Eljárás : 2015/2107(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0312/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0312/2015

Viták :

PV 24/11/2015 - 14
CRE 24/11/2015 - 14

Szavazatok :

PV 25/11/2015 - 9.8
CRE 25/11/2015 - 9.8
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0411

JELENTÉS     
PDF 242kWORD 235k
26.10.2015
PE 557.257v02-00 A8-0312/2015

az Európai Unió munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos 2014–2020-as stratégiájáról

(2015/2107(INI))

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság

Előadó: Ole Christensen

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Unió munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos 2014–2020-as stratégiájáról

(2015/2107(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak preambulumára, valamint 3. és 6. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 3., 6., 9., 20., 151., 152., 153., 154., 156., 159. és 168. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, különösen annak 1., 3., 27., 31., 32. és 33. cikkére,

–  tekintettel az 1996. május 3-i Európai Szociális Chartára, és különösen annak I. részére, valamint II. részének 3. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) célkitűzéseiről és céljairól szóló, 1944. május 10-i Philadelphiai Nyilatkozatra,

–  tekintettel a munkahelyi egészségvédelem és biztonság területére vonatkozó ILO-egyezményekre és -ajánlásokra,

–  tekintettel az Európai Unió 2014–2020-as munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretéről szóló 2015. február 27-i tanácsi következtetésekre (6535/15), és az „Új munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági program a jobb munkakörülmények érdekében” című, 2015. október 5-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló, 2008. december 16-i 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelvre (keretirányelv) és annak egyedi irányelveire(2),

–  tekintettel a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(3),

–  tekintettel a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a gyakorlati megvalósításra vonatkozó jelentések egyszerűsítése és ésszerűsítése érdekében a 89/391/EGK tanácsi irányelv, az abban említett egyedi irányelvek, valamint a 83/477/EGK, 91/383/EGK, 92/29/EGK és 94/33/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2007. június 20-i 2007/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(4),

–  tekintettel az EU munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos 2014–2020-as stratégiájáról szóló bizottsági közleményre (COM(2014)0332),

–  tekintettel „A munka minőségének és termelékenységének javítása: a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos közösségi stratégia 2007–2012 között” című bizottsági közleményre (COM(2007)0062),

–  tekintettel a „Megújított szociális menetrend: Lehetőségek, hozzáférés és szolidaritás a XXI. századi Európában” című bizottsági közleményre (COM(2008)0412),

–  tekintettel a szociális partnerek által elfogadott, a munkahelyi stresszről szóló megállapodás megvalósításáról szóló bizottsági jelentésre (SEC(2011)0241),

–  tekintettel az „EURÓPA 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című közleményre (COM(2010)2020), és annak fő célkitűzésére, amely szerint a foglalkoztatási rátát az évtized végére az Európai Unióban 75%-ra kell növelni, egyrészt a nők és az idősebb munkavállalók nagyobb mértékű foglalkoztatása, másrészt a migránsok fokozottabb munkaerő-piaci integrációja révén,

–  tekintettel a megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendjéről szóló bizottsági fehér könyvre (COM(2012)0055),

–  tekintettel „Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló Európa 2020 stratégia végrehajtásának áttekintése” című bizottsági közleményre (COM(2014)0130),

–  tekintettel a 2015. évi növekedési jelentésre (COM(2014)0902) és a közös foglalkoztatási jelentésre (COM(2014)0906),

–  tekintettel a munkahelyi zaklatásról szóló 2001. szeptember 20-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a munkahelyi zaklatásról és erőszakról szóló európai keretmegállapodásról történő értesítésről szóló, a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett bizottsági közleményre (COM (2007)0686),

–  tekintettel a munkahelyi biztonság és egészségvédelem elősegítéséről szóló, 2005. február 24-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a Bizottsághoz intézett ajánlásokat is tartalmazó, az európai egészségügyi dolgozóknak a tűszúrás által okozott sérülésekből adódó, vér útján terjedő fertőzéssel szembeni védelméről szóló, 2006. július 6-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a mindenki számára biztosítandó tisztességes munka ösztönzéséről szóló, 2007. május 23-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos, 2007–2012 közötti közösségi stratégiáról szóló, 2008. január 15-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel a „Vállalati társadalmi felelősségvállalás a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban” című, 2009. március 26-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel az egészségre és a munkabiztonságra vonatkozó, 2007–2012 közötti európai stratégia középtávú értékeléséről szóló, 2011. december 15-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel az azbeszttel kapcsolatos foglalkozás-egészségügyi kockázatokról és minden létező azbeszt felszámolásának kilátásairól szóló 2013. március 14-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel „a hathatós munkaügyi ellenőrzések: az európai munkakörülmények javítására irányuló stratégia” című, 2014. január 14-i állásfoglalására(13),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. december 11-i és a Régiók Bizottságának 2012. február 1-jei, az Európai Unió 2014–2020-as munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretéről szóló bizottsági közleményről szóló véleményére,

–  tekintettel a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a mentális egészségről és jólétről szóló, 2013-ban kezdeményezett együttes uniós fellépésre,

–  tekintettel a „gondolkozz először kicsiben” elvre és az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagra,

–  tekintettel az EU-OSHA „Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt” elnevezésű jelenlegi kampányára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A8-0312/2015),

A.  mivel a jó fizikai és a mentális egészséget védő jó munkakörülmények az egyes munkavállalók olyan alapvető(14) jogát képezik, amely önmagában véve is pozitív értéket képvisel;

B.  mivel a gazdasági válság fokozta a munkahelyek bizonytalanságát és az atipikus foglalkoztatás arányát, valamint csökkentette a vállalatok, és különösen a kkv-k jövedelmét; mivel emiatt nem szabadna szem elől téveszteni a munkahelyi egészség és biztonság jelentőségét, valamint az előírások be nem tartásából eredő munkahelyi balesetek magas társadalmi és egyéni költségeit;

C.  mivel a munkahelyi biztonság és egészségvédelem a társadalom alapvető érdeke, valamint olyan befektetés, amely pozitív hatással van a vállalatok termelékenységére és versenyképességére, és fokozza a szociális biztonsági rendszerek fenntarthatóságát, és lehetővé teszi, hogy az emberek jó egészségben dolgozhassanak a törvényben előírt nyugdíjkorhatár eléréséig; mivel a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések jelentős társadalmi terhet jelentenek, és a munkahelyi egészségvédelem és biztonság egész Európában való javítása hozzájárulhat a gazdasági fellendüléshez és az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez, ami különösen azért fontos, mert e stratégia keretében eddig csak kevés előrelépést értek el a 20–64 éves korosztály 75%-os foglalkoztatását kitűző cél elérése tekintetében;

D.  mivel a foglalkozási kockázatok megelőzése, valamint a munkavállalók egészségének és biztonságának munkahelyi védelme kulcsfontosságú ahhoz, hogy javuljanak a munkakörülmények és ezáltal javuljon a munkavállalók egészségének védelme, ami pedig jelentős társadalmi és gazdasági előnyöket biztosít az érintett munkavállaló és a társadalom egészére számára egyaránt; mivel az EU 28 tagállamában a rendszeres kockázatértékelést végző vállalatok 90%-a erre a munkahelyi egészségvédelem és biztonság kezelésének hasznos módjaként tekint(15);

E.  mivel az EUMSZ 153. cikke megállapítja, hogy a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében az Unió támogatja és kiegészíti a tagállamok tevékenységeit, különösen a munkakörnyezet javítása területén;

F.  mivel az EU lakosságának öregedése a tagállamok előtt álló egyik legfontosabb kihívás; mivel a várható élettartam tekintetében jelentősek az egyenlőtlenségek a társadalmi és foglalkozási kategóriák, illetve a munka nehézségi foka függvényében; mivel a váz- és izomrendszeri megbetegedéseken (MSD) túlmenően az 55 évnél idősebb munkavállalók különösen érzékenyek a rákos megbetegedésekre, a szívbetegségekre, a légzőszervi betegségekre és az alvászavarra(16); mivel az egészségben eltöltött életévek mutatója a nők esetében 1,1 évvel, a férfiak esetében pedig 0,4 évvel csökkent 2010 és 2013 között, ami hangsúlyozza, hogy növelni kell az egészségben eltöltött várható élettartamot, hiszen ez több ember számára tenné lehetővé a munkaerőpiacon maradást a törvényben meghatározott nyugdíjkorhatár eléréséig;

G.  mivel a munkavégzéshez kapcsolódóan a különböző rákos megbetegedések jelentik az elsődleges halálokot(17), a szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegségek pedig a másodikat, miközben munkahelyi balesetek miatt csak elhanyagolható számú elhalálozásra kerül sor; mivel a krónikus egészségügyi problémák, mint például a váz- és izomrendszeri megbetegedések (MSD), széles körben elterjedtek az Európai Unióban, korlátozhatják az emberek foglalkoztathatóságát(18), és mivel alapvető fontosságú a veszélyeztetett munkavállalók korai azonosítása;

H.  mivel a vállalatoknak a jó közérzetet, a minőségi munkakörnyzetet és a termelékenységet előmozdító munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági politikákból eredő adminisztratív terhei és közvetlen költségei lényegesen alacsonyabbak, mint az uniós szabályozási keret révén megelőzendő foglalkozási megbetegedésekkel és balesetekkel kapcsolatos kiadások(19); mivel néhány tanulmány szerint a vállalatok számára jelentős haszonnal járhatnak az e téren eszközölt befektetések(20);

I.  mivel a halálos kimenetelű munkahelyi sérülések aránya, illetve azon munkavállalók aránya tekintetében, akik szerint testi és szellemi egészségük és biztonságuk a munkájuk miatt veszélyben van, jelentős különbségek vannak az egyes a tagállamok(21) és az egyes gazdasági ágazatok között is, ami kiemeli, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó jogszabályok végrehajtására és érvényesítésére, hiszen ez fontos elem a munkavállalók egészségének és termelékenységének védelmében;

J.  mivel konkrétan a munkahelyi stressz és általánosságban a pszichoszociális kockázatok egyre nagyobb problémát jelentenek a munkavállalók és a munkaadók számára szerte az EU-ban, és a munkavállalók közel fele úgy véli, hogy a munkahelyükön jelen vannak ezek a problémák; mivel a munkahelyi stressz hozzájárul a munkahelyi hiányzásokhoz, hátrányosan befolyásolja a termelékenységet, továbbá ennek a jelenségnek tudható be az évente kieső munkanapok fele; mivel tagállamonként változik, hogy milyen intézkedéseket hoznak a pszichoszociális kockázatok kezelése érdekében(22);

K.  mivel a határozott, jól végrehajtott és érvényesített munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi jogszabályok fontos előfeltételei a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi követelmények betartásának, ami biztosítja a munkavállalók egészségének és termelékenységének megőrzését a teljes munkával töltött élet alatt; mivel a munkaügyi ellenőrzések fontos szerepet játszanak a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági politikák helyi és regionális szintű végrehajtásában, és mivel a jogi kötelezettségek teljesítése a fő oka annak, hogy sok vállalat foglalkozik a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kérdésével, és megelőző intézkedéseket hoz(23);

L.  mivel a munkavállalók átfogó bevonása, részvétele és vállalati szintú képviselete, illetve a vezetőség elkötelezettsége rendkívül fontos a munkahelyi kockázatok megelőzése tekintetében(24), és mivel a szakszervezetekkel rendelkező munkahelyeken a balesetek és foglalkozási megbetegedések aránya alacsonyabb;

M.  mivel a munkahelyi balesetek elleni küzdelem összességében csak akkor lehet sikeres, ha a termelési folyamat során emberközpontú megközelítést alkalmaznak minden tekintetben;

N.  mivel elegendő forrásra van szükség annak érdekében, hogy megfelelően lehessen kezelni a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel összefüggő új és kialakulóban lévő, illetve hagyományos kockázatokat, ideértve az azbesztet, a nanoanyagokat és a pszichoszociális kockázatokat; mivel számos munkavállaló, köztük az építőipari dolgozók, potenciálisan ki lehetnek téve az azbesztnek;

O.  mivel a bizonytalan foglalkoztatás negatív hatással van a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra, valamint aláássa a meglévő egészségvédelmi és biztonsági struktúrákat; mivel a bizonytalan foglalkoztatás kizárhatja a munkavállalókat a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos képzésekről, illetve az e kérdéskörrel foglalkozó szolgálatokhoz való hozzáférésből, valamint összefüggésben áll a munkahely bizonytalansága miatti mentális stresszel(25); mivel a 89/391/EGK keretirányelv a munkáltatókat teszi felelőssé azért, hogy olyan szisztematikus megelőző politikákat alakítsanak ki, amelyek kiterjednek valamennyi kockázatra; mivel a munka alvállalkozások és munkaerő-kölcsönzők révén történő kiszervezése még jobban megnehezítheti a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó rendelkezések betartására irányuló felelősség megállapítását; mivel a be nem jelentett munka és a színlelt önfoglalkoztatás komoly veszélyt jelentenek a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó intézkedések végrehajtására, valamint a munkavállalók egészségére és biztonságára;

P.  mivel a szociális partnerek fontos szerepet játszanak a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó politikák kialakításában és végrehajtásában mind nemzeti, mind nemzetközi és közösségi szinten; mivel az EUMSZ 153–155. cikkei meghatározzák a szociális partnerek hatáskörét és felelősségi körét a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos megállapodások megtárgyalása és érvényesítése tekintetében;

Q.  mivel az uniós szabályozási keret célja a foglalkozási balesetek és megbetegedések megelőzése; mivel minél kisebb a vállalat, a munkavállalók annál kevésbé lehetnek tájékozottak a munkahelyi egészségi és biztonsági kockázatokról; mivel nem nyert bizonyítást, hogy összefüggés lenne a balesetek száma és a vállalkozások mérete között; mivel a baleseti ráták azonban függnek a termelés típusától és a működési ágazattól(26);

R.  mivel a foglalkozásból eredő megbetegedésekre vonatkozó uniós szintű adatok hozzáférhetősége és összehasonlíthatósága hiányos(27);

S.  mivel küzdeni kell a munkahelyi szexuális zaklatás ellen, illetve a biztonság hiányának érzése ellen, amelyet a munkahelyi szexuális zaklatás okoz;

T.  mivel a foglalkoztatási szegregáció, a bérszakadék, a munkaidő, a munkahelyek, a bizonytalan munkakörülmények, a szexizmus és a nemi alapú megkülönböztetés, valamint az anyaság fizikai jellemzőihez kapcsolódó különbségek mind olyan tényezők, amelyek befolyásolhatják a nők munkakörülményeit;

U.  mivel él az a sztereotípia, hogy a nők alacsonyabb kockázatú munkahelyeken dolgoznak, és mivel Európában az az általános nézet, hogy a nők és a férfiak közötti munkamegosztás soha nem semleges, és mivel ez a megosztás általában azt jelenti, hogy a nők egészségügyi problémái láthatatlanok maradnak, aminek eredményeképpen kevesebb megelőző intézkedés történik a női munkahelyekkel kapcsolatban;

V.  mivel az EU-ban a női munkavállalók aránya jóval magasabb a szolgáltatási ágazatban, mint az iparban, és mivel a nők elsősorban az egészségügyi és szociális ágazatban, a kiskereskedelemben, a feldolgozóiparban, az oktatásban és vállalkozási tevékenységekben vállalnak szerepet, egyre többen részmunkaidőben és alkalmi munkahelyeken, ami jelentős hatással van a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre;

W.  mivel a nők különböző konkrét kockázatoknak, például váz- és izomrendszeri megbetegedéseknek vagy bizonyos típusú rákbetegségeknek, például mellráknak vagy méhtestráknak vannak kitéve néhány olyan szakma jellege miatt, ahol felülreprezentáltak(28);

X.  mivel a munka típusától függetlenül a nők esetében a férfiaknál gyakrabban jelentkeznek foglalkozásból eredő egészségügyi problémák(29), és a nők kifejezetten ki vannak szolgáltatva az életkorral összefüggő betegségeknek; mivel a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági intézkedések a nemek közötti különbségen és az életcikluson alapuló megközelítést igényelnek;

Y.  mivel a környezetszennyezés és a munkakörnyezetben jelenlévő kockázati tényezők által a leendő szülőkre és a magzatra gyakorolt hatásokhoz esetlegesen kapcsolódó egészségügyi problémák veszélyeztethetik a nemzőképességet;

Z.  mivel empirikus kutatások szerint a nők alulreprezentáltak az egészséggel és a biztonsággal kapcsolatos döntéshozásban;

AA.  mivel a vidéki területeken élő nők több nehézséggel szembesülnek munkához és egészséghez való joguk gyakorlása során, és kevésbé férnek hozzá az alapvető állami egészségügyi szolgáltatásokhoz, a különleges orvosi kezelésekhez és a korai rákszűrő vizsgálatokhoz;

Az Európai Unió munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai kerete

1.  hangsúlyozza, hogy minden munkavállalónak, a közszférát is beleértve, joga van a legmagasabb szintű munkahelyi egészségvédelemhez és biztonsághoz, amelyet függetlenül a munkáltató méretétől, az állás típusától, az alapul szolgáló szerződéstől vagy a foglalkoztatás helye szerinti tagállamtól garantálni kell; felkéri a Bizottságot, hogy az Európai Unió munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi jogszabályi keretén belül dolgozzon ki konkrét stratégiákat, amelyek a foglalkoztatás valamennyi formáját lefedik; hangsúlyozza, hogy egyértelmű és hatékony szabályokra van szükség a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén;

2.   üdvözli, hogy az EU munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai kerete számos fontos cselekvési területet határozott meg; sajnálattal állapítja meg azonban, hogy az Európai Bizottság nem tűzött ki konkrét célokat a kereten belül; hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy – amennyiben a tudományos bizonyítékok és az uniós munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi jogszabályok utólagos értékelése alátámasztják – több konkrét jogalkotási és/vagy nem jogalkotási intézkedést, valamint végrehajtási és jogérvényesítési eszközt kell beépíteni a keretbe a 2016. évi felülvizsgálat után;

3.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keret 2016. évi felülvizsgálatát követően vázoljanak fel a munkahelyi balesetekre és a foglalkozásból eredő megbetegedésekre vonatkozó indikatív csökkentési célokat, és a stratégia felülvizsgálata során vegyék figyelembe a szakértői értékelésen átesett legújabb kutatási eredményeket; sürgeti a Bizottságot, hogy kezelje különleges prioritásként azokat az ágazatokat, ahol munkavállalók a legnagyobb kockázatoknak vannak kitéve, és alakítson ki iránymutatást, illetve ösztönzze a helyes gyakorlatok cseréjét a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági politikák végrehajtása tekintetében;

4.  sajnálatosnak tartja a jelenlegi munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keret kidolgozásának késedelmét; úgy véli, hogy az európai munkavállalók, vállalkozások és munkaerőpiacok előtt álló – többek között a Bizottság által is megállapított – számos kihívás miatt időben tett hatékony intézkedésekre van szükség;

5.  hangsúlyozza, hogy a munkavállalók számára teljes pályafutásuk során feltétlenül biztosítani kell a testileg és lelkileg biztonságos és egészséges munkahelyi környezetet, hogy mindannyiuk életében megvalósulhassson a tevékeny és egészséges időskor; úgy véli, hogy a foglalkozási megbetegedések és balesetek megelőzése, illetve a foglalkozási kockázatok kumulatív hatásainak jobb figyelembe vétele hozzáadott értéket teremt a munkavállalók és a társadalom egésze számára;

6.  hangsúlyozza, hogy a válság hatásainak ellensúlyozása érdekében célzott intézkedésekkel kell segíteni azokat a vállalatokat, amelyek emelni kívánják a munkahelyi biztonság és egészségvédelem szintjét;

Nemzeti stratégiák

7.  hangsúlyozza, hogy a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos nemzeti stratégiák alapvető fontosságúak, és hozzájárulnak a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos helyzet javulásához a tagállamokban; hangsúlyozza, hogy ösztönözni kell az elért haladásról szóló rendszeres jelentéstételt; nélkülözhetetlennek tartja az uniós szintű szakpolitikai kezdeményezés és koordináció fenntartását, valamint a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos jelenlegi jogszabályok végrehajtására és megerősítésére való fokozott összpontosítást annak érdekében, hogy minden munkavállaló számára biztosítani lehessen a magas szintű munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot; úgy véli, hogy a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági politikákat mind európai, mind nemzeti szinten össze kell hangolni az egyéb közpolitikákkal, és hogy az előírásokat egyértelművé kell tenni, ezáltal megkönnyítve a vállalkozások és különösen a kkv-k számára azok betartását; úgy véli, hogy jobban ki kell domborítani a nemek közötti egyenlőség szempontrendszerét annak érdekében, hogy jobban figyelembe lehessen venni a férfi és a női munkavállalókat fenyegető sajátos veszélyeket;

8.  felkéri a tagállamokat és a Bizottságot annak biztosítására, hogy a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó nemzeti stratégiák tükrözzék az Európai Unió munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretét, teljes mértékben átláthatók legyen, és nyitottak legyenek a szociális partnerektől és a civil társadalomtól érkező hozzájárulások előtt, ideértve az egészségügyi szereplőket az egyes tagállamokban jellemző szokásokkal és gyakorlatokkal összhangban; úgy véli, hogy a bevált gyakorlatok cseréje, valamint a szociális párbeszéd fontos eszközt jelent a munkahelyi egészségvédelem és biztonság javítása tekintetében;

9.  sürgeti a tagállamokat, hogy nemzeti stratégiáikba építsenek be a problémakörnek megfelelő, mérhető és összehasonlítható célkitűzéseket; úgy véli, hogy ösztönözni kell az elért eredményekről szóló rendszeres és átlátható jelentéstételi mechanizmusokat; hangsúlyozza a megbízható adatok fontosságát;

Végrehajtás és megfelelés

10.  elismeri annak fontosságát, hogy a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos intézkedések vállalati szintű végrehajtása összefüggésében figyelembe vegyék a mikro- és kisvállalkozások, valamint bizonyos közszolgáltatási ágazatok helyzetét, különleges igényeit és nehézségeit; kiemeli, hogy a figyelemfelkeltés, a bevált gyakorlatok megosztása, a konzultációk, a felhasználóbarát útmutatók és online platformok rendkívül lényeges segítséget nyújtanak a kkv-knak és a mikrovállalkozásoknak abban, hogy jobban meg tudjanak felelni a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó előírásoknak; kéri a Bizottságot, az EU-OSHA-t és a tagállamokat, hogy ne hagyjanak fel az olyan gyakorlati eszközök és iránymutatások kidolgozásával, amelyek megkönnyítik és fokozzák a kkv-k és mikrovállalkozások esetében a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi előírásoknak való megfelelést;

11.  felkéri a Bizottságot, hogy a stratégiai keret felülvizsgálata során továbbra is vegye figyelembe a kkv-k és a mikrovállalkozások sajátos jellegét és helyzetét annak érdekében, hogy segíthesse e vállalkozásokat a munkahelyi egészségvédelem és biztonság terén kitűzött célok elérésében; kiemeli, hogy a kkv-kkel kapcsolatos koncepció a jelenlegi formájában körülbelül a vállalkozások 99%-át fedi le; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó szabályozás végrehajtását illetően megbízható adatokat gyűjtsenek be a mikro- és kisvállalkozások körében;

12.  üdvözli az EU-OSHA által kidolgozott online interaktív kockázatértékelési eszköz (OiRA) és más elektronikus eszközök tagállamokbeli bevezetését, amelyek elősegítik a kockázatértékelést, és előmozdítják a követelményeknek való megfelelést és a megelőzés kultúráját, különösen a mikro- és kisvállalkozásoknál; sürgeti a tagállamokat, hogy a kkv-k támogatása érdekében vegyék igénybe az uniós finanszírozást általában a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó fellépésekhez, és különösen az elektronikus eszközök fejlesztéséhez; hangsúlyozza az olyan, munkavédelmi témájú figyelemfelkeltő kampányok fontosságát, mint az „Egészséges munkahelyek”, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a munkaadók és a munkavállalók körében felhívják a figyelmet az alapvető munkavédelmi jogokra és kötelezettségekre;

13.  bátorítja a tagállamokat és a szociális partnereket, hogy a tagállami jogszabályokkal és gyakorlatokkal összhangban kezdeményezzék a munkahelyi biztonságért és egészségvédelemért felelős képviselők és vezetők készségeinek fejlesztését; felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a munkavállalók bevonását a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos megelőző intézkedések végrehajtásába, és biztosítsák, hogy a munkavédelmi képviselők az alapképzési modulokon túlmutató képzésben is részesülhessenek;

14.  hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani a kölcsönös bizalom, a bizalom és a tanulás kultúráját, amelyben a munkavállalók ösztönzést kapnak arra, hogy járuljanak hozzá az egészséges és biztonságos munkakörnyezet megteremtéséhez, és amely előmozdítja a munkavállalók társadalmi befogadását és a vállalatok versenyképességét; ezzel összefüggésben kiemeli, hogy a munkavállalóknak semmiben sem szabad hátrányt szenvedniük akkor, ha felvetnek egészségügyi és biztonsági szempontokat;

15.  rámutat, hogy a munkahelyi biztonság és egészségvédelem megfelelő kezelésének és az e téren való eredényességnek a helyesen alkalmazzott és megfelelően érvényesíthető jogszabályok, valamint a teljes körűen dokumentált kockázatértékelés képezik az alapját, amelyet a munkavállalók és a munkavállalók képviselőinek bevonásával kell elkészíteni, és amely lehetővé teszi a megfelelő megelőző intézkedések életbe léptetését a munkahelyen;

16.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges lépést a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó szabályozás tagállami végrehajtásának és érvényesítésének ellenőrzése érdekében; úgy véli, hogy a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó uniós irányelvek tagállamok általi gyakorlati végrehajtásának utólagos értékelése jó lehetőséget nyújt ezen ellenőrzés elvégzésére, és elvárja, hogy a meglévő jogszabályok végrehajtásához kapcsolódó eredményeket vegyék figyelembe a stratégiai keret felülvizsgálatának részeként;

Jogérvényesítés

17.  úgy véli, hogy alapvető fontosságú az egyenlő versenyfeltételek biztosítása az EU egész területén, valamint a tisztességtelen verseny és a szociális dömping megszüntetése; hangsúlyozza, hogy a munkaügyi ellenőrző hatóságok fontos szerepet játszanak a munkavállalók fizikailag és lelkileg is biztonságos és egészséges munkakörülményekhez való jogának az érvényesítése terén, valamint a konzultációt és tanácsadást biztosítva a munkaadók számára, különösen a kkv-k és a mikrovállalkozások esetében; arra ösztönzi a tagállamokat, hogy kövessék a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) munkaügyi ellenőrzésekre vonatkozó normáit és iránymutatásait annak biztosítása érdekében, hogy megfelelő személyzet és források álljanak a munkaügyi felügyelőségek rendelkezésére, valamint javuljon a munkaügyi felügyelők képzése, összhangban az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság ajánlásaival(30); üdvözli a nemzeti munkaügyi felügyelőségek között a vezető munkaügyi felügyeleti tisztviselők bizottsága (SLIC) keretében megvalósuló együttműködést;

18.  hangsúlyozza, hogy a munkahelyi biztonság és egészség tárgyában meglévő jogszabályok végrehajtása problémát jelent az olyan munkavállalók esetében, akiket be nem jelentett tevékenységekben foglalkoztatnak; emlékeztet rá, hogy a munkaügyi felügyelőségek fontos szerepet játszanak a be nem jelentett munkától való elrettentésben; felszólítja a tagállamokat, hogy végezzenek szigorú ellenőrzéseket és alkalmazzanak megfelelő szankciókat a be nem jelentett munkavállalókat foglalkoztató munkáltatókkal szemben; arra sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy minden lehetséges intézkedéssel lépjenek fel a be nem jelentett munkával szemben; felhívja a figyelmet arra, hogy a halálos munkahelyi balesetek többsége a munkaigényes ágazatokban történik, amelyekben a be nem jelentett munkavégzés elterjedtebb, mint más ágazatokban;

19.  úgy véli, hogy a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó jogszabályok hatékony alkalmazása nagy mértékben függ a munkaügyi ellenőrzéstől is; úgy véli, hogy a forrásokat azokba az ágazatokba kell irányítani, ahol a dolgozók a tapasztalatok szerint a legnagyobb kockázatoknak vannak kitéve; sürgeti az illetékes hatóságokat, hogy a véletlenszerű ellenőrzések mellett alkalmazzanak kockázatalapú felügyeleti módszereket, és szenteljenek külön figyelmet a visszaeső jogsértőkre annak érdekében, hogy elszámoltassák azokat a munkáltatókat, akik nem tesznek eleget a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek; felkéri a tagállamokat, hogy biztosítsák az információcserét és a koordináció javítását a munkaügyi felügyelőségek között a határokon átnyúló együttműködés javítása érdekében;

Szabályozási keret

20.  üdvözli a szabályozási keret minőségének javítására irányuló erőfeszítéseket, és elvárja, hogy további előrelépés történjen ezen a területen; emlékezteti azonban a Bizottságot annak fontosságára, hogy a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó irányelvek REFIT-programba történő beterjesztése és a jogszabályok módosítása legyen demokratikus és átlátható, a szociális partnerek bevonásával történjen, és semmiképpen se vezessen a munkahelyi biztonság és egészségvédelem csökkenéséhez; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni a munka világában a technológiai fejlődés miatt bekövetkező változásokat; rámutat, hogy a tagállamok szabadon elfogadhatnak a minimális munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi követelményeknél szigorúbb normákat; mindazonáltal úgy véli, hogy javítani kell a meglévő szabályokat, többek között az átfedések elkerülése, illetve a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó szempontok többi szakpolitikába való jobb integrálásának előmozdítása révén , fenntartva ugyanakkor a munkavállalók egészsége és biztonsága védelmének szintjét, sőt ennek további javítására törekedve;

21.  hangsúlyozza, hogy a munkavállalók és a szociális partnerek minden szinten megvalósuló, a nemzeti joggal és gyakorlatokkal összhangban lévő részvétele előfeltétele a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó jogszabályok végrehajtásának, és hogy a szociális partnerek uniós szinten történő bevonása biztosíthatja, hogy a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos stratégiai keretrendszer összhangban álljon az európai munkáltatók és munkavállalók igényeivel; felkéri a szociális partnereket és a Bizottságot, hogy folytassanak konstruktív párbeszédet arról, hogy miként lehet javítani a hatályos szabályozási keretet, és úgy véli, hogy meg kell erősíteni a szociális partnerek szerepét;

A munkavégzéssel összefüggő megbetegedések, valamint az új és újonnan felmerülő kockázatok megelőzése

22.  rámutat annak fontosságára, hogy a munkavállalók részesüljenek kellő védelemben a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagoknak való kitettség vonatkozásában; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a nők gyakran vannak kitéve bizonyos anyagok kombinációinak, amelyek fokozhatják az egészségügyi kockázatokat, többek között utódaik életképességét fenyegető kockázatokat; határozottan megismétli a Bizottsághoz intézett azon felhívását, hogy terjesszen elő javaslatot a 2004/37/EK irányelv felülvizsgálatára a vonatkozó tudományos bizonyítékok alapján, szükség esetén kötelezőbb érvényű foglalkozási expozíciós határértékeket írva elő, valamint a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal együttműködve dolgozzon ki egy olyan értékelési rendszert, amely egyértelmű és explicit kritériumokon alapszik; úgy véli, hogy a nem szándékos meg nem felelést eredményező lehetséges szabályozási átfedéseket orvosolni kell;

23.  hangsúlyozza, hogy a munkavállalók szigorúbb védelmét kell bevezetni, figyelembe véve nemcsak a kitettség időtartamát, hanem azon vegyi és/vagy veszélyes mérgező anyagok keverékét, amelyeknek ki vannak téve; rámutat, hogy sok egészségügyi dolgozó van kitéve munkahelyén veszélyes vegyi anyagoknak; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a vegyi kockázati tényezőkkel kapcsolatosan az egészségügyi ágazatban, és a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégiai keretbe építsen be az egészségügyi dolgozók veszélyes szereknek való kitettségére vonatkozó konkrét rendelkezéseket; sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy az éles vagy hegyes orvosi eszközök felhasználásában közvetlenül vagy közvetve érintett valamennyi munkavállaló megfelelő védelemben részesül; rámutat, hogy ez adott esetben a kórházakban és az egészségügyi ágazatban előforduló, éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések megelőzéséről szóló 2010/32/EU irányelv felülvizsgálatával járhat;

24.  rámutat, hogy munkahelyén még mindig sok munkavállaló van kitéve az azbeszt jelentette veszélynek; felszólítja a Bizottságot, hogy működjön szorosan együtt a szociális partnerekkel és a tagállamokkal, hogy előmozdítsa és koordinálja a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az azbeszt kezelésére és biztonságos eltávolítására vonatkozó nemzeti cselekvési terveket dolgozzanak ki, illetve megfelelő finanszírozást biztosítsanak, és e célt szolgáló intézkedéseket hozzanak;

25.  megismétli a Bizottsághoz intézett azon felhívását(31), hogy a 2009/148/EK irányelv 11. cikke alapján dolgozzon ki modellt az azbeszt kiszűrésére és nyilvántartására, és azt hajtsa végre; európai kampányt szorgalmaz az azbeszt ügyében, és sürgeti a tagállamokat, hogy nyújtsanak ellentételezést az azbesztnek kitett munkavállalók számára;

26.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket az Európában egyik legelterjedtebb, munkavégzéssel összefüggő egészségügyi probléma kezelésére, és késedelem nélkül nyújtson be a váz- és izomrendszeri megbetegedésekről szóló átfogó jogi eszközre irányuló javaslatot, így javítandó e megbetegedések hatékony megelőzését és kiváltó okainak kezelését, figyelembe véve az okok sokrétűségét és a nőket fenyegető sajátos kockázatokat; rámutat, hogy a munkavállalók ergonómiai kockázati tényezőknek való kitettséggel szembeni védelme tekintetében minimumkövetelményeket megállapító uniós jogszabályok egységes szerkezetbe foglalása a munkavállalók és a munkáltatók számára egyaránt előnyös lehet azzal, hogy könnyebben végrehajthatóvá és betarthatóvá válik a szabályozási keret; hangsúlyozza a bevált gyakorlatok cseréjének fontosságát is, valamint hogy biztosítani kell, hogy a munkavállalók tudatosabbak és tájékozottabbak legyenek az ergonómiai kockázati tényezőkkel kapcsolatosan;

27.  felszólítja a tagállamokat, hogy a lehető leggyorsabban hajtsák végre az egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló, 2002. június 25-i 2002/44/EK irányelvet a munkavállalók fizikai tényezők hatásából keletkező kockázatoknak való kitettsége tekintetében;

28.  felhívja a Bizottság figyelmét az endokrin rendszert károsító anyagoknak való munkahelyi kitettség megelőzése javításának fontosságára, mivel ezeknek számos káros hatása van a férfi és női munkavállalókra és gyermekeikre(32); felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul dolgozzon ki az endokrin rendszert károsító anyagokra vonatkozó átfogó stratégiát, amely szükség szerint magában foglalja a peszticidek és a biocid termékek forgalmazására vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtását, és szigorítja a foglalkozási kockázatok megelőzésére vonatkozó szabályokat; hangsúlyozza, hogy az EU biztonságosabb alternatívákra vonatkozó kutatási támogatásai alapvető fontosságúak az elővigyázatosság és a helyettesítés elvének alkalmazásához;

29.  üdvözli az Európai Bizottságnak az Európai Unió 2014–2020-as munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretében megnyivánuló elkötelezettségét aziránt, hogy javítsák a foglalkozási megbetegedések megelőzését, különösen a nanotechnológia és biotechnológia területén; hangsúlyozza, hogy bizonytalanság tapasztalható a nanotechnológia elterjedése és használata tekintetében, és úgy véli, hogy további kutatások szükségesek az új technológiákkal kapcsolatos potenciális munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatokra irányulóan; e tekintetben úgy véli, hogy az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen a potenciális kockázatokat a nanotechnológiát kezelő munkavállalók egészsége és biztonsága tekintetében;

30.  felhívja a Bizottság figyelmét arra, hogy egyre több a krónikus betegség akadályozza a munkavállalókat a munkavégzésben; úgy véli, hogy a hozzáférhető és biztonságos munkahelyet kell rendelkezésre bocsátani a halálos vagy krónikus, illetve tartós betegségben vagy fogyatékosságban szenvedők számára; sürgeti a tagállamokat, hogy összpontosítsanak a krónikus betegségekben szenvedők munkaerő-piaci megtartására és beilleszkedésére, valamint támogassák a munkahely ésszerű mértékű alkalmazkodását, ami biztosítja a munkába való megfelelő időben történő visszatérést; felszólítja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a fogyatékossággal élők integrációját és rehabilitációját célzó intézkedéseket, valamint hogy támogassa a tagállamok erőfeszítéseit azáltal, hogy fokozza a tudatosságot, illetve azonosítja és terjeszti a bevált gyakorlatokat a munkahelyeken végrehajtható átalakításokkal és kiigazításokkal kapcsolatosan; sürgeti a Eurofoundot, hogy folytassa a krónikus betegségben szenvedő személyek foglalkoztatási lehetőségeire és foglalkoztathatósági fokára irányuló vizsgálatokat és elemzéseket;

31.   megjegyzi, hogy a technológiai innováció hasznos lehet a társadalom egésze számára; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy e változások új kockázatokat eredményeznek; ezzel függésben üdvözli a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy létrehozza a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel foglalkozó szakemberek és kutatók hálózatát annak érdekében, hogy jobban lehessen kezelni a jövőbeli kihívásokat; kiemeli az intelligens együttműködő robotok egyre növekvő alkalmazását például az ipari termelés, a kórházak és az idősotthonok esetében; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy azonosítsák a technológiai innovációból eredő potenciális munkahelyi biztonsági és egészségi kockázatokat, és hozzanak megfelelő intézkedéseket az ezekkel szembeni fellépés érdekében

32.  felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki és hajtsanak végre egy, a pszichoszociális kockázatoknak, köztük a stressznek, a depressziónak és a kiégésnek kitett munkavállalók rendszeres nyomon követésére, kezelésére és támogatására irányuló programot többek között annak érdekében, hogy hatékony ajánlásokat és iránymutatásokat lehessen kidolgozni az e kockázatok elleni küzdelem érdekében; hangsúlyozza, hogy a munkahelyi stressz elismerten az egyik jelentős akadály a termelékenység és az életminőség szempontjából; e tekintetben megjegyzi, hogy a mentális egészséget és a pszichoszociális kockázatokat számos tényező befolyásolhatja, és ezek nem minden esetben a munkával kapcsolatosak; rámutat azonban, hogy a munkával kapcsolatos pszichoszociális kockázatok és stressz a munkaszervezéshez kapcsolódó strukturális problémát jelentenek, és hogy a pszichoszociális kockázatok és a munkahelyi stressz megelőzhetők és kezelhetők; hangsúlyozza, hogy a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos stratégiai keret 2016-os felülvizsgálata során tanulmányokat kell készíteni, javítani kell a megelőzést és új intézkedéseket kell megfontolni a legjobb gyakorlatokkal és a munkaerőpiacra való visszatérést lehetővé tevő eszközökkel kapcsolatos tapasztalatok cseréje alapján;

33.  üdvözli az „Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt” elnevezésű kampányt; hangsúlyozza, hogy a munkával kapcsolatos stressz kezelésére irányuló kezdeményezéseknek tartalmazniuk kell a nemek közötti egyenlőség dimenzióját, figyelembe véve a nőknek biztosítandó különleges munkakörülményeket;

34.  felhívja a figyelmet a zaklatás problémájára, és a zaklatás által a pszichoszociális egészségre gyakorolt lehetséges következményekre; rámutat a munkahelyi zaklatás és erőszak elleni fellépés fontosságára, és ezért kéri a Bizottságot, hogy a szociális partnerekkel szoros együttműködésben vizsgálja meg, hogy célszerű-e javaslatot tenni egy jogi aktusra, amely a munkahelyi zaklatásról és erőszakról szóló keretmegállapodáson alapszik; sürgeti a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki hatékony nemzeti stratégiákat a munkahelyi erőszak elleni küzdelem érdekében;

35.   felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fogadjanak el célzott megközelítést a bizonytalan munka felszámolása érdekében, és vegyék figyelembe a bizonytalan munka munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra gyakorolt negatív hatásait; hangsúlyozza, hogy az atipikus munkaszerződésekkel rendelkező munkavállalók nagyobb nehézségekkel szembesülhetnek a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos szolgáltatásokhoz és képzésekhez való hozzáférés tekintetében; hangsúlyozza, hogy létfontosságú a munkavállalók egészségének és biztonságának javítása valamennyi foglalkoztatási formában, beleértve azokat is, akik esetleg kiszolgáltatott helyzetben vannak, például a fiatalokat és a korábban hosszú távú munkanélküliség által sújtott személyeket; felszólítja a tagállamokat, hogy tartsák be a 96/71/EK irányelvben meghatározott követelményeket a szociális dömping elleni küzdelem érdekében, és ebben az összefüggésben tegyenek meg minden szükséges intézkedést a kiküldetésben lévő munkavállalók egyenlő bánásmódhoz és munkahelyi egészségvédelemhez és biztonsághoz való jogainak érvényesítése és védelme érdekében;

36.  hangsúlyozza, hogy a háztartásokban végzett munkát is figyelembe kell venni, amikor azt vizsgálják, hogy miként lehetne javítani a munkahelyi egészségvédelem és biztonság helyzetén; sürgeti, hogy a munkáltatók és a döntéshozók biztosítsák és segítsék elő a munka és magánélet közötti megfelelő egyensúlyt, figyelembe véve az olyan munkavállalók egyre növekvő számát, akik kénytelenek összeegyeztetni a munkát a gondozással; hangsúlyozza a túl hosszú munkaidő korlátozásának fontosságát a munka és a családi élet közötti egyensúly biztosítása érdekében; felszólítja a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre a 2003/88/EK irányelvet, és ezzel összefüggésben hangsúlyozza a munkaórák maximális számáról szóló előírások betartásával kapcsolatos ellenőrzések fontosságát;

37.  felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki megfelelő szakpolitikákat, amelyek célja az idősödő munkaerő jelentette probléma megoldása; úgy véli, hogy a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó szabályozási keretnek elő kell segítenie a munkával töltött élet fenntarthatóságát és az egészséges időskort; felszólítja a tagállamokat, hogy ösztönözzék az idősebb munkavállalók rehabilitációját és reintegrációját célzó intézkedéseket azáltal, hogy alkalmazzák az idősebb munkavállalók biztonságáról és egészségvédelméről szóló uniós kísérleti projekt eredményeit;

38.  hangsúlyozza a nőket érintő sajátos munkahelyi kihívásokra és kockázatokra, többek között a szexuális zaklatásra megoldást nyújtó munkavédelmi intézkedések fontosságát; felhívja a Bizottságot és a szociális partnereket, hogy biztosítsák, hogy a férfiak és a nők egyenlő arányban legyenek képviselve minden szociális párbeszédben; sürgeti a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a nemek közötti egyenlőség dimenzióját a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keret 2016-os felülvizsgálatának részeként; felkéri a Bizottságot, hogy alakítson ki európai stratégiát a nők elleni munkahelyi erőszakkal szembeni fellépés céljából, és e folyamat részeként értékelje, hogy a 2006/54/EK irányelvet felül kell-e vizsgálni annak érdekében, hogy hatálya kiterjedjen az erőszak és a zaklatás új formáira is, felkéri a tagállamokat, hogy a 92/131/EGK bizottsági ajánlást végrehajtva hívják fel a figyelmet a szexuális zaklatásra és szexuális visszaélések egyéb formáira;

39.  felhívja a Bizottság figyelmét arra a szerepre, amelyet az ágazati szociális párbeszédért felelős bizottságok játszhatnak a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területével összefüggő ágazatspecifikus kockázatok kezelésében, adott esetben hozzáadott értéket teremtve az ágazatspecifikus helyzetekkel kapcsolatos legjobb tudásukat felhasználó, szociális partnerek közötti megállapodások révén;

40.  hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak adatokat kell gyűjtenie, kutatásokat kell végeznie és nem és életkor szerinti statisztikai módszereket kell kidolgoznia a megelőzés értékelése céljából annak érdekében, hogy jobban meg lehessen ítélni, milyen sajátos kihívásokkal szembesülnek a munkahelyeken a kiszolgáltatott csoportok, köztük a nők;

41.  hangsúlyozza, hogy többet kell befektetni a kockázatmegelőzési politikákba, valamint a megelőzés kultúrájának előmozdításába, fejlesztésébe és támogatásába a munkahelyi egészségvédelem és biztonság terén; felszólítja a tagállamokat, hogy az iskolai oktatásban is valamennyi szinten, többek között a gyakorlati képzések alkalmával is fokozzák a megelőzéssel, illetve a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos tudatosságot, és jobban domborítsák ki az ezzel kapcsolatos szempontokat; fontosnak tartja, hogy már a gyártási folyamat lehető legkorábbi szakaszaiban a megelőzésre összpontosítsanak, és előmozdítsák a kockázatértékeléseken alapuló módszeres megelőzési programok végrehajtását, amelyek arra ösztözik a munkaadókat és a munkavállalókat, hogy járuljanak hozzá a biztonságos és egészséges munkakörnyezethez; rámutat, hogy számos tagállamban a megelőző szolgáltatások minősége rendkívül fontos annak érdekében, hogy támogassák a vállalkozásokat, különösen a kkv-kat abban, hogy végezzenek kockázatértékelést, és tegyenek megfelelő megelőző intézkedéseket; felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a megelőző szolgáltatások tagállami nemzeti jogszabályokban megállapított feladatait és képzési előírásait;

42.  hangsúlyozza, hogy a nőket be kell vonni a jobb munkahelyi egészségügyi és biztonsági gyakorlatok kidolgozására irányuló döntéshozatali folyamatokba;

43.  felhívja a Bizottságot, hogy ne hagyja figyelmen kívül a munkával összefüggésbe hozható rákos megbetegedések kérdését, így például az orrüreg-daganatokét, amelyek előfordulása gyakoribb olyan esetekben, amikor a munkavállalók nem megfelelően védettek a viszonylag közönséges, a fa, bőr, liszt, textil, nikkel és egyéb anyagok feldolgozása során a levegőbe kerülő porokkal szemben;

44.  ösztönzi a tagállamokat, hogy biztosítsák az esélyegyenlőséget a munkaügyi jogok érvényesítése terén, valamint biztosítsanak egyenlő hozzáférést az egészségügyi ellátásokhoz valamennyi polgár számára, különösen a vidéki területeken élő nők és más kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok számára;

Statisztikai adatok

45.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javítsanak a foglalkozásból eredő megbetegedésekre és a munkahelyi veszélyeknek és kockázatoknak való kitettségekre vonatkozó megbízható és összehasonlítható adatok gyűjtésén minden ágazatban, többek között a közszférában is azzal a céllal, hogy aránytalan többletköltségek nélkül azonosítsák a bevált gyakorlatokat, előmozdítsák a teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulást és létrehozzanak egy, a munkahelyi veszélyeknek való kitettségre vonatkozó közös adatbázist; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy bevonják a nemzeti szakértőket, és naprakészen tartsák az adatbázist; sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy gyűjtsenek több adatot a digitalizációval összefüggő kockázatokról, a munkavállalással kapcsolatos közúti közlekedésbiztonságról és azokról a hatásokról, amelyeket a válság fejthetett ki a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra;

46.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy nemek és életkor szerinti bontásban gyűjtsenek munkával összefüggő megbetegedésekre vonatkozó, magas színvonalú statisztikai adatokat annak érdekében, hogy folyamatosan javítsák, és szükség esetén kiigazítsák a jogalkotási keretet az új és kialakulóban lévő kockázatoknak megfelelően;

47.  felszólítja a tagállamokat, hogy nemek, kor és gazdasági tevékenység szerinti bontásban folytassanak nemzeti szintű felméréseket a váz- és izomrendszeri megbetegedések előfordulási arányáról az aktív népesség körében annak érdekében, hogy megelőzzék e betegségek előfordulását, és küzdjenek ellene;

48.  hangsúlyozza a munkavégzéssel összefüggő megbetegedésekre, többek között a munkahelyi stresszre vonatkozó közös egészségügyi mutatók és fogalommeghatározások biztosításának és naprakészen tartásának fontosságát, továbbá az uniós szintű statisztikai adatok rendelkezésre állásának jelentőségét a foglalkozási megbetegedések előfordulásának csökkentésére irányuló célok meghatározása érdekében;

49.  hangsúlyozza, hogy az adatgyűjtés számos tagállamban nehézségekkel jár; kéri az EU-OSHA és az Eurofound munkájának fokozását; felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést annak biztosítása érdekében, hogy a munkaadók jelentsék a munkahelyi baleseteket;

Nemzetközi erőfeszítések

50.   felhívja a Tanácsot és a Bizottságot annak biztosítására, hogy a harmadik országokkal kötött valamennyi kereskedelmi megállapodás javítsa a munkakörnyezetet a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében;

51.  hangsúlyozza, hogy az EU számára fontos, hogy a munkaügyi normák és kötelezettségek, többek között a munkahelyi egészségvédelem és biztonság szintje világszerte egyre magasabb legyen;

52.  sürgeti a Bizottságot, hogy erősítse a nemzetközi szervezetekkel, köztük a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (ILO), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD), a G20-csoporttal és az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) folytatott, munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos együttműködést;

53.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem minden tagállam ratifikálta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 187. számú, a munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról szóló keretegyezményét; felszólítja az összes tagállamot az egyezmény ratifikálására;

54.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

INDOKOLÁS

Évente több mint 4000 munkavállaló hal meg munkahelyi balesetben, a munkavégzéssel összefüggő halálos megbetegedések száma pedig évente több mint 150 000-t tesz ki. A jó egészség alapvető jog Európában, és bár az évek során jelentős előrelépések történtek a munkahelyi egészségvédelem és biztonság területén, még mindig vannak a munkavállalók egészségére és biztonságára kiható nagyobb kockázatok.

Sok tagállamban a munkaerő elöregedése tapasztalható, az európai demográfiai változások pedig rámutatnak annak szükségességére, hogy valamennyi munkavállaló számára a munkával töltött életszakasz során elő kell mozdítani a biztonságos és egészséges munkahelyi környezetet. A munkahelyi egészségvédelem és biztonság területén megvalósuló ambiciózus politikák gazdasági haszna bizonyított, és magában foglalja a termelékenységet és a munkaerő-piaci részvételt, illetve a szociális biztonsági rendszerek megnövekedett fenntarthatóságát. A munkavégzéssel kapcsolatos balesetek és betegségek gazdasági költségei jelentősek és jelentős kihívásokkal járnak sok új és újonnan felmerülő kockázat tekintetében, ezért azonnali uniós szintű intézkedéseket kell hozni.

A munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos 2014–2020-as uniós stratégiában a Bizottság számos fontos kockázatot azonosít, amelyekkel a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén dolgozó európai munkaadók és munkavállalók szembesülnek. E kockázatok kezelése rendkívül fontos, továbbá jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezések alkalmazását követeli meg. Ezért, ha meg akarjuk valósítani azt a célkitűzést, hogy valamennyi munkavállaló számára biztonságos és egészséges munkahelyi környezetet biztosítsunk, további konkrét intézkedéseket kell belefoglalni a stratégiai keretbe.

Végrehajtás, megfelelés és jogérvényesítés

Valamennyi munkavállalónak, függetlenül a munkáltató méretétől, a foglalkoztatás helye szerinti tagállamtól vagy a foglalkoztatási szerződéstől, joga van a legmagasabb szintű munkahelyi egészségvédelemhez és biztonsághoz.

A legtöbb szervezet esetében a jogi kötelezettségeknek való megfelelés a munkahelyi biztonság és egészségvédelem irányításának és megelőző intézkedések bevezetésének a fő oka, és azon munkavállalók aránya, akik arról számolnak be, hogy egészségük és biztonságuk a munkájuk miatt kockázatnak van kitéve, jelentősen különbözik Európa országaiban. A tagállamok végrehajtási eredményeit javítani kell annak érdekében, hogy javuljanak a munkavállalók biztonsági és egészségügyi körülményei, és hogy a vállalkozások számára biztosítva legyenek az egyenlő versenyfeltételek. A munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó uniós irányelvek EU-ban történő gyakorlati végrehajtásának utólagos értékelését arra kell felhasználni, hogy – az EU munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretének 2016-os felülvizsgálatakor – figyelembe vegyék a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó jogszabályok esetleges nem megfelelő tagállami végrehajtását.

Ahogy arra már az EU munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai kerete is rámutatott a munkahelyi biztonság és egészségvédelem irányításának hatékonysága továbbra is kihívás a mikro-és kisvállalkozások számára. Ezért alapvető fontosságú előmozdítani, hogy ezek a vállalkozások ennek megfeleljenek, továbbá hogy munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányításuk hatékony legyen.

Nemzeti szinten a munkaügyi felügyelőségek alapvető szerepet játszanak a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó jogszabályok hatékony érvényesítésében. A vállalatok részesülhetnek a munkaügyi felügyelőségek segítség- és információnyújtásából a megelőző intézkedések és a jogi követelmények tekintetében, továbbá a munkaügyi felügyelőségek munkavégzéséhez elengedhetetlen a rendelkezésükre álló személyzet és források növelése.

A sikeres munkahelyi kockázatmegelőzés szempontjából fontos a szociális párbeszéd, a munkavállalói képviselet és a vezetés elköteleződése, és még többet kell tenni mind tagállami, mind uniós szinten a munkaügyi felügyelők képzése és a munkahelyi biztonságért és egészségvédelemért felelős képviselők alkalmazása tekintetében.

Új és újonnan felmerülő kockázatok és a munkavégzéssel összefüggő megbetegedések

Az európai munkaerőpiac változóban van. A bizonytalan foglalkoztatás növekedése, a foglalkoztatás új formái, valamint az új technológiák új munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos kihívásokkal jártak, amelyek továbbra is megoldásra várnak. A bizonytalan foglalkoztatás által a munkavállalók mentális egészségére gyakorolt negatív hatás rámutat arra, hogy célzott megközelítésre van szükség az így alkalmazott munkavállalók biztonsági és egészségügyi körülményeinek javítása érdekében, továbbá hogy sürgősen javítani kell a foglalkozásból eredő megbetegedésekre és a munkahelyi veszélyeknek való kitettségekre vonatkozó összehasonlítható adatok gyűjtését és a legjobb megelőző gyakorlatok azonosítását.

Továbbra is sok munkavállaló van kitéve munkahelyén az azbeszt veszélyének, és fontos a munkavállalók rákkeltő és mutagén anyagoknak, valamint ergonómiai kockázati tényezőknek való kitettséggel szembeni védelmének biztosítása, és uniós szinten új kezdeményezésekre van szükség, továbbá a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet jobban kell integrálni a többi szakpolitikába.

Végül, foglalkozni kell a pszichológiai kockázati tényezőkkel, amelyek a munkaadók és a munkavállalók számára egyre nagyobb problémát jelentenek Európában, és amelyek úgy tűnik, hogy különösen nagy kihívást jelentenek. A pszichoszociális kockázatok kezelése az egyes tagállamok és kezdeményezések esetében jelentős eltéréseket mutat, és a munkavállalók pszichoszociális munkakörnyezetének javítása és a rendszeres hiányzás csökkentése érdekében jobb nyomon követésre van szükség.

15.7.2015

VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről

a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részére

az Európai Unió munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos 2014–2020-as stratégiájáról

(2015/2107(INI))

A vélemény előadója: Biljana Borzan

JAVASLATOK

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felhívja a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  mivel a munkakörülmények romlanak, és a munkakörülmények tekintetében a tagállamok közötti egyenlőtlenségek pedig növekednek; mivel a gazdasági válság hozzájárult a munkakörülmények romlásához;

B.  mivel az EU-ban a női munkavállalók aránya jóval magasabb a szolgáltatási ágazatban, mint az iparban; mivel a nőket elsősorban az egészségügyi és szociális ágazatban, a kiskereskedelemben, a feldolgozóiparban, az oktatásban és vállalkozási tevékenységekben alkalmazzák, egyre inkább részmunkaidőben és alkalmi munkahelyeken, ami jelentős hatással van a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre;

C.  mivel az Európai Unió 2014–2020-as munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretének kifejezetten ki kellene terjednie a nemek közötti különbségekre, és mivel a munkaadóknak külön figyelmet kellene fordítaniuk erre a kérdésre a képzés, valamint a kockázatmegelőző és -kezelési tevékenységek során;

D.  mivel a foglalkozási kockázatok megelőzése és a munkahelyi egészség és biztonság előmozdítása az egészségesebb és biztonságosabb munkakörnyezet megteremtésének és fenntartásának, a munkakörülmények javításának és a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések elleni hatékony küzdelem alapvető módja;

E.  mivel a férfiak gyakrabban szenvednek munkahelyi baleseteket, a nők viszont bizonyos kockázatoknak való kitettségük nyomán gyakrabban szenvednek foglalkozási megbetegedésben;

F.  mivel él az a sztereotípia, hogy a nők alacsonyabb kockázatú munkahelyeken dolgoznak, és mivel Európában az az általános nézet, hogy a nők és a férfiak közötti munkamegosztás soha nem semleges, és mivel ez a megosztás általában azt jelenti, hogy a nők egészségügyi problémái láthatatlanok maradnak, aminek eredményeképpen kevesebb megelőző intézkedés történik a női munkahelyekkel kapcsolatban;

G.  mivel a munkával kapcsolatos stressz – a váz- és izomrendszeri megbetegedések után – a második leggyakoribb egészségügyi probléma Európában, és a munkavállalók közel fele véli úgy, hogy munkahelyén gyakori; mivel tavaly az elveszett munkanapok közel felének ez volt az oka, és mindez évente mintegy 240 milliárd eurójába kerül a társadalomnak;

H.  mivel a kockázatnak kitett munkavállalók azonosítása és a tünetek korai felismerése alapvető stratégia a váz- és izomrendszeri megbetegedések megelőzésére, csakúgy, mint a klinikai értékeléseken alapuló nyomon követés és megfigyelés bevezetése egy frissebb referenciamodell kidolgozása érdekében;

I.  mivel a munkahelyi balesetek elleni küzdelem összességében csak akkor lehet sikeres, ha a termelési folyamat során emberközpontú megközelítést alkalmaznak minden tekintetben;

J.  mivel a foglalkoztatási szegregáció, a bérszakadék, a munkaidő, a munkahelyek, a bizonytalan munkakörülmények, a szexizmus és a nemi alapú megkülönböztetés, valamint az anyaság fizikai jellemzőihez kapcsolódó különbségek mind olyan tényezők, amelyek befolyásolhatják a nők munkakörülményeit;

K.  mivel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség szerint az uniós munkavállalók 15%-ának kell munkája részeként veszélyes anyagokat kezelnie; mivel ezek az anyagok mind a női, mind a férfi munkavállalókra kockázatot jelentenek; mivel azonban a bizonyos toxinoknak kitett várandós nők terhesség alatti komplikációk és/vagy veleszületett rendellenességek kockázatának vannak kitéve;

L.  mivel a kutatások szerint a mentális egészséggel kapcsolatos problémák nagymértékű termelékenységcsökkenést, munkahelyi hiányzásokat és munkától távol töltött napokat eredményeznek; mivel ezért valamennyi érintett fél számára alapvető fontosságú, hogy a rossz mentális egészség okait és tüneteit egyaránt kezeljék, hogy ellenállóképes és termelékeny munkaerő álljon rendelkezésre, amely képes egyensúlyt kialakítani a munka és a magánélet között; mivel a munkahelyi mentális egészséggel kapcsolatban szükség van a nemi dimenzió kialakítására, részben a nemek között fennálló egyenlőtlenségek és az ezeket előmozdító szervezési gyakorlatok miatt, továbbá az életben adódó feladatok miatt, melyek között a dolgozó nőknek egyensúlyt kell teremteniük;

M.  mivel a jelenlegi társadalmi-gazdasági válságok egyre több, a késő estig tartó, éjszakai, nemzeti ünnepeken való és vasárnapi munkavégzést is lehetővé tevő jogszabály elfogadásához, továbbá a szünetekre és a pihenőidőkre vonatkozó szabályok megsértéséhez vezettek; mivel ez néhány ágazatot – például a kiskereskedelmet –, ahol a munkavállalók többsége nő, jobban érint, és mivel ez közvetlen negatív hatást gyakorol a munkakörülményekre, a munkavállalók egészségére, a munka és a magánélet összeegyeztetésére és a szociális kohézióra;

N.  mivel a nők különböző konkrét kockázatoknak, például váz- és izomrendszeri megbetegedéseknek vagy bizonyos típusú rákbetegségeknek, például mellráknak vagy méhtestráknak vannak kitéve néhány olyan szakma jellege miatt, ahol felülreprezentáltak(33);

O.  mivel empirikus kutatások szerint a nők alulreprezentáltak az egészséggel és a biztonsággal kapcsolatos döntéshozatalban;

P.  mivel a munkahelyi egészséggel és biztonsággal kapcsolatos rendelkezések elismernek néhány „kiszolgáltatott” csoportot, ahol a veszélyes anyagokkal történő munkavégzés miatt nagyobb a kockázat; mivel ide tartoznak azok a tapasztalatlan munkavállalók (férfiak és nők egyaránt), akik kevés vagy semmilyen képzést sem kaptak, akiknek kommunikációs nehézségeik vannak, már egészségügyi problémákkal küzdenek, a fiatalok, a migráns munkavállalók, valamint a várandós és szoptató nők;

Q.  mivel az egészség és a biztonság olyan dinamikus terület, amelyet a változó munkakörülményekre reagálva folyamatosan hozzá kell igazítani ez utóbbiakhoz; mivel el kell ismerni, hogy képzésre mindig szükség lesz, és hogy ennek keretében sokféle problémával kellene foglalkozni, köztük a mentális egészséggel is;

R.  mivel a vidéki területeken élő nők több nehézséggel szembesülnek munkához és egészséghez való joguk gyakorlása során, és kevésbé férnek hozzá az alapvető állami egészségügyi szolgáltatásokhoz, a különleges orvosi kezelésekhez és a korai rákszűrő vizsgálatokhoz;

S.  mivel küzdeni kell a munkahelyi szexuális zaklatás és az általa okozott bizonytalanságérzet ellen;

1.  határozottan helyteleníti, hogy fennáll a szülési szabadságról szóló irányelv felülvizsgálatára vonatkozó javaslat visszavonásának kockázata, és ha erre valóban sor kerül, ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság haladéktalanul tegyen jogalkotási kezdeményezést az 1992-es irányelv egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos rendelkezéseinek kiigazítása és naprakésszé tétele érdekében; általánosságban véve elítéli az Európai Bizottságnak a REFIT program keretében a munkahelyi egészség és biztonság területén való fellépését;

2.  felszólítja az állami és a magánvállalkozásokat, hogy mozdítsák elő a nők részvételét a szakpolitikai döntéshozatalban, mivel ez a részvétel kulcsfontosságú a nők egyenlő munkahelyi jogainak és a nőkkel való egyenlő bánásmód biztosításához;

3.  felszólítja a tagállamokat, hogy uniós koordinációs program keretében foglalkozzanak a kis- és középvállalkozások igényeivel annak érdekében, hogy ezek jobb munkakörülményeket tudjanak biztosítani munkavállalóik egészségét és biztonságát illetően, figyelembe véve a nők sajátos szükségleteit;

4.  felhívja a tagállamokat, hogy fokozzák azokat a közberuházásokat, amelyek a megfelelő és alapvető emberi, műszaki és pénzügyi erőforrások megteremtésére irányulnak annak érdekében, hogy ellenőrizni lehessen a munkaügyi normák betartását, és szankcionálni lehessen megsértésüket, hogy elő lehessen mozdítani a szakirányú szakmai képzést a munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén, valamint hogy figyelemfelkeltő kampányokat lehessen szervezni, amelyek tájékoztatást és tanácsadást nyújtanak a munkaügyi kapcsolatok terén;

5.  felszólítja a Bizottságot, hogy több mérgező anyag – köztük a karcinogén, mutagén, vagy a reprodukciót károsító anyagok – vonatkozásában állapítson meg kötelező erejű európai expozíciós határértékeket, mivel a nők mind a munkahelyen, mind otthon különösen gyakran vannak kitéve több ilyen anyagnak, és ez növelheti az egészségügyi kockázatokat, többek között utódaik életképességét;

6.  hangsúlyozza, hogy drámaian megnőtt a mentális betegségek, például a depresszió vagy a munkahelyi kiégések száma, és felszólít egy az összes munkavállaló rendelkezésére álló valamiféle „elérhetetlenséghez” való összeurópai jog, valamint a részidős vagy otthoni munkavégzéshez való jog bevezetésére;

7.  felhívja a Bizottság figyelmét az endokrin rendszert károsító anyagoknak való munkahelyi kitettség megelőzésének fontosságára, mivel ezeknek számos káros hatása van a férfi és női munkavállalókra és gyermekeikre; felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul dolgozzon ki az endokrin rendszert károsító anyagokra vonatkozó átfogó stratégiát, amely magában foglalja a peszticidek és a biocid termékek forgalmazására vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtását, és szigorítja a foglalkozási kockázatok megelőzésére vonatkozó szabályokat;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy a munkaidőről szóló irányelv és a többi vonatkozó jogszabály révén biztosítsa, hogy a munkaidő meghatározása során tiszteletben tartsák a munkavállalók egészségét, biztonságát és emberi méltóságát, és szabályozza hatékonyabban a munka és a magánélet egyensúlyát, illetve gondoskodjon a rendes heti pihenőnapról;

9.  felszólítja a Bizottságot, hogy foglalkozzon a nők körében a munkahelyi körülményekből és a háztartási munkák együtteséből eredően előforduló váz- és izomrendszeri megbetegedések és egyes rákos megbetegedések gyakoribbá válásával; ismételten kéri a Bizottságot, hogy nyújtson be irányelvre irányuló javaslatot a foglalkozási eredetű váz- és izomrendszeri megbetegedésekről, különös figyelmet fordítva a női munkavállalókra;

10.  felhívja a Bizottságot, hogy ne hagyja figyelmen kívül a munkával összefüggésbe hozható rákos megbetegedések kérdését, így például az orrüreg-daganatokét, melyeknek előfordulása gyakoribb olyan esetekben, amikor a munkavállalók nem megfelelően védettek a viszonylag közönséges, a fa, bőr, liszt, textil, nikkel és egyéb anyagok feldolgozása során a levegőbe kerülő porokkal szemben;

11.  felhív a munkahelyi biztonsági és egészségvédelemi struktúrák fejlesztésére és jobb végrehajtására az ügyfelek által biztosított helyszíneken dolgozó nők számára, és azt javasolja, hogy készüljön tanulmány az otthoni ápolás jogalkotási szabályozásának szükségességéről;

12.  sürgeti a Bizottságot, hogy nemek és életkor szerinti bontásban készítsen tanulmányt a munkahelyi jólétről és a munkahelyi stresszről;

13.  felszólítja a tagállamokat, hogy hajtsák végre a 92/131/EGK bizottsági ajánlást, amely a szexuális zaklatással, illetve a nemi hovatartozáson alapuló és az emberi méltóságot sértő magatartással kapcsolatos tudatosság növelésére szólít fel; felszólítja a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket annak érdekében, hogy a közszférában végrehajtsák a Bizottság magatartási kódexét, példát mutatva a magánszektor számára;

14.  felszólítja a tagállamokat, hogy nemek, kor és gazdasági tevékenység szerinti bontásban folytassanak nemzeti szintű felméréseket a váz- és izomrendszeri megbetegedések előfordulási arányáról az aktív népesség körében annak meghatározása érdekében, hogy hogyan lehetne a legjobban figyelemmel kísérni ezeket a betegségeket;

15.  hangsúlyozza, hogy a munkaadói szervezeteknek és a szakszervezeteknek fokozottabban fel kellene hívniuk a figyelmet a szexuális zaklatásra, és a nőket arra kellene ösztönözniük, hogy jelentsék az ilyen eseteket, tekintettel a harmadik fél által elkövetett erőszak és zaklatás elleni fellépés kapcsán az európai szociális párbeszéd és az ágazatközi iránymutatások keretében már elvégzett munkára;

16.  üdvözli az Európai Bizottság által folytatott „Az egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt” elnevezésű kampányt; hangsúlyozza, hogy a munkával kapcsolatos stressz kezelésére irányuló kezdeményezéseknek nemi dimenziót is tartalmazniuk kell, mivel a nők számára olykor különleges munkakörülményeket kell biztosítani;

17.  felszólítja a tagállamokat, hogy a munkahelyi egészségi és biztonsági kockázatok értékelésekor vegyék figyelembe a nemi dimenziót; ezzel kapcsolatban felhív a biztonsági képviselőket, munkaügyi ellenőröket és üzemorvosokat célzó, a nemi egyenjogúsággal kapcsolatos képzések, ismeretek és tevékenységek támogatására, különösen a nemi alapú erőszak témakörében annak érdekében, hogy képesek legyenek felismerni a családon belüli erőszak, munkahelyi zaklatás vagy szexuális zaklatás áldozatává vált nőket, és megfelelő segítséget nyújtani számukra, felhív továbbá a bevált gyakorlatok cseréjére a jobb munkakörülmények előmozdítása érdekében; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy bevonják a női és férfi munkavállalókat a döntéshozatalba, valamint a nyomonkövetési és felülvizsgálati eljárásokba;

18.  ösztönzi a tagállamokat, hogy biztosítsák az esélyegyenlőséget a munkaügyi jogok érvényesítése terén, valamint biztosítsanak egyenlő hozzáférést az egészségügyi ellátásokhoz valamennyi polgár számára, különös tekintettel a vidéki területeken élő nőkre és más kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportokra;

19.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák és ösztönözzék a mentális jólétre irányuló munkahelyi intézkedéseket, és ebben erőteljesen érvényesítsék a nemi dimenziót, továbbá hangsúlyozzák a bevált gyakorlatok fejlesztésének és megosztásának szükségességét; felszólít a szociális partnerek – és különösen a szakszervezetek – szerepének erősítésére, mivel fontos szerepet töltenek be az olyan munkahelyi gyakorlatok megelőzésében és a velük szembeni fellépésben, amelyek sértik az emberi méltóságot és nem felelnek meg a tisztességes munka fogalmának;

20.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki és támogassanak az egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos színvonalas képzéseket, és valamennyi érdekelt fél részvételével dolgozzák ki és osszák meg egymással az olyan bevált gyakorlatokat, mint a munkaalapú tanulás, a szakszervezeti képzés, a mentális egészség, az elsősegély, a dohányzásról való leszokás és a nemek szerinti kezdeményezések (pl. „well-woman” klinikák és a nők egészségügyi szűrése);

21.  hangsúlyozza, hogy a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégiának magában kell foglalnia a munkahelyi szexuális zaklatás elleni fellépés és a nők számára biztonságos munkakörnyezet megteremtésének dimenzióját;

22.  hangsúlyozza, hogy a nőket be kell vonni a jobb munkahelyi egészségügyi és biztonsági gyakorlatok kidolgozására irányuló döntéshozatali folyamatokba.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

14.7.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

19

4

8

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Daniela Aiuto, Catherine Bearder, Malin Björk, Vilija Blinkevičiūtė, Viorica Dăncilă, Iratxe García Pérez, Anna Hedh, Mary Honeyball, Elisabeth Köstinger, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Angelika Niebler, Maria Noichl, Marijana Petir, Liliana Rodrigues, Jordi Sebastià, Michaela Šojdrová, Ernest Urtasun, Elissavet Vozemberg, Jadwiga Wiśniewska, Jana Žitňanská, Inês Cristina Zuber

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Biljana Borzan, Louise Bours, Stefan Eck, Linnéa Engström, Julie Girling, António Marinho e Pinto, Dubravka Šuica, Marc Tarabella

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Nedzhmi Ali, Therese Comodini Cachia

ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

13.10.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

45

2

6

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Laura Agea, Guillaume Balas, Tiziana Beghin, Brando Benifei, Mara Bizzotto, Vilija Blinkevičiūtė, Enrique Calvet Chambon, David Casa, Ole Christensen, Jane Collins, Arne Gericke, Marian Harkin, Agnes Jongerius, Rina Ronja Kari, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Zdzisław Krasnodębski, Kostadinka Kuneva, Jean Lambert, Jérôme Lavrilleux, Patrick Le Hyaric, Verónica Lope Fontagné, Javi López, Thomas Mann, Dominique Martin, Anthea McIntyre, Elisabeth Morin-Chartier, Emilian Pavel, Terry Reintke, Sofia Ribeiro, Maria João Rodrigues, Claude Rolin, Anne Sander, Siôn Simon, Jutta Steinruck, Romana Tomc, Yana Toom, Ulrike Trebesius, Ulla Tørnæs, Marita Ulvskog, Renate Weber, Tatjana Ždanoka, Jana Žitňanská, Inês Cristina Zuber

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Maria Arena, Georges Bach, Lampros Fountoulis, Tania González Peñas, Dieter-Lebrecht Koch, Joachim Schuster, Csaba Sógor, Michaela Šojdrová, Tom Vandenkendelaere

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Gesine Meissner

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

45

+

ALDE

EFDD

ENF

GUE/NGL

PPE

 

 

S&D

 

VERTS/ALE

Enrique Calvet Chambon, Marian Harkin, Gesine Meissner, Yana Toom, Ulla Tørnæs, Renate Weber,

Laura Agea, Tiziana Beghin,

Mara Bizzotto,

Tania González Peñas, Rina Ronja Kari, Kostadinka Kuneva, Patrick Le Hyaric, Inês Cristina Zuber,

Georges Bach, David Casa, Dieter-Lebrecht Koch, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Jérôme Lavrilleux, Verónica Lope Fontagné, Thomas Mann, Elisabeth Morin-Chartier, Sofia Ribeiro, Claude Rolin, Anne Sander, Michaela Šojdrová, Csaba Sógor, Romana Tomc, Tom Vandenkendelaere,

Maria Arena, Guillaume Balas, Brando Benifei, Vilija Blinkevičiūtė, Ole Christensen, Agnes Jongerius, Javi López, Emilian Pavel, Maria João Rodrigues, Joachim Schuster, Siôn Simon, Jutta Steinruck, Marita Ulvskog,

Jean Lambert, Terry Reintke, Tatjana Ždanoka,

2

-

EFDD

ENF

Jane Collins,

Dominique Martin,

6

0

ECR

NI

Arne Gericke, Zdzisław Krasnodębski, Anthea McIntyre, Ulrike Trebesius, Jana Žitňanská

Lampros Fountoulis,

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

(1)

  HL L 354., 2008.12.31., 70. o.

(2)

  HL L 183., 1989.6.29., 1. o.

(3)

  HL L 299., 2003.11.18., 9. o.

(4)

  HL L 165., 2007.6.27., 21. o.

(5)

  HL C 77. E, 2002.3.28., 138. o.

(6)

  HL C 304. E, 2005.12.1., 400. o.

(7)

  HL C 303. E, 2006.12.13., 754. o.

(8)

  HL C 102. E, 2008.4.24., 321. o.

(9)

  HL C 41. E, 2009.2.19., 14. o.

(10)

  HL C 99. E, 2012.4.3., 101. o.

(11)

  Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0589

(12)

  Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0093

(13)

  Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0012.

(14)

Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 31. cikk (1) bekezdés: Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.

(15)

2. európai vállalati felmérés az új és újonnan felmerülő kockázatokról (ESENER-2), EU-OSHA (2015)

(16)

Eurofound: „Az idősödő munkaerő munkakörülményei” Eurofound (2008).

(17)

Az EU-OSHA igazgatójának nyilatkozata, 2014.11.18.

(18)

Jelentés a krónikus betegségekben szenvedők foglalkoztatási lehetőségeiről, EUROFOUND (2014).

(19)

Az egészségre és a munkabiztonságra vonatkozó, 2007–2012 közötti európai stratégia értékelése, EB (2013) és A munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések társadalmi-gazdasági költségei, EB (2012)

(20)

Berechnung des internationalen „Return on Prevention“ für Unternehmen: Kosten und. Nutzen von Investitionen in den betrieblichen Arbeits- und Gesundheitsschutz, DGUV (2013).

(21)

A munkafeltételekkel kapcsolatos 5. felmérés, Áttekintő jelentés, Eurofund (2012).

(22)

2. európai vállalati felmérés az új és újonnan felmerülő kockázatokról (ESENER-2), EU-OSHA (2015)

(23)

2. európai vállalati felmérés az új és újonnan felmerülő kockázatokról (ESENER-2), EU-OSHA (2015)

(24)

A munkavállalók képviselete, illetve a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatban velük folytatott konzultáció, EU-OSHA (2012)

(25)

A rugalmas foglalkoztatási formák: „nagyon atipikus” szerződések, Eurofound (2010), valamint Egészség és jólét a munkában: A munkakörülményekről szóló ötödik európai felmérésen alapuló jelentés, Eurofound (2012).

(26)

5. felmérés a munkakörülményekről, összefoglaló jelentés, Eurofound (2012), 3. európai vállalati felmérés, Eurofound (2015).

(27)

Jelentés: A foglalkozásból eredő megbetegedések rendszereinek jelenlegi helyzete az EU tagállamaiban és az EFTA-/EGT-országokban, Európai Bizottság (2013)

(28)

EU-OSHA, 2013., új kockázatok és trendek a nők egészsége és biztonsága tekintetében.

(29)

A legkiszolgáltatottabb munkavállalókat érintő munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági kockázatok, EP, A. Tematikus Főosztály, Gazdaság- és Tudománypolitika, 2011, 40. o.

(30)

HL C 230., 2015.7.14., 82. o.

(31)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0093

(32)

The Cost of Inaction, Nordon (2014) és Rapport sur les perturbateurs endocriniens, le temps de la précaution, Gilbert Barbier (2011).

(33)

EU-OSHA, 2013. Új kockázatok és trendek a nők munkahelyi biztonsága és egészségvédelme terén (https://osha.europa.eu/en/publications/reports/new-risks-and-trends-in-the-safety-and-health-of-women-at-work/view).

Jogi nyilatkozat