JELENTÉS a kulturális örökség integrált európai megközelítése felé

24.6.2015 - (2014/2149(INI))

Kulturális és Oktatási Bizottság
Előadó: Mircea Diaconu

Eljárás : 2014/2149(INI)

A dokumentum állapota a plenáris ülésen

Válasszon egy dokumentumot :

A8-0207/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0207/2015

Viták :

Szavazatok :

PV 08/09/2015 - 5.13
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0293

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
INDOKOLÁS
VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről
VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a kulturális örökség integrált európai megközelítése felé

(2014/2149(INI))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 3. cikke (3) bekezdésére, amely kimondja, hogy az aláírók „ösztönzést [merítenek] Európa kulturális, vallási és humanista örökségéből”,

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 167. cikkére,

 tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 22. cikkére,

 tekintettel a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. október 20-i UNESCO-egyezményre,

 tekintettel a Kreatív Európa program (2014–2020) létrehozásáról és az 1718/2006/EK, az 1855/2006/EK és az 1041/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1295/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[1],

 tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi rendeletre,[2]

 tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre,[3]

 tekintettel a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 11-i 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre,[4]

 tekintettel a tagállamok területéről jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/60/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (átdolgozás),[5]

 tekintettel a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2013/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. június 26-i 2003/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre[6],

 tekintettel a kulturális örökség társadalmi értékéről szóló, 2005. október 13-i európai tanácsi keretegyezményre (Farói Egyezmény),[7]

 tekintettel a fenntartható Európa stratégiai erőforrásául szolgáló kulturális örökségről szóló, 2014. május 21-i tanácsi következtetésekre,[8]

– tekintettel a kulturális örökség részvételen alapuló kormányzásáról szóló, 2014. november 12-i tanácsi következtetésekre és a 2015–2018 közötti időszakra szóló kulturális munkatervre, valamint a kulturális örökség európai évére[9],

 tekintettel a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről szóló, 2011. október 27-i 2011/711/EU bizottsági ajánlásra,[10]

 tekintettel a Bizottság „Európai beruházási terv” című, 2014. november 26-i közleményére (COM(2014)0903),

 tekintettel a Bizottság „A kulturális örökség integrált európai megközelítése felé” című, 2014. július 22-i közleményére (COM(2014)0477),

 tekintettel a Régiók Bizottságának a Bizottság „A kulturális örökség integrált európai megközelítése felé” című közleményéről szóló, 2014. novemberi véleményére,

 tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

 tekintettel az Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, valamint a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0207/2015),

A. mivel a kultúra és a kulturális örökség közös erőforrást, közös javat és értéket jelent, amelyeket nem lehet kisajátítani, és mivel az emberi, társadalmi és gazdasági fejlődés támogatása szempontjából bennük rejlő lehetőségeket máig nem ismerik el teljes körűen és aknázzák ki megfelelően sem az uniós stratégiák, sem a 2015 utáni fejlesztési célok szintjén;

B. mivel a kultúra társadalmakra gyakorolt különböző hatásait figyelembe kell venni a döntéshozatali eljárás során;

C. mivel a kulturális örökség természetes módon heterogén, tükrözi a kulturális és nyelvi sokszínűséget és a többféleséget, valamint érinti a regionális fejlesztést, a társadalmi kohéziót, a mezőgazdaságot, a tengerügyeket, a környezetvédelmet, az idegenforgalmat, az oktatást, a digitális menetrendet, a külkapcsolatokat, a vámügyi együttműködést, valamint a kutatás-fejlesztést;

D. mivel a kultúra, a kulturális sokféleség és a kultúrák közötti párbeszéd katalizátorként hat a tagállamok közötti együttműködésre;

E. mivel az európai kulturális és nyelvi sokféleség erősítése, az európai kulturális örökség népszerűsítése és az európai kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének növelése az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célozza;

F. mivel az örökséget képező erőforrások a készségfejlesztést és a turizmus előmozdításával a gazdasági növekedést elősegítő, munkahelyeket teremtő, hosszú távra szóló eszközök, amelyek szerepet játszanak az értékteremtésben;

G. mivel a kulturális örökség értékének növelésére irányuló projektek gyakran olyan innovatív és fenntartható gazdasági tevékenységek, amelyek vállalkozásokat hoznak létre, és erősítik a kkv-k vállalkozási és kutatási készségét;

H. mivel az anyagi és szellemi kulturális örökség jelentős szerepet játszik az európai kultúra és az európai értékek, a nemzeti, regionális, helyi és egyéni identitás, valamint az európaiak kortárs identitásának megteremtésében, megőrzésében és előmozdításában;

I. mivel a kulturális örökség megőrzését, helyreállítását-megóvását, hozzáférhetőségét és hasznosítását célzó politikák elsősorban nemzeti, regionális vagy helyi hatáskörbe tartoznak, ugyanakkor a kulturális örökség világos európai dimenzióval is bír és számos uniós szakpolitikában, többek között a mezőgazdaság, a környezetvédelem, illetve a kutatás és innováció területén közvetlenül is megjelenik;

J. mivel az EUMSZ 167. cikke úgy rendelkezik, hogy az Unió hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor „előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget”;

K. mivel az EUMSZ 167. cikke kimondja, hogy az Unió fellépésének célja az európai népek kultúrája és történelme ismeretének javítása és terjesztése,a tagállamok közötti együttműködés előmozdítása és szükség esetén tevékenységük támogatása és kiegészítése az európai jelentőségű kulturális örökség megőrzése és védelme területén;

L. mivel a Tanács által 2014. november 25-én elfogadott kulturális munkaterv ezt az örökséget a 2015–2018 közötti uniós kulturális munka négy kiemelt céljának egyikeként nevezi meg;

M. mivel a nemek szerinti bontáson alapuló kulturális adatoknak a kulturális örökség terén is fennálló hiánya olyan tényező, amely elrejti a nemek között meglévő szakadékot és problémákat a politika alakítói és döntéshozói elől;

N. mivel a kulturális örökséghez kapcsolódó területeken – úgymint helyi és regionális fejlesztés, kulturális együttműködés, kutatás, oktatás, a kkv-k és a civil társadalom támogatása és idegenforgalom – uniós programok keretében igénybe vehető finanszírozási lehetőségekről elérhetők ugyan, de szétaprózódnak a szükséges információk;

O. mivel meg kell erősíteni az Európa Tanács kulturális útvonalak programjának a közös európai kulturális örökség előmozdítása és a fenntartható kulturális turizmus létrehozatala terén megmutatkozó kulturális és idegenforgalmi értékét;

P. mivel az Európai Unió Kulturális Öröksége díj/Europa Nostra-díj előmozdítja a kiválóságot, a példa erejével ösztönöz, és serkenti a kulturális örökség terén legjobb gyakorlatok megosztását Európa-szerte;

Q. mivel a műemlékek és műemlékhelyszínek konzerválását és restaurálását célzó Velencei Charta, az európai építészeti örökség védelméről szóló Granadai Egyezmény, és a régészeti örökség védelméről szóló Vallettai Egyezmény egyértelműen meghatározza a kulturális örökség helyreállítására és a régészeti tevékenységekre vonatkozó, nemzetközileg elismert előírásokat;[11]

Integrált megközelítés

1. úgy véli, kiemelt jelentőséggel bír a rendelkezésre álló erőforrások integrált megközelítés alapján történő felhasználása a kulturális örökség támogatása, fejlesztése és előmozdítása érdekében, egyaránt figyelembe véve a kulturális, gazdasági, társadalmi, történelmi, oktatási, környezeti és tudományos összetevőket;

2. úgy véli, hogy a kulturális örökség tekintetében integrált megközelítésre van szükség, amennyiben kulturális párbeszédet és kölcsönös megértést kívánunk megvalósítani; meggyőződése, hogy egy ilyen megközelítés fokozott gazdasági, társadalmi és területi kohéziót eredményezhet, ugyanakkor hozzájárulhat az Európa 2020 stratégiában meghatározott célkitűzések megvalósításához;

3. a kulturális örökség új integrált megközelítésének kialakításával összefüggésben az alábbi célzott ajánlásokat intézi a Bizottsághoz:

a) a jelenlegi, több ágazatot felölelő és rugalmas bizottsági munkamódszerrel összhangban a kulturális örökséggel foglalkozó különböző szakpolitikai területek közötti hatékonyabb együttműködés révén hozzon létre közös megközelítést a Bizottságon belül, és számoljon be a Parlamentnek e szorosabb együttműködés eredményeiről;

b) lényegre törő és közérthető módon, például egyetlen információs és az unióbeli legjobb gyakorlatok cseréjét szolgáló platformon keresztül tájékoztassa a lehetséges kedvezményezetteket a kulturális örökségre vonatkozóan meglévő európai támogatási keretekről;

c) a szükséges költségvetés biztosításával nyilvánítsa, lehetőleg 2018-at a kulturális örökség európai évének, és az legyen a célja többek között, hogy növelje és terjessze a jövő nemzedékei körében az európai kulturális örökség értékeinek tisztelete és megőrzése tekintetében az ismereteket és az oktatást;

d) politikai és transzverzális megközelítése keretében ismerje el a kulturális örökséget mint ingó és ingatlan, anyagi és szellemi javat, valamint nem megújítható forrást, amelynek eredetiségét meg kell őrizni;

4. kéri, hogy az EUMSZ 4. cikkével összhangban a közeljövőben határozzon meg politikai keretet – az épített örökség néven ismert – történelmi környezet számára, amely tartalmazza a műemlékekre, régészeti és történelmi tájakra vonatkozó szabályozási keretet;

5. a múlt és a jelen tiszteletben tartásának alapján mozdítsa elő a kortárs kreatív innovációt az építészetben és a formatervezésben, biztosítva ugyanakkor a kiválóságot és a koherenciát;

A kulturális örökség európai finanszírozása

6. tudomásul veszi az Uniónak az európai kulturális örökség megőrzése és fejlesztése iránti elkötelezettségét, amely különböző programok (Kreatív Európa, Horizont 2020, Erasmus+, Európa a polgárokért), támogatások (európai strukturális és beruházási alapok), valamint olyan intézkedések révén valósul meg, mint az Európa Kulturális Fővárosai, az Európai Örökség Napok és az Európai Örökség cím; még nagyobb uniós és tagállami részvételt javasol a kutatás támogatásában;

7. felkéri a Bizottságot, hogy:

a) hozzon létre az anyagi és szellemi kulturális örökségnek szentelt egységes uniós portált, amely egy helyen gyűjtené össze a kulturális örökséget támogató valamennyi uniós program információit, és a következő három fő téma köré szerveződne: az anyagi és szellemi kulturális objektumokat, a kulturális örökség megőrzése és népszerűsítése területén bevált gyakorlatok példáit és a vonatkozó hivatkozásokat tartalmazó adatbázis; a kulturális örökséggel kapcsolatos finanszírozási lehetőségek, valamint az európai kulturális örökség helyzetére vonatozó, továbbá a megőrzéssel – például az éghajlattal és a már elvégzett restaurációs projektek részleteivel – kapcsolatos fontos adatok; valamint a kulturális örökséghez kapcsolódó szakpolitikai fejleményeket, intézkedéseket és eseményeket bemutató hírek és hivatkozások;

b) támogassa célzott finanszírozással azokat a tanulmányokat, kutatásokat és kísérleti intézkedéseket, amelyek konkrétan az alábbiakat célozzák: a kulturális örökséget népszerűsítő folyamat hatásainak elemzése, egyedi mutatók és referenciaértékek kidolgozása az örökség gazdasági és szociális fejlesztési folyamatokhoz való közvetlen és közvetett hozzájárulására vonatkozóan, és annak érdekében, hogy közvetlenül támogassa a helyi környezetbe illeszkedő kulturális és társadalmi innovációt, ahol a kulturális örökség a fejlődés mozgatórugója lehet és segítheti az emberek életszínvonalának javítását;

c) erősítse meg a többoldalú finanszírozás újonnan kialakított elvét, amely egyazon nagyszabású projekten belül lehetővé teszi különböző európai alapok kölcsönösen kiegészítő jellegű igénybevételét;

d) ösztönözze a köz- és magánszféra közötti partnerségeket;

e) a műemlékvédelmet, -helyreállítást és -megőrzést célzó projektek egyedi követelményeinek megfelelőbb figyelembevétele érdekében módosítsa a strukturális alapokra vonatkozó projektirányítás-ütemezési követelményeket;

f) vizsgálja felül a kis nagyságrendű infrastruktúrákkal kapcsolatos intézkedés keretében benyújtott kulturális örökségi projektekre vonatkozó 5 millió eurós referenciaösszeget, és növelje legalább az UNESCO-projektek szintjére, azaz 10 millió euróra;

8. megjegyzi, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapról (ERFA) szóló rendelet felülvizsgálatának szellemét – és különösen az integrált finanszírozás elvét különleges esetekben – a nagy volumenű projektek támogatásával is át lehet ültetni a gyakorlatba; elismeri azonban, hogy elő kell mozdítani és támogatni kell az olyan kis léptékű kulturális kezdeményezéseket is, amelyek kifejezett jelentőséggel bírnak a belső fejlődés szempontjából, és amelyek elősegíthetik a kulturális örökség megőrzését és előmozdíthatják a helyi és regionális fejlesztést és általában véve a társadalmi és gazdasági növekedést;

9. szorgalmazza, hogy a Bizottság a kulturális örökséget támogató strukturális alapok új generációját szabályozó iránymutatásaiba illesszen be a projekt teljes életciklusa során alkalmazandó minőségellenőrzési rendszert;

10. hangsúlyozza, hogy a tagállamok fontos szerepet játszanak mind a szereplők magas szintű képességei és szakértelme (know-how-ja), mind pedig olyan üzleti szerkezet biztosításában, amely képes gondoskodni arról, hogy a kulturális örökség védelme tekintetében bevált gyakorlatokat alkalmazzák, többek között megfelelő minőségellenőrző rendszerek használatával is, a nemzetközi charták előírásainak megfelelően;

11. felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a történelmi épületekre vonatkozó innovatív örökségmegőrzési intézkedéseket és a kíméletes energiahatékonysági megoldásokat támogathatóként kezeljék a kohéziós politikai rendeletek kidolgozására szolgáló felhatalmazáson alapuló jogi aktusok, pályázati felhívások és kezdeményezések során a 2014–2020 közötti időszakban;

12. felkéri a tagállamokat, hogy vizsgálják meg a helyreállítási, megőrzési és megóvási munkákhoz kapcsolódó lehetséges adóügyi ösztönzőket, például a héa vagy más adók-csökkentését, tekintettel arra, hogy az európai kulturális örökséget részben magántestületek kezelik;

13. sürgeti a Bizottságot, hogy vegye számba a költségvetési politikák terén bevált gyakorlatokat Európában, és a megfelelőeket ajánlja a tagállamoknak; sürgeti a tagállamokat, hogy fogadják meg ezen ajánlásokat és az anyagi és szellemi kulturális örökségi projektekhez nyújtott magántámogatások lehető legerőteljesebb ösztönzése, valamint a gazdasági fejlődés és a társadalmi kohézió hatásainak adott helyi környezetben való maximalizálása érdekében osszák meg egymással bevált gyakorlataikat;

Új kormányzási modellek

14. üdvözli a Tanács arra irányuló kezdeményezését, hogy iránymutatásokat dolgozzanak ki a kulturális örökség területére vonatkozó új, részvételen alapuló kormányzási modellek tekintetében, a „közös erőforrások” szempontjának előmozdításával és a helyi, regionális, nemzeti és európai tervek közötti kapcsolatok megerősítésével;

15. felkéri a tagállamokat, hogy gondoskodjanak olyan jogi eszközök kidolgozásáról, amelyek lehetővé teszik alternatív finanszírozási és igazgatási modellek, például a közösségi közreműködés, a civil társadalom részvétele és a köz-magán társulások alkalmazását, elősegítve ezáltal a kulturális örökség megóvását, helyreállítását, megőrzését, fejlesztését és előmozdítását támogató intézkedések végrehajtását;

16. felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kezdjenek egész Európára kiterjedő párbeszédet a politikai döntéshozók között a kormányzás minden szintjén, bevonva a kulturális és kreatív ágazatokat, a turisztikai szereplők hálózatait, a magán- és közszféra szereplői közötti partnerségeket és a nem kormányzati szervezeteket;

17. ösztönzi a kulturális örökség kormányzásában részt vevő minden érintett felet, hogy találják meg a kulturális örökség fenntartható megőrzése, valamint gazdasági és társadalmi potenciáljának fejlesztése közötti egyensúlyt;

18. hangsúlyozza, hogy a kulturális örökség értékének növeléséhez kapcsolódó ERFA-projektek a többszintű kormányzás megvalósításának és a szubszidiaritás elve megfelelő alkalmazásának példái, és az ERFA-kiadások fontos elemét képezik; hangsúlyozza a határokon átnyúló olyan projektek jelentőségét, amelyek hozzájárulnak a gazdasági és társadalmi kohézió növeléséhez és ösztönzik a befogadást; ebben az összefüggésben kéri, hogy hozzanak intézkedéseket a finanszírozásnak a köz- és magánszféra partnerségein keresztül való megerősítése és kibővítése érdekében;

19. hangsúlyozza, hogy olyan új kormányzási modellekre van szükség, amelyek a kulturális örökséget érintő valamennyi alternatív finanszírozási és igazgatási formát minőségellenőrzési rendszerrel egészítik ki;

20. sürgeti a tagállamokat, hogy növeljék a kulturális örökséghez kapcsolódó elemek kiadásai feletti ellenőrzést, és mozdítsák elő az együttműködést az e téren előforduló csalás, korrupció és más szabálytalan tevékenység elleni küzdelemben;

21. javasolja, hogy az európai jogalkotási javaslatokat egészítsék ki a kulturális örökségre vonatkozó hatásvizsgálattal, és amennyiben a hatásvizsgálat szerint káros hatás éri a kulturális örökséget, azt kivételként ki kell zárni a jogalkotási javaslat hatálya alól;

A kulturális örökségben rejlő gazdasági és stratégiai potenciál

22. megjegyzi, hogy a kulturális örökség hozzájárul innovatív munkahelyek, termékek, szolgáltatások és folyamatok létrehozásához, és kreatív ötletek forrásául szolgálhat, ezáltal – megfelelő irányítás révén – alacsony környezeti hatás mellett táplálhatja az új gazdaságot;

23. elismeri, hogy a kulturális örökség az Európa 2020 stratégia több kiemelt célja – például a digitális menetrend, az Innovatív Unió, az új készségek és munkahelyek menetrendje, valamint az iparpolitika a globalizáció korában – szempontjából kulcsszerepet játszik; kéri ezért, hogy az Európa 2020 stratégia időközi felülvizsgálatában hangsúlyosabban ismerjék el az európai kulturális örökség mint stratégiai forrás szerepét az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés tekintetében;

24. megjegyzi, hogy a kulturális örökség területén magasan képzett munkavállalók által betölthető álláshelyek jöhetnek létre; sürgeti a tagállamokat, hogy a munkavállalók és a kutatók számára indítsanak a kulturális örökség menedzselését és megőrzését előmozdító képzések kialakítására irányuló kezdeményezéseket a kulturális örökség területén; különösen üdvözli a kutatók olyan hosszú távú finanszírozási perspektívával bíró hálózatának a támogatását, mint a Marie Sklodowska Curie ösztöndíjak;

25. hangsúlyozza az UNESCO által kijelölt tárgyi vagy szellemi kulturális örökség és természeti örökség fontosságát az európai turizmus tekintetében;

26. hangsúlyozza, hogy a makroregionális stratégiák kidolgozásakor nagyobb súlyt kaphatna a kulturális turizmus, hogy szervesebben beleilleszkedjen az európai együttműködés stratégiai keretébe;

27. felkéri az európai intézményeket és a tagállamokat, hogy népszerűsítsék és támogassák az utazás „lágy” formáit (soft travel) (séta, lovaglás, kerékpártúra) mint a kulturális és természetalapú turizmus új lehetőségeinek megnyitását;

28. ösztönzi a tagállamokat, hogy a regionális és helyi hatóságokkal együttműködve maximalizálják a kulturális örökség társadalmainkban érvényesülő értékét, valamint az uniós munkahelyteremtéshez és növekedéshez való hozzájárulását;

29. rámutat, hogy az Európai turizmus 40%-át kitevő kulturális turizmus olyan kulcsfontosságú gazdasági ágazat a növekedés és a munkahelyteremtés lehetősége szempontjából, amelynek fejlesztését az új technológiák használata révén tovább kell fokozni; hangsúlyozza azonban, hogy fontos megőrizni a kulturális és természeti örökséget a turizmus fenntartható, kevésbé elözönlő jellegű és magasabb hozzáadott értékkel bíró formáinak kialakítása révén, ahol az idegenforgalmi ágazat beépül a helyi fejlesztési stratégiákba;

30. aggodalmának ad hangot a kulturális örökség védelmét, helyreállítását, megőrzését és előmozdítását célzó politikák helyzete miatt, ami az európai identitás szempontjából a legfontosabb; hangsúlyozza, hogy a gazdasági és pénzügyi válság következtében néhány tagállamban drasztikusan csökkentették a kulturális örökség megóvására irányuló támogatást; ennek kapcsán felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy megfelelő támogatások és kezdeményezések irányuljanak az európai kulturális örökség értékelésére;

31. felkéri a Bizottságot, hogy segítse elő a kulturális és kreatív ágazatban a kiválóságot, az innovációt és a versenyképességet a művészek, alkotók és kulturális szakemberek munkájának támogatása révén;

32. megerősíti, hogy haladéktalanul és egyértelműen meg kell határozni a kulturális örökség helyét a Bizottság európai beruházási tervén belül;

33. felhívja a figyelmet arra, hogy a kulturális örökség területére vonatkozó pontosabb statisztikák kidolgozásához tökéletesíteni kell a módszertani keretet; felszólítja a Bizottságot, hogy javasoljon a kulturális örökség helyzetének ellenőrzésére és értékelésére alkalmazható, minden tagállamra nézve egységes mutatókat; hangsúlyozza, hogy nagyobb mértékben kell beszerezni a kulturális örökség valamennyi aspektusát lefedő kutatási eredményeket, és azokat oly módon kell összekapcsolni, hogy meg lehessen akadályozni e terület felaprózódását; rámutat ezzel kapcsolatban az óriási méretű adathalmazok potenciáljára a kutatási projektekből származó még több tudás kinyerése tekintetében; hangsúlyozza, hogy a kulturális örökség valóságos és potenciális gazdasági értékének becsléséhez nélkülözhetetlen a statisztikai adatok rendszerezettebb gyűjtése;

34. úgy véli, hogy a Bizottságnak úgy kellene osztályoznia az örökség megőrzésének különböző mozzanataiban részt vevő vállalkozásokat és szerveket, mint hagyományos módszereket használó specifikus ágazatot, amely az ökológiai és fenntartható megőrzést megkönnyítő hozzáadott értékkel bír;

35. elismeri, hogy mielőbb megoldást kell találni a fiatalok körében tapasztalt munkanélküliség problémájára, és hangsúlyozza, hogy a kulturális örökség olyan szakterület, amely a több és jobb foglalkoztatás lehetőségét nyújtja, és ahol erősíthető az oktatás és a munka világa közötti átmenet, például színvonalas gyakornoki programok, szakmai gyakorlatok és induló vállalkozások a kkv-k és a szociális gazdaság területén történő kidolgozása révén; ösztönzi e tekintetben a tagállamokat, hogy fejlesszenek ki új és innovatív támogatási lehetőségeket, így segítendő a kezelésre és megőrzésre irányuló képzést és az ágazat munkavállalóinak és kutatóinak oktatását és mobilitását;

36. sürgeti a Bizottságot, hogy mozdítson elő a kulturális örökségre és a turisztikára irányuló, integrált és tudományos alapokon nyugvó közös programokat, amelyek referenciaként és bevált gyakorlati példaként szolgálnak;

37. felkéri a tagállamokat, hogy stratégiai alapon tervezzék meg az olyan kulturális örökségi projekteket, amelyek átfogó módon elősegíthetik a regionális és helyi fejlődést, a nemzetközi és régiók közötti együttműködési programokat, új munkahelyek teremtését, a fenntartható vidéki és városi rehabilitációt, valamint a kulturális örökség helyreállításához szükséges hagyományos készségek és ismeretek fenntartását és elősegítését;

38. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy készítsenek gazdasági és statisztikai felmérést a kulturális örökség megóvásában és előmozdításában részt vevő vállalkozásokról, irányítószervekről és szakmai tevékenységekről, illetve ezeknek a termelési rendszerben és a munkahelyteremtésben való specifikus jelenlétéről;

39. felhívja a figyelmet arra, hogy létre kell hozni, ki kell alakítani és támogatni kell a kulturális örökség ágazatában dolgozók mobilitási és a gyakorlatok cseréjére nyíló lehetőségeit a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv szerinti hatékony szakmai kölcsönösség biztosítása és minimális készségszintek (képesség és tudás) tagállamok közötti meghatározása és megosztása révén, különösen a restaurátor-kurátor szakma területén; felszólítja e tekintetben a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a megfelelő programok kibővítésére, hogy azok tartalmazzák a kulturális örökség kezelőinek (pl. kastélykezelőknek) és a terület munkavállalóinak mobilitását is annak érdekében, hogy tapasztalatot és bevált gyakorlatokat cserélhessenek;

40. felszólítja a tagállamokat, hogy hangsúlyozzák az örökség mint eszköz értékét olyan tanulmányok ösztönzése révén, amelyek a kulturális örökség kulturális és gazdasági értékének meghatározására irányulnak oly módon, hogy az örökség megőrzésének „költségeit” az örökség értékébe való „beruházássá” alakítják;

41. felkéri a Bizottságot, hogy fontolja meg annak a lehetőségét, hogy az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) a következő stratégiai innovációs terve keretében tudományos és innovációs társulásokat (TIT) hozzon létre a kulturális örökség és a kreatív iparágak területén, közvetlenül támogatva ezzel a kutatás és innováció átfogó megközelítését;

42. megismétli annak fontosságát, hogy előmozdítsák a művészet-, zene-, színház- és filmoktatás iskolai tantervekbe történő belefoglalását, ami alapvető fontosságú a kulturális örökséggel, művészeti gyakorlattal és kifejezéssel, valamint a kreativitást és innovációt elősegítő puha készségekkel kapcsolatos tudás fejlesztéséhez;

43. ösztönzi a tagállamokat, hogy vezessenek be a tudományágak közötti, kulturális örökségre vonatkozó témaköröket az oktatás minden szintjén;

44. hangsúlyozza, hogy a turisztikai ágazat jelentős meglévő potenciállal rendelkezik a vállalkozási tevékenység és a részvételen alapuló megközelítés fejlesztése terén, különösen a turisztikai kkv-k, valamint az induló vállalkozások, a nonprofit szektor és az európai kulturális örökség megőrzéséhez, védelméhez és népszerűsítéséhez hozzájáruló egyéb szervezetek tekintetében; hangsúlyozza, hogy a kulturális javak mellett különösen a szolgáltatások minősége, a magas színvonalú szakmai képességek, a terület jól képzett szakemberei és az online jelenlét kulcsfontosságú tényezők az európai turisztikai ágazat sikere és versenyképessége szempontjából; hangsúlyozza, hogy a kutatás, az innováció és az új technológiák – különösen a hírközlés terén – alapvető szerepet játszanak abban, hogy a kulturális örökséget közelebb hozzák az emberekhez; továbbá úgy véli, hogy versenyképességük fenntartása érdekében fel kell számolni a kkv-kra nehezedő szükségtelen terheket, valamint felül kell vizsgálni a turisztikai ágazatban működő kkv-kra károsan ható jogszabályokat;

Lehetőségek és kihívások

45. kiemeli a kulturális örökség lehetséges digitalizálását, amely egyszerre szolgál múltunk megőrzésének eszközéül, illetve új oktatási, kutatási lehetőségek, minőségi munkahelyek teremtése, jobb társadalmi befogadás, a fogyatékossággal élők vagy távoli helyen élők szélesebb körű hozzáférése és fenntartható gazdasági fejlődés alapját képezi; hangsúlyozza, hogy az örökség digitalizálása következetes pénzügyi erőfeszítést igényel a kis- és közepes méretű vagy elszigetelt kulturális intézmények részéről, ezért a megfelelő finanszírozás elengedhetetlen annak biztosításához, hogy ezt az örökséget szélesebb közönség körében lehessen terjeszteni; hangsúlyozza, hogy a digitalizálásnak és az új technológiáknak – amelyek sohasem helyettesíthetik az eredeti örökséghez való hozzáférést, sem a kultúrában való hagyományos részvételből eredő kapcsolódó társadalmi előnyöket – köszönhetően fennálló lehetőségek nem vezethetnek ahhoz, hogy a digitalizálás alatt vagy azt követően elhanyagolják a eredetiek megőrzését vagy figyelmen kívül hagyják a kultúra előmozdításának hagyományos formáit;

46. támogatja a digitális innovációt a művészetekben és a kulturális örökség ágazatában, és megjegyzi, hogy az e-infrastruktúrák új közönséget képesek bevonni és biztosítják a digitális kulturális örökséghez való jobb hozzáférést és annak jobb kihasználását; hangsúlyozza az Europeana honlaphoz hasonló meglévő eszközök fontosságát, és ösztönzi a honlapon alkalmazott keresési kritériumoknak a felhasználóbarátabbá tétel céljából történő tökéletesítését;

47. hangsúlyozza, hogy javítani kell a kulturális örökség digitalizálásának minőségét, megőrzését és online hozzáférését, különösen az európai filmművészeti örökség területén;

48. hangsúlyozza egy valódi demokratikus és együttműködő narratíva kialakításának fontosságát az európai örökség tekintetében, amely magában foglalná a vallási és etnikai kisebbségeket is; felhívja a figyelmet olyan örökségi helyszínek meglétére, amelyek eltérő vagy vitatott múltat mutatnak be, és kiemeli, hogy a megbékélési folyamat nem vezethet a közösségek történelmi tudatának elnyomásához; kéri a tagállamokat, hogy gondolkozzanak el a kulturális örökség bemutatásának etikáján és módjain, és vegyék figyelembe az értelmezések különbözőségét;

49. megerősíti, hogy a vallási örökség az európai kulturális örökség sérthetetlen részét képezi; hangsúlyozza a vallási gyakorlatokhoz kapcsolódó helyek, gyakorlatok és tárgyak iránti tisztelet fontosságát az európai kulturális örökségről szóló megbeszéléseken, illetve azt, hogy azokat sohasem lehet megkülönböztető bánásmódban részesíteni;

50. úgy véli, hogy a történelmi-vallási örökség – többek között az építészet és a zene – vallási eredetétől függetlenül kulturális értékénél fogva megőrzendő;

51. hangsúlyozza a kultúrák közötti párbeszéd fontosságát mind Európán belül és kívül, és úgy véli, hogy ezt a párbeszédet az Uniónak a bármilyen eredetű radikalizmus elleni megfelelő eszközként kell előmozdítania;

52. felhívja a figyelmet a tagállamok nemzeti kisebbségeinek kulturális örökség tekintetében meglévő sajátos jellemzőire; ennek megfelelően felszólít kulturális örökségeik megőrzésére, valamint a kulturális sokféleség előmozdítására és védelmére;

53. hangsúlyozza, hogy kerülni kell a vallási és etnikai kisebbségek kulturális megkülönböztetését;

54. hangsúlyozza, hogy támogatni kell a migráns közösségek kulturális tevékenységeit;

55. újfent megerősíti a kulturális örökségnek a kulturális és kreatív iparágakhoz, valamint a kultúrán keresztül a társadalmi befogadáshoz való jelentős hozzájárulását;

56. kiemeli, hogy fontos a fogyatékossággal élő személyek számára javítani a hozzáférést a kulturális örökségi helyszínekhez;

57. rámutat a kulturális tájak, és különösen az élő kultúrát képező és a hagyományos mesterségeket tápláló szellemi kulturális örökség megőrzésének fontosságára, és felszólítja a Bizottságot, hogy ezt széles körűen foglalja bele a vonatkozó programokba;

58. hangsúlyozza a gasztronómiai örökség jelentőségét, amelyet védeni és támogatni kell; úgy véli, hogy más uniós politikákkal – így a közös agrárpolitikával vagy a fogyasztóvédelmi politikával – való kölcsönhatás révén optimalizálható e terület finanszírozása;

59. rámutat arra, hogy a kulturális örökség és a turizmus között kölcsönös kapcsolat áll fenn, mivel egyrészről a kulturális örökség jövedelmező tevékenységi területet kínál a turizmus számára, másrészről a turizmus pozitívan hat a kultúrára, mivel többek között elősegíti a kulturális javak bemutatását és megőrzését, és bevételeket generál a fenntartásukhoz;

60. hangsúlyozza, hogy a kulturális turizmus fontos szerepet játszik kulturális örökségünk – amely a fizikai örökségen és tájakon túl magában foglalja a szellemi örökséget, így a nyelveket, valamint a vallási és gasztronómiai hagyományokat is – megőrzésében és a benne rejlő érték kiaknázásában;

61. felkéri a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy továbbra is minden szinten működjenek együtt az „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete” című, 2010. június 30-i bizottsági közleményben (COM(2010)0352) foglalt, a kulturális örökség és turizmus fellendítésére irányuló fellépések végrehajtásában;

62. rámutat – a mélyreható demográfiai és szociális változások fényében – közös európai kulturális örökségünk, valamint az állampolgárok Európai Unióval való azonosulására és az Unión belüli közösségérzet megerősítésére irányuló tervezett európai év jelentőségére;

63. az a véleménye, hogy különösen az eljövendő generáció számára Európa közös kulturális örökségének megbecsülése irányt és célt mutat az európai identitás kialakításának irányába, továbbá olyan értékeket, mint az egymással való együttélés és egymás tisztelete a tagállami határokon kívül; ezért azt is javasolja, hogy többek között amikor kialakítják a Kulturális Örökség Európai Évét, fektessenek különös hangsúlyt az ifjabb generációra;

64. üdvözli az Európa Kulturális Fővárosai program nagy sikerét; felszólít az e városok közötti hálózat létrehozására annak érdekében, hogy kiterjesszék a program hatókörét az érintett területekre, hogy lehetőséget biztosítsanak a tapasztalatcserére és a bevált gyakorlatok cseréjére, beleértve a jövőbeni pályázók támogatását, és hogy elősegítsék a különleges események és körutak szervezését;

65. ösztönzi a kulturális örökség oktatási eszközként történő felhasználását a társadalmi kérdések tanításakor azért, hogy Európa népei egymáshoz közelebb kerüljenek;

66. felhívja a figyelmet a környezeti kihívások nyomán felmerült veszélyekre, amelyek az Európai Unióban nagyszámú műemlékhelyszínt érintenek, és sürgeti, hogy a tagállamok a megőrzési és helyreállítási módszerekre irányuló hosszú távú finanszírozási stratégiáikban vegyék figyelembe az éghajlatváltozás és az emberi nyomás következményeit; javasolja továbbá a tagállamoknak és az Európai Uniónak, hogy az e területen zajló kutatásokat nagyobb mértékben mozdítsák elő többek között azért, hogy részletesebben lehessen tanulmányozni az éghajlatváltozásnak a kulturális örökségre gyakorolt többszörös hatását, és ellenintézkedéseket lehessen tenni;

67. felhívja a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy mélyítsék el az Europa Nostra által az Európai Beruházási Bankkal közösen indított „Veszélyeztetett helyek” (Endangered Places) kezdeményezést további veszélyeztetett európai örökségek azonosításával, cselekvési tervek kidolgozásával, valamint lehetséges finanszírozási források feltárásával; hangsúlyozza, hogy a kezdeményezés elmélyítése módot ad arra, hogy magánberuházásokat lehessen vonzani az örökség-helyreállítás területére;

68. felszólítja a Bizottságot, hogy jobban koordinálja és támogassa a tagállamoknak a kulturális örökséget képező vagyon mind az EU-n belüli és kívüli ellopása, csempészése és illegális kereskedelme elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseit; kéri az egy tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális javak visszaszolgáltatását;

69. emlékeztet a kulturális örökség védelmének és megőrzésének fontosságára, különös tekintettel az idő múlásával bekövetkező pusztulásra, valamint a vandalizmusra és a fosztogatásra; felhívja a figyelmet a fosztogatás veszélyére, amely a kincsvadászok miatt még ma is fennáll számos régészeti lelőhelyen, különösen a hatóságok által nehezen hozzáférhető és ellenőrizhető, víz alatti örökség esetében; e tekintetben megerősített együttműködést szorgalmaz az uniós tagállamok között a kulturális javak azonosítása, visszaszerzése és a velük való illegális kereskedelemmel szembeni küzdelem terén;

70. hangsúlyozza, hogy a kulturális örökség a politikai párbeszéd és a harmadik országokkal folytatott együttműködés révén fontos szerepet játszik az Unió külkapcsolataiban, és felszólítja a tagállamokat, a Bizottságot és a Tanácsot a kulturális diplomácia felelevenítésére; rámutat továbbá az interdiszciplináris kutatások nyújtotta lehetőségekre a kulturális örökség megőrzés tekintetében, bevonva a tagállamokat és az Unión kívüli országokat;

71. felszólítja a tagállamokat, az EU-t és a nemzetközi közösséget, hogy tegyenek komoly kötelezettségvállalást a megelőzés, a védelem, a dokumentálás és a helyreállítás tekintetében az olyan esetekben, amelyekben az uniós vagy Unión kívüli országok kulturális örökségét háborús cselekményként és a kulturális vagy vallási identitás megsértéseként szándékosan fenyegetik vagy lerombolják, valamint működjenek együtt az olyan nemzetközi szervezetekkel, mint ICCROM, Kék Pajzs Nemzetközi Bizottsága (ICBS), polgári és katonai hatóságok, kulturális intézetek és szakmai egyesületek;

72. ösztönzi olyan nemzetközi megállapodások elfogadását, amelyek megakadályozzák a kulturális örökség illegális kereskedelmét; hangsúlyozza, hogy az Uniónak az ENSZ-szel és az UNESCO-val együttműködve meg kell óvnia a veszélyeztetett kulturális örökséget, és küzdenie kell a konfliktusterületeken található kulturális tárgyak kifosztása és elpusztítása ellen;

73. rámutat az EU-ban fellelhető tudás potenciáljára a terror- vagy háborús cselekmények következtében megsérült vagy elpusztított kulturális műkincsek megóvása tekintetében;

74. támogatja olyan nemzetközi kulturális turisztikai termékek létrehozását, amelyek az európai értékeket és örökséget tükrözik; felkéri a Bizottságot, hogy erősítse meg a tagállamokkal és a kulturális és idegenforgalmi politikákat kidolgozó szervezetekkel, például az ENSZ Idegenforgalmi Világszervezetével (UNWTO) és az UNESCO-val folytatott fokozott együttműködést, és továbbra is járuljon hozzá a hálózatok, a határokon átnyúló regionális projektek, valamint – az Európa Tanáccsal szoros együttműködésben – a nemzetközi összeurópai tematikus turisztikai projektek legjobb példáit jelentő európai kulturális útvonalak társfinanszírozásához és népszerűsítéséhez;

75. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

[1] HL L 347., 2013.12.20., 221. o.
[2] HL L 347., 2013.12.20., 320. o.
[3] HL L 347., 2013.12.20., 289. o.
[4] HL L 347., 2013.12.20., 104. o.
[5] HL L 159., 2014.5.28., 1. o.
[6] HL L 175., 2013.6.27., 1. o.
[7] Elfogadta az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2005. október 13-án; tagállami aláírásra bocsátva ugyanezen év október 27-én a portugáliai Faróban; hatálybalépés napja: 2011. június 1.
[8] HL C 183., 2014.6.14., 36. o.
[9] A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
[10] HL L 283., 2011.10.29., 39. o.
[11] Az ICOMOS (Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsa) által 1965-ben elfogadott Velencei Charta; Az Európa Tanács által 1985-ben elfogadott Granadai Egyezmény. Az Európa Tanács által 1992-ben elfogadott Vallettai Egyezmény.

INDOKOLÁS

A „kulturális örökség” egységes fogalommeghatározása helyett sokféle hivatalos definíció létezik, amelyek mindegyikét a kidolgozásuk körülményeivel összefüggésben kell értelmezni. E jelentés alkalmazásában a „kulturális örökség” a tárgyi (ingó, ingatlan és víz alatti), az immateriális (szóbeli hagyományok, előadóművészetek, szertartások) és a digitális kulturális örökséget foglalja magában.

Egyrészről a jelentés a kulturális örökség témakörében közzétett legújabb szakpolitikai dokumentumokon[1] alapul, és a kapcsolódó nyilvános vita főbb szempontjait vizsgálja. Másrészről figyelembe vette a Kulturális és Oktatási Bizottság által 2014. december 2-án szervezett, „A kulturális örökség integrált európai megközelítése: jelenlegi helyzet és kilátások” című nyilvános meghallgatás következtetéseit. Emellett az ágazat és az érdekelt felek véleményét is kikérte, hogy meghatározhassa a területet érintő főbb kihívásokat, és konkrét javaslatokat tehessen ezek leküzdésére.

A. A kulturális örökség integrált európai megközelítése a gyakorlatban

Mind a Bizottság közleménye, mind a két utolsó tanácsi elnökség következtetései arra utalnak, hogy szükség van a kulturális örökség területére vonatkozó integrált megközelítésre. A szakpolitikai ajánlás végrehajtásához azonban továbbra is hiányzik néhány gyakorlati lépés megvalósítása.

Az európai intézmények szintjén ismert tény, hogy a kulturális örökséggel kapcsolatos kérdések egyszerre több európai bizottsági főigazgatóság hatáskörébe tartoznak. Munkájuk tehát kölcsönösen kiegészítő jellegű, ennélfogva létfontosságú, hogy javítsák egymás között az ezirányú együttműködést, és a kulturális örökséget érintő tevékenységeiket összehangolják.

Mindemellett a kulturális örökségi célú európai finanszírozás is több uniós program keretében biztosított. Ezek közül néhány: Kreatív Európa, Horizont 2020, Európai Vidékfejlesztési Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap stb. E finanszírozási lehetőségek tekintetében elérhetők ugyan a szükséges információk, azonban számtalan weboldalon elszórva találhatók, erőteljes szakzsargonnal megfogalmazva, fordítások pedig csak az Európai Unió néhány hivatalos nyelvén léteznek. Ezért fontos az információk hatékonyabb közvetítése a lehetséges kedvezményezettek felé. A jelentés a kulturális örökségnek szentelt egységes uniós portál létrehozására hív fel, amely egy helyen gyűjti össze a kulturális örökséget támogató valamennyi uniós program információit, és a következő három fő szakaszra tagolódik: a kulturális örökséggel kapcsolatos finanszírozási lehetőségek, a kulturális örökség területén bevált gyakorlatok és kiválóság példáit és a vonatkozó hivatkozásokat tartalmazó adatbázis, valamint a kulturális örökséghez kapcsolódó szakpolitikai fejleményeket, intézkedéseket és eseményeket bemutató hírek és hivatkozások.

A kulturális örökség európai éve tökéletes megnyilvánulása lehetne e kulturális örökség iránti megújult uniós elköteleződésnek. Megfelelő tervezéssel egy ilyen kezdeményezés nagy lendületet adhatna a kulturális örökség ágazatának, és rávilágíthatna a benne rejlő hatalmas lehetőségre. Ahhoz, hogy ez a kezdeményezés érdemi eredményt érhessen el, a kulturális örökség európai évének megfelelő költségvetéssel kell rendelkeznie, és a keretében szervezett tevékenységeket sokszoros tagállami szintű fellépéseknek kell kísérniük.

B. Az ágazat előtt álló kihívások új lehetőségekre váltása

A jelentést megelőző konzultációs időszakban elismert érdekelt felek, kulturális örökségi szakemberek és a szakterület további szakértői egy sor konkrét problémát említettek. Ennek alapján a jelentés több lehetséges megoldást kíván javasolni azon főbb akadályokra, amelyek jelenleg meggátolják a kulturális örökség területén meglévő potenciál teljes körű kiaknázását.

Mint általában, számos probléma finanszírozási jellegű, és konkrétabban a kulturális örökségi helyszíneket is magukban foglaló regionális fejlesztési projektekre odaítélt strukturális alapbeli forrásokhoz kapcsolódnak. Néhány ilyen esetben nem fordítottak kellő figyelmet a helyreállítási munkák minőségére, aminek nyomán sérült a műemlékhelyszín kulturális értéke. Sokkal nagyobb hangsúlyt kell tehát helyezni a helyreállítási projekt minőségére, az ilyen projektekben alkalmazott képesített munkaerő és egy átfogó minőségellenőrzési mechanizmus szükségességére, amelyek segítségével megelőzhetők az ilyen visszafordíthatatlan veszteségek. Mindezeknek összhangban kell állniuk a helyreállítási munkákra vonatkozóan a Velencei Chartában és az európai építészeti örökség védelméről szóló Granadai Egyezményben szereplő, nemzetközileg elismert előírásokkal. A jelentés továbbá sürgeti a Bizottságot, hogy tagállami kérések alapján, valamint figyelembe véve a megfelelően lebonyolított helyreállítási projektek során felmerülő várható költségeket, gondolja újra a „kis nagyságrendű kulturális [...] infrastruktúrára” irányuló projektek előzőleg megszabott 5 millió eurós felső határértékét.

A jelentés további fontos kérése az alternatív kormányzási modellekhez szükséges jogi eszközök kidolgozása. Ma már közismert, hogy a kulturális örökséggel kapcsolatos védelmi és támogatási tevékenységekbe egyaránt hatékonyabban be kell vonnunk a helyi közösségeket, a civil társadalmat és a magánszektort. Unió-szerte már jelenleg is számos példa szemlélteti a közösségi részvétellel megvalósuló kezdeményezések vagy a köz-magán társulások rendkívüli hatékonyságát, ám nem minden tagállam rendelkezik az ilyen alternatív modelleket szabályozó jogi rendelkezésekkel. A jelentés ezért támogatja a részvételen alapuló kormányzás ötletének további vizsgálatát, feltéve, hogy valamennyi szinten bevezetnek minőségellenőrzési mechanizmust, és a tagállamok gondoskodnak a jogi eszközökről.

Kiemelt figyelmet kell továbbá fordítani a kulturális örökség digitalizálására. Még ha a digitalizálás csupán egy eszköz is, segít megőrizni a múltunkat, és számos lehetőséget rejt a kutatás, a munkahelyteremtés és a gazdasági fejlődés számára.

A jelentés emellett konkrét ajánlásokat fogalmaz meg a kulturális örökségi szakemberek képzésére, készségeire és ismereteire, illetve mobilitására, valamint az ilyen fiatal szakemberek kulturális munkaerőpiachoz való hozzáférésére vonatkozóan.

C. A kulturális örökségben rejlő gazdasági potenciál

Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a „kultúra” és a „gazdaság” fogalma két teljesen eltérő szemléletmódot tükröz, a valóságban azonban a kulturális örökség ágazata hatalmas gazdasági potenciált rejt magában.

A jelek szerint azonban ez az európai közpolitika számára nem kiemelt cél, tekintve, hogy sem az Európa 2020 stratégia, sem Juncker bizottsági elnök közelmúltbeli európai beruházási terve nem említi kifejezetten a kultúrát, és még kevésbé a kulturális örökséget. Igencsak megérett az idő arra, hogy a kultúrának előkelőbb helyet biztosítsunk a politikai napirenden, és felmérjük a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés területén nyújtott valós értékét. A politikai elkötelezettség mellett megfelelően összeállított statisztikákra van szükség, amelyek az általában a kultúrához és konkrétabban a kulturális örökséghez kapcsolódó készségek és munkahelyek teljes spektrumát felölelik. Jelenleg ezek hiányoznak, mivel a hagyományos adatgyűjtési rendszerek a kapcsolódó készségeknek és munkahelyeknek csak egy részét veszik figyelembe. A jelentés ezért kéri, hogy a kulturális vonatkozású statisztikák esetében átfogóbb keretet alkalmazzanak.

D. A kulturális örökség megjelenése a többi szakpolitikai területen

Számos szakpolitikai terület tartalmaz a kulturális örökséghez kapcsolódó szempontokat, amit egy valódi integrált megközelítés kialakításakor figyelembe kell vennünk.

A kulturális örökség kiváló környezetet biztosít a műemlékek helyreállítása és védelme terén végzett tudományos kutatás számára, és akár „innovációs inkubátorházként” is működhet az e területen már igénybe vehető finanszírozási lehetőségek előnyeit kihasználva.

A kulturális örökségi helyszínek egyúttal a regionális fejlesztés és az idegenforgalom „motorjaként” is szolgálhatnak. Európa-szerte számtalan példa akad ilyen helyzetekre, és az előadó ösztönzi az örökségi helyszíneiket egyelőre nem teljes körűen „hasznosító” tagállamokat, hogy felelősen eljárva tegyék ezt meg a helyi gazdaság fellendítése és a régió egésze vonzerejének növelése céljából.

Ezenkívül a kultúrának nagyobb szerepet kell kapnia az Unió külkapcsolataiban. A kultúra Európa egyik legjelentősebb ütőkártyája, a jelenlegi politika, illetve programok pedig még mindig fejleszthetők.

Következtetés

A kulturális örökség több évszázados történelmünk, kreativitásunk és küzdelmeink néma szemtanúja. Az európai kultúra és a jövő generációk számára hátrahagyott közös örökségünk egyik pillére. Ennélfogva a kulturális örökséget érintő közpolitikáknak minden esetben figyelembe kell venniük két szempontot: azt, hogy a kulturális örökség jelentős munkahely-teremtési és bevételforrás lehet, ami a jelenlegi gazdasági körülmények között lényeges megfontolás, valamint hogy a kulturális örökség fő értéke továbbra is annak kulturális értékéből fakad. A kulturális örökségre vonatkozó ideális integrált stratégiának ezen érem mindkét oldalát figyelembe kell vennie, és az azonnali növekedés és munkahelyteremtés szükségességével egyidejűleg azt is el kell ismernie, hogy a kulturális örökség fenntartható fejlesztési tervet igénylő, hosszú távra szóló erőforrás.

[1] A Bizottság „A kulturális örökség integrált európai megközelítése felé” című, 2014. július 22-i közleménye (COM(2014) 477), a Tanács 2014. május 21-i következtetései a fenntartható Európa stratégiai erőforrásául szolgáló kulturális örökségről, a Tanács 2014. november 12-i következtetései a kulturális örökség részvételen alapuló kormányzásáról és a Régiók Bizottságának 2014. novemberi véleménye az „A kulturális örökség integrált európai megközelítése felé” című közleményről.

VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről (7.5.2015)

a Kulturális és Oktatási Bizottság részére

a kulturális örökség integrált európai megközelítése felé
(2014/2149(INI))

A vélemény előadója: Miltiadis Kyrkos

JAVASLATOK

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felhívja a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. emlékeztet arra, hogy gazdag kulturális, vallási és történelmi öröksége, természeti értékei, földrajzi elhelyezkedése, változatos tájai, valamint az életmódja jelentette vonzereje miatt Európa a világ egyik legfőbb kulturális turisztikai célpontja, és a kulturális turizmus az európai turizmus 40%-át teszi ki;

2. hangsúlyozza, hogy a kulturális turizmus fontos szerepet játszik kulturális örökségünk – amely a fizikai örökségen és tájakon túl magában foglalja a szellemi örökséget, így a nyelveket, valamint a vallási és gasztronómiai hagyományokat is – megőrzésében és a benne rejlő érték kiaknázásában;

3. rámutat arra, hogy a kulturális örökség és a turizmus között kölcsönös kapcsolat áll fenn, mivel egyrészről a kulturális örökség jövedelmező tevékenységi területet kínál a turizmus számára, másrészről a turizmus pozitívan hat a kultúrára, mivel többek között elősegíti a kulturális javak bemutatását és megőrzését, és bevételeket generál a fenntartásukhoz;

4. világos politikai jelzést küld arról, hogy az Európán belüli sokszínűség és multikulturalizmus komoly lehetőséget kínál a tematikus turizmus valamennyi formájának fejlesztésére, valamint a változatos turizmus és a kulturális kapcsolatok összehangolt előmozdítására; hangsúlyozza, hogy minden kulturális turisztikai programnak az európai sokféleségen, eredetiségen, fenntarthatóságon, teljes hozzáférhetőségen és kiválóságon kell alapulnia;

5. tudomásul veszi a 2014. október 30–31-én, Nápolyban tartott 13. Európai Turisztikai Fórum eredményeit, amelyen kiemelték a turizmus és a kultúra közötti szinergia fontosságát, és ezek hozzájárulását a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatáshoz;

6. hangsúlyozza, hogy a tárgyi és szellemi kulturális és természeti örökség megőrzéséhez, népszerűsítéséhez és értékének növeléséhez kapcsolódó integrált megközelítés jelentős hajtóerőt képez a szociális innováció és az inkluzív helyi, regionális, városi és vidéki fejlődés tekintetében, és hozzájárul a fenntartható kulturális turizmus megerősödéséhez, egyben csökkenti a szezonalitás hatását; így különösen:

a) rávilágít arra, hogy aktívan be kell vonni a helyi közösségeket és a magánszféra érdekelt feleit;

b) kiemeli annak fontosságát, hogy a kultúra területén az új készségeket és a munkaköröket a készségek, kompetenciák, képesítések és foglalkozások európai osztályozásának (ESCO) keretében kiigazítsák;

c) támogatja a kulturális tartalmak digitalizálását és online hozzáférhetőségét egy szélesebb közönség elérése és a fiatalok teljes mértékű bevonása érdekében;

d) ösztönzi egy stratégiai megközelítés alkalmazását a kutatás és az innováció terén, valamint az ismeretek megosztását és az intelligens szakosodást;

7. hangsúlyozza, hogy a kultúra és a kulturális örökség stratégiai lehetőséget kínál helyi, nemzeti és európai szinten, mivel ösztönzi az innovatív üzleti kezdeményezések elindítását és a turizmussal kapcsolatos gazdasági tevékenységek fejlődését, különös tekintettel az idegenforgalmi jelentőséggel bíró városokba látogatók kiszolgálására, valamint számos különféle további szolgáltatásra a turisztikai fejlesztés minden területén; rámutat arra, hogy a kulturális örökség védelme, fejlesztése és népszerűsítése döntő jelentőségű tevékenység számos üzleti ágazat, különösen a turizmus számára;

8. hangsúlyozza, hogy a kulturális turizmus a helyi termékek előállítása és idegenforgalmi piacon történő népszerűsítése révén erősítheti a helyi közösségek gazdaságát, és ezzel párhuzamosan az idegenforgalmi vállalkozások létrehozása növeli a fogyasztói keresletet a turizmus területén, és erősíti a helyi gazdaságot, maximalizálva a hazai hozzáadott értéket;

9. hangsúlyozza az olyan vidéki térségekbe, szigetekre, parti és hegyvidéki régiókba irányuló kulturális turizmus fellendítésében rejlő lehetőséget, amelyek érintetlen természetet és tájakat, regionális kisebbségi nyelveket, hagyományos kultúrát (hagyományos népművészetet, viseleteket, kézművességet, helyi fesztiválokat, mobilitási kultúrát, gasztronómiai hagyományokat), helyi kézműves termékeket és szolgáltatásokat, valamint eredetiséget, ipari és mezőgazdasági örökséget és etnikai kisebbségekhez tartozó kulturális örökséget kínálnak; rámutat arra, hogy ezekben a régiókban a kulturális turizmus segíti a hagyományos gazdasági tevékenységek diverzifikálását, és elősegíti a lakosság helyben maradását, megelőzve az elnéptelenedést és számos, kulturális értékekkel bíró helyszín elhagyását és hanyatlását, valamint tradíció és szokás kihalását; felszólítja ezért a tagállamokat, hogy hozzanak létre fenntartható intermodális összeköttetéseket, és javítsák a határokon átnyúló közlekedési összeköttetéseket, különösen a határ menti régiókban – beleértve új információs és kommunikációs technológiák, például az integrált utazástervezési és jegyvásárlási szolgáltatások fejlesztését –, melyek általában véve növelik a turisztikai célpontok vonzerejét, valamint légi, tengeri, közúti és vasúti megközelíthetőségét, különösen a kisebb és távoli turisztikai célpontok esetében;

10. rámutat arra, hogy az új belvízi utak és multimodális összeköttetések fejlesztése határozottan hozzájárulhat a kulturális turizmus fenntartható növekedéséhez;

11. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hajtsanak végre összehangolt fellépéseket a vidéki turizmus vonzerejére irányuló politikák létrehozása érdekében, mivel az a belső és vidéki régiók fejlődésének motorja; felhívja az európai intézményeket, hogy alakítsanak ki kapcsolatot az örökség és a helyi közösségek között, hasznosítva a vidéki és távoli térségek helyi szereplőinek részvételét; úgy véli, hogy nagy hangsúlyt kell fektetni az emberi erőforrás képzésére, valamint az örökségvédelem anyagi támogatására, mivel a vidéki térségeken belüli kulturális turizmus előmozdítása a tömegturizmustól való elmozdulást is elősegíti;

12. hangsúlyozza, hogy a kulturális turizmus uniós tagállamokban történő regionális fejlesztéséhez infrastrukturális beruházásokra irányuló programokra van szükség az alapvető szolgáltatások biztosítása érdekében;

13. aggodalmát fejezi ki az ágazatspecifikus uniós szabályozási eszközök és költségvetési erőforrások elégtelensége miatt; hangsúlyozza, hogy az operatív programok regionális politika keretében való módosítása tovább csökkentette a kulturális örökséggel foglalkozó szakpolitikák támogatását;

14. rámutat, hogy számos kulturális létesítmény nem piacgazdasági, hanem gyakran egyesületi és önkéntes alapon működik, és a válság miatt drasztikus mértékben csökkent e létesítmények állami támogatása; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a magántőke kulturális örökséggel foglalkozó projektekbe való bevonásának elősegítésére, bármilyen formában is kerüljön arra sor (szponzorálás vagy más megoldás);

15. rámutat, hogy valamennyi szinten – így nemzetközi, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt – integrált és összehangolt, valamennyi érdekelt felet és a helyi közösséget bevonó megközelítést kell alkalmazni, és e tekintetben ösztönzi a köz- és magánszféra közötti partnerségek fejlesztését a kulturális erőforrásokban rejlő gazdasági lehetőségek kiaknázása érdekében;

17. felkéri a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy továbbra is minden szinten működjenek együtt az „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete” című, 2010. június 30-i bizottsági közleményben (COM(2010)0352) foglalt, a kulturális örökség és turizmus fellendítésére irányuló fellépések végrehajtásában;

18. felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül fent említett, 2010. június 30-i közleményét;

19. meggyőződése szerint az európai védjegy létrehozása és népszerűsítése magas hozzáadott értéket kínál Európának annak érdekében, hogy a világ első számú turisztikai célpontjává válhasson, valamint különösen az európai kulturális örökség népszerűsítése szempontjából; felszólítja ezért valamennyi tagállam hatóságait, hogy működjenek együtt a Bizottsággal, és egészítsék ki e védjegyet saját nemzeti és regionális erőfeszítéseikkel, és népszerűsítsék közösen Európát mint a magas minőségű turisztikai célpontok gyűjtőhelyét a fontosabb nemzetközi eseményeken és nagyszabású turisztikai vásárokon;

20. támogatja olyan nemzetközi kulturális turisztikai termékek létrehozását, amelyek a közös európai értékeket és örökséget tükrözik; felkéri a Bizottságot, hogy erősítse meg a tagállamokkal és a kulturális és idegenforgalmi politikákat kidolgozó szervezetekkel, például az ENSZ Idegenforgalmi Világszervezetével (UNWTO) és az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetével (UNESCO) folytatott fokozott együttműködést, és továbbra is járuljon hozzá a hálózatok, a határokon átnyúló regionális projektek, valamint – az Európa Tanáccsal szoros együttműködésben – a nemzetközi összeurópai tematikus turisztikai projektek legjobb példáját jelentő európai kulturális útvonalak társfinanszírozásához és népszerűsítéséhez;

21. továbbá hangsúlyozza a régiók közötti és határokon átnyúló turisztikai termékek és szolgáltatások fejlesztésének jelentőségét, amelyek közös fellépésen alapulnak, szinergiákra épülnek, forrásokat takarítanak meg, valamint megerősítik és támogatják az egész régió közös kulturális identitását és versenyképességét; felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy segítsék elő ezt a folyamatot;

22. hangsúlyozza a gasztronómiai örökség jelentőségét, amelyet védeni és támogatni kell; úgy véli, hogy más uniós politikákkal – így a közös agrárpolitikával vagy a fogyasztóvédelmi politikával – való kölcsönhatás révén optimalizálható e terület finanszírozása;

23. felhívja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki kezdeményezéseket Európa víz alatti kulturális örökségének hasznosítására, különös tekintettel a víz alatti kulturális örökség európai útvonalának kialakítására, amely lehetővé tenné a hajóroncsok és az elsüllyedt városok múzeumi bemutatását vagy múzeummá alakítását;

24. támogatja olyan kezdeményezések létrehozását, amelyek népszerűsítik a közös európai örökséget, növelik a kulturális helyszínek láthatóságát, és különleges, fenntartható hatást fejtenek ki helyi és regionális szinten, mint például az európai kerékpárútvonalak vagy zarándokutak, a panorámavonatok, a használaton kívüli vonalak és állomások újbóli forgalomba állításával kialakított európai turistavasutak, az Európa Kulturális Fővárosai, a sport európai fővárosai, az Europa Nostra hálózat, a Natura 2000 hálózat, az Európai Örökség cím, az Európai Örökség Napok és az Európai Unió Kulturális Öröksége díj; felszólít az ifjúsági kulturális turizmus népszerűsítésére és elősegítésére; támogatni kívánja továbbá a fiatalok aktív bevonásával járó kezdeményezéseket, mint például az Európa ifjúsági fővárosai cím létrehozását;

25. üdvözli az Európa Kulturális Fővárosai program nagy sikerét; felszólít az e városok közötti hálózat létrehozására annak érdekében, hogy kiterjesszék a program hatókörét az érintett területekre, hogy lehetőséget biztosítsanak a tapasztalatcserére és a bevált gyakorlatok cseréjére, beleértve a jövőbeni pályázók támogatását, és hogy elősegítsék a különleges események és körutak szervezését;

26. üdvözli az új kezdeményezéseket, mint például a Kulturális Örökség Európai Évét, amely ráirányítja a figyelmet Európa tárgyi és szellemi öröksége megőrzésének fontosságára; felszólítja a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy tegyenek fokozott erőfeszítéseket a közös kulturális érték részét képező európai ipari örökség népszerűsítése érdekében, mivel az abban rejlő lehetőségeket eddig nem ismerték fel kellőképpen;

27. felszólítja a Bizottságot, hogy hívja fel a tagállamok és az ágazat fő szereplőinek figyelmét arra, hogy az európai kulturális örökség helyszíneit mindenki számára hozzáférhetővé és megfizethetővé kell tenni, különös tekintettel a fogyatékossággal élő vagy mozgáskorlátozott személyekre, a fiatalokra, az idősekre és az alacsony jövedelmű családokra;

28. megismétli az ökológiai és gazdasági szempontból fenntartható és felelősségteljes turizmus fontos elvét, és hangot ad azon meggyőződésének, hogy bár az uniós fellépéseknek elsősorban és legfőképpen az európai turizmus felvirágzását kell ösztönözniük, foglalkozniuk kell a turizmus okozta strukturális változások esetleges negatív hatásaihoz és a tömegturizmusnak a kulturális örökségre kifejtett kockázataihoz kapcsolódó aggodalmakkal is; fenntartja, hogy az Uniónak együtt kell működnie a tagállamokkal és a helyi szereplőkkel a tömegturizmus különösen főszezonban jelentkező, távoli térségeket – többek között a legkülső és a szigeti régiókat – érintő negatív hatásainak csökkentésére irányuló iránymutatások kidolgozása érdekében;

29. emlékeztet a kulturális örökség védelmének és megőrzésének fontosságára, különös tekintettel az idő múlásával bekövetkező pusztulásra, valamint a vandalizmusra és a fosztogatásra; felhívja a figyelmet a fosztogatás veszélyére, amely a kincsvadászok miatt még ma is fennáll számos régészeti lelőhelyen, különösen a hatóságok által nehezen hozzáférhető és ellenőrizhető, víz alatti örökség esetében; e tekintetben megerősített együttműködést szorgalmaz az uniós tagállamok között a kulturális javak azonosítása, visszaszerzése és a velük való illegális kereskedelemmel szembeni küzdelem terén;

30. felhívja a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy mélyítsék el az Europa Nostra által az Európai Beruházási Bankkal közösen indított „Veszélyeztetett helyek” (Endangered Places) kezdeményezést további veszélyeztetett európai örökségek azonosításával, cselekvési tervek kidolgozásával, valamint lehetséges finanszírozási források feltárásával; hangsúlyozza, hogy a kezdeményezés elmélyítése módot ad arra, hogy magánberuházásokat lehessen vonzani az örökség-helyreállítás területére;

31. hangsúlyozza, hogy a turisztikai ágazat jelentős potenciállal rendelkezik a vállalkozási tevékenység és a részvételen alapuló megközelítés fejlesztése terén, különösen a turisztikai kkv-k, valamint az induló vállalkozások, a nonprofit szektor és az európai kulturális örökség megőrzéséhez, védelméhez és népszerűsítéséhez hozzájáruló egyéb szervezetek tekintetében; hangsúlyozza, hogy a kulturális javak mellett különösen a szolgáltatások minősége, a magas színvonalú szakmai képességek, a jól képzett munkaerő és az online jelenlét kulcsfontosságú tényezők az európai turisztikai ágazat sikere és versenyképessége szempontjából; hangsúlyozza, hogy a kutatás, az innováció és az új technológiák – különösen a hírközlés terén – alapvető szerepet játszanak abban, hogy a kulturális örökséget közelebb hozzák az emberekhez; továbbá úgy véli, hogy versenyképességük fenntartása érdekében fel kell számolni a kkv-kra nehezedő szükségtelen terheket, valamint felül kell vizsgálni a turisztikai ágazatban működő kkv-kra károsan ható jogszabályokat;

32. úgy véli, hogy a gazdasági válság alulfinanszírozottságot idézett elő a megszorítások által jelentős mértékben sújtott ágazatban, ami számos nagy kulturális értékkel bíró helyszín elhagyásához, elhanyagolásához és elfeledéséhez vezetett, veszteséget okozva mind a társadalom, mind az idegenforgalmi ágazat számára; felkéri a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a kulturális turizmus megőrzéséhez és elősegítéséhez kapcsolódó uniós támogatásokra vonatkozó információk könnyen hozzáférhetőek legyenek az ágazatban tevékenykedő összes érdekelt fél, így a kkv-k és a civil társadalmi szervezetek számára is, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt, és biztosítsa az információhoz való hozzáférést az unió hivatalos nyelvein, valamint gondoskodjon az e támogatásokhoz való közvetlen hozzáférésre vonatkozó adminisztratív eljárások további egyszerűsítéséről, különösen az idegenforgalmi ágazat jelentős hányadát képviselő kkv-k számára; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa e támogatások felhasználásának nagyobb átláthatóságát; kéri, hogy a Bizottság legyen nyitottabb a kulturális örökség népszerűsítését célzó integrált operatív finanszírozási programok jóváhagyása tekintetében; felszólítja a Bizottságot, hogy megfelelő szabályozási környezet biztosításával tegyen lépéseket az adminisztratív teher csökkentésére, hogy növekedjen a turisztikai ágazatban működő vállalkozások, különösen a kkv-k és az induló vállalkozások száma;

33. hangsúlyozza, hogy a makroregionális stratégiák kidolgozásakor nagyobb súlyt kaphatna a kulturális turizmus, hogy szervesebben beleilleszkedjen az európai együttműködés stratégiai keretébe;

34. támogatja a Bizottság kezdeményezéseit a gazdag európai kulturális örökség digitalizálására, amely jelentősen hozzájárul Európa egyedülálló kulturális gazdagságának népszerűsítéséhez világszerte, és fontosnak tartja, hogy végrehajtására – a kisvállalkozások támogatása érdekében – helyi szinten is sor kerüljön; rámutat a könyvtári és levéltári ágazat fontos szerepére az európai fizikai és digitális kulturális örökség megőrzése, előmozdítása és hozzáférhetősége tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt a tagállamokkal az UNESCO Európán belüli tárgyi és szellemi kulturális örökségének azonosítása és digitalizálása érdekében, hogy az elérhetővé váljék a visiteurope.com weboldalon.

35. hangsúlyozza, hogy az örökség hasznosításakor megfelelően figyelembe kell venni polgártársaink új életstílusát is, és ezért felszólítja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a saját kezdeményezéseit előtérbe helyező, átfogó digitális kommunikációs stratégia kidolgozását, az örökséget az újszerűséggel ötvöző kulturális projektek fokozott támogatása mellett (pl. új technológiák alkalmazása a múzeumi terekben);

36. rámutat az oktatás és az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó uniós programok, mint például az Erasmus + szerves részét képező kulturális turizmus jelentőségére és különleges jellegére; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy a kulturális turizmus célcsoportja nagyon tág, és ezért a kínálatot az életkornak és érdeklődési körnek megfelelő művelődési lehetőségek biztosítása érdekében hozzá kell igazítani az egyes korcsoportokhoz, a gyermekektől az időskorúakig.

37. javasolja a Bizottság számára, hogy alakítson ki a kulturális örökséggel foglalkozó egységes uniós portált, amely összefogja a kulturális örökséget támogató valamennyi uniós programra vonatkozó információkat; úgy véli, hogy a portál elindítását követően valamennyi tagállamban népszerűsítő kampányokat kell indítani, hogy a potenciális kedvezményezettek értesüljenek a portál létezéséről;

38. javasolja egy egységes és egyszerűsített kommunikációs stratégia kialakítását, amely egyedülálló úti célként határozza meg Európát, ezért üdvözli a nemzeti internetes oldalak európai portálját létrehozó, „Úti cél: Európa 2020” kezdeményezést; javasolja továbbá, hogy alakítsanak ki a nagyobb városokon kívüli helyi célpontokkal foglalkozó többnyelvű portálokat, és tegyék láthatóbbá a kulturális és ipari örökséget magukban hordozó termékeket;

39. javasolja a Bizottság számára, hogy népszerűsítse az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” elnevezésű programot mint a kulturális örökség egyik finanszírozási eszközét.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	5.5.2015
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	40 3 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Daniela Aiuto, Lucy Anderson, Georges Bach, Izaskun Bilbao Barandica, Deirdre Clune, Michael Cramer, Luis de Grandes Pascual, Andor Deli, Karima Delli, Isabella De Monte, Ismail Ertug, Jacqueline Foster, Dieter-Lebrecht Koch, Merja Kyllönen, Miltiadis Kyrkos, Bogusław Liberadzki, Peter Lundgren, Cláudia Monteiro de Aguiar, Renaud Muselier, Jens Nilsson, Markus Pieper, Salvatore Domenico Pogliese, Tomasz Piotr Poręba, Gabriele Preuß, Christine Revault D’Allonnes Bonnefoy, Dominique Riquet, Massimiliano Salini, David-Maria Sassoli, Claudia Schmidt, Claudia Tapardel, Keith Taylor, Pavel Telička, István Ujhelyi, Peter van Dalen, Wim van de Camp, Janusz Zemke, Roberts Zīle, Kosma Złotowski, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Rosa D’Amato, Martina Dlabajová, Maria Grapini, Henna Virkkunen

VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (8.5.2015)

a Kulturális és Oktatási Bizottság részére

„A kulturális örökség integrált európai megközelítése felé” című véleményről
(2014/2149(INI))

A vélemény előadója: Andrea Cozzolino

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. úgy véli, hogy a kulturális örökség tekintetében integrált megközelítésre van szükség, amennyiben kulturális párbeszédet és kölcsönös megértést kívánunk megvalósítani; meggyőződése, hogy egy ilyen megközelítés fokozott gazdasági, társadalmi és területi kohéziót eredményezhet, ugyanakkor hozzájárulhat az Európa 2020 stratégiában meghatározott célkitűzések megvalósításához;

2. megjegyzi, hogy a kulturális örökség értékének növelésére irányuló projektek gyakran olyan innovatív és fenntartható gazdasági tevékenységek, amelyek képesek minőségi munkahelyeket létrehozni és erősíteni a kkv-k vállalkozási és kutatási készségét, ami az uniós gazdaság fontos motorja; megjegyzi, hogy a kulturális örökség olyan közös közjó, amely pozitív hatást gyakorol a társadalmi innovációra, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre, a versenyképességre és a munkahelyteremtésre; ezért felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamokat a kulturális örökségbe való beruházásra, továbbá arra, hogy segítsenek megvédeni és megőrizni a regionális, nemzeti és európai kulturális identitást;

3. hangsúlyozza, hogy a kulturális örökség részét képező értékek megőrzésének és a fenntartható idegenforgalmi termékekbe való bevonásuknak az előmozdítása vonzza az embereket és segít megerősíteni a helyi/regionális gazdaságot; felhívja a Bizottságot – tekintettel a kulturális örökség gazdasági jelentőségére, illetve a kulturális örökség és a fenntartható idegenforgalom közötti kapcsolatra –, hogy többek között az Európai Stratégiai Beruházási Alappal kapcsolatos közelmúltbeli kezdeményezés fényében alakítsa ki a kulturális örökség finanszírozásának átfogó megközelítését, például végezzen városi infrastrukturális fejlesztéseket és hajtsa végre az (újjá)építési célból és a műemlékvédelemhez szükséges szabványosítást és harmonizálást, ugyanakkor vegye figyelembe, hogy a történelmi örökség sokfélesége és különleges jellemzői egyedi megoldásokat és módszereket igényelnek;

4. kéri az Európai Bizottságot, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) és az Európa 2020 stratégia felülvizsgálata keretében ösztönözze azokat a többek között nagy volumenű projekteket az európai kulturális örökség támogatása területén, amelyek képesek valamennyi régióban munkahelyeket létrehozni – különösen a fiatalok számára – és hozzájárulni a társadalmi kohézióhoz; megjegyzi, hogy a kulturális örökségbe tett beruházások – amelyek javítják az európai kulturális örökség belső értékét – számos előnnyel járnak, és hangsúlyozza a köz- és magánszféra közötti partnerségek finanszírozási célokból való megszilárdításának szükségességét;

5. felhívja a Bizottságot, hogy értékelje annak a lehetőségét, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alapon (ESBA) belül előmozdítsanak egy tematikus beruházási platformot az köz- és magánforrásoknak az alkalmazott kutatáshoz a kulturális örökség megőrzése és javítása érdekében való bevonzása céljából; megjegyzi továbbá, hogy a kulturális örökségnek az EU strukturális és beruházási alapjai keretében való integrált megközelítését tovább kell erősíteni; ezért hangsúlyozza az uniós strukturális alapok, a keretprogramok és a kulturális ágazat számára rendelkezésre álló egyéb erőforrások közötti szinergiák kialakításának jelentőségét; felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon és segítse a tagállamokat a kulturális örökségnek a helyi és regionális gazdasági fejlesztésbe való integrálásában a maximális hatékonyság és eredményesség elérése érdekében, és tegyen jelentést a Parlamentnek a kulturális örökségbe tett beruházásokról és az elért eredményekről;

6. megjegyzi, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapról (ERFA) szóló rendelet felülvizsgálatának szellemét – és különösen az integrált finanszírozás elvét különleges esetekben – a nagy volumenű projektek támogatásával is át lehet ültetni a gyakorlatba; elismeri azonban, hogy elő kell mozdítani és támogatni kell az olyan kis léptékű kulturális kezdeményezéseket is, amelyek kifejezett jelentőséggel bírnak a belső fejlődés szempontjából, és amelyek elősegíthetik a kulturális örökség megőrzését és előmozdíthatják a helyi és regionális fejlesztést és általában véve a társadalmi és gazdasági növekedést;

7. úgy véli, hogy a fent említett integrált finanszírozás és az európai kulturális örökség értéke növelésének példái a nagy volumenű projektek, és ezt tükrözi, hogy a Bizottság közvetlenül és állandó részt vesz a projektek végrehajtásában és felügyeli azokat; hangsúlyozza, hogy el kell ismerni a projekt abbéli jelentőségét, hogy az első lépést jelenti abban, hogy interkulturális kapcsolatokat alakítsanak ki Európai régiói között, illetve e régiók egyesítésében;

8. megjegyzi, hogy az 3/2013/EU rendelet 1. cikke (1) bekezdésének e) pontja a kulturális infrastruktúrák „kis mértékű” finanszírozására utal; nagyra értékeli a kulturális szolgáltatások finanszírozási lehetőségeit, amelyeket ugyanezen rendelet 5. cikke (9) bekezdésének a) pontja biztosít;

9. megállapítja, hogy a regionális operatív programok meghatározásának tárgyalási szakaszában az Európai Bizottság 5 millió euróra becsülte az ilyen infrastrukturális beruházások teljes költségét (az UNESCO-helyszínek tekintetében 10 millió euró);

10. megjegyzi, hogy az ilyen számszerűsítés – különösen a teljes költségre való hivatkozás – nagy mértékben korlátozhatja a tagállamokat abban, hogy ilyen, integrált, a kulturális örökség megőrzéséhez és javításához hozzájáruló projekteket tudjanak finanszírozni; rámutat azonban, hogy a kulturális infrastruktúrára irányuló projekteket össze lehetne kapcsolni a kulturális oktatási projektekkel (teljes mértékben kihasználva a digitalizálás nyújtotta lehetőségeket) és a kis- és középvállalatokat célzó projektekkel, ami lehetővé tenné, hogy a teljes befektetett összeg jóval meghaladja az 5 millió eurót;

11. kéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal és a régiókkal folytatott konzultációt követően, a tagállamoknak az ERFA-finanszírozás hatékony felhasználásával kapcsolatos valódi képességét akadályozó esetleges negatív hatások fényében fontolja meg az 5 millió eurós összeg növelését; továbbá kéri a Bizottságot, hogy ösztönözze a kulturális projektek finanszírozására fordított különböző források hatékony kombinálását, és vezessen be rugalmasságot olyan konkrét projektek esetében, amelyeknél az infrastruktúrába tett beruházás túllépi az 5 millió eurós határt;

12. hangsúlyozza, hogy a kulturális örökség értékének növeléséhez kapcsolódó ERFA-projektek a többszintű kormányzás megvalósításának és a szubszidiaritás elve megfelelő alkalmazásának példái, és az ERFA-kiadások fontos elemét képezik; hangsúlyozza a határokon átnyúló olyan projektek jelentőségét, amelyek hozzájárulnak a gazdasági és társadalmi kohézió növeléséhez és ösztönzik a befogadást; ebben az összefüggésben kéri, hogy hozzanak intézkedéseket a finanszírozásnak a köz- és magánszféra partnerségein keresztül való megerősítése és kibővítése érdekében;

13. megjegyzi, hogy ezek a projektek gyakran a városi területek integrált projektjei megvalósításának helyes gyakorlatait képviselik és hozzájárulnak a városfejlesztési menetrend kialakításához is; hangsúlyozza a városi dimenzióját az európai kulturális tőke növelésére irányuló kezdeményezéseknek, amelyek hozzájárulnak a városok kulturális hálózatainak kialakításához és hosszú távon előmozdítják a kreatív kezdeményezéseket, például a különböző helyi és regionális kulturális hagyományok identitásának megőrzését; ösztönzi továbbá integrált fejlesztési/stratégiai terven alapuló teljes körű idegenforgalmi termékek létrehozását és az IKT-eszközök, marketing-eszközök és egyéb innovatív módszerek használatát a kulturális örökség láthatóságának javítása érdekében;

14. úgy véli, hogy az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóságnak a kulturális örökség megőrzésére szakosodott tudományos és innovációs társulást (TIT) kell létrehoznia az Európai Innovációs és Technológiai Intézetben (EIT) és ennek közvetlenül támogatnia kell a kutatás és innováció átfogó megközelítését;

15. üdvözli a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy az információk terjesztése érdekében létrehozza a VALOR platformot, ugyanakkor kéri a Bizottság szervezeti egységeit, hogy ez a platform tartalmazza a kulturális örökség értékének növelése területén a 2000–2006 és a 2007–2013 közötti programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap keretében már végrehajtott projektek helyes gyakorlatainak példáit is; javasolja, hogy végezzenek műszaki elemzést az adatok portálra való feltöltésének konkrét módszerei vonatkozásában; felhívja a figyelmet arra, hogy létre kell hozni egy olyan egységes uniós adatbázist/portált, amely információt tartalmaz valamennyi uniós programnak és kezdeményezésnek a kulturális örökség értékének növelésére irányuló, finanszírozott projektjéről, és felhívja a Bizottságot, hogy a lehetséges kedvezményezetteknek a meglévő európai támogatási keretekről való tájékoztatása érdekében hozzon létre egy egységes uniós adatbázist/portált;

16. úgy véli, hogy a városi integrált és fenntartható stratégiák (az 1301/2013/EU ERFA-rendelet 7. cikke), a közösségi irányítású, helyi fejlesztési kezdeményezések (a közös rendelkezésekről szóló 1303/2013/EU rendelet 37. cikke) végrehajtásában meg kell erősíteni a kulturális örökség megőrzésére vonatkozó politikákat (a történelmi központokra vonatkozó különleges politikákban), intelligens szakosodást kell végrehajtani, a lakhatást az éghajlatváltozás által támasztott kihívásokhoz kell igazítani, meg kell erősíteni az IKT-eszközök használatát, továbbá marketing eszközöket és egyéb innovatív módszereket kell használni a kulturális örökség láthatóságának javítása érdekében;

17. felszólítja a Bizottságot, hogy jelölje ki a kulturális örökség európai évét;

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	5.5.2015
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	37 1 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Pascal Arimont, José Blanco López, Franc Bogovič, Victor Boștinaru, Mercedes Bresso, Andrea Cozzolino, Rosa D’Amato, Tamás Deutsch, Anna Hedh, Krzysztof Hetman, Ivan Jakovčić, Marc Joulaud, Constanze Krehl, Martina Michels, Iskra Mihaylova, Andrey Novakov, Mirosław Piotrowski, Stanislav Polčák, Terry Reintke, Liliana Rodrigues, Fernando Ruas, Monika Smolková, Maria Spyraki, Olaf Stuger, Ruža Tomašić, Ramón Luis Valcárcel Siso, Ángela Vallina, Matthijs van Miltenburg, Lambert van Nistelrooij, Derek Vaughan, Joachim Zeller
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Isabella Adinolfi, Enrique Calvet Chambon, Josu Juaristi Abaunz, Ivana Maletić, Bronis Ropė, Marco Zullo
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Ulrike Trebesius

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	16.6.2015
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	22 0 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Dominique Bilde, Andrea Bocskor, Silvia Costa, Mircea Diaconu, Damian Drăghici, Jill Evans, Petra Kammerevert, Rikke Karlsson, Andrew Lewer, Svetoslav Hristov Malinov, Curzio Maltese, Fernando Maura Barandiarán, Luigi Morgano, Momchil Nekov, Michaela Šojdrová, Yana Toom, Helga Trüpel, Sabine Verheyen, Julie Ward, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver, Krystyna Łybacka
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Norbert Erdős, Mary Honeyball, Marc Joulaud, Ernest Maragall

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat