Eljárás : 2015/2147(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0371/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0371/2015

Viták :

PV 19/01/2016 - 4
CRE 19/01/2016 - 4

Szavazatok :

PV 19/01/2016 - 5.9
CRE 19/01/2016 - 5.9
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0009

JELENTÉS     
PDF 1128kWORD 601k
21.12.2015
PE 567.714v02-00 A8-0371/2016

a digitális egységes piaci intézkedéscsomag megvalósításáról

(2015/2147(INI))

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság

Előadó: Kaja Kallas, Evelyne Gebhardt

(Közös bizottsági ülésekkel lefolytatott eljárás – az eljárási szabályzat 55. cikke)

A vélemények előadói (*):

Jutta Steinruck, Foglalkoztatási és Szociális Bizottság

Petra Kammerevert, Kulturális és Oktatási Bizottság

Angel Dzhambazki, a Jogi Bizottság részéről

Michał Boni, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

HIBAJEGYZÉKEK/ KIEGÉSZÍTÉSEK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a digitális egységes piaci intézkedéscsomag megvalósításáról

(2015/2147(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az „Európai digitális egységes piaci stratégia” című bizottsági közleményre (COM(2015)0192) és a közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2015) 100 final),

–  tekintettel az „Úton a prosperáló adatközpontú gazdaság felé” című 2014. július 2-i bizottsági közleményre (COM(2012)0442),

–  tekintettel „Az európai közigazgatási szervek, üzleti vállalkozások és polgárok rendelkezésére álló interoperabilitási megoldásokra vonatkozó program (ISA) létrehozásáról – Az interoperabilitás mint a közszféra korszerűsítésének eszköze” című határozatra irányuló bizottsági javaslatra (COM(2014)0367),

–  tekintettel „A közösségi finanszírozásban rejlő lehetőségek felszabadítása az Európai Unióban” című bizottsági közleményre (COM(2014)0172),

–  tekintettel a „Célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT): eredmények és következő lépések” című bizottsági közleményhez (COM(2013)0685) fűzött mellékletre,

–  tekintettel az elektronikus hírközlés egységes európai piacáról és a „behálózott kontinens” megteremtéséhez szükséges intézkedések meghatározásáról, valamint a 2002/20/EK, 2002/21/EK és 2002/22/EK irányelv és az 1211/2009/EK és 531/2012/EU rendelet módosításáról szóló rendeletre irányuló 2011. szeptember 11-i bizottsági javaslatra (COM(2013)0627),

–  tekintettel „A 2012–2015 közötti időszakra vonatkozó, e-kereskedelemmel kapcsolatos akcióterv – a 2013. évi helyzet” című 2013. április 23-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2013)0153),

–  tekintettel a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló rendeletre irányuló 2013. március 26-i bizottsági javaslatra (COM(2013)0147),

–  tekintettel a hálózat- és információbiztonságnak az egész Unióban egységesen magas szintjére vonatkozó intézkedésekről szóló irányelvre irányuló 2013. február 7-i bizottsági javaslatra (COM(2013)0048),

–  tekintettel az egységes digitális piacon megjelenő tartalomról szóló 2012. december 18-i bizottsági közleményre (COM(2012)0789),

–  tekintettel a közszektorbeli szervezetek webhelyeinek akadálymentesítéséről szóló irányelvre irányuló 2012. december 3-i bizottsági javaslatra (COM(2012)0721),

–  tekintettel az „Erősebb európai ipart a növekedés és a gazdasági fellendülés érdekében” című, 2012. október 10-i bizottsági közleményre (COM(2012)0582),

–  tekintettel „A második egységes piaci intézkedéscsomag – Együtt egy újfajta növekedésért” című 2012. október 3-i bizottsági közleményre (COM(2012)0573),

–  tekintettel az „Egységes piaci intézkedéscsomag: tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez” című, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett 2011. április 13-i bizottsági közleményre (COM(2011)0206),

–  tekintettel „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé: A magas szinten versenyképes szociális piacgazdaságért – 50 javaslat az együttes munka, vállalkozás és a cserekapcsolatok javítása érdekében” című, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett 2010. október 27-i bizottsági közleményre (COM(2010)0608),

–  tekintettel az Európai Bizottság szellemitulajdon-jogokra vonatkozó, a szerzői és a szomszédos jogok védelmi idejéről szóló javaslatára (COM(2008)0464),

–  tekintettel a 112-es egységes európai segélyhívó szolgáltatáson alapuló fedélzeti e-segélyhívó rendszer kiépítésével összefüggő típus-jóváhagyási követelményekről és a 2007/46/EK irányelv módosításáról szóló, 2015. április 29-i 2015/758/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról és az 1336/97/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. március 11-i 283/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(4),

–  tekintettel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2013. június 27-i 2013/37/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(6),

–  tekintettel a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv)(7),

–  tekintettel a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 2010. március 10-i 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(8),

–  tekintettel a többéves rádióspektrum-politikai program létrehozásáról szóló, 2012. március 14-i 243/2012/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra(9),

–  tekintettel a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(10),

–  tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és Hivatalának létrehozásáról szóló, 2009. november 25-i 1211/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(11),

–  tekintettel a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(12),

–  tekintettel az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(13),

–  tekintettel az adatbázisok jogi védelméről szóló, 1996. március 11-i 96/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(14),

–  tekintettel az adatbázisok jogi védelméről szóló 96/9/EK irányelv első értékelésére,

–  tekintettel a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(15), amely tartalmazza az 1882/2003/EK rendelet által bevezetett módosításokat is,

–  tekintettel az 5G partnerségről Kína és az Európai Unió között létrejött, 2015. szeptember 28-i megállapodásra és az ehhez kapcsolódó megállapodásokra,

–  tekintettel az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv végrehajtásáról szóló 2015. július 9-i állásfoglalására(16),

–  tekintettel „A szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozó megújított konszenzus felé” című uniós cselekvési tervről szóló 2015. június 9-i állásfoglalására(17),

–  tekintettel az EU versenypolitikájáról szóló éves jelentésről szóló, 2015. március 10-i állásfoglalására(18),

–  tekintettel a digitális egységes piacon a fogyasztói jogok támogatásáról szóló 2014. november 27-i állásfoglalására(19),

–  tekintettel a magáncélú többszörözési jogdíjakról szóló 2014. február 27-i állásfoglalására(20),

–  tekintettel „Az integrált uniós csomagkézbesítési piacról az e-kereskedelem bővülése érdekében” című 2014. február 4-i állásfoglalására(21),

–  tekintettel a versenyképesség és a fenntarthatóság javítása érdekében Európa újraiparosításáról szóló, 2014. január 15-i állásfoglalására(22),

–  tekintettel „A számítási felhőben rejlő potenciál felszabadításáról Európában” című 2014. december 10-i állásfoglalására(23),

–  tekintettel a BEREC-re és Hivatalára vonatkozó értékelő jelentésről szóló véleményről szóló, 2013. december 10-i állásfoglalására(24),

–  tekintettel az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályozási keretről szóló végrehajtási jelentéssel kapcsolatos 2013. október 24-i állásfoglalására(25),

–  tekintettel a megtévesztő reklámozási gyakorlatokról szóló 2013. október 22-i állásfoglalására(26),

–  tekintettel „A növekedésről, a mobilitásról és a foglalkoztatásról szóló digitális menetrend: ideje magasabb sebességbe kapcsolni” című 2013. szeptember 12-i állásfoglalására(27),

–  tekintettel a digitális egységes piac megvalósításáról szóló 2013. július 4-i állásfoglalására(28),

–  tekintettel az európai fogyasztóügyi politika új ütemtervéről szóló 2013. június 11-i állásfoglalására(29),

–  tekintettel az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv végrehajtásáról szóló 2013. május 22-i állásfoglalására(30),

–  tekintettel a digitális egységes piac megvalósításáról szóló 2012. december 11-i állásfoglalására(31),

–  tekintettel az Unióban az audiovizuális művek online terjesztéséről szóló 2012. szeptember 11-i állásfoglalására(32),

–  tekintettel „A kritikus informatikai infrastruktúrák védelme. Eredmények és következő lépések: a globális kiberbiztonság felé” című dokumentumról szóló 2012. június 12-i állásfoglalására(33),

–  tekintettel a „Versenyképes egységes digitális piac – az e-kormányzat mint élenjáró kezdeményezés” című 2012. április 20-i állásfoglalására(34),

–  tekintettel az e-kereskedelemi belső piac kialakításáról szóló 2010. szeptember 21-i állásfoglalására(35),

–  tekintettel „Az internet szabályozása: a következő lépések” című 2010. június 15-i állásfoglalására(36),

–  tekintettel az „Új európai digitális menetrend Európa számára: 2015.eu” című 2010. május 5-i állásfoglalására(37),

–  tekintettel a tárgyak internetéről szóló 2010. június 15-i állásfoglalására(38),

–  tekintettel az Európai Unió – az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 6. cikkével a Szerződésekbe beépített – Alapjogi Chartájára,

–  tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (UN CRPD) 9. cikkére, amelyet az EU 2010. december 23-án ratifikált a 2010/48/EK határozattal,

–  tekintettel az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. október 20-i egyezményére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 9., 12., 14., 16. és 26. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentéseire, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, a Jogi Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményeire (A8-0371/2015),

A.  mivel az internet és a mobilkommunikációs eszközök gyorsan fejlődő használata következtében a felhasználók, a vállalatok és a vállalatoknál dolgozó munkavállalók immár másként kommunikálnak, másként férnek hozzá az információkhoz és a tudásanyaghoz, máshogyan végeznek kreatív tevékenységeket, mások a fogyasztói, megosztási és részvételi szokásaik, illetve máshogyan végzik a munkájukat; mivel ez kiszélesítette és megváltoztatta a gazdaságot, megkönnyítve, hogy a kis- és középvállalkozások hozzáférjenek az akár 500 millió potenciális ügyfelet jelentő uniós piachoz és a globális piacokhoz, valamint lehetővé tette, hogy az egyének új vállalkozói ötleteket és üzleti modelleket alakíthassanak ki;

B.  mivel a digitális egységes piac területén valamennyi uniós szakpolitikának és jogszabálynak új lehetőségeket kell biztosítania a felhasználók és a vállalkozások számára, lehetővé kell tennie új, innovatív, határokon átnyúló online szolgáltatások megjelenését és fejlődését versenyképes árakon, fel kell számolnia a tagállamok közti akadályokat, továbbá elő kell segítenie az európai üzleti vállalkozások, és különösen a kkv-k hozzáférését a határokon átnyúló piacokhoz, mivel ez kulcsfontosságú az EU növekedése és foglalkoztatottsági rátája szempontjából, elismerve ugyanakkor, hogy ezek a lehetőségek elkerülhetetlenül strukturális változásokat és holisztikus megközelítést igényelnek többek között a szociális dimenzió tekintetében, valamint szükségessé teszik a digitális jártasság terén fennálló hiányosságok gyors pótlását;

C.  mivel a digitális gazdaság hozzáadott értékének 75%-a ugyan a hagyományos iparból ered, és a hagyományos ipar digitális átalakulása továbbra is lassú, ugyanis az uniós vállalkozásoknak csupán 1,7%-a használja ki teljes körűen a fejlett digitális technológiákat, a kkv-knak pedig csupán 14%-a használja az internetet értékesítési csatornaként; mivel Európának fel kell használnia az ikt-ágazatban rejlő jelentős potenciált az ipar digitalizálására és a globális versenyképesség fenntartására;

D.  mivel az adatgazdaság kiépítése nagyban függ egy olyan jogi kerettől, amely ösztönzi az adatbázisok fejlesztését, felügyeletét, karbantartását és növelését, és ezért az innovációbarát és gyakorlatias jogi kerettől függ;

E.  mivel 2013-ban a közösségi gazdaság piaci mérete világszerte mintegy 3,5 milliárd volt, ma pedig a Bizottság előrejelzése szerint a növekedési potenciál meghaladja a 100 milliárdot;

F.  mivel a magas és következetes szintű fogyasztóvédelemhez, fogyasztói tudatossághoz és fogyasztói elégedettséghez szükségszerűen minőségre, rugalmasságra, átláthatóságra, megfelelő tájékoztatásra, interoperabilitásra, valamint könnyen hozzáférhető és biztonságos online környezetre van szükség magas szintű adatvédelem mellett;

G.  mivel a kreativitás és innováció a digitális gazdaság motorjai, ezért elengedhetetlen a szellemitulajdon-jogok magas szintű védelmének biztosítása;

H.  mivel az EU háztartásai 44,8 %-ának nincs hozzáférése gyors internethez(39), a jelenlegi politikák és ösztönzők pedig nem biztosították a megfelelő digitális infrastruktúrát, különösen a vidéki térségekben;

I.  mivel az EU régiói a digitális összeköttetések, a humán tőke, az internethasználat, a digitális technológia vállalkozások által integrálása és a digitális közszolgáltatások tekintetében nagyon eltérő szinten vannak, ahogy arra a digitális menetrend eredménytáblája is rámutatott; mivel azok a régiók, amelyek elmaradnak ezen öt mutató terén, annak a kockázatnak vannak kitéve, hogy kimaradnak a digitális korszak előnyeiből;

1. BEVEZETÉS: MIÉRT VAN SZÜKSÉGÜNK DIGITÁLIS EGYSÉGES PIACRA?

1.  üdvözli az „Európai digitális egységes piaci stratégia” című közleményt; úgy véli, hogy a közös szabályrendszeren alapuló digitális egységes piac megvalósítása fokozhatná az EU versenyképességét, pozitív hatást gyakorolhatna a növekedésre és a munkahelyteremtésre, újra fellendíthetné az egységes piacot és inkluzívabbá tehetné a társadalmat, új lehetőségeket kínálva a polgároknak és a vállalkozásoknak elsősorban az innováció cseréje és megosztása révén, továbbá úgy véli, hogy ideje a végrehajtás terén is megerősíteni a korábban elfogadott horizontális megközelítést, ideértve a 16 kezdeményezés megfelelő időben történő elfogadását is, hiszen a digitális ösztönzők valamennyi polgárra és a társadalom és a gazdaság valamennyi dimenziójára hatással vannak;

2.  egyetért a Bizottsággal abban, hogy a digitális egységes piac irányítása és megfelelő időben történő megvalósítása az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös felelőssége; ösztönzi a Bizottságot, hogy vegye fel a kapcsolatot a társadalmi és szociális érdekelt felekkel, és a lehető legszélesebb körben vonja be őket a döntéshozatali folyamatba;

3.  úgy véli, hogy a jobb szabályozás olyan jogalkotási megközelítést igényel, amely eredendően digitális, elveken alapuló és technológiai szempontból semleges; ahhoz, hogy teret biztosíthassunk az innováció számára, az ehhez szükséges konzultációkat és hatásvizsgálatokat követően értékelni kell, hogy a hatályos jogszabályok, a kiegészítő nem szabályozási intézkedések és végrehajtási keretek megfelelőek-e a digitális korban az új technológiák és új üzleti modellek fényében, hogy ezáltal orvosolni lehessen az egységes piac jogi töredezettségét, csökkenteni lehessen az adminisztratív terheket, valamint lökést lehessen adni a növekedésnek és az innovációnak;

4.  úgy véli, hogy a digitális gazdaságban rejlő innovációs és növekedési potenciál teljes kiaknázásához nélkülözhetetlen, hogy a polgárok és az üzleti vállalkozások megbízzanak a digitális környezetben; meggyőződése, hogy e bizalom adatvédelmi és biztonsági normák, illetve magas szintű fogyasztóvédelem és fogyasztói tudatosság révén történő megerősítését kell a kérdéskörrel kapcsolatos közpolitikák alapjává tenni, elismerve ugyanakkor, hogy a digitális vállalkozások üzleti modellje a felhasználók bizalmára épül;

5.  kiemeli, hogy az elektronikus kereskedelem évente 500 millió euró forgalmat generál az Európai Unióban, és fontos kiegészítője az offline kereskedelemnek, miközben nagyobb választékot kínál a fogyasztóknak, különösen a távoli területeken, és új lehetőségeket biztosít a kkv-k számára; felkéri a Bizottságot, hogy azonosítsa és számolja fel az elektronikus kereskedelmet gátló akadályokat annak érdekében, hogy valóban határokon átnyúlóvá válhasson az elektronikus kereskedelmi piac; úgy véli, hogy az ilyen akadályok közé tartozik az interoperabilitás és a közös szabványok hiánya, a megalapozott fogyasztói döntésekhez szükséges információk hiánya, valamint a határokon átnyúló fizetési módokhoz való elégtelen hozzáférés;

6.  támogatja a Bizottság arra irányuló tervét, hogy az EU versenypolitikája teljes mértékben kiterjedjen a digitális egységes piacra, mivel a piaci verseny nem csupán nagyobb választékot biztosít a fogyasztók számára, hanem egyenlő feltételeket is teremt, továbbá sajnálatosnak tartja, hogy az európai digitális keret jelenlegi hiánya rámutatott, hogy nem sikerült összeegyeztetni a kis és a nagy szolgáltatók érdekeit;

7.  hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak sürgősen elő kell mozdítaniuk egy dinamikusabb gazdaságot, amely lehetővé teszi az innováció virágzását és felszámolja az üzleti vállalkozásokat, különösen az innovatív vállalkozásokat, a kkv-kat, az induló és fejlődésük kezdetén álló vállalkozásokat akadályozó tényezőket, hogy ezek egyenlő versenyfeltételek mellett férhessenek hozzá a piacokhoz, mindehhez fejlesszék az e-kormányzatot, időtálló és integrált szabályozási és nem szabályozási keretet alakítsanak ki, többek között finanszírozáshoz való hozzáférést és akár új finanszírozási modelleket biztosítva az uniós induló vállalkozások, kkv-k és civil társadalmi kezdeményezések számára, valamint hosszú távú befektetési stratégiát dolgozva ki a digitális infrastruktúra, a digitális készségek, a digitális integráció, a kutatás és az innováció terén; emlékeztet arra, hogy a versenyt és az innovációt előmozdító innovációbarát politika egyik alapelemeként biztosítani kell a projektek számára a finanszírozási lehetőségekhez való hozzáférést; ezért arra kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa a közösségi finanszírozás határokon átnyúló zökkenőmentes megvalósíthatóságát, és bátorítja a tagállamokat arra, hogy vezessenek be ösztönzőket a közösségi finanszírozáshoz;

8.  úgy véli, hogy meg kell vizsgálni a digitalizáció munkahelyi egészségre és biztonságra gyakorolt hatását, és a meglévő egészségvédelmi és biztonsági intézkedéseket ennek megfelelően kell átalakítani; felhívja a figyelmet azokra a kockázatokra, amelyeknek az otthonról távmunkázó vagy „crowdworking” formában dolgozó személyek ki vannak téve; hangsúlyozza, hogy a munkához köthető mentális problémák, mint például a folyamatos elérhetőség és a hagyományos munkaidő-beosztás szétzilálódása miatt kialakuló kiégés komoly kockázatot jelentenek a munkavállalókra ; kéri a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt a digitalizáció nem szándékolt hatásairól, például a nagyobb munkaintenzitásnak a munkavállalók pszichés jóllétére és családjára, illetve a gyermekek kognitív fejlődésére gyakorolt hatásáról;

9.  felszólítja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve fejlessze tovább a vállalkozói készséget fellendítő kezdeményezéseket, különösen olyan innovatív üzleti modelleket, amelyek elősegítik a siker meghatározásával kapcsolatos szemlélet megváltozását, és előmozdítják a vállalkozási és innovációs kultúrát; úgy véli továbbá, hogy a különböző nemzeti innovációs központok sokféleségét és sajátos jellemzőit az EU valódi versenyelőnyére lehet váltani a globális piacon, ezért e központokat hatékonyan össze kell kapcsolni, és meg kell erősíteni az innovatív ökoszisztémákat, amelyekben különböző ágazatok és vállalatok folytatnak együttműködést;

10.  aggodalmának ad hangot az internet és a közösségi gazdaság szabályozásával kapcsolatos, a tagállamok által eddig követett nemzeti megközelítések közötti eltérések miatt; sürgeti a Bizottságot, hogy az uniós hatásköröknek megfelelően tegyen lépéseket az innováció és a tisztességes verseny támogatása, a digitális kereskedelem korlátainak elmozdítása, továbbá a gazdasági és társadalmi kohézió, valamint a közös piac integritásának megőrzése érdekében; kéri a Bizottságot, hogy őrizze meg az internet nyílt, semleges, biztonságos, inkluzív és globális kommunikációs és innovációs platformként betöltött szerepét a kommunikáció, a termelés, a részvétel, az alkotás, a kulturális sokszínűség és az innováció területén, a polgárok és fogyasztók, valamint az európai vállalatok globális sikere érdekében;

11.  megjegyzi, hogy a digitális forradalom a társadalom valamennyi vetületére hatással van, kihívásokat hoz és lehetőségeket teremt; úgy véli, hogy ez lehetőséget kínál a polgárok, fogyasztók és vállalkozások mozgásterének eddig nem ismert módokon való növelésére, kéri a Bizottságot olyan politika kidolgozására, amely elősegíti a polgárok aktív részvételét, és lehetővé teszi számukra a digitális átalakulás nyújtotta előnyök kihasználását; kéri továbbá a Bizottságot annak további elemzésére, hogy hogyan alakítja át a digitális forradalom az európai társadalmat;

12.  felhívja az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel a jogi széttagoltsággal szemben, mégpedig úgy, hogy az új szabályozások kidolgozásakor jelentősen fokozza a különböző főigazgatóságok közötti koordinációt, és határozottan arra ösztönzi a tagállamokat, hogy biztosítsák a szabályozás koherens végrehajtását;

13.  hangsúlyozza, hogy a digitális egységes piaci stratégia keretében kidolgozott minden kezdeményezésnek összhangban kell lennie az alapvető jogokkal, különösen az adatvédelmi jogszabályokkal, elismerve ugyanakkor, hogy hozzáadott értéket teremtenek az uniós gazdaság számára; hangsúlyozza az általános adatvédelmi rendelet és az adatvédelmi irányelv 2015 végéig történő gyors elfogadásának jelentőségét, ami mind az adatfeldolgozás érintettjei, mind a vállalkozások érdekében áll; kéri az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv felülvizsgálatát annak érdekében, hogy a csomag hatályba lépésének időpontjában az összhangban legyen az adatvédelmi csomag intézkedéseivel;

2. JOBB HOZZÁFÉRÉS A DIGITÁLIS EGYSÉGES PIACHOZ A FOGYASZTÓK ÉS A VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA EGÉSZ EURÓPÁBAN

2.1. A fogyasztók és az üzleti szféra bizalmát erősítő szabályok a határon átívelő elektronikus kereskedelemre vonatkozóan

14.  üdvözli a Bizottság szándékát, hogy szilárd javaslatot fogadjon el az online beszerzett digitális tartalmakra vonatkozó online szerződésekről, valamint javítsa a fogyasztók jogi védelmét ezen a területen; úgy véli, hogy bármilyen ez irányú fejlesztésnek célzottnak kell lennie, és gondosan elemezni kell a különbséget a tartalmak, illetve a materiális javak között; felhívja a figyelmet arra, hogy míg a fogyasztóvédelmi jogszabályok védik azokat a fogyasztókat, akik materiális hordozón vásárolnak digitális tartalmakat, addig a digitális tartalmak online vásárlásakor a fogyasztói jogok nagyrészt szabályozatlanok, különösen a jogok garantálása, a hibás tartalom és a digitális tartalmakkal kapcsolatos bizonyos tisztességtelen feltételek tekintetében; rámutat, hogy az összes digitális tartalom szolgáltatásként való jelenlegi besorolása aggodalmakat kelthet, mert előfordulhat, hogy nem áll összhangban a fogyasztók elvárásaival, mivel a streaming szolgáltatások előfizetése nincs megkülönböztetve a letölthető tartalmak beszerzésétől; egyetért azzal, hogy a fogyasztóknak megegyezõ szintû és időtálló védelemben kell részesülniük, függetlenül attól, hogy online vagy offline vásárolnak digitális tartalmakat;

15.  gyakorlatias és arányos megközelítésnek tartja a digitális tartalmak és materiális termékek online kiskereskedelmét szabályozó jogi keret további harmonizációját –, függetlenül attól, hogy határokon átnyúló vagy belföldi ügyletről van-e szó –, fenntartva mindeközben az online és offline szabályok koherenciáját, megszüntetve a joghézagokat és elkerülve a szabályozás rohamos lazulását, a meglévő fogyasztóvédelmi jogszabályokra építve; hangsúlyozza, hogy ennek technológiasemleges módon kell történnie, és nem róhat ésszerűtlen költségeket a vállalkozásokra;

16.  úgy véli, hogy hogy a határokon átnyúló szerződések fogyasztókra és vállalkozásokra vonatkozó szabályairól szóló jövőbeni bizottsági javaslatoknak el kell kerülniük annak a veszélyét, hogy nőjön az eltérés az online és az offline vásárlásokra alkalmazandó jogi normák között, továbbá úgy véli, hogy az online és offline értékesítéseket koherens módon és egyformán kell kezelni, a hatályos magas szintű fogyasztóvédelemnek megfelelően, mivel az eltérő jogi normákat a fogyasztók jogaik megvonásaként érzékelhetik; hangsúlyozza, hogy bármely új javaslatnak összhangban kell lennie a Róma I. rendelet 6. cikkével, és rámutat, hogy a Bizottság 2016-ra tervezi a fogyasztóvédelmi joganyagra vonatkozó REFIT programot; ebben az összefüggésben felhívja a Bizottságot, hogy újra gondolja át, hogy a materiális javakra vonatkozó tervezett bizottsági javaslatot nem a REFIT programmal egyidejűleg kellene-e benyújtania;

17.  úgy véli, hogy a digitális tartalmakra vonatkozó szerződésekre elvi alapokon nyugvó jogszabályoknak kell vonatkozniuk, a technológiasemlegesség és az időtállóság érdekében; hangsúlyozza továbbá, hogy a Bizottság e szakterülettel kapcsolatos jövőbeli javaslatainak el kell kerülniük a következetlenségeket és a már meglévő jogszabályokkal való átfedéseket, továbbá hosszú távon az online és offline szerződések, valamint a különböző forgalmazási láncok közötti indokolatlan jogi szakadék kialakulásának kockázatát, nem megfeledkezve a fogyasztóvédelmi joganyagra vonatkozó REFIT programról;

18.  az online piacok szolgáltatói versenyének előmozdítása érdekében „aktív fogyasztói” stratégia kidolgozását kéri, elsősorban annak a felmérésére, hogy az online környezet megkönnyíti-e a szolgáltatóváltást, valamint hogy az online piacokon folyó verseny ösztönzése érdekében szükség van-e további lépésekre a szolgáltatóváltás megkönnyítésére; rámutat továbbá arra, hogy az értéklánc egészében hozzáférhető elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokat kell biztosítani, többek között elérhető információkat, hozzáférhető fizetési mechanizmusokat és ügyfélszolgálatot;

19.  felszólítja a Bizottságot, hogy az érdekelt felekkel együttműködve tárja fel az online kereskedelemre vonatkozó ágazatspecifikus uniós bizalmi jegyek bevezetésének lehetőségét, hasznosságát, a bizalmi jegyek lehetőségeit és hiányosságait, a tagállamokban már meglévő bizalmijegy-rendszerek bevált gyakorlataira építve, a fogyasztói bizalom és a minőség biztosítása érdekében, különösen a határon átnyúló online kereskedelem tekintetében, továbbá arra, hogy csökkentse a bizalmi jegyek jelenlegi nagy számát, mivel ez esetleg zavart kelthet a fogyasztókban, és ezzel párhuzamosan elemezze az olyan lehetőségeket, mint az önszabályozás, vagy az érdekeltek csoportjainak létrehozása az ügyfelek kiszolgálására vonatkozó közös alapelvek meghatározása érdekében;

20.  méltányolja a Bizottságnak az egész Unióra kiterjedő online vitarendezési platform előkészítésére irányuló átfogó erőfeszítéseit, és kéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve lépjen fel az online vitarendezésről szóló rendelet, valamint az alternatív vitarendezésről szóló irányelv kellő időben történő és hatékony végrehajtása érdekében – előbbi esetében különösen a fordítási szolgáltatások tekintetében; kéri a Bizottságot és az érdekelt feleket annak mérlegelésére, hogy hogyan lehetne tovább javítani a gyakori fogyasztói panaszokkal kapcsolatos információ elérhetőségét;

21.  szorgalmazza a fogyasztóvédelmi vívmányok és a szolgáltatási irányelv hatékony végrehajtási keretének kialakítását; ösztönzi a Bizottságot, hogy az irányelv helytelen vagy nem megfelelő végrehajtásának megállapítása esetén vessen be minden rendelkezésére álló eszközt a már létező szabályok és kötelezettségszegési eljárások teljes körű és megfelelő végrehajtásának biztosítására;

22.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fogadják el a tiltott tartalmak és áruk online értékesítése elleni szükséges intézkedéseket, növelve az együttműködést, az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét az interneten zajló illegális tevékenység elleni küzdelem területén; ebben az összefüggésben hangsúlyozza, hogy a fogyasztóknak nyújtott digitális tartalmat nem terhelhetik harmadik felek jogai, amelyek megakadályozhatják a fogyasztót abban, hogy a szerződésnek megfelelően élvezze a digitális tartalmat;

23.  kéri annak mélyreható, célzott és tényeken alapuló elemzését, hogy az értéklánc valamennyi szereplőjének – ideértve az internetes közvetítőket, az internetes platformokat, a tartalomszolgáltatókat és szolgáltatókat, valamint az offline közvetítőket, például a viszonteladókat és a kiskereskedőket is – ésszerű és megfelelő intézkedéseket kell-e tennie az illegális tartalmakkal, a hamisított árukkal és a kereskedelmi nagyságrendű szellemi tulajdoni jogsértésekkel szemben, emellett megőrizve a végfelhasználók képességét arra, hogy információkhoz hozzáférjenek, információkat terjesszenek, alkalmazásokat vagy szolgáltatásokat működtessenek választásuk szerint;

24.  felhívja a figyelmet arra, hogy az uniós szabályozás átültetésével kapcsolatos zéró tolerancia elvét a tagállamoknak és az Uniónak szigorúan be kell tartaniuk; úgy véli azonban, hogy a kötelezettségszegési eljárásokat csak végső esetben kellene alkalmazni, és csak többszöri egyeztetést és kiigazítást követően szabadna megindítani; hangsúlyozza, hogy feltétlenül le kell rövidíteni az említett eljárások időtartamát;

25.  üdvözli a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendeletnek a Bizottság által bejelentett felülvizsgálatát; úgy véli, hogy a felügyeleti hatóságok hatáskörének kiterjesztése és kölcsönös együttműködésük megerősítése az online vásárlásra vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályok hatékony érvényesítésének előfeltétele;

2.2. A megfizethető és minőségi tagállamközi csomagkézbesítés

26.  hangsúlyozza, hogy míg a csomagkézbesítés néhány tagállamban jól működik, másokban viszont a – különösen a kézbesítés utolsó szakaszában – nem hatékony kézbesítési szolgáltatások képezik az egyik legfőbb akadályt a határon átnyúló e-kereskedelem előtt, és ez az online tranzakcióktól való tartózkodás egyik leggyakoribb okai a fogyasztók és a vállalkozások körében egyaránt; úgy véli, hogy a határon átnyúló csomagkézbesítés hiányosságait csak az európai közös piac perspektívájából lehet megoldani, és hangsúlyozza a verseny fontosságát az ágazatban, továbbá azt, hogy a csomagkézbesítő ágazatnak alkalmazkodnia kell a modern életformákhoz, és rugalmas kézbesítési lehetőségeket – pl. átvevőhelyek hálózatát, csomagátvevő pontokat és ár-összehasonlító információkat – kell felkínálnia;

27.  hangsúlyozza, hogy a hozzáférhető, megfizethető, hatékony és magas színvonalú szállítási szolgáltatások a határokon átnyúló elektronikus kereskedelem sikerének elengedhetetlen előfeltételei; ezért az árstruktúra fogyasztókkal való jobb megértetése érdekében támogatja a javasolt intézkedéseket az árak átláthatóbbá tételére, a csomag elkallódása vagy kár esetén fennálló felelősséggel kapcsolatos információ nyújtására, az interoperabilitás javítására és a szabályozói felügyelet fokozására, melyek a határokon átnyúló csomagkézbesítési piac zökkenőmentes működését célozzák, beleértve a határokon átnyúló csomagkövetési (track-and-trace) rendszerek fejlesztését, kellő rugalmasságot nyújtva ahhoz, hogy a kézbesítési piac kialakulhasson és hozzáigazodhasson a technológiai innovációkhoz;

28.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy aktív módon osszák meg egymással a csomagküldő ágazatban bevált gyakorlatokat, valamint a Bizottságot, hogy nyújtson be jelentést az Európai Parlamentnek a határon útnyúló csomagkézbesítésről folytatott nyilvános konzultációról, valamint ismertesse az önszabályozási folyamat eredményeit; üdvözli a határon átnyúló csomagkézbesítéssel foglalkozó eseti munkacsoport létrehozását;

29.  kéri ezen túlmenően a Bizottságot, hogy a szolgáltatókkal együttműködve dolgozzon ki egy ambiciózus cselekvési tervet, beleértve a bevált gyakorlatra vonatkozó iránymutatásokat abból a célból, , hogy innovatív megoldásokat találjanak a szolgáltatások javítására, a költségek és a környezeti hatás csökkentésére, a csomagkézbesítés és postai szolgáltatások közös piacának további integrálására, azon akadályok felszámolására, amelyekbe a postai szolgáltatók a határokon átnyúló kézbesítés során ütköznek, valamint az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) és a postai szolgáltatásokkal foglalkozó szabályozó hatóságok európai csoportja (ERGP) közötti együttműködés erősítésére, szükség esetén javaslatot téve a hatályos szabályozás felülvizsgálatára;

30.  hangsúlyozza, hogy a csomagkézbesítés Bizottság által tervezett további harmonizációjának nem szabad a csomagkézbesítők alacsonyabb szociális védelméhez és rosszabb munkakörülményeihez vezetnie, tekintet nélkül foglalkoztatási jogállásukra; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak az ezen ágazatban dolgozók társadalombiztosítási rendszerekhez való hozzáférésének és kollektív tárgyaláshoz való jogainak tiszteletben tartásáról; kiemeli, hogy a társadalombiztosítás nyújtása a tagállamok hatáskörébe tartozik;

2.3. Az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás megakadályozása

31.  úgy véli, hogy nagyra törő, célzott lépésekre van szükség a javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításához, különösen az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás gyakorlatának felszámolása, valamint a földrajzi elhelyezkedés vagy nemzetiség alapján történő, tisztességtelen árdiszkrimináció megszüntetése révén, amelyek hatásaként gyakorta alakulnak ki monopóliumok, és egyes fogyasztók illegális tartalmak felé fordulhatnak;

32.  támogatja a Bizottság elkötelezettségét az iránt, hogy hatékonyan, az elektronikus kereskedelemről szóló jelenlegi irányelv kiegészítése révén kezelje a indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozást, és betartassa a hatályos jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit; alapvető fontosságúnak tartja a vállalkozások közötti, a területi alapú tartalomkorlátozás gyakorlatához – például szelektív értékesítéshez – vezető kapcsolatok vizsgálatát, amennyiben ezek nincsenek összhangban a versenytörvénnyel és a piaci szegmentációval, valamint a technológiai intézkedések és gyakorlatok középpontba helyezését (mint az IP-cím nyomon követés vagy a rendszerek interoperabilitásának szándékos hiánya), amelyek indokolatlanul korlátozzák az információs társadalom határokon át nyújtott szolgáltatásaihoz való hozzáférést, fontosnak tartja továbbá a javak és szolgáltatások határon átnyúló kereskedelmére, illetve a kapcsolódó szolgáltatásokra – mint a termékek kifizetése és házhoz szállítása – vonatkozó szerződések vizsgálatát, valamint az arányosság elvének figyelembevételét, különösen a kis- és középvállalkozások esetében;

33.  hangsúlyozza, hogy az egy vagy több tagállamban kereskedést folytató online kereskedőknek az Unióban minden fogyasztó tekintetében egyenlő bánásmódot kell alkalmazniuk, többek között az árengedményekhez vagy más ajánlatokhoz való hozzáférés terén;

34.  támogatja különösen a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv 20. cikke (2) bekezdése gyakorlati végrehajtásának a Bizottság által tervbe vett vizsgálatát, annak elemzése érdekében, hogy melyek a fogyasztókkal szembeni, állampolgárságuk vagy lakóhely szerinti országuk alapján történő indokolatlan megkülönböztetés lehetséges formái; felszólítja a Bizottságot, hogy állapítsa és határozza meg, hogy a szolgáltatási irányelv 20. cikkének (2) bekezdése értelmében konkrétan milyen esetcsoportok esetében lehet indokolt a megkülönböztetés, annak érdekében, hogy pontosítsa, melyek a magánszereplők által folytatott indokolatlanul megkülönböztető gyakorlatok, valamint hogy értelmezési segítséget nyújtson a 20. cikk (2) bekezdésének gyakorlati alkalmazásáért felelős hatóságok számára, a szolgáltatási irányelv16. cikkében foglaltaknak megfelelően; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen összehangolt erőfeszítéseket arra, hogy a 20. cikk (2) bekezdésében található rendelékezés kerüljön be a 2006/2004/EK rendelet mellékletébe, hogy használni lehessen a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat vizsgálati és végrehajtási jogkörét;

35.  hangsúlyozza, hogy a területi alapú tartalomkorlátozás tilalma egyáltalán nem kötelezheti a kiskereskedőket arra, hogy webáruházukból árut szállítsanak egy bizonyos tagállamba, ha nem áll érdekükben termékeiket valamennyi tagállamban értékesíteni, és a kisebb méretet részesítik előnyben, vagy csak az áruházukhoz közeli fogyasztóknak adnak el;

36.  rámutat továbbá az elektronikus kereskedelmi ágazat jelenleg zajló versenyjogi vizsgálatának jelentőségére többek között annak kivizsgálásában, hogy vajon az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás – például az IP-cím, postai cím vagy a hitelkártyát kibocsátó ország alapján történő megkülönböztetés – sérti-e az uniós versenyjog szabályait; hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a fogyasztói és vállalkozói bizalmat, figyelembe véve az ágazati vizsgálat eredményeit, és mérlegelve, hogy szükséges-e a csoportmentességi rendelet célzott módosítása, beleértve annak 4a. és 4b. cikkeit, a nemkívánatos átirányítás és területi korlátozások csökkentése érdekében;

37.  üdvözli a Bizottság javaslatát a letöltött tartalmak hordozhatóságának és interoperabilitásának növelésére, amelynek célja a legálisan beszerzett és hozzáférhető tartalmak vagy szolgáltatások szabad áramlásának fokozása, amely az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás megszüntetésére, továbbá az előfizetések hozzáférhetőségére és határon átnyúló működésére irányuló első lépés; hangsúlyozza, hogy nincs ellentmondás a territorialitás elve és a tartalmak hordozhatósága előtt álló akadályok megszüntetésére szolgáló intézkedések között;

38.  óva int a kötelező páneurópai licencek megkülönböztetés nélküli kiadásának támogatásától, mivel az a felhasználók számára hozzáférhetővé tett tartalom csökkenéséhez vezethet: hangsúlyozza, hogy a territorialitás elve a szerzői jogi rendszer alapvető pillére, tekintettel a területi engedélyezési rendszer fontosságára az EU-ban;

2.4. A digitális tartalomhoz való hozzáférés javítása – Modern, európaibb szerzői jogi keret

39.  üdvözli a Bizottságnak a szerzői jogi keret modernizálására és a digitális korhoz igazítására irányuló kötelezettségvállalását; hangsúlyozza, hogy mindennemű módosításnak célzottnak kell lennie, és az alkotók és a szerzői jogok más tulajdonosainak tisztességes és megfelelő díjazására, a gazdasági növekedésre, a versenyképességre és a nagyobb fogyasztói elégedettségre kell összpontosítania, de emellett az alapvető jogok védelmének szükségességét is a középpontba kell állítania;

40.  hangsúlyozza, hogy a szerzői jog megsértésén alapuló szakmai tevékenységek vagy üzleti modellek komoly fenyegetést jelentenek a digitális egységes piac működésére nézve;

41.  úgy véli, hogy a reformnak meg kell teremtenie az egyensúlyt az összes érintett érdek között; rámutat a kreatív ágazat sajátosságaira és – főként a különböző típusú tartalmakból és kreatív alkotásokból, valamint az alkalmazott üzleti modellekből származó – különböző kihívásaira; mivel a „Territorialitás és hatása az audiovizuális művek finanszírozására” című tanulmány hangsúlyozza a területi engedélyezés fontos szerepét az európai filmek refinanszírozását illetően; ezért felhívja a Bizottságot e sajátosságok jobb azonosítására és figyelembevételére;

42.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a szerzői jogról szóló irányelv bármilyen reformja vegye figyelembe az utólagos hatásvizsgálat eredményeit és az Európai Parlament 2015. július 9-i állásfoglalását a 2001/29/EK irányelvről, továbbá szilárd bizonyítékokon, többek között bármely módosítás növekedésre és foglalkoztatásra, kulturális sokszínűségre és különösen az audiovizuális alkotások előállítására, finanszírozására és terjesztésére gyakorolt hatásainak vizsgálatán alapuljon;

43.  rámutat a célzott szerzői jogi kivételek és korlátozások kulcsfontosságú szerepére a gazdasági növekedés, az innováció és a munkahelyteremtés elősegítésében, a jövőbeli kreativitás ösztönzésében és az innováció, valamint a kreatív és kulturális sokszínűség növelésében Európában; emlékeztet arra, hogy a Parlament támogatta a szerzői jogi kivételekre és korlátozásokra vonatkozó minimumszabályok alkalmazásának, valamint a 2001/29/EK irányelvben meghatározott ezen kivételek és korlátozások megfelelő alkalmazásának vizsgálatát;

44.  hangsúlyozza, hogy a szerzői jogi kivételekre és korlátozásokra vonatkozó megközelítésnek kiegyensúlyozottnak, célzottnak és formátumsemlegesnek kell lennie, kizárólag igazolt szükségleteken szabad alapulnia, és nem sértheti az európai kulturális sokszínűséget, annak finanszírozását és a szerzők méltányos díjazását;

45.  hangsúlyozza, hogy bár a szöveg- és adatbányászat alkalmazása terén nagyobb jogbiztonságra van szükség annak érdekében, hogy lehetővé váljon a kutatók és oktatási intézmények számára a szerzői jogi védelem alatt álló anyagok szélesebb körű, akár határokon átnyúló használata, bármely, szöveg- és adatbányászatra vonatkozó európai szintű kivétel csak abban az esetben alkalmazható, ha a felhasználó jogszerű hozzáféréssel rendelkezik, és ilyen kivételt csak az összes érdekelt féllel folytatott konzultáció keretében, bizonyítékokon alapuló hatásvizsgálatot követően lehet kidolgozni;

46.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy javuljon a szerzői jogi rendszer átláthatósága és egyértelműsége, különösen a felhasználók által létrehozott tartalmak, különösen a felhasználók által létrehozott tartalmak és – azokban a tagállamokban, amelyek ilyeneket alkalmaznak – a magáncélú többszörözési jogdíjak tekintetében; e tekintetben rámutat arra, hogy a polgárokat tájékoztatni kell a magáncélú többszörözési jogdíj tényleges összegéről, céljáról és felhasználásának módjáról;

2.5. A hozzáadottérték-adóval kapcsolatos terhek és az egyéb akadályok csökkentése a külföldre történő értékesítés esetében

47.  véleménye szerint a piaci torzulások, az adókikerülés és az adócsalás megakadályozása és a valódi európai egységes digitális piac megteremtése érdekében – a nemzeti hatáskörök kellő tiszteletben tartása mellett – szükség van az adózási rendszerek fokozottabb koordinációjára, amely többek között megköveteli egy uniós szintű közös konszolidált társaságiadó-alap létrehozását;

48.  prioritásnak tekinti egy egyszerűsített, egységes és következetes online héarendszer kidolgozását azzal céllal, hogy csökkenteni lehessen a szerte Európában működő kis és innovatív vállalkozások megfelelési költségeit; üdvözli a szűkített egyablakos héaügyintézés bevezetését, amely előrelépést jelent az ideiglenes uniós héarendszer megszüntetése felé; mindazonáltal aggódik, hogy a küszöbérték hiánya miatt egyes kkv-k nehezen tudnak megfelelni a jelenlegi rendszernek; ezért felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül ezt a rendszert, hogy az fokozottabban vállalkozásbaráttá váljon;

49.  kéri továbbá, hogy a hasonló termékek és szolgáltatások esetében – tekintet nélkül azok digitális vagy fizikai voltára – tartsák maradéktalanul tiszteletben az adósemlegesség elvét; kéri a Bizottságot, hogy a meglévő kötelezettségvállalásoknak megfelelően haladéktalanul nyújtson be olyan javaslatot, amely lehetővé teszi a tagállamok számára a sajtó, a digitális könyvkiadás, az e-könyvek és az online kiadványok héamértékének csökkentését annak érdekében, hogy megszüntessék a hátrányos megkülönböztetést az egységes piacon;

50.  felkéri a Bizottságot, hogy segítse elő a legjobb gyakorlatok cseréjét az adóhatóságok, illetve az érintett felek között, hogy megfelelő megoldások kerüljenek kidolgozásra az adófizetéssel kapcsolatban a megosztásalapú gazdaságban;

51.  üdvözli a pénzforgalmi irányelv felülvizsgálatának elfogadását; hangsúlyozza, hogy amennyiben az Unió fokozni kívánja az EU egészére kiterjedő e-kereskedelmet, haladéktalanul meg kell valósítani az egységes normáknak megfelelő, páneurópai, azonnali elektronikus és mobilfizetéseket és a pénzforgalmi irányelv megfelelő felülvizsgálatát;

3. MEGFELELŐ FELTÉTELEK ÉS EGYENLŐ VERSENYFELTÉTELEK MEGTEREMTÉSE A FEJLETT DIGITÁLIS HÁLÓZATOK ÉS AZ INNOVATÍV SZOLGÁLTATÁSOK SZÁMÁRA

3.1. A távközlési szabályok célnak megfelelő naprakésszé tétele

52.  hangsúlyozza, hogy hogy a nagy sebességű és nagyon nagy sebességű kommunikációs hálózatokba történő magánberuházások minden digitális előrelépés előfeltételeit képezik, amelyeket ösztönözni kell egy olyan stabil uniós szabályozói keret révén, amely lehetővé teszi valamennyi szereplő számára a beruházások végrehajtását, többek között a vidéki és a távoli területeken is; úgy véli, hogy a nagyobb versenyhez a tapasztalatok szerint magasabb szintű infrastrukturális beruházások, innováció, választék és a fogyasztók és a vállalkozások számára alacsonyabb árak társulnak; úgy véli, hogy kevés a bizonyíték arra, hogy az üzemeltetők konszolidációja a hálózati beruházások és a hálózati teljesítmény növekedésével jár; úgy véli, hogy ebben a kérdésben alapos értékelésre és a versenyjogi szabályok érvényesítésére van szükség a túlzott piaci koncentráció, az európai szintű oligopóliumok kialakulása és a fogyasztókra gyakorolt negatív hatások elkerülése érdekében;

53.  hangsúlyozza az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) sikeres végrehajtásának fontosságát a beruházások maximalizálása érdekében a magasabb kockázati profilú projektek előtérbe helyezésével, a gazdasági fellendülés felgyorsításával, a növekedés serkentésével és a magánberuházások, többek között a mikrofinanszírozás és a kockázati tőke ösztönzésével az innovatív vállalatok támogatására fejlődésük különböző finanszírozási szakaszaiban; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy piaci hiányosságok esetén teljes mértékben használják fel a digitális beruházások számára már rendelkezésre álló pénzeszközöket, tegyék lehetővé az uniós programok, például a Horizont 2020, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, más vonatkozó strukturális alapok és eszközök, köztük a közösségi alapú projektek és az állami támogatásra vonatkozó iránymutatásokkal összhangban nyújtott állami támogatások közötti szinergiákat annak érdekében, hogy előmozdítsák a nyilvános WLAN-hálózatokat a kisebb és nagyobb településeken, mivel ez bizonyítottan elengedhetetlen a regionális, társadalmi és kulturális integráció, valamint az oktatás szempontjából;

54.  emlékeztet a tagállamok azon kötelezettségvállalására, hogy 2020 végére legalább a célul kitűzött 30 MB/s sebességet elérik; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a mobil és helyhez kötött hálózatokkal kapcsolatos széles sávra vonatkozó jelenlegi stratégia – és ezen belül a célok – időtállóságát, és teljesítse a mindenki számára elérhető nagysebességű kapcsolódás feltételeit az adatközpontú gazdaság igényeinek megfelelően a digitális szakadék elkerülése, valamint az 5G és az szupergyors széles sáv gyors üzembe helyezése érdekében;

55.  hangsúlyozza, hogy a digitális – és ezen belül a hálózatsemleges online – szolgáltatások fejlődése a fogyasztók javát szolgálva növelte a keresletet és a versenyt, valamint a digitális infrastruktúrába való beruházások iránti igényt; úgy véli, hogy a távközlési keret korszerűsítésének nem szabadna szükségtelen szabályozói terhekhez vezetnie, de garantálnia kellene a megkülönböztetéstől mentes hozzáférést a hálózatokhoz, és olyan időtálló megoldásokat kellene megvalósítania – lehetőség szerint a hasonló szolgáltatásokra vonatkozó hasonló szabályok elve alapján –, amelyek előmozdítják az innovációt és a tisztességes versenyt, és biztosítják a fogyasztóvédelmet;

56.  hangsúlyozza annak biztosításának szükségességét, hogy a távközlési keretben meghatározott végfelhasználói jogok koherensek, arányosak és időtállóak legyenek, és hogy a „behálózott kontinens” csomag elfogadását követően tartalmazzák a könnyebb szerződésváltást és a szerződések átláthatóságát a végfelhasználók számára; üdvözli, hogy a távközlési keret felülvizsgálata mellett sor kerül az egyetemes szolgáltatásokról szóló irányelv közelgő felülvizsgálatára annak biztosítása érdekében, hogy a nagy sebességű széles sávú internet-hozzáférésre vonatkozó követelmények alkalmasak legyenek a digitális szakadék mérséklésére, valamint a 112-es egységes európai segélyhívó szolgáltatás elérhetőségének vizsgálata céljából;

57.  hangsúlyozza, hogy az európai digitális egységes piacnak könnyebbé kell tennie a végfelhasználók mindennapi életét; ezért arra kéri a Bizottságot, hogy oldja meg a telefonhívások határokon való átadásával kapcsolatos problémákat, hogy a fogyasztók megszakítás nélkül telefonálhassanak az uniós határok átlépésekor;

58.  üdvözli a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága által a közelmúltban az európai digitális menetrenddel – többek között az uniós távközlési szabályok felülvizsgálatával, 2020 után a gyors és jó minőségű internetkapcsolat iránti igénnyel, valamint az online platformokkal, a számítási felhőkkel és adatokkal, a közvetítők felelősségével és a közösségi gazdasággal – kapcsolatban indított különféle, még folyamatban lévő nyilvános konzultációkat, sürgeti azonban a Bizottságot, hogy biztosítsa az összhangot e párhuzamos kezdeményezések között;

59.  kiemeli, hogy a rádióspektrum az uniós mobilhírközlés és vezeték nélküli szélessávú hírközlés, valamint a műsorszórás belső piaca számára döntő fontosságú erőforrást jelent, valamint elengedhetetlen szerepet tölt be az Európai Unió jövőbeli versenyképessége szempontjából; prioritásként szorgalmazza egy összehangolt és versenyt elősegítő keret kialakítását a frekvenciák felosztása és hatékony irányítása terén a frekvenciaelosztás késedelmeinek megelőzése céljából, valamint az egyenlő versenyfeltételek biztosítását valamennyi szereplő számára, továbbá a Lamy-jelentés(40) fényében a spektrum különböző frekvenciasávjainak jövőbeli felhasználására vonatkozó hosszú távú stratégia kialakítását, amely különösen az 5G-s hálózatok bevezetéséhez szükséges;

60.  hangsúlyozza, hogy az EU távközlési szabályainak – például a „behálózott kontinens” csomag – időszerű végrehajtása és a tagállamokban történő egységes, átlátható érvényesítése döntő fontosságú pillér a digitális egységes piac megvalósítása, a hálózatsemlegesség elvének szigorú alkalmazása és – különösen egy időben végrehajtott átfogó felülvizsgálat esetén – a roamingdíjak valamennyi európai fogyasztó számára 2017. június 15-ig történő megszüntetése érdekében;

61.  felhívja a Bizottságot, hogy a digitális egységes piac további integrációja érdekében a BEREC szerepének, kapacitásának és döntéseinek erősítése révén biztosítsa hatékonyabb intézményi keret meglétét a szabályozási keret egységes alkalmazásának elérése, az egységes piac fejlődése felügyeletének biztosítása és a határon átnyúló viták rendezése érdekében; e tekintetben hangsúlyozza a pénzügyi és emberi erőforrások fokozásának és a BEREC irányítási struktúrája ennek megfelelő további erősítésének szükségességét;

3.2. A 21. századnak megfelelő média-keretrendszer

62.  hangsúlyozza az audiovizuális médiumok kettős jellegét, lévén egyszerre társadalmi, kulturális és gazdasági javak; véleménye szerint azért van szükség a jövőben európai médiaszabályozásra, mert biztosítani kell és elő kell mozdítani az audiovizuális média sokszínűségét, a kiskorúak, a fogyasztók és a személyes adatok magas szintű védelmét, tisztességes versenyfeltételeket kell teremteni, és rugalmasabbá kell tenni a mennyiségi és a kereskedelmi kommunikációra vonatkozó szabályokat;

63.  hangsúlyozza, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvben foglalt származási ország elve továbbra is szükséges előfeltétel ahhoz, hogy az audiovizuális tartalmakat szolgáltatása határokon átnyúlóan is biztosított legyen a szolgáltatások közös piaca felé vezető úton; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ez nem akadályozza a társadalmi és kulturális célkitűzések elérését, és nem szünteti meg az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelven kívüli uniós jog kiigazításának szükségességét; hangsúlyozza, hogy a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum kiválasztásának („forum shopping”) gyakorlatát elkerülendő, a reklámbevétel szerinti származási országot, a szolgáltatás nyelvét, valamint a reklám célközönségét és tartalmát be kell építeni azon kritériumok közé, amelyek alapján meghatározható vagy vitatható egy adott audiovizuális médiaszolgáltatás „származási országa”;

64.  úgy véli, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvnek mindenkire vonatkoznia kell, beleértve az internetes platformok és felhasználói felületek szolgáltatóit, amennyiben audiovizuális médiaszolgáltatásról van szó; hangsúlyozza a tartalmak és információk fellelhetőségének fokozására irányuló szabályok fontosságát a médiaszabadság, a pluralizmus és a független kutatás erősítése, valamint a nyelvi és a kulturális sokszínűség biztosítékát nyújtó megkülönböztetésmentesség elvének garantálása érdekében; hangsúlyozza, hogy a közérdekű audiovizuális tartalmak fellelhetőségének biztosítása érdekében a tagállamok konkrét szabályokat vezethetnek be, amelyek célja a kulturális és nyelvi sokszínűség és az információk, vélemények és médiumok széles skálájának megőrzése, a gyermekek, fiatalok és kisebbségek, továbbá általában a fogyasztók védelme; kéri intézkedések meghozatalát annak biztosítása érdekében, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatások elérhetőek legyenek a kiszolgáltatott helyzetben lévők számára; sürgeti a Bizottságot, hogy ösztönözze az audiovizuális médiatartalom legális kínálatát, előnyben részesítve a független európai alkotásokat;

65.  sürgeti a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a változó nézettségi mintákat, és az audiovizuális tartalmakhoz való hozzáférés új módjait, összhangba hozva a lineáris és nem lineáris szolgáltatásokat, valamint európai szintű minimumkövetelményeket határozva meg minden audiovizuális médiaszolgáltatás esetében, biztosítva azok következetes alkalmazását, kivéve azokat az eseteket, ahol az ilyen típusú tartalom egyéb, nem audiovizuális tartalom vagy szolgáltatás elengedhetetlen kiegészítője; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fejlesszék tovább a médiaszolgáltatásnak az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 1. cikkében foglalt meghatározását oly módon, hogy – elegendő rugalmasságot hagyva a tagállamok számára – jobban érvényesüljenek benne a tartalmak esetleges társadalompolitikai hatásai és e hatások sajátosságai, különös tekintettel a véleményformálásra és a vélemények sokszínűségére, valamint a szerkesztői felelősségre;

66.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy egyenlő mértékben hajtsák végre és kezeljék hatékonyan valamennyi audiovizuális médiaszolgáltatás betiltását az Unióban az emberi méltóság megsértése, gyűlöletre uszítás vagy rasszizmus esetén;

67.  hangsúlyozza, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv kiigazításának a szabályozás csökkenését, valamint a társ- és önszabályozás erősítését kell eredményeznie azáltal, hogy horizontális és a médiumokat átfogó szabályozói megközelítés révén egyensúlyt teremt a műsorszolgáltatók és az egyéb piaci szereplők jogai és kötelezettségei között; úgy véli, hogy a hirdetések és a műsortartalom világos felismerhetősége és megkülönböztethetősége elvének minden médiatípus esetében prioritást kell élveznie a hirdetések és műsortartalom szétválasztásának elvével szemben; kéri a Bizottságot annak elemzésére, hogy mennyiben szakszerű és időszerű ragaszkodni a közszolgálati műsorszolgáltatás állami támogatására vonatkozó előírások alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény 6.7 pontjához;

68.  úgy véli, hogy a 93/83/EGK irányelvben foglalt jogi elképzelés, további elemzés elvégzését követően javíthatná a legális online tartalmakhoz és szolgáltatásokhoz való határon átnyúló hozzáférést a digitális egységes piacon anélkül, hogy megkérdőjelezné a szerződéskötés szabadsága, az alkotók és művészek megfelelő javadalmazása, és a kizárólagos jogok területi hatálya elvét;

3.3. A célnak megfelelő szabályozási környezet kialakítása a platformok és közvetítők vonatkozásában

3.3.1. Az internetes platformok szerepe

69.  sürgeti a Bizottságot annak vizsgálatára, hogy az internetes platformokkal összefüggő potenciális kérdések nem oldhatóak-e meg a hatályos jogszabályok megfelelő és maradéktalan végrehajtásával és az EU versenyjogi szabályainak tényleges érvényesítésével az internetes platformok közötti egyenlő versenyfeltételek és tisztességes és tényleges verseny biztosítása, valamint a monopóliumok kialakulásának megelőzése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy az internetes platformok tekintetében folytasson olyan innovációbarát politikát, amely elősegíti a piacra jutást és előmozdítja az innovációt; úgy véli, hogy a hangsúlyt az átláthatóságra, a megkülönböztetésmentességre, a platformok vagy online szolgáltatások közötti, fogyasztói döntést lehetővé tévő váltás megkönnyítésére, a platformok hozzáférhetőségére, valamint a platformok kialakulása és növekedése előtt álló akadályok azonosítására és kezelésére kell helyezni;

70.  emellett megjegyzi, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv, a fogyasztók jogairól szóló irányelv és a fogyasztóvédelmi vívmányok egyéb elemei a későbbiekben tovább erősítették az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv rendelkezéseit, valamint hogy ezeket az irányelveket megfelelően érvényre kell juttatni, és ugyanúgy kell alkalmazni az internetes platformokat használó kereskedőkre, mint a hagyományos piacokon működő kereskedőkre; kéri a Bizottságot, hogy működjön együtt minden érdekelt féllel és a Parlamenttel annak érdekében, hogy egyértelmű iránymutatás kerüljön bevezetésre a fogyasztóvédelmi vívmányok internetes platformokat használó kereskedőkre való alkalmazhatóságáról, és szükség esetén nyújtson segítséget a tagállami fogyasztóvédelmi hatóságok számára a fogyasztóvédelmi jog megfelelő végrehajtásához;

71.  méltányolja a Bizottságnak az internetes platformok által a digitális gazdaságban betöltött szerep elemzésére irányuló kezdeményezését a digitális egységes piacról szóló stratégia keretében, mivel az több jövőbeli jogalkotási javaslatra is hatással lesz; véleménye szerint az elemzésnek az egyes üzletágakban meglévő konkrét és érzékelhető problémák és a fogyasztóvédelem terén meglévő esetleges hiányosságok azonosítását, valamint az internetes szolgáltatások és az internetes szolgáltatók közötti különbségtételt kell szolgálnia; hangsúlyozza, hogy a kulturális javakkal, különösen az audiovizuális médiával kereskedő platformokat a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezményt tiszteletben tartó, egyedi bánásmódban kell részesíteni;

72.  kéri a Bizottságot, hogy 2016 első negyedévében számoljon be a Parlamentnek a vonatkozó konzultációk eredményeiről és következetes megközelítést alkalmazzon a soron következő jogszabályi felülvizsgálat során; óva int a piaci torzulások előidézésétől vagy az online szolgáltatások piacra jutásának azzal való akadályozásától, hogy új kötelezettségeket vezetnek be bizonyos hagyományos üzleti modellek kereszttámogatása céljából;

73.  hangsúlyozza, hogy a közvetítők korlátozott felelőssége létfontosságú az internet nyitottságának, az alapvető jogok, a jogbiztonság és az innováció megőrzése szempontjából; e tekintetben elismeri, hogy az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvben a közvetítők felelősségére vonatkozó rendelkezések időtállóak és technológiai szempontból semlegesek;

74.  felhívja a figyelmet arra, hogy a felelősség korlátozásából származó előnyök érdekében amennyiben egy információs társadalommal összefüggő szolgáltatónak ténylegesen tudomása van jogellenes cselekményekről vagy tudomást szerez ilyenekről, haladéktalanul intézkednie kell az adat eltávolítása, illetve az ahhoz való hozzáférés megszüntetése érdekében; kéri a Bizottságot, hogy a bűnüldözés privatizálásának elkerülése, illetve a jogellenes tartalmak és áruk értékesítése elleni, szükséges és indokolt intézkedések meghozatala érdekében biztosítsa e rendelkezés Alapjogi Chartával összhangban lévő, egységes végrehajtását;

75.  véleménye szerint a gyorsan fejlődő piacok és – a nonprofit platformoktól a vállalkozások közötti platformokig terjedő – platformok sokfélesége, az ezek által lefedett különböző szolgáltatások, szektorok és szereplők széles köre fényében nincsenek egyértelműen meghatározva a platformok, valamint az egy kaptafára készült megközelítés súlyosan akadályozhatja az innovációt, és a világgazdaságban versenyhátrányba hozhatja az európai vállalatokat;

76.  véleménye szerint egyes online közvetítők és online platformok jövedelemre tesznek szert a kulturális művekből és tartalmakból, melyet azonban nem minden esetben osztanak meg az alkotókkal; felhívja a Bizottságot, hogy fontoljon meg bizonyítékokon alapuló megoldásokat a tartalomtól a szolgáltatások felé történő értéktranszfer kezelésére szolgáló lehetőségekre, amelyek az innováció hátráltatása nélkül teszik lehetővé a szerzők, az előadók és a jogosultak számára, hogy műveik internetes felhasználása után méltányos díjazásban részesüljenek;

3.3.2. A közösségi gazdaság által kínált új lehetőségek

77.  üdvözli, hogy a közösségi gazdaság következtében növekszik a verseny és a fogyasztók választása, valamint az erőforrások, a készségek és az egyéb eszközök hatékonyabb felhasználása révén lehetőségek nyílnak a munkahelyteremtésre, a gazdasági növekedésre, a versenyképességre, a befogadóbb munkaerőpiacra és a körforgásos uniós gazdaság kialakítására; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a közösségi gazdaság továbbfejlesztését azzal, hogy beazonosítják az ennek útjában álló mesterséges akadályokat és a növekedését gátló vonatkozó jogszabályokat;

78.  ösztönzi a Bizottságot, hogy a közösségi gazdaság keretében elemezze, hogy miként lehet egyensúlyt teremteni a fogyasztók szerepének növelése és védelme között, valamint – ahol pontosításra van szükség – biztosítsa a digitális szféra fogyasztói vonatkozású jogi keretének megfelelőségét, beleértve az esetleges visszaélésekkel kapcsolatos eseteket is, valamint határozza meg, hogy megfelelőek vagy hatékonyabbak-e az utólagos jogorvoslatok;

79.  megjegyzi, hogy a jó hírnéven és bizalmon alapuló új modelleket alkalmazó vállalatok saját érdeke, hogy a jogellenes tevékenységektől visszatartó intézkedések szülessenek, amelyek egyúttal a fogyasztók biztonságára vonatkozó új rendelkezéseket is tartalmaznak;

80.  arra ösztönzi a Bizottságot, hogy hozzon létre egy, a bevált gyakorlatok közösségi gazdasági ágazaton belüli előmozdításáért felelős érdekképviseleti csoportot;

81.  felszólítja a tagállamokat, hogy az új foglalkoztatási formák megnevezésén, illetve a szociális és foglalkoztatási jogszabályok korszerűsítése iránti igények felmérésén keresztül biztosítsák, hogy a foglalkoztatási és szociális politikák megfeleljenek a digitális innováció, a vállalkozói tevékenység és a közösségi gazdaság növekedése céljainak és a rugalmasabb foglalkoztatási formákban rejlő lehetőségeknek, azért, hogy a digitális munka világában is meg lehessen őrizni a jelenlegi foglakoztatási jogokat és a szociális jóléti rendszereket; kiemeli, hogy a társadalombiztosítás nyújtása a tagállamok hatáskörébe tartozik; kéri a Bizottságot, hogy azonosítsa az e területen az EU-ban és nemzetközi szinten bevált gyakorlatokat és könnyítse meg azok cseréjét;

3.3.3. Az interneten elérhető jogellenes tartalmak elleni küzdelem

82.  felhívja a Bizottságot, hogy lépjen fel a kiberbűnözés és az interneten elérhető jogellenes tartalmak és anyagok ellen – a gyűlöletbeszédet is beleértve –, olyan politikák és megfelelő jogi keret révén, amelyek tiszteletben tartják az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített alapvető jogokat és szabadságokat, különösen a szólásszabadság és információszabadság alapvető jogát, a hatályos uniós és tagállami szabályokat, illetve a szükségesség, az arányosság, a megfelelő jogi eljáráshoz való jog és a jogállamiság elveit; úgy véli, hogy e cél eléréséhez az alábbiakra van szükség:

–  konzisztens és hatékony bűnüldözési eszközök nyújtása az európai és nemzeti rendőri ügynökségek és bűnüldöző hatóságok számára;

–  egyértelmű iránymutatás nyújtása az illegális online tartalom kezelésére vonatkozóan, ideértve a gyűlöletbeszédet;

–  a köz-magán társulások, illetve az állami és magánszervezetek közti párbeszéd támogatása, a hatályos uniós jogszabályokkal összhangban;

–  a közvetítők és online platformok szerepének tisztázása az Európai Unió Alapjogi Chartája vonatkozásában;

–  annak biztosítása, hogy az Europolon belül létrehozott, a szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egység a tevékenységének megfelelő jogalappal rendelkezzen;

–  célzott intézkedések biztosítása a gyermekek online szexuális kizsákmányolása elleni küzdelem érdekében, illetve az összes érintett hatékony együttműködésének biztosítása a gyermekek jogainak és védelmének biztosítása érdekében az interneten, illetve olyan kezdeményezések ösztönzése, amelyek célja, hogy biztonságossá tegyék az internetet a gyermekek számára, valamint

–  együttműködés az érdekelt felekkel az oktatási és tájékoztató kampányok előmozdítása során;

83.  üdvözli a Bizottság cselekvési tervét a szellemitulajdon-jogok online érvényesítésének a kereskedelmi nagyságrendű jogsértéseket illető modernizálására; úgy véli, hogy a szerzői jogok 2004/48/EK irányelvnek megfelelő érvényesítése valamennyi tagállamban rendkívül fontos, és hogy a szerzői és szomszédos jogok csak annyira hatékonyak, mint a védelmüket szolgáló jogérvényesítési intézkedések

84.  rámutat arra, hogy az EU-ban jelentős a szellemi tulajdonhoz fűződő jogsértések száma; kiemeli a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontjának abban játszott szerepét, hogy megbízható adatokat és objektív elemzéseket nyújt a jogsértések gazdasági szereplőkre gyakorolt hatásáról; felszólít egy hatékony, fenntartható, arányos és korszerűbb megközelítés elfogadására a szellemi tulajdonjogok online érvényesítésével, végrehajtásával és védelmével kapcsolatban, különösen a kereskedelmi nagyságrendű jogsértések tekintetében;

85.  megjegyzi, hogy bizonyos esetekben a szerzői jogi jogsértés annak az eredménye is lehet, hogy a kívánt tartalom jogszerűen elérhető formában nehezen lelhető fel; felhív tehát egy szélesebb körű és felhasználóbarát legális kínálat kialakítására és e kínálat nyilvánosság körében való népszerűsítésére;

86.  üdvözli a „kövesd a pénzt” megközelítést, és arra bátorítja az ellátási lánc szereplőit, hogy az önkéntes megállapodások gyakorlatára építve összehangoltan és arányosan lépjenek fel a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok kereskedelmi nagyságrendű megsértése ellen; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak a tagállamokkal együtt elő kell mozdítania a tudatosságot és a kellő gondosság alkalmazását az ellátási lánc mentén, és ösztönöznie kell az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét, valamint a köz- és a magánszféra közötti fokozott együttműködést; hangsúlyozza, hogy minden intézkedésnek indokoltnak, összehangoltnak és arányosnak kell lennie, valamint hatékony és felhasználóbarát jogorvoslati lehetőséget kell biztosítania a hátrányosan érintett felek számára; fontosnak tartja, hogy felhívják a fogyasztók figyelmét a szerzői és szomszédos jogok megsértésének következményeire;

3.4. A digitális hálózatokba, iparágakba, szolgáltatásokba és infrastruktúrákba, valamint a személyes adatok kezelésébe vetett bizalom és e szolgáltatások biztonságának megerősítése

87.  úgy véli, hogy a digitális szolgáltatások, az adatközpontú technológiák, az informatikai és fizetési rendszerek, a létfontosságú infrastruktúrák és internetes hálózatok terén a bizalom és a biztonság megteremtéséhez több forrásra, valamint az európai kiberbiztonsági iparág, illetve a köz- és magánszféra közötti együttműködésre van szükség, különösen a kutatási együttműködéseken – a Horizont 2020 programot is beleértve – és a köz- és magánszféra közötti partnerségeken keresztül; támogatja az e téren megvalósuló köz-és magánszféra közötti partnerségek során bevált tagállami gyakorlatok megosztását;

88.  felszólít az informatikai támadásokkal szembeni ellenálló képesség javítására irányuló – az ENISA egyre nagyobb szerepvállalása melletti – erőfeszítésekre, a kockázattudatosság fokozására, valamint az alapvető biztonsági folyamatokkal kapcsolatos ismeretterjesztésre a digitális szolgáltatások felhasználói, különösen a kkv-k körében, a vállalatok alapszintű biztonságának garantálására, például az adatok és a kommunikáció végpontok közötti titkosításán és szoftverfrissítéseken keresztül, továbbá a testreszabott biztonság elve alkalmazásának ösztönzésére;

89.  véleménye szerint a szoftverszolgáltatóknak jobban fel kellene hívni a fogyasztók figyelmét a nyitott forráskódú szoftverek biztonsági előnyeire és a biztonsági vonatkozású szoftverfrissítésekre; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy, a sebezhetőség feltárására irányuló, uniós szinten koordinált program lehetőségét, beleértve az ismert szoftverhiányosságok kiküszöbölését, megoldást kínálva a szoftverek sebezhetőségével való visszaélések és az adatok megsértése esetén;

90.  véleménye szerint a hálózat- és információbiztonságról szóló irányelv célnak megfelelő, gyors elfogadására van szükség a kiberbiztonság uniós szinten összehangolt megközelítésének biztosításához; úgy véli, hogy a tagállamok, illetve az EU vonatkozó intézményei és szervei közötti nagyobb fokú együttműködés, valamint a bevált gyakorlatok cseréje létfontosságú az ipar további digitalizációjához, az alapvető uniós jogok védelmének, különösen pedig az adatvédelem biztosítása mellett;

91.  kiemeli, hogy a hálózatok elleni támadások és az elkövetett számítógépes bűncselekmények gyorsan növekvő száma összehangolt válaszlépést tesz szükségessé az Unió és a tagállamok részéről, a hálózatok és az információ magas szintű biztonságának megteremtése érdekében; úgy véli, hogy a biztonságos internet garantálása magában foglalja a hálózatok és a kritikus infrastruktúrák védelmét, biztosítva a bűnüldöző hatóságok képességét a bűnözés – többek között a terrorizmus, az erőszakos radikalizálódás, a gyermekek online történő szexuális bántalmazása és szexuális kizsákmányolása – elleni harcra, valamint az online és offline bűnözés elleni küzdelemhez elengedhetetlenül szükséges adatok felhasználását; hangsúlyozza, hogy az így meghatározott biztonság, kiegészítve az alapvető jogok védelmével a kibertérben, szükséges a digitális szolgáltatásokba és a személyes adatok feldolgozásába vetett bizalom megerősítéséhez, és ezért a versenyképes digitális egységes piac létrehozásához szükséges alapot is biztosítja;

92.  emlékeztet arra, hogy a titkosítás és a hasonló eszközök hasznosak a polgárok és a vállalatok számára az adatok titkosságának, illetve kommunikációik alapvető szintű biztonságának garantálása terén; elítéli, hogy ezeket bűnözési céllal is fel lehet használni;

93.  üdvözli az Europolon belüli Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központot (EC3), amely kibertámadások esetén gyorsabb válaszlépéseket tesz lehetővé; felszólít egy, az EC3 megbízatását megerősítő jogalkotási javaslatra, és szorgalmazza az információs rendszerek elleni támadásokról szóló, 2013. augusztus 12-i 2013/40/EU irányelv mihamarabbi átültetését;

94.  megjegyzi, hogy a tömeges elektronikus megfigyeléssel kapcsolatban napvilágra került tények azt jelzik, hogy vissza kell nyerni a polgároknak az adatok védelmébe és a digitális szolgáltatások biztonságába vetett bizalmát, és ezzel kapcsolatban hangsúlyozza a hatályos adatvédelmi jogszabályoknak való szigorú megfelelés és az alapvető jogok tiszteletben tartásának szükségességét a személyes adatok kereskedelmi vagy bűnüldözési célú feldolgozása során; ebben az összefüggésben emlékeztet az olyan, rendelkezésre álló eszközök fontosságára, mint a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmények, amelyek tiszteletben tartják a jogállamiságot, és csökkentik a külföldi területen tárolt adatokhoz való illetéktelen hozzáférés kockázatát;

95.  emlékeztet arra, hogy az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelv 15. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamok nem állapíthatnak meg a továbbítási, tárolási és tárhelyszolgáltatást nyújtókat terhelő olyan általános kötelezettséget, amely szerint az általuk továbbított vagy tárolt információkat nyomon kellene követniük, sem olyan általános kötelezettséget, amely szerint jogellenes tevékenységre utaló tényeket vagy körülményeket kellene kivizsgálniuk; emlékeztet különösen arra, hogy az Európai Unió Bírósága, C-360/10 és C-70/10 ítéleteiben elvetette a vonatkozó (az egyik esetben internetes hozzáférést nyújtó, a másikban közösségi hálózatot működtető) szolgáltatások szinte összes felhasználójának „aktív felügyeletéreˮ vonatkozó intézkedéseket, és kijelentette, hogy tilos minden olyan intézkedés, amely általános felügyeleti kötelezettséget ró az internetes tárhelyszolgáltatókra;

4. A DIGITÁLIS GAZDASÁG NÖVEKEDÉSI POTENCIÁLJÁNAK MAXIMALIZÁLÁSA

96.  úgy véli, hogy az európai ipar és a gazdaság egyéb ágazatainál jóval gyorsabb ütemben növekedő digitális gazdaság központi jelentősége fényében az ipar digitális átalakulása rendkívül fontos az európai gazdaság versenyképessége és energetikai átállása szempontjából, de ez csak akkor járhat sikerrel, ha az európai vállalatok megértik ennek jelentőségét a megnövekedett hatékonyság és a kiaknázatlan lehetőségek megragadása terén, amelyek révén az integráltabb és szorosabban összekapcsolt értékláncok képesek gyorsan és rugalmasan reagálni a fogyasztói igényekre;

97.  felszólítja a Bizottságot, hogy haladéktalanul dolgozzon ki egy átalakítási tervet – többek között a jogszabályok korszerűsítését, valamint a K&F-be és az infrastruktúrába irányuló beruházásokat szolgáló eszközök alkalmazását, az összes ágazatban – így a gyártás, az energia, a közlekedés és a kereskedelem terén egyaránt– támogassa az ipar digitalizációját a digitális technológiák meghonosítása, illetve az értékláncokban a végpontok közti összeköttetések, továbbá innovatív szolgáltatások és üzleti modellek ösztönzésén keresztül;

98.  úgy véli, hogy a szabályozói keretnek lehetővé kell tennie az ipar számára, hogy a munkahelyteremtéshez, a növekedéshez és a regionális konvergenciához való hozzájárulás érdekében magáévá tegye és előre lássa e változásokat;

99.  felszólít továbbá arra, hogy kiemelt figyelmet szenteljenek a kkv-knak, beleértve különösen a kisvállalkozói intézkedéscsomag lehetséges felülvizsgálatát, mivel a kkv-k digitális átalakulása nélkülözhetetlen a gazdaság versenyképessége és a munkahelyteremtés, illetve a már kiépült vállalatok és az induló vállalkozások közötti szorosabb együttműködés szempontjából, ami fenntarthatóbb és versenyképesebb ipari modellhez és világszínvonalú vállalatok felbukkanásához vezethet;

100.  ismételten hangsúlyozza az európai műholdas rádiónavigációs rendszerek – különösen a Galileo és az EGNOS – jelentőségét a digitális egységes piac kialakításában a nagy adathalmazokat kezelő és a dolgok internetéhez kapcsolódó alkalmazások adatpozíciója és időbélyegzője tekintetében;

4.1. Az adatgazdaság építése

101.  úgy véli, hogy az adatközpontú gazdaság a gazdasági növekedés kulcsa; hangsúlyozza az új ikt-technológiák, mint pl. a nagy adathalmazok, a felhőalapú számítástechnika, a dolgok internete,a háromdimenziós nyomtatás és egyéb technológiák által a gazdaság és társadalom részére kínált lehetőségeket, különösen akkor, ha ezek egyéb ágazatokkal – például az energetikával, közlekedéssel és logisztikával, pénzügyi szolgáltatásokkal, oktatással, kiskereskedelemmel, gyártással, kutatással vagy egészségüggyel és segélyhívó szolgálatokkal – kerülnek ötvözésre, és a közhatóságok intelligens városok kiépítésére, az erőforrások jobb kezelésére és a környezetvédelme javítására használják fel őket; különösen kiemeli az energiaágazat digitalizációjában rejlő lehetőségeket, az energiatermelést hatékonyabbá és rugalmasabbá tevő intelligens fogyasztásmérők, intelligens energiahálózatok és adatközpontok segítségével; hangsúlyozza a köz- és magánszféra közötti partnerségek fontosságát és üdvözli a Bizottság erre irányuló kezdeményezéseit;

102.  kéri a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy hozzáférhetővé lehetne-e tenni – többek között kiadókkal együttműködve – ingyenesen, digitális formában valamennyi, legalább felerészben közpénzekből finanszírozott tudományos kutatást olyan ésszerű határidőn belül, amely nem sérti a gazdasági és társadalmi hasznot;

103.  felszólítja a Bizottságot, hogy valamennyi érintett szakértővel, köztük a kutatókkal, a civil társadalommal és a köz- és magánszektorral karöltve 2016 márciusáig hajtson végre egy, a nagy adathalmazokra vonatkozó átfogó és átlátható vizsgálatot, azzal a céllal, hogy előre jelezze a nagy adathalmazok és a számítástechnikai infrastruktúra – például az európai szuperszámítógépek – technológiai szükségleteit, beleértve a nem szabályozási és a meglévő szabályozási keretben az ágazat jobb növekedési és innovációs feltételeit, valamint maximalizálva a lehetőségeket és kezelve a lehetséges kockázatokat és kihívásokat, például az adatokhoz való hozzáférést, a biztonságot és az adatvédelmet illető bizalom megteremtése érdekében;

104.  kéri egy időtálló és technológiasemleges közös európai álláspont kidolgozását, illetve az egységes piac további integrációját a dolgok internete és az ipari internet tekintetében, ami magában foglal egy átlátható standardalkotó és interoperabilitási stratégiát, az e technológiákba vetett bizalom erősítését a biztonság és átláthatóság, továbbá beépített és alapértelmezett adatvédelem révén; üdvözli a szabad adatáramlási kezdeményezést, amelynek egy átfogó értékelést követően tisztáznia kell az adatok felhasználására, hozzáférhetőségére és tulajdonjogára vonatkozó szabályokat – az adatlokalizálási követelményeknek az egységes piac működésére gyakorolt hatásokkal kapcsolatos aggodalmakat figyelembe véve –, valamint az egy adott szolgáltatóhoz kötöttség és a piaci torzulás megelőzése érdekében meg kell könnyítenie az adatszolgáltatók közötti váltást;

105.  véleménye szerint a közigazgatási szerveknek alapértelmezésként nyílt hozzáférésű kormányzati adatokkal kell rendelkezniük; sürgeti az előrelépést az információk nyílt hozzáférésű adatokként való közzétételének mértéke és üteme tekintetében, továbbá azon legfőbb adatcsoportok azonosítása terén, amelyeket hozzáférhetővé kell tenni, és a nyílt hozzáférésű adatok újrafelhasználásának előmozdítása terén, mivel ezen adatok értéket képviselnek az innovatív szolgáltatások kialakítása terén, beleértve a határokon átnyúló megoldásokat, az átláthatóságot, illetve a gazdaság és a társadalom számára kínált előnyöket;

106.  elismeri, hogy az uniós fogyasztók számára egyre fontosabb szempont személyes adataik online szolgáltatók általi felhasználása és védelme, mivel ez kulcskérdés a fogyasztók digitális gazdaság iránti bizalmának kialakítása szempontjából; hangsúlyozza az aktív fogyasztóknak a verseny előmozdítása terén játszott fontos szerepét; hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy a fogyasztók számára fontos, hogy jobban tájékoztassák őket adataik felhasználásáról – különösen az adatokért cserébe nyújtott szolgáltatások esetében – és az adatok hordozhatóságát érintő jogaikról; sürgeti a Bizottságot, hogy tisztázza az adatok feletti ellenőrzésre és azok hordozhatóságára vonatkozó szabályokat, azon fő alapelvvel összhangban, hogy a polgároknak biztosítani kell a saját adataik feletti rendelkezés jogát;

107.  úgy véli, hogy az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés és az általános adatvédelmi rendelet által előírt hatékony, a magánélet védelmére vonatkozó és adatvédelmi garanciák – köztük a gyermekekre mint kiszolgáltatott fogyasztókra vonatkozóak – alapvető fontosságúak a polgárok és fogyasztók adatközpontú gazdasági ágazat iránti bizalmának megteremtésében; hangsúlyozza, hogy a fogyasztók körében növelni kell az adatokkal és az adatmegosztással kapcsolatos tudatosságot, az ezekre vonatkozó alapvető jogaik és a gazdaságban játszott szerepük tekintetében, valamint szabályokat kell meghatározni az adatok tulajdonjogára és a polgárok saját személyes adataik feletti rendelkezésére vonatkozóan; hangsúlyozza a szolgáltatások és termékek személyre szabásának szerepét, amely személyre szabást az adatvédelmi követelmények betartásával kell megvalósítani; kéri az alapértelmezett és beépített adatvédelem előmozdítását, amely az innovációra és a gazdasági növekedésre is pozitív hatással lenne; hangsúlyozza az adatfeldolgozás minden típusához való megkülönböztetésmentes hozzáállás fontosságát; hangsúlyozza a kockázatalapú megközelítés fontosságát, amely segít elkerülni a felesleges adminisztratív terheket és jogbiztonságot nyújt, különösen a kkv-k és az induló vállalkozások számára, valamint a demokratikus felügyelet és az állami hatóságok általi folyamatos nyomon követés jelentőségét; hangsúlyozza, hogy a személyes adatok esetében különleges védelemre van szükség, elismeri, hogy a kiegészítő biztosítékok, például az álnevesítés vagy az anonimizálás alkalmazása növelheti a védelmet a személyes adatok nagy adathalmazokkal dolgozó alkalmazások vagy online szolgáltatók általi felhasználása során;

108.  megjegyzi, hogy az adatbázisokról szóló irányelv értékelésében a Bizottság kifejti, hogy az irányelvet az európai adatvezérelt gazdaság kialakítása előtt álló akadálynak tartja; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a 96/9/EK irányelv eltörlésének szakpolitikai lehetőségeit;

4.2. A versenyképesség erősítése az interoperabilitás és a szabványosítás erősítése révén

109.  úgy véli, hogy az európai ikt-szabványosítási tervnek és az interoperabilitási keret felülvizsgálatának – ideértve a Bizottság európai szabványügyi szervezeteknek adott megbízásait – egy európai digitális stratégia részét kell képezniük, amelynek célja az európai vállalatoknál a méretgazdaságosság, a költségvetési megtakarítások és a nagyobb versenyképesség elérése, az áruk és szolgáltatások ágazatok közötti és határokon átnyúló interoperabilitásának növelése az önkéntes, piacvezérelt, globális és a kkv-k által könnyen végrehajtható szabványok gyorsabb, nyitott és versenyképes módon történő meghatározása révén; bátorítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a szabványosítási folyamatokba bevonják az összes érintett érdekeltet, hogy a szabványosítás bevonzza a legjobb technológiákat, elkerülhetővé tegye a monopóliumok vagy zárt értékláncok kialakulásának kockázatát, különösen a kkv-k és az induló vállalkozások esetében, és kéri a Bizottságot, hogy tekintettel az ikt-szabványosítás globális jellegére, világszerte tevékenyen mozdítsa elő az európai szabványokat;

110.  sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az interoperabilitás növelésére irányuló megoldásként fokozzák az ingyenes és nyílt forráskódú szoftverek arányát és újrafelhasználásukat a hatóságok körében és a hatóságok között;

111.  megjegyzi, hogy a Bizottság jelenleg konzultációt folytat az érintett érdekelt felekkel egy járműbe épített interoperábilis, szabványosított, biztonságos és nyílt hozzáférésű platform létrehozásáról lehetséges jövőbeli alkalmazások vagy szolgáltatások számára, a Parlament elektronikus segélyhívásról szóló rendeletben foglalt kérésének megfelelően; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy ez a platform ne korlátozza az innovációt, a szabad versenyt és fogyasztók választási lehetőségét;

112.  felszólítja a Bizottságot, hogy a közlekedési ágazatot jellemző gyors ütemű innovációra tekintettel dolgozzon ki összehangolt stratégiát a közlekedési ágazat összekapcsolhatóságával kapcsolatban, és különösen, hogy hozzon létre szabályozási keretet az összekapcsolt járművekre vonatkozóan, hogy biztosítsa azok interoperabilitását a különböző szolgáltatásokkal – ideértve a távdiagnosztikát és -karbantartást – és alkalmazásokkal a tisztességes verseny fenntartása, valamint a kiberbiztonsági és adatvédelmi követelményeknek megfelelő termékek iránti fokozott igény kielégítése érdekében, továbbá az utasok fizikai biztonságának biztosítása céljából; meggyőződése, hogy partnerségekre van szükség a gépjárműipar és a távközlési ágazat között annak biztosítása érdekében, hogy az összekapcsolt járműveket és az azokhoz szükséges infrastruktúrákat egész Európára kiterjedő, közös szabványok alapján fejlesszék ki;

4.3. Inkluzív e-társadalom

113.  megjegyzi, hogy az internet és az információs és kommunikációs technológiák jelentős hatást fejtenek ki a nők és lányok emancipációja terén; elismeri, hogy a nők szerepvállalása az Unió digitális ágazatában jótékonyan hat az európai GDP-re; elismeri, hogy hatalmas lehetőség rejlik az újításokat kifejlesztő és vállalkozó nőkben, és hogy szerepet játszhatnak a digitális átalakulásban; fontosnak tartja a nemi sztereotípiák felszámolását, és teljes mértékben támogatja és ösztönzi a digitális vállalkozói kultúra kialakítását a nők számára, és a nők integrációját és részvételét az információs társadalomban;

114.  elismeri az egységes digitális piacban rejlő lehetőséget valamennyi polgár – köztük a különleges bánásmódot igénylők, az idősek, a kisebbségekhez vagy kiszolgáltatott csoportokhoz tartozók – hozzáférésének és részvételének biztosítására a digitális gazdaság minden aspektusát érintően, ideértve a szerzői jogi vagy szomszédos jogi védelem alatt álló termékeket és szolgáltatásokat, különösen egy inkluzív e-társadalom kiépítése és annak biztosítása révén, hogy minden e-kormányzati és e-közigazgatási program teljesen hozzáférhető legyen; mélységesen aggasztja, hogy a marrakesh-i szerződés ratifikálása nem halad előre, és sürgeti a ratifikációs folyamat mielőbbi lezárását; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a közszektorbeli szervezetek webhelyeinek akadálymentesítéséről szóló irányelvjavaslat mielőbbi elfogadásának fontosságát;

4.3.1. Digitális készségek és szakértelem

115.  rámutat, hogy a készségkereslet és -kínálat közötti eltérés problémát jelent a digitális gazdaság fejlődése, a munkahelyteremtés és az Unió versenyképessége szempontjából, és felszólítja a Bizottságot, hogy sürgősen dolgozzon ki stratégiát e készséghiány megszüntetésére; felhívja a Bizottságot, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés előirányzatait használja fel olyan egyesületek (alulról építkező mozgalmak) támogatására, amelyek a hátrányos helyzetű fiataloknak tanítanak digitális készségeket; felszólítja a tagállamokat, hogy létesítmények rendelkezésre bocsátásával nyújtsanak ehhez támogatást;

116.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kezdeményezéseken és összehangolt fellépéseken keresztül, valamint a médiaműveltség oktatására szakosodott európai hálózatok létrehozásába való beruházás révén mozdítsák elő valamennyi uniós polgár, különösen a kiszolgáltatott rétegek médiaműveltségét és internetes műveltségét; hangsúlyozza, hogy a média önálló és kritikus használatára, valamint az információáradat kezelésére való képesség egy generációkon átnyúló, élethosszig tartó tanulási feladat, amely folyamatos változásnak van kitéve annak érdekében, hogy minden korosztálynak segítséget nyújtson a túláradó információtömeg megfelelő és önálló kezelésének elsajátításában; rámutat, hogy a tevékenység- és készségprofilok összetettebbé válásával új képzési, továbbképzési és egész életen át tartó tanulás iránti igények keletkeznek, különösen az informatikai és kommunikációs technológiai (ikt) szakértelmet érintően;

117.  felszólítja ezért a tagállamokat a digitális készségek elsajátításának az iskolai tanterveikbe való beépítésére, valamint a szükséges technikai felszerelés fejlesztésére, és arra, hogy közös, az ECTS-rendszerben elismert elektronikus távoktatási tanterv kidolgozása céljából segítsék elő az egyetemek és a műszaki szakközépiskolák közötti együttműködést; hangsúlyozza, hogy az oktatási és képzési tananyagnak a kritikus gondolkodás és megközelítés elsajátítására, az új média-, digitális és információs eszközök és felületek használatára és alapos megértésére kell irányulnia, hogy az emberek nem csupán végfelhasználói, hanem aktív felhasználói lehessenek ezen új technológiáknak; kiemeli annak fontosságát, hogy a tanárok megfelelő képzést kapjanak a digitális készségekkel, e készségek hatékony oktatásával – tekintettel a játékalapú digitális tanulás sikerére –, valamint e készségeknek általában a tanulási folyamat támogatására – a matematika, informatika, tudomány és technológia népszerűségének növelésére – való alkalmazásával kapcsolatban; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat a digitális média szellemi képességekre gyakorolt hatásaira vonatkozó kutatások bővítésére;

118.  megjegyzi, hogy a szakképzés és egész életen át tartó tanulás területén gondoskodni kell köz- és magánberuházásokról, és új finanszírozási lehetőségeket kell felkutatni, hogy a munkavállalók, különösen a kevésbé képzettek, megszerezhessék a digitális gazdaságban megkívánt megfelelő készségeket; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a magánvállalatokkal együtt dolgozzanak ki könnyen hozzáférhető, egységes és hitelesített online kurzusokat, valamint az e-készségek fejlesztését célzó innovatív és elérhető képzési programokat, amelyek során a résztvevők elsajátíthatják a digitális alapkészségeket; ösztönzi a tagállamokat, hogy tegyék ezeket az online kurzusokat az ifjúsági garancia szerves részévé; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nyelvtanulásra és nyelvtanításra vonatkozó közös európai nyelvi referenciakeret példáját követve hozzanak létre egy olyan európai tanúsítási vagy értékelési rendszert, amely a digitális készségek és képesítések kölcsönös elismerésének alapjául szolgál; hangsúlyozza, hogy a tartalmakhoz való, határokon átnyúló hozzáférés kedvez az európai kulturális sokszínűségnek és a többnyelvűségnek;

119.  üdvözli az európai szintű „digitális munkahelyekkel foglalkozó nagykoalíciót”, és csatlakozásra ösztönzi a vállalkozásokat, és felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék elő a kkv-k e koalícióban való aktív részvételét; üdvözli a Bizottságnak a tanúsított és adatvédelmi jog szerint védett felhőtechnológiák, szöveg- és adatbányászat révén megvalósítandó korszerű tudástár közszféra számára történő létrehozásával kapcsolatos elképzeléseit; úgy véli, hogy e technológiák alkalmazása különleges képzési és továbbképzési erőfeszítéseket igényel a könyvtári, levéltári és dokumentációs szakmák területén; sürgeti az együttműködésen alapuló munkavégzés és kommunikáció digitális formáinak nemzeti és nyelvi határokon átnyúló oktatását és alkalmazását – Creative Commons engedélyek felhasználásával és továbbfejlesztésével – az oktatás, képzés és továbbképzés területén, valamint az állami kutatási létesítményekben, továbbá előmozdítását a közbeszerzések terén; utal a duális képzés nélkülözhetetlen szerepére;

120.  megjegyzi, hogy elő kell mozdítani szakképzésre és egész életen át tartó tanulására irányuló köz- és magánberuházásokat, hogy az uniós munkavállalók – ideértve a nem szokványos foglalkoztatási formákban dolgozó „digitális munkaerőt” is – a digitális gazdaságban megkívánt megfelelő készségek birtokában legyenek; megjegyzi, hogy a munkavállalók oktatáshoz és képzéshez való hozzáférésének javítását célzó intézkedésként néhány tagállam olyan jogokat vezetett be, amelyek minimálisan járó fizetett tanulmányi szabadságot biztosítanak a dolgozóknak;

4.3.2. E-kormányzat

121.  úgy véli, hogy az e-kormányzat kialakításának prioritást kell élveznie az innováció terén, mivel ez serkentőleg hat a gazdaság minden ágazatára, és növeli a hatékonyságot, az interoperabilitást és az átláthatóságot, csökkenti a költségeket és az adminisztratív terheket, jobb együttműködést tesz lehetővé a közigazgatások között, valamint felhasználóbarátabb és személyre szabottabb szolgáltatásokat biztosít valamennyi polgár és vállalkozás számára, tekintettel a digitális társadalmi innovációk által kínált lehetőségekre; sürgeti a Bizottságot, hogy az e-kormányzás területén járjon elöl jó példával, és a tagállamokkal együtt dolgozzon ki ambiciózus e-kormányzati cselekvési tervet; úgy véli, hogy e cselekvési tervnek a felhasználók igényein és a bevált gyakorlatokon kell alapulnia, tartalmaznia kell az eredményekre vonatkozó célszámokat, az egyszeri adatszolgáltatás elve közigazgatásokon belüli alkalmazásának lépésről lépésre lebontott ágazati megközelítését, mely elv azt a célt szolgálja, hogy a polgárokat és a vállalkozásokat ne lehessen olyan információk benyújtására kérni, amelyeket korábban valamely közigazgatási szervnek már megadtak, biztosítva ugyanakkor a polgárok magánéletének és adatainak magas szintű védelmét az uniós adatvédelmi reformcsomagban rögzített előírásoknak és elveknek megfelelően és teljes összhangban az Alapjogi Chartával, továbbá garantálva a magas szintű biztonságot e kezdeményezésekkel kapcsolatban; úgy véli, hogy a cselekvési tervnek biztosítania kell továbbá a magas fokon titkosított e-azonosítás és elektronikus aláírások teljes körű, határokon átnyúló alkalmazását, különösen a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló rendelet (eIDAS-rendelet) mielőbbi végrehajtását és az interneten elérhető közszolgáltatások körének bővítését; hangsúlyozza a kereskedelmi nyilvántartások egymással való összekapcsolásának fontosságát az állampolgárok és a vállalkozások számára;

122.  kéri egy átfogó, teljesen akadálymentes – már meglévő kezdeményezések és hálózatok mintájára létrehozott –, vállalkozásokat szolgáló, egységes, „végponttól végpontig” jellegű „egyetlen digitális átjáró” kidolgozását és Unió-szerte történő működtetését, amely lehetővé teszi többek között vállalkozások és domain-nevek online létrehozását, a megfelelőségre vonatkozó információk megosztását, elektronikus számlák elismerését, adóbevallás benyújtását, egy egyszerűsített online héa-rendszer alkalmazását, a termékmegfelelőségre, emberi erőforrás felvételére, munkavállalók kiküldetésére és a fogyasztók jogaira vonatkozó információk online terjesztését, a fogyasztói és vállalati hálózatokhoz való hozzáférést, valamint értesítési és vitarendezési eljárásokat;

123.  felhívja továbbá a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák az egyablakos ügyintézési pontok szolgáltatási irányelvben foglaltak szerinti teljes megvalósítását, és hozzanak meg minden szükséges intézkedést ezek hatékony működésének biztosítására, a bennük rejlő potenciál teljes kiaknázása érdekében;

124.  aggódik a kutatók és egyetemek számára létrehozott felhőinfrastruktúrák széttöredezettsége miatt; felhívja a Bizottságot, hogy az érintett érdekeltekkel együttműködve dolgozzon ki cselekvési tervet, amely segítségével 2016 végéig létrejöhet az európai nyitott tudományos felhő, amelynek zökkenőmentesen kell integrálnia a különféle tudományos területeken már meglévő hálózatokat, adatokat és nagy teljesítményű számítástechnikai rendszereket és e-infrastrukturális szolgáltatásokat, egy közös szakpolitikákat, szabványokat és beruházásokat magában foglaló keretrendszerben működve; úgy véli, hogy ez ösztönözné a felhők kialakítását a tudománytól eltérő területeken is, valamint a szorosabban összekapcsolódó innovációs központok, és induló vállalkozásokat támogató ökoszisztémák létrejöttét, továbbá az egyetemek és az ipar közti hatékonyabb együttműködést a technológia kereskedelmi hasznosítása terén – összhangban a vonatkozó titoktartási szabályokkal –, és előmozdítaná az e területen folytatott nemzetközi koordinációt és együttműködést;

125.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy újítsák meg az EU 2020 stratégia kutatási és innovációs céljainak teljesítése iránti kötelezettségvállalásaikat, mivel azok a digitális egységes piac, a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés építőelemei, és tartsák fenn a nyílt tudomány, a nyílt innováció, a nyílt hozzáférésű adatok és a tudástranszfer átfogó megközelítését; úgy véli, hogy ennek magában kell foglalnia a tudományos kutatást célzó szöveg- és adatbányászat jogi keretének felülvizsgálatát, az ingyenes és nyílt forráskódú szoftverek fokozottabb alkalmazását, kivált az oktatási intézményekben és a közigazgatásokban, valamint a kkv-k és induló vállalkozások Horizont 2020 keretprogramban elérhető – és az ikt-ágazat rövid innovációs ciklusaihoz jobban illeszkedő – finanszírozáshoz való hozzáférésének javítását; ezzel kapcsolatban hangsúlyozza az összes releváns kezdeményezés fontosságát, a köz-magán tárulásoktól és innovációs klaszterektől az európai technológiai és tudományos parkokig, különösen a kevésbé iparosodott európai térségekben, továbbá az induló vállalkozásokat és közös technológiai platformokat támogató élénkítő programok fontosságát, az uniós versenyjog által szabott korlátok között, a tisztességes, ésszerű és megkülönböztetésmentes (FRAND) engedélyezési feltételeknek megfelelően, a kutatást-fejlesztést és a szabványosítást támogató ösztönzők fenntartása és az innováció előmozdítása érdekében;

126.  sürgeti a Bizottságot, hogy összpontosítson az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó előírások végrehajtására, valamint az egységes európai közbeszerzési irat (közbeszerzési útlevél) megvalósítására, az átfogó gazdasági előnyök biztosítása és az uniós piachoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében valamennyi gazdasági szereplő számára, összhangban a kiválasztási, kizárási és odaítélési feltételekkel; hangsúlyozza, hogy a beszerzést végző hatóságokat kötelezettség terheli a tekintetben, hogy amennyiben úgy határoznak, hogy az innovatív vállalkozások és a kkv-k közbeszerzési piachoz való hozzáférésének javítását célzó jelenlegi jogszabályok által előírtakkal ellentétben nem kívánják részekre bontani a szerződéseket, jelezniük kell e döntésük fő indokait;

4.4. Nemzetközi dimenzió

127.  hangsúlyozza a teljesen független internetirányítási struktúra jelentőségét abból a szempontból, hogy segíti az internet mint a több érdekelt fél általi irányítás átlátható és inkluzív modelljének fenntartását, mely azon az elven alapul, hogy az internet egyedülálló, nyílt, szabad és stabil platformként működik; alapvető fontosságúnak tartja, hogy az ICANN felügyeletének átadásában bekövetkezett késedelmet e cél szolgálatába állítsák; határozott meggyőződése, hogy az internet globális dimenzióját valamennyi uniós szakpolitikában figyelembe kell venni, és felszólítja az EKSZ-t, hogy teljes körűen aknázza ki a digitális átállás által kínált lehetőségeket a koherens külpolitika kialakítása terén, biztosítsa az Unió képviseletét az internetirányítási platformokban, és legyen aktívabb a globális fórumokon, különösen a szabványalkotás, az adatáramlás, az 5G-s hálózatok bevezetésének előkészületei és a kiberbiztonság terén;

128.  elismeri az adatközpontú gazdaság globális jellegét; emlékeztet arra, hogy a digitális egységes piac létrehozása függ az adatok Unión belüli és kívüli szabad áramlásának biztosításától; ezért lépéseket sürget az Unió és tagállamai részéről, együttműködve harmadik államokkal, az adatvédelem magas szintje és a biztonságos nemzetközi adatáramlások biztosítása érdekében, összhangban az általános adatvédelmi rendelettel és a meglévő uniós ítélkezési gyakorlattal, a harmadik országokkal folytatott együttműködés során a digitális egységes piacra vonatkozó stratégia keretében;

129.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

INDOKOLÁS

2015. május 6-án a Bizottság „Európai digitális stratégia” címen közleményjavaslatot fogadott el, amely 16, 2016 végéig végrehajtandó kezdeményezést tartalmaz. A digitális egységes piac és az egységes piac összevetése során a jogalkotók számára világossá vált, hogy az előbbi hatalmas lehetőséget kínál az uniós vállalkozások és vállalatok bővüléséhez, valamint a gazdasági válság és az annak nyomán hozott intézkedések által megtépázott uniós munkaerőpiac teljes körű helyreállításához. A digitális ágazat újításai nyomán folytonosan változik a polgárok kommunikációja, megosztási és fogyasztási szokásai, sőt viselkedése is, ezért az innováció mind a vállalkozások, mind a fogyasztók számára új lehetőségeket jelent. A digitális technológiák használatának terjedése továbbá megkönnyíti a polgárok hozzáférését az információhoz és a kultúrához, növeli foglalkoztatási esélyeiket, és a termékek szélesebb skáláját teszi elérhetővé számukra. Lehetőséget kínál továbbá az Unió és a tagállamok kormányzásának és ügyintézésének hatékonyabbá tételére. A dinamikus gazdaság ösztönzése elengedhetetlen ahhoz, hogy az innováció virágzásnak induljon, és az innovatív cégek terjeszkedjenek, ezért az Európai Bizottságnak a tagállamokkal együtt erre kellene összpontosítania. Többet kell tenni a vállalkozói kultúra előmozdítása érdekében, beleértve az innovatív üzleti modelleket, valamint Európa számos sikeres technológiai központjának összekapcsolása érdekében.

A digitális egységes piac stratégiája három részből tevődik össze: (1) hozzáférés: a fogyasztók és vállalatok könnyebb hozzáférése a digitális termékekhez és szolgáltatásokhoz Európa-szerte; (2) környezet: megfelelő és egyenlő feltételek kialakítása a digitális hálózatok és innovatív szolgáltatások fellendüléséhez; (3) gazdaság és társadalom: a digitális gazdaság növekedési lehetőségeinek maximalizálása. Ez a jelentés válasz az Európai Bizottság 16 javaslatára, további részleteket tartalmaz a digitális egységes piac teljessé tételéhez szükséges lépésekről, valamint a digitális egységes piac megvalósításának a társadalom és a gazdaság egészére gyakorolt hatásáról.

Online kereskedelmi jog

A Bizottság a határon átnyúló online kereskedelemre vonatkozó közös szabályozás hiányában látja a fő akadályát annak, hogy a kkv-k és a fogyasztók online vásároljanak és adjanak el Unió-szerte. A Bizottság továbbá azt állítja, hogy az online és offline kereskedelmi jog fontos szempontjai már vagy teljesen, vagy részben harmonizálásra kerültek a késedelmes fizetésekről szóló irányelv, illetve a fogyasztási cikkek adásvételéről szóló irányelv révén, míg a digitális tartalmak online kereskedelme még jórészt szabályozatlan, az uniós és tagállami jogban egyaránt. Az utóbbi szabályozási terület esetében figyelembe kell venni, hogy az online digitális termékek piaca folyamatosan növekszik. A múltban és jelenleg materiális digitális tartalmat vásárló fogyasztó széleskörű jogokkal rendelkezik, míg az ugyanazt a digitális tartalmat elektronikus úton vásárló fogyasztó nem rendelkezik ezekkel.

A fizikai termékeket illetően a Bizottság azt javasolja, hogy az európai kereskedők és fogyasztók fenntartásait a határon átnyúló kereskedelemmel szemben úgy lehet a leggyakorlatiasabb módon eloszlatni, ha a kereskedő székhelye szerinti jog elsőbbséget élvez a „közös szabályozási keret” kialakításakor.

Ez a hozzáállás magában hordozza egy „enyhe” egységes európai kereskedelmi törvény javaslatának veszélyét, amely önkéntes jogalkalmazáson alapuló rendszert jelent. A határon átnyúló és belföldi online eladások esetén az „adásvételi szerződés feleinek fő jogait és kötelezettségeit” magában foglaló európai szabványszerződés nem felel meg a másodlagos uniós jog kialakítása folyamatának, amely elvben rendeletekből, irányelvekből, határozatokból, ajánlásokból és véleményekből tevődik össze. Ez, legalábbis kezdetekben egy kiegészítő, vagyis választható rendszert jelent. Tekintettel az unió kereskedelmi jogszabályainak már eddig is messzemenő harmonizációjára, előnyösebbnek tűnik az uniós kereskedelmi jog teljes harmonizációja, különösen a közlemény deklarált céljának, a határon átnyúló online eladásokra vonatkozó feltételek javításának tükrében.

A vonatkozó másodlagos jog hatékonyabb érvényesítése

Az Európai Bizottság elsődleges céljai között jelölte meg az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás és a fogyasztókkal szembeni, határon átnyúló jellegű diszkrimináció egyéb formáinak megszüntetését. A fogyasztókkal szembeni, a lakhely szerinti országon alapuló diszkrimináció főleg a szerződéskötés megtagadása és a hazai honlapok felé való átirányítás révén valósul meg. Az ilyen típusú diszkriminatív, az egységes piacot megosztó és a nemzeti határokon átnyúló kereskedelmet gátló intézkedések gyakori előfordulása ellenére az Európai Unió Bíróságának vonatkozó esetjoga viszonylag jelentéktelennek mondható.

A Bizottság ugyanis a szolgáltatási irányelv 20. cikkének (2) bekezdése által meghatározott keretek közt irányozza elő fellépését. A Bizottság által hozott végrehajtási intézkedéseknek azonban nem szabadna a mikro- és kisvállalkozások túlterheléséhez vezetnie ezen a területen. Ezért a Bizottság helyesen tenné, ha azonosítaná és meghatározná az indokolt diszkrimináció típusait, a szolgáltatási irányelv 20. cikkének (2) bekezdése alapján. További ígéretes lépés volna a Fogyasztóvédelmi Együttműködés Hálózatának bevonása a még mindig túl széttöredezett végrehajtási intézkedések szigorúbbá tétele érdekében. Tanácsos továbbá a meglévő uniós versenyjog egyértelműbbé tétele.

Az elektronikus kereskedelemre vonatkozó versenyjog

Fontos a jelenlegi csoportmentességi rendelet felülvizsgálata az internetes eladások (4a. cikk) és a területi korlátozások (4b. cikk) viszonylatában, illetve a rendelet pontosabbá tétele, ami könnyebben alkalmazhatóságot jelentene a viszonteladók és a fogyasztóvédelmi szervezetek számára. Bár a rendelet által megengedett területi korlátozás az „aktív” eladásokra korlátozódik, és a passzív eladások korlátozása semmilyen módon nem megengedett, a „passzív” eladás meghatározására vonatkozó iránymutatások túl nagy teret hagynak az értelmezésnek, ami ösztönzi a területi korlátozást és ezért megszegi az EUMSZ 101. és 102. cikkét.

E-kormányzat

A közigazgatás fontos szerepet tölt be a digitális szolgáltatások innovációja terén, illetve abban, mennyire barátkoznak meg a polgárok és a vállalatok ezekkel az innovációkkal. A digitális váltás kihasználandó lehetőség az európai közigazgatás minden szintje számára, a közigazgatási szervezet modernizálásának tekintetében, amely a hatékonyság javulását eredményezi, ami mind a polgároknak, mind a vállalkozásoknak előnyös, és e cél eléréséhez új elektronikus kormányzási tervre van szükség. A közigazgatásnak az interoperábilis megoldások révén történő digitálissá tétele érdekében végrehajtott beruházások a közpénzek hatékonyabb elköltését eredményezik, és az Unió területeinek, polgárainak és vállalkozásainak szorosabb integrációjához vezetnek

Ugyanakkor az elektronikus kormányzási rendszereknek törekedniük kell arra, hogy közelebb vigyék a polgárokhoz a döntéshozatal ellenőrzését, ezzel növelve a szolgáltatások hozzáférhetőségét és az átláthatóságot. Elő kell segíteni a nyilvános adatok hozzáférhetőségét, és meg kell határozni a nyilvánosságra hozandó fő adatcsoportokat. A Bizottságnak a tagállamokkal együtt meg kellene vizsgálnia az egyszeri adatszolgáltatás elvének alkalmazását a közigazgatásban, mivel időt és pénzt takarít meg. Egy vállalkozás indításának és a jogszabályokban előírtak teljesítésének Unió-szerte lehetségessé kellene válnia egy átfogó, egységes digitális átjáró révén, amely lehetővé teszi az elektronikus aláírások, az elektronikus azonosítók használatát, a közbeszerzéshez való hozzáférést és a héa-követelmények teljesítését. Ez különösen az olyan kis- és mikrovállalkozások számára könnyítené meg az eljárásokat, amelyek határon átnyúló módon kívánnak működni és terjeszkedni.

Megfelelő feltételek és egyenlő versenyfeltételek a fejlett digitális hálózatok és az innovatív szolgáltatások számára

A digitális infrastruktúra a digitális egységes piac gerincét alkotja. Az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a szabályozási keret elősegítse a versenyt, és ezzel a hálózatokba történő magánberuházást. Nem teszi szükségessé a versenyre vonatkozó szabályok gyengítését, mivel nincs számottevő bizonyíték a vállalatok konszolidációja és a beruházások növekedése közötti kapcsolatra. A telekommunikációs keret felülvizsgálatának arra kell törekednie, hogy szabályozás a digitális korszakhoz szabott legyen, ösztönözze a versenyt és az innovációt, hálózatsemleges szolgáltatások és telekommunikációs cégek létrejöttét eredményezve, amely a fogyasztók érdekeit szolgálja. A hálózatok terén tett magánberuházások ösztönzése szükségessé teszi, hogy az Unió összehangolt kerettel rendelkezzen a frekvenciafelosztást illetően, jogbiztonságot teremtve a magánbefektetők számára. Az Európai Bizottságnak a tagállamokkal együtt sürgősen egy ez irányú javaslat erőkészítésére kellene törekednie. Végül, de nem utolsósorban az Európai Bizottságnak javaslatot kell tennie egy egységes távközlési szabályozó testület létrehozására, a szabályok egységes alkalmazása érdekében.

Az online platformok tekintetében a Bizottság vizsgálja meg a platformok közti és azokon belüli verseny és az innováció ösztönzőit, és dolgozzon ki az online platformokra vonatkozó előremutató és innovációbarát politikát. Az online platformok számának gyors növekedése gazdasági növekedéshez vezetett Európában, és új lehetőségeket nyitott a polgárok, fogyasztók, kis- és mikrovállalkozások számára, tekintettel a platformok sokszínűségére és változatosságára. A Bizottságnak mérlegelnie kell, hogy mi módon lehet növelni e platformok felhasználóinak mozgásterét a nagyobb átláthatóság, adataik hordozhatósága és az egyik platformról a másikra való váltás révén, valamint meg kell határoznia és kezelnie kell a szolgáltatók növekedése és terjeszkedése előtt álló akadályokat. A Bizottságnak ezen kívül elemeznie kell a fogyasztók védelmének szükségességét a megosztásalapú gazdaságban, valamint, amennyiben helyénvaló és szükséges, álljon elő a digitális szféra megfelelő fogyasztói vonatkozású jogi keretének biztosítására vonatkozó javaslatokkal.

A digitális gazdaság növekedési potenciáljának maximalizálása

Az egységes digitális piacra vonatkozó stratégia egyik bírált pontja az ipar digitális átalakulására vonatkozó szemlélet hiánya, mivel a digitális gazdaság hozzáadott értékének 75%-a a hagyományos iparhoz köthető, ám utóbbi még csak csekély mértékben integrálta a digitális technológiát. Ezért a Bizottságnak digitális átalakítási tervet kell kidolgoznia az ipar számára, hogy növelje az európai gazdaság versenyképességét, hatékonyságát, és hozzáférjen a ki nem aknázott lehetőségekhez. Ehhez európai megközelítésre van szükség, beleértve a standardalkotó stratégiát, és az egységes piac integrációját adatközpontú technológiák, pl. a digitális felhők, a dolgok internete és a nagy adathalmazokat kezelő szolgáltatások révén, elmozdítva az adatok szabad áramlása előtti akadályokat Európában, és növelve a nyílt hozzáférésű adatok elérhetőségét.

A digitális technológiákba vetett bizalom megerősítése alapvető fontosságú az adatközpontú gazdaság fejlődéséhez. Ebben a tekintetben a Bizottságnak egyértelműbbé kell tennie az adatok tulajdonjogára és hordozhatóságára vonatkozó szabályozást, biztosítva, hogy a polgárok rendelkezzenek saját adataik fölött. Továbbá több köz- és magánráfordítás szükséges az IT- és online biztonság fokozása, a kommunikáció titkosítása, a kibertámadások megelőzése, és a digitális szolgáltatások felhasználói alapvető IT-biztonsági ismereteinek növelése érekében.

16.11.2015

VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

a digitális egységes piaci intézkedéscsomag megvalósításáról

(2015/2147(INI))

A vélemény előadója(*): Jutta Steinruck

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

JAVASLATOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

–  tekintettel az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Az európai digitális egységes piaci stratégia” című, 2015. május 6-i bizottsági közleményre (COM(2015)0192),

–  tekintettel „A mindenki, köztük az önálló vállalkozói tevékenységet folytatók számára is elérhető szociális védelemˮ című saját kezdeményezésű eljárásra (2013/2111(INI)),

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottsága által a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságához „Az integrált uniós csomagkézbesítési piacról az e-kereskedelem bővülése érdekében” címmel írt véleményre,

A.  mivel az uniós lakosság 35%-át – különösen az 50 évnél idősebbeket és a fogyatékossággal élő személyeket – a digitális egységes piacból való kiszorulás veszélye fenyegeti,

B.  mivel a digitális készségekkel rendelkező munkavállalók iránti igény évente 4%-kal növekszik, az uniós munkaerő 47%-a nem rendelkezik elegendő digitális készséggel, az ikt-szakemberhiány az EU-ban a 800 000 főt is meghaladhatja 2020-ra, és az ikt-készséghiány 2020-ig akár 900.000 betöltetlen álláshelyet is jelenthet, ha nem kerül sor határozott intézkedésre,

C.  mivel az uniós vállalkozásoknak csak 1,7%-a alkalmazza teljes mértékben a fejlett digitális technológiákat, 41%-uk pedig egyáltalán nem használja azokat; mivel valamennyi ágazat digitalizációja kulcsfontosságú az uniós versenyképesség fentartása és fejlesztése érdekében;

D.  mivel a társadalmi igazságosság és védelem előmozdítása – az EUSZ 3. cikkében rögzítettek szerint – az uniós belső piac célkitűzései;

E.  mivel a fogyatékossággal élők integrációja az Európai Unió Alapjogi Chartájának 26. cikke szerint az Európai Unió egyik alapvető joga;

1.  üdvözli a Bizottság digitális egységes piaci stratégiáját, amely lehetőségeket kínál az innovációra, a növekedésre és a foglalkoztatásra; hangsúlyozza, hogy a digitális forradalom jelentős mértékben megváltoztatja Európa munkaerőpiacát a digitális készségeket igénylő új mukalehetőségek megjelenésével; ezért hangsúlyozza, hogy a fejlődés útjának szociálisan igazságos és fenntartható irányt kell szabni;

2.  sajnálatosnak tartja, hogy a Bizottság digitális egységes piaci stratégiája elsősorban technikai megfontolásokra korlátozódik; kéri a digitális forradalom mint az élet és a munka új formái kialakítása fő eszközének figyelembevételét; hangsúlyozza, hogy a digitális egységes piaci stratégiában figyelembe kell venni a szociális megfontolásokat a kapcsolódó foglalkoztatási és növekedési potenciál teljes mértékű kihasználása érdekében;

3.  rámutat, hogy a digitális forradalom bizonyos ágazatokban már nagymértékben átalakította a munkaerőpiacot, és az elkövetkező években ez a tendencia tovább fog erősödni; rámutat, hogy a digitalizáció egyrészt új üzleti modelleket és munkahelyeket teremt, különösen a magasan képzett munkaerő számára, de az alacsonyan képzettek számára is, másrészt viszont a munkahelyek, vagy egy munkahely egyes elemeinek kiszervezését is eredményezi az alacsonyabb munkaerő-költségű országokba; rámutat, hogy az automatizáció következtében bizonyos munkakörök teljesen megszűnnek, különösen a közepesen képzett munkavállalók körében;

4.  felismeri, hogy a digitális egységes piac csak akkor válhat valósággá, ha az Unió régióiban biztosított a hozzáférés a nagy teljesítményű, szélessávú infrastruktúrához, a városi és vidéki területeken egyaránt;

5.  úgy véli, hogy a határokon átnyúló digitális üzletkötés előtt álló akadályok egyben a növekedést és munkahelyteremtést is akadályozzák;

6.  úgy véli, hogy a munka világának szándékolt, célzott digitalizációja nagyszerű lehetőséget kínál egy új európai munkakultúra megteremtésére;

7.  hangsúlyozza, hogy az induló vállalkozások az új munkahelyek teremtésének fontos előmozdítói az Unióban, és a magas munkanélküliség jelenlegi időszakában sok tagállamban a digitális egységes piac egyedülálló esélyt kínál a kkv-knak, a mikrovállalkozásoknak és az induló vállalkozásoknak a növekedés előmozdítására és a munkahelyteremtésre;

8.  hangsúlyozza a szilárd és virágzó digitális egységes piac kialakításának szükségességét, amelyen megszüntetésre kerülnek a szükségtelen akadályok, hogy a fogyasztóknak és cégeknek lehetőségük nyíljon és bizalmuk legyen Unió-szerte tevékenykedni, aminek révén ismét csak új, hosszú távon fenntartható munkalehetőségek jönnek létre;

9.  hangsúlyozza a közelmúltban jelentkező ama tendenciát, hogy a vállalatok a termelést és a szolgáltatásokat visszahozzák Európába, és hogy ez a munkahelyteremtés szempontjából is lehetőségeket jelent; úgy véli, hogy a digitális egységes piac kiteljesítése felgyorsíthatja a munkahelyek visszatelepítésének tendenciáját;

10.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a foglalkoztatás- és szociálpolitika tartsanak lépést a lehető legnagyobb mértékű digitális innovációval és vállalkozói készséggel a lehetőségek kihasználása és az ehhez kapcsolódó lehetséges kockázatok kezelése érdekében; elismeri, hogy szükség lehet a foglalkoztatás- és szociálpolitika kiigazítására; rámutat, hogy a munkaerőpiac sajátos kihívásainak – például a fogyatékossággal élő személyek integrációjának, a fiatalokat érintő és a hosszú távú munkanélküliségnek, a szociális dömpingnek és a demográfiai változásoknak – kezelését célzó intézkedéseket szintén érintenie kell a digitális egységes piaci stratégiának; úgy véli, hogy a határokon átnyúló digitális üzletkötés előtt álló akadályok felszámolása érdekében szükség van olyan digitális infrastruktúrákra, mint a nagy teljesítményű szélessávú hálózatok;

11.  követeli a bevált gyakorlatok rendszeres cseréjét az összes érdekelt fél, köztük a szociális partnerek között, hogy megvitassák, hogyan lehet kialakítani egy ilyen európai digitális jövőképet, hogyan formáljuk a digitális Európa jövőjét, hogyan hozzuk létre a 4.0-ás ipart, a 4.0-ás munkahelyeket és az intelligens digitális szolgáltatásokat;

12.  fontosnak tartja annak biztosítását, hogy valamennyi új politikai kezdeményezés innovációbarát legyen és a hatásvizsgálat részeként digitális stressztesztnek legyen alávetve, illetve hogy vizsgálják felül a hatályos jogszabályokat – többek között a foglalkoztatás és a szociálpolitika terén – annak biztosítása érdekében, hogy azok a digitális korban is a célnak megfelelők legyenek;

13.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel adott esetben a regionális és helyi önkormányzatokkal szoros együttműködésben rendszeresen értékeljék a digitalizációnak az elérhető munkalehetőségek mennyiségre és minőségre gyakorolt hatását és azonosítsák az olyan új foglalkoztatási formákról szóló információkat, mint a közösségi ötletbörze és a „crowdworking”, illetve a munkára és a magánéletre gyakorolt hatásaik, beleértve a családi életet is, valamint az e lehetőségek kiaknázásához szükséges készségek;

14.  rámutat, hogy a tevékenység- és készségprofilok összetettebbé válásával, különösen az informatikai és kommunikációs technológiai (ikt) szakértelmet illetően, oktatási és továbbképzési valamint egész életen át tartó tanulás iránti új igények keletkeznek a digitális jártasság előmozdítása és a jelenleg fenálló nemek és nemzedékek közötti szakadékok leküzdése érdekében különösen a hátrányos helyzetűek tekintetében; hangsúlyozza az erősebb szinergiák jelentőségét a szociális partnerek és a különböző oktatási és képzési intézmények bevonásával, a tananyag frissítése és az oktatás világát a munka világával összekapcsoló képesítési stratégia fejlesztése érdekében;

15.  felhívja a figyelmet arra, hogy a Bizottság szerint jelentős hiányosságok mutatkoznak a készségek elsajátításában; rámutat, hogy a készségkereslet és -kínálat közötti eltérés a digitális gazdasági gazdaság fejlődésének, a munkahelyteremtésnek és az Unió versenyképességének egyik problémája, felszólítja a Bizottságot, hogy haladéktalanul dolgozzon ki egy stratégiát amellyel e készséghiány leküzdhető;

16.  elismeri, hogy a digitalizáció strukturális változáshoz fog vezetni; rámutat, hogy a strukturális változások egy folyamat részét képezik és a digitális készségek rugalmasabbak az ipar eltérő szükségleteit illetően, és kevéssé érintettek a strukturális változás által;

17.  felszólítja a tagállamokat, hogy oktatási rendszereiket – adott esetben – a matematika, informatika, tudomány és technológia iránti érdeklődés valamennyi oktatási intézményben való előmozdításához igazítsák, továbbá ösztönözzék a nők munkavállalását az ikt-ágazatokban; ösztönzi a tagállamokat, hogy képzésük részeként fejlesszék a tanárok digitális készségeit;

18.  emlékeztet, hogy a nők alulreprezentáltak az információs és kommunikációs technológiák területén; rámutat, hogy Európában a nők ritkán tanulnak ikt-alapú tantárgyakat, ritkán találnak munkát ebben az ágazatban, és ritkán töltenek be vezető beosztást technológiai társaságokban; felszólítja a tagállamokat, hogy az ikt-ágazatban fenálló nemek közötti szakadék leküzdése érdekében jobban ösztönözzék a nők munkavállalását e területen;

19.  megjegyzi továbbá, hogy elő kell mozdítani szakképzésre és egész életen át tartó tanulására irányuló köz- és magánberuházásokat ahhoz, hogy az Unió rendelkezésére álljanak a munkavállalók, köztük a nem szokványos foglalkoztatási formákban dolgozó digitális munkaerő, és hogy ez a munkaerő a digitális gazdaságra vonatkozó, megfelelő készségek birtokában legyen; hangsúlyozza, hogy az oktatásnak és képzésnek valamennyi munkavállaló számára elérhetőnek kell lennie; úgy véli, hogy igény van – legfőképp a mikro- és kisvállalkozások részéről – az egész életen át tartó tanulás és képzés új finanszírozási lehetőségeire;

20.  hangsúlyozza, hogy az oktatási és képzési tananyagnak a kritikus gondolkodás és megközelítés elsajátítására, az új média-, digitális és információs eszközök és felületek használatára és alapos megértésére kell irányulnia, hogy az emberek nem csupán végfelhasználói, hanem aktív felhasználói lehessenek ezen új technológiáknak;

21.  megjegyzi, hogy az oktatás és képzés, valamint a foglalkoztatás közötti sikeres átmenet biztosításához rendkívül fontos, hogy az emberek átvihető kompetenciákkal rendelkezzenek, amelyek lehetővé teszik megalapozott döntéseiket, valamint kezdeményezőkészségük és önismeretük fejlesztését, ami szintén alapvető fontosságú a digitális egységes piac nyújtotta lehetőségek kihasználásában; felszólítja ezért a tagállamokat, hogy vegyék fontolóra az oktatási rendszer, a tananyag és a munkamódszerek holisztikus és ambiciózus módon történő, átfogó átalakításának előnyeit annak érdekében, hogy megfelelően reagálni lehessen a digitális forradalom kihívásaira;

22.  felhívja a tagállamokat, hogy az összes lehetséges forrásból bocsássanak a munkaadók rendelkezésére előirányzatokat annak érdekében, hogy azok többet fektethessenek alacsonyabb képesítésű munkavállalóik digitális képzésébe, illetve hogy alacsonyabb képesítéssel rendelkező munkavállalókat vegyenek fel azzal az ígérettel, hogy a későbbiekben e forrásokból finanszírozott képzésekben részesülnek; megjegyzi, hogy néhány tagállam intézkedésként olyan jogokat vezetett be, amelyek minimálisan járó fizetett tanulmányi szabadságot biztosítanak a munkavállalók oktatáshoz és képzéshez való jobb hozzáférése érdekében; felszólítja ezért a tagállamokat , hogy a szociális partnerekkel szoros együttműködésben vegyék fontolóra, hogy ilyen jogokat be lehetne-e vezetni országaikban is;

23.  felhívja többek között a Bizottságot, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés előirányzatait használja fel olyan egyesületek (alulról építkező mozgalmak) támogatására, amelyek a hátrányos helyzetű fiataloknak tanítanak digitális készségeket; felszólítja a tagállamokat, hogy létesítmények rendelkezésre bocsátásával nyújtsanak ehhez támogatást;

24.  hangsúlyozza, hogy a digitalizált területen az egész életen át tartó tanulásnak alapvetőnek kell lennie valamennyi korosztályba tartozó munkavállaló számára;

25.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a magánvállalatokkal együtt dolgozzanak ki egyetemes, szabadon hozzáférhető, állandó és hitelesített online képzési kurzusokat annak érdekében, hogy a résztvevőknek megtanítsák a digitális alapkészségeket; felszólítja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki innovatív és hozzáférhető képzési programokat, amelyekben teljes mértékben figyelembe veszik a munkaerőpiacról leginkább kiszorultak igényeit;

26.  ösztönzi a tagállamokat, hogy tegyék ezeket az online kurzusokat az ifjúsági garancia szerves részévé;

27.  ösztönzi a tagállamokat, hogy közös elektronikus távoktatatási tanterv kidolgozása céljából segítsék elő az egyetemek és a műszaki szakközépiskolák közötti együttműködést annak érdekében, hogy az oktatási programok, kurzusok és teljesített modulok sikeres tanulóit ECTS kreditekkel jutalmazzák;

28.  üdvözli az európai szintű „digitális munkahelyekkel foglalkozó nagykoalíciót”, és csatlakozásra ösztönzi a vállalkozásokat; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék elő a kkv-k e koalícióban való aktív részvételét; felhívja a figyelmet a magánvállalkozásoknak a digitális készségek oktatása hiányosságainak leküzdéséhez szükséges szerepére, és megjegyzi a duális képzés ezen összefüggésben nélkülözhetetlen szerepét; üdvözli a Bizottság elektronikus készségekre vonatkozó kampányát, és felszólítja az összes résztvevőt, hogy ezt közösen fejlesszék tovább az oktatási intézményekkel és vállalkozásokkal; ösztönzi az európai szintű „digitális munkahelyekkel foglalkozó nagykoalíciót”, hogy dolgozzon ki a tanulás olyan új formáira, mint az online tanulás vagy a munkaadó által kidolgozott rövid kurzusok, stb. vonatkozó ajánlásokat, és hogy tartson lépést a fejlődő digitális technológiával és változásokkal;

29.  emlékezteti a Bizottságot, hogy a régóta megígért és várt európai akadálymentesítési intézkedéscsomag csak egy olyan befogadó digitális társadalomban képzelhető el, amely figyelembe veszi a fogyatékkal élő felhasználók egyenlő hozzáférését a platformok tekintetében; hangsúlyozza továbbá, hogy a digitális sokszínűség nem járhat egyúttal a fogyatékossággal élő személyek kirekesztésével;

30.  meggyőződése, hogy a hozzáférhetőséget a legjobban és a leginkább költséghatékonyan egy olyan egyetemes tervezési megközelítés kezdetektől való alkalmazásával lehet megvalósítani, amely egyben potenciális üzleti lehetőséget is jelent;

31.  kéri a Bizottságot, hogy fogadjon el egy akadálymentesítési intézkedéscsomagot, amely biztosítja a fogyatékossággal élő személyek online termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférését;

32.  sajnálatosnak tartja, hogy a Bizottság által közzétett Európai digitális egységes piaci stratégia nem veszi figyelembe, hogy mindenki számára, és különösen a fogyatékossággal élők számára biztosítani kell az új digitális technológiákhoz, piacokhoz és telekommunikációs eszközökhöz való teljes, egyenlő és korlátlan hozzáférést;

33.  hangsúlyozza „a foglalkoztatás 4.0 verziójaˮ és a digitális jövő fontosságát a családbarát munkakörnyezet megteremtése, valamint a munka és a magánélet közti jobb egyensúly elérése szempontjából;

34.  hangsúlyozza a digitalizációban rejlő lehetőségeket a foglalkoztatás rugalmas formái végrehajtásának vonatkozásában, különösen ami a szülési szabadság lejártát követően a nők munkaerőpiacra történő visszatérésének elősegítését jelenti;

35.  rámutat, hogy a digitális forradalom is folyamatosan változtatja a munkamódszereket, ami az atipikus és rugalmas munkaügyi kapcsolatok megnövekedéséhez vezet; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mérjék fel a szociális és munkaügyi jogszabályok korszerűsítésének szükségességét, annak érdekében, hogy lépést tarthassanak a változásokkal, és hogy ösztönözzék a szociális partnereket a kollektív szerződések ennek megfelelően történő frissítésére annak érdekében, hogy a meglévő munkahelyi védelmi normák a digitális munka világában is fennmaradhassanak;

36.  elismeri, hogy a rugalmas munkafeltételek pozitív hatással vannak bizonyos emberekre, lehetővé téve számukra a munka és a magánélet közti jobb egyensúly megteremtését; rámutat a digitális munkaerőpiachoz csatlakozó vidéki és a gazdaságilag kevésbé fejlett térségekből származó emberek számára jelentett előnyökre; felhívja azonban a figyelmet arra, hogy a rugalmasabb munkagyakorlatok felé vezető digitalizációs irányvonal bizonytalan foglalkoztatási viszonyokhoz vezethet; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a szociális biztonság, a minimálbérek, adott esetben a munkavállalói részvételvalamint a munkahelyi egészségvédelem és biztonság jelenlegi előírásai fennmaradjanak;

37.  felszólítja a Bizottságot, a tagállamokat és a szociális partnereket, hogy dolgozzanak ki stratégiákat annak biztosítása érdekében, hogy azokat a személyeket, akik úgy végeznek munkát, mintha munkavállalók volnának – tekintet nélkül arra, hogy hivatalos jogállásuk szerint önálló vállalkozók vagy más jogálással rendelkeznek – munkajog szerinti megfelelő jogok illessék meg, a kollektív tárgyalás jogát is ideértve;

38.  hangsúlyozza az „önfoglalkoztatás” fogalmának meghatározását a színlelt önfoglalkoztatás megakadályozása érdekében; felkéri a Bizottságot, hogy segítse elő az önfoglalkoztatás különböző formáinak tagállamok közötti cseréjét, figyelembe véve a digitális munka mobilitását és áthelyezhetőségét; úgy véli, hogy ezzel a kérdéssel a nem bejelentett munkával foglalkozó platformnak foglalkoznia kell;

39.  hangsúlyozza a platform alapú gazdaságban rejlő lehetőséget munkahelyek és kiegészítő jövedelem teremtése céljából;

40.  hangsúlyozza, hogy védeni kell a kulturális és kreatív munkahelyeket a digitális korszakban, gondoskodva arról, hogy a művészek és alkotók méltányos díjazást kapjanak internetes platformokon terjesztett munkáikért;

41.  hangsúlyozza, hogy a megosztáson alapuló gazdaság a munka világának újragondolását igényli; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak jogi keretüket a digitális gazdasághoz, különösen a megosztáson alapuló gazdasághoz kell igazítaniuk; kéri a Bizottságot, a tagállamokat és a szociális partnereket, hogy dolgozzanak ki stratégiákat annak biztosítására, hogy valamennyi fontos információ hozzáférhető legyen a nemzeti hatóságok számára, illetve hogy valamennyi foglalkoztatási formára vonatkozó összes adót befizessenek;

42.  hangsúlyozza, hogy a Bizottság által tervezett harmonizált csomagkézbesítésnek nem szabad a csomagkézbesítők alacsonyabb szociális védelméhez és munkakörülményeihez vezetnie, tekintet nélkül foglalkoztatási jogállásukra; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy tiszteletben tartsák az ezen ágazatban dolgozók társadalombiztosítási rendszerekhez való hozzáférésének és kollektív tárgyaláshoz való jogait;

43.  hangsúlyozza, hogy az egyesülési szabadság alapvető szabadság, melynek vonatkoznia kell valamennyi ágazat új foglalkoztatási formáira; hangsúlyozza, hogy ez vonatkozik a kollektív szerződéskötéshez való jogra és a munkavállalók szervezkedési jogára is;

44.  kéri a szociális partnereket, hogy a „crowdworking” platformokon keresztül nyújtsanak megfelelő tájékoztatást a munkavállalóknak a munkafeltételekre és a munkavállalói jogokra vonatkozóan;

45.  hangsúlyozza, hogy a munka digitalizálása új kihívások elé állítja a munkavállalókat és munkaadókat egyaránt, és hogy ennek tükröződnie kell a munkavállalók adatainak védelmére vonatkozó egyértelmű rendelkezésekben; felszólítja a Bizottságot, hogy állapítson meg magas minimumkövetelményeket az uniós adatvédelmi alaprendelet keretén belül; megjegyzi, hogy a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a magas uniós minimumkövetelményeket meghaladó normákat vezessenek be;

46.  hangsúlyozza, hogy szükség van a munkavállalók adatainak védelmére, amely az adatgyűjtés új formáit is magában foglalja; hangsúlyozza, hogy az emberek és robotok közötti új kapcsolatok új lehetőségeket is teremtenek a tehermentesítésre és az idősebb és mozgáskorlátozott vagy értelmi fogyatékos munkavállalók bevonásához szükséges háttér biztosítására; felhívja a figyelmet az ember és robot kapcsolatának munkahelyi egészséggel és biztonsággal összefüggő szempontjaira;

47.  úgy véli, hogy meg kell vizsgálni a digitalizáció munkahelyi egészségre és biztonságra gyakorolt hatását, és a meglévő egészségvédelmi és biztonsági intézkedéseket ennek megfelelően kellene átalakítani; felhívja a figyelmet azokra a kockázatokra, amelyeknek az otthonról távmunkázó vagy „crowdworkingező” személyek ki vannak téve; hangsúlyozza, hogy a munkához köthető mentális problémák, mint például a folyamatos elérhetőség és a hagyományos munkaidő-beosztás „csorbulása” miatt kialakuló kiégés komoly kockázatot jelentenek; kéri a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt a digitalizáció átgyűrűző hatásainak, például a nagyobb munkaintenzitásnak a munkavállalók lelki jóllétére és családjára, illetve a gyermekek kognitív fejlődésére gyakorolt hatásáról;

48.  felhívja a tagállamokat, hogy részesítsék megfelelő szociális védelemben a foglalkoztatás új formái tekintetében kulcsszerepet játszó önfoglalkoztatókat és szabadúszókat;

49.  kiemeli, hogy a társadalombiztosítás nyújtása a tagállamok hatáskörébe tartozik;

50.  elismeri, hogy a tagállamokban nagy mértékben eltérőek a szociális védelemformáiaz önálló vállalkozók esetében; felszólítja a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel együttműködve és a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban a jobb szociális védelem biztosítása érdekében alakítsanak ki szociális védelmi rendszereket, különösen a nyugdíjak, a fogyatékosság, az anyaság és apaság, a betegség és a munkanélküliség tekintetében.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

10.11.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

48

4

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Laura Agea, Guillaume Balas, Tiziana Beghin, Mara Bizzotto, Vilija Blinkevičiūtė, Enrique Calvet Chambon, David Casa, Ole Christensen, Lampros Fountoulis, Elena Gentile, Arne Gericke, Thomas Händel, Danuta Jazłowiecka, Agnes Jongerius, Jan Keller, Ádám Kósa, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Zdzisław Krasnodębski, Kostadinka Kuneva, Jérôme Lavrilleux, Jeroen Lenaers, Verónica Lope Fontagné, Javi López, Dominique Martin, Elisabeth Morin-Chartier, Marek Plura, Anne Sander, Sven Schulze, Siôn Simon, Jutta Steinruck, Romana Tomc, Yana Toom, Ulrike Trebesius, Ulla Tørnæs, Marita Ulvskog, Renate Weber, Tatjana Ždanoka, Jana Žitňanská, Inês Cristina Zuber

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Tim Aker, Georges Bach, Amjad Bashir, Lynn Boylan, Tania González Peñas, Dieter-Lebrecht Koch, António Marinho e Pinto, Edouard Martin, Joachim Schuster, Michaela Šojdrová, Ivo Vajgl, Flavio Zanonato

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Sorin Moisă

16.11.2015

VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

a digitális egységes piaci intézkedéscsomag megvalósításáról

(2015/2147(INI))

A vélemény előadója (*): Petra Kammerevert

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

JAVASLATOK

A Kulturális és Oktatási Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 167. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződést, az Európai Közösségeket létrehozó szerződéseket és bizonyos kapcsolódó jogi aktusokat módosító Amszterdami Szerződéshez csatolt, a tagállamban történő közcélú műsorszolgáltatás rendszeréről szóló jegyzőkönyvre,

–  tekintettel az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. október 20-i egyezményére,

–  tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 2010. március 10-i 2010/13/EU irányelvére a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv))(41),

–  tekintettel a hibrid televíziózásról („connected TV”) szóló, 2013. július 4-i állásfoglalására(42),

–  tekintettel az audiovizuális világ teljes konvergenciájának előkészítéséről szóló, 2014. március 12-i állásfoglalására(43),

A.  mivel a digitalizáció az európai polgárok életének valamennyi területére hatással van; mivel a kulturális és kreatív ágazat, és különösen az az audiovizuális ágazat, amely egyre több vonzó és kiegészítő jellegű online szolgáltatást kínál, fontos kulturális és gazdasági értéket teremt, foglalkoztatást, növekedést és innovációt hoz létre az Unióban; mivel ezt az ágazatot nagyobb mértékben kell támogatni azon erőfeszítései során, hogy kihasználja a digitális lehetőségeket, növelje ügyfelei számát és előmozdítsa a növekedést; mivel a szerzői jogokra támaszkodó tevékenységek a kulturális és kreatív ágazat jelentős részét teszik ki;

B.   mivel a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezményhez való csatlakozással az összes tagállama mellett maga az Unió is elkötelezte magát megfelelően hatékony intézkedések meghozatalára annak biztosítása érdekben, hogy a tartalmi sokszínűséget ne csupán a piaci erők határozzák meg;

C.  mivel a média – különösen a műsorszolgáltatás, a rádiózás, a sajtó és az internet – műszaki konvergenciája időközben megvalósult, és mivel az európai média-, kulturális és hálózati politikának sürgősen hozzá kell igazítania a szabályozási keretet az új adottságokhoz, és ennek során biztosítania kell az egységes szabályozási szint létrehozásának és érvényesítésének lehetőségét az EU-ból és harmadik országokból származó új piaci szereplők tekintetében is;

D.  mivel az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv fontos az uniós médiaszabályozás és az európai alkotások támogatása szempontjából; mivel ennek a technológiai semlegesség elvén kell alapulnia, és egyenlő feltételeket kell biztosítania, valamint jobb hozzáférést a digitális tartalmakhoz és digitális szolgáltatásokhoz, és azok hatékonyabb fellelhetőségét;

E.  mivel az európai alkotásoknak a lekérhető szolgáltatások szolgáltatói által történő népszerűsítéséről szóló irányelv 13. cikkének átültetése egyes tagállamok esetében nem eléggé előíró jellegű ahhoz, hogy megfeleljen az irányelv kulturális sokszínűségre irányuló céljának;

F.  mivel a kulturális és kreatív ágazatok a szerzői jogon alapszanak, amely konszolidált szabályozási keretet kíván meg az európai kultúra életképességének, terjesztésének és sokszínűségének biztosítása érdekében; mivel az internetes közvetítők növekvő ereje, néha domináns helyzete és korlátozott felelőssége veszélyeztetheti a szerzők és művészek fenntartható értékteremtését, és negatív hatással van alkotóképességükre; mivel a „Territorialitás és hatása az audiovizuális művek finanszírozására” című tanulmány hangsúlyozza a területi engedélyezés fontos szerepét az európai filmek refinanszírozását illetően;

1.  üdvözli a Bizottság javaslatát a digitalizáció felgyorsításáról az Unióban, valamint a digitális tartalmak határon átnyúló hozzáférhetőségének könnyítésére vonatkozó kezdeményezéseit; hangsúlyozza a közszolgálati műsorszolgáltatók és digitális szolgáltatások fontos lakossági szerepét, különösen a peremterületeken élők és kiszolgáltatott személyek(44) esetében; kéri a Bizottságot, hogy jobban határozza meg a kreatív ágazat egyedi igényeit a különböző tartalmak, kreatív alkotások és alkalmazott üzleti modellek tekintetében, és vegye ezeket figyelembe, mikor módosításokat és megoldásokat javasol;

2.  hangsúlyozza az audiovizuális médiumok kettős jellegét, lévén egyszerre kulturális és gazdasági javak; megjegyzi, hogy a jövőbeni médiaszabályozás szükségességét nem a kommunikációs csatornák szűkössége indokolja, hanem elsősorban a diverzitás biztosításának szükségessége, és kitart amellett, hogy a sokrétű, magas minőségű médiához és kulturális és nyelvi sokszínűséghez való hozzáférésnek nem szabad az egyének gazdasági helyzetétől függenie,

3.  sürgeti a Bizottságot, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv közelgő felülvizsgálata során vegye figyelembe a digitális világ technológiai változásait és új üzleti modelljeit, valamint a változó nézettségi mintákat, és az audiovizuális tartalmakhoz való hozzáférés új módjait, összhangba hozva a lineáris és nem lineáris szolgáltatásokat, valamint európai szintű minimumkövetelményeket határozva meg minden audiovizuális médiaszolgáltatás esetében, biztosítva azok következetes alkalmazását az audiovizuális médiaszolgáltatásokat nyújtó összes piaci szereplő által az Unióban, kivéve azokat az eseteket, ahol az ilyen típusú tartalom egyéb, nem audiovizuális tartalom vagy szolgáltatás elengedhetetlen kiegészítője; úgy véli, hogy e felülvizsgálatnak szociális, kulturális és gazdasági célkitűzésekre kell összpontosítania, valamint a kiskorúak, fogyasztók és a személyes adatok védelmének magas szintjére, továbbá a kulturális sokszínűség előmozdítására. úgy véli, hogy ezen túlmenően ösztönöznie kell az audiovizuális tartalmakra, az uniós platformokra és az ilyen tartalmak terjesztésére irányuló beruházásokat, ezzel elősegítve az európai alkotások hozzáférhetőségét, összhangban a jelenlegi szerzői jogi jogszabályokkal, vagy azok jövőbeni reformjával;

4.  hangsúlyozza, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvben foglalt, származási ország elve továbbra is szükséges előfeltétel ahhoz, hogy az audiovizuális tartalmakat szolgáltatása határokon átnyúlóan is biztosított legyen, és mérföldkövet jelent a szolgáltatások közös piaca felé vezető úton; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ez nem akadályozza a szociális és kulturális célkitűzések elérését, és nem szünteti meg az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelven kívüli uniós jog hozzáigazításának szükségességét az internet és a digitális környezet valóságához, valamint hogy különleges figyelmet kell fordítani az online vagy lekérhető formában audiovizuális tartalmakat kínáló azon vállalkozásokra, amelyek bizonyos tagállamokban úgy kívánnak kibújni az adózás és az audiovizuális szabályozás alól, hogy nagyon alacsony adókat kivető vagy gyenge audiovizuális szabályozással rendelkező országokba teszik át a székhelyüket;

5.  ismételten felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fejlesszék tovább a médiaszolgáltatásnak az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 1. cikkében foglalt meghatározását oly módon, hogy – elegendő mozgásteret hagyva a tagállamok számára – jobban érvényesüljenek benne a tartalmak esetleges társadalompolitikai hatásai és e hatások sajátosságai, különös tekintettel a véleményformálásra és a vélemények sokszínűségére, valamint a szerkesztői felelősségre;

6.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy egyenlő mértékben hajtsák végre, és hatékonyan kezeljék bármely audiovizuális médiaszolgáltatások betiltását au Unióban az emberi méltóság megsértése, gyűlöletre uszítás vagy rasszizmus esetén; kéri intézkedések meghozatalát annak biztosítása érdekében, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatások elérhetőek legyenek a kiszolgáltatott helyzetben lévők számára, és hogy az audiovizuális médiaszolgáltatások minden típusa kerülje a megkülönböztetés minden formáját az Európai Unió Alapjogi Chartája 21. cikkének megfelelően, továbbá minden audiovizuális médiaszolgáltatás biztosítsa a válaszadás jogát, szerkesztői felelősségvállalás mellett;

7.  megjegyzi, hogy a közvetítők, az internetes platformok és felhasználói felületek, bár megkönnyítik a tartalmakhoz való hozzáférést, egyre inkább képesek a sokszínűség befolyásolására; ezért úgy véli, hogy a versenypolitikai és a szabályozási szempontok mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a sokszínűség biztosításának demokratikus politikai célkitűzésére; felhívja a Bizottságot, hogy határozza meg az „internetes platform” és a „felhasználói felület” fogalmakat, valamint igazítsa ki az egyéb közvetítők szerepét, az innovatív potenciál csökkentése nélkül, és tekintetbe véve az általuk betöltött aktív vagy passzív szerepet; úgy véli, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvnek mindenkire kell vonatkoznia, beleértve az internetes platformok és felhasználói felületek szolgáltatóit, amennyiben audiovizuális médiaszolgáltatásról van szó; hangsúlyozza ezzel összefüggésben egyrészt olyan szabályok alkalmazását, amelyek célja a médiaszabadság, a pluralizmus és a független kutatás megerősítése érdekében a tartalmak és információk kereshetőségének előmozdítása, másrészt – a nyelvi és kulturális sokszínűség megőrzéséhez elengedhetetlen – megkülönböztetésmentesség elvének garantálását;

8.  olyan intézkedéseket sürget, amelyek biztosítják az audiovizuális médiaszolgáltatások fogyatékkal élők általi elérhetőségét, valamint a megkülönböztetésnek az Európai Unió Alapjogi Chartája 21. cikkében meghatározott valamennyi formájának elkerülését;

9.  hangsúlyozza, hogy ebben a tekintetben a Bizottságnak elsősorban a megkülönböztetésmentességet és a szerződés szabadságát, a hozzáférhetőséget, a kereshetőséget, a technológiasemlegességet, a hálózatsemlegességet, az átláthatóságot és a méltányos versenyfeltételek megteremtését kell szem előtt tartania;

10.  kéri, hogy a közérdekű, vagy a közvélemény-formáló audiovizuális médiaszolgáltatások könnyen hozzáférhetőek és kereshetőek legyenek a felhasználók számára, különösen akkor, ha a felhasználó számára felkínált tartalmakat az eszközgyártók, a hálózatüzemeltetők, a tartalomszolgáltatók vagy egyéb gyűjtőszolgáltatók szabják meg oly módon, amely nem tartja tiszteletben a felhasználók autonómiáját saját rendjük és prioritásaik kialakítása/beállítása terén; hangsúlyozza, hogy a közérdekű audiovizuális tartalom kereshetőségének biztosítása érdekében a tagállamok konkrét szabályokat vezethetnek be, amelyek célja a kulturális és nyelvi sokszínűség és az információk, vélemények és médiumok széles skálájának megőrzése, a gyermekek, fiatalok és kisebbségek, továbbá általában a fogyasztók védelme;

11.  hangsúlyozza, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv elfogadásának a szabályozás csökkenését, méltányos versenyfeltételeket, a mennyiségi és a kereskedelmi kommunikációra vonatkozó szabályok nagyobb rugalmasságát kell eredményeznie, valamint a társ- és önszabályozás erősítését, annak köszönhetően, hogy egyensúlyt teremt a műsorszolgáltatók és az egyéb piaci szereplők jogai és kötelezettségei között, horizontális és a médiákat átfogó szabályozói megközelítés révén, úgy véli, hogy a hirdetések és a műsortartalom világos felismerhetősége és megkülönböztethetősége elvének prioritást kell élveznie a hirdetések és műsortartalom szétválasztásának elvével szemben minden médiatípus esetében;

12.  hangsúlyozza, hogy a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum kiválasztásának ("forum shopping") gyakorlatát elkerülendő, a reklámbevétel származási országa, a szolgáltatás nyelve, valamint a reklám célközönsége és tartalma azon kritériumok részének tekintendő, amelyek alapján meghatározható az audiovizuális médiaszolgáltatásokra alkalmazandó audiovizuális szabályozás vagy megkérdőjelezhető az eredetileg meghatározott tagállam illetékessége;

13.  sajnálja, hogy az európai alkotásoknak a lekérhető szolgáltatások által történő népszerűsítéséről szóló 13. cikk előírásait számos tagállamban eltérő módon valósították meg, ami az egyértelmű kötelezettségvállalások és a nyomon követés hiányához vezetett, és az online szolgáltatások tekintetében ösztönözte a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum kiválasztását („forum shopping”); felszólítja az Európai Bizottságot, hogy erősítse meg a 13. cikket egyértelmű, többek között a pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó előírások beillesztése, valamint az európai alkotások lekérhető szolgáltatások által történő népszerűsítésére vonatkozó nyomon követési eszközök bevezetése révén; sürgeti a Bizottságot, hogy ösztönözze az audiovizuális médiatartalom legális kínálatát, előnyben részesítve a független európai alkotásokat;

14.  úgy véli, hogy a tagállamokat kötelezni kell a közérdekű sport- és szórakoztató rendezvényeket is magukban foglaló jelentős események jegyzékének létrehozására, és emlékeztet arra, hogy ezekről a listákról kötelezően tájékoztatni kell az Európai Bizottságot; a felsorolt rendezvényeknek elérhetőnek kell lenniük, és eleget kell tenniük a meghatározott minőségi előírásoknak;

15.  kéri a Bizottságot, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálata során elemezze, mennyiben szakszerű és időszerű ragaszkodni a közszolgálati műsorszolgáltatás állami támogatására vonatkozó előírások alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény 6.7 pontjához;

16.  hangsúlyozza, hogy tovább kell fejleszteni a jogszerűen elérhető audiovizuális kínálatot annak érdekében, hogy bővüljön a fogyasztók számára elérhető széleskörű és sokszínű, különböző nyelvi és feliratozási beállításokkal ellátott tartalmak köre;

17.  felszólítja az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületét (BEREC), hogy alaposabban vizsgálja meg a tartalomszolgáltató hálózatok, illetve tartalommegosztó hálózatok (content delivery network, ill. content distribution network) uniós értékesítési csatornáit és forgalmazási módjait, valamint ezeknek a média sokszínűségére gyakorolt hatását;

18.  támogatja kultúrpolitikai szempontból a Bizottságnak a széles sávú hálózatok – különösen vidéki térségekben való – kiépítésének felgyorsítására irányuló célkitűzését, és kéri a nagyobb és kisebb településeken a nyílt WLAN-hálózatok előmozdítását, mivel ezek a jövőbeli működés elengedhetetlen infrastrukturális gerincét képezik a társadalmi és a kulturális integráció, a modern oktatási és információs folyamatok, továbbá a turizmus és a regionális kultúrgazdaság szempontjából.

19.  megemlíti a marrakesh-i szerződés megkötését, amely elősegíti a látássérültek könyvekhez való hozzáférését, és támogatja a szerződés gyors ratifikálását;

20.  felszólítja a Bizottságot, hogy az információhoz és a kulturális javakhoz való jobb hozzáférés érdekében késlekedés nélkül álljon elő az újságokra, az elektronikus médiumokra, az online megjelenő könyvekre és kiadványokra kivetett hozzáadottérték-adó csökkentéséről szóló javaslattal;

21.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat a digitális tartalmak sértetlenségének jogszabályi biztosítására, különös tekintettel annak tilalmára, hogy e szolgáltatásokat harmadik felek tartalmakkal vagy egyéb szolgáltatásokkal átfedjék vagy e tartalmak külső tartalmakhoz viszonyított arányát megváltoztassák, hacsak a felhasználó kifejezetten nem kezdeményezte azt, a nem az egyéni kommunikáció fogalma alá tartozó tartalmak esetében pedig a tartalomszolgáltató arra felhatalmazást nem adott; felhívja a figyelmet arra, hogy ugyancsak ki kell zárni harmadik felek egy szolgáltató tartalmaihoz vagy műsorszórási jeleihez való felhatalmazás nélküli hozzáférését, valamint a tartalmak vagy műsorszórási jelek felhatalmazás nélküli dekódolását, felhasználását vagy terjesztését;

22.  hangsúlyozza, hogy a szerzői jog a kreatív alkotó tevékenység, a foglalkoztatás és az innováció lényeges gazdasági alapja, és elengedhetetlen annak érdekében, hogy Európa kreatív és kulturális ágazatai globális szinten versenyezhessenek; hangsúlyozza, hogy a szerzői jog terén további erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy az összes kulcsfontosságú szereplő – köztük alkotók, jogtulajdonosok, felhasználók és közvetítők – között egyensúly jöjjön létre, és a szerzői jog bármely felülvizsgálata a megfelelő védelem biztosításán alapuljon, amely elősegíti a kreatív és kulturális ágazatokba irányuló beruházásokat és az ágazat növekedését, amellett, hogy megszünteti a digitális egységes piac működésére kedvezőtlenül kiható jogi bizonytalanságot és következetlenségeket; sürgeti a Bizottságot, hogy ahol szükséges, dolgozza át a szerzői jog szabályozói keretét, megkönnyítve az európai polgárok kreatív tartalmakhoz való hozzáférését, és ösztönözze arra a kutatókat, oktatási létesítményeket, a kulturális örökségvédelmi intézményeket és a kreatív ágazatot, hogy tevékenységüket hozzáigazítsák a digitális korszakhoz; hangsúlyozza, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló alkotásokból kereskedelmi haszonra szert tevőknek megfelelő díjazást kell fizetniük, és az erre vonatkozó bármilyen megoldásnak nem szabad a legális szolgáltatók használatának visszaszorulásához vezetnie; emlékeztet arra, hogy a digitális technológiák újradefiniálták az értékláncot a kulturális ágazatban a szolgáltatók javára és az alkotók kárára; kéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg ezen változások mértékét és hatásait, és javasoljon európai szintű intézkedéseket a szerzők és művészek javadalmazásának javítása érdekében; hangsúlyozza, hogy a felülvizsgált rendelkezéseknek időtállónak, technológiasemlegesnek és bizonyítékon alapulónak kell lenniük, és gondosan értékelni kell őket a Bizottság jobb szabályozásra vonatkozó célkitűzésével összhangban, a digitális és az analóg környezet közötti eltérések figyelembevétele mellett;

23.  üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló törekvését, hogy javítsa a digitális tartalmakhoz való határokon átnyúló hozzáférést, megkönnyítve a jogrendezést, figyelembe véve a digitalizáció révén létrejövő új díjazási lehetőségeket és nagyobb jogbiztonságot teremtve; hangsúlyozza, hogy a kivételekre és korlátokra vonatkozó minimumszabályok, illetve adott esetben a további harmonizáció a jogbiztonság javításának kulcsfontosságú szempontjai, és amennyiben lehetséges számolniuk kell a kulturális sajátosságokkal; hangsúlyozza, hogy a határokon átnyúló hozzáférhetőségnek nem szabad hátráltatnia a tartalmak vagy szolgáltatások finanszírozási folyamatát, és tiszteletben kell tartania a kulturális és nyelvi sokszínűség értékét; hangsúlyozza, hogy az audiovizuális ágazatot ösztönözni kell az innovatív engedélyezési eljárások kidolgozására, hogy finanszírozási modelljeiket a digitális korszakhoz igazítsák;

24.  hangsúlyozza, hogy a szerzői jog megsértésén alapuló szakmai tevékenységek vagy üzleti modellek komoly fenyegetést jelentenek a digitális egységes piac működésére nézve, és az egész Unióra kiterjedő megközelítést sürget annak biztosítása érdekében, hogy senki se húzzon hasznot a szerzői jog szándékos megsértéséből;

25.  felszólítja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a tartalmak hordozhatóságát és az interoperabilitást, ösztönözve a jogszerűen beszerzett és jogszerűen kínált tartalmak vagy szolgáltatások szabad forgalmát az Unió egész területén, valamint az előfizetések elérhetőségét és határokon átnyúló funkcionalitását, tiszteletben tartva a jogok területi hatályára épülő európai gazdasági modelleket, különösen az audiovizuális alkotások létrehozásának finanszírozását, azon belül is az előzetesen finanszírozott filmgyártást illetően, amely lehetővé teszi a valódi kulturális sokszínűséget; hangsúlyozza, hogy nincs ellentmondás a territorialitás elve és a tartalmak hordozhatóságának előmozdítását szolgáló intézkedések között; úgy véli, hogy a páneurópai engedélyeknek szabadon választhatónak kell maradniuk, önkéntes alapon kell bevezetni őket, előzetes hatásvizsgálatot követően; hangsúlyozza, hogy az ilyen típusú engedélyek nem helyettesíthetik a territorialitás elvét, és az audiovizuális alkotások finanszírozási modelljeinek alapjai a nemzeti engedélyezési modellek, amelyeket a nemzeti piacok sajátosságaihoz szabtak; felhív az EUMSZ 118. cikke alapján az egész Unióra kiterjedő jogkezelés továbbfejlesztésére és vonzóbbá tételére;

26.  úgy véli, tisztázni kell, hogy mi értendő az „indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás” alatt, figyelembe véve a konzultációt; emlékeztet arra, hogy bizonyos esetekben szükséges lehet a területi alapú tartalomkorlátozás, különös tekintettel a kulturális sokszínűség szempontjára, amelyre nézve gyakran a piac monopolizációját megakadályozó eszköz; megjegyzi, hogy a területi korlátozás szükségesnek tűnik olyan esetekben, ahol a határokon átnyúló kínálat költségei nincsenek fedezve, és nem elérhető a refinanszírozás;

27.  felhívja a Bizottságot, hogy az érintettekkel való konzultáció révén optimalizálja a médiában történő felhasználás időrendjét annak érdekében, hogy az audiovizuális tartalmak finanszírozási rendszereiből következő, fenntartható első és második bemutatási intervallum fenntartása mellett felgyorsítsák az audiovizuális tartalmak elérhetővé tételét;

28.  felhívja a tagállamokat, hogy a szerző személyhez fűződő jogainak sérelme nélkül terjesszék ki az idézetekre vonatkozó kivétel hatályát a nem reklám- vagy politikai célból felhasznált rövid audiovizuális idézetekre is, amennyiben egyértelműen hivatkoznak a felhasznált műre, és az idézet nem sérti a mű normális felhasználását és a szerzők jogos érdekeit;

29.  az alkotók, jogtulajdonosok és közvetítők közötti további párbeszédre hív fel, hogy kölcsönösen kedvező együttműködés alakulhasson ki, biztosítva a szerzői jogok védelmét és ugyanakkor lehetővé téve és ösztönözve az alkotás innovatív módjait; kéri a Bizottságot, hogy tegyen további lépéseket a szerzői jog modernizációja, valamint innovatív, új engedélyezési eljárások nyújtása és kidolgozása érdekében, amelyek hatékonyabbak a kreatív tartalmak online felhasználását illetően, és ezért számításba veszik a közös engedélyezés lehetőségeit is;

30.  úgy véli, hogy a 93/83/EGK irányelvben foglalt jogi elképzelés, további elemzést követően, javíthatná a legális online tartalomhoz és szolgáltatásokhoz való határon átnyúló hozzáférést a digitális egységes piacon, nem mondva ellent a szerződéskötés szabadsága, az alkotók és művészek megfelelő javadalmazása, és a kizárólagos jogok területi hatálya elveinek, és üdvözli a Bizottságnak a 93/83/EGK irányelvről szóló nyilvános konzultációra irányuló kezdeményezését;

31.  hangsúlyozza, hogy megoldást kell találni az alkotások többszörözési joga és a nyilvánossághoz való közvetítésének joga közötti határvonal problémájára; hangsúlyozza, hogy tisztázni kell a „nyilvánossághoz való közvetítés jogának” fogalmát az Európai Unió Bírósága közelmúltbeli ítélkezési gyakorlatának fényében; kiemeli a „közkincs” közösen elfogadott meghatározásának szükségességét, a kulturális tartalmak széleskörű, Unió-szerte történő terjesztésének biztosítása érdekében;

32.  sürgeti korlátozások és kivételek megállapítását a hatályos szerzői jogi jogszabályok rendelkezéseiben, például az oktatás, a kutatás, a könyvtárak és múzeumok területén, hogy lehetővé váljon a tartalmak Unió-szerte szélesebb körben való terjesztése, figyelembe véve ugyanakkor a szólásszabadságot, az információ szabadságát, a művészet és a tudomány szabadságát, valamint a vallási és nyelvi sokszínűséget;

33.  hangsúlyozza, hogy a valódi európai digitális egységes piac kialakítása, valamint annak érdekében, hogy a polgárok – a kiszolgáltatott rétegeket beleértve – teljes körűen használhassák az új digitális technológiákat, további erőfeszítésekre van szükség a polgárok médiaműveltségének javítása terén, felszólítja ezért a tagállamokat médiaoktatás fontosságának elismerésére, és a digitális készségek elsajátításának beépítésére iskolai tanterveikbe, valamint a szükséges technikai felszerelés fejlesztésére; kiemeli ezzel összefüggésben annak fontosságát, hogy a tanárok megfelelő képzést kapjanak a digitális készségekkel, e készségek oktatásával, valamint e készségeknek általában a tanulási folyamat támogatására való alkalmazásával kapcsolatban;

34.  hangsúlyozza, hogy a média önálló és kritikus használatára való képesség egy generációkon átnyúló, élethosszig tartó tanulási feladat, amely a média fejlődésével párhuzamosan folyamatos változásnak van kitéve, és amely ma kulcsfontosságú készségnek számít; hangsúlyozza, hogy az oktatási és képzési rendszerek kiigazítása elengedhetetlen az európai ikt-szaktudás szintjének fejlesztése és a digitálisan képzett szakemberek iránti növekvő kereslet kielégítése szempontjából az Unióban; felhívja ezzel kapcsolatban a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nyelvtanulásra és nyelvtanításra vonatkozó közös európai nyelvi referenciakeret példáját követve hozzanak létre a digitális készségek és képesítések kölcsönös elismerése alapjául szolgáló európai tanúsítási vagy értékelési rendszert; hangsúlyozza, hogy további erőfeszítésekre van szükség a polgárok médiaműveltségének javítása terén, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kezdeményezéseken és összehangolt fellépéseken keresztül mozdítsák elő valamennyi uniós polgár, különösen a kiszolgáltatott rétegek médiaműveltségét; javasolja, hogy a médiaműveltség fokozására irányuló erőfeszítések tartósan egészüljenek ki az internetes jártasság oktatásával,

35.  úgy véli, hogy a Bizottságnak kétirányú megközelítést kellene elfogadnia a digitális kompetenciák és képességek vonatkozásában, digitális oktatási programokba és digitális infrastruktúrákba való beruházások révén, valamint digitális tartalmak és módszerek meglévő iskolai programokba történő integrálása révén is; javasolja, hogy álljon folyamatosan középpontban az, miként fokozható a gyermekek védelme az interneten, a hatályos nemzeti és uniós jogszabályoknak megfelelő, átlátható önszabályozási intézkedések révén; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy minden generáció számára nyújtsanak támogatást az információval való túlterheltség megfelelő és önálló kezelésének érdekében, valamint, hogy ruházzanak be többet a médiaműveltség oktatására szakosodott európai hálózatok létrehozásába, hogy mozdítsák elő a bevált gyakorlatok cseréjét, és biztosítsák a nemzeti, regionális vagy akár helyi kezdeményezések európai szintű ismertségét;

36.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat a digitális média szellemi képességekre gyakorolt hatásaira, az önkontroll hatékony módszereire, valamint a játék alapú digitális tanulás sikerére vonatkozó kutatások bővítésére;

37.  hangsúlyozza, hogy az eleven nyelvi sokszínűség és a fokozódó többnyelvűség az európai digitális egységes piac elengedhetetlen fontosságú kulturális alapja; úgy véli, hogy a nyelvi sokszínűség digitális módon történő támogatása, növelve hozzáférhetőségét, valamint a megfelelő készségek előmozdítása és támogatása alapvető előfeltétele annak, hogy a digitális egységes piac társadalmi szempontból fenntartható módon fejlődjön; a többnyelvűség produktív kezelése tekintetében több erőfeszítést vár el a Bizottságtól a többnyelvűséggel való termékeny találkozás biztosítására, lehetővé téve az európai többnyelvűség tevékeny biztosítására és termékeny alkalmazására szolgáló technológiai alapok gyorsabb megvalósítását az oktatás, a film, a kulturális örökség, a kutatás és a közigazgatás terén, valamint a munka világában és a vállalkozások mindennapjaiban;

38.  hangsúlyozza a területi elv fontosságát, például az európai filmművészet szempontjából, és követeli, hogy az audiovizuális alkotások nemzeti engedélyezési modelleken alapuló finanszírozási modelljeit ne rombolják le kötelező páneurópai engedélyekkel; hangsúlyozza, hogy ehelyett a jogszerűen megszerzett tartalmak határokon átnyúló hordozhatóságát kell előmozdítani;

39.  felhívja a Bizottságot, hogy tegyen eleget az internet semlegessége elvének, ami alapvető jelentőségű a médiakonvergencia tekintetében;

40.  hangsúlyozza, hogy a hálózatsemlegesség átfogó biztosítása egy társadalmilag igazságos digitális egységes piaci stratégia központi elemét képezi, és ezért arról a barangolási díjak felszámolásának – rövid távon szükséges – célja érdekében nem szabad részben lemondani.

41.  emlékeztet arra, hogy egyensúlyt kell biztosítani a jogosultak és a védelemben részesülő művek és teljesítmények felhasználói különböző csoportjainak jogai és érdekei között;

42.  üdvözli a Bizottság azon kezdeményezését, hogy nyilvános konzultációt folytat a műholdas műsorsugárzásról és a vezetékes továbbközvetítésről szóló 93/83/EGK irányelvről, hogy megvizsgálja az irányelv hatálya kiterjesztésének lehetőségét az audiovizuális alkotások adatfolyam-továbbítás vagy online videotékák útján való online továbbítására, ami jelentősen kedvező módon befolyásolná a közszolgálati műsorszolgáltatók közérdekű küldetésük betöltésére való képességét a digitális korban, és hozzájárulna a digitális egységes piac maradéktalan megvalósításához;

43.  a többnyelvűség produktív kezelése tekintetében több erőfeszítést vár el a Bizottságtól a digitális egységes piacra vonatkozó stratégia keretében is annak érdekében, hogy az európai többnyelvűség tevékeny biztosítására és termékeny alkalmazására szolgáló technológiai alapok gyorsabban megvalósíthatók legyenek az oktatás, a film, a kulturális örökség, a kutatás és a közigazgatás terén, valamint a munka világában és a vállalkozások mindennapjaiban;

44.  üdvözli a Bizottságnak a tanúsított és adatvédelmi jog szerint védett felhőtechnológiák, szöveg- és adatbányászat révén megvalósítandó korszerű tudástár közszféra számára történő létrehozásával kapcsolatos elképzeléseit; ennek oktatási intézményekben, közkönyvtárakban, levéltárakban való megvalósítása különleges képzési és továbbképzési erőfeszítéseket igényel a könyvtári, levéltári és dokumentációs szakmák terén, valamint szükségessé teszi a megfelelő többnyelvű hozzáférhetőséget a felhasználók számára;

45.  sürgeti, hogy a digitális egységes piacra vonatkozó stratégia keretében fokozottan ellenőrizzék az ingyenes és nyílt forráskódú szoftverek alkalmazását az oktatási intézményekben és a közigazgatásban, miután a forráskódok hozzáférhetősége és láthatósága fokozza a hatóságok erőforrásokat kímélő részvételét az együttműködő újítások alkalmazására vonatkozó döntésekben; a több nyílt szoftver lehetővé teszi a felhasználók digitális készségeinek minősítését, különösen az oktatási intézményekben;

46.  sürgeti az együttműködésen alapuló munkavégzés és kommunikáció digitális formáinak nemzeti és nyelvi határokon átnyúló oktatását és alkalmazását – Creative Commons engedélyek felhasználásával és továbbfejlesztésével – az oktatás, képzés és továbbképzés területén, valamint az állami kutatási létesítményekben, továbbá előmozdítását a közbeszerzések terén;

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

12.11.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

19

6

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Isabella Adinolfi, Dominique Bilde, Andrea Bocskor, Nikolaos Chountis, Silvia Costa, Mircea Diaconu, Damian Drăghici, Angel Dzhambazki, Jill Evans, Giorgos Grammatikakis, Petra Kammerevert, Andrew Lewer, Svetoslav Hristov Malinov, Stefano Maullu, Fernando Maura Barandiarán, Luigi Morgano, Momchil Nekov, Michaela Šojdrová, Bogdan Brunon Wenta, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver, Krystyna Łybacka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Santiago Fisas Ayxelà, Sylvie Guillaume, György Hölvényi, Ilhan Kyuchyuk, Ernest Maragall, Emma McClarkin, Martina Michels, Elisabeth Morin-Chartier, Michel Reimon, Hannu Takkula

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Julia Reid

7.12.2015

VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

az digitális egységes piaci intézkedéscsomag megvalósításáról

(2015/2147(INI))

A vélemény előadója: Angel Dzhambazki

    (*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

JAVASLATOK

A Jogi Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza, hogy kiemelten fontos ösztönözni a növekedést, az innovációt, a polgárok és a fogyasztók választási szabadságát, a minőségi munkahelyekre is kiterjedően a munkahelyteremtést és a versenyképességet, és úgy véli, hogy a digitális egységes piac kulcsfontosságú e cél eléréséhez a kereskedelem útjában álló akadályok felszámolása, a termelékenység növelése, az internetes vállalkozások számára a folyamatok egyszerűsítése, az alkotók, befektetők és fogyasztók, illetve a digitális gazdaságban dolgozók támogatása révén – különösen a kkv-kra összpontosítva –, valamint a bürokratikus terhek minimalizálása és a startupok létrehozásának elősegítése mellett a kreatív infrastruktúrákba való befektetés üzleti szempontból vonzóvá tétele által; megjegyzi továbbá, hogy fontos elősegíteni a tudományos és kreatív művekhez való jogszerű hozzáférést, és magas szintű fogyasztóvédelmet és adatvédelmet biztosítani a digitális egységes piacon; a jövő próbáját is kiálló szabályozást kér, valamint hatásvizsgálat elvégzését valamennyi új javaslat tekintetében a versenyképesség, a növekedés, a kkv-k, az innovációs potenciál és a munkahelyteremtés szempontjából, továbbá azok lehetséges költségeire és hasznaira vonatkozóan, a javaslatok környezeti és társadalmi hatásának értékelésével együtt;

2.  üdvözli a Bizottság „Európai digitális egységes piaci stratégia” című közleményét (COM(2015)0192) és az abban foglalt kötelezettségvállalást a jelenlegi szerzői jogi keretrendszer modernizálására, annak a digitális korhoz való hozzáigazítása érdekében; hangsúlyozza, hogy e keretrendszer bármely módosítását célzottan kell átgondolni, az alkotók és az egyéb jogosultak műveik felhasználása utáni méltányos és megfelelő díjazására, a gazdasági növekedésre, a versenyképességre és a fogyasztói élmény javítására összpontosítva, azonban biztosítani kell egyúttal az alapvető jogok védelmét is;

3.  rámutat a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok szerepére, és emlékeztet arra, hogy a szerzői jogi kivételek és korlátozások képezik a szerzői jogi rendszer egyik elemét; rámutat a célzott szerzői jogi kivételek és korlátozások kulcsfontosságú szerepére a gazdasági növekedés, az innováció és a munkahelyteremtés elősegítésében, a jövőbeli kreativitás ösztönzésében és az innováció és a kreatív és kulturális sokszínűség növelésében az Unióban;

4.  hangsúlyozza e tekintetben, hogy az Unióban a kulturális és kreatív ágazatok a gazdasági növekedés, az innováció és a versenyképesség motorját képezik, mivel az ágazati adatok szerint több mint 7 millió embert foglalkoztatnak és az EU GDP-jének több mint 4,2%-át hozzák létre(45);

5.  úgy véli, hogy a reformnak meg kell találnia a megfelelő egyensúlyt valamennyi érintett érdekei között; rámutat a kreatív ágazat sajátosságaira és – főként a különböző típusú tartalmakból és kreatív alkotásokból, valamint az alkalmazott üzleti modellekből fakadó – különböző kihívásaira; felszólítja ezért a Bizottságot, hogy tárja fel jobban ezeket a sajátosságokat, és vegye figyelembe azokat, amikor módosításokat és megoldásokat javasol;

6.  hangsúlyozza, hogy a szerzői jogi keret reformjának a magas szintű védelmen kell alapulnia, mivel a jogok elengedhetetlenek a szellemi alkotáshoz, továbbá stabil, egyértelmű és rugalmas jogalapot nyújtanak, ami a kreatív és kulturális ágazatban elősegíti a beruházást és növekedést, és egyúttal megszünteti a jogbizonytalanságokat és következetlenségeket, amelyek károsan hatnak a belső piac működésére;

7.  felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a szerzői jogi irányelv bármely esetleges reformja vegye figyelembe a 2001-ben elfogadott szerzői jogi irányelv utólagos hatásvizsgálatának eredményeit és alapuljon szilárd bizonyítékokon, többek között a módosuló elemek lehetséges hatásainak értékelésén, különösen az audiovizuális művek előállítása, finanszírozása és terjesztése terén, valamint a kulturális sokszínűség tekintetében; úgy véli, hogy megfelelő gazdasági elemzést kell végezni többek között a munkahelyekre és a növekedésre gyakorolt hatásról;

8.  felhívja továbbá a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a Parlamentnek az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv végrehajtásáról szóló 2015. július 9-i állásfoglalását(46),

9.  megjegyzi, hogy az európaiak 56%-a használja az internetet kulturális célra, és erre tekintettel nyugtázza számos szerzői jogi kivétel fontosságát; emlékezteti a Bizottságot arra, hogy az európai parlamenti képviselők többsége támogatja a szerzői jogok alóli kivételekre és korlátozásokra vonatkozó minimumszabályok alkalmazását, illetve a 2001/29/EK irányelvben meghatározott kivételek és korlátozások megfelelő alkalmazását; hangsúlyozza, hogy a szerzői jogi kivételeknek és korlátoknak kiegyensúlyozottnak, célzottnak és formátumsemlegesnek kell lenniük, és csak valós szükségleteken szabad alapulniuk, továbbá nem érinthetik az EU kulturális sokszínűségét, finanszírozását és a szerzők méltányos díjazását; hangsúlyozza, hogy míg a szöveg- és az adatbányászat alkalmazásával kapcsolatban nagyobb jogbiztonságra van szükség, hogy a kutatók és az oktatási intézmények számára lehetővé tegyék a szerzői jogi védelem alatt álló anyagok szélesebb körű, többek között határokon átnyúló felhasználását, bármely szöveg- és adatbányászatra vonatkozó uniós szintű kivétel csak akkor lehet alkalmazandó, ha a felhasználó jogszerű hozzáféréssel rendelkezik, továbbá azt az érdekelt felekkel konzultálva, bizonyítékokon alapuló hatásvizsgálatot követően kell kialakítani;

10.  hangsúlyozza, hogy fontos javítani a szerzői jogi rendszer egyértelműségét és átláthatóságát, különösen a felhasználó által létrehozott tartalmak és a magáncélú másolási jogdíjak tekintetében, az ezeket alkalmazó tagállamokban; megjegyzi e tekintetben, hogy a polgárokat tájékoztatni kell a szerzői jogdíj tényleges összegéről, annak céljáról és felhasználása módjáról;

11.  hangsúlyozza, hogy a digitális egységes piacnak biztosítania kell, hogy mindenki, többek között a fogyatékossággal élő emberek is hozzáférjenek a szerzői jogi vagy szomszédos jogi védelem alatt álló termékekhez és szolgáltatásokhoz; mély aggodalommal tölti el e tekintetben, hogy a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget használni képtelen személyek megjelent művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről szóló marrakesh-i szerződés ratifikálása nem halad előre, és sürgeti annak lehető legkorábbi megerősítését; türelmetlenül várja az Európai Unió Bíróságának (EUB) ezzel kapcsolatos döntését;

12.  célzott és tényeken alapuló reformokra szólít fel a jogszerűen hozzáférhető vagy jogszerűen beszerzett internetes tartalmak határokon átnyúló hozzáférésének javítása érdekében, azonban óva int a kötelező páneurópai licencek megkülönböztetés nélküli kiadásának támogatásától, mivel az a felhasználók számára hozzáférhetővé tett tartalom csökkenéséhez vezethet; hangsúlyozza, hogy a territorialitás elve a szerzői jogi rendszer elengedhetetlen eleme, tekintettel a területi engedélyezési rendszer fontosságára az EU-ban; felhív az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás beszüntetésére, a jogbiztonság növeléséhez vezető első lépéként a jogszerűen beszerzett és a jogszerűen elérhető tartalmak határokon átnyúló hordozhatóságára való összpontosítás révén, valamint kéri rugalmas és innovatív engedélyezési rendszerekre irányuló új kereskedelmi modellek bevezetését; megjegyzi, hogy az ilyen modelleknek előnyökkel kell szolgálniuk a fogyasztók számára a nyelvi és a kulturális sokszínűség biztosítása érdekében, a territorialitás elvének és a szerződéskötési szabadságnak a veszélyeztetése nélkül;

13.  üdvözli a Bizottság törekvését arra, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló anyagok határokon átnyúló használatának javítása révén erősítse az uniós kutatást és innovációt; úgy véli, hogy ez a törekvés központi helyet foglal el a tudáshoz és az online oktatáshoz való hozzáférés megerősítésében, valamint az uniós oktatási intézmények globális versenyképességének javításában;

14.  hangsúlyozza a közkincset képező információkhoz és tartalmakhoz való hozzáférés fontosságát; hangsúlyozza, hogy a valamely tagállamban közkincsnek minősülő tartalmakat minden tagállamban elérhetővé kell tenni; úgy véli, hogy az uniós intézmények nyilvános tartalmait minden lehetséges esetben közkinccsé kell tenni;

15.  úgy véli, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv minden módosításának figyelembe kell vennie az audiovizuális tartalmakhoz való hozzáférés új módjait, és összhangban kell lennie a szerzői joggal kapcsolatos jogszabályok jelenlegi reformjával;

16.  úgy véli, hogy bizonyos online közvetítők és internetes platformok kulturális művekből és tartalmakból jövedelemre tesznek szert, amelyet azonban esetleg nem mindig osztanak meg az alkotókkal; felhívja a Bizottságot, hogy fontoljon meg bizonyítékokon alapuló megoldásokat a tartalomtól a szolgáltatások felé történő értéktranszfer kezelésére szolgáló lehetőségekre, amelyek az innováció hátráltatása nélkül teszik lehetővé a szerzők, az előadók és a jogosultak számára, hogy műveik internetes felhasználása után méltányos díjazásban részesüljenek;

17.  rámutat arra, hogy a digitális piacon a műszaki fejlődés gyors üteme technológiasemleges szerzői jogi keretet tesz szükségessé;

18.  sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy a digitális egységes piaccal kapcsolatos uniós stratégia azokkal az országokkal együttműködésben kerüljön kialakításra, amelyek élen járnak a bevált digitalizálási gyakorlatok terén, hogy könnyen figyelembe lehessen venni az Unión kívüli országok technológiai innovációit, javítva ezzel az átjárhatóságot és növelve az európai vállalkozások növekedési és terjeszkedési lehetőségeit a nemzetközi piacon;

19.  felszólítja a terjesztőket, hogy a tartalmaik interoperabilitásának biztosításához szükséges technológiai intézkedésekre vonatkozó összes információt tegyék közzé;

20.  bátorítja a Bizottságnak a digitális komponensek közötti interoperabilitás biztosítására irányuló törekvéseit, és hangsúlyozza a szabványosítás jelentőségét, melyet szabványba foglalt alapvető szabadalmak és nyílt engedélyezési modellek révén egyaránt el lehet érni; üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a tisztességes engedélyezési feltételek biztosítása érdekében kiegyensúlyozott tárgyalási keretet alakítson ki a jogosultak és a szabványba foglalt alapvető szabadalmak használói között; felkéri a Bizottságot, hogy a szabadalmakkal kapcsolatos jogsértések megelőzése, valamint a tisztességes, ésszerű és megkülönböztetésmentes („FRAND”) engedélyezési megállapodások biztosítása érdekében vegye figyelembe és alkalmazza az Európai Unió Bírósága által a C-170/13. sz. Huawei kontra ZTE ügyben hozott ítélet szellemét, amely egyensúlyt teremt a szabványba foglalt alapvető szabadalmak jogosultjai és a szabványok használói között;

21.  üdvözli a Bizottság cselekvési tervét a szellemitulajdon-jogok online érvényesítésének modernizálására a kereskedelmi nagyságrendű jogsértések tekintetében; rámutat a szerzői és a szomszédos jogok tiszteletben tartásának fontosságára a digitális korban; úgy véli, hogy a szerzői jogok 2004/48/EK irányelvnek megfelelő érvényesítése valamennyi tagállamban rendkívül fontos, és hogy a szerzői és szomszédos jogok csak annyira hatékonyak, mint a védelmüket szolgáló jogérvényesítési intézkedések; rámutat arra, hogy az EU-ban a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat jelentős számban megsértik, továbbá hogy a Bizottság adatai szerint a vámhatóságok több mint 95 000 lefoglalási esetet jegyeztek fel 2014-ben, míg a 35,5 millió lefoglalt tárgy értékét több mint 600 millió euróra becsülik(47); kiemeli a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontjának szerepét abban, hogy megbízható adatokkal és objektív elemzésekkel szolgáljon a jogsértések gazdasági szereplőkre gyakorolt hatásairól; felhív ezért egy hatékony, fenntartható, arányos és korszerűbb megközelítés elfogadására a szellemitulajdon-jogok online érvényesítésével, végrehajtásával és védelmével kapcsolatban, különösen a kereskedelmi nagyságrendű jogsértések tekintetében; megjegyzi, hogy bizonyos esetekben a szerzői jogi jogsértés annak eredménye is lehet, hogy a kívánt tartalom jogszerűen elérhető formában nehezen lelhető fel; felhív tehát egy szélesebb körű és felhasználóbarát legális kínálat kialakítására és e kínálat népszerűsítésére a nyilvánosság körében;

22.  üdvözli a „kövesd a pénzt” megközelítést és arra bátorítja az ellátási lánc szereplőit, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok kereskedelmi nagyságrendű megsértése ellen összehangoltan és arányosan lépjenek fel, az önkéntes megállapodások gyakorlatára építve; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak a tagállamokkal együtt elő kell mozdítania a tudatosságot és a kellő gondosság alkalmazását az ellátási lánc mentén, és ösztönöznie kell az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét, valamint a köz- és a magánszféra közötti fokozott együttműködést; kitart amellett, hogy az értéklánc szereplői által a kereskedelmi nagyságrendű jogsértések elleni küzdelem érdekében hozott intézkedéseknek indokoltnak, összehangoltnak és arányosnak kell lenniük, valamint hatékony és felhasználóbarát jogorvoslati lehetőséget kell biztosítaniuk a hátrányosan érintett felek számára; úgy véli, hogy fel kell hívni a fogyasztók figyelmét a szerzői és szomszédos jogok megsértésének következményeire;

23.  úgy véli, hogy a Bizottságnak eszmecserét kell kezdeményeznie és bizonyítékokon alapuló elemzést kell végezni arról, hogy javasolt-e, hogy az értéklánc valamennyi szereplője – ideértve az internetes közvetítőket, az internetes platformokat, a tartalomszolgáltatókat és szolgáltatókat, valamint az offline közvetítőket, például a viszonteladókat és a kiskereskedőket is – ésszerű és megfelelő intézkedéseket tegyen az illegális tartalmakkal, a hamisított árukkal és a kereskedelmi nagyságrendű szellemi tulajdoni jogsértésekkel szemben, amellett, hogy megvédik a végfelhasználók képességét arra, hogy információkhoz hozzáférjenek, információkat terjesszenek, alkalmazásokat vagy szolgáltatásokat működtessenek választásuk szerint; hangsúlyozza, hogy meg kell fontolni a közvetítők szerepének világosabbá tételét, különösen a szellemi tulajdoni jogsértések elleni küzdelem tekintetében, egy részletes, célzott és bizonyítékokon alapuló elemzést követően, amely figyelembe veszi a Bizottság által lefolytatott valamennyi vonatkozó nyilvános konzultációt; hangsúlyozza, hogy az internetszolgáltatók és az online szolgáltatók kötelezettségeit minden esetben szigorúan meg kell határozni, valamint hogy ezek a bűnüldözés privatizációjának elkerülése érdekében nem tölthetnek be a bíróságokra ruházott szerepet; felhívja a Bizottságot, hogy készítsen értékelő jelentést a weboldalak bírósági rendelkezés alapján történő letiltásának, valamint az értesítési és eltávolítási rendszereknek a hatékonyságáról;

24.  elismeri a tartalomszolgáltatók szerepét a művek – többek között az interneten történő – kialakulásában és terjesztésében, valamint azt, hogy az internetes platformok növekedését a fogyasztói kereslet vezérelte; elismeri, hogy a közvetítői felelősségre vonatkozó hatályos elvek lehetővé tették az internetes platformok növekedését, és figyelmeztet, hogy az új jogbizonytalanság létrehozása ezen a területen negatív hatással lehet a gazdasági növekedésre; megjegyzi, hogy bizonyos internetes közvetítők erőfölényes helyzete egyre nagyobb szerepet játszik és potenciálisan negatív hatással lehet a szerzők kreatív potenciáljára és méltányos díjazására, valamint a művek más terjesztői által kínált szolgáltatások fejlődésére;

25.  javasolja, hogy az online platformokról szóló közelgő jogalkotási javaslat alapjául a fogyasztók, a szerzők és a digitális munkaerő érdekei – különösen a kiszolgáltatottak védelme – szolgáljanak;

26.  hangsúlyozza, hogy a szerzői jogok érdemi érvényesítésének elérése érdekében a nyilvánosság számára hozzáférhető teljes körű tájékoztatásnak ki kell térnie a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok jogosultjainak személyazonosságára és adott esetben a jogvédelem időtartamára;

27.  emlékeztet arra, hogy a 2000/31/EK irányelv 5. cikke alapján az online szolgáltatók kötelesek könnyen felismerhető módon feltüntetni azonosító adataikat, valamint hogy e kötelezettség betartása elengedhetetlen az elektronikus kereskedelem iránti felhasználói bizalom biztosításához;

28.  tudomásul veszi, hogy a Bizottság vissza szándékozik vonni a közös európai adásvételi joggal kapcsolatos javaslatot, és emlékeztet ezzel összefüggésben a Parlament 2014. február 26-i első olvasatbeli álláspontjára; kitart amellett, hogy e megközelítés alkalmazását megelőzően a lehető legtöbb bizonyítékot be kell gyűjteni és elemezni kell, valamint konzultálni kell az érdekelt felekkel, különösen a nemzeti jog által a fogyasztók számára biztosított jelenlegi védelemre gyakorolt hatás vonatkozásában, főképp az interneten megkötött, tárgyi javakra vagy digitális tartalomra vonatkozó adásvételi szerződéseknek való meg nem felelés esetén rendelkezésre álló jogorvoslatok és a Róma I. rendelet alkalmazásával kapcsolatos jogbiztonság tekintetében;

29.  úgy véli, hogy a digitális tartalmakra vonatkozó szerződési szabályoknak elveken kell alapulniuk annak érdekében, hogy azok technológiasemlegesek legyenek, és kiállják a jövő próbáját; hangsúlyozza továbbá, hogy fontos elkerülni a Bizottság e területre vonatkozó jövőbeli javaslatai tekintetében a hatályos jogszabályoknak való ellentmondást vagy az azokkal való átfedést, valamint az online és offline szerződések, valamint a különböző forgalmazási láncok közötti hosszú távú jogi szakadék kialakulásának kockázatát, nem megfeledkezve a fogyasztóvédelmi joganyagra vonatkozó REFIT programról;

30.  úgy véli, hogy a Bizottság módosított javaslatának azt is tisztáznia kell, hogy határokon átnyúló online értékesítés esetén hogyan alkalmazhatók a már meglévő szabályok a digitális környezetben, ideértve a szolgáltatási irányelv alkalmazását a nemzetiségen vagy tartózkodási helyen alapuló tisztességtelen online árdiszkrimináció kezelése érdekében;

31.  ösztönzi a Bizottságot, hogy elemezze az úgynevezett „közösségi gazdaságon” belül az uniós fogyasztóvédelmi anyagi jog védelmi szintjét, valamint a közösségi gazdasággal kapcsolatos platformokon keresztül nyújtott szolgáltatások egyre gyakoribb igénybe vétele révén egyre terjedő „C2C” (fogyasztók közötti) szerződéses kapcsolatok szerződő felei közötti egyenlőtlenségeket;

32.  hangsúlyozza, hogy – egyszerűsítés és digitalizálás révén – fejleszteni kell a vállalkozások online alapítására és működtetésére irányuló folyamatokat a tagállamokban, és felszólítja a Bizottságot, hogy a belső piaci stratégia kidolgozása során ezt fontolja meg alaposabban;

33.  felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy szenteljenek külön figyelmet azoknak a kérdéseknek, melyek megakadályozzák a fogyasztókat és a vállalkozásokat abban, hogy az uniós – digitális, vagy digitális csatornákon keresztül kínált – termékek és szolgáltatások teljes palettáját élvezhessék, illetve gátolják a vállalkozásokat abban, hogy megkezdjék működésüket, fejlődjenek, határokon átnyúló tevékenységet folytassanak és innovatívak legyenek;

34.  felszólítja a tagállamokat, hogy a digitális közigazgatásra vonatkozóan alkalmazzanak közös szabványokat és helyes gyakorlatokat, különös hangsúlyt fektetve az igazságügyi szervekre és a helyi hatóságokra;

35.  hangsúlyozza, hogy a digitális fejlődés a közigazgatás számára is érdemi változást jelent, hatékonyabb, egyszerűbb és felhasználóbarátabb e-közigazgatást lehetővé téve; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy az állampolgárok és a vállalkozások számára rendkívül fontos, hogy a kereskedelmi nyilvántartások egymással össze legyenek kapcsolva;

36.  támogatja, hogy 2016 során egy egész EU-ra kiterjedő fogyasztóvédelmi célú vitarendezési platformot hozzanak létre; hangsúlyozza, hogy a fogyasztói jogokat nem lehet biztosítani hatékony jogszabályok és a jogi eszközökhöz való hozzáférés nélkül; úgy véli, hogy az e-kereskedelem is virágozhatna, ha a vásárlók az interneten is egész Unióban érvényes, azonos feltételekkel vásárolhatnának;

37.  hangsúlyozza, hogy a digitális egységes piac egyik előfeltétele az internetes biztonság, és éppen ez okból véli úgy, hogy biztosítani kell a hálózati és információs biztonságot e gyorsan bővülő piacon; e tekintetben üdvözli a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy hozzon létre a kiberbiztonsággal foglalkozó köz-magán társulást az internetes hálózatbiztonsági technológiák és megoldások terén;

38.  az uniós versenyképesség fokozásának lehetővé tétele érdekében az ikt-képzések uniós finanszírozása tekintetében hatékonyabb jogi keretet szorgalmaz.

39.  rámutat arra, hogy az Unióban tapasztalható technológiai szakadékot a digitális egységes piacra vonatkozó politikák jogi kerete révén kell kezelni; hangsúlyozza, hogy proaktív megközelítésre van szükség a régiók, a vidéki és városi területek, valamint a generációk közötti szakadék csökkentése érdekében;

40.  rámutat arra, hogy a digitális egységes piacra vonatkozó politikák szilárd jogi keretének előmozdítása érdekében szükség van az uniós vállalatok fejlesztésének és innovációjának közvetlen támogatására; hangsúlyozza ezért, hogy a kkv-kat ösztönözni kell a digitális technológiák alkalmazására, valamint az ikt-készségek és -szolgáltatások fejlesztésére;

41.  rámutat arra, hogy a digitális innováció növekedést teremt, és hogy egy digitális piaci politikára vonatkozó erős jogi keretnek kell ösztönöznie a vállalkozói készséget; hangsúlyozza, hogy a fiatal újítókat célzó ösztönző programokat kell kidolgozni az európai fiatalokban rejlő potenciál kiaknázása érdekében.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

3.12.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

21

3

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Max Andersson, Joëlle Bergeron, Marie-Christine Boutonnet, Jean-Marie Cavada, Kostas Chrysogonos, Therese Comodini Cachia, Mady Delvaux, Laura Ferrara, Enrico Gasbarra, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Mary Honeyball, Gilles Lebreton, António Marinho e Pinto, Jiří Maštálka, Emil Radev, Evelyn Regner, Pavel Svoboda, József Szájer, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Angel Dzhambazki, Jytte Guteland, Heidi Hautala, Stefano Maullu, Rainer Wieland, Kosma Złotowski

1.12.2015

VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

a digitális egységes piaci intézkedéscsomag megvalósításáról

(2015/2147(INI))

A vélemény előadója (*): Michał Boni

(*)  Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

JAVASLATOK

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza, hogy a digitális egységes piaci stratégia keretében kidolgozott minden kezdeményezésnek összhangban kell lennie az alapvető jogokkal, különösen az adatvédelmi jogszabályokkal, elismerve ugyanakkor, hogy hozzáadott értéket teremtenek az uniós gazdasága számára; hangsúlyozza, hogy az alapvető jogok tisztelete, különösen a magánélet tisztelete és az adatvédelem kulcsfontosságúak a polgárok bizalmának elnyeréséhez és biztonságuk megteremtéséhez, amelyek az adatvezérelt gazdaság fejlődését és a digitális ágazatban rejlő lehetőségek kiaknázását lehetővé tevő kiegyensúlyozott megközelítés szükséges alkotórészei, és látni kell, hogy lehetőségeket teremtenek és versenyelőnyt jelentenek; e célból hangsúlyozza, hogy az alkalmazandó uniós jogszabályoknak való megfelelés biztosításához együttműködésre van szükség a technológiák, a vállalkozások és a közigazgatási szervek között; hangsúlyozza az általános adatvédelmi rendelet és az adatvédelmi irányelv 2015 végéig történő gyors elfogadásának jelentőségét, ami mind az adatfeldolgozás érintettjei, mind a vállalkozások érdekében áll; kéri az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv felülvizsgálatát annak érdekben, hogy összhangban legyen az adatvédelmi csomag intézkedéseivel a csomag hatályba lépésének időpontjában;

  3.3.2. Az interneten elérhető jogellenes tartalmak elleni küzdelem

2.  felhívja a Bizottságot, hogy lépjen fel a kiberbűnözés és az interneten elérhető jogellenes tartalmak és anyagok ellen, beleértve a gyűlöletbeszédet, olyan politikák és a megfelelő jogi keret révén, amelyek tiszteletben tartják az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített alapvető jogokat és szabadságokat, különösen a szólásszabadság és információszabadság alapvető jogát, a hatályos uniós és tagállami szabályokat, illetve a szükségesség, arányosság, a megfelelő jogi eljáráshoz való jog és a jogállamiság elveit; úgy véli, hogy e cél eléréséhez az alábbiakra van szükség:

  –  konzisztens és hatékony bűnüldözési eszközök nyújtása az európai és nemzeti rendőri ügynökségek és bűnüldöző hatóságok számára;

  –  egyértelmű iránymutatás nyújtása az illegális online tartalom kezelésére vonatkozóan, ideértve a gyűlöletbeszédet;

  –  a köz-magán társulások, illetve az állami és magánszervezetek közti párbeszéd támogatása, a hatályos uniós jogszabályokkal összhangban;

  –  a közvetítők és online platformok szerepének tisztázása az Európai Unió Alapjogi Chartája vonatkozásában;

  –  annak biztosítása, hogy az Europolon belül létrehozott, a szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egység a tevékenységének megfelelő jogalappal rendelkezzen;

  –  célzott intézkedések biztosítása a gyermekek online szexuális kizsákmányolása elleni küzdelem érdekében, illetve az összes érintett hatékony együttműködésének biztosítása a gyermekek jogainak és védelmének biztosítása érdekében az interneten, illetve olyan kezdeményezések ösztönzése, amelyek célja, hogy biztonságossá tegyék az internetet gyermekek számára, valamint

  –  együttműködés az érdekelt felekkel az oktatási és tájékoztató kampányok előmozdításában;

3.  emlékeztet arra, hogy az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelv 12. cikke szerint „ha az információs társadalommal összefüggő olyan szolgáltatásról van szó, amely a szolgáltatás igénybe vevője által küldött információnak hírközlő hálózaton keresztül történő továbbításából vagy a hírközlő hálózathoz való hozzáférés biztosításából áll, a tagállamok biztosítják, hogy a szolgáltatót ne terhelje felelősség a továbbított információért, azzal a feltétellel, hogy nem a szolgáltató kezdeményezi az adatátvitelt, választja ki az adatátvitel címzettjét és választja meg vagy módosítja a továbbított információt”;

  3.4. A digitális szolgáltatásokba, valamint a személyes adatok kezelésébe vetett bizalom és e szolgáltatások biztonságának megerősítése

4.  kiemeli, hogy a hálózatok elleni támadások és az elkövetett számítógépes bűncselekmények gyorsan növekvő száma összehangolt válaszlépést tesz szükségessé az Unió és a tagállamok részéről, a hálózatok és az információ magas szintű biztonságának megteremtése érdekében; úgy véli, hogy a biztonságos internet garantálása magában foglalja a hálózatok és a kritikus infrastruktúrák védelmét, biztosítva a bűnüldöző hatóságok képességét a bűnözés – többek között a terrorizmus, az erőszakos radikalizálódás, a gyermekek online történő szexuális bántalmazása és szexuális kizsákmányolása – elleni harcra, valamint az online és offline bűnözés elleni küzdelemhez elengedhetetlenül szükséges adatok felhasználását; hangsúlyozza, hogy az így meghatározott biztonság, kiegészítve az alapvető jogok védelmével a kibertérben, szükséges a digitális szolgáltatásokba és a személyes adatok feldolgozásába vetett bizalom megerősítéséhez, és ezért a versenyképes digitális egységes piac létrehozásához szükséges alapot is biztosítja;

5.  kéri a hálózat- és információbiztonságról szóló irányelv végső elfogadását, amelynek célja következetes szabályozási keret létrehozása a stratégiai és operatív kiberbiztonság megteremtéséhez mind uniós, mind nemzeti szinten, amelyhez a nemzeti hatóságokkal és uniós ügynökségekkel folytatott szorosabb együttműködésre van szükség, egyúttal biztosítva az alapvető uniós jogok védelmét, különösen a cégek, a közigazgatás és az érintett magánszemélyek adatainak titkossága és védelme érdekében;

6.  emlékeztet arra, hogy a titkosítás és a hasonló eszközök hasznosak a polgárok és a vállalatok számára az adatok titkosságának, illetve kommunikációik alapvető szintű biztonságának garantálása terén; elítéli, hogy ezeket bűnözési céllal is fel lehet használni;

7.  üdvözli, hogy az Europolon belül létrejött a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ (EC3), amely kibertámadások esetén gyorsabb válaszlépéseket tesz lehetővé; felhív jogalkotási javaslat beterjesztésére az EC3 mandátumának megerősítéséről, és kéri az információs rendszerek elleni támadásokról szóló 2013. augusztus 12-i 2013/40/EU irányelv gyors átültetését, amelynek egyik célja a tagállamok nemzeti bűnüldözési szervei és az érintett uniós ügynökségek (Eurojust, Europol, EC3 és ENISA) közti operatív együttműködés erősítése,

8.  üdvözli a Bizottság kiberbiztonsággal foglalkozó köz-és magánszféra közötti partnerségek létrehozására irányuló kezdeményezését; hangsúlyozza a vállalatok együttműködésének és bevonásának szükségességét, valamint a testreszabott biztonság elvének bevezetését; támogatja a tagállamok köz-és magánszféra közötti partnerségei bevált gyakorlatainak megosztását ezen a téren; ebben az összefüggésben sajnálja az európai köz-magán reziliencia-partnerség (E3PR), megszüntetését;

9.  megjegyzi, hogy a tömeges elektronikus megfigyeléssel kapcsolatban napvilágra került tények azt jelzik, hogy vissza kell nyerni a polgároknak az adatok védelmébe és a digitális szolgáltatások biztonságába vetett bizalmát, és ezzel kapcsolatban hangsúlyozza a hatályos adatvédelmi jogszabályoknak való szigorú megfelelés és az alapvető jogok tiszteletben tartásának szükségességét a személyes adatok kereskedelmi vagy bűnüldözési célú feldolgozása során; ebben az összefüggésben emlékeztet az olyan, rendelkezésre álló eszközök fontosságára, mint a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmények, amelyek tiszteletben tartják a jogállamiságot, és csökkentik a külföldi területen tárolt adatokhoz való illetéktelen hozzáférés kockázatát;

10.  emlékeztet arra, hogy az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelv 15. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamok nem állapíthatnak meg a továbbítási, tárolási és tárhelyszolgáltatást nyújtókat terhelő olyan általános kötelezettséget, amely szerint az általuk továbbított vagy tárolt információkat nyomon kellene követniük, sem olyan általános kötelezettséget, amely szerint jogellenes tevékenységre utaló tényeket vagy körülményeket kellene kivizsgálniuk; emlékeztet különösen arra, hogy az Európai Unió Bírósága, C-360/10 és C-70/10 ítéleteiben elvetette a vonatkozó (az egyik esetben internetes hozzáférést nyújtó, a másikban közösségi hálózatot működtető) szolgáltatások szinte összes felhasználójának „aktív felügyeletéreˮ vonatkozó intézkedéseket, és kijelentette, hogy tilos minden olyan intézkedés, amely általános felügyeleti kötelezettséget ró az internetes tárhelyszolgáltatókra;

  4.1.Az adatgazdaság építése

11.  úