Eljárás : 2014/0197(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0060/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0060/2015

Viták :

PV 29/04/2015 - 22
CRE 29/04/2015 - 22

Szavazatok :

PV 30/04/2015 - 10.1
CRE 30/04/2015 - 10.1
A szavazatok indokolása
PV 15/12/2015 - 4.19
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0177
P8_TA(2015)0442

JELENTÉS     ***I
PDF 693kWORD 329k
24.3.2015
PE 546.867v03-00 A8-0060/2015

az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz kapcsolódó országokra és területekre vonatkozóan kivételes kereskedelmi intézkedések bevezetéséről szóló 1215/2009/EK tanácsi rendelet módosítására, valamint a rendelet alkalmazásának Bosznia-Hercegovina tekintetében történő felfüggesztésére vonatkozó európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2014)0386 – C8‑0039/2014 – 2014/0197(COD))

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

Előadó: Goffredo Maria Bettini

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről
 ELJÁRÁS

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz kapcsolódó országokra és területekre vonatkozóan kivételes kereskedelmi intézkedések bevezetéséről szóló 1215/2009/EK tanácsi rendelet módosítására, valamint a rendelet alkalmazásának Bosznia-Hercegovina tekintetében történő felfüggesztésére vonatkozó európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2014)0386 – C8‑0039/2014 – 2014/0197(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0386),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0039/2014),

-  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A8-0060/2015),

1.      elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.      felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.      utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás  1

Rendeletre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az 1215/2009/EK rendelet nem rendelkezik a kivételes kereskedelmi intézkedések biztosítása ideiglenes felfüggesztésének lehetőségéről, amennyiben a rendelet kedvezményezettjei súlyosan és módszeresen megsértik az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság alapelveit. Helyénvaló bevezetni ezt a lehetőséget annak érdekében, hogy az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz kapcsolódó országok és területek általi, az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság alapelveinek súlyos és módszeres megsértése esetén biztosítható legyen a gyors fellépés.

(2) Az 1215/2009/EK rendelet nem rendelkezik a kivételes kereskedelmi intézkedések biztosítása ideiglenes felfüggesztésének lehetőségéről, amennyiben a rendelet kedvezményezettjei súlyosan és módszeresen megsértik az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság alapelveit. Helyénvaló bevezetni ezt a lehetőséget annak érdekében, hogy az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz kapcsolódó országok és területek általi, az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság alapelveinek súlyos és módszeres megsértése esetén biztosítható legyen a gyors fellépés. A csatlakozási folyamat során előrehaladást kell elérni a demokratikus elvek tiszteletben tartása, a jogállamiság, az emberi jogok szavatolása és a kisebbségek védelme tekintetében.

Módosítás  2

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) A stabilizációs és társulási folyamat kezdete óta Bosznia-Hercegovina és Koszovó3 kivételével az összes érintett nyugat-balkáni országgal sor került stabilizációs és társulási megállapodás megkötésére. A Tanács 2013 júniusában felhatalmazta a Bizottságot, hogy Koszovóval tárgyalásokat kezdjen a stabilizációs és társulási megállapodásról.

(5) A stabilizációs és társulási folyamat kezdete óta Bosznia-Hercegovina és Koszovó3 kivételével az összes érintett nyugat-balkáni országgal sor került stabilizációs és társulási megállapodás megkötésére. 2014 májusában lezárultak a Koszovóval folytatott tárgyalások a stabilizációs és társulási megállapodásról, és a megállapodást 2014 júliusában parafálták.

______________

_______________

3 Ez a megnevezés nem érinti a státusszal kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

3 Ez a megnevezés nem érinti a státusszal kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

Módosítás   3

Rendeletre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7) Ugyanakkor Bosznia-Hercegovina mindezidáig nem járult hozzá ahhoz, hogy az ideiglenes megállapodás értelmében biztosított kereskedelmi kedvezményeket a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) keretében Horvátország és Bosznia-Hercegovina között hagyományosan zajló preferenciális kereskedelem figyelembevételével kiigazítsa. Amennyiben e rendelet elfogadásának időpontjáig az Európai Unió és Bosznia-Hercegovina nem írja alá és nem alkalmazza ideiglenesen a stabilizációs és társulási megállapodásban és az ideiglenes megállapodásban megállapított kereskedelmi kedvezmények kiigazításáról szóló megállapodást, a Bosznia-Hercegovinának biztosított kedvezményeket 2016. január 1-jével fel kell függeszteni. Amint Bosznia-Hercegovina és az Európai Unió aláírja és ideiglenesen alkalmazza az ideiglenes megállapodásban megállapított kereskedelmi kedvezmények kiigazításáról szóló megállapodást, a kedvezményeket újból alkalmazni kell.

(7) Ugyanakkor Bosznia-Hercegovina mindezidáig nem járult hozzá ahhoz, hogy az ideiglenes megállapodás értelmében biztosított kereskedelmi kedvezményeket a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) keretében Horvátország és Bosznia-Hercegovina között hagyományosan zajló preferenciális kereskedelem figyelembevételével kiigazítsa. Amennyiben e rendelet elfogadásának időpontjáig az Európai Unió és Bosznia-Hercegovina nem írja alá és nem alkalmazza ideiglenesen a stabilizációs és társulási megállapodásban és az ideiglenes megállapodásban megállapított kereskedelmi kedvezmények kiigazításáról szóló megállapodást, a Bosznia-Hercegovinának biztosított kedvezményeket 2016. január 1-jével fel kell függeszteni. Amint Bosznia-Hercegovina és az Európai Unió aláírja és ideiglenesen alkalmazza az ideiglenes megállapodásban megállapított kereskedelmi kedvezmények kiigazításáról szóló megállapodást, a kedvezményeket újból alkalmazni kell. Bosznia-Hercegovina hatóságainak és a Bizottságnak meg kell kettõzniük erõfeszítéseiket annak érdekében, hogy 2016. január 1. elõtt kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak,az ideiglenes megállapodással összhangban, különösen a határon átnyúló kereskedelem tekintetében.

Módosítás  4

Rendeletre irányuló javaslat

7 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7a) Figyelembe kell venni az érintett nyugat-balkáni országoknak és területeknek az európai uniós tagság irányába tett folyamatos előrehaladását, valamint Horvátország uniós csatlakozását, és ebből következően a Bosznia-Hercegovinával kötött ideiglenes megállapodás kiigazításának szükségességét. Ezzel összefüggésben az Unió Bosznia-Hercegovina uniós kilátásai melletti egyértelmű elkötelezettségét is figyelembe kell venni, amint az a Külügyek Tanácsa 2014. december 15-i következtetéseiben szerepel. E következtetésekben emlékeztettek arra, hogy Bosznia-Hercegovina politikai vezetésének el kell köteleznie magát az uniós integrációhoz szükséges intézményi reformok iránt, és valamennyi kormányzati szinten meg kell teremteni a hatékonyságot és meg kell határozni a feladatokat, hogy Bosznia-Hercegovina felkészülhessen a jövőbeli uniós tagságra.

Módosítás  5

Rendeletre irányuló javaslat

7 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7b) Az Európai Unió továbbra is elkötelezetten támogatja Bosznia-Hercegovina európai törekvéseit, és elvárja az ország politikai vezetőitől azon reformok folytatását, amelyek célja a működőképes intézmények előmozdítása, valamint a Bosznia-Hercegovina lakosságát alkotó három népcsoport és valamennyi polgár egyenlő jogainak biztosítása.

Módosítás 6

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – -1 bekezdés (új)

1215/2009/EK rendelet

14 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(-1) A rendelet a következő preambulumbekezdéssel egészül ki:

 

„(14a) Annak érdekében, hogy lehetővé váljon e rendelet alkalmazásának megfelelő demokratikus ellenőrzése, az EUMSZ 290. cikke szerinti jogi aktusok elfogadására vonatkozó jogkört – a KN-kódokban és a TARIC albontásokban történt változtatások nyomán az I. és II. melléklet szükséges módosításai és technikai korrekciói, az Unió és az e rendelet hatálya alá tartozó országok és területek közötti egyéb megállapodások szerinti kereskedelmi kedvezmények megadását követően szükséges korrekciók, valamint a visszaélések megelőzését szolgáló hatékony közigazgatási együttműködés, az emberi jogok és a jogállamiság elveinek tiszteletben tartása feltételének, valamint a hatékony gazdasági reformok és a regionális együttműködés szorgalmazása feltételének be nem tartása esetén az e rendelet szerinti kedvezmények felfüggesztése tekintetében – a Bizottságra kell ruházni. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos munkája keretében a nemzeti szakértőkkel zajló találkozóiról teljes körű tájékoztatást nyújt, és rendelkezésre bocsátja azok dokumentációját. E tekintetben a Bizottságnak biztosítania kell, hogy az Európai Parlamentet kellő mértékben bevonják – az egyéb politikai területeken szerzett korábbi tapasztalatokból eredő bevált gyakorlatokra alapozva – annak érdekében, hogy a lehető legjobb feltételek valósuljanak meg a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok Európai Parlament általi, jövőbeli ellenőrzéséhez.”

Indokolás

Elfogadása óta az 1215/2009/EK rendeletet többször módosították. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok használatát az 1336/2011/EU rendelet vezette be, amely azonban nem tartalmazott a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok használatáról szóló preambulumbekezdést. Az alaprendelet alkalmazása Bizottság általi megfelelő demokratikus ellenőrzésének biztosítása érdekében az előadó további esetekben is javasolja felhatalmazáson alapuló jogi aktusok használatát. Ezt a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó, a Parlament és a Tanács között létrejött egyetértési megállapodásnak megfelelően egy erre vonatkozó preambulumbekezdésben egyértelműen rögzíteni kellene.

