Eljárás : 2014/2255(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0241/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0241/2015

Viták :

PV 08/09/2015 - 13
CRE 08/09/2015 - 13

Szavazatok :

PV 09/09/2015 - 8.13
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0309

JELENTÉS     
PDF 530kWORD 168k
23.7.2015
PE 557.126v02-00 A8-0241/2015

a tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás 2012-es európai évének végrehajtásáról, eredményeiről és átfogó értékeléséről szóló jelentésről

(2014/2255(INI))

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság

Előadó: Eduard Kukan

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
 NÉV SZERINTI SZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás 2012-es európai évének végrehajtásáról, eredményeiről és átfogó értékeléséről szóló jelentésről

(2014/2255(INI))

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évéről (2012) szóló 2011. szeptember 14-i 2011/940/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra(1),

–       tekintettel a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvre(2),

–       tekintettel az Európai Unió alapjogi chartájára, különösen annak az idősek jogairól szóló 25. cikkére,

–       tekintettel Bizottságnak a tevékeny és egészséges időskor témájára vonatkozó innovációval kapcsolatos, 2015. március 9–10-én megtartott európai csúcstalálkozóról szóló végleges jelentésére,

–       tekintettel a Bizottság 2015. február 23-i, „Az ezüst gazdaság növelése” című háttérdokumentumára,

–       tekintettel a tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás 2012-es európai évének végrehajtásáról, eredményeiről és átfogó értékeléséről szóló, 2014. szeptember 15-i bizottsági jelentésre (COM(2014)0562),

–       tekintettel a Bizottság „2015. évi jelentés a népesség idősödéséről: Gazdasági és költségvetési prognózisok az EU 28 tagállamára vonatkozóan (2013–2060)” című jelentésére (Európai Gazdaság 3|2015),

–       tekintettel az etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelv (faji egyenlőségi irányelv) és a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv (foglalkoztatási egyenlőségi irányelv) alkalmazásáról szóló, 2014. január 17-i bizottsági közös jelentésre (COM(2014)0002),

–       tekintettel a Bizottság „Szociális beruházás a növekedés és a kohézió érdekében, többek között a 2014–2020-as időszakra szóló Európai Szociális Alapon keresztül” című 2013. február 20-i közleményére (COM(2013)0083),

–       tekintettel a szociális beruházási csomag 2014. évi végrehajtására vonatkozó bizottsági politikai ütemtervre,

–       tekintettel „A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje” című, 2012. február 16-i bizottsági fehér könyvre (COM(2012)0055),

–       tekintettel az aktív és egészséges időskor témájával kapcsolatos európai innovációs partnerség stratégiai végrehajtási tervének előreviteléről szóló, 2012. február 29-i bizottsági közleményre (COM(2012)0083),

–       tekintettel „A tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve (2012): A következő lépések” című 2012. december 7-i tanácsi nyilatkozatra,

–       tekintettel a „Megfelelő szociális védelem az idősödő társadalmakban a tartós ápolásra-gondozásra szorulás kivédése érdekében” című 2014. október 10-i, a szociális védelemmel foglalkozó bizottság és a Bizottság által közösen készített jelentésre,

–       tekintettel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) 2014. október 31-i „Az egészségügyhöz való hozzáférés válság idején” című jelentésére,

–       tekintettel az időskorral foglalkozó ENSZ-munkacsoport jelenlegi munkájára, melynek célja egy az idős emberek jogainak védelmére irányuló egyezmény létrehozása,

–       tekintettel az Eurofound „Munkavégzési preferenciák 50 után” címmel megjelent megállapításaira (2014),

–       tekintettel az Eurofound „Fenntartható munka: A jobb és hosszabb munkával töltött élet felé” címmel megjelent fókuszdokumentumára (2014. december),

–       tekintettel Európai Parlament Kutatószolgálata által 2015 márciusában készített „Az aktív időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve (2012)” című mélységi elemzésre,

–       tekintettel „A tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve” című, az Ecorys által készített 2014. április 15-i végleges jelentésre,

–       tekintettel a 2012-es európai év érintettjeit tömörítő koalíció „Útiterv az aktív időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évéhez (2012) és azon túlra (EY2012)” című 2012. december 10-i dokumentumára,

–       tekintettel az Eurobarométer 378. számú „Tevékeny időskor” című, 2012. januári tematikus felmérésére,

–       tekintettel „A válság hatása a kiszolgáltatott helyzetű csoportok ellátáshoz való hozzáférésére” című, 2013. július 4-i állásfoglalására(3),

–       tekintettel a megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendjéről szóló, 2013. május 21-i állásfoglalására(4),

–       tekintettel a demográfiai kihívásról és a nemzedékek közötti szolidaritásról szóló 2010. november 11-i állásfoglalására(5),

–       tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–       tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A8–0241/2015),

A.     mivel a tevékeny időskor és a generációk közötti szolidaritás 2012-es európai évének (EY2012) célja a tevékeny időskor értéke tudatosításának erősítése, az információcsere ösztönzése, a tevékeny időskorral kapcsolatos politikák támogatása és az Unió és a tagállamok, valamint az állami és magánszektorban tevékenykedő valamennyi érdekelt fél konkrét fellépéseit szolgáló keret létrehozása volt;

B.     mivel a várakozások szerint 2050-re az EU lakosságának átlagéletkora 50 év fölött lesz;

C.     mivel az EU példa nélküli demográfiai, szociális és strukturális változások előtt áll, amelyekkel haladéktalanul foglalkozni kell; mivel a lakosság általános elöregedésével együtt jár az idős emberek és családjuk szociális ellátással, illetve az egészségüggyel és a gondozással kapcsolatos igényeinek növekedése, és az Unióban a közszolgáltatások hosszú távú minősége és fenntarthatósága nagyrészt a következő néhány év során végrehajtott intézkedésektől függ;

D.     mivel a várható élettartam növekedését a civilizáció szempontjából nyereségnek, illetve a társadalmi fejlődés egyik tényezőjének kellene tekintetni;

E.     mivel 2006-ban létrejött a Demográfiai Változások elnevezésű régiós hálózat, amely mintegy 40 európai régiót foglal magában, és mivel a hálózat célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy milyen fontosak az olyan kihívások az Európai Uniós és annak gazdasági és társadalmi kohéziója szempontjából, mint a lakosság elöregedése és számának csökkenése;

F.     mivel az átlagosan egy nőre jutó gyermekek száma az EU-ban alacsonyabb, mint a generációs megújulási küszöbérték, a gazdasági válság szerepet játszik a születési arány csökkenésében, és a várható élettartam 2050-re további öt évvel emelkedhet;

