Eljárás : 2014/2210(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0223/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0223/2015

Viták :

PV 07/09/2015 - 26
CRE 07/09/2015 - 26

Szavazatok :

PV 08/09/2015 - 5.10
CRE 08/09/2015 - 5.10
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0290

JELENTÉS     
PDF 290kWORD 196k
30.6.2015
PE 544.219v02-00 A8-0223/2015

az európai családi vállalkozásokról

(2014/2210(INI))

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

Előadó: Angelika Niebler

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az európai családi vállalkozásokról

(2014/2210(INI))

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17. cikkére,

–       tekintettel a kis- és középvállalkozások (kkv-k) fogalommeghatározásának a Bizottság által, 2003-ban megállapított kritériumaira,

–       tekintettel a Bizottság „Vállalkozás 2020” cselekvési tervére (COM (2012)0795),

–       tekintettel az Európai Bizottság szakértői csoportjának 2009-ben készített, „A családi vállalkozásokkal kapcsolatos kérdések áttekintése: kutatás, politikai intézkedések és meglévő tanulmányok” című jelentésére,

–       tekintettel a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javításáról szóló, 2013. február 5-i állásfoglalására(1),

–       tekintettel a versenyképesség és a fenntarthatóság javítása érdekében Európa újraiparosításáról szóló, 2014. január 15-i állásfoglalására(2),

–       tekintettel a „Gondolkozz előbb kicsiben!” Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: „Small Business Act” (COM(2008)0394) című bizottsági közleményre,

–       tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–       tekintettel az az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A7-0223/2015),

A.     mivel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17. cikke védi a tulajdont;

B.     mivel régen a családi gazdaságok általában jelentős mértékben hozzájárultak az európai gazdaság talpra állásához és jelentős szerepet játszanak a gazdasági fejlődésben és a társadalmi fejlődésben, a munkanélküliség csökkentésében, különösen a fiatalok körében, valamint az emberi tőkébe történő befektetésben; mivel a családi vállalkozások többgenerációs jellege erősíti a gazdaság stabilitását; mivel a családi vállalkozások általában létfontosságú szerepet töltenek be a regionális fejlődésben a foglalkoztatás, a tudásátadás és a regionális szervezés tekintetében egyaránt; mivel a családi vállalkozásokra irányuló szakpolitikák ösztönözhetik a vállalkozói szellemet és saját családi vállalkozás beindítására motiválhatják az európai családokat;

C.     mivel az Ernst and Young a családi vállalkozásokról készült 2014-es évkönyve (Ernst and Young Family Business Yearbook 2014) szerint az összes európai vállalkozás 85%-a családi vállalkozás, és a magánszektorban a munkahelyek 60%-át biztosítják;

D.     mivel a családi vállalkozások különböző méretűek, és emiatt más-más nehézségekkel és problémákkal kell szembenézniük;

E.     mivel a legtöbb családi vállalkozás kkv, a családi vállalkozások kis, közepes vagy nagy méretűek, illetve jegyzettek vagy nem jegyzettek lehetnek; mivel széles körben elterjedt, hogy a családi vállalkozásokat a kkv-khez kell sorolni, pedig vannak közöttük igen nagy méretű nemzetközi cégek is; mivel egyes uniós tagállamokban kisszámú, de igen nagy méretű családi vállalkozás termeli meg valamennyi vállalkozások összesített árbevételének jelentős részét, és ezzel jelentősen hozzájárul a munkahelyek fenntartásához (válság idején is), a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez, valamint az adott ország gazdasági sikeréhez; mivel sok családi vállalkozás, amely már nem fér bele a kkv fogalommeghatározásába, ugyanakkor távolról sem mondható nagyvállalatnak, nem élhet bizonyos támogatási lehetőségekkel, illetve nem mentesülhet bizonyos adminisztratív kötelezettségek alól; mivel ez elkerülhetetlenül szükségtelen bürokráciához vezet, ami kiváltképpen ezen közepes méretű családi vállalkozások számára nagy terhet jelent;

F.     mivel a családi vállalkozások jelentős része több országban is folytat tevékenységet, ami azt jelenti, hogy a családi üzleti modellnek transznacionális vetülete van;

G.     mivel a közvetlen adók és az örökösödési jog tagállami hatáskörbe tartoznak, és mivel néhány tagállam a családi vállalkozások támogatására és problémáik megoldására irányuló intézkedéseket fogadott el;

H.     mivel az általános tapasztalat szerint a családi vállalkozások üzleti műveleteik során nagyfokú integritásról és értékekről tesznek bizonyságot, és meghonosítják a vállalatok szociális felelősségét az alkalmazottakkal és a környezettel szemben, ami kedvező környezetet teremt a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséhez; mivel a családi vállalkozások általában gondoskodnak a know-how és a készségek átadásáról, és egyes esetekben kétségtelenül elősegítik a szociális kapcsolatok megteremtését;

I.      mivel a mezőgazdaságban a családi gazdaságok a leggyakrabban előforduló üzleti modellek és nagyban hozzájárulnak a vidéki területek népességmegtartó erejéhez, illetve sokszor az egyetlen munkalehetőséget adják az elmaradottabb európai régiókban, különösen a kevésbé iparosodott régiókban; mivel a családi gazdaságok sikeres példával szolgálnak, ugyanis általában a környezetileg és szociálisan egyaránt fenntartható körforgásos gazdaság elvét valósítják meg, és mert a családi vállalkozásokban dolgozó nők nemcsak vállalkozói szemléletűek, hanem sajátos kommunikációs képességekkel is rendelkeznek és szociálisan érzékenyek;

J.      mivel immár több mint öt éve lezárult a Bizottság szakértői csoportjának a családi vállalkozásokkal kapcsolatos munkája, és azóta uniós szinten nem indítottak semmilyen új európai kezdeményezést; mivel továbbra sem folyik nemzeti és európai szintű kutatás, és nem állnak rendelkezésre adatok a családi vállalkozások különleges szükségleteinek és struktúráinak megértéséhez;

K.     mivel nem létezik a „családi vállalkozás” fogalmának jogilag kötelező erejű, konkrét, egyszerű és harmonizált, egész Európára érvényes meghatározása;

L.     mivel a fogalommeghatározás hiányából fakadóan nincs lehetőség az uniós tagállamokban összehasonlítható adatok gyűjtésére, hogy felhívják a figyelmet a családi vállalkozások sajátos helyzetére és gazdasági eredményeikre; mivel a megbízható és összehasonlítható adatok hiánya akadályozhatja a politikai döntéshozatalt és azt jelentheti, hogy a családi vállalkozások szükségletei kielégítetlenek maradnak;

M.    mivel a családi vállalkozások gazdasági jelentőségükön túlmenően szociális szempontból is fontos szerepet játszanak;

N.     mivel nem léteznek mind a 28 uniós tagállamban olyan érdekképviseleti szövetségek vagy más struktúrák, amelyek kifejezetten a családi vállalkozások érdekeivel foglalkoznának;

O.     mivel a vállalkozói szellem és az induló vállalkozások ösztönzését célzó uniós erőfeszítéseket fokozni kell, emellett pedig nagyobb figyelmet kell fordítani a családi vállalkozások hosszú távú fennmaradásának elősegítésére és ösztönzésére;

P.     mivel a családi vállalkozási modellt eltérő mértékben alkalmazzák a különböző uniós tagállamokban; mivel az európai családi vállalkozások jelentős része nemzetközi vonatkozással is bír, és több tagállamban végzi tevékenységét;

Q.     mivel a nők átlagosan 16%-kal kevesebbet keresnek az EU-ban óránként, mint a férfiak, és alulreprezentáltak a magas szintű és vezető pozíciókban, és mivel a férfiakra más munkahelyi gyakorlatot és bérrendszert alkalmaznak, mint a nőkre, ami megnehezíti ez utóbbiak számára a pénzügyi függetlenség elérését, a teljes részvételt a munkaerőpiacon, illetve a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését;

R.     mivel a nők gyakran láthatatlan vagy névleges szerepet töltenek be és nem ismerik el őket megfelelő módon beosztásuk és fizetésük megállapítása során, melynek súlyos következményei vannak a járulékfizetés, a nyugdíjak és a szociális ellátás iránti jogosultságok terén, valamint képességeik elismerése tekintetében, ahogy azt a nemek közötti bérszakadékra és nyugdíjkülönbségre vonatkozó adatok is mutatják(3);

Gazdasági jelentőség

1.      kiemeli, hogy a családi vállalkozások hajlamosak nagy szociális felelősséget vállalni munkavállalóikkal szemben, aktívan és felelősséggel kezelni forrásaikat, valamint alapvetően fenntarthatóbb és hosszabb távú megfontolásokkal közelíteni a vállalkozás gazdasági jövőjéhez („tisztességes üzletember”), mint a nem családi irányítású vállalkozások, és ezért jelentősen hozzájárulnak Európa versenyképességéhez, valamint munkahelyeket teremtenek és őriznek meg;

