Eljárás : 2014/2232(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0178/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0178/2015

Viták :

PV 07/09/2015 - 24
CRE 07/09/2015 - 24

Szavazatok :

PV 08/09/2015 - 5.8
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0288

JELENTÉS     
PDF 212kWORD 141k
3.6.2015
PE 549.160v03-00 A8-0178/2015

az emberi jogokról és a technológiáról: megfigyelési rendszerek és hálózati behatoló rendszerek hatása az emberi jogokra a harmadik országokban

(2014/2232(INI))

Külügyi Bizottság

Előadó: Marietje Schaake

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az emberi jogokról és a technológiáról: megfigyelési rendszerek és hálózati behatoló rendszerek hatása az emberi jogokra a harmadik országokban

(2014/2232(INI))

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, különösen annak 19. cikkére,

–       tekintettel a Tanács által 2012. június 25-én elfogadott, az emberi jogokról és a demokráciáról szóló európai uniós stratégiai keretre(1),

–       tekintettel az EU emberi jogi iránymutatásaira az online és offline véleménynyilvánítás szabadságáról, amelyet a Külügyek Tanácsa 2014. május 12-én fogadott el(2),

–       tekintettel a Bizottság által 2013 júniusában közzétett, az üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó ENSZ-alapelvek végrehajtásáról szóló ikt (információs és kommunikációs technológiák) ágazati útmutatóra,

–       tekintettel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) „Az internetes véleménynyilvánítás szabadsága” című, 2011. december 15-i jelentésére(3), továbbá az EBESZ médiaszabadsággal foglalkozó különmegbízottjának az EBESZ Állandó Tanácsához intézett, 2014. november 27-i rendszeres jelentésére(4),

–       tekintettel az ENSZ emberi jogoknak és alapvető szabadságoknak a terrorizmus elleni küzdelem vonatkozásában való előmozdításával és védelmével foglalkozó különleges előadójának 2014. szeptember 23-án benyújtott jelentésére (A/69/397)(5),

–       tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa Hivatalának „Magánélethez való jog a digitális érában” című, 2014. június 30-i jelentésére(6),

–       tekintettel az ENSZ a szólásszabadság és a véleménynyilvánítás jogával foglalkozó különleges előadójának a kommunikációk állami megfigyelésének a magánélethez, a szólásszabadsághoz és a véleménynyilvánításhoz fűződő emberi jogok gyakorlása vonatkozásában kifejtett hatásairól szóló, 2013. április 17-i jelentésére (A/HRC/23/40),

–       tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Jogi és Emberi Jogi Bizottságának „Tömeges megfigyelés” című, 2015. január 26-i jelentésére(7),

–       tekintettel az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatalának megfigyelési programjáról, a különféle uniós tagállamokban megfigyelést végző szervekről és az uniós polgárok alapvető jogaira, valamint a transzatlanti bel- és igazságügyi együttműködésre gyakorolt hatásukról szóló, 2014. március 12-i állásfoglalására(8),

–       tekintettel az ENSZ-főtitkár emberi jogokkal, multinacionális társaságokkal és egyéb üzleti vállalkozásokkal foglalkozó különmegbízottjának „Az üzleti szférára és az emberi jogokra irányadó elvek: az Egyesült Nemzetek Szervezete »Védeni, tiszteletben tartani és orvosolni« keretének végrehajtása” című, 2011. március 21-i jelentésére(9),

–       tekintettel az OECD multinacionális vállalatokra vonatkozó iránymutatásaira(10), valamint az OECD multinacionális vállalatokra vonatkozó iránymutatásairól szóló 2014. évi éves jelentésre(11),

–       tekintettel a Bejegyzett Nevek és Számok Internetszervezetének 2013. évi éves jelentésére(12),

–       tekintettel az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló, „Internetpolitika és internetirányítás: Európa szerepe az internetirányítás jövőjének alakításában” című 2014. február 12-i bizottsági közleményre(13),

–       tekintettel a NETmundial többszereplős konferencia 2014. április 24-én elfogadott nyilatkozatára(14),

–       tekintettel a 2014. szeptember 2–5-ig Isztambulban tartott kilencedik Internetirányítási Fórum elnökének összefoglalójára,

–       tekintettel a hatályos európai uniós korlátozó intézkedésekre, amelyek többek között távközlési eszközök, információs és kommunikációs technológiák (ikt), valamint nyomon követési eszközök embargójára vonatkoznak,

–       tekintettel a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló 428/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. április 16-i európai parlamenti és a tanácsi 599/2014/EU rendeletre(15),

–       tekintettel a kettős felhasználású termékekre vonatkozó export-ellenőrzési rendszer felülvizsgálatáról szóló, 2014. április 16-i európai parlamenti, tanácsi és bizottsági együttes nyilatkozatra(16),

–       tekintettel a hagyományos fegyverek, valamint a kettős felhasználású áruk és technológiák exportjának ellenőrzéséről szóló Wassenaari Megállapodás 2013. december 3–4. között, Bécsben megtartott 19. plenáris ülésének határozataira,

–       tekintettel „Az exportellenőrzési politikák felülvizsgálata: a biztonság és versenyképesség biztosítása változó világunkban” című, a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett, 2014. április24-i bizottsági közleményre(17),

–       tekintettel az exportellenőrzési politikák felülvizsgálatáról szóló, a 2014. november 21-i tanácsi következtetésekre,

–       tekintettel az uniós külpolitika digitális szabadságra vonatkozó stratégiájáról szóló, 2012. december 11-i állásfoglalására(18),

–       tekintettel „A sajtó és média szabadsága” című, 2013. június 13-i állásfoglalására(19),

–       tekintettel az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértésének sürgős eseteiről szóló állásfoglalásaira, ahol ezek digitális szabadságjogokkal kapcsolatos kérdéseket érintenek,

–       tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában 2015-ben képviselendő uniós prioritásokról szóló 2015. március 12-i állásfoglalására(20),

–       tekintettel az Internetirányítási Fórum megbízatásának megújításáról szóló 2015. február 11-i állásfoglalására(21),

–       tekintettel az egyesült államokbeli NSA megfigyelési programjáról, a különféle tagállamokban megfigyelést végző szervekről és az uniós polgárok alapvető jogaira gyakorolt hatásukról szóló, 2014. március 12-i állásfoglalására(22),

–       tekintettel „Az emberi jogok és a demokrácia helyzete a világban” című 2013. évi éves jelentésről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló állásfoglalására(23),

–       tekintettel Edward Snowdennek a LIBE bizottsághoz intézett 2014 márciusi írásbeli nyilatkozatára(24),

–       tekintettel az emberi jogok európai egyezményére és az EU-nak az egyezményhez való csatlakozásáról jelenleg folyó tárgyalásokra,

–       tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

–       tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–       tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0178/2015),

A.     mivel a technológiai fejlődés és a nyílt internethez való hozzáférés egyre fontosabb az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának elősegítése és biztosítása szempontjából, és pozitív hatást gyakorol, világszerte szélesítve a szólásszabadság, az információhoz való hozzáférés, a magánélethez való jog és a gyülekezési és egyesülési szabadság hatókörét;

B.     mivel a technológiai rendszereket emberi jogi jogsértések eszközéül használják fel a cenzúra, a megfigyelés, az eszközökhöz való jogosulatlan hozzáférés, a zavarás, az adatszerzés, az információk és az egyének felkutatása és nyomon követése révén;

C.     mivel mindezt az emberi jogokat megsértő állami és magánszereplők, köztük kormányok és bűnüldöző szervek, továbbá bűnszervezetek és terrorista hálózatok művelik;

D.     mivel az ikt-k tervezésének és használatának kontextusa nagymértékben meghatározza az emberi jogokat sértő vagy előmozdító hatásukat; mivel az információs technológia, különösen a szoftver, ritkán egyszeri felhasználású, és rendszerint kettős felhasználású, ami az emberi jogok megsértésére vonatkozó potenciálját illeti, emellett a szoftver beszédforma is;

E.     mivel az ikt-k számos országban, különösen a tekintélyelvű rendszerekben kulcsfontosságú eszközök a társadalmi mozgalmak és tiltakozások szervezésének elősegítésében;

F.     mivel azon kontextus, amelyben a technológiákat alkalmazzák, emberei jogokra gyakorolt hatásainak értékelését a technológiák felhasználásának szabályozását célzó nemzeti és regionális jogi keret ereje és a politikai és bírói intézményeknek a szóban forgó felhasználás felügyeletére való képessége határozza meg;

G.     mivel digitális területen a magánszereplők egyre jelentősebb szerepet játszanak minden társadalmi tevékenységben, ugyanakkor még mindig nincsenek olyan biztosítékok, amelyek megakadályoznák őket az alapvető jogok és szabadságok túlzott korlátozásában; mivel ennek eredményeként a magánszereplők aktívabb szerepet játszanak a tartalom törvényességének értékelésében és olyan kiberbiztonsági rendszerek és megfigyelő rendszerek fejlesztésében, amelyek az egész világon kedvezőtlenül befolyásolhatják az emberi jogok érvényesülését;

H.     mivel az internet forradalmi változást jelent az adatok, az információ, valamint mindenfajta ismeret cseréjére szolgáló lehetőségek tekintetében;

I.      mivel a titkosítás fontos módszer, amely segíti a kommunikáció és az annak eszközeit használó emberek biztosítását;

J.      mivel az internetirányítás többszereplős döntéshozatali modellen alapul, egy olyan folyamaton, amely biztosítja valamennyi érdekelt fél, kormány, civil társadalom, műszaki és tudományos közösség, magánszektor és felhasználó érdemi, inkluzív és elszámoltatható részvételét;

K.     mivel a hírszerző ügynökségek módszeresen gyengítik a titkosítási protokollokat és termékeket, hogy hozzáférhessenek a titkosított kommunikációkhoz és adatokhoz; mivel az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynöksége (NSA) nagyszámú úgynevezett „nulladik napi exploitot”, azaz olyan informatikai biztonsági sérülékenységeket gyűjtött össze, amely a nyilvánosság vagy a termék eladója számára még nem ismert; mivel ezek a tevékenységek aláássák az informatikai biztonság javítására irányuló globális erőfeszítéseket;

L.     mivel az EU-ban székhellyel rendelkező hírszerző ügynökségek az emberi jogokat sértő tevékenységeket folytatnak;

M.    mivel a gyors technológiai fejlődés tükrében a bírói és demokratikus felügyelet és biztosítékok jelentősen alulfejlettek;

N.     mivel az ikt-kat bevonó (kiber)biztonsági és a terrorizmus elleni intézkedések vagy az internet ellenőrzése jelentős mértékű romboló hatással lehetnek az egész világon az emberi jogokra és az egyéni szabadságjogokra, többek között a külföldön tartózkodó vagy külföldre utazó uniós polgárok emberi jogaira és egyéni szabadságjogaira is, különösen akkor, ha hiányzik a szükségszerűségen, az arányosságon és a demokratikus és igazságügyi felügyeleten alapuló jogalap;

O.     mivel az internet szűrők és a kommunikáció megfigyelése aláássák az emberjog-védők azon képességét, hogy kihasználják az internetben rejlő előnyöket és érzékeny információkat közöljenek, továbbá sértik az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának számos cikkét, amelyek minden személy számára biztosítják a magánélethez való jogot és a véleménynyilvánítás szabadságát;

P.     mivel a digitális biztonság és a digitális szabadság alapvető fontosságú, és nem helyettesíthetik egymást, hanem egymást kell erősíteniük;

Q.     mivel az Európai Unió csak akkor mutathat példát a digitális szabadságjogok tekintetében, ha e jogokat magán az EU-n belül védelmezik; és mivel kulcsfontosságú az uniós adatvédelmi csomag elfogadása;

R.     mivel sokakat érintő társadalmi érdekek forognak kockán – így az alapvető jogok védelme –, és nem engedhető meg, hogy ezeket csupán a piac határozza meg, és szabályozásra van szükség,

S.     mivel az alapvető jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása és a digitális megfigyelő technológiát használó hírszerző szolgálatok hatékony parlamenti felügyelete a nemzetközi együttműködés fontos elemei;

T.     mivel uniós székhelyű vállalatok jelentős piaci részesedéssel rendelkeznek az ikt-k globális piacán, különösen a megfigyelő, követő, hálózati behatoló és nyomon követő technológiák exportja vonatkozásában;

U.     mivel az exportellenőrzési intézkedések nem érinthetik hátrányosan az informatikai biztonsággal kapcsolatos legitim kutatásokat és az informatikai biztonsági eszközök nem bűnelkövetési célú fejlesztését;

1.      elismeri, hogy az emberi jogok és az alapvető szabadságok egyetemes érvényűek és globális védelmet kell kapniuk kifejeződésük minden vetületében; hangsúlyozza, hogy a kommunikáció megfigyelése már önmagában sérti a magánélethez való jogot és a szólásszabadságot, amennyiben a megfigyelésre a megfelelő jogi kereteken kívül kerül sor;

2.      felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa az uniós külső fellépések és az ikt-vel kapcsolatos belső politikák koherenciáját;

3.      úgy véli, hogy a polgárok az egyesült államokbeli NSA által, egyes uniós tagállamok aktív közreműködésével történő tömeges megfigyelése és a politikai vezetők utáni kémkedés, ahogyan azt Edward Snowden feltárta, súlyosan aláásta az EU emberi jogi politikájának hitelességét és az ikt-k hasznosságában való általános bizalmat;

4.      emlékezteti a tagállamokat és az érintett uniós ügynökségeket – így az Europolt és az Eurojustot – az Európai Unió Alapjogi Chartája, a nemzetközi emberi jogi normák és az EU külpolitikai célkitűzései értelmében vállalt kötelezettségeikre, amelyek megtiltják számukra az olyan hírszerzési adatok megosztását, amelyek valamely harmadik országban emberi jogi jogsértéseket eredményezhetnek, valamint emberi jogi jogsértés – pl. jogellenes megfigyelés – eredményeként megszerzett információk használatát, az EU határain kívül;

5.      hangsúlyozza, hogy a technológiáknak az emberi jogok javítására gyakorolt hatását adott esetben valamennyi uniós politikában és programban érvényre kell juttatni az emberi jogok védelmének és a demokrácia, a jogállamiság, a jó kormányzás és a békés konfliktuskezelés támogatásának elősegítése érdekében;

6.      felszólít azon technológiák tevékeny fejlesztésére és terjesztésére, amelyek elősegítik az emberi jogok védelmét és előmozdítják az emberek digitális jogait, szabadságjogait és biztonságát, valamint elősegítik a legjobb gyakorlatokat és megfelelő jogszabályi kereteket, és egyúttal garantálják a személyes adatok biztonságát és integritását; sürgeti külön9ösen az EU-t és annak tagállamait, hogy mozdítsák elő a nyílt szabványok, valamint az ingyenes és nyílt forráskódú szoftverek és kriptográfiai technológiák globális használatát;

7.      felhívja az EU-t, hogy növelje azon szereplők számára nyújtott támogatását, akik az ikt-k vonatkozásában valamennyi szinten a biztonsági és a magánélet védelmét célzó szabványok megerősítésén dolgoznak, ideértve a hardver, szoftver és kommunikációs standardokat, valamint a beépített adatvédelemmel rendelkező keretek között történő hardver- és szoftverfejlesztést ;

8.      felszólít egy emberi jogi és technológiai alapnak a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze keretében való létrehozására;

9.      sürgeti az magát Uniót is, és különösen az EKSZ-t, hogy az emberijog-védőkkel való kommunikáció során a jogvédők biztonságának kockáztatását elkerülendő és saját kommunikációjának külső megfigyeléstől való védelme érdekében használjon titkosítást;

10.    felhívja az EU-t, hogy alkalmazzon ingyenes és nyílt forráskódú szoftvereket, és hogy más szereplőket is ösztönözzön erre, mivel ezek a szoftverek biztonságosabbak és az emberi jogok nagyobb fokú tiszteletben tartását biztosítják;

11.    felhívja a figyelmet az ikt-k konfliktusövezetekben való fejlesztésének fontosságára a békeépítési tevékenységek előmozdítása érdekében, a konfliktusok békés rendezésében részt vevő felek közti biztonságos kommunikáció biztosítása céljából;

12.    kéri a feltételek, referenciaérték és jelentési eljárások végrehajtását annak biztosítása érdekében, hogy az EU által új technológiák harmadik országokban történő fejlesztésére biztosított pénzügyi és technikai támogatást nem használják fel az emberi jogokat sértő módon;

13.    felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy tevékenyen működjenek együtt a harmadik országok kormányaival és a meglévő európai támogatási mechanizmusok és szakpolitikai eszközök segítségével továbbra is támogassák, képezzék és ruházzák fel felelősséggel a tevékenységeik során ikt-kat alkalmazó emberi jogi jogvédőket, civil társadalmi aktivistákat és független újságírókat, és támogassák az ehhez kapcsolódó alapvető jogokat, például az interneten fellelhető információkhoz való korlátozatlan hozzáférést, a magánélethez és adatvédelemhez fűződő jogot, az online szólás-, gyülekezési és egyesülési szabadságot, a sajtószabadságot, valamint az online közzététel szabadságát;

14.    felhívja a figyelmet a visszaélést jelentő személyek és támogatóik, többek között az újságírók nehéz helyzetére azt követően, hogy nyilvánosságra hozzák a harmadik országokbeli, visszaélésszerű megfigyelési gyakorlatokkal kapcsolatos megállapításaikat; úgy véli, hogy az ilyen személyeket emberijog-védőknek kellene tekinteni, így az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatás értelmében uniós védelmet érdemelnek; ismételten felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy alaposan vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy a visszaélést jelentő személyeknek nemzetközi védelmet nyújtsanak a bírósági eljárásokkal szemben;

15.    sajnálja, hogy a biztonsági – például terrorellenes – intézkedéseket egyre gyakrabban használják ürügyként a magánélethez való jog megsértésére, valamint az emberijog-védők, újságírók és politikai aktivisták jogszerű tevékenységei elleni szigorú fellépésre; ismételten hangot ad annak a határozott meggyőződésének, mely szerint a nemzetbiztonság soha nem indokolhatja a nem célirányos, titkos vagy tömeges megfigyelési programokat; kitart amellett, hogy az ilyen intézkedések meghozatala során szigorúan be kell tartani a jogállamiság elveit és az emberi jogi normákat, többek között a magánélethez és az adatvédelemhez való jogot;

16.    felszólítja az EKSZ-t és a Bizottságot arra, hogy a harmadik országokkal folytatott politikai párbeszédeik, valamint fejlesztési együttműködési programjaik során mozdítsák elő a biztonsági és hírszerző szolgálatok demokratikus felügyeletét; sürgeti a Bizottságot, hogy támogassa a harmadik országok azon civil társadalmi szervezeteit és jogalkotó szerveit, amelyek a nemzetbiztonsági szolgálatok felügyeletének, átláthatóságának és elszámoltathatóságának fokozását tűzték ki célul; szorgalmazza, hogy az emberi jogokról és a demokratizálásról szóló jövőbeli uniós cselekvési tervbe építsenek be ezzel kapcsolatos konkrét kötelezettségvállalásokat;

17.    szorgalmazza, hogy a Tanács és a Bizottság a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatok minden formájában – többek között a csatlakozási tárgyalások, a kereskedelmi tárgyalások, az emberi jogi párbeszédek és a diplomáciai kapcsolatok keretében – mozdítsa elő a digitális szabadságokat és az internethez való korlátlan hozzáférést;

18.    elismeri, hogy az internet olyan nyilvános térré és piaccá nőtte ki magát, amelyhez az információ szabad áramlása, valamint az ikt-khoz való hozzáférés elengedhetetlen; ezért hangsúlyozza, hogy a digitális szabadságot és a szabad kereskedelmet elő is kell mozdítani és védelmezni is kell egyszerre;

19.    felszólít arra, hogy a harmadik országokkal kötendő valamennyi megállapodásba illesszenek bele olyan feltételességi záradékokat, amelyek egyértelműen kimondják a digitális szabadságok, a hálózatsemlegesség, az internethez való korlátlan és cenzúra nélküli hozzáférés, a magánélethez való jog és az adatvédelem elősegítése, garantálása és tiszteletben tartása biztosításának szükségességét;

20.    sürgeti az Uniót, hogy szálljon síkra amellett, hogy az emberijog-védők számára ne legyen büntetendő a titkosítás, a cenzúraelkerülés és a magánélet védelmét szolgáló informatikai eszközök használata, oly módon, hogy elutasítja a titkosítás alkalmazásának korlátozását az Unión belül, és felelősségre vonja azokat a harmadik országbeli kormányokat, amelyek ilyen bűntettekkel vádolják az emberijog-védőket;

21.    sürgeti az Uniót, hogy szálljon síkra amellett, hogy ne legyen büntetendő a titkosítás, valamint a cenzúra elleni és a magánélet védelmét szolgáló informatikai eszközök használata, oly módon, hogy elutasítja a titkosítás alkalmazásának korlátozását az Unión belül, és felelősségre vonja azokat a harmadik országbeli kormányokat, amelyek büntetendővé teszik az ilyen eszközök használatát;

