JELENTÉS a Petíciós Bizottság 2014. év során folytatott tanácskozásainak eredményéről

10.12.2015 - (2014/2218(INI))

Petíciós Bizottság
Előadó: Lidia Joanna Geringer de Oedenberg

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a Petíciós Bizottság 2014. év során folytatott tanácskozásainak eredményéről

(2014/2218(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Petíciós Bizottság tanácskozásainak eredményeiről szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 10. és 11. cikkére,

–  tekintettel arra, hogy a petíciós jog a Parlament számára fontos és hasznos, mert általa haladéktalanul értesül az európai polgárok és lakosok konkrét aggodalmairól és véleményéről, amint arról az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 24. és 227. cikke rendelkezik,

–  tekintettel az EUMSZ 228. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának az Európai Parlamenthez benyújtható petícióhoz való jogról szóló 44. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a kötelezettségszegési eljárásra vonatkozó rendelkezéseire, különösen 258. és 260. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. és 215. cikkére, a 216. cikk (8) bekezdésére, valamint 217. és 2018. cikkére,

–  tekintettel a Petíciós Bizottság jelentésére (A8-0361/2015),

A.  mivel 2014-ben 2714 petíció érkezett be, ami 6%-os csökkenést jelent 2013-hoz képest, amelynek folyamán a Parlament 2885 petíciót kapott; mivel 790 petíciót elfogadhatónak nyilvánítottak és ezek esetében további intézkedéseket tettek; mivel 1070 petíciót elfogadhatatlannak nyilvánítottak; mivel 817 petíciót elfogadhatónak nyilvánítottak és lezártak; mivel 37 petíció esetében kifogást emeltek az ajánlások ellen; mivel ezek az adatok csaknem kétszer magasabbak, mint a 2009-ben beérkezett petíciók száma; mivel a petíciókkal kapcsolatos ügyintézést végző közalkalmazottak létszáma ezzel arányosan nem növekedett;

B.  mivel a Petíciós Bizottság tevékenységéről szóló éves jelentés célja, hogy elemzést szolgáltasson a 2014-ben beérkezett petíciókról, valamint megvizsgálja, hogy miként lehet javítani az eljárásokon és a más intézményekkel fenntartott kapcsolatokon;

C.   mivel a beérkezett petíciók száma az Unió teljes lakosságának lélekszámához viszonyítva szerény, ami azt mutatja, hogy a polgárok nagy többsége még nem tud a petíciós jog létezéséről vagy arról, hogy e jog hasznos eszközként szolgálhat ahhoz, hogy az őket érintő és aggodalmaik tárgyát képező ügyekre felhívják az európai intézmények és a tagállamok figyelmét; mivel az uniós polgárok között vannak ugyan, akik tisztában vannak a petíciós eljárással, még mindig sok a félreértés az EU tevékenységi körével kapcsolatban, amit az elfogadhatatlannak nyilvánított petíciók magas száma (39,4%) is mutat;

D.  mivel a petíciókat az eljárás során mindvégig megfelelően kell kezelni, mert csak így biztosítható a petícióhoz való jog tiszteletben tartása; mivel a petíciók benyújtói általában társadalmaink helyzetének javítása és jövőbeli jóléte mellett elkötelezett polgárok; mivel az, hogy e polgárok milyen tapasztalatokat szereznek petíciójuk kezeléséről, meghatározó lehet az európai integrációról alkotott véleményük alakulása szempontjából;

E.   mivel 2014-ben 1 887 petíciót zártak le, amelyek közül 1 070 petíciót nyilvánítottak elfogadhatatlannak; mivel a 2013-as adathoz viszonyítva ez csaknem 10%-os növekedést jelent (2013-ban ugyanis 1 723 petíciót zártak le);

F.  mivel az európai polgárok képviseletét az egyetlen általuk közvetlenül választott uniós intézmény, az Európai Parlament látja el; mivel a petíciós jog lehetőséget kínál számukra, hogy felhívják választott képviselőik figyelmét fontos kérdésekre;

G.  mivel az EU polgárainak és a számukra nyújtandó szolgáltatás kultúrájának bármely más megfontolással vagy hatékonysági szemponttal szemben mindig elsőbbséget kell kapnia a Parlament, és különösen a Petíciós Bizottság által végzett munka során; mivel a petíciókkal kapcsolatos ügyintézést végző személyzet jelenlegi alacsony létszáma veszélyezteti ezen alapvető elvek érvényesítését;

H.   mivel a petíciós jog, amennyiben a lényegét maradéktalanul tiszteletben tartják, megerősítheti a Parlament válaszadó képességét az EU polgárait és lakosait foglalkoztató kérdésekre, ehhez azonban az kell, hogy az elsősorban az uniós jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos problémák megoldásának céljaira a petíciós eljárás folyamán mindvégig nyitott, demokratikus, befogadó és átlátható mechanizmus álljon rendelkezésre;

I.  mivel a petíciós jog a részvételi demokrácia egyik döntő fontosságú eleme;

J.  mivel a petíciós jog célja – az európai ombudsmanhoz hasonlóan –, hogy az uniós jog végrehajtása során az uniós vagy a nemzeti intézmények által elkövetett hivatali visszaéléseket kezelje;

K.  mivel a petíciók által – különösen az uniós jog végrehajtásában meglévő lehetséges kiskapukról – adott visszajelzések uniós és nemzeti szinten egyaránt értékesek a jogalkotók és a végrehajtó testületek számára; mivel a petíciók korai figyelmeztetésként szolgálhatnak a tagállamok számára, ha azok elmaradnak az uniós jog végrehajtásával;

L.  mivel a Petíciós Bizottsághoz érkező petíciók gyakran bizonyultak hasznos és közvetlen forrásnak más parlamenti bizottságok számára is a saját illetékességi körükben végzett jogalkotási munkájuk során;

M.  mivel a petícióhoz való alapvető jog megfelelő tiszteletben tartásának biztosítása nem pusztán a Petíciós Bizottság egyedüli felelőssége, hanem azt minden parlamenti bizottság és az egyéb uniós intézmények közös kötelességének kell tekintetni; mivel egyetlen petíciót sem szabad lezárni, miközben más parlamenti bizottságok visszajelzésére várnak;

N.  mivel a Petíciós Bizottságnak arra kell törekednie, hogy jobban kihasználja előjogait, valamint általános és speciális bizottsági eszközeit, például a szóbeli választ igénylő kérdéseket és a rövid állásfoglalásokat annak érdekében, hogy a benyújtott petíciók alapján láthatóvá tegye az európai polgárok vagy lakosok különböző aggályait, a Parlament plenáris ülése elé terjesztve azokat;

O.  mivel minden petíciót gondosan, komolyan, hatékonyan, gyorsan, átláthatóan és egyedi módon meg kell vizsgálni, fenntartva a Petíciós Bizottság tagjainak részvételi jogát; mivel minden petíció benyújtójának rövid időtartamon belül választ kell kapnia, amely vagy kifejti a petíció lezárásának okait, vagy pedig a petícióval kapcsolatos későbbi intézkedéseket, valamint azok végrehajtását és a végrehajtás ellenőrzését; mivel a petíciók által felvetett ügyek gyors feldolgozása szempontjából alapvetően fontos a koordináció fokozása az intézményekkel uniós, nemzeti és regionális szinten egyaránt;

P.  mivel a petíciók hatékony és gyors feldolgozását a változó jogalkotási ciklusokon és az azokkal együtt járó személyi változásokon átívelően is biztosítani kell;

Q.  mivel az elfogadható és megalapozott petíciók elsődleges érdeke, hogy a Petíciós Bizottság munkáját ne terheljék indokolatlanul hosszú kezelési feladatok az elfogadhatatlannak nyilvánított vagy megalapozatlan petíciókkal kapcsolatban;

R.  mivel a petíciók benyújtóit megfelelően tájékoztatni kell arról, hogy petíciójukat milyen alapon nyilvánították elfogadhatatlannak;

S.  mivel a petíciókat a Petíciós Bizottság ülésén megvitatják, és a petíciók benyújtói jelen lehetnek e vitán, jogukban áll ott még részletesebben kifejteni petíciójukat és ezáltal tevékenyen hozzájárulni a bizottság munkájához, így kiegészítő információkat bocsáthatnak a bizottság tagjai, az Európai Bizottság, valamint a tagállamok adott esetben jelen lévő képviselői rendelkezésére; mivel 2014-ben a petíciók benyújtói közül 127-en voltak jelen és vettek részt a bizottság tanácskozásain; mivel ezt a közvetlen részvételi arányt, amely továbbra is viszonylag alacsony, javítani lehetne többek között a távkommunikációs eszközök alkalmazásával és olyan tervezéssel, amely lehetővé teszi a petíciók benyújtói számára, hogy jobban meg tudják szervezni a bizottsági ülésre való eljutásukat;

T.  mivel számos alkalommal előfordul, hogy a bizottsági ülésen folytatott vitát követően a petíciókat nem zárják le, további intézkedéseket irányoznak elő és visszajelzésekre várnak, nevezetesen a Bizottságtól vagy más parlamenti bizottságoktól igényelt további vizsgálatokra vagy az érintett nemzeti vagy regionális hatóságokkal való konkrét információcserére;

U.  mivel az igen eltérő témák megvitatásához és a minőségi viták biztosításához több ülésidőre van szükség; mivel a képviselőcsoportok koordinátorainak ülései döntő jelentőséggel bírnak a bizottság munkájának megtervezése és zökkenőmentes lefolytatása szempontjából, ezért elegendő időt kell hagyni a demokratikus döntéshozatalra;

V.  mivel a Petíciós Bizottság tevékenységei a petíciók benyújtóitól kapott írásbeli információkon és az üléseken tett szóbeli hozzászólásaikon, illetve az ott bemutatott audiovizuális anyagaikon alapulnak, amiket kiegészítenek az Európai Bizottságtól, a tagállamoktól, az ombudsmantól vagy más politikai képviseleti szervektől származó szakértői tájékoztatások;

W.  mivel a petíciók benyújtóinak aggályaival megfelelően és alaposan kell foglalkozni a petíciós eljárás egésze során; mivel ennek az eljárásnak több szakasza is lehet, többek között a petíció benyújtója, valamint az érintett európai intézmények és nemzeti hatóságok által akár több alkalommal is nyújtott visszajelzés;

X.  mivel a petíciók elfogadhatósága tekintetében rögzített kritériumok a Szerződés és Parlament eljárási szabályzata értelmében előírják, hogy a petíciók eleget tegyenek az elfogadhatóságra vonatkozó formális követelményeknek (az eljárási szabályzat 215. cikke), azaz a petíció tárgyának az Unió tevékenységi területeihez kell kapcsolódnia, és közvetlenül érintenie kell a petíció benyújtóját, akinek az Unió polgárának kell lennie és az Unióban állandó lakhellyel kell rendelkeznie; mivel ennek következtében bizonyos számú petíciót elfogadhatatlannak nyilvánítanak azzal az indokolással, hogy nem felelnek meg e formális kritériumoknak; mivel az elfogadhatóságról szóló döntés ilyen jogi és technikai kritériumokon alapul, és azt nem határozhatják meg politikai döntések; mivel a petíciós portálnak hatékony eszközként kell szolgálnia, amely biztosítja a petíciókra vonatkozó elfogadhatósági kritériumokkal kapcsolatos szükséges információkat és útmutatást nyújt a petíciók benyújtói számára;

Y.  mivel a gyermekeket érintő petíciókat ma már külön kezelik, tudatában annak, hogy ezen ügyekben minden késlekedés különösen súlyos károkat okozhat az érintett gyermekeknek;

Z.  mivel a petíciók révén az uniós polgárok ellenőrzést gyakorolhatnak az uniós jogszabályok kialakítása és alkalmazása felett; mivel ez lehetővé teszi az uniós polgárok számára, hogy hasznos információkkal szolgáljanak az uniós jogszabályokkal vagy azok megsértésével kapcsolatban, és ennek különösen az utóbbi esetében nagy a jelentősége olyan ügyekben, amelyek a környezetvédelem, a belső piac, a szakmai képesítések elismerése, a fogyasztóvédelem és a pénzügyi szolgáltatási ágazat terén vetődnek fel;

AA.  mivel a petíció benyújtója gyakran a petíció benyújtásával párhuzamosan az Európai Bizottsághoz is panaszt nyújt be, aminek következménye kötelezettségszegési eljárás vagy mulasztás megállapítása iránti kereset is lehet; mivel a statisztikák (lásd a Bizottság 23. jelentését az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről (COM/2006/0416)) kimutatják, hogy a 2014-ben feldolgozott petíciók és panaszok egynegyede, sőt talán egyharmada szabálysértési eljárással volt kapcsolatos vagy ilyen eljárás megindítására okot adott; mivel a Parlament bevonása e petíciós eljárásokba fokozottabb ellenőrzést tesz lehetővé a hatáskörrel rendelkező uniós intézmények által végzett vizsgálati munka felett; mivel egyetlen petíciót sem zárhatnak le mindaddig, amíg a Bizottság azzal kapcsolatban vizsgálatot folytat;

AB.  mivel a petíciókban felvetett kérdések skálája széles, kapcsolódnak például a környezetvédelmi joghoz (különösen a víz- és a hulladékgazdálkodáshoz, a szénhidrogén-kutatási és -kitermelési tevékenységekhez, valamint a nagy infrastrukturális és fejlesztési projektekhez), az alapvető jogokhoz (különösen a gyermekek és a fogyatékossággal élő személyek jogaihoz, amelyek jelentősége azért is kivételes, mert az európai választópolgárok egynegyede bizonyos fokú fogyatékosságáról ad számot), a személyek szabad mozgásához, a hátrányos megkülönböztetéshez, a bevándorláshoz, a foglalkoztatáshoz, a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről (TTIP) szóló tárgyalásokhoz, az állatjóléthez, az igazságszolgáltatáshoz és a fogyatékossággal élő személyek társadalmi befogadásához;

AC.  mivel a Petíciós Bizottság internetes honlapja egyéves késéssel, 2014. november 19-e óta érhető el, és ez a honlap felváltotta a petíciók benyújtására korábban az Europarl weboldalon rendelkezésre álló régi elektronikus alkalmazást, létrehozásának célja pedig az volt, hogy előmozdítsák a petíciós jog érvényesítését és fokozzák a polgároknak az EU közéletében való aktív részvételét; mivel e honlapot, amely még nem működik teljes rendeltetése szerint, azért hozták létre, hogy integrált megoldást kínáljon a petíciós folyamat sajátos szükségleteinek kielégítéséhez, az igényeknek jobban megfelelő, az interneten kitölthető eszközt bocsátva a petíciót benyújtani kívánó uniós polgárok rendelkezésére, amelynek használatával az általuk benyújtott petíció helyzetét is valós időben nyomon követhetik; mivel bizonyos működési hiányosságok kerültek azonosításra különösen a keresőfunkcióval kapcsolatban, ami a petíciók nyilvános nyilvántartásaként működni kívánó honlap szerepét erősen csorbítja, és mivel az összes felvetődött fogyatékosság megoldását célzó második szakasznak már le kellett volna zárulnia; mivel e honlap hozzájárulhat a szolgáltatás javításához, láthatóbbá teszi a folyamatot a polgárok és a képviselők számára, és egyúttal elektronikus nyilvántartásként is szolgál (ezt az eljárási szabályzat 216. cikkének (4) bekezdése elő is irányozza), továbbá e a honlapon a polgároknak módjukban áll, hogy más petíciókhoz megadják vagy azoktól visszavonják támogatásukat, valamint saját petícióikon elhelyezhetik elektronikus aláírásukat; mivel az új portál fokozni kívánja a petíciós folyamat átláthatóságát és interaktivitását, egyúttal hatékonyabb ügymenetet biztosítva a petíciók benyújtói, az európai parlamenti képviselők és a nagyközönség szolgálatában; mivel a weboldalnak olyan eszközként kell működnie, amelynek köszönhetően növelhető a petíciós folyamat átláthatósága, a petíció benyújtói részletesebb információkhoz férhetnek hozzá, valamint nő a polgárok érzékenysége a Petíciós Bizottság azon képessége és lehetőségei iránt, hogy segítsen helyzetük javításában; hangsúlyozza, hogy az új információs és kommunikációs technológia alkalmazását jobban el kell terjeszteni és elő kell mozdítani annak érdekében, hogy a bizottság munkája közelebb kerüljön a polgárokhoz;

AD.  mivel az európai polgári kezdeményezés fontos eszköz ahhoz, hogy a polgárok részt vehessenek az uniós politikai döntéshozatali folyamatban, és az e kezdeményezésben rejlő lehetőséget teljes mértékben ki kell aknázni; mivel ezt az eszközt tovább kell fejleszteni annak érdekében, hogy a polgárok szerepvállalása tekintetében a lehető legjobb eredményeket hozza, valamint javítani kell képviseleti szintjein és annak politikai vonatkozásain, továbbá gondoskodni kell arról, hogy az európai intézmények (és különösen a Bizottság) maradéktalanul tiszteletben tartsa és végrehajtsa;

AE.  mivel a Petíciós Bizottság továbbra is szoros figyelemmel kíséri az európai polgári kezdeményezésre vonatkozó rendelet végrehajtását, és tudatában van annak, hogy a meglévő jogi keret számos fogyatékosságának, akadályának, gyengeségének és meglehetősen merev természetének felszámolásához új rendeletre van szükség, biztosítva az európai polgári kezdeményezés indításához és nyomon követéséhez szükséges mechanizmusokat, különös tekintettel az aláírásgyűjtésre;

AF.  mivel a 211/2011/EK rendelet hatálybalépése, azaz 2012. április 1. óta a Petíciós Bizottság szükségesnek tartja a rendelet végrehajtásának rendszeres értékelését annak érdekében, hogy feltárja az esetleges hiányosságokat, javaslatokat tegyen gyors és megvalósítható felülvizsgálati megoldásokra, ezáltal tovább javítva végrehajtását;

AG. mivel a megvalósult kezdeményezésekre vonatkozó nyilvános meghallgatások szervezése nagy sikert aratott, és mivel mind a képviselők, mind a civil társadalom rendkívül nagyra értékelte a Petíciós Bizottság bevonását az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatos meghallgatásokba; mivel a Petíciós Bizottság támogatja ezt a folyamatot, és az állampolgárokkal hosszú ideje fenntartott kapcsolataiból származó tapasztalatait e cél szolgálatába állítja; mivel sikeres európai polgári kezdeményezések esetén a Bizottságtól elvárható a tényleges javaslatokat magában foglaló, konkrét nyomon követés;

AH. mivel megjegyzendő, hogy a Petíciós Bizottság munkaterheléséből fakadóan és amiatt, hogy meg kell erősíteni a Petíciós Bizottság titkárságának emberi erőforrásait, a 2014-ben vizsgálat tárgyát képező petíciókkal kapcsolatban nem került sor tényfeltáró látogatásokra; mivel a jövőben a megfelelő petíciókkal összefüggésben tényfeltáró látogatásokra sor kerül majd;

AI.  mivel 2016-ban újra a megszokott számú tényfeltáró látogatásnak kell sorra kerülnie, tekintettel arra, hogy ezek a látogatások bizottság kifejezett előjogát és munkájának alapvető részét képezik, ami maga után vonja, hogy az érintett tagállamokban kapcsolatokat kell fenntartani a polgárokkal és a hatóságokkal egyaránt; mivel az ilyen küldöttségek tagjai – azonos feltételek mellett – a küldöttség minden kapcsolódó tevékenységében részt vesznek, többek között a jelentéstételben is;

AJ.  mivel a Petíciós Bizottság felelősséggel tartozik az európai ombudsman hivatalával szemben, amelynek feladata az európai uniós intézmények és szervek részéről elkövetett hivatali visszásságok tárgyában az uniós polgárok által benyújtott panaszok kivizsgálása, amiről a Petíciós Bizottság az európai ombudsman éves jelentése alapján ugyancsak éves jelentést készít; mivel 2014-ben a bizottság a Parlament eljárási szabályzata 204. cikkének megfelelően tevékenyen és közvetlenül részt vett az európai ombudsman megválasztásával kapcsolatos szervezési munkálatokban; mivel Emily O’Reilly 2014 decemberében hatékony és átlátható módon lebonyolított választások eredményeképpen öt éves időszakra ismét európai ombudsman lett;

AK.  mivel a Petíciós Bizottság tagja az Ombudsmanok Európai Hálózatának, amelyben egyes nemzeti parlamentek petíciós bizottságai is helyet foglalnak (nem minden parlamentnek van ugyanis petíciós bizottsága), és mivel hangsúlyozni kell annak fontosságát, hogy a tagállami parlamentek is állítsanak fel petíciós bizottságokat, illetve ha már léteznek, akkor erősítsék meg azokat, továbbá javítani kell az együttműködést közöttük;

1.  hangsúlyozza, hogy a Petíciós Bizottságnak fontos munkát kell végeznie, lehetővé téve az uniós polgárok és lakosok számára a részvételt jogaik védelmében és érvényre juttatásában, valamint bizonyos mértékben az uniós jogszabályok helyes alkalmazásának ellenőrzésében is, tekintettel arra, hogy a petíciók lehetővé teszik a polgárok aggályainak megismerését annak érdekében, hogy ésszerű időn belül megoldást lehessen találni a jogos sérelmekre; megismétli, hogy ha a petíciókban felvetett kérdések gyors kezelésére van szükség, akkor az uniós, a nemzeti és a regionális szintű intézményekkel és más szervekkel való jobb intézményi koordináció alapvető fontossággal bír;

2.  hangsúlyozza, hogy a Petíciós Bizottság (mint minden polgár számára nyitott kapcsolattartó pont), az európai ombudsman, valamint az európai polgári kezdeményezés a polgárok nagyobb fokú politikai részvételét előmozdító eszközök alapvető együttesét alkotják, amelyekhez a polgárok számára átlátható hozzáférést kell biztosítani kell, és amelyek megfelelő és olajozott működéséről gondoskodni kell; hangsúlyozza ezen eszközök felelősségteljes szerepét az európai polgárság előmozdításában, valamint az uniós intézmények láthatóságának és hitelességének megerősítésében; nyomatékosan kéri, hogy az uniós intézmények nagyobb mértékben vegyék figyelembe az európai ombudsman munkáját; kéri továbbá, hogy további mechanizmusok is biztosítsák a polgárok közvetlen bevonását az európai intézményeknél folyó döntéshozatali eljárásokba;

3.  hangsúlyozza, hogy a nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal az uniós jog alkalmazásával kapcsolatos kérdésekben folytatott együttműködés javítása nélkülözhetetlen a polgárokkal való kapcsolatok szorosabbá tételéhez és az európai parlamenti döntéshozatali folyamat legitimitásának és elszámoltathatóságának megerősítéséhez; megjegyzi, hogy az együttműködést segíti az összes intézményi szinten megvalósuló proaktív információcsere, ami kulcsfontosságú a petíciók benyújtói által ismertetett problémák kezeléséhez; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egyes esetekben a nemzeti, regionális és helyi hatóságok nem válaszolnak a Petíciós Bizottság kéréseire;

4.  figyelmeztet a petíciók kezelésében a bizottság titkárságán rendelkezésre álló emberi erőforrások szűkössége miatt kialakult állandósult ügyhátralékra, amely elkerülhetetlenül hátráltatja a petíciók kezelését és növeli különösen az elfogadhatóságuk megállapításához szükséges idő tartamát; elfogadhatatlannak tartja az ilyen késedelmeket, hiszen a szolgáltatás kiválósága a cél, továbbá úgy véli, hogy a késedelmek amellett, hogy gyengítik a petíciós jog tényleges érvényesülését, az európai intézmények hitelét is csökkentik az érintett polgárok szemében; arra ösztönzi a Parlament politikai és igazgatási illetékeseit, hogy a Költségvetési Bizottsággal együttműködve keressenek megfelelő megoldást arra, hogy a Petíciós Bizottság a Szerződések szellemének megfelelően végezhesse munkáját;

5.  véleménye szerint tovább a Parlamentnek különösen biztosítania kell, hogy az elfogadhatatlan vagy nem megalapozott petíciók elfogadhatatlannak vagy megalapozatlannak nyilvánításához, illetve lezárásához ne teljen el indokolatlanul hosszú idő; ehhez kapcsolódóan hangsúlyozza azt is, hogy a petíció benyújtója számára alapos indokolást kell adni a petíció elfogadhatatlanság vagy megalapozatlanság miatti lezárásáról;

6.  felhívja a Petíciós Bizottságot és adott esetben az eljárási szabályzat módosítása tekintetében hatáskörrel rendelkező európai parlamenti bizottságokat, hogy határolják el egymástól egyértelműen a petíció megalapozottságának vagy megalapozatlanságának megállapítására szolgáló kritériumokat, valamint rögzítsék egyértelmű szerkezetben a petíciók elfogadhatóságára, illetve nyitva tartására vagy lezárására vonatkozó szabályokat, és mindezt tegyék láthatóvá a petíciók potenciális benyújtói számára;

7.  hangsúlyozza, hogy a Bizottság a petíciók benyújtói által felvetett ügyekben történő fellépése révén jelentős szerepet tölt be, és kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa egyes – a petíciók benyújtói által bejelentett – projektek proaktív és időben végrehajtott felügyeletét, amennyiben azok az uniós jogot megsértették, illetve a hivatalos tervek végrehajtásakor a jövőben meg fogják sérteni; felhívja a Bizottságot, hogy ilyen esetekben a Szerződések őreként orvosolja az uniós jog nem megfelelő átültetésével vagy átültetésének elmulasztásával kapcsolatos problémákat, amelyekre a Parlamenthez benyújtott számos petíció felhívta a figyelmet; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy ennek során ne habozzon kötelezettségszegési eljárást is indítani; hangsúlyozza, hogy a kötelezettségszegési eljárás megindítása tekintetében nem szabad olyan benyomást kelteni, hogy a nagyobb tagállamok kivételezett helyzetben vannak; kéri az Európai Bizottságot, hogy minden egyes petíció esetében rendszeresen tájékoztassa a Petíciós Bizottságot a kapcsolódó kötelezettségszegési eljárások alakulásáról és konkrét eredményeiről;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben vegye ki részét a petíciós eljárásból, mindenképpen folytasson alapos vizsgálatokat az elé terjesztett elfogadható ügyekben, és végül biztosítson pontos és naprakésszé tett írásbeli válaszokat a petíciók benyújtói számára; elvárja, hogy e válaszokat a Petíciós Bizottság nyilvános ülésein az e kérdésekről tartott viták keretében bővebben is kifejtsék; úgy véli, hogy az intézményi hitelesség biztosítása érdekében a Bizottságot ezeken a vitákon megfelelő rangú tisztviselőnek kell képviselnie;

9.  kéri, hogy a Bizottság az átláthatóság érdekében és a különböző európai intézmények közötti szoros együttműködés szellemében a Bizottság segítse elő a hozzáférést az EU Pilot eljárásokhoz kapcsolódó összes érdemleges információt magában foglaló dokumentumokhoz, különös tekintettel a beérkezett petíciókra, ideértve a Bizottság által az érintett tagállamnak feltett kérdéseket és az azokra adott válaszokat is, a legkésőbb az eljárások lezárása után;

10.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Bizottság proaktívan kövesse nyomon azon tervezett és közzétett projektek alakulását, amelyekről megalapozott bizonyítékok alapján feltételezhető, hogy sérthetik az uniós jogot, és ilyen esetekben hozzon idejében megelőző intézkedéseket; aggodalmát fejezi ki azon jelenlegi tendencia miatt, hogy a Bizottság eljárási alapon megszorításokat tesz, és ezáltal számos petíció esetében meggátolja az érdemi vizsgálatot; helyteleníti, hogy egyre több sajátos tárgyú petíció esetében javasolják az akták lezárását anélkül, hogy megvárnák az azokban felvetett kérdések vizsgálatának eredményeit, és úgy véli, hogy ez nem felel meg azon elv szellemének, hogy a Bizottság legfontosabb szerepe szerint a „Szerződések őre”; még lelkiismeretesebb kivizsgálásra és még következetesebb fellépésre szólít fel a petíciók benyújtói által ismertetett ügyekben, különösen akkor, ha azokban az uniós jogot feltételezhetően épp a Bizottság sérti meg, például a dokumentumokhoz való – az Aarhusi Egyezmény által garantált – nyilvános hozzáférés tekintetében;

11.  rámutat annak szükségszerűségére, hogy az Európai Bizottság a lehető leggyorsabban, részletesen és proaktív módon válaszoljon valamennyi petícióra;

12.   a Petíciós Bizottság sajátos jellegének fényében, valamint az évente több ezer petíciót benyújtó polgárokkal és lakosokkal való kapcsolattartásból adódó jelentős munkateherre tekintettel kéri a titkárság rendelkezésére álló emberi erőforrások növelését;

13.  rámutat arra, hogy a polgárok kérelmeinek feldolgozása érdekében erősíteni kell a polgárokkal folytatott levelezést;

14.  elsődleges fontosságúnak tartja a nemzeti parlamentekkel és illetékes parlamenti bizottságaikkal, valamint a tagállamok kormányaival folytatott együttműködés erősítését, valamint a tagállami hatóságok ösztönzését az európai uniós jog teljesen átlátható átültetésére és végrehajtására; hangsúlyozza a Bizottsággal és a tagállamokkal folytatott együttműködés jelentőségét a polgárok jogainak hatékonyabb és átláthatóbb védelme érdekében, és bátorítja a tagállamokat, hogy küldjenek képviselőket a Petíciós Bizottság üléseire; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a Tanács és a Bizottság lehető legmagasabb rangú képviselői jelen legyenek a bizottság ülésein és az általa szervezett meghallgatásokon (ha a megvitatott kérdések megkívánják az említett intézmények bevonását); megismétli a Petíciós Bizottság 2013. évi tevékenységéről szóló jelentésben (2014/2008(INI)) foglalt felhívást, amely szerint meg kell erősíteni a tagállamokkal folytatott strukturált párbeszédet, például a nemzeti petíciós bizottságok vagy más illetékes hatóságok elnökeivel tartandó rendszeres találkozók révén;

15.  felhívja az uniós tagállamokat, hogy tegyék általánossá a jól működő petíciós bizottságok nemzeti parlamentekben való létrehozásának kötelezettségét, ami jelentős mértékben növelné a Petíciós Bizottság nemzeti parlamentekkel való együttműködésének hatékonyságát;

16.   elsődleges fontosságúnak tekinti, hogy a Petíciós Bizottság megerősítse az együttműködést a Parlament többi bizottságával, kikérve véleményüket a petíciókról, vitát kezdeményezve tagjaikkal az illetékességi körükbe eső kérdésekben, és a bizottságokat véleménynyilvánító bizottság minőségben szorosabban bevonva a Petíciós Bizottság munkájába bizonyos – különösen az uniós jog tagállamokban történő megfelelő átültetésére és végrehajtására vonatkozó – jelentések elkészítéséhez; kéri, hogy a hatáskörrel rendelkező bizottságok gondosan mérlegeljék a hozzájuk véleménynyilvánítás céljából továbbított petíciókat, és adják meg a petíciók megfelelő kezeléséhez szükséges visszajelzést;

17.  hangsúlyozza a Petíciós Bizottság által az Európai Parlamentben vizsgálati bizottságként betöltött, egyre erősödő szerepet, amit referenciapontnak kell tekinteni ahhoz, hogy a tagállamok közigazgatási szinten miként ültessék át és hajtsák végre az európai jogszabályokat; megismétli felhívását, amely szerint az európai polgárok által benyújtott petíciókkal kapcsolatban fokozni kell a plenáris ülésen folytatott politikai vitákat és élénkíteni kell a kommunikációt, miként azt a Petíciós Bizottság 2013- évi éves tevékenységéről szóló állásfoglalásában kifejtette[1];

18.  sajnálja, hogy több petíció benyújtója nem tudja közvetlenül előterjeszteni ügyét a Petíciós Bizottságban, részben az ülésidő és a bizottsági titkárság emberi erőforrásainak hiánya miatt; kéri azon határidők ésszerűbbé tételét, amelyeken belül értesíteni kell a petíciók benyújtóit kérelmük feldolgozásáról és a bizottság elé kerüléséről; támogatja a videokonferencia, illetve bármely olyan eszköz fokozott alkalmazását, amely abban az esetben is lehetővé teszi a petíciók benyújtói számára a Petíciós Bizottság munkájában való tevékeny részvételt, ha fizikailag nem tudnak jelen lenni;

19.  kéri, hogy a Parlament egyes bizottságait képviselő parlamenti képviselők részvételével haladéktalanul hozzanak létre informális petíciós hálózatot a Parlamentben annak érdekében, hogy biztosítsák a petíciókhoz kapcsolódó munka problémamentes és hatékony koordinációját, ami javítani fogja a petíciós jog gyakorlását;

20.   rámutat, hogy a Parlament többi bizottságának is fontos szerepet kell betöltenie, többek között üléseiken megvitatva a hatáskörükbe tartozó területeket érintő petíciókban kifejtett kérdéseket, és adott esetben a vonatkozó beérkezett petíciókat információforrásként felhasználva a jogalkotási eljárások során is;

21.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Alapjogi Chartát nem minden tagállam fogadta el, és hogy a Charta végrehajtása meglehetősen homályosnak és sok polgár számára kiábrándítónak bizonyult; sajnálatát fejezi ki továbbá amiatt, hogy az EU mint államközösség még nem fogadta el az EJEE-t az EUSZ 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően, továbbá amiatt, hogy az ennek kapcsán jelenleg folyamatban lévő eljárásokról az európai polgárok nem rendelkeznek a kellő tájékozottsággal; sajnálatát fejezi ki amiatt is, hogy az Európai Bizottság túlságosan szűken értelmezi a Charta 51. cikkét, amely szerint a Charta rendelkezéseinek címzettjei a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett az uniós intézmények, szervek és hivatalok, valamint a tagállamok annyiban, amennyiben az Unió jogát hajtják végre; emlékeztet arra, hogy az Európai Bizottság, amikor a Petíciós Bizottság felkérte az alapvető jogok terén való fellépésre, gyakran az Alapjogi Charta 51. cikkére hivatkozva nyilvánította magát cselekvésképtelennek; hangsúlyozza, hogy a polgárok elvárásai gyakran túlmutatnak azon, amit a Charta szigorúan jogi rendelkezései lehetővé tesznek; kéri az Európai Bizottságot, hogy feleljen meg jobban a polgárok elvárásainak, és alakítson ki új megközelítést az 51. cikk értelmezésével kapcsolatban;

22.  kiemeli a Petíciós Bizottságnak a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtása terén végzett fontos munkáját; tudomásul veszi e tekintetben a fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó ENSZ-bizottságnak az Európai Unió bevezető jelentésére vonatkozó záró észrevételeit[2]; rámutat, hogy az uniós kerethez megfelelő erőforrásokat kell biztosítani, az egyezményben meghatározott követelményekkel összhangban; felszólít ezzel összefüggésben a Petíciós Bizottság és titkársága kapacitásának bővítésére, lehetővé téve a bizottság számára védelmi szerepének megfelelő betöltését; felszólít egy, a fogyatékossághoz kapcsolódó kérdések feldolgozásának feladatát ellátó kijelölt tisztviselő posztjának létrehozására; hangsúlyozza, hogy a bizottság hajlandó szoros együttműködést folytatni a Parlament fogyatékosságügyi hálózatában részt vevő más parlamenti jogalkotási bizottságokkal; megjegyzi, hogy további erőfeszítéseket kell tenni és fel kell lépni a Petíciós Bizottság nevében a fogyatékossággal élő emberek védelmében, intézkedéseket foganatosítva például a marrakech-i szerződés mihamarabbi ratifikálása érdekében;

23.  rámutat a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség (TTIP) és az annak kapcsán a Bizottság részvételével zajló homályos tárgyalások tekintetében a polgárok körében tapasztalható aggályokra és elutasításra, amint arra számos, 2014-ben beérkezett petíció utal; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Bizottság sürgősen hajtsa végre az európai ombudsman e tárgyban tett ajánlásait;

24.   felhívja a figyelmet a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségre (TTIP) vonatkozó tárgyalásokkal kapcsolatban a Petíciós Bizottság által a Bizottsághoz intézett ajánlásokat érintően kiadott véleményére, amelyben – a számos beérkezett petícióban foglaltakkal összhangban – elutasítja „a befektető és az állam közötti vitarendezés” (ISDS) néven ismert vitarendezési mechanizmust és sajnálatát fejezi ki a TTIP-vel kapcsolatos európai polgári kezdeményezés elutasítása miatt;

25.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy néhány tagállam még nem ratifikálta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, és felszólítja ezeket az országokat az egyezmény mielőbbi aláírására és megerősítésére;

26.  felszólítja az EU-t és a tagállamokat a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményhez fűzött fakultatív jegyzőkönyv aláírására és megerősítésére;

27.  felszólítja a tagállamokat a vakok, látássérültek és a nyomtatott szöveget használni képtelen személyek megjelent művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről szóló marrakesh-i szerződés aláírására és ratifikálására;

28.  kiemeli, hogy a Kanári-szigeteken található esetleges kőolajkészletek feltárására és kitermelésére vonatkozó projekt kapcsán benyújtott bizonyos petíciók megkülönböztetett figyelmet kaptak; elismeri, hogy a petíció benyújtói, akik környezetvédelmi megfontolásokból ellenezték a projektet, jelentős mértékben hozzájárultak a vita tisztázásához; elismeri, hogy a környezetvédelmi kérdések továbbra is kiemelt fontosságúak a petíciók benyújtói számára, ami rávilágít arra, hogy a tagállamoknak még mindig sok hiányosságuk van e területen; megállapítja, hogy számos petíció tárgyát a hulladékgazdálkodás, a vízellátás biztonsága, az atomenergia, a hidraulikus rétegrepesztés és állatfajok védelme képezte;

29.  rámutat arra, hogy számos petíció érkezett, amely elutasítja a hidraulikus repesztés technikájának a földfelszín alatti gáz és olaj kitermelése céljára történő alkalmazását, és felhívja a figyelmet az e technika alkalmazásából fakadó káros környezeti, gazdasági és társadalmi következményekre;

30.  bírálja különösen az ügyekkel kapcsolatos „szalámitaktikát”, amelyet ismétlődő módon alkalmaznak számos, környezetvédelmi témájú petíció hátterében álló nagy infrastrukturális vagy fúrási projektek tekintetében;

31.  megjegyzi, hogy a petíciók benyújtói sokszor aggasztó igazságtalanságokkal szembesülnek a szülők szétköltözése vagy válása esetén lefolytatott közigazgatási és igazságügyi eljárások során, amelyekben kiskorú gyermekek felügyeletével és kényszer-örökbefogadással kapcsolatos kérdések vetődnek fel; megjegyzi ezzel összefüggésben, hogy néhány tagállamban különböző állampolgárságú párok esetében előfordulhat az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés az eljárás helyszíne szerinti tagállam állampolgárságával rendelkező szülő javára és az említett állam állampolgárságával nem rendelkező házastárs kárára, aminek hátrányos, sőt gyakran igen súlyos és messze ható következményei vannak a gyermekek jogaira nézve; hangsúlyozza, hogy olyan esetek is bejelentésre kerültek, amelyek egyszerre több tagállamot érintenek (Németországot az ifjúság- és gyermekvédelemmel foglalkozó hivatal munkája kapcsán, Franciaországot, Hollandiát, Szlovákiát, Dániát és Norvégiát), és üdvözli ezzel összefüggésben a Brüsszel IIa. rendelet közeljövőben esedékes felülvizsgálatát; hangsúlyozza, hogy 2015-ben a petíciós Bizottságon belül új munkacsoportot hoztak létre, amelynek feladata, hogy gyors és koherens választ adjon ezen aggodalmakra, és tényfeltáró látogatásra is sor került az ilyen természetű panaszok helyszíni kivizsgálása érdekében;

32.  kiemeli, hogy számos beérkezett petíció bírálta élesen az EU migrációs, kereskedelmi és külpolitikáját és figyelmeztetett azok következményeire a migránsok emberi jogainak tiszteletben tartását biztosító rendelkezéseknek való megfeleléssel kapcsolatban; rámutat, hogy valamennyi uniós ügynökségnek, szervnek és intézménynek, köztük a Frontex-nek is – saját tevékenységi területeiken – mindenkor biztosítaniuk kell az emberi jogok tiszteletben tartását és az Alapjogi Charta rendelkezéseinek való megfelelést;

33.   üdvözli a Bizottság kezdeményezésére 2007 óta évente megrendezésre kerülő, „Európai Gyermekjogi Fórum” elnevezésű társadalmi párbeszédet, amelynek célja a gyermekek jogainak az EU belső és külső fellépései keretében történő előmozdítása; megjegyzi, hogy e párbeszéd résztvevői a tagállamok képviselői, a gyermekek jogainak képviselői, a Régiók Bizottsága, az Európai gazdasági és Szociális Bizottság, az Európa Tanács, a UNICEF és számos nem kormányzati szervezet;

34.   hangsúlyozza, hogy a polgárok által benyújtott petíciók témájuk szerint igen sokféle területre csoportosíthatók, ezek között szerepelnek az alapvető jogok, az emberi jogok, a fogyatékossággal élő személyek jogai, belső piac, a környezetvédelmi jogok, a munkaügyi viszonyok, a migrációs politikák, a kereskedelmi megállapodások, a közegészségügyi kérdések, a gyermekjólét, a közlekedés, az állatok jogai és a hátrányos megkülönböztetés; felhívja a Petíciós Bizottságot, hogy belső előadók kinevezése révén tegye konkrétabbá munkáját a petíciók tárgyai által érintett legfőbb politikai területeken; kéri annak érdekében, hogy a Petíciós Bizottság foglalkozni tudjon a komoly munkát igénylő, rendkívül sokféle petícióval, növeljék meg a titkárság rendelkezésére bocsátott erőforrásokat;

35.  úgy véli, hogy a nyilvános meghallgatások szervezése fontos eszköz a polgárok által felvetett problémák kivizsgálásához; felhívja a figyelmet a „Right2Water” európai polgári kezdeményezés kapcsán a Környezetvédelmi Bizottsággal, a „One of us” európai polgári kezdeményezésre adandó válaszként pedig a Jogi Bizottsággal közösen szervezett nyilvános meghallgatásokra; úgy véli, hogy az európai polgári kezdeményezés a transznacionális, részvételi és képviseleti demokráciát előmozdító eszköz, amely az új rendelet elfogadását követően lehetővé teheti a polgárok közvetlenebb részvételét az európai szakpolitikákkal és jogszabályokkal kapcsolatos kezelendő kérdések keretbe foglalásával, kibontakoztatásával és az azokkal kapcsolatos prioritások megállapításában; ismételten kötelezettséget vállal arra, hogy proaktívan részt vesz a megvalósult kezdeményezésekre vonatkozó nyilvános meghallgatások szervezésében; kötelezettséget vállal, hogy intézményi szinten elsőbbséget biztosít e részvételi folyamat hatékonysága számára és adott esetben megfelelő jogalkotási intézkedésekről is gondoskodik; üdvözli, hogy a fogyatékossággal élők számára a meghallgatásokon – például a szöveget beszéddé átalakító eszköz révén – akadálymentesítést biztosítanak;

36.  helyteleníti a Bizottság által a kevés sikeres európai polgári kezdeményezésre adott választ, és sajnálja, hogy a transznacionális részvételi demokrácia ezen egyetlen eszköze tekintetében csupán kismértékű nyomon követés valósult meg az EU-ban;

37.  felhívja a figyelmet a 2014-ben elfogadott több állásfoglalásra, például az uniós polgárságról szóló, „Uniós polgárok – jogok és jövőkép” című 2013-as jelentésről szóló 2014. március 12-i állásfoglalásra[3], amely vitákat váltott ki a nyugdíjak harmonizációja, valamint a polgárok választhatósága és jelölhetősége kérdéseiben; felhívja a figyelmet a Petíciós Bizottság 2013. évi tevékenységeiről szóló éves jelentésére[4], valamint az európai ombudsman 2013. évi tevékenységéről szóló éves jelentésről szóló, 2015. január 15-i állásfoglalására[5], és különösen a TTIP megállapodásra vonatkozó részekre;

38.  üdvözli a Bizottság döntését, amely szerint 2014-ben folytatja a „polgárok európai éve” tevékenységeit, különös hangsúlyt helyezve az európai parlamenti választásokra (amelyeket május 22–25. között tartottak); üdvözli, hogy a Bizottság tájékoztatni kívánja a polgárokat arról, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésükre az európai döntéshozatali folyamatban való részvételhez, valamint hogy ennek alkalmával tájékoztatást és tanácsokat kíván adni a polgároknak jogaikról és a jogaik védelmére rendelkezésükre bocsátott demokratikus eszközökről; hangsúlyozza, hogy további erőfeszítéseket kell tenni az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos érdeklődés növelése érdekében, tekintettel arra, hogy a 2014-es választásokon a részvétel aránya számos tagállamban nem érte el az 50%-ot;

39.  hangsúlyozza, hogy minden szempontból működőképes weboldalt kell biztosítani, amelyen a petíciók benyújtóinak hatékony lehetőségük van a nyilvántartásba vételre, petíció benyújtására, kísérő dokumentumok feltöltésére, az elfogadhatónak nyilvánított petíciók támogatására és az azokkal kapcsolatos tájékozódásra, e honlapon továbbá a petíciók benyújtói automatikus üzenet útján figyelmeztető értesítést kaphatnak a petíciójukkal kapcsolatos új fejleményekről, és közvetlenül felvehetik a kapcsolatot az uniós intézmények tisztviselőivel annak érdekében, hogy világos és közvetlen információt kapjanak a petícióikban általuk felvetett kérdésekben történő előrelépésekről; sajnálja, hogy nem teljesítették a várt végrehajtási határidőt, és számos tervezett funkció befejezetlen maradt; sürgeti a hatáskörrel rendelkező adminisztratív testületeket, hogy gyorsítsák fel a projekt fennmaradó része megvalósításának lezárásához szükséges lépéseket és javítsák ki a hibákat; hangsúlyozza, hogy további lépéseket kell tenni a petíciós eljárás átláthatóságának növelése érdekében;

40.  kéri, hogy a Parlament, a nemzeti parlamentek és a tagállamok alacsonyabb szintű hatóságai a megfelelő jogorvoslati testületekkel együtt alakítsanak ki közös megközelítést annak érdekében, hogy a polgárok számára átlátható és világos legyen, hogy az illetékesek milyen szinten foglalkozhatnak majd petíciójukkal;

41.  felszólít arra, hogy a figyelmet a minőségi és a mennyiségi megfelelés biztosítására összpontosítva vessék alapos értékelés alá a Petíciós Bizottság titkárságának személyzetét, tekintettel a nagyszámú petíció felhalmozódására és a feldolgozásuk során tapasztalható folyamatos késedelmekre; úgy véli, hogy a jóváhagyott petíciók megfelelő kezelése és mérlegelése – a petíciók benyújtóinak adott pártatlan visszajelzéssel együtt – kulcsfontosságú az európai civil társadalom és az európai intézmények közötti kapcsolatok megerősítéséhez;

42.  hangsúlyozza, hogy tagállami szemináriumok megszervezése révén konstruktívabb tájékoztatást kell nyújtani a polgárok számára a Petíciós Bizottság internetes oldalával kapcsolatban;

43.  hangsúlyozza a SOLVIT-hálózat fontos szerepét a belső piaci jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos problémák feltárása és megoldása szempontjából; felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg ezt az eszközt azzal a céllal, hogy lehetővé tegye a Petíciós Bizottság tagjai számára a SOLVIT rendszere révén rendelkezésre álló valamennyi információhoz való hozzáférést, és tájékoztassa őket a nyilvántartásba vett petíciókkal kapcsolatos ügyekről;

44.   kiemeli, hogy meg kell erősíteni a Petíciós Bizottság más uniós intézményekkel és szervekkel, valamint a tagállamokban működő nemzeti hatóságokkal folytatott együttműködését; lényegesnek tartja emellett a tagállamokkal és különösen a nemzeti parlamentek petíciós bizottságaival folytatott párbeszéd és módszeres együttműködés megerősítését is; ajánlja, hogy minden olyan tagállami parlament, amely még nem alakított petíciós bizottságot, tegye ezt meg; úgy véli, hogy a skót parlament petíciós bizottságának 2014. december 2-i, a Petíciós Bizottságnál tett látogatása az ilyen együttműködés jó példája, és hogy az ilyen partnerkapcsolatok lehetővé teszik a bevált gyakorlatok cseréjét, a felhalmozott tapasztalatok megosztását, valamint rendszeres és hatékony gyakorlati megoldások bevezetését a petíciók illetékes szervekhez történő továbbítása tekintetében;

45.  hangsúlyozza, hogy a tagállamokkal való szoros együttműködés rendkívül fontos a Petíciós Bizottság munkája szempontjából; arra bátorítja a tagállamokat, hogy játsszanak proaktív szerepet az európai jogszabályok végrehajtásával és betartásával kapcsolatos petíciók megválaszolásában, és kiemelt jelentőséget tulajdonít annak, hogy a tagállamok képviseltessék magukat a Petíciós Bizottság ülésein és működjenek aktívan közre a munkában; kiemeli, hogy a 2014. február 10-i ülésen – a hulladékgazdálkodás témájával kapcsolatban Görögországban, 2013. szeptember 18–20-án tett tényfeltáró látogatásról szóló jelentés ismertetésekor – jelen voltak a görög kormány képviselői is;

46.  emlékeztet arra, hogy a tényfeltáró látogatások a Petíciós Bizottság eszköztárában a szabályoknak megfelelően rendelkezésre álló legfontosabb vizsgálati eszközök egyikét képezik, jóllehet 2014-ben egyetlen ilyen látogatásra sem került sor; rendkívül szükségesnek tartja, hogy a vizsgálat alatt álló petíciók nyomon követése a tényfeltáró látogatások során ne torpanjon meg – többek között a választások és az új Parlament felállása közötti időszakban sem –, és felhívja a Parlament bizottságait az ennek biztosításához szükséges lépések megtételére; hangsúlyozza, hogy a tényfeltáró látogatásoknak egyértelmű ajánlásokat kell eredményezniük a petíció benyújtója problémájának megoldására vonatkozóan; elvárja, hogy a Petíciós Bizottság rendszeres tényfeltáró látogatásai 2016-ban újrainduljanak;

47.  kéri Görögországot, hogy vegye tudomásul a hulladékgazdálkodással és a hulladéklerakó telepekkel kapcsolatban tett tényfeltáró látogatásról készült, 2014 februárjában a bizottságban elfogadott jelentésben megfogalmazott ajánlásokat; kéri a Bizottságot, hogy vesse alapos ellenőrzés alá a hulladékok begyűjtésére szolgáló pénzügyi források felhasználását; felhívja a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben a hulladékok újrahasznosításával foglalkozó uniós irányelveket;

48.  nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a tagállamok képviselői jelen legyenek a Petíciós Bizottság ülésein és együttműködjenek a munka során; örömmel fogadja és szorgalmazza az érintett tagállam közhatóságait képviselő küldöttek megjelenését, részvételüket és aktív együttműködésüket; bátorítja a tagállamokat, hogy vállaljanak tevékeny részt a petíciós eljárásban;

49.  hangsúlyozza az európai ombudsmannal folytatott együttműködés jelentőségét, valamint az Európai Parlament részvételének fontosságát az Ombudsmanok Európai Hálózatában; üdvözli az ombudsman és a Petíciós Bizottság között az intézményi kereten belül kialakított kiváló kapcsolatokat; különösen méltányolja, hogy az ombudsman az egész év folyamán rendszeresen közreműködik a Petíciós Bizottság munkájában;

50.   várakozással tekint a különböző tagállamok nemzeti és regionális parlamentjeinek petíciós bizottságaival folytatott együttműködés fokozására, ahol már léteznek ilyen bizottságok; kötelezettséget vállal arra, hogy útmutatást nyújt az ilyen bizottságok felállításához azokban a tagállamokban, ahol még nincsen ilyen bizottság, de létre szeretnének hozni;

51.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a Petíciós Bizottság jelentését a Tanácsnak és a Bizottságnak, az európai ombudsmannak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, petíciós bizottságaiknak és nemzeti ombudsmanjaiknak vagy hasonló illetékes szerveiknek.

INDOKOLÁS

A 2014-es éves jelentés célja áttekintést nyújtani a Petíciós Bizottság munkájáról. E bizottság tevékenységeinek naptári ütemrendje nem esik egybe az Európai Bizottság jogalkotási programjával, hiszen a polgárok szabják meg azáltal, hogy erre vonatkozó jogukat gyakorolva petíciót nyújtanak be az Európai Parlamenthez, megosztva aggodalmaikat az Unió különböző politikáival és jogszabályaival kapcsolatban.

Az éves jelentés pontos és teljes képet kíván adni a Petíciós Bizottság munkájáról. A jelentés statisztikai adatokkal szolgál a Petíciós Bizottsághoz beérkezett – azóta lezárt vagy még feldolgozás alatt álló – petíciók számáról, az érintett országokról és a petíciókban érintett témákról. Ezek a statisztikák a Petíciós Bizottság által végzett munka mennyiségi felmérésének fontos eszközét jelentik. Mindehhez más vonatkozások is járulnak, például a többi európai intézménnyel, valamint a nemzeti és a regionális hatóságokkal fenntartott kapcsolatok kérdései.

A 2014. év „a polgárok európai éve” volt, amelynek során a fő hangsúly a május 22–25. között tartott európai parlamenti választásokra esett. A Petíciós Bizottság 2014. július 17-én tartotta alakuló ülését. A Petíciós Bizottság elnöki testületét felállító választások eredménye a következőképpen alakult: Cecilia Wikström elnök, Rosa Estaràs Ferragut első alelnök, Roberta Metsola második alelnök, Marlene Mizzi harmadik alelnök és Csáky Pál negyedik alelnök.

Jog petíció benyújtásához az Európai Parlamenthez: az európai polgárság tartóoszlopa

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése megerősítette, hogy a jog petíció benyújtásához a Parlamenthez az európai polgárság tartóoszlopa és alapjog a Szerződés 227. cikke értelmében, amely rögzíti, hogy az Unió tagállamának állampolgárságával rendelkező vagy az Unióban állandó lakhellyel rendelkező polgárok – akár természetes, akár jogi személyek – jogosultak egyénileg, illetve más polgárokkal vagy személyekkel együtt petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez az Európai Unió tevékenységi körébe tartozó és a petíció benyújtóját közvetlenül érintő tárgyban. Olyan eszközről van tehát szó, amely lehetővé teszi az állampolgárok számára, hogy eljuttassák a Parlamenthez az EU különböző szakpolitikáinak és jogszabályainak mindennapi életükre gyakorolt hatásával kapcsolatos észrevételeiket.

Az éves statisztikák azt mutatják, hogy a polgárok többsége az igazságszolgáltatással, a környezetvédelemmel, a belső piaccal vagy az alapvető jogokkal kapcsolatos kérdésekben fordul segítségért a Parlamenthez. Más petíciók benyújtói azt szeretnék elérni, hogy a döntéshozók figyelembe vegyék az uniós szakpolitikák alakításával kapcsolatos javaslataikat, továbbá vannak olyan állampolgárok is, akik azért fordulnak az Európai Parlamenthez, mert a nemzeti hatóságok által hozott határozatok ellen kívánnak keresetet indítani és a nemzeti bíróságok ítéletei ellen élnek panasszal. Ismét más petíciók az európai jogszabályok alkalmazásának hiányosságairól – azaz valamely uniós jogszabály nem megfelelő átültetéséről, végrehajtásának elmulasztásáról vagy megsértéséről – számolnak be.

A statisztikák szerint az Európai Parlamenthez 2014-ben 2714 petíció érkezett, ez 6%-os csökkenést jelent a 2013-ban beérkezett 2891-hez képest. Úgy tekinthetjük, hogy 2013 és 2014 csúcsforgalmú év volt a beérkezett petíciók száma tekintetében, de a 2014-ben megfigyelhető csekély mértékű csökkenés azt mutatja, hogy a legutóbbi jogalkotási ciklus folyamán tapasztalt állandó emelkedés folyamatában változás állt be.

A 2014-ben beérkezett petíciók statisztikai elemzése 2013-hoz képest

A petíciók elbírálása

A petíciók elbírálása	Petíciók száma	%	Petíciók száma	%
	2014		2013
Elfogadhatónak nyilvánítás és további intézkedések	790	29.1	1168	40.4
Elfogadhatatlannak nyilvánítás	1070	39.4	1046	36.2
Elfogadhatónak nyilvánítás és lezárás	817	30.1	677	23.4
Vitatott ajánlások	37	1.4	0	0
Nyilvántartásba vett petíciók összesen	2714	100	2891	100.0
Elfogadhatónak nyilvánítás és véleménynyilvánítás céljából továbbítás más szerveknek	77	9.7	156	13.3
Elfogadhatónak nyilvánítás és tájékoztatás céljából továbbítás más szerveknek	380	48.1	404	34.5
Elfogadhatónak nyilvánítás és véleménynyilvánítás céljából továbbítás az Európai Bizottságnak	688	87.0	1123	95.8

Meg kell jegyezni azt is, hogy a 2013-ban benyújtott petíciók 59,6%-a, azaz 1723 petíció már az eljárás első szakaszában lezárásra került, mert elfogadhatatlannak nyilvánították (36,2%), vagy pedig elfogadhatónak nyilvánították ugyan, de a petíció benyújtójának az általa felvetett különböző kérdésekre adott válasz megküldését – vagy az adott területen illetékes más parlamenti bizottsághoz tájékoztatás céljából történő továbbításukat – követően lezárták őket. Ezek mellett további 1168 petíciót nyilvánítottak elfogadhatónak (40,4%), amelyek közül 1119-et (95,6%) véleménynyilvánítás céljából továbbítottak az Európai Bizottsághoz.

2013				2014
Elbírálás	Petíciók száma	Százalék		Elbírálás	Petíciók száma	Százalék
Elfogadhatónak nyilvánítás	1844	63.8		Elfogadhatónak nyilvánítás	1607	59.2
Elfogadhatatlannak nyilvánítás	1047	36.2		Elfogadhatatlannak nyilvánítás	1070	39.4
Összesen	2891	100		Határozathozatal folyamatban	37	1.4
				Összesen	2714	100

2014-ben a benyújtott petíciók 69,5%-a (1887 petíció) már az eljárás első szakaszában lezárásra került, mert elfogadhatatlannak nyilvánították (39,4%), vagy pedig elfogadhatónak nyilvánították ugyan, de a petíció benyújtója vagy az adott területen illetékes más parlamenti bizottság számára megküldött tájékoztatást közvetlenül követően lezárták (30,1%) őket. Megjegyzendő, hogy jóllehet csaknem állandó maradt mind az elfogadhatatlannak nyilvánított petíciók százalékos aránya (mindössze csekély, 3,2%-os növekedés volt megfigyelhető 2014-ben), mind az elfogadhatatlannak nyilvánított petícióké (mindössze csekély, 4,6%-os csökkenés volt megfigyelhető 2014-ben), azonban ami a Petíciós Bizottság tagjai által az elbíráláshoz kapcsolódó intézkedések tekintetében hozott döntéseket illeti, a két év (2013 és 2014) között a különbség egyértelmű: azon határozatok száma, amelyek a petíciót a petíció benyújtójának küldött tájékoztatást követően az eljárás első szakaszában lezárják, egyértelműen növekedett 2013-hoz képest (11,3%-kal). Az is megállapítható, hogy növekedett a tájékoztatás céljából való továbbítás gyakorisága (13,6%-kal), és ezzel párhuzamosan csökkent a véleménynyilvánítás céljából a más parlamenti bizottságokhoz, illetve az Európai Bizottsághoz történő továbbítások gyakorisága (3,6%-kal, illetve 8,8%-kal).

A petíciók száma országok szerinti bontásban

2013-hoz képest 2014-ben bizonyos változások figyelhetők meg a petíciók benyújtása szerinti országok bontásában. Spanyolország áll továbbra is az első helyen, ezután következik Németország, Olaszország, Románia és az Egyesült Királyság (2013-ban az ötödik helyen Franciaország állt).

A sort ezúttal is Észtország zárja Luxembourg előtt, miként a megelőző évben is.

2013				2014
Ország	Petíciók száma	%		Ország	Petíciók száma	%
Európai Unió	751	23.5		Európai Unió	908	28.9
Spanyolország	453	14.2		Spanyolország	449	14.3
Németország	362	11.3		Németország	271	8.6
Olaszország	278	8.7		Olaszország	248	7.9
Románia	223	7.0		Románia	199	6.3
Franciaország	129	4.0		Egyesült Királyság	109	3.5
Más	1003	31.4		Más	1071	34.0

A petíciók száma 2014-ben, országok szerinti bontásban

A petíciók leggyakoribb témái

Mint azt már említettük, 2014-ben is az igazságszolgáltatás volt a petíciók benyújtói számára a legaggályosabb terület, ezt követi a környezetvédelem,, a belső piac működése, az alapvető jogok és az egészségügy. Említést érdemel, hogy az előző évekhez képest jelentősen csökken a magántulajdon visszaszolgáltatására vonatkozó petíciók száma.

2013				2014
Témakörök	Petíciók száma	Százalék		Témakörök	Petíciók száma	Százalék
Igazságügy	387	10.5		Igazságügy	300	8.3
Környezet	361	9.8		Környezet	284	7.8
Alapjogok	268	7.2		Belső piac	266	7.3
Belső piac	223	6.0		Alapjogok	208	5.7
Szociális ügyek	199	5.4		Egészségvédelem	173	4.8
Oktatás és kultúra	141	3.8		Szociális ügyek	158	4.4
Egészségvédelem	137	3.7		Közlekedés	117	3.2
Foglalkoztatás	117	3.2		Oktatás és kultúra	113	3.1
Közlekedés	107	2.9		Foglalkoztatás	108	3.0
Tulajdon és visszaszolgáltatás	91	2.5		Tulajdon és visszaszolgáltatás	55	1.5
Más	1 669	45.1		Más	1 844	50.9

A petíciók benyújtóinak nyelve

Ugyancsak megfigyelhető változás – bár igen csekély – a petíciók nyelvek szerinti megoszlásával kapcsolatban is: 2014-ben a 2013-as évhez hasonlóan a német és az angol a petíciók benyújtói által leginkább használt két nyelv, amelyeket a spanyol és az olasz követ a harmadik, illetve a negyedik helyen, e nyelvek százalékos aránya és száma egyaránt növekedett. Ez a négy nyelv (a német, az angol, a spanyol és az olasz) képviseli a petíciók 72%-át.

Az utolsó helyen a máltai és az észt osztozik (mindkét nyelven mindössze egy-egy petíciót nyújtottak be).

2013				2014
Nyelv	Petíciók száma	Százalék		Nyelv	Petíciók száma	Százalék
Német	701	24.2		Német	607	22.4
Angol	525	18.2		Angol	496	18.3
Spanyol	442	15.3		Spanyol	456	16.8
Olasz	316	10.9		Olasz	400	14.7
Francia	203	7.0		Francia	151	5.6
Román	166	5.7		Román	135	5.0
Lengyel	131	4.5		Lengyel	105	3.9
Más	276	9.0		Görög	92	3.4
				Más	273	10

A petíciók száma 2014-ben, nyelvenkénti bontásban

 

A petíciók benyújtóinak állampolgársága

Állampolgárság szerinti bontásban továbbra is a németek a legaktívabb petícióbenyújtók, utánuk a spanyolok és az olaszok következnek, miként 2013-ban is. Őket követik a románok, a britek és a franciák. Az utolsó helyeken az észt és a luxembourgi polgárokat találjuk, akik együttvéve 2014-ben mindössze nyolc petíciót nyújtottak be.

2013				2014
Petíció fő benyújtójának állampolgársága	Petíciók száma	Százalék		Petíció fő benyújtójának állampolgársága	Petíciók száma	Százalék
Németország	649	22.4		Németország	551	20.2
Spanyolország	456	15.8		Spanyolország	468	17.1
Olaszország	344	11.9		Olaszország	425	15.6
Románia	213	7.4		Románia	196	7.2
Franciaország	152	5.3		Egyesült Királyság	143	5.2
Lengyelország	143	4.9		Franciaország	129	4.7
Egyesült Királyság	138	4.8		Lengyelország	123	4.5
Görögország	113	3.9		Görögország	113	4.1
Más	800	23.6		Más	574	21.9

A petíciók száma 2014-ben, állampolgárság szerinti bontásban

 

A petíciók benyújtási módja

A petíciók benyújtási módja tekintetében a 2013-ban megfigyelt tendencia erősödése látható: a petíciók benyújtói egyre aktívabbak, és szívesebben használják az internetes formanyomtatványt, mint a hagyományos levélformát (2014-ben a petíciók 80%-a érkezett elektronikus úton, szemben a 2013-as 75,2%-kal).

2013				2014
A petíció benyújtási módja	Petíciók száma	%		A petíció benyújtási módja	Petíciók száma	%
E-mail	2173	75.2		E-mail	2174	80
Levél	718	24.8		Levél	540	20

A petíciók benyújtási módja 2014-ben

 

A petíciók helyzete

Ami a petíciók helyzetét illeti, tudni kell, hogy a petíciók nagy többsége, azaz 80%-a az elbírálását és elfogadhatónak nyilvánítását követő évben lezárásra került. Megállapíthatjuk, hogy csupán igen korlátozott számú petíció marad négy évnél is tovább nyitott. E nyitott petíciók tárgyát az esetek túlnyomó részében az Európai Bíróság előtt indított kötelezettségszegési eljárások képezik, vagy pedig olyan petíciókról van szó, amelyeket a Petíciós Bizottság tagjai behatóbb vizsgálat alá vetettek (a jelenlegi, nyolcadik parlamenti ciklus kezdetén a képviselők kérték egy „nagytakarítás” jellegű különeljárás bevezetését, amely biztosítaná a több parlamenti ciklus alatt nyitva maradt valamennyi petíció újólagos értékelését).

A petíciók helyzete
Év	Nyitott		Lezárt
2014	763	28.1%	1 925	70.9%
2013	531	18.4%	2 360	81.6%
2012	213	10.7%	1 773	89.3%
2011	120	8.5%	1 294	91.5%
2010	66	4.0%	1 590	96.0%
2009	27	1.4%	1 897	98.6%
2008	35	1.9%	1 848	98.1%
2007	32	2.1%	1 474	97.9%
2006	10	1.0%	1 011	99.0%
2005	4	0.4%	1 012	99.6%
2004	5	0.5 %	997	99.5%
2003	0	0%	1 315	100%
2001	0	0%	1 132	100%
2000	0	0%	908	100%

A statisztikák elemzéséből jól látszik, hogy az elfogadhatatlannak nyilvánított petíciók többségének esetében a döntés arra vezethető vissza, hogy a petíciók benyújtói továbbra is összekeverik az európai és nemzeti illetékességi köröket, vagy pedig tévesen az EU intézményeihez fordulnak az Európa Tanács intézményei vagy az Emberi Jogok Európai Bírósága helyett. Ez azt bizonyítja, hogy fokozni kell az állampolgárok tájékoztatására irányuló erőfeszítéseket azzal kapcsolatban, hogy mit is jelent a gyakorlatban a petíció benyújtásához való jog, illetve hogy mit érhetnek el a Parlamenthez benyújtott petícióval.

A 2014 novembere óta működő új weboldal felépítése jobb, mint az Európai Parlament „Europarl” portálján a korábbiakban a petíciók számára fenntartott internetes oldalé volt. Az új petíciós honlapon a petíciót on-line benyújtani kívánó polgárok rendelkezésére áll minden szükséges információ a Parlament illetékességi köréről, lehetőségük van a bejelentkezésre, a petíció benyújtására, kísérő dokumentumok feltöltésére, az elfogadhatónak nyilvánított petíciók támogatására, tájékoztatásra petíciójuk helyzetéről, valamint automatikus elektronikus üzenet formájában figyelmeztető jelzést is kapnak, ha petíciójuk helyzetében változás állt be. A petíciók benyújtói emellett információkhoz juthatnak a Petíciós Bizottság munkájáról, valamint a gyorsabb előkészítés lehetőségeiről más hálózatok használatának köszönhetően, amelyeket az Európai Unió szintjén vagy nemzeti szinten bocsátanak a rendelkezésükre (SOLVIT, EU Pilot, a fogyasztók európai központjainak hálózata, európai ombudsman, nemzeti ombudsmanok, illetve nemzeti a parlamentek petíciós bizottságai).

E jelentés a hangsúlyt annak szükségességére kívánja helyezni, hogy a polgárok számára az Európai Unió szintjén egységes ügyintézési ablak álljon rendelkezésre, amely útbaigazítást adhat nekik, amikor megítélésük szerint jogaikat megsértették, és erre megoldást keresnek. Ez továbbra is rendkívül fontos cél marad. Ebből a szempontból nagy előrelépést jelent az Európai Bizottság arra irányuló kezdeményezése, hogy a www.europa.eu portálnak „az EU polgárait megillető jogok” oldalán összegyűjtsék a hivatalos és nem hivatalos panasztételi mechanizmusokat. Ezzel együtt azonban alaposabban meg kell ismertetni és világosan el kell határolni a különböző hivatalos mechanizmusokat (panasz benyújtása a Bizottsághoz, petíció benyújtása a Parlamenthez, panasz benyújtása az európai ombudsmanhoz) a nem hivatalosaktól (SOLVIT, ECC-net stb.). Az állampolgároknak tudniuk kell, hol találják meg az általuk keresett információt, és ebből a szempontból üdvözlendő, hogy a Bizottság a „Your Europe” elnevezésű portál elindítása révén erőfeszítéseket tett az állampolgárok jogaival kapcsolatos adatokhoz való hozzáférés, a tájékoztatás és a segítségnyújtás érdekében.

Az Európai Parlament az új weboldal 2014. november 19-i megnyitásával előrelépett ezen az úton, azt azonban szóvá kell tenni, hogy a Parlament weboldalán a Petíciós Bizottság oldala nem a főoldalon jelenik meg, hanem csak a negyediken. A polgárnak át kell haladnia „A Parlament és Ön” és a „Hallassa szavát!’ oldalakon is ahhoz, hogy elérjen a petíciókkal kapcsolatos oldalhoz, és megtalálja azt a konkrét helyet, ahol petícióját benyújthatja. http://www.petiport.europarl.europa.eu/petitions/en/main

Kapcsolatok az Európai Bizottsággal

A petíciók kezelését illetően az Európai Bizottság továbbra is a Petíciós Bizottság természetes partnere, hiszen a Bizottság feladata, hogy az európai jogszabályok végrehajtása felett őrködjön. A két intézmény között a munkakapcsolat jó. Azonban a Petíciós Bizottság által kért vizsgálatok válaszidejét (ez jelenleg átlagosan négy hónap) rövidíteni kellene. Ezen kívül, a megfelelő intézményközi együttműködés keretében az Európai Bizottságnak tájékoztatnia kellene a Petíciós Bizottságot a petíciókhoz közvetlenül kapcsolódó jogsértési eljárások állásáról.

Ki kell emelni a Bizottság alelnöke, Frans Timmermans 2014. október 7-i meghallgatását. Frans Timmermans, az intézményközi kapcsolatokért és az igazgatásért felelős biztosjelölt egyrészt a neki írásban feltett kérdésekre adott válaszaiban, másrészt az Elnökök Értekezlete előtt tartott meghallgatása során több alkalommal is kötelezettséget vállalt az európai polgári kezdeményezés támogatásával kapcsolatban, valamint ígéretet tett az Alapjogi Charta 51. cikkével összefüggő petíciókkal kapcsolatos nehézségek és korlátozások feltárására is. A Petíciós Bizottság 2014. október 1-jén részt vett Navracsics úr (az oktatásért, kultúráért, ifjúságért és polgárságért felelős biztos) meghallgatásán is.

A Petíciós Bizottság értékesnek találta Pascal Leardini, az Európai Bizottság Főtitkársága F. igazgatóságának vezetője által a bizottság 2014. szeptemberi ülésén tartott előadást. Az előadó kifejtette, hogy a véleménynyilvánítás céljából továbbított petíciók négy fő téma köré csoportosultak: környezetvédelem, alapvető jogok, a polgárok és a munkavállalók szabad mozgása, valamint a gazdasági és társadalmi válság. Leardini úr továbbá összegezte az együttműködés folyamán tapasztalt legfőbb problémákat is, többek között kiemelve a Bizottsághoz továbbított petíciók elfogadhatóságára vonatkozó szigorúbb ellenőrzés szükségességét, a tagállamok és a tagállami hatóságok bevonásának szükségességét, a Bizottság képviselőinek jelenlétét az előkészítő üléseken, és végezetül a lezáratlan petíciók magas számát, ami jelentős mértékben megnöveli a munkaterhelést.

A Bizottság a már most is szoros együttműködés további javítása érdekében javaslatot tett a felvetett problémák célszerű megoldására indítványozva többek között a tagállamok képviselőinek meghívását az ülésekre és a petíciók lezárására rendelkezésre álló meglévő eszközök fokozottabb igénybevételét.

Kapcsolatok a Tanáccsal

A Petíciós Bizottság üdvözli a Tanács jelenlétét a Petíciós Bizottság ülésein, ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ez a jelenlét nem nyilvánul meg aktívabb együttműködés formájában is, ez ugyanis lehetővé tenné az előrelépést olyan petíciók esetében, amelyekkel kapcsolatban a tagállamokkal folytatott együttműködés döntő fontosságú volna. A Petíciós Bizottság egyúttal azonban hangsúlyozza azt is, hogy vannak tagállamok – mint például Olaszország, Görögország és Spanyolország –, amelyek rendkívül hathatósan kísérik figyelemmel a bizottság üléseit.

Kapcsolatok az európai ombudsmannal – az ombudsman meghallgatásai

Emily O’Reilly-t először 2013 júliusában választották meg európai ombudsmanná, majd 2014 decemberében újraválasztották, öt éves időszakra hosszabbítva meg megbízatását, amelyet mindeddig aktív és kiegyensúlyozott, hatáskörének megfelelő módon látott el. Tevékenysége egyaránt kiterjedt a hozzá beérkező panaszok értékelésére és kezelésére, e panaszok kivizsgálásának lefolytatására és lezárására, építő jellegű kapcsolatok fenntartására az uniós intézményekkel és szervekkel, valamint a polgárok ösztönzésére, hogy bátran éljenek az uniós intézményekkel és szervekkel szemben őket megillető jogokkal.

A Petíciós Bizottság kitűnő intézményközi kapcsolatokat ápol az európai ombudsmannal, aki több alkalommal is felszólalt a bizottság előtt; 2013-as éves jelentését pedig 2014. szeptember 24-én ismertette. E felszólalásában tájékoztatást adott azon polgárok számáról, akiknek az ombudsmani hivatal 2013 folyamán segítséget nyújtott, a nyitva maradt és a 2013-ban lezárt vizsgálatok számáról, a nyitva maradt vizsgálatok tekintetében érintett intézményekről, a lefolytatott vizsgálatok eredményeiről, az ombudsman határozatainak való megfelelés arányáról, és végezetül a beérkezett panaszok és a megkezdett vizsgálatok országok szerinti megoszlásáról. Az ombudsman kiemelte a tevékenysége során érintett legfőbb területeket (átláthatóság, etikai kérdések, a polgárok részvétele, az Unió által finanszírozott projektek, alapvető jogok és szolgáltatási kultúra), valamint tájékoztatást adott a hivatal jövőben követendő irányvonalairól, kiemelve tevékenységei sarokköveit (alaposság, következetesség, láthatóság), és beszámolt a folyamatban lévő stratégiai vizsgálatokról is.

Az ombudsman – akkor még jelöltként – felszólalt a bizottság 2013. december 2-i ülésén is, valamint megválasztásának napján a Parlament decemberi plenáris ülésén, és beszéde a képviselők körében nagy sikert aratott.

Együttműködés az Európai Parlament Jogi Szolgálatával

2014 szeptemberében Antonio Caiola, az Európai Parlament Jogi Szolgálatának osztályvezetője rövid beszámolót tartott az osztálya és a Petíciós Bizottság között kialakult együttműködésről. A Jogi Szolgálat képviseli a Parlamentet minden joghatóság előtt, és a Parlament valamennyi szerve számára ad jogi szakvéleményt. A Jogi Szolgálat igen gyakran hivatkozik a Törvényszék petíciókra és azok kezelésére vonatkozó ítéleteire. A vizsgált ügyek két kategóriába csoportosíthatók:

Ÿ  Az elsőbe az elfogadhatatlannak nyilvánított petíciók tartoznak, amelyek között a leginkább figyelemre méltó a T-308/07 sz. ügy (Ingo-Jens Tegebauer kontra Európai Parlament). Az ítélet indokolása szerint a Petíciós Bizottság minden olyan határozatát, amely valamely petíció elfogadhatatlanná nyilvánítását mondja ki, teljes és egyértelmű indokolással kell ellátni. Ugyanezt az elvet későbbi ítéletek, például a T-280/09. sz. ügyben (José Carlos Morte Navarro kontra Európai Parlament) és a T-160/10. sz. ügyben (J. kontra Európai Parlament) hozott ítéletek is megerősítették.

Ÿ  A másik kategóriába azok az ügyek sorolhatók, amelyek a Petíciós Bizottság valamely petíció lezárására vonatkozó határozatával kapcsolatosak, az első ilyen ügy a T-186/11. sz. ügy volt (Peter Schönberger kontra Európai Parlament). A Petíciós Bizottság egy petíciót elfogadhatónak nyilvánított, majd a titkárság a petíciót lezárta, és az ügyet a Személyzeti Főigazgatósághoz utalta. A petíció benyújtója vitatta a tikárság határozatát, és a bíróság úgy ítélte meg, hogy a keresetet semmisnek kell nyilvánítani, mivel kártalanításra nem volt mód. Ez az álláspont később más ügyekben, például a T-650/13. sz. ügyben (Lomnici Zoltán kontra Európai Parlament) is megismétlődött.

Ÿ  Egy másik fontos jogi szakvélemény született a Schönberger ügyben (amelynek száma C-261/13). Jääskinen főtanácsnok más oldalról közelítve értelmezte a petíciós jogra vonatkozó rendelkezéseket, és arra a következtetésre jutott, hogy a Petíciós Bizottságnak módjában áll valamely petíciót elfogadhatatlannak nyilvánítani anélkül, hogy a petíció benyújtója vitathatná az erre vonatkozó határozatot. Ez homlokegyenest ellentétes a Tegebauer ügyben hozott ítélettel, és majd a jövőben dől el, hogy a Bíróság későbbi ítéleteiben a magáévá teszi-e majd a főtanácsnok nézőpontját.

Tényfeltáró látogatások 2014-ben, valamint látogatások más intézményeknél

Ÿ  A Petíciós Bizottság 2014 decemberében fogadta a skót parlament petíciós bizottságának küldöttségét. David Stewart, a skót parlament petíciós bizottságának elnöke ismertette a bizottság munkáját. A bizottságot 1990-ben állították fel a skót parlament állandó bizottságaként. 2004-ben on-line petíciós rendszert hoztak létre, megkönnyítve a petíciót benyújtani kívánó polgárok helyzetét. A skót parlament volt az első parlament a világon, amely ilyen rendszert vezetett be. Az on-line rendszer kifejlesztése alapvető volt a petíciós eljárás jó működése szempontjából, mert ehhez az eljáráshoz úgy biztosította a hozzáférést, hogy a polgárok számára lépésről lépésre útmutatást adott.

Ÿ  A Petíciós Bizottság munkaterhelésére tekintettel 2014-ben nem került sor tényfeltáró látogatásra, 2015-re azonban szerepelnek ilyen látogatások a tervekben (látogatás az Ebro folyó vízgyűjtő medencéjénél, valamint látogatás a gyermekek védelmével kapcsolatban az Egyesült Királyságban).

Nyilvános meghallgatások, valamint az első európai polgári kezdeményezésekkel kapcsolatos meghallgatások

Ÿ  A Környezetvédelmi Bizottság 2014. február 17-én meghallgatást szervezett „A víz mint emberi jog” témájában, az első európai polgári kezdeményezés keretében. Társbizottságként részt vett a Petíciós Bizottság és két másik bizottság is. A Petíciós Bizottság véleménye szerint az európai polgári kezdeményezés az aktuális kérdések nyilvános viták napirendjére tűzésének új eszköze, és egyúttal az egész európai földrészre kiterjedő részvételi demokrácia új eszköze is. Ez az eszköz lehetőséget kíván teremteni a polgárok számára, hogy hallathassák hangjukat, és az őket érintő kérdéseket az európai intézmények elé terjeszthessenek. Az európai polgári kezdeményezés további célja a határokon átnyúló viták ösztönzése. A Petíciós Bizottság megítélése szerint az Európai Parlament a polgári kezdeményezések támogatása tekintetében a rendelkezésére álló minden eszközzel – többek között nyilvános meghallgatások szervezésével – hozzájárul e célkitűzések eléréséhez. A Petíciós Bizottság támogatja ezt a folyamatot, és az állampolgárokkal hosszú ideje fenntartott kapcsolataiból származó tapasztalatait e cél szolgálatába állítja.

Ÿ  A Jogi Bizottság 2014. április 10-én nyilvános meghallgatást szervezett a sikeresen útjára indított, „One of Us” elnevezésű második európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban. A Petíciós Bizottságot bevonták a meghallgatás szervezésébe.

Ÿ  A Petíciós Bizottság és az Alkotmányügyi Bizottság kérésére készített, „Az európai polgári kezdeményezés: a végrehajtás első tanulságai” című tanulmány összegezte a szervezők által az európai polgári kezdeményezések útnak indítása és lebonyolítása során tapasztalt nehézségeket. A tanulmány elemezte a lehetséges megoldásokat is, és ajánlásokat tett az európai polgári kezdeményezés javítására annak érdekében, hogy a kezdeményezés a részvételi demokrácia még hasznosabb eszközévé váljon az Európai Unióban. A tanulmány intézkedéseket javasol az eljárás egyszerűsítése, valamint az Európai Unió polgárait terhelő költségek és kiadások csökkentése érdekében. A legfontosabb cél kézzelfogható stratégia meghatározása, eszközt biztosítva a polgárok számára ahhoz, hogy tevékenyen részt vehessenek Európa jövőjének alakításában. A tanulmány rendeltetése az európai polgári kezdeményezés útnak indítása és lebonyolítása során a szervezők által tapasztalt nehézségek meghatározása, az azonosított akadályok elhárítását lehetővé tevő esetleges megoldások feltárása, valamint ajánlások megfogalmazása az európai polgári kezdeményezés működésének javítása érdekében. A tanulmány legfontosabb következtetései az alábbi területekre vonatkoztak: az on-line azonosítási rendszer, az európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vétele az Európai Bizottságnál, az on-line gyűjtőrendszer, a polgárok általi aláírásgyűjtés, az aláírások tagállamok általi ellenőrzése, és végezetül az európai polgári kezdeményezés benyújtása a Bizottsághoz. A gyakorlati ajánlások tárgyát a számítástechnikai infrastruktúra (hardverek és szoftverek) Bizottság általi rendelkezésére bocsátása, a szabályozás és a Szerződés vonatkozó cikkeinek felülvizsgálata, valamint a fordítási követelmények képezték.

Ÿ  A „Tiltsuk be az ökocídiumot Európában: polgári kezdeményezés a Föld jogokkal való felruházásáért” elnevezésű európai polgári kezdeményezés szervezői az eljárási szabályzat 218. cikkének megfelelően az egyik bizottsági ülésen a Petíciós Bizottság figyelmébe kívánták ajánlani kezdeményezésüket. Ezt az európai polgári kezdeményezést a bizottsági ülésen a petíciók esetében alkalmazott szokásos módon vizsgálták meg.

Kulcskérdések 2014-ben

A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-i hatálybalépése óta az Alapjogi Charta kötelező erejű jogi eszköz. A beérkezett petíciók fényében megerősíthető, hogy az alapvető jogok az igazságszolgáltatás mellett a petíciók benyújtóinak legfontosabb témakörét képezik. Pontosítani kell azonban, hogy a Charta beépítése az Unió elsődleges joganyagai közé a szubszidiaritás elvén alapul, ami azt jelenti, hogy a tagállamoknak kell szavatolniuk az Alapjogi Chartában rögzített elvek tiszteletben tartását. Mivel a Charta rendelkezései a jövőben az európai és nemzeti bíróságok és törvényszékek közvetlen oltalma alatt állnak, az Alapjogi Charta új felelősségeket ruház a döntéshozó és a végrehajtó szerepet ellátó intézményekre és a tagállamokra az uniós jogszabályok nemzeti szinten történő végrehajtása tekintetében. A Petíciós Bizottság a charta végrehajtására szolgáló módszer még pontosabb meghatározására törekszik.

Igazságszolgáltatás és alapvető jogok

Ÿ  2014 februárjában mintegy harminc petíció megvitatására került sor azzal kapcsolatban, hogy Dániában egyes polgárokat hátrányos megkülönböztetés ért. A Petíciós Bizottság ülésén a Bizottság jelezte, hogy mivel Dánia nem vesz részt az európai igazságszolgáltatási térségben és az azzal kapcsolatos eszközökben (például a Brüsszel IIa. rendeletben), a nevezett eszközök rá nem alkalmazandók. A bírósági és bíróságon kívüli határozatok kölcsönös elismeréséről szóló rendelet (a Róma III. rendelet) egyedi ügyekre lényegében nem alkalmazandó, A Bizottság tett néhány kezdeményezést, például kísérleti projektet indított a tájékoztatáshoz való joggal kapcsolatban (amely bizonyos tagállamokban tapasztalható rendkívüli helyzetekre kívánja a figyelmet irányítani), valamint tanulmányt készített a tagállamokban alkalmazott különböző eljárások feltérképezése céljával, ezen kívül iránymutatásokat készít elő a gyermekvédelmi rendszerek számára.

Ÿ  2014 márciusában vitatták meg azokat a petíciókat, amelyek szerint az Egyesült Királyság hatóságai etnikai, vallási és nyelvi alapon hátrányos megkülönböztetést alkalmaztak és megsértették az emberi jogok európai egyezményét. Az ifjúsággal kapcsolatos ügyekben illetékes hatóságok magatartását bírálták az Egyesült Királyságból és Hollandiából petíciót benyújtó polgárok, akiket kulturális hovatartozás és nyelvi különbségek alapján különböztettek meg, és hátrányukra a lehető legkisebbre szűkítették a gyermekek és szüleik közötti kapcsolattartást. A Petíciós Bizottság tagjai felkérték a Bizottságot, hogy vizsgálja felül és javítsa a polgárok Európai Unióban való szabad mozgására alkalmazandó jogszabályokat, tekintettel arra, hogy az esetek többsége olyan európai polgárokra vonatkozott, akik családjukkal együtt egy másik tagállamba költöztek azzal a céllal, hogy ott éljenek és dolgozzanak. Az Alapjogi Charta ezekben az esetekben nem alkalmazandó, mivel nincs szó uniós jogszabályok rendelkezéseinek végrehajtásáról. Márpedig, a Charta 51. cikkének (1) bekezdése szerint a Charta csak annyiban vonatkozik a tagállamokra, amennyiben az Unió jogát hajtják végre. A bizottság tagjai tényfeltáró látogatást ajánlottak az Egyesült Királyságba azzal a céllal, hogy megvizsgálják a petíció benyújtóinak állításait, és a következő jogalkotási ciklus során nyilvános meghallgatást kívánnak szervezni e kérdésekről. A tényfeltáró látogatásra 2015 őszén kerül majd sor, és 2015 júliusában a szülők beleegyezése nélkül történő örökbe fogadásáról a Petíciós Bizottság elé terjesztettek egy tanulmányt, amely a jogszabályokat és a gyakorlati helyzetet vizsgálja Angliában és Walesben, összehasonlítva az Európai Unióhoz tartozó más országok gyakorlatával. A tanulmány ezen kívül részletes adatokat tartalmaz az angol bíróságok által alkalmazott gyermekvédelmi eljárásokról az EU egy másik tagállamban rokonnal rendelkező gyermekek esetében, és ajánlásokat tesz a tagállamok közötti együttműködésre a jövőbeli eljárások során.

Környezetvédelem

Ÿ  A bizottság ülésein (2014 januárjában és októberében) ismertetett és megvitatott petíciók között szerepeltek a környezetvédelemmel és az energiával kapcsolatosak is, amelyek konkrét tárgya a Fuerteventurán és Lanzarotén (Kanári-szigetek) felfedezett kőolajkészletének kiaknázása volt. A petíciók benyújtói szerint a mélyvízi fúrások földrengést idézhetnek elő vagy nagy mennyiségű olaj tengervízbe szivárgását okozhatják, ami különösen súlyos következményekkel sújtaná a kiemelkedő turisztikai adottságokkal rendelkező Kanári-szigeteket. Az Európai Bizottság álláspontja szerint a nemzeti hatóságok feladata, hogy gondoskodjanak az uniós jogszabályok végrehajtásáról és tiszteletben tartásáról, valamint az említett kockázatok elhárításáról. Az olajmezők feltárására irányuló szóban forgó projektek környezeti hatásértékelés tárgyát képezték, amely felmérte a projekt lehetséges közvetlen és közvetett következményeit a környezetre nézve, és a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy igen szoros figyelemmel kíséri majd az uniós jogszabályokban támasztott követelmények teljesülését.

Állatjólét

Ÿ  2014 áprilisában petíció megvitatására került sor a malacok Dániában alkalmazott farokkurtítása tárgyában. A Petíciós Bizottság tagjai összehasonlító tanulmány készítését kérték a tematikus főosztálytól a malacok farokkurtításának Dániában, Svédországban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Hollandiában és Belgiumban alkalmazott gyakorlatáról. A tanulmányt 2014 novemberében terjesztették elő, és a 0336/2012 számú petícióban felvetett kérdéseket vizsgálta, azaz a sertések védelmére vonatkozó jogi keretet, az állatvédelemről szóló irányelv végrehajtásának színvonalát a farokkurtítás gyakorlatával összefüggésben (a rendelkezésre álló információk alapján), valamint az irányelv tagállamok általi megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében már foganatosított vagy esetleg foganatosítható intézkedéseket.

Fogyatékossággal élő személyek

Ÿ  Számos petíció tanúskodik a fogyatékossággal élők által tapasztalt nehézségekről és arról, hogy a gyakorlatban nem élvezik a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben foglalt alapvető szabadságokat és jogokat. A Petíciós Bizottság tagjai ezért rendkívül komolyan veszik a nevezett egyezmény végrehajtására szolgáló jogi keret megteremtésében betöltött szerepüket. 2014-ben a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság úgy döntött, hogy bevonja a Petíciós Bizottságot azon keret-üléseinek munkájába, amelyek témája a Parlament részvétele a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben.

Következtetés

A Bizottság 2014-et „a polgárok európai évévé” nyilvánította, és a hangsúlyt a május 22–25. között lebonyolított európai parlamenti választásokra helyezte. Az Európai Parlament és a Petíciós Bizottság a képviseleti és részvételi demokrácia megerősítését szem előtt tartva támogatja a párbeszédet a hatalom különböző szintjei és a civil társadalom között. A Petíciós Bizottság az európai demokratikus folyamatban való részvétel tekintetében a polgárok rendelkezésére álló kiemelkedő eszköz, amely elősegíti a vitát, tájékoztatja az európai polgárokat jogaikról és segítséget nyújt számukra e jogok érvényre juttatásában. A Petíciós Bizottság közvetlen kapcsolatot kíván teremteni a polgárok és az intézmények között annak biztosítása érdekében, hogy az intézmények meghallgassák a polgárok konkrét problémáit.ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma	3.12.2015
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	17 10 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Beatriz Becerra Basterrechea, Heinz K. Becker, Miriam Dalli, Eleonora Evi, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Peter Jahr, Jude Kirton-Darling, Svetoslav Hristov Malinov, Notis Marias, Edouard Martin, Roberta Metsola, Marlene Mizzi, Julia Pitera, Gabriele Preuß, Yana Toom, Bodil Valero, Jarosław Wałęsa, Tatjana Ždanoka
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Marco Affronte, Jérôme Lavrilleux, Sven Schulze, Josep-Maria Terricabras, Janusz Wojciechowski
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Clara Eugenia Aguilera García, Lynn Boylan, Jens Gieseke, Csaba Sógor

NÉV SZERINTI SZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

17	+
ALDE	Beatriz Becerra Basterrechea, Yana Toom
ECR	Notis Marias, Janusz Wojciechowski
EFDD	Marco Affronte, Eleonora Evi
GUE/NGL	Lynn Boylan,
S & D	Clara Eugenia Aguilera García, Miriam Dalli, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Jude Kirton-Darling, Edouard Martin, Marlene Mizzi, Gabriele Preuß
Verts/ALE	Josep-Maria Terricabras, Bodil Valero, Tatjana Ždanoka

10	-
EPP	Heinz K. Becker, Jens Gieseke , Peter Jahr, Jérôme Lavrilleux, Svetoslav Hristov Malinov, Roberta Metsola, Julia Pitera,Sven Schulze, Csaba Sógor, Jarosław Wałęsa,

0	0

Jelmagyarázat:

+  :  Mellette

-  :  Ellene

0  :  Tartózkodás

• [1]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0204.
• [2]  Elfogadva az ENSZ-bizottság tizennegyedik ülésén (2015. augusztus 17. – szeptember 4.); lásd: http://tbinternet.ohchr.org/_layouts/treatybodyexternal/Download.aspx?symbolno=CRPD%2fC%2fEU%2fCO%2f1&Lang=en
• [3]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0233.
• [4]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0204.
• [5]  Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0009.