanszírozást nyújtanak pénzügyi intézmények, vállalatok és kormányok számára. Ezen intézmények finanszírozásán keresztül hozzájárulnak az európai gazdaság finanszírozásához. E szervezetek PPA-befektetéseiket hitelkockázataik és kitettségeik elosztásának hatékony eszközeként használják, és nem kizárólag bankbetétekre támaszkodnak.

(2)      A keresleti oldalon a PPA-k olyan rövid távú készpénzkezelési eszközt jelentenek, amelyek magas fokú likviditást, diverzifikációt, és a befektetett alaptőke piaci hozammal kombinált értékállóságát biztosítják. A PPA-kat a szervezetek széles köre használja – ideértve a jótékonysági szervezeteket, lakásépítési egyesületeket, helyi önkormányzatokat és nagyobb szakmai befektetőket – pl. vállalatokat és nyugdíjalapokat –, amelyek készpénztöbbletüket rövid távon kívánják befektetni. A PPA-k ezért kulcsfontosságú kapcsolatot képviselnek a rövid távú pénzkereslet és -kínálat között.

(3)      A pénzügyi válság eseményei a PPA-k számos olyan jellemzőjére világítottak rá, amelyek kiszolgáltatottá teszik e szervezeteket a pénzügyi piacok nehézségei idején, és ezáltal a PPA-k a pénzügyi rendszerben terjeszthetik vagy felerősíthetik a kockázatokat. Amikor elkezd csökkenni azon eszközök ára, amelybe a PPA-k pénzüket befektették, különösen feszült piaci helyzetben, a PPA-k nem mindig képesek betartani a befektetőknek kibocsátott jegyek vagy részvények azonnali visszaváltására és értékállóságára vonatkozó ígéretüket. Ez a helyzet, amely a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (IOSCO) szerint az állandó vagy változatlan nettó eszközértékű PPA-k esetében különösen súlyos lehet, a visszaváltási kérelmek jelentős és hirtelen megugrását okozhatja, amely potenciálisan messzemenő makroökonómiai következményeket válthat ki.

(4)      A jelentős visszaváltási kérelmek arra kényszeríthetik a PPA-kat, hogy befektetési eszközeik egy részét az árak esése közepette értékesítsék, amivel esetleg táplálják a likviditási válságot. Ilyen körülmények mellett a pénzpiaci kibocsátóknak súlyos finanszírozási nehézségekkel kell szembenézniük, ha a kereskedelmi értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök piaca elapad. Ez fertőzést eredményezhet a rövid távú finanszírozási piacon, közvetlen és lényeges nehézségeket előidézve a pénzügyi intézmények, a vállalatok és a kormányok, azaz végső soron az egész gazdaság finanszírozása terén.

(5)      Az eszközkezelők – a szponzorok támogatásával – diszkrecionális támogatást nyújthatnak PPA-ik likviditásának és stabilitásának megőrzése érdekében. A szponzorok gyakran attól való félelmükben kényszerülnek értéket vesztő PPA-ik támogatására, hogy hírnevük veszélybe kerülhet, és a pánik más tevékenységeikre is átterjedhet. Az alap nagyságától és a visszaváltás iránti nyomás mértékétől függően a szponzori támogatás olyan méretet ölthet, amely meghaladja a szponzor azonnal rendelkezésre álló tartalékait. Ezért fontos egységes keretszabályokat alkotni a szponzorcsődök megelőzése, és a PPA-kat szponzoráló egyéb szervezetek átfertőződésének elkerülése érdekében.

(6)      A belső piac integritásának és stabilitásának megőrzése érdekében szabályokat kell meghatározni a PPA-k működésére, és különösen a PPA-k portfólióinak összetételére vonatkozóan. Ennek célja, hogy növelje a PPA-k ellenálló képességét, és korlátozza a fertőzés továbbterjedési csatornáit is. Unió-szerte egységes szabályokra van szükség annak biztosításához, hogy a PPA-k ▌eleget tudjanak tenni a befektetők visszaváltási igényeinek, különösen feszült piaci helyzetben. A PPA-k portfóliója tekintetében is egységes szabályokra van szükség annak biztosításához, hogy a PPA-k megbirkózhassanak a befektetők jelentős csoportja által nagy mennyiségben és hirtelen benyújtott visszaváltási kérelmekkel.

(7)      Egységes PPA-szabályokra van továbbá szükség a pénzügyi intézmények, a rövid lejáratú hitelpapírok vállalati kibocsátói, valamint a kormányok rövid távú finanszírozási piaca zavartalan működésének biztosításához. Ezekre azért is szükség van, hogy egyenlő bánásmódot biztosítsunk a PPA-k befektetői számára, valamint elkerülhessük azt, hogy a kései visszaváltóknak hátrányuk származzon abból, ha a visszaváltásokat ideiglenesen felfüggesztik, vagy a PPA-t felszámolják.

(8)      Rendelkezni kell a PPA-khoz kapcsolódó prudenciális követelmények összehangolásáról olyan egyértelmű szabályok meghatározásával, amelyek Európa-szerte közvetlen kötelezettségeket szabnak a PPA-k és kezelőik számára. Ez Unió-szerte megerősítené a PPA-k, mint a kormányok és a vállalati szektor rövid távú finanszírozási forrásának szerepét. Biztosítaná egyúttal azt is, hogy a PPA-k az uniós ipar készpénzkezelési igényeit kielégítő, megbízható eszközök maradjanak. Az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága (CESR) iránymutatásokat fogadott el a PPA-kra vonatkozóan, hogy egyenlő minimális versenyfeltételeket biztosítson az Unióban működő PPA-k számára;

(9)      Az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága (CESR) iránymutatásokat fogadott el a PPA-kra vonatkozóan, hogy egyenlő minimális versenyfeltételeket biztosítson az Unióban működő PPA-k számára; ezen iránymutatásokat egy évvel hatálybalépésük után mindössze 12 tagállam hajtotta végre, ami arra utal, hogy továbbra is eltérő nemzeti szabályok vannak érvényben. Amint az a pénzügyi válság alatt is beigazolódott, a különféle nemzeti megközelítések nem tudják orvosolni az Unió pénzpiacainak gyenge pontjait, és nem képesek enyhíteni a tovagyűrűző hatásokat, ami veszélyezteti a belső piac működését és stabilitását. A PPA-k közös szabályainak ezért magas szintű befektetői védelmet kell biztosítaniuk, valamint meg kell előzniük és enyhíteniük kell a PPA-kat érintő esetleges piaci rohamokból fakadó potenciális fertőzésveszélyt.

(10)    PPA-szabályokat meghatározó rendelet hiányában fennáll a veszélye annak, hogy a tagállamok nemzeti szinten a jövőben is eltérő intézkedéseket fogadnak el, amelyek a továbbiakban is jelentősen torzíthatják a versenyt, és jelentős különbségeket eredményezhetnek az alapvető befektetésvédelmi előírásokban. A portfólió összetételére, az elfogadható eszközökre, lejáratukra, likviditásukra és diverzifikációjukra, valamint a pénzpiaci eszközök kibocsátóinak hitelminősítésére vonatkozó eltérő követelmények a befektetők különböző szintű védelmét eredményezik, mivel a PPA-k befektetési ajánlataihoz más és más kockázat társul. Létfontosságú ezért egységes szabályok elfogadásával megakadályozni, hogy az esetleges fertőzés átterjedjen a rövid távú finanszírozási piacra és a PPA szponzoraira, hiszen ez ▌veszélyeztetné az Unió pénzügyi piacának stabilitását. A rendszerszintű kockázat csökkentése érdekében az állandó nettó eszközértékű PPA-kat e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdődően az Unióban kizárólag államkötvényekkel foglalkozó állandó nettó eszközértékű PPA-ként, lakossági állandó nettó eszközértékű PPA-ként vagy alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-ként lehet működtetni. Eltérő rendelkezés hiányában az e rendeletben található, állandó nettó eszközértékű PPA-kra való valamennyi hivatkozást az államkötvényekkel foglalkozó állandó nettó eszközértékű PPA-kra, a lakossági állandó nettó eszközértékű PPA-kra és alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-kra való hivatkozásnak kell tekinteni. A már meglévő állandó nettó eszközértékű PPA-k dönthetnek úgy, hogy a továbbiakban inkább változó nettó eszközértékű PPA-ként működnek.

(11)    A PPA-król szóló új szabályok szorosan kapcsolódnak a 2009/65/EK irányelvhez(4) és a 2011/61/EU irányelvhez(5), mivel ezek képezik az Unióban működő PPA-k létrehozását, irányítását és forgalmazását szabályozó jogi keretet.

(12)    Az Unióban a kollektív befektetési vállalkozások működhetnek átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásként (a továbbiakban: ÁÉKBV), amelyet a 2009/65/EK irányelv alapján engedélyezett ÁÉKBV-kezelő vagy befektetési vállalkozás kezel, vagy alternatív befektetési alapként (a továbbiakban: ABA), amelyet a 2011/61/EU irányelv alapján engedélyezett vagy nyilvántartásba vett alternatívbefektetésialap-kezelő (a továbbiakban: ABAK) irányít. A PPA-kra vonatkozó új szabályok kiegészítik a fenti irányelveket. A PPA-kra vonatkozó új egységes szabályokat tehát a 2009/65/EK és a 2011/61/EU irányelvekben meghatározottak mellett kell alkalmazni. A 2009/65/EK irányelv VII. fejezetében meghatározott számos, az ÁÉKBV-k befektetési politikájára vonatkozó szabályt ugyanakkor kimondottan nem kell alkalmazni, és a PPA-kra vonatkozó új egységes rendelkezésekben specifikus termékszabályokat kell megállapítani.

(13)    Összehangolt szabályokat kell alkalmazni azon kollektív befektetési vállalkozásokra, amelyek a PPA-khoz hasonló jellemzőkkel rendelkeznek. Kötelezően eleget kell tenniük a PPA-kra vonatkozó új szabályoknak azoknak az ÁÉKBV-knak és ABA-knak, amelyek rövid lejáratú eszközökbe – például pénzpiaci eszközökbe vagy betétekbe – fektetnek, vagy pusztán azzal a céllal kötnek fordított repomegállapodásokat vagy egyes származtatott ügyleteket, hogy az alap más befektetéseivel kapcsolatos kockázatokat fedezzék, és amelyek célja, hogy a pénzpiaci kamatlábaknak megfelelő hozamot nyújtsanak, vagy megőrizzék a befektetés értékét.

(14)    A PPA-k sajátossága egyrészt abból fakad, hogy milyen eszközökbe fektetnek, másrészt abból, hogy mi a céljuk. A pénzpiaci kamatlábaknak megfelelő hozam nyújtására és a befektetés értékének megőrzésére irányuló célkitűzés nem zárják ki kölcsönösen egymást. Valamely PPA követheti e két célkitűzés egyikét vagy akár egyszerre mindkettőt.

(15)    A pénzpiaci kamatlábaknak megfelelő hozam biztosítását tág értelemben kell venni. A várt hozamot nem kell tökéletesen összehangolni az EONIA, Libor, Euribor vagy más vonatkozó pénzpiaci kamatlábakkal. Valamely ÁÉKBV vagy ABA attól még nem kerül ki az új egységes szabályok hatálya alól, ha a pénzpiaci kamatlábnál kissé magasabb hozamot kíván biztosítani.

(16)    A befektetés értékének megőrzésére irányuló célkitűzésen nem kell az alap által ígért tőkegaranciát érteni. Úgy kell érteni, mint az ÁÉKBV vagy az ABA egyik célkitűzését. A befektetések értékének csökkenése nem jelenti azt, hogy a kollektív befektetési vállalkozás megváltoztatta volna a befektetés értékének megőrzésére irányuló célkitűzését.

(17)    Fontos, hogy a hatóságok a PPA-k tulajdonságaival bíró ÁÉKBV-ket és ABA-kat PPA-ként azonosítsák, és kifejezetten ellenőrizzék, hogy képesek-e arra, hogy folyamatosan megfeleljenek az új, közös PPA-szabályoknak. E célból az illetékes hatóságoknak engedélyezniük kell a PPA-k működését. Az ÁÉKBV-k esetében a PPA-ként való engedélyezést az ÁÉKBV-ként való engedélyezés részévé kell tenni, a 2009/65/EK irányelvben biztosított harmonizált eljárásoknak megfelelően. Ami az ABA-kat illeti, mivel azok nem tartoznak a 2011/61/EU irányelv szerinti összehangolt engedélyezési és felügyeleti eljárások hatálya alá, közös engedélyezési alapszabályokat kell biztosítani a már meglévő összehangolt ÁÉKBV-szabályok mintájára. Ezen eljárásoknak biztosítaniuk kell, hogy a PPA-ként engedélyezett ABA kezelője a 2011/61/EU irányelvvel összhangban engedélyezett alternatívbefektetésialap-kezelő legyen.

(18)    Annak biztosítása érdekében, hogy az új, közös PPA-szabályok a PPA-k jellemzőivel bíró összes kollektív befektetési vállalkozásra kiterjedjenek, azon kollektív vállalkozások esetében, amelyek nem felelnek meg e rendelet szabályainak, meg kell tiltani a „pénzpiaci alap” megnevezés vagy egyéb olyan kifejezés használatát, amely azt sugallja, hogy a kollektív befektetési vállalkozás a PPA-k jellemzőivel bír. A PPA-kra vonatkozó szabályok kikerülése érdekében az illetékes hatóságoknak felügyelniük kell az illetékességi területükön létrehozott vagy forgalmazott kollektív befektetési vállalkozások piaci gyakorlatait annak ellenőrzése érdekében, hogy nem élnek-e vissza a pénzpiaci alap megnevezéssel, vagy nem sugallják-e azt, hogy PPA-k az új szabályozási keretet betartása nélkül.

(19)    A PPA-kra alkalmazandó új szabályoknak a 2009/65/EK és a 2011/61/EU irányelv, valamint a végrehajtásukra elfogadott jogi aktusok által létrehozott meglévő szabályozási keretre kell épülniük. Ezért a PPA-kat érintő termékszabályokat a meglévő uniós jogszabályokban meghatározott termékszabályok mellett kell alkalmazni, kivéve, ha kimondottan kikötik, hogy utóbbiak nem alkalmazandók. Továbbá, a meglévő keretben megállapított kezelési és forgalmazási szabályokat a PPA-kra is alkalmazni kell, figyelembe véve, hogy ÁÉKBV-ről vagy ABA-ról van-e szó. A fentihez hasonlóan, a 2009/65/EK és a 2011/61/EU irányelvekben megállapított, a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtásra és a letelepedés szabadságára vonatkozó szabályokat hasonlóképpen alkalmazni kell a PPA-k határokon átnyúló tevékenységeire.

(20)    Mivel az ÁÉKBV-k és az ABA-k olyan különféle jogi formákat ölthetnek, amelyek nem feltétlenül ruházzák fel őket jogi személyiséggel, a PPA-kat fellépésre felszólító rendelkezéseket a PPA kezelőjére vonatkozóként kell értelmezni azokban az esetekben, amikor a PPA-t olyan ÁÉKBV-ként vagy ABA-ként hozták létre, amely saját jogi személyiség hiányában önmagában nem léphet fel.

(21)    A PPA-k portfoliójára vonatkozó szabályok előírják azon eszközkategóriák egyértelmű azonosítását, amelyekbe a PPA-k fektethetnek, valamint azt, hogy milyen feltételek mellett elfogadhatóak. A PPA-k integritásának biztosítása érdekében kívánatos továbbá megtiltani, hogy a PPA-k olyan pénzügyi tranzakciókba bocsátkozzanak, amelyek veszélyeztetik befektetési stratégiájukat és célkitűzéseiket.

(22)    A pénzpiaci eszközök hagyományosan a pénzpiacon forgalmazott átruházható eszközök, például kincstárjegyek, önkormányzati kötvények, letéti jegyek, kereskedelmi értékpapírok, kiváló minőségű likvid eszközökkel fedezett értékpapírok, bankelfogadványok, valamint közepes és rövid futamidejű kötvények. Ezek csak akkor fogadhatók el PPA általi befektetésre, ha megfelelnek a futamidőkorlátoknak, vagy az eszközfedezetű értékpapírok esetében az 575/2013/EU rendelet hatodik részében szereplő likviditási szabályoknak megfelelően kiváló minőségű eszközként elfogadhatók, és a PPA magas hitelminőségűnek tekinti őket.

(23)    Az eszközfedezetű kereskedelmi értékpapír elfogadható pénzpiaci eszközöknek tekinthető, amennyiben további követelményeknek tesz eleget. Mivel a válság alatt egyes értékpapírosítások kimondottan instabilak voltak, futamidőkorlátokat, valamint a mögöttes eszközökre vonatkozó minőségkritériumokat kell megállapítani, továbbá biztosítani kell a kitettségek halmazának kellő diverzifikáltságát is. A mögöttes eszközöknek azonban nem minden kategóriája bizonyult instabilnak, többek között különösen azok az értékpapírosítások nem, ahol a mögöttes eszközök a gyártók működő tőkéjének és a reálgazdasági áruk és szolgáltatások értékesítésének támogatásához kapcsolódtak. Ezek az értékpapírosítások jól teljesítettek, és ezeket elfogadható pénzpiaci eszköznek kell tekinteni, amennyiben kiváló minőségű likvid eszközként elfogadhatóak az 575/2013/EU rendelet hatodik részében foglalt likviditási szabályoknak megfelelően, amelyeket részletesen a(z) …/…/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet(6) határoz meg. Ez alkalmazandó a minősített kiváló minőségű likvid eszközökkel fedezett értékpapírokra, amelyek a(z) .../.../EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 13. cikke (2) bekezdése g) pontjának iii. és iv. alpontjában említett értékpapírosított mögöttes eszközök következő alkategóriáiból állnak: egy tagállamban székhellyel rendelkező vagy rezidens hitelfelvevőnek és lízingbe vevőnek nyújtott gépjárműhitel és -lízing; vagy a valamely tagállamban letelepedett vállalkozások kereskedelmi célú ingatlanok vásárlását és építését kivéve) beruházások és üzleti tevékenység finanszírozására nyújtott kereskedelmi kölcsönök, lízingek és hitelkeretek. A(z) .../.../EU felhatalmazáson alapuló rendeletben az értékpapírosított mögöttes eszközök bizonyos alkategóriára való hivatkozás fontos az elfogadható mögöttes értékpapírosított eszközök egységes fogalommeghatározásának biztosításához a hitelintézetek likviditási szabályozása, illetve e rendelet alkalmazásában, ami viszont fontos az ilyen eszközök likviditásához, hogy ne álljanak akadályok a reálgazdaság számára történő értékpapírosítások útjába.

(23a)  A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadhasson el azzal a céllal, hogy meghatározza az egyszerű, átlátható és szabványosított értékpapírosítás azonosítására vonatkozó kritériumokat. Ennek során a Bizottságnak biztosítania kell, hogy ez összhangban álljon az 575/2013/EU rendelet 460. cikke alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 135. cikkének (2) bekezdésével, továbbá figyelembe kell vennie a 397 napnál rövidebb kibocsátáskori futamidejű értékpapírosítás sajátos jellemzőit. Fel kell hatalmazni továbbá a Bizottságot, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadhasson el azzal a céllal, hogy meghatározza a magas hitelminőségű és likvid eszközfedezetű kereskedelmi értékpapírok azonosítására vonatkozó feltételeket. A Bizottságnak biztosítania kell az Európai Bankhatóság (EBH) ezzel kapcsolatos munkafolyamataival való összhangot, illetve támogatnia kell az EBH ezzel kapcsolatos munkáját.

(24)    Valamely PPA akkor fektethet betétbe, ha bármikor képes kivenni a pénzt. A pénz kivételének tényleges lehetőségét akadályozná, ha az idő előtti pénzkivételért kiszabott büntetés meghaladja a pénzkivétel előtt szerzett kamatot. Ezért a pénzpiai alapnak ügyelnie kell arra, hogy ne helyezzen el betétet olyan hitelintézménynél, amely az átlagon felüli büntetést ír elő, vagy ne helyezzen el túlságosan magas büntetéssel járó túl hosszú futamidejű betéteket.

(25)    A PPA-befektetésre elfogadható származtatott pénzügyi eszközök csak a kamatkockázat és a devizaárfolyam-kockázat fedezésére szolgálhatnak, és mögöttes eszközeik csak kamatlábak, devizaárfolyamok vagy ezeket képviselő indexek lehetnek. Más célra szolgáló vagy más mögöttes eszközhöz kötődő származtatott eszközök felhasználása tilos. A származtatott eszközöket csak az alap stratégiájának kiegészítéseként lehet felhasználni, nem pedig az alap célkitűzéseinek elérést szolgáló fő eszközként. Amennyiben valamely PPA az alap pénznemétől eltérő pénznemben meghatározott eszközökbe fektet, a PPA kezelőjének – többek között származtatott eszközök útján – fedeznie kell a teljes devizaárfolyam-kockázati kitettséget. A PPA-knak jogosultnak kell lenniük arra, hogy származtatott pénzügyi eszközökbe fektessenek be, ha ezekkel az eszközökkel a 2009/65/EK irányelv 50. cikke (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában említett szabályozott piacon kereskednek, vagy tőzsdén kívül kereskednek, vagy a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben említett szervezett helyszínen kereskednek.

(26)    A PPA-k a fordított repomegállapodásokat a készpénztöbblet nagyon rövid távú befektetési eszközeként használhatják, feltéve, hogy pozíciójuk teljes mértékben biztosítékkal fedezett. A befektetők érdekeinek védelme céljából biztosítani kell, hogy a fordított repomegállapodások keretében nyújtott biztosíték magas minőségű legyen. A PPA nem alkalmazhat semmilyen egyéb hatékony portfóliókezelési technikát – többek között értékpapír-kölcsönzést sem –, mivel azok hátráltathatják a PPA befektetési célkitűzéseinek megvalósítását.

(27)    A PPA-k általi kockázatvállalás korlátozása érdekében kulcsfontosságú a partnerkockázat csökkentése a pénzpiai alapok portfóliójára alkalmazott egyértelmű diverzifikációs követelmények révén. E célból arra is szükség van, hogy a fordított repomegállapodások teljes mértékben fedezettek legyenek, és hogy a működési kockázat korlátozása érdekében a fordított repomegállapodások egyetlen partnere se képviseljen a PPA eszközeinek 20%-ánál nagyobb arányt. Az összes tőzsdén kívüli származtatott ügyletre alkalmazni kell a 648/2012/EU rendeletet(7).

(28)    Prudenciális okokból, valamint annak elkerülése céljából, hogy a PPA jelentős befolyást gyakoroljon a kibocsátó irányítására, el kell kerülni, hogy a PPA túlságosan magas koncentrációt szerezzen az ugyanazon kibocsátó által kibocsátott eszközökben.

(29)    A PPA felelős azért, hogy magas minőségű elfogadható eszközökbe fektessen. Ezért a PPA-nak prudens és szigorú hitelminősítési eljárással kell meghatároznia azon pénzpiaci eszközök hitelminőségét, amelyekbe befektetni szándékozik. Összhangban azon uniós jogszabályokkal, amelyek korlátozni kívánják a hitelminősítések túlzott figyelembevételét, fontos, hogy az elfogadható eszközök minőségének értékelésekor a PPA-k ne támaszkodjanak túlzott mértékben a hitelminősítő intézetek által kibocsátott hitelminősítésekre. ▌

(29a)  Bár fel kell hívni a figyelmet a külső hitelminősítések befektetők általi túlzott figyelembevételének csökkentése érdekében az olyan nemzetközi szervezetek által elvégzett munkára, mint az IOSCO és az FSB, illetve az európai jogszabályokra – például a 462/2013/EU rendeletre és a 2013/14/EU irányelvre –, mégsem helyénvaló kifejezetten betiltani egyetlen termék, köztük a PPA-k számára sem azt, hogy kikérjen vagy finanszírozzon külső hitelminősítést.

(30)    Ahhoz, hogy a PPA-k kezelői ne használhassanak különböző értékelési kritériumokat egy pénzpiaci eszköz hitelminőségének értékeléséhez, és így ne társítsanak különböző kockázati jellemzőket ugyanazon eszközhöz, alapvető fontosságú, hogy a kezelők létrehozzanak egy prudens, szisztematikus és folyamatos hozzárendelési módszertanra épülő belső értékelési eljárást. Az értékelési kritériumok között szerepelnek többek között az eszköz kibocsátójával kapcsolatos mennyiségi adatok (például pénzügyi mutatószámok, a mérlegdinamika, nyereségességi iránymutatások), amelyeket fel kell mérni, és össze kell vetni az iparág hasonló szereplőinek és csoportjainak hasonló adataival; továbbá az eszköz kibocsátójával kapcsolatos minőségi mutatók (például az igazgatás hatékonysága, vállalatstratégia), amelyeket annak meghatározása tekintetében vizsgálnak meg, hogy a kibocsátó átfogó stratégiája nem csorbítja-e jövőbeni hitelminőségét. A legmagasabb belső értékeléseknek azt kell tükrözniük, hogy az eszköz kibocsátójának hitelminősége mindenkor a lehető legmagasabb szinten marad.

(31)    Átlátható és koherens hitelminősítési eljárás kifejlesztése érdekében a kezelőnek dokumentálnia kell a hitelminősítéshez alkalmazott eljárásokat. Ennek biztosítania kell, hogy az eljárás olyan világos szabályokat kövessen, amelyeket ellenőrizni lehet, és hogy az alkalmazott módszertanokat kérésre megküldjék az érdekelt felek, valamint az illetékes nemzeti hatóság számára.

(32)    A PPA portfóliókockázatának csökkentése érdekében fontos futamidőkorlátokat megállapítani, a maximális megengedhető súlyozott átlagos lejárat (WAM) és súlyozott átlagos élettartam (WAL) előírásával.

(33)    A gyakorlatban a WAM mutatót használják a PPA változó pénzpiaci kamatlábakra való érzékenységének mérésére. A WAM meghatározásakor a kezelőknek figyelembe kell venniük a származtatott pénzügyi ügyletek, a betétek és a fordított repomegállapodások hatását, és tükrözniük kell, hogy ezek milyen hatást gyakorolnak a PPA kamatkockázatára. Amikor egy PPA swapügyletbe bocsátkozik a célból, hogy rögzített kamatozású értékpapírban szerezzen kitettséget változó kamatozású helyett, ezt figyelembe kell venni a WAM meghatározásánál.

(34)    A WAL mutató a hitelkockázat mérésére használatos, mivel minél későbbre halasztott a tőke visszafizetése, annál nagyobb a hitelkockázat. A WAL-t használják továbbá a likviditási kockázat korlátozására is. A WAM számításával szemben a WAL változó kamatozású értékpapírok és strukturált pénzügyi eszközök tekintetében történő számításához nem használható a kamatmegállapítás napja, hanem csak a pénzügyi eszköz feltüntetett végső lejárata. A WAL kiszámításához használt lejárat a jogszerű visszaváltás napjáig hátralévő futamidő, mivel ez az egyetlen olyan időpont, amikorra a kezelő társaság biztos lehet abban, hogy az eszközt visszatérítették. Valamely eszköz tulajdonságait, például az adott időpontokban történő visszaváltás lehetőségét, az ún. put-opciókat, nem lehet figyelembe venni a WAL kiszámításához.

(35)    Ahhoz, hogy a PPA jobban szembenézhessen a visszaváltásokkal, és a PPA-k eszközeit ne kelljen komoly diszkonttal likvidálni, a pénzpiai alapoknak folyamatosan rendelkezniük kell napi vagy heti lejáratú likvid eszközök meghatározott minimális összegével. A napi és heti lejáratú eszközök arányának kiszámításához a jogszerű visszaváltás napját kell felhasználni. Figyelembe lehet venni, hogy a kezelőnek rövid határidővel lehetősége van egyes szerződések felbontására. Ha például egy fordított repomegállapodást egy napos határidővel fel lehet bontani, akkor azt napi lejáratú eszköznek kell tekinteni. Ha a kezelőnek lehetősége van arra, hogy egy napos határidővel pénzt vegyen ki egy betéti számláról, akkor azt napi lejáratú eszköznek kell számítani. Az állampapírok napi lejáratú eszközként beszámíthatók, amennyiben a PPA kezelője megállapítja, hogy az állampapírok magas hitelminőségűek.

(36)    Mivel a PPA-k különféle lejáratú eszközökbe fektethetnek, a befektetők számára lehetővé kell tenni a különböző PPA-kategóriák megkülönböztetését. Ezért a PPA-kat rövid lejáratú PPA-nak vagy standard PPA-nak kell minősíteni. A rövid lejáratú PPA-knak az a céljuk, hogy pénzpiaci kamatlábaknak megfelelő hozamot kínáljanak, ugyanakkor a lehető legmagasabb szintű biztonságot nyújtsák a befektetők számára. Rövid WAM-mal és WAL-lal a rövid lejáratú PPA kamatkockázata és hitelkockázata alacsony marad.

(37)    A standard PPA-k célja, hogy a pénzpiai hozamoknál kissé magasabb hozamot nyújtsanak, ezért hosszabb lejáratú eszközökbe fektetnek. Továbbá, e felülteljesítés elérése érdekében a PPA-k e kategóriája számára lehetővé kell tenni, hogy portfóliókockázatuk lejárati mutatói, így a súlyozott átlagos lejárat és a súlyozott átlagos élettartam magasabbak legyenek.

(38)    A 2009/65/EK irányelv 84. cikkében megállapított szabályok alapján az ÁÉKBV PPA-k kezelőinek lehetőségük van arra, hogy kivételes esetekben, amennyiben a körülmények megkövetelik, ideiglenesen felfüggesszék a visszaváltást. A 2011/61/EU irányelv 16. cikkében és a 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet(8) 47. cikkében meghatározott szabályok alapján az ABA PPA-k kezelői különleges rendelkezéseket alkalmazhatnak annak érdekében, hogy megbirkózzanak az alap eszközeinek illikviditásával.

(39)    Annak érdekében, hogy a PPA-k kockázatkezelését ne torzítsák a PPA esetleges minősítése által befolyásolt rövid távú döntések, amennyiben egy PPA kezelője külső hitelminősítést kér, arra a hitelminősítő intézetekről szóló 1060/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2013. május 21-i 462/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásai irányadók, és a hitelminősítést azokkal összhangban kell elvégezni. ▌ A megfelelő likviditáskezelés érdekében a PPA-knak szilárd elveket és eljárásokat kell kialakítaniuk befektetőik megismerésére. A kezelő által bevezetendő politikáknak elő kell segíteniük a PPA befektetői körének megértését, hogy ezáltal előre lehessen látni az esetleges tömeges visszaváltásokat. Ahhoz, hogy a PPA-nak ne kelljen tömeges visszaváltásokkal szembenéznie, külön figyelmet kell fordítani a PPA befektetési jegyeinek jelentős részét birtokló nagybefektetőkre mint olyan befektetőre, aki egymaga a napi lejáratú eszközök arányánál nagyon arányt képvisel. Ebben az esetben a PPA-nak a szóban forgó befektetőével megegyező arányúra kell növelnie a napi lejáratú eszközök arányát. A kezelőnek lehetőség szerint mindig ismernie kell a befektető kilétét, még akkor is, ha a befektetőt megbízotti számla, portál vagy egyéb közvetett vásárló képviseli.

(40)    A prudenciális kockázatkezelés részeként a PPA-knak legalább negyedévente stressztesztet kell végezniük. A PPA-k kezelőinek fel kell lépniük azért, hogy szilárdabbá tegyék a PPA-t, amennyiben a stresszteszt gyenge pontokat tár fel.

(41)    Az eszközök tényleges értékének tükrözése érdekében a PPA-k eszközeinek értékelése tekintetében a piaci árazás az előnyben részesített módszer. A kezelők nem használhatják a modellalapú árazást, ha a piaci árazással megbízhatóan felmérhető az eszköz értéke, mivel a modellalapú árazás módszere jellemzően kevésbé pontos értékelést biztosít. A piaci árazás általában az olyan eszközök esetében megbízható, mint a kincstárjegyek, az önkormányzati kötvények vagy a közepes és rövid futamidejű kötvények. A kereskedelmi értékpapírok vagy letéti jegyek értékeléséhez a kezelőnek ellenőriznie kell, hogy a másodlagos piac kínál-e pontos árazást. A kibocsátó által ajánlott visszavásárlási ár ugyancsak jó becslésnek tekinthető a kereskedelmi értékpapír értéke tekintetében. A kezelőnek becsléssel kell megállapítania az értéket, például olyan piaci adatok felhasználásával, mint a hasonló kibocsátások és hasonló kibocsátók hozamai vagy az elismert nemzetközi számviteli standardokban meghatározott, amortizált bekerülési értéken való elszámolás nemzetközileg elismert módszerének alkalmazásával.

(42)    Az állandó nettó eszközértékű PPA-knak az a céljuk, hogy megőrizzék a befektetett tőkéjét, ugyanakkor magas fokú likviditást biztosítsanak. Az állandó nettó eszközértékű PPA-k többsége rögzített, például 1 EUR, USD vagy GBP összegben meghatározott egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó nettó eszközértékkel rendelkezik a jövedelem befektetők számára történő elosztásakor. Mások az alap nettó eszközértékébe halmozzák fel a jövedelmet, miközben az eszköz belső értékét állandó értéken tartják.

(43)    Sajátosságaik figyelembevétele érdekében az állandó nettó eszközértékű PPA-k számára lehetővé kell tenni, hogy az amortizált bekerülési értéken való elszámolás módszerét is alkalmazhassák az egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó állandó nettó eszközérték kiszámítása céljából. Mindazonáltal az egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó állandó nettó eszközérték és az egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó nettó eszközérték különbözetének mindenkori ellenőrzését biztosítandó, az állandó nettó eszközértékű PPA-nak a piai árazás vagy a modellalapú árazás módszerével is ki kell számítania eszközei értékét.

(44)    Mivel a PPA-knak olyan nettó eszközértéket kell közzétenniük, amely az eszközök értékének valamennyi mozgását tükrözi, a közzétett nettó eszközértéket legfeljebb a legközelebbi bázispontra vagy azzal egyenértékű számértékre lehet kerekíteni. Következésképpen a nettó eszközérték adott pénznemben, pl. 1 EUR-ban való közzétételekor az értékmódosítás lépésköze 0,0001 EUR. 100 EUR nettó eszközérték esetében az értékmódosítás lépésköze 0,01 EUR. A PPA csak akkor tehet közzé olyan árat, amely nem követi teljes mértékben az eszközök értékének mozgását, ha állandó nettó eszközértékű PPA-ról van szó. Ebben az esetben a nettó eszközértéket az 1 EUR nettó eszközérték legközelebbi századára lehet kerekíteni (minden 0,01 EUR mozgás).

(44a)  Mielőtt a befektetők PPA-ba fektetnek, egyértelműen tájékoztatni kell őket, hogy rövid lejáratú vagy standard PPA-ról van-e szó. Annak megelőzése érdekében, hogy a befektetőkben téves elvárások alakuljanak ki, valamennyi értékesítési célú dokumentumban azt is egyértelművé kell tenni, hogy a PPA-k nem garantált befektetési eszközök.

(45)    Annak érdekében, hogy súlyos piaci stresszhelyzetben csökkenteni lehessen az ügyfelek általi visszaváltásokat, valamennyi államkötvényekkel foglalkozó állandó nettó eszközértékű PPA-nak, a lakossági állandó nettó eszközértékű PPA-knak és az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-knak likviditási díjakra és visszaváltási korlátozásokra vonatkozó rendelkezésekkel kell rendelkezniük, hogy piaci stresszhelyzet idején megelőzzék a jelentős mértékű visszaváltásokat, és megakadályozzák, hogy a többi befektető méltánytalanul ki legyen téve a fennálló piaci feltételeknek. A likviditási díjnak egyenlőnek kell lennie az ügyféltől a piaci stressz idején érkező visszaváltási megbízás által érintett eszközök likvidálásának tényleges költségével, és nem lehet a visszaváltás miatt a többi befektetőt ért veszteség kompenzálásához szükséges mértéket meghaladó büntető jellegű díj.

(46)     Az államkötvényekkel foglalkozó állandó nettó eszközértékű PPA-k és a lakossági állandó nettó eszközértékű PPA-k megszűnnek állandó nettó eszközértékű PPA-kként működni, ha a visszaváltási korlátozások kimerítését vagy a likviditási díjak felhasználást követő 30 napon belül nem képesek a heti likviditási követelmények teljesítésére. Ebben az esetben az államkötvényekkel foglalkozó állandó nettó eszközértékű PPA automatikusan változó nettó eszközértékű PPA-vá alakul át, vagy pedig azt likvidálni kell.

(46a)  Az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-kat kizárólag 5 éves időtartamra lehet engedélyezni. A Bizottságnak e rendelet hatálybalépésétől számított négy éven belül felül kell vizsgálnia az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-k megfelelőségét. A felülvizsgálatnak figyelembe kell vennie az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-kra vonatkozó rendelkezések hatását és végrehajtását, beleértve az e rendeletben említett védelmi mechanizmusok alkalmazásának gyakoriságát is. A felülvizsgálatnak mérlegelnie kell továbbá az Unió pénzügyi rendszerét érintő rendszerszintű kockázatokat, illetve az összgazdasági költségeket, köztük a vállalatokat, a PPA-szektort és általában a pénzügyi szektort terhelő költségeket. A felülvizsgálat során meg kell vizsgálni továbbá az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-k 5 éves időtartamon túli vagy korlátlan időre szóló engedélyezésének lehetőségeit, és adott esetben az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-k rendszerének az ehhez szükséges módosításait.

(47)    Amennyiben a PPA olyan külső támogatásban részesül, amelynek célja a PPA likviditásának vagy stabilitásának fenntartása, vagy amely de facto ilyen hatással jár, az növeli a PPA-szektor és a pénzügyi szektor többi része közötti tovagyűrűzés kockázatát. Az ilyen támogatást nyújtó harmadik feleknek valamilyen érdeke fűződik az ilyen támogatáshoz, vagy azért, mert gazdasági érdek köti őket a PPA-t kezelő társasághoz, vagy pedig el akarják kerülni, hogy hírnevük csorbuljon, ha nevüket a PPA kudarcához társítják. Mivel e harmadik felek nem kötelezik el kimondottan magukat a támogatásnyújtás vagy -garantálás mellett, bizonytalan, hogy nyújtanak-e ilyen támogatást akkor, amikor arra a PPA-nak szüksége van. Ilyen körülmények között a szponzori támogatás egyedi mérlegelésen alapuló jellege fokozza a piaci szereplők bizonytalanságát a tekintetben, hogy ki viseli a PPA esetleges veszteségeit. E bizonytalanság valószínűleg még jobban kiszolgáltatja a PPA-kat a befektetői pániknak pénzügyi zavarok idején, amikor a leghatározottabbak a széles értelemben vett pénzügyi kockázatok, és amikor kétségek merülnek fel a szponzorok helyzetével és azzal kapcsolatban, hogy képesek-e támogatni a hozzájuk kapcsolódó PPA-kat. Ezen okokból meg kell tiltani a PPA-k külső támogatását.

(48)    Mielőtt a befektetők PPA-ba fektetnek, egyértelműen tájékoztatni kell őket, hogy rövid lejáratú vagy standard ▌PPA-ról van-e szó. A befektetők téves elvárásainak megelőzése érdekében valamennyi értékesítési célú dokumentumban azt is egyértelművé kell tenni, hogy a PPA-k nem garantált befektetési eszközök. ▌

(48a)  A befektetőket tájékoztatni kell arról, hogy hol érhetik el a befektetési portfólióra és a PPA likviditási szintjére vonatkozó információkat.

(50)    A PPA illetékes hatóságának ellenőriznie kell, hogy a PPA képes-e folyamatosan eleget tenni e rendelet előírásainak. Mivel az illetékes hatóságokat a 2009/65/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv jelenleg is kiterjedt hatáskörrel ruházza fel, e hatáskör kibővítése szükséges annak érdekében, hogy az a PPA-kra vonatkozó új közös szabályok vonatkozásában is gyakorolható legyen. Az ÁÉKBV vagy ABA illetékes hatóságainak ugyancsak ellenőrizniük kell a PPA-k tulajdonságaival bíró, e rendelet hatálybalépésekor már létező összes kollektív befektetési vállalkozás megfelelőségét.

(50a)  Az e rendelet hatálybalépését követő három év alatt a Bizottságnak elemeznie kell az e rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatokat, valamint annak hatását a PPA-khoz kapcsolódó különféle gazdasági szempontokra. A tagállamok által kibocsátott vagy garantált kötvények különálló befektetési kategóriát képviselnek, külön hitel- és likviditási jellemzőkkel. Az állampapírok továbbá kulcsfontosságú szerepet játszanak a tagállamok finanszírozásában. A Bizottságnak értékelnie kell a tagállamok által kibocsátott vagy garantált állampapírok piacának alakulását és egy különleges keret létrehozásának lehetőségét azon PPA-kra vonatkozóan, amelyek befektetéspolitikájukat ezen adósságinstrumentumokra koncentrálják.

(51)    A Bizottságnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke alapján el kell fogadnia a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a belső értékelési eljárás területén. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten is – megfelelő konzultációkat folytasson.

(52)    A Bizottságot arra is fel kell hatalmazni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 291. cikke alapján és az 1095/2010/EU rendelet(9) 15. cikkével összhangban, végrehajtási aktusokban végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el. Az ESMA-t meg kell bízni azzal, hogy dolgozza ki a Bizottságnak benyújtandó végrehajtás-technikai standardokat az illetékes hatóságoknak szánt PPA-információkat tartalmazó jelentéstételi sablonra vonatkozóan.

(53)    Lehetővé kell tenni az ESMA számára, hogy a 2009/65/EK és 2011/61/EU irányelvekben biztosított teljes hatáskörét e rendelet vonatkozásában is gyakorolhassa. Megbízást kap továbbá a szabályozás- és végrehajtás-technikai standardok tervezetének kidolgozására.

(54)    ▌Az e rendelet hatálybalépését követő három év alatt alapvetően fontos, hogy a Bizottság elemezze az e rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatokat, valamint annak hatását a PPA-khoz kapcsolódó különféle gazdasági szempontokra. E felülvizsgálatnak az e rendelet által előírt változások reálgazdaságra és pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatására kell összpontosítania.

(55)    A PPA-kra vonatkozó új egységes szabályoknak meg kell felelniük a 95/46/EK irányelv(10) és a 45/2001/EK rendelet(11) rendelkezéseinek.

(56)    Mivel e rendelet célkitűzéseit – nevezetesen azt, hogy Unió-szerte egységes prudenciális követelményeket határozzunk meg a PPA-kra egyfelől a PPA-k biztonsága és megbízhatósága, másfelől a pénzpiacok hatékony működése és a különböző érdekeltek által viselt költségek közötti egyensúly fenntartásának teljes körű figyelembevétele mellett – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok léptékük vagy hatásuk miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban a rendelet nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(57)    A PPA-kra vonatkozó új, egységes szabályok tiszteletben tartják a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapvető jogokat és elveket, különösen a fogyasztóvédelmet, a vállalkozás szabadságát és a személyes adatok védelmét. A PPA-kra vonatkozó új, egységes szabályokat a fenti jogokkal és elvekkel összhangban kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezetÁltalános rendelkezések

1. cikkTárgy és hatály

(1)         Ez a rendelet szabályokat állapít meg a pénzpiaci alapok (a továbbiakban: PPA) által befektetésre elfogadható pénzügyi eszközökről, a PPA-k portfóliójáról és értékeléséről, valamint az Unióban létrehozott, kezelt vagy forgalmazott PPA-kkal kapcsolatos jelentéstételi követelményekről.

Ez a rendelet azon kollektív befektetési vállalkozásokra alkalmazandó,

i. amelyeket a 2009/65/EK irányelv alapján átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásként (a továbbiakban: ÁÉKBV) kell engedélyezni;

ii. amelyek rövid lejáratú eszközökbe fektetnek be;

iii. amelyeknek különálló vagy kumulált célkitűzései biztosítják, hogy a pénzpiaci kamatlábaknak megfelelő hozamot kínáljanak, vagy megőrizzék a befektetés értékét.

(2)         A tagállamok az e rendelet által lefedett területen nem szabnak további követelményeket.

1a. cikkAz állandó nettó eszközértékű PPA-k típusai

E rendelet hatálybalépésétől kezdve az állandó nettó eszközértékű PPA-k az Unióban kizárólag a következőkként működhetnek:

a) államkötvényekkel foglalkozó állandó nettó eszközértékű PPA;

b) lakossági állandó nettó eszközértékű PPA; vagy

c) alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA.

Eltérő rendelkezés hiányában az e rendeletben található, állandó nettó eszközértékű PPA-kra való valamennyi hivatkozás az államkötvényekkel foglalkozó állandó nettó eszközértékű PPA-kra, a lakossági állandó nettó eszközértékű PPA-kra és alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-kra vonatkoznak.

2. cikkFogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(1)         „rövid lejáratú eszközök”: olyan pénzügyi eszközök, amelyek hátralévő futamideje nem haladja meg a két évet;

(2)         „pénzpiaci eszközök”: a 2009/65/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének o) pontjában említett, hagyományosan a pénzpiacon forgalmazott átruházható eszközök – így például kincstárjegyek, önkormányzati kötvények, letéti jegyek, kereskedelmi értékpapírok, bankelfogadványok, valamint közepes és rövid futamidejű kötvények –, illetve a 2007/16/EK irányelv 3. cikkében említett eszközök;

(3)         „átruházható értékpapírok”: a 2009/65/EK irányelv 2. cikk (1) bekezdésének n) pontjában meghatározott átruházható értékpapírok;

(4)         „repomegállapodás”: olyan megállapodás, amelyben az egyik fél értékpapírokat vagy azokhoz kapcsolódó jogokat ruház át a másik félre meghatározott áron, meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban történő visszavásárlási kötelezettsége mellett;

(5)         „fordított repomegállapodás”: olyan megállapodás, amelyben az egyik fél értékpapírokat vagy azokhoz kapcsolódó jogokat kap a másik féltől, meghatározott áron, meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban történő visszaértékesítési kötelezettsége mellett;

(6)         „értékpapír-kölcsönzés” és „értékpapír-kölcsönvétel”: minden olyan tranzakció, amelynek során egy intézmény vagy partnere értékpapírokat ruház át azzal a kötelezettségvállalással, hogy a kölcsönbe vevő egyenértékű értékpapírokat fog visszaadni valamely jövőbeli időpontban vagy a kölcsönbe adó kérelmekor; a tranzakció az értékpapírokat átruházó intézmény szempontjából értékpapír-kölcsönzésnek, annak az intézménynek a szempontjából pedig, amelyre az értékpapírokat átruházzák, értékpapír-kölcsönvételnek tekintendő;

(7)         „értékpapírosítás”: az 575/2013/EU irányelv(12) 4. cikke (1) bekezdésének 61. pontjában meghatározott értékpapírosítás;

(7a)       „magas minőségű, likvid eszközfedezetű értékpapír”: olyan minősített eszközfedezetű értékpapír, amely megfelel az 575/2013/EU rendelet 460. cikkén alapuló, az 575/2013/EU rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló …/…/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 13. cikkében foglalt, az 575/20 13/EU rendelet 416. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerint elfogadható, magas likviditású és hitelminőségű átruházható eszközök fogalmának egységes meghatározása céljából meghatározott követelményeknek;

(8)         „hitelviszonyt megtestesítő vállalati értékpapír”: áruk és nem pénzügyi szolgáltatások előállítása és kereskedelme terén tényleges tevékenységet végző vállalat által kibocsátott adósságinstrumentum;

(9)         „piaci árazás”: a pozíciók értékelése könnyen hozzáférhető, semleges forrásból szerzett záró árak alapján, beleértve a tőzsdei árfolyamokat, a kereskedési felületeken megjelenő árakat vagy különféle független, jó hírnevű kereskedők árjegyzéseit;

(10)       „modellalapú árazás”: olyan értékelés, amelynek során referenciaértékekhez viszonyítást (benchmarking), extrapolálást vagy egyéb számítást kell végezni egy vagy több piaci paraméter alapján;

(11)       „amortizált bekerülési értéken alapuló módszer”: olyan értékelési módszer, amely az eszköz bekerülési értékét veszi figyelembe, és ezt az értéket az amortizációs prémiummal (vagy diszkonttal) módosítja a lejáratig.

(12)       „állandó nettó eszközértékű PPA”: olyan PPA, amely változatlanul tartja az egy befektetési jegyre vagy egy részvényre jutó nettó eszközértéket; az alap jövedelme naponta halmozódik, vagy kifizethető a befektetőnek, és az eszközöket általában az amortizált bekerülési értéken alapuló módszer alapján értékelik vagy a nettó eszközértéket a legközelebbi százalékpontra vagy azzal egyenértékű devizaösszegre kerekítik;

(12a)     „lakossági állandó nettó eszközértékű pénzpiaci alap (PPA)”: olyan állandó nettó eszközértékű PPA, amelyet csak jótékonysági szervezetek, nonprofit szervezetek, állami/önkormányzati szervek és közalapítványok jegyezhetnek;

(12b)     „alacsony volatilitású nettó eszközértékű pénzpiaci alap (PPA)”: olyan pénzpiaci alap, amely megfelel a 27. cikk (1)–(4) bekezdésében meghatározott követelményeknek;

(13)       „rövid lejáratú PPA”: olyan PPA, amely a 9. cikk (1) bekezdésében említett elfogadható pénzpiaci eszközökbe fektet;

(14)       „standard PPA”: olyan PPA, amely a 9. cikk (1) és (2) bekezdésében említett elfogadható pénzpiaci eszközökbe fektet;

(15)       „hitelintézet”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézet;

(16)       „a PPA illetékes hatósága”:

a)     az ÁÉKBV esetében a székhely szerinti tagállamnak a 2009/65/EK irányelv 97. cikkével összhangban kijelölt illetékes hatósága;

b)     uniós ABA esetében az ABA székhely szerinti tagállamának a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének p) pontja szerint meghatározott illetékes hatósága;

c)     nem uniós ABA esetében az alábbiak bármelyike:

i.       azon tagállam illetékes hatósága, ahol a nem uniós ABA-t az Unióban útlevél nélkül forgalmazzák;

ii.      a nem uniós ABA-t kezelő uniós ABAK illetékes hatósága, amennyiben a nem uniós ABA-t az Unióban útlevéllel forgalmazzák, vagy az Unióban nem forgalmazzák;

iii.     a referencia-tagállam illetékes hatósága, amennyiben a nem uniós ABA-t nem uniós ABAK kezeli, és az Unióban útlevéllel forgalmazzák;

(17)       „a PPA székhelye szerinti tagállam”: az a tagállam, ahol a PPA-t engedélyezték;

(18)       „súlyozott átlagos lejárat (WAM)”: az alap összes mögöttes eszközének jogilag rögzített lejárati idejéig, vagy amennyiben rövidebb, a legközelebbi, pénzpiaci kamatláb szerinti kamatmegállapításig tartó átlagos időtartam, amely az egyes eszközökben való relatív részesedést tükrözi;

(19)       „súlyozott átlagos élettartam (WAL)”: az alap összes mögöttes eszközének jogilag rögzített lejárati idejéig tartó átlagos időtartam, amely az egyes eszközökben való relatív részesedést tükrözi;

(20)       „jogilag rögzített lejárati idő”: az az időpont, amikor az értékpapír tőkéjét teljes egészében vissza kell fizetni, és amely semmilyen opcionalitástól nem függ;

(21)       „hátralévő futamidő”: a jogilag rögzített lejártáig hátralévő időtartam;

(22)       „shortolás”: pénzpiaci eszközök fedezetlen értékesítése;

(22a)     „államkötvényekkel foglalkozó állandó nettó eszközértékű PPA”: olyan állandó nettó eszközértékű PPA, amely a birtokában lévő eszközök legalább 99,5%-át államkötvényekbe, illetve 2020-ig az eszközei legalább 80%-át uniós államkötvényekbe fekteti be; az államkötvényekkel foglalkozó állandó nettó eszközértékű PPA az államkötvényekbe fektetett eszközállományát fokozatosan építi fel;

(22b)     „külső támogatás”: olyan, harmadik fél – beleértve a PPA szponzorát – által kínált közvetlen vagy közvetett támogatás, amelynek célja vagy eredménye a PPA likviditásának garantálása vagy a PPA egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó nettó eszközértékének stabilizálása, és amely az alábbiakat foglalja magában:

             a) harmadik féltől származó készpénz;

             b) a PPA eszközeinek harmadik fél általi megvásárlása emelt áron;

             c) a PPA befektetési jegyeinek vagy részvényeinek harmadik fél általi megvásárlása az alap likviditásának biztosítása céljából;

             d) bármiféle explicit vagy implicit garancia, biztosíték vagy támogatási levél harmadik fél általi kibocsátása a PPA javára;

             e) harmadik fél bármely olyan fellépése, amelynek közvetlen vagy közvetett célja a PPA likviditási profiljának, valamint jegyenkénti vagy részvényenkénti nettó eszközértékének fenntartása;

(22c)     „uniós államkötvény”: az Unió intézményeinek, hivatalainak vagy ügynökségeinek – többek között az Európai Központi Bank, az Európai Stabilitási Mechanizmus, az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap és az Európai Stratégiai Beruházási Alap – adóssága által fedezett, tagállamok készpénzében, kormányzati eszközeiben vagy fordított repomegállapodásokban megtestesülő adósságinstrumentumok;

(22d)     „államkötvények”: a PPA kezelője által meghatározott valamely elfogadható állam kormányának adóssága által fedezett, készpénzben, kormányzati eszközökben vagy fordított repomegállapodásokban megtestesülő állampapírok;

3. cikkA PPA-k engedélyezése

(1)         Az Unióban csak az e rendelet szerint engedélyezett kollektív befektetési vállalkozás hozható létre, forgalmazható, vagy kezelhető PPA-ként.

Az ilyen engedély valamennyi tagállamban érvényes.

(2)         Azon kollektív befektetési vállalkozásokat, amelyeket a 2009/65/EK irányelv alapján ÁÉKBV-ként kell engedélyezni, a 2009/65/EK irányelv szerinti engedélyezési eljárás részeként kell PPA-ként engedélyezni.

(3)         Az ABA kollektív befektetési vállalkozásokat a 4. cikkben meghatározott engedélyezési eljárás alapján kell PPA-ként engedélyezni.

(4)         Kollektív befektetési vállalkozás csak akkor engedélyezhető PPA-ként, ha a PPA illetékes hatósága megbizonyosodott arról, hogy a PPA képes lesz eleget tenni e rendelet valamennyi követelményének.

(5)         Az engedélyezés céljára a PPA benyújtja illetékes hatóságának az alábbi dokumentumokat:

a)     az alap szabályzata vagy létesítő okirata;

b)     a kezelő meghatározása;

c)     a letétkezelő meghatározása;

d)     a PPA leírása vagy a PPA-val kapcsolatban a befektetők rendelkezésére álló bármely egyéb információ;

e)     a II–VII. fejezetben említett követelményeknek való megfeleléshez szükséges eljárások leírása vagy az azokkal kapcsolatos információk;

f)      a PPA illetékes hatósága által az e rendelet követelményeinek való megfelelés ellenőrzése céljából kért bármely egyéb információ vagy dokumentum.

(6)         Az illetékes hatóságok negyedévente tájékoztatják az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot (ESMA) az e rendelettel összhangban kibocsátott vagy visszavont engedélyekről.

(7)         Az ESMA központi nyilvántartást vezet az e rendelet alapján engedélyezett valamennyi PPA-ról, azok típusáról, kezelőjéről, valamint a PPA illetékes hatóságáról. A nyilvántartást elektronikus formátumban hozzáférhetővé kell tenni.

4. cikkEljárás ABA PPA-k engedélyezésére

(1)         ABA csak akkor engedélyezhető PPA-ként, ha illetékes hatósága jóváhagyta az 2011/61/EU irányelv alapján engedélyezett ABAK az ABA kezelésére vonatkozó kérelmét, az alapra vonatkozó szabályokat és a letétkezelő kiválasztását.

(2)         Az ABA kezelésére irányuló kérelem benyújtásakor az engedélyezett ABAK a PPA illetékes hatóságának rendelkezésére bocsátja az alábbiakat:

a)     a letétkezelővel való írásbeli megállapodás;

b)     tájékoztatás az ABA portfólió- és kockázatkezelésére, valamint igazgatására vonatkozó a hatáskör-átruházási megállapodásokról;

c)     tájékoztatás azon ABA-k befektetési stratégiáiról, kockázati profiljairól és egyéb jellemzőiről, amelyek kezelését az ABAK számára engedélyezték.

A PPA illetékes hatósága pontosítást és információkat kérhet az ABAK illetékes hatóságától az előző albekezdésben említett dokumentumokkal kapcsolatban, vagy igazolást kérhet arról, hogy a PPA-kra kiterjed-e az ABAK kezelési engedélyének hatálya. Az ABAK illetékes hatósága a PPA illetékes hatósága általi kérelem benyújtásától számított 10 munkanapon belül válaszol.

(3)         Az ABAK a (2) bekezdésben említett dokumentáció minden további módosítását haladéktalanul bejelenti a PPA illetékes hatóságának.

(4)         A PPA illetékes hatósága csak akkor utasíthatja vissza az ABAK kérelmét, ha:

a)     az ABAK nem felel meg e rendeletnek;

b)     az ABAK nem felel meg a 2011/61/EU irányelvnek;

c)     az ABAK illetékes hatóságától nem kapott felhatalmazást PPA-k kezelésére;

d)     az ABAK nem nyújtotta be az (2) bekezdésben említett dokumentációt.

Mielőtt a PPA illetékes hatósága elutasítana egy kérelmet, konzultál az ABAK illetékes hatóságával.

(5)         ABA PPA-ként való engedélyezése nem köthető sem ahhoz a követelményhez, hogy az ABA-t az ABA székhelye szerinti tagállamban engedélyezett ABAK-nak kell kezelnie, sem ahhoz, hogy az ABAK-nak az ABA székhelye szerinti tagállamban kell tevékenykednie, vagy oda feladatokat delegálnia.

(6)         Az ABAK-ot a hiánytalan kérelem benyújtásától számított két hónapon belül tájékoztatni kell arról, hogy az ABA-t engedélyezik-e PPA-ként vagy sem.

(7)         A PPA illetékes hatósága nem adja meg az engedélyt, ha a jog megtiltja, hogy az ABA a székhelye szerinti tagállamban befektetési jegyeket vagy részvényeket értékesítsen.

5. cikkA PPA megnevezés használata

(1)         Valamely ÁÉKBV vagy ABA a „pénzpiaci alap” vagy „PPA” megnevezést magával vagy az általa kibocsátott befektetési jegyekkel vagy részvényekkel kapcsolatban kizárólag akkor használhatja, ha e rendelettel összhangban engedélyezték.

Valamely ÁÉKBV vagy ABA pénzpiaci alapot sejtető vagy olyan kifejezéseket tartalmazó megnevezést, mint „készpénz”, „likvid”, „pénzeszköz”, „kész eszközök”, „betétszerű”, kizárólag akkor használhat, ha e rendelettel összhangban engedélyezték.

(2)         A „pénzpiaci alap” vagy „PPA” megnevezés, PPA-t sejtető megnevezés vagy az (1) bekezdésben említett kifejezések használata magában foglalja azok külső vagy belső dokumentumokban, jelentésekben, nyilatkozatokban, hirdetésekben, közleményekben, levelekben vagy a jövőbeni befektetőknek, jegytulajdonosoknak, részvényeseknek vagy illetékes hatóságoknak címzett vagy a körükben történő terjesztésre szánt írott, szóbeli, elektronikus vagy egyéb formában történő felhasználását.

6. cikkAlkalmazandó szabályok

(1)         A PPA-knak mindenkor meg kell felelniük e rendelet rendelkezéseinek.

(2)         Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, azon PPA-knak, amelyek egyben ÁÉKBV-k, valamint kezelőiknek mindenkor meg kell felelniük a 2009/65/EK irányelv követelményeinek.

(3)         Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, azon PPA-knak, amelyek egyben ABA-k, valamint kezelőiknek mindenkor meg kell felelniük a 2011/61/EU irányelv követelményeinek.

(4)         A PPA kezelője felelős az e rendeletnek való megfelelés biztosításáért. A kezelő felelős az e rendeletnek való megfelelés elmulasztásából fakadó veszteségekért és károkért.

(5)         E rendelet nem akadályozza meg a PPA-kat abban, hogy az e rendelet által megköveteltnél szigorúbb befektetési korlátokat alkalmazzanak.

II. fejezetA PPA-k befektetési politikáival kapcsolatos kötelezettségek

I. szakaszÁltalános szabályok és elfogadott eszközök

7. cikkÁltalános elvek

(1)         Amennyiben egy PPA egynél több befektetési részalapból áll, a II-VII. fejezet alkalmazásában minden részalapot önálló PPA-nak kell tekinteni.

(2)         Amennyiben e rendelet kimondottan másként nem rendelkezik, az ÁÉKBV-ként engedélyezett PPA-kra nem vonatkoznak az ÁÉKBV-k befektetési politikája tekintetében a 2009/65/EK irányelv 49., 50., 50a. cikkében, 51. cikke (2) bekezdésében, valamint 52–57. cikkében meghatározott kötelezettségek.

8. cikkElfogadott eszközök

(1)         Pénzpiaci alap csak az alábbi kategóriák közé tartozó pénzügyi eszközökbe fektethet, és csak az e rendeletben meghatározott feltételek mellett:

a)      pénzpiaci eszközök;

aa)    a tagállamok központi, regionális és helyi hatóságai, központi bankjai vagy az Unió intézményei, szervei, hivatalai vagy ügynökségei, többek között különösen az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap, az új Európai Stratégiai Beruházási Alap, valamint az Európai Stabilitási Mechanizmus, a Nemzetközi Valutaalap, a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az Európa Tanács Fejlesztési Bankja és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által önállóan vagy közösen kibocsátott vagy garantált pénzügyi eszközök;

b)     hitelintézeti betétek;

c)      kizárólag fedezeti célokra használt elfogadható származtatott ▌eszközök;

d)     fordított repomegállapodások vagy repomegállapodások, amennyiben az összes alábbi feltétel teljesül:

        i. a fedezetként használt eszközök nem adhatóak el, nem fektethetőek be újra és zálogjoggal nem terhelhetőek meg;

        ii. a repomegállapodás használata átmeneti jellegű és nem befektetési célokat szolgál;

        iii. a PPA-nak legfeljebb két munkanap felmondási idővel bármikor jogában áll felbontani a megállapodást;

        iv. a PPA által repomegállapodás részeként kapott készpénz nem haladja meg eszközeinek 10%-át, valamint azt nem lehet átadni, újra befektetni vagy más módon újra felhasználni;

(2)         Pénzpiaci alap nem végezheti az alábbi tevékenységeket:

a)     befektetés az (1) bekezdésben említettektől eltérő eszközökbe;

b)     pénzpiaci eszközök shortolása;

c)     tőzsdei kereskedésben részt vevő alapoknak, részvény- vagy árupiacoknak való közvetlen vagy közvetett ▌kitettség vállalása, beleértve a származtatott eszközökön vagy azokat képviselő certifikátokon vagy az azokon alapuló indexeken keresztül vállalt kitettséget, valamint bármely egyéb módokat vagy eszközöket, amelyek kitettséget keletkeztetnek ezek tekintetében;

d)     értékpapír-kölcsönzési megállapodás ▌vagy egyéb olyan megállapodás megkötése, amely a PPA eszközeinek megterhelését eredményezi;

e)     készpénzkölcsönzés;

ea)   befektetés más PPA-kba.

9. cikkElfogadható pénzpiaci eszközök

(1)         Valamely pénzpiaci eszköz PPA általi befektetésre elfogadható, ha eleget tesz az alábbi követelményeknek:

a)     beletartozik a pénzpiaci eszközök 2009/65/EK irányelv 50. cikke (1) bekezdésének a), b), c) vagy h) pontjában említett kategóriáinak egyikébe;

b)     megfelel az alábbi alternatív jellemzők valamelyikének:

i.       kibocsátáskori jogilag rögzített lejárati ideje legfeljebb 397 nap;

ii.      hátralévő futamideje legfeljebb 397 nap; vagy

iii.    a 2. cikk (7) bekezdésének a) pontjában említett magas minőségű, likvid eszközfedezetű értékpapírként elfogadható;

c)     a pénzpiaci eszköz kibocsátóját a két legmagasabb belső minősítési fokozat egyikével osztályozták, az e rendelet 18. cikkében meghatározott szabályok szerint;

d)     amennyiben értékpapírosításnak való kitettséget eredményez, arra alkalmazni kell a 10. cikkben meghatározott további követelményeket.

(2)         Standard PPA befektethet olyan pénzpiaci eszközbe, amelyen a pénzpiaci feltételekkel összhangban 397 naponta vagy gyakrabban rendszeres hozamigazítást végeznek, hátralévő futamideje viszont nem haladja meg a két évet.

(3)         Az (1) bekezdés c) pontja nem alkalmazandó azokra a pénzpiaci eszközökre, amelyek kibocsátója vagy kezese valamely tagállam központi hatósága vagy központi bankja, az Európai Központi Bank, az Unió, az Európai Stabilitási Mechanizmus vagy az Európai Beruházási Bank.

10. cikkElfogadható értékpapírosítások

(1)         Az értékpapírosítás akkor tekinthető elfogadhatónak, ha az alábbi összes feltétel teljesül:

a)     a mögöttes kitettség vagy a kitettségek poolja kizárólag hitelviszonyt megtestesítő, elfogadható és kellőképpen diverzifikált értékpapírból áll;

b)     a hitelviszonyt megtestesítő mögöttes elfogadható értékpapír magas hitelminőségű és likvid;

c)     a hitelviszonyt megtestesítő mögöttes elfogadható értékpapír kibocsátáskori jogilag rögzített lejárati ideje legfeljebb 397 nap; vagy hátralévő futamideje legfeljebb 397 nap.

(1a)       A 2. cikk (7) bekezdésének a) pontjában említett magas minőségű, likvid eszközfedezetű értékpapír elfogadható értékpapírosításnak tekintendő.

(1b)       Az eszközfedezetű kereskedelmi értékpapír akkor tekinthető elfogadható értékpapírosításnak, ha az az 575/2013/EU rendeletben említettek szerint likvid és a mögöttes kitettség magas hitelminőségű.

(2)         A Bizottság …-ig [e rendelet közzétételétől számított hat hónap] felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a 44. cikkben meghatározott feltételekkel összhangban az egyszerű, átlátható és szabványosított értékpapírosításról a következő szempontok figyelembevételével:

a)     azon feltételek és körülmények, amelyek mellett és között a mögöttes kitettség vagy a kitettségek poolja kizárólag hitelviszonyt megtestesítő elfogadható értékpapírokból állónak és kellően diverzifikáltnak tekinthető;

b)     azon feltételek és számszerű küszöbértékek, amelyek meghatározzák, hogy a hitelviszonyt megtestesítő mögöttes értékpapírok magas hitelminőségűek és likvidek.

ba) az értékpapírosításra és mögöttes eszközeire vonatkozó átláthatósági követelmények.

Ennek során a Bizottság biztosítja, hogy ez összhangban áll az 575/2013/EU rendelet 460. cikke alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak és a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 135. cikke (2) bekezdésének, és figyelembe veszi a 397 napnál rövidebb kibocsátáskori futamidejű értékpapírosítás sajátos jellemzőit.

A Bizottság továbbá …-ig [e rendelet közzétételétől számított hat hónap] felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el azzal a céllal, hogy az (1a) bekezdés tekintetében meghatározza magas hitelminőségű és likvid eszközfedezetű kereskedelmi értékpapírok azonosítására vonatkozó feltételeket. A Bizottság ennek során biztosítja az EBH ezzel kapcsolatos munkafolyamataival való összhangot, illetve támogatja az EBH ezzel kapcsolatos munkáját.

11. cikkHitelintézeti betétek

A valamely hitelintézeti betét PPA általi befektetésre elfogadható, amennyiben az alábbi összes feltétel teljesül:

a)          a betét kérésre visszafizetendő vagy bármikor visszavonható;

b)          a betét futamideje legfeljebb 12 hónap;

c)          a hitelintézet székhelye valamely tagállamban található, vagy amennyiben a hitelintézet székhelye harmadik országban található, az 575/2013/EU rendeket 107. cikkének (4) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban alkalmazandók rá az uniós jogban meghatározottakkal egyenértékűnek tekintett prudenciális szabályok.

12. cikkElfogadható származtatott pénzügyi eszközök

Valamely származtatott pénzügyi eszköz PPA általi befektetésre elfogadható, amennyiben a 2009/65/EK irányelv 50. cikke (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában említett szabályozott piacon forgalmazzák, vagy arra a 648/2012/EU rendeletben foglalt elszámolási kötelezettség vonatkozik, és amennyiben az alábbi összes feltételnek eleget tesz:

a)          a származtatott eszköz alapterméke kamatláb, devizaárfolyam, valuta vagy e kategóriák egyikét képviselő index;

b)          a származtatott eszköz kizárólag a PPA egyéb befektetéseivel járó kamat- és devizaárfolyam-kockázatok fedezésére szolgál;

c)          a ▌származtatott eszközben érdekelt üzletfelek prudenciális szabályozás és felügyelet hatálya alatt álló és a PPA székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai által engedélyezett kategóriákba tartozó intézmények;

d)          a ▌származtatott eszközök megbízható és ellenőrizhető napi értékelés tárgyát képezik, és a PPA kezdeményezésére ellentételező ügylettel bármikor valós értékükön (fair value) eladhatók, felszámolhatók vagy lezárhatók.

13. cikkElfogadható fordított repomegállapodások

(1)         Pénzpiaci alap akkor köthet fordított repomegállapodást, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)     a PPA-nak legfeljebb két munkanap felmondási idővel bármikor jogában áll felbontani a megállapodást;

b)     a fordított repomegállapodás részeként kapott eszközök piaci értéke mindenkor legalább megegyezik az elosztott készpénz értékével.

(2)         A PPA által fordított repomegállapodás részeként kapott eszközök a 9. cikkben foglalt pénzpiaci eszközök.

(3)         A PPA fordított repomegállapodás részeként nem kaphat a 10. cikkben meghatározott értékpapírosítást. ▌

(4)         A PPA által fordított repomegállapodás részeként kapott eszközöket figyelembe kell venni az e rendeletben meghatározott diverzifikációval és koncentrációval kapcsolatos korlátok kiszámításánál. Ezeket az eszközöket nem lehet értékesíteni, újra befektetni, elzálogosítani vagy másként átruházni.

(5)         A (2) bekezdéstől eltérve, valamely PPA fordított repomegállapodás részeként a 9. cikkben foglaltaktól eltérő likvid átruházható értékpapírokat vagy pénzpiaci eszközöket is kaphat, feltéve hogy ezen eszközök eleget tesznek az alábbi feltételek egyikének:

a)     magas hitelminőségűek és kibocsátójuk vagy kezesük valamely tagállam központi hatósága vagy központi bankja, az Európai Központi Bank, az Unió, az Európai Stabilitási Mechanizmus vagy az Európai Beruházási Bank;

b)     kibocsátójuk vagy kezesük valamely harmadik ország központi hatósága vagy központi bankja, amennyiben az eszköz harmadik országbeli kibocsátója megfelelt a belső minősítésen, a 16–19. cikkben megállapított szabályokkal összhangban ▌.

Az első albekezdéssel összhangban fordított repomegállapodás részeként kapott eszközöket a PPA befektetőinek tudomására kell hozni.

Az első albekezdéssel összhangban fordított repomegállapodás részeként kapott eszközökre alkalmazni kell a 14. cikk (6) bekezdésében meghatározott szabályokat.

(5a)       A PPA akkor vehet fel hitelt, illetve köthet repomegállapodást, ha az alábbi összes feltétel teljesül:

a) a repomegállapodás használata átmeneti jellegű – legfeljebb 7 munkanap – és nem befektetési célokat szolgál;

b) a repomegállapodások keretében kapott összeg nem haladhatja meg az érintett PPA eszközeinek 10%-át, és azt nem lehet elfogadható eszközbe befektetni;

c) a PPA-nak legfeljebb két munkanap felmondási idővel bármikor jogában áll felbontani a megállapodást;

d) a kapott készpénzbiztosíték csak:

– az ÁÉKBV-irányelv 50. cikkének f) pontjában említett szervezeteknél elhelyezett betétben lehet;

– magas minőségű kormányzati kötvényekbe fektethető be;

– fordított repoügyletek céljára használható fel, feltéve, hogy az ügyletek prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekkel jöttek létre, és az ÁÉKBV készpénzben bármikor visszahívhatja a teljes felhalmozott összeget;

– rövid lejáratú pénzpiaci alapokba fektethető be az európai pénzpiaci alapok közös fogalommeghatározásáról szóló iránymutatásban meghatározottak szerint.

Az újra befektetett készpénzbiztosítékot diverzifikálni kell a nem pénzbeli fedezetre vonatkozó diverzifikációs követelményekkel összhangban. A tájékoztatóban egyértelműen tájékoztatni kell a befektetőket az ÁÉKBV biztosítéki politikájáról, készpénzbiztosíték esetén pedig az ÁÉKBV újra-befektetési politikájáról és az abból fakadó kockázatokról is.

II. szakaszA befektetési politikákkal kapcsolatos rendelkezések

14. cikkDiverzifikáció

(1)         A PPA eszközeinek legfeljebb 5%-át fektetheti be az alábbiak egyikébe:

a)     ugyanazon kibocsátó által kibocsátott pénzpiaci eszközök;

b)     ugyanazon hitelintézetnél létesített betétek.

(2)         Az értékpapírosításoknak való összes kitettség összértéke nem haladhatja meg a PPA eszközeinek 10%-át.

(3)         A PPA-nak ugyanazon partnerével szembeni, ▌származtatott ügyletekből származó aggregált kockázati kitettsége nem haladhatja meg eszközei értékének 5%-át.

(4)         A PPA ugyanazon partnerének fordított repomegállapodások keretében a PPA által átadott készpénz aggregált összege nem haladhatja meg a PPA eszközértékének 10%-át.

(5)         Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott egyedi korlátoktól függetlenül sem az államkötvényekkel foglalkozó PPA-k, sem a standard PPA-k nem vonhatják össze az alábbiakat, amennyiben ezzel az egy intézményben befektetett eszközeik aránya meghaladná az eszközeik 8%-át:

a)     az intézmény által kibocsátott pénzpiaci eszközökbe való befektetések;

b)     az intézménynél elhelyezett betétek;

c)     ▌származtatott pénzügyi eszközök, amelyek az intézménnyel szemben partnerkockázati kitettséget eredményeznek.

(6)         Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve, valamely illetékes hatóság engedélyezheti a PPA-nak, hogy a kockázatmegosztás elvével összhangban eszközeinek akár 100%-át olyan pénzpiaci eszközökbe fektesse, amelyeknek kibocsátója vagy kezese valamely tagállam központi, regionális vagy helyi hatósága, illetve központi bankja, az Európai Központi Bank, az Unió, az Európai Stabilitási Mechanizmus vagy az Európai Beruházási Bank, harmadik ország központi hatósága vagy központi bankja, illetve olyan nemzetközi szervezet, amelynek egy vagy több tagállam a tagja.

Az első albekezdés csak akkor alkalmazandó, ha az alábbi követelmények mindegyike teljesül:

a)     a PPA a kapcsolódó kibocsátó legalább hat különböző kibocsátásából származó pénzpiaci eszközzel rendelkezik;

b)     a PPA az ugyanazon kibocsátásból származó pénzpiaci eszközökbe történő befektetést eszközei legfeljebb 30%-ára korlátozza;

c)     a PPA az alap szabályzatában vagy létesítő okiratában kimondottan megemlíti a tagállamok központi, regionális vagy helyi hatóságait vagy központi bankjait, az Európai Központi Bankot, az Uniót, az Európai Stabilitási Mechanizmust vagy az Európai Beruházási Bankot, az Európai Beruházási Alapot, az Európai Stratégiai Beruházási Alapot, harmadik ország központi hatóságát vagy központi bankját, az államadósság-instrumentumokat, a Nemzetközi Valutaalapot, a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankot, a Nemzetközi Fizetések Bankját, az Európa Tanács Fejlesztési Bankját és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot, valamint bármely egyéb olyan nemzetközi szervezetet, amelynek egy vagy több tagállam tagja mint azon pénzpiaci eszközök kibocsátóját vagy kezesét, amelyekbe eszközei több mint 5%-át befektetni szándékozik;

d)     a PPA tájékoztatójában vagy forgalmazási közleményeiben nyilatkozatban hívja fel a figyelmet ezen eltérés alkalmazására, és feltünteti a tagállamok központi, regionális vagy helyi hatóságait vagy központi bankjait, az Európai Központi Bankot, az Uniót, az Európai Stabilitási Mechanizmust vagy az Európai Beruházási Bankot, az Európai Beruházási Alapot, az Európai Stratégiai Beruházási Alapot, harmadik ország központi hatóságát vagy központi bankját, a Nemzetközi Valutaalapot, a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankot, a Nemzetközi Fizetések Bankját vagy bármely egyéb olyan nemzetközi szervezetet, amelynek egy vagy több tagállam tagja mint azon pénzpiaci eszközök kibocsátóját vagy kezesét, amelyekbe eszközei több mint 5%-át befektetni szándékozik.

(7)         Azok a társaságok, amelyek a 83/349/EGK tanácsi irányelvben(13) szabályozott összevont (konszolidált) éves beszámolók elkészítése szempontjából vagy az elfogadott nemzetközi számviteli szabályokkal összhangban egy vállalkozáscsoporthoz tartoznak, az (1)–(5) bekezdésben említett korlátok számítása céljából egy jogalanynak minősülnek.

15. cikkKoncentráció

(1)         A PPA nem rendelkezhet egyetlen intézmény által kibocsátott pénzpiaci eszközök több mint 5%-ával.

(2)         Az (1) bekezdésben meghatározott korlát nem vonatkozik a pénzpiaci eszközök azon részesedéseire, amelyeket valamely tagállam központi, regionális vagy helyi hatósága vagy központi bankja, az Európai Központi Bank, az Unió, az Európai Stabilitási Mechanizmus vagy az Európai Beruházási Bank, harmadik ország központi hatósága vagy központi bankja vagy olyan nemzetközi szervezet bocsát ki vagy garantál, amelynek egy vagy több tagállam tagja.

III. szakaszA PÉNZPIACI ESZKÖZÖK HITELMINŐSÉGE

16. cikkBelső értékelési eljárás

(1)         A PPA kezelője a pénzpiaci eszközök hitelminőségének meghatározása tekintetében prudens ▌belső értékelési eljárást dolgoz ki, hajt végre és alkalmaz ▌, figyelembe véve az eszköz kibocsátóját és magának az eszköznek a jellemzőit.

(1a)       A PPA kezelője biztosítja, hogy a belső értékelési eljárás alkalmazása során felhasznált információk megfelelő minőségűek és naprakészek legyenek, valamint megbízható forrásokból származzanak.

(2)         A belső értékelési eljárás ▌prudens, ▌szisztematikus és folyamatos hozzárendelési módszertanon alapul. A PPA kezelőjének a korábbi tapasztalatok és empirikus bizonyítékok alapján – ideértve az utótesztelést is – validálnia kell az alkalmazott módszertanokat.

(3)         A belső értékelési eljárásnak összhangban kell lennie az alábbi általános alapelvekkel:

a)      ▌hatékony eljárást kell létrehoznia a kibocsátók jellemzőivel kapcsolatos naprakész releváns információk megszerzésére;

b)      a PPA kezelője megfelelő intézkedéseket fogad el és hajt végre annak biztosítására, hogy a hitelminősítés az ▌ésszerűen rendelkezésre álló és releváns információ alapos elemzésére alapuljon, és kiterjedjen a kibocsátó hitelképességét befolyásoló minden tényezőre;

c)     a PPA kezelője folyamatosan ellenőrzi a belső értékelési eljárást, és félévente felülvizsgálja az összes hitelminősítést. A kezelő minden olyan esetben felülvizsgálja a belső értékelését, amikor valamilyen lényeges változás kihathat a kibocsátóra vonatkozó hitelminősítésére.

d)     a belső értékelési eljárás alkalmazásakor a PPA kezelője a hitelminősítő intézetekről szóló 1060/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2013. május 21-i 462/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján és azzal összhangban jár el;

e)      a PPA kezelője legalább félévente felülvizsgálja a hitelminősítési módszertanokat annak meghatározása érdekében, hogy megfelelnek-e az aktuális portfoliónak és a külső feltételeknek, és a felülvizsgálat eredményét továbbítja az illetékes hatóságoknak;

f)      a belső értékelési eljárások során használt módszertanok, modellek és a kulcsfontosságú minősítési előfeltevések módosításakor a PPA kezelője a lehető leghamarabb ▌felülvizsgálja az összes érintett belső hitelminősítést;

g)      a belső hitelminősítéseket és azok PPA kezelője általi időszaki felülvizsgálatát nem végezhetik olyan személyek, akik a PPA portfoliókezelését végzik, vagy azért felelősek.

17. cikkBelső

hitelminősítési eljárás

(1)         A ▌belső értékelési eljárással összhangban kialakított hitelminősítési eljárás alapján hitelminősítést kell rendelni minden olyan pénzpiacieszköz-kibocsátóhoz, amelynek eszközeibe a PPA befektetni szándékozik.

(2)         A hitelminősítési eljárás felépítésének összhangban kell lennie az alábbi általános alapelvekkel:

a)     az eljárás magában foglalja a kibocsátó hitelkockázatának számszerűsítését, figyelembe véve a nemteljesítés relatív kockázatát;

b)     az eljárásnak figyelembe kell vennie a kibocsátó hitelkockázatát, és dokumentálja a hitelkockázat meghatározásához alkalmazott kritériumokat;

c)     az eljárásnak figyelembe kell vennie a pénzpiaci eszközök rövid távú természetét.

(3)         Az (1) bekezdésben említett hitelminősítés olyan kritériumokon alapul, amelyek teljesítik az alábbi követelményeket:

a)     legalább mennyiségi és minőségi mutatókat kell tartalmazniuk az eszköz kibocsátójáról, valamint a makroökonómiai és pénzpiaci helyzetről;

b)     utalniuk kell a mennyiségi és minőségi mutatók értékeléséhez használt, közös számszerű és minőségi referenciaértékekre;

c)     megfelelőnek kell lenniük az adott kibocsátótípus vonatkozásában. Legalább az alábbi különböző kibocsátótípusokat kell megkülönböztetni: szuverén, regionális vagy helyi hatóság, pénzügyi vállalat és nem pénzügyi vállalat.

d)     Értékpapírosításnak való kitettség esetében figyelembe kell venni a kibocsátó hitelkockázatát, az értékpapírosítás szerkezetét, valamint a mögöttes eszközök hitelkockázatát.

18. cikkDokumentáció

(1)         Valamely PPA kezelője dokumentálja a belső értékelési eljárást és a belső minősítési rendszert. E dokumentáció tartalmazza a következőket:

a)     a belső értékelési eljárások és minősítési rendszerek kialakítása és működésük részletei oly módon, hogy az illetékes hatóságok megérthessék a különböző fokozatokhoz való hozzárendelést, és értékelhessék a fokozatokhoz való hozzárendelés megfelelőségét;

b)     a minősítési kritériumok és a felülvizsgálati gyakoriság kiválasztásának oka és a kiválasztást támogató elemzés. Ezen elemzésnek tartalmaznia kell a minősítési kritériumok kiválasztásához használt paramétereket, modellt, valamint a modell korlátait;

c)     a belső értékelési eljárásban bekövetkező valamennyi fontos változás, ideértve a változások kiváltó okainak azonosítását is;

d)     a belső értékelési eljárás szervezési tényezői, beleértve a minősítési folyamatot és a belső kontrollstruktúrát;

e)     a kibocsátók és elismert kezesek teljes belső minősítéstörténete;

f)      a belső minősítések hozzárendelésének időpontjai;

g)     a belső minősítést eredményező kulcsfontosságú adatok és módszertan, ideértve a kulcsfontosságú minősítési előfeltevéseket is;

h)     a belső minősítés hozzárendeléséért felelős személy vagy személyek.

(2)         A PPA szabályzatában vagy létesítő okiratában részletesen ismertetni kell a belső értékelési eljárást, az (1) bekezdésben említett dokumentumokat pedig a PPA illetékes hatóságainak és a PPA kezelője illetékes hatóságainak kérésére rendelkezésre kell bocsátani.

19. cikkFelhatalmazáson alapuló jogi aktusok

A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 44. cikknek megfelelően fogadjon el felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat az alábbiak meghatározása céljából:

a)          azon feltételek, amelyek mellett a hozzárendelési módszertan prudensnek, ▌szisztematikusnak és folyamatosnak tekinthető, valamint a 16. cikk (2) bekezdésében említett validálási feltételek;

b)          az egyes minősítési fokozatok meghatározása a kibocsátó hitelkockázatának 17. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett számszerűsítésére, valamint a 17. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett, a hitelkockázat számszerűsítésének megállapítására vonatkozó kritériumokra való hivatkozással;

c)          pontos referenciaértékek minden egyes minőségi mutató, és számszerű referenciaértékek minden egyes mennyiségi mutató vonatkozásában. A mutatók ezen referenciaértékeit minden egyes minősítési fokozat esetében a 17. cikk (3) bekezdésében említett kritériumok figyelembevételével kell meghatározni;

d)          a 16. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett lényeges változás jelentése.

20. cikkA hitelminőség értékelésének irányítása

(1)         A belső értékelési eljárásokat a PPA kezelőjének felső vezetése, irányító testülete, és ha van ilyen, a felügyeleti feladatkört ellátó egysége hagyja jóvá.

E feleknek jól kell ismerniük a belső értékelési eljárásokat, a belső minősítési rendszereket és a kezelő hozzárendelési módszertanait, valamint részletesen ismerniük kell a kapcsolódó jelentéseket.

(2)         A PPA hitelkockázati profiljának belső minősítéseken alapuló elemzése az (1) bekezdésben említett felek felé történő jelentéstétel lényeges részét képezi. A jelentéstételnek tartalmaznia kell legalább a minősítési fokozatokhoz rendelet kockázati profilt, a fokozatok közötti migrációt, a releváns paraméterek becslését fokozatonként, valamint a realizált nemteljesítési ráták összehasonlítását. A jelentéstétel gyakorisága az információ jelentőségétől és típusától függ, és legalább éves rendszerességű.

(3)         A felső vezetésnek folyamatosan biztosítania kell a belső értékelési eljárás megfelelő működését.

A felső vezetést rendszeresen tájékoztatni kell a belső értékelési eljárás eredményeiről, azon területekről, ahol hiányosságokat tártak fel, valamint a korábban feltárt hiányosságok felszámolására tett erőfeszítések és intézkedések állásáról.

III. fejezetA PPA-k kockázatkezelésére vonatkozó kötelezettségek

21. cikkA rövid lejáratú PPA portfóliószabályai

A rövid lejáratú PPA-nak mindenkor meg kell felelnie az alábbi portfóliókövetelményeknek:

a)          portfóliójának súlyozott átlagos lejárata (WAM) nem haladhatja meg a 60 napot;

b)          portfóliójának súlyozott átlagos élettartama (WAL) nem haladhatja meg a 120 napot;

c)          eszközei legalább 10%-ának napi lejáratú eszközökből kell állnia. A rövid lejáratú PPA nem szerezhet napi lejáratú eszközöktől eltérő eszközöket, amennyiben ez az eszközszerzés azt jelentené, hogy portfóliójának kevesebb mint 10%-át fekteti napi lejáratú eszközökbe;

d)          eszközei legalább 20%-ának heti lejáratú eszközökből kell állnia. A rövid lejáratú PPA nem szerezhet heti lejáratú eszközöktől eltérő eszközöket, amennyiben ez az eszközszerzés azt jelentené, hogy portfóliójának kevesebb mint 20%-át fekteti heti lejáratú eszközökbe; E számítás céljából pénzpiaci eszközök is számíthatók a heti lejáratú eszközök közé azok 5%-a erejéig, feltéve, hogy azok határidős ügylet keretében a következő 5 munkanapon belül eladhatók.

da)        A napi és heti likviditási követelményeket a c) és d) pontokban meg kell emelni a következők szerint:

             – a c) pontban az amortizált bekerülési értéken való elszámolással értékelt PPA-k eszközeinek 5%-ával;

             – a d) pontban az amortizált bekerülési értéken való elszámolással értékelt PPA-k eszközeinek 10%-ával;

22. cikkA standard PPA portfóliószabályai

(1)         A standard PPA-nak meg kell felelnie az alábbi követelmények mindegyikének:

a)     portfóliójának mindenkori súlyozott átlagos lejárata (WAM) nem haladhatja meg a 6 hónapot;

b)     portfóliójának mindenkori súlyozott átlagos élettartama (WAL) nem haladhatja meg a 12 hónapot;

c)     eszközei legalább 10%-ának napi lejáratú eszközökből kell állnia. A standard PPA nem szerezhet napi lejáratú eszközöktől eltérő eszközöket, amennyiben ez az eszközszerzés azt jelentené, hogy portfóliójának kevesebb mint 10%-át fekteti napi lejáratú eszközökbe.

d)     eszközei legalább 20%-ának heti lejáratú eszközökből kell állnia. A standard PPA nem szerezhet heti lejáratú eszközöktől eltérő eszközöket, amennyiben ez az eszközszerzés azt jelentené, hogy portfóliójának kevesebb mint 20%-át fekteti heti lejáratú eszközökbe. E számítás céljából pénzpiaci eszközök is számíthatók a heti lejáratú eszközök közé azok 5%-a erejéig, feltéve, hogy azok határidős ügylet keretében a következő 5 munkanapon belül eladhatók.

da)   A napi és heti likviditási követelményeket a c) és d) pontokban meg kell emelni a következők szerint:

        – a c) pontban az amortizált bekerülési értéken való elszámolással értékelt PPA-k eszközeinek 5%-ával;

        – a d) pontban az amortizált bekerülési értéken való elszámolással értékelt PPA-k eszközeinek 10%-ával;

(2)         A standard PPA eszközei legfeljebb 10%-át fektetheti ugyanazon intézmény által kibocsátott pénzpiaci eszközökbe.

(3)         A (2) bekezdésben meghatározott egyedi korláttól függetlenül, és eltérést alkalmazva, a standard PPA összevonhatja az alábbiakat, amennyiben ezzel az egy intézményben befektetett eszközeinek aránya eléri az eszközök 15%-át:

a)     az intézmény által kibocsátott pénzpiaci eszközökbe való befektetések;

b)     az intézménynél elhelyezett betétek;

c)     ▌származtatott pénzügyi eszközök, amelyek az intézménnyel szemben partnerkockázati kitettséget eredményeznek.

(4)         A PPA befektetőinek tudomására kell hozni minden olyan portfólióeszközt, amelybe a standard PPA a (2) és (5) bekezdés szerint befektet.

(5)         A standard PPA nem lehet állandó nettó eszközértékű PPA.

23. cikkPPA-hitelminősítések

Amennyiben egy PPA külső hitelminősítést kér, arra a hitelminősítő intézetekről szóló 1060/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2013. május 21-i 462/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásai irányadók, és a hitelminősítést azokkal összhangban kell elvégezni.

24. cikk„Ismerd az ügyfeledet” elv

(1)         A PPA kezelője eljárásokat hoz létre, hajt végre és alkalmaz, valamint kellő gondossággal eljár annak érdekében, hogy azonosítsa a pénzpiaci alap befektetőinek számát, azok szükségleteit és magatartását, valamint részesedésük mértékét azzal a céllal, hogy pontosan előreláthassa több befektető egyidejű visszaváltási kérelmének hatását, figyelembe véve legalább a befektető típusát, az alapon belül egyetlen befektető tulajdonában lévő részvények számát, valamint a beáramlások és kiáramlások alakulását. E célból a PPA kezelője figyelembe veszi legalább az alábbi tényezőket:

a)     a befektetők készpénzszükségleteiben felismerhető minták;

b)     a befektető típusa;

c)     a különböző befektetők kockázatkerülése;

d)     a PPA különböző befektetői közötti korreláció foka vagy szoros kapcsolatok;

da)   a részvények alapon belüli számának ciklikus alakulása.

(1a)       Amennyiben a PPA befektetői közvetítők útján intézik befektetéseiket, a PPA kezelője bekéri, a közvetítő pedig biztosítja azokat az adatokat, amelyek lehetővé teszik a PPA kezelője számára, hogy megfelelően kezelje a PPA likviditását és befektetői bázisának koncentrációját.

(2)         A PPA kezelője biztosítja, hogy:

a)     egyetlen befektető birtokában lévő befektetési jegyek vagy részvények értéke se haladja meg semmilyen esetben a napi lejáratú eszközök értékét;

b)     egyetlen befektető általi visszaváltás se befolyásolja lényegileg a PPA likviditási profilját.

25. cikkStresszteszt

(1)         Minden PPA esetében megfelelő stressztesztelési eljárásokat kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik a gazdasági körülmények olyan lehetséges eseményeinek vagy jövőbeni változásainak azonosítását, amelyek kedvezőtlenül hathatnak a PPA-ra. A PPA kezelője rendszeres stressztesztelést végez, valamint cselekvési tervet dolgoz ki a különböző forgatókönyvekre. Az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-k esetében továbbá a stresszteszteknek a különféle forgatókönyvek tekintetében meg kell becsülniük az egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó állandó nettó eszközérték és az egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó valós nettó eszközérték különbözetét.

A stresszteszteket objektív kritériumokra kell alapozni, és mérlegelni kell a lehetséges súlyos forgatókönyvek hatásait. A stressztesztelési forgatókönyveknek legalább az alábbi tényezőket magukban foglaló referenciaparamétereket kell figyelembe ▌venniük ▌:

a)     a PPA portfóliójában tárolt eszközök likviditási szintjében bekövetkező hipotetikus változások;

b)     a PPA portfóliójában tárolt eszközök hitelkockázati szintjében bekövetkező hipotetikus változások, ideértve hiteleseményeket és minősítési eseményeket is;

c)     a kamatlábak hipotetikus változásai;

d)     a visszaváltás hipotetikus szintjei;

da)   a portfólión belüli részvények kamatlábait rögzítő indexek közötti különbségek hipotetikus növelése vagy csökkentése;

db)   a gazdaság egészét érintő hipotetikus makroszintű sokkhatások.

(2)         Az államkötvényekkel foglalkozó állandó nettó eszközértékű PPA-k és a lakossági állandó nettó eszközértékű PPA-k esetében továbbá a stresszteszteknek a különféle forgatókönyvek tekintetében meg kell becsülniük az egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó állandó nettó eszközérték és az egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó nettó eszközérték különbözetét. A stresszteszt eredményei alapján a PPA kezelője helyreállítási tervet dolgoz ki a különböző lehetséges forgatókönyvekre. A helyreállítási tervet az illetékes hatóságoknak jóvá kell hagyniuk.

(4)         A stresszteszteket a PPA ▌igazgatótanácsa által meghatározott gyakorisággal kell elvégezni, annak mérlegelését követően, hogy a piaci feltételek fényében mi tekinthető megfelelő és ésszerű időköznek, valamint a PPA tervezett portfólióátalakításának mérlegelését követően. E gyakoriságnak legalább negyedévesnek kell lennie.

(4a)       Ha a stresszteszt a PPA sebezhetőségét tárja fel, a PPA kezelőjének intézkednie kell a PPA megerősítése érdekében, többek között a PPA eszközei likviditásának vagy minőségének megerősítését célzó lépések útján, és a megtett intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot.

(5)         A stresszteszt eredményeiről részletes jelentést és cselekvési tervre irányuló javaslatot kell vizsgálat céljából a PPA ▌igazgatótanácsa elé terjeszteni. Az igazgatótanács szükség esetén módosítja a javasolt cselekvési tervet, és jóváhagyja a végleges cselekvési tervet. A jelentést legalább öt évig meg kell őrizni.

(6)         Az (5) bekezdésben említett jelentést be kell nyújtani a PPA ▌illetékes hatóságához. Az illetékes hatóságok megküldik a jelentést az ESMA-nak.

IV. fejezetÉrtékelési szabályok

és számviteli kezelés

26. cikk

A PPA eszközeinek értékelése

(1)         A pénzpiaci alap eszközeit legalább naponta kell értékelni. Az értékelés eredményeit naponta közzéteszik a PPA honlapján. A 27. cikk (4) bekezdése a) és b) pontjának sérelme nélkül az értékelést egy független harmadik fél végzi a piaci árazás vagy a modellalapú árazás módszerével. Az értékelést nem végezheti sem maga a PPA, sem a hozzá kapcsolódó eszközkezelő, sem a PPA szponzora.

(2)         A 27. cikk (4) bekezdése b) pontjának sérelme nélkül a pénzpiaci alap eszközeit – amikor csak lehetséges – piaci árazás alkalmazásával kell értékelni.

(3)         Piaci árazáskor az eszközöket az eladási és vételi ár közül a prudensebb értékelést biztosító áron kell értékelni, kivéve, ha az intézmény képes paci középárfolyamon zárni. Piaci árazáshoz csak elismert, független árképző szervezetek által szolgáltatott minőségi piaci adatok használhatók fel, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti indokolatlan mértékben a napon belüli elszámolást. A piaci adatok minőségét az alábbi tényezők alapján kell értékelni:

a)     a partnerek száma és minősége;

b)     a szóban forgó eszköz mennyisége és piaci forgalma;

c)     a kibocsátás nagysága, valamint azon kibocsátás aránya, amelyet a PPA vásárolni vagy értékesíteni tervez;

(4)         Ha piaci árazásra nincs mód, vagy a piaci adatok minősége nem megfelelő, a pénzpiaci alap eszközeit modellalapú árazással, konzervatív megközelítésben kell értékelni. A modellnek pontos becslést kell nyújtania az eszköz belső értékéről, az alábbi legfontosabb, naprakész tényezők alapján:

a)     a szóban forgó eszköz mennyisége és piaci forgalma;

b)     a kibocsátás nagysága, valamint azon kibocsátás aránya, amelyet a PPA vásárolni vagy értékesíteni tervez;

c)     az eszközzel járó piaci kockázat, kamatkockázat és hitelkockázat.

A modellalapú árazás alkalmazása esetén az amortizált bekerülési értéken alapuló értékelési módszer nem alkalmazható.

Modellalapú árazáshoz csak elismert, független árképző szervezetektől származó árazási adatokat lehet használni, és a PPA illetékes hatóságának jóvá kell hagynia a modell árazási módszerét.

(5)         Az (1)–(4) bekezdésektől eltérve az államkötvényekkel foglalkozó állandó nettó eszközértékű PPA-k és lakossági állandó nettó eszközértékű PPA-k eszközei az amortizált bekerülési értéken alapuló módszer felhasználásával is értékelhetők.

27. cikk

Az egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó nettó eszközérték kiszámítása

(1)         A 2. cikk 13b. pontjának sérelme nélkül az egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó tényleges nettó eszközértéket a PPA piaci vagy modellalapú árazás szerint értékelt összes eszközének és összes kötelezettségének különbözetét a PPA kintlévő befektetési jegyeinek vagy részvényeinek számával elosztva kell kiszámítani.

Az első albekezdés valamennyi PPA-ra alkalmazandó, ideértve az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-kat, az államkötvényekkel foglalkozó, valamint a lakossági állandó nettó eszközértékű PPA-kat is.

(2)         Az egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó tényleges nettó eszközértéket a legközelebbi bázispontra vagy – amennyiben a nettó eszközértéket pénzegységben teszik közzé – azzal egyenértékű számértékre kell kerekíteni.

(3)         A PPA egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó tényleges nettó eszközértékét legalább naponta ki kell számítani.

(4)         Az egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó tényleges nettó eszközérték (1)–(3) bekezdésekkel összhangban történő kiszámításán túlmenően az alacsony volatilitású állandó nettó eszközértékű PPA-k közzé tehetnek egy befektetési jegyenkénti vagy részvényenkénti állandó nettó eszközértéket is, amennyiben a következő feltételek mindegyike teljesül:

a) a kevesebb mint 90 napos hátralévő futamidővel rendelkező eszközök esetében az amortizált bekerülési értéken alapuló értékelési módszert alkalmazzák; a 90 napot meghaladó hátralévő futamidővel rendelkező eszközök árát a piaci vagy a modellalapú árazás módszerével számítják ki;

b) amennyiben a befektetési jegyenkénti vagy részvényenkénti állandó nettó eszközérték és az egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó tényleges nettó eszközérték közötti eltérés mértéke nem haladja meg a 20 bázispontot, az értékelés céljából az eszközértéket két tizedesjegyig kerekítik, ezt meghaladó eltérés esetén négy tizedesjegyig;

c) amennyiben a befektetési jegyenkénti vagy részvényenkénti állandó nettó eszközérték és az egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó tényleges nettó eszközérték közötti eltérés mértéke nem haladja meg a 20 bázispontot, a visszaváltás vagy jegyzés a befektetési jegyenkénti vagy részvényenkénti állandó nettó eszközértéken történik;

d) amennyiben a befektetési jegyenkénti vagy részvényenkénti állandó nettó eszközérték és az egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó tényleges nettó eszközérték közötti eltérés mértéke meghaladja a 20 bázispontot, a visszaváltás vagy jegyzés az egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó, 4 tizedesjegyig kerekített tényleges nettó eszközértéken vagy annál alacsonyabb értéken történik;

e) a potenciális befektetők a szerződéskötést megelőzően írásban egyértelműen tájékoztatást kapnak azon körülményekről, amelyek fennállása esetén az alap már nem biztosítja az állandó nettó eszközértéken történő visszaváltást vagy jegyzést;

f) az egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó állandó nettó eszközérték és tényleges nettó eszközérték közötti különbséget folyamatosan ellenőrizni kell, és naponta közzé kell tenni a PPA weboldalán.

(5)         Négy évvel e rendelet hatálybalépése után a Bizottság elvégzi a rendelet hatásának és végrehajtásának felülvizsgálatát, ideértve a 27. cikk (4) bekezdésének d) pontjában említett védelmi mechanizmusok alkalmazásának gyakoriságát is, és a felülvizsgálati jelentést benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Az alacsony volatilitású állandó nettó eszközértékű PPA-knak az e rendelet keretében kiadott engedélyek az e rendelet hatálybalépésétől számított öt év elteltével lejárnak.

A Bizottság megvizsgálja, hogy az alacsony volatilitású állandó nettó eszközértékű PPA-k megfelelően kezelték-e az uniós pénzügyi rendszert érintő rendszerszintű kockázatokat, illetve a pénzügyi rendszer egészének vagy bármely részének pénzügyi stabilitását fenyegető veszélyeket. A vizsgálat eredménye és a pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatás fényében a Bizottság jogalkotási javaslatokat terjeszt elő az első albekezdéssel összhangban, ennek keretében megvizsgálva a második albekezdés törlésének lehetőségét.

28. cikkKibocsátási és visszaváltási ár

(1)         A PPA befektetési jegyeit vagy részvényeit a PPA egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó nettó eszközértékével megegyező áron kell kibocsátani vagy visszaváltani, kivéve az alacsony volatilitású állandó nettó eszközértékű PPA-k befektetési jegyeit vagy részvényeit, amelyek kibocsátását és visszaváltását a 27. cikk (4) bekezdése szabályozza.

(2)         Az (1) bekezdéstől eltérve, a lakossági állandó nettó eszközértékű PPA-k és az államkötvényekkel foglalkozó állandó nettó eszközértékű PPA-k befektetési jegyeit vagy részvényeit a szóban forgó PPA-k egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó állandó nettó eszközértékével megegyező áron kell kibocsátani vagy visszaváltani.

Va. fejezetAz államkötvényekkel foglalkozó állandó nettó eszközértékű PPA-kra, a lakossági állandó nettó eszközértékű PPA-kra és az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-kra vonatkozó egyedi követelmények

34a. cikk

Az államkötvényekkel foglalkozó állandó nettó eszközértékű PPA-kra és a lakossági állandó nettó eszközértékű PPA-kra vonatkozó további követelmények

A PPA csak akkor használhatja az amortizált bekerülési értéken alapuló módszert az értékelésre, csak akkor hirdethet állandó nettó eszközértéket befektetési jegyenként vagy részvényenként, és csak akkor kerekítheti az egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó állandó nettó eszközértéket a legközelebbi százalékpontra vagy – amennyiben a nettó eszközértéket pénzegységben teszik közzé – azzal egyenértékű számértékre, ha kimondottan államkötvényekkel foglalkozó vagy lakossági állandó nettó eszközértékű PPA-ként engedélyezték, illetve ha a 27. cikk (4) bekezdésének hatálya alá tartozó alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA.

34b. cikk

Az államkötvényekkel foglalkozó állandó nettó eszközértékű PPA-kra, a lakossági állandó nettó eszközértékű PPA-kra és az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-kra vonatkozó likviditási díjak és visszaváltási korlátozások

(1)       Az államkötvényekkel foglalkozó állandó nettó eszközértékű PPA vagy lakossági állandó nettó eszközértékű PPA vagy alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA kezelője prudens, szigorú, szisztematikus és folyamatos belső értékelési eljárást dolgoz ki, hajt végre és alkalmaz következetesen a PPA-ra alkalmazandó heti likviditási küszöbértékek meghatározása céljából. A heti likviditási küszöbérték kezelése során az alábbi eljárások alkalmazandók:

a)          Ha a heti lejáratú eszközök aránya a PPA teljes eszközállományának 30%-a alá esik, a PPA kezelőjének és igazgatótanácsának az alábbiakat kell teljesítenie:

i.           A kezelő azonnal tájékoztatja a PPA igazgatótanácsát. A PPA igazgatótanácsa dokumentációval ellátott helyzetértékelést készít a megfelelő intézkedés megállapítása érdekében, figyelembe véve a PPA befektetőinek érdekeit, és eldönti, hogy alkalmaz-e egyet vagy többet a következő intézkedések közül:

– a visszaváltásra vonatkozó likviditási díjak, amelyek megfelelően tükrözik a PPA-nak a likviditás megvalósításával kapcsolatos költségét, és biztosítják, hogy azok a befektetők, akik nem váltanak vissza, ne szenvedjenek méltánytalan hátrányt, amikor más befektetők visszaváltják befektetési jegyeiket vagy részvényeiket az időszak során;

– visszaváltási korlátozások alkalmazása, amelyek értelmében bármely 15 munkanapos időszakban a PPA befektetési jegyeinek vagy részvényeinek legfeljebb 10%-a váltható vissza egyazon munkanapon belül;

– a visszaváltások felfüggesztése legfeljebb 15 munkanapra; vagy

– nincs azonnali intézkedés.

b)          Ha a heti lejáratú eszközök aránya a PPA teljes eszközállományának 10%-a alá esik, a PPA kezelőjének és igazgatótanácsának az alábbiakat kell teljesítenie:

i.         A kezelő azonnal tájékoztatja a PPA igazgatótanácsát. A PPA igazgatótanácsa dokumentációval ellátott helyzetértékelést készít a megfelelő intézkedés megállapítása érdekében, figyelembe véve a PPA befektetőinek érdekeit, és eldönti, hogy alkalmaz-e egyet vagy többet a következő intézkedések közül:

– a visszaváltásra vonatkozó likviditási díjak, amelyek megfelelően tükrözik a PPA-nak a likviditás megvalósításával kapcsolatos költségét, és biztosítják, hogy azok a befektetők, akik nem váltanak vissza, ne szenvedjenek méltánytalan hátrányt, amikor más befektetők visszaváltják befektetési jegyeiket vagy részvényeiket az időszak során;

– a visszaváltások felfüggesztése legfeljebb 15 napra;

c)          Miután a PPA igazgatótanácsa eldöntötte, hogyan intézkedik a fenti a) és b) pontban ismertetett esetben, késedelem nélkül megadja a döntésével kapcsolatos részleteket a PPA illetékes hatóságának.

VI. fejezetKülső támogatás

35. cikkKülső támogatás

(1)         A PPA nem részesülhet külső támogatásban.

(3)         A külső támogatás olyan, harmadik fél – beleértve a PPA szponzorát – által kínált közvetlen vagy közvetett támogatás, amelynek célja vagy tényleges eredménye a PPA likviditásának garantálása vagy a PPA egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó nettó eszközértékének stabilizálása.

A külső támogatás az alábbiakat foglalja magában:

a)     harmadik féltől származó készpénzinjekciók;

b)     a PPA eszközeinek harmadik fél általi megvásárlása emelt áron;

c)     a PPA befektetési jegyeinek vagy részvényeinek harmadik fél általi megvásárlása az alap likviditásának biztosítása céljából;

d)     harmadik fél által kibocsátott, bármiféle explicit vagy implicit garancia, biztosíték vagy támogatási levél a PPA javára;

e)     harmadik fél bármely olyan fellépése, amelynek közvetlen vagy közvetett célja a PPA likviditási profiljának, valamint jegyenkénti vagy részvényenkénti nettó eszközértékének fenntartása.

VII. fejezetÁtláthatósági követelmények

37. cikkÁtláthatóság

(1)         A PPA befektetői legalább hetente megkapják a következő információkat:

a) a PPA likviditási profilja, ideértve az egy napon és az egy héten belül lejáró befektetések összesített részarányát, valamint az e likviditás megvalósítási módja;

b) a hitelprofil és a portfólió összetétele;

c) a PPA súlyozott átlagos lejárata és súlyozott átlagos élettartama;

d) a PPA öt legjelentősebb befektetőjének összesített koncentrációja.

(2)         Az (1) bekezdésben foglalt követelmények teljesítésén túl az államkötvényekkel foglalkozó állandó nettó eszközértékű PPA-k, a lakossági állandó nettó eszközértékű PPA-k és az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-k a következőkről is tájékoztatják befektetőiket:

a) az eszközök összértéke;

b) a súlyozott átlagos lejárat és a súlyozott átlagos élettartam;

c) a futamidő szerinti bontás;

d) az egy napon belül lejáró eszközök aránya a portfólión belül;

e) az egy héten belül lejáró eszközök aránya a portfólión belül;

f) a nettó hozam;

g) a piaci árhoz viszonyított napi indikatív érték négy tizedesjegy pontossággal;

h) a PPA portfólióban tárolt eszközökkel kapcsolatos olyan információk, mint a név, az ország, a lejárat és az eszköz típusa (ideértve a partner adatait is, amennyiben viszonteladási szerződésről van szó);

i) a honlapon közzétettek szerinti nettó eszközérték;

(3)         A PPA rendszeresen tájékoztatást tesz közzé arról, hogy a teljes portfóliójának milyen arányát teszik ki az alábbi eszközök:

a) a PPA szponzora által kibocsátott pénzpiaci eszközök;

b) adott esetben a PPA szponzora által végrehajtott értékpapírosítások;

c) ha a szponzor hitelintézet, a PPA szponzora által letétbe helyezett készpénz; valamint

d) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek üzletfele szerepében a PPA szponzorának való kitettség.

(4)         Amennyiben a PPA szponzora a PPA részvényeibe vagy befektetési jegyeibe fektet be, az alap közli a PPA többi befektetőjével a szponzor által a PPA-ba befektetett teljes összeget, majd ezt követően értesíti a többi befektetőt a tulajdonában lévő részvények vagy befektetési jegyek összességében bekövetkező változásokról.

38. cikkJelentéstétel az illetékes hatóságoknak

(1)         A PPA kezelője az általa kezelt minden PPA esetében legalább negyedévente jelentést tesz a PPA illetékes hatóságának. A kezelő kérésre tájékoztatást nyújt a kezelő illetékes hatóságának is, amennyiben utóbbi különbözik a PPA illetékes hatóságától.

(2)         Az (1) bekezdés szerinti jelentésben szereplő információk az alábbi pontokat tartalmazzák:

a)     a PPA típusa és jellemzői;

b)     portfóliómutatók, például az eszközök összértéke, a nettó eszközérték, a WAM, a WAL, a futamidő szerinti bontás, a likviditás és a hozam;

d)     a stressztesztek eredményei;

e)     információ a PPA portfóliójában tartott eszközökről:

i. az egyes eszközök jellemzői, így az eszköz neve, országa, a kibocsátó kategóriája, az eszköz kockázata vagy futamideje, az eszközhöz rendelt belső minősítés;

ii. az eszköz típusa, ideértve a partner adatait is, amennyiben származtatott ügyletről vagy fordított repomegállapodásról van szó;

f)      információk a PPA kötelezettségeiről, többek között az alábbi pontok:

i. a befektető székhelye szerinti ország;

ii. a befektető kategóriája;

iii. jegyzési és visszaváltási tevékenység.

Szükség esetén és kellően indokolt esetben az illetékes hatóságok további információt kérhetnek.

(3)         Az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki, hogy olyan jelentéstételi sablont hozzon létre, amely tartalmazza a (2) bekezdésben szereplő összes információt.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

(4)         Az illetékes hatóságok továbbítják az ESMA-nak az e cikk alapján kapott összes információt, valamint a PPA-val vagy annak kezelőjével e rendelet értelmében váltott minden egyéb értesítést vagy információt. Ezen információkat a jelentéstételi negyedév végétől számított legfeljebb 30 napon belül megküldik az ESMA-nak.

Az ESMA összegyűjti az információkat, és létrehozza az Unióban alapított, kezelt vagy forgalmazott összes PPA központi adatbázisát. Az Európai Központi Bank csak statisztikai célokból rendelkezik hozzáféréssel ezen adatbázishoz.

VIII. fejezetFelügyelet

39. cikkAz illetékes hatóságok általi felügyelet

(1)         Az illetékes hatóságok folyamatosan felügyelik az e rendeletnek való megfelelést. A PPA engedélyét a szponzori támogatás tilalmának megszegése esetén visszavonják.

(2)         A PPA illetékes hatósága felelős a II–VII. fejezetben meghatározott szabályoknak való megfelelés biztosításáért.

(3)         A PPA illetékes hatósága felelős az alap szabályzatában vagy létesítő okiratában foglalt kötelezettségeknek, valamint tájékoztatóban meghatározott, e rendelet előírásainak megfelelő kötelezettségeknek való megfelelés felügyeletéért.

(4)         Az alapkezelő illetékes hatósága felelős a kezelő rendszerei és szervezete megfelelőségének felügyeletéért annak érdekében, hogy a PPA kezelője megfeleljen az általa kezelt valamennyi PPA létrehozására és működésére vonatkozó kötelezettségeknek és szabályoknak.

(5)         Az illetékes hatóságok felügyelik a területükön létesített vagy értékesített ÁÉKBV-kat vagy ABA-kat annak ellenőrzése céljából, hogy utóbbiak csak akkor használják a PPA megnevezést vagy keltsék azt a benyomást, hogy PPA-k, ha megfelelnek-e rendeletnek.

40. cikkAz illetékes hatóságok hatásköre

(1)         Az illetékes hatóságokat fel kell ruházni minden olyan felügyeleti és vizsgálati hatáskörrel, amely az e rendeletből fakadó feladataik ellátásához szükséges.

(2)         A 2009/65/EK irányelvvel és a 2011/61/EU irányelvvel összhangban az illetékes hatóságokra ruházott hatásköröket e rendelet tekintetében is gyakorolni kell.

41. cikkAz ESMA hatásköre és illetékessége

(1)         Az ESMA számára biztosítani kell az e rendelet által ráruházott feladatok ellátásához szükséges hatásköröket.

(2)         Az ESMA 2009/65/EK irányelvvel és a 2011/61/EU irányelvvel összhangban biztosított hatásköreit e rendelet tekintetében is alkalmazni kell, a 45/2001/EK rendeletnek megfelelően.

(3)         Az 1095/2010/EU rendelet alkalmazásában e rendeletet bele kell foglalni valamennyi olyan későbbi, jogilag kötelező erejű uniós aktusba, amely a hatóságot az 1095/2010/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett feladatokkal bízza meg.

42. cikkHatóságok közötti együttműködés

(1)         A PPA illetékes hatósága és – amennyiben ettől eltérő – a kezelő illetékes hatósága együttműködik és információt cserél az e rendelet szerinti feladatai ellátása céljából.

(2)         Az illetékes hatóságok – többek között a tagállamok által a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kijelölt hatóságok, valamint a 2013/36/EU irányelv szerint a PPA székhelye szerinti tagállamban működő hitelintézetek vonatkozásában az SSM (egységes felügyeleti mechanizmus) és az EKB – és az ESMA együttműködnek egymással az e rendelet szerinti feladataik ellátása céljából, az 1095/2010/EU rendelettel összhangban.

(3)         Az illetékes hatóságok – többek között a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban a tagállamok által kijelölt hatóságok, valamint a 2013/36/EU irányelv szerint a PPA székhelye szerinti tagállamban működő hitelintézetek vonatkozásában az SSM (egységes felügyeleti mechanizmus) és az EKB – és az ESMA az 1095/2010/EU rendelettel összhangban minden olyan információt és dokumentumot megosztanak egymással, amely az e rendelet szerinti feladataik ellátásához – különösen e rendelet megsértésének megállapításához és a jogsértések orvoslásához – szükséges.

IX. fejezetZáró rendelkezések

43. cikkA már létező ÁÉKBV-k és ABA-k kezelése

(1)         E rendelet hatálybalépésének napjától számított kilenc hónapon belül azon már létező ÁÉKBV-k vagy ABA-k, amelyek rövid lejáratú eszközökbe fektetnek, és különálló vagy kumulált célkitűzésük, hogy a pénzpiaci kamatlábaknak megfelelő hozamot kínáljanak, vagy megőrizzék a befektetés értékét, kérelmet nyújtanak be illetékes hatóságuknak minden olyan dokumentummal és bizonyítékkal együtt, amely az e rendeletnek való megfelelés igazolásához szükséges.

44. cikkA felhatalmazás gyakorlása

(1)         A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2)         A 13. és 19. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásának hatáskörét az e rendelet hatálybalépését követő naptól kezdődően, határozatlan időre a Bizottságra kell ruházni.

(3)         Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. és 19. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)         A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)         A 13. és az 19. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok csak akkor lépnek hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellenük kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam két hónappal meghosszabbodik.

45. cikkFelülvizsgálat

A Bizottság e rendelet hatálybalépésétől számított három éven belül felülvizsgálja, hogy e rendelet prudenciális és gazdasági szempontból megfelelő-e. A felülvizsgálat kiterjed különösen arra, hogy a lakossági állandó nettó eszközértékű PPA-k, az államkötvényekkel foglalkozó állandó nettó eszközértékű PPA-k és az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-k tekintetében kell-e változtatásokat végrehajtani a rendszeren. Ezenkívül a felülvizsgálat:

a)     elemzi az e rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatokat, valamint az Unión belül a befektetőkre, PPA-kra és a PPA-k kezelőire gyakorolt hatást;

b)     megvizsgálja, hogy a PPA-k milyen szerepet játszanak a tagállamok által kibocsátott vagy garantált kötvények vásárlásában;

c)     figyelembe veszi a tagállamok által kibocsátott vagy garantált kötvények sajátos jellemzőit, és azt, hogy e kötvények milyen szerepet játszanak a tagállamok finanszírozásában;

d)     figyelembe veszi az 575/2013/EU rendelet 509. cikkének (3) bekezdésében említett jelentést;

e)     figyelembe veszi a nemzetközi szintű szabályozási fejleményeket.

A felülvizsgálat eredményét közölni kell az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, és szükség esetén csatolni kell hozzá a megfelelő módosítási javaslatokat.

46. cikkHatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről                     a Tanács részéről

az elnök                                                         az elnök

(1)

HL C 170., 2014.6.5., 50. o.

(2)

*             Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.

(3)

              HL C 170., 2014.6.5., 50. o.

(4)

              Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EGK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról(HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(5)

              Az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelve az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

(6)

A Bizottság .../.../EU felhatalmazáson alapuló rendelete az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről.

(7)

              Az Európai Parlament és a Tanács 2012. július 4-i 648/2012/EU rendelete a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

(8)

              A Bizottság 2012. december 19-i 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 83., 2013.3.22., 1. o.).

(9)

              Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(10)

              Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(11)

            Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(12)

            Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27.,1–337. o.).

(13)

            A Tanács 1983. június 13-i 83/349/EGK hetedik irányelve az összevont (konszolidált) éves beszámolóról a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján HL L 193., 1983.7.18., 1-17. o.


ELJÁRÁS

Cím

Pénzpiaci alapok

Hivatkozások

COM(2013)0615 – C7-0263/2013 – 2013/0306(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

4.9.2013

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

12.9.2013

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Neena Gill

22.7.2014

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

13.10.2014

1.12.2014

21.1.2015

 

Az elfogadás dátuma

26.2.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

34

18

5

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Gerolf Annemans, Burkhard Balz, Hugues Bayet, Pervenche Berès, Udo Bullmann, Esther de Lange, Fabio De Masi, Anneliese Dodds, Jonás Fernández, Sven Giegold, Neena Gill, Sylvie Goulard, Roberto Gualtieri, Brian Hayes, Petr Ježek, Georgios Kyrtsos, Alain Lamassoure, Philippe Lamberts, Werner Langen, Sander Loones, Bernd Lucke, Olle Ludvigsson, Ivana Maletić, Fulvio Martusciello, Marisa Matias, Costas Mavrides, Bernard Monot, Luděk Niedermayer, Stanisław Ożóg, Sirpa Pietikäinen, Alfred Sant, Molly Scott Cato, Peter Simon, Renato Soru, Theodor Dumitru Stolojan, Paul Tang, Sampo Terho, Michael Theurer, Ramon Tremosa i Balcells, Ernest Urtasun, Marco Valli, Tom Vandenkendelaere, Cora van Nieuwenhuizen, Miguel Viegas, Jakob von Weizsäcker, Pablo Zalba Bidegain, Marco Zanni

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Frank Engel, Syed Kamall, Jeppe Kofod, Paloma López Bermejo, Morten Messerschmidt, Eva Paunova, Catherine Stihler

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Krzysztof Hetman, Diane James, Peter Lundgren

Benyújtás dátuma

4.3.2015

Jogi nyilatkozat