22.    hangsúlyozza, hogy az uniós fejlesztési és emberi jogi politika hatékony megvalósítása megköveteli az ikt-k általános elterjedését és a digitális szakadék áthidalását az alapvető technológiai infrastruktúra biztosítása és a tudáshoz és az információhoz való hozzáférés elősegítése révén a digitális jártasság előmozdítása érdekében, továbbá a nyílt szabványú dokumentumok, valamint adott esetben az ingyenes és nyílt forráskódú szoftverek (elsősorban közintézmények általi) használatának elősegítése révén a nyitottság és az átláthatóság garantálása érdekében – beleértve az adatvédelem megőrzését a digitális világban világszerte – , valamint az ikt-k lehetséges kockázatai és előnyei jobb megértésének garantálása céljából;

23.    felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa a fogyatékossággal élők előtt álló digitális akadályok felszámolását; rendkívül fontosnak tartja, hogy a fejlesztéssel és az emberi jogok világszerte történő előmozdításával foglalkozó uniós szakpolitikáknak törekedniük kell a fogyatékossággal élőket sújtó digitális szakadék csökkentésére, valamint arra, hogy biztosítsák a jogok tágabb keretét, különösen az ismeretekhez való hozzáférés, a digitális részvétel, valamint az internet által létrehozott új gazdasági és társadalmi lehetőségekbe történő bevonás tekintetében;

24.    hangsúlyozza, hogy az emberi jogok megsértésének eseteivel kapcsolatos bizonyítékok jogszerű digitális gyűjtése és terjesztése hozzájárulhat a büntetlenség és a terrorizmus ellen vívott globális küzdelemhez; úgy véli, hogy a nemzetközi, regionális és alkotmányos biztosítékokkal összhangban ezeknek az anyagoknak kellően indokolt esetekben a nemzetközi (büntető)jog értelmében a bírósági eljárások során bizonyítékként elfogadhatónak kell minősülniük; javasolja, hogy a nemzetközi büntetőjog területén hozzanak létre mechanizmusokat olyan eljárások bevezetésére, amelyek révén az ilyen adatokat hitelesíteni lehet, és a bírósági eljárások során bizonyítékként történő felhasználás érdekében össze lehet gyűjteni;

25.    sajnálja, hogy az EU-ban gyártott információs és kommunikációs technológiákat és szolgáltatásokat a harmadik országokban egyes magánszemélyek, vállalkozások és hatóságok az emberi jogoknak a (mobil)telefon-hálózatokon és az interneten keresztül cenzúrával, tömeges megfigyeléssel, nyomon követéssel, zavarással, adatszerzéssel, valamint a polgárok és tevékenységeik felkutatásával és követésével történő megsértése konkrét szándékával értékesíthetik és használhatják; aggódik, amiért egyes uniós székhelyű vállalatok rendelkezésre bocsáthatnak ilyen jogsértéseket lehetővé tevő technológiákat és szolgáltatásokat;

26.    megjegyzi, hogy az Európai Unió és tagállamai, valamint a harmadik országok biztonságát célzó fenyegetések gyakran olyan egyénektől vagy kisebb csoportoktól érkeznek, amelyek a digitális kommunikációs hálózatokat használják támadásaik megtervezésére és végrehajtására, valamint hogy az ilyen fenyegetések legyőzéséhez szükséges eszközöket és taktikákat folyamatosan felül kell vizsgálni és naprakésszé kell tenni;

27.    úgy véli, hogy az olyan tömeges megfigyelés, amelyet nem indokol a terrortámadás és fenyegetés megnövekedett kockázata, sérti a szükségesség és arányosság elvét, ezért sérti az emberi jogokat is;

28.    sürgeti a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a harmadik országok hírszerző szolgálatainak tevékenysége feletti teljes demokratikus ellenőrzést, valamint azt, hogy ellenőrizzék, hogy ezek a szolgálatok a jogállamiság teljes körű tiszteletben tartásával működnek-e, továbbá vonják felelősségre a jogtalanul működő szolgálatokat és személyeket;

29.    figyelemmel a tagállamok és a harmadik országok közötti fokozott együttműködésre és információcserére, ösztönzi a tagállamokat, hogy megfelelő belső ellenőrzés, a végrehajtásra vonatkozó ellenőrzés, valamint bírósági és független parlamenti felügyelet útján biztosítsák az említett szolgálatok és tevékenységeik demokratikus ellenőrzését;

30.    hangsúlyozza, annak biztosítása érdekében, hogy az internetszolgáltatók, a szoftverfejlesztők, a hardvergyártók, a közösségi hálózatépítő szolgáltatások/média, a mobilszolgáltatók és egyebek globális szinten figyelembe vegyék a véghasználók emberi jogait, az uniós jogban el kell fogadni a vállalatok társadalmi felelősségvállalására vonatkozó elveket és a tervezés fázisában az emberi jogok beépítésének azon kritériumait, amelyek az emberi jogokat védő technológiai megoldások és innovációk;

31.    sürgeti az Uniót, hogy biztosítsa a mobilszolgáltatók vagy internetszolgáltatók és a kormányok közötti kapcsolatok nagyobb átláthatóságát, valamint hogy szorgalmazza ezt a harmadik országokkal fenntartott kapcsolataiban, követelve, hogy a mobil- és internetszolgáltatók évente tegyenek közzé átláthatósági jelentéseket, például olyanokat, amelyben szerepelnek a hatóságok által előírt fellépések, valamint a közigazgatási szervek és a mobil-/internetszolgáltatók közötti pénzügyi kapcsolatok;

32.    emlékezteti a vállalati szereplőket arra, hogy globális tevékenységeik során tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat, függetlenül attól, hogy a felhasználók hol élnek, valamint attól, hogy a fogadó tagállam betartja-e saját emberi jogi kötelezettségeit; felszólítja az ikt-val foglalkozó vállalatokat, különösen az uniós székhelyűeket, hogy hajtsák végre az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-iránymutatásokat, többek között a kellő gondosságra irányuló politikák és kockázatkezelési biztosítékok bevezetésével, valamint hatékony jogorvoslat nyújtásával abban az esetben, ha tevékenységeik az emberi jogokra nézve káros hatással voltak vagy ilyenhez hozzájárultak;

33.    hangsúlyozza az ikt-val kapcsolatos uniós szabályozások és szankciók uniós szinten történő hatékonyabb végrehajtásának és nyomon követésének szükségességét, ideértve a mindent magukban foglaló mechanizmusok alkalmazását is, a jogszabályok minden fél, köztük a tagállamok általi tiszteletben tartásának és az egyenlő versenyfeltételek megőrzésének biztosítása érdekében;

34.    hangsúlyozza, hogy az alapvető jogok tiszteletben tartása a sikeres terrorellenes politikák alapvető eleme, ideértve a digitális megfigyelési technológiák alkalmazását is;

35.    üdvözli Wassenaari Megállapodás 2013. decemberi ülésén hozott határozatot a megfigyelést, bűnüldözést és információgyűjtést szolgáló eszközök és hálózati megfigyelő rendszerek területét érintő exportellenőrzésről; emlékeztet arra, hogy az EU kettős felhasználású rendszere – nevezetesen a kettős felhasználású termékekről szóló uniós rendelet – a káros ikt-technológiák nem demokratikus országokba történő kivitelének hatékony és rendszeres ellenőrzése tekintetében továbbra is hiányos;

36.    sürgeti a Bizottságot, hogy a kettős felhasználással foglalkozó legközelebbi politikai felülvizsgálat és megújítás keretében – az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2014. áprilisi együttes nyilatkozatában foglalt megállapodásnak megfelelően – minél előbb nyújtson be javaslatot a kettős felhasználású technológiák kereskedelmi kivitelének korlátozását és szabályozását szolgáló intelligens és hatékony politikákra vonatkozóan, kezelve az ikt-termékek és -szolgáltatások harmadik országokba irányuló potenciálisan káros exportját; kéri a Bizottságot, hogy illesszen be hatékony biztosítékokat annak megelőzésére, hogy e kiviteli ellenőrzések bármely módon gátolják a kutatást, többek között a tudományos és az IT biztonsági kutatást;

37.    hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak sürgősen képesnek kell lennie arra, hogy pontos és naprakész tájékoztatással szolgáljon a kiviteli engedély kérelmezését illetően bizonytalan társaságok számára a potenciális kereskedelmi ügyletek jogszerűségéről vagy esetleges káros hatásairól;

38.    felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatokat annak vizsgálatára vonatkozóan, hogyan alkalmazhatók az ikt-kkel kapcsolatos uniós előírások az ilyen technológiák vagy más szolgáltatások olyan harmadik országokba irányuló exportjából fakadó esetlegesen káros hatások megelőzése érdekében, amelyekben az olyan fogalmak, mint a „jogszerű adatszerzés” nem tekinthetők egyenértékűnek az Európai Unióban használatos értelmezésükkel, vagy például ahol nem tartják kellőképpen tiszteletben az emberi jogokat, illetve ahol nincs jogállam;

39.    megerősíti, hogy az uniós előírásoknak, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájának kell az elsődleges szempontnak lennie az olyan esetek értékelése során, amikor többek között a kettős felhasználású technológiákat oly módon használják fel, amely korlátozhatja az emberi jogokat;

40.    felszólít a „nulladik napi exploitok” és a sebezhetőségek kereskedelmét szabályozó politikák kidolgozására annak elkerülése érdekében, hogy az emberi jogokat sértő informatikai támadásokra vagy eszközökhöz való illetéktelen hozzáférésre használják fel őket, ugyanakkor az ilyen szabályoknak nem szabad jelentős hatást gyakorolniuk a tudományos vagy más módon jóhiszemű biztonsági kutatásra;

41.    sajnálja, hogy az emberi jogokra potenciálisan veszélyt jelentő kettős felhasználású technológiák kereskedelmével foglalkozó bizonyos európai és az EU-ban működő nemzetközi vállalatok egyúttal aktívan együttműködnek olyan rezsimekkel is, amelyekben megsértik az emberi jogokat;

42.    sürgeti a Bizottságot, hogy nyilvánosan zárja ki az ilyen tevékenységekben részt vevő vállalatokat az uniós közbeszerzési eljárásokból, a kutatási- fejlesztési finanszírozásból és minden más pénzügyi támogatásból;

43.    kéri a Bizottságot, hogy a technológiai felszerelésekre vonatkozó közbeszerzési eljárások folyamán fordítson megkülönböztetett figyelmet az emberi jogi vonatkozásokra, különösen az e tekintetben megbízhatatlan gyakorlatokat folytató országokban;

44.    felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy harmadik országokban az internetirányítási fórumok révén tevékenyen védelmezzék a nyílt internetet, a több érdekelt felet tömörítő döntéshozatali eljárásokat, a hálózatsemlegességet, a digitális szabadságokat és az adatvédelmi biztosítékokat;

45.    elítéli a kódolási protokollok és termékek gyengítését és veszélyeztetését, különösen a titkosszolgálatok részéről, amelyek be akarnak lépni a kódolt kommunikációkba;

46.    óva int attól, hogy a bűnüldözés internetes társaságok és szolgáltatók bevonása miatt magánkezekbe kerüljön;

47.    felszólít a magánszereplők által rendszereik fejlesztésére használt normák és szabványok egyértelművé tételére;

48.    ismételten hangsúlyozza a technológiák felhasználási összefüggésrendszerére vonatkozó értékelés fontosságát, az emberi jogokra gyakorolt hatásuk maradéktalan felmérése érdekében;

49.    kifejezetten felszólít olyan eszközök előmozdítására, amelyek lehetővé teszik az internet anonim vagy pszeudo-anonim használatát, felvéve a küzdelmet azzal az egyoldalú nézettel szemben, amely szerint az ilyen eszközök csak bűncselekmények elkövetésére adnak módot, semmint az emberijog-védőket segítik az EU-n belül és kívül;

50.    nyomatékosan kéri a Tanácsot, a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy dolgozzanak ki intelligens és hatékony politikákat a kettős felhasználású technológiák kivitelének szabályozására, nemzetközi szinten – többoldalú exportellenőrzési rendszerek keretében és nemzetközi testületeken belül – megoldást találva az ikt-termékek és -szolgáltatások potenciálisan káros exportjának problémájára;

51.    hangsúlyozza, hogy az immateriális technológia átadására vonatkozó exportellenőrzések hatékonyságának növelésére irányuló szabályozási változtatás esetén semmiképpen sem szabad gátolni sem a jogszerű kutatást, sem az információhoz való hozzáférést vagy az ingformációk cseréjét, és hogy a potenciális intézkedések, például az általános uniós kiviteli engedélyeknek a kettős felhasználású kutatásra történő kiterjesztése során nem szabad visszatartó hatást gyakorolni a magánszemélyekre vagy a kkv-ra;

52.    kéri a tagállamokat annak biztosítására, hogy a meglévő és jövőbeli exportellenőrzési politikák ne korlátozzák a jogszerű biztonsági kutatást végző kutatók tevékenységeit, és hogy az exportellenőrzéseket jóhiszeműen, kizárólag azon egyértelműen meghatározott technológiákra alkalmazzák, amelyek rendeltetése a tömeges megfigyelés, cenzúra, a zavarás, az adatszerzés, az átvilágítás, valamint a polgárok felkutatása és nyomon követése, továbbá tevékenységeik felderítése (mobil) telefonos hálózataikon;

53.    ismételten emlékeztet arra, hogy az ad hoc, vezeték nélküli mesh technológiák komoly lehetőségeket kínálnak készenléti hálózatok rendelkezésére bocsátására olyan övezetekben, ahol internet nincsen vagy blokkolják, és segítséget adhat az emberi jogok előmozdításában;

54.    kéri a Bizottságot független szakértői csoport felállítására, amelynek feladata az ikt-kra vonatkozó meglévő uniós előírások hatásainak értékelése az emberi jogok szempontjából azzal a céllal, hogy ajánlásokat tegyen olyan kiigazításokra, amelyek növelik az emberi jogok védelmét, különösen a rendszerek kivitele esetén;

55.    elismeri, hogy a technológiai fejlődés kihívást jelent a jogi rendszerek számára, amelyeknek az új körülményekhez kell igazodniuk; hangsúlyozza továbbá annak jelentőségét, hogy a jogalkotók nagyobb figyelmet fordítsanak a digitális gazdasággal kapcsolatos kérdésekre;

56.    felszólítja a Bizottságot, hogy vonja be a civil társadalmat és a független szakértőket, közöttük biztonsági kutatókat a harmadik országokban az ikt területébe a naprakész szakértelem biztosítása érdekében, amelynek eredményeként időtálló lesz a döntéshozatal;

57.    hangsúlyozza, hogy el kell kerülni a nem kívánatos következményeket, például a tudományos és más típusú jóhiszemű kutatás és fejlesztés, az információcsere és az információhoz való hozzáférés, az oktatás révén megszerezhető, feltétlenül szükséges digitális ismeretek vagy az emberi jogokat előmozdító technológiák kivitelének korlátozását vagy visszatartását;

58.    úgy véli, hogy a kormányok és a magánszereplők digitális területen, többek között az Internetirányítási Fórumon megvalósuló globális együttműködése szükségessé teszi az egyértelmű fékeket és ellensúlyokat, és nem vezethet a demokratikus és az igazságügyi felügyelet meggyengítéséhez;

59.    megjegyzi, hogy az önkéntességen alapuló megközelítés nem elégséges, és hogy kötelező erejű intézkedésekre van szükség a vállalatok arra történő ösztönzéséhez, hogy termékeik kereskedelmi forgalmazását megelőzően figyelembe vegyék az adott ország emberi jogi megítélését, és értékeljék, hogy technológiáik milyen hatást gyakorolnak majd az emberijog-védőkre és a kormány bírálóira;

60.    véleménye szerint az erősen érzékeny termékek kivitelét még azelőtt kell ellenőrizni, mielőtt azok elhagyják az EU területét, és a jogszabályok megsértésének esetében büntetéseket kell alkalmazni;

61.    kéri, hogy minden magánszemélynek joga legyen a kódoláshoz, és hogy hozzák létre a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a kódolási művelet elvégezhető legyen; véleménye szerint az ellenőrzések feladatát a végfelhasználónak kell elvégeznie, akinek rendelkeznie kell az ilyen ellenőrzések megfelelő lebonyolításához szükséges képességekkel;

62.    kéri „end to end” kódolási normák magától értetődő bevezetését minden kommunikációs szolgáltatás esetében, megnehezítve a kormányok, a titkosszolgálatok és a megfigyelő szervek számára a tartalom elolvasását;

63.    hangsúlyozza a kormányzati titkosszolgálatok különleges felelősségét a bizalom kiépítésében, és felszólít a tömeges megfigyelés felszámolására; úgy véli, hogy az európai polgárok hazai és külföldi titkosszolgálatok általi megfigyelésével foglalkozni kell, és véget kell annak vetni;

64.    ellenzi az európai megfigyelési technológiák és cenzúrázási kereskedelmét és forgalmazását önkényuralmi rezsimeknek, amelyekben nem létezik a jogállamiság;

65.    felszólít a visszaélést bejelentő személyek nemzetközi védelmének bővítésére, és bátorítja a tagállamokat, hogy ők is hozzanak jogszabályokat az ilyen személyek védelmére;

66.    kéri a digitális és adatvédelmi jogokért felelős ENSZ-megbízott kinevezését, és kéri, hogy hogy az emberi jogokért felelős európai biztos hatáskörét terjesszék ki oly módon, hogy lehetségessé váljon a technológia emberi jogok szempontjából történő megítélése;

67.    intézkedéseket kér annak biztosítása érdekében, hogy a világon mindenütt biztosított legyen az aktivisták, az újságírók és a polgárok magánéletének védelme, és hogy az internet segítségével hálózatokat alkothassanak;

68.    nyomatékosan hangsúlyozza az internethez való hozzáférés jogát emberi jognak kell elismerni, és intézkedéseket kér a digitális megosztottság felszámolása érdekében;

69.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a jelentést a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az EKSZ-nek.

(1)

http://eeas.europa.eu/delegations/un_geneva/press_corner/focus/events/2012/20120625_en.htm.

(2)

 http://eeas.europa.eu/delegations/documents/eu_human_rights_guidelines_on_freedom_of_expression_online_and_offline_en.pdf.

(3)

http://www.osce.org/fom/80723?download=true.

(4)

http://www.osce.org/fom/127656?download=true .

(5)

http://daccess-dds-ny.un.org/doc/UNDOC/GEN/N14/545/19/PDF/N1454519.pdf?OpenElement.

(6)

http://www.ohchr.org/EN/HRBodies/HRC/RegularSessions/Session27/Documents/A-HRC-27-37_en.doc.

(7)

http://website-pace.net/documents/19838/1085720/20150126-MassSurveillance-EN.pdf/df5aae25-6cfe-450a-92a6-e903af10b7a2.

(8)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0230.

(9)

http://www.ohchr.org/Documents/Publications/GuidingPrinciplesBusinessHR_EN.pdf?v=1392752313000/_/jcr:system/jcr:versionstorage/12/52/13/125213a0-e4bc-4a15-bb96-9930bb8fb6a1/1.3/jcr:frozennode

(10)

http://www.oecd.org/daf/inv/mne/48004323.pdf

(11)

http://www.oecd-ilibrary.org/docserver/download/2014091e.pdf?expires=1423160236&id=id&accname=ocid194994&checksum=D1FC664FBCEA28FC856AE63932715B3C

(12)

https://www.icann.org/en/system/files/files/annual-report-2013-en.pdf

(13)

COM(2014)0072.

(14)

http://netmundial.br/wp-content/uploads/2014/04/NETmundial-Multistakeholder-Document.pdf

(15)

HL L 173., 2014.6.12.

(16)

HL L 173., 2014.6.12.

(17)

COM(2014)0244.

(18)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0470.

(19)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0274.

(20)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0079.

(21)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0033.

(22)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0230.

(23)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0076.

(24)

http://www.europarl.europa.eu/document/activities/cont/201403/20140307ATT80674/20140307ATT80674EN.pdf.


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

26.5.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

33

6

24

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Lars Adaktusson, Petras Auštrevičius, Amjad Bashir, Goffredo Maria Bettini, Mario Borghezio, Elmar Brok, Klaus Buchner, James Carver, Javier Couso Permuy, Mark Demesmaeker, Georgios Epitideios, Eugen Freund, Michael Gahler, Richard Howitt, Sandra Kalniete, Tunne Kelam, Afzal Khan, Janusz Korwin-Mikke, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Ilhan Kyuchyuk, Ryszard Antoni Legutko, Arne Lietz, Barbara Lochbihler, Sabine Lösing, Ramona Nicole Mănescu, David McAllister, Francisco José Millán Mon, Javier Nart, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Vincent Peillon, Alojz Peterle, Tonino Picula, Andrej Plenković, Cristian Dan Preda, Jozo Radoš, Sofia Sakorafa, Jacek Saryusz-Wolski, Alyn Smith, Jaromír Štětina, Charles Tannock, Eleni Theocharous, László Tőkés, Ivo Vajgl, Boris Zala

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Bodil Ceballos, Ignazio Corrao, Tanja Fajon, Andrzej Grzyb, Marek Jurek, Jo Leinen, Javi López, Antonio López-Istúriz White, Fernando Maura Barandiarán, Norbert Neuser, Urmas Paet, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Marietje Schaake, György Schöpflin

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Damian Drăghici, Maria Grapini, Josef Weidenholzer

Jogi nyilatkozat