JELENTÉS a bolognai folyamat végrehajtásának nyomon követéséről

31.3.2015 - (2015/0000(INI))

Kulturális és Oktatási Bizottság
Előadó: Krystyna Łybacka

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a bolognai folyamat végrehajtásának nyomon követéséről

(2015/0000(INI))

Az Európai Parlament,

–    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 165. cikkére,

–    tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára és annak 26. cikkére,

–    tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 14. cikkére,

–    tekintettel az 1998. május 25-én Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság részéről a négy illetékes miniszter által Párizsban aláírt, az európai felsőoktatási rendszer struktúrájának harmonizációjáról szóló sorbonne-i együttes nyilatkozatra (Sorbonne-i Nyilatkozat)[1],

–    tekintettel az 1999. június 19-én 29 európai ország oktatási miniszterei által Bolognában aláírt együttes nyilatkozatra (Bolognai Nyilatkozat)[2],

–    tekintettel a felsőoktatásért felelős európai miniszterek konferenciája által 2009. április 28–29-én Leuvenben és Louvain-la-Neuve-ben kiadott közleményre[3],

–    tekintettel a 47 ország oktatási miniszterei által 2010. március 12-én elfogadott Budapest–Bécs Nyilatkozatra, amely hivatalosan elindította az európai felsőoktatási térséget[4],

–    tekintettel a miniszteri konferencia és a 2012. április 26–27-én Bukarestben tartott harmadik bolognai szakpolitikai fórum által kiadott közleményre[5],

–    tekintettel az európai felsőoktatási térséggel foglalkozó 2012. április 26–27-én Bukarestben tartott miniszteri szintű konferencia által elfogadott, az európai felsőoktatási térségre vonatkozó 2020-ig szóló mobilitási stratégiára[6],

–    tekintettel a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (IMI-rendelet) módosításáról szóló 2013. november 20-i európai parlamenti és tanácsi 2013/55/EU irányelvre[7],

–    tekintettel a rövid távú tartózkodásra jogosító egységes vízumok kiadásának a Közösségbe tudományos kutatás céljával harmadik országokból érkező kutatók esetében történő megkönnyítéséről szóló, 2005. szeptember 28-i európai parlamenti és tanácsi ajánlásra[8],

–    tekintettel a felsőoktatás terén a minőségbiztosítással kapcsolatos további európai együttműködésről szóló, 2006. február 15-i európai parlamenti és tanácsi ajánlásra[9],

–    tekintettel az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszerének létrehozásáról szóló, 2008. április 23-i európai parlamenti és tanácsi ajánlásra[10] (EQF-LLL),

–    tekintettel az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről („Oktatás és képzés 2020”) szóló, 2009. május 12-i tanácsi következtetésekre[11],

–    tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében 2009. november 26-án ülésező képviselői által elfogadott következtetésekre az oktatás szerepének a teljes körűen működő tudásháromszög keretében való fejlesztéséről[12],

–    tekintettel a felsőoktatás nemzetközivé tételéről szóló, 2010. május 11-i tanácsi következtetésekre[13],

–    tekintettel az iskolai lemorzsolódás csökkentéséről szóló, 2011. június 28-i tanácsi ajánlásra[14],

–    tekintettel a „Mozgásban az ifjúság – a fiatalok tanulási célú mobilitásának ösztönzése” című, 2011. június 28-i tanácsi ajánlásra[15],

–    tekintettel „Az egyetemek korszerűsítési programjának megvalósítása: oktatás, kutatás és innováció” című, 2006. május 10-i bizottsági közleményre (COM(2006)0208),

–    tekintettel az „Európa 2010: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2020. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–    tekintettel az „Európai digitális menetrend ” című, 2010. augusztus 26-i bizottsági közleményre (COM(2010)0245/2),

–    tekintettel az európai felsőoktatási rendszerek által az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés terén tett hozzájárulás növeléséről szóló, 2011. szeptember 20-i bizottsági közleményre (COM(2011)0567),

–    tekintettel a „Felsőoktatás Európában 2009-ben: fejlemények a bolognai folyamatban” című jelentésre (Eurydice, Európai Bizottság, 2009)[16],

–    tekintettel a „2010-ben középpontban az európai felsőoktatás: a bolognai folyamat hatása” című jelentésre (Eurydice, Európai Bizottság, 2010)[17],

–    tekintettel „Az európai felsőoktatási térség 2012-ben: fejlemények a bolognai folyamat végrehajtása” című jelentésre (Eurydice, Európai Bizottság, 2012)[18],

–    tekintettel a felsőoktatási reform tárgyában a pedagógusok körében végzett 2007. évi Eurobarométer-felmérésre[19],

–    tekintettel a felsőoktatási reform tárgyában a hallgatók körében végzett 2009. évi Eurobarométer-felmérésre[20],

–    tekintettel az Eurostat 2009. április 16-i, „A bolognai folyamat az európai felsőoktatásban – a társadalmi dimenzióval és mobilitással kapcsolatos legfontosabb mutatók” című kiadványára[21],

–    tekintettel a 2011. szeptember 8–9-én az örményországi Jerevánban megtartott, a felsőoktatás támogatásáról szóló nemzetközi konferencia zárójelentésére[22],

–    tekintettel a bolognai folyamatról és a diákok mobilitásáról szóló, 2008. szeptember 23-i állásfoglalására[23],

–    tekintettel 2010. május 20-i, „ Egyetemek és vállalkozások párbeszéde: új partnerség az európai egyetemek modernizálásért” című állásfoglalására[24],

–    tekintettel az uniós intézményeknek a bolognai folyamat megszilárdításához és előrelépéséhez való hozzájárulásáról szóló 2012. március 13-i állásfoglalásra[25],

–    tekintettel az Európai Stratégiai Beruházási Alapra[26],

–    tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–    tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A8‑0121/2015),

A.  mivel a jelenlegi gazdasági helyzetben a bolognai folyamat jelentőségének abban kell állnia, hogy az oktatáshoz való széles körű hozzáférés és annak folyamatos aktualizálása révén sikerüljön a lehető legmagasabb szintre fejleszteni a tudást és az innovációt a polgárok javára, és mivel ennek tükröződnie kell az Európa 2020 stratégia felülvizsgálatában és a Juncker által meghirdetett európai beruházási terv végrehajtásában;