2.      hangsúlyozza, hogy a családi vállalkozások saját múltjukból fakadóan erősen kötődnek a telephelyükhöz, és ezért a vidéki és a kedvezőtlenebb helyzetben levő területeken is teremtenek és megtartanak munkahelyeket, hozzájárulva a lakosság elöregedése és az elnéptelenedés aggasztó, az Európai Unió nagy térségeit érintő tendenciája elleni küzdelemhez; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak az ilyen vállalkozások versenyképességének biztosításához szükséges költséghatékony infrastruktúráról, az ilyen vállalkozások – különösen a mikrovállalkozások és az induló vállalkozások – megújulásáról, növekedéséről és fenntarthatóságáról, és könnyítsék meg az ágazatokon átívelő és határokon átnyúló együttműködést, így segítve őket a növekedés és a nemzetközivé válás útján;

3.      elismeri, hogy a családi vállalkozások adják a legtöbb munkalehetőséget a magánszektorban, tehát mindaz, ami a családi vállalkozási ágazat számára hasznos a folytonosság, a megújulás és a növekedés szempontjából, az egyúttal az európai gazdaság folytonosságát, megújulását és növekedését is előmozdítja;

4.      megállapítja, hogy különösen a nagymértékben szakosodott családi vállalkozások játszanak fontos szerepet a nagyobb vállalatok beszállítóiként és innovátorokként, és hosszú távú és generációkon átívelő gazdasági tevékenységük révén jelentős biztonságot nyújtanak az ellátott vállalatok számára, és ezáltal nem jelentéktelen mértékben hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez;

5.      emlékezteti a Bizottság arra, hogy a családi vállalkozások többsége kkv(4), és ezért elengedhetetlen a „gondolkozz előbb kicsiben” elv alkalmazása ahhoz, hogy az uniós jogszabályok jobban illeszkedjenek a valós körülményekhez és e vállalkozások igényeihez, valamint lehetővé tegyék számukra a támogatási programok és a bürokratikus ráfordításokkal kapcsolatos könnyítések igénybevételét;

6.      megjegyzi, hogy a családi vállalkozások fontos szerepet tölthetnek be a kisebbségek és az alulreprezentált csoportok arra való ösztönzésében, hogy részt vegyenek a helyi gazdaságokban;

7.      rámutat arra, hogy a családtagok között magasabb szintű a bizalom, ezért a családi vállalkozások igen rugalmasak és képesek alkalmazkodni a gazdasági-szociális környezet gyors változásaihoz ; ugyanakkor a családi vállalkozások annak következményeképpen, hogy huzamosabb időn keresztül réspiacokon működnek, az új lehetőségek azonosítása és az innováció révén kiváló teljesítményre képesek;

Finanszírozás

8.      megállapítja, hogy a családi vállalkozások sajáttőke-aránya gyakran lényegesen meghaladja a nem családi vállalkozásokét, és hogy ez a magas sajáttőke-arány biztosítja a vállalkozások és az egész gazdaság gazdasági stabilitását, és egyúttal ez adja a vállalkozásba történő további befektetés mozgásterét, amelyet ezért nem szabad tovább korlátozni;

9.      mindezekre tekintettel felhívja a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy az öröklésre és az ajándékozásra, a hitel- és tőkefinanszírozásra, valamint a vállalkozások adóztatására vonatkozó nemzeti szabályok inkább támogassák, és ne hozzák hátrányos helyzetbe a családi vállalkozások számára oly fontos sajáttőke-finanszírozást; emlékeztet, hogy a közvetlen adók és az örökösödési jog tagállami hatáskörbe tartoznak; felszólítja ezért a tagállamokat, hogy vizsgálják felül adótörvényeikben a eladósodottság irányába ható adókedvezményeket, felmérve azok hatását a társaságok finanszírozási struktúrájára és a beruházási szintre, továbbá biztosítsák a saját tőkéből és a hitelből történő finanszírozás egyenlő kezelését annak érdekében, hogy ne gátolják a tulajdonjog utódlását és a hosszú távú tervezést a családi vállalkozások esetében; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgáljanak meg minden olyan adóügyi intézkedést, amely az igazságos versenykörnyezettel ellentétesen hátrányos helyzetbe hozza a sajáttőke-finanszírozást;

10.    hangsúlyozza, hogy a vállalkozásfinanszírozás hosszú távú biztosítása a verseny egyik központi tényezőjévé vált; ezzel összefüggésben kiemeli a nemzetközileg stabil pénzügyi piaci struktúrák jelentőségét; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a pénzügyi piacok szabályozása során ne teremtsen szükségtelen terheket a vállalkozások számára;

11.    felhívja a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy a kkv és/vagy egyéni vállalkozások támogatására szolgáló valamennyi meglévő eszköz, különösen a COSME kiterjeszthető-e a közepes méretű családi vállalkozásokra;

12.    hangsúlyozza, hogy a pénzügyi válság és a kedvezőtlen gazdasági ciklus miatt a családi vállalkozások számos funkciója alulfinanszírozott, ezért fontos, hogy a családi vállalkozások könnyen hozzáférjenek a finanszírozás számukra nyitott alternatív forrásaihoz;

13.    ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy támogatni kell a családi vállalkozások számára való hitelezés olyan alternatív formáit, mint a hitelszövetkezetek;

Kihívások

14.    megállapítja, hogy azon vállalkozásoknak a 35%-a, amelyek nem fektetnek be külföldi piacokon, ezt a külföldi piacok ismeretének hiánya és sajnálatos módon a nemzetközi színtérre lépéssel kapcsolatos tapasztalataik hiánya miatt nem teszik; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy bocsássanak különösen a kisebb családi vállalkozások rendelkezésére a nemzetközivé válás lehetőségeire vonatkozó információkat a kkv-k nemzetközivé válását segítő portál és a klaszterek közötti együttműködés európai platformja révén, továbbá gondoskodjanak a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok jobb cseréjéről, többek között a nemzetközivé válás internetes lehetőségeiről; felhívja ezenfelül a tagállamokat, hogy a tervezett nemzetközivé váláshoz biztosítsanak támogatást, például a vállalkozásoknak szóló információs kínálat vagy akár exporthitel-garancia formájában is, bontsák le a kereskedelmi akadályokat és segítsék elő a családi vállalkozások kultúrájához szükséges speciális oktatást;

15.    megjegyzi, hogy a családi vállalkozások egyre gyakoribb nemzetközivé válása egyre több lehetőséget kínál a gazdasági növekedéshez és a fokozott munkahelyteremtéshez; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék a kisebb családi vállalkozásokat, hogy hatékonyabban tudják használni a digitális infrastruktúrát;

16.    elismeri, hogy a fiskális, jogi és adminisztratív környezetet, amelyben a családi vállalkozások (és a tulajdonos által irányított vállalkozások) működnek, a vállalati jog és a magánjog közös hatása határozza meg;

17.    megállapítja, hogy a családi vállalkozók 87%-a meg van győződve arról, hogy a vállalkozás feletti ellenőrzés megőrzése a siker egyik kulcsfontosságú tényezője(5); megállapítja, hogy a Bizottság „Vállalkozás 2020” cselekvési terve(6) szerint a családi vállalkozások számára a legnagyobb kihívást a vállalkozás tulajdonjogának és irányításának egyik nemzedékről a következőre történő átruházása jelenti;

18.    megjegyzi, hogy a kis- és közepes méretű családi vállalkozások számára folyamatos kihívást jelent az innováció iránti igény és a megfelelő készségek és tehetség vonzása; kéri ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak a kisebb családi vállalkozások számára ösztönzőket annak érdekében, hogy azok vállalják a növekedéssel járó kockázatokat, és biztosítsanak képzéseket az alkalmazottak számára a külső tudás elérhetővé tétele érdekében;

19.    kéri a tagállamokat, hogy egyszerűsítsék adminisztratív eljárásaikat és adórendszerüket, fokozottan figyelembe véve a kis- és középvállalkozások, illetve a családi vállalkozások előtt álló kihívásokat;

20.    sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket a digitális vállalkozások és a digitális készségek fejlesztése érdekében, hogy a családi vállalkozások teljes mértékben kihasználhassák a digitális technológiákat;

21.    felhívja ezért a tagállamokat, hogy javítsák a családi vállalkozások átruházásának jogi keretfeltételeit, valamint hozzanak létre különleges finanszírozási eszközöket az átruházáshoz, hogy ezáltal megelőzzék a likviditáshiányt, így biztosított legyen a családi vállalkozások további fennmaradása, és megakadályozzák a kényszereladásokat; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy – különösen azokban az országokban, ahol történelmi okok miatt a családi vállalkozások fogalmát nem határozták meg – segítsék elő a családi vállalkozásokhoz kapcsolódó oktatást olyan témákban, mint a vállalkozás átruházása, az irányítási struktúrák, a tulajdonosi stratégiák és az innovációs stratégiák, ami hozzájárulna a vállalkozások hosszú távú sikeréhez, különösen a vállalkozásátruházás tekintetében;

22.    hangsúlyozza, hogy a családi vállalkozásoknak közvetlen kapcsolattal kell rendelkezniük olyan oktatási tevékenységekkel, amelyek folyamatosan tájékoztatják őket a jó vállalatvezetés legkorszerűbb gyakorlatairól; hangsúlyozza e tekintetben, hogy a családi vállalkozások lényegesen hozzájárulnak a szakképzéssel kapcsolatos reformok sikeréhez és a tanulószerződéses gyakorlati képzések számának növeléséhez; megjegyzi, hogy a jól működő szakképzési rendszerek hosszú távon hozzájárulhatnak a szakképzett munkaerő hiányának és a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliségnek a csökkentéséhez; rámutat, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak ösztönözniük kellene az arra vonatkozóan bevált gyakorlatok cseréjét, hogy a szakképzési rendszerek miként tudnának hozzájárulni ahhoz, hogy a családi vállalkozások számára a tanulószerződéses gyakorlati képzésbe történő befektetéshez a lehető legkedvezőbb környezet jöjjön létre;

23.    megjegyzi, hogy a családi vállalkozásokat érintő egyéb kihívásokat, például a szakképzett munkavállalók megtalálásával és megtartásával kapcsolatos nehézségeket is kezelni kell, valamint fontos megerősíteni a vállalkozással kapcsolatos oktatást és a kifejezetten családi vállalkozásokat célzó vezetői képzést;

24.    rámutat a kisvállalkozások vezetőit célzó uniós finanszírozású képzési programok fontosságára, amelyek lehetővé teszik a családi vállalkozások tulajdonosai számára, hogy vállalkozásaikat az egyre fokozódó globális gazdasági integrációval, az új technológiák megjelenésével és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, környezetbarátabb gazdaság központi szerepével jellemzett, gyorsan változó környezethez igazítsák;

25.    megjegyzi, hogy a vállalkozói szellem előmozdítása az iskolákban és az egyéb oktatási létesítményekben rendkívül fontos a vállalkozói szemlélet erőteljesebb kialakítása szempontjából; megjegyzi továbbá, hogy az oktatásnak a családi vállalkozások jellegzetes vonatkozásait is magában kell foglalnia, mint amilyen például a tulajdonjog, az utódlás és a családirányítás, valamint általánosabb ismereteket is közvetíteni kell, mint amilyen például az innováció fontossága mint az üzlet fellendítésének eszköze;

26.    sürgeti a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe a családtagok által többek között a családi vállalkozásokban végzett hivatalos és informális alkalmi és láthatatlan munkát, és ösztönzi a tagállamokat, hogy biztosítsanak egyértelmű jogi keretet;

27.    hangsúlyozza, hogy a családi vállalkozások innovációhoz való hozzájárulása növelhető a köz- és magánszféra közötti partnerségekben és a klaszterekben való részvételük elősegítése, valamint a kutatási intézményekkel való együttműködésük fokozása révén;

Kilátások

28.    kéri a Bizottságot, hogy a jobb szabályozás kapcsán elemezze azon meglévő jogszabályokat, amelyek hatással vannak a családi vállalkozásokra, annak érdekében, hogy azonosítsák a problémákat és a növekedés előtt álló akadályokat;

29.    felhívja a Bizottságot, hogy adjon megbízást rendszeres és megfelelően finanszírozott tanulmányok készítésére, amelyek a tulajdonosi szerepvállalás vállalkozás sikerében és további fennmaradásában játszott szerepét elemzik és a családi vállalkozások előtt álló sajátos kihívásokra világítanak rá, valamint javasolja az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak, hogy az Eurostattal együttműködésben alakítsák ki a „családi vállalkozás” statisztikailag használható európai meghatározását, figyelembe véve a tagállamok különböző körülményeit; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy használja a kkv-adatokkal foglalkozó meglévő munkacsoportot elegendő adat gyűjtésére többek között valamennyi tagállam családi vállalkozásaira vonatkozóan annak érdekében, hogy lehetővé váljon a családi vállalkozások helyzetének, valamint a családi és nem családi vállalkozások összehasonlítása, másrészt pedig hogy előmozdítsa a know-how-ra és a bevált gyakorlatokra vonatkozó információk és példák tagállamok közötti cseréjét, például azáltal, hogy az Európai Bizottságnál a családi vállalkozásokért felelős kapcsolattartót jelöl ki, a lehető legjobban hasznosítja az olyan programokat, mint az „Erasmus fiatal vállalkozóknak”, valamint célzottabb támogatást tesz lehetővé;

30.    felhívja a Bizottságot, hogy készítsen hatásvizsgálatot arról, hogy mennyiben lenne lehetséges a kkv-k 2003-as európai fogalommeghatározásának a kibővítése, azaz a pusztán kvantitatív kritériumok mellett kvalitatív kritériumok belefoglalása, amelyek a tulajdon, az ellenőrzés és az irányítás összefonódásának és annak figyelembevételével, hogy a kockázatot és a felelősséget kizárólag maga a család viseli, a vállalat társadalmi felelősségét, valamint a vállalkozás tulajdonosi körét és általában a vállalatirányítás személyhez kötött jellegét is figyelembe veszik, többek között az alkalmazottak üzleti tevékenységek irányításában való részvételével kapcsolatban is, és hogy ez milyen hatással járna a családi vállalkozásokra, például az állami támogatásokat vagy a vállalkozások támogathatóságát illetően;

31.    felhívja a Bizottságot, hogy eközben jogalkotási hatásvizsgálatának keretében a kkv-tesztre támaszkodva végezzen a „családi vállalkozás tesztre” vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányt (a tulajdonra, az irányítási struktúrára és a magánélethez való jogra vonatkozó politikákhoz kapcsolódóan), és – amennyiben a tanulmány bebizonyítja ennek megvalósíthatóságát – azt a lehető leghamarabb vezesse be, hogy már előzetesen fel tudja mérni bizonyos jogi aktusok családi vállalkozásokra gyakorolt hatását, és ezzel elkerülje a családi vállalkozások esetében a szükségtelen bürokráciát és a bonyolult akadályokat, különös figyelmet fordítva a társasági és magánjog együttes hatására;

32.    megállapítja, hogy például az adózási szabályok, a támogatási rendszerek vagy az uniós jogszabályok szomszédos országokban való végrehajtásának eltérései problémákat okozhatnak a határ menti régiókban a vállalkozók – például a családi vállalkozások számára; felszólítja ezért a tagállamokat, hogy vizsgálják felül a javasolt nemzeti jogszabályokat és az európai jogszabályok végrehajtására javasolt módszereket annak érdekében, hogy tisztában legyenek a határ menti régiókban a vállalkozókra, például a családi vállalkozásokra gyakorolt hatásokkal;

33.    felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy állandó belső munkacsoportot és határozza meg annak hatáskörét, amely kifejezetten a családi vállalkozások szükségleteivel és sajátosságaival foglalkozik, rendszeresen jelentést tesz a Parlament és a tagállamok felé, ösztönzi a bevált gyakorlatok cseréjét a tagállamok családi vállalkozásokat tömörítő szervezetei között, illetve iránymutatásokat és standard szövegeket terjeszt, valamint sajátos problémáikhoz megoldásokat tesz közzé a családi vállalkozások számára; felszólítja a Bizottságot arra is, hogy hozzon létre egyablakos ügyintézési rendszert a vállalkozások számára, amely európai szintű kapcsolattartóként a családi vállalkozások és a családi vállalkozói érdekcsoportok rendelkezésére állna és különösen az európai jogalkotáshoz és az uniós finanszírozáshoz kapcsolódó konkrét kérdésekben segítséget nyújtana;

34.    kiemeli a nők vállalaton belüli szerepét a családi vállalkozásokban; felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt a nők európai családi gazdaságokban való jelenlétéről, és értékelje a családi vállalkozások által a nők társadalmi szerepvállalásának növelése, az esélyegyenlőség, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly terén kínált lehetőségeket; hangsúlyozza, hogy a családi vállalkozások vonatkozásában védeni kell a nők férfiakkal egyenlő jogát az utódlásban, előmozdítva a nők és a férfiak egyenlő jogait, ami megerősíti a nők – többek között vezető pozíciókban kibontakozó – vállalkozó kedvét a családi vállalkozásokban; hangsúlyozza, hogy a családi vállalkozásoknak meg kell felelniük a társadalombiztosításra, a nyugdíjjárulékra és a biztonságos munkavégzési feltételekre vonatkozó jogi rendelkezéseknek;

35.    ismét emlékezteti a tagállamokat és a helyi és regionális hatóságokat annak fontosságára, hogy elegendő színvonalas és megfizethető gondozó létesítmény álljon rendelkezésre a gyerekek, idősek és más gondozást igénylők befogadására, valamint a társasági adókedvezmények és egyéb olyan kompenzációk fontosságára, amelyek segítik az alkalmazottként, önálló vállalkozóként vagy családi vállalkozások irányítóiként dolgozó nőket és férfiakat családi és munkahelyi kötelezettségeik összeegyeztetésében;

