Eljárás : 2015/2006(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0239/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0239/2015

Viták :

PV 07/09/2015 - 28
CRE 07/09/2015 - 28

Szavazatok :

PV 08/09/2015 - 5.12
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0292

JELENTÉS     
PDF 672kWORD 204k
22.7.2015
PE 554.783v02-00 A8-0239/2015

a fiatalok vállalkozói készségének oktatás és képzés révén történő előmozdításáról

(2015/2006(INI))

Kulturális és Oktatási Bizottság

Előadó: Michaela Šojdrová

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a fiatalok vállalkozói készségének oktatás és képzés révén történő előmozdításáról

(2015/2006(INI))

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 165. és 166. cikkére,

–       tekintettel az az Európai Unió Alapjogi Chartájára, különösen annak 14. cikkére,

–       tekintettel a Tanács „Vállalkozói készségek az oktatásban és képzésben” című, 2014. december 12-i következtetéseire(1),

–       tekintettel a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelvre,

–       tekintettel a Tanács 2014. május 20-i következtetéseire a fiatalok vállalkozói készségének társadalmi beilleszkedésüket szolgáló előmozdításáról(2),

–       tekintettel az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről (Oktatás és képzés 2020) szóló 2009. május 12-i tanácsi következtetésekre(3),

–       tekintettel az ifjúsági garanciaprogram létrehozásáról szóló, 2013. április 22-i tanácsi ajánlásra (2013/C 120/01),

–       tekintettel a nem formális és az informális tanulás hasznosításáról szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlásra (2012/C 398/01),

–       tekintettel a „Mozgásban az ifjúság – a fiatalok tanulási célú mobilitásának ösztönzése” című, 2011. június 28-i tanácsi ajánlásra(4),

–       tekintettel a Tanács az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretéről (2010–2018) szóló, 2009. november 27-i állásfoglalására(5),

–       tekintettel az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2006. december 18-i 2006/962/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlásra(6),

–       tekintettel a Bizottság „Együttműködés az európai ifjúság érdekében: Felhívás az ifjúsági munkanélküliséggel szembeni fellépésre” című, 2013. június 19-i közleményére (COM(2013)0447),

–       tekintettel a Bizottság „Vállalkozás 2020” cselekvési terv. A vállalkozói szellem fellendítése Európában című, 2013. január 9-i közleményére (COM(2012)0795),

–       tekintettel a Bizottság „Gondoljuk újra az oktatást: beruházás a készségekbe a jobb társadalmi-gazdasági eredmények érdekében” című, 2012. november 20-i közleményére (COM(2012)0669),

–       tekintettel a Bizottság „Oktatás és képzés az intelligens, fenntartható és befogadó Európában” című, 2011. december 20-i közleményére (COM(2011)0902),

–       tekintettel a Bizottság „Vállalkozásoktatás: út a sikerhez” című, 2015. január 28-i jelentésére,

–       tekintettel a Szociális Európa sorozatban megjelent, „Social Economy and Social Enterprises” (Szociális gazdaság és szociális vállalkozás) című, 2013. márciusi bizottsági útmutatóra (ISBN: 978-92-79-26866-3),

–       tekintettel a bolognai folyamat végrehajtásának nyomon követéséről szóló, 2015. április 28-i állásfoglalására(7),

–       tekintettel az oktatásról, képzésről és az Európa 2020 stratégiáról szóló, 2013. szeptember 13-i állásfoglalására(8),

–       tekintettel az iskolai lemorzsolódás felszámolásáról szóló, 2011. december 1-i állásfoglalására(9),

–       tekintettel „A korai oktatásról az Európai Unióban” című, 2011. május 12-i állásfoglalására(10),

–       tekintettel a „Kulcskompetenciák a változó világban: az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram megvalósítása” című, 2010. május 18-i állásfoglalására(11),

–       tekintettel az egész életen át tartó tanulásnak a tudás, a kreativitás és az innováció fejlesztése érdekében történő megvalósításáról – az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram megvalósításáról szóló, 2008. december 18-i állásfoglalására(12),

–       tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–       tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0239/2015),

A.     mivel a fiatalok vállalkozói készségének a politikai stratégia fontos részének kell lennie annak érdekében, hogy támogassák a mai fiatal nemzedéket a növekedésre, a foglalkoztatásra, az oktatásra és a társadalmi befogadásra vonatkozó uniós célkitűzések vonatkozásában, és csökkentsék az Európai Unión belül a fiatalok munkanélküliségét;

B.     mivel a vállalkozói szellemet annak tágabb értelmében kell értelmezni, az elképzelések tettekre való átváltásának képességeként;

C.     mivel 2015 februárjában 4,85 millió fiatal volt munkanélküli az Unió 28 tagállamában, ami elfogadhatatlanul magas, és bár csökken a fiatalok munkanélkülisége – 494 000 fővel csökkent 2014 februárjához képest –, a csökkenés tempója túl lassú;

E.     mivel az ifjúsági munkanélküliség aránya magas, és mivel a válság által leginkább sújtott tagállamokban a költségvetés megerősítését nem szabad azon az áron végrehajtani, hogy fiatalok által betöltött munkahelyek szűnnek meg; mivel a nagymértékű ifjúsági munkanélküliség miatt a fiatalok – különösen a hátrányos helyzetű és rászoruló csoportokhoz tartozók – növekvő mértékű szegénységet és társadalmi kirekesztést élnek át; elismeri és üdvözli azonban, hogy kötelezettséget vállaltak arra, hogy felgyorsítják az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés forrásainak a tagállamokba való eljuttatását, de felhívja a Bizottságot, hogy e súlyos probléma kezelése érdekében vállaljon még határozottabb kötelezettségeket;

D.     mivel az ifjúsági munkanélküliség és az EU-ban a nagyszámú betöltetlen álláshely egyik oka az oktatás és képzés, valamint a munkaerőpiac közötti szakadék, amit oly módon is kezelni kell, hogy felruházzák a fiatalokat az ahhoz szükséges kulcsfontosságú kompetenciákkal – többek között kezdeményező és vállalkozói készséggel –, hogy magabiztosan a mai tudásalapú gazdaság és társadalom részeseivé válhassanak;

F.     mivel az Európai Unió az „Európa 2020” stratégia és annak az „Új munkahelyekhez szükséges új készségek”, az „Európai digitális menetrend”, az „Innovatív Unió” és a „Mozgásban az ifjúság” elnevezésű kiemelt kezdeményezései révén, valamint a női vállalkozóknak és a hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő embereknek nyújtott célzott uniós támogatás révén úgy ösztönzi a kezdeményező készséget és a vállalkozói kedvet, hogy előmozdítja a vállalkozói szellemet és az olyan kapcsolódó ismereteket, készségeket és kompetenciákat, amelyek fokozhatják a versenyképességet, valamint az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést;

G.     mivel a vállalkozói készség a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés egyik fontos mozgatórugója, mivel új vállalkozásokat és munkahelyeket teremt, új piacokat nyit meg, fokozza a versenyképességet, javítja a termelékenységet és az innovációt, megerősíti Európa versenyképességét és jólétet alakít ki, ezért mindenki számára egyformán hozzáférhetőnek kell lennie;

H.     mivel a vállalkozói szemlélet, és különösen a szociális vállalkozási szemlélet a társadalmi kohézió és a fenntarthatóság fontos mozgatórugója, amely fellendítheti a gazdaságot, és ezzel egyidejűleg csökkentheti a nélkülözést, a társadalmi kirekesztést és más társadalmi problémákat;

I.      mivel a vállalkozói készség és különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) alkotják az EU gazdaságának gerincét, és az új munkahelyek teremtésének legfontosabb, elsődleges forrását jelentik; mivel a nők vállalkozási potenciálja a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés nem kellően kihasznált forrása;

J.      mivel azok a kultúrák, amelyek értékelik és elismerik a vállalkozói képességeket és magatartásformákat, így a kreativitást, a kezdeményező készséget, a tudatos kockázatvállalást, a független gondolkodást, a lehetőségek felismerését és a vezetői rátermettséget, a gazdasági, a társadalmi és a környezeti kihívások új megoldásainak kifejlesztésére való hajlandóságot is előmozdítják azáltal, hogy olyan tudáskomponenseket építenek be az oktatásba, amelyek egyesítik az elméletet és a gyakorlatot, csökkentve ezáltal az üzleti tapasztalat és az oktatás közötti korlátokat; mivel ezért rendkívül fontos, hogy ezek a személyes kompetenciák beágyazódjanak az oktatási rendszerbe, és valamennyi szinten a mindennapi élet részei legyenek;

K.     mivel egyes tagállamokban az induló vállalkozásokat (azok minden fajtáját, a szociális vállalkozásokat és a személyes nyereség érdekében indított üzleteket egyaránt) nem ismerik el vagy veszik fel kellőképpen a pályaválasztási lehetőség közé, és mivel a vállalkozójelöltek kevés támogatást kapnak az oktatási rendszerben;

L.     mivel a fiatal vállalkozók számos kihívással és nehézséggel szembesülnek, többek között a tapasztalat, a megfelelő készségek, a finanszírozáshoz való hozzájutás és az infrastruktúra hiányával;

M.    mivel közelmúltbeli tanulmányok szerint a vállalkozói kompetenciák tanulhatók, a vállalkozásoktatás pedig – ha megfelelően tervezik meg, hajtják végre és mindenki számára hozzáférhető – kedvező hatással lehet az emberek életére és foglalkoztathatóságára, valamint mind az induló, mind az életképesnek bizonyuló vállalkozások megmaradási arányára is;

N.     mivel annak érdekében, hogy határozott következtetésekre juthassanak, a vállalkozásoktatás hatásának mérését kritikusan kell megközelíteni, szilárd bizonyítékokra kell alapozni, továbbá kialakult statisztikai eszközökre és technikákra kell hagyatkozni;

O.     mivel a szociális, inkluzív és fenntartható gazdaság elérése érdekében a vállalkozásoktatásnak szociális dimenziót is magában kell foglalnia, és ki kell terjednie a tisztességes kereskedelemre, a szociális vállalkozásra és az alternatív üzleti modellekre, így a szövetkezetekre vonatkozó ismeretek tanítására is;

P.     mivel a vállalkozói szellem javítja a fiatalok foglalkoztathatósági lehetőségeit – olyan kvalitásokat bontakoztatva ki a fiatalokban, amelyek alapvetőek ahhoz, hogy megküzdjenek a kihívásokkal szakmai és magánéletükben egyaránt –, és segít a szegénység és a társadalmi kirekesztés generációkon keresztüli súlyosbodásának megelőzésében; mivel e célok elérése hatékonyabban előmozdítható a mikrofinanszírozási mechanizmusokhoz való könnyebb hozzáférés révén;

Q.     mivel az oktatás és a szakképzés egésze rendkívül fontos minden egyes személy egyéni fejlődése szempontjából, ezért kellően széles körűnek kell lennie az egész életen át tartó tanulás alapjainak lefektetése és a tudás elmélyítése, továbbá a transzverzális készségek elsajátítása érdekében, valamint megfelelően gyakorlatiasnak kell lennie, ezáltal lehetővé téve, hogy az egyes személyek valódi pályát futhassanak be, és értékes szakmai és magánéletük lehessen; mivel közvetlen kapcsolat van az oktatás e két szempontjának sikeres egyesítése és az ifjúsági munkanélküliség kockázatának csökkentése között;

R.     mivel a vállalkozói szellemet és készséget bárki elsajátíthatja, megtanulhatja és kifejlesztheti; mivel az oktatás minden egyes típusa és szintje külön lehetőséget teremt a vállalkozáshoz szükséges egyes készségek és kapacitások kiépítésére a kulcskompetenciák általános elsajátításának részeként;

S.     mivel a vállalkozói készségek összefüggenek más készségcsoportokkal, így például az ikt-készségekkel, a probléma-megoldási készségekkel és a pénzügyi műveltséggel, amelyeket elő kell mozdítani;

T.     mivel az oktatás és képzés döntő fontosságú abban a tekintetben, hogy a fiatalokat saját vállalkozási projektjeik elindítására motiválja, és számukra erre lehetőséget teremtsen;

U.     mivel az oktatásnak mint közjószágnak teljes mértékben inkluzívnak és integráltnak kell lennie, külön hangsúlyt helyezve a különféle társadalmi-gazdasági hátterű diákok egyenlő hozzáférésének biztosítására;

V.     mivel a fiatalok jobb eséllyel kezdenek vállalkozásba nemzetközi szinten, ha jól beszélnek idegen nyelveket;

W.    mivel az alulreprezentált és hátrányos helyzetű csoportok oktatásuk során végig különleges figyelmet és támogatást igényelnek, többek között a szülőknek és a közösségeknek az oktatási folyamatba való bevonása révén, és segítséget kell kapniuk annak érdekében, hogy üzletbe vagy vállalkozásba fogjanak, azt működtessék és fejlesszék;

X.     mivel a fiataloknak előnyére válik a vállalkozói képzés és oktatás, valamint a gyakorlati vállalkozói tapasztalatszerzés, ezek ugyanis segítenek készségeik és képességeik fejlesztésében, lehetővé teszik számukra, hogy önbizalmat szerezzenek, és hozzájárulnak új vállalkozások létrehozásához, a foglalkoztathatósághoz és az innovációhoz; mivel a vállalkozás igen kevéssé kihasznált lehetőség számos, fogyatékossággal élő fiatal esetében;

Y.     mivel a szociális és inkluzív vállalkozások aktívan kiveszik a részüket az innovatív fenntartható növekedésből, előmozdítják a társadalmon és helyi közösségeken belüli kohéziót, és munkalehetőségeket teremthetnek a fiatalok számára, beleértve a társadalmilag kiszolgáltatott helyzetben lévőket és azokat, akik a legtávolabb kerültek a munkaerőpiactól;

Z.     mivel nem elegen viszik keresztül ötleteiket és indítanak vállalkozást, és aránytalanul kevesebb női, mint férfi vállalkozó van (még inkább igaz ez a rászoruló társadalmi csoportokból származó és kettős megkülönböztetéssel szembesülő nők esetében), és jóllehet a női vállalkozók átlagosan magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek a férfi vállalkozóknál, egyúttal gyakrabban tevékenykednek kevésbé innovatív, kevésbé gyorsan növekvő ágazatokban, a férfi vállalkozók vállalkozásaihoz képest kisebb vállalkozásokat folytatva; mivel tevékenyen elő kell mozdítani azokat a módszereket, amelyek segítségével kiküszöbölhetők a nőket a vállalkozástól, illetve a vállalkozásban rejlő lehetőségek jobb kihasználásától különösen eltántorító tényezők(13);

AA.  mivel a kézműves, ipar- és kereskedelmi kamarák néhány tagállamban célzott programokat kínálnak az induló üzleti vállalkozások támogatására;

AB.  mivel az oktatás és képzés főleg nemzeti hatáskörbe tartozik, és egyes tagállamoknak még számos területet felölelő politikát vagy stratégiai megközelítést kell kidolgozniuk a vállalkozásoktatás vagy a vállalkozási tanterv és tanítási módszertan tekintetében; mivel nem minden európai tanár és oktatásvezető rendelkezik megfelelő képesítéssel a vállalkozásoktatás terén, sem folyamatos szakmai fejlődés, sem pedig eredeti képzése révén, ami hatással lehet a vállalkozásoktatás oktatási rendszerbe való kellő beépítésének lehetőségére–(14);

AC.  mivel a tanároknak képesnek kell lenniük arra, hogy kapcsolatot tartsanak a vállalkozókkal, és velük partnerségben határozzák meg a tanulási célkitűzéseket, és meg kell kapniuk a megfelelő támogatást és erőforrásokat annak érdekében, hogy tanulóközpontú stratégiákat valósítsanak meg, és hozzáigazítsák tanítási módszereiket rászoruló diákjaik igényeihez;

AD.  mivel a nem formális és informális tanulási tevékenységek – azáltal, hogy különféle gazdagító tanulási tapasztalatokat kínálnak – kiegészítik és gazdagítják a formális tanulást, és ezeket ezért el kell ismerni a vállalkozói kompetenciák megszerzésére és fejlesztésére szolgáló kiemelt forrásként;

AE.   mivel a formális és az informális tanulás kulcsszerepet játszhat a vállalkozói készségek fejlesztésében és fenntartásában, különösen a marginalizálódott csoportok körében;

AF.   mivel a nem formális és informális tanulási tevékenységek különösen lényegesek a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok számára, mivel további tanulási forrást és a formális oktatásba és képzésbe vezető lehetséges útvonalat biztosítanak számukra;

AG.  mivel a tapasztalt vállalkozók által vezetett képzések pozitív képet festenek a vállalkozásról, és megkönnyítik a vállalkozás felé való elmozdulást;

AH.  mivel a vállalkozói készséget, ezen belül a szociális vállalkozást be kell illeszteni a tanárok és karrier-tanácsadók képzésébe;

AI.    mivel a nemzeti oktatási rendszerek fejlődése különböző tempóban reagál a munkaerőpiac változásaira;

AJ.   mivel az Erasmus+ programnak, amely 2014-től 2020-ig tart, az a célja, hogy modernizálja az oktatást, képzést és a fiatalok munkáját Európa-szerte, és nyitva áll az oktatási, képzési, ifjúsági és sportszervezetek előtt az egész életen át tartó tanulás minden ágazatában; mivel e program több mint 4 millió európai polgárnak kínál majd lehetőséget külföldi tanulásra, képzésre, munkatapasztalat-gyűjtésre és önkéntes munkára;

AK.  mivel a vállalkozói készség máris szerepet játszik az Erasmus+ programban, a mobilitási tevékenységek egyik elvárt eredményeként;

AL.   mivel fontos a fiatal vállalkozók mobilitásának előmozdítása és ösztönzése olyan programok révén, mint az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” program (2009–2015), amely lehetővé teszi a fiatal vállalkozók számára, hogy határokon átnyúló cserékben vegyenek részt, és tanulhassanak kisvállalkozásokat vezető tapasztalt vállalkozóktól,továbbá lehetőséget teremtenek a vállalkozás területén fennálló nemek közötti egyenlőtlenségek kezelésére; mivel az ilyen programokra a fiatalok részvételének fokozása érdekében több forrást kell biztosítani;

AM. mivel a fiatalabbak hajlandóságot mutatnak az önfoglalkoztatásra, és a 15 és 24 év közötti fiatalok 45%-a szívesebben lenne önfoglalkoztató(15);

AN.  mivel az üzleti közösség jelentősebb hozzájárulást biztosíthatna helyi, nemzeti és európai szinten a készségalapú önkéntesség, oktatási intézményekkel való partnerség és a politikai döntéshozókkal való együttműködés formájában;

AO.  mivel a civil társadalmi szervezetek (nem kormányzati szervezetek, például a szakszervezetek, munkáltatói szervezetek és más társadalmi csoportosulások) hozzájárulása is jelentős, többek között a „Junior Achievement – Young Enterprise Europe” kezdeményezésé, amely informális és egész életen át tartó vállalkozásoktatást és a-képzést biztosít; mivel e a hozzájárulásoknak további elismerés tárgyát kell majd képezniük, jóllehet nem zárulhatnak hivatalosan hitelesített diplomával; mivel ilyen képzéseket saját céljaikra maguk a vállalatok is tartanak;

A vállalkozói készség és képességek hangsúlyozása

1.      elismeri az egész életen át tartó tanulás és a nemzetközi mobilitás szerepét, amely Európa globalizációra adott válaszának és a tudásalapú gazdaságra való átállásnak kulcsfontosságú eszközét képezi; hangsúlyozza különösen a „kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia” fontosságát, amely szerepel „Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák – Európai referenciakeret” nyolc kulcskompetenciája között, azzal a megfontolással, hogy minden egyénnek szüksége van rá a személyes önmegvalósításhoz és fejlődéshez, az aktív európai polgársághoz és részvételhez, a társadalmi beilleszkedéshez és a foglalkoztatáshoz;