G.     mivel a tevékeny időskor a 21. század egyik legnagyobb kihívása;

H.     mivel az elöregedés jelenségén felül, számos európai régióban a születési ráta meredek csökkenése eredményeként demográfiai hanyatlásnak lehetünk tanúi, amely a lakosság és a kereső tevékenységet folytatók számának csökkenésével és az idősek és másokra szorulók arányának növekedésével párosul; mivel e jelenségek az érintett régiók vidéki térségeiben még hangsúlyosabban jelennek meg, mivel a vidéki térségekben élők rendszerint elhagyják otthonukat, és a nagy, vagy közepes méretű városokba költöznek;

I.      mivel a tevékeny időskor és a generációk közötti szolidaritás kulcsfontosságú az Európa 2020 céljainak teljesítése és a versenyképes, virágzó és befogadó Európa megteremtése szempontjából;

J.      mivel a tevékeny időskorral foglalkozó politikák sikere szorosan összefügg egy sor, az uniós polgárok és munkavállalók életciklusa idején kidolgozott, a megkülönböztetésmentességet, a szociális védelmet, a társadalmi integrációt és a közegészségügyet elősegítő szakpolitikával;

K.     mivel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az „aktív” szó a társadalmi, gazdasági, kulturális, szellemi és polgári ügyekben való folyamatos részvételre utal, és nem csupán a fizikai tevékenység vagy a munkaerőpiacon való részvétel képességére, és mivel ebből következően az időskori nyugdíjba, illetve a rokkantság vagy betegség miatt nyugdíjba vonulók továbbra is aktívan hozzájárulhatnak családjuk, társaik, közösségük és nemzetük életéhez;

L.     mivel holisztikus megközelítésre van szükség, mely figyelembe veszi azokat a különböző összetevőket, melyek révén a munkavégzés az egész életút során fenntarthatóvá válik mind az egyén, mind a társadalom számára;

M.    mivel a munkavállalók különböző csoportjai különböző munkakörülmények között dolgoznak, és ez foglalkozás-egészségi egyenlőtlenségeket eredményez;

N.     mivel hatalmas szembeötlő különbségek vannak a tagállamok, valamit a regionális és helyi hatóságok között a tevékeny időskorral foglalkozó politikák és az időskori szociális védelemre irányuló politikák, a támogató infrastruktúrák és költségvetési források tekintetében;

O.     mivel a tevékeny és egészségben eltöltött időskor új társadalmi igényeket teremt, ami diverzifikált – már létező és még létrehozandó, új – közszolgáltatásokba, és természetesen az egészségügybe és az idősgondozásba való beruházást tesz szükségessé, és mivel új lehetőségeket nyit a szabadidő és pihenőidő élvezete és meghosszabbítása tekintetében;

P.     mivel a pénzügyi és gazdasági válság közrejátszott az idősek szegénységi szintjének növekedésében, és mivel a szegénység vagy az elszegényedés kockázata és a társadalmi kirekesztés nem csupán egészségügyi kockázatot jelent, hanem el is veszi a tevékeny időskor megvalósulásának esélyét;

Q.     mivel az Európai Unióban mintegy 125 000 foglalkoztatóinyugdíj-alap működik, s ezek megközelítőleg 75 millió európai – az EU munkaképes korú népességének 20%-a – 2,5 billió euró értékű eszköze felett rendelkeznek;

R.     mivel az emberi társadalom egyik alapelve a generációk közötti szolidaritás; mivel, ahogyan a várható élettartam egyre inkább megnövekszik, a generációk közötti kapcsolatok mind fontosabbá válnak; mivel a gazdaságnak és a társadalomnak céljai eléréséhez szüksége van valamennyi generáció élettapasztalatára, elkötelezettségére és elképzeléseire;

S.     mivel az egész életen át tartó tanulásra és sportolásra irányuló programokban való aktív részvétel jelentősen hozzájárul a tevékeny időskor valódi kultúrájának megteremtéséhez, nem csak azt téve lehetővé a lakosság számára, hogy életük folyamán készségeiket a munkaerőpiac változó igényeihez igazítsák, hanem azt is, hogy eközben egészségesek és aktívak maradjanak, és általánosabb értelemben részt vegyenek a társadalom életében;

T.     mivel az idősebb nők az EU lakosságának 20%-t teszik ki, és ez az arány a jelenlegi demográfiai tendenciák szerint továbbra is növekedni fog; mivel a legtöbb uniós országban az idősebb nőket nagyobb arányban fenyegeti a szegénység, mint az idősebb férfiakat, ez a nők esetében átlagosan 21%, míg a férfiak esetében 16%; mivel a nők és férfiak nyugdíja közötti különbség az EU-ban 39%;

U.     mivel az elérhető technológiák lehetővé tehetik és megkönnyíthetik a munkaerőpiachoz és a független élethez való hozzáférést és a társadalomban való teljes értékű részvételt; mivel ugyanakkor jelenleg az alapvető digitális készségekkel nem rendelkezők több mint 69%-a 55 év fölötti; mivel az elérhetőség hiánya, az ikt gyors fejlődése és a csekély digitális jártasság miatt számos idősebb ember és fogyatékossággal élő személy nagy mértékben ki van téve annak a veszélynek, hogy nem tudja teljes mértékben kihasználni a jövőbeli digitális egységes piac előnyeit;

1.      elismeri, hogy az 2012-es európai év fontos politikai lendületet adott, és elősegítette a tevékeny időskor kihívásairól és a generációk közti szolidaritásról szóló vita elindítását Európában;

2.      a nemzedékek közötti méltányosságot a haszon és a terhek generációk közti egyenlő elosztásaként definiálja; úgy véli, hogy a nemzedékek közti funkcionális együttműködés a szolidaritásra épül, és azt a kölcsönös tisztelet, felelősség és egymás iránti gondoskodás alapján kell megvalósítani;

3.      megállapítja, hogy a 2012-es európai év egyedi céljai részben teljesültek, és a legjobb eredményeket a tudatosság fokozása és a rendezvények tekintetében érték el;

4.      megállapítja és üdvözli, hogy a 2012-es európai év rendezvényei és kezdeményezései révén egyértelművé vált, hogy az idősebbek nem jelentenek terhet a gazdaság és a társadalom számára, éppen ellenkezőleg, tapasztalatuk, eredményeik és ismereteik folytán értéket képviselnek;

5.      a 2012-es európai év sikeresen teljesítette azt a célját is, hogy a tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás tekintetében mobilizálja az érintett szereplőket; sajnálatosnak tartja azonban, hogy az új hálózatok létrehozásának források, projektek és ötletek az állami szektor, a magánszektor és a civil társadalom közti megosztására irányuló célkitűzése alig hozott eredményt; sajnálja, hogy a szociális partnerek részvétele változó mértékű volt, a magánvállalkozásokat pedig nem tudták jelentősebb arányban elérni; hangsúlyozza a kapacitásépítés szükségességét az idősek társadalmi életben való aktív részvételének előmozdítása érdekében;

6.      üdvözli, hogy a 2012-es európai év elősegítette a tevékeny időskorral kapcsolatos nemzeti politika menetrendek finomhangolását, ösztönözte a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét, növelte a tevékeny időskort támogató kezdeményezések számát, valamint erősítette az érintettek tudását és készségeit;

7.      hangsúlyozza, hogy az idősekkel és a demográfiai változásokkal kapcsolatos, megbízható statisztikákra van szükség az időskort támogató célzottabb és hatékony stratégiák kialakítása céljából; felhívja a Bizottságot az idősebbek társadalmi helyzetére, egészségi állapotukra, jogaikra és életszínvonalukra vonatkozó átfogó, minőségi adatgyűjtés biztosítására;

8.      úgy véli, hogy rendkívül fontos a 2012-es európai év részeként elindított kezdeményezések folytatása, és hogy e kezdeményezések határozott politikai kötelezettségvállalássá alakuljanak, amelyet konkrét intézkedések követnek a társadalmi befogadás, az aktív részvétel és valamennyi generáció jóléte érdekében, a szubszidiaritás és az arányosság elvének betartása mellett; emlékeztet arra, hogy eredményesen végre kell hajtani az időskorral foglalkozó politikákra vonatkozó uniós jogszabályokat a mind a fiatalabb, mind az idősebb korosztály valamennyi életszférájában jelenlévő diszkrimináció elleni küzdelem, illetve a diszkrimináció megelőzése céljából;

9.      hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a döntéshozatali szintből (ideértve az EU-t, a nemzeti, regionális és helyi szinteket), a civil társadalomból és a magánszektorból – ideértve az innovatív és önálló életvitelt támogató termékeket és szolgáltatásokat nyújtó iparágakat is – álló koordinációs háromszöget;

10.    felhívja a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt a demográfiai hanyatlásról, amely számos uniós országban egyre több régiót érint, és állítson össze közleményt a problémáról és az európai szinten, tagállami szinten és az érintett régiókban lehetséges intézkedésekről a demográfiai hanyatlás által jelentett kihívás kezelése céljából;

11.    hangsúlyozza, hogy a súlyos természeti vagy demográfiai hátrányokkal küzdő régiókat – pl. a ritkán lakott régiókat, szigeteket vagy hegyvidéki térségeket – különösen súlyosan érintik az idősödéssel kapcsolatos problémák, és kevesebb erőforrással és infrastruktúrával rendelkeznek a tevékeny időskor előmozdítására; annak megfontolására szólít fel, hogy az élénkítési tervek hasznosak-e az idősödés problémájának kezelésében, amelyet általában tovább súlyosbítanak a sok érintett régiót ezzel párhuzamosan sújtó elnéptelenedési folyamatok, és amely fenyegetést jelenthet e térségek túlélése szempontjából;

12.    sajnálatosnak tartja, hogy a 2012-es európai év viszonylag késői jóváhagyása miatt késtek a szerződéskötések és a végrehajtás, és ennek következtében bizonyos események – például a Seniorforce Day kezdeményezés – nem valósították meg a bennük rejlő lehetőségeket; tudomásul veszi a 2012-es európai év céljaira juttatott, a korábbi európai évek esetében előirányzott összegekhez képest kisebb költségvetést, és az ennek következtében a 2012-es európai év célkitűzéseinek megvalósítására jutó csekélyebb forrásokat;

13.    emlékeztet arra, hogy a tevékeny időskor többek közt olyan folyamatként határozható meg, amelynek során az egészségügyi és a társadalmi részvételi lehetőségek optimális módon alakulnak annak biztosításához, hogy az emberek idős korukban is jó életszínvonalon éljenek, és megtartsák korábbi életminőségüket; úgy véli, hogy a tevékeny időskorral foglalkozó politikáknak növelniük kell annak lehetőségét, hogy az emberek életük folyamán fizikailag, szociálisan és mentálisan jól érezzék magukat a jobb társadalmi befogadás és a fokozott társadalmi részvétel érdekében; kiemeli, hogy a tevékeny időskorhoz hozzátartozik a jobb hozzáférés az egészségügyi, a hosszú távú gondozási és szociális szolgáltatásokhoz – amelyek a válság alatt bizonyos esetekben nyomás alá kerültek – illetve az élethosszig tartó tanuláshoz, a társadalmi és kulturális tevékenységekben való részvételhez, aminek következtében jelentősen fejlődik a szociális infrastruktúra, így a napközi ellátóhelyek és lakásotthonok, továbbá fokozódik az életkor alapján történő megkülönböztetés és a sztereotípiák felszámolása, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni fellépés, valamint a tevékeny és egészségben eltöltött időskor értékének nagyobb elismerése;

14.    valamennyi tagállam számára azt javasolja, hogy szociális ellátórendszerükön keresztül mozdítsák elő és erősítsék meg az időseket szolgáló, magas minőségű állami infrastruktúrákat (otthonok, napközi ellátóhelyek és otthoni ellátás), ahol az időseket aktív résztvevőknek tekintik és nem azon kezdeményezések passzív alanyainak, amelyekben részt vesznek;

15.    úgy véli, hogy ki kell alakítani a demenciával kapcsolatos európai stratégiát, amelynek magába kell foglalnia a páciensek családjának segítését célzó intézkedéseket, információs kampányokat, figyelemfelhívást és a legjobb gyakorlatok tagállamok közti cseréjét;

16.    felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az ötven év fölöttiek körében tapasztalható munkanélküliség, illetve az egyre növekvő mértékű, még a gazdagabb tagállamokban is erősödő hosszú távú munkanélküliség aggasztó problémáját, továbbá a tagállamokkal, a regionális és helyi hatóságokkal, valamint a szociális partnerekkel együtt vizsgálja meg az idősebb munkanélküliek körülményeit és személyes helyzetét, és dolgozzon ki az e kiszolgáltatott csoporthoz tartozó munkavállalók munkaerő-piacon tartását elősegítő hatékony eszközöket, lehetőséget kínálva az élethosszig tartó tanulásra és a készségek fejlesztésére, munkahelyi képzésekre, valamint hozzáférhető és megfizethető tanulmányi programokra, emellett mindenki számára támogassa a generációk közötti képzéseket és a munkahelyi tudásátadást;

17.    hangsúlyozza, hogy ezzel összefüggésben mindenekelőtt az olyan programokat kellene fontolóra venni, mint például a „generációs mentorálás”, mely ösztönzi az idősebb szakértők és a fiatal nemzedék közötti eszmecserét a munkahelyen és a képzések során; rámutat, hogy a munkafolyamat során támogatni kell a vegyes életkorú csoportokat, valamint díjazni kell a kiemelkedő projekteket; úgy véli, hogy a tagállamoknak olyan intézkedéseket kellene bevezetniük, amelyek arra ösztönzik a vállalkozásokat, hogy több idősebb munkavállalót alkalmazzanak, továbbá hogy alapelvként az idősebb munkavállalókat nem szabad kedvezőtlenebb bánásmódban részesíteni a szakképzések és továbbképzések során, mint a fiatalabb munkavállalókat; különösen kiemeli a munkahelyek idősebb munkavállalók igényeihez történő igazításának fontosságát és annak jelentőségét, hogy az idősebbek számára biztosítsanak több lehetőséget a részidős munkavégzésre, összhangban a munkavállalói preferenciákkal, és tegyék lehetővé a tovább dolgozni kívánó, illetve arra képes munkavállalók munkával töltött aktív idejének meghosszabbítását; úgy véli, hogy speciális nyugdíjrendszert kellene kialakítani a tartósan munkanélküli idősebbek számára, egyensúlyt teremtve e személyek, illetve a társadalombiztosítási rendszerek társadalmi stabilitás iránti igénye között;

18.    sajnálatosnak tartja, hogy az idősebbek még mindig gyakran szembesülnek az életkoron alapuló megkülönböztetéssel, sztereotípiákkal és akadályokkal; ezért felszólítja a tagállamokat, hogy késlekedés nélkül, megfelelően hajtsák végre a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló 2000/78/EK tanácsi irányelvet; megállapítja, hogy a Tanácsnál 2008 óta megrekedt az egyenlő bánásmódról szóló horizontális irányelvre irányuló javaslat(6), és felszólítja a tagállamokat, hogy mielőbb találjanak megoldást a helyzetre;

19.    ugyanakkor határozottan elutasítja azt, hogy a tevékeny időskorral foglalkozó politikákra kizárólag úgy tekintsenek, mint az idősebb munkavállalók foglalkoztathatóságát fenntartó eszközre, és sürgeti a tagállamokat, hogy minden szükséges vizsgálatot végezzenek el és minden erőfeszítést tegyenek meg az életcikluson alapuló szemléletre való átállás és adott esetben a nyugdíjrendszer reformja érdekében, egyúttal mindent tegyenek meg a nyugdíjjal kapcsolatos szabályok stabilizálása érdekében, figyelembe véve az 50 év fölöttiekre vonatkozó, aktuális munkanélküliségi rátákat, mielőtt megváltoztatják a kötelező nyugdíjkorhatárt; hangsúlyozza, hogy abban az esetben, ha kizárólag a várható élettartamhoz kötik a nyugdíjkorhatárt, akkor figyelmen kívül marad a munkaerő-piaci fejlemények jelentősége, és ezért ez az eszköz önmagában nem elegendő az elöregedő társadalom jelentette kihívások leküzdésére; úgy véli, a fentiek helyett a tagállamoknak a munkahelyvédelmi jogszabályaik és a bérek alakítására szolgáló rendszereik révén támogatniuk kellene az idősebbek toborzását, különösen azokét, akik a kötelező nyugdíjkorhatár közelében vannak, mivel a munkanélküliség további negatív hatással járna a nyugdíjból származó jövedelmükre, ezenkívül a tagállamoknak fenntartható szociális védelmi rendszereket kell biztosítaniuk;

20.    felszólítja a tagállamokat, hogy mindenki számára, beleértve a munkaviszonyt indokoltan megszakítókat – főként nőket –is, biztosítsák az állami nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát és garantálják az egyéni és megfelelő nyugdíjjövedelmeket az időskor méltóságának biztosítása érdekében; kiemeli a foglalkoztatóinyugdíj-alapok megfelelő felügyeletének és független ellenőrzésének fontosságát a biztonságos és fenntartható nyugdíjak szempontjából;

21.    hangsúlyozza, hogy az idősebbeknek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy fontos szerepet játszanak családjuk segítésében, és felhívja a figyelmet az idősebbek által végzett értékes önkéntes munkára;

22.    hangsúlyozza, hogy az elöregedő európai társadalmak számára fontos jelentősége van az elérhető technológiáknak, és felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy inkluzív digitális egységes piacra vonatkozó stratégiát, melynek során biztosítja, hogy a hozzáférhetőség a stratégia egészében érvényesüljön és összekapcsolódjon az európai „ezüst gazdaság” ösztönzésével;

23.    üdvözli, hogy az 1304/2013/EU rendelet szerint a tevékeny és egészséges időskor az Európai Szociális Alap egyik beruházási prioritása a 2014 és 2020 közötti programozási időszakban; felszólítja a tagállamokat, hogy hatékonyan használják fel az elkülönített forrásokat; emlékeztet arra, hogy a tevékeny időskort előmozdító projektek finanszírozása más programok, például az európai strukturális és beruházási alapok, a Horizont 2020, a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja (EaSI), valamint a közegészségügyi program keretében is rendelkezésre áll; szorgalmazza a programok és az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás elősegítését célzó különböző, az EU által rendelkezésre bocsátott eszközök jobb összehangolását, és a Horizont 2020 prioritásaival összhangban felszólít egy „alkalmazott egészség- és aktív idősödésre vonatkozó tudomány” elnevezésű kutatási prioritás létrehozására;

24.    felszólítja a tagállamokat, hogy a rendelkezésre álló Európai Szociális Alapot (ESZA), az európai strukturális és beruházási alapokat és a foglalkoztatás és szociális innováció európai programját használják az olyan szervezetek önsegítő programjainak pénzügyi támogatására, amelyekben idősebb emberek megosztják egymással energiájukat, tudásukat, tapasztalataikat és bölcsességüket és segítenek a rászorulóknak, ezáltal elősegítik az aktív és egészséges idősödést és hosszabb ideig független életmódot folytathatnak;

25.    emlékeztet a Bizottság 2010. évi költségvetési felülvizsgálatára, amely az uniós hozzáadott értéket egyik fő alapelveként határozta meg; hangsúlyozza, hogy ennek az elvnek kell valamennyi kiadás és uniós finanszírozás alapját képeznie, különösen kiemeli, hogy az ESZA nem használható a nemzeti megközelítések támogatására, hanem azt az aktív idősödést célzó programok további támogatásának biztosításához kell felhasználni;

26.    felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javítsák a tevékeny időskorral kapcsolatos alapok célzottságát és az alapok felhasználásának hatékonyságát; sürgeti továbbá a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az elbocsátott középkorú munkavállalók újbóli integrációjának problémáját kezelő új európai pénzügyi eszköz kivitelezhetőségét és hozzáadott értékét;

27.    felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy olyan teljes körű és megbízható adatokat gyűjtsenek, amelyek lehetővé teszik az ESZA idősebb munkavállalókra fordított kiadásai hatékonyságának értékelését;

28.    felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje egy olyan új uniós pénzügyi eszköz megvalósíthatóságát és hozzáadott értékét, amely minimumjövedelmet biztosítana a szegénységi küszöb alatt élő valamennyi uniós polgárnak;

29.    javasolja a tagállamoknak, hogy dolgozzanak ki és hajtsanak végre olyan közpolitikákat és programokat, amelyek nemcsak a fizikai egészséget javítják, hanem elősegítik a mentális egészséget és a társadalmi kapcsolatokat is;

30.    alapvető fontosságúnak tartja annak elősegítését, hogy az Európai Unió alapjogi chartájának 25. cikkében foglaltaknak megfelelően az idősebb emberek a lehető legtovább fenntartsák önálló életvitelüket, az emberközpontú és az igények által vezérelt állami támogatás, segítségnyújtás és gondozási szolgáltatások fejlesztésével és fenntartásával, valamint az e szolgáltatások közötti kapcsolódások javításával; ezért felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsanak megfizethető, elérhető és megkülönböztetésmentes egészségügyi ellátást, és egészségügyi politikáikban helyezzék a hangsúlyt a megelőzésre; felszólítja ezért a Bizottságot, hogy hajtsa végre a szociális beruházási csomagot, és továbbra is kiemelt politikai prioritásként kezelje az egészséges időskor és a megfelelő, minőségi hosszú távú gondozás kérdését, elemezze az egészségügy idősek számára való megfizethetőségét, gyűjtsön adatokat a várakozási időről az uniós egészségügyi ellátórendszerekben, valamint adjon a várakozási időr maximális hosszára vonatkozó iránymutatásokat; alapvető fontosságúnak tartja annak előmozdítását, hogy az emberek felelősséget vállaljanak saját egészségükért, jelentősen javuljon az egészségügyre vonatkozó tájékoztatás és a nemzeti motivációs kampányok színvonala, és ösztönzést kapjon az együttműködés az egészséggel kapcsolatos ismeretek terén, hogy az idősek képesek legyenek gondoskodni saját egészségükről; emlékeztet arra, hogy nagyobb figyelmet kell szentelni az innovatív technológiai megoldásoknak és eszközöknek; elismeri a helyi szolgáltatásokra és jogosultságokra vonatkozó hatékony tájékoztatás e cél elérésében betöltött fontosságát ;

31.    felszólítja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a „Megfelelő szociális védelem az idősödő társadalmakban a tartós ápolásra-gondozásra szorulás kivédése érdekében” című közös jelentés következtetéseit és haladéktalanul nyújtson be konkrét javaslatokat;

32.    úgy véli, hogy kiemelten kell kezelni az idősebbek családba való beilleszkedését; javasolja a Bizottságnak, hogy vizsgálja meg a családi vállalkozások nyújtotta lehetőségeket, és az idősgondozás terén ehhez kapcsolódó munkát,

33.    rámutat, hogy a jobban működő tömegközlekedés az egyik legfontosabb prioritás az idősebbek számára az életkor igényeihez igazított környezet kialakítása(7), a független életvitel támogatása és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés szempontjából; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javítsák a közlekedési rendszerek hozzáférhetőségét és interoperabilitását;

34.    üdvözli a Bizottság „Az ezüst gazdaság növelése” című háttérdokumentumát és ismételten hangsúlyozza az „ezüst gazdaság” továbbfejlesztésének szükségességét, amely az idősödő népesség kívánságait és igényeit elégíti ki az idősödő népességhez, illetve bizonyos termékekhez, szolgáltatásokhoz, innovatív megoldásokhoz és igényekhez kapcsolódó állami és fogyasztói kiadásokból fakadó gazdasági lehetőségek alapján, új munkahelyeket és növekedést eredményezve, egyúttal figyelembe véve a legkiszolgáltatottabb társadalmi-gazdasági csoportok igényeit;

35.    megjegyzi, hogy a munkaerő egyoldalú fiatalítása nem vezet több innovációhoz, ezzel szemben a tapasztalat, tudás és készségek pazarlását eredményezi;

36.    úgy véli, hogy az időseknek teljes mértékben be kell épülniük a társadalomba, és támogatni kell a mindennapi életben– többek között a közéletben – való részvételüket; úgy véli továbbá, hogy ösztönözni kell a fiatalok és idősek közötti tevékeny párbeszédet és tapasztalatcserét; ebben az összefüggésben hangsúlyozza a nemzedékek közötti projektek szerepét; támogatja emellett az idősebbek méltó és önálló élethez való jogát, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartájának 25. cikke rögzít; továbbá úgy véli, hogy biztosítani kell a fiatal és idős generációk képviselőinek aktív politikai szerepvállalását valamennyi uniós szinten, ahol a generációs érdekekről van szó;

37.    felhívja a figyelmet továbbá arra az értékes társadalmi szerepre, amelyet az idősek értékeik és tapasztalataik megosztása és a közösségi életre vonatkozó útmutatásaik révén betöltenek;

38.    felszólítja a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy pozitív álláspontot fogadjanak el az ENSZ idősekkel foglalkozó nyílt munkacsoportjában annak biztosítása érdekében, hogy az idősebb polgárok teljes körűen élvezhessék emberi jogaikat; felkéri a Bizottságot, hogy szorosan működjön együtt az idősek jogaival foglalkozó független ENSZ-szakértővel és az időseket képviselő egyéb szervezetekkel az Unióban;

39.    sajnálatosnak tartja, hogy a foglalkoztatási minták az ideiglenes munkavállalás, a határozott időtartamú munkaviszonyok, a csekély mértékű foglalkoztatás vagy a munkanélküliség miatt egyre változékonyabbak és bizonytalanabbak;

40.    üdvözli a 2012-es európai év, illetve az aktív és egészséges időskor témájával kapcsolatos európai innovációs partnerség egyik legfontosabb eredményét, a demográfiai változásról szóló közelgő európai uniós konventet; kéri a Bizottságot, hogy az uniós költségvetésen belül azonosítsa azokat a területeket, amelyeken megtakarítások és hatékonyságnövelés érhető el annak érdekében, hogy pénzügyi támogatást biztosíthasson a konventnek, egy nyitott, nagyméretű és független hálózatnak, amely olyan helyi és regionális érdekelteket tömörít, amelyek – az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) együttműködve – elkötelezettek amellett, hogy az életkor igényeihez igazított környezet elősegítése révén nyújtsanak megoldást az európai demográfiai változásra;

41.    felszólítja a Bizottságot, hogy fogadjon el egy, a demokratikus változásra vonatkozó uniós stratégiát a különböző uniós fellépések összehangolására a szinergiák biztosítása és az európai polgárokra gyakorolt pozitív hatás maximalizálása, a gazdaság és a munkahelyteremtés, valamint az idősebbek emberi jogainak valamennyi uniós politikában történő védelme érdekében;

42.    úgy véli, hogy európai szinten nem kezelik megfelelően a demográfiai kihívásokat, ezért felszólítja a soron következő uniós elnökséget, hogy ismét vegye fel ezt a kérdést az Unió napirendjére és dolgozzon ki határozott politikai válaszokat;

43.    hangsúlyozza, hogy a demográfiai változás nem szolgáltathat ürügyet a szociális jogosultságok és szolgáltatások leépítéséhez;