B.   mivel az elemzések azt mutatják, hogy az EU-ban csaknem minden harmadik munkáltatónak vannak problémái, amikor megfelelően képzett munkavállalókat keresnek; mivel a bolognai reform eddig nem volt túl sikeres az Unión belüli strukturális munkaerőhiány (az egyének szakismerete és a munkaerő-piaci kereslet közötti szakadék) csökkentésére irányuló célkitűzés szempontjából; mivel a strukturális munkaerőhiány Európa számára központi kihívássá vált, amely kihat a társadalom valamennyi területére, kezdve a vállalkozások termelékenységétől és hatékonyságától a fiatalok jelenlegi és jövőbeni jólétéig;

C.  mivel a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség problémájának tekintetében nem történt javulás a válság 2008-as kezdete óta; mivel 2014 végén az EU-ban körülbelül 5 millió 25 év alatti fiatal volt munkanélküli;

D.  mivel, ahogy azt egy filozófus mondta, az egyetemeket az igazság és a szépség keresésének kell fémjeleznie azon feladatukon túl, hogy új szakembereket, tudósokat, mérnököket, tanárokat, orvosokat, politikusokat és polgárokat készítenek fel;

E.   mivel fontos, hogy az egyetemeket tekintsük a bolognai folyamat valódi főszereplőinek azon túlmenően, hogy támogatják a regionális és nemzeti intézményeket a koordináció, a szabályozás és a erőforrások terén;

F.   mivel a tudományos körökkel együttműködésben végzett kormányközi kezdeményezés során létrejött erőfeszítések arra irányultak, hogy közös európai válasz szülessen a számos országban tapasztalható komoly problémákra, ám azok nem voltak elégségesek;

G.  mivel a bolognai folyamat valódi célja, hogy az egyetemek autonómiájának tiszteletben tartása mellett támogassa a mobilitást és a nemzetköziesítést, továbbá biztosítsa a különböző felsőoktatási rendszerek színvonalának és minőségének kompatibilitását és összehasonlíthatóságát, és ezzel hozzájáruljon egy valóban demokratikus, a polgároknak egyenlő esélyeket nyújtó európai térség létrehozásához;

H.  mivel szükség van az elmúlt 15 év során elért előrehaladás felmérésére, amely során egyaránt figyelembe kell venni a régiók közötti együttműködéssel kapcsolatosan elmondható sikertörténetet, de szót kell ejteni a felmerülő problémákról, valamint a kitűzött célok egyenetlen mértékű teljesítéséről is;

I.    mivel a nem megfelelő kommunikáció, valamint a valódi cél félreértése következtében előfordulhat, hogy a bolognai folyamatra egyes országokban bürokratikus teherként tekintenek, miközben az országok többségében irányítja és motiválja az oktatási reformokat;

J.    mivel fontos leszögezni a bolognai folyamat páneurópai jellegét, valamint az összes érdekelt fél, köztük a diákok, a tanárok, a kutatók és a felsőoktatási intézmények nem oktatással foglalkozó dolgozóinak részvételét;

K.  mivel az oktatás, a képzés, beleértve a szakképzést is, a tudás és a kutatás folyamatos és fokozott pénzügyi támogatása különösen a válság jelenlegi időszakában döntő fontosságú;

L.   mivel ebben az állandóan változó környezetben újólag meg kell erősíteni a bolognai folyamat alapjául szolgáló politikai kötelezettségvállalást, és az európai intézményeknek, a nemzeti kormányoknak és az összes többi érdekelt félnek a folyamat megvalósításába való bevonását;

A bolognai folyamat szerepe

1.   megjegyzi, hogy az oktatás és a kutatás társadalmunk egyik fő pillére a készségek fejlesztése, a növekedés és a munkahelyteremtés előmozdítása szempontjából; hangsúlyozza, hogy az oktatás területén történő nagyobb mértékű beruházás elengedhetetlen szegénység, a társadalmi egyenlőtlenségek és a munkanélküliség, főként a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség hatékony kezelésére és a társadalmi befogadás elősegítésére;

2.   megjegyzi, hogy a bolognai folyamat segíthetne kezelni az EU-n belüli strukturális munkaerőhiányt, ha lehetővé tenné a diákok számára, hogy a munkaerő-piaci keresletnek megfelelő kompetenciákat szerezzék meg és fejlesszék, és hogy ezáltal el lehetne érni a frissen végzettek foglalkoztathatóságának javításával kapcsolatos fontos célt;

3.   tisztában van azzal a fontos szereppel, amelyet a bolognai folyamat a tudás Európájának létrehozásában tölt be; kiemeli, hogy a tudás, az oktatás és a kutatás terjesztése az Európa 2020 stratégia kulcsfontosságú elemét alkotja, és hozzájárul az európai polgárság kiteljesedésének előmozdításához; kiemeli továbbá, hogy konzultációra van szükség a felsőoktatási közösségen belül (a tanárok, a diákok és a nem oktatói személyzet között) a bolognai folyamattal kapcsolatos reformokkal való szembenállás megértése és olyan közoktatás biztosítása érdekében, amely mindenki számára ingyenes és hozzáférhető és a társadalom igényeihez igazodik;

4.   megjegyzi, hogy a bolognai reformok eredményeként elindult az európai felsőoktatási térség, és jelentős vívmányok születtek az elmúlt 15 év során a felsőoktatási rendszerek összehasonlíthatóbbá tétele, a mobilitás fokozása, minőségbiztosítási rendszerek biztosítása és a diplomák elismerése, az oktatási rendszerek minőségének javítása, valamint az európai felsőoktatás vonzerejének növelése terén;

5.   megjegyzi, hogy a bolognai folyamaton belül még mindig sok a teendő az oktatási rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez történő hozzáigazítása, az általános foglalkoztathatóság és versenyképesség, valamint az európai felsőoktatás vonzerejének javítása terén; megjegyzi, hogy az európai felsőoktatási intézményeknek gyorsan kell tudniuk reagálni a modern társadalomban végbemenő gazdasági, kulturális, tudományos és technológiai változásokra, hogy teljesen kihasználják a bennük rejlő lehetőségeket a növekedés, a foglalkoztathatóság és a társadalmi kohézió ösztönzése érdekében;

6.   tudomásul veszi az elkövetkező évek céljait és az európai felsőoktatási térség 2012. évi bukaresti miniszteri szintű konferenciája által felvázolt 2015-ig alkalmazandó nemzeti cselekvési prioritásokat, valamint az európai felsőoktatási térség 2020-ig szóló mobilitási stratégiájára vonatkozó ajánlásait, és javasolja új megfigyelőközpontok létrehozását, a különböző európai egyetemi közösségeket érintő új megközelítések kidolgozását, valamint az említett egyetemi közösségek tagjainak e terv reformfolyamatába való bevonását szolgáló új rendszerek kiépítését;

Prioritások és kihívások

7.   felhívja az európai felsőoktatási térség országait, hogy hajtsák végre a közösen elfogadott reformokat, amelyek célja a bolognai folyamat által kitűzött célok megvalósításának meggyorsítása, és az európai felsőoktatási térség hitelességének fokozása; ösztönöz azon országok támogatására, amelyek a reformok végrehajtása során nehézségekbe ütköznek; e tekintetben támogatja az országok, régiók és az érintett érdekelt felek közötti széles körű partnerségek létrehozását;

8.   kéri a tagállamoktól a felsőoktatási intézmények értékelési rendszerének további támogatását és modernizálását, a korábbi nemzetközi oktatási rendszerek normáinak megfelelően, a kiválóság jutalmazásával, figyelembe véve az ismeretek, a kutatás és a tudomány fejlődését;

9.   kiemeli, hogy fontos megőrizni az oktatás sokszínűségét, többek között a nyelvi sokszínűséget; sürgeti a tagállamokat, hogy jelentősen növeljék a tanulmányi ösztöndíjakat és biztosítsák, hogy ezehez könnyen hozzá lehessen férni;

10. rámutat arra, hogy az európai oktatási és képzési térség célkitűzései megvalósítása során és az európai oktatási és képzési térséggel, az egész életen át tartó tanulás európai térségével és az európai kutatási térséggel együttműködésben az európai felsőoktatási térség fejlesztése és az elért eredményekre való építkezés érdekében további erőfeszítésekre van szükség;

11. felhívja a bolognai folyamat végrehajtásában érintett összes érdekelt felet a minőségbiztosítás fokozására egy olyan európai felsőoktatási térség megvalósítása érdekében, amely a világméretű tudományos kiválóság referenciájaként növeli vonzerejét;

12. felhívja a tagállamokat, az európai felsőoktatási térség országait és az EU egészét, hogy – többek között helyi szintű intézkedésekkel, amelyek a bolognai folyamat által kitűzött célok elérésében történő hatékonyabb és dinamikusabb részvételt célozzák – tegyenek többet azért, hogy a bolognai folyamatot jobban megértse és támogassa a nyilvánosság;

13. rámutat arra, hogy a Bizottság a bolognai folyamat tagjaként fontos szerepet tölt be az európai felsőoktatási térség létrehozásában, és felszólítja a Bizottságot, hogy folytassa a folyamat felgyorsításában, valamint a kitűzött célok elérésére irányuló erőfeszítésekben betöltött szerepét;

14. rámutat arra, hogy a meghatározott célok közé fel kell venni a felsőoktatási ágazaton belüli oktatás és kutatás minőségét; úgy véli, hogy az említett célok teljesítésének egyik mutatója a frissen végzettek foglalkoztathatóságának növelése lenne, ami az Európa 2020 stratégia egyik célkitűzése is;

15. a rendelkezésre álló források lehető legjobb és hatékony felhasználása és a közfinanszírozás kiegészítése céljából új és különféle finanszírozási modellek megtalálása érdekében felszólít a kormányok, a felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek közötti párbeszéd folytatására; hangsúlyozza továbbá a Horizont 2020 fontosságát az európai felsőoktatási intézmények közötti, együttműködésen alapuló kutatási projektek ösztönzésében, és aggodalmát fejezi ki a keretprogram finanszírozásának csökkentésére irányuló folyamatos törekvések miatt, miközben a költségvetés más területei érintetlenek maradnak;

16. felhívja a kormányokat, hogy javítsák az oktatással kapcsolatos közfinanszírozás felhasználásának hatékonyságát, és tartsák tiszteletben az EU arra vonatkozó kiemelt célkitűzését, hogy 2020-ra az Unió GDP-jének 3%-át a kutatásra és fejlesztésbe kell befektetni; hangsúlyozza, hogy az oktatás és a kutatás ambiciózus finanszírozására van szükség, mivel ez azon kulcsfontosságú eszközök egyike, amelyek mindenki számára biztosítják a minőségi oktatáshoz való hozzáférést, valamint a gazdasági válság és a munkanélküliség leküzdését;

17. megjegyzi, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak kellene a felsőoktatás és a szakképzés számára biztosítania a potenciális finanszírozási lehetőségeket; mély aggodalmát fejezi ki a Horizont 2020 keretprogram kutatáshoz és oktatáshoz közvetlenül kapcsolódó programjainak az Európai Stratégiai Beruházási Alap javára történő tervezett csökkentése miatt;

18. figyelmeztet arra, hogy a Horizont 2020 program finanszírozásának bármilyen csökkentése kétségtelenül kihatna a bolognai folyamat maradéktalan végrehajtására, ezért nyomatékosan sürgeti Bizottságot, hogy vonjon vissza bármilyen hasonló javaslatot;

19. ösztönzi az egész tudományos közösség és a szociális partnerek közreműködésével zajló, felülről lefelé és alulról felfelé építkező megközelítéseket, és sürgeti az európai felsőoktatási térség minisztereinek politikai elkötelezettségét és egymással való együttműködését a bolognai reformok megvalósításához szükséges közös stratégia kidolgozásában;

20. kéri a tanulmányi programok egyértelműen meghatározott célkitűzéseket magukban foglaló továbbfejlesztését, amely biztosítja azon általános és szakmai ismereteket és készségkészletet, amelyek egyrészt ahhoz szükségesek, hogy a frissen végzettek fel legyenek készítve a munkaerő-piaci igényekre, illetve az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kapacitásuk kiépítésére, másrészt – alapvetőbb módon – a polgárok integrációjához; támogatja az európai keretnek a szakmai képesítések igazolására való teljes körű alkalmazását;

21. hangsúlyozza a STEM-tantárgyak (a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika) szerepét és fontosságukat a társadalom, a gazdaság és a frissen végzettek foglalkoztathatósága szempontjából;

22. a mobilitás megkönnyítése és a diákok tanulmányi és iskolán kívüli eredményeinek összeállítása érdekében kéri a hallgatói munkateherhez és a tanulási eredményekhez kapcsolódó kulcsfontosságú eszközök, azaz az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer (ECTS) és az oklevélmelléklet, megfelelő végrehajtását az európai felsőoktatási térségben;

23. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az európai felsőoktatási térségben garantálják a felsőfokú képesítések kölcsönös elismerését és kompatibilitását a minőségbiztosítási rendszer európai szinten és az európai felsőoktatási térséghez csatlakozott valamennyi országban történő erősítése érdekében, összhangban az európai minőségbiztosítási szabványok és iránymutatások felülvizsgált változatával; felkéri a az európai felsőoktatási térség valamennyi országát és minőségbiztosítási szervezeteiket, hogy csatlakozzanak az európai minőségbiztosítási hálózatokhoz (a Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Szövetségéhez (ENQA) és az európai felsőoktatási minőségbiztosítási nyilvántartáshoz (EQAR);

24. ösztönzi a bolognai folyamat partnereit és különösen a Bizottságot, hogy rendszeresen mérjék fel a kompetenciákat és a készségkereslet és -kínálat közötti eltérést, amikor a frissen végzettek belépnek a munka világába;

25. hangsúlyozza az Európa 2020 azzal kapcsolatos stratégiai célkitűzését, hogy a 30–34 évesek 40%-a fejezze be a felsőfokú oktatást és szerezze meg a megfelelő készségeket és kompetenciákat, hogy megelégedésére szolgáló munkát találjon;

26. hangsúlyozza a képesítési keretrendszerek által képviselt érték szerepét az átláthatóság javításában, és kéri a bolognai folyamatban részt vevő valamennyi országot, hogy tegyék kompatibilissé nemzeti képesítési keretrendszerüket az európai felsőoktatási térség rendszereivel és az európai képesítési keretrendszerekkel;

27. hangsúlyozza, hogy a nemzeti képesítési keretrendszereket sok tagállamban még hozzá kell igazítani az európai képesítési keretrendszerhez, valamint a minőségbiztosításra vonatkozó európai szabványokhoz és iránymutatásokhoz; megjegyzi, hogy sok nemzeti képesítési keretrendszer még nem szerepel az európai felsőoktatási minőségbiztosítási nyilvántartásban;

28. megjegyzi, hogy a diákok, tanárok, kutatók és nem az oktatással foglalkozó dolgozók mobilitása a bolognai folyamat egyik fő prioritása; felhívja a tagállamokat, hogy a mobilitás tekintetében növeljék a lehetőségeket, és kiemeli, hogy fokozni kell az európai felsőoktatási térségre vonatkozó, „Mobilitási stratégia 2020” végrehajtását és a hallgatói mobilitásra vonatkozó 20%-os mennyiségi célkitűzés 2020-ig történő megvalósulását; kiemeli e tekintetben az Erasmus+ program és a Horizont 2020 kulcsfontosságú szerepét és azt, hogy fontos biztosítani e programok gördülékeny és hatékony végrehajtását és előmozdítását; hangsúlyozza, hogy az Erasmus + programmal kapcsolatos tanulmányi ösztöndíjakat mentesíteni kell az adók és társadalombiztosítási járulékok alól;

29. felhív a mobilitásban részt vevő hallgatók fokozatos, az egyetemek hivatalos tantervébe történő bevonására;

30. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a művészeti és zenei tanulmányokat folytató hallgatók és oktatóik is megfelelően legyenek képviselve az uniós mobilitási programokban;

31. felhívja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy az egyetemek és felsőoktatási intézmények rangsorolásánál vegyék figyelembe az általuk kialakított európai és nemzetközi partnerség szintjét;

32. felhívja a figyelmet arra, hogy a felsőoktatási intézmények központi szerepet játszanak a mobilitás előmozdításában és abban, hogy olyan ismeretekkel és készségekkel övezik fel a frissen végzetteket és a kutatókat, amelyek lehetővé teszik, hogy a foglalkoztathatóság tekintetében sikeresek legyenek a világgazdaságban;

33. felhívja a tagállamokat, az EU-t és az európai felsőoktatási térséget, hogy a nyelvtanulás elősegítésével, az adminisztratív akadályok elhárításával fokozzák a mobilitást, biztosítsanak megfelelő pénzügyi támogatási mechanizmust, valamint a támogatások, ösztöndíjak és hitelek hordozhatóságát; megjegyzi, hogy a mobilitásban továbbra is mérsékelten tudnak részt venni a kevésbé tehetős háttérrel rendelkező hallgatók;

34. hangsúlyozza, hogy az oktatási paradigma a programtervezés és -végrehajtás tekintetében is a hallgatóközpontú megközelítés felé mozdult el, amely magában foglalja a hallgatók személyes fejlődését; kiemeli annak fontosságát, hogy a hallgatók részt vegyenek a felsőoktatás irányításában;

35. kiemeli, hogy a tanulmányi programoknak a hosszú távú piaci keresletre kell összpontosítaniuk; hangsúlyozza azt is, hogy a foglalkoztathatóság azt jelenti, hogy a hallgatók a különféle kompetenciák széles körével rendelkeznek, amelyek felkészítik őket a munkaerőpiacra és biztosítja számukra az egész életen át tartó tanulást; e tekintetben az egyetemi közösség és a vállalkozások között a programokról és szakmai gyakorlatról folytatott aktív párbeszédre és nemzeti és határokon átnyúló együttműködésre ösztönöz, ami segíthet a gazdasági válság leküzdésében, ösztönözheti a gazdasági növekedést és hozzájárulhat a tudásalapú társadalom kialakulásához, ezáltal szélesebb társadalmi értelemben lehetőségeket biztosíthat; arra ösztönzi a felsőoktatási intézményeket, hogy legyenek nyitottak a multidiszciplináris tanulmányok, egyetemi kutatóintézetek létrehozása és a különböző partnerekkel való együttműködés felé;

36. hangsúlyozza, hogy szükség van az egész életen át tartó tanulás széles körű lehetőségeire, valamint a tanulás kiegészítő formáira, például a nem formális és informális oktatásra, amelyek döntő fontosságúak a puha készségek fejlesztéséhez;

37. szorgalmazza a felsőoktatás, a kutatás és az innováció közötti kapcsolat megerősítésére irányuló erőfeszítéseket, többek között a kutatásalapú oktatás előmozdítása révén, és felhívja a figyelmet a Horizont 2020 programra mint alapvető finanszírozási mechanizmusra a kutatás előmozdítása szempontjából; szorgalmazza a bolognai folyamatot támogató fellépések, például a Horizont 2020 és az Erasmus + programok jobb összehangolását;

38. rugalmasabb tanulási utakat szorgalmaz, amelyek magukban foglalják a közös képzési programokat és az interdiszciplináris tanulmányokat, valamint támogatják az innovációt, a kreativitást, a szakoktatást és -képzést, valamint a duális oktatást, a vállalkozói szellem megerősítését a felsőoktatásban, a tanulás és az oktatás gazdagítása és a készségek széles körének továbbfejlesztése biztosításának és az új tanulási, oktatási és értékelési modellek kidolgozása érdekében kéri az új technológiákban, a digitalizálásban és az információs és kommunikációs technológiákban rejlő lehetőségek feltárását;

39. felszólítja a felsőoktatási intézményeket, a közigazgatási szerveket, a szociális partnereket és a vállalkozásokat, hogy a foglalkoztathatóság megkönnyítése és javítása érdekében folytassanak folyamatos párbeszédet; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az eszmecserének a felsőoktatásnak a növekedés és a foglalkoztatás ösztönzése terén kihasználatlan lehetőségeire kell összpontosítania; felszólítja az európai felsőoktatási térség országait és a felsőoktatási intézményeket, hogy a minőségi szakmai gyakorlatok és a tanulószerződéses gyakorlati képzések biztosítása érdekében e tekintetben fokozzák az együttműködést és a mobilitást; hangsúlyozza, hogy az érdekelt feleknek hatékonyabban együtt kell működniük, hogy emeljék az alapképesítések szintjét, valamint megújítsák a képzett munkaerőt, továbbá fejlesszék a pályaválasztási és foglalkoztatási tanácsadó szolgáltatásaikat, valamint ezek elérhetőségét és minőségét; megjegyzi továbbá, hogy a képzési programokon belül erőteljesebben kell ösztönözni a szakmai gyakorlatokat és a munkahelyen történő tanulást;

40. hangsúlyozza, hogy a menekülteknek meg kell engedni az európai felsőoktatási térség valamennyi intézményéhez való hozzáférést, ami lehetővé teheti számukra, hogy az oktatás segítségével önálló életet építsenek ki; hangsúlyozza ezen túlmenően, hogy a képzettséget igénylő szakmai tevékenységet kereső frissen végzettek esetében a tartózkodási engedélyek további liberalizációjára van szükség; hangsúlyozza, hogy fokozni kell az erőfeszítéseket a menekültek kölcsönös elismerésére, különösen az ilyen hallgatók mobilitásának szempontjából;

41. hangsúlyozza, hogy a tagállamok, az Unió és az európai felsőoktatási térséghez csatlakozott összes felsőoktatási intézmény felel a társadalmi és gazdasági kihívásokra választ adó minőségi oktatás biztosításáért, és kiemeli, hogy a bolognai folyamaton belül meghatározott célok elérése érdekében szükség van a szoros együttműködésükre;

42. megjegyzi, hogy csak néhány tagállam hozott létre átfogó stratégiát, hogy bevonja a felsőoktatásba a kedvezőtlen társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező hallgatókat, és ezáltal kezelje az úgynevezett társadalmi szűrő problémáját;

43. felhív a középiskolai tanároknak a bolognai folyamatba való bevonására a tanárképzéssel és a foglalkoztatási célú mobilitással kapcsolatos minőség előmozdítása tekintetében a tudásalapú társadalom új oktatási és képzési igényeinek való megfelelés és a jobb hallgatói teljesítményhez való hozzájárulás érdekében;

44. hangsúlyozza az oktatás szerepét, értékét és küldetését a jövő generációinak formálásában, hozzájárulva a szélesebb körű társadalmi és gazdasági kohézióhoz, valamint a munkahelyteremtéshez, a nagyobb versenyképességhez és a növekedési potenciálhoz; e tekintetben a tanári szakma nagyobb elismerésére hív fel;

45. felszólít arra, hogy tegyenek gazdasági és társadalmi erőfeszítéseket annak érdekében, hogy erősödjön a társadalmi befogadás, biztosítva a minőségi oktatáshoz való tisztességes és nyílt hozzáférést mindenki számára, elősegítve a tudományos és szakmai képesítések, valamint a külföldön töltött tanulmányi időszakok és a korábbi tanulmányok, a puha készségek és a nem formális és informális tanulás elismerését, illetve biztosítva a megfelelő oktatást az egész életen át tartó tanulás révén a diverzifikált hallgatói populáció számára;

46. kiemeli a bolognai folyamat társadalmi dimenzióját; felhív az alulreprezentált és hátrányos helyzetű csoportok nemzetközi mobilitási programokban is történő nagyobb részvételének tervbe vételére;

47. hangsúlyozza az oktatási mobilitás szerepét az interkulturális tanulásban, és hogy a bolognai folyamatnak hathatós lépéseket kell tennie a hallgatók interkulturális ismereteinek és a kultúrák közötti tisztelet előmozdítása terén;

48. felszólít arra, hogy az európai felsőoktatási térség külső dimenziójára vonatkozó stratégiát fejlesszék tovább a világ más régióival való együttműködés révén annak érdekében, hogy növeljék a versenyképességet és a vonzerőt a világban, javítsák az európai felsőoktatási térséggel kapcsolatos tájékoztatást, erősítsék a partnerségen alapuló együttműködést, fokozzák a politikai párbeszédet és nagyobb mértékben ismerjék el a képesítéseket;

49. hangsúlyozza, hogy az európai felsőoktatási térség országai között fokozni kell az adatgyűjtést a bolognai folyamat kihívásainak hatékonyabb azonosítása és kezelése érdekében;

50. hangsúlyozza a soron következő európai miniszteri szintű konferencia fontosságát, amelyre 2015 májusban Jerevánban kerül sor, amelyen a 2012–2015 közötti időszakra meghatározott prioritások megvalósítása terén elért előrehaladás tárgyszerű és kritikus felülvizsgálatára kerül sor az európai felsőoktatási térségnek az Unió teljes körű támogatása melletti fellendítése és további megerősítése céljából;

o

o        o

51. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

• [1]  http://www.ehea.info/Uploads/Declarations/SORBONNE_DECLARATION1.pdf
• [2]  http://www.ehea.info/Uploads/Declarations/BOLOGNA_DECLARATION1.pdf
• [3]  http://www.ehea.info/Uploads/Declarations/Leuven_Louvain-la-Neuve_Communiqu%C3%A9_April_2009.pdf
• [4]  http://www.ehea.info/Uploads/Declarations/Budapest-Vienna_Declaration.pdf
• [5]  http://www.ehea.info/Uploads/(1)/Bucharest%20Communique%202012(1).pdf
• [6]  http://www.ehea.info/Uploads/%281%29/2012%20EHEA%20Mobility%20Strategy.pdf
• [7]  HL L 354., 2013.12.28., 132. o.
• [8]  HL L 289., 03.11.05, 23. o.
• [9]  HL L 64., 2006.3.4., 60. o.
• [10]  HL C 111., 2008.5.6., 1. o.
• [11]  HL C 119., 2009. 5.28., 2. o.
• [12]  HL C 302., 2009.12.12., 3. o.
• [13]  HL C 135., 2010. 5.26., 12. o.
• [14]  HL C 191., 2011.7.1., 1. o.
• [15]  HL C 199., 2011.7.7., 1. o.
• [16]  http://eacea.ec.europa.eu/education/Eurydice/documents/thematic_reports/135EN.pdf
• [17]  http://eacea.ec.europa.eu/education/eurydice/documents/thematic_reports/122EN.pdf
• [18]  http://www.ehea.info/Uploads/(1)/Bologna%20Process%20Implementation%20Report.pdf
• [19]  http://ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl198_en.pdf
• [20]  http://ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl_260_en.pdf
• [21]  http://ec.europa.eu/eurostat/documents/3217494/5713011/KS-78-09-653-EN.PDF/3eb9f4ec-dc39-4e51-a18b-b61eb7c2518b?version=1.0
• [22]  http://www.ehea.info/news-details.aspx?ArticleId=253
• [23]  HL C 8. E, 2010.1.14, 18. o.
• [24]  HL C 161. E, 2011.5.31, 95. o.
• [25]  HL C 251. E, 2013.8.31, 24. o.
• [26]  Az Európai Parlament és a Tanács rendeletre irányuló javaslata az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról (COM(2015)0010).

INDOKOLÁS

1999. júniusban 29 európai ország írta alá a bolognai nyilatkozatot, amelynek célja az európai felsőoktatási térség 2010-ig történő létrehozása volt. A cél az és mindig is az volt, hogy szélesebb körű és átláthatóbb felsőoktatási lehetőségeket biztosítsanak a diákok számára, valamint hogy egyszerűsített elismerési eljárást hozzanak létre belső és külső viszonylatban is a részt vevő nemzeti felsőoktatási rendszerekben. Időközben a bolognai folyamat mind a 47 jelenlegi tagja jelentősen megreformálta felsőoktatási rendszerét.

Bár a bolognai folyamat által bevezetett változásokra elsősorban egyetemi szinten kerül sor, az európai felsőoktatási térség létrehozására irányuló elképzelés bizonyos mértékben politikai jellegű. E kormányközi kezdeményezést az Európai Bizottság sugallta, és a tudományos körök is támogatták, hogy közös választ találjanak a részt vevő országokban előforduló problémákra. E válaszok közé tartozik például a fokozottabb mobilitás feltételeinek megteremtése, az általános foglalkoztathatóság javítása érdekében a képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez történő igazítása, az európai felsőoktatás versenyképességének és vonzerejének fokozása – mindez jelentős mértékben hozzájárulhat a civilizáció növekedéséhez. Jelenleg a bolognai folyamatban részt vevő országok olyan új kihívásokkal találják szembe magukat, mint a fiatalok munkanélkülisége, a gazdasági korlátok, valamint a demográfiai változások.

Tekintettel a növekedési, valamint a tudásalapú gazdaság elérésére irányuló uniós célokra, a bolognai folyamat fontos szerepet játszhat az Európa 2020 stratégia felülvizsgálata és a Juncker által meghirdetett európai beruházási terv végrehajtása során.

Az elmúlt 15 év során a bolognai folyamat sok mindent megvalósított az oktatás minősége, a mobilitás és a felsőoktatási tanulmányok elismerése terén. Általánosságban elmondható, hogy a bolognai folyamat révén nagyobb lett az átláthatóság és az európai felsőoktatással kapcsolatos információk is könnyen hozzáférhetővé váltak a nemzeti teljesítményt és a közös célkitűzéseket összehasonlító vizsgálatok révén.

Ezek az eredmények ugyan elismerésre méltók, azonban egyes területeket tovább kell fejleszteni, és döntő fontosságú, hogy az új kihívásoknak való megfelelés, valamint az európai felsőoktatási térség minőségének és átláthatóságának biztosítása érdekében újjá kell éleszteni a bolognai folyamatot.

Folyamatértékelés és új kihívások

Annak érdekében, hogy megfelelő módon lehessen a bolognai reformok irányát meghatározni, objektíven kell értékelni a folyamatot, továbbá meg kell határozni azt is, hogy mely területek szorulnak javításra. Ezért meg kell vizsgálni ennek tágabb összefüggését, többek között az európai oktatási és képzési térség, az egész életen át tafurther consolidating the EHEA rtó tanulás európai térsége és az európai kutatási térség, valamint az európai felsőoktatási térség olyan kulcsfontosságú elemek, amelyek elvezetnek a tudásalapú Európa megvalósulásához.

E tekintetben fontos hangsúlyozni, hogy a bolognai folyamat célja nem a felsőoktatási rendszerek egységesítése, hanem az, hogy e rendszerek az együttműködés közös szabályainak megalkotásával és az egyes országok és egyetemek sokféleségének és autonómiájának figyelembevételével közelítsenek egymáshoz.

Először is, a bolognai folyamat célkitűzéseit a részt vevő országokban egyenetlenül teljesítették. Ily módon az európai felsőoktatási térség országaiban a közösen elfogadott reformok végrehajtása és az alulról felfelé építkező megközelítés megerősítése prioritásként kezelendő. E cél elérése érdekében politikai elkötelezettségre és az európai felsőoktatási térségen belüli együttműködésre van szükség. Ezenkívül további eszközöket és új munkamódszereket lehetne kidolgozni, úgymint a klasztereket, amelyek elősegíthetik e kihívásokkal szembesülő országokat abban, hogy nagyobb előrehaladást érjenek el, ugyanakkor másokat még magasabb célok elérésére ösztönöznének. A további eszközök közé tartozik a bevált gyakorlatok cseréje, a bolognai folyamatban részt vevő szakértők hálózatának szélesebb körű alkalmazása és a tudományos közösség nagyobb mértékű bevonása. Emellett az új technológiák és a nyitott oktatási segédanyagok, különösen a virtuális szabadegyetemek lehetővé teszik, hogy a tudás könnyen átlépje a határokat, ami növeli a nemzetközi együttműködés lehetőségét, valamint hozzájárul az európai oktatási intézmények mint innovációs központok előmozdításához. E lehetőségeket is tovább kellene vizsgálni.

Másodsorban javítani kell a hallgatóközpontú tanulást, amiről nem mindig ismerték el, hogy az európai képzési struktúra fontos részét képezi, és amelyet az egyetemi programokba nem megfelelően építettek be. Az oktatási paradigmának a tanított anyagtól el kell mozdulnia afelé, hogy a hallgatóknak mit kell tudniuk. A folyamat szociális vetületét az európai felsőoktatási térség egyik leginkább elhanyagolt sajátosságaként tartják számon.

Ezen túlmenően a bolognai folyamat eredeti elképzelését nem mindig ismertették egyértelműen, a részt vevő országokban időnként félre is értették vagy tévesen értelmezték. Egyes esetekben a nemzeti reformok támogatására használták fel, vagy úgy tekintettek rá, mint egy kormányzati kötelezettség teljesítésére. Ezért a folyamattal kapcsolatos egyértelmű kommunikációra van szükség a lakosság tudatosságának növelésére és a bolognai reformok támogatására annak érdekében, hogy a folyamat célkitűzéseinek elérésében hatékonyabban és dinamikusabban vegyenek részt.

Ezenfelül amiatt, hogy az európai felsőoktatási intézmények finanszírozásuk többségét állami forrásokból kapják, a közelmúltbeli súlyos költségvetési megszorítások kihatással voltak a felsőoktatásra. Folyamatos beruházásra és a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználására van szükség, illetve a finanszírozás új formáinak kidolgozása javasolt.

Bolognai rendszer és eszközök

Összességében az európai felsőoktatási térséghez tartozó országokban tanuló hallgatók többsége a bolognai háromciklusú rendszer szerint folytatja tanulmányait. Érdemes hangsúlyozni, hogy az oklevelek háromciklusú rendszerének bevezetése nem önmagában vett cél volt, hanem a tanulmányi program más jelentős változásaival együtt, a diplomásoknak a munkaerő-piaci igények és a társadalmi kihívások kezelésére való jobb felkészítését szolgálta.

Továbbá a bolognai célok elérése érdekében az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszert (ECTS) megfelelően kell végrehajtani. Bár az európai felsőoktatási térség minden országában sikerült némi előrehaladást elérni az ECTS végrehajtása során a kreditek átvitele és gyűjtése terén, a kreditpontok/programelemek és a tanulási eredmények közötti szorosabb kapcsolatra van szükség.

Az oklevélmelléklet vonatkozásában noha történt némi előrelépés, meg kell jegyezni, hogy az európai felsőoktatási térséghez tartozó országok mintegy 70%-a nem tett eleget valamennyi követelménynek, többek között annak, hogy az oklevélmellékletet minden hallgató számára automatikusan és ingyenesen kell valamely széles körben beszélt európai nyelven kiállítani.

A nemzeti képesítési keretrendszer kidolgozása és végrehajtása továbbra is kihívást jelent, többek között azért, mert a legtöbb országban a nem hivatalos képesítéseket a nemzeti képesítési keretrendszer még mindig magában foglalja. Azon országok esetében, amelyek képesítési keretrendszerében a rövid képzési programok szerepelnek, az e programok nyújtotta képesítéseknek a képesítési keretrendszerben és az európai felsőoktatási térségben való elismerését – anélkül, hogy ezt más országok számára kötelezővé kellene tenni – e programok érthetőségének és nemzetközi összehasonlíthatóságuk fokozására kellene fordítani.

Kétségtelen, hogy fokozni kell a külföldön szerzett képesítések, a külföldön töltött tanulmányi időszak, valamint a tanulás előtti (nem formális és informális) tanulmányok elismerését, hogy ez még inkább a diákok közvetlen javát szolgálja. Figyelembe véve, hogy a külföldön szerzett képesítések elismeréséről az európai felsőoktatási térséghez tartozó országok több mint kétharmadának felsőoktatási intézményei hozzák meg a végső döntést, és azt, hogy a külföldön szerzett kreditek elismerése a felsőoktatási intézményektől függ, fontos, hogy ezen intézmények teljesítménye javuljon e szerepük betöltése során. Az európai felsőoktatási térség szempontjából kulcsfontosságú olyan szakpolitikák és gyakorlatok kidolgozása, amelyek fokozottan elősegítik a képesítések elismerését.

Az európai felsőoktatási térség kialakítása továbbá megköveteli a rugalmas tanulási pályák továbbfejlesztését és integrációját a mobilitás és az egész életen át tartó tanulás előmozdítására.

A közös programok szintén fontos aspektusai az európai felsőoktatási térségnek és kulcsfontosságú elemei a felsőoktatás nemzetközivé tételének; ezek akkreditálását meg kell könnyíteni.

Mobilitás és a felsőoktatás minősége

A mobilitás nem csupán a struktúrára, hanem a megfelelő szervezésre és a minőségbiztosításra is vonatkozik. A bolognai eszközöket a mobilitás előmozdítása érdekében megfelelően kell végrehajtani. Ezenkívül fokozni kell az elismerési eljárásokat, javítani kell a hallgatói szolgáltatások minőségét a vendéglátó egyetemeken, létre kell hozni pénzügyi támogatási mechanizmust, biztosítani kell a támogatások és hitelek hordozhatóságát, népszerűsíteni kell az idegen nyelvek tanulását, valamint ösztönözni kell az európai programokban, például az Erasmus + programban való részvételt. Ezen túlmenően az Erasmus + programmal kapcsolatos támogatásokat mentesíteni kell az adók és társadalombiztosítási járulékok alól.

Alapvető fontosságú továbbá a dolgozók és oktatók mobilitását jobban támogató környezet kialakítása, ami hozzájárulhat a kutatási, oktatási és tanulási módszerek fejlesztéséhez, valamint az igazgatás és az adminisztráció modernizálásához.

Sok ország számára kiemelt prioritás a felsőoktatás minőségének javítása, valamint a minőségbiztosítási rendszerek kialakítása. A minőségbiztosításra vonatkozó európai szabványokat és iránymutatásokat – az európai felsőoktatási térség egyik legfontosabb célkitűzését – felülvizsgálták, melyeket Jerevánban a 2015. májusban tartandó miniszteri szintű konferenciának kell jóváhagynia. A következő lépés ezek megfelelő végrehajtása és a minőségbiztosítás terén történő együttműködés erősítése lesz az európai felsőoktatási térség egész területén.

Társadalmi dimenzió

A felsőoktatásban való általános részvétel növelése és az alulreprezentált csoportok hozzáférésének fokozása tekintetében kijelölt mérhető célok meghatározása iránti kötelezettségvállalás ellenére, az oktatási rendszerek kevesebb mint 20%-a határozott meg mennyiségi célokat az alulreprezentált társadalmi csoportok tekintetében. Az alulreprezentált és hátrányos helyzetű csoportok társadalmi befogadásának növelése, az oktatásban egyenlő esélyekkel való részesülésük és a nemzetközi mobilitás fokozása továbbra is kihívást jelent a bolognai folyamat számára. A felsőoktatásban részt vevő diákok számának növelése mellett az elvégzési arány növelésével is foglalkozni kell.

A szociális dimenzió másik fontos aspektusa a foglalkoztathatóság, ami szintén komoly aggodalomra ad okot. A bolognai folyamat a foglalkoztathatóságot a következőképpen definiálja: „a megfelelő első állához jutás, vagy vállalkozói tevékenység folytatása, a foglalkoztatás fenntartása és a munkaerőpiacon való mozgás iránti képesség”[1]. Ebben az összefüggésben a felsőoktatás szerepe, hogy felvértezze a hallgatókat azon ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal, amelyekre a munkahelyen lesz szükségük, valamint lehetővé tegye számukra, hogy e készségeket egész pályafutásuk során fejlesszék.

Az erőfeszítések középpontjába kell állítani a foglalkoztathatóság fokozását a munkáltatókkal való folyamatos párbeszéd, a kompetenciaalapú programok végrehajtása és a diplomások szakmai előmenetelének nyomon követése révén.

Külső dimenzió

Az európai felsőoktatási térség külső dimenziójának egyre nagyobb jelentősége lesz a jövőben. A hangsúlyt az európai felsőoktatási térség előmozdítására kell helyezni az egész világra kiterjedő vonzerejének és versenyképességének, a felsőoktatási intézmények közötti hálózatépítés és együttműködés támogatásának (különösen az európai felsőoktatási térséggel szomszédos országokban), a képesítések további elismerésének, valamint minden szinten a közös és együttműködésen alapuló programok kialakításának növelése érdekében.

A közeljövő prioritásai

A kulturális, gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából alapvető fontosságú, hogy a felsőoktatási ágazat koherens, átlátható és jó minőségű legyen. Az európai felsőoktatás számára a bolognai célkitűzések jelentik az alapvető eszközt ahhoz, hogy megbirkózzon a jelenlegi kihívásokkal. Azonban még mindig sokat kell tenni a bolognai folyamat által kitűzött célok teljesítése terén. Noha egyértelmű, hogy az eredmények és a strukturális konvergencia terén is jelentős volt az előrelépés, új kihívások is felmerültek. Annak érdekében, hogy e kihívásokkal szembenézhessünk, és hogy a folyamat új lendületet kapjon, alapvető fontosságú, hogy a hangsúlyt a jelenlegi struktúra és az eszközök megfelelő végrehajtására helyezzük, valamint hogy a hiányosságokat kiigazítsuk, illetve az oktatással kapcsolatos megközelítés diákközpontúbbá és fokozottan eredményorientálttá váljon. Fontos továbbá a felsőoktatás és a kutatás közötti kapcsolatok megerősítése a tudomány és a társadalom közötti párbeszéd megkönnyítése, valamint a tanításban és a tanulásban a technológiai újítások hasznos alkalmazásának ösztönzése révén. Ezen túlmenően szükség van a bolognai folyamatot támogató fellépések, például a Horizont 2020 és az Erasmus + programok jobb összehangolására.

• [1]  Foglalkoztathatósági munkacsoport, Bolognai konferencia, Leuven/Louvain-la-Neuve, 2009. április 28–29.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	24.3.2015
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	24 5 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Isabella Adinolfi, Dominique Bilde, Andrea Bocskor, Silvia Costa, Mircea Diaconu, Damian Drăghici, Angel Dzhambazki, Jill Evans, Emmanouil Glezos, Giorgos Grammatikakis, Petra Kammerevert, Andrew Lewer, Svetoslav Hristov Malinov, Fernando Maura Barandiarán, Luigi Morgano, Momchil Nekov, Michaela Šojdrová, Yana Toom, Helga Trüpel, Sabine Verheyen, Julie Ward, Bogdan Brunon Wenta, Theodoros Zagorakis, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver, Krystyna Łybacka
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Sylvie Guillaume, György Hölvényi, Dietmar Köster, Ilhan Kyuchyuk, Ernest Maragall, Emma McClarkin, Liadh Ní Riada
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Daniela Aiuto