2.      felhívja a tagállamokat, hogy minőségi gyakornoki programok biztosítására irányuló jogalkotási intézkedések révén mozdítsák elő a fiatalok vállalkozói készségeit, amelyek – a szakmai gyakorlat minőségi keretrendszeréről szóló tanácsi ajánlásban meghatározottak szerint – a foglalkoztathatóság elősegítésének eszközeként a minőségi tanulást és a megfelelő munkafeltételeket helyezik a középpontba;

3.      hangsúlyozza a „kezdeményezőkészség és vállalkozói szellem” kulcsfontosságú kompetencia széles értelemben vett, egyértelmű meghatározásának szükségességét, amelybe beletartozik a pro aktivitás, a kreativitás, az innováció és a kockázatvállalás által jellemzett vállalkozói szellem megerősítése, valamint annak képessége, hogy az egyén célkitűzései érdekében terveket készít és visz véghez, sőt az az elképzelés is, hogy az egyén tudatában van munkája szélesebb kereteinek, és képes megragadni a kínálkozó lehetőségeket mind a vállalkozás, mind a foglalkoztatás tekintetében (az utóbbi esetében a továbbiakban „belső vállalkozói készségről” beszélünk); hisz a kreatív ágazatokban és a kultúrához kapcsolódó vállalkozásokban, amelyek üzleti lehetőségeket kínálhatnak, különösen a fiatalok számára;

4.      emlékeztet arra, hogy a kreatív ágazatok a leginkább vállalkozó szellemű ágazatok közé tartoznak, és olyan átvihető készségeket fejlesztenek, mint a kreatív gondolkodás, problémamegoldás, csapatmunka és találékonyság;

5.      hangsúlyozza, hogy a vállalkozói készségek mint a személyes és szakmai célú transzverzális kulcskompetenciák készletének széles megközelítésére van szükség;

6.      hangsúlyozza a szervezeti nyomon követési és ellenőrzési készségek fontosságát; ösztönzi különösen a társadalmi és környezeti ellenőrzés mint innovatív nyomon követési eszköz fejlesztését;

7.      meggyőződése, hogy a vállalkozói készségeket és képességeket, valamint a transzverzális, az ágazatokon átívelő, valamint állás- és munka specifikus készségeket és képességeket a fiatalok önfoglalkoztatási arányának növelése érdekében elő kell mozdítani, és a fiatal nemzedék számára tényleges lehetőséget kell biztosítani saját vállalkozásuk indításához és ahhoz, hogy mind saját maguk, mind pedig általában a társadalom számára hasznos tevékenységet folytassanak;

8.      meggyőződése, hogy a következő lépés az, hogy részletesen meghatározzák a vállalkozási kompetencia esetében a kulcskompetenciák kereteinek további végrehajtási lehetőségeit az oktatás minden egyes szintjén, annak révén, hogy a vállalkozással kapcsolatos tudást, a vállalkozói készségeket és hozzáállást szerepeltetik minden konkrét oktatási és gyakornoki program tanulási eredményei között;

9.      hangsúlyozza, hogy az oktatás minden szintjén és válfajában biztosítani kell a gyakorlati vállalkozói készségek oktatását, valamint a motiváció, a kezdeményezőkészség és a készenlét támogatását, a társadalmi felelősségérzet mellett; véleménye szerint az iskolai tantervekbe be kell illeszteni az alapvető pénzügyekkel, a gazdaságtannal és az üzleti környezettel kapcsolatos modulokat – és ezt a hátrányos helyzetű tanulók esetében mentorálassal, patronálással és útmutatással kell kiegészíteni – annak érdekében, hogy alátámasszák és megkönnyítsék a vállalkozási folyamat diákok általi megértését, és vállalkozó kedvet alakítsanak ki; kiemeli az informális és független tanulás, ezen belül az önkéntesség szerepét a fiatalok vállalkozói szellemmel és készségekkel való felvértezésében;

10.    sürgeti a Bizottságot, hogy hangsúlyozza és növelje a szociális vállalkozások modelljeinek szerepét és jelentőségét, ugyanis gyakran e modellek nyújtják a vállalkozásokkal kapcsolatos első tapasztalatokat számos európai fiatal számára;

11.    hangsúlyozza, hogy innovatív tanítási módszereket kell kidolgozni, amelyek jobban a részvételen alapulnak és amelyek középpontjában a tanuló áll, hogy ösztönözzék a vállalkozó kedv kialakításához szükséges transzverzális kompetenciák készletének elsajátítását;

12.    ajánlja, hogy a felsőoktatás részeként és az öregdiák-projektekben ösztönözzék a vállalkozást, ezen belül a szociális vállalkozási modelleket is;

13.    rámutat arra, hogy a vállalkozói szellem oktatás révén történő előmozdítása csak akkor valósulhat meg érdemi módon, ha az oktatási koncepciókban kiegyensúlyozottan figyelembe veszik a gazdasági, szociális és társadalmi szempontokat;

14.    hangsúlyozza, hogy a társadalmi beilleszkedés és a szegénység elleni küzdelem sikerének záloga többek között a szociális vállalkozás, amely lökést adhat a foglalkoztatásnak, továbbá az olyan vállalkozói szellem kialakítása, amely lényegesen javítja a hátrányos helyzetben levő emberek körülményeit;

15.    hangsúlyozza, hogy a vállalkozási kulcskompetenciák közvetítésének kulcsfontosságú rendszereiként beváltak a duális képzés és a vállalatok által támogatott tanulmányok rendszerei azokban a tagállamokban, amelyekben ezeket alkalmazzák;

16.    ösztönzi az érdekelt felek és különösen a helyi vállalkozói szervezetek, vállalkozások és oktatási intézmények teljes körű részvételét és partnerségét annak érdekében, hogy megosszák a legjobb gyakorlatokat és tapasztalatokat, és javítsák a fiatalok vállalkozói készségeit és oktatását a tagállamok körében;

17.    nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a vállalati képzés és az iskolai oktatás szoros összekapcsolása sikeres modell, amelyet Európa-szerte és határokon átnyúlóan erősíteni és támogatni kell;

18.    szorgalmazza a magánszektorral és a szociális partnerekkel folytatott együttműködés szorosabbra fűzését a kockázatvállaló, vállalkozó kedvű és innovatív kultúra ösztönzése érdekében (például olyan strukturális kötelezettségvállalásokon keresztül, mint például az innovációt és az ötletek megosztását célzó létesítmények kialakítása);

19.    meggyőződése, hogy a vállalkozói rátermettség sikeres kibontakoztatása egyre erőteljesebben függ a média- és digitális kompetenciák egyidejű rendelkezésre állásától, valamint hogy ezt a kölcsönös kapcsolatot erőteljesebben figyelembe kell venni az oktatásban és képzésben; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy minden fiatal rendelkezzen számítógépes ismeretekkel és képességekkel, valamint olyan transzverzális és vállalkozói készségekkel, amelyek lehetővé teszik a digitális világ kínálta lehetőségek maradéktalan kihasználását, ezáltal segítve őket abban, hogy a vállalkozói szellem kialakítása, közvetítése és előmozdítása tekintetében új formákat hozzanak létre és így képesek legyenek arra, hogy jobban versenyezzenek a munkahelyekért, önfoglalkoztatóvá váljanak, megtanulják jobban megérteni leendő munkáltatójuk magatartását és igényeit, és hozzájáruljanak a munkáltató szervezet innovációra és versenyre való felkészültségéhez;

20.    hangsúlyozza, hogy a vállalkozói kompetenciát az egész életre vonatkozó megközelítés réven fejleszteni és javítani kell, többek között munkatapasztalatok és nem formális és informális tanulás útján is, és ennek hitelesítését javítani és támogatni kell, mivel hozzájárul a karrierfejlesztéshez;

21.    elismeri, hogy a vállalkozás tanításának egyik kulcseleme a tanárok megfelelő felkészítése, és hogy az oktatási folyamat hitelességének biztosítása érdekében sürgős szükség van a magas színvonalú továbbképzésre;

22.    felszólítja a tagállamokat, hogy küzdjenek a fogyatékossággal élő fiatal vállalkozók előtt álló akadályok ellen egyrészt azáltal, hogy képzést nyújtanak azon szolgáltatók számára, akiknek feladatai közé tartozik a fogyatékos személyek támogatása, másrészt azzal, hogy a támogatás helyszínéül szolgáló létesítményeket a mozgáskorlátozott személyek által hozzáférhetővé alakítják;

23.    megállapítja, hogy a középfokú és a felsőfokú oktatás közötti együttműködés előmozdítása lehetővé tenné a fiatalok közötti párbeszéd fokozását, és ösztönözné az innovációt;

24.    hangsúlyozza, hogy a tudományos kutatáson alapuló új vállalatok (az úgynevezett „spin-ff”fok) fiatalok által történő létrehozásának támogatása és megkönnyítése, az ilyen vállalatok alapításával járó bürokratikus terhek csökkentése, valamint a diákvállalkozók számára egyértelmű és támogató jellegű szabályozási keret létrehozása révén fejleszteni kell a vállalkozói kultúrát a felsőoktatásban; úgy véli, hogy ebben az összefüggésben az iskoláknak és az egyetemeknek időt, teret és elismerést kell biztosítaniuk a fiatalok kezdeményezései számára, hogy megadják nekik az olyan újabb projektek felvállalásához szükséges önbizalmat, amelyek idővel hasznosnak bizonyulhatnak független vállalkozásaik elindításához; üdvözli a sikeres üzleti vállalkozásokért a fiatalokat jutalmazó kezdeményezéseket (például az év legjobb diákvállalkozásának járó díjat); ismételten hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a vállalatok biztosítsanak lehetőséget a fiatalok számára első közvetlen, házon belüli munkatapasztalatuk megszerzésére; megismétli, hogy támogatni kell a vállalatlátogatásokat és az ilyen célú gyakornoki programokat, hogy a fiatalok általános képet kapjanak az üzleti világról;

25.    kiemeli, hogy az üzleti közösségnek kulcsszerepe van a vállalkozásoktatásban és a-képzésben azáltal, hogy tapasztalatokon alapuló tanulást biztosít, amely kiegészíti a fiatalok elméleti oktatását;

26.    hangsúlyozza, hogy a vállalkozó kedv fiatalok közötti fellendítésében elengedhetetlen szerepet játszanak azok a fiatal vállalkozókat tömörítő különböző szövetségek, amelyek lehetőséget biztosítanak számukra innovatív projektek kifejlesztésére és üzleti tapasztalatok szerzésére, valamint megadják nekik az ahhoz szükséges eszközöket és önbizalmat, hogy maguk is vállalkozókká válhassanak;

Az uniós intézmények szerepe – koordináció, módszertan és pénzügyi eszközök

27.    kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy saját hatáskörükön belül és a szubszidiaritás elvének maradéktalan tiszteletben tartása mellett dolgozzanak ki a nemzeti oktatási rendszerek rendelkezésére bocsátandó módszertani támogatást és eszközöket a vállalkozásoktatás és –képzés – többek között a szociális vállalkozás – terén, és hogy kövessenek összehangolt megközelítést, amelynek keretben felhívják a tagállamok közigazgatásait arra, hogy működjenek együtt szorosabban a vállalkozásokkal a vállalkozás erősítéséhez szükséges döntő tényezők megállapítása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy növelje az európai strukturális és beruházási alapok keretében a fiatal vállalkozóknak nyújtott támogatás összegét;

28.    felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a lányok és fiatal nők vállalkozói szerepvállalásának fokozása érdekében az alkalmazott módszerek, kommunikációs eszközök és pénzügyi források tekintetében juttassák érvényre a nemek közötti egyenjogúság elvét;

29.    felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre és lendítsen fel vállalkozási gyakornoki és csereprogramokat annak érdekében, hogy lehetőséget adjon a fiataloknak a tapasztalatszerzésre és megkönnyítse a tudás és a tapasztalatok cseréjét;

30.    felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki átfogó stratégiát a transzverzális készségek – így a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás, a kezdeményezés, a közös munkavégzés, az együttműködés, az önirányítás, a tervezés, az irányítás és a csapatépítés – fejlesztésére az oktatás és képzés valamennyi szintjén és típusában, figyelembe véve, hogy ezek a foglalkozások és ágazatok széles köre számára előnyösek;

31.    kéri a Bizottságot, hogy az Erasmus+ program keretében fordítson fokozott figyelmet a transzverzális készségek, többek között a vállalkozói készség és a digitális képességek kialakítására és értékelésére, és egyúttal hangsúlyozza, hogy e programnak nem szabad egyoldalúan a foglalkoztathatósággal kapcsolatos megfontolásokra épülnie, és hogy meg kell őrizni a vállalkozási tevékenységekhez való hozzáférés alacsony küszöbét, többek között a nem formális és informális oktatás területén is; kéri továbbá a Bizottságot, hogy mozdítson elő oktatáspolitikai reformokat a tagállamokban, koherens szakpolitikai keretet teremtve a tagállamok és az EU számára e téren;

32.    felkéri a Bizottságot, hogy támogassa az kit-készségek és a probléma-megoldási készségek és pénzügyi műveltség nyomon követését; felkéri a Bizottságot, hogy végezzen hosszú távú kutatást e téren;

33.    felkéri a Bizottságot, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap és különösen az Európai Szociális Alap felhasználásával támogassa az oktatási intézmények és vállalkozások közötti partnerséget, hogy ösztönözze a munkán alapuló, vállalkozásoknál történő tanulást, és nemzeti és helyi szinten elősegítse a vállalkozási kompetenciákat;

34.    felkéri a Bizottságot, hogy támogasson egy európai vállalkozásoktatási hálózatot – mint például a 2015 májusában létrehozott és európai szervezetek, más európai, nemzeti és helyi szintű érintett szereplők, valamint nemzeti oktatási intézmények által támogatott Európai Vállalkozásoktatási Hálózatot (EE-HUB) – amely biztosítja a legjobban bevált gyakorlatok összegyűjtését és megosztását az oktatási intézmények és szervezetek, a szakmai képzés nyújtó intézmények, az üzleti vállalkozások, a hatóságok és a szociális partnerek körében;

35.    kéri a Bizottságot, hogy az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó tágabb uniós stratégia, a globális uniós stratégiák és a Junker vezette Bizottság terve keretében gondoskodjon a vállalkozásoktatás következetes és hatékony összehangolásáról;

36.    javasolja, hogy a Bizottság vegye fel a vállalkozásoktatást és a-képzést a jövőbeni Erasmus+ program célkitűzései közé, és a következő (2020 utáni) pénzügyi időszak során a program valamennyi fellépésében – többek között a mobilitás tekintetében is –juttassa érvényre az alábbi szempontokat:

i)       a vállalkozást az oktatás és képzés révén előmozdító hatályos intézkedések hatásának körültekintő értékelése és azok esetleges kiigazítása, különös figyelmet fordítva az alulreprezentált és hátrányos helyzetű csoportokra gyakorolt hatásokra,

mi)    az összes diákot célzó formális és nem formális oktatás jobban meghatározott tanulási tartalmainak és eszközeinek – elméleti és gyakorlati moduloknak is, például a diákok vállalkozási projektjeinek – támogatása,

iii)     a tanárok, nevelők, ifjúsági munkások, edzők és oktatásvezetők alapképesítésének és folyamatos szakmai fejlődésüknek és szerepük megerősítésének támogatása a vállalkozásoktatás terén,

iv)     az oktatási intézmények, vállalkozások, nonprofit szervezetek, regionális és helyi hatóságok és nem formális oktatási szolgáltatók közötti partnerségek támogatása annak érdekében, hogy megfelelő tanfolyamok szerveződjenek és hogy a diákok érdemleges gyakorlati tapasztalatot szerezhessenek és modelleket ismerhessenek meg,

v)      készségfejlesztés a vállalkozási folyamatok, a pénzügyi alapismeretek, a számítógépes ismeretek és készségek, a kreatív gondolkodás, a kreatív hasznosság, a problémamegoldás, az innovatív szemlélet, az önbizalom, a saját elképzelésekbe vetett bizalom, az alkalmazkodóképesség, a csapatépítés, a projektmenedzsment, a kockázatértékelés és a kockázatvállalás, valamint szakirányú üzleti készségek és ismeretek terén,

vi)     a fogyatékkal élő személyeket sújtó valamennyi, még fennálló fizikai és digitális korlátozás felszámolása, mivel e személyek teljes körű munkaerő-piaci integrációja alapvető fontosságú a fenntartható és összetartó vállalati kultúra előmozdítása szempontjából,

vii)    a nem formális és informális tanulás – mint a vállalkozói kompetenciák megszerzése szempontjából elsődlegesen fontos környezet – szerepének kiemelése;

37.    felhívja a Bizottságot, hogy azonosítsa és számolja fel mindazon tényezőket, amelyek elriasztják a nőket a vállalkozástól, és hatékonyan mozdítsa elő a fiatal nők hozzáférését a vállalkozóknak nyújtott finanszírozáshoz és támogató szolgáltatásokhoz;

38.    felhívja a Bizottságot, hogy hangolja össze és mozdítsa elő a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét;

39.    felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a jobb együttműködést és a bevált gyakorlatok cseréjét azon tagállamok között, amelyek már beillesztették tantervükbe a vállalkozásoktatást, és jobb előrelépést értek el a fiatalok vállalkozásának előmozdítása terén, valamint azon tagállamok között, amelyek még e folyamat kezdetén járnak;

40.    felhívja a Bizottságot, hogy 2017 végéig állítsa össze a vállalkozói készségek közvetítésének és a fiatalok általi vállalkozás tagállami támogatásának „legjobb gyakorlatát”, nyújtson be erre vonatkozóan jelentést az Európai Parlamentnek, és saját támogatási gyakorlatainak értékelésekor is vegye figyelembe e munka eredményeit;

41.    felhívja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a vállalkozásoktatást a transzverzális kompetenciák elősegítésének módszereként, a tanulók személyes és szakmai életének jobb vezetése érdekében;

42.    felszólítja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a tagállamok által a fiatalok vállalkozói készségének támogatása érdekében hozott konkrét intézkedéseket, szenteljen külön figyelmet az eredményekkel kapcsolatos információk előmozdításának és közzétételének, valamint ösztönözze és támogassa, hogy az intézmények és szervezetek megosszák egymással bevált gyakorlataikat, ötleteiket, ismereteiket és tapasztalatukat, valamint alkossanak ágazatközi stratégiai partnerségeket; ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a fiatalok vállalkozó készségének előmozdítása érdekében dolgozzanak ki referenciaértékeket, modelleket, közös eszközöket és projekteket;

43.    nyomatékosan kéri a Bizottságot, gondoskodjon arról, hogy a tagállamok által hozott intézkedések ne akadályozzák a munkavállalók szabad mozgását, s így az üzleti pályát választó fiatalok az Európai Unión belül bárhol folytathassák tevékenységüket;

A tagállamok szerepe

44.    kéri a tagállamokat, valamint a regionális és helyi hatóságokat, hogy tegyenek intézkedéseket az induló vállalkozások elindítására és irányítására vonatkozó képzés előmozdítása érdekében, többek között szakértői mentorálást, inkubátorokat, katalizátorokat és vállalkozásbarát környezet kialakítását biztosítva, amely megkönnyíti a fiatalok vállalkozásindítását, és lehetővé teszi számukra, hogy gyorsan talpra álljanak a kezdeti kudarcok után, és ezáltal járuljanak hozzá a pozitív szemléletű üzleti kultúra létrejöttéhez, az üzleti kudarc negatív megítélésének megelőzéséhez és az újbóli vállalkozói próbálkozás bátorításához, külön figyelmet fordítva a hátrányos helyzetű fiatalok támogatására;

45.    nyomatékosan kéri a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy fiatal vállalkozóink hozzáférjenek a számukra szükséges finanszírozáshoz, és hogy minden szakaszban támogatásban részesüljenek;

46.    kéri a tagállamokat, valamint a regionális és helyi hatóságokat, hogy maradéktalanul aknázzák ki az uniós strukturális alapok, különösen az Európai Szociális Alap kínálta forrásokat a vállalkozásoktatás és -képzés elősegítése, valamint a digitális készségek kibontakoztatása érdekében nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt;

47.    felszólítja a tagállamokat, valamint a regionális és helyi hatóságokat, hogy használják fel az összes létező uniós szintű finanszírozási forrást, például az Európai Szociális Alapot, az európai ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést, a foglalkoztatás és szociális innováció európai programját (EaSI), az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” programot és a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő uniós programot (COSME) azon kezdeményezések ösztönzésére és támogatására, amelyek hatékonyabb és célzottabb kapcsolatok kiépítésére törekednek az üzleti élet és az oktatási ágazat között,

48.    felhívja a tagállamokat, hogy segítsék elő a legjobb gyakorlatok megosztását, ösztönözzék mind a belföldi, mind a határokon átnyúló partnerségeket, támogassák a szárnyukat bontogató vállalkozásokat, valamint a kis- és középvállalkozások érintett hálózatai és a fejlesztési ügynökségek munkáját;

49.    ösztönzi a tagállamokat, hogy biztosítsanak különleges innovatív módszereket a tanárok és mentorok vállalkozói készségek tekintetében történő képzéséhez, képessé téve őket a vállalkozói készségek elősegítésére és bátorítására, továbbá kéri, hogy mérlegeljék a vállalkozás beépítését az oktatási tantervekbe;

50.    felhívja a tagállamokat, hogy fejlesszék tovább a nem formális és az informális tanulás során megszerzett kompetenciák elismerésére és hasznosítására szolgáló rendszereiket, tiszteletben tartva a 2018-ra vonatkozó kötelezettségvállalásukat annak érdekében, hogy a magánszemélyek számára irányváltási lehetőséget és második esélyt biztosítsanak, valamint hogy lendületet adjanak az önelismeréshez és a további tanuláshoz;

51.    felhívja a tagállamokat, hogy ösztönözzék a magánpartnereknek – a vállalati társadalmi felelősségvállalásuk részeként – a vállalkozásoktatásba való, finanszírozáson vagy képzés biztosításán keresztül történő bevonását;

52.    felhívja a tagállamokat, hogy szüntessék meg a fiatalok üzleti terveinek megvalósításához kapcsolódó bürokráciát, és mérlegeljék adókedvezmények és ösztönző intézkedések bevezetését annak érdekében, hogy a fiatalok saját üzleti elképzeléseket gondoljanak ki; rámutat arra, hogy a sikertelen induló vállalkozások számára biztonsági hálókat kell biztosítani;

53.    hangsúlyozza, hogy enyhíteni kell a fiatal vállalkozók pénzügyi nehézségit, meg kell könnyíteni e e fiatalok hozzáférését a hitelekhez és a különleges támogatásokhoz, csökkenteni kell a jelenlegi adminisztratív terheiket, valamint olyan szabályozási környezetet és adóügyi ösztönzőket kell kialakítani, amelyek bátorítják a fiatalokat vállalkozói kezdeményezések kidolgozására és fellendítik a munkahelyteremtést, megkönnyítve a fiatal vállalkozók számára üzleti projektjeik elindítását és fenntartását;

54.    felszólítja a tagállamokat, hogy proaktív módon javítsák a szabályozási keretet és egyszerűsítsék a közizgatási eljárásokat a vállalkozások, különösen a kkv-k és a szociális vállalkozások számára, valamint támogassák az ilyen vállalkozásokat, és kövessék figyelemmel foglalkoztatási gyakorlataik minőségét; rámutat arra, hogy a szociális és szolidáris vállalkozások fenntartható munkahelyeket teremtenek, hozzájárulnak a közösségek fejlődéséhez, valamint segítenek a fenntartható környezet előmozdításában és válság idején a szociális ellenálló képesség biztosításában;

55.    szorgalmazza, hogy az állami foglalkoztatási szolgálatok tevékenyebben nyújtsanak támogatást és adjanak tanácsot a vállalkozásoknak, és különösen a fiatal vállalkozóknak;

56.    felszólítja a tagállamokat és a regionális és helyi hatóságokat, hogy az innovatív diákok számára javítsák a hozzáférést az ösztöndíjakhoz és mikrohitelekhez – amelyeket többek között a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programjának (EaSI) a mikrofinanszírozással és szociális vállalkozással foglalkozó területe által is támogat –, valamint a támogatási, információs, mentorálási, multidiszciplináris segítségnyújtási és kölcsönös értékelési platformokhoz annak érdekében, hogy saját vállalkozásokat vagy projekteket indíthassanak; felszólítja a tagállamokat, hogy könnyítsék meg a hitelekhez való hozzáférést és azok törlesztését, támogassák a közösségi finanszírozás alkalmazását, alakítsanak ki partnerségeket a helyi gazdaság, a vállalkozások és az egyetemek között, erősítsék a vállalkozásoknak a fiatalok munkaerőpiacra történő integrálásában játszott szerepét, valamint szilárdítsák meg az Entrepreneurial Skills Pass (ESP) képesítést az iskolai és egyetemi oktatás különböző szintjein, elsősorban a kkv-kkal együttműködve; sürgeti a tagállamokat, hogy ösztönözzék a fenntartható fejlődéssel és a jövőorientált tanulmányi ágakkal foglalkozó üzleti inkubátorok egyetemeken történő létrehozását;

57.    felszólítja a tagállamokat, hogy egyszerűsítsék a nem csalárd kilépésre vonatkozó eljárásokat, valamint hozzanak létre egy olyan, támogató jellegű kilépési környezetet, amely azt az egyértelmű üzenetet közvetíti a fiatalok számára, hogy a sikertelenség nem egész életre szóló kudarc;

58.    felszólítja a tagállamokat, hogy a projekt-alapú, tantárgyakon átívelő és a vállalatokkal együttműködésben nyújtott tanulmányok lehetővé tételével ösztönözzék az oktatásban a fiatalok vállalkozó kedvét;

59.    felszólítja a tagállamokat, hogy a közép- és felsőfokú oktatás ideje alatt nyújtott pályaválasztási tanácsadás során a vállalkozást pozitív karrierlehetőségként mutassák be, felszámolva azt a negatív előítéletet, amely egyes uniós tagállamokban a vállalkozással mint karrierlehetőséggel kapcsolatban kialakult;

60.    felszólítja a tagállamokat, hogy növeljék az önfoglalkoztatással és az új vállalkozások alapításával kapcsolatos tájékozottságot a fogyatékossággal élő fiatalok körében, például a munkaerőpiacra már beilleszkedett, fogyatékossággal élő személyek pályafutásának népszerűsítése, valamint a fogyatékossággal élő vállalkozók nyilvános elismerése révén;

Következő nyomon követési lépések

61.    sürgeti a Bizottságot, hogy kövesse nyomon és fejlessze tovább az Entrepreneurship 360 projektre (iskolák és szakképzés) és a HEInnovate projektre (felsőoktatás) irányuló munkáját;

62.    felhívja a Bizottságot, hogy az európai szemeszter értékelő mutatói közé 2016-tól kezdődően vegyen fel a vállalkozásoktatáshoz kapcsolódó mutatókat;

63.    kéri a Bizottságot, hogy a parlamenti ciklus végéig terjesszen a Parlament elé értékelő jelentést a fiatalok vállalkozói készségeinek oktatás és képzés révén történő fejlesztése tekintetében elért eredményekről és arról, hogy mennyire sikerült elérnie a rászoruló társadalmi csoportok tagjait;

64.    felhívja a Bizottságot, hogy a vállalkozási programok és tevékenységek módszeres értékelése tekintetében biztosítson európai szintű összehangolást és együttműködést, lehetővé téve az eredmények egybevetését, például a fiatalok vállalkozási tevékenysége különböző szerkezetének és a fiatal vállalkozók jellemzőinek a tagállamok közötti összehasonlítását társadalmi és demográfiai változók – például életkor, nem és végzettség – alapján;

65.    felhívja a Bizottságot, hogy uniós szinten mozdítsa elő a szakpolitikai együttműködést, és késztesse a tagállamokat a legjobb gyakorlatok megosztására;

66.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok és a tagjelölt országok kormányainak, valamint az Európa Tanácsnak.

(1)

HL C 17., 2015.01.20., 2. o.

(2)

HL C 183., 2014.06.14, 18. o.

(3)

HL C 119., 2009.5.28, 2. o.

(4)

HL C 199., 2011.7.7., 1. o.

(5)

HL C 311., 2009.12.9, 1. o.

(6)

HL L 394., 2006.12.30., 10. o.

(7)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0107.

(8)

HL C 353. E, 2013.12.3., 56. o.

(9)

HL C 165. E, 2013,6,11,.7. o.

(10)

HL C 377. E, 2012.12.7., 89. o.

(11)

HL C 161 E.., 2011.5.31, 8. o.

(12)

HL C 45 E.., 2011.2.23, 33. o.

(13)

A Bizottság jelentése a nők és férfiak közötti egyenlőség terén 2012-ben elért haladásról (SWD(2014)0142), a Bizottság kiadványa az európai női vállalkozókra vonatkozó statisztikai adatokról, 2014. szeptember.

(14)

Az Európai Képzési Alapítvány budapesti és isztambuli szimpóziumának következtetései

(15)

Bizottság: Eurobarométer-felmérés (FL354): „Vállalkozás az EU-n belül és kívül”, 2013. január 9.


INDOKOLÁS

A fiatalok vállalkozói készségének oktatáson és képzésen keresztül történő támogatása

A fiatalok vállalkozói készsége és az ehhez kapcsolódó vállalkozásoktatás azon témák egyike, amelyeket az Európai Parlament kiválasztott annak érdekében, hogy jobban előtérbe kerüljenek jelentőségük és csekély elismertségük miatt, és amelyekre vonatkozóan további lépéseket javasolt. E jelentéssel az Európai Parlament hozzá kíván járulni a közös európai célkitűzések eléréséhez e téren azáltal, hogy minőség-ellenőrzés keretében figyelemmel kíséri az oktatás minőségét, a vállalkozói készségekre összpontosító innovációk gyors terjesztésének fokozására irányuló felhívást tesz, és hangsúlyozza a módszertani és pénzügyi támogatás szükségességét az uniós programok szintjén.

Vállalkozásoktatás – a foglalkoztatás előmozdításának eszköze

Az Európai Parlament e jelentésben összefoglalja a vállalkozásoktatás terén folyó jelenlegi tevékenységeket, és rámutat az oktatás céljaira, valamint arra, hogy az oktatásnak a gyakorlati alkalmazásra és a fiatalok foglalkoztatására kell összpontosítania. A jelentés a vállalkozásoktatás továbbfejlesztéséről szóló javaslatokra/ajánlásokra koncentrál, és az Európai Bizottságtól, a Tanácstól és a tagállamoktól kapott támogatására. Az Európai Parlament tudatában van annak, hogy hatásköre korlátozott az oktatáspolitika terén, mivel az oktatáspolitika a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik, az Unió szerepe csupán a koordinálás.

A jelentés a jelenlegi társadalmi-gazdasági adatokon alapszik, amelyek szerint az uniós polgárok szociális és gazdasági helyzete nem javult jelentős mértékben. E tekintetben a legfőbb probléma a fiatalok munkanélküliségének magas aránya, amely az EU-ban átlagosan 22%-os, és egyes országokban és régiókban meghaladja az 50%-ot(1). A foglalkoztatás és a növekedés az európai politika kulcsfontosságú prioritása, és a tagállamok egyik célkitűzése(2). Általánosságban véve az oktatást tartják a polgárok egyedi igényei teljesítése kulcsfontosságú eszközének és helyzetük javítása egyik módjának.

E dokumentumok meghatározzák a vállalkozásoktatás támogatásának fő elveit

E jelentés szerint lehetséges a Tanács, a Bizottság és a Parlament hivatalos dokumentumainak teljesítése, amelyek megteremtik az uniós oktatási tevékenységek összehangolásának és végrehajtásának stratégiai, jogalkotási és pénzügyi kereteit. Szükségesnek tekintem megjegyezni, hogy e dokumentum figyelembe veszi azt, hogy az oktatás általános jellegű, míg a vállalkozásoktatás egyedi, illetve a vállalkozásoktatás által betöltött szerepet is. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája (Európa 2020) a jövőbeni növekedés ösztönzőjének tekinti a tudás megerősítését és az innovációt, és előírja az oktatás minőségének javítását. A támogatott célok részletesebb megfogalmazása a Tanácsnak az európai oktatási és képzési együttműködés stratégiai keretéről szóló 2009. május 12-i következtetéseiben olvasható („Oktatás és képzés 2020”). E keret alapelve az élethosszig tartó tanulás, amely minden környezetben megjelenik, formális, nem formális vagy informális tanulás esetében egyaránt, minden szinten: kora gyermekkori oktatástól kezdve a felsőoktatásig, a szakoktatásban és -képzésben, valamint a felnőttképzésben is. A stratégiai célkitűzések a következők: 1. az egész életen át tartó tanulás és mobilitás megvalósítása; 2. az oktatás és képzés minőségének és hatékonyságának javítása; 3. az egyenlőség, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása; 4. a kreativitás és az innováció, többek között a vállalkozói készség ösztönzése az oktatás és képzés minden szintjén. A legutóbbi dokumentum, amelyet a Tanács 2014 decemberében fogadott el, a Tanács Vállalkozói készségek az oktatásban és képzésben című következtetései (2015/C 17/02) Ez az átfogó dokumentum maximálisan épít a korábbi munkára, és egyedi ajánlásokba foglalja azt a Bizottság és a tagállamok részére. A Tanács a vállalkozói készségnek Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló 2006. évi ajánlásában használt meghatározását alkalmazza(3). Ez hangsúlyozza, hogy szükség van a képzésre a diákok, hallgatók és gyakornokok vállalkozói készsége területén, hogy felruházza őket a szükséges vállalkozói gondolkodásmóddal és készségekkel. A Tanács felkéri a tagállamokat is, hogy segítsék elő a vállalkozási ismeretek belefoglalását az oktatási programokba, a korábban végzett vállalkozókat kérjék fel arra, hogy osszák meg tapasztalataikat a diákokkal és a tanárokkal, mérjék fel a vállalkozásoktatás hatékonyságát, támogassák az induló vállalkozásokat és az üzleti inkubátorházakat, valamint számos egyéb tevékenységet. Az Európai Parlament jelentése a Vállalkozásoktatás: út a sikerhez(4) című közelmúltbeli európai bizottsági tanulmányon is alapul. A tanulmány 23 ország vállalkozásoktatásának 91 példa alapján történt összehasonlításából származó adatokat ismertet. Az összbenyomás azt mutatja, hogy a vállalkozásoktatás működik. Vállalkozónak senki sem születik, bár a vállalkozói készség tehetség. Kutatások bizonyítják, hogy a vállalkozói készségeket is tanítani lehet az oktatási folyamat során. A vállalkozásoktatás bizonyítottan előnyös hatással van az egyénekre: segít pályafutási ambícióik növelésében, nagyobb foglalkoztatáshoz, jobb vállalkozói készségekhez és hozzáálláshoz vezet, amely a vállalkozás iránt tanúsított nagyobb érdeklődésben és kreatív gondolkodásban megnyilvánuló magatartásbeli változásokat eredményez, valamint nagyobb érdeklődést kelt a vállalkozásindítás és a középfokú tanulmányok befejezése iránt. Intézményi szinten a vállalkozásoktatás a vállalkozási kultúra megerősödéséhez, a tanárok erőfeszítésének javulásához, és a döntéshozók (érintett felek) részvételének fokozódásához vezet. A gazdaságra gyakorolt pozitív hatás az induló vállalkozások számának növekedésében, a vállalkozások jobb hosszú távú túlélésében és fejlődésében, valamint a volt diákok által létrehozott cégek innovációs tevékenységeinek növekedésében, továbbá nagyobb foglalkoztatásban nyilvánul meg. A társadalomra gyakorolt hatás abban rejlik, hogy az egyének védettebbek lesznek a kirekesztődéssel szemben, valamint a társadalom által a vállalkozásoktatásba való beruházás megtérül.

A rendszerszerű megközelítésre fektetett hangsúly és a rendelkezésre álló eszközök

Az Európai Parlament kiegészíti a fenti kijelentéseket és ajánlásokat azzal, hogy hangsúlyt kell fektetni a vállalkozásoktatás rendszerszerű megközelítésére, valamint a fiatal vállalkozók oktatás és képzés révén történő támogatására. Az Európai Parlament megfontolt felhívást tesz, miszerint hozzanak létre a bevált megoldások példáinak megosztására alkalmas európai hálózatot, mely példákból bőven találhatunk e területen, beleértve a nemzeti Junior Achievement-központok nemzetközi hírnévre szert tett, hosszú ideje fennálló hálózatát. Az Európai Parlament felkéri az Európai Bizottságot, hogy elsősorban 1. készítsen módszertani segédletet a vállalkozásoktatás oktatási szabványainak és a tanárok képességeinek javítását célzó tanfolyamok támogatásának formájában, annak érdekében, hogy módszertani segítséget nyújtsanak a tagállamoknak a vállalkozásoktatás tantervbe való illesztéséhez, és 2. e célból az ERASMUS+ program részeként biztosítson egyedi pénzügyi eszközöket, lehetőség szerint ezen időszak során, továbbá dolgozzon ki jogalkotási és pénzügyi keretet a 2020 utáni időszakra nézve. Az Európai Parlament felkér a vállalkozásoktatás terén zajló jelenlegi és jövőbeni tevékenységek eredményeinek, valamint a vállalkozásoktatás foglalkoztatásra és a kis- és középvállalkozások fejlődésére gyakorolt hatásának szisztematikus nyomon követésére és értékelésére, többek között az OECD-tanulmány felhasználásával. Az Európai Parlament arra is felkéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen jelentést a 2014–2019-es időszakban az Oktatás és képzés 2020 vállalkozásoktatás támogatása terén fennálló célkitűzéseinek teljesítéséről. Az Európai Parlament felkérést intéz a tagállamokhoz arra vonatkozóan is, hogy törekedjenek a vállalkozásoktatás oktatási programokba való hatékony beillesztésére, és e célból éljenek a rendelkezésre álló pénzügyi eszközökkel, például használják fel az EU strukturális alapjait.

A vállalkozói készségek fejlesztése az oktatás minden szintjén

A jelentés megemlíti a vállalkozói készségeknek az oktatás minden szintjén történő fejlesztését, és elkülöníti az egyes szakaszok jellegzetességeit. Az alapfokú és középfokú oktatás nélkülözhetetlen a kulcskompetenciák elsajátításához, és a magasabb szintű középfokú tanulmányok befejezése előfeltétele a sikeres munkaerő-piaci részvételnek, többek között a vállalkozásnak. Az oktatás harmadik szintjén igen széles körben lehet a hallgatók és diplomások vállalkozási tevékenységeit fejleszteni. A hallgatók és diplomások vállalkozási tevékenységeit intézményes szinten fejlesztik; külön egyetemek létrehozására irányuló hosszú távú tervek részét képezik, továbbá ágazatspecifikus tevékenységek, amelyek az egyetemek kutatási, innovációs és kreatív potenciálját alkalmazzák.

A vállalkozásoktatás minden szinten igen hatékony eszközt kínál a fiatalok motiválására, és saját vállalkozásuk és pályafutásuk megkezdésére irányuló döntéshozatalukra, és e pályán való sikerességükre. A jelen Európájában igen nagy szükség van olyan megközelítésre, amely támogatja a fiatalokat, például kreativitásuk, kockázatvállalási képességük, kudarckezelésük és felelősségteljes magatartásuk tekintetében.

(1)

az Eurostat 2015. januári adatait: http://ec.europa.eu/eurostat/documents/2995521/6454659/3-07012015-AP-EN.pdf/f4d2866e-0562-49f5-8f29-67e1be16f50a.

(2)

például a Juncker vezette Bizottság prioritásait: http://ec.europa.eu/priorities/jobs-growth-investment/index_en.htm.

(3)

http://europa.eu/legislation_summaries/education_training_youth/lifelong_learning/c11090_cs.htm

(4)

http://ec.europa.eu/growth/tools-databases/newsroom/cf/itemdetail.cfm?item_id=8056&lang=en.


VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (24.7.2015)

a Kulturális és Oktatási Bizottság részére

a fiatalok vállalkozói készségének oktatáson és képzésen keresztül történő előmozdításáról

(2015/2006(INI))

A vélemény előadója: Jana Žitňanská

JAVASLATOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A. mivel az Unióban aggasztóak fiatalok foglalkoztatására vonatkozó számadatok, egyes tagállamokban ugyanis több mint 50% a fiatalok munkanélküliségének aránya; mivel az oktatás kulcsszerepet játszik a fiatalok társadalmi és foglalkoztatási befogadásának előmozdításában, és mivel a vállalkozói készségre több területet érintő kompetenciaként és új vállalkozások, és mindenekfelett több munkahely létrehozásának további lehetőségeként kell tekinteni, ezzel segítve a fiatalokat érintő munkanélküliség csökkentését és a fiatalok foglalkoztathatóságának fellendítését;

B.  mivel a fiataloknak előnyére válik a vállalkozói képzés és oktatás, valamint a gyakorlati vállalkozói tapasztalatszerzés, ezek ugyanis segítenek készségeik és képességeik fejlesztésében, lehetővé teszik számukra, hogy önbizalmat szerezzenek, és hozzájárulnak új vállalkozások alapításához, a foglalkoztathatósághoz és az innovációhoz; mivel a vállalkozás igen kevéssé kihasznált lehetőség számos, fogyatékossággal élő fiatal esetében;

C. mivel az oktatásba illesztett, vállalkozói készséggel kapcsolatos programok hatásai és következményei azt mutatják, hogy az ilyen programokat elvégző diákok gyorsabban szereznek munkát tanulmányaik befejezése után;

D. mivel a vállalkozás az egyik módja annak, hogy segítsünk a fiataloknak munkát találni és stabil jövedelemhez jutni;

E.  mivel az Európa 2020 stratégia célja a magas foglalkoztatottsági szinteken és gazdasági, szociális és területi kohézión alapuló gazdaság létrehozása; mivel a szilárd szociális gazdaság kulcsfontosságú ebből a szempontból;

F.  mivel a szövetkezeti társaságok magas színvonalú, inkluzív és válságnak ellenálló munkahelyeket teremtenek, amelyeket nem lehet áthelyezni; mivel a szövetkezeti modellnek köszönhetően az ilyen társaságok a válság alatt is növelték forgalmukat és növekedtek, kevesebb csőddel és elbocsátással, mint más társaságfajták;

G. mivel a szociális és inkluzív vállalkozások aktívan kiveszik a részüket az innovatív fenntartható növekedésből, előmozdítják a társadalmon és helyi közösségeken belüli kohéziót, és munkalehetőségeket teremthetnek a fiatalok számára, beleértve a társadalmilag kiszolgáltatott helyzetben lévőket és azokat, akik a legtávolabb kerültek a munkaerőpiactól;

H. mivel a tapasztalt vállalkozók által vezetett képzések pozitív képet festenek a vállalkozásról, és megkönnyítik a vállalkozás felé való elmozdulást;

I.   mivel a fiatal vállalkozók számos kihívással és nehézséggel szembesülnek, többek között a tapasztalat, a megfelelő készségek, a finanszírozáshoz való hozzájutás és az infrastruktúra hiányával;

J.   mivel az információs és kommunikációs technológiák használatára való képtelenség az írástudatlanság modern formája;

K. mivel a nehézségek nélküli és nem csalárd kilépés lehetősége képessé teszi a beruházókat és a vállalkozókat arra, hogy sikeresebben kezdjenek újra vállalkozásba, több alkalmazottat foglalkoztathassanak, és kisebb eséllyel valljanak kudarcot;

L.  mivel a fiatalok jobb eséllyel kezdenek vállalkozásba nemzetközi szinten, ha jól beszélnek idegen nyelveket;

1.  felszólítja a tagállamokat, valamint a regionális és helyi hatóságokat, hogy használják fel az összes létező uniós szintű finanszírozási forrást, például az Európai Szociális Alapot, az európai ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést, a foglalkoztatás és szociális innováció európai programját (EaSI), az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” programot és a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő uniós programot (COSME) azon kezdeményezések ösztönzésére és támogatására, amelyek hatékonyabb és célzottabb kapcsolatok kiépítésére törekednek a vállalkozások és az oktatási ágazat között, amelyek a vállalkozói kultúra fiatalok közötti terjesztését mozdítják elő, függetlenül e fiatalok szociális-gazdasági hátterétől vagy nemétől, ezzel ösztönözve őket kreativitásuk, kezdeményezőkészségük és felelősségtudatuk fejlesztésére, és amelyek eloszlatják azt a tévhitet, hogy a vállalkozás csak a végső karrierlehetőség; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, valójában hogyan használják fel ezeket a pénzeszközöket, és tegye azokat könnyen elérhetővé és egyszerűen felhasználhatóvá; felhívja a figyelmet arra, hogy az Unión belüli digitális megosztottság kezelése érdekében oktatási és infrastrukturális beruházásokra van szükség;

2.  felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy felhívják a fiatalok figyelmét a vállalkozásindítás lehetőségeire a vállalkozói készségekre fókuszáló megfelelő oktatási és képzési programok nyújtásával, valamint az egyéni készségek, például a digitális és a digitális vezetői készségek előmozdításával, ezek ugyanis a mai gazdasági és üzleti környezetben a vállalkozók nélkülözhetetlen eszközei; hangsúlyozza, hogy a fiatal, tapasztalt és megfelelően képzett munkaerő létfontosságú az uniós versenyképesség szempontjából, és segíteni fogja a gazdasági fellendülési folyamatot, valamint a munkahelyek létrehozását minden tagállamban;

3.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szüntessék meg a vállalkozások előtti akadályokat annak érdekében, hogy segítsék a fiatalokat kreatív ötleteik sikeres üzleti tervvé formálásában;

4.  felszólítja a tagállamokat, hogy küzdjenek a fogyatékossággal élő fiatal vállalkozók előtt álló akadályok ellen egyrészt azáltal, hogy képzést nyújtanak azon szolgáltatók számára, akiknek feladatai közé tartozik a fogyatékos személyek támogatása, másrészt azzal, hogy a támogatás helyszínéül szolgáló létesítményeket a mozgáskorlátozott személyek által hozzáférhetővé alakítják;

5.  felszólítja a tagállamokat, hogy proaktív módon javítsák a szabályozási keretet és egyszerűsítsék a közizgatási eljárásokat a vállalkozások, különösen a kkv-k és a szociális vállalkozások számára, valamint támogassák az ilyen vállalkozásokat, és kövessék figyelemmel foglalkoztatási gyakorlataik minőségét; rámutat arra, hogy a szociális és szolidáris vállalkozások fenntartható munkahelyeket teremtenek, hozzájárulnak a közösségek fejlesztéséhez, és segítenek a fenntartható környezet előmozdításában és válság idején a szociális ellenálló képesség biztosításában;

6.  szorgalmazza, hogy az állami foglalkoztatási szolgálatok tevékenyebben nyújtsanak támogatást és adjanak tanácsot a vállalkozásoknak és különösen a fiatal vállalkozóknak;

7.  hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell a fiatal vállalkozókat érintő pénzügyi nehézségekkel, meg kell könnyíteni e fiatalok hitelekhez és különleges támogatásokhoz való hozzáférését, csökkenteni kell a jelenlegi adminisztratív terheket, valamint olyan szabályozási környezetet és adóügyi ösztönzőket kell kialakítani, amelyek bátorítják a fiatalokat vállalkozói kezdeményezések kidolgozására, valamint fellendítik a munkahelyteremtést, megkönnyítendő ezzel a fiatal vállalkozók számára üzleti projektjeik elindítását és stabilizálását;

8.  felszólítja a tagállamokat, hogy ösztönözzék az együttműködésen alapuló vállalkozási modellt, amely a demokratikus döntéshozatali eljárásokon alapul, és segíti a fiatalokat abban, hogy felelős munkaadókká, munkavállalókká és fogyasztókká váljanak; rámutat arra, hogy a szövetkezetek, valamint a szociális és szolidáris gazdasághoz tartozó egyéb vállalkozások az európai szociális modell és az egységes piac szerves részét képezik, és ezért teljes körű elismerést és támogatást érdemelnek, ahogyan az bizonyos tagállamok alkotmányaiban, valamint különböző alapvető uniós rendelkezésekben is szerepel;

9.  felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a zöld és fenntartható üzleti projekteket;

10. felszólítja a tagállamokat és a regionális és helyi hatóságokat, hogy az innovatív diákok számára javítsák a – például a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programjának (EaSI) mikrofinanszírozással és szociális vállalkozással foglalkozó területe által is támogatott – ösztöndíjakhoz és mikrohitelekhez, valamint támogatási, információs, mentorálási, multidiszciplináris segítségnyújtási és kölcsönös értékelési platformokhoz való hozzáférést és azok elérhetőségét, hogy el tudják indítani saját vállalkozásaikat vagy projektjeiket; felszólítja a tagállamokat, hogy könnyítsék meg a hitelekhez való hozzáférést és azok visszatérítését, támogassák a közösségi finanszírozás alkalmazását, alakítsanak ki partnerségeket a helyi gazdaság, a vállalkozások és az egyetemek között, erősítsék a vállalkozásoknak a fiatalok munkaerőpiacra történő integrálásában játszott szerepét, valamint szilárdítsák meg az Entrepreneurial Skills Pass (ESP) képesítést a különböző iskolai és egyetemi szinteken, elsősorban a kkv-kkal együttműködve; sürgeti a tagállamokat, hogy ösztönözzék a fenntartható fejlődéssel és a jövőorientált tanulmányi ágakkal foglalkozó üzleti inkubátorok egyetemeken történő létrehozását;

11. hangsúlyozza, hogy a tudományos kutatáson alapuló új vállalatok (az úgynevezett „spin-off”-ok) fiatalok által történő létrehozásának támogatása és megkönnyítése, az ilyen vállalatok alapításával járó bürokratikus terhek csökkentése, valamint a diákvállalkozók számára egyértelmű és támogató jellegű szabályozási keret létrehozása révén fejleszteni kell a vállalkozói kultúrát a felsőoktatásban; úgy véli, hogy ebben az összefüggésben az iskoláknak és az egyetemeknek időt, teret és elismerést kell biztosítaniuk a fiatalok kezdeményezései számára, hogy megadják nekik az olyan újabb projektek felvállalásához szükséges önbizalmat, amelyek idővel hasznosnak bizonyulhatnak független vállalkozásaik elindításához; üdvözli a sikeres üzleti vállalkozásokért a fiatalokat jutalmazó kezdeményezéseket (például az év legjobb diákvállalkozásának járó díjat), tovább hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a vállalatok biztosítsanak lehetőséget a fiatalok számára első közvetlen, házon belüli munkatapasztalatuk megszerzésére, valamint megismétli, hogy támogatni kell a vállalatlátogatásokat és az ilyen célú gyakornoki programokat, hogy a fiatalok általános képet kapjanak az üzleti világról;

12. felszólítja a tagállamokat annak biztosítására, hogy oktatási rendszereik, ideértve a szakképzési programjaikat is, nagyobb hangsúlyt helyezzenek a több területet érintő vállalkozói kompetenciák, készségek és ismeretek fejlesztésére, rendelkezve arról, hogy az ikt-val kapcsolatos készségeket és az idegen nyelveket az iskolai tanulmányok első éveiben tanítsák, valamint a közép- és felsőfokú oktatásban támogatva az olyan tanulmányokat, amelyek a vállalkozóvá váláshoz szükséges készségeket – többek között a kreativitást, a kommunikációs készségeket, az üzletvezetést, valamint a könyvelést és számvitelt – adják át és fejlesztik, hatékonyan, gyakorlati és valós tapasztalatokon keresztül; miközben hangsúlyozza, hogy a tanárok fontos szerepet játszanak a fiatalok vállalkozói szellemének elősegítésében és a megfelelő készségek és képesítések nyújtásában, felszólítja a tagállamokat, hogy fordítsanak külön figyelmet a tanároknak szóló megfelelő és specializált képzések nyújtására, biztosítsák folyamatos szakmai fejlődésüket, valamint bővítsék a tapasztalt vállalkozók lehetőségeit arra, hogy tanári szerepet vállalhassanak;

13. felszólítja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a tagállamok által a fiatalok vállalkozói készségének támogatása érdekében hozott konkrét intézkedéseket, szenteljen külön figyelmet az eredményekkel kapcsolatos információk előmozdításának és közzétételének, valamint ösztönözze és támogassa, hogy az intézmények és szervezetek megosszák egymással bevált gyakorlataikat, ötleteiket, ismereteiket és tapasztalatukat, valamint alkossanak ágazatközi stratégiai partnerségeket; ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a fiatalok vállalkozó készségének előmozdítása érdekében dolgozzanak ki referenciaértékeket, modelleket, közös eszközöket és projekteket; üdvözli az Erasmus+ és az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” programokat, melyek lehetőséget biztosítanak a fiatalok számára, hogy külföldön tanuljanak és képezzék magukat, valamint hogy más tagállamokban szerezzenek vállalkozói tapasztalatokat; kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a vállalatok betartsák az e programokra alkalmazandó szabályokat, melyek védelmezik a résztvevők jogait, valamint hogy népszerűsítsék e programokat a középiskolákban, a szakközépiskolákban és a felsőoktatási intézményekben;

14. felszólítja a tagállamokat, hogy egyszerűsítsék a nem csalárd kilépésre vonatkozó eljárásokat, valamint hozzanak létre egy olyan, támogató jellegű kilépési környezetet, amely azt az egyértelmű üzenetet közvetíti a fiatalok számára, hogy a sikertelenség nem jelent egy egész életre szóló kudarcot;

15. felszólítja a tagállamokat, hogy közép- és felsőfokú oktatás ideje alatt nyújtott pályaválasztási tanácsadás során a vállalkozást pozitív karrierlehetőségként mutassák be, így kezelve az egyes uniós tagállamokban a vállalkozásra mint karrierlehetőségre sütött negatív bélyeget;

16. sürgeti a Bizottságot, hogy kövesse szorosan nyomon a tagállamok által annak biztosítása érdekében végrehajtott konkrét intézkedéseket, hogy az üzleti pályát választó fiatalok (a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 202. sz. ajánlása(1) értelmében) a szociális biztonság, valamint az egészségvédelmi és munkahelyi biztonság tekintetében ugyanazokat a jogokat élvezzék, mint mindenki más;

17. felszólítja a tagállamokat, hogy növeljék az önfoglalkoztatással és az új vállalkozások alapításával kapcsolatos tájékozottságot a fogyatékossággal élő fiatalok körében, például a munkaerőpiacra már beilleszkedett, fogyatékossággal élő személyek pályafutásának népszerűsítése, valamint a fogyatékossággal élő vállalkozók nyilvános elismerése révén;

18. felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a fiatal vállalkozók patronálását, lehetővé téve számukra, hogy tapasztalatokat és támogatást kapjanak a náluk tapasztaltabb vállalkozóktól;

19. felszólítja a tagállamokat, hogy az oktatásban a projekt-alapú, tantárgyakon átívelő és a vállalatokkal együttműködésben nyújtott tanulmányok lehetővé tételével ösztönözzék a fiatalok vállalkozó kedvét;

20. sürgeti a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a tagállamok által hozott egyik intézkedés se akadályozza a munkavállalók szabad mozgását, hogy az üzleti pályát választó fiatalok az Európai Unión belül bárhol tudják tevékenységüket folytatni;

21. hangsúlyozza, hogy a vállalkozó kedv fiatalok közötti fellendítésében elengedhetetlen szerepet játszanak azok a fiatal vállalkozókat tömörítő szövetségek, amelyek lehetőséget biztosítanak számukra innovatív projektek kifejlesztésére és üzleti tapasztalatok szerzésére, valamint megadják nekik az ahhoz szükséges eszközöket és önbizalmat, hogy maguk is vállalkozókká válhassanak;

22. szorgalmazza a magánszektorral és a szociális partnerekkel folytatott együttműködés szorosabbra fűzését a kockázatvállaló, vállalkozó kedvű és innovatív kultúra ösztönzése érdekében (például olyan strukturális kötelezettségvállalásokon keresztül, mint például az innovációt és az ötletek megosztását célzó létesítmények kialakítása);

23. megállapítja, hogy a középfokú és a felsőfokú oktatás közötti együttműködés előmozdítása lehetővé tenné a fiatalok közötti párbeszéd fokozását, és ösztönözné az innovációt;

24. felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, mely tényezők veszik el a nők kedvét attól, hogy a vállalkozói pályára lépjenek, valamint biztosítsa, hogy az oktatási rendszerek és az azzal kapcsolatos intézkedések és tevékenységek aktívan törekedjenek a nemek közötti egyenlőségre.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

23.6.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

39

2

10

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Guillaume Balas, Tiziana Beghin, Brando Benifei, Mara Bizzotto, Vilija Blinkevičiūtė, David Casa, Ole Christensen, Martina Dlabajová, Lampros Fountoulis, Marian Harkin, Rina Ronja Kari, Jan Keller, Ádám Kósa, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Kostadinka Kuneva, Jean Lambert, Jérôme Lavrilleux, Patrick Le Hyaric, Jeroen Lenaers, Javi López, Thomas Mann, Dominique Martin, Anthea McIntyre, Joëlle Mélin, Emilian Pavel, Georgi Pirinski, Marek Plura, Sofia Ribeiro, Anne Sander, Sven Schulze, Siôn Simon, Jutta Steinruck, Yana Toom, Ulla Tørnæs, Marita Ulvskog, Renate Weber, Jana Žitňanská, Inês Cristina Zuber

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Maria Arena, Georges Bach, Heinz K. Becker, Paloma López Bermejo, António Marinho e Pinto, Edouard Martin, Tamás Meszerics, Csaba Sógor, Helga Stevens, Monika Vana, Tom Vandenkendelaere

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Flavio Zanonato, Branislav Škripek

(1)

Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), a 202. sz., szociális védelmi minimumokról szóló ajánlás, 2012.


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

14.7.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

19

7

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Isabella Adinolfi, Dominique Bilde, Silvia Costa, Damian Drăghici, Angel Dzhambazki, Giorgos Grammatikakis, Petra Kammerevert, Rikke Karlsson, Andrew Lewer, Svetoslav Hristov Malinov, Curzio Maltese, Fernando Maura Barandiarán, Luigi Morgano, Momchil Nekov, Michaela Šojdrová, Helga Trüpel, Sabine Verheyen, Bogdan Brunon Wenta, Theodoros Zagorakis, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver, Krystyna Łybacka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

György Hölvényi, Ilhan Kyuchyuk, Ernest Maragall, Martina Michels, Marlene Mizzi

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Tim Aker

Jogi nyilatkozat