Eljárás : 2014/0236(NLE)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0146/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0146/2015

Viták :

Szavazatok :

PV 20/05/2015 - 10.3
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0200

AJÁNLÁS     ***
PDF 169kWORD 84k
28.4.2015
PE 546.704v02-00 A8-0146/2015

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Dél-afrikai Köztársaság közötti kereskedelmi, fejlesztési és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült kiegészítő jegyzőkönyv megkötésére vonatkozó tanácsi határozattervezetről

(00000/2015 – C8‑0000/2015 – 2014/0236(NLE))

Fejlesztési Bizottság

Előadó: Davor Ivo Stier

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 RÖVID INDOKOLÁS
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Dél-afrikai Köztársaság közötti kereskedelmi, fejlesztési és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült kiegészítő jegyzőkönyv megkötésére vonatkozó tanácsi határozattervezetről

(00000/2015 – C8‑0000/2015 – 2014/0236(NLE))

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–       tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (07657/2015),

–       tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Dél-afrikai Köztársaság közötti kereskedelmi, fejlesztési és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült kiegészítő jegyzőkönyvtervezetre (13175/2014),

–       tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 217. cikkével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8–0103/2015),

–       tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (1) bekezdésének első és harmadik albekezdésére és (2) bekezdésére, valamint 108. cikkének (7) bekezdésére,

–       tekintettel a Fejlesztési Bizottság ajánlására (A8-0146/2015),

1.      egyetért a megállapodás megkötésével;

2.      utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Dél-afrikai Köztársaság kormányának és parlamentjének.


RÖVID INDOKOLÁS

I.         Az EU és a Dél-afrikai Köztársaság közötti kereskedelmi, fejlesztési és együttműködési megállapodáshoz csatolt, Horvátország csatlakozását figyelembe vévő kiegészítő jegyzőkönyv. A vizsgálat módja

Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Dél-afrikai Köztársaság között létrejött kereskedelmi, fejlesztési és együttműködési megállapodást 1999. október 11-én Pretoriában írták alá, és 2004 május 1-jén lépett hatályba. A dél-afrikai Kleinmondban vizsgálták felül 2009. szeptember 11-én.

2013. július 1-jén a Horvát Köztársaság csatlakozott az EU-hoz, és annak 28. tagállamává vált. A tanácsi határozatra irányuló javaslat az EU illetve a Dél-afrikai Köztársaság közötti kereskedelmi, fejlesztési és együttműködési megállapodást kívánja jóváhagyni a Horvát Köztársaság uniós csatlakozásának figyelembevételével, az Unió és tagállamai nevében. (2012. szeptember 24-én a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy a kiegészítő jegyzőkönyv megkötése érdekében kezdeményezzen tárgyalásokat a Dél-afrikai Köztársasággal. E tárgyalások 2014. május 19-én sikeresen lezárultak.)

A kiegészítő jegyzőkönyvet a Tanács 2014. október 9-én, a Dél-afrikai Köztársaság pedig 2014. december végén hagyta jóvá.

A dél-afrikai kormány jelenleg dönt arról, hogy a kiegészítő jegyzőkönyv aláírására kit hatalmazzon fel. A Tanács e döntés végeredményét várja az aláírási ceremónia szervezése előtt. A jegyzőkönyv aláírása után a tanács hivatalosan felkéri a Parlamentet, hogy járuljon hozzá a egyzőkönyv megkötéséhez. Ezzel egyidejűleg a Parlament számára nincs akadálya annak, hogy az egyetértési eljárás első, bizottsági szakaszaival kapcsolatban eljárjon (de a szavazás, legalábbis a plenáris szavazás nem történhet meg a jegyzőkönyv aláírása, valamint ezt követő hivatalos továbbítása, azaz a Tanács részéről a Parlament felé történő „megkeresés” előtt; a kiegészítő jegyzőkönyv idiglenes alkalmazása ugyancsak a mindkét szerződő fél általi aláírástól függ, kivéve a kiegészítő jegyzőkönyv 3. és 4. cikkét, amelyek rögtön Horvátország csatlakozásának napjától, vagyis 2013. július 1-jétől alkalmazandók, lásd a következő pontot).

II.       Az EU illetve a Dél-afrikai Köztársaság közötti kereskedelmi, fejlesztési és együttműködési megállapodás kiegészítő jegyzőkönyve. Tartalom

A kiegészítő jegyzőkönyv a Horvátország európai uniós csatlakozása következtében szükségessé vált néhány technikai és nyelvi kiigazítást kívánja a megállapodásban érvényesíteni. A kiegészítő jegyzőkönyv aláírása azért szükséges, hogy a Horvát Köztársaság a megállapodás szerződő fele lehessen. A kiegészítő jegyzőkönyv (2. cikke) a megállapodás hivatalos nyelveinek sorát kiegészíti a horvát nyelvvel. Hozzáteszi a megállapodás 16. cikkének (4) bekezdésében, 17. cikkének (2) bekezdésében és 1. jegyzőkönyvének IV. mellékletében említett szállítási bizonyítványban, a másolatban, illetve a számlanyilatkozatban használatos horvát kifejezéseket. Átmeneti rendelkezéseket tesz a Horvátország vagy a Dél-afrikai Köztársaság felé útban levő, egyikükben vagy a két ország között valahol ideiglenesen tárolt árukra nézve (a kiegészítő jegyzőkönyv 4. cikke, amely 2013. július 1-jétől alkalmazandó). Részletekkel szolgál a jóváhagyási eljárásról, illetve a kiegészítő jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazásáról (a kiegészítő jegyzőkönyv 6. cikke), illetve hatálybalépéséről (a kiegészítő jegyzőkönyv 7. cikke).

III.      Az előadó véleménye

Az előadó szerint a Fejlesztési Bizottságnak javasolnia kell a Parlament felé, hogy ez utóbbi járuljon hozzá a kiegészítő jegyzőkönyv megkötéséhez.

IV.      A kereskedelmi, fejlesztési és együttműködési megállapodás. Előzmények és eljárás

A kereskedelmi, fejlesztési és együttműködési megállapodás viszonylag hosszú időn át érlelődött, egészen bonyolult eljárás közepette.

1999. október 11-én Pretoriában írták alá az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Dél-afrikai Köztársaság között létrejött, meghatározatlan időtartamra szóló első kereskedelmi, fejlesztési és együttműködési megállapodást, amely 2004. május 1-jén lépett életbe.

Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Dél-afrikai Köztársaság közötti kereskedelmi, fejlesztési és együttműködési megállapodás módosításáról szóló megállapodást 2009. szeptember 11-én a dél-afrikai Kleinmondban írták alá.

V.       A kereskedelmi, fejlesztési és együttműködési megállapodás és a kiegészítő jegyzőkönyv. A Lisszaboni Szerződés hatása és a Parlament jóváhagyása

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével a megállapodás (és jegyzőkönyvei) jóváhagyásával megbízható hivatalos szervként az Európai Közösség helyébe az Európai Unió lépett.

Technikai szempontból ez a megállapodás (és minden hozzá fűzött jegyzőkönyv) az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 217. cikke szerinti társulási megállapodásnak tekintendő. Az EUMSz. 218. cikke (6) bekezdése szerint ilyen megállapodást (tanácsi határozatot követően) csak a Parlament jóváhagyásával lehet kötni.

A Szerződésből (különösen ennek 218. cikkéből) és az eljárási szabályzatból (különösen annak 99. és 108. cikkéből) is következik, hogy a megállapodás (és jegyzőkönyvei) szövege nem módosítható, továbbá hogy az illetékes bizottság (jelen esetben a Fejlesztési Bizottság) csak a módosítás plenáris ülésen történő elfogadását vagy elvetését javasolhatja (a plenáris ülésen egyetlen szavazás során, a leadott szavazatok többsége alapján nyilvánítanak véleményt). Bizottságban azonban elfogadhatók módosítások, de csak ha az előadó ajánlását elleneznék (az Eljárási szabályzat 99. cikke, (1) bekezdésének első albekezdésében szereplő utolsó mondat).

VI.      A kereskedelmi, fejlesztési és együttműködési megállapodás. A megállapodás tartalma

A Pretoriában 1999-ben aláírt eredeti szerződés célja a kétoldalú megállapodás számos területen való megerősítése volt. A megállapodás több célkitűzést tartalmaz: a kétoldalú kapcsolatok megerősítését, Dél-Afrika segítését a gazdasági és társadalmi átmenetben, a regionális együttműködés előmozdítását, valamint az ország a dél-afrikai régióba és a világgazdaságba történő gazdasági integrációjának elősegítését, illetve az áruk, a szolgáltatások és a tőke forgalmának kiterjesztését és liberalizációját. A megállapodás továbbá – mind kétoldalú, mind regionális szinten – rendszeres politikai párbeszédet teremt a közös érdekeket érintő kérdésekről (az EU és a dél-afrikai régió országai, valamint az AKCS-országok közötti párbeszéd keretében). A megállapodás százas nagyságrendű (szám szerint 109) cikkei közül csupán mintegy húsz (a 65–82. cikkek) vonatkozik kifejezetten a fejlesztési megállapodásra, amelyekhez az általános együttműködés finanszírozásról szóló további 4 cikk kapcsolódik.

A Dél-Afrikának nyújtott, a fejlesztési együttműködésre vonatkozó támogatás nagy részét az Unió költségvetése a fejlesztési együttműködési finanszírozási eszközön (Development Cooperation Instrument (DCI)) keresztül biztosítja. A megállapodás nem terjed ki konkrét pénzügyi juttatásra. A 2014–2020-as időszakra vonatkozó fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz 241 millió eurós költségvetést szán a Dél-afrikai Köztársasággal kapcsolatos célokra (szemben a 2007–2013-as időszak 980 millió eurós, sokkal jelentősebb költségvetésére).

(Az előző fejlesztési biztos, Pielbags úr a Fejlesztési Bizottság (a 2014. március 15-én hatályba lépett) új fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköznek szentelt) 2014. április 1-jei ülésén azt mondta, hogy a komoly csökkentés ellenére az eszközből finanszírozott juttatás lényeges támogatás lesz a dél-afrikai lakosság számára fennmaradó kihívásaik kezeléséhez: minden tíz dél-afrikai lakosból négy él szegénységi küszöb alatt; az országot 0,7%-os Gini-együtthatóval leírható egyenlőtlenség jellemzi; a munkanélküliségi ráta pedig 25%-os. A jelen időszakra vonatkozó nemzeti indikatív programnak három elsőbbséget élvező területe van: első helyen a munkahelyteremtés, második helyen az oktatás, a szakképzés és az innováció, és harmadik helyen a fejlődés-orientált, képességekkel bíró állam.)

A megállapodásban az – önmagában egy egész fejezetet (a IV. fejezet) kitevő– gazdasági együttműködés mellett a további előírások számos nagyon fontos, fejlesztéssel kapcsolatos együttműködési területet fednek le, mint például a szociális együttműködést, amely a társulási szabadságra, a munkavállalók jogaira, a gyermekek jogaira összpontosító, szervezett párbeszéden alapul, a környezetvédelmi együttműködést (különösen az éghajlatváltozás kapcsán), a kulturális együttműködést, a kábítószerek és a pénzmosás elleni küzdelmet, az egészségügyi együttműködést és különösen az AIDS elleni küzdelmet.

A megállapodás – mivel együttműködési megállapodásról van szó – a korábban már említett Együttműködési Tanács formájában közös intézményi struktúrát hoz létre.

A 2009-ben Kleinmondban aláírt, felülvizsgált megállapodás tartalmaz néhány érdekes módosítást az eredeti megállapodáshoz képest, ilyenek az alábbiakban található, fejlesztésre vonatkozó módosítások: a demokratikus elvek, az emberi jogok és a jogállamiság, az együttműködés a lefegyverzésre és a tömegpusztító fegyverek elterjedésére vonatkozó ügyekben, mind a megállapodás lényeges elemévé váltak; a fejlesztési együttműködés célkitűzései között szerepel a hatékony segítségnyújtás elve, továbbá elsőbbséget élveznek – főként a szegénység elleni küzdelem terén – a millenniumi fejlesztési célok elérése érdekében végzett műveletek; továbbá bekerült egy külön a millenniumi fejlesztési célokkal foglalkozó cikk a megállapodásba, hogy emlékeztessék a feleket a 2015-ig megvalósítandó kötelezettségvállalásaikra; kiemelték, hogy a két fél által közösen elfogadott többéves programozási dokumentumokba – ideértve az uniós tagállamok által elfogadott közös dokumentumokat – rögzíteni kell a fejlesztési együttműködés alá tartozó prioritást élvező területeket az Unió együttműködési eszközeinek megfelelően; a nem állami szereplők (korábban a „nem kormányzati szervek” megjelölés szerepelt) pénzügyi támogatásra és technikai segítségnyújtásra jogosult együttműködő partnernek számítanak.

Ki kell térni továbbá az alábbi hét új cikk felvételére is, amelyek a Dél-Afrikával való együttműködés egy-egy új, viszonylag jól körülhatárolt területének felelnek meg: a tömegpusztító fegyverek és terjesztésük elleni harc, a vonatkozó nemzetközi eszközök aláírása és tiszteletben tartása révén, amelyet ugyancsak rendszeres politikai párbeszéd során vitatnak meg; a terrorizmus elleni küzdelem; a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása és a szervezett bűnözés elleni fellépés; az úgynevezett kézi- és könnyűfegyverek gyártása, felhalmozása és az azokkal való kereskedelem elleni küzdelem; a zsoldostevékenységek megelőzése; a büntetlenség megszüntetése és a nemzetközi igazságszolgáltatás érvényre juttatása érdekében a Nemzetközi Büntetőbíróság és munkája teljes körű támogatása; a migrációs ügyekben folytatandó együttműködés is rendszeres politikai párbeszéd tárgyát képezi – az új konkrét cikk nagyon részletesen kitér erre – akárcsak (ezzel összefüggésben) az együttműködés és a fejlesztés közti kapcsolat (amely nem korlátozódik a következőkre: a szegénység visszaszorítását, az élet- és munkakörülmények javítását, a munkahelyteremtést célzó stratégiák, a migránsok részvétele saját hazájuk fejlesztésében, a képességfejlesztést célzó együttműködés, különösen az egészségügy és az oktatás területén, a dél-afrikai értelmiségiek kivándorlása („brain drain”) által az ország fenntartható fejlődésére gyakorolt negatív hatások ellentételezése, illetve a külföldön élő dél-afrikaiak általi pénzhazautalás törvényes, gyors és költséghatékony módjai).

Fejlesztési szempontból nézve az együttműködésnek erre a sok új területre való kiterjesztése a felülvizsgált kleinmondi megállapodás érdemének minősül; sőt, az együttműködés ilymódú kiterjesztését (amely az eredeti 1999-es megállapodásban mindössze lehetőségként szerepelt) mindkét fél akarta (mivel megállapodásra jutottak a Dél-Afrika–EU stratégiai patrnerséget megvalósító cselekvés terv tekintetében). Az előadó megragadja a lehetőséget, hogy üdvözölje a fejlesztésről szóló új előírásokat, különösen a szegénység elleni küzdelemről, a támogatás hetékonyságáról, a millenniumi fejlesztési célokról, illetve a migráció és a fejlődés összefüggéséről szólóakat, amelyeket 2009-ben, Kleinmondban fűztek a megállapodásba.


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

20.4.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

18

1

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Beatriz Becerra Basterrechea, Ignazio Corrao, Nirj Deva, Doru-Claudian Frunzulică, Enrique Guerrero Salom, Hans Jansen, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Stelios Kouloglou, Arne Lietz, Linda McAvan, Norbert Neuser, Maurice Ponga, György Schöpflin, Pedro Silva Pereira, Davor Ivo Stier, Bogdan Brunon Wenta, Anna Záborská

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Eleni Theocharous, Joachim Zeller

Jogi nyilatkozat