Eljárás : 2011/0901B(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0296/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0296/2015

Viták :

PV 27/10/2015 - 17
CRE 27/10/2015 - 17

Szavazatok :

PV 28/10/2015 - 7.3
CRE 28/10/2015 - 7.3
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0377

AJÁNLÁS MÁSODIK OLVASATRA     ***II
PDF 598kWORD 315k
14.10.2015
PE 567.628v02-00 A8-0296/2015

az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló (3.) jegyzőkönyv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról

(09375/1/2015 – C8‑0166/2015 – 2011/0901B(COD))

Jogi Bizottság

Előadó: António Marinho e Pinto

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló (3.) jegyzőkönyv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról

(09375/1/2015 – C8‑0166/2015 – 2011/0901B(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (09375/1/2015 – C8‑0166/2015),

–  tekintettel a Bíróság Európai Parlamenthez és a Tanácshoz benyújtott kérelmével kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(1) (02074/2011),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 69. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A8‑0296/2015),

1.  elfogadja második olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

A Tanács álláspontja

1 preambulumbekezdés

A Tanács álláspontja

Módosítás

(1) A Törvényszék hatáskörének a létrehozása óta történő fokozatos bővítése miatt az előtte folyó eljárások száma évről évre növekszik, aminek következtében az ezen igazságszolgáltatási fórum előtt folyamatban lévő ügyek száma ez idő alatt szintén megnövekedett. Mindez kihatással van az eljárások időtartamára is.

(1) A Törvényszék hatáskörének a létrehozása óta történő fokozatos bővítése miatt az előtte folyó eljárások száma évről évre növekedett, aminek következtében az ezen igazságszolgáltatási fórum előtt folyamatban lévő ügyek száma ez idő alatt szintén megnövekedett. Hacsak megfelelő, mind eljárási, mind pedig szervezeti jellegű intézkedések nem történnek – beleértve a törvényszéki bírák számának növelését is – lehetséges, hogy mindez kihatással lesz az eljárások időtartamára.

Módosítás    2

A Tanács álláspontja

3 preambulumbekezdés

A Tanács álláspontja

Módosítás

(3) A Törvényszék jelen helyzete többek között olyan strukturális okokra vezethető vissza, amelyek az Unió intézményei, szervei és hivatalai jogi aktusai számának növekedésével és sokrétűbbé válásával, valamint a Törvényszékhez érkező ügyek számával és összetettségével kapcsolatosak, különösen a versenyjog és az állami támogatások területén.

(3) A Törvényszék jelen helyzete többek között olyan okokra vezethető vissza, amelyek az Unió intézményei, szervei és hivatalai jogi aktusai számának növekedésével és sokrétűbbé válásával, valamint a Törvényszékhez érkező ügyek számával és összetettségével kapcsolatosak, különösen a versenyjog, az állami támogatások és a szellemi tulajdon területén, továbbá arra, hogy nem jöttek létre az EUMSZ 257. cikkében előírt, megfelelő különös hatáskörű törvényszékek.

Módosítás    3

A Tanács álláspontja

5 preambulumbekezdés

A Tanács álláspontja

Módosítás

(5) A Törvényszék munkaterhének várható alakulására tekintettel a bírák számát 56-ban célszerű megállapítani, amelyet három lépcsőben kell elérni, szem előtt tartva azt is, hogy a Törvényszéknek nem lehet egyidejűleg kettőnél több olyan bírája, akit ugyanazon tagállam javaslatára neveztek ki.

(5) A Törvényszék munkaterhének alakulására tekintettel a bírák számát 56-ban célszerű megállapítani, amelyet három lépcsőben kell elérni, vagyis minden egyes tagállam javaslatára két bíró kinevezésével, szem előtt tartva azt is, hogy a Törvényszéknek nem lehet egyidejűleg kettőnél több olyan bírája, akit ugyanazon tagállam javaslatára neveztek ki.

Módosítás    4

A Tanács álláspontja

5 a preambulumbekezdés (új)

A Tanács álláspontja

Módosítás

 

(5a) A további bírák kinevezését függetlenségükre, pártatlanságukra és szakértelmükre kell alapozni, figyelembe véve szakmai és személyes alkalmasságukat, illetve az Európai Unió és a tagállamok jogrendszereinek ismeretét, biztosítva továbbá a nemek közötti egyensúlyt a Bíróság összetételében.

Módosítás    5

A Tanács álláspontja

7 preambulumbekezdés

A Tanács álláspontja

Módosítás

(7) Az uniós közszolgálati ügyekben történő elsőfokú törvénykezésnek és az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke hét bírói álláshelyéinek a Bíróság által a jövőben benyújtandó jogalkotási kérelem alapján 2016 szeptemberében át kell kerülnie a Törvényszékhez.

(7) A Bíróság – bejelentésének megfelelően – egy második jogalkotási javaslatot fog előterjeszteni az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke – többek között a hét bírói álláshely, a személyzet és az erőforrások – átvételi módjainak részletes meghatározására.

Módosítás    6

A Tanács álláspontja

8 a preambulumbekezdés (új)

A Tanács álláspontja

Módosítás

 

(8a) A részleges megújításokat oly módon kell szervezni a Törvényszéken, hogy a tagállamok kormányai fokozatosan két bírót kezdenek kinevezni ugyanarra a részleges megújításra. A Törvényszékhez kinevezett nők és férfiak közötti egyensúly biztosítása érdekében […-i közös nyilatkozat*] a tagállamok kormányainak arra kell törekedniük, hogy egy nőt és egy férfit válasszanak, a Szerződésben meghatározott feltételek és eljárások tiszteletben tartása mellett. Az Európai Unióról szóló szerződés 19. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Bíróság tagállamonként legalább egy bíróból áll. Mivel ez a rendszer már biztosítja az egyértelmű földrajzi egyensúlyt, a további bírák kinevezését kizárólag szakmai és személyes készségeikre és kompetenciáikra, valamint az Európai Unió és az egyes tagállamok jogrendszerével kapcsolatos ismereteikre kell alapozni; csupán ezt követően kell figyelembe venni nemzetiségüket.

 

__________________

 

*HL: kérjük, illessze be e rendelet hatálybalépésének időpontját.

Módosítás    7

A Tanács álláspontja

9 a preambulumbekezdés (új)

A Tanács álláspontja

Módosítás

 

(9a) A Bíróságnál már alkalmazott megoldáshoz hasonlóan 19 jogi referens kinevezését javasoljuk annak érdekében, hogy minden bíró mellé egy további jogi referens kerülhessen (beleszámítva a 2014-ben kinevezett kilenc jogi referenst).

Módosítás    8

A Tanács álláspontja

1 cikk – 2 a pont (új)

Protocol No 3

48. cikk

 

A Tanács álláspontja

Módosítás

 

2a) A 48. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

 

2019-ben, a Törvényszéknek a további kilenc bíróra vonatkozó döntést megerősítő megújítása előtt hatástanulmányt kell készíteni arra vonatkozóan, hogy a munkateher fényében szükség van-e erre a kilenc új bírára a Törvényszéken.

Módosítás    9

A Tanács álláspontja

1 cikk – 2 a pont (új)

Protocol No 3

48 a cikk (új)

 

A Tanács álláspontja

Módosítás

 

2b) A szöveg a következő cikkel egészül ki:

 

48a. cikk

 

A tagállam általi jelölés csak akkor fogadható el, ha mindkét nem képviselve van, amennyiben az adott tagállam javaslatára egy időben két jelölt kinevezésére kerül sor, vagy ha a Törvényszéken már hivatalban lévő, az adott tagállam által jelölt bíró nemével ellentétes nemű jelöltről van szó, amennyiben a második bíró hivatalába történő jelölés nem az első bíró jelölésével egy időben történik.

Indokolás

Lásd a 2012. március 2-i plenáris ülésen elfogadott, „A nők részvétele a politikai döntéshozatalban” című jelentés (2011/2295(INI)) (PIETIKÄINEN) 15. bekezdését, amely „felszólítja a tagállamokat a pozitív cselekvési intézkedések előmozdítására – ideértve a kötelező érvényű jogalkotási intézkedéseket – az egyenlőség megvalósítása érdekében, valamennyi irányító szerv és közszolgálati kinevezés esetében, ezenkívül arra, hogy dolgozzanak ki eszközök a jelölések és a választások a nemek közötti egyenlőség szempontjai szerinti nyomon követésére”.

Módosítás    10

A Tanács álláspontja

2. cikk

A Tanács álláspontja

Módosítás

A Törvényszéknek az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló (3.) jegyzőkönyv 48. cikke alapján kinevezendő további bíráinak hivatali ideje a következőképpen alakul:

Az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló (3.) jegyzőkönyv 48. cikke alapján kinevezendő további törvényszéki bírák hivatali ideje a következőképpen alakul:

 

a) A4-tól/től kinevezendő tizenkét további bíró közül hat bíró hivatali ideje 2016. augusztus 31-én jár le. Ezen hat bíró sorsolással kerül kiválasztásra. A másik hat bíró hivatali ideje 2019. augusztus 31-én jár le.

a) A*-tól/től kinevezendő tizenkét további bíró közül hat bíró hivatali ideje 2016. augusztus 31-én jár le. A hat bírót akként kell kiválasztani, hogy hat tagállam kormányai egyenként két bírót jelölnek a Törvényszék 2016-ban esedékes részleges megújításához. A másik hat bíró hivatali ideje 2019. augusztus 31-én jár le.

b) A 2016. szeptember 1-jével kinevezendő hét további bíró közül három bíró hivatali ideje 2019. augusztus 31-én jár le. Ezen három bíró sorsolással kerül kiválasztásra. A másik négy bíró hivatali ideje 2022. augusztus 31-én jár le.

b) A 2016. szeptember 1-jével kinevezendő hét további bíró közül három bíró hivatali ideje 2019. augusztus 31-én jár le. A három bírót akként kell kiválasztani, hogy három tagállam kormányai egyenként két bírót jelölnek a Törvényszék 2019-ben esedékes részleges megújításához. A másik négy bíró hivatali ideje 2022. augusztus 31-én jár le.

c) A 2019. szeptember 1-jével kinevezendő kilenc további bíró közül négy bíró hivatali ideje 2022. augusztus 31-én jár le. Ezen négy bíró sorsolással kerül kiválasztásra. A másik öt bíró hivatali ideje 2025. augusztus 31-én jár le.

c) A 2019. szeptember 1-jével kinevezendő kilenc további bíró közül négy bíró hivatali ideje 2022. augusztus 31-én jár le. A négy bírót akként kell kiválasztani, hogy négy tagállam kormányai egyenként két bírót jelölnek a Törvényszék 2022-ben esedékes részleges megújításához. A másik öt bíró hivatali ideje 2025. augusztus 31-én jár le.

__________________

__________________

4 HL: kérjük, illesszék be a következő szövegrészt: „2015. szeptember 1-jétől”; illetve amennyiben e rendelet 2015. szeptember 1-je után lép hatályba a következő szövegrészt: „e rendelet hatálybalépésének időpontjában”.

* HL: kérjük, illesszék be a következő szövegrészt: „2015. szeptember 1-jétől”; illetve e rendelet hatálybalépésének időpontját, amennyiben ezen időpont 2015. szeptember 1-je utánra esik.

Módosítás    11

A Tanács álláspontja

2 a cikk (új)

A Tanács álláspontja

Módosítás

 

2a. cikk

 

1. Legkésőbb [e rendelet hatálybalépése után öt évvel] a Bíróság – külső szakértő bevonásával – jelentést készít a Törvényszék működéséről az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság számára.

 

A jelentés különösen a Törvényszék hatékonyságára, a bírói létszám 56 főre történő emelésének szükségességére és eredményességére, az erőforrások felhasználására és eredményességére, valamint további szakosodott kamarák kialakítására és egyéb strukturális változásokra összpontosít.

 

A Bíróság jogalkotási javaslatokat terjeszt elő alapokmánya ennek megfelelő módosításához.

 

2. Legkésőbb [e rendelet hatálybalépése után két évvel] a Bíróság jelentést készít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak az EUMSZ 267. cikke szerinti előzetes döntéshozatallal kapcsolatos hatáskörmegosztást érintő esetleges módosításokról. A jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatokat kell csatolni.

INDOKOLÁS

Bevezetés és indokolás

1 – Az Európai Unió Bírósága (EUB) 2011-ben alapokmányának megváltoztatására irányuló jogalkotási kezdeményezést indított azzal a céllal, hogy lehetővé tegye további 12 bíró kinevezését a Törvényszékbe. Azzal érvelt, hogy csökkenteni kell a Törvényszéken mind az egy bíróra eső eljárások számát, mind pedig azok időtartamát. 2013-ban az EUB 9 bíróra csökkentette a kérelmet, és ezt a számot jóváhagyta az Európai Unió Tanácsa (a továbbiakban: Tanács), az Európai Bizottság és az Európai Parlament (EP) is. Az előző ciklusban azonban a Parlament első olvasatban elfogadta a 12 további bírára vonatkozó kérelmet. Ugyanakkor a Tanács egyet sem nevezett ki e 12 bíró közül, mivel a tagállamok nem jutottak megállapodásra a bírák kiválasztását illetően, tekintve hogy mindegyik tagállam a „saját” bíráját akarta kinevezni, és a kinevezhető bírák száma (12) nem egyezett a tagállamok számával (28). Ezért 2014 októberében az EUB a törvényszéki bírák számának – három lépésben történő – megduplázását (további 28), valamint a Közszolgálati Törvényszék megszüntetését javasolta. A Tanács azonnal jóváhagyta ezeket az új javaslatokat. A jelentés ezzel az új javaslattal foglalkozik.

Az EUB javaslatával kapcsolatos első kérdés, hogy milyen problémára próbál megoldást találni. Meg kell állapítani, hogy a törvényszéki bírák megfelelő számának hiányából fakad-e a probléma, vagy abból, hogy maga a Tanács képtelen volt a bírák kinevezésére, mert a bírák száma nem egyezett meg a tagállamok számával. Valójában érthetetlen, hogy 2013-ban elegendő volt 9 új bíró a Törvényszék problémájának megoldásához, 2014-ben pedig már további 28 bíróra és egy másik törvényszék megszüntetésére van szükség. Pontosabban 2011-ben az EUB további 12 bíró kinevezésé kérelmezte, 2013-ban egyetértett azzal, hogy elegendő lesz csupán további kilenc, majd végül 2014-ben már 28 további bírára és egy másik törvényszék megszüntetésére volt szükség. A legnagyobb jóindulattal sem hihető, hogy a bírák számának ilyen mértékű változtatása valóban a Törvényszék lezáratlan ügyeinek problémájával függ össze. Ha a Tanács – tegyük fel – 38 tagból állna, akkor ennyi lenne a kért bírák száma, ha 21, akkor pedig annyi lenne a szükséges szám. Nyilvánvalóan az a probléma, hogy a Tanács csak olyan megoldást tud elképzelni a Törvényszék számára, amely lehetőséget biztosít arra, hogy az összes tagállam kinevezhesse a „saját” bíráját, még akkor is, ha így a bírák száma kimutathatóan több, mint amennyire a Törvényszéknek valójában szüksége van (lásd a Törvényszék mellékletben csatolt legújabb statisztikáit).

3 – A Parlamentnek ezért számos okból el kell utasítania a Tanács javaslatát. Először is azért, mert az teljes mértékben figyelmen kívül hagyja az adófizetők pénzét. Egy olyan időszakban, amikor az EU a tagállami költségvetések kiegyensúlyozása érdekében komoly megszorító intézkedéseket rendel el, és arra kéri e tagállamokat, hogy csökkentsék közkiadásaikat, értelmetlen és az európaiak számára nehezen elfogadható egy ilyen könnyelmű költségemelés. A bírák számának megduplázása a jogi referensek és asszisztensek számának emelkedésével is járna, így több mint száz főre duzzadna a létszám. Tekintettel arra, hogy az egyes hivatalok működtetése évente több mint egymillió euróba kerül, az összes javadalmazás évente több mint 20 millió euróval növelné az EU strukturális kiadásait.

Érthetetlen, hogy miközben a többi intézmény 5%-os létszám- és mintegy 0,5%-os költségvetési csökkentésben állapodott meg, az EUB költségvetése ezzel szemben mindenfajta indoklás nélkül óriási mértékben nőne.

A másik ok, amiért a Parlament elutasítja az EUB javaslatát, maga az igazságszolgáltatás méltósága, vagyis a bírói hivatalt illető hírnév és tisztelet. Az Unió bírókat nem nevezhet ki úgy, ahogy politikai biztosokat kinevez. A bírák nem a tagállamok biztosai és kinevezésük sem történhet e szerint. A bírákat szakmai tapasztalatuk és jogi szaktudásuk alapján kell kiválasztani a döntéshozatal minőségének garantálása érdekében, ugyanakkor a megfelelő jellem is a kiválasztás alapja, amely biztosítja a tisztességet, becsületességet, pártatlanságot és a rájuk nehezedő bármely esetleges nyomásnak való ellenállás képességét. Röviden, az alapján kellene kinevezni őket, hogy mernek-e függetlenek lenni. Ezért egyetlen bírát sem szabadna újra kinevezni, csupán egyetlen 9 évre szóló megbízatásra. Joggal lehet attól tartani, hogy ha egy bírát újra ki lehet nevezni a hivatalába, akkor úgy próbálja végezni a feladatát, hogy hivatala megújítása reményében elnyerje az őt kinevezők tetszését. Továbbá itt, a kinevezések szakaszában is különös hangsúlyt kell helyezni a nemek közötti egyenlőségre. Érthetetlen, hogy az Unióban az igazságszolgáltatás elsősorban a férfiak kezében van. Az uniós bíróságokon a férfi és női bírák arányának szigorúan meg kellene egyeznie.

4 – Másrészt az EUB kérelme nem valódi jogalkotási javaslat. Legfőképpen azért, mert a javaslatot 2014 októberében egy egyszerű levél formájában nyújtották be az olasz elnökséghez. Egy levél nem megfelelő forma egy jogalkotási kezdeményezés hivatalos elindításához. Még ha megfelelőnek is tartanánk ezt az eljárást, a javaslatot tartalma miatt új jogalkotási kezdeményezésnek kellene tekinteni, így új eljárást kellene indítani. Valójában nem további 12 bíró kinevezéséről van szó, hanem további 28 bíró kinevezéséről és egy különös hatáskörű törvényszék megszüntetéséről. Mivel új tartalommal rendelkező jogalkotási javaslatról van szó (hiszen a javaslat teljesen új, következésképpen korábban még nem vitatták meg), az egész eljárás jogszerűsége szenved csorbát (lásd az eljárásbeli kötelezettségekkel kapcsolatos mellékelt levelezést). A forma az önkényesség esküdt ellensége.

5 – Ezenfelül egy ilyen jellegű – ilyen mélységű és hatályú – reformot hatástanulmánynak kell megelőznie, amely bemutatja a társjogalkotóknak (a Tanácsnak és a Parlamentnek) a javaslat szükségességét, hatályát, költségeit és egyéb következményeit. Ez a tanulmány azonban – noha az EUB 2011 óta ígéri – soha nem készült el, így e jogalkotási javaslat esetében mind a belső, mind pedig a külső átláthatóság komoly hiánya állapítható meg (lásd ismét az eljárásbeli kötelezettségekkel kapcsolatos mellékelt levelezést).

Valójában az egész jogalkotási folyamatból az derül ki, hogy a konzultációra kijelölt szervek közül egy sem tett észrevételeket az EUB javaslataira (további 28 bíró kinevezése és a Közszolgálati Törvényszék megszüntetése). Maga a Bizottság is csak a 2011-es (a bírók számának 12-re emeléséről szóló) javaslatról határozott, és még a javaslat által közvetve érintett két törvényszékkel (a Törvényszékkel és a Közszolgálati Törvényszékkel), illetve annak tisztviselőivel sem folytak konzultációk. Hogyan valósítható meg egy törvényszék eltörlését, és egy másik törvényszék bírái számának további 28 fővel történő emelését célzó reform, amikor azzal a testülettel, amelyikkel a javaslatokról kötelező jelleggel konzultálni kellene, csupán a 12 fős bírói létszámemelésről konzultáltak, és a testület soha nem határozott a Közszolgálati Törvényszék megszüntetéséről? Lehetséges volna, hogy csupán az EUB elnöke által írt levél elég arra, hogy a Tanács és a Parlament azonnal meghunyászkodva elfogadja az összes javaslatot, akár egy uniós törvényszék megszüntetését és egy másik törvényszék bírái számának megduplázását is, a következmények – különösen a pénzügyi következmények – mindenféle objektív elemzése nélkül?

A szóban forgó jogalkotási javaslat – elfogadása esetén – a kettős mérce ékes bizonyítékaként nagyon rossz példát mutatna. Az EU fenntartja magának a jogot arra, hogy szükségtelenül megemelje a költségeit, miközben egyes tagállamoknál komoly költségmegszorító intézkedéseket rendel el, többek között elbocsátások, fizetések és egyéb javadalmazások csökkentése formájában.

6 - Az EUB javaslata alapvető hibáin túl azonban – megvalósulása esetén – komoly hosszú távú következményekkel is járna az Unió igazságügyi rendszerére nézve. A javaslat számos eleme ténylegesen komoly és pártatlan elemzést és hatásvizsgálatot igényelne, amelyekre azonban nem került sor. Még csak költség-haszon elemzés vagy bármilyen hatásvizsgálat sem készült. Egy külső, független tanulmány elkészítése előfeltétele annak, hogy a jogalkotó mérlegelhesse jogalkotási tevékenységének összes következményét. E nélkül a tanulmány nélkül a Parlamentnek nem szabad tovább foglalkoznia a bírák számának megduplázásával és a Közszolgálati Törvényszék megszüntetésével. Az ilyen horderejű reformokat nem szabad titokban végrehajtani.

Megjegyzendő, hogy a Közszolgálati Törvényszék immár több mint tíz éve létezik, és még az EUB elnöke is sikertörténetként könyveli el. A különös hatáskörű törvényszékek létrehozását emellett az uniós Szerződések is előírják, érthetetlen tehát, hogy most hirtelen miért kell megszüntetni a Közszolgálati Törvényszéket. Ehelyett inkább további különös hatáskörű törvényszékek létrehozásának lehetőségét kellene megvizsgálni, különösen a védjegyek és szabadalmak esetében.

Maga az EUB is azt sugallja, hogy a Közszolgálati Törvényszék megszüntetésére irányuló javaslat oka a bírók kinevezésével, illetve kinevezésük megújításával kapcsolatban a Tanácsban kialakult patthelyzet. A törvényszéki bírák létszámának megduplázásához hasonlóan a Közszolgálati Törvényszék megszüntetésének oka szintén abban rejlik, hogy a Tanács képtelen volt a bírák kinevezésére, nem pedig a megszüntetni kívánt törvényszék működésében. Minthogy képtelen a valósághoz alkalmazkodni, a Tanács valóságot próbálja saját merev működéséhez igazítani.

A Közszolgálati Törvényszék megszüntetése tehát a Nizzai és a Lisszaboni Szerződésben előírt különös hatáskörű törvényszékek rendszerének megszüntetését jelentené, noha köztudott, hogy a szakosított bíróságok jobb minőségű igazságszolgáltatást biztosítanak. Nem beszélve a törvényszék megszüntetésének jogalapjáról: a Szerződés a különös hatáskörű törvényszékek létrehozását, nem pedig megszüntetését írja elő.

7 - Az EUB által a Törvényszék ügyhátralékára és az érintett eljárások átlagos időtartamára vonatkozóan benyújtott adatok ellentmondanak az elnök és a Törvényszék bírái által – a jelentés benyújtója meghívására – a Jogi Bizottság strasbourgi meghallgatása során ismertetett adatoknak. A Tanács érthetetlen módon teljesen figyelmen kívül hagyta a Törvényszék egyik dokumentumát, amely az EUB által javasolt reformoknak és a Strasbourgban ismertetett indokolással ellentétes véleményt fogalmazott meg, illetve az EUB által ismertetett adatoknak és számoknak ellentmondó adatokra és számokra hivatkozott (lásd a csatolt dokumentációt). A legelemibb elővigyázatosság is azt diktálja, hogy mivel a két törvényszék egymásnak ellentmondó adatokat ismertetett, mielőtt még bármely döntésre kerülne sor, meg kell vizsgálni, melyek helytállóak és melyek hibásak. Sajnálatos módon a Tanács nem járt el elővigyázatosan és e vizsgálat nélkül lépett tovább az igazságügyi reform ügyében. A jogi közösség és maga az európai közvélemény is nehezen fogadná el az EUB 28 bírából álló testületének megduplázására irányuló javaslatot, amikor a testület bírái is ellenzik ezt a létszámnövelést és azt állítják, hogy még néhánnyal több tisztviselő elegendő lenne a patthelyzet feloldásához. Jelenleg az elbírált ügyek számához képest csökkent a három törvényszék elé kerülő ügyek száma, így a bírói létszám megduplázásának sürgőssége okafogyottá vált.

Ki kell emelni, hogy a Törvényszék produktivitása 2013 óta jelentősen nőtt, különösen 2014 folyamán, amikor egy új bíró kinevezésére sem került sor. Ez valószínűleg kizárólag a kilenc új jogi referens felvételének köszönhető, akik csupán 2014-ben több mint 100 ügy lezárását tették lehetővé. A Törvényszék saját tájékoztatása alapján az idei év első felében elbírált ügyek száma magasabb, mint a beérkezett ügyek száma. Az EUB által számtalanszor említett sürgősség érve tehát – ismétlem – okafogyottá vált. Kívánatosabb lenne egy olyan megoldás, mely szerint több tisztviselőt neveznének ki a Hivatalba és a fordítási egységekbe, illetve mindenekelőtt további 19 jogi referenst, úgy, hogy minden bíró mellé kerüljön még egy jogi referens (beleszámítva a 2014-ben már kinevezett kilencet). Ez a megoldás erősen korlátozná a javasolt intézkedés költségvetésre gyakorolt hatását és könnyen visszafordítható lenne (lásd a csatolt dokumentációt).

8 - Ami a törvényszéki ítéletek esetleges késéséből fakadó kártérítési ügyeket illeti, puszta porhintésről van szó, hiszen a kártérítési kötelezettség fennállásához (i) tényleges, (ii) jogellenesen (cselekedet vagy mulasztás révén), (iii) vétkes módon elkövetett károkozás, valamint az szükséges, hogy a tény és a tett között megfelelő okozati összefüggés legyen, mindezt pedig a kártérítési igény benyújtójának kell érvényesítenie és bizonyítania. Az ítélkezési tapasztalatok mutatják, milyen nehéz ezen állítások bizonyítása. Ezenkívül az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megítélése szerint is csak akkor áll fenn az igazságszolgáltatás késedelme miatti kártérítési igény lehetősége, ha a késedelem meghaladja az öt évet. Ismereteink szerint a Törvényszék folyamatban lévő ügyeinek feldolgozása messze nem haladja meg ezt az időtartamot.

9 – Megdöbbentő, hogy egy ilyen horderejű reformot mindenfajta előkészítés és az átfogó következmények mérlegelése nélkül hajtanak végre. Hogyan igazolhatnánk a közvélemény előtt több mint 100 magasan javadalmazott pozíció létrehozását (bírák, jogi referensek, asszisztensek, titkárok), miközben biztosra vehető, hogy közülük számosan – bírók is – rövid időn belül gyakorlatilag alulfoglalkoztatottá válnának, mert nem lenne elegendő munka a számukra. Mivel köztudott, hogy jelenleg egy törvényszéki bíró évente átlagosan 25 üggyel foglalkozik, ami összehasonlíthatatlanul kevesebb, mint a tagállamok akármelyik legfelsőbb bíróságának átlaga, nem lenne az új jogalkotási javaslat valójában az európai adófizetők arculcsapása? Most, hogy az ügyszámok növekedési tendenciája visszafordult, évente hány ítélet jutna egy bíróra? Az esetleges létszámnövelés felelőssége tekintetében milyen képet alakítana ki az Unióról az európai közvélemény?

A jelenlegi felállásban az EUB arra kéri a döntéshozó társjogalkotót, hogy mindenféle ténybeli vagy jogi alap nélkül fogadjon el egy rendkívül költséges, összetett és nehezen visszafordítható megoldást.

A társjogalkotó kötelessége, hogy az adott problémával arányos, kiegyensúlyozott intézkedéseket fogadjon el, amelyek teljes mértékben tiszteletben tartják az adófizetők pénzét. Az ilyen intézkedéseknek hosszú távon fenntarthatóknak kell lenniük.

Az új jogalkotási javaslat – elfogadása esetén – megrongálhatja az európai igazságszolgáltatás szerkezetét, az Unió imázsát és rossz fényt vethet arra, hogyan bánnak az európai adófizetők pénzével.

Mindezeket figyelembe véve az alábbi megállapításokra jutottunk.