44.    üdvözli a szociális védelemmel foglalkozó bizottság és a Foglalkoztatási Bizottság által kidolgozott, a tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás előmozdítására vonatkozó alapelveket; üdvözli különösen a szociális védelemmel foglalkozó bizottság szerepét, hogy lehetővé tette a tagállamok közötti közvetlen tapasztalatcserét, többek között a hosszú távú gondozás és nyugdíjak vonatkozásában;

45.    üdvözli a tevékeny időskor mutatóját, melynek célja, hogy megragadja az idősebbek foglalkoztatásban és a társadalmi életben való aktívabb szerepvállalására és a független életvitelre nyíló lehetőségeket, valamint üdvözli a Bizottság és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság közösen irányított, folyamatban lévő utódprojektjét; arra ösztönzi a tagállamokat, hogy tűzzenek ki a tevékeny időskor mutatóin alapuló célokat, melyeket a tevékeny időskorra vonatkozó átfogó stratégiák révén valósítanak meg, illetve kísérjék figyelemmel az e célok irányába történt előrelépéseket;

46.    rámutat, hogy az életkor igényeihez igazított környezetek előmozdítása alapvető eszköze az idősebb munkavállalók és munkakeresők támogatásának és a mindenki számára egyenlő lehetőségeket kínáló, befogadó társadalmak előmozdításának; e tekintetben üdvözli a Bizottság és a WHO közös irányítású projektjét, melynek célja a WHO életkor igényeihez alakított városokra vonatkozó globális útmutatójának európai környezethez igazítása;

47.    úgy véli, hogy egy, az idősek jogainak védelmére irányuló ENSZ-egyezmény javítani fogja az idősek életminőségét azáltal, hogy egyenlő hozzáférést biztosít számukra a politikához, gazdasághoz, egészségügyi ellátáshoz és kulturális jogokhoz, továbbá fontos platformként szolgálna az időskorról alkotott vélemény globális léptékű átformálására;

48.    felszólítja a Bizottságot, hogy fogadjon el egy, az idősekkel szembeni rossz bánásmódra vonatkozó cselekvési tervet, figyelembe véve a WeDO partnerség által kidolgozott Hosszú távú gondozás európai minőségi keretrendszerét, és foglalkozzon a gondozásra és támogatásra szoruló idősek jogainak kérdésével;

49.    sajnálja, hogy a Bizottság még nem foglalkozott a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény és a fogyatékosságügyi stratégia végrehajtásában tapasztalható életkorbeli egyenlőtlenségekkel; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy hívja fel a figyelmet a fogyatékossággal élő idős személyek jogaira és életkoron alapuló, őket sújtó megkülönböztetésre, illetve kezelje azt, és biztosítsa, hogy a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény alkalmazása közben ne feledkezzenek meg az idősekről;

50.    felhívja a Bizottságot, hogy bocsássa ki a régóta várt akadálymentesítési intézkedéscsomagot annak biztosítása érdekében, hogy a közlekedés, a lakhatás és az ikt-alapú termékek és szolgáltatások – köztük az „ezüst gazdaság” keretében kínáltak is – elérhetők legyenek az idősebb személyek számára;

51.    felhívja a Bizottságot, hogy az európai szemeszter keretében adjon ki országspecifikus ajánlásokat a foglalkoztatás, a nyugdíjak,a társadalmi befogadás és a hosszú távú gondozás vonatkozásában végrehajtott gazdasági reformok megfelelősségéről, fenntarthatóságáról és méltányosságáról; felhívja a Bizottságot, hogy mérje fel jobban a gazdasági reformok szociális hatásait, nevezetesen a lakosság elöregedésének összefüggésében;

52.    hangsúlyozza az önkéntesség fontosságát, amelyet nem lehet adottnak tekinteni, és amelynek hozzáadott társadalmi értékét jobban figyelembe kellene venni, valamint amely elősegíti az interkulturális tanulást és a generációk közötti szolidaritást, ösztönzi a tevékeny időskort és az egész életen át tartó polgári szerepvállalást, továbbá lehetővé teszi az idősek számára, hogy elkötelezzék magukat a társadalom iránt, és ezáltal javulhasson életminőségük, jólétük és általános egészségi állapotuk; ösztönzi az önkéntes programokban való részvétel rugalmasabb és integratívabb megközelítésének kialakítását; ebben az összefüggésben sajnálattal veszi tudomásul az idősebb önkénteseket támogató Grundtvig program megszakadását; ebben az összefüggésben hangsúlyozza az idősek integrációjának elősegítésén munkálkodó egyesületek európai és transznacionális hálózatának, valamint az állami és magánszervezetek fontosságát, mivel ezek különösen támogatandóak, továbbá sürgeti a Bizottságot, hogy ismerje el azok a sikeres uniós programokat, amelyek a civil részvételt kombinálták az idős embereket bevonó, az Unió egészére kiterjedő csoportos csereprogramokkal;

53.    hangsúlyozza, hogy a generációk közti méltányosságra irányuló politikának arra kell törekednie, hogy megteremtse a nyílt és őszinte, nemzedékek közötti párbeszéd folytatásának eszközeit, annak érdekében, hogy mindenki számára előnyös helyzetek jöjjenek létre; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a szolidaritás megteremtése érdekében munkálkodjanak intenzíven ezen eszközök létrehozásán;

54.    hangsúlyozza a szociális vállalkozások fontosságát, amelyek segítséget nyújtanak az időseket célzó szolgáltatások nyújtásában, egészségük nyomon követésében és a társadalomban való részvételük biztosításában;

55.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamoknak.

(1)

HL L 246., 2011.9.23., 5. o.

(2)

HL L 303., 2000.12.2., 16. o.

(3)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0328.

(4)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0204

(5)

HL C 74. E, 2012.3.13., 19. o.

(6)

Javaslat a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról (COM(2008)0426) szóló tanácsi irányelvre.

(7)

Európai Bizottság (2012). Az Eurobarométer 378. számú „Tevékeny időskor” című tematikus felmérése.


INDOKOLÁS

A tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve

A 2012-es évet a tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének nyilvánították.(1) A fő célkitűzés azt volt, hogy megkönnyítsék a tevékeny időskor kultúrájának megteremtését Európában, egy olyan társadalomra alapozva, amely az egyes emberre minden életkorban nyitott.

A konkrét célkitűzések a következők voltak:

1. a tevékeny időskor értékének és különféle vetületeinek általános tudatosítása;

2. vitára ösztönzés, információcsere és a kölcsönös tanulás megteremtése;

3. keretfeltételek létrehozása kötelezettségvállalásokhoz és konkrét intézkedésekhez;

4. az életkor alapján történő megkülönböztetés elleni küzdelmet, a korhoz kötődő sztereotípiák leküzdését és az akadályok felszámolását segítő tevékenységek támogatása.

A 2012-es európai évre vonatkozó határozat ötmillió eurós költségvetési keretösszeget határozott meg a 2011 januárjától 2012 decemberéig terjedő időszakra.

A tevékeny időskor koncepciója

A 940/2011/EU határozat(2) az Egészségügyi Világszervezet tevékeny időskor vonatkozó következő meghatározására utal: a tevékeny időskor olyan folyamatként határozható meg, amelynek során az egészségügyi, a részvételi és a biztonsági lehetőségek optimális módon alakulnak ahhoz, hogy javuljon az időskori életminőség. Az aktív idősödés lehetővé teszi, hogy az emberek kiaknázzák a fizikai, társadalmi és mentális jóléti lehetőségeiket életük során, és hogy részt vegyenek a társadalmi életben, miközben őket szükség esetén megfelelő védelemben, biztonságban és ellátásban részesítik. Ennek megfelelően az aktív idősödés előmozdításához többdimenziós megközelítés és valamennyi generáció felelősségvállalása és tartós támogatása szükséges.”

Az aktív idősödés koncepciója meglehetősen tág, nemcsak arra vonatkozik, hogy hosszabb ideig foglalkoztatásban tartsák az embereket. Számos szakpolitikai területet érint, úgymint a nyugdíjak, az egészségügy, a hosszú távú gondozás, a foglalkoztatás, az ikt, a megkülönböztetésmentesség, a felnőttoktatás, a közlekedés, az akadálymentesség, stb. területeit.

A 2012-es európai év végrehajtása

A 2012. évet számos európai rendezvénnyel ünnepelték, és az év során különféle díjakat adtak át. Ezenfelül az év két fontos eredménye a tevékeny időskor mutatójának, valamint a tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás előmozdítására vonatkozó alapelveknek a létrehozása. A részt vevő országok nemzeti programokat is készítettek és hajtottak végre. A nyitó rendezvényeken összesen 4500-an vettek részt. Összességében 748 nemzeti és transznacionális kezdeményezést hajtottak végre az év során, ha csak az uniós adatbázisban szereplőket számoljuk. Tematikus szempontból a nemzedékek közötti kapcsolatépítésre, valamint a szociális ellátásban való szerepvállalásra, továbbá az egészség előmozdítására és a megelőző egészségügyi ellátás támogatására összpontosítottak.

A 2012-es európai év kezdetétől fogva figyelembe vették a nemek közötti egyenlőség érvényesítését, és azt belefoglalták a támogatott rendezvényekbe. Általánosságban véve a 2012-es európai év vezető szerepét túlnyomórészt nők vállalták, és a főbb nemzeti rendezvények több nőt vonzottak, mint férfit.

A 2012-es európai év számos olyan kérdéssel foglalkozott, amellyel az idősebbek szembesülnek a fogyatékosság kapcsán, különösen az egészség és az önálló életvitel tekintetében. A kezdeményezések közvetlenül és közvetetten foglalkoztak a fogyatékossággal, uniós és tagállami szinten egyaránt. A 2012-es európai év rendezvényei során biztosították az épített környezet akadálymentességét, és egyes alkalmakkor segítő szolgáltatásokat – például jelnyelvi tolmácsolást és személyszállítást – is biztosítottak. Az uniós weboldalba beépítették a nagyobb betűméret választásának lehetőségét.

A 2012-es európai év kezdetén a nemzeti programokhoz készített terveket az országok döntő többsége tiszteletben tartotta. A legjobb eredményt az uniós szintű figyelemfelhívás keretében, illetve a nemzeti kezdeményezések és rendezvények során érték el. Az év elérte középtávú, a meglévő hálózatok megerősítésére, kormányzati szintek és politikai területek közötti szinergiák és partnerségek létrehozására, szakpolitikák és hosszú távú stratégiák népszerűsítésére, valamint technológiai, szervezeti és szociális innovációk rendelkezésre bocsátására irányuló céljait. Az új hálózatok létrehozásának célkitűzése azonban alig hozott eredményt. A tevékeny időskorról szóló nemzeti politikák, stratégiák és átfogó programok számos országban igazolják a 2012-es európai év politikai hatását. Az év sikeresen mobilizálta a tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás tekintetében az érintett szereplőket. A szociális partnerek részvétele azonban változó mértékű volt, a magánvállalkozásokat pedig nem tudták komolyabb arányban elérni.

A különböző uniós szintek jelentősen hozzájárultak a célok eléréséhez. Nem mind tudta azonban a benne rejlő lehetőségeket teljes mértékben kiaknázni a végrehajtási ütemterv késése miatt. Az uniós weboldalt költséghatékonysága miatt széles körben méltatták, ám az oldal látogatottsága elmaradt a korábbi európai évek eredményeitől. A közösségi médiában való aktivitás is korlátozottnak tűnt a résztvevők és érintett felek részéről, legalábbis uniós szinten.

Uniós szinten a 2012-es európai év és a többi folyamatban lévő szakpolitikai tevékenység, például a nyugdíjakra vonatkozó fehér könyv, a demográfiai fórum, a tevékeny és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerség és a tervezett akadálymentesítési intézkedéscsomag jól kiegészítette egymást.

A 2012-es európai év segítette a tevékeny időskorra vonatkozó nemzeti politikai programok finomhangolását, és ösztönözte a bevált gyakorlatok országok közötti cseréjét. Az év uniós hozzáadott értékét a mennyiségek, a folyamat, a hatáskör, a menetrend kialakítása, az innováció és a tanulás hatásai igazolják. A 2012-es európai év növelte a tevékeny időskor elősegítésére irányuló kezdeményezések számát a tagállamokban, és fokozta az év szervezésébe bevont érintett felek tudását és képességeit.

Költségvetési szempontból a 2012-es európai év az alacsonyabb költségvetésű európai évek közé tartozik, a 2009–2012-es időszakban a második legkisebb költségvetésű év volt (a legkisebb költségvetéssel a 2009-es év rendelkezett, amelynek nem volt külön költségvetése). Ennek ellenére a 2012-es európai év számos eredményt ért el. Kijelenthetjük, hogy más európai évekéhez mérhető eredményeket értünk el kevesebb erőforrással.

