Eljárás : 2013/0255(APP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0055/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0055/2015

Viták :

PV 28/04/2015 - 12
CRE 28/04/2015 - 12

Szavazatok :

PV 29/04/2015 - 10.64
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0173

IDŐKÖZI JELENTÉS     
PDF 259kWORD 237k
18.3.2015
PE 546.675v02-00 A8-0055/2015

az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2013)0534 – 2013/0255(APP))

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Előadó: Monica Macovei

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)05342013/0255(APP))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2013)0534),

–   tekintettel az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló 2014. március 12-i állásfoglalására(1),

–   tekintettel az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelvre irányuló javaslatra (COM(2012)0363),

–   tekintettel „A szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás problémájáról: megvalósítandó intézkedésekre és kezdeményezésekre vonatkozó ajánlások” című, 2013. október 23-i állásfoglalására(2),

–   tekintettel a Büntető Igazságszolgáltatási Együttműködés Európai Ügynökségének (Eurojust) létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslatra (COM(2013)0535),

–   tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményre (EJEE), az Európai Unióról szóló szerződés 2., 6., és 7. cikkére, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

–   tekintettel a büntetőeljárásokban a gyanúsítottak vagy vádlottak eljárási jogainak megerősítését célzó ütemtervről szóló, 2009. november 30-i tanácsi állásfoglalásra,

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, különösen annak 86., 218., 263., 265., 267., 268. és 340. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság időközi jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság véleményére (A8‑0000/2015),

A. mivel a Bizottság által összegyűjtött és elemzett adatok alapján az Unió pénzügyi érdekeit érintő gyanított csalások átlagosan évente 500 millió eurót tesznek ki, bár jó okkal feltételezhető, hogy évente körülbelül 3 milliárd euró tekintetében merül fel a csalás kockázata;

B.  mivel a vádemelés aránya alacsony – a 2006 és 2013 közötti nyolc évben körülbelül 31% – az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) tagállamokhoz címzett igazságügyi vonatkozású ajánlásaihoz képest; mivel az Európai Ügyészség egyik célja e jelentős eltérés áthidalása;

C. mivel bizonyos tagállamok esetleg kevésbé hatékonyak az EU pénzügyi érdekeit érintő csalás felderítése és üldözése tekintetében, ezáltal károsítva az Unió költségvetéséhez hozzájáruló valamennyi tagállam adófizetőit;

D.  mivel 2014. március 12-i állásfoglalásában a Parlament a Tanácsot az állandó információáramlás és a folyamatos konzultáció révén a jogalkotási munkába való nagymértékű bevonásra kérte;

E.  mivel az eltérő tagállami jogrendszerek, jogi hagyományok, bűnüldözési és igazságügyi rendszerek nem hátráltathatják vagy veszélyeztethetik a csalással és az Unió pénzügyi érdekeit érintő bűncselekményekkel szembeni küzdelmet;

F.  mivel a szervezett bűnözés a terrorizmust is finanszírozza, és a bűnözői csoportok csalással pénzt gyűjtenek;

G.  mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 86. cikke lehetővé teszi az Európai Ügyészség hatáskörének kiterjesztését az uniós dimenziójú bűncselekményekre; mivel ezt a lehetőséget a Tanács figyelembe veheti, miután az Európai Ügyészséget létrehozták és az jól működik;

1.   megerősíti azt a határozott szándékát, hogy foglalkozzon az Európai Ügyészség létrehozásával kapcsolatos prioritásokkal, és hogy meghatározza azokat az elveket és feltételeket, amelyek mellett egyetértését megadhatja;

2.   ismételten hangsúlyozza a 2014. március 12-i állásfoglalásával elfogadott korábbi időközi jelentésben foglaltakat, és törekszik arra, hogy a tanácsi vita legutóbbi fejleményei nyomán ezeket kiegészítse és naprakésszé tegye;

3.   felhívja a Tanácsot, hogy biztosítsa az átláthatóságot és a demokratikus legitimációt a Parlament teljes körű tájékoztatása és a Parlamenttel való rendszeres konzultációk révén; arra sürgeti a Tanácsot, hogy az Európai Ügyészségről szóló rendelet elfogadásával való egyetértés biztosításának előfeltételeként a Parlament nézeteit vegye megfelelően figyelembe;

4.   emlékeztet arra, hogy az Európai Ügyészségnek az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalásokhoz kapcsolódó bűncselekmények tekintetében kell hatáskörrel rendelkeznie; ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy az érintett bűncselekményeket az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló javasolt irányelv (az úgynevezett PIF-irányelv) fogja meghatározni; felhívja a Tanácsot, újítsa meg erőfeszítéseit a PIF-irányelvre vonatkozó megállapodás elérése tekintetében az Európai Ügyészség létrehozása érdekében, ugyanakkor elismeri a társjogalkotók PIF-irányelv elfogadására irányuló tárgyalásai során elért előrelépést;

5.   úgy véli, hogy innovatív megközelítésre van szükség az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás elkövetőivel szembeni nyomozás és vádhatósági eljárás lefolytatásához, valamint bíróság elé állításukhoz annak érdekében, hogy növekedjen a csalás elleni küzdelem hatékonysága, a visszafizetés aránya és az adófizetők EU intézményeibe vetett bizalma;

6.   létfontosságúnak tartja annak biztosítását, hogy létrejöjjön egy egységes, erős, független Európai Ügyészség, amely képes az Unió pénzügyi érdekeit érintő bűncselekmények elkövetőivel szembeni nyomozás és vádhatósági eljárás lefolytatására, valamint bíróság elé állításukra, úgy véli továbbá, hogy bármely ennél gyengébb megoldás az Unió költségvetését károsítaná;

A független Európai Ügyészség

7.   hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészség felépítésének teljes mértékben függetlennek kell lennie a nemzeti kormányoktól és az uniós intézményektől, valamint védelmet kell élveznie a politikai befolyással és nyomásgyakorlással szemben; felszólít ezért az európai főügyész és helyettesei, az európai ügyészek és a delegált európai ügyészek kiválasztására és kinevezésére irányuló eljárások nyitottságára, objektivitására és átláthatóságára; úgy véli, hogy az összeférhetetlenségek megakadályozása érdekében az európai ügyész tisztségét teljes munkaidőben ellátandó tisztségként kell betölteni;

8.   hangsúlyozza a Parlament részvételének fontosságát az európai ügyészek kinevezésére irányuló eljárásokban, és nyílt versenyvizsgát javasol a feddhetetlenség, szakmaiság, tapasztalat és készségek tekintetében a szükséges kritériumoknak megfelelő jelöltek számára, úgy véli, hogy az Európai Ügyészeket a Tanácsnak és a Parlamentnek közös megegyezéssel kell kineveznie a Bizottság által összeállított szűkített lista alapján, egy független szakértői testület általi értékelést követően, amelynek tagjait elismert szakértelemmel rendelkező bírák, ügyészek és ügyvédek közül választják; az európai főügyészt ugyanezen eljárásnak megfelelően kell kinevezni, miután őt a Parlament meghallgatta;

9.   úgy véli, hogy a kollégium tagjait az Európai Unió Bíróságának határozata nyomán, a Tanács, a Bizottság, a Parlament és/vagy az európai főügyész kérelmére kell felmenteni;

10. hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak a nemzeti jogszabályoknak és gyakorlatoknak megfelelően be kell vonniuk a nemzeti igazságügyi önszabályozó testületeket a delegált európai ügyészek kinevezési eljárásaiba;

11. üdvözli a tanácsi szövegben foglalt azon rendelkezést, hogy az új szerv által végzett tevékenységek folyamatos értékelésének garantálása érdekében évente jelentést terjesztenek az uniós intézmények elé; felszólítja a Tanácsot annak biztosítására, hogy az éves jelentés többek között tartalmazzon részletes adatokat a nemzeti hatóságoknak az Európai Ügyészséggel való együttműködés iránti hajlandóságáról;

Az Európai Ügyészség és a nemzeti hatóságok hatásköreinek világos elhatárolása

12. úgy véli, hogy az Európai Ügyészség és a nemzeti hatóságok közötti hatáskörmegosztásra vonatkozó szabályokat egyértelműen meg kell határozni a működési szakaszt érintő bizonytalanságok vagy félreértelmezések elkerülése érdekében: az Európai Ügyészség hatáskörének az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelv szerint az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalásnak minősülő bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásra és vádhatósági feladatok ellátására kell kiterjednie; úgy véli, hogy mielőtt a nemzeti hatóságok saját nyomozásaikat megindítanák, először az Európai Ügyészségnek kell határoznia arról, hogy hatáskörrel rendelkezik-e egy adott ügyben, hogy el lehessen kerülni a kevéssé hatékony párhuzamos nyomozásokat;

13. kitart amellett, hogy az esetlegesen az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekménnyel kapcsolatban nyomozást folytató nemzeti hatóságok kötelesek legyenek tájékoztatni az Európai Ügyészséget az ilyen nyomozásokról; ismét hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészség függetlenségének és eredményességének biztosítása érdekében az Európai Ügyészséget fel kell hatalmazni az ilyen nyomozások átvételére akkor, ha megítélése szerint ez indokolt;

14. megismétli, hogy az Európai Ügyészség hatásköre csak azokban az esetekben terjedhet ki az Unió pénzügyi érdekeit érintő bűncselekményeken túl más bűncselekményekre, ha teljesülnek az alábbi kumulatív feltételek:

(a)         egy adott cselekmény egyszerre minősül az Unió pénzügyi érdekeit sértő és egyéb bűncselekménynek; valamint

         (b)         az Unió pénzügyi érdekeit érintő bűncselekmény a meghatározó, az egyéb bűncselekmény pedig csupán járulékos; valamint

(c)         az egyéb bűncselekmény ki lenne zárva az újabb eljárás indítása vagy azzal kapcsolatban a büntetés kiszabása alól, amennyiben nem az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekménnyel együtt indítanának miatta eljárást és hoznának ítéletet; úgy véli továbbá, hogy amennyiben az Európai Ügyészség és a nemzeti bűnüldöző hatóságok között a hatáskör gyakorlásával kapcsolatban vita merül fel, az Európai Ügyészségnek kell határoznia központi szinten arról, hogy ki folytassa le a nyomozást illetve a vádhatósági eljárást; úgy véli továbbá, hogy a hatáskört megállapító határozattal szemben az említett kritériumokkal összhangban minden esetben lehetővé kell tenni a bírósági felülvizsgálatot;

Hatékony felépítés az ügyek hatékony kezelése érdekében

15. sajnálatosnak tartja, hogy a tagállamok jelenleg a kollégiumkénti felépítés lehetőségét vizsgálják a Bizottság által eredetileg javasolt hierarchikus felépítés helyett, e tekintetben úgy véli, hogy a büntetőeljárás megindítására vonatkozó határozatot, a joghatóság megválasztására, az ügy átcsoportosítására, az eljárás megszüntetésére és a büntetőjogi igény érvényesítéséről való lemondásra vonatkozó határozatokat központi szinten, a tanácsoknak kell meghozniuk;

16. hangsúlyozza, hogy a tanácsoknak vezető szerepet kell játszaniuk a nyomozásokban és a vádhatósági eljárásokban, és tevékenységük nem korlátozódhat pusztán a koordinációs feladatokra, hanem felügyelniük kell az adott terület delegált európai ügyészeinek munkáját is;

17. aggodalmát fejezi ki azonban a központi hivatal európai ügyésze és az ezen európai ügyész tagállamában indított eljárás közötti automatikus kapcsolat miatt, mivel ez nyilvánvaló hiányosságokhoz vezethet az ügyészek függetlensége tekintetében és az egyenletes ügyelosztás szempontjából;

18. felhív ezért a központi szintű hivatal munkaterhének racionális szervezésére; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy az ügyek tanácsok közötti elosztása rendszerének előre meghatározott és objektív szempontokat kell követnie; felveti továbbá, hogy egy későbbi szakaszban elképzelhetővé válhat a tanácsok szakosodása;

19. meggyőződése, hogy a nemzeti bűnüldözési rendszerekkel kapcsolatban szükséges tudást, tapasztalatot és szakértelmet az Európai Ügyészség központi hivatalának személyzete is biztosítani fogja;

Nyomozati intézkedések és a bizonyítékok elfogadhatósága

20. felhívja a jogalkotót, hogy határokon átnyúló ügyekben az Európai Ügyészség nyomozati intézkedéseire vonatkozó engedély beszerzése tekintetében biztosítson egyszerűsített eljárásokat, azon tagállamok jogának megfelelően, ahol a kérdéses intézkedést kérik és végrehajtják; emlékeztet arra, hogy a társjogalkotók a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló 2014/41/EU irányelvben elfogadták azokat a kritériumokat, amelyek esetén a tagállamok a kölcsönös elismerés elve alapján nyomozati intézkedéseket kérhetnek; úgy véli, hogy az Európai Ügyészség által engedélyezendő nyomozati intézkedések tekintetében is ugyanezeket a kritériumokat kell alkalmazni, különösen a megtagadás indokait illetően;

21. felhívja a Tanácsot, hogy az EUSZ 6. cikkével, az Európai Unió Alapjogi Chartájával és az emberi jogok európai egyezményével összhangban biztosítsa az Európai Ügyészség által a vonatkozó európai és nemzeti jogszabályok maradéktalan tiszteletben tartása mellett beszerzett bizonyítékok Unió-szerte való elfogadhatóságát, mivel ez a vádhatósági eljárások eredményességéhez nélkülözhetetlen;

22. ismételten hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az Európai Ügyészség tevékenyen felkutasson minden releváns – akár terhelő, akár mentő – bizonyítékot; kitart amellett továbbá, hogy a vádlottak vagy gyanúsítottak számára az Európai Ügyészség által végzett nyomozással kapcsolatban biztosítani kell bizonyos jogokat a bizonyítékok tekintetében, így különösen:

(a)         a gyanúsítottnak vagy vádlottnak biztosítani kell azt a jogot, hogy bizonyítékot terjesszen az Európai Ügyészség elé;

(b)         a gyanúsítottnak vagy vádlottnak jogot kell biztosítani annak kérelmezésére, hogy az Európai Ügyészség a nyomozás szempontjából releváns valamennyi bizonyítékot szerezze be, többek között hogy szakértőket rendeljen ki és tanúkat hallgasson ki;

23. úgy véli, hogy tekintettel arra, hogy az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó, határokon átnyúló bűncselekmények esetében többszörös joghatóság merülhet fel, mindenképpen gondoskodni kell arról, hogy az európai ügyészek, a delegált európai ügyészek és a nemzeti vádhatóságok az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekményekhez kapcsolódó vádhatósági eljárások tekintetében teljes körűen tiszteletben tartsák a ne bis in idem elvet;

A bírósági felülvizsgálat lehetősége

24. megerősíti, hogy a bírói jogorvoslathoz való jogot mindig érvényesíteni kell az Európai Ügyészség tevékenységével kapcsolatban, és elismeri azt is, hogy az Európai Ügyészségnek hatékonyan szükséges működnie; úgy véli ezért, hogy lehetővé kell tenni, hogy az Európai Ügyészség által hozott bármely határozat az illetékes bíróság általi bírósági felülvizsgálat tárgyát képezhesse; hangsúlyozza, hogy a tanácsok határozataival, például a vádhatósági eljárás tekintetében a joghatóság megválasztására, az eljárás megszüntetésére, az ügy átcsoportosítására vagy a büntetőjogi igény érvényesítéséről való lemondásra vonatkozó határozatokkal szemben biztosítani kell az uniós bíróságok általi felülvizsgálat lehetőségét;

25. úgy véli, hogy a bírósági felülvizsgálat szempontjából a tagállamok illetékes bíróságai előtt az Európai Ügyészséget a vádhatósági feladatai körében elfogadott valamennyi nyomozati és egyéb eljárási intézkedése tekintetében nemzeti hatóságnak kell tekinteni;

A gyanúsítottak és vádlottak jogainak koherens védelme

26. emlékeztet arra, hogy az új ügyészségnek tevékenységét a gyanúsítottaknak és a vádlottaknak az EUSZ 6. cikkében, az EUMSZ 16. cikkében és az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogai, továbbá a büntetőeljárásokban a gyanúsítottak vagy vádlottak eljárási jogaira és a személyes adatok védelmére vonatkozóan már elfogadott uniós szintű jogszabályokban meghatározott jogai teljes tiszteletben tartásával kell ellátnia;

27. megerősíti, hogy a költségmentességről szóló jövőbeli irányelvet ugyanolyan módon alkalmazni kell azokra a gyanúsítottakra vagy vádlottakra is, akikkel szemben az Európai Ügyészség folytat nyomozást vagy vádhatósági eljárást; felszólítja a tagállamokat, hogy uniós irányelv hiányában a vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban gondoskodjanak a költségmentességhez való tényleges hozzáférésről;

28. hangsúlyozza, hogy minden gyanúsítottnak vagy vádlottnak, akivel szemben az Európai Ügyészség nyomozást vagy vádhatósági eljárást folytat, joga van személyes adatai védelméhez; hangsúlyozza e tekintetében, hogy a személyes adatok Európai Ügyészség általi kezelésére vonatkoznia kell a 45/2001/EK rendeletnek; hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló tanácsi rendeletben foglalt, adatkezelésre vonatkozó bármely különös rendelkezés csak kiegészítheti és pontosíthatja a 45/2001/EK rendelet rendelkezéseit, és csak a szükséges mértékben;

29.  ismét megerősíti, hogy határozott szándékában áll az Európai Ügyészség létrehozása és az Eurojust reformja, a Bizottság mindkét javaslatában előirányzottak szerint; kéri, hogy a Bizottság igazítsa ki a kollégiumi struktúra költségvetési hatására vonatkozó becsléseket; kéri az Eurojust, az Európai Ügyészség és az OLAF közötti viszonyok egyértelművé tételét, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében betöltött szerepük elhatárolható legyen; kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy vizsgálják meg ezen ügynökségekkel kapcsolatban egy integráltabb megközelítés lehetőségét a nyomozások hatékonyabbá tétele érdekében;

30. sürgeti a Tanácsot, hogy kövesse a fent említett ajánlásokat, és kiemeli, hogy az előbbiekben említett feltételek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a Parlament egyetértését adja a Tanács rendelettervezetéhez;

31. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

INDOKOLÁS

Az Európai Ügyészség hozzáadott értékét az uniós pénzeket érintő csalások esetében a bűnügyi nyomozások és a vádhatósági feladatok egy egységes és független, európai szintű ügyészség általi elvégzése, a vádemelések számának, a visszaszerzett összegeknek és az adófizetők európai intézményekbe vetett bizalmának növekedése adja. A jelenlegi rendszer, még ha egyes tagállamokban jól működik is, igen kevéssé bizonyult hatékonynak az Unió szintjén a büntetőeljárások és a pénzek visszaszerzése szempontjából.

Általánosságban az Európai Ügyészség létrehozását az kell, hogy vezesse, hogy kézzelfoghatóan javítani kell azon a jelenlegi helyzeten, hogy az OLAF igazságügyi vonatkozású ajánlásaihoz képest a vádemelések aránya az elmúlt nyolc évben (2006–2013) átlagosan 31% volt. Ebből következik, hogy polgáraink pénzét alacsony arányban szerzik vissza, ami elfogadhatatlan és komoly változtatást igényel.

Az előadó új időközi jelentést kíván előterjeszteni, amely felvázolja az Európai Parlament politikai prioritásait, és hangsúlyozza azokat a feltételeket, amelyek mellett a Parlament egyetértését adhatja a jogalkotó javaslatához. A Bizottság javaslatának 2013 júliusában történt elfogadása óta az Európai Parlament komoly érdeklődést és elkötelezettséget mutatott az iránt, hogy részt vegyen a jogalkotási folyamatban. 2014. március 12-i állásfoglalásában a Parlament felhívta a Tanácsot arra, hogy biztosítson a munkájában való nagymértékű részvételt, és több politikai javaslatot tett egyes kritikus szempontok: a felépítés, a függetlenség, a döntéshozatali folyamat, a hatáskör, a nyomozati eszközök, a bizonyítékok elfogadhatósága, a bírósági felülvizsgálat és a jogvédelem tekintetében.

A Bel- és Igazságügyi Tanácsban eddig kifejtett vélemények egy olyan kollégiumi testület irányába mutatnak, amely tagállamonként egy európai ügyészből áll, élén egy főügyésszel, valamint abba az irányba, hogy az új ügyészség és a nemzeti ügyészségek párhuzamos hatáskörökkel rendelkezzenek. Az e kérdésekre vonatkozó döntések az Európai Ügyészség tevékenységére, valamint az új uniós szerv összességében vett hozzáadott értékére pozitív vagy negatív hatással lesznek.

26.2.2015

VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2013)05342013/0255(APP))

A vélemény előadója: Victor Negrescu

PA_Consent_Interim

JAVASLATOK

A Jogi Bizottság felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi javaslatokat:

Bevezető hivatkozások

–   tekintettel a Jogi Bizottság által az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére megfogalmazott, az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló 2014. március 3-i véleményre,

–   tekintettel az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló 2014. március 12-i állásfoglalására(3),

Ajánlások

1.  megismétli a Jogi Bizottság 2014. március 3-i véleményében foglaltakat, és arra törekszik, hogy foglalkozzon egyes további elemekkel, többek között a Tanácsban folytatott vita új fejleményei tekintetében;

2.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy biztosítva legyen az Európai Ügyészség, az európai főügyész és helyettesei, valamint az európai ügyészek és a delegált európai ügyészek függetlensége, különösen a pártpolitikai, nemzeti politikai, igazgatási vagy igazságügyi szervek – az Európai intézményeket is ideértve – általi bármely jogtalan befolyásolással szemben; úgy véli, hogy az európai ügyészi tisztségnek teljes munkaidőben ellátandó pozíciónak kell lennie;

3.  megerősíti, hogy határozott szándékában áll az Európai Ügyészség létrehozása és az Eurojust – a Bizottság Eurojustról szóló rendeletre irányuló javaslatának megfelelő – reformja; meggyőződése azonban, hogy az Eurojust reformjával várni kell, amíg a Tanács általános megközelítést fogad el az Európai Ügyészség tekintetében; kitart a csomagként való megközelítés mellett az Európai Ügyészség és az Eurojust közötti szoros kapcsolat miatt;

4.  úgy véli, hogy az Európai Ügyészség hatáskörét egyértelműen kell meghatározni a feladatkörébe tartozó bűncselekményekkel kapcsolatos jogbizonytalanság elkerülése érdekében; e tekintetben felszólítja a Tanácsot, hogy tegye világossá az Eurojust, az Europol és az OLAF hatáskörét, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelméért felelős valamennyi szerv szerepe egyértelműen meghatározott és elhatárolt legyen;

5.  üdvözli azt a javaslatot, hogy az Európai Ügyészség az átláthatóság biztosítása és tevékenysége általános irányvonalainak értékelése érdekében terjesszen éves jelentést az uniós intézmények elé, és hangsúlyozza, hogy ez nem szolgálhat annak eszközéül, hogy az Európai Ügyészség jövőbeli tevékenységét bármely uniós intézmény befolyásolja;

6.  hangsúlyozza, hogy az európai ügyész és helyetteseit nyílt, átlátható és független kiválasztási eljárás során kell kinevezni, és nyílt versenyvizsgát javasol a megfelelő szakmaisággal, tapasztalattal és készségekkel rendelkező jelöltek számára, akiknek előválogatott listáját a Bizottság állíthatná össze, és akiket egy független szakértői testület értékelhetne; javasolja, hogy az előválogatott jelöltek listáját továbbítsák a Parlamentnek és a Tanácsnak, és hatalmazzák fel a Parlamentet és a Tanácsot, hogy úgy határozhassanak, hogy további beszélgetéseket tartanak azokkal a jelöltekkel, akiknek a nevét az előválogatott lista tartalmazza; kéri ezért a Parlament teljes körű részvételét az európai ügyész és helyettesei kiválasztására irányuló eljárásban, azzal, hogy a kinevezésről szóló végleges határozatot a Tanács hozza meg és a Parlament hagyja jóvá;

7.  javasolja, hogy az Európai Ügyészség fordítson kiemelt figyelmet az európai ügyészek és a delegált európai ügyészek kinevezésére, valamint a képzettségre, szakmai tapasztalatra és függetlenségre vonatkozó követelményeknek való megfelelésre, biztosítva a földrajzi szempontból kiegyensúlyozott képviseletet;

8.  hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészségnek az EU pénzügyi érdekeit sértő súlyos bűncselekmények valamennyi részt vevő tagállamból származó esetét egyenlő szigorúsággal kell megvizsgálnia és azokban a nyomozást lefolytatnia, függetlenül bármely földrajzi megfontolástól, korábbi esetektől vagy felmérésektől, és objektív szempontokon alapuló minőségi megközelítést kell alkalmaznia;

9.  hangsúlyozza, hogy egyértelműségre van szükség a tekintetben, hogy az Európai Ügyészség miként fog valamennyi tagállammal hatékonyan együttműködni;

10. javasolja, hogy az Európai Ügyészség tegyen különleges erőfeszítéseket az Unió pénzügyi érdekei elleni, határokon átnyúló bűncselekmények leküzdése érdekében, figyelemmel e kérdés összetettségére és az általa jelentett veszély és kár magas szintjére; megerősíti azonban, hogy az Európai Ügyészség hatásköreit pontosan meg kell határozni, hogy lehetséges legyen a hatáskörébe tartozó bűncselekmények előzetes azonosítása, illetve az Európai Ügyészség és a nemzeti ügyészségek hatásköreinek egyértelmű elhatárolása; e tekintetben javasolja a Bizottság javaslatának a járulékos hatáskörre vonatkozó 13. cikkében szereplő fogalommeghatározások gondos felülvizsgálatát a kétszeres büntetés és a joghézagok elkerülése érdekében; javasolja továbbá annak biztosítását, hogy az Európai Ügyészség rendelkezésére álló nyomozati eszközök és intézkedések egységesek és pontosan meghatározottak legyenek, valamint összhangban álljanak valamennyi tagállam jogrendszerével a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum kiválasztása („forum shopping”) lehetőségének kizárása érdekében;

11. emlékeztet arra, hogy az Európai Ügyészség valamennyi ügyésze vagy alkalmazottja által végzett cselekményeket és nyomozást a jogelveknek teljesen megfelelő módon kell elvégezni, különösen a gyanúsítottakat és a vádlottakat megillető jogok, így például az ártatlanságnak a jogerős és visszavonhatatlan bírósági határozatig fennálló vélelme, a tisztességes tárgyaláshoz való jog, a hallgatáshoz való jog, a védelemhez és a jogi segítségnyújtáshoz való jog és a „non bis in idem” elv tiszteletben tartása tekintetében; kéri a tagállamoktól, hogy gondoskodjanak az Európai Ügyészség által előterjesztett bizonyítékok elismerésére és elfogadhatóságára vonatkozóan harmonizált intézkedések elfogadásáról; úgy véli, hogy a bizonyítékok elfogadhatóságára vonatkozó feltételeknek tiszteletben kell tartaniuk az Európai Unió Alapjogi Chartájában és az emberi jogok európai egyezményében garantált valamennyi jogot, az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gyakorlata szerinti értelmezésnek megfelelően, és az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkével összhangban; úgy véli, hogy az Európai Ügyészségnek tevékenyen fel kell kutatnia minden releváns – akár terhelő, akár mentő – bizonyítékot;

12. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló jelenlegi javaslatban az Ügyészség hatásköre a csalásra korlátozódik; következésképpen kéri a Bizottságot, hogy az Európai Ügyészség létrehozását követően tegyen javaslatot az Ügyészség feladatkörének kibővítésére, hogy az kiterjedjen a határokon átnyúló súlyos bűncselekmények bizonyos kategóriáira, például a szervezett bűnözésre és a terrorizmusra;

13. kéri a Tanácsot, hogy adja meg a javasolt testületi struktúra által az EU költségvetésére gyakorolt hatás részleteit; úgy véli, hogy a joghatóság megválasztásával kapcsolatos határozatot, a bűnvádi eljárás lefolytatására vonatkozó határozatot, az eljárás megszüntetésére vonatkozó határozatot, az ügy átcsoportosítására vonatkozó határozatot és a büntetőjogi igény érvényesítéséről való lemondásra vonatkozó határozatot minden esetben központi szinten kell meghozni;

14. megerősíti, hogy a bírósági jogorvoslathoz való jogot mindig érvényesíteni kell az Európai Ügyészség tevékenységével kapcsolatban; úgy véli ezért, hogy lehetővé kell tenni, hogy az Ügyészség által hozott bármely határozat az illetékes bíróság általi bírósági felülvizsgálat tárgyát képezhesse; e tekintetben ragaszkodik ahhoz, hogy az európai ügyész tárgyalás előtt, vagy attól függetlenül meghozott határozatai – például a nyomozást elrendelő, a bűnvádi eljárás lefolytatása tekintetében a joghatóság megválasztására vonatkozó, az eljárást megszüntető vagy a büntetőjogi igény érvényesítéséről való lemondásra vonatkozó határozatok – az uniós bíróságok általi felülvizsgálat tárgyát képezhessék; hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészségnek jóvá kell tennie bármely kárt a nemzeti jog szerint, amelyet jogtalan vagy alaptalan büntetőeljárás okozott;

15. úgy véli, hogy az Európai Ügyészség általános tevékenységéről szóló éves jelentésen felül a rendeletnek tartalmaznia kell egy felülvizsgálati az ügyészség létrehozásával elérni kívánt célok és az elért eredmények ellenőrzése érdekében, hogy azonosítani lehessen a kezelésre szoruló hiányosságokat és joghézagokat.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

24.2.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

16

3

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Joëlle Bergeron, Marie-Christine Boutonnet, Jean-Marie Cavada, Kostas Chrysogonos, Therese Comodini Cachia, Mady Delvaux, Andrzej Duda, Rosa Estaràs Ferragut, Laura Ferrara, Mary Honeyball, Sajjad Karim, Gilles Lebreton, António Marinho e Pinto, Jiří Maštálka, Evelyn Regner, Pavel Svoboda, József Szájer, Axel Voss, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Pascal Durand, Heidi Hautala, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Victor Negrescu, Viktor Uspaskich

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk, (2) bekezdés)

Krisztina Morvai

LETTER FROM THE COMMITTEE ON BUDGETARY CONTROL

 

Költségvetési Ellenőrző Bizottság

az elnök

IPOL-COM-CONT D(2015)3294

Claude Moraes

elnök

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

ASP 13G205

Európai Parlament

Tárgy: az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló aktualizált időközi jelentés (COM(2013)05342013/0255(APP))

Tisztelt Moraes Úr!

Azzal kapcsolatban írok Önnek, hogy felkínálta a Költségvetési Ellenőrző Bizottság (CONT) számára a lehetőséget, hogy észrevételeket tegyen az Európai Ügyészségről szóló javaslatra vonatkozó időközi jelentéssel kapcsolatban, amelyben az Ön bizottsága kifejezésre kívánja juttatni a Parlament álláspontját a tagállamok által folytatott legutóbbi eszmecseréket illetően. Szeretném megköszönni Önnek az ezzel az üggyel kapcsolatos folyamatos jó együttműködést.

Ahogy azt az EP 2014. március 12-i állásfoglalása is hangsúlyozta, az Európai Ügyészség létrehozása egy további lépést jelent az európai büntető igazságszolgáltatási térség létrehozása felé, és hozzájárul az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére és a csalás elleni küzdelemre használt eszközök megerősítéséhez, ezáltal elősegíti az adófizetők Unióba vetett bizalmának növelését. Mivel az Európai Ügyészség tekintetében a Tanács kizárólagos jogalkotási hatáskörrel rendelkezik, a CONT bizottság arra szólítja fel a Tanácsot, hogy munkájába teljes mértékben vonja be a Parlamentet.

A CONT bizottság úgy véli, hogy meg kell bizonyosodnia arról, hogy az Európai Ügyészség az alapvető jogok teljes tiszteletben tartásával és azoknak megfelelően működik, azonban egyúttal sokoldalúnak, egyszerűnek, hatékonynak és a maximális eredmények elérésére képesnek kell lennie. Az Európai Ügyészség teljes mértékben független kell, hogy legyen a nemzeti kormányoktól és az uniós intézményektől, és meg kell védeni bármely politikai nyomással és/vagy befolyással szemben. Ezenfelül az Európai Ügyészség hatáskörét egyértelműen meg kell határozni, elkerülendő az azzal kapcsolatos jogbizonytalanságot, hogy mely bűncselekmények tartoznak a hatáskörébe. Kiemelkedően fontos, hogy a Tanács tegye világossá az Eurojust és az OLAF hatásköreit, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelméért felelős három meglévő szerv szerepe egyértelműen meghatározott és elhatárolt legyen.

Ezen felül igényeljük, hogy az Európai Ügyészség rendelkezésére álló nyomozati eszközök és intézkedések legyenek egységesek, világosan meghatározottak és összeegyeztethetők azoknak a tagállamoknak a jogrendszerével, ahol azokat végrehajtják. A bizonyítékok elfogadhatóságával és annak értékelésével kapcsolatos, a Bizottság javaslata 30. cikkében foglalt szabályoknak egyértelműeknek kell lenniük, és azokat az Európai Ügyészség alá tartozó valamennyi államban egységesen kell alkalmazni, az eljárási biztosítékoknak teljes mértékben megfelelő módon.

A CONT bizottság kéri továbbá, hogy az Európai Ügyészség szervezeti modellje központi szinten rendelkezzen a megfelelő készségekkel, tapasztalattal és ismeretekkel ahhoz, hogy a nyomozás lefolytatásával megbízottaknak rendelkezésére álljanak az ilyen nyomozásoknak az érintett tagállam jogrendszere szerinti kezeléséhez szükséges készségek.

Megjegyezzük, hogy a Tanácsban a tagállamok többsége úgy véli, hogy egy Európai Ügyészi Kollégium lenne a legmegfelelőbb struktúra annak biztosításához, hogy rendelkezésre álljanak a nyomozások lefolytatása során a szükséges szintű készségek és tapasztalatok. Mi azonban azt gyanítjuk, hogy egy ilyen struktúra a függetlenség elvesztéséhez vezethet, vagy pedig az ügyészségen belül a hatékonyság hiányát eredményezheti, és ezért aggodalommal töltenek el minket a Tanácsban az Ügyészség felépítésével és hatásköreivel kapcsolatban folyamatban lévő eszmecserék.

Üdvözöljük a Tanács azon szándékát, hogy az Európai Ügység és a tagállamok számára párhuzamos hatáskört biztosítson az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények felderítésére, ami elő fogja segíteni a nyomozások megfelelő szinten történő lefolytatását.

A CONT bizottság kéri a LIBE bizottságot, hogy ösztönözze a Tanácsot a következő elvek tiszteletben tartására:

 nyílt és átlátható eljárás az európai ügyészek kinevezésére, amelynek során a Parlament teljes mértékben részt vesz az európai főügyész és helyettesei kiválasztására irányuló eljárásban annak érdekében, hogy az Ügyészség valóban európai szerv legyen, valamint hogy biztosított legyen a nemzeti kormányoktól való függetlensége;

 az ügyek ügyészek közötti elosztása a szakértelem alapján történjen;

 a Bizottság javaslata szerinti decentralizált struktúra létrehozása, amely lehetővé teszi, hogy a delegált európai ügyészek saját tagállamukban vagy más tagállamban is nyomozást indítsanak és vezessenek, továbbá hogy a nyomozások a nemzeti bűnüldözési rendszerek keretei között maradjanak, de ugyanakkor az Európai Ügyészséget az ügyész minden esetben tájékoztatja a nyomozások megindításáról; ezáltal megelőzi az OLAF által jelenleg tapasztalt problémákat, amely szerv feladatainak ellátása érdekében kénytelen arra hagyatkozni, hogy a tagállami hatóságoktól meghatározott szintű információkat kapjon;

 végezetül, az Európai Ügyészség hatékonyságának garantálása érdekében az Ügyészség által beszerzett bizonyítékoknak a tagállami bíróságok előtt bizonyítékként elfogadhatónak kell lenniük, és teljes mértékben meg kell felelniük azon tagállam jogának, ahol a nyomozást lefolytatták, továbbá a rendeletben meghatározott saját szabályainak.

Sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy az Európai Ügyészségről szóló javaslatot nem kíséri sem az EUMSZ 257. cikkének megfelelően a Törvényszék mellett működő Európai Büntetőtörvényszék létrehozására irányuló javaslat, sem egy európai eljárásjogi keretrendszerre irányuló javaslat. Az általam vezetett bizottság kéri a Tanácsot, hogy vizsgálja meg ezeket a felvetéseket.

A CONT bizottság szükségesnek tartja továbbá, hogy az uniós tisztviselők részesüljenek a többi uniós polgárral egyenlő elbánásban, és ezért kéri az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 11. cikke a) pontjának, valamint az Unió személyzeti szabályzata 19. cikkének megfelelő módosítását, hogy lehetővé váljon az Európai Ügyészség közvetlen fellépése.

Hasonlóképp a CONT bizottság kéri, hogy az Európai Ügyészségről szóló javaslatot teljes mértékben hozzák összhangba a büntetőeljárásban a gyanúsítottak és vádlottak ideiglenes költségmentességére vonatkozó közös minimumszabályok megállapítására irányuló jelenlegi jogalkotási javaslattal (2013/0409(COD)).

Továbbra is szorosan figyelemmel fogjuk kísérni a Tanács tárgyalásait, és nagyon reméljük, hogy az időközi jelentés tervezetének elkészítése során figyelembe tudják venni kéréseinket.

Tisztelettel:

Dr Inge Gräßle

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

9.3.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

41

13

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Jan Philipp Albrecht, Martina Anderson, Malin Björk, Michał Boni, Caterina Chinnici, Ignazio Corrao, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Frank Engel, Tanja Fajon, Laura Ferrara, Lorenzo Fontana, Mariya Gabriel, Ana Gomes, Jussi Halla-aho, Monika Hohlmeier, Brice Hortefeux, Sophia in ‘t Veld, Iliana Iotova, Eva Joly, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Timothy Kirkhope, Kashetu Kyenge, Marju Lauristin, Juan Fernando López Aguilar, Monica Macovei, Barbara Matera, Roberta Metsola, Louis Michel, Claude Moraes, József Nagy, Péter Niedermüller, Soraya Post, Judith Sargentini, Birgit Sippel, Helga Stevens, Traian Ungureanu, Harald Vilimsky, Udo Voigt, Beatrix von Storch, Josef Weidenholzer, Cecilia Wikström, Kristina Winberg, Tomáš Zdechovský

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Janice Atkinson, Hugues Bayet, Carlos Coelho, Pál Csáky, Dennis de Jong, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Miltiadis Kyrkos, Gilles Lebreton, Angelika Mlinar, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Barbara Spinelli, Josep-Maria Terricabras, Axel Voss

(1)

     Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0234.

(2)

     Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0444.

(3)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0234.

Jogi nyilatkozat