Módosítás  7

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 a pont (új)

1215/2009/EK rendelet

2 cikk – 3 bekezdés

 

Hatályos szöveg

Módosítás

 

1a. A 2. cikk (3) bekezdése a következőképpen módosul:

(3) "(1) Abban az esetben, ha egy ország vagy terület az (2) vagy (2) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, a Bizottság végrehajtási aktusok révén teljesen vagy részlegesen felfüggesztheti az adott ország vagy terület e rendelet szerinti jogosultságát a kedvezményekre. E végrehajtási jogi aktusokat a 8. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(3) Abban az esetben, ha egy ország vagy terület az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglaltaknak nem felel meg, a Bizottság végrehajtási aktusok révén teljesen vagy részlegesen felfüggesztheti az adott ország vagy terület e rendelet szerinti jogosultságát a kedvezményekre. E végrehajtási jogi aktusokat a 8. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Indokolás

A 6. módosításban az előadó a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kapcsolatos eljárás alkalmazását javasolja a kedvezmények felfüggesztésére, amennyiben a visszaélések megelőzését szolgáló hatékony közigazgatási együttműködésre, az emberi jogok és a jogállamiság elveinek tiszteletben tartására, valamint a hatékony gazdasági reformok és a regionális együttműködés szorgalmazására vonatkozó feltételt nem tartják be. Ezért a 2. cikk (3) bekezdését módosítani kell, hogy az említett három esetben kizárják a végrehajtási aktusok használatát.

Módosítás  8

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 b pont (új)

1215/2009/EK rendelet

7 cikk – c pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

1b. A 7. cikk a következő ponttal egészül ki:

 

c) egy érintett ország vagy terület e rendelet szerinti kedvezményekre való jogosultságának – teljes egészében vagy részben történő – felfüggesztése, amennyiben a szóban forgó ország vagy terület nem tesz eleget az e rendelet 2. cikke (1) bekezdésének c) és d) pontjában, valamint 2. cikke (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

Indokolás

Az előadó a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kapcsolatos eljárás alkalmazását javasolja a kedvezmények felfüggesztésére, amennyiben a visszaélések megelőzését szolgáló hatékony közigazgatási együttműködésre, az emberi jogok és a jogállamiság elveinek tiszteletben tartására, valamint a hatékony gazdasági reformok és a regionális együttműködés szorgalmazására vonatkozó feltételt nem tartják be. Az előadó véleménye szerint a Bizottság e három esetben fennálló mérlegelési jogköre túlzottan széles, és a társjogalkotók bevonása szükséges. (Lásd az indokolást is.)

Módosítás  9

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 c pont (új)

1215/2009/EK rendelet

10 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

 

Hatályos szöveg

Módosítás

 

1c. A 10. cikk (1) bekezdésében a bevezető rész a következőképpen módosul:

(1) Ha a Bizottság csalásra vonatkozó elegendő bizonyítékát vagy a származás igazolásához szükséges közigazgatási együttműködés biztosításának hiányát észleli, vagy a Közösségbe irányuló kivitel jelentősen, a normál termelési és kiviteli kapacitás fölé emelkedik, vagy az 1. cikkben említett ország vagy terület nem felel meg a 2. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek, intézkedéseket hozhat az e rendelet által előírt rendelkezések három hónapos időtartamra történő teljes vagy részleges felfüggesztésére, amennyiben előzőleg:

(1) Ha a Bizottság csalásra vonatkozó elegendő bizonyítékát vagy a származás igazolásához szükséges közigazgatási együttműködés biztosításának hiányát észleli, vagy a Közösségbe irányuló kivitel jelentősen, a normál termelési és kiviteli kapacitás fölé emelkedik, vagy az 1. cikkben említett ország vagy terület nem felel meg a 2. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt rendelkezéseknek, intézkedéseket hozhat az e rendelet által előírt rendelkezések három hónapos időtartamra történő teljes vagy részleges felfüggesztésére, amennyiben előzőleg:

Indokolás

Figyelemmel arra, hogy a javaslat szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat használnak majd a kedvezmények felfüggesztésére, amennyiben a résztvevő ország nem tartja be a csalás megelőzését szolgáló tényleges igazgatási együttműködésre, illetve az emberi jogok és a jogállamiság elveinek tiszteletben tartására vonatkozó feltételt, a kedvezmények végrehajtási aktusokkal való ideiglenes felfüggesztésére vonatkozó védintézkedést ennek megfelelően módosítani kell.


INDOKOLÁS

A Bizottság javaslatának háttere

Az EU és a nyugat-balkáni országok közötti kereskedelem liberalizálása Bosznia-Hercegovina esetében több stabilizációs és társulási megállapodáson és egy ideiglenes megállapodáson keresztül valósul meg. Ezenfelül Koszovó (amely még nem kötötte meg a saját stabilizációs és társulási megállapodását) és az egész régió részesül az autonóm kereskedelmi intézkedések előnyeiből, amelyeket az EU 2000 óta biztosít. Ezek az egyoldalú kedvezmények a legtöbb termék számára korlátlan vámmentes hozzáférést tesznek lehetővé az EU piacaihoz. A stabilizációs és társulási megállapodásokkal ellentétben, amelyekben a kedvezményeket mindegyik fél megkapja, az autonóm kereskedelmi intézkedések egyoldalú preferenciális rendszert alkotnak a nyugat-balkáni országok javára. A stabilizációs és társulási megállapodások által biztosított tarifális liberalizáció és az 1215/2009/EK rendelet értelmében biztosított kedvezmények hatóköre eltérő, különösen a mezőgazdasági termékek tekintetében. A mezőgazdasági termékekre vonatkozó liberalizáció szintje az autonóm kereskedelmi intézkedések rendszerében magasabb, mint a stabilizációs és társulási megállapodások, illetve az ideiglenes megállapodások rendszerében.

A vizsgált bizottsági javaslat három fő változtatást javasol az

1215/2009/EK alaprendelethez:

1. A jelenlegi kedvezmények meghosszabbítása 2020 végéig:

A meghosszabbítás célja, hogy időt biztosítsanak a kedvezményezett országoknak az alaprendelet szerinti kedvezmények és a stabilizációs és társulási megállapodások, illetve az ideiglenes megállapodások értelmében biztosított kedvezmények összehangolására.

2. Az autonóm kereskedelmi intézkedésekről szóló rendelet ún. emberi jogi záradékának bevezetése

Ez a záradék lehetővé teszi a kedvezmények felfüggesztését, amennyiben a kedvezményezett országok bármelyike súlyosan és módszeresen megsérti az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság alapelveit.

3. Az autonóm kereskedelmi intézkedések lehetséges felfüggesztése 2016. január 1-től Bosznia-Hercegovina tekintetében

Horvátország 2013. július 13-i uniós csatlakozását követően Bosznia-Hercegovina mindezidáig nem járult hozzá ahhoz, hogy az ideiglenes megállapodást a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) keretében Horvátország és Bosznia-Hercegovina között hagyományosan zajló, a két országot 2013. július 1. előtt összekötő preferenciális kereskedelem figyelembevételével kiigazítsa. Ennek eredményeként az ideiglenes megállapodásban 2008-ban 27 uniós tagállamra vonatkozóan megállapított kedvezményes kvótákat most már 28 tagállam veszi igénybe (az igénylés sorrendje szerint). Az EU kereskedelmi megállapodásainak egy-egy uniós bővítést követő módosítására vonatkozó módszertana az új uniós tagállam és az Unióval kereskedelmi megállapodást kötött ország közötti hagyományos kereskedelem koncepcióján alapul. A CEFTA összes nyugat-balkáni tagországa – Bosznia-Hercegovina kivételével – jóváhagyta ezt a módszertant, és lezárta az EU-val kötött megállapodásának módosítására irányuló tárgyalásokat.

A Bosznia-Hercegovinával folytatott tárgyalások három fordulója után sem sikerült megállapodásra jutni. Az Unió módszertanával ellentétben Bosznia-Hercegovina úgy véli, hogy nem tudná növelni a hagyományos kereskedelem volumenére vonatkozó kedvezményét. Bosznia-Hercegovina szerint erre csak akkor kerülhetne sor, ha az EU további engedményeket nyújtana.

A patthelyzet és az Unió kereskedelmi érdekét ért kár miatt a Bizottság javasolja, hogy ne hosszabbítsák meg automatikusan a Bosznia-Hercegovinának nyújtott autonóm kereskedelmi intézkedéseket, hanem attól tegyék függővé a meghosszabbítást, hogy Bosznia-Hercegovina elfogadja-e az ideiglenes megállapodás kiigazítására vonatkozó módszertant. Amint Bosznia-Hercegovina és az EU megállapodnak egymással, aláírják és ideiglenesen alkalmazzák a kereskedelmi kedvezmények kiigazításáról szóló megállapodást, a Bosznia-Hercegovinának nyújtott kedvezményeket újból alkalmazzák.

A kedvezményekre való jogosultság feltételei

Az alaprendelet – közelebbről annak 2. cikke (1) bekezdése – számos feltételt határoz meg a preferenciális szabályokban való részesülésre vonatkozóan:

a) megfelelés a 2454/93/EGK rendeletben meghatározott „származó termék” fogalomnak;

b) a kedvezményezettek tartózkodása új vámok vagy azokkal azonos hatású díjak bevezetésétől az EU-ból származó termékek tekintetében;

c) a kedvezményezettek részvétele a Közösséggel – a visszaélések kockázatának elkerülése céljából – folytatott hatékony közigazgatási együttműködésben.

A vizsgált bizottsági javaslat egy negyedik feltételt, az ún. emberi jogi záradékot is bevezet. Ennek következtében a preferenciális szabályokban való részesülésnek egy további feltétele is van:

d) a kedvezményezettek tartózkodása az emberi jogok – köztük az alapvető munkajogok –, valamint a demokrácia és a jogállamiság alapelveinek súlyos és módszeres megsértésétől.

Ezenfelül az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése még egy feltételt tartalmaz a kedvezményekre való jogosultsághoz: a kedvezményezett országoknak a hatékony gazdasági reformok bevezetésére és más nyugat-balkáni államokkal – különösen szabadkereskedelmi területek útján – való regionális együttműködésre vonatkozó részvételi készségének feltételét.

Az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése szerint, a fenti feltételek be nem tartása esetén a Bizottság – vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási aktusok útján – felfüggesztheti (teljes egészében vagy részben) a preferenciális szabályokra való jogosultságot.

Javasolt módosítások

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok:

Az előadó által javasolt módosítások egyik fő célja, hogy a kedvezmények felfüggesztésére vonatkozó döntést ne végrehajtási aktus, hanem felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján hozzák meg, amennyiben a felfüggesztés alapját a 2. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontjában, valamint a 2. cikk (2) bekezdésében megállapított feltételek be nem tartása, azaz az alábbiak képezik:

A 2. cikk (1) bekezdése:

c) a kedvezményezettek részvétele a Közösséggel – a visszaélések kockázatának elkerülése céljából – folytatott hatékony közigazgatási együttműködésben

d) az 1. cikkben említett országok és területek tartózkodása az emberi jogok – köztük az alapvető munkajogok –, valamint a demokrácia és a jogállamiság alapelveinek súlyos és módszeres megsértésétől (a vizsgált bizottsági javaslat által bevezetett szöveg)

A 2. cikk (2) bekezdése:

„a kedvezményezett országoknak a hatékony gazdasági reformok bevezetésére és más nyugat-balkáni államokkal – különösen szabadkereskedelmi területek útján – való regionális együttműködésre vonatkozó részvételi készsége”.

Amikor a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok (EUMSZ 290. cikke) és a végrehajtási aktusok (EUMSZ 291. cikke) között választanak, a társjogalkotóknak fő kritériumként a Bizottságnak adott mérlegelési mozgásteret kell figyelembe venniük, különös tekintettel az érintett szakpolitikai értékelésre.

Az előadó véleménye szerint, amikor a Bizottság a fenti okok miatt a kedvezmények felfüggesztéséről dönt, fontos mérlegelési mozgástere van, amely jóval túlmutat az alaprendelet rendelkezéseinek egyszerű, objektív értékelésen alapuló vizsgálatán, különösen a következő okok miatt:

•       az alaprendelet nem írja elő a fenti feltételek teljesülésének értékelésére vonatkozó pontos kritériumokat, ezért mindenképpen szubjektív értékeléssel is jár, ami túlmegy az egyszerű végrehajtáson;

•       a 2. cikk (3) bekezdése szerint a felfüggesztés terjedelme nincs egyértelműen meghatározva (a kedvezmények teljes vagy részleges felfüggesztése), nincsenek ugyanis pontos kritériumok arra vonatkozóan, hogy a felfüggesztés terjedelmét hogyan kell megállapítani;

•       a 2. cikk (3) bekezdése ezenkívül úgy rendelkezik, hogy a Bizottság felfüggesztheti a preferenciális szabályokat – azaz a Bizottság úgy is dönthet, hogy egyáltalán nem függeszti fel a kedvezményeket.

Az előadó véleménye szerint a fenti három szempont kombinációja igen jelentős mérlegelési mozgásteret biztosít a Bizottságnak, amikor az a kedvezmények felfüggesztéséről dönt. Ez szubjektív értékeléssel jár, és túlmegy a végrehajtás határain. Egy ilyen döntést tehát felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kell meghozni, ami megfelelő felügyeletet biztosít a társjogalkotók részéről.

Az alaprendelet más rendelkezéseiben meghatározott feltételekkel kapcsolatos mérlegelési mozgástér ennél korlátozottabb, az e feltételek betartásának értékelésére vonatkozó kritériumok sokkal objektívebbek, mint a 2. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontjában, valamint a 2. cikk (2) bekezdésében megállapított feltételek esetében. Az előadó tehát meg van győződve arról, hogy a végrehajtási aktusok alkalmazása az előbbi esetekben elfogadható.

Ezenfelül az előadó a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok használatáról szóló preambulumbekezdést vezet be az alaprendeletbe. Elfogadása óta az 1215/2009/EK rendeletet többször módosították. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok használatát az 1336/2011/EU rendelet vezette be, amely azonban nem tartalmazott a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok használatáról szóló preambulumbekezdést. Az alaprendelet alkalmazása Bizottság általi megfelelő demokratikus ellenőrzésének biztosítása érdekében az előadó további esetekben is javasolja felhatalmazáson alapuló jogi aktusok használatát. Ezt a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó, a Parlament és a Tanács között létrejött egyetértési megállapodásnak megfelelően egy erre vonatkozó preambulumbekezdésben egyértelműen rögzíteni kellene.

Egyéb módosítások:

Az előadó sürgeti az EU-t és Bosznia-Hercegovinát – annak érdekében, hogy elkerüljék a kedvezmények Bosznia-Hercegovina tekintetében való felfüggesztését 2016. január 1-től – hogy törekedjenek a megállapodásra az EU-val kötött ideiglenes megállapodás Horvátország csatlakozását követő kiigazításával kapcsolatban.

Az előadó szükségesnek ítéli, hogy ismételten rámutasson a nyugat-balkáni országok által a mélyebb uniós integráció irányában tett előrehaladásra, valamint a Bosznia-Hercegovinával összefüggő közelmúltbeli tanácsi következtetésekre.

.

Következtetések:

Az előadó által javasolt módosítások átfogó célkitűzése az EU valódi, mély elkötelezettségének megerősítése – egyoldalú kereskedelmi kedvezmények nyújtása útján – az e rendelet hatálya alá tartozó országok és területek jövőbeli európai integrációja iránt. Az uniós integrációs folyamat kétségtelenül kihívást jelentett az azt vállaló országok számára, de a térség stabilitása szempontjából a leghatékonyabb eszköznek bizonyult. Ebből a szempontból a szóban forgó kedvezményeket, illetve lehetséges felfüggesztésüket ösztönzőként kell fogadni a Növekedési Paktumban hangsúlyozott politikai és társadalmi-gazdasági reformok menetének felgyorsítására, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a nyugat-balkáni országok elérjék a koppenhágai kritériumok és az uniós vívmányok követelményeit. Ezért az előadó sürgeti Bosznia-Hercegovinát, hogy igazítsa ki a preferenciális kereskedelemre vonatkozó ideiglenes megállapodást Horvátországgal – az utóbbi 2013. július 1-i európai uniós csatlakozását követően –, felhívja ugyanakkor a feleket, hogy vegyék figyelembe a kölcsönös érdekeket, hogy az uniós tagállamok és a CEFTA-tagállamok számára egyaránt megfelelő megállapodást érjenek el.


VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről (11.3.2015)

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz kapcsolódó országokra és területekre vonatkozóan kivételes kereskedelmi intézkedések bevezetéséről szóló 1215/2009/EK tanácsi rendelet módosítására, valamint a rendelet alkalmazásának Bosznia-Hercegovina tekintetében történő felfüggesztésére vonatkozó európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról(COM(2014)0386 – C8‑0039/2014 – 2014/0197(COD))

A vélemény előadója: Cristian Dan Preda

RÖVID INDOKOLÁS

Üdvözlendő a Bizottság azon javaslata, hogy a stabilizációs és társulási folyamatban részt vevő nyugat-balkáni országokra és területekre vonatkozó autonóm kereskedelmi intézkedéseket további öt évre, azaz 2020. december 31-ig meghosszabbítsák. E preferenciális kereskedelmi rendszer hozzájárult a nyugat-balkáni termékek uniós importjának megnövekedéséhez. 2013-ban az EU a régió legnagyobb kereskedelmi partnere volt mind az import (72,7%), mind pedig az export (81,8%) területén. E kereskedelmi kedvezmények a létező kétoldalú megállapodásokkal kiegészülve együttesen támogatják az Unióval való gazdasági integrációt, és ezzel hozzájárulnak a régió politikai stabilitásához és gazdasági fejlődéséhez is. Ezeket az intézkedéseket a nyugat-balkáni országokra vonatkozó uniós politika tágabb összefüggéseiben kell értelmezni, amelynek végső célja, hogy ezeket az országokat közelebb hozza az Unióhoz.

A Bizottság javaslata igyekszik az 1215/2009. sz. rendeletet is kiegészíteni, méghozzá egy olyan emberi jogi záradékkal, amely lehetővé tenné a kereskedelmi kedvezmények felfüggesztését az alapvető emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság elvének a stabilizációs és társulási folyamatban részt vevő országok és területek valamelyikében történő megsértése esetén. Míg a Bizottság elképzelése az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikke (1) bekezdésének gyakorlati alkalmazásaként, valamint az emberi jogok általános érvényesítésére irányuló uniós külpolitikai kötelezettségvállalás megtestesüléseként üdvözlésre méltó, az előadó véleménye szerint a javaslat megfogalmazása nem teljes mértékben kielégítő. Szerencsésebb lenne a záradékot a koppenhágai kritériumoknak megfelelően pozitívan megfogalmazni. Továbbá, amennyiben az életbe lépéséhez szükséges küszöb túl magas, a záradék működésképtelenné válhat. Az előadó szeretné kihangsúlyozni, hogy az Európai Parlament mint társjogalkotó és a költségvetési hatóság egyik ága, valamint a bővítési ország szempontjából fontos szerepet betöltő szerv jogosult arra, hogy a kereskedelmi kedvezmények felfüggesztéséről hozandó határozatok tekintetében maradéktalanul gyakorolja előjogait. Az előadó szerint általánosságban elmondható, hogy szükség lenne az autonóm preferenciális kereskedelmi rendszerek emberi jogi záradékainak egyértelműbbé és következetesebbé tételére.

Végezetül a bizottsági javaslat azt is figyelembe veszi, hogy Bosznia-Hercegovina Horvátország uniós csatlakozása óta még nem fogadta el a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekről szóló ideiglenes uniós megállapodás keretében biztosított kereskedelmi engedmények kiigazítását. Amennyiben e kérdésben az év végéit sem születik megállapodás, Bosznia-Hercegovina e rendelet szerinti kereskedelmi kedvezményeit 2016. január 1-től felfüggeszthetik.

Az előadó hangsúlyozza, hogy Bosznia-Hercegovina kereskedelmi kedvezményeinek felfüggesztését az ideiglenes uniós megállapodás kiigazításával kapcsolatban az Unióval jelenleg fennálló nézeteltérések elsimítására szolgáló ösztönzésnek kell tekinteni. Az előadó reméli, hogy a Külügyek Tanácsa által 2014. december 15-én az országra vonatkozóan elfogadott új uniós megközelítés pozitív lendületét kihasználva Bosznia-Hercegovina új hatóságai képesek lesznek megoldani ezt a lezáratlan kérdést.

MÓDOSÍTÁSOK

A Külügyi Bizottság felkéri a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás  1

Rendeletre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az 1215/2009/EK rendelet nem rendelkezik a kivételes kereskedelmi intézkedések biztosítása ideiglenes felfüggesztésének lehetőségéről, amennyiben a rendelet kedvezményezettjei súlyosan és módszeresen megsértik az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság alapelveit. Helyénvaló bevezetni ezt a lehetőséget annak érdekében, hogy az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz kapcsolódó országok és területek általi, az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság alapelveinek súlyos és módszeres megsértése esetén biztosítható legyen a gyors fellépés.

(2) Az 1215/2009/EK rendelet nem rendelkezik a kivételes kereskedelmi intézkedések biztosítása ideiglenes felfüggesztésének lehetőségéről, amennyiben a rendelet kedvezményezettjei megsértik az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság alapelveit. Helyénvaló bevezetni ezt a lehetőséget annak érdekében, hogy az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz kapcsolódó országok és területek általi, az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság alapelveinek megsértése esetén biztosítható legyen a gyors fellépés. A csatlakozási folyamat előrelépése érdekében tiszteletben kell tartani a demokratikus elveket, a jogállamiságot, az emberi jogokat és a kisebbségek védelmét.

Indokolás

Mivel az EU-hoz csatlakozni kívánó országoknak meg kell felelniük a koppenhágai kritériumoknak, fontos egy olyan klauzula bevezetése, amely biztosítja, hogy az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság alapelveinek súlyos és módszeres megsértése esetén fellépésre legyen mód. E klauzulát ki kell terjeszteni oly módon, hogy magába foglalja az alapvető munkaügyi és környezetvédelmi normákat is, előmozdítva és védelmezve az emberi jogokat és a fenntartható fejlődés elveit, és segítséget nyújtva az országoknak a közösségi vívmányokhoz igazodáshoz.

Módosítás  2

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) A stabilizációs és társulási folyamat kezdete óta Bosznia-Hercegovina és Koszovó3 kivételével az összes érintett nyugat-balkáni országgal sor került stabilizációs és társulási megállapodás megkötésére. A Tanács 2013 júniusában felhatalmazta a Bizottságot, hogy Koszovóval tárgyalásokat kezdjen a stabilizációs és társulási megállapodásról.

(5) A stabilizációs és társulási folyamat kezdete óta Bosznia-Hercegovina és Koszovó3 kivételével az összes érintett nyugat-balkáni országgal sor került stabilizációs és társulási megállapodás megkötésére. 2014 májusában lezárultak a Koszovóval folytatott tárgyalások a stabilizációs és társulási megállapodásról, és a megállapodást 2014 júliusában parafálták.