Számos jele van annak, hogy a 2012-es európai év hatásai túlmutatnak magán az éven, és legalább néhányat hosszabb ideig fenn lehet tartani. Egyes országokban átfogó stratégiákat és terveket fogadtak el, míg másutt vitaanyagok, charták, egyes kérdésekre kiterjedő jogszabályok vagy projektek szintjén születtek eredmények. A teljesség nélkül az alábbiakban kiemelnénk a 2012-es európai év néhány nemzeti politikai eredményét:

•   Az idősekre vonatkozó szövetségi terv és az élethosszig tartó tanulás, munka és egészség nemzeti stratégiája Ausztriában

•   A tevékeny időskorra vonatkozó stratégia a 2013–2020-as időszakra Észtországban

•   A tevékeny időskorra vonatkozó nemzeti program a 2014–2020-as időszakra Szlovákiában

•   Az időskorra vonatkozó nemzeti cselekvési terv a 2013–2017-es időszakra a Cseh Köztársaságban

•   Új nyugdíjtörvény és új munkaerő-piaci jogszabályok Szlovéniában

Ajánlások

Az előadó úgy véli, hogy figyelemmel kell kísérni és folytatni kell a 2012-es európai év keretében elindított kezdeményezéseket; az eredmények fenntarthatósága kulcsfontosságú. Méltatja a 2012-es európai év két legfontosabb eredményét: a tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás előmozdítására vonatkozó alapelveket, illetve a tevékeny időskor mutatóját, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy aktívabban használják ezeket és ezek alapján határozzanak meg olyan célokat, melyeket a tevékeny időskorra vonatkozó átfogó stratégiák révén valósítanak meg, illetve kísérjék figyelemmel az e célok irányába történt előrelépéseket. Kiemel egy további fontos eredményt is: a demográfiai változásról szóló közelgő európai uniós konventet, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy nyújtson finanszírozást a közeljövőben megvalósuló konventhez, amely egy több mint 270 helyi és regionális hatóságot, kutatókat és civil társadalmi szervezetet tömörítő nyitott, nagyméretű hálózat, melynek tagjai elkötelezettek amellett, hogy az életkor igényeihez igazított környezet elősegítése révén nyújtsanak megoldást az európai demográfiai változásra.

A 2012-es európai évet hátunk mögött hagyva az előadó hangsúlyozza, hogy az Európára váró demográfiai változásokat inkább lehetőségnek, semmint az európai társadalomra nehezedő tehernek kell tekinteni. Ennek egyik fő eleme az idősek társadalmi hasznosságának és a társadalomban betöltött pozitív szerepének elismerése, illetve a generációk közötti párbeszéd javítására irányuló törekvés lenne. Kiemeli, hogy az életkorhoz igazított környezet elősegítése alapvető fontosságú az előttünk álló demográfiai változások tekintetében. Az idősebb munkavállalók és munkakeresők támogatását célzó eszközöket és a befogadó társadalom előmozdítását fenntartható módon kell megvalósítani annak érdekében, hogy mindenki számára egyenlő lehetőségeket kínálhassunk. Az előadó támogatja a Bizottság és a WHO közös irányítású projektjét, melynek célja a WHO életkor igényeihez alakított városokra vonatkozó globális útmutatójának európai környezethez igazítása, valamint egy olyan keret létrehozása, amely lehetővé teszi a városok és régiók számára, hogy elkötelezzék magukat az életkor igényeihez igazított környezet mellett.

Szükségesnek tartja továbbá az „ezüst gazdaság” fejlesztését, amely az idősödő népesség igényeit elégíti ki az idősödő népességhez, illetve bizonyos termékekhez, szolgáltatásokhoz, innovatív megoldásokhoz és az 50 év feletti népesség szükségleteihez kapcsolódó állami és fogyasztói kiadásokból fakadó gazdasági lehetőségek alapján, új munkahelyeket és növekedést eredményezve.

Kiemeli továbbá az életkorhoz kötődő előítéletek, megkülönböztetés és sztereotípiák problémáját, és felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket ezek felszámolására.

Mivel a finanszírozásnak minden esetben meghatározó szerepe van, arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a tevékeny időskorra vonatkozó szakpolitikai célok megvalósítása érdekében használják a rendelkezésre álló uniós finanszírozási lehetőségeket, úgymint az európai strukturális és beruházási alapokat, a Horizont 2020-at, a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programját, valamint a közegészségügyi programot.

(1)

Az Európai Parlament és a Tanács 2011. szeptember 14-i 940/2012/EU határozata az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évéről (2012), Hivatalos Lap L 246., 2011.9.23.

(2)

Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évéről (2012) szóló 2011. szeptember 14-i 2011/940/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra.


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

15.7.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

43

9

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Laura Agea, Guillaume Balas, Tiziana Beghin, Brando Benifei, Mara Bizzotto, Vilija Blinkevičiūtė, Enrique Calvet Chambon, David Casa, Ole Christensen, Lampros Fountoulis, Elena Gentile, Arne Gericke, Thomas Händel, Marian Harkin, Danuta Jazłowiecka, Agnes Jongerius, Rina Ronja Kari, Jan Keller, Ádám Kósa, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Zdzisław Krasnodębski, Jérôme Lavrilleux, Patrick Le Hyaric, Verónica Lope Fontagné, Thomas Mann, Dominique Martin, Anthea McIntyre, Elisabeth Morin-Chartier, Emilian Pavel, Georgi Pirinski, Marek Plura, Terry Reintke, Sofia Ribeiro, Maria João Rodrigues, Claude Rolin, Anne Sander, Sven Schulze, Siôn Simon, Jutta Steinruck, Romana Tomc, Yana Toom, Ulrike Trebesius, Ulla Tørnæs, Marita Ulvskog, Renate Weber, Tatjana Ždanoka, Jana Žitňanská, Inês Cristina Zuber

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Tim Aker, Tania González Peñas, Sergio Gutiérrez Prieto, Eduard Kukan, Tamás Meszerics, Ivo Vajgl


NÉV SZERINTI SZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

43

+

ALDE

Enrique Calvet Chambon, Marian Harkin, Yana Toom, Ulla Tørnæs, Ivo Vajgl, Renate Weber

ECR

Arne Gericke, Zdzisław Krasnodębski, Anthea McIntyre, Ulrike Trebesius, Jana Žitňanská

PPE

David Casa, Danuta Jazłowiecka, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Eduard Kukan, Ádám Kósa, Jérôme Lavrilleux, Verónica Lope Fontagné, Thomas Mann, Elisabeth Morin-Chartier, Marek Plura, Sofia Ribeiro, Claude Rolin, Anne Sander, Sven Schulze, Romana Tomc

S&D

Guillaume Balas, Brando Benifei, Vilija Blinkevičiūtė, Ole Christensen, Elena Gentile, Sergio Gutiérrez Prieto, Agnes Jongerius, Jan Keller, Emilian Pavel, Georgi Pirinski, Maria João Rodrigues, Siôn Simon, Jutta Steinruck, Marita Ulvskog

Verts/ALE

Tamás Meszerics, Terry Reintke, Tatjana Ždanoka

9

-

EFDD

Laura Agea, Tim Aker, Tiziana Beghin

GUE/NGL

Tania González Peñas, Thomas Händel, Rina Ronja Kari, Patrick Le Hyaric, Inês Cristina Zuber

NI

Lampros Fountoulis

2

0

ENF

Mara Bizzotto, Dominique Martin

Jelmagyarázat:

+ : Mellette

-  : Ellene

0  : Tartózkodás

Jogi nyilatkozat