JELENTÉS a szociális vállalkozások és a szociális innováció szerepéről a munkanélküliség leküzdésében
30.7.2015 - (2014/2236(INI))
Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
Előadó: Verónica Lope Fontagné
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
a szociális vállalkozásokról és szociális innovációról a munkanélküliség leküzdése során
Az Európai Parlament,
– tekintettel „Az Európa 2020: az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2012. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),
– tekintettel a „Vállalati társadalmi felelősségvállalás: elszámoltatható, átlátható és felelősségteljes üzleti magatartás, valamint fenntartható növekedés” című, 2013. február 6-i állásfoglalására[1],
– tekintettel a szociális gazdaságról szóló, 2009. február 19-i állásfoglalására[2],
– tekintettel a szövetkezetek válságkezelésre irányuló hozzájárulásáról szóló 2013. július 2-i állásfoglalására[3],
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 184. cikkére,
– tekintettel az európai szociális vállalkozási alapokról szóló, 2013. április 17-i 346/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre,
– tekintettel a „Kezdeményezés a szociális vállalkozásért – A szociális vállalkozásokat mint a szociális gazdaság és innováció kulcsszereplőit előmozdító szabályozási légkör kialakítása” című 2012. november 20-i állásfoglalására[4],
– tekintettel a 2011. március 10-én elfogadott írásbeli nyilatkozatára[5],
– tekintettel a Tanács 2014. május 20-i következtetéseire a fiatalok vállalkozói készségének társadalmi beilleszkedésüket szolgáló előmozdításáról[6],
– tekintettel a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programjáról szóló, 2013. december 11-i 1296/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre, amely bevezeti a mikrofinanszírozás és a szociális vállalkozás területét,
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz, valamint a Régiók Bizottságához intézett, „Kezdeményezés a szociális vállalkozásért” című, 2011. október 20-i közleményére (COM(2011)0682),
– tekintettel a Bizottság európai digitális egységes piaci stratégiáról szóló, 2015. május 6-i közleményére (COM(2015)0192),
– tekintettel a Bizottság „Szociális beruházás a növekedés és a kohézió érdekében, többek között a 2014–2020-as időszakra szóló Európai Szociális Alapon keresztül” című 2013. március 20-i közleményére (COM(2013)0083),
– tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,
– tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A8-0247/2015),
A. mivel a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaság több mint 14 millió embernek ad munkát, ami az EU munkavállalóinak közel 6,5%-át jelenti; mivel az EU-ban 2 millió vállalkozás működik a szociális és szolidaritásalapú gazdaságban, ami az uniós vállalkozások 10%-át jelenti;
B. mivel a gazdasági és pénzügyi válság következtében nőtt a szegénység és a társadalmi kirekesztés mértéke, valamint a tartós munkanélküliség, az ifjúsági munkanélküliség és a társadalmi egyenlőtlenségek;
C. mivel a gazdasági és pénzügyi válság által leginkább érintettek a munkaerőpiacról leginkább kiszoruló és hátrányos helyzetű csoportok, mint például a fogyatékossággal élő személyek, a fiatalok, az idősek, nők, a tartós munkanélküliek és a hátrányos helyzetű munkavállalók;
D. mivel a gazdasági és pénzügyi válságot úgy kell tekinteni, mint egy lehetőséget a szociális és területi kohéziót, valamint a környezeti fenntarthatóságot jobban szem előtt tartó, fenntarthatóbb uniós gazdasági minta kidolgozására; mivel minden gazdasági és pénzügyi helyzetet az inkluzív, fenntartható, minőségi foglalkoztatás elősegítésével kell kiegészíteni; mivel a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaság hozzásegíthet e cél eléréséhez, és úgy kell rá tekinteni, mint egy olyan tényezőre ebben az átmenetben, amely segítheti a szociális, környezeti és gazdasági kérdések egyensúlyban tartását;
E. mivel a szociális támogatást nyújtó szolgáltatók és az egészségügyi szolgáltatók – melyek közül sok szociális vállalkozás – a munkahelyteremtés egyik legdinamikusabban növekvő területét képviselik az Unióban, 2009 és 2013 között 1,3 millió munkahelyet teremtve; mivel ez az ágazat azon kettős képességét mutatja, hogy még válság idején is képes munkahelyeket teremteni, ugyanakkor erősíti a társadalmi és területi kohéziót Európában, különösen azáltal, hogy segítséget nyújt a szolgáltatás igénybevevőinek, hogy ismét munkába álljanak;
F. mivel „A szociális gazdaság uniós növekedésösztönzési potenciáljának kiaknázása” című 2014. november 17–18-án Rómában megrendezett konferencia elismerte, hogy a szociális, szolidaritáson alapuló gazdaság kulcsszerepet tölt be az európai országokban és hozzájárul az Unió több kulcsfontosságú célkitűzésének megvalósításához, mint amilyen például a munkahelyteremtés és -megőrzés, a társadalmi kohézió, a társadalmi innováció, a vidék- és regionális fejlesztés vagy a környezetvédelem;
G. mivel a 20–64 éves korcsoport foglalkoztatási arányának 69%-ról legalább 75%-ra történő növelése, valamint Európában a nemzeti szegénységi küszöb alatt élők számának 25%-kal történő csökkentése – ami 20 millió ember számára a szegénységből való kitörést jelentené – az Európa 2020 stratégia olyan célkitűzései, amelyek ez idáig nem valósultak meg;