36.    hangsúlyozza, hogy a szülési, apasági és szülői szabadság időszakait el kell különíteni, megfelelő juttatásokat biztosítva ezen időszakokra a foglalkoztatottak, az önálló vállalkozók és a munkaadók igényeinek megfelelően;

37.    kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a női vállalkozók képviselőinek európai hálózatát és a „Mentorhálózat a sikeres női vállalkozókért” programot, elősegítve, hogy szélesebb körben ismertté váljanak;

38.    megjegyzi, hogy a családi mezőgazdasági vállalkozások a saját földtulajdon miatt kötődnek egy bizonyos helyszínhez; kéri ezért a Bizottságot és a tagállamokat, biztosítsák, hogy a családi gazdaságok fennmaradását ne veszélyeztesse különösen a túlzott bürokrácia; felhívja a figyelmet a nők által a családi gazdaságok működtetésében betöltött fontos szerepre, és kéri a tagállamokat, hogy támogassák a kifejezetten női gazdáknak szóló üzleti képzéseket, a nők családi gazdaságokban betöltött szerepének további erősítése érdekében;

39.    felhívja a Bizottságot, hogy EU-szerte mozdítsa elő a vállalkozói szellem erősítését, szem előtt tartva a családi vállalkozások fontosságát az EU gazdaságában, és teremtse meg a gazdaságban a csúcsteljesítmény eléréséhez szükséges környezetet;

40.    felhívja a Bizottságot, hogy az európai gazdaság növelésének és versenyképességének 2020-ig történő megerősítését szem előtt tartva sürgősen dolgozzon ki közleményt, amelyben a családi vállalkozások szerepét elemzi, valamint készítsen menetrendet, amely felsorolja azokat az intézkedéseket, amelyek erősíthetik az EU-ban a családi vállalkozások gazdasági környezetét és fejlődését, tudatosítják a családi vállalkozások sajátos, megoldandó kihívásait és javítják versenyképességüket, nemzetközi esélyeiket és munkahely-teremtési potenciáljukat;

41.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0036.

(2)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0032.

(3)

http://ec.europa.eu/justice/gender-equality/files/gender_pay_gap/140319_gpg_hu.pdf

(4)

Az Európai Bizottság szakértői csoportjának végleges jelentése (2009. november): „OVERVIEW OF FAMILY–BUSINESS–RELEVANT ISSUES” (A családi vállalkozások szempontjából lényeges kérdések áttekintése)

(5)

European Family Business Barometer, 2014. június.

(6)

COM(2012)0795.


INDOKOLÁS

A soron következő Európai Bizottságnak szóló, 2014 nyarán, hivatali idejének megkezdésekor Juncker úr, a Bizottság elnöke által ismertetett politikai iránymutatásokban szereplő első számú prioritás a munkahelyek, a növekedés és a beruházások támogatása, mégpedig jó okkal: A pénzügyi és gazdasági válság következtében Unió-szerte még mindig mintegy 25 millióan munkanélküliek, a 5 év alatti fiatalok körében pedig több mint 25 millió az állástalanok száma. A bruttó hazai termék a válság alatt néhány uniós tagállamban kétszámjegyű nagyságrendben esett vissza(1).

A szigorúbb uniós gazdaság- és költségvetési politikai irányítás első – még ha nem is túl nagy – sikerei már érzékelhetők, az európai gazdaság lassan kilábal a válságból. Az Európai Bizottság 2015-re a bruttó hazai termék (GDP) 1,3%-os (szemben az előző évi 1,1%-kal), 2016-ra pedig 1,9%-os (szemben az előző évi 1,7%-kal) növekedését jelezte előre. Európa azonban többet is tud, még korántsem merítettük ki a lehetőségeinket. Fontos, hogy vállalkozásaink számára kedvező befektetési légkört teremtsünk, és összességében az egész EU-ban javítsuk a vállalkozói érzéket.

A pénzügyi és gazdasági válság leküzdése és a gazdasági újbóli élénkítése során különösen családi vállalkozásaink játszhatnak döntő szerepet. Az Európai Unióban az összes vállalkozás több mint 60%-a családi vállalkozás, a magángazdaságban ezek biztosítják a munkahelyek mintegy 40–50%-át. Az Európai Bizottság szakértői csoportja végleges jelentésében már 2009-ben erre az eredményre jutott.

A családi vállalkozások hosszabb távon gondolkodnak, mint a nem a tulajdonos által vezetett vállalkozások, és a következő nemzedékek számára is biztosítani akarják a vállalkozás gazdasági sikerét. Számos uniós tagállamban léteznek 3, 4 vagy 5 generáció óta működő, elismert vállalkozások. Ez a sikertörténet természetesen nem maradhat folytatás nélkül. Múltja miatt sok családi vállalkozás rendkívüli módon kötődik a székhelyéhez. Ezáltal döntően hozzájárulnak Európa versenyképességének biztosításához, és munkahelyeket teremtenek.

Ugyanakkor – jóllehet a családi vállalkozások ennyire fontos szerepet játszanak gazdaságunkban – a politikában kevés figyelmet kapnak. Az Európai Bizottság már 2003-ban meghatározta európai szinten a kis- és középvállalkozás (kkv) fogalmát. Az Európai Bizottság szakértői csoportja 2009-ben, e példát követve, megpróbálta meghatározni a családi vállalkozás fogalmát. Ez azonban jogilag nem kötelező, és azt az egyes tagállamokban nem alkalmazzák. Ez azzal jár, hogy sok családi vállalkozás, amely már nem fér bele a kkv fogalommeghatározásába, de ugyanakkor távolról sem mondható nagyvállalatnak, nem élhet bizonyos támogatási lehetőségekkel, illetve nem mentesülhet bizonyos kötelezettségek alól. Ez elkerülhetetlenül szükségtelen bürokráciához vezet, ami kiváltképpen a családi vállalkozások számára nagy terhet jelent.

Ezen túlmenően sok családi vállalkozás kényszeresen igyekszik a Bizottság által a kkv-k tekintetében meghatározott kritériumok keretein belül maradni. A következmények egyértelműek: Nem vesznek fel újabb alkalmazottakat, megakadályozzák a nyereség, illetve az árbevétel növekedését, és ezáltal automatikusan a további növekedést is.

A fogalommeghatározás hiánya egy további problémát is okoz, amely pedig abban áll, hogy nehéz valamennyi tagállamban összehasonlítani a családi vállalkozások helyzetét. A Bizottság szakértői csoportja 2009-es megbízásának keretében megállapította, hogy a családi vállalkozás fogalmára EU-szerte több mint 90 meghatározás létezik. Ez lehetetlenné teszi a sajátosságok, nehézségek és egyéb jellemzők összehasonlítását.

Előbb vagy utóbb azonban minden családi vállalkozás szembesül egy központi kihívással: a vállalkozás élén álló vezető utódlásának kérdésével. Európa-szerte évente körülbelül 450 000 vállalkozás átruházására kerül sor, amelyek összesen mintegy 2 millió főt foglalkoztatnak. Az ilyen vállalkozásátruházásokhoz kapcsolódó sok nehézség miatt becslések szerint évente akár 150 000 vállalkozás is bezár, és mintegy 600 000 munkahely megy veszendőbe(2). A politikának e területen meg kell teremtenie a megfelelő keretfeltételeket, hogy megakadályozza a munkahelyek megszűnését. A vállalkozások családon belüli átruházását különösen az örökösödés, az ajándékozás és a vállalkozások adóztatására vonatkozó nemzeti szabályok nehezítik meg. Megoldásként sok családi vállalkozás dönt alapítvány létrehozása vagy külső cégvezető „megvásárlása” mellett. Ez azonban azzal jár, hogy a vállalat feletti ellenőrzést nagyrészt ki kell adni a család kezéből. Ezen ellenőrzés megtartása azonban a vállalkozás szempontjából a sikerhez vezető egyik kulcstényező.

A Bizottság szakértői csoportja által a családi vállalkozásokkal kapcsolatban végzett munka lezárása után több mint 6 év elteltével ezért sürgősen itt az ideje, hogy ismét e fontos vállalkozáscsoportra irányuljon a figyelem. Sürgősen több adatra, számra és tényre van szükségünk az egyes tagállamokból, hogy jobban meg tudjuk érteni a családi vállalkozások problémáit és kihívásait, és elő tudjuk mozdítani a bevált gyakorlatok cseréjét. Meglehetősen valószínűtlen, hogy európai szinten konkrét jogszabályi szabályozásra lenne szükség (ezúttal eltekintve az adózási kérdésekre vonatkozó nemzeti szabályoktól). Sokkal inkább az lenne a lényeg, hogy a politika figyelmét erre a fontos vállalkozáscsoportra irányítsuk, és támogatást nyújtsunk, ahol támogatásra van szükség. Kiindulópont lehetne például egy „családi vállalkozás teszt” (átmeneti) bevezetése, amelyet a jogalkotási hatásvizsgálat keretében hajtanának végre, hogy meg lehessen állapítani, hogy az uniós jog tervezett módosításai hatást gyakorolnak-e a családi vállalkozásokra és azok struktúráira, és ha igen, milyen hatást.

(1)

Észtország, Lettország, Litvánia, forrás: Bizottság.

(2)

„Vállalkozás 2020 cselekvési terv”, COM(2012)0795.


VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (11.5.2015)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

az európai családi vállalkozásokról

(2014/2210(INI))

A vélemény előadója: Marita Ulvskog

JAVASLATOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A. mivel családtagnak tekintendők a rokonok a negyedik fokig, és mivel szintén családtagnak tekintendők a nem együtt élő rokonok, a különváltan élő házastársak és az élettársi kapcsolatban élők;

B.  mivel a családi vállalkozás működhet társasági formában, és mivel az ilyen vállalkozásban végzett munka nem ingyenes;

C. mivel a családi vállalkozások az európai vállalatok több mint 60%-át teszik ki és az összes munkahely 40–50%-át adják, valamint hatókörüket tekintve a kisvállalkozásoktól a nagyvállalatokig terjednek, és ezért eltérő nehézségekkel és problémákkal kell szembenézniük; mivel a családi vállalkozások túlnyomó része kkv, amelyek az uniós foglalkoztatottak kétharmadának adnak munkát, valamint az új munkahelyek 85%-át hozzák létre Európában; mivel az új vállalkozások átlagosan két új munkahelyet teremtenek, a meglévő vállalkozások bővítése pedig átlagosan öt új munkahelyet jelent;

D. mivel a családi vállalkozások túlnyomó része kkv, és mivel a családi vállalkozás méretét az egyik központi tényezőként kellene figyelembe venni a családi vállalkozás fogalmának meghatározásakor;

E.  mivel a családi vállalkozások a foglalkoztatás és a regionális tervezés tekintetében központi szerepet játszanak a vidékfejlesztés területén;

F.  mivel a családi vállalkozásoknál valószínűbb a hosszú hosszú távra tervezés és jelentősen hozzájárulnak a gazdasághoz, hosszú távú stabilitást teremtve társadalmi felelősségvállalásuknak és erős tulajdonosi felelősségérzetüknek, valamint a helyi és regionális közösségeik iránti különleges elkötelezettségüknek és a „becsületes kereskedő” európai hagyományaiban gyökerező szilárd értékeiknek köszönhetően, és mivel – bár általában súlyosan szenvednek a gazdasági válságtól – elszántan küzdenek ellene, és hajlamosak kevésbé gyorsan elbocsátani az alkalmazottaikat; és mivel e tekintetben az Európai Unió olyan kezdeményezésekkel támogatja a családi vállalkozásokat, mint az úgynevezett „családi paktumok”; mivel a családi vállalkozások nagyban hozzájárulnak a vidéki területek népességmegtartó erejéhez, illetve sokszor az egyetlen munkalehetőséget adják a legelmaradottabb európai régiókban, különösen a kevésbé iparosodott régiókban;

G. mivel a vállalkozói szellem és az induló vállalkozások ösztönzését célzó uniós erőfeszítéseket fokozni kell, emellett pedig nagyobb figyelmet kell fordítani a családi vállalkozások hosszú távú fennmaradásának elősegítésére és ösztönzésére;

H. mivel javítani kell a jogutódlás (a családon belüli vállalkozás-átruházás) jogi környezetét, különös tekintettel az EU-n belül az öröklési illetékkel és az ingatlanadóval kapcsolatban alkalmazott eltérő megközelítések körére és mértékére, figyelemmel arra, hogy évente 480 000 uniós vállalkozás átruházására kerül sor, ami több mint 2 millió munkahelyet érint; mivel az ilyen vállalkozás-átruházásokhoz kapcsolódó sok nehézség miatt becslések szerint évente akár 150 000 vállalkozás is bezárni kényszerül, és mintegy 600 000 munkahely megy veszendőbe(1);

I.   mivel az öröklési illeték komoly problémát jelent, különösen a családi kkv-k számára, amelyek közül többen akár elbocsátásokra vagy felszámolásra kényszerülnek emiatt;

J.   mivel a családi vállalkozások fogalmának közös európai meghatározása nemcsak az ágazati teljesítményt mérő statisztikai adatgyűjtés minőségének javításához szükséges, hanem a döntéshozók számára is lehetővé teszi, hogy megfelelőbben kezeljék a családi vállalkozások és a társadalom igényeit;

K. mivel a családi vállalkozások gondoskodnak a know-how és a készségek átadásáról, és mivel egyes területeken kétségtelenül elősegítik a szociális kapcsolatok megteremtését;

L.  mivel a családi gazdaságok olyan családi vállalkozások, amelyek sikeres mintával szolgálnak, amennyiben a környezetileg és szociálisan fenntartható körkörös gazdaság elvét valósítják meg;

M. mivel a vállalkozással kapcsolatos oktatás jelentősen hozzájárulhat a fiatalok foglalkoztatási kilátásainak javításához, hiszen ezáltal nagyobb valószínűséggel indítanak saját vállalkozást, vállalkozásaik pedig jellemzően innovatívabbak és sikeresebbek, mint az olyan vállalkozások, melyek vezetői nem részesültek a vállalkozással kapcsolatos oktatásban; mivel az ilyen személyeket kevésbé veszélyezteti a munkanélküliség, és gyakrabban állnak állandó foglalkoztatásban színvonalasabb és jobban fizető munkahelyeken;

N. mivel a családi vállalkozási modellt eltérő mértékben alkalmazzák a különböző uniós tagállamokban; mivel az európai családi vállalkozások jelentős része nemzetközi vonatkozással is bír és több tagállamban végzi tevékenységét;

1.  megállapítja, hogy a családi vállalkozás tekintetében több mint 90 meghatározás létezik EU-szerte; üdvözli a „családi vállalkozás” uniós meghatározásával kapcsolatosan jelenleg zajló munkát, és további erőfeszítésekre szólít fel a hivatalos fogalommeghatározás kidolgozása érdekében, mely során kéri a társasági jog, valamint a szociális jogok, a társadalombiztosítás, a nyugdíjjogosultságok, a munkavállalói részvételi jogok, továbbá a munkahelyi biztonság és egészségvédelem tekintetében nyújtott biztosítékokkal kapcsolatos tagállami sajátosságok figyelembevételét; hangsúlyozza, hogy egy egyszerű, egyértelmű, könnyen alkalmazható, és az országok körében összehasonlítható fogalommeghatározás elősegítené a jelenség és a családi vállalkozások előtt álló kihívások jobb megértését, pontosabb képet adna a társadalomhoz való hozzájárulásukról, és lehetővé tenné konkrét, hatékony intézkedések bevezetését;

2.  felszólítja a Bizottságot, hogy folytassa a „családi vállalkozás” közös uniós meghatározásával kapcsolatos munkát, és ennek keretében készítsen hatásvizsgálatot arról, hogy mennyiben lenne lehetséges a kkv-k 2003-as európai fogalommeghatározásának módosítása, a központi elemek egyikeként figyelembe véve a családi vállalkozások méretét, mivel az uniformizált szabályozási megközelítés nem tudja megfelelően kezelni a családi vállalkozások szerteágazó igényeit, különösen az adózás és a finanszírozáshoz jutás tekintetében, továbbá felszólítja a Bizottságot arra, hogy a tagállamokkal együtt dolgozza ki azon közös mutatók listáját, amelyek mentén a családi vállalkozások leírhatók, és amelyek lehetővé teszik a családi vállalkozások foglalkoztatáshoz való hozzájárulásával kapcsolatos statisztikák készítését, lehetővé téve ezáltal a tulajdonjogi viszonyok jobb megértését és elősegítve a családi vállalkozások piacra és finanszírozáshoz jutását megkönnyítő hatékonyabb szakpolitikák kidolgozását; a meghatározásnak egyszerűnek, egyértelműnek és valamennyi tagállamban könnyen alkalmazhatónak kell lennie;

3.  felszólítja a „családi vállalkozás” uniós fogalommeghatározásán dolgozókat annak biztosítására, hogy a fogalommeghatározás tükrözze az uniós társadalmakban élő családok sokféleségét, és a különféle családformák számára egyenlő bánásmódot biztosítson ahelyett, hogy a fogalmat egy férfi, egy nő és az ő biológiai gyermekeik körére korlátozná;

4.  mivel a tulajdonjog a családi vállalkozásokat érintő egyik alapvető probléma, felszólítja a tagállamokat, hogy mérlegeljék adórendszereik és társasági jogi törvényeik olyan módosítását, amely lehetővé teszi a vállalkozások hatékonyabb és zökkenőmentesebb családon belüli átruházását vagy családon belül tartását; terjesztendő és ösztönzendő helyes gyakorlatként javasolja az ajándékozási és öröklési illeték csökkentését, az adósságfinanszírozással szemben a nyereség visszaforgatásához nyújtott kedvező adózási feltételek bevezetését, valamint a vállalkozás feletti ellenőrzés megtartása melletti finanszírozáshoz jutás javításának módjaként a szavazati jogot nem biztosító részvények alkalmazásának előnyben részesítését;

