Eljárás : 2014/0121(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0158/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0158/2015

Viták :

PV 07/07/2015 - 10
CRE 07/07/2015 - 10
PV 13/03/2017 - 12
CRE 13/03/2017 - 12

Szavazatok :

PV 08/07/2015 - 4.6
CRE 08/07/2015 - 4.6
A szavazatok indokolása
PV 14/03/2017 - 6.3

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0257
P8_TA(2017)0067

JELENTÉS     ***I
PDF 1368kWORD 821k
12.5.2015
PE 544.471v03-00 A8-0158/2015

a 2007/36/EK irányelvnek a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzése, valamint a 2013/34/EU irányelvnek a vállalatirányítási nyilatkozat egyes elemei tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2014)0213 – C7‑0147/2014 – 2014/0121(COD))

Jogi Bizottság

Előadó: Sergio Gaetano Cofferati

A vélemény előadója (*):

Olle Ludvigsson, Gazdasági és Monetáris Bizottság

(*)       Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről
 ELJÁRÁS

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a 2007/36/EK irányelvnek a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzése, valamint a 2013/34/EU irányelvnek a vállalatirányítási nyilatkozat egyes elemei tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2014)0213 – C7‑0147/2014 – 2014/0121(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–       tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0213),

–       tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 50. és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8‑0147/2014),

–       tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–       tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2014. július 9-i véleményére(1),

–       tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–       tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A8–0158/2014),

1.      elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.      felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.      utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI(2)*

a Bizottság javaslatához

---------------------------------------------------------

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2015/…/EU IRÁNYELVE

a

2007/36/EK irányelvnek a tőzsdén jegyzett társaságok, a nagyvállalkozások és a nagy méretű csoportok részvényesei hosszú távú szerepvállalásának ösztönzése, és a 2013/34/EU irányelvnek a vállalatirányítási nyilatkozat egyes elemei tekintetében történő módosításáról, valamint a 2004/109/EK irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 50. és 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),

az európai adatvédelmi biztossal folytatott egyeztetést követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)         A 2007/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(4) követelményeket állapít meg a szavazati jogot megtestesítő részvényekhez kapcsolódó egyes részvényesi jogok gyakorlására azon társaságok közgyűlésével kapcsolatban, amelyek valamely tagállamban rendelkeznek létesítő okirat szerinti székhellyel, és amelyeknek részvényeit bevezették a valamely tagállamban lévő vagy működő szabályozott piacra. Ennek az irányelvnek ki kell terjednie azokra a 2013/34/EU irányelvben(5) meghatározott nagyvállalkozásokra vagy nagy méretű csoportokra is, amelyek részvényeit nem vezették be valamely szabályozott piacra, mivel ezek a vállalkozások is végeznek jelentős hatással járó tevékenységeket.

(2)         A részvényesek fontos szerepet játszanak e vállalatok irányításában, bár nincsenek a tulajdonukban a vállalatok, amelyek a teljes ellenőrzésükön kívül álló külön jogalanyok. . A pénzügyi válság rávilágított arra, hogy a részvényesek sok esetben támogatták az eszközkezelők túlzott rövid távú kockázatvállalását. Ráadásul ▌a befektetést fogadó vállalkozások intézményi befektetői és eszközkezelői ellenőrzésének és szerepvállalásának gyakran mértéke nem megfelelő, és túlságosan a rövid távú megtérülésre összpontosít, ami a tőzsdén jegyzett társaságok optimálistól elmaradó vállalatirányításához és teljesítményéhez vezet.

(2a)  A részvényesek vállalatirányításba való nagyobb mértékű bevonása az egyik olyan mozgatórugó, amely hozzájárulhat a vállalkozások mind pénzügyi, mind pedig nem pénzügyi teljesítményeinek javításához. Mivel azonban nem a részvényesi jogok képezik az egyetlen tényezőt, amely a vállalatirányítás terén hozzájárulhat a hosszú távú szempontok figyelembevételéhez, ezt a tényezőt további intézkedésekkel kell kiegészíteni a különböző érintett szereplők, különösen az alkalmazottak, a helyi hatóságok és a civil társadalom nagyobb mértékű bevonásának biztosítása érdekében.

(3)         Az európai társasági jogról és vállalatirányításról szóló cselekvési tervben(6) a Bizottság számos intézkedést jelentett be a vállalatirányítás területén, nevezetesen a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzését, valamint a társaságok és a befektetők közötti átláthatóság növelését.

(4)         A részvényesi jogok gyakorlásának, valamint a tőzsdén jegyzett társaságok irányításában való részvényesi szerepvállalásnak a további megkönnyítése érdekében a tőzsdén jegyzett társaságok számára lehetővé kell tenni részvényeseik azonosítását és a velük való közvetlen kapcsolattartást. Ezért – az átláthatóság biztosítása és a párbeszéd javítása érdekében – ezen irányelvnek olyan keretet kell biztosítania, amely lehetővé teszi a részvényesek azonosítását.

(5)         Az eredményes részvényesi joggyakorlás nagymértékben függ a részvényesek részére értékpapírszámlát vezető közvetítők láncának hatékonyságától, különösen határokon átnyúló helyzetben. Ez az irányelv a részvényesi jogok gyakorlásának megkönnyítése érdekében javítani kívánja a részvénybirtoklási láncban a közvetítők általi információátadást.

(6)  A közvetítők fontos szerepére tekintettel kötelezni kell őket arra, hogy könnyítsék meg a részvényesek számára jogaik gyakorlását, amikor azok a jogaikat személyesen kívánják gyakorolni, vagy erre harmadik felet kívánnak kijelölni.

Ha a részvényes a jogokat nem kívánja személyesen gyakorolni és arra harmadik félként a közvetítőt jelölte ki, akkor az utóbbit kötelezni kell arra, hogy e jogokat a részvényes kifejezett felhatalmazásával és utasítására, a részvényes javára gyakorolja.

(7)         Az Unión belüli tőkebefektetések, valamint a részvényekhez kapcsolódó jogok gyakorlásának elősegítése érdekében ezen irányelvnek nagy átláthatóságot kell biztosítania a közvetítők által nyújtott szolgáltatások költségeivel kapcsolatban. A határokon átnyúló birtoklás kizárólag belföldi birtoklással szembeni árdiszkriminációjának megakadályozása érdekében megfelelően meg kell indokolni a jogok belföldön és határokon átnyúlóan történő gyakorlására felszámított költségek különbségeit, és ezeknek tükrözniük kell a közvetítő által nyújtott szolgáltatások teljesítésével összefüggésben felmerült tényleges költségek eltérését. Az Unióban fiókteleppel rendelkező harmadik országbeli közvetítőkre az ilyen közvetítők útján birtokolt részvényekre vonatkozó rendelkezések eredményes alkalmazása érdekében alkalmazni kell a részvényesek azonosítására, az információk átadására, a részvényesi jogok megkönnyítésére, valamint a ▌költségek átláthatóságára vonatkozó szabályokat.

(8)  A részvényesek eredményes és fenntartható szerepvállalása a tőzsdén jegyzett társaságok vállalatirányítási modelljének egyik lényeges eleme, amely a különböző szervek és érdekeltek közötti fékektől és ellensúlyoktól függ. A vállalatirányításra vonatkozó kiegyensúlyozott európai keret kidolgozása során kiemelt fontosságú elemként kell figyelembe venni az érdekelt felek, különösen a munkavállalók megfelelő bevonását.

(9)         Az intézményi befektetők és az eszközkezelők az Unióban tőzsdén jegyzett társaságok gyakran fontos részvényesei, így lényeges szerepet játszanak e társaságok vállalatirányításában, valamint általánosabban azok stratégiájával és hosszú távú teljesítményével kapcsolatban. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azonban az intézményi befektetők és az eszközkezelők sok esetben nem vállalnak megfelelő szerepet azon vállalkozások irányításában, amelyeknek a részvényeit birtokolják, ▌emellett a tőkepiacok gyakran bizonyíthatóan nyomást gyakorolnak a vállalkozások rövid távú teljesítményére, ami veszélyezteti a vállalatok hosszú távú pénzügyi és nem pénzügyi teljesítményét, és számos egyéb negatív következmény mellett az optimálistól elmaradó mértékű befektetésekhez vezet, és például a kutatás és fejlesztés területén a vállalkozások hosszú távú teljesítményét kedvezőtlenül befolyásolhatja▌.

(9a)       A hosszú távú részvénytulajdon nagyobb stabilitást nyújt a vállalkozások számára, és rendszerint arra ösztönzi őket, hogy stratégiáikat a hosszú távú pénzügyi és nem pénzügyi teljesítményre összpontosítsák. A pozitív és hosszú távú részvényesi szerepvállalás bátorítása érdekében a hosszú távú részvénytulajdont ösztönző mechanizmusokat kell életbe léptetni.

(10)  Az intézményi befektetők és az eszközkezelők gyakran nem teszik átláthatóvá befektetési stratégiájukat, szerepvállalási politikájukat, valamint ezek végrehajtását és eredményeit. Az ilyen információk nyilvános közzététele kedvező hatással járna a befektetők tudatosságára, lehetővé tenné a végső kedvezményezettek, például a leendő nyugdíjasok számára a befektetési döntések optimalizálását, megkönnyítené a társaságok és részvényeseik közötti párbeszédet, fokozná a részvényesek szerepvállalását és megerősítené a társaságok elszámoltathatóságát az érdekelt felek és a civil társadalom felé.

(11)       Ezért az intézményi befektetőknek és az eszközkezelőknek a részvényesi szerepvállalásra vonatkozó politikát kell kidolgozniuk, amely többek között meghatározza, hogy e szereplők milyen módon építik be a részvényesi szerepvállalást a befektetési stratégiájukba, követik nyomon a befektetést fogadó vállalkozásokat, beleértve a környezeti és szociális kockázatokat is, folytatnak párbeszédet a befektetést fogadó vállalkozásokkal és azok érdekelt feleivel, és gyakorolják a szavazati jogokat. A szerepvállalási politikának magában kell foglalnia a tényleges és potenciális összeférhetetlenségek (például az intézményi befektető vagy eszközkezelő, vagy ezekhez kapcsolódó társaságok által a befektetést fogadó vállalkozásnak nyújtott pénzügyi szolgáltatások) kezelésére szolgáló politikákat is. A politikát, valamint annak végrehajtását és eredményeit évente nyilvánosan közzé kell tenni, és el kell küldeni az intézményi befektetők ügyfeleinek. Ha az intézményi befektetők vagy eszközkezelők úgy döntenek, hogy nem dolgoznak ki szerepvállalási politikát, és/vagy annak végrehajtását és eredményeit nem teszik közzé, ezt egyértelműen és ésszerűen indokolniuk kell.

(12)  Az intézményi befektetők kötelesek évente nyilvánosan közzétenni azt, hogy befektetési stratégiájuk hogyan illeszkedik kötelezettségeik profiljához és időtartamához, továbbá hogyan járul hozzá eszközeik közép- és hosszú távú teljesítményéhez. Eszközkezelő közreműködése esetén – függetlenül attól, hogy az megbízás alapján egyedi eszközkezelés keretében, vagy összevont alapok útján történik – az intézményi befektetőnek nyilvánosan közzé kell tennie az eszközkezelővel kötött megállapodása fő elemeit több kérdésre vonatkozóan, például hogy ösztönzi-e az eszközkezelőt arra, hogy befektetési stratégiáját és döntéseit az intézményi befektető kötelezettségeinek profiljához és időtartamához igazítsa, ösztönzi-e az eszközkezelőt arra, hogy befektetési döntéseit a vállalkozások közép- és hosszú távú teljesítménye alapján hozza és vegyen részt azok irányításában, hogyan értékeli az eszközkezelők teljesítményét, továbbá az eszközkezelői szolgáltatások ellenértékének struktúrájára, valamint az elvárt portfólióforgalomra vonatkozóan. Ez hozzájárulna az intézményi befektetők végső kedvezményezettjei, az eszközkezelők és a befektetést fogadó vállalkozások érdekeinek megfelelő összehangolásához, továbbá esetlegesen a hosszabb távú befektetési stratégiák és a befektetést fogadó vállalkozásokkal való hosszabb távú, részvényesi szerepvállalással járó kapcsolatok kialakításához.

(13)  Az eszközkezelőknek nyilvánosságra kell hozniuk, hogy befektetési stratégiájuk és annak végrehajtása milyen módon felel meg az eszközkezelési megállapodásnak, továbbá befektetési stratégiájuk és döntéseik hogyan járulnak hozzá az intézményi befektető eszközeinek közép- és hosszú távú teljesítményéhez. A nyilvánosság tájékoztatásának ki kell terjednie a portfólió forgalmára, arra, hogy a befektetési döntéseket a befektetést fogadó vállalkozások közép- és hosszú távú teljesítményének megítélése alapján hozzák-e, ▌valamint arra, hogy az eszközkezelő részvényesi képviseleti tanácsadókat vesz-e igénybe a szerepvállaláshoz kapcsolódó tevékenységéhez. Az eszközkezelőknek további tájékoztatást kell adniuk közvetlenül az intézményi befektetők számára, beleértve a portfólió összetételére, a portfólióforgalom költségeire, az összeférhetetlenség felmerült eseteire és az ezek kezelésének módjára vonatkozó tájékoztatást is. Ezek az információk lehetővé tennék az intézményi befektető számára az eszközkezelő jobb nyomon követését, továbbá ösztönöznék az érdekek megfelelő összehangolását és a részvényesi szerepvállalást.

(14)       A tőkebefektetési láncban átadott információk javítása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell azt, hogy a részvényesi képviseleti tanácsadók megfelelő intézkedések elfogadásával és végrehajtásával legjobb tudásuk szerint biztosítsák, hogy a rendelkezésükre álló valamennyi információ beható elemzése alapján készített szavazási ajánlásaik pontosak és megbízhatóak, és azokat meglévő vagy potenciális összeférhetetlenség vagy üzleti kapcsolat nem befolyásolja. A részvényesi képviseleti tanácsadóknak magatartási kódexet kell elfogadniuk, és azt követniük kell. A magatartási kódextől való eltérést be kell jelenteni és indokolni kell, az esetlegesen elfogadott alternatív megoldásokkal együtt. A részvényesi képviseleti tanácsadóknak évente jelentést kell tenniük magatartási kódexük alkalmazásáról, Nyilvánosan közzé kell tenniük bizonyos alapvető információkat szavazási ajánlásaik elkészítéséről, továbbá az olyan tényleges vagy potenciális összeférhetetlenségről vagy üzleti kapcsolatról, amely a szavazási ajánlás elkészítését befolyásolhatja.

(15)  Mivel a vállalkozások számára a javadalmazás alapvető eszköz abban, hogy a saját érdekeiket és igazgatóik érdekeit összehangolják, tekintettel továbbá az igazgatóknak a vállalkozásokban betöltött döntő szerepére, fontos a vállalkozások javadalmazási politikájának megfelelő meghatározása, a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(7) javadalmazásra vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül, és figyelembe véve a különböző tagállamban a társaságok által alkalmazott igazgatósági struktúrák eltéréseit. Az igazgatók teljesítményét pénzügyi és nem pénzügyi kritériumok alapján is értékelni kell, ideértve a környezeti, szociális és irányítási tényezőket is.

(15a)     Az igazgatók javadalmazási politikájának hozzá kell járulnia a társaság hosszú távú fejlődéséhez is annak érdekében, hogy megfeleljen egy hatékonyabb vállalatirányítási gyakorlatnak és ne kötődjön teljes mértékben vagy nagyobb hányadban rövid távú befektetési célokhoz.

(16)       Annak érdekében, hogy a részvényeseknek tényleges beleszólásuk legyen a javadalmazási politikába, biztosítani kell számukra a jogot arra, hogy a vállalkozás javadalmazási politikáját annak világos, érthető és átfogó áttekintése alapján jóváhagyják – a javadalmazási politikának igazodnia kell a vállalkozás üzleti stratégiájához, célkitűzéseihez, értékeihez és hosszú távú érdekeihez, továbbá az összeférhetetlenség elkerülését célzó intézkedéseket kell tartalmaznia. A vállalkozások az igazgatók részére csak a részvényesek által jóváhagyott javadalmazási politika alapján fizethetnek ki javadalmazást. A részvényesek, és különösen a munkavállalók képviselőiken keresztül jogosultak véleményt nyilvánítani a javadalmazási politikáról, mielőtt szavazásra benyújtják azt a részvényeseknek. A jóváhagyott javadalmazási politikát haladéktalanul nyilvánosan közzé kell tenni.

(17)  Annak érdekében, hogy a javadalmazási politika végrehajtása összhangban álljon a jóváhagyott politikával, a részvényeseknek szavazati jogot kell biztosítani a vállalkozás javadalmazási jelentésére vonatkozóan. Az igazgatók elszámoltathatósága érdekében a javadalmazási jelentésnek világosnak és érthetőnek kell lennie, átfogó áttekintést kell adnia az egyes igazgatók részére az előző pénzügyi évben megállapított javadalmazásról. Ha a részvényesek a javadalmazási jelentés ellen szavaznak, akkor a vállalkozásnak – szükség esetén – párbeszédet kell kezdeményeznie a részvényesekkel az elutasítás okainak feltérképezéséhez. A vállalkozásnak a következő javadalmazási jelentésben ismertetnie kell, milyen módon vette figyelembe a részvényesek szavazatát. A részvényesek, és különösen a munkavállalók képviselőiken keresztül jogosultak véleményt nyilvánítani a javadalmazási jelentésről, mielőtt szavazásra benyújtják azt a részvényeseknek.

(17a)     A részvényesek és más uniós polgárok vállalkozásokba vetett bizalmának helyreállításához és szerepvállalásuk elősegítéséhez elengedhetetlen a nagyobb fokú átláthatóság biztosítása a nagyvállalatok tevékenységeire vonatkozóan, különös tekintettel a realizált profitra, a befizetett nyereségadókra és a kapott támogatásokra. Az ezekre vonatkozó kötelező jelentéstétel ezért fontos elemét képezi a részvényesek és a társadalom felé fennálló vállalati felelősségnek.

(18)       Annak érdekében, hogy az érdekelt felek, a részvényesek és a civil társadalom valamennyi lényeges vállalatirányítási információhoz könnyen hozzáférjenek, a javadalmazási jelentést a vállalatirányítási nyilatkozatba kell foglalni, amelyet a tőzsdén jegyzett társaságoknak a 2013. június 26-i 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(8) 20. cikkének megfelelően közzé kell tenniük.

(18a)  Különbséget kell tenni az igazgatók javadalmazásának megállapítására szolgáló eljárások és a munkavállalói bérek alakítására szolgáló rendszerek között. Ennek megfelelően a javadalmazásra vonatkozó rendelkezések nem akadályozhatják az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 153. cikkének (5) bekezdésében garantált alapvető jogok teljes körű gyakorlását, a nemzeti szerződési és munkajog általános elveit, valamint adott esetben nem sérthetik a szociális partnerek azon jogait sem, hogy a nemzeti jogszabályokkal és szokásokkal összhangban kollektív megállapodásokat kössenek és érvényesítsenek.

(18b)     A javadalmazásról szóló rendelkezések továbbá nem sérthetik a nemzeti jog által megállapított, a munkavállalók igazgatási, irányító vagy felügyeleti testületben való képviseletére vonatkozó rendelkezéseket.

(19)       A kapcsolt felekkel folytatott ügyletek hátrányosak lehetnek a társaságokra nézve ▌, mivel lehetőséget biztosíthatnak a kapcsolt félnek arra, hogy a társaságtól értéket szerezzen meg. Így a társaságok érdekeit védő megfelelő biztosítékok jelentőséggel bírnak. A tagállamok ezért biztosítják, hogy a kapcsolt felekkel folytatott lényeges ügyleteket a részvényesek vagy a vállalkozás ügyviteli vagy felügyeleti testülete azon eljárásokkal összhangban jóváhagyják, amelyek megakadályozzák, hogy egy kapcsolt fél pozíciójából fakadóan előnyhöz jusson, és megfelelő védelmet biztosítanak a vállalkozás és azon részvényesek érdekeinek, akik nem kapcsolt felek, beleértve a kisebbségi részvényeseket is. Ha a kapcsolt felekkel folytatott ügylet értéke jelentős, a társaságoknak az ügyletet legkésőbb annak végrehajtásakor nyilvánosan be kell jelenteniük, egy jelentést csatolva, amely értékeli, hogy az ügyletre piaci feltételek mellett került-e sor, valamint megerősíti, hogy az ügylet a társaság – ideértve kisebbségi részvényeseket is – szempontjából méltányos és indokolt. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy kizárhassák a társaság és annak csoportjához tartozó egy vagy több tag közötti ügyleteket, amennyiben a csoport tagjai vagy a csoport közös vállalkozásai teljes egészében a társaság tulajdonában vannak, vagy ha azokban egyetlen más kapcsolt félnek sincsenek érdekeltségei, és az ügyleteket a szokásos üzletmenet során, illetve normális piaci feltételek mellett kötötték.

(20)  Az 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(9) tekintettel egyensúlyt kell teremteni a részvényesi jogok gyakorlásának megkönnyítése, valamint a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jog között. A részvényesek azonosításával kapcsolatos információkat az érintett részvényesek nevére és elérhetőségére – beleértve a teljes címet, a telefonszámot és adott esetben az e-mail címet –, valamint a tulajdonukban lévő részvények számára és szavazati jogukra kell korlátozni. Az információknak pontosaknak és naprakészeknek kell lenniük, továbbá a közvetítőknek és a vállalkozásoknak lehetővé kell tenniük a hiányos vagy pontatlan adatok helyesbítését és törlését. A részvényesek azonosításával kapcsolatos információk kizárólag a részvényesi jogok gyakorlásának, a részvényesi szerepvállalásnak és a társaság és a részvényes közötti párbeszédnek a megkönnyítése érdekében használhatók fel.

(21)       A részvényesek azonosításáról, az információk átadásáról, a részvényesi jogok gyakorlásáról, valamint a javadalmazási jelentésekről szóló cikkek egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a részvényesek személyazonosságára vonatkozó információk átadására, a társaság és a részvényesek közötti információtovábbításra, a részvényesek általi joggyakorlás közvetítők általi megkönnyítésére és a javadalmazási jelentések egységesített előterjesztésére vonatkozó egyedi követelmények meghatározása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz történő egyidejű, időben és megfelelő módon történő továbbításáról.

(22)  Az ebben az irányelvben meghatározott követelmények vagy az ezen irányelvet végrehajtó intézkedések gyakorlati alkalmazásának biztosítása érdekében a követelmények megsértését szankcionálni kell. Ehhez a szankcióknak kellő mértékben visszatartó erejűnek és arányosnak kell lenniük.