Következtetések és ajánlások

Az Európai Parlament eljárási szabályzatának 66. cikke (6) bekezdése és 69. cikke (1) bekezdése és (2) bekezdésének a), c) és d) pontja alapján a jelentés benyújtója a következő következtetéseket és ajánlásokat terjeszti elő:

1 – A Törvényszék bírói létszáma megduplázásának és a Közszolgálati Törvényszék megszüntetésének elutasítása, és a 69. cikk (2) bekezdésének a) és d) pontja értelmében a Parlament első olvasatban elfogadott álláspontjának visszaállítása. A Bíróságnak meg kell indokolnia a ténylegesen szükséges bírók számát, figyelembe véve a helyzet megváltozását, nevezetesen a beérkezett és az elbírált ügyek számára vonatkozó tendenciák irányának megfordulását.

2 – A Közszolgálati Törvényszék megszüntetésére vonatkozó javaslat elutasítása a Szerződésből fakadó jogalap hiánya miatt, helyette a már kinevezett bírák azonnali beiktatása és a hiányzók kinevezése; továbbá egy szakértői bizottság létrehozása a szabadalommal, védjegyekkel, szellemi tulajdonnal foglalkozó új különös hatáskörű törvényszék létrehozása előnyeinek és hátrányainak megvizsgálása céljából.

3 – Az Európai Parlament eljárási szabályzata 69. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében és feltételei szerint a Bíróságnál már alkalmazott megoldáshoz hasonlóan 19 jogi referens kinevezését javasoljuk annak érdekében, hogy minden bíró mellé egy további jogi referens kerülhessen (beleszámítva a 2014-ben kinevezett kilencet). A Hivatal és a fordítási szolgálatok alkalmazotti létszámát is javasolt emelni.

4 - Javasoljuk egy parlamenti és tanácsi közös szakértői bizottság létrehozását az uniós igazságszolgáltatás átfogó működésének elemzése, illetve a fejlesztésére irányuló javaslatok előterjesztése céljából, a következő szempontok figyelembe vétele mellett:

a) – a bírák nyilvános felhívás alapján történő kiválasztása a jogi egyetemeken tanító elismert professzorok és a tagállamok felsőbb bíróságain dolgozó bírák közül;

b) – minden bíró csupán egyszeri, kilenc évre történő kinevezése, megújítás vagy meghosszabbítás lehetősége nélkül;

c) – a nemek közötti arány teljes mértékű tiszteletben tartása a bírák felvételekor.

5 - Javasoljuk, hogy az összes uniós bíróságot az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottság (CEPEJ) ellenőrizze az Európa Tanács tagállamainak bíróságainál alkalmazott feltételek szerint.

Mellékletek: a folyamat teljes körű megértéséhez csatoljuk az üggyel kapcsolatos összes, a ciklus kezdetétől a mai napig létrejött dokumentációt és levelezést.

ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

Az Európai Unió Bírósága alapokmányának a Törvényszék bírái számának növelése tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat

Hivatkozások

09375/1/2015 – C8-0166/2015 – 2011/0901B(COD)

Az EP 1. olvasatának dátuma - P szám

15.4.2014                     T7-0358/2014

A Bizottság javaslata

02074/2011 - C7-0126/2012

Az első olvasatbeli tanácsi álláspont kézhezvétele ülésen történő bejelentésének időpontja

9.7.2015

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

9.7.2015

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

António Marinho e Pinto

3.9.2014

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

24.9.2014

11.11.2014

23.3.2015

14.7.2015

 

15.9.2015

 

 

 

Az elfogadás dátuma

8.10.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

18

5

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Joëlle Bergeron, Marie-Christine Boutonnet, Jean-Marie Cavada, Therese Comodini Cachia, Mady Delvaux, Laura Ferrara, Enrico Gasbarra, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Mary Honeyball, Dietmar Köster, Gilles Lebreton, António Marinho e Pinto, Jiří Maštálka, Julia Reda, József Szájer, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Daniel Buda, Angel Dzhambazki, Jytte Guteland, Heidi Hautala, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Constance Le Grip, Stefano Maullu

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Jarosław Wałęsa

Benyújtás dátuma

14.10.2015

(1)

Elfogadott szövegek 2014.4.15., P7_TA(2014)0358.

Jogi nyilatkozat