H. mivel a 2014. januári strasbourgi nyilatkozat kijelenti, hogy a szociális vállalkozásoknak fontosabb szerepet kell betölteniük Európa jövőjében;
I. mivel az Unió a világ azon térsége, ahol a legnagyobb az idősödő népesség és a legalacsonyabb a népesség növekedése; mivel az előrejelzések szerint 2050-re az európaiak átlagéletkora meghaladja majd az 50 évet; mivel a népesség elöregedése és a demográfiai változások kihívást jelentenek a szociális jóléti rendszerek számára;
J. mivel a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaságoknak nem csak az a céljuk, hogy a gazdasági és szociális körülményeket javítsák, hanem rugalmas és innovatív munkakörülményeket is nyújthatnak, és talán könnyebben tudnak alkalmazkodni a gazdasági és szociális viszonyokhoz;
K. mivel a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaságban működő vállalkozásokat a demokratikus irányítás, tagjai vagy partnerei vállalatirányításban való fokozott részvétele és műveletei átláthatósága jellemzi, továbbá kielégítik a polgárok arra irányuló egyre erőteljesebb igényét, hogy a vállalkozások etikus, szociális és környezetbarát módon viselkedjenek;
L. mivel a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaságban működő vállalkozások társaságok széles skáláját foglalják magukban, és mivel e vállalkozások többségét európai szintű jogi keret nem ismeri el, hanem azokat csak egyes tagállamokban, nemzeti szinten ismerik el, különböző jogi formában;
M. mivel a szövetkezetek színvonalas, nem áthelyezhető, mindenki számára nyitott és a válságnak ellenálló munkahelyeket biztosítanak; mivel szövetkezeti üzleti modelljüknek köszönhetően a válság során is bővült a forgalmuk, és folytatódott növekedésük, valamint kevesebb csőd és veszteség érte őket;
N. mivel az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról szóló 1296/2013/EU rendelet 2. cikkének (1) és (5) bekezdése meghatározza a „szociális vállalkozás” és a „szociális innováció” fogalmát;
O. mivel a szociális innováció új elképzelések megvalósítása és végrehajtása, azaz olyan termékek, szolgáltatásokat vagy társadalmi szerveződési modelleké, amelyek célja az olyan új társadalmi, területi és környezeti igények és kihívások kezelése, mint a népesség elöregedése, az elnéptelenedés, a munka és a családi élet összeegyeztetése, a sokféleség kezelése, a fiatalok munkanélküliségével való megbirkózás, a munkaerőpiacról leginkább kiszorulók integrálása vagy az éghajlatváltozással való küzdelem;
P. mivel a szociális befektetések emberekbe történő olyan befektetések, amelyek célja készségeik és képességeik megerősítése, valamint támogatásuk annak érdekében, hogy teljes mértékben részt vegyenek a foglalkoztatásban és a társadalmi életben; mivel a szociális befektetések általában az oktatás, a gyermekgondozás, az egészségügy, a képzés, a munkakeresési támogatás és a rehabilitáció területein megvalósuló politikákra vonatkoznak;
Q. mivel a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaságban működő vállalkozások gazdasági szereplőként való elismerésének hiánya – amit a gazdasági szereplők gyakran el sem ismernek – nehezebbé teszi számukra a finanszírozáshoz való hozzáférést, legyen az állami vagy magánfinanszírozás; mivel a strukturális alapoknak és az európai programoknak hozzá kell járulniuk a gazdasági szerkezetek – többek között a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaságok, amelyet különböző típusú és méretű vállalkozás képvisel (szövetkezet, biztosító egyesület, alapítvány, egyesület, valamint a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaság új formái) – korszerűsítéséhez, melyek többsége kis- és középvállalkozás, valamint mikrovállalkozás;
R. mivel a fiatalok vállalkozói kultúrájának fejlesztésében kiemelt szerepet kell játszania az oktatásnak és a képzésnek;
S. mivel a szociális vállalkozások esetében a nemek közötti különbségek kisebbek, mint a hagyományos vállalkozások esetében; mivel a női szociális vállalkozók jelentős mértékben hozzájárulnak a társadalmi kirekesztés csökkentéséhez és új fejlesztési lehetőségek megteremtéséhez;
T. mivel a tartós munkanélküliek számára képzést és átképzést kell biztosítani a szociális ágazatban annak érdekében, hogy új lehetőségeket lehessen kínálni nekik egy olyan innovatív környezetben, mint a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaság;
U. mivel a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaságban működő vállalkozások – különösen a munkanélkülieket reintegráló vállalkozások – munkalehetőséget kínálnak mindenekelőtt a munkaerőpiacról leginkább kiszorulóknak, valamint azoknak, akik munkanélküli státusza gyakran tartóssá válik; mivel a tagállamok mérlegelhetnék a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaságban működő azon vállalkozások támogatásának módját, amelyek munkanélkülieket vagy ellátásra jogosultakat foglalkoztatnak, többek között – adott esetben – adócsökkentés, illetve szociális juttatások révén;
V. mivel a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaság kiegészítő, illetve többlethatása is fontos más egyéb, a foglalkoztatást ösztönző eszközök mellett; mivel több figyelmet kell öszpontosítani az olyan megoldásokra is, amelyek még a legalapvetőbb készséggel és versenyképes tudással sem rendelkező személyek munkaerő-piaci reintegrációját is elősegíthetik rövidtávon azért, hogy a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaság innovatívabb megoldásai által nyújtott előnyöket később kiaknázhassák;
W. mivel a szociális párbeszéd elengedhetetlen az Unió szociális piacgazdaságának működéséhez, és kulcsfontosságú mind a versenyképesség, mind a méltányosság előmozdítása érdekében; mivel az uniós politikai döntéshozatalban a szociális párbeszéd és a szociális partnerekkel folytatott egyeztetés igen fontos szociális innovációt jelent;
X. mivel a szolgáltatásokra és termékekre vonatkozó beszerzések sokszor egyszeri és nagy volumenű pályázati kiírások formájában történnek, amelyek kizárják a kisebb szereplőket;
Bevezető megjegyzések
1. megállapítja, hogy a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaságban működő vállalkozások – amelyeknek nem kell szükségszerűen nonprofit vállalkozásoknak lenniük – azok a vállalkozások, amelyek célkitűzése társadalmi céljuk elérése, úgy mint munkahelyteremtés a kiszolgáltatott közösségeknek, szolgáltatásnyújtás tagjainak, vagy – általánosabban – pozitív társadalmi és környezeti hatás keltése, oly módon, hogy nyereségüket elsődlegesen e célok elérése érdekében forgatják vissza; rámutat, hogy ezeket a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaságban működő vállalkozásokat a következő értékek fenntartása iránti elkötelezettségük jellemzi:
- az egyéni és társadalmi célok elsődlegessége a tőke érdekével szemben;
- a tagok általi demokratikus irányítás;
- a tagok és a szolgáltatásokat igénybe vevők érdekeinek összehangolása az általános érdekkel;
- a szolidaritás és a felelősség elveinek védelme és alkalmazása;
- a többletforrások befektetése hosszú távú fejlesztési célokba vagy a tagok részére történő szolgáltatásnyújtásba, illetve általános érdekű szolgáltatásnyújtásba;
- önkéntes és nyitott tagság;
- a közhatóságoktól független, önálló irányítás.
2. úgy véli, a Bizottságnak el kell ismernie a szociális vállalkozások sokféleségét, és uniós szintű fellépést kell biztosítania valamennyi típusú szociális és szolidaritáson alapuló vállalkozás támogatására;
3. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy következetesen és haladéktalanul hajtsák végre a 2012-es „szociális vállalkozás” kezdeményezésben meghatározott valamennyi intézkedést; felkéri a Bizottságot, hogy mihamarabb terjessze elő a kezdeményezés második ütemét, amely a tagállamokkal és a helyi és regionális hatóságokkal, a civil társadalmi szervezetekkel és a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaság kulcsszereplőivel partnerségben kiszélesítené és elmélyítené hatáskörét;
4. megjegyzi, hogy a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaság nem helyettesítheti a jóléti államot és a közszolgáltatásokat;
5. megjegyzi, hogy a szociális vállalkozási modell gyakran fiatalokat szólít meg, és lehetőséget biztosít számukra, hogy innovatív válaszokat adjanak a jelenlegi gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásokra;
6. kiemeli, hogy a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaságban működő vállalkozások szoros helyi és regionális kapcsolatokkal rendelkeznek, ami azzal az előnnyel jár, hogy jobban ismerik a sajátos szükségleteket, ezeknek megfelelő termékeket és szolgáltatásokat – melyek többsége közösségi alapú – tudnak kínálni, ezáltal képesek erősíteni a társadalmi és területi kohéziót; úgy véli, hogy a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaságban működő vállalkozások nemzeti és ágazati határokon átnyúló együttműködését támogatni kell annak érdekében, hogy lehetővé váljon a tudás és a gyakorlatok cseréje oly módon, hogy különösen az ilyen vállalkozások növekedése támogatható legyen;
7. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy terjesszenek elő terveket és intézkedéseket a területi szerveződés megerősítésére, különösen az állandó természeti vagy demográfiai hátrányok jellemezte térségekben, ami nemcsak a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaságban működő vállalkozások létrehozását és fejlesztését, valamint a szociális innováció és vállalkozás előmozdítását segítené, hanem lehetővé tenné a társadalmi és területi kohézió erősítését az Unióban, és megkönnyítené az Unió előtt álló demográfiai kihívások kezelését is;
8. melegen üdvözli, hogy növekszik azoknak a hagyományos vállalkozásoknak a száma, amelyek üzleti terveik keretében vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó stratégiákat alkalmaznak; azonban hangsúlyozza, hogy az ilyen stratégiák alkalmazása önmagában véve nem elégséges feltétele annak, hogy egy vállalkozás szociális és szolidaritáson alapuló gazdaságban működő vállalkozásnak minősüljön;
9. fontosnak tartja meghatározni, hogy miből adódik a szociális vállalkozásokra jellemző kisebb arányú nemek közötti különbség annak érdekében, hogy a döntéshozók figyelembe tudják venni ezeket a tényezőket a szociális és hagyományos vállalkozások előmozdításakor;
10. úgy véli, hogy a szociális innováció jelentősen hozzájárul egy fenntarthatóbb, inkluzív társadalom szolgálatában álló gazdasági, társadalmi és területi kohéziót teremtő növekedés alapjainak lerakásához; megjegyzi, hogy a szociális innováció céljául a szolgáltatások minőségének hatékony módon történő javítását kell kitűzni, nem pusztán a költségek csökkentését;
11. üdvözli, hogy négy uniós tagállam (Spanyolország, Franciaország, Portugália és Belgium) nemzeti szabályozással rendelkezik a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaság vonatkozásában, miközben Lengyelország stratégiát kezdeményezett a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaság fejlesztésére, és hogy Romániában jelenleg tárgyalnak a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaságra vonatkozó szabályozás elfogadásáról;
12. úgy véli, hogy a Bizottságnak mind politikailag, mind anyagilag el kell ismernie és támogatnia kell a nonprofit szociális szolgáltatók szerepét;
13. kiemeli annak szükségességét, hogy a társadalmi szükségleteket is figyelembe véve elő kell segíteni a gyakorlatok cseréjét az innovatív szociális és szolidaritáson alapuló gazdaságban működő vállalkozások, iskolák, a tudományos világ és a szociális befektetésekben érdekelt felek között a vállalkozói készségek előmozdítása és a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaságban működő vállalkozások fejlődését és növekedését biztosító feltételek megerősítése, valamint szociális innovációs központok létrehozása érdekében; fontosnak tartja az érdekelt felek – többek között a szociális partnerek és a fogyasztói szervezetek – véleményének figyelembevételét; felszólítja a tagállamokat, hogy ösztönözzék a szövetkezeti vállalkozási modellt;
14. hangsúlyozza, hogy a tagállamok közötti együttműködésre van szükség a szociális innovációs rendszerhez szükséges keretfeltételek megteremtéséhez valamennyi tagállamban, mivel a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaság egyedül nem képes kezelni a legégetőbb szociális problémák tüneteit és okait;
Az Európa 2020 stratégia
15. elismeri, hogy az Unió messze elmarad az Európa 2020 stratégiában meghatározott – különösen a foglalkoztatásra, az innovációra, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentésére irányuló – célok megvalósításától; megjegyzi, hogy a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaság nem csupán egy fenntarthatóbb, intelligens és inkluzív gazdasági modell, de az európai szociális modell megteremtéséhez is hozzájárul, valamint, az egységes piac részeként, határozott uniós és tagállami elismerést és támogatást érdemel az egyes tagállamok alkotmányaiban és különféle európai uniós alapdokumentumokban foglaltaknak megfelelően; kéri ezért, hogy fontolják meg a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaság figyelembevételét az Európa 2020 stratégia felülvizsgálata során, mivel ez utóbbi jelentős hozzájárulással bírhat a stratégiai célok megvalósításában;
16. rámutat, hogy a demográfiai változások új fogyasztási modelleket eredményeznek, és a fejlett országok elöregedő népessége növekvő keresletet támaszt a szociális szolgáltatások iránt, ami egyúttal lehetőséget teremt a társadalmi szempontból felelősségteljes vállalkozások alapításához;
17. hangsúlyozza, hogy a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaság – tekintettel szociális és inkluzív jellegére – a nyílt munkaerőpiacról leggyakrabban kirekesztettek számára kínál munkát, hozzájárulva ezzel a szolidaritáshoz, a társadalmi kohézióhoz, valamint a gazdasági növekedéshez;
18. úgy véli, hogy a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaságban működő vállalatok olyan folyamatokat indíthatnak el, amelyek lehetővé teszik az egyre szűkösebb forrásokkal való hatékonyabb, felelősségteljesebb és átláthatóbb gazdálkodást, és elősegíthetik a társadalmilag felelős intézkedések végrehajtását;
19. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaságban működő vállalkozásokat jobban integrálják a foglalkoztatásra és a társadalmi integrációra vonatkozó cselekvési terveikbe, valamint a nemzeti reformprogramokba annak érdekében, hogy felszabadítsák és a lehető legteljesebben kihasználják munkahelyteremtő képességeiket, valamint azon hozzájárulásukat, amelyet az Európa 2020 stratégia kiemelt célkitűzéseinek megvalósításáért tenni tudnak;
20. üdvözli, hogy az európai ifjúsági kezdeményezés előfinanszírozási költségvetését 30%-kal emelték; kéri a tagállamokat, hogy a szociális vállalkozást ösztönző intézkedéseket hangolják össze a nemzeti ifjúsági garancia végrehajtásával kapcsolatos terveikkel; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az ESZA nemzeti operatív programjai keretében ösztönözzék a szociális vállalkozást és az innovációt; sürgeti az ifjúsági garancia hatékony és eredményes végrehajtását;
Közbeszerzés
21. rámutat, hogy a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaságban működő vállalkozások –többek között méretükből és finanszírozási képességeikből adódóan – nehezen férnek hozzá közbeszerzéshez; kéri az új közbeszerzési és koncessziós irányelvek (2014/24/EU, 2014/25/EU és 2014/23/EU) gyors és hatékony végrehajtását annak érdekében, hogy a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaságban működő vállalkozások nagyobb arányban vegyenek részt a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó közbeszerzési eljárásokon, és hogy jobban elkülönítsék a szerződéseket az ilyen vállalkozások számára, valamint a társadalmi befogadás és a szociális innováció ösztönzése céljából; kéri, hogy könnyítsék meg az ilyen vállalkozások közbeszerzési eljárásokban való részvételét megfelelő tanácsadás révén, az eljárások egyszerűsítésével, illetve azzal, hogy a közbeszerzéseket úgy írják ki, hogy a kisebb szereplők is hozzáférhessenek; kéri, hogy a közbeszerzési eljárások során – a társadalmi vagy környezeti szempontoknak a közbeszerzési szerződésekbe történő beépítésével – azokat az ajánlatokat részesítsék előnyben, amelyek a legalacsonyabb ár helyett a legnagyobb gazdasági és társadalmi értéket kínálják;
22. üdvözli a közbeszerzési és koncessziós irányelvek reformját, amely többek között a társadalmi befogadás és a szociális innováció ösztönzése érdekében szociális záradékokat és kritériumokat, valamint a munkaerőpiacon leginkább hátrányos helyzetben lévők foglalkoztatásának elősegítésére elkülönített szerződéseket is tartalmaz; kéri a tagállamokat, hogy ezeket a közbeszerzési elveket – a környezetvédelmi, szociális és munkaügyi kötelezettségekkel összhangban – megfelelően hajtsák végre minden közbeszerzési és kiválasztási folyamat során a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot tevő jelöltek előnyben részesítésével; sürgeti a tagállamokat, hogy a közbeszerzési eljárásokba illesszenek szociális záradékokat és kritériumokat a leginkább hátrányos helyzetben lévők munkaerő-piaci helyzetének erősítése, az adminisztratív terhek csökkentése, az eljárások egyszerűsítése és a korrupció elleni intézkedések hatékonyabbá tétele érdekében;
23. sajnálatát fejezi ki, hogy a Bizottság digitális egységes piacra vonatkozó európai stratégiája nem tesz említést a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaságban működő vállalkozásokról és az általuk az Unió céljainak eléréséhez kínált lehetséges hozzájárulásról; elítéli, hogy a stratégia nem veszi figyelembe, hogy mindenki számára, és különösen a fogyatékossággal élők számára szükséges biztosítani az új digitális technológiákhoz, piacokhoz és telekommunikációs eszközökhöz való teljes, egyenlő és korlátlan hozzáférést; kiemeli, hogy a technológiaalapú szociális és szolidaritáson alapuló gazdasági vállalkozások kulcsszerepet tölthetnek be a társadalmi kihívások egyszerű és költséghatékony kezelésében;
Finanszírozás
24. sajnálatosnak tartja, hogy a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaságban működő vállalkozások még a hagyományos vállalkozásoknál is nehezebben jutnak finanszírozáshoz, függetlenül attól, hogy állami vagy magánfinanszírozásról van-e szó, ezért felszólítja az állami hatóságokat és a pénzügyi szolgáltatókat különböző megfelelő pénzügyi eszközök kidolgozására, amelyek üzleti fejlődésük minden szakaszában – különösen az alapítás során – hatékonyan támogatják a szociális vállalkozásokat, valamint a potenciális befektetők és a szakosodott alapok közötti kapcsolat kialakítására vonatkozó keretfeltételek megteremtésére;
25. kiemeli, hogy a finanszírozáshoz való hozzáférést megnehezíti, hogy a pénzügyi közvetítők nem ismerik eléggé a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaságban működő vállalkozások aktuális helyzetét; hangsúlyozza, hogy javítani kell e kezelők ilyen vállalkozásokról szóló képzését azért, hogy e vállalkozások könnyebben jussanak finanszírozáshoz; ezért egy „szociális vállalkozásˮ elnevezésű európai bizalmi jegy bevezetésére szólít fel, amely lehetővé teszi a befektetők számára azon alapok azonosítását, amelyek portfóliója szociális vállalkozásokat tartalmaz, különös tekintettel az európai szociális vállalkozási alapra;
26. hangsúlyozza a szociális vállalkozási hálózatok kialakításának és támogatásának fokozottabb ösztönzését, a szervezetek között a technológiák kialakítása, cseréje és terjesztése terén létrehozott szinergiák elősegítése, és a különböző régiók termelői közötti szolgáltatások fejlesztése érdekében;
27. hangsúlyozza a kkv-k, a szociális és szolidaritáson alapuló gazdasági vállalkozások, valamint a pénzügyi intézmények közötti strukturáltabb párbeszéd előmozdításának szükségességét, az e célra szolgáló online platformok révén;
28 üdvözli az európai szociális vállalkozási alapokról szóló rendelet elfogadását;
29. üdvözli, hogy a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja (EaSI) támogatásának egy részét elkülönítik a célból, hogy hozzáférést biztosítsanak a szociális és szolidaritáson alapuló gazdasági vállalkozások finanszírozásához; kiemeli a foglalkoztatási és a szociális innováció európai programja szociális vállalkozással kapcsolatos tengelyének, az európai strukturális alapnak és a többi releváns programnak az ilyen vállalkozások finanszírozásának javításában betöltendő szerepét; rámutat, hogy szélesebb körű tájékoztatásra van szükség a finanszírozási lehetőségekkel kapcsolatban; felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak létre nemzeti kapcsolattartó pontokat és alakítsanak ki egyablakos ügyintézést a szociális és szolidaritáson alapuló gazdasági szereplőknek az uniós támogatási programokhoz való hozzáférés segítése érdekében;
30. kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a szociális vállalkozások számára folyósított kölcsönöknek a foglalkoztatási és a szociális innováció európai programban megállapított plafonját, és ítélje meg, hogy az megfelel-e a piaci feltételeknek;
31. hangsúlyozza, hogy a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaságban működő vállalkozásokat elégséges helyi, regionális, nemzeti és uniós szintű finanszírozási eszközök révén támogatni kell, szinergiát teremtve a különböző típusú vállalkozások között; kéri a tagállamokat és az Uniót, hogy ismerjék el az igényelt források rendelkezésre bocsátásának szükségességét; ezért szükségesnek tartja, hogy a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaság finanszírozáshoz való hozzáférését különféle finanszírozási eszközök, például európai alapok, kockázati tőkealapok, mikrohitelek és közösségi mikrofinanszírozás (crowdfunding) révén javítsák;
32. kéri, hogy a tagállamok a helyi hatóságok révén tegyék hatékonyabbá a közszolgáltatásokat például az egészségügy és az oktatás területén, motorként használva javítsák a szolgáltatások minőségét annak érdekében, hogy munkalehetőségeket tudjanak kínálni és emeljék a kínált szolgáltatások szintjét a szegénység és a társadalmi kirekesztődés csökkentése céljából;
33. rámutat, hogy az állami támogatási szabályoknak nem szabadna akadályozniuk a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaságban működő vállalkozások és a szociális szolgáltatások közfinanszírozását; erre tekintettel kéri a Bizottságot, hogy az ilyen jellegű vállalkozásoknak és szolgáltatásoknak nyújtott állami támogatásokra vonatkozó szabályozás alkalmazásakor rugalmasan járjon el, és segítse elő, hogy a helyi és regionális hatóságok megértsék és alkalmazzák az őket célzó állami támogatásokat;
34. sajnálatát fejezi ki, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alapot létrehozó rendelet csak a preambulumbekezdésekben utal a szociális és szolidaritáson alapuló gazdasági ágazatra; felkéri a Bizottságot, hogy továbbra is ösztönözze a szociális beruházási csomagban ismertetett szociális beruházási megközelítést, valamint hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap projektjeinek értékelésekor vegye figyelembe a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaságba történő befektetéseket;
35. bírálja, hogy a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaságban működő vállalkozások partnerségei alapján létrejött, a munkanélkülieket reintegráló vállalkozások általában nem jutnak hozzá a kkv-knak szánt forrásokhoz; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy újabb kivételre a „kkv” jogi meghatározása alól a nyilvános befektetési vállalkozások, kockázatitőke-társaságok, valamint a nonprofit egyetemek és kutatóközpontok mintájára annak érdekében, hogy egy munkanélkülieket reintegráló vállalkozás akkor is az önálló vállalkozás kategóriájába tartozzon, ha egy másik vállalkozás, egyedül vagy más vállalkozásokkal közösen tőkéjének több mint 25%-át, vagy igazgatótanácsa szavazati jogának több mint 25%-át birtokolja;
Képzés
36. felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a vállalkozói kultúrát és a szövetkezeti vállalkozási modellt, és építsék be a szociális vállalkozás, valamint a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaság alapelveit az oktatási és képzési tantervekbe; felkéri őket továbbá, hogy ösztönözzék az üzleti inkubátorházak egyetemeken belüli kialakítását a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaságban tevékenykedő vállalatok számára;
37. rámutat arra, hogy a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaság jelentősen hozzájárulhatna az Unión belüli ifjúsági munkanélküliség visszaszorításához; felhívja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaságban működő vállalatoknak a tagállamok oktatási és képzési programjaiban való fokozottabb részvételét, különösen a duális képzési rendszerek révén;
38. kéri a tagállamokat, hogy képzési központok megfelelő felszerelésével biztosítsák a hatékony információszolgáltatást azok számára, akik a szociális és szolidaritáson alapuló üzleti szférában kívánnak dolgozni;
39. rámutat arra, hogy egyes szociális és szolidaritáson alapuló gazdaságban működő vállalkozások versenyképesek és az adott ágazat élvonalában vannak, míg más vállalkozóknak szakismeretre van szükségük vállalkozásuk beindításához, fejlesztéséhez és irányításához; kéri a tagállamokat, hogy az alapvető üzletvezetési készségek és alapismeretek fejlesztése érdekében dolgozzanak ki kifejezetten a szociális ágazat vállalkozóit, különösen az alacsonyabb arányban foglalkoztatott csoportokat – a nőket, a fiatalokat vagy a hátrányos helyzetű munkavállalókat – célzó és rájuk szabott képzési programokat;
40. kéri a tagállamokat, hogy a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaságban működő vállalatokon keresztül támogassák az egész életen át tartó tanulást és pályaorientációt az idősebb munkavállalók, valamint a tartósan munkanélküli és a fogyatékossággal élő személyek körében, így elősegítve azok munkaerő-piaci integrációját;
41. rámutat, hogy az emberi jogok megfelelő ismerete alapvető fontosságú a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaságban működő vállalkozások társadalmi céljainak megvalósításához; ezért felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki képzési programokat a szociális ágazatban dolgozó szakemberek számára, hogy azok elsajátíthassák az emberi jogi alapelvek megfelelő érvényesítését Európában;
42. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki az olyan programok nyújtotta lehetőségeket, mint az Erasmus+, elősegítve ezzel a diákok és tanárok, valamint egyéb innovatív vállalkozók cseréjét;
43. rámutat, hogy a növekedésnek és munkahelyteremtésnek széles mozgásteret biztosító ágazatok, mint az egészségügyi és szociális ellátás („fehér ágazat”) és a „zöld” ágazat azok a szektorok, amelyekben a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaság leginkább jelen van; ennek megfelelően sürgeti a tagállamokat, hogy ezekben az ágazatokban támogassák az oktatást és a képzést;
Támogatás és ösztönzés
44. mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaság európai szinten nem kap elegendő elismerést; úgy véli, hogy a nemek szerint lebontott adatok gyűjtésének, valamint az információ és a bevált gyakorlatok megosztásának európai szintű hatékonyabbá tételével, továbbá nagyobb médiafigyelmet szentelve a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaságnak és eredményeinek, fokozni lehetne a társadalom részvételét a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaságban, ezáltal biztosítva annak jobb megértését és elismerését, növelve jelentőségét;
45. szorgalmazza egy olyan többnyelvű digitális platform létrehozását, amely lehetővé teszi a szociális vállalkozások, üzleti inkubátorházak, üzleti klaszterek és beruházók számára az információcserét, valamint az információmegosztás és az uniós programok révén igénybe vehető támogatáshoz való hozzáférés megkönnyítését; úgy véli, hogy egy ilyen platform létrehozása előtt konzultációt kell folytatni az érintett csoportokkal;
46. kéri a Bizottságot, hogy készítsen összehasonlító elemzést a nemzeti tanúsítási és címkézési rendszerekről a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaság számára, és velük szoros együttműködésben segítse elő a bevált gyakorlatok cseréjét;
47. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék elő a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaságban működő vállalkozásokat támogató üzleti inkubátorházak létrehozását, továbbá indítsák el és népszerűsítsék a szociális beruházók és szociális vállalkozók közti adatcsere internetes platformját (az Európai Szociális Innováció Platformját), amelynek részleteiről már megszületett a megállapodás;
48. felszólítja a tagállamokat, hogy javítsák a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaságban működő vállalkozások támogatási lehetőségeire, többek között a szociális beruházásokra irányuló bevált gyakorlatok cseréjét, adott esetben pedig fokozzák a veszélyeztetett csoportokkal, úgymint a fogyatékossággal élő személyekkel foglalkozó ilyen típusú vállalkozásoknak biztosított adókedvezményeket és ösztönzőket;
49. kéri a Bizottságot, hogy kísérje szoros figyelemmel a tagállamok által annak biztosítása érdekében hozott gyakorlati intézkedéseket, hogy a szociális és szolidaritáson alapuló vállalkozási formát választókat ugyanolyan jogok illessék meg, mint más munkavállalókat a szociális védelem, az egészségvédelem és a munkahelyi biztonság terén;
50. kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a tagállamok által hozott intézkedések ne gördítsenek akadályokat a munkavállalók szabad mozgása elé, és így a szociális és szolidaritáson alapuló vállalkozás mellett döntő személyek tetszés szerint választhassák meg munkavégzésük helyszínét az Unió területén belül;
51. támogatja az elképzelést, miszerint a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaságban működő vállalatok egy egyedi, saját jogi státusszal rendelkező vállalati kategóriát képeznének, amely – a meghatározás szerint – a részvényesek profitján túlmutató célokat tűzne ki; felszólítja a Bizottságot, hogy a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaság európai képviselői által elfogadott római stratégiával összhangban dolgozzon ki egy jogi keretet az ilyen vállalkozások számára, amelyet a szövetkezetek, egyesületek, alapítványok és biztosító egyesületek európai statútuma révén kell megvalósítani;
52. kéri a Bizottságot, hogy erősítse a szociális párbeszédet a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaságon belül a szociális innováció megkönnyítése, a munkakörülmények javítása, valamint annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az ágazat munkahelyteremtő képességének teljes körű elismerését;
53. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
- [1] Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0049.
- [2] HL C 76. E, 2010. 3. 25., 16. o.
- [3] Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0301.
- [4] Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0429.
- [5] HL C 199. E, 2012. 7. 7., 187. o.
- [6] http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52014XG0409(01)&from=HU
INDOKOLÁS
Az EU az Európa 2020 stratégiában kijelölte a jövőben követendő utat, és az abban megfogalmazott rendkívül ambiciózus célkitűzéseket nem adhatja fel.
Ennek ellenére az EU-t az utóbbi években sújtó és szerencsére a végéhez közeledő gazdasági és pénzügyi válság eltávolított bennünket e célkitűzésektől, és gazdasági és társadalmi modellünk újragondolására késztetett, hogy a jövőbeli növekedés ne csak fenntartható legyen, hanem az EU alapját képező gazdasági, társadalmi és területi kohézió elveivel is összhangban álljon.
Az EU-nak olyan fontos rövid távú kihívásokkal kell szembenéznie, mint a gazdasági és pénzügyi fenntarthatóság, a szociális jólét és különösen a munkahelyteremtés, figyelembe véve mindenekelőtt a legkiszolgáltatottabb csoportokat, mint többek között a fiatalok, a nők és az idősek, a tartósan munkanélküliek, a fogyatékossággal élő személyek, a bevándorlók és a roma közösség. E kihívások leküzdéséhez azonban az EU-nak kiemelt figyelmet kell fordítania olyan jövőbeli kihívásokra, mint a népesség elöregedése vagy a vidéki területek elsivatagosodása.
Ahhoz pedig, hogy e célokat sikerüljön elérni, a szociális gazdaságnak mindebben központi szerepet kell játszania. A szociális gazdaságban működő vállalatok bebizonyították, hogy ellenállóbbak a gazdasági sokkokkal szemben, és a társadalmi kohézió és befogadás vagy a munkahelyteremtés érdekében innovatív megoldásokat tudtak kínálni. A szociális gazdaságban működő vállalatokat ezenkívül erős kötelékek fűzik a helyi és regionális mindennapokhoz, és így sajátos szükségletekre szabott megoldásokat tudnak kínálni.
A szociális vállalkozás és a szociális innováció alapvető fontosságú lesz a szociális gazdaság további fejlesztése szempontjából. Ezért az oktatásra és a képzésre mindenképpen különös figyelmet kell fordítani. Az EU-nak minél korábban be kell oltania a fiatalokba a szükséges innovatív és vállalkozó szellemet.
Másfelől azonban a szociális gazdaságot nem szabad összekeverni a vállalati társadalmi felelősségvállalással. A szociális gazdaságban működő vállalkozások elsődleges célkitűzése az, hogy ahelyett, hogy nyereséget termelnének tulajdonosaik és a részvényesek számára, szociális hatást érjenek el, míg a vállalati társadalmi felelősségvállalás a hagyományos vállalkozások azon önkéntes vállalása, hogy üzleti programjaikba társadalmi és környezeti célokat építenek be.
A szociális innováció és a szociális vállalkozás tehát kulcsfontosságú szerepet játszik a szociális gazdaság fejlesztésében, aminek ösztönzéséhez a következő területeken van szükség előrelépésre:
- oktatás és képzés,
- a finanszírozás javítása,
- jobb láthatóság európai és nemzeti szinten, valamint az információk és a bevált gyakorlatok cseréje,
- a szociális gazdaság fejlesztésének előmozdítása az EU-ban és a tagállamokban,
- kedvezőbb jogi környezet megteremtése.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
|
Az elfogadás dátuma |
15.7.2015 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
44 6 4 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Laura Agea, Guillaume Balas, Tiziana Beghin, Brando Benifei, Mara Bizzotto, Vilija Blinkevičiūtė, Enrique Calvet Chambon, David Casa, Ole Christensen, Martina Dlabajová, Lampros Fountoulis, Elena Gentile, Arne Gericke, Danuta Jazłowiecka, Agnes Jongerius, Rina Ronja Kari, Jan Keller, Ádám Kósa, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Zdzisław Krasnodębski, Jérôme Lavrilleux, Patrick Le Hyaric, Jeroen Lenaers, Verónica Lope Fontagné, Thomas Mann, Dominique Martin, Anthea McIntyre, Elisabeth Morin-Chartier, Emilian Pavel, Georgi Pirinski, Marek Plura, Terry Reintke, Sofia Ribeiro, Maria João Rodrigues, Claude Rolin, Anne Sander, Sven Schulze, Siôn Simon, Jutta Steinruck, Romana Tomc, Yana Toom, Ulrike Trebesius, Ulla Tørnæs, Marita Ulvskog, Renate Weber, Tatjana Ždanoka, Jana Žitňanská, Inês Cristina Zuber |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Tim Aker, Lynn Boylan, Tania González Peñas, Sergio Gutiérrez Prieto, Ivo Vajgl, Monika Vana |
||||
NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
|
44 |
+ |
|
|
ALDE |
Enrique Calvet Chambon, Martina Dlabajová, Yana Toom, Ulla Tørnæs, Ivo Vajgl, Renate Weber |
|
|
ECR |
Arne Gericke, Zdzisław Krasnodębski, Anthea McIntyre, Ulrike Trebesius, Jana Žitňanská, |
|
|
EPP |
David Casa, Danuta Jazłowiecka, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Ádám Kósa, Jérôme Lavrilleux, Jeroen Lenaers, Verónica Lope Fontagné, Thomas Mann, Elisabeth Morin-Chartier, Marek Plura, Sofia Ribeiro, Claude Rolin, Anne Sander, Sven Schulze, Romana Tomc |
|
|
NI |
Lampros Fountoulis |
|
|
S&D |
Guillaume Balas, Brando Benifei, Vilija Blinkevičiūtė, Ole Christensen, Elena Gentile, Sergio Gutiérrez Prieto, Agnes Jongerius, Jan Keller, Emilian Pavel, Georgi Pirinski, Maria João Rodrigues, Siôn Simon, Jutta Steinruck, Marita Ulvskog |
|
|
Verts/ALE |
Terry Reintke, Monika Vana, Tatjana Ždanoka |
|
|
6 |
- |
|
|
EFDD |
Tim Aker |
|
|
GUE/NGL |
Lynn Boylan, Tania González Peñas, Rina Ronja Kari, Patrick Le Hyaric, Inês Cristina Zuber |
|
|
4 |
0 |
|
|
EFDD |
Laura Agea, Tiziana Beghin |
|
|
ENF |
Mara Bizzotto, Dominique Martin |
|
A jelek magyarázata:
+ : mellette
- : ellenszavazat
0 : tartózkodás