Eljárás : 2013/0403(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0140/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0140/2015

Viták :

PV 06/10/2015 - 14
CRE 06/10/2015 - 14

Szavazatok :

PV 07/10/2015 - 10.3
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0338

JELENTÉS     ***I
PDF 623kWORD 365k
23.4.2015
PE 539.630v02-00 A8-0140/2015

a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2013)0794 – C7‑0414/2013 – 2013/0403(COD))

Jogi Bizottság

Előadó: Lidia Joanna Geringer de Oedenberg

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 ELJÁRÁS

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2013)0794 – C7‑0414/2013 – 2013/0403(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–       tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0794),

–       tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 81. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0414/2013),

–       tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–       tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–       tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0140/2015),

1.      elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.      felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.      utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás  1

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – -1 pont

861/2007/EK rendelet

Cím

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

-1. A rendelet címe az alábbiak szerint módosul:

a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

a 10 000 EUR összegig terjedő követelések egyszerűsített európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

 

(A módosításból következő módosításokat végre kell hajtani a 861/2007/EK rendelet teljes szövegében.)

Módosítás  2

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) A felső értékhatár 10 000 euróra emelése különösen hasznos volna a kis- és középvállalkozások számára, amelyeket jelenleg az tart vissza a keresetindítás mérlegelésétől, hogy a rendes és egyszerűsített tagállami eljárások alapján fizetendő perköltségek aránytalanok a követelés értékéhez képest és/vagy a bírósági eljárás túl hosszadalmas. A felső értékhatár emelése javítaná az eredményes és költséghatékony jogorvoslatok igénybevételét a kis- és középvállalkozások részvételével zajló, határokon átnyúló jogvitákban. Az igazságszolgáltatáshoz való jog fokozott érvényesítése erősítené a bizalmat a több országra kiterjedő ügyletek iránt és hozzájárulna a belső piac által kínált lehetőségek maradéktalan kihasználásához.

(5) A felső értékhatár olyan módon történő megemelése, hogy 10 000 euróig lefedje valamennyi, a jogi személyekkel szembeni követeléseket, különösen hasznos volna a kis- és középvállalkozások számára, amelyeket jelenleg az tart vissza a keresetindítás mérlegelésétől, hogy a rendes és egyszerűsített tagállami eljárások alapján fizetendő perköltségek aránytalanok a követelés értékéhez képest és/vagy a bírósági eljárás túl hosszadalmas. A felső értékhatár emelése javítaná az eredményes és költséghatékony jogorvoslatok igénybevételét a kis- és középvállalkozások részvételével zajló, határokon átnyúló jogvitákban. Az igazságszolgáltatáshoz való jog fokozott érvényesítése erősítené a bizalmat a több országra kiterjedő ügyletek iránt és hozzájárulna a belső piac által kínált lehetőségek maradéktalan kihasználásához. E rendelet alkalmazásában valamely követelést akkor kell jogi személy ellen érvényesített követelésnek tekinteni, ha az alperesek legalább egyike jogi személynek minősül valamelyik tagállam vagy harmadik ország joga szerint, nem pedig a saját nevében eljáró magánszemélynek. A saját nevükben eljáró magánszemélyek ellen érvényesített követeléseket csak akkor kell lefedni, ha azok összege 5 000 eurónál alacsonyabb.

Módosítás  3

Rendeletre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8) A kis értékű követelések európai eljárása tovább javítható volna, ha az igazságszolgáltatás terén kihasználnák a földrajzi távolság leküzdését lehetővé tévő technológiai fejleményeket, és azok magas költséggel járó és hosszadalmas eljárásokat érintő következményeit.

(8) A követelések egyszerűsített európai eljárása tovább javítható volna, ha az igazságszolgáltatás terén kihasználnák azokat a technológiai fejleményeket, amelyek lehetővé teszik a földrajzi távolságnak és annak az igazságszolgáltatáshoz való jog érvényesítését hátráltató következményeinek – magas költségek és hosszadalmas eljárások – leküzdését.

Módosítás  4

Rendeletre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12) A tárgyalásokat, valamint a tanúk, szakértők és a felek meghallgatása útján történő bizonyításfelvételt távközlési eszközökkel kell lefolytatni. Ez nem érintheti az eljárásban részt vevő feleknek azt a jogát, hogy tárgyalás céljából megjelenjenek a bíróságon. A tárgyalás és a bizonyításfelvétel során a tagállamoknak olyan korszerű távközlési eszközöket kell alkalmazniuk, amelyek a bíróságra utazás nélkül lehetővé teszik a személyek meghallgatását. Amennyiben a meghallgatott személy lakóhelye az eljáró bíróság székhelyétől eltérő tagállamban van, a tárgyalást az 1206/200117/EK tanácsi rendeletben meghatározott szabályok szerint kell megszervezni. Amennyiben a meghallgatandó fél lakóhelye a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság székhelye szerinti tagállamban van, a tárgyalás megtartható videokonferencia, telekonferencia, vagy a nemzeti jog szerinti, egyéb megfelelő távközlési technológia segítségével. A feleknek minden esetben jogosultnak kell lenniük arra, hogy amennyiben azt kérik, a tárgyalás céljából megjelenhessenek a bíróságon. A bíróságnak a bizonyításfelvétel legegyszerűbb és legkevésbé költséges módját kell alkalmaznia.

(12) A tárgyalásokat, valamint a tanúk, szakértők és a felek meghallgatása útján történő bizonyításfelvételt távközlési eszközökkel kell lefolytatni. Ez nem érintheti az eljárásban részt vevő feleknek azt a jogát, hogy tárgyalás céljából megjelenjenek a bíróságon. A tárgyalás és a bizonyításfelvétel során a tagállamoknak olyan korszerű távközlési eszközöket kell alkalmazniuk, amelyek a bíróságra utazás nélkül lehetővé teszik a személyek meghallgatását. Amennyiben a meghallgatott személy lakóhelye az eljáró bíróság székhelyétől eltérő tagállamban van, a tárgyalást az 1206/2001/EK17 tanácsi rendeletben meghatározott szabályok szerint kell megszervezni. Amennyiben a meghallgatandó fél lakóhelye a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság székhelye szerinti tagállamban van, a tárgyalás megtartható videokonferencia, telekonferencia, vagy a nemzeti jog szerinti, egyéb megfelelő távközlési technológia segítségével. Amennyiben valamelyik fél azt kéri, minden esetben jogosultnak kell lennie a bíróságon történő megjelenésre, valamint saját maga vagy tanúk bíróság előtti személyes meghallgatására. A bíróságnak a bizonyításfelvétel legegyszerűbb és legkevésbé költséges módját kell alkalmaznia.

__________________

__________________

17 A Tanács 2001. május 28-i 1206/2001/EK rendelete a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről, HL L 174., 2001.6.27., 1.o.

17 A Tanács 2001. május 28-i 1206/2001/EK rendelete a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről, HL L 174., 2001.6.27., 1.o.

Indokolás

A tanúk meghallgatásának területén a szóbeliség és a közvetlenség elvét érintetlenül kell hagyni.

Módosítás  5

Rendeletre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13) A lehetséges perköltség szerepet játszhat a felperes arra vonatkozó döntésében, hogy mérlegeli-e a keresetindítást. Az egyéb költségek mellett a bírósági illetékek is visszatarthatják a felpereseket a keresetindítástól, különösen azokban a tagállamokban, ahol a bírósági illetékek aránytalan mértékűek. A bírósági illetékeknek arányosnak kell lenniük a követelés értékével ahhoz, hogy a határokon átnyúló kis értékű követelések esetében biztosítsák az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést. E rendelet célja nem a bírósági illetékek összehangolása; hanem a bírósági illetékek azon maximális összegének meghatározása, amely a felperesek jelentős hányada számára hozzáférhetővé teszi az eljárást. ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a tagállamok széles mérlegelési jogkörrel rendelkezzenek a bírósági illetékek összegének kiszámítására vonatkozó módszer megválasztása terén.

(13) A lehetséges perköltség egyike azoknak az alapvető tényezőknek, amelyek a felperes arra vonatkozó döntését befolyásolják, hogy mérlegeli-e a keresetindítást. Az egyéb költségek mellett a bírósági illetékek is visszatarthatják a felpereseket a keresetindítástól, különösen azokban a tagállamokban, ahol a bírósági illetékek aránytalan mértékűek. A bírósági illetékek mértékét úgy kell megállapítani, hogy ne haladják meg az egyenértékű belföldi eljárások tekintetében felszámított illetékeket. A várakozások szerint az azonos vagy alacsonyabb mértékű felszámított illetékek ösztönözni fogják az egyszerűsített európai eljárás igénybevételét, részben azáltal, hogy azt költséghatékony és az ismerősebb belföldi eljárásokhoz hasonló eszközként pozícionálják. Azokban a tagállamokban, amelyekben nem léteznek belföldi eljárások, a bírósági illetékek mértékét úgy kell megállapítani, hogy azok ne legyenek aránytalanok a követelés értékéhez képest.

Módosítás  6

Rendeletre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14) A bírósági illetékek megfizetése nem teheti szükségessé a felperes utazását, vagy azt, hogy ebből a célból ügyvédet fogadjon. A kis értékű követelések európai eljárásában joghatósággal rendelkező valamennyi bíróságnak el kell fogadnia legalább a banki átutalást, és betéti vagy terhelési kártyával történő online fizetést.

(14) A bírósági illetékek megfizetése nem teheti szükségessé a felperes utazását, vagy azt, hogy ebből a célból ügyvédet fogadjon. Az egyszerűsített európai eljárásban joghatósággal rendelkező valamennyi bíróságnak el kell fogadnia legalább a banki átutalást, a hitel- vagy betéti kártyával történő online fizetést vagy a távfizetés egyéb típusait.

Módosítás  7

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 pont

861/2007/EK rendelet

2 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) E rendeletet – tekintet nélkül az eljáró bíróság jellegére – azokban a polgári és kereskedelmi ügyekben kell alkalmazni, amelyeknél a követelés értéke a keresetlevél hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság általi kézhezvételekor nem haladja meg a 10 000 EUR összeget, az összes kamat, kiadás és költség nélkül. E rendelet hatálya nem terjed ki különösen az adó-, vám- és közigazgatási ügyekre, vagy az államnak az államhatalom gyakorlása során hozott aktusai vagy elkövetett mulasztásai miatti felelősségére („acta jure imperii”).

(1) E rendeletet – tekintet nélkül az eljáró bíróság jellegére – azokban a polgári és kereskedelmi ügyekben kell alkalmazni, amelyeknél a keresetlevél hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság általi kézhezvételekor a jogi személlyel szemben érvényesített követelés értéke legfeljebb 10 000 EUR, illetve a természetes személlyel szemben érvényesített követelés értéke nem éri el az 5 000 EUR összeget, az összes kamat, kiadás és költség nélkül. E rendelet hatálya nem terjed ki különösen az adó-, vám- és közigazgatási ügyekre, vagy az államnak az államhatalom gyakorlása során hozott aktusai vagy elkövetett mulasztásai miatti felelősségére („acta jure imperii”).

Módosítás  8

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 pont

861/2007/EK rendelet

2 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Ez a rendelet nem alkalmazandó, amennyiben (megfelelő esetben) a keresetlevél formanyomtatványának a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz történő beérkezésekor az alábbiak mindegyike egyetlen tagállamban található:

törölve

a) a felek lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye;

 

b) a szerződés teljesítésének helye;

 

c) az a hely, ahol a követelés alapját képező tények bekövetkeztek;

 

d) az ítélet végrehajtásának helye;

 

e) a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság.

 

A lakóhelyet a [44/2001/EK rendelet 59 és 60. cikkének]/[az 1215/2012/EU rendelet 62. és 63. cikkének] megfelelően kell meghatározni.

 

Módosítás  9

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 pont

861/2007/EK rendelet

2 cikk – 3 bekezdés – f pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

f) munkajog;

törölve

Módosítás  10

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 pont

861/2007/EK rendelet

2 cikk – 3 bekezdés – h pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

h) a magánélet tiszteletben tartásához való jog és a személyiségi jogok megsértése, beleértve a rágalmazást is.

törölve

Indokolás

Mivel a személyiségi jogok már nincsenek kizárva a Brüsszel I. rendelet hatálya alól, a kis értékű követelések eljárására sem indokolt a továbbiakban ezt a kivételt alkalmazni.

Módosítás  11

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 2 pont

861/2007/EK rendelet

3 cikk

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 3. cikket el kell hagyni.

törölve

Módosítás  12

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 3 pont – a pont

861/2007/EK rendelet

4 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A bíróság tájékoztatja a felperest az elutasításról.

A követelést elbíráló bíróság tájékoztatja a felperest az elutasításról, valamint a meghozott határozat elleni jogorvoslati lehetőségről.

Indokolás

A követelést elbíráló bíróságnak tájékoztatnia kell a felperest a meghozott határozat elleni jogorvoslati lehetőségről. Ezt a jogorvoslatot valamennyi tagállam maga határozza meg a vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban.

Módosítás  13

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 3 pont – b pont

861/2007/EK rendelet

4 cikk – 5 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) A tagállamok biztosítják, hogy az „A” formanyomtatvány papíralapú formátumban valamennyi olyan bíróságon hozzáférhető legyen, amely előtt a kis értékű követelések európai eljárása megindítható, elektronikus formátumban pedig elérhető legyen a szóban forgó bíróság vagy az érintett központi hatóság weboldalán.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy valamennyi olyan bíróság, amely előtt az egyszerűsített európai eljárás megindítható, teljesíti a feladatához tartozó azon kötelezettséget, hogy a hatáskörrel rendelkező szervezeti egységek révén a szabványos „A” formanyomtatványt papíralapú formátumban biztosítja a polgárok számára, valamint hogy az valamennyi olyan bíróságon hozzáférhető legyen a polgárok számára, amely előtt az egyszerűsített európai eljárás megindítható, elektronikus formátumban pedig elérhető legyen a szóban forgó bíróságok vagy az érintett központi hatóság weboldalán.

Indokolás

A rendelet eredetileg javasolt szövegének alkalmazása akadályokba ütközhet, különösen az „A” formanyomtatvány papíralapon történő hozzáférhetőségének a polgárok számára történő biztosítását illetően. Romániában például egyértelmű kötelezettségként kell előírni a bíróságok számára, hogy a bíróságok hivatala révén a polgárok számára papíralapon hozzáférhető legyen az „A” formanyomtatvány, mivel a romániai bíróságok még nem vezették be ezt a munkamódszert, és a polgárok számára nem biztosítják papíralapon a formanyomtatványokat, nyomtatványokat, kereseti mintákat stb.

Módosítás  14

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 4 pont

861/2007/EK rendelet

5 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) mindkét fél jelzi, hogy hajlandó bírósági egyezséget kötni, és ebből a célból tárgyalás megtartását kéri a bíróságtól.

b) mindkét fél jelzi, hogy hajlandó bírósági egyezséget kötni, és az egyezséget nem lehet levelezés útján elérni.

Indokolás

Bírósági egyezség esetén nem kellene kötelezővé tenni bírósági tárgyalás tartását. Tárgyalást csak akkor kell tartani, ha szükség van rá.

Módosítás  15

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 5 pont

861/2007/EK rendelet

8 cikk

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A bíróság – az 1206/2001/EK rendelettel összhangban – a tárgyalást videokonferencia, telekonferencia vagy egyéb megfelelő távközlési technológia igénybevételével folytatja le, amennyiben a meghallgatandó fél lakóhelye a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság székhelyétől eltérő tagállamban van.

(1) [Jelen rendelet hatálybalépésétől számított 3 év]-tól/-től a bíróság – az 1206/2001/EK rendelettel összhangban – a tárgyalást videokonferencia, telekonferencia vagy egyéb megfelelő távközlési technológia igénybevételével folytatja le, amennyiben a meghallgatandó fél lakóhelye a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság székhelyétől eltérő tagállamban van.

 

(1a) A tagállamok biztosítják, hogy az érintett bíróságok fel legyenek szerelve a megfelelő távközlési technológiával.

(2) A felek minden esetben jogosultak a bíróságon történő megjelenésre és – kérésük esetén – a személyes meghallgatásra. ”

(2) A felek minden esetben jogosultak a bíróságon történő megjelenésre és – kérésük esetén – a személyes meghallgatásra. ”

Módosítás  16

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 6 pont

861/2007/EK rendelet

9 cikk – 2 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) A bíróság – amennyiben a követelés tisztességes rendezéséhez szükségesnek tartja – engedélyezi, hogy a felek írásban kérdéseket intézzenek a meghallgatott tanúkhoz. A bíróság továbbítja a felek kérdéseit a tanúk számára, és tájékoztatja őket arról a határidőről, ameddig kötelesek írásban válaszolni a felek számára, és válaszukat a bíróság számára megküldeni.

 

Módosítás  17

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 6 pont

861/2007/EK rendelet

9 cikk – 2 b bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2b) A (2a) bekezdés szerint meghallgatandó szakértőt a bíróság rendeli ki.

Indokolás

A rendeletben meg kell határozni a szakértő kijelölésének módját. A rendeletnek meg kell továbbá határoznia azt is, hogy a feleknek joguk van-e saját szakértőt bevonni, és hogy tehetnek-e fel kérdéseket a szakértőnek. A felek védelemhez való jogának tiszteletben tartása, valamint a követelés tisztességes rendezése érdekében szabályozni kell a felek azon lehetőségét is, hogy a tanúk részére írásban feltehessenek kérdéseket.