______________

_______________

3 Ez a megnevezés nem érinti a státusszal kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

3 Ez a megnevezés nem érinti a státusszal kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

Módosítás  3

Rendeletre irányuló javaslat

7 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7a) Bosznia-Hercegovina újonnan megválasztott intézményeinek meg kell ragadniuk a Bosznia-Hercegovinával kapcsolatos, megújult uniós megközelítés által kínált alkalmat arra, hogy megkössék a stabilizációs és társulási megállapodás és az ideiglenes megállapodás Horvátország EU-hoz való csatlakozása és a hagyományosan zajló preferenciális kereskedelem fenntartása tekintetében történő kiigazításáról szóló megállapodást.

Módosítás  4

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont

1215/2009/EK rendelet

2 cikk – 1 bekezdés – d pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

„d) az 1. cikkben említett országok és területek tartózkodása az emberi jogok – köztük az alapvető munkajogok –, valamint a demokrácia és a jogállamiság alapelveinek súlyos és módszeres megsértésétől.”

„d) a demokratikus elvek, emberi jogok és alapvető szabadságok, valamint a jogállamiság elvének tiszteletben tartása az 1. cikkben említett országok és területek által.”

ELJÁRÁS

Cím

Az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz kapcsolódó országokra és területekre vonatkozó kivételes kereskedelmi intézkedések, valamint alkalmazásuk Bosznia-Hercegovina tekintetében történő felfüggesztése

Hivatkozások

COM(2014)0386 – C8-0039/2014 – 2014/0197(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

INTA

3.7.2014

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

AFET

3.7.2014

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Cristian Dan Preda

22.9.2014

Vizsgálat a bizottságban

24.2.2015

 

 

 

Az elfogadás dátuma

9.3.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

29

15

21

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Lars Adaktusson, Michèle Alliot-Marie, Nikos Androulakis, Petras Auštrevičius, Amjad Bashir, Bas Belder, Goffredo Maria Bettini, Elmar Brok, Klaus Buchner, James Carver, Fabio Massimo Castaldo, Lorenzo Cesa, Aymeric Chauprade, Andi Cristea, Arnaud Danjean, Mark Demesmaeker, Georgios Epitideios, Eugen Freund, Michael Gahler, Richard Howitt, Sandra Kalniete, Manolis Kefalogiannis, Tunne Kelam, Afzal Khan, Janusz Korwin-Mikke, Eduard Kukan, Ilhan Kyuchyuk, Arne Lietz, Barbara Lochbihler, Sabine Lösing, Andrejs Mamikins, Ramona Nicole Mănescu, David McAllister, Jean-Luc Mélenchon, Tamás Meszerics, Francisco José Millán Mon, Javier Nart, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Kati Piri, Andrej Plenković, Cristian Dan Preda, Jozo Radoš, Sofia Sakorafa, Alyn Smith, Charles Tannock, Eleni Theocharous, László Tőkés, Ivo Vajgl, Johannes Cornelis van Baalen, Geoffrey Van Orden, Hilde Vautmans, Boris Zala

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Nicolas Bay, Reinhard Bütikofer, Ana Gomes, Andrzej Grzyb, Gabrielius Landsbergis, Juan Fernando López Aguilar, Antonio López-Istúriz White, David Martin, Helmut Scholz, Traian Ungureanu, Janusz Zemke

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Eric Andrieu


ELJÁRÁS

Cím

Az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz kapcsolódó országokra és területekre vonatkozó kivételes kereskedelmi intézkedések, valamint alkalmazásuk Bosznia-Hercegovina tekintetében történő felfüggesztése

Hivatkozások

COM(2014)0386 – C8-0039/2014 – 2014/0197(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

26.6.2014

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

INTA

3.7.2014

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

AFET

3.7.2014

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Goffredo Maria Bettini

3.9.2014

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

5.11.2014

24.2.2015

19.3.2015

 

Az elfogadás dátuma

19.3.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

31

6

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

William (The Earl of) Dartmouth, Maria Arena, Tiziana Beghin, David Campbell Bannerman, Daniel Caspary, Santiago Fisas Ayxelà, Yannick Jadot, Ska Keller, Alexander Graf Lambsdorff, Gabrielius Landsbergis, Bernd Lange, Emmanuel Maurel, Emma McClarkin, Alessia Maria Mosca, Franck Proust, Viviane Reding, Matteo Salvini, Helmut Scholz, Joachim Schuster, Joachim Starbatty, Adam Szejnfeld, Iuliu Winkler

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Clara Eugenia Aguilera García, Eric Andrieu, Bendt Bendtsen, Goffredo Maria Bettini, Victor Boștinaru, Dita Charanzová, Aymeric Chauprade, Danuta Maria Hübner, Pedro Silva Pereira, Davor Ivo Stier, Jarosław Wałęsa, Pablo Zalba Bidegain

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Seb Dance, Jean-Luc Schaffhauser, Marco Valli

Benyújtás dátuma

24.3.2015

Jogi nyilatkozat