5.  megjegyzi, hogy a családon belüli vállalkozás-átruházás gyakran társadalmi és kulturális tőke, és több generáció során felhalmozott ismeretek öröklésével jár, és azt fenn kell tartani és támogatni kell; rámutat, hogy a 2011-ből származó legújabb adatok azonban azt vetítik előre, hogy évente mintegy 450 000 uniós cég keres jogutódot, ami 2 millió munkahelyet érint; felhívja a figyelmet arra, hogy az EU-ban a nem megfelelő vállalkozás-átruházás miatt évente hozzávetőleg 150 000 vállalkozás és 600 000 munkahely szűnhet meg; hangsúlyozza, hogy e tekintetben fontosak a vállalkozás-átruházásra vonatkozó tervek időben történő bejelentésére vonatkozó bevált gyakorlatok; lehetséges megoldásként javasolja az ilyen európai kkv-k jogutódlási problémáira a munkavállalói kivásárlást; rámutat, hogy a jól megtervezett, hosszú távra szóló munkavállalói pénzügyi közreműködési modellek szintén elősegíthetik az EU-ban e kisvállalkozások fenntartását, valamint a regionális gazdaságok és a foglalkoztatás megerősítését;

6.  felszólítja a tagállamok illetékes hatóságait, hogy támogassák a vállalkozói szellem fejlesztését és ösztönözzék iskolai „minivállalkozási” projektek létrehozását, tekintettel arra, hogy a családi vállalkozások számos munkahelyet teremthetnek; mivel a családi vállalkozásokban rejlik a legnagyobb vállalkozói potenciál, és természetes inkubátorként szolgálnak a jövő vállalkozói számára, egyre nagyobb szükség van az általuk elért innováció és haladás fokozására; hangsúlyozza mindemellett, hogy a családi vállalkozások professzionális irányításának elérése érdekében mind az induló, mind a meglévő családi vállalkozások körében feltétlenül népszerűsíteni kell a vállalkozással kapcsolatos oktatást, különösen vezetői szinten, beleértve a humán erőforrásokkal, a pályatervezéssel és a vezetői készségekkel kapcsolatos képzést is, melyek hozzájárulnak a szakképzett munkavállalók vonzásához és megtartásához;

7.  aggodalommal állapítja meg, hogy a pénzügyi válság és az azt követő recesszió hatással volt az európai mikrovállalkozásokra és kkv-kra, melyek közül sok családi vállalkozás, és rámutat a gazdasági növekedés minőségi munkahelyteremtés támogatása révén történő újraindításában nyújtott uniós támogatás jelentőségére, valamint a finanszírozáshoz jutás, az adózás és a kkv-struktúrák valamennyi szereplője számára nyújtott inkluzív társadalombiztosítási védelem szempontjából előnyös szabályozási keretrendszer kialakításának fontosságára; hangsúlyozza, hogy az egészséges szerkezetátalakítást ösztönző, jól célzott támogatás számottevően javíthatja a munkahelyek megtartását, továbbá kiemeli annak fontosságát, hogy a családi vállalkozások számára – többek között egyablakos megoldások alkalmazásával – meg kell könnyíteni az adminisztratív eljárásokat; hangsúlyozza, hogy az új és újonnan megjelenő ágazatokban, például a körkörös gazdaságban a kkv-k komoly lehetőségeket rejtenek a helyi munkahely-teremtés tekintetében; mivel a családi vállalkozások számára e vállalkozások egyik generációról a másikra való átruházása jelenti a legfőbb nehézséget, hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak javítaniuk kell a családi vállalkozások átruházásának jogi keretét és javítaniuk kell az átruházáshoz szükséges finanszírozáshoz való hozzáférést, hogy ezáltal megelőzzék a likviditáshiányt, megakadályozzák a kényszereladásokat, és biztosítsák a családi vállalkozások további fennmaradását; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a jogi keret nem engedheti meg a munkavállalók jogainak, többek között szociális jogainak korlátozását;

8.  a fontos munkahelyforrást jelentő családi vállalkozások gazdasági jövőjének és sikerének támogatása céljából felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy nyújtsanak bővebb tájékoztatást e vállalkozások részére a nemzetközivé válás lehetőségeire vonatkozóan, és többek között a határokon átnyúló munkavállalói mobilitás támogatását célzó EURES program segítségével gondoskodjanak a tapasztalatok és bevált gyakorlatok jobb cseréjéről; hangsúlyozza az EURES-T szolgálat fontosságát, amely a határrégiókon belül nyújt tanácsadást a munkavállalói mobilitási lehetőségekre vonatkozóan, és segít a határ menti ingázó munkavállalóknak a mobilitáshoz kapcsolódó jogi, adminisztratív és adózási nehézségek megoldásában;

9.  megjegyzi továbbá, hogy a családi vállalkozásokat érintő egyéb kihívásokat, például a szakképzett munkavállalók megtalálásával és megtartásával kapcsolatos nehézségeket is kezelni kell, valamint fontos megerősíteni a vállalkozással kapcsolatos oktatást és a kifejezetten családi vállalkozásokat célzó vezetői képzést;

10. felhívja a figyelmet a családi gazdaságok számos tagállam vidéki térségeiben betöltött fontos szerepére, és kéri a tagállamokat, hogy támogassák a kifejezetten gazdáknak szóló üzleti képzéseket; kéri, hogy ebben az összefüggésben elsősorban a családi gazdaságokat vezető fiatal vállalkozók részére tartott képzések projektjei részesüljenek támogatásban, a fiatal vállalkozók gazdálkodásban és a regionális szervezetekben való sikeres részvételének fokozása érdekében;

11. sürgeti az Európai Bizottságot, hogy segítse elő és ösztönözze a családi vállalkozások hosszú távú fennmaradását, és helyezzen nagyobb hangsúlyt a családi vállalkozások átruházásával és jogutódlásával kapcsolatos támogatás és iránymutatás kidolgozására;

12. hangsúlyozza, hogy a családi, tulajdonosi és üzleti szempontok egyidejű jelenléte miatt a családi vállalkozások olyan sajátosságokkal bírnak, amelyeket figyelembe kell venni; kiemeli ugyanakkor, hogy a munkajogi, szociális politikai és szociális jogokkal kapcsolatos problémákat – így például a nemek vállalatvezetésen belüli kiegyensúlyozottabb arányának, a munka és a magánélet egyensúlyával kapcsolatos rendelkezéseknek és a munkavállalók pénzügyi közreműködésének kérdését – tisztességes és társadalmilag felelős módon kell kezelni;

13. felkéri a tagállamokat, hogy találjanak alkalmazható és elfogadható megoldást a családi tulajdonú vállalkozásokat terhelő öröklési illeték problémájára, annak biztosítása céljából, hogy az ilyen adók kifizetése után a vállalkozás ne kerüljön nehéz likviditási helyzetbe, illetve hogy ez ne érintse kedvezőtlenül a munkavállalók számát, valamint hogy a következő generáció iránti felelősség jegyében biztosított legyen a vállalkozás fenntartható fejlődése;

14. felszólítja a Bizottságot, hogy a jogutódlás jogi keretének javítása érdekében hatékonyabban hajtsa végre az adózás és a szabályozási keretrendszer egyszerűsítése tekintetében már meglévő uniós ajánlásokat(2);

15. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a családi vállalkozások átruházásának megkönnyítése érdekében még inkább mozdítsák elő a bevált gyakorlatok cseréjét, többek között a szabályozási környezettel összefüggésben;

16. célszerűnek tartja, hogy ösztönözzék külső hivatásos vezetők belépését a családi vállalkozás irányításának javítása érdekében;

17. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a munkavállalók pénzügyi közreműködését, tekintettel arra, hogy a gazdasági és pénzügyi válság nyomán egyre többen elismerik annak előnyeit;

18. felszólítja az Európai Bizottságot, hogy a családi vállalkozások keretében a vállalkozói szellemmel, a készségekkel, a vezetéssel, az átruházással és a jogutódlással összefüggésben tevékenyen mozdítsa elő a nemek közötti egyenlőséget; e célból a meglévő tagállami közigazgatási struktúrák igénybevételére szólít fel a női vállalkozókat célzó egyablakos rendszer létrehozásának előmozdítása érdekében; felszólít továbbá a „vállalkozó anyák” részére a gyermekek gondozásához nyújtott támogatáshoz való hozzáférés javítására;

19. felhívja a Bizottság figyelmét arra, hogy a családi vállalkozások többsége kkv, ezért elengedhetetlen a „gondolkozz előbb kicsiben” elv alkalmazása ahhoz, hogy az uniós jogszabályok jobban illeszkedjenek a valós körülményekhez és e vállalkozások igényeihez, valamint elérhetővé tegyék számukra a támogatási programokból és a bürokrácia csökkentéséből származó előnyöket;

20. felhívja a Bizottság figyelmét arra, hogy az EU-ban működő valamennyi vállalkozás számára kiegyensúlyozott versenyfeltételeket kell biztosítani, tiszteletben tartva és elősegítve ugyanakkor a családi vállalkozások egyedi jellegét;