Módosítás  18

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 7 pont

861/2007/EK rendelet

11 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a felek gyakorlati segítséget kapjanak a nyomtatványok kitöltéséhez. E segítség különösen a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság meghatározásához, az esedékes kamat kiszámításához és a csatolandó iratok meghatározásához, valamint annak eldöntéséhez vehető igénybe, hogy az eljárás alkalmazható-e a szóban forgó vita rendezésére

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a felek gyakorlati segítséget kapjanak a nyomtatványok kitöltéséhez. E segítséget díjmentesen biztosítják, és különösen annak eldöntéséhez vehető igénybe, hogy az eljárás alkalmazható-e a szóban forgó vita rendezésére, továbbá a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság meghatározásához, az esedékes kamat kiszámításához és a csatolandó iratok meghatározásához.

Módosítás  19

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 8 pont

861/2007/EK rendelet

13 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az 5. cikk (2) bekezdésében és a 7. cikk (2) bekezdésében említett iratokat postai vagy elektronikus úton – a kézhezvétel időpontját is tartalmazó átvételi elismervény ellenében – kell kézbesíteni. Az iratokat kizárólag annak a félnek kézbesítik elektronikus úton, aki előzetesen kifejezetten elfogadta, hogy az iratok elektronikus úton kézbesíthetők. Az elektronikus úton történő kézbesítés automatikus kézbesítési visszaigazolás révén tanúsítható.

(1) Az 5. cikk (2) bekezdésében és a 7. cikk (2) bekezdésében említett iratokat postai vagy elektronikus úton – a kézhezvétel időpontját is tartalmazó átvételi elismervény ellenében – kell kézbesíteni. A kézbesítés módjának olyannak kell lennie, amellyel kizárható a visszaélés és biztosítható a bizalmas jelleg. Az iratokat kizárólag annak a félnek kézbesítik elektronikus úton, aki előzetesen kifejezetten elfogadta, hogy az iratok elektronikus úton kézbesíthetők. Az elektronikus úton történő kézbesítés automatikus kézbesítési visszaigazolás révén is tanúsítható.

Módosítás  20

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 8 pont

861/2007/EK rendelet

13 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A bíróság és a felek közötti, az (1) bekezdésben nem említett valamennyi írásbeli kommunikációt automatikus kézbesítési visszaigazolással tanúsított elektronikus módon kell folytatni, amennyiben ez a kommunikációs mód elfogadható a nemzeti jog szerinti eljárásokban, és azt az érintett fél elfogadja.

A bíróság és a felek közötti, az (1) bekezdésben nem említett valamennyi írásbeli kommunikációt kézbesítési visszaigazolással tanúsított elektronikus módon kell folytatni, amennyiben ez a kommunikációs mód elfogadható a nemzeti jog szerinti eljárásokban.

Indokolás

Elegendő a nemzeti jogra való hivatkozás. Nincs szükség uniós szinten olyan többletkövetelményre, amely szükségessé teszi a felek hozzájárulását, ha tagállami szinten ilyen nem létezik.

Módosítás  21

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 9 pont

861/2007/EK rendelet

15 a cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A kis értékű követelések európai eljárásáért felszámított bírósági illeték nem haladhatja meg a követelés – kamat, kiadás és költség nélküli – értékének 10 %-át. Ha a tagállamok egy meghatározott minimumösszegű bírósági illetéket számítanak fel a kis értékű követelések európai eljárásáért, a keresetlevélnek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz való beérkezésekor ez az illeték nem haladhatja meg a 35 eurót.

(1) Az egyszerűsített európai eljárásáért felszámított bírósági illeték nem haladhatja meg a követelés – kamat, kiadás és költség nélküli – értékének 5%-át. Ha a tagállamok egy meghatározott minimumösszegű bírósági illetéket számítanak fel a kis értékű követelések európai eljárásáért, a keresetlevélnek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz való beérkezésekor ez az illeték nem haladhatja meg a 35 eurót.

Indokolás

A javasolt százalékos mérték – a követelés értékének 10%-a – túl magas. Helyesebb lenne a követelés értéke 5%-ának (vagy akár 3%-ának) megfelelő mértékű illetéket meghatározni. Ennek megfelelően, a maximális, azaz 10 000 EUR értékű követelés esetében az illeték 500 EUR, azaz nagyjából 2 217,35 RON lenne.

Módosítás  22

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 9 pont

861/2007/EK rendelet

15 a cikk – 1 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a) Minden tagállamnak meg kell határoznia azt a legalacsonyabb jövedelmi küszöbértéket, amely alatt az érintett félnek nem kell bírósági illetéket fizetnie.

Indokolás

Gondoskodni kellene arról, hogy azoknak az érintett feleknek, akik nagyon alacsony jövedelemmel rendelkeznek, ne kelljen bírósági illetéket fizetniük. Nem helyénvaló ugyanakkor, hogy egységes, Európa-szerte érvényes értéket határozzunk meg erre vonatkozóan, mivel a minimálbérek és a megélhetési költségek tagállamonként eltérőek. Ezért az egyes tagállamoknak maguknak kell meghatározniuk a saját küszöbértéküket, lehetőleg az országos minimálbérhez viszonyítva.

Módosítás  23

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 9 pont

861/2007/EK rendelet

15 a cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a felek távfizetés – így banki átutalás, valamint betéti és/vagy hitelkártyás online fizetés – útján is megfizethessék a bírósági illetékeket.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a felek távfizetés – így banki átutalás, vagy hitel- vagy betéti kártyás online fizetés – útján is megfizethessék a bírósági illetékeket.

Indokolás

Fontos, hogy a bírósági illetékeket távolról is meg lehessen fizetni, és ez ne tegye szükségessé a felperes kizárólag ebből a célból történő utazását. Azt azonban nem kellene megkövetelni a tagállamoktól, hogy több távfizetési módra is lehetőséget biztosítsanak.

Módosítás  24

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 16 pont

861/2007/EK rendelet

28 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság [5 évvel az alkalmazás kezdő időpontját követően] jelentést nyújt be e rendelet alkalmazásáról az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. A jelentést adott esetben jogalkotási javaslatok kísérik.

A Bizottság [5 évvel az alkalmazás kezdő időpontját követően] jelentést nyújt be e rendelet alkalmazásáról az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. A jelentést adott esetben jogalkotási javaslatok kísérik. [2 évvel az alkalmazás kezdő időpontját követően] időközi jelentést kell készíteni, amely az egyszerűsített európai eljárásra vonatkozó információk tagállamokban való elterjesztését fogja megvizsgálni, és ajánlásokat fogalmazhat meg ezen eszköz ismertségének javításával kapcsolatban.

Módosítás  25

Rendeletre irányuló javaslat

2 a cikk (új)

1896/2006/EK rendelet

20 cikk

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

2a. cikk

 

Az 1896/2006/EK rendelet 20. cikke helyébe a következő szöveg lép:

 

„20. cikk

 

Az ítélet felülvizsgálatára vonatkozó minimumszabályok

 

(1) A kötelezett a 16. cikk (2) bekezdésében megállapított határidő lejártát követően kérelmezheti az európai fizetési meghagyás felülvizsgálatát a meghagyást kibocsátó tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósága előtt, amennyiben:

 

a) a fizetési meghagyást nem kézbesítették a kötelezett részére megfelelő időben és oly módon, hogy gondoskodni tudjon saját védelméről; vagy

 

b) a kötelezett a követelés ellen vis maior, vagy rendkívüli körülmények miatt, számára fel nem róható okból nem tudott ellentmondással élni.

 

A felülvizsgálat kérelmezésére való, első albekezdésben meghatározott jogosultság azonban nem áll fenn, ha a kötelezett nem élt jogorvoslattal a határozat ellen akkor, mikor ezt módjában állt megtenni.

 

(2) A 16. cikk (2) bekezdésében megállapított határidő lejártát követően a kötelezett kérheti az európai fizetési meghagyás felülvizsgálatát a származási tagállam hatáskörrel rendelkező bíróságától abban az esetben is, amennyiben a fizetési meghagyást egyértelműen tévesen bocsátották ki, tekintettel az e rendeletben megállapított követelményekre, vagy egyéb különleges körülményekre.

 

(3) A felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó határidő 30 nap. A határidő azon a napon kezdődik, amikor a kötelezett ténylegesen megismerte a fizetési meghagyás tartalmát, és abban a helyzetben volt, hogy cselekedjen, legkésőbb azonban azon első végrehajtási intézkedés napján, amely a kötelezettnek a javai fölötti rendelkezési jogát részben vagy egészben elvonja. A határidő a távolságra tekintettel nem hosszabbítható meg.

 

(4) Amennyiben a bíróság – azon az alapon, hogy a felülvizsgálatnak az (1) vagy (2) bekezdésben említett feltételei közül egyik sem áll fenn – elutasítja az (1) vagy (2) bekezdés szerinti felülvizsgálati kérelmet, az európai fizetési meghagyás hatályban marad.

 

Amennyiben a bíróság úgy határoz, hogy a felülvizsgálat az (1) vagy (2) bekezdésben megállapított okok valamelyike alapján indokolt, az európai fizetési meghagyás semmisnek tekintendő. A hitelező azonban nem veszíti el az elévülés vagy jogvesztés időtartamának megszakítására vonatkozó kedvezményt.”

Indokolás

A 861/2007/EK rendelet 18. cikkét a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK rendelet megfelelő rendelkezésével összhangban fogják módosítani, hogy egyértelműbb helyzetet teremtsenek, és megkönnyítsék annak gyakorlati alkalmazását. Helyénvaló az 1896/2006/EK rendelet megfelelő, 20. cikkét is módosítani, mivel semmi ok nincs arra, hogy ezeket a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek pontosan ugyanazt a célt kívánják elérni, eltérő módon fogalmazzák meg a különféle európai rendeletek.

Módosítás  26

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

E rendelet [6 hónappal a rendelet hatálybalépését követően]-tól/-től alkalmazandó.

E rendelet [12 hónappal a rendelet hatálybalépését követően]-tól/-től alkalmazandó, az 1. cikk 13–15. pontja kivételével, amelyek a hatálybalépés dátumától alkalmazandók.

Indokolás

Mivel az említett cikkek olyan kötelezettségeket rónak a tagállamokra, amelyeket a változások alkalmazásának időpontjáig teljesíteniük kell, és lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy felhatalmazás által elfogadja a szükséges formanyomtatványokat, maguknak az említett cikkeknek már korábban alkalmazandóaknak kell lenniük.


INDOKOLÁS

I. Bevezetés

A kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet célja a határokon átnyúló, kis értékű követelésekkel kapcsolatos jogviták elbírálásának egyszerűsítése és felgyorsítása, továbbá a költségek csökkentése. A rendelet kifejezetten a fogyasztók, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára kíván segítséget nyújtani követeléseik érvényesítésében, ezáltal biztosítva az igazságszolgáltatáshoz való jogot. Az előadó teljes mértékben egyetért e célkitűzéssel.

A rendelet ötéves alkalmazásának áttekintése alapján úgy tűnik, hogy a kis értékű követelések európai eljárása hasznos eszköznek bizonyult. Ugyanakkor továbbra is van mód az eljárás alkalmazásának bővítésére és megerősítésére, ahogy arra a Bizottság is rámutatott a rendelet alkalmazásáról készített, 2013. novemberi jelentésében. A kis értékű követelések európai eljárásának bevezetése nyomán az ilyen, határokon átnyúló követelések ügyében folytatott jogviták költsége akár 40%-kal, időtartamuk pedig akár 2 év 5 hónapról átlagosan 5 hónapra csökkent. Másrészt a keresetek száma tagállamonként nagymértékben eltérő: 2012-ben Bulgáriában mindössze 3, Spanyolországban pedig 1047 keresetet nyújtottak be.

2011. október 25-i állásfoglalásában a Parlament megállapította, hogy „a kis értékű követelésekkel foglalkozó bíróságokat egyes tagállamokban továbbra is elhanyagolható mértékben veszik igénybe, és hogy többet kell tenni a jogbiztonság, a nyelvi akadályok és az eljárások átláthatósága terén”. Alapos okkal adunk tehát hangot aggodalmunknak azon kis értékű követelésekkel kapcsolatban, amelyeket az eljárástól való vonakodás vagy a potenciális felperes rendelkezésére álló lehetőségek ismeretének hiánya miatt nem érvényesítenek. Ez súlyosan alááshatja a belső piac iránti bizalmat, különös tekintettel annak határokon átnyúló dimenziójára és az internetes kereskedelem előtt álló lehetőségekre.

II. A Bizottság javaslata

II A. A rendelet hatálya

A Bizottság javaslata szerint a jelenlegi 2000 euróról 10 000 euróra kell emelni a kis értékű követelések európai eljárásának hatálya alá tartozó kis értékű követelések küszöbértékét. A Bizottság szerint ez a küszöbérték a fogyasztók számára kevésbé fontos – ugyanis az ő követeléseik túlnyomó többsége nem haladja meg a 2000 eurót –, a kkv-k számára viszont fontos előrelépést jelent. A Bizottság megállapításai szerint a vállalkozói követeléseknek csupán 20%-a nem éri el a 2000 eurót, míg mintegy 30%-uk értéke 2000 és 10 000 EUR között mozog. Ez azt jelenti, hogy míg a jelenlegi küszöbérték mellett a vállalkozói követelések mindössze 20%-a tartozik az eljárás hatálya alá, a 10 000 eurós új küszöbértékkel ez az arány 50%-ra emelkedne.

A Bizottság egyúttal javasolja a határokon átnyúló ügyek fogalommeghatározásának és ezáltal a rendelet hatálya alá tartozó ügyek körének bővítését. A hatályos rendelet kizárólag akkor alkalmazandó, ha „legalább az egyik fél az eljáró bíróság székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban rendelkezik állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel”. A Bizottság javaslata szerint ezért azon ügyeket is a rendelet hatálya alá kell vonni, amelyek esetében mindkét fél ugyanabban a tagállamban rendelkezik állandó lakóhellyel, de amely ügyek valamilyen más, határokon átnyúló elemmel rendelkeznek (ilyen például az, ha a szerződés teljesítésének helye, a káresemény bekövetkezésének helye vagy az ítélet végrehajtásának helye egy másik tagállamban található).

II B. Az eljárás

Egy bizottsági felmérés szerint a határokon átnyúló jogvitában érintett társaságok 45%-a a követelés értékéhez képest aránytalan költséggel járó bírósági eljárás miatt, míg 27%-a az eljárás hosszadalmassága miatt nem fordul bírósághoz. A kis értékű követelések európai eljárásának sikeresebbé tétele érdekében a Bizottság az eljárás költségeinek és időtartamának további csökkentését javasolja.

A hatályos rendelet értelmében a keresetlevél akkor nyújtható be e-mailben, ha az eljárás megindításának helye szerinti tagállam azt elfogadja (4. cikk (1) bekezdése). Az eljárás során az iratokat a 13. cikk értelmében elsősorban postai úton – átvételi elismervény ellenében – kell kézbesíteni, míg az egyéb módokon – többek között elektronikus úton – való kézbesítésre kizárólag akkor kerülhet sor, ha a postai úton való kézbesítés nem lehetséges. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a felek és a bíróság jelenleg számos tagállamban végig postai úton érintkeznek egymással.

A Bizottság most azt javasolja, hogy az iratok elektronikus kézbesítését a postai kézbesítéssel azonos értékűnek ismerjék el, feltéve, hogy az érintett fél előzetesen kifejezetten elfogadta az iratok elektronikus kézbesítését.

Mivel a kis értékű követelések európai eljárása főszabály szerint írásbeli eljárás, csak kivételes esetekben kerül sor tárgyalásra. A hatályos rendelet értelmében a bíróság „a tárgyalást videokonferencia […] igénybevételével is lefolytathatja, amennyiben a technikai eszközök rendelkezésre állnak”. Azaz ha a technikai eszközök nem állnak rendelkezésre, a tárgyalásra idézett személyeknek el kell utazniuk a bíróságra, amely esetleg egy másik tagállam területén van. A hatályos rendelet nem ösztönzi vagy kötelezi a tagállamokat e technikai eszközök biztosítására.

A Bizottság azt javasolja, hogy a jövőben a tárgyalásokat főszabály szerint távközlési eszközök igénybevételével tartsák meg, kivéve, ha a fél kérelmezi a bíróságon való megjelenést és a személyes meghallgatást.

II C. Költségek

A kis értékű követelések európai eljárása alá vont ügyek esetében a tagállamokban jelenleg felszámított bírósági illetékek nagy eltérést mutatnak: az illetékmentességtől akár a követelés értékének 57%-áig terjedő illetékekről beszélhetünk. A bírósági illetéket főszabály szerint előzetesen, a kereset benyújtásakor kell megfizetni, és a felperesek csak pernyertesség esetén remélhetik annak visszatérítését („a vesztes fizet” elve). A Bizottság azt javasolja, hogy a követelés értékének 10%-ában állapítsák meg a bírósági illeték maximális összegét, mivel ez hozzájárulhat az igazságszolgáltatáshoz való jog fokozott érvényesüléséhez. A Bizottság ezenkívül azt javasolja, hogy a bírósági illeték minimális összegére vonatkozóan 35 eurós felső határt írjanak elő.

Végül, mivel a bírósági illetéket számos tagállamban készpénzben vagy illetékbélyeg formájában kell megfizetni, a feleknek az illeték befizetése érdekében vagy el kell utazniuk a bíróság helye szerinti tagállamba, vagy ott ügyvédet kell fogadniuk, ami többletköltségeket eredményez és visszatarthatja a feleket követelésük érvényesítésétől. A Bizottság ezért kötelezni kívánja a tagállamokat arra, hogy tegyék lehetővé a bírósági illetékek távfizetés útján történő megfizetését.

A hatályos rendelet értelmében a végrehajtást kérő fél köteles benyújtani az ítélet és az ítéletre vonatkozó tanúsítvány, a „D” formanyomtatvány eredeti példányát. A Bizottság megfigyelése szerint bizonyos költségek mellett rendszerint a formanyomtatvány teljes szövegét lefordítják a végrehajtást kérő tagállam nyelvére.

A Bizottság jelenlegi javaslata szerint kizárólag a formanyomtatvány 4.3. szakaszának lefordítása lenne kötelező (ez tartalmazza az ítélet érdemi részét).

III. Az előadó álláspontja

III A. A rendelet hatálya

Az előadó üdvözli a kis értékű követelések európai eljárásának használatára vonatkozó küszöbérték megemelését. Azáltal, hogy a 2000 és 10 000 euró közötti értékű, határokon átnyúló követelések esetében is lehetővé válik az egyszerűsített eljárás alkalmazása, nőhet azon ügyek aránya, amelyekben jelentősen csökkenthető a vitarendezés költsége és hossza.

Az előadó úgy véli, ez a változtatás tovább növeli majd azoknak az eseteknek a számát, amelyekben a vállalkozások és a fogyasztók költségmegtakarításokat érhetnek el. A kis értékű követelések küszöbértékét a követelések átlagos összegénél alacsonyabb szinten kell tartani, ezzel biztosítva a szükséges eljárási garanciákat a nagyobb értékű követelések esetében. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a küszöbérték megemelése esetén gyakrabban veszik majd igénybe az eljárást, aminek révén az a napi rutin részévé fog válni a bíróságokon. Ennek révén az eljárást potenciálisan igénybe vevők, különösen a fogyasztók, könnyebben hozzáférhetnek majd a szükséges tájékoztatáshoz. U gyanakkor a küszöbértéknek a 10 000 eurós összeg fölé emelése jelenleg nem tűnik megvalósíthatónak, ezért az előadó támogatja a Bizottság által javasolt értéket.

III B. Az eljárás

A tárgyalások videokonferencia segítségével történő megtartása időszerű javaslat a korszerűsítésre. A határokon átnyúló ügyekben komoly terhet jelenthet a tárgyalásra való utazással járó költségek viselése. A kis értékű követelések európai eljárásáról készített bizottsági felmérésben minden harmadik válaszadó rámutatott arra, hogy nagyobb valószínűséggel nyújtana be keresetet, ha lehetősége volna az eljárási cselekmények távolról való elvégzésére, azaz nem kellene személyesen megjelennie a bíróság előtt.

Megjegyzendő, hogy a megfelelő termeket és felszereléseket a bíróságoknak kellene biztosítaniuk és fenntartaniuk. Ilyen infrastruktúra gyakran nem áll rendelkezésre és a kialakításához szükséges források igen szűkösek a jelenlegi gazdasági válság közepette. Az előadó ezért úgy véli, hogy a tagállamoknak további két évet kell adni annak érdekében, hogy Európa-szerte gondoskodhassanak a megfelelő infrastruktúra biztosításáról ott, ahol erre szükség van.

A tárgyalásokat illetően az előadó úgy véli, hogy a bíróságoknak nagyobb mérlegelési jogkört kell biztosítani a tárgyalás tartására vonatkozó kérelem visszautasítása tekintetében azokban az esetekben, amikor az adott ügy tényállása nem indokolja tárgyalás tartását.

Az előadó támogatja a javaslat arra vonatkozó elemét, hogy ösztönözni kívánja az információs technológia használatát. A gyakorlat azt mutatja, hogy az információs technológiák elégtelen használata visszatartja a polgárokat a kis értékű követelések európai eljárásának igénybevételétől. A Bizottság felmérésében a válaszadók ötöde jelezte, hogy nagyobb valószínűséggel venné igénybe az eljárást, ha minden eljárási cselekményt elvégezhetne online. A jelenlegi elektronikus hírközlési rendszereknek azonban kifogástalanul kell működniük, és a postai szolgáltatást jellemző garanciákkal – például az átvételi elismervénnyel – megegyező eljárási biztonságot kell nyújtaniuk.

Az információs technológia használatára vonatkozó rendelkezéseket ezért meg kell erősíteni, azonban anélkül, hogy az túlzott mértékű hatást gyakorolna a nemzeti eljárásokra.

III C. Költségek

Az előadó szerint egy 10 000 EUR értékű követelés után az új szabályok értelmében fizetendő 1 000 EUR összegű illeték még mindig elég magasnak mondható. Ez azonban továbbra is nagyrészt a tagállamok hatáskörében marad.

Ésszerűnek tűnik a bírósági illeték minimális összegére vonatkozó 35 eurós felső határ előírására irányuló bizottsági javaslat, mivel a Bizottság megállapítása szerint a 200 EUR értékű követelések esetében 34 EUR, míg az 500 EUR értékű követeléseknél 44 EUR az átlagos minimális bírósági illeték. Ezenkívül az előadó úgy véli, hogy az alacsony jövedelemmel rendelkezőket mentesíteni kellene az illetékfizetés alól. Az ilyen mentesítésekre vonatkozó küszöbértékek meghatározása érdekében viszonyítási alapként a tagállami minimálbéreket lehetne használni az egyes tagállamokban.

Az előadó üdvözli a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy a tagállamokat kötelezzék távfizetési módok – köztük banki átutalások és a hitel- vagy betéti kártyával történő online fizetési rendszerek – kialakítására. Ezáltal csökkennének a felperesek illetékfizetéshez kapcsolódó költségei, amelyek a Bizottság felmérése szerint az utazással együtt 400 és 800 euró között mozognak. Ha valamely keresetet kielégítő módon kezelnek távolról, nevetséges lenne a feleket utazásra kötelezni az illeték megfizetéséhez. Annak érdekében, hogy a polgárok valóban élhessenek e költségmegtakarításokkal, a továbbiakban kiemelt figyelemmel kell kísérni ezen előírás végrehajtását. Az előadó ugyanakkor úgy véli, hogy a tagállamok bírósági igazgatása számára nem kellene előírni, hogy több távfizetési módra is lehetőséget biztosítsanak; egy ilyen mód biztosítása elegendő.

A fordítási követelményre vonatkozó változtatás jó dolog, mert segít pénzt és időt megtakarítani. A Bizottság által közzétett számadatok szerint a „D” formanyomtatvány átlagos fordítási költsége 60 euró, amely kizárólag a 4.3. szakasz lefordítása esetén 40 euróra csökkenthető. Ez nem okoz megértési problémát, mivel a formanyomtatvány 4.3. szakaszán kívül valamennyi mező már rendelkezésre áll a rendelet szövegében valamennyi hivatalos nyelven. Az eljárás további egyszerűsítése érdekében fontolóra kell venni a formanyomtatványok elektronikus úton való benyújtásának lehetőségét is.

IV. Tájékoztatás és iránymutatás

A kis értékű követelések európai eljárásának sikerességéhez elengedhetetlen, hogy a fogyasztók, a vállalkozások, a bíróságok és a tanácsadó szervezetek jól ismerjék azt. A Bizottság által említett adatok szerint a polgárok 86%-a és a bíróságok közel fele sosem hallott az eljárásról. Ezért alapvető fontosságú, hogy a Bizottság további erőfeszítéseket tegyen a kis értékű követelések európai eljárásáról való tájékozottság növelése érdekében, különösen az e-igazságügyi portál felhasználásával. Ugyanilyen fontos, hogy a tagállamok – nemzeti figyelemfelkeltő kampányok útján – kiegészítsék a Bizottság erőfeszítéseit.

Emellett a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak is konkrét információkra van szükségük az eljárás gyakorlati alkalmazásának módjáról és az ezzel együtt járó költségekről. Ezért a tagállamoknak tájékoztatást kell nyújtaniuk a kis értékű követelések európai eljárására vonatkozó bírósági illetékekről és fizetési módokról. A Bizottság ezeket az információkat közzéteszi az interneten, ami lehetővé teszi a fogyasztók és a vállalkozások számára, hogy megalapozott döntést hozzanak.

A fogyasztóknak és a kkv-knek szükségük lehet gyakorlati segítségre az eljárás formanyomtatványainak kitöltésében. Ezzel kapcsolatban a Bizottság gyakorlati segítségnyújtásra vonatkozó javaslata igen hasznos. Az ilyen segítségnyújtás azonban csak akkor lehet eredményes, ha célirányos, gyakorlatias és kézzelfogható. Hasznosnak bizonyulhat egy online iránymutatás lehetőségeinek feltérképezése, ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy személyre szabott egyéni tanácsadásra is szükség lesz. A segítség a végrehajtás szakaszában is előnyös lehet.

V. Következtetés

Az előadó összességükben nagyon pozitívan értékeli a Bizottság által javasolt módosításokat. Úgy ítéli meg, hogy az e jelentéstervezetben javasolt módosítások tovább javítják majd a kis értékű követelések európai eljárásának működését, és várakozással tekint a többi képviselő által módosítás formájában benyújtandó javaslatok elé.

A javaslat jelenlegi formájában a közzétételét követő huszadik napon lépne hatályba. Hat hónappal a hatálybalépést követően kellene alkalmazni. Az előadó azt javasolja, hogy a Bizottság jogalkotási felhatalmazása a szükséges formanyomtatványokra vonatkozóan és a tagállamok kötelezettsége bizonyos információk nyújtására vonatkozóan, legyen alkalmazandó a hatálybalépés napjától, mivel ez biztosítja, hogy a keret működőképes legyen az érdemi módosítások alkalmazásának időpontjában.

Ezenkívül az előadó lehetővé tenné, hogy a hatálybalépés időpontjától számítva további három év álljon rendelkezésre a tagállamok számára annak érdekében, hogy gondoskodhassanak a tárgyalótermekben a megfelelő felszerelésekről még mielőtt kötelezővé válna a tárgyalások videokonferencia útján történő megtartása.


ELJÁRÁS

Cím

A kis értékű követelések európai eljárása és az európai fizetési meghagyásos eljárás

Hivatkozások

COM(2013)0794 – C7-0414/2013 – 2013/0403(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

19.11.2013

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

9.12.2013

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

9.12.2013

IMCO

9.12.2013

LIBE

9.12.2013

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

ITRE

27.11.2013

IMCO

24.9.2014

LIBE

5.12.2013

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Lidia Joanna Geringer de Oedenberg

3.9.2014

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

24.9.2014

11.11.2014

20.1.2015

 

Az elfogadás dátuma

16.4.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

23

2

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Max Andersson, Joëlle Bergeron, Marie-Christine Boutonnet, Jean-Marie Cavada, Kostas Chrysogonos, Therese Comodini Cachia, Mady Delvaux, Rosa Estaràs Ferragut, Laura Ferrara, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Mary Honeyball, Sajjad Karim, Dietmar Köster, Gilles Lebreton, António Marinho e Pinto, Jiří Maštálka, Emil Radev, Julia Reda, Evelyn Regner, Pavel Svoboda, Axel Voss, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Daniel Buda, Angel Dzhambazki, Jytte Guteland, Heidi Hautala, Victor Negrescu, Angelika Niebler, Virginie Rozière

Benyújtás dátuma

23.4.2015

Jogi nyilatkozat