(23)       Mivel – az uniós részvénypiac nemzetközi jellegére, továbbá arra tekintettel, hogy a tagállamok önálló fellépése valószínűleg eltérő szabályozást eredményezne, ami veszélyeztethetné a belső piac működését, vagy új akadályokat támasztana azzal szemben – ezen irányelv célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok léptékük és hatásaik miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ezen irányelv nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(24)  A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával(10) összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok átadása indokolt.

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikkA 2007/36/EK irányelv módosításai

A 2007/36/EK irányelv a következőképpen módosul:

(-1)        A cím helyébe az alábbi szöveg lép:

             „AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/36/EK IRÁNYELVE (2007. július 11.) az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról a tőzsdén jegyzett társaságokban, a nagyvállalkozásokban és nagy méretű csoportokban

(1)         Az 1. cikk a következőképpen módosul:

a)      Az (1) bekezdés a következő mondattal egészül ki:

„Ezenkívül egyedi követelményeket állapít meg a részvényesek hosszú távú szerepvállalásának megkönnyítése érdekében, ideértve a részvényesek azonosítását, az információk átadását és a részvényesi jogok gyakorlásának megkönnyítését. Emellett biztosítja az intézményi befektetők és eszközkezelők szerepvállalási politikájának, valamint a részvényesi képviseleti tanácsadók tevékenységének átláthatóságát, és bizonyos követelményeket határoz meg az igazgatók javadalmazására és a kapcsolt felekkel folytatott ügyletekre vonatkozóan.”

aa)   A (3) bekezdés után a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdésben említett vállalkozás semmilyen esetben sem mentesül az Ib. fejezetben meghatározott rendelkezések alól.”

b)     A (3a) bekezdés után a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

(3b) Az Ib. fejezet alkalmazandó az intézményi befektetőkre, továbbá a közvetlenül vagy kollektív befektetési formákon keresztül intézményi befektetők megbízásából befektető eszközkezelőkre, amennyiben azok részvényekbe fektetnek be. Alkalmazandó továbbá a részvényesi képviseleti tanácsadókra is.”

ba)   A (3b) bekezdés után a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3c) Ezen irányelv rendelkezései nem érintik a tőzsdén jegyzett társaságok vagy szervezetek egyes típusait szabályozó, ágazati uniós jogszabályokban foglalt rendelkezéseket. Amennyiben az ezen irányelv által előírt követelmények ellentmondanak az ágazati uniós jogszabályban meghatározottaknak, az ágazati uniós jogszabályok rendelkezései elsőbbséget élveznek ezen irányelvvel szemben. Amennyiben ezen irányelv az ágazati uniós jogszabályokban foglaltaknál részletesebb szabályokat ír elő, vagy azokat további előírásokkal egészíti ki, azok rendelkezéseit ezen irányelv rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.”.

(2)  A 2. cikk a következő d)–j) ponttal egészül ki:

„d)    „közvetítő”: olyan jogi személy, amelynek székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Európai Unióban található, és amely az ügyfelek részére értékpapírszámlát vezet;

da)   „nagyvállalkozás”: a 2013/34/EU irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kritériumoknak megfelelő társaság;

db)   „nagy méretű csoport”: a 2013/34/EU irányelv 3. cikkének (7) bekezdésében meghatározott kritériumoknak megfelelő csoport;

e)      „harmadik országbeli közvetítő”: olyan jogi személy, amelynek székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Unión kívül található, és amely az ügyfelek részére értékpapírszámlát vezet;

f)   „intézményi befektető”: a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(11) 2. cikke (3) bekezdésének a), b) és c) pontja értelmében életbiztosítási tevékenységet végző, valamint életbiztosítási kötelezettségeket fedező viszontbiztosítási tevékenységet végző, és az említett irányelv 3.,4., 9., 10., 11. vagy 12. cikke alapján ki nem zárt vállalkozás, valamint a 2003/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(12) 2. cikkével összhangban az említett irányelv hatálya alá tartozó foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény, kivéve akkor, ha valamely tagállam az irányelv 5. cikkével összhangban úgy döntött, hogy az irányelvet az adott intézményre részben vagy egészben nem alkalmazza;

g)      eszközkezelő”: a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (13)4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott, intézményi befektetők részére portfóliókezelési szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozás; a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(14) 4. cikke (1) bekezdése b) pontjában meghatározott, a kivételekre vonatkozóan az említett irányelv 3. cikkében foglalt feltételeket nem teljesítő alternatívbefektetésialap-kezelő (ABAK); a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(15) 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott alapkezelő társaság; vagy a 2009/65/EK irányelvvel összhangban meghatalmazott befektetési vállalkozás, amely a kezelési tevékenység céljára nem jelölt ki az említett irányelv szerint meghatalmazott alapkezelő társaságot;

h)  „részvényesi szerepvállalás”: a társaságoknak egy részvényes által önállóan vagy más részvényesekkel együttesen végzett nyomon követése lényeges kérdéseket illetően, például a stratégia, a pénzügyi és nem pénzügyi teljesítmény, a kockázat, a tőkeszerkezet, a humán erőforrások, a társadalmi és környezeti hatás és a vállalatirányítás területén, a társaságokkal és érdekelt feleikkel e kérdésekkel kapcsolatban folytatott párbeszéd, valamint a szavazási jog és a részvényekhez kapcsolódó egyéb jogok gyakorlása;

i)       „részvényesi képviseleti tanácsadó”: olyan jogi személy, amely szakmai jelleggel ajánlásokat fogalmaz meg a részvényesek számára szavazati jogaik gyakorlására vonatkozóan;

l)       „igazgató”:

-       egy vállalkozás ügyviteli, vezető vagy felügyeleti testületének tagja;

-       vezérigazgatók és vezérigazgató-helyettesek, még akkor is, ha nem tagjai az ügyviteli, vezető vagy felügyeleti testületeknek;

j)      „kapcsolt fél”: jelentése megegyezik az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(16) megfelelően elfogadott nemzetközi számviteli standardokban foglaltakkal;

ja) „eszközök”: a vállalkozás nemzetközi számviteli standardokkal összhangban készített konszolidált mérlegében szereplő teljes eszközérték;

jb)    „érdekelt fél”: bármely személy, csoport vagy helyi közösség, aki vagy amely érintett vagy érdekelt a vállalat működésében és teljesítményében;

jc)     „a részvényes személyazonosságára vonatkozó információ”: a részvényes személyazonosságának megállapítására alkalmas bármely információ, amely magában foglalja legalább:

-       a részvényesek nevét és kapcsolattartási adataikat (teljes címüket, telefonszámukat és e-mail címüket), valamint jogi személyek esetén egyedi azonosítójukat, annak hiányában az azonosításukhoz szükséges egyéb adatokat;

-       a tulajdonukban lévő részvények számát és a hozzájuk kapcsolódó szavazati jogokat.

(2a)       A 2. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„A tagállamok ezen irányelv alkalmazásában az igazgató első bekezdés l) pontja szerinti fogalommeghatározását kiterjeszthetik a hasonló tisztséget betöltő más személyekre is.”

(2b)       A 2. cikk után a szöveg a következő cikkel egészül ki:

„2a. cikkAdatvédelem

A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv szerinti bármely személyes adat feldolgozása a 95/46/EK irányelvet átültető nemzeti jogszabályoknak megfelelően történjen.”

(3)       Az irányelv 3. cikk után a következő, Ia. és Ib. fejezettel egészül ki:

„IA. FEJEZETA RÉSZVÉNYESEK AZONOSÍTÁSA, AZ INFORMÁCIÓK ÁTADÁSA, A RÉSZVÉNYESI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK MEGKÖNNYÍTÉSE

3a. cikkA részvényesek azonosítása

(1)    A tagállamok biztosítják, hogy a közvetítők lehetőséget kínáljanak a társaságoknak részvényeseik azonosítására, figyelembe véve a meglévő nemzeti rendszereket.

(2)    A tagállamok biztosítják, hogy a közvetítők a társaság kérésére haladéktalanul közöljék a társasággal a részvényes személyazonosságára vonatkozó információkat. Több közvetítőből álló birtoklási lánc esetén a társaság kérését haladéktalanul át kell adni a közvetítők között. A részvényes személyazonosságára vonatkozó információ birtokában lévő közvetítőnek azt haladéktalanul továbbítania kell a társaságnak.

A tagállamok előírhatják, hogy a központi értéktárak legyenek azok a közvetítők, amelyek felelnek részvényes személyazonosságára vonatkozó információk összegyűjtéséért és a közvetlenül a társaság részére történő átadásáért.

(3)  A közvetítőnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a részvényeseket arról, hogy a személyazonosságukra vonatkozó információkat azonosítási célból e cikknek megfelelően kezelheti, és adott esetben arról, hogy hogy ezeket az információkat ténylegesen átadta a társaságnak. Ezek az információk kizárólag a részvényesi jogok gyakorlásának, a részvényesi szerepvállalásnak, valamint a társaság és a részvényes között folytatott párbeszédnek a megkönnyítése céljából használhatók fel. A társaságok számára minden esetben meg kell engedni, hogy a társaság részvényesi szerkezetének áttekintését a különböző részvényesi kategóriák közzététele révén harmadik személyek rendelkezésére bocsássák. A társaságnak és a közvetítőnek lehetővé kell tennie a természetes és jogi személyek számára a hiányos vagy pontatlan adatok helyesbítését és törlését. A tagállamok biztosítják, hogy a társaságok és a közvetítők a részükre e cikkel összhangban átadott, a részvényesek személyazonosságára vonatkozó információkat csak a szükséges ideig tárolják, de legfeljebb 24 hónapig azt követően, hogy a társaság vagy a közvetítő értesült arról, hogy az adott személy részvényesi jogállása megszűnt.

(3a)  A tagállamok biztosítják, hogy azok a társaságok, amelyek azonosították a részvényeseiket, a részvényesek kérésére rendelkezésükre bocsássák a részvények több mint 0,5%-ával rendelkező többi azonosított részvényes személyazonosságára vonatkozó információkat. A tagállamok biztosítják, hogy az e listát kézhez kapó részvényesek azt kizárólag a többi részvényessel való, a társasággal kapcsolatos ügyet érintő kapcsolatfelvételre használhassák, és azt ne hozhassák nyilvánosságra.

A tagállamok lehetővé tehetik a vállalatok számára, hogy e lista rendelkezésre bocsátásáért díjat állapítsanak meg. A díjnak ésszerűnek és arányosnak kell lennie, számítási módszerének átláthatónak és megkülönböztetésmentesnek kell lennie, és semmilyen esetben sem lehet magasabb, mint a vállalat számára a részvényesek azonosítása során felmerült tényleges költségek egyharmada. A jogok belföldi és határokon átnyúló gyakorlása után felszámított költségek közötti eltérések csak megfelelően indokolt esetben engedélyezhetők, és azoknak tükrözniük kell a szolgáltatások teljesítéséért felmerült tényleges költségekben fennálló különbségeket. Nem számítható fel költség abban az esetben, ha a tagállam nem teszi lehetővé, hogy a közvetítők az e cikkben említett szolgáltatások nyújtásáért felszámítsanak költségeket.

(4)    A tagállamok biztosítják, hogy nem tekinthető az információk közlésére vonatkozóan szerződés vagy törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezés által megállapított korlátozás megsértésének sem az, ha egy közvetítő a (2) bekezdéssel összhangban közli a társasággal a részvényesek személyazonosságára vonatkozó információkat, sem pedig az, ha egy társaság egy részvényes rendelkezésére bocsátja a (3) bekezdésben említett listát, a (3) bekezdésben meghatározott rendelkezésekkel összhangban.

(5)    E cikk egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy – a 14a. cikkel összhangban – felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek meghatározzák a (2), (3) és (3a) bekezdésben említett információk átadására, az átadandó információk formátumára, a kérelem formátumára – többek között a használandó biztonságos formátumokra – és a betartandó határidőkre vonatkozó minimumkövetelményeket.

3b cikkAz információk átadása

(1)    A tagállamok biztosítják, hogy egy társaság a részvényesekkel ne tartson közvetlen kapcsolatot, akkor a részvényeikkel kapcsolatos információkat tegyék hozzáférhetővé a társaság honlapján, és a közvetítő az alábbi esetek mindegyikében haladéktalanul adja át azokat a részvényeseknek vagy a részvényesek rendelkezése szerinti harmadik félnek:

a)     az információk a részvényesi jogok gyakorlásához szükségesek;

b)     az információk az adott osztályba tartozó részvényeket birtokló valamennyi részvényest érintik.

(2)  A tagállamok előírják, hogy a társaságoknak a részvényesi jogok gyakorlásával kapcsolatos információkat az (1) bekezdéssel összhangban szabványos formában, időben kell átadniuk a közvetítő részére.

(3)    A tagállamok kötelezik a közvetítőket arra, hogy a részvényesektől kapott utasításoknak megfelelően haladéktalanul adják át a társaságnak a részvényesektől a részvényesi jogok gyakorlásával kapcsolatban kapott információkat.

(4)    Több közvetítőből álló birtoklási lánc esetén az (1)–(3) bekezdésben említett információkat haladéktalanul át kell adni a közvetítők között.

(5)    E cikk egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy – a 14a. cikkel összhangban – felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek meghatározzák az (1)–(4) bekezdésben említett információk átadására, az átadandó információk tartalmára, a betartandó határidőkre, valamint az átadandó információk típusára és formátumára vonatkozó követelményeket, többek között a használandó biztonságos formátumokat is.

3c cikkA részvényesi jogok gyakorlásának megkönnyítése

(1)    A tagállamok biztosítják, hogy a közvetítők megkönnyítsék a részvényesi jogok részvényesek általi gyakorlását, ideértve a közgyűlésen való részvétel és szavazás jogát is. A jogok gyakorlását legalább az alábbi két forma egyikében kell megkönnyíteni:

a)     a közvetítő megteszi az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a részvényes vagy a részvényes által kijelölt harmadik fél a jogokat önállóan gyakorolhassa;

b)     a közvetítő a részvényes kifejezett felhatalmazásával és utasítására, a részvényes javára gyakorolja a részvényesi jogokat.

(2)    A tagállamok biztosítják, hogy a társaságok a honlapjukon keresztül nyilvánosan közzétegyék a közgyűléseik jegyzőkönyvét és a szavazások eredményeit. A tagállamok biztosítják, hogy a társaságok visszaigazolják a részvényesek által vagy azok megbízásából a közgyűlésen leadott szavazatokat, amennyiben a szavazatok leadása elektronikusan történik. Ha a szavazatot a közvetítő adja le, akkor az arról szóló visszaigazolást át kell adnia a részvényesnek. Több közvetítőből álló birtoklási lánc esetén a visszaigazolást haladéktalanul át kell adni a közvetítők között.

(3)    E cikk egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek meghatározzák az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett részvényesi jogok megkönnyítésére, a megkönnyítés típusára, a szavazatok visszaigazolásának formájára, valamint a betartandó határidőkre vonatkozó minimumkövetelményeket.

3d cikkA költségek átláthatósága

(1)    A tagállamok lehetővé tehetik a közvetítők számára, hogy a társaságok által az e fejezet szerint nyújtandó szolgáltatások költségét felszámítsák. A közvetítők az e fejezetben említett minden egyes szolgáltatás árát, díjait és egyéb költségeit külön-külön nyilvánosan közzéteszik.

(2)    Amennyiben a közvetítők jogosultak az (1) bekezdéssel összhangban költségeket felszámítani, a tagállamok biztosítják, hogy a közvetítők az e fejezetben említett szolgáltatásokra vonatkozóan minden egyes szolgáltatás költségét külön-külön nyilvánosan közzétegyék.

A tagállamok biztosítják, hogy a közvetítő által a részvényeseknek, a vállalkozásoknak és más közvetítőknek esetlegesen felszámított költségek megkülönböztetéstől mentesek, ésszerűek és arányosak legyenek. A jogok belföldi és határokon átnyúló gyakorlása után felszámított költségek közötti eltérések csak megfelelően indokolt esetben engedélyezhetők, és azoknak tükrözniük kell a szolgáltatások teljesítéséért felmerült tényleges költségekben fennálló különbségeket.

3e cikkHarmadik országbeli közvetítők

Az Unióban fiókteleppel rendelkező harmadik országbeli közvetítőkre alkalmazni kell e fejezet rendelkezéseit.

3 ea cikkA hosszú távú részvénytulajdon támogatása

A tagállamok mechanizmusokat léptetnek életbe a hosszú távú részvénytulajdon előmozdítása érdekében. A tagállamok meghatározzák azt az időszakot, amely után egy részvényes hosszú távú részvényesnek minősül, ez az időszak azonban nem lehet rövidebb két évnél.

Az első albekezdésben említett mechanizmus a hosszú távú részvényesnek nyújtott következő előnyök közül egyet vagy többet tartalmaz:

       további szavazati jogok;

       adóösztönzők;

       hűségosztalékok;

       hűségrészvények.

IB. FEJEZETAZ INTÉZMÉNYI BEFEKTETŐK, AZ ESZKÖZKEZELŐK ÉS A RÉSZVÉNYESI KÉPVISELETI TANÁCSADÓK ÁTLÁTHATÓSÁGA

3f cikkSzerepvállalási politika

(1)    A tagállamok a 3f. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül biztosítják, hogy az intézményi befektetők és az eszközkezelők a részvényesi szerepvállalásra vonatkozó politikát (szerepvállalási politikát) dolgozzanak ki. A szerepvállalási politika meghatározza, hogy az intézményi befektetők és az eszközkezelők milyen módon hajtsák végre az alábbi intézkedéseket:

a)     a részvényesi szerepvállalás beépítése befektetési stratégiájukba;

b)     a befektetést fogadó vállalkozások nyomon követése azok nem pénzügyi teljesítményére, valamint a társadalmi és környezeti kockázataikra is kiterjedően;

c)     párbeszéd folytatása a befektetést fogadó vállalkozásokkal;

d)     a szavazati jogok gyakorlása;

e)     a részvényesi képviseleti tanácsadók szolgáltatásainak igénybevétele;

f)      együttműködés más részvényesekkel.

fa)    párbeszéd folytatása és együttműködés a befektetést fogadó vállalkozások más érdekelt feleivel.

(2)    A tagállamok a 3f. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül biztosítják, hogy a szerepvállalási politika szabályozza a részvényesi szerepvállalással kapcsolatos tényleges vagy potenciális összeférhetetlenség kezelését is. Ilyen politikát kell kidolgozni különösen az alábbi helyzetek mindegyikére:

a)     az intézményi befektető vagy az eszközkezelő vagy azok kapcsolat vállalkozása pénzügyi terméket nyújt a befektetést fogadó vállalkozásnak, vagy azzal egyéb gazdasági kapcsolatban áll;

b)     az intézményi befektető vagy az eszközkezelő igazgatója a befektetést fogadó vállalkozásban is igazgató;

c)     egy foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény eszközeit kezelő eszközkezelő olyan vállalkozásba fektet be, amely az adott intézmény részére hozzájárulást fizet;

d)     az intézményi befektető vagy az eszközkezelő olyan vállalkozáshoz kapcsolódik, amelynek részvényeire vételi ajánlatot tettek.

(3)    A tagállamok biztosítják, hogy az intézményi befektetők és az eszközkezelők évente nyilvánosan közzétegyék szerepvállalási politikájukat, valamint annak végrehajtási módját és eredményeit. Az első mondatban említett információkat legalább a vállalkozás honlapján díjmentesen elérhetővé kell tenni. Az intézményi befektetőknek évente az ügyfeleik rendelkezésére kell bocsátaniuk az első mondatban említett információkat.

Az intézményi befektetőknek és az eszközkezelőknek minden olyan vállalkozásra vonatkozóan, amelyeknek részvényeit birtokolják, egyenként nyilvánosan közzé kell tenniük, hogy az érintett vállalkozások közgyűlésében szavaznak-e, és ha igen, hogyan, továbbá indokolniuk kell szavazási tevékenységüket. Ha az eszközkezelő valamely intézményi befektető nevében szavaz, akkor az intézményi befektetőnek hivatkoznia kell arra, hogy a szavazásra vonatkozó információkat az eszközkezelő hol tette közzé. Az ebben a bekezdésben említett információkat legalább a vállalkozás honlapján díjmentesen elérhetővé kell tenni.

▌      

3g cikkAz intézményi befektetők befektetési stratégiája és az eszközkezelőkkel kötött megállapodása

(1)    A tagállamok biztosítják, hogy az intézményi befektetők nyilvánosan tegyék közzé, hogy befektetési stratégiájuk („a befektetési stratégia”) hogyan illeszkedik kötelezettségeik profiljához és időtartamához, továbbá hogyan járul hozzá eszközeik közép- és hosszú távú teljesítményéhez. Az első mondatban említett információkat legalább a vállalkozás honlapján díjmentesen elérhetővé kell tenni azok érvényességének teljes időtartamára, és a szerepvállalási politikájukra vonatkozó információkkal együtt évente el kell küldeni a vállalkozás ügyfeleinek.

(2)    Ha az eszközkezelő valamely intézményi befektető nevében fektet be – akár egyedi ügyfelenként, akár kollektív befektetési forma útján –, akkor az intézményi befektetőnek évente nyilvánosan közzé kell tennie az eszközkezelővel kötött megállapodása fő elemeit az alábbi kérdésekre vonatkozóan:

a)     a megállapodás ösztönzi-e, és ha igen, milyen mértékben az eszközkezelőt arra, hogy befektetési stratégiáját és döntéseit az intézményi befektető kötelezettségeinek profiljához és időtartamához igazítsa;

b)     a megállapodás ösztönzi-e, és ha igen, milyen mértékben az eszközkezelőt arra, hogy befektetési döntéseit a vállalkozások közép- és hosszú távú teljesítménye, többek között azok nem pénzügyi teljesítménye alapján hozza, továbbá részt vegyen a vállalkozások irányításában azok teljesítményének javítása és a befektetés megtérülése érdekében;

c)     az eszközkezelő teljesítményének értékelésére alkalmazott módszer és az értékelés időtávja, és különösen az, hogy az értékelés figyelembe veszi-e, és ha igen, hogyan, a hosszú távú abszolút teljesítményt, szemben a valamely referenciaindexhez vagy más, hasonló befektetési stratégiát követő eszközkezelőkhöz viszonyított teljesítménnyel;

d)     az eszközkezelői szolgáltatások ellenértékének struktúrája hogyan járul hozzá az eszközkezelő befektetési döntéseinek, valamint az intézményi befektető kötelezettségei profiljának és időtartamának összehangolásához;

e)     az elvárt portfólióforgalom vagy annak nagyságrendje, a forgalom kiszámítására alkalmazott módszer, valamint az, hogy van-e kialakított eljárás arra az esetre, ha az eszközkezelő a számított forgalmat túllépi;

f)  az eszközkezelővel kötött megállapodás időtartama.

▌      

3h cikkAz eszközkezelők átláthatósága

(1)    A tagállamok biztosítják, hogy az eszközkezelők – a (2) és (2a) bekezdésben meghatározottak szerint – tájékoztatást nyújtsanak arról, hogy befektetési stratégiájuk és annak végrehajtása milyen módon felel meg a 3g. cikk (2) bekezdésében említett megállapodásnak.

(2)    A tagállamok biztosítják, hogy az eszközkezelők évente tájékoztassák a nyilvánosságot az alábbiakról:

a)     befektetési döntéseiket a befektetést fogadó vállalkozások közép- és hosszú távú teljesítményének, többek között nem pénzügyi teljesítményének megítélése alapján hozzák-e, és ha igen, hogyan;

b)     a portfólió forgalmának mértéke, az annak kiszámítására alkalmazott módszer, az elvárt mértéket meghaladó forgalom indokolása;

c)     felmerült-e, és ha igen, milyen tényleges és potenciális összeférhetetlenség a szerepvállaláshoz kapcsolódó tevékenységgel összefüggésben, és az eszközkezelő hogyan kezelte azt;

d)     az eszközkezelő igénybe vesz-e – és ha igen, hogyan – részvényesi képviseleti tanácsadókat a szerepvállaláshoz kapcsolódó tevékenységéhez.

e)     általános szinten hogyan járul hozzá a befektetési stratégia és annak végrehajtása az intézményi befektető eszközeinek közép- és hosszú távú teljesítményéhez.

(2a)  A tagállamok biztosítják, hogy az eszközkezelők azon intézményi befektetőket, amelyekkel a 3g. cikk (2) bekezdésében említett megállapodást kötöttek, évente tájékoztassák a következőkről:

a)     a portfólió összeállításának módja, valamint az előző időszakban a portfólióban történt lényeges változások indokolása;

b)     a portfólióforgalom költségei;

c)     az eszközkezelő értékpapír-kölcsönzési politikája és annak végrehajtása.

(3)    A (2) bekezdés szerint közzétett információkat legalább az eszközkezelő honlapján díjmentesen elérhetővé kell tenni. A (2a) bekezdés szerint közzétett információkat díjmentesen kell átadni, továbbá ha az eszközkezelő az eszközöket nem egyedi ügyfelenként kezeli, akkor azokat kérésre más befektetőknek is át kell adni.

(3a)  A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy kivételes esetekben az eszközkezelő számára lehetővé teszik, hogy – amennyiben azt az illetékes hatóság jóváhagyja – dönthessen úgy, hogy az e cikk értelmében közzéteendő információk bizonyos részét nem teszi közzé, amennyiben az adott információ tárgyalás témáját képező, küszöbön álló fejleményekre vagy kérdésekre vonatkozik, és az információ közzététele súlyosan sértené az adott eszközkezelő üzleti helyzetét.

3i cikkA részvényesi képviseleti tanácsadók átláthatósága

(1)    A tagállamok biztosítják, hogy a részvényesi képviseleti tanácsadók megfelelő intézkedések elfogadásával és végrehajtásával a legjobb tudásuk szerint biztosítsák, hogy kutatásaik és szavazási ajánlásaik pontosak és megbízhatóak legyenek, és kizárólag ügyfeleik érdekét képviseljék.

(1a)  A tagállamok biztosítják, hogy a részvényesi képviseleti tanácsadók hivatkozzanak az általuk alkalmazott magatartási kódexre. Amennyiben eltérnek e magatartási kódex bármelyik ajánlásától, akkor azt kötelesek bejelenteni és indokolni, és jelezniük kell az elfogadott alternatív intézkedéseket. Ezt az információt az általuk alkalmazott magatartási kódexre való hivatkozással együtt közzé kell tenni a részvényesi képviseleti tanácsadó honlapján.

A részvényesi képviseleti tanácsadók minden évben beszámolnak e magatartási kódex alkalmazásáról. Az éves jelentéseket közzé kell tenni a részvényesi képviseleti tanácsadó honlapján, és azoknak a közzététel napját követően legalább három évig – díjmentesen – elérhetőnek kell maradniuk.

(2)    A tagállamok biztosítják, hogy a részvényesi képviseleti tanácsadók kutatásaik és szavazási ajánlásaik elkészítésével kapcsolatban évente nyilvánosan közzétegyék az alábbi információk mindegyikét:

a)     az alkalmazott módszerek és modellek alapvető jellemzőit;

b)     a felhasznált főbb információforrásokat;

c)     figyelembe veszik-e, és ha igen, hogyan a nemzeti piaci, jogi, szabályozási és vállalatspecifikus feltételeket;

ca)   az elvégzett kutatás alapvető jellemzőit és az egyes piacokra alkalmazott szavazási politikákat;

d)     folytatnak-e kommunikációt vagy párbeszédet a kutatásaik vagy szavazási ajánlásaik tárgyát képező vállalkozásokkal és érdekelt feleikkel, és ha igen, annak mértékét és jellegét;

da)   a potenciális összeférhetetlenség megelőzésével és kezelésével kapcsolatos szabályzatot;

e)     a szavazási ajánlások elkészítésében részt vevő munkavállalók teljes létszámát és képesítéseit;

f)      az előző évben készített szavazási ajánlások teljes számát.

A felsorolt információkat a részvényesi képviseleti tanácsadók honlapján kell közzétenniük, és a közzététel napját követően legalább három évig díjmentesen elérhetővé kell tenniük.

(3)    A tagállamok biztosítják, hogy a részvényesi képviseleti tanácsadók azonosítsák az olyan tényleges vagy potenciális összeférhetetlenséget vagy üzleti kapcsolatot, amely a kutatások és a szavazási ajánlások elkészítését befolyásolhatja, továbbá ügyfeleiket ▌haladéktalanul tájékoztassák az ilyen összeférhetetlenségről vagy üzleti kapcsolatról, valamint az összeférhetetlenség mérséklése érdekében tett intézkedésekről.”

(4)  A fejezet a következő 9a., 9b. és 9c. cikkel egészül ki:

„9a cikkA javadalmazási politikával kapcsolatos szavazati jog

(1)    A tagállamok biztosítják, hogy a vállalkozások javadalmazási politikát állapítsanak meg az igazgatók tekintetében, amelyet jóváhagyás céljából kötelező erejű szavazásra a részvényesek közgyűlése elé terjesztenek. A vállalkozások az igazgatók részére csak a részvényesek közgyűlése által megszavazott javadalmazási politika alapján fizethetnek ki javadalmazást. E politika minden módosításáról a részvényesek közgyűlésének kell szavaznia, a politikát pedig mindenképpen legalább háromévente a közgyűlés elé kell terjeszteni jóváhagyás céljából.

Azokban az esetekben, ahol korábban nem alkalmaztak javadalmazási politikát, és a részvényesek elutasították a hozzájuk benyújtott, erre vonatkozó tervezetet, a vállalat a tervezet átdolgozásának ideje alatt – a tervezet elfogadását megelőzően, egy évnél nem hosszabb időtartamig – a meglévő gyakorlatoknak megfelelő javadalmazást fizethet az igazgatóknak.

Azokban az esetekben, ahol van javadalmazási politika és a részvényesek elutasították az első albekezdésnek megfelelően hozzájuk benyújtott, erre vonatkozó tervezetet, a vállalkozás a tervezet átdolgozásának ideje alatt – a tervezet elfogadását megelőzően, egy évnél nem hosszabb időtartamig – a meglévő politikának megfelelő javadalmazást fizethet az igazgatóknak.

(2)  A ▌javadalmazási politikának világosnak és érthetőnek kell lennie, összhangban kell állnia a vállalkozás üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel, továbbá az összeférhetetlenség elkerülését célzó intézkedéseket kell tartalmaznia.

(3)    A javadalmazási politika ismerteti, hogyan járul hozzá a vállalkozás hosszú távú érdekeihez és fenntarthatóságához. Egyértelmű kritériumokat kell tartalmaznia a javadalmazás rögzített és változó összetevőinek megállapítására vonatkozóan, beleértve a jutalmak és a juttatás valamennyi formáját.

A politika feltünteti ▌a javadalmazás különböző rögzített és változó összetevőinek megfelelő, relatív arányát. ▌A javadalmazási politikának be kell mutatnia, hogy az igazgatók javadalmazásának kialakítása során hogyan került figyelembevételre a vállalkozás munkavállalóinak fizetése és foglalkoztatási feltételeik.

A változó javadalmazás tekintetében a politikának tartalmaznia kell az alkalmazandó pénzügyi és nem pénzügyi teljesítménykritériumokat, és be kell mutatnia, hogyan járulnak ezek hozzá a vállalkozás hosszú távú érdekeihez és fenntarthatóságához, továbbá be kell mutatnia az annak meghatározására alkalmazandó módszereket, hogy a teljesítménykritériumok milyen mértékben valósultak meg; részletesen meg kell határoznia a halasztási időszakokat, a részvényalapú javadalmazás esetében a megszolgálási időszakokat, a megszolgálttá vált részvények megtartását, valamint információkat kell nyújtania a vállalkozás azon lehetőségéről, hogy visszakövetelje a változó javadalmazást.

A tagállamok biztosítják, hogy a kritériumok a vállalkozások társadalmi felelősségvállalásával kapcsolatos programok és az ezen a területen elért eredmények figyelembevételére is kiterjedjenek. A tagállamok biztosítják, hogy a részvények értéke ne játsszon döntő szerepet a pénzügyi teljesítménykritériumokon belül. A tagállamok biztosítják, hogy ne a részvényalapú javadalmazás képviselje az igazgatók változó javadalmazásának legjelentősebb részét.

A javadalmazási politika jelzi az igazgatók szerződésének főbb feltételeit, többek között időtartamát, az alkalmazandó felmondási időszakokat és a szerződés felbontásához kapcsolódó fizetéseket, valamint a kiegészítő nyugdíj vagy a korkedvezményes nyugdíjazási rendszer jellemzőit. Amennyiben a nemzeti jog lehetővé teszi, hogy a vállalkozások szerződés nélkül állapodjanak meg az igazgatókkal, a politika ez esetben jelzi az igazgatókkal kötött megállapodások főbb feltételeit, köztük időtartamát és az alkalmazandó felmondási időszakokat, valamint a felbontás feltételeit és az ahhoz kapcsolódó kifizetéseket, továbbá a kiegészítő nyugdíj vagy a korkedvezményes nyugdíjazási rendszer jellemzőit.

A politika meghatározza a vállalkozásnak az igazgatók javadalmazásának megállapítására irányuló eljárásait, beleértve a javadalmazási bizottság szerepét és működését is.

A tagállamok biztosítják, hogy az érintett érdekelt felek, különösen a munkavállalók jogosultak legyenek képviselőik révén véleményt nyilvánítani a javadalmazási politikáról, még mielőtt azt a részvényesek elé terjesztenék.

A politika bemutatja a javadalmazási politika meghatározásához vezető konkrét döntéshozatali eljárást. A javadalmazási politika módosítása esetén tartalmazza valamennyi lényeges módosítás magyarázatát, valamint annak bemutatását, hogy milyen módon veszi figyelembe a részvényeseknek a javadalmazási politikáról és jelentésről legalább az előző három egymást követő évben alkotott véleményét és leadott szavazatait.

(4)    A tagállamok biztosítják, hogy a vállalkozások a részvényesek általi jóváhagyást követően haladéktalanul közzétegyék a javadalmazási politikát, és az a vállalkozás honlapján legalább érvényessége teljes időtartama díjmentesen alatt elérhető legyen.

9b cikkA javadalmazási jelentés kötelező tartalmi elemei és a javadalmazási jelentéssel kapcsolatos szavazati jog

(1)    A tagállamok biztosítják, hogy a vállalkozás világos és érthető javadalmazási jelentést készítsen, amely átfogó áttekintést ad az egyes igazgatók részére (ideértve az újonnan toborzott és a korábbi igazgatókat is) az előző pénzügyi évben a 9a. cikkben említett javadalmazási politikának megfelelően megállapított javadalmazásról, beleértve a juttatás valamennyi formáját. Adott esetben tartalmaznia kell a következő elemek mindegyikét:

a)     a megítélt, kifizetett vagy esedékes javadalmazás teljes összegét összetevőkre bontva, a javadalmazás rögzített és változó összetevőinek relatív arányát, valamint annak ismertetését, hogy a teljes javadalmazás hogyan kapcsolódik a hosszú távú teljesítményhez és információt arról, hogyan alkalmazták a pénzügyi és nem pénzügyi teljesítménykritériumokat;

aa)   az ügyvezető igazgatók számára megítélt, kifizetett vagy esedékes átlagos javadalmazás és a munkavállalók átlagos javadalmazásának arányát az előző pénzügyi évben, a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók javadalmazását teljes munkaidős egyenérték szerint beszámítva;

b)  az ügyvezető igazgatók javadalmazásának relatív változását az előző három pénzügyi évben, annak a vállalkozás általános teljesítményének alakulásához, valamint ahhoz való viszonyát, ahogyan a munkavállalók átlagos javadalmazása ugyanezen időszak során változott;

c)     a társaság igazgatói által az azonos csoporthoz tartozó vállalkozásoktól kapott vagy esedékes minden javadalmazást;

d)     a juttatott vagy felkínált részvények és részvényopciók számát, a joggyakorlás fő feltételeit, beleértve a lehívás árfolyamát és napját, valamint ezek változásait;

e)     tájékoztatást a változó javadalmazás visszakövetelésére vonatkozó lehetőség alkalmazásáról;

f)      tájékoztatást az igazgatók javadalmazásának kialakítási módjáról, ezen belül a javadalmazási bizottság szerepéről.

(2)    A tagállamok biztosítják, hogy a természetes személyeknek a magánélet tiszteletben tartásához való joga az igazgatók személyes adatainak kezelése során a 95/46/EK irányelv szerinti védelemben részesül.

(3)    A tagállamok biztosítják, hogy a részvényesek az előző pénzügyi évről szóló javadalmazási jelentéssel kapcsolatos szavazati joggal rendelkezzenek az éves közgyűlésen. Ha a részvényesek a javadalmazási jelentés ellen szavaznak, akkor a vállalkozásnak – szükség esetén – párbeszédet kell kezdeményeznie a részvényesekkel az elutasítás okainak meghatározása érdekében. A vállalkozásnak a következő javadalmazási jelentésben ismertetnie kell, hogy a részvényesek szavazatát hogyan vették figyelembe▌.

A tagállamok biztosítják, hogy az érintett érdekelt felek, különösen a munkavállalók jogosultak legyenek képviselőik révén véleményt nyilvánítani a javadalmazási jelentésről, még mielőtt azt a részvényesek elé terjesztenék.

(3a)  E cikk és a 9a. cikk javadalmazásra vonatkozó rendelkezései nem érintik a munkavállalói bérek alakulását meghatározó nemzeti rendszereket, illetve – adott esetben – a munkavállalók igazgatósági képviseletére vonatkozó tagállami rendelkezéseket.

(4)    E cikk egységes alkalmazásának biztosítása céljából a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek meghatározzák az e cikk (1) bekezdésében említett információk szabványos megjelenítését.

9c cikkA kapcsolt felekkel folytatott ügyletekkel kapcsolatos szavazati jog

(1)    A tagállamok biztosítják, hogy ▌kapcsolt felekkel folytatott jelentős ügyletek esetén a társaságok az ügyletet legkésőbb annak végrehajtásakor nyilvánosan jelentsék be, független harmadik fél által készített jelentést csatolva, amely értékeli, hogy az ügyletre piaci feltételek mellett került-e sor, valamint megerősíti, hogy az ügylet a társaság – ideértve kisebbségi részvényeseket is – szempontjából méltányos és indokolt, valamint kifejti azokat az értékeléseket, amelyeken az elemzés alapul. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kapcsolt féllel fennálló viszony jellegére vonatkozó információkat, a kapcsolt fél nevét, az ügylet összegét, valamint az annak értékeléséhez szükséges egyéb lényeges információkat, hogy az ügylet a társaság – a kisebbségi részvényeseket is beleértve – szempontjából gazdaságilag méltányos-e.

A tagállamok meghatározzák az első és második albekezdéssel összhangban elfogadandó jelentésre vonatkozó részletes szabályokat, többek között a jelentések benyújtásáért felelős szereplőt, amely a következők valamelyike lehet:

-       független harmadik fél;

-       a vállalkozás felügyeleti szerve; vagy

-       független igazgatók bizottsága.

(2)    A tagállamok biztosítják, hogy a kapcsolt felekkel folytatott jelentős ügyleteket a részvényesek vagy a vállalkozás ügyviteli vagy felügyeleti testülete jóváhagyják, azon eljárásokkal összhangban, amelyek megakadályozzák, hogy egy kapcsolt fél pozíciójából fakadóan előnyhöz jusson, és biztosítják a vállalat, illetve azon részvényesek – a kisebbségi részvényeseket is beleértve – érdekeinek megfelelő védelmét, akik nem kapcsolt felek.

A tagállamok előírhatják, hogy a részvényesek a vállalkozás ügyviteli vagy felügyeleti testülete által jóváhagyott jelentős ügyletekre vonatkozóan szavazati joggal rendelkezzenek.

Ezáltal megakadályozható, hogy a kapcsolt felek pozíciójukból fakadóan előnyhöz jussanak, és biztosítani lehet a társaság érdekeinek megfelelő védelmét.

(2a)  A tagállamok biztosítják a kapcsolt felek és képviselőik kizárását az (1) bekezdésben említett jelentés elkészítéséből, valamint a (2) bekezdéssel összhangban sorra kerülő szavazásokból és döntésekből. Abban az esetben, ha a kapcsolt felekkel folytatott ügylet részvényest érint, az érintett részvényes az adott ügylettel kapcsolatban nem szavazhat. A tagállamok engedélyezhetik, hogy a kapcsolt fél részvényes részt vegyen a szavazásban, feltéve, hogy a nemzeti jog a szavazási eljárás során alkalmazandó megfelelő biztosítékokat garantál a nem kapcsolt fél részvényesek – a kisebbségi részvényeseket is beleértve – érdekeinek védelme érdekében annak megakadályozása révén, hogy a kapcsolt fél a nem kapcsolt fél részvényesek többségének ellentétes véleménye ellenére vagy a független igazgatók többségének véleménye ellenére jóváhagyja az ügyletet.

(3)    A tagállamok biztosítják, hogy az azonos kapcsolt felekkel bármely 12 hónap során vagy ugyanabban a pénzügyi évben folytatott▌ ügyleteket, amelyekre nem vonatkoznak az (1), (2) és (2) bekezdésben felsorolt kötelezettségek, az említett bekezdések alkalmazásában összesítik.

(4)    A tagállamok mentesíthetik az (1), (2) és (3) bekezdésben foglalt követelmények alól a következőket:

-       a vállalkozás és annak csoportjához tartozó egy vagy több tag vagy közös vállalkozásai közötti ügyleteket, amennyiben a csoportjához tartozó egy vagy több tag vagy a közös vállalkozások a vállalkozás 100 %-os tulajdonában vannak, illetve amennyiben a vállalkozás egyetlen más kapcsolt fele sem rendelkezik érdekeltséggel ezekben a tagokban vagy közös vállalkozásokban;

-       a rendes üzletmenet során létrejött és a szokásos piaci feltételekkel megkötött ügyleteket.

(4a)  A tagállamok meghatározzák a kapcsolt felekkel létrejött jelentős ügyletek fogalmát. A kapcsolt felekkel létrejött jelentős ügyleteket a következők figyelembevételével kell definiálni:

a)     mennyiben befolyásolhatja az ügyletre vonatkozó információ a jóváhagyási eljárásban részt vevő személyek döntéseit;

b)     az ügyletnek a társaság eredményére, eszközértékére, tőkeértékére vagy árbevételére, valamint a kapcsolt fél pozíciójára gyakorolt hatása;

c)     milyen kockázatokat jelenthet az ügylet a társaságra és annak kisebbségi részvényeseire nézve.

A kapcsolt felekkel létrejött jelentős ügyletek meghatározásakor a tagállamok megállapíthatnak egy vagy több mennyiségi arányt az ügyletnek a társaság bevételeire, eszközértékére, tőkeértékére vagy árbevételére gyakorolt hatása alapján, vagy figyelembe vehetik az ügylet jellegét és a kapcsolt fél pozícióját.

(5)       Az irányelv a 14. cikk után a következő, IIa. fejezettel egészül ki:

„IIA. FEJEZET

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK ÉS SZANKCIÓK

14a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)    A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)    A Bizottságnak a 3a. cikk (5) bekezdésében, a 3b. cikk (5) bekezdésében, a 3c. cikk (3) bekezdésében és a 9b. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól ...-tól/-től* kezdődő hatállyal.

(3)    Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3a. cikk (5) bekezdésében, a 3b. cikk (5) bekezdésében, a 3c. cikk (3) bekezdésében és a 9b. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy az abban megállapított későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)    A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)    A 3a. cikk (5) bekezdése, a 3b. cikk (5) bekezdése, a 3c. cikk (3) bekezdése és a 9b. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő három hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam három hónappal meghosszabbodik.

14b. cikkSzankciók

A tagállamok meghatározzák az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést e szabályok végrehajtásának biztosítása érdekében. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok legkésőbb [a nemzeti jogba való átültetés időpontjáig] értesítik ezekről a rendelkezésekről a Bizottságot, és haladéktalanul bejelentenek valamennyi későbbi, ezeket érintő módosítást.”

2. cikkA 2013/34/EU irányelv módosításai

(-1)        A 2. cikk a következő ponttal egészül ki:

„(17) „feltételes adómegállapítás”: határokon átnyúló helyzetekre vagy valamely társaság ügyleteire vonatkozó jogszabályi rendelkezés olyan előzetes értelmezése vagy alkalmazása, amely adóveszteséghez vezethet egyes tagállamokban, vagy amely bizonyos nyereségek mesterséges, csoporton belüli transzferei révén adómegtakarítást eredményezhet a társaság számára.”

(-1a)      A 18. cikk a (2) bekezdés után a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A pénzügyi beszámolókhoz kapcsolódó megjegyzésekben a nagyvállalkozások és a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok összevont alapon nyilvánosságra hozzák az adott pénzügyi évre vonatkozó alábbi információkat, azon tagállamok és harmadik országok szerinti bontásban, ahol telephellyel rendelkeznek:

a)     név/nevek, a tevékenység jellege és földrajzi hely;

b)     árbevétel;

c)     az alkalmazottak száma teljes munkaidős egyenértékben kifejezve;

d)     eszközérték és ezen eszközök karbantartásának éves költsége;

e)     eladások és vásárlások;

f)      adózás előtti eredmény;

g)     eredményt terhelő adó;

h)     kapott állami támogatások;

i)      az anyavállalkozások a releváns adatok mellett megadják az egyes tagállamokban vagy harmadik országokban működő leányvállalkozásaik listáját.”

(-1b)      A 18. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)  A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdés b) pontja és a (2a) bekezdés nem vonatkozik az olyan vállalkozások éves beszámolójára, amelyek szerepelnek a 22. cikknek megfelelően elkészítendő konszolidált éves beszámolóban, feltéve hogy a konszolidált éves beszámoló kiegészítő megjegyzései tartalmazzák ezt az információt.

(-1c)      A szöveg a következő, 18a. cikkel egészül ki:

„18a. cikk

A nagyvállalatokra vonatkozó további közzétételi követelmény

(1)    A pénzügyi beszámolók megjegyzéseiben a nagyvállalatok ezen irányelv 16., 17. és 18. cikkében és bármely más rendelkezésében megkövetelt információkon felül nyilvánosságra hozzák a feltételes adómegállapítással kapcsolatos lényeges adatokat és információkat, azon tagállamok és harmadik országok szerinti bontásban, ahol ezek a nagyvállalatok leányvállalattal rendelkeznek. A Bizottság felhatalmazást kap a nyilvánosságra hozatal formájának és tartalmának – a 49. cikkel összhangban – felhatalmazáson alapuló jogi aktusban történő meghatározására.

(2)    Azok a vállalkozások, amelyek átlagos foglalkoztatottjainak száma összevont alapon a pénzügyi év során nem haladja meg az 500-at, és mérlegfordulónapjukon összevont alapon vagy a mérlegfőösszegük nem haladja meg az összesen 86 millió eurót, vagy a nettó árbevételük nem haladja meg a 100 millió eurót, mentesülnek az e cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség alól.

(3)    Az e cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség nem vonatkozik azokra a tagállami jogszabályok hatálya alá tartozó vállalkozásokra, amelyek anyavállalkozása valamely tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, és a rájuk vonatkozó információ szerepelt az anyavállalkozás által az e cikk (1) bekezdésének megfelelően közzétett információk között.

(4)    Az (1) bekezdésben említett információt a 2006/43/EK irányelvnek megfelelően kell ellenőrizni.

(1)         A 2013/34/EU irányelv 20. cikke a következőképpen módosul:

a)      az (1) bekezdés a következő h) ponttal egészül ki:

„h)    a 2007/36/EK irányelv 9b. cikkében meghatározott javadalmazási jelentés.”

b)      a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgálócég a 34. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban véleményt nyilvánít az e cikk (1) bekezdésének c) és d) pontja alapján összeállított információkról, és ellenőrzi, hogy rendelkezésre bocsátották-e az e cikk (1) bekezdésének a), b), e), f), g) és h) pontjában említett információkat.”

c)      a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A tagállamok az (1) bekezdésben említett azon vállalkozásokat, amelyek csak a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja értelmében vett szabályozott piaci kereskedésbe bevezetett részvényektől eltérő értékpapírokat bocsátottak ki, mentesíthetik e cikk (1) bekezdése a), b), e), f), g) és h) pontjának az alkalmazása alól, kivéve, ha e vállalkozások a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontja szerinti multilaterális kereskedési rendszerben forgalmazott részvényeket bocsátottak ki.”

2a. cikk A 2004/109/EK irányelv módosításai

A 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(17) a következőképpen módosul:

(1)         A 2. cikk (1) bekezdése a következő, r) ponttal egészül ki:

„r)    „feltételes adómegállapítás”: határokon átnyúló helyzetekre vagy valamely társaság ügyleteire vonatkozó jogszabályi rendelkezés olyan előzetes értelmezése vagy alkalmazása, amely adóveszteséghez vezethet egyes tagállamokban, vagy amely bizonyos nyereségek mesterséges, csoporton belüli transzferei révén adómegtakarítást eredményezhet a társaság számára.”

(2)         A szöveg az alábbi, 16a. cikkel egészül ki:

„16a. cikk A kibocsátókra vonatkozó kiegészítő közzétételi követelmény

(1)    A tagállamok előírják, hogy minden kibocsátó összevont alapon évente nyilvánosságra hozza a pénzügyi évre vonatkozó alábbi információkat, azon tagállamok és harmadik országok szerinti bontásban, ahol leányvállalattal rendelkezik:

a)     név/nevek, a tevékenység jellege és földrajzi hely;

b)     árbevétel;

c)     az alkalmazottak száma teljes munkaidős egyenértékben kifejezve;

d)     adózás előtti eredmény;

e)     eredményt terhelő adó;

f)      kapott állami támogatások.

(2)    Az e cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség nem vonatkozik a tagállami jogszabályok hatálya alá tartozó azon kibocsátókra, amelyek anyavállalkozása a tagállami jogszabályok hatálya alá tartozik, és a rájuk vonatkozó információ szerepelt az anyavállalkozás által az e cikk (1) bekezdésének megfelelően közzétett információk között.

(3)    Az (1) bekezdésben említett információkat a 2006/43/EK irányelvben foglaltakkal összhangban ellenőrizni kell, és – amennyiben lehetséges – az érintett kibocsátó éves pénzügyi kimutatásainak vagy – adott esetben – konszolidált pénzügyi kimutatásainak mellékleteként közzé kell tenni.

(3)    A szöveg a következő 16b. cikkel egészül ki:

„16b. cikk

A kibocsátókra vonatkozó kiegészítő közzétételi követelmény

(1)       A tagállamok előírják, hogy minden kibocsátó összevont alapon évente nyilvánosságra hozza a pénzügyi évre vonatkozóan a feltételes adómegállapításokkal kapcsolatos lényeges adatokat és információkat, azon tagállamok és harmadik országok szerinti bontásban, ahol leányvállalattal rendelkezik. A Bizottság felhatalmazást kap a nyilvánosságra hozatal formájának és tartalmának – a 27. cikk (2a), (2b) és (2c) bekezdésével összhangban – felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban történő meghatározására.

(2)       Az e cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség nem vonatkozik azokra a tagállami jogszabályok hatálya alá tartozó kibocsátókra, amelyek anyavállalkozása valamely tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, és a rájuk vonatkozó információ szerepelt az anyavállalkozás által az e cikk (1) bekezdésének megfelelően közzétett információk között.

(3)       Az (1) bekezdésben említett információkat a 2006/43/EK irányelvben foglaltakkal összhangban ellenőrizni kell, és – amennyiben lehetséges – az érintett kibocsátó éves pénzügyi kimutatásainak vagy – adott esetben – konszolidált pénzügyi kimutatásainak mellékleteként közzé kell tenni.

(4)       A 27. cikk (2a) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2a)   „A Bizottságnak a 2. cikk (3), az 5. cikk (6), a 9. cikk (7), a 12. cikk (8), a 13. cikk (2), a 14. cikk (2), a 16a. cikk (1), a 17. cikk (4), a 18. cikk (5), a 19. cikk (4), a 21. cikk (4), a 23. cikk (4), (5) és (7) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására adott felhatalmazás a 2011. januártól kezdődő négyéves időtartamra szól. A Bizottság legalább hat hónappal a négyéves időtartam lejárta előtt jelentést készít az átruházott hatáskörökről. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács a 27a. cikk szerint nem vonja vissza a felhatalmazást, akkor az a korábbinak megfelelő időtartamra automatikusan meghosszabbodik.”

3. cikkÁtültetés a nemzeti jogba

(1)         A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb a [hatálybalépésétől számított 18 hónapon belül] megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

Amikor a tagállamok elfogadják az említett rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)         A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

4. cikkHatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

5. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt,

az Európai Parlament részéről                     a Tanács részéről

az elnök                                                         az elnök

(1)

HL C 451., 2014.12.16., 87. o.

(2)

* Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.

(3)

HL C […]., […]., […]. o.

(4)

Az Európai Parlament és a Tanács 2007. július 11-i 2007/36/EK irányelve az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról a tőzsdén jegyzett társaságokban (HL L 184., 2007.7.14., 17. o.).

(5)

Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 34-i 2013/26/EU irányelve a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(6)

COM(2012)0740.

(7)

Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(8)

Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU irányelve a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(9)

Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(10)

HL C 369., 2011.12.17., 14. o.

(11)

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.)

(12)

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 3-i 2003/41/EK irányelve a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 235., 2003.9.23., 10. o.).

(13)

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (átdolgozás) (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(14)

Az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelve az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

(15)

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(16)

Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i 1606/2002/EK rendelete a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról (HL L 243., 2002.9.11., 1. o.).

(17)

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).


VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről (2.3.2015)

a Jogi Bizottság részére

a 2007/36/EK irányelvnek a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzése, valamint a 2013/34/EU irányelvnek a vállalatirányítási nyilatkozat egyes elemei tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2014)0213 – C7‑0147/2014 – 2014/0121(COD))

A vélemény előadója: Olle Ludvigsson

RÖVID INDOKOLÁS

A részvényesi szerepvállalásról szóló bizottsági javaslatot 2014 áprilisában indították útnak. Célja a tőzsdén jegyzett társaságok hosszú távú működésének javítása.

Jelenleg túl sok vállalat túl nagy hangsúlyt helyez arra, hogy megfeleljen a rövid távú nagy nyereségre és megtérülésre irányuló igényeknek. Ez a dinamika tervezési hiányosságot, alulfinanszírozottságot és hosszú távon az optimálistól elmaradó teljesítményt eredményez.

A probléma legalább részleges megoldása érdekében a Bizottság átláthatóbb, könnyen kezelhető és jelentős szerepet kíván adni a kisebbségi részvényeseknek – különösen az intézményi befektetőknek – a vállalatirányításban. Az elképzelés az, hogy ha a befektetők egyre nagyobb szerepet kapnak és egyre inkább hosszú távon gondolkodnak, akkor a vállalatok számára is fontosabbá válnak a hosszú távú megfontolások. Ez pedig haszonnal jár majd az intézményi befektetők és eszközkezelők végfelhasználói, a vállalat és a társadalom egészére nézve.

Általános megközelítés

Az előadó az érdekelt felek vállalatirányításban való részvételének általános összefüggésébe kívánja helyezni a kezdeményezést. Noha ez a konkrét javaslat a részvényesekre összpontosít, nem szabad elfelejtenünk, hogy más szereplők – például a munkavállalók, fogyasztók és helyi közösségek – is rendkívül fontosak. A vállalatok megfelelő működtetéséhez valamennyi érdekelt fél tiszteletére és azok aktív részvételére van szükség.

A javaslat mögött rejlő logika és érvelés tekintetében az előadó nagyvonalakban érti és támogatja a Bizottság által képviselt irányt. Széles körben elterjedt a rövid távú szemlélet, ami a legtöbb szereplő számára irracionális, és amit ésszerű lenne megpróbálni visszafordítani. A részvényesek nagyobb részvételének ösztönzése ennek egyik lehetséges eszköze. A Bizottság által javasolt intézkedéscsomag nem csodaszer, de legalább a megfelelő irányba tett ésszerű lépés.

Kiigazítások

Ebből az általános alapvetésből kiindulva az előadó úgy véli, hogy a javaslatot hét fontos ponton kell kiigazítani:

1. A részvényesek komoly szerepvállalásának kulcsa a különböző részvényesek között a vállalattal kapcsolatos kérdésekről folytatott párbeszéd. A tulajdonosoknak beszélniük kell egymással. A nagyobb szerepvállalás érdekében ösztönözni kell a párbeszédet. E szempont érvényesítése érdekében ki kell terjeszteni a részvényesek azonosítására vonatkozó rendelkezéseket (3a. cikk). Ha egy vállalat azonosította részvényeseit, valamennyi részvényes számára lehetővé kell tenni, hogy a vállalattól elkérhesse a többi részvényes elérhetőségét. Az adatok segítségével új párbeszédeket lehet indítani. Amennyiben megfelelően korlátozva van ez az eszköz, teljes mértékben összeegyeztethető az adatvédelmi szabályokkal.

2. A határokon átnyúló szerepvállaláshoz kapcsolódó indokolatlan díjak sajnos elég gyakoriak. Ezért a belső piac működésének védelme érdekében egyértelművé kell tenni, hogy állampolgársági alapon nem szabad különbséget tenni a részvényesek azonosításához kapcsolódó díjakban, az információ továbbításában és a részvényesi jogok gyakorlásában.

3. Az alapvető átláthatóság nem lehet opcionális. A jogszabályok kellő hatékonysága és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében valamennyi intézményi befektetőt és eszközkezelőt kötelezni kell arra, hogy alakítson ki egy szerepvállalási politikát és tegye átláthatóvá annak alkalmazását (3f. cikk). Ez egy nagyon alapszintű igény, melyet valamennyi, stabil és jól szervezett üzleti tevékenységet folytató érdekelt fél könnyen teljesíthet.

4. Ugyanezen általános témával kapcsolatban nagyobb átláthatóságra van szükség a tekintetben, hogy hogyan teljesítik az eszközkezelők az intézményi befektetőktől kapott megbízásaikat. Valamennyi nem bizalmas adatot nyilvánosságra kell hozni, hogy ne ütközzenek akadályba azok, akik a kulcsfontosságú műveleteket kívülről figyelemmel szeretnék kísérni.

5. Ahhoz, hogy egy javadalmazási politikákat alkalmazó rendszer racionális és ésszerű legyen, e politikákat nem lehet túl gyakran vagy túl könnyen figyelmen kívül hagyni. Ezért a politika alóli mentesség csak akkor fogadható el, ha az a javadalmazás maximális összegeit érinti, és kivételes helyzetről van szó – például ha a vállalat vezetői válságban van (9a. cikk). Amennyiben a vállalat egyszer már megkerült egy politikát és ezt még egyszer meg akarja tenni, ésszerű, hogy egy felülvizsgált politikára vonatkozó javaslatot nyújtson be a részvényeseknek.

6. Az átláthatóság és a versenyképesség fenntartása érdekében az igazgatók és az alkalmazottak javadalmazása közötti arányt mindig fel kell tüntetni a javadalmazási politikákban (9a. cikk). Ezt az arányt eltérően kell majd értelmezni például a vállalat üzleti tevékenységétől és földrajzi elhelyezkedésétől függően; azonban ez egy hasznos mérőszám, amelyet valamennyi vállalat nyilvánosságra hozhat, és amelyet nyilvánosságra is kell hoznia.

7. A kapcsolt felekkel folytatott ügyletekre vonatkozóan a Bizottság javaslata túl nagyratörő (9c. cikk). Meg kell határozni egy megfelelő, európai érvényű minimumszintet az ismétlődő jogellenes ügyletek kiküszöböléséhez, azonban ez a szint nem kell, hogy túl magas legyen. Kicsit visszább kell lépni. Különösen ésszerűnek tűnik, hogy a tagállamok dönthessék el – nemzeti sajátosságaiktól és gyakorlataiktól függően –, hogy a részvényesi szavazásra vonatkozó követelmény arányos követelmény-e az összes 5%-ot meghaladó, kapcsolt felekkel folytatott ügylet esetében, vagy csak a nem piaci feltételek mellett kötött ügyletekre legyen-e érvényes.

MÓDOSÍTÁSOK

A Gazdasági és Monetáris Bizottság felkéri a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás  1

Irányelvre irányuló javaslat

Cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Javaslat

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a 2007/36/EK irányelvnek a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzése, valamint a 2013/34/EU irányelvnek a vállalatirányítási nyilatkozat egyes elemei tekintetében történő módosításáról

a 2007/36/EK irányelvnek a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzése, valamint a 2013/34/EU irányelvnek és a 2004/109/EK irányelvnek a jelentéstétel egyes elemei tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(EGT-vonatkozású szöveg)

Módosítás  2

Irányelvre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A pénzügyi válság rávilágított arra, hogy a részvényesek sok esetben támogatták az eszközkezelők túlzott rövid távú kockázatvállalását. Ráadásul egyértelműen bizonyítható, hogy sem a befektetést fogadó vállalkozások „nyomon követésének”, sem az intézményi befektetők és az eszközkezelők szerepvállalásának mértéke nem megfelelő, ami a tőzsdén jegyzett társaságok optimálistól elmaradó vállalatirányításához és teljesítményéhez vezethet.

(2) A pénzügyi válság rávilágított arra, hogy a részvényesek sok esetben támogatták az eszközkezelők túlzott rövid távú kockázatvállalását. Ráadásul egyértelműen bizonyítható, hogy sem a befektetést fogadó vállalkozások „nyomon követésének”, sem az intézményi befektetők és az eszközkezelők szerepvállalásának mértéke nem megfelelő, ami a tőzsdén jegyzett társaságok optimálistól elmaradó vállalatirányításához és teljesítményéhez vezethet. Ennek az egyedi javaslatnak széles hatókörrel kell rendelkeznie az átláthatóság növelése, valamint az érintett érdekelt felek aktív szerepvállalásának tiszteletben tartása és biztosítása érdekében; ezért az érdekelt felek szerepvállalásának általános összefüggésében más szereplők is – például a munkavállalók, fogyasztók és helyi közösségek – rendkívül fontosak.

Módosítás  3

Irányelvre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A részvényesi jogok gyakorlásának, valamint a tőzsdén jegyzett társaságok irányításában való részvényesi szerepvállalásnak a további megkönnyítése érdekében a tőzsdén jegyzett társaságok számára lehetővé kell tenni részvényeseik azonosítását és a velük való közvetlen kapcsolattartást. Ezért ezen irányelvnek olyan keretet kell biztosítania, amely lehetővé teszi a részvényesek azonosítását.

(4) A részvényesi jogok gyakorlásának, valamint a tőzsdén jegyzett társaságok irányításában való részvényesi szerepvállalásnak a további megkönnyítése érdekében a tőzsdén jegyzett társaságok számára lehetővé kell tenni részvényeseik azonosítását és a velük való közvetlen kapcsolattartást. Ezért – az átláthatóság biztosítása és a párbeszéd javítása érdekében – ezen irányelvnek olyan keretet kell biztosítania, amely lehetővé teszi a részvényesek azonosítását. Feltéve, hogy teljesül a részvényesek azonosítására irányuló cél, bizonyos fokú rugalmasságot kell biztosítani a tagállamoknak már meglévő nemzeti rendszereik fenntartására, például abban az esetben, amikor a részvényesek azonosítása nemcsak közvetítőkön keresztül történik.

Módosítás  4

Irányelvre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7) Az Unión belüli tőkebefektetések, valamint a részvényekhez kapcsolódó jogok gyakorlásának elősegítése érdekében ezen irányelvnek a közvetítők által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban alkalmazott árak, díjak és költségek jobb közzétételének előírásával meg kell akadályoznia a határokon átnyúló birtoklásnak a kizárólag belföldi birtoklással szembeni árdiszkriminációját. Az Unióban fiókteleppel rendelkező harmadik országbeli közvetítőkre az ilyen közvetítők útján birtokolt részvényekre vonatkozó rendelkezések eredményes alkalmazása érdekében alkalmazni kell a részvényesek azonosítására, az információk átadására, a részvényesi jogok megkönnyítésére, valamint az árak, díjak és költségek átláthatóságára vonatkozó szabályokat.

(7) Az Unión belüli tőkebefektetések, valamint a részvényekhez kapcsolódó jogok gyakorlásának elősegítése érdekében ezen irányelvnek elő kell írnia, hogy a közvetítők által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban alkalmazott árak, díjak és egyéb költségek átláthatók, megkülönböztetéstől mentesek és arányosak legyenek. A szolgáltatást igénybe vevőkre kivetett díjak közötti különbségeknek a szolgáltatások nyújtásáért felmerült tényleges költségekben fennálló különbségeket kell tükröznie. A belső piac működésének védelme érdekében a díjakat nem lehet állampolgársági alapon eltérően megállapítani. Az Unióban fiókteleppel rendelkező harmadik országbeli közvetítőkre az ilyen közvetítők útján birtokolt részvényekre vonatkozó rendelkezések eredményes alkalmazása érdekében alkalmazni kell a részvényesek azonosítására, az információk átadására, a részvényesi jogok megkönnyítésére, valamint az árak, díjak és költségek átláthatóságára vonatkozó szabályokat.

Módosítás  5

Irányelvre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8) A részvényesek eredményes és fenntartható szerepvállalása a tőzsdén jegyzett társaságok vállalatirányítási modelljének egyik sarokköve, amely a különböző szervek és érdekeltek közötti fékektől és ellensúlyoktól függ.

(8) A részvényesek eredményes és fenntartható szerepvállalása a tőzsdén jegyzett társaságok vállalatirányítási modelljének egyik sarokköve, amely a különböző szervek és érdekeltek – azaz az ügyfelek, a szállítók, a munkavállalók és a helyi közösségek – közötti fékektől és ellensúlyoktól függ.

Módosítás  6

Irányelvre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9) Az intézményi befektetők és az eszközkezelők az Unióban tőzsdén jegyzett társaságok fontos részvényesei, így jelentős szerepet játszanak e társaságok vállalatirányításában, valamint általánosabban azok stratégiájával és hosszú távú teljesítményével kapcsolatban. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azonban az intézményi befektetők és az eszközkezelők sok esetben nem vállalnak szerepet azon vállalkozások irányításában, amelyeknek a részvényeit birtokolják, emellett a tőkepiacok bizonyíthatóan nyomást gyakorolnak a vállalkozások rövid távú teljesítményére, ami az optimálistól elmaradó mértékű befektetésekhez vezethet, és például a kutatás és fejlesztés területén a vállalkozások és befektetők hosszú távú teljesítményét egyaránt kedvezőtlenül befolyásolhatja.

(9) Az intézményi befektetők és az eszközkezelők az Unióban tőzsdén jegyzett társaságok fontos részvényesei, így jelentős szerepet játszanak e társaságok vállalatirányításában, valamint általánosabban azok stratégiájával és hosszú távú teljesítményével kapcsolatban. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azonban az intézményi befektetők és az eszközkezelők sok esetben nem vállalnak szerepet azon vállalkozások irányításában, amelyeknek a részvényeit birtokolják, emellett a tőkepiacok bizonyíthatóan erős nyomást gyakorolnak a vállalkozásokra a tekintetben, hogy elsősorban rövid távon teljesítsenek, ami az optimálistól elmaradó mértékű befektetésekhez vezethet, és például a kutatás és fejlesztés területén a vállalkozások és befektetők hosszú távú teljesítményét egyaránt kedvezőtlenül befolyásolhatja.

Módosítás  7

Irányelvre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10) Az intézményi befektetők és az eszközkezelők gyakran nem teszik átláthatóvá befektetési stratégiájukat, szerepvállalási politikájukat, valamint ezek végrehajtását. Az ilyen információk nyilvános közzététele kedvező hatással járhatna a befektetők tudatosságára, lehetővé tehetné a végső kedvezményezettek, például a leendő nyugdíjasok számára a befektetési döntések optimalizálását, megkönnyíthetné a társaságok és részvényeseik közötti párbeszédet, ösztönözné a részvényesek szerepvállalását és megerősítené a társaságok elszámoltathatóságát a civil társadalom felé.

(10) Az intézményi befektetők és az eszközkezelők gyakran nem teszik átláthatóvá szerepvállalási politikájukat, befektetési stratégiájukat, valamint ezek végrehajtását és eredményét. Az ilyen információk nyilvános közzététele – különböző módokon kedvező hatással járna a befektetők tudatosságára, lehetővé tehetné a végső kedvezményezettek, például a leendő nyugdíjasok számára a befektetési döntések optimalizálását, megkönnyíthetné a társaságok és részvényeseik közötti párbeszédet, ösztönözné a részvényesek szerepvállalását és megerősítené a társaságok elszámoltathatóságát a civil társadalom felé.

Módosítás  8

Irányelvre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11) Ezért az intézményi befektetőknek és az eszközkezelőknek a részvényesi szerepvállalásra vonatkozó politikát kell kidolgozniuk, amely többek között meghatározza, hogy e szereplők milyen módon építik be a részvényesi szerepvállalást a befektetési stratégiájukba, követik nyomon a befektetést fogadó vállalkozásokat, folytatnak párbeszédet a befektetést fogadó vállalkozásokkal, és gyakorolják a szavazati jogokat. A szerepvállalási politikának magában kell foglalnia a tényleges és potenciális összeférhetetlenségek (például az intézményi befektető vagy eszközkezelő vagy ezekhez kapcsolódó társaságok által a befektetést fogadó vállalkozásnak nyújtott pénzügyi szolgáltatások) kezelésére szolgáló politikákat is. A politikát, valamint annak végrehajtását és eredményeit évente nyilvánosan közzé kell tenni. Ha az intézményi befektetők vagy eszközkezelők úgy döntenek, hogy nem dolgoznak ki szerepvállalási politikát, és/vagy annak végrehajtását és eredményeit nem teszik közzé, ezt egyértelműen és ésszerűen indokolniuk kell.

(11) Ezért az intézményi befektetőknek és az eszközkezelőknek a részvényesi szerepvállalásra vonatkozó politikát kell kidolgozniuk, amely többek között meghatározza, hogy e szereplők milyen módon építik be a részvényesi szerepvállalást a befektetési stratégiájukba, követik nyomon a befektetést fogadó vállalkozásokat, folytatnak párbeszédet a befektetést fogadó vállalkozásokkal, és gyakorolják a szavazati jogokat. A szerepvállalási politikának magában kell foglalnia a tényleges és potenciális összeférhetetlenségek (például az intézményi befektető vagy eszközkezelő vagy ezekhez kapcsolódó társaságok által a befektetést fogadó vállalkozásnak nyújtott pénzügyi szolgáltatások) kezelésére szolgáló politikákat is. A politikát, valamint annak végrehajtását és eredményeit évente nyilvánosan közzé kell tenni. Amennyiben a szavazásra vonatkozó információ nagyon terjedelmes, kivételes esetekben meg kell adni a lehetőséget arra, hogy csupán az információ összegzését közöljék. Továbbá lehetővé kell tenni a tagállamoknak, hogy úgy rendelkezzenek, hogy amennyiben – kivételes esetekben – a szerepvállalási politikával kapcsolatos információ bizonyos részeinek közzététele súlyosan sértené az intézményi befektető, az eszközkezelő vagy a befektetést fogadó vállalkozás érdekeit, a befektető vagy az eszközkezelő – amennyiben az illetékes hatóság egyértelmű kritériumok alapján jóváhagyja – dönthessen úgy, hogy az információ e részét nem teszi közzé.

 

Módosítás  9

Irányelvre irányuló javaslat

11 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11a) A részvényesi szerepvállalás elképzelésének kiterjesztése érdekében a vállalkozásoknak mérlegelniük kell a részvényesek képviseleti szerveinek (részvényesi bizottságok) létrehozását az alapkezelők tevékenységeinek nyomon követése céljából. Ezek a bizottságok az egyes befektetők vagy a vállalkozás eszközkezelője által kezelt nyugdíjalapok jelenlegi vagy jövőbeli kedvezményezettjei által megválasztott tagokból állnának.

Módosítás  10

Irányelvre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12) Az intézményi befektetők kötelesek évente nyilvánosan közzétenni azt, hogy tőkebefektetési stratégiájuk hogyan illeszkedik kötelezettségeik profiljához és időtartamához, továbbá hogyan járul hozzá eszközeik közép- és hosszú távú teljesítményéhez. Eszközkezelő közreműködése esetén – függetlenül attól, hogy az megbízás alapján egyedi eszközkezelés keretében, vagy összevont alapok útján történik – az intézményi befektetőnek nyilvánosan közzé kell tennie az eszközkezelővel kötött megállapodása fő elemeit több kérdésre vonatkozóan, például hogy ösztönzi-e az eszközkezelőt arra, hogy befektetési stratégiáját és döntéseit az intézményi befektető kötelezettségeinek profiljához és időtartamához igazítsa, ösztönzi-e az eszközkezelőt arra, hogy befektetési döntéseit a vállalkozások közép- és hosszú távú teljesítménye alapján hozza és vegyen részt azok irányításában, hogyan értékeli az eszközkezelők teljesítményét, továbbá az eszközkezelői szolgáltatások ellenértékének struktúrájára, valamint az elvárt portfólióforgalomra vonatkozóan. Ez hozzájárulna az intézményi befektetők végső kedvezményezettjei, az eszközkezelők és a befektetést fogadó vállalkozások érdekeinek megfelelő összehangolásához, továbbá esetlegesen a hosszabb távú befektetési stratégiák és a befektetést fogadó vállalkozásokkal való hosszabb távú, részvényesi szerepvállalással járó kapcsolatok kialakításához.

(12) Az intézményi befektetők kötelesek évente nyilvánosan közzétenni azt, hogy tőkebefektetési stratégiájuk hogyan illeszkedik kötelezettségeik profiljához és időtartamához, továbbá hogyan járul hozzá eszközeik közép- és hosszú távú teljesítményéhez. Eszközkezelő közreműködése esetén – függetlenül attól, hogy az megbízás alapján egyedi eszközkezelés keretében, vagy összevont alapok útján történik – az intézményi befektetőnek nyilvánosan közzé kell tennie az eszközkezelővel kötött megállapodása fő elemeit több kérdésre vonatkozóan, például hogy ösztönzi-e az eszközkezelőt arra, hogy befektetési stratégiáját és döntéseit az intézményi befektető kötelezettségeinek profiljához és időtartamához igazítsa, ösztönzi-e az eszközkezelőt arra, hogy befektetési döntéseit a vállalkozások közép- és hosszú távú teljesítménye alapján hozza és vegyen részt azok irányításában, hogyan értékeli az eszközkezelők teljesítményét, továbbá az eszközkezelői szolgáltatások ellenértékének struktúrájára, valamint az elvárt portfólióforgalomra vonatkozóan. Ez hozzájárulna az intézményi befektetők végső kedvezményezettjei, az eszközkezelők és a befektetést fogadó vállalkozások érdekeinek megfelelő összehangolásához, továbbá esetlegesen a hosszabb távú befektetési stratégiák és a befektetést fogadó vállalkozásokkal való hosszabb távú, részvényesi szerepvállalással járó kapcsolatok kialakításához. Amennyiben – kivételes esetekben – az intézményi befektető nagyon sok eszközkezelőt vesz igénybe, lehetőséget kell adni arra, hogy csupán az információ összegzését közölje. Továbbá lehetővé kell tenni a tagállamoknak, hogy úgy rendelkezzenek, hogy amennyiben – kivételes esetekben – a befektetési stratégia ezen aspektusaihoz kapcsolódó információ bizonyos részeinek közzététele súlyosan sértené az intézményi befektető vagy az eszközkezelő érdekeit, a befektető vagy az eszközkezelő – amennyiben az illetékes hatóság egyértelmű kritériumok alapján jóváhagyja – dönthessen úgy, hogy az információ e részét nem teszi közzé.

Módosítás  11

Irányelvre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13) Az eszközkezelőknek tájékoztatniuk kell az intézményi befektetőket arról, hogy befektetési stratégiájuk és annak végrehajtása milyen módon felel meg az eszközkezelési megállapodásnak, továbbá befektetési stratégiájuk és döntéseik hogyan járulnak hozzá az intézményi befektető eszközeinek közép- és hosszú távú teljesítményéhez. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra, hogy a befektetési döntéseket a befektetést fogadó vállalkozások közép- és hosszú távú teljesítményének megítélése alapján hozzák-e, a portfólió összeállításának módjára és a portfólió forgalmára, a tényleges és potenciális összeférhetetlenségre, valamint arra, hogy az eszközkezelő részvényesi képviseleti tanácsadókat vesz-e igénybe a szerepvállaláshoz kapcsolódó tevékenységéhez. Ezek az információk lehetővé tennék az intézményi befektető számára az eszközkezelő jobb nyomon követését, továbbá ösztönöznék az érdekek megfelelő összehangolását és a részvényesi szerepvállalást.

(13) Az eszközkezelőknek tájékoztatást kell nyújtaniuk arról, hogy befektetési stratégiájuk és annak végrehajtása milyen módon felel meg az eszközkezelési megállapodásnak. Az eszközkezelőknek nyilvánosságra kell hozni, hogy a befektetési döntéseket a befektetést fogadó vállalkozások közép- és hosszú távú teljesítményének megítélése alapján hozzák-e, valamint a portfólió forgalmát, a tényleges és potenciális összeférhetetlenséget, azt, hogy az eszközkezelő részvényesi képviseleti tanácsadókat vesz-e igénybe a szerepvállaláshoz kapcsolódó tevékenységéhez, illetve, hogy összességében véve hogyan járul hozzá a befektetési stratégiájuk az intézményi befektetők eszközeinek közép- és hosszú távú teljesítményéhez. Az eszközkezelőknek tájékoztatni kell az intézményi befektetőket a portfólió összeállításának módjáról és a portfólióforgalom költségeiről. Ezek az információk lehetővé tennék és elősegítenék az intézményi befektető – és adott esetben az érintett érdekeltek – számára az eszközkezelő jobb nyomon követését, ami ösztönözné az érdekek megfelelő összehangolását és a részvényesi szerepvállalást. Amennyiben egy eszközkezelőt más uniós jogi aktusok befektetésre vonatkozó információ nyilvánosságra hozatalára köteleznek, a jelen összefüggésben említett adatközlési kötelezettség nem vonatkozik arra az információra, amelyről az ilyen jogi aktusok már rendelkeznek. Továbbá lehetővé kell tenni a tagállamoknak, hogy úgy rendelkezzenek, hogy amennyiben – kivételes esetekben – a befektetési stratégia ezen aspektusaihoz kapcsolódó információ bizonyos részeinek közzététele súlyosan sértené az eszközkezelő vagy az intézményi befektető érdekeit, az eszközkezelő – amennyiben az illetékes hatóság egyértelmű kritériumok alapján jóváhagyja – dönthessen úgy, hogy az információ e részét nem teszi közzé.

Módosítás  12

Irányelvre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14) A tőkebefektetési láncban átadott információk javítása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell azt, hogy a részvényesi képviseleti tanácsadók megfelelő intézkedések elfogadásával és végrehajtásával garantálják, hogy a rendelkezésükre álló valamennyi információ beható elemzése alapján készített szavazási ajánlásaik pontosak és megbízhatóak, és azokat meglévő vagy potenciális összeférhetetlenség vagy üzleti kapcsolat nem befolyásolja. Nyilvánosan közzé kell tenniük bizonyos alapvető információkat szavazási ajánlásaik elkészítéséről, továbbá az olyan tényleges vagy potenciális összeférhetetlenségről vagy üzleti kapcsolatról, amely a szavazási ajánlás elkészítését befolyásolhatja.

(14) A tőkebefektetési láncban átadott információk javítása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell azt, hogy a részvényesi képviseleti tanácsadók megfelelő intézkedések elfogadásával és végrehajtásával garantálják, hogy a rendelkezésükre álló valamennyi információ beható elemzése alapján készített szavazási ajánlásaik pontosak és megbízhatóak, és azokat meglévő vagy potenciális összeférhetetlenség vagy üzleti kapcsolat nem befolyásolja. Nyilvánosan közzé kell tenniük bizonyos alapvető információkat szavazási ajánlásaik elkészítéséről, továbbá az olyan tényleges vagy potenciális összeférhetetlenségről vagy üzleti kapcsolatról, amely – nem megfelelő kezelése esetén – befolyásolhatja a szavazási ajánlás elkészítését.

Módosítás  13

Irányelvre irányuló javaslat

15 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(15a) Az igazgatók javadalmazási politikájának hozzá kell járulnia a társaság hosszú távú fejlődéséhez is annak érdekében, hogy megfeleljen egy hatékonyabb vállalatirányítási gyakorlatnak és ne kötődjön teljes mértékben vagy nagyobb hányadban rövid távú befektetési célokhoz.

Módosítás  14

Irányelvre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16) Annak érdekében, hogy a részvényeseknek tényleges beleszólásuk legyen a javadalmazási politikába, biztosítani kell számukra a jogot arra, hogy a vállalkozás javadalmazási politikáját annak világos, érthető és átfogó áttekintése alapján jóváhagyják – a javadalmazási politikának igazodnia kell a vállalkozás üzleti stratégiájához, célkitűzéseihez, értékeihez és hosszú távú érdekeihez, továbbá az összeférhetetlenség elkerülését célzó intézkedéseket kell tartalmaznia. A vállalkozások az igazgatók részére csak a részvényesek által jóváhagyott javadalmazási politika alapján fizethetnek ki javadalmazást. A jóváhagyott javadalmazási politikát haladéktalanul nyilvánosan közzé kell tenni.

(16) Annak érdekében, hogy a részvényeseknek tényleges beleszólásuk legyen a javadalmazási politikába, biztosítani kell számukra a jogot arra, hogy – szavazás útján – jóváhagyják a vállalkozás javadalmazási politikáját. A politikának – a vállalatspecifikus szempontok figyelembe vétele mellett – világosnak, érthetőnek és átfogónak kell lennie. Igazodnia kell a vállalkozás üzleti stratégiájához, célkitűzéseihez, értékeihez és hosszú távú érdekeihez, továbbá az összeférhetetlenség elkerülését célzó intézkedéseket kell tartalmaznia. A politikának meg kell határoznia és meg kell indokolnia az igazgatók javadalmazásának kiigazítása és a többi munkavállaló javadalmazásának kiigazítása közötti várható arányt. Ez hasznos mutatója lenne a vállalaton belüli javadalmazások alakulásának. A vállalkozások az igazgatók részére csak a részvényeseknek előterjesztett és általuk jóváhagyott javadalmazási politika alapján fizethetnek ki javadalmazást. A jóváhagyott javadalmazási politikát haladéktalanul nyilvánosan közzé kell tenni.

Módosítás  15

Irányelvre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17) Annak érdekében, hogy a javadalmazási politika végrehajtása összhangban álljon a jóváhagyott politikával, a részvényeseknek szavazati jogot kell biztosítani a vállalkozás javadalmazási jelentésére vonatkozóan. Az igazgatók elszámoltathatósága érdekében a javadalmazási jelentésnek világosnak és érthetőnek kell lennie, átfogó áttekintést kell adnia az egyes igazgatók részére az előző pénzügyi évben megállapított javadalmazásról. Ha a részvényesek a javadalmazási jelentés ellen szavaznak, akkor vállalkozásnak a következő javadalmazási jelentésben ismertetnie kell, milyen módon vette figyelembe a részvényesek szavazatát.

(17) Annak érdekében, hogy a javadalmazási politika végrehajtása összhangban álljon a jóváhagyott politikával, a részvényeseknek szavazati jogot kell biztosítani az éves közgyűlésen a vállalkozás javadalmazási jelentésére vonatkozóan. Az igazgatók elszámoltathatósága érdekében a javadalmazási jelentésnek világosnak és érthetőnek kell lennie, átfogó áttekintést kell adnia az egyes igazgatók részére az előző pénzügyi évben megállapított vagy még esedékes javadalmazásról. Ha a részvényesek a javadalmazási jelentés ellen szavaznak, akkor nyílt eszmecserét kell folytatni, melynek során a részvényesek kifejthetik az elutasítás okait. A vállalkozásnak a következő javadalmazási jelentésben ismertetnie kell, milyen módon vette figyelembe a részvényesek szavazatát és nyilatkozatait.

Módosítás  16

Irányelvre irányuló javaslat

17 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(17a) A részvényesek és más uniós polgárok vállalkozásokba vetett bizalmának helyreállításához és szerepvállalásuk elősegítéséhez elengedhetetlen, hogy nagyobb fokú átláthatóságot biztosítsanak a nagyvállalatok tevékenységeire vonatkozóan, különös tekintettel a realizált profitra, a befizetett nyereségadókra és a kapott támogatásokra. Az ezekre vonatkozó kötelező jelentéstétel ezért fontos elemét képezi a részvényeseket és a társadalmat illető vállalati felelősségvállalásnak.

Módosítás  17

Irányelvre irányuló javaslat

18 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(18a) Különbséget kell tenni az igazgatók javadalmazásának megállapítására szolgáló eljárások és a munkavállalói bérek alakítására szolgáló rendszerek között. Ennek megfelelően a javadalmazásra vonatkozó rendelkezések nem akadályozhatják az EUMSZ 153. cikkének (5) bekezdésében garantált alapvető jogok teljes körű gyakorlását, a nemzeti szerződési és munkajog általános elveit, valamint adott esetben nem sérthetik a szociális partnerek azon jogait sem, hogy a nemzeti jogszabályokkal és szokásokkal összhangban kollektív megállapodásokat kössenek és érvényesítsenek.

Indokolás

Ez a 2013/36/EU irányelv [CRD IV.] (69) perambulumbekezdésének kiigazított változata.

Módosítás  18

Irányelvre irányuló javaslat

18 b preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(18b) A javadalmazásról szóló rendelkezések továbbá nem sérthetik a nemzeti jog által megállapított, a munkavállalók igazgatási, irányító és/vagy felügyeleti testületben való képviseletére vonatkozó rendelkezéseket.

Indokolás

A megfelelő hivatkozás a 2013/36/EU irányelv 91.13. cikke.

Módosítás  19

Irányelvre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19) A kapcsolt felekkel folytatott ügyletek hátrányosak lehetnek a társaságokra és azok részvényeseire nézve, mivel lehetőséget biztosíthatnak a kapcsolt félnek arra, hogy a társaságtól értéket szerezzen meg. Így a részvényesek érdekeit védő megfelelő biztosítékok jelentőséggel bírnak. Ezért a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ha a kapcsolt felekkel folytatott ügylet értéke meghaladja eszközeik értékének 5 %-át, vagy egy ügylet jelentős hatást gyakorolhat az eredményükre vagy forgalmukra, akkor az ilyen ügyletet közgyűlés keretében részvényesi szavazásra kell bocsátani. Abban az esetben, ha a kapcsolt felekkel folytatott ügylet részvényest érint, az érintett részvényes nem szavazhat. A vállalkozás az ügyletet csak akkor hajthatja végre, ha azt a részvényesek jóváhagyták. Ha a kapcsolt felekkel folytatott ügylet értéke kisebb, de meghaladja eszközeik értékének 1 %-át, akkor a társaságoknak az ügyletet annak végrehajtásakor nyilvánosan be kell jelenteniük, független harmadik fél által készített jelentést csatolva, amely értékeli, hogy az ügyletre piaci feltételek mellett került-e sor, valamint megerősíti, hogy az ügylet a részvényesek – ideértve kisebbségi részvényeseket is – szempontjából méltányos és indokolt. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy kizárhassák a társaságok és azok 100 %-ban tulajdonolt leányvállalatai közötti ügyleteket. A tagállamoknak azt is lehetővé kell tenniük a társaságok számára, hogy egyes pontosan meghatározott, az eszközök értékének 5 %-át meghaladó, ismétlődő ügyletek esetében a részvényesek előzetes jóváhagyását kérjék, valamint hogy bizonyos feltételek mellett előzetes mentesítést kérjenek a részvényesektől az eszközök értékének 1 %-át meghaladó, ismétlődő ügyletekről szóló, harmadik fél által készített független jelentés benyújtására vonatkozó kötelezettség alól – ennek célja az ilyen jellegű ügyletek társaságok általi végrehajtásának megkönnyítése.

(19) A kapcsolt felekkel folytatott ügyletek hátrányosak lehetnek a társaságokra és azok részvényeseire nézve, mivel lehetőséget biztosíthatnak a kapcsolt félnek arra, hogy a társaságtól értéket szerezzen meg. Így a részvényesek érdekeit védő megfelelő biztosítékok jelentőséggel bírnak. Ezért a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ha a kapcsolt felekkel folytatott, nem a rendes üzletmenet keretében normál feltételek mellett kötött ügylet értéke meghaladja eszközeik értékének 5 %-át, akkor az ilyen ügyletet közgyűlés keretében részvényesi szavazásra kell bocsátani. Abban az esetben, ha a kapcsolt felekkel folytatott ügylet részvényest érint, az érintett részvényes nem szavazhat. A vállalkozás az ügyletet csak akkor hajthatja végre, ha azt a részvényesek jóváhagyták. Ha a kapcsolt felekkel folytatott ügylet értéke kisebb, de meghaladja eszközeik értékének 1 %-át, akkor a társaságoknak az ügyletet legkésőbb annak végrehajtásakor nyilvánosan be kell jelenteniük. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy kizárhassák a társaságok és azok 100 %-ban tulajdonolt leányvállalatai közötti ügyleteket. A tagállamoknak – bizonyos feltételek mellett – lehetővé kell tenniük a társaságok számára, hogy egyes pontosan meghatározott, az eszközök értékének 5 %-át meghaladó, ismétlődő ügyletek esetében a részvényesek előzetes jóváhagyását kérjék, valamint hogy előzetes mentesítést kérjenek a részvényesektől az eszközök értékének 1 %-át meghaladó, ismétlődő ügyletekről szóló kötelezettség alól – az ilyen jellegű ügyletek társaságok általi végrehajtásának megkönnyítése céljából –, amennyiben az ilyen ügyleteket a mentességi időszak végén nyilvánosságra hozzák.

Módosítás  20

Irányelvre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(20) Az 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre6 tekintettel egyensúlyt kell teremteni a részvényesi jogok gyakorlásának megkönnyítése, valamint a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jog között. A részvényesek azonosításával kapcsolatos információkat az érintett részvényesek nevére és elérhetőségére kell korlátozni. Az információknak pontosaknak és naprakészeknek kell lenniük, továbbá a közvetítőknek és a vállalkozásoknak lehetővé kell tenniük a hiányos vagy pontatlan adatok helyesbítését és törlését. A részvényesek azonosításával kapcsolatos információk kizárólag a részvényesi jogok gyakorlásának megkönnyítése érdekében használhatók fel.

(20) Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkére, valamint az 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre6 tekintettel egyensúlyt kell teremteni a részvényesi jogok gyakorlásának megkönnyítése, valamint a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jog között. A részvényesek azonosításával kapcsolatos információkat az érintett részvényesek nevére és elérhetőségére kell korlátozni. Az információknak pontosaknak és naprakészeknek kell lenniük, azokat biztonságosan kell tárolni, továbbá a közvetítőknek és a vállalkozásoknak lehetővé kell tenniük a hiányos vagy pontatlan adatok helyesbítését és törlését. A részvényesek azonosításával kapcsolatos információk kizárólag a részvényesi jogok gyakorlásának megkönnyítése érdekében használhatók fel. Az egészséggel és a 94/46/EK irányelv 8. cikkében említett egyéb kategóriákkal kapcsolatos érzékeny személyes adatokat ki kell zárni az igazgatók javadalmazására vonatkozó információk közül. Az információkat kizárólag a részvényesi jogok gyakorlásának megkönnyítése, valamint az átláthatóság és az igazgatói teljesítmény elszámoltathatósága érdekében lehet felhasználni. A vállalatoknak megfelelő intézkedéseket kell tenni a személyes adatokhoz való nyilvános hozzáférés korlátozására, például úgy, hogy a nyilvánosságra hozatalt követő pár éven belül, amikor ezeknek az adatoknak már nincs kulcsfontosságú jelentőségük a részvényesi jogok gyakorlásának megkönnyítése szempontjából, eltávolítják az ezekre történő közvetlen hivatkozásokat a weboldalról.

_____________

____________

6 Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

6 Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

Módosítás  21

Irányelvre irányuló javaslat

20 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(20a) Az alapvető fontosságú kommunikációs mechanizmusok lehető leghatékonyabb működésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a részvényesek azonosítására, az információk átadására, valamint a részvényesi jogok gyakorlásának megkönnyítésére vonatkozó konkrét követelmények meghatározásához. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

Módosítás  22

Irányelvre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21) A részvényesek azonosítására, az információk átadására, a részvényesi jogok gyakorlásának megkönnyítésére, valamint a javadalmazási jelentésre vonatkozó rendelkezések egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Az említett hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek7 megfelelően kell gyakorolni.

(21) A javadalmazási jelentésre vonatkozó rendelkezések egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Az említett hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek7 megfelelően kell gyakorolni.

_____________

____________

7 Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

7 Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

Módosítás  23

Irányelvre irányuló javaslat

22 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(22) Az ebben az irányelvben meghatározott követelmények vagy az ezen irányelvet végrehajtó intézkedések gyakorlati alkalmazásának biztosítása érdekében a követelmények megsértését szankcionálni kell. Ehhez a szankcióknak kellő mértékben visszatartó erejűnek és arányosnak kell lenniük.

(22) Az ebben az irányelvben meghatározott követelmények vagy az ezen irányelvet végrehajtó intézkedések gyakorlati alkalmazásának biztosítása érdekében a követelmények megsértését a nemzeti jog szerint szankcionálni kell. Ehhez a szankcióknak kellő mértékben visszatartó erejűnek és arányosnak kell lenniük.

Módosítás  24

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – a pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) Az (1) bekezdés a következő mondattal egészül ki:

a) az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

Módosítás  25

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – a pont

2007/36/EK irányelv

1 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ezenkívül követelményeket állapít meg a részvényesek által igénybe vett közvetítőkkel szemben a részvényesek azonosíthatósága érdekében, biztosítja bizonyos típusú befektetők szerepvállalási politikájának átláthatóságát, és kibővíti a részvényeseknek a vállalkozások felügyeletével kapcsolatos jogosítványait.

Ezen irányelv követelményeket állapít meg a szavazati jogot megtestesítő részvényekhez kapcsolódó egyes részvényesi jogok gyakorlására azon társaságok közgyűlésével kapcsolatban, amelyek valamely tagállamban rendelkeznek létesítő okirat szerinti székhellyel, és amelyek részvényeit bevezették a valamely tagállamban lévő vagy működő szabályozott piacra. Ezenkívül követelményeket állapít meg a részvényesek azonosítására, az információk átadására és a részvényesi jogok gyakorlásának megkönnyítésére vonatkozóan; javítja az intézményi befektetőkre, az eszközkezelőkre és a részvényesi képviselet i tanácsadókra vonatkozó átláthatósági szabályokat; és kibővíti a részvényeseknek a vállalkozások felügyeletével kapcsolatos jogosítványait.

Módosítás  26

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont

2007/36/EK irányelv

1 cikk – 4 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Az Ib. fejezet alkalmazandó az intézményi befektetőkre, továbbá a közvetlenül vagy kollektív befektetési formákon keresztül intézményi befektetők megbízásából befektető eszközkezelőkre, amennyiben azok részvényekbe fektetnek be.

(4) Az Ib. fejezet az intézményi befektetőkre és a részvényesi képviseleti tanácsadókra alkalmazandó. Érvényes továbbá a közvetlenül vagy kollektív befektetési formákon keresztül intézményi befektetők megbízásából befektető eszközkezelőkre is, amennyiben azok részvényekbe fektetnek be.

Módosítás  27

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2007/36/EK irányelv

2 cikk – f pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

f) „intézményi befektető”: a 2002/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv9 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében életbiztosítási tevékenységet végző, az említett irányelv 3. cikke alapján ki nem zárt vállalkozás, valamint a 2003/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv10 2. cikkével összhangban az említett irányelv hatálya alá tartozó foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény, kivéve akkor, ha valamely tagállam az irányelv 5. cikkével összhangban úgy döntött, hogy az irányelvet az adott intézményre részben vagy egészben nem alkalmazza;

f) „intézményi befektető”: a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke (3) bekezdésének a), b) és c) pontja értelmében életbiztosítási tevékenységet végző, valamint életbiztosítási kötelezettségeket fedező viszontbiztosítási tevékenységet végző, és a 2009/138/EK irányelv 3., 4., 9. 10., 11. vagy 12. cikke cikke alapján ki nem zárt vállalkozás, valamint a 2003/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkével összhangban az említett irányelv hatálya alá tartozó foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény, kivéve akkor, ha valamely tagállam az irányelv 5. cikkével összhangban úgy döntött, hogy az irányelvet az adott intézményre részben vagy egészben nem alkalmazza;

_____________

____________

9 Az Európai Parlament és a Tanács 2002. november 5-i 2002/83/EK irányelve az életbiztosításról (HL L 345., 2002.12.19., 1. o.).

9 Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 2009/138/EK irányelve a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o).

10 Az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 3-i 2003/41/EK irányelve a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 235., 2003.9.23., 10. o.).

10 Az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 3-i 2003/41/EK irányelve a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 235., 2003.9.23., 10. o.).

Módosítás  28

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2007/36/EK irányelv

2 cikk – g pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

g) „eszközkezelő”: a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv11 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott, intézményi befektetők részére portfóliókezelési szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozás; a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv12 4. cikke (1) bekezdése b) pontjában meghatározott, a kivételekre vonatkozóan az említett irányelv 3. cikkében foglalt feltételeket nem teljesítő alternatívbefektetésialap-kezelő (ABAK); a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv13 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott alapkezelő társaság; vagy a 2009/65/EK irányelvvel összhangban meghatalmazott befektetési vállalkozás, amely a kezelési tevékenység céljára nem jelölt ki az említett irányelv szerint meghatalmazott alapkezelő társaságot;

g) eszközkezelő”: a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv11 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott, intézményi befektetők részére portfóliókezelési szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozás; a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv12 4. cikke (1) bekezdése b) pontjában meghatározott, a kivételekre vonatkozóan az említett irányelv 3. cikkében foglalt feltételeket nem teljesítő alternatívbefektetésialap-kezelő (ABAK); a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv13 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott alapkezelő társaság; vagy a 2009/65/EK irányelvvel összhangban meghatalmazott befektetési vállalkozás, amely a kezelési tevékenység céljára nem jelölt ki az említett irányelv szerint meghatalmazott alapkezelő társaságot;

_____________

____________

11 Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.).

11 Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 2014/65/EU irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (átdolgozás) (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

12 Az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelve az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

12 Az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelve az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

13 Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

13 Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

Módosítás  29

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2007/36/EK irányelv

2 cikk – h pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

h) „részvényesi szerepvállalás”: a társaságoknak egy részvényes által önállóan vagy más részvényesekkel együttesen végzett nyomon követése például a stratégia, a teljesítmény, a kockázat, a tőkeszerkezet és a vállalatirányítás területén, a társaságokkal e kérdésekkel kapcsolatban folytatott párbeszéd, valamint szavazás a közgyűlésben;

h) „részvényesi szerepvállalás”: a társaságoknak egy részvényes által önállóan vagy más részvényesekkel együttesen, informális vagy formális csoportban végzett nyomon követése például a stratégia, a teljesítmény, a menetrend meghatározása, a kockázat, a tőkeszerkezet, az emberi erőforrások és a vállalatirányítás területén, a társaságokkal – és adott esetben más érdekeltekkel – e kérdésekkel kapcsolatban folytatott párbeszéd, szavazás a közgyűlésekben, valamint egyéb, a nyomon követéshez kapcsolódó tevékenységek.

Indokolás

A részvényesi szerepvállalás nem mindig kizárólag a vállalattal folytatott párbeszédet jelenti. Az alkalmazottakkal (vagy képviselőikkel), érdekelt NGO-kkal a vállalat üzleti tevékenységéről, vagy más érdekeltekkel folytatott párbeszéd is idetartozhat.

Módosítás  30

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2007/36/EK irányelv

2 cikk – l pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

l) „igazgató”: egy vállalkozás ügyviteli, vezető vagy felügyeleti testületének tagja;

l) „igazgató”: egy vállalkozás ügyviteli, vezető vagy felügyeleti testületének tagja, vagy – amennyiben ilyen testület nem létezik – egy hasonló pozícióban lévő személy;

Indokolás

Néhány tagállamban a csupán hivatalos testületet magában foglaló meghatározás nem fedezné az összes olyan személyt, akik értelemszerűen igazgatóknak lehet tekinteni. Ez érvényes például egy olyan rendszerben működő vezérigazgatóra, ahol nincs formális irányítótestület.

Módosítás  31

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2007/36/EK irányelv

2 cikk – j a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ja) „érdekelt fél”: egy személy, csoport vagy helyi közösség, aki érintett vagy érdekelt a vállalat működésében és teljesítményében;

Módosítás  32

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új)

2007/36/EK irányelv

2 a cikk (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

2a. A szöveg a következő cikkel egészül ki:

 

„2a. cikk

 

Adatvédelem

 

a tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv szerinti bármely személyes adat feldolgozása a 95/46/EK irányelvet átültető nemzeti jogszabályoknak megfelelően történjen.”

Indokolás

Ez, a részvényesek jogairól szóló irányelv egészére vonatkozó általános rendelkezés azt hivatott hangsúlyozni, hogy az adatvédelmi szabályokat adott esetben teljes körűen tiszteletben kell tartani.

Módosítás  33

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2007/36/EK irányelv

I A fejezet – 3 a cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a közvetítők lehetőséget kínáljanak a társaságoknak részvényeseik azonosítására.

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a társaságoknak lehetőségük legyen részvényeseik azonosítására.

Módosítás  34

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2007/36/EK irányelv

I A fejezet – 3 a cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Az elérhetőségi adatoknál csak a címet, e-mail címet, valamint a tulajdonban lévő részvények számát és a szavazati jogokat kell feltüntetni.

 

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az azonosított részvényeseknek lehetőségük legyen arra, hogy ne tartsák a kapcsolatot az adott vállalattal. Ebben az esetben egy olyan mechanizmust kell bevezetni, amely lehetővé teszi a részvényesek számára, hogy ezen óhajukat egyszerűen közölhessék a vállalattal.

Módosítás  35

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2007/36/EK irányelv

3 a cikk – 2 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) A tagállamok biztosítják, hogy azok a vállalatok, amelyek azonosították a részvényeseiket, kérésre a részvényes rendelkezésére bocsássák a részvények több mint 0,5%-ával rendelkező többi azonosított részvényes nevét és elérhetőségét tartalmazó listát.

 

A tagállamok lehetővé tehetik a vállaltok számára, hogy e lista rendelkezésre bocsátásáért díjat állapítsanak meg. A díjnak és a számítási módszernek átláthatónak és megkülönböztetésmentesnek kell lennie. A vállalatok biztosítják, hogy a díjból származó jövedelem még akkor se lépje túl a részvényesek azonosításából fakadó költségek 50%-át, ha az összes részvényes igényt tart a listára.

Indokolás

A részvényesek jól működő szerepvállalásának egyik kulcsa a különböző részvényesek között a vállalattal kapcsolatos kérdésekről folytatott párbeszéd. Az ilyen jellegű párbeszéd elősegítése érdekében ésszerű lenne, ha a részvényesek – amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak – a vállalattól szerezhetnék be a többi részvényes elérhetőségét. A 0,5%-os határ a magánélet védelmét szolgálja.

Mivel a vállalatoknak költséggel jár a részvényesek azonosítása, ésszerű, ha a részvényesek a listák haszonélvezőiként részt vállalnak az azonosításból fakadó tényleges költségekből.

Módosítás  36

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2007/36/EK irányelv

3 a cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A közvetítő haladéktalanul tájékoztatja a részvényeseket arról, hogy nevüket és elérhetőségüket azonosítási célból e cikknek megfelelően átadhatja. Ezek az információk kizárólag a részvényesi jogok gyakorlásának megkönnyítése céljából használhatók fel. A társaság és a közvetítő lehetővé teszi a természetes személyek számára a hiányos vagy pontatlan adatok helyesbítését és törlését, a részvényesre vonatkozó információkat pedig azok beszerzését követően legfeljebb 24 hónapig őrizheti meg.

(3) A közvetítő haladéktalanul tájékoztatja a részvényeseket arról, hogy nevüket és elérhetőségüket azonosítási célból e cikknek megfelelően átadhatja. Ezek az információk kizárólag a részvényesi jogok gyakorlásának megkönnyítése céljából használhatók fel. A listát megszerző részvényesek a listát nem hozzák nyilvánosságra. Kizárólag arra használják, hogy más részvényesekkel a vállalt ügyeit illetően kapcsolatba lépjenek. A társaság és a közvetítő lehetővé teszi a természetes és jogi személyek számára a hiányos vagy pontatlan adatok helyesbítését és törlését, a részvényesre vonatkozó információkat pedig azok beszerzését követően legfeljebb négy évig őrizheti meg.

 

Indokolás

A listát megszerző részvényeseknek szigorú szabályokat kell betartaniuk. Az e cikkben rögzített mechanizmusok megfelelő működése érdekében a lista nem terjeszthető, és csak a többi részvényessel indítandó párbeszéd céljából használható fel. Továbbá valamennyi részvényes – nem csak természetes személy – számára lehetővé kell tenni, hogy helyesbíthesse az azonosítással kapcsolatos információkat.

Módosítás  37

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2007/36/EK irányelv

3 a cikk – 4 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A tagállamok biztosítják, hogy ha egy közvetítő közli egy részvényes nevét és elérhetőségét, akkor az nem tekinthető az információk közlésére vonatkozóan szerződés vagy törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezés által megállapított korlátozás megsértésének.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy ha egy közvetítő közli egy részvényes nevét és elérhetőségét, vagy ha egy vállalat egy részvényes rendelkezésére bocsátja az azonosított részvényesek listáját, akkor az nem tekinthető az információk közlésére vonatkozóan szerződés vagy törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezés által megállapított korlátozás megsértésének.

Indokolás

A kiigazítás célja, hogy a szöveg tükrözze a cikk korábbi módosításait.

Módosítás  38

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2007/36/EK irányelv

3 a cikk – 5 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási aktusokat fogadjon el, amelyek meghatározzák a (2) és (3) bekezdésben említett információk átadására, ezen belül az átadandó információk körére, az információ kérésének és átadásának formájára, valamint a betartandó határidőkre vonatkozó követelményeket. A végrehajtási aktusokat a 14a. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy – a -14a. cikkel összhangban –felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek meghatározzák a (2), (2a) és (3) bekezdésben említett információk átadására, ezen belül az átadandó információk körére, az információ kérésének és átadásának formájára, valamint a betartandó határidőkre vonatkozó követelményeket.

Indokolás

Tekintettel arra, hogy ebben az esetben a Bizottságra ruházott feladat meglehetősen kiterjedt, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok megfelelőbbek, mint a végrehajtási aktusok. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok azt is biztosítják, hogy a Parlament érdemben befolyásolhassa a folyamatot.

Módosítás  39

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2007/36/EK irányelv

3 b cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy ha egy társaság úgy dönt, hogy a részvényesekkel nem tart közvetlen kapcsolatot, akkor a részvényeikkel kapcsolatos információkat a közvetítőnek az alábbi esetek mindegyikében haladéktalanul át kell adnia a részvényeseknek vagy a részvényesek rendelkezése szerinti harmadik félnek:

(1) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy társaság a részvényesekkel nem tart közvetlen kapcsolatot, akkor a részvényeikkel kapcsolatos információkat tegyék hozzáférhetővé a társaság honlapján, és a közvetítő az alábbi esetek mindegyikében haladéktalanul adja át azokat a részvényeseknek vagy a részvényesek rendelkezése szerinti harmadik félnek:

Módosítás  40

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2007/36/EK irányelv

3 b cikk – 5 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási aktusokat fogadjon el, amelyek meghatározzák az (1)–(4) bekezdésben említett információk átadására, ezen belül az átadandó információk tartalmára, a betartandó határidőkre, valamint az átadandó információk típusára és formátumára vonatkozó követelményeket. A végrehajtási aktusokat a 14a. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy – a -14a. cikkel összhangban –felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek meghatározzák az (1)–(4) bekezdésben említett információk átadására, az átadandó információk tartalmára, a betartandó határidőkre, valamint az átadandó információk típusára és formátumára vonatkozó követelményeket.

Indokolás

Tekintettel arra, hogy ebben az esetben a Bizottságra ruházott feladat meglehetősen kiterjedt, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok megfelelőbbek, mint a végrehajtási aktusok. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok azt is biztosítják, hogy a Parlament érdemben befolyásolhassa a folyamatot.

Módosítás  41

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2007/36/EK irányelv

3 c cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a vállalkozások visszaigazolják a részvényesek által vagy azok megbízásából a közgyűlésen leadott szavazatokat. Ha a szavazatot a közvetítő adja le, akkor az arról szóló visszaigazolást át kell adnia a részvényesnek. Több közvetítőből álló birtoklási lánc esetén a visszaigazolást haladéktalanul át kell adni a közvetítők között.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a vállalkozások a részvényesek kérésére visszaigazolják a részvényesek által vagy azok megbízásából a közgyűlésen leadott szavazatokat. Ha a szavazatot a közvetítő adja le, akkor az arról szóló kért visszaigazolást át kell adnia a részvényesnek. Több közvetítőből álló birtoklási lánc esetén a kért visszaigazolást haladéktalanul át kell adni a közvetítők között.

 

A tagállamok előírhatják, hogy a leadott szavazatokról adott visszaigazolást a vállalkozások a közgyűlés után a weboldalukon tegyék közzé.

Indokolás

Aránytalanul magasak lennének a szavazatot leadó összes részvényes megfelelő értesítéséhez kapcsolódó költségek és ráfordítás, különösen a közgyűlés esetében. Ezért a visszaigazolást csak akkor kell átadni, ha azt a részvényesek kérik. A vállalkozások számára lehetőséget kell adni arra is, hogy a leadott szavazatokról szóló visszaigazolást a weboldalukon tegyék közzé.

Módosítás  42

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2007/36/EK irányelv

3 c cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási aktusokat fogadjon el, amelyek meghatározzák az (1) és (2) bekezdésben említett részvényesi jogok megkönnyítésére, ezen belül a megkönnyítés típusára és tartalmára, a szavazatok visszaigazolásának formájára, valamint a betartandó határidőkre vonatkozó követelményeket. A végrehajtási aktusokat a 14a. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek meghatározzák az (1) és (2) bekezdésben említett részvényesi jogok gyakorlásának megkönnyítésére, a megkönnyítés típusára és tartalmára, a szavazatok visszaigazolásának formájára, valamint a betartandó határidőkre vonatkozó követelményeket.

Indokolás

Tekintettel arra, hogy ebben az esetben a Bizottságra ruházott feladat meglehetősen kiterjedt, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok megfelelőbbek, mint a végrehajtási aktusok. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok azt is biztosítják, hogy a Parlament érdemben befolyásolhassa a folyamatot.

Módosítás  43

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2007/36/EK irányelv

3 d cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok lehetővé teszik a közvetítők számára, hogy az e fejezet szerint nyújtott szolgáltatásért árat vagy díjat számítsanak fel. A közvetítők az e fejezetben említett minden egyes szolgáltatás árát, díjait és egyéb költségeit külön-külön nyilvánosan közzéteszik.

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a közvetítők az e fejezet szerint – nem díjmentesen – nyújtott valamennyi szolgáltatásért felszámított árat, díjat és egyéb költségeket szolgáltatásonként külön-külön nyilvánosan tegyék közzé.

Indokolás

Pontosítani kell, hogy az összes költséget nyilvánosan közzé kell tenni.

Módosítás  44

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2007/36/EK irányelv

3 d cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a közvetítő által a részvényeseknek, a vállalkozásoknak és más közvetítőknek esetlegesen felszámított költségek megkülönböztetéstől mentesek és arányosak legyenek. A jogok belföldi és határokon átnyúló gyakorlása után felszámított költségek közötti eltéréseket megfelelően indokolni kell.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a közvetítő által a részvényeseknek, a vállalkozásoknak és más közvetítőknek esetlegesen felszámított költségek megkülönböztetéstől mentesek és arányosak legyenek. A szolgáltatást igénybe vevőkre kivetett díjak közötti különbségeknek a szolgáltatások nyújtásáért felmerült tényleges költségekben fennálló különbségeket kell tükrözniük. Állampolgársági alapon nem állapíthatók meg eltérő díjak.