21. hangsúlyozza, hogy a családi vállalkozásoknak is feladata megfelelő képzési helyeket, illetve hasonló szakmai gyakorlatokat felkínálni, valamint hogy a szakemberhiány megelőzése és az egész életen át tartó tanulás koncepciójának támogatása érdekében elő kell mozdítaniuk vállalkozásuk munkavállalóinak továbbképzését;

22. rámutat a kisvállalkozások vezetőit célzó uniós finanszírozású képzési programok fontosságára, amelyek lehetővé teszik a családi vállalkozások tulajdonosai számára, hogy vállalkozásaikat az egyre fokozódó globális gazdasági integrációval, az új technológiák megjelenésével és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, környezetbarátabb gazdaság központi szerepével jellemzett, gyorsan változó környezethez igazítsák;

23. felhívja a Bizottságot egy nem jogalkotási jellegű európai családstratégia kidolgozására, amely teljes mértékben figyelembe veszi a szülők családi vállalkozásokban betöltött szerepét, és a vállalkozó anyák szociális és gazdasági jelentőségét, valamint a méltányos vezetést, a vállalkozók szociális felelősségét, és az új, fenntartható foglalkoztatási kultúrát alátámasztó elveinek megvalósításához általuk nyújtott egyedi hozzájárulást;

24. felhívja a Bizottságot, hogy a Vállalkozásügyi Főigazgatóságon belül hozzon létre a családi vállalkozások támogatásával és tájékoztatásával foglalkozó egységet, valamint ennek részeként minden tagállamban olyan egyedi kapcsolattartó pontot, amely segítséget nyújt az uniós finanszírozáshoz és pénzeszközökhöz való hozzáférésben, és amely vállalkozói tanácsadást nyújt;

25. felhívja a Bizottságot, hogy az európai szemeszter keretében fogalmazzon meg ajánlásokat a tagállamok számára azt illetően, hogy miként hozhatnak létre tisztességes, a családi vállalkozásoknak kedvező környezetet, különösen az adózás, a vállalkozás-átruházás és a vállalkozással kapcsolatos oktatás területén;

26. felhívja a Bizottságot, hogy Unió-szerte tevékenyen mozdítsa elő a családi vállalkozási modellel kapcsolatos tájékoztatást, és terjessze ezeket az információkat például azáltal, hogy az Európai Bizottságnál a családi vállalkozásokért felelős kapcsolattartót jelöl ki, előmozdítja a know-how és a bevált gyakorlatok tagállamok közötti átadását, valamint a lehető legjobban hasznosítja az olyan programokat, mint az „Erasmus fiatal vállalkozóknak”;

27. ösztönzi a tagállamokat, hogy biztosítsanak a családtagok hivatalos és informális alkalmi foglalkoztatását szabályozó egyértelmű jogi keretet;

28. ösztönzi a tagállamokat arra, hogy a vállalkozás-átruházás ösztönzéseképpen a családi vállalkozások tulajdonosai számára nyújtsanak a munkavállalókéhoz hasonló társadalombiztosítási fedezetet.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

7.5.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

24

20

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Guillaume Balas, Tiziana Beghin, Brando Benifei, Vilija Blinkevičiūtė, Enrique Calvet Chambon, Martina Dlabajová, Elena Gentile, Arne Gericke, Marian Harkin, Danuta Jazłowiecka, Agnes Jongerius, Rina Ronja Kari, Ádám Kósa, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Zdzisław Krasnodębski, Kostadinka Kuneva, Jérôme Lavrilleux, Patrick Le Hyaric, Verónica Lope Fontagné, Javi López, Thomas Mann, Dominique Martin, Elisabeth Morin-Chartier, Georgi Pirinski, Terry Reintke, Sofia Ribeiro, Claude Rolin, Anne Sander, Sven Schulze, Jutta Steinruck, Romana Tomc, Ulla Tørnæs, Marita Ulvskog, Renate Weber, Tatjana Ždanoka, Jana Žitňanská, Inês Cristina Zuber

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Georges Bach, Heinz K. Becker, Karima Delli, Tania González Peñas, Marju Lauristin, Helga Stevens, Ivo Vajgl, Tom Vandenkendelaere

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Andrea Cozzolino, Rosa D’Amato

(1)

„Vállalkozás 2020 cselekvési terv”, COM(2012)0795.

(2)

Az 1994. évi ajánlás, az 1998. évi közlemény és a lille-i világfórum, a 2003. évi helyes gyakorlati útmutató és a Bizottság „Folyamatosság és megújulás” című, 2006. évi közleménye.


VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről (3.3.2015)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

az európai családi vállalkozásokról

(2014/2210(INI))

A vélemény előadója: Daniela Aiuto

JAVASLATOK

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A. mivel emelkedik a nők jelenléte a családi vállalkozásokban és a nők, magas képzettségüknél és bizonyítottan jó irányítási képességeiknél fogva fontos erőforrást képviselnek a stratégiaalkotás, a döntéshozás, a vállalatok irányítása és a problémamegoldás terén;

B.  mivel azonban kevés információ áll rendelkezésre a családi vállalkozásokban alkalmazott nőkről, lévén a családi vállalkozás fogalma maga is még kevéssé dokumentált;

C. mivel a családi vállalkozások, a családok által vitt független vállalkozások és az ilyen jellegű induló vállalkozások fontos karrier- és személyes fejlődési lehetőséget jelentenek a nők számára, bár ez nincs elismerve, mivel nincsenek olyan női szerepmodellek amelyeket követni lehetne;

D. mivel a nők jelentős nehézségekbe ütköznek a családi vállalkozásokban való részvételük során, illetve vertikális és horizontális típusú nemi szegregációval találják magukat szembe magas iskolázottságuk ellenére, ők teszik ki ugyanis a diplomások 60%-át;

E.  mivel sok országban az a probléma gyökere, hogy a társadalmat áthatja a férfiak dominanciájának kultúrája az élet minden területén, nem csupán a munkahelyen;

F.  mivel a családi gazdaságok sikeres példával szolgálnak, amennyiben a környezetileg és szociálisan fenntartható körkörös gazdaság elvét valósítják meg, továbbá mert a vezető beosztásban lévő nők a vállalkozói szemlélethez is hozzájárulnak;

G. mivel a nők átlagosan 16%-kal kevesebbet keresnek az EU-ban óránként, mint a férfiak, és alulreprezentáltak a magas szintű és vezető pozíciókban, és mivel a férfiakra más munkahelyi gyakorlatot és bérrendszert alkalmaznak, mint a nőkre, amely megnehezíti ez utóbbiak számára a pénzügyi függetlenség elérését, a teljes részvételt a munkaerőpiacon, illetve a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését;

H. mivel a nők gyakran láthatatlan vagy névleges szerepet töltenek be és nem ismerik el őket megfelelő módon beosztásuk és fizetésük megállapítása során, melynek súlyos következményei vannak a járulékfizetés, a nyugdíjak és a szociális ellátás iránti jogosultságok terén, valamint képességeik elismerése tekintetében, ahogy azt a nemek közötti bérszakadékra és nyugdíjkülönbségre vonatkozó adatok is mutatják(1);

I.   mivel sok európai országban a nők gyakran kénytelenek névleges szerepet betölteni egy cégben, adózási okokból, vagy mert jogi akadályok nem teszik lehetővé, hogy a férfi vállalkozó valamely pozíciót betöltsön a cégnél, vagy saját nevére írassa;

J.   mivel a nők nehézségekbe ütköznek a családi vállalkozások öröklésekor, tekintve, hogy ilyenkor a férfi leszármazottakat részesítik előnyben, a női leszármazottakat pedig nagyon gyakran kizárják;

K. mivel a nők, akik megkísérlik összeegyeztetni anyaként vállalt és vállalkozóként betöltött szerepüket, gyakran kénytelenek félretenni az előbbit, vagy teljesen feladni az anyaság gondolatát a vállalkozás irányítása érdekében;

L.  mivel az EU összes vállalkozásának 60%-a családi működtetésű, vagy családi tulajdonban van;

M. mivel a családi vállalkozások egyik fő gondja a több generációt átfogó, hozzáértő családi vezetés biztosítása, és mivel a nemi sztereotípiák a fiúkat részesítik előnyben a lányokkal szemben a családi vállalkozás öröklése során;

N. elismerve a jól működtetett családi vállalkozások által mutatott példa fontos szerepét, valamint fontosságukat az európai gazdaság és szociális piacgazdaság fenntarthatósága szempontjából,

1.  javasolja a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmódot biztosító intézkedések hatékonyabb alkalmazását és végrehajtását a foglalkoztatás és a karrierek tekintetében, valamint az alulreprezentált nem részvételét elősegítő proaktív intézkedések terén, a horizontális és vertikális szegregációk, illetve a jövedelmek és az állások (láthatatlanság és névlegesség) terén való hátrányos megkülönböztetés elkerülése érdekében – különösen az irányítási feladatköröket, a felelősségteljes pozíciókat és vezető szerepeket illetően –, többek között azonos esélyeket, szociális jogokat, egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférést, fizetést és nyugdíjakat nyújtva férfiaknak és nőknek;

2.  fenntartja, hogy szükséges a nők által a családi vállalkozásokban szerzett készségek elismerése, lehetővé téve számukra, hogy más típusú vállalkozásokban építsék tovább karrierjüket;

3.  felszólít a családi vállalkozás egyértelmű meghatározásának elfogadására minden tagállamban, mivel ez biztos alapot nyújt a karrierhez mindkét nem számára, a családi gazdaságokkal kapcsolatos kérdésekről az európai szakértői csoport által 2009-ben publikált végleges jelentés ajánlásainak megfelelően;

4.  hangsúlyozza, hogy a családi vállalkozások vonatkozásában támogatni kell a nők férfiakkal való egyenlő jogát az utódlásban, előmozdítva a nők és férfiak közötti egyenlőség kultúráját, amely elismeri a felelősséggel járó, vezetői posztot betöltő nők vállalaton belüli szerepét a családi vállalkozásokban, valamint olyan környezetet teremtve, amelyben boldogulhatnak a női vállalkozók és a családi vállalkozások, és jutalmazza a vállalkozó kedvet;

5.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a női vállalkozók képviselőinek európai hálózatát és a Mentorhálózat a sikeres női vállalkozókért programot, elősegítve, hogy szélesebb körben ismertté váljanak;

6.  felhívja a figyelmet a nők által a családi gazdaságok működtetésében betöltött fontos szerepre, és kéri a tagállamokat, hogy támogassák a kifejezetten női gazdáknak szóló üzleti képzéseket, a nők családi gazdaságokban betöltött szerepének további erősítése érdekében; kéri, hogy ebben az összefüggésben elsősorban a családi gazdaságokat vezető nők részére tartott képzések projektjei részesüljenek támogatásban, a nők részvételének növelése érdekében a gazdálkodás terén és a regionális szervezetekben;

7.  hangsúlyozza a lehető legjobb munkafeltételek biztosításának szükségességét a munkahelyi egészségvédelem és biztonság tekintetében;

8.  javasolja a „vállalkozó anya” szerepkörének támogatását az anyasághoz való jog biztosítása és gazdasági kedvezmények nyújtása érdekében a családi és üzleti feladatok kiegyensúlyozásához; felszólít a családi foglalkoztatást és a családi napközikben nyújtott gyermekgondozási szolgáltatásokat támogató intézkedések meghozatalára, a munka és a családi élet összeegyeztetése érdekében;

9.  hangsúlyozza, hogy a nők lehetőségeinek bővítése a családi vállalkozásokban mind a nők, mind a vállalkozások számára előnyökkel jár;

10. kéri minden lehetséges intézkedés elfogadását annak érdekében, hogy meg lehessen előzni, és büntetni lehessen azokat az eseteket, amelyekben a munkahelyen a nőkkel szemben visszaélésre, kényszerítésre kerül sor, illetve zsaroláshoz és/vagy alávetettséghez, vagy erőszakhoz vezető helyzetek alakulnak ki, hangsúlyozva, hogy a fizikai erőszak mellett az elkülönítés és a diszkrimináció is a mentális vagy lelki erőszak formái;

11. ismét emlékezteti a tagállamokat és a helyi és regionális hatóságokat annak fontosságára, hogy elegendő színvonalas és megfizethető gondozó létesítmény álljon rendelkezésre a gyerekek, idősek és más gondozást igénylők befogadására, valamint a társasági adókedvezmények és egyéb olyan kompenzációk fontosságára, amelyek segítik az alkalmazottként, önálló vállalkozóként vagy családi vállalkozások irányítóiként dolgozó nőket és férfiakat családi és munkahelyi kötelezettségeik összeegyeztetésében;

12. felhívja a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt és statisztikai elemzést a nők európai családi gazdaságokban való jelenlétéről;

13. hangsúlyozza, hogy a szülési, apasági és szülői szabadság időszakait el kell különíteni, megfelelő juttatásokat biztosítva ezen időszakokra a foglalkoztatottak, az önálló vállalkozók és a munkaadók igényeinek megfelelően;

14. sürgeti az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy vegyék számításba a férfiak és nők esélyegyenlőségét, illetve fontoljanak meg és illesszenek be az alulreprezentált nem részvételét előmozdító proaktív intézkedéseket, valamint támogassák a nők szakmai képzésekhez való hozzáférését, valahányszor a családi vállalkozásokat érintő jogszabályokat alkotnak, különösen a nők vezetőtestületi tagságáról szóló irányelv vonatkozásában;

15. hangsúlyozza, hogy a családi gazdaságokban dolgozó férfiak és nők közötti összes különbség megszüntetése a gazdaságnak és általában a társadalomnak is hasznot hozna; rámutat, hogy a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó, 2010–2015-re szóló stratégia célja a nők foglalkoztatási arányának 75%-ra való növelése, amely azonos az Európa 2020 stratégia célkitűzésével, és ebbe beletartoznak a legalacsonyabb foglalkoztatási arányú nők csoportjai is;

16. hangsúlyozza a női cégtulajdonosokat/családi vállalkozásban vezető beosztásban lévő nőket támogató keretrendszerek létrehozásának szükségességét, önbizalmuk és hatékonyságuk növelése érdekében;

17. ragaszkodik ahhoz, hogy a családi vállalkozásoktól meg kell követelni a férfiakkal és nőkkel való egyenlő bánásmód és az egyenlő lehetőségek biztosítását a vállalat irányítása és a döntéshozatal során, és hogy ebből a célból intézkedéseket kell hozniuk a megkülönböztetés bármely formájának megelőzése és a nemek közötti egyenlőség előmozdítása érdekében;

18. hangsúlyozza, hogy konkrét javaslatokra van szükség a munka, a család és a magánélet közötti jobb egyensúly kialakítására, a férfiakat és a nőket a munkahelyi, családi és társadalmi felelősség egyenlőbb elosztására bátorítva, különösen olyankor, amikor az eltartottakkal és a gyerekgondozással kapcsolatos segítségről van szó; hangsúlyozza, hogy a gyermekfelügyeleti létesítmények jobb elérhetősége nem csupán az őket létrehozó állami intézkedésektől függ, hanem a vállalatok hasonló megoldások nyújtására való ösztönzésétől is; megjegyzi, hogy a rugalmasság a munkaidő és a munkaszervezés tekintetében, valamint a részmunkaidős foglalkoztatás a munka és a magánélet közötti egyensúly elérésének egyik módja lehet;

19. felhívja a Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb érjen el konszenzust, és fogadja el a tőzsdén jegyzett társaságok nem ügyvezető igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról szóló irányelvet, annak érdekében, hogy minden tőzsdén jegyzett társaság, beleértve a családi vállalkozásokat, teljesítse az igazgatótanács női tagjainak legalább 40%-os arányára vonatkozó célkitűzést.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

26.2.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

21

3

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Daniela Aiuto, Anna Maria Corazza Bildt, Viorica Dăncilă, Anna Hedh, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Elisabeth Köstinger, Vicky Maeijer, Angelika Mlinar, Krisztina Morvai, Maria Noichl, Marijana Petir, Liliana Rodrigues, Jordi Sebastià, Ernest Urtasun, Ángela Vallina, Beatrix von Storch, Jadwiga Wiśniewska, Anna Záborská

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Inés Ayala Sender, Linnéa Engström, Eleonora Forenza, Kostadinka Kuneva, Constance Le Grip, Dubravka Šuica, Marc Tarabella

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Rosa D’Amato, José Inácio Faria

(1)

http://ec.europa.eu/justice/gender-equality/files/gender_pay_gap/140319_gpg_hu.pdf


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

16.6.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

48

5

5

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Zigmantas Balčytis, Bendt Bendtsen, Reinhard Bütikofer, Jerzy Buzek, Philippe De Backer, Pilar del Castillo Vera, Christian Ehler, Fredrick Federley, Ashley Fox, Adam Gierek, Theresa Griffin, Marek Józef Gróbarczyk, András Gyürk, Roger Helmer, Eva Kaili, Barbara Kappel, Krišjānis Kariņš, Seán Kelly, Jeppe Kofod, Miapetra Kumpula-Natri, Janusz Lewandowski, Ernest Maragall, Edouard Martin, Nadine Morano, Dan Nica, Aldo Patriciello, Morten Helveg Petersen, Miroslav Poche, Miloslav Ransdorf, Michel Reimon, Herbert Reul, Paul Rübig, Algirdas Saudargas, Dario Tamburrano, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Miguel Urbán Crespo, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt, Martina Werner, Flavio Zanonato

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Michał Boni, David Coburn, Miriam Dalli, João Ferreira, Gerben-Jan Gerbrandy, Françoise Grossetête, Janusz Korwin-Mikke, Constanze Krehl, Olle Ludvigsson, Piernicola Pedicini, Sofia Sakorafa, Maria Spyraki, Indrek Tarand, Mihai Ţurcanu, Anneleen Van Bossuyt

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Marietje Schaake, Bart Staes

Jogi nyilatkozat