Indokolás

A tényleges felmerülő költségekre történő hivatkozás azt hivatott tisztázni, hogy operatív szempontból mit jelent a megkülönböztetéstől mentes és arányos kitétel. Továbbá a belső piac integritásának és működésének védelme érdekében külön ki kell emelni, hogy nem lehet állampolgársági alapon eltérő díjakat megállapítani.

Módosítás  45

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2007/36/EK irányelv

3 f cikk – 1 bekezdés – f a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

fa) párbeszéd folytatása és együttműködés a befektetést fogadó vállalkozások más érdekelt feleivel.

Módosítás  46

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2007/36/EK irányelv

3 f cikk – 2 bekezdés – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) az intézményi befektető vagy az eszközkezelő vagy azok kapcsolat vállalkozása pénzügyi terméket nyújt a befektetést fogadó vállalkozásnak, vagy azzal egyéb gazdasági kapcsolatban áll;

a) az intézményi befektető vagy az eszközkezelő, vagy az ezekhez kapcsolódó egyéb vállalkozások, illetve valamely érintett részvényesi képviseleti tanácsadó pénzügyi terméket nyújt a befektetést fogadó vállalkozásnak, vagy azzal egyéb gazdasági kapcsolatban áll;

Módosítás  47

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2007/36/EK irányelv

3 f cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A tagállamok biztosítják, hogy az intézményi befektetők és az eszközkezelők évente nyilvánosan közzétegyék szerepvállalási politikájukat, valamint annak végrehajtási módját és eredményeit. Az első mondatban említett információkat legalább a vállalkozás honlapján elérhetővé kell tenni. Az intézményi befektetőknek és az eszközkezelőknek minden olyan vállalkozásra vonatkozóan, amelyeknek részvényeit birtokolják, egyenként közzé kell tenniük, hogy az érintett vállalkozások közgyűlésében szavaznak-e, és ha igen, hogyan, továbbá indokolniuk kell szavazási tevékenységüket. Ha az eszközkezelő valamely intézményi befektető nevében szavaz, akkor az intézményi befektetőnek hivatkoznia kell arra, hogy a szavazásra vonatkozó információkat az eszközkezelő hol tette közzé.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy az intézményi befektetők és az eszközkezelők évente nyilvánosan közzétegyék szerepvállalási politikájukat, valamint annak végrehajtási módját és eredményeit. Az első mondatban említett információkat legalább az intézményi befektető és az eszközkezelő honlapján elérhetővé kell tenni, díjmentesen és jól látható helyen. Az intézményi befektetőknek és az eszközkezelőknek minden olyan vállalkozásra vonatkozóan, amelyeknek részvényeit birtokolják, egyenként közzé kell tenniük, hogy az érintett vállalkozások közgyűlésében szavaznak-e, és ha igen, hogyan, továbbá indokolniuk kell szavazási tevékenységüket. Ha az eszközkezelő valamely intézményi befektető nevében szavaz, akkor az intézményi befektetőnek hivatkoznia kell arra, hogy a szavazásra vonatkozó információkat az eszközkezelő hol tette közzé. Amennyiben – kivételes esetekben – a szavazásra vonatkozó információk nagyon kiterjedtek, az azokra vonatkozó adatközlési kötelezettségnek az információ pontos összegzésének közzétételével is eleget lehet tenni.

Indokolás

Fontos, hogy az információk díjmentesen hozzáférhetők legyenek. Továbbá amennyiben a befektetők és eszközkezelők több száz vagy több ezer vállalattal foglalkoznak, kivételes esetekben lehetőséget kell biztosítani számukra a szavazási információ összegzésére.

Módosítás  48

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2007/36/EK irányelv

3 f cikk – 3 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy kivételes esetekben az intézményi befektető vagy eszközkezelő számára lehetővé teszik, hogy – amennyiben azt az illetékes hatóság jóváhagyja – dönthessen úgy, hogy az e cikk értelmében közzéteendő információk bizonyos részét nem teszi közzé, amennyiben az adott információ küszöbön álló fejleményekre vagy tárgyalás alatt álló kérdésekre vonatkozik, és az információ közzététele súlyosan sértené az adott intézményi befektető, eszközkezelő vagy valamely befektetést fogadó vállalkozás üzleti helyzetét.

Módosítás  49

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2007/36/EK irányelv

3 f cikk – 4 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Ha az intézményi befektetők vagy eszközkezelők úgy döntenek, hogy nem dolgoznak ki szerepvállalási politikát, vagy annak végrehajtását és eredményeit nem teszik közzé, ezt egyértelműen és ésszerűen indokolniuk kell.

törölve

Indokolás

A jogszabályok kellő hatékonysága és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében valamennyi intézményi befektetőt és eszközkezelőt kötelezni kell arra, hogy alakítson ki egy szerepvállalási politikát és tegye átláthatóvá annak alkalmazását. Ez egy nagyon alapszintű igény, melyet valamennyi, stabil és jól szervezett üzleti tevékenységet folytató érdekelt fél könnyen teljesíthet.

Módosítás  50

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2007/36/EK irányelv

3 g cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az intézményi befektetők nyilvánosan tegyék közzé, hogy tőkebefektetési stratégiájuk (a befektetési stratégia) hogyan illeszkedik kötelezettségeik profiljához és időtartamához, továbbá hogyan járul hozzá eszközeik közép- és hosszú távú teljesítményéhez. Az első mondatban említett információkat legalább a vállalkozás honlapján elérhetővé kell tenni azok érvényességének teljes időtartamára.

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az intézményi befektetők nyilvánosan tegyék közzé, hogy tőkebefektetési stratégiájuk (a befektetési stratégia) hogyan illeszkedik kötelezettségeik profiljához és időtartamához, továbbá hogyan járul hozzá eszközeik közép- és hosszú távú teljesítményéhez. Az első mondatban említett információkat legalább az intézményi befektető honlapján, díjmentesen elérhetővé kell tenni azok érvényességének teljes időtartamára.

Módosítás  51

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2007/36/EK irányelv

3 g cikk – 2 bekezdés – e pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e) az elvárt portfólióforgalom vagy annak nagyságrendje, a forgalom kiszámítására alkalmazott módszer, valamint az, hogy van-e kialakított eljárás arra az esetre, ha az eszközkezelő a számított forgalmat túllépi;

e) adott esetben az elvárt portfólióforgalom vagy annak nagyságrendje, a forgalom kiszámítására alkalmazott módszer, valamint az, hogy van-e kialakított eljárás arra az esetre, ha az eszközkezelő ezt túllépi;

Módosítás  52

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2007/36/EK irányelv

3 g cikk – 2 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) Amennyiben – kivételes esetekben – az intézményi befektető nagyon sok eszközkezelőt vesz igénybe, az e cikkben foglalt adatközlési kötelezettségnek a megkövetelt információk pontos összegzésének közzétételével is eleget lehet tenni.

Módosítás  53

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2007/36/EK irányelv

3 g cikk – 2 b bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2b) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy kivételes esetekben az intézményi befektető számára lehetővé teszik, hogy – amennyiben azt az illetékes hatóság jóváhagyja – dönthessen úgy, hogy az e cikk értelmében közzéteendő információk bizonyos részét nem teszi közzé, amennyiben az adott információ küszöbön álló fejleményekre vagy tárgyalás alatt álló kérdésekre vonatkozik, és az információ közzététele súlyosan sértené az adott intézményi befektető vagy valamely eszközkezelő üzleti helyzetét.

Módosítás  54

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2007/36/EK irányelv

3 g cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ha az eszközkezelővel kötött megállapodás nem tartalmaz egyet vagy többet az a)–f) pontban említett elemek közül, akkor az intézményi befektetőnek ezt egyértelműen és ésszerűen indokolnia kell.

törölve

Indokolás

Minden intézményi befektetőnek és eszközkezelőnek közzé kell tennie befektetési stratégiájának ezeket a szempontjait. Ha az egyes cégekre bízzák annak eldöntését, hogy eleget tesznek-e a követelménynek, vagy megmagyarázzák, miért döntöttek úgy, hogy nem teszik közzé befektetési stratégiájuk bizonyos szempontjait, az csökkenti e cikk hatékonyságát, és torzítja a versenyfeltételeket a különböző eszközkezelők és intézményi befektetők között.

Módosítás  55

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2007/36/EK irányelv

3 h cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az eszközkezelők azon intézményi befektetőket, amelyekkel a 3g. cikk (2) bekezdésében említett megállapodást kötöttek, félévente tájékoztassák arról, hogy befektetési stratégiájuk és annak végrehajtása milyen módon felel meg a megállapodásnak, továbbá hogyan járul hozzá az intézményi befektető eszközeinek közép- és hosszú távú teljesítményéhez.

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az eszközkezelők – a (2) és (2a) bekezdésben meghatározottak szerint tájékoztatást nyújtsanak arról, hogy befektetési stratégiájuk és annak végrehajtása milyen módon felel meg a 3g. cikk (2) bekezdésében említett megállapodásnak.

Indokolás

A cikk módosításainak célja az átláthatóság növelése. A nyilvánosság számára lehetővé kell tenni, hogy nyomon követhesse, hogyan teljesítik az eszközkezelők a befektetőktől kapott megbízásaikat (3g. cikk). Ugyanakkor az érzékeny, és a részvényesi szerepvállalás hosszú távú aspektusainak értékeléséhez a nyilvánosság számára nem szükséges információkat csak a befektetők számára szabad közzétenni. Az ilyen közzététel különösen hasznos nagy eszközkezelők és kis intézményi befektetők egyenlőtlen helyzete esetén.

Módosítás  56

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2007/36/EK irányelv

3 h cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az eszközkezelők félévente tájékoztassák az intézményi befektetőket az alábbiakról:

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az eszközkezelők évente tájékoztassák a nyilvánosságot az alábbiakról:

Módosítás  57

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2007/36/EK irányelv

3 h cikk – 2 bekezdés – b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) a portfólió összeállításának módja, valamint az előző időszakban a portfólióban történt lényeges változások indokolása;

törölve

Módosítás  58

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2007/36/EK irányelv

3 h cikk – 2 bekezdés – d pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) a portfólióforgalom költségei;

törölve

Módosítás  59

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2007/36/EK irányelv

3 h cikk – 2 bekezdés – e pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e) az eszközkezelő értékpapír-kölcsönzési politikája és annak végrehajtása;

törölve

Módosítás  60

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2007/36/EK irányelv

3 h cikk – 2 bekezdés – g a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ga) általános szinten hogyan járul hozzá a befektetési stratégia és annak végrehajtása az intézményi befektető eszközeinek közép- és hosszú távú teljesítményéhez.

Módosítás  61

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2007/36/EK irányelv

3 h cikk – 2 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) A tagállamok biztosítják, hogy az eszközkezelők azon intézményi befektetőket, amelyekkel a 3g. cikk (2) bekezdésében említett megállapodást kötöttek, évente tájékoztatssák a következőkről:

 

a) a portfólió összeállításának módja, valamint az előző időszakban a portfólióban történt lényeges változások indokolása;

 

b) a portfólióforgalom költségei;

 

c) az eszközkezelő értékpapír-kölcsönzési politikája és annak végrehajtása.

Módosítás  62

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2007/36/EK irányelv

3 h cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A (2) bekezdés szerinti információkat díjmentesen kell átadni, továbbá ha az eszközkezelő az eszközöket nem egyedi ügyfelenként kezeli, akkor azokat kérésre más befektetőknek is át kell adni.

(3) A (2) bekezdés szerint közzétett információkat legalább az eszközkezelő honlapján díjmentesen elérhetővé kell tenni. A (2a) bekezdés szerint közzétett információkat díjmentesen kell átadni, továbbá ha az eszközkezelő az eszközöket nem egyedi ügyfelenként kezeli, akkor azokat kérésre más befektetőknek is át kell adni.

Módosítás  63

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2007/36/EK irányelv

3 h cikk – 3 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a) Amennyiben egy eszközkezelőt más uniós jogi aktusok befektetésre vonatkozó információ nyilvánosságra hozatalára köteleznek, a jelen cikk nem vonatkozik arra az információra, amelyről az ilyen jogi aktusok már rendelkeznek.

Módosítás  64

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2007/36/EK irányelv

3 h cikk – 3 b bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3b) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy kivételes esetekben az eszközkezelő számára lehetővé teszik, hogy – amennyiben azt az illetékes hatóság jóváhagyja – dönthessen úgy, hogy az e cikk értelmében közzéteendő információk bizonyos részét nem teszi közzé, amennyiben az adott információ küszöbön álló fejleményekre vagy tárgyalás alatt álló kérdésekre vonatkozik, és az információ közzététele súlyosan sértené az adott eszközkezelő vagy valamely intézményi befektető üzleti helyzetét.

Módosítás  65

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2007/36/EK irányelv

3 i cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a részvényesi képviseleti tanácsadók megfelelő intézkedések elfogadásával és végrehajtásával garantálják, hogy a rendelkezésükre álló valamennyi információ beható elemzése alapján szavazási ajánlásaik pontosak és megbízhatóak.

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a részvényesi képviseleti tanácsadók megfelelő intézkedések elfogadásával és végrehajtásával garantálják, hogy szavazási ajánlásaik pontosak és megbízhatóak, a rendelkezésükre álló valamennyi információ beható elemzésén alapulnak, kizárólag ügyfeleik érdekét képviselik, és azokat a szavazás előtt kellő időben rendelkezésre bocsátják.

Indokolás

A képviseleti tanácsadókkal kapcsolatos legfőbb probléma, hogy közülük néhányan időnként több különböző érdekeltnek is dolgoznak egy időben. Ez nem ésszerű. Ezért hangsúlyozni kell, hogy a képviseleti tanácsadók munkája – amennyiben szavazási ajánlásokat készítenek intézményi befektetőknek vagy eszközkezelőknek – kizárólag ezen ügyfelek érdekeinek képviseletére irányulhat.

Módosítás  66

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2007/36/EK irányelv

3 i cikk – 2 bekezdés – a a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa) meg kell-e felelniük valamilyen magatartási kódexnek vagy bármely más hasonló megállapodásnak, és amennyiben igen, melyek ezek és hol található ezekre vonatkozó információ;

Indokolás

Ebben az összefüggésben rendkívül lényeges, hogy alkalmaznak-e magatartási kódexet.

Módosítás  67

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2007/36/EK irányelv

3 i cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba) a potenciális vagy tényleges összeférhetetlenségek felismerése, valamint elkerülése céljából alkalmazott szervezeti intézkedéseket;

Módosítás  68

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2007/36/EK irányelv

3 i cikk – 2 bekezdés – d pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) folytatnak-e párbeszédet a szavazási ajánlásaik tárgyát képező vállalkozásokkal, és ha igen, annak mértékét és jellegét;

d) tartanak-e kapcsolatot a szavazási ajánlásaik tárgyát képező vállalkozásokkal, és ha igen, a kapcsolattartás mértékét és jellegét;

Módosítás  69

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2007/36/EK irányelv

3 i cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A felsorolt információkat honlapjukon kell közzétenniük, és a közzététel napját követően legalább három évig elérhetővé kell tenniük.

A felsorolt információkat honlapjukon kell közzétenniük, és a közzététel napját követően legalább öt évig – díjmentesen – elérhetővé kell tenniük.

 

Módosítás  70

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2007/36/EK irányelv

3 i cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a részvényesi képviseleti tanácsadók azonosítsák az olyan tényleges vagy potenciális összeférhetetlenséget vagy üzleti kapcsolatot, amely a szavazási ajánlások elkészítését befolyásolhatja, továbbá ügyfeleiket és az érintett vállalkozást haladéktalanul tájékoztassák az ilyen összeférhetetlenségről vagy üzleti kapcsolatról, valamint az összeférhetetlenség mérséklése érdekében tett intézkedésekről.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a részvényesi képviseleti tanácsadók azonosítsák az olyan tényleges vagy potenciális összeférhetetlenséget vagy üzleti kapcsolatot, amely a szavazási ajánlások elkészítését befolyásolhatja, továbbá ügyfeleiket haladéktalanul tájékoztassák az ilyen összeférhetetlenségről vagy üzleti kapcsolatról, valamint a tényleges vagy potenciális összeférhetetlenség megszüntetése vagy mérséklése érdekében tett intézkedésekről.

Indokolás

Lásd az (1) bekezdés módosításának indokolását. Szavazási ajánlások elkészítésénél a képviseleti tanácsadók kizárólag ügyfeleik érdekében dolgozhatnak. A képviseleti tanácsadók gyakran párbeszédet folytatnak a vállalatokkal, azonban semmiféle kötelezettséggel nem tartozhatnak feléjük.

Módosítás  71

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2007/36/EK irányelv

9 a cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a részvényesek a javadalmazási politikával kapcsolatos szavazati joggal rendelkezzenek az igazgatók tekintetében. A vállalkozások az igazgatók részére csak a részvényesek által jóváhagyott javadalmazási politika alapján fizethetnek ki javadalmazást. E politikát legalább háromévente a részvényesek elé kell terjeszteni jóváhagyás céljából.

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a részvényesek a javadalmazási politikával kapcsolatos szavazati joggal rendelkezzenek a közgyűlésen az igazgatók tekintetében. A vállalkozások az igazgatók részére csak a részvényesek által jóváhagyott javadalmazási politika alapján fizethetnek ki javadalmazást. E politikát javasolt változás esetében, illetve amennyiben nem javasolják megváltoztatását, legalább háromévente a részvényesek elé kell terjeszteni jóváhagyás céljából.

Módosítás  72

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2007/36/EK irányelv

9 a cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Az olyan esetekben, ahol korábban nem alkalmaztak javadalmazási politikát és a részvényesek elutasították a hozzájuk benyújtott erre vonatkozó tervezetet, a vállalat a tervezet átdolgozásának ideje alatt – a tervezet elfogadását megelőzően, egy évnél nem hosszabb időtartamig – a meglévő gyakorlatoknak megfelelő javadalmazást fizethet az igazgatóknak. Az olyan esetekben, ahol van javadalmazási politika és a részvényesek elutasították az első albekezdésnek megfelelően hozzájuk benyújtott erre vonatkozó tervezetet, a vállalat a tervezet átdolgozásának ideje alatt – a tervezet elfogadását megelőzően, egy évnél nem hosszabb időtartamig – a meglévő politikának megfelelő javadalmazást fizethet az igazgatóknak.

Indokolás

Az egyértelműség kedvéért tisztázni kell, mi történik, ha a politikára vonatkozó tervezetet elutasítják a részvényesek.

Módosítás  73

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2007/36/EK irányelv

9 a cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A vállalkozások új igazgatósági tag felvételekor akkor dönthetnek úgy, hogy az adott igazgatónak a jóváhagyott politika keretein kívül fizetnek javadalmazást, ha az adott igazgató javadalmazási csomagját a részvényesek a (3) bekezdésben említett témákra vonatkozó információk alapján előzetesen jóváhagyták. A javadalmazás a részvényesek jóváhagyásának függvényében ideiglenesen kifizethető.

A vállalkozások – kivételes esetekben – új igazgatók felvételekor dönthetnek úgy, hogy az adott igazgatónak a jóváhagyott javadalmazási politika keretein kívül fizetnek javadalmazást. A javadalmazás a részvényesek által a következő közgyűlésen történő jóváhagyásának függvényében ideiglenesen kifizethető. Az eltérés alkalmazásának lehetőségével azonban egy elfogadott politika alkalmazása során mindössze egyetlen alkalommal lehet élni.

Indokolás

Ahhoz, hogy egy javadalmazási politikákat alkalmazó rendszer racionális és ésszerű legyen, e politikákat nem lehet túl gyakran vagy túl könnyen félretenni. Ezért a politika alóli mentesség csak akkor fogadható el, ha az a javadalmazás maximális összegeit érinti, és kivételes helyzetről van szó – például ha a vállalat vezetői válságban van. Amennyiben a vállalat egyszer már megkerült egy politikát és ezt még egyszer meg akarja tenni, ésszerű, hogy egy felülvizsgált politikára vonatkozó javaslatot nyújtson be a részvényeseknek.

Módosítás  74

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2007/36/EK irányelv

9 a cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A javadalmazási politika ismerteti, hogyan járul hozzá a vállalkozás hosszú távú érdekeihez és fenntarthatóságához. Egyértelmű kritériumokat kell tartalmaznia a javadalmazás rögzített és változó összetevőinek megállapítására vonatkozóan, beleértve a juttatás valamennyi formáját.

A javadalmazási politika ismerteti, hogyan járul hozzá a vállalkozás stratégiájához, hosszú távú érdekeihez és fenntarthatóságához. A javadalmazási politikának egyértelmű és átfogó rendelkezéseket kell tartalmaznia a javadalmazás valamennyi rögzített és változó összetevőjének megállapítására vonatkozóan.

Módosítás  75

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2007/36/EK irányelv

9 a cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A politika feltünteti a teljes javadalmazás adható legmagasabb összegét, valamint a javadalmazás különböző rögzített és változó összetevőinek megfelelő, relatív arányát. Az igazgatók átlagos javadalmazása és a vállalkozás nem igazgató teljes munkaidős munkavállalóinak átlagos javadalmazása közötti arány, valamint annak indokolása révén, hogy ez az arány miért tekinthető megfelelőnek, a javadalmazási politikának be kell mutatnia, hogy az igazgatók javadalmazásának kialakítása során hogyan került figyelembevételre a vállalkozás munkavállalóinak fizetése és foglalkoztatási feltételeik. Kivételes esetekben el lehet tekinteni az említett arány megadásától. Ez esetben a politikának magyarázatot kell szolgáltatnia arra, miért nincs feltüntetve az arány, valamint be kell mutatnia, milyen azonos hatású intézkedésekre került sor.

A politika feltünteti legalább a teljes javadalmazás legmagasabb alkalmazható szintjét, valamint a javadalmazás különböző rögzített és változó összetevőinek megfelelő, relatív arányát. A javadalmazási politikának be kell mutatnia, hogy a politika kialakítása során hogyan került figyelembevételre a vállalkozás munkavállalóinak fizetése és foglalkoztatási feltételeik. Ezzel összefüggésben a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a javadalmazási politika mutassa be az igazgatók javadalmazásának átlagos éves százalékos változása és a vállalkozás nem igazgató teljes munkaidős munkavállalói javadalmazásának átlagos éves százalékos változása közötti várható arányt, valamint annak indokolását, hogy ez az arány miért tekinthető megfelelőnek. A tagállamok ezenkívül rendelkezhetnek arról, hogy a javadalmazási politikának be kell mutatnia az igazgatók átlagos javadalmazása és a vállalkozás nem igazgató teljes munkaidős munkavállalói átlagos javadalmazása közötti arányt, valamint annak indokolását, hogy ez az arány miért tekinthető megfelelőnek. Az arányok kiszámításánál a részmunkaidős munkavállalók javadalmazását teljes munkaidős egyenértékben kell számítani. A tagállamok ezenkívül felső korlátot is megállapíthatnak az igazgatók átlagos javadalmazása és a teljes munkaidős munkavállalók átlagos javadalmazása közötti arányra vonatkozóan.

Módosítás  76

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2007/36/EK irányelv

9 a cikk – 3 bekezdés – 4 a albekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A politika pontosítja a vállalatnak az igazgatók javadalmazására irányuló döntéshozatali eljárásait, ideértve adott esetben a javadalmazási bizottság szerepét és működését is.

Indokolás

A részvényesek meglehetősen gyakran nehezen tudják követni és átlátni a javadalmazással kapcsolatos döntéshozatali eljárásokat. Egyértelműbbé és átláthatóbbá kellene ezt tenni.

Módosítás  77

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2007/36/EK irányelv

9 a cikk – 3 bekezdés – 5 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Bemutatja a javadalmazási politika meghatározásához vezető döntéshozatali eljárást. A javadalmazási politika módosítása esetén tartalmazza valamennyi lényeges módosítás magyarázatát, valamint annak bemutatását, hogy milyen módon veszi figyelembe a részvényeseknek a javadalmazási politikáról és jelentésről az előző években alkotott véleményét.

Bemutatja a javadalmazási politika meghatározásához vezető konkrét döntéshozatali eljárást. A javadalmazási politika módosítása esetén tartalmazza valamennyi lényeges módosítás magyarázatát, valamint annak bemutatását, hogy milyen módon veszi figyelembe a részvényeseknek a javadalmazási politikáról és jelentésről az előző években leadott szavazatát, illetve alkotott véleményét.

Módosítás  78

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2007/36/EK irányelv

9 b cikk – 1 bekezdés – b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) az igazgatók javadalmazásának relatív változását az előző három pénzügyi évben, annak a vállalkozás értékének alakulásához, valamint ahhoz való viszonyát, ahogyan a vállalkozás nem igazgató teljes munkaidős munkavállalóinak átlagos javadalmazása változott;

b) az igazgatók javadalmazásának relatív változását az előző három pénzügyi évben, annak a vállalkozás értékének és általános teljesítményének alakulásához, valamint ahhoz való viszonyát, ahogyan a vállalkozás nem igazgató munkavállalóinak átlagos teljes munkaidős javadalmazása változott, ahol teljes munkaidős egyenértékben számítva figyelembe vették a részmunkaidős munkavállalók javadalmazását is;

Indokolás

Nemcsak az érték alakulása fontos e tekintetben, hanem a teljesítmény egyéb aspektusai is. Ezenkívül néhány vállalatnál a részmunkaidős munkavállalók a munkaerő jelentős részét teszik ki. Ezért az információk pontossága végett ezen munkavállalók javadalmazását is figyelembe kell venni teljes munkaidős egyenértékben számítva.

Módosítás  79

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2007/36/EK irányelv

9 b cikk – 1 bekezdés – c pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) a társaság igazgatói által az azonos csoporthoz tartozó vállalkozásoktól kapott minden javadalmazást;

c) a társaság igazgatói által az azonos csoporthoz tartozó vállalkozásoktól kapott vagy még esedékes minden javadalmazást;

Módosítás  80

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2007/36/EK irányelv

9 b cikk – 1 bekezdés – d pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) a juttatott vagy felkínált részvények és részvényopciók számát, a joggyakorlás fő feltételeit, beleértve a lehívás árfolyamát és napját, valamint ezek változásait;

d) a juttatott részvények és részvényopciók számát, a joggyakorlás fő feltételeit, beleértve a lehívás árfolyamát és napját, valamint ezek változásait;

Módosítás  81

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2007/36/EK irányelv

9 b cikk – 1 bekezdés – f pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

f) tájékoztatást az igazgatók javadalmazásának kialakítási módjáról, ezen belül a javadalmazási bizottság szerepéről.

f) tájékoztatást az igazgatók javadalmazásának kialakítási módjáról, ezen belül – adott esetben – a javadalmazási bizottság szerepéről.

Módosítás  82

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2007/36/EK irányelv

9 b cikk – 1 bekezdés – f a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

fa) azokban a tagállamokban, amelyek rendelkeznek az igazgatók átlagos javadalmazása és a teljes munkaidős munkavállalók átlagos javadalmazása közötti arányra vonatkozóan, tájékoztatást a jelenlegi arányról és arról, hogyan alakult az arány az elmúlt három pénzügyi év során.

Módosítás  83

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2007/36/EK irányelv

9 b cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a természetes személyeknek a magánélet tiszteletben tartásához való joga az igazgatók személyes adatainak kezelése során a 95/46/EK irányelv szerinti védelemben részesül.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az egyes igazgatók javadalmazására vonatkozó információk közzététele kizárólag a részvényesi jogok gyakorlásának elősegítése és az átláthatóság és az igazgatói teljesítmény elszámoltathatósága érdekében történjen. Az egészséggel és a 95/46/EK irányelv 8. cikkében említett egyéb kategóriákkal kapcsolatos érzékeny személyes adatok nem tehetők közzé. A vállalatoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk a személyes adatokhoz való nyilvános hozzáférés korlátozására, amikor – a nyilvánosságra hozatalt követő pár éven belül – ezeknek az adatoknak már nincs kulcsfontosságú jelentőségük a részvényesi jogok gyakorlásának megkönnyítése szempontjából.

Indokolás

A módosítás célja annak további pontosítása, hogy ésszerűen milyen következményekkel járhat a 95/46 irányelv. A személyes adatokhoz való nyilvános hozzáférés korlátozása nem az ilyen jellegű adatok törlését jelenti, hanem például a vállalat honlapján lévő közvetlen hivatkozások eltávolítását.

Módosítás  84

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2007/36/EK irányelv

9 b cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a részvényesek az előző pénzügyi évről szóló javadalmazási jelentéssel kapcsolatos szavazati joggal rendelkezzenek az éves közgyűlésen. Ha a részvényesek a javadalmazási jelentés ellen szavaznak, akkor vállalkozásnak a következő javadalmazási jelentésben ismertetnie kell, hogy a részvényesek szavazatát figyelembe vették-e, és ha igen, hogyan.

(3) A tagállamok biztosíthatják, hogy a részvényesek az előző pénzügyi évről szóló javadalmazási jelentéssel kapcsolatos szavazati joggal rendelkezzenek az éves közgyűlésen. Ha a részvényesek a javadalmazási jelentés ellen szavaznak, akkor közvetlenül a szavazás után nyílt eszmecserét kell folytatni, melynek során a részvényesek kifejthetik az elutasítás okait. A vállalkozásnak a következő javadalmazási jelentésben ismertetnie kell, milyen módon vette figyelembe a részvényesek szavazatát és nyilatkozatait.

Indokolás

A részvényesek elutasító szavazatát mindig komolyan kell vennie a vállalatnak. A passzivitás nem fogadható el. A vállalatnak aktívan kell dolgoznia azért, hogy megértse, mit tartanak rossznak a részvényesek, és megtegye a szükséges javításokat.

Módosítás  85

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2007/36/EK irányelv

9 b cikk – 3 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a) Az e cikk és a 9a. cikk javadalmazásra vonatkozó rendelkezései nem érintik a munkavállalói bérek szabályozására szolgáló tagállami rendszereket, illetve – adott esetben – a munkavállalók irányítótestületi képviseletére vonatkozó tagállami rendelkezéseket.

Indokolás

Egyértelművé kell tenni, hogy különbség van az igazgatók javadalmazásának megállapítására szolgáló eljárások és a munkavállalói bérek alakítására szolgáló rendszerek között. A jelen irányelv nem befolyásolhatja az utóbbi rendszereket. Az irányelv továbbá nem befolyásolhatja a munkavállalók irányítótestületi képviseletére vonatkozó, számos tagállamban létező szabályokat sem.

Módosítás  86

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2007/36/EK irányelv

9 c cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy ha a kapcsolt felekkel folytatott ügylet értéke meghaladja a társaságok eszközértékének 1 %-át, akkor a társaságok az ügyletet annak végrehajtásakor nyilvánosan jelentsék be, független harmadik fél által készített jelentést csatolva, amely értékeli, hogy az ügyletre piaci feltételek mellett került-e sor, valamint megerősíti, hogy az ügylet a részvényesek – ideértve kisebbségi részvényeseket is – szempontjából méltányos és indokolt. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kapcsolt féllel fennálló viszony jellegére vonatkozó információkat, a kapcsolt fél nevét, az ügylet összegét, valamint az ügylet értékeléséhez szükséges egyéb információkat.

(1) A tagállamok biztosítják, hogy ha a kapcsolt felekkel folytatott ügylet értéke meghaladja a társaságok eszközértékének 1 %-át, akkor a társaságok az ügyletet legkésőbb annak végrehajtásakor nyilvánosan jelentsék be. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kapcsolt féllel fennálló viszony jellegére vonatkozó információkat, a kapcsolt fél nevét, az ügylet összegét, valamint az ügylet értékeléséhez szükséges egyéb információkat.

Módosítás  87

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2007/36/EK irányelv

9 c cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy azonosított kapcsolt féllel a mentesítés megadásától számított legfeljebb 12 hónapos időszakban folytatott, pontosan meghatározott ismétlődő ügylettípusok esetében a vállalkozások kérhetik részvényeseiktől az első albekezdés szerinti, független harmadik fél által készített jelentés csatolására irányuló kötelezettség alóli mentesítésüket. Abban az esetben, ha a kapcsolt felekkel folytatott ügylet részvényest érint, az érintett részvényes nem szavazhat az előzetes mentesítésről.

A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy a vállalkozások kérhetik részvényeseiktől, hogy azonosított kapcsolt féllel a mentesítés megadásától számított legfeljebb 12 hónapos időszakban folytatott, pontosan meghatározott ismétlődő ügylettípusok esetében mentesítsék őket az első albekezdés szerinti közzétételi követelmény alól. Abban az esetben, ha a kapcsolt felekkel folytatott ügylet részvényest érint, az érintett részvényes nem szavazhat az előzetes mentesítésről. Az előzetes mentesítés időszakának lejártakor a vállalkozásnak nyilvánosan be kell jelentenie – az első albekezdésben foglaltakkal azonos információtartalommal – a mentesítés keretében végrehajtott valamennyi tranzakciót.

Indokolás

A kapcsolt felekkel folytatott szokásos ügyletek egyszerűsítésének lehetőségét az összes tagállamban, valamennyi vállalat számára elérhetővé kell tenni.

Módosítás  88

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2007/36/EK irányelv

9 c cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A tagállamok biztosítják, hogy ha a kapcsolt felekkel folytatott ügylet értéke meghaladja a társaság eszközértékének 5 %-át, vagy egy ügylet jelentős hatást gyakorolhat az eredményükre vagy forgalmukra, akkor az ilyen ügyletet közgyűlés keretében részvényesi szavazásra bocsássák. Abban az esetben, ha a kapcsolt felekkel folytatott ügylet részvényest érint, az érintett részvényes nem szavazhat. A vállalkozás az ügyletet csak akkor hajthatja végre, ha azt a részvényesek jóváhagyták. A vállalkozás azonban a részvényesi jóváhagyás feltételével végrehajthatja az ügyletet.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy ha a kapcsolt felekkel folytatott, nem a rendes üzletmenet keretében normál feltételek mellett kötött ügylet értéke meghaladja a vállalkozás eszközei értékének 5 %-át, akkor az ilyen ügyletet közgyűlés keretében részvényesi szavazásra kell bocsátani. Abban az esetben, ha a kapcsolt felekkel folytatott ügylet részvényest érint, az érintett részvényes nem szavazhat. A vállalkozás az ügyletet csak akkor hajthatja végre, ha azt a részvényesek jóváhagyták. A vállalkozás azonban a részvényesi jóváhagyás feltételével végrehajthatja az ügyletet.

Indokolás

Noha elméletben ésszerű ez az általános rendelkezés, gyakorlati megvalósítása rendkívül nehézkes lenne. A velejáró bizonytalanságot nem ellensúlyoznák a kitétel beépítésével járó előnyök.

Módosítás  89

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2007/36/EK irányelv

9 c cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy azonosított kapcsolt féllel az előzetes jóváhagyástól számított legfeljebb 12 hónapos időszakban folytatott, pontosan meghatározott ismétlődő ügylettípusok esetében a vállalkozások kérhetik részvényeseiktől az első albekezdés szerinti ügyletek előzetes jóváhagyását. Abban az esetben, ha a kapcsolt felekkel folytatott ügylet részvényest érint, az érintett részvényes nem szavazhat az előzetes jóváhagyásról.

A tagállamok úgy rendelkeznek, hogy azonosított kapcsolt féllel az előzetes jóváhagyástól számított legfeljebb 12 hónapos időszakban folytatott, pontosan meghatározott ismétlődő ügylettípusok esetében a vállalkozások kérhetik részvényeseiktől az első albekezdés szerinti ügyletek előzetes jóváhagyását. Abban az esetben, ha a kapcsolt felekkel folytatott ügylet részvényest érint, az érintett részvényes nem szavazhat az előzetes jóváhagyásról.

Indokolás

Ez esetben is az összes tagállamban, valamennyi vállalat számára elérhetővé kell tenni a kapcsolt felekkel folytatott szokásos ügyletek egyszerűsítésének lehetőségét.

Módosítás  90

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont

2007/36/EK irányelv

II A fejezet – cím

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

IIA. FEJEZET

IIA. FEJEZET

végrehajtási aktusok és szankciók

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK, végrehajtási aktusok és szankciók

Módosítás  91

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont

2007/36/EK irányelv

-14 a cikk (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

-14a. cikk

 

A felhatalmazáson alapuló hatáskörök gyakorlása

 

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

 

(2) A Bizottságnak a 3a. cikk (5) bekezdésében, a 3b. cikk (5) bekezdésében és a 3c. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól, ...-tól/-től* kezdődő hatállyal.

 

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3a. cikk (5) bekezdésében, a 3b. cikk (5) bekezdésében és a 3c. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy az abban megállapított későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

 

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

 

(5) A 3a. cikk (5) bekezdése, a 3b. cikk (5) bekezdése és a 3c. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő három hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam három hónappal meghosszabbodik.

 

_________________

 

* HL: Kérjük, illesszék be ezen irányelv hatálybalépésének időpontját.

Módosítás  92

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – -1 bekezdés (új)

2013/34/EU irányelv

18 a cikk (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

 

„18a. cikk

 

A nagyvállalatokra vonatkozó további közzétételi követelmény

 

A pénzügyi kimutatások megjegyzéseiben a nagyvállalatok ezen irányelv 16., 17. és 18. cikkében és bármely más rendelkezésében megkövetelt információkon túl nyilvánosságra hozzák a következő ügyekkel kapcsolatos információkat, azon tagállamok és harmadik országok szerinti bontásban, ahol leányvállalattal rendelkeznek:

 

a) név/nevek, a tevékenység jellege és földrajzi hely;

 

b) árbevétel;

 

c) az alkalmazottak száma teljes munkaidős egyenértékben kifejezve;

 

d) adózás előtti eredmény;

 

e) eredményt terhelő adó;

 

f) kapott állami támogatások;

 

 

 

(2) Azok a vállalkozások, amelyek munkavállalóinak létszáma összevont alapon a pénzügyi év során nem haladja meg az 500 főt, mérlegfordulónapjukon a mérlegfőösszegük nem haladja meg a 86 millió eurót, illetve a nettó árbevételük nem haladja meg a 100 millió eurót, mentesülnek az e cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség alól.

 

(3) Az e cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség nem vonatkozik azokra a tagállami törvények hatálya alá tartozó vállalkozásokra, amelyek anyavállalkozása egy tagállami törvény hatálya alá tartozik, és a rájuk vonatkozó információ szerepelt az anyavállalkozás által az e cikk (1) bekezdésének megfelelően közzétett információk között.

 

(4) Az (1) bekezdésben említett információt a 2006/43/EK irányelvnek megfelelően kell ellenőrizni*.

 

(5) A Bizottság általános értékelést végez az (1) bekezdésben említett információk nyilvánosságra hozatalának lehetséges negatív gazdasági következményeiről, beleértve a versenyképességre és befektetésre gyakorolt hatást is. A Bizottság legkésőbb 2016. július 1-ig benyújtja jelentését az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

 

Abban az esetben, ha a bizottsági jelentés jelentős negatív hatásokról számol be, a Bizottság mérlegeli, hogy megfelelő jogalkotási javaslatot nyújt be az (1) bekezdésben megállapított nyilvánosságra hozatali kötelezettségek módosítása érdekében és dönthet úgy, hogy elhalasztja e kötelezettségeket. A Bizottság évente felülvizsgálja, hogy szükséges-e meghosszabbítani ezt a halasztást.

 

__________________

 

* Az Európai Parlament és a Tanács 2006. május 17-i 2006/43/EK irányelve az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2006.6.9., 87. o.).”

Módosítás  93

Irányelvre irányuló javaslat

2 a cikk (új)

2004/109/EK irányelv

16 a cikk (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

2a. cikk

 

A 2004/109/EK irányelv módosításai

 

A 2004/109/EK irányelv a következőképpen módosul:

 

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

 

„16a.cikk

 

Additional disclosure for issuers

 

(1) A tagállamok előírják, hogy minden kibocsátó összevont alapon évente nyilvánosságra hozza az üzleti évre vonatkozó alábbi információkat, azon tagállamok és harmadik országok szerinti bontásban, ahol leányvállalattal rendelkezik:

 

a) név/nevek, a tevékenység jellege és földrajzi hely;

 

b) árbevétel;

 

c) az alkalmazottak száma teljes munkaidős egyenértékben kifejezve;

 

d) adózás előtti eredmény;

 

e) eredményt terhelő adó;

 

f) kapott állami támogatások;

 

(2) Az e cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség nem vonatkozik azokra a tagállami törvények hatálya alá tartozó kibocsátókra, amelyek anyavállalkozása egy tagállami törvény hatálya alá tartozik, és a rájuk vonatkozó információ szerepelt az anyavállalkozás által az e cikk (1) bekezdésének megfelelően közzétett információk között.

 

(3) Az (1) bekezdésben említett információkat a 2006/43/EK irányelvben foglaltakkal összhangban ellenőrizni kell, és – amennyiben lehetséges – az érintett kibocsátó éves pénzügyi kimutatásának vagy – adott esetben – konszolidált pénzügyi kimutatásának mellékleteként közzé kell tenni.

 

(4) A Bizottság általános értékelést végez az (1) bekezdésben említett információk nyilvánosságra hozatalának lehetséges negatív gazdasági következményeiről, beleértve a versenyképességre és befektetésre gyakorolt hatást is. A Bizottság legkésőbb 2016. július 1-ig benyújtja jelentését az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.”

 

Abban az esetben, ha a bizottsági jelentés jelentős negatív hatásokról számol be, a Bizottság mérlegeli, hogy megfelelő jogalkotási javaslatot nyújt be az (1) bekezdésben megállapított nyilvánosságra hozatali kötelezettségek módosítása érdekében és dönthet úgy, hogy elhalasztja e kötelezettségeket. A Bizottság évente felülvizsgálja, hogy szükséges-e meghosszabbítani ezt a halasztást.”

ELJÁRÁS

Cím

A 2007/36/EK irányelvnek a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzése, valamint a 2013/34/EU irányelvnek a vállalatirányítási nyilatkozat egyes elemei tekintetében történő módosítása

Hivatkozások

COM(2014)0213 – C7-0147/2014 – 2014/0121(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

16.4.2014

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

16.4.2014

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Olle Ludvigsson

22.7.2014

Vizsgálat a bizottságban

8.12.2014

26.1.2015

 

 

Az elfogadás dátuma

24.2.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

38

16

5

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Burkhard Balz, Hugues Bayet, Pervenche Berès, Udo Bullmann, Esther de Lange, Fabio De Masi, Anneliese Dodds, Markus Ferber, Jonás Fernández, Elisa Ferreira, Sven Giegold, Neena Gill, Sylvie Goulard, Roberto Gualtieri, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Cătălin Sorin Ivan, Petr Ježek, Othmar Karas, Georgios Kyrtsos, Philippe Lamberts, Werner Langen, Sander Loones, Bernd Lucke, Olle Ludvigsson, Ivana Maletić, Fulvio Martusciello, Costas Mavrides, Bernard Monot, Luděk Niedermayer, Patrick O’Flynn, Stanisław Ożóg, Dimitrios Papadimoulis, Dariusz Rosati, Alfred Sant, Molly Scott Cato, Peter Simon, Renato Soru, Theodor Dumitru Stolojan, Paul Tang, Sampo Terho, Ramon Tremosa i Balcells, Ernest Urtasun, Marco Valli, Tom Vandenkendelaere, Cora van Nieuwenhuizen, Miguel Viegas, Steven Woolfe, Pablo Zalba Bidegain, Marco Zanni, Sotirios Zarianopoulos

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Ashley Fox, Eva Kaili, Syed Kamall, Barbara Kappel, Thomas Mann, Siegfried Mureșan, Eva Paunova

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Gesine Meissner


ELJÁRÁS

Cím

A 2007/36/EK irányelvnek a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzése, valamint a 2013/34/EU irányelvnek a vállalatirányítási nyilatkozat egyes elemei tekintetében történő módosítása

Hivatkozások

COM(2014)0213 – C7-0147/2014 – 2014/0121(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

9.4.2014

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

16.4.2014

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

16.4.2014

IMCO

16.4.2014

LIBE

16.4.2014

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

IMCO

24.9.2014

LIBE

15.7.2014

 

 

Társbizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

12.3.2015

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Sergio Gaetano Cofferati

24.9.2014

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

11.11.2014

20.1.2015

24.2.2015

 

Az elfogadás dátuma

7.5.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

13

10

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Max Andersson, Joëlle Bergeron, Jean-Marie Cavada, Therese Comodini Cachia, Rosa Estaràs Ferragut, Laura Ferrara, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Dietmar Köster, António Marinho e Pinto, Evelyn Regner, Pavel Svoboda, József Szájer, Axel Voss, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Daniel Buda, Sergio Gaetano Cofferati, Pascal Durand, Angel Dzhambazki, Jytte Guteland, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Cecilia Wikström

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Marisa Matias, Morten Messerschmidt, Barbara Spinelli

Benyújtás dátuma

12.5.2015

Jogi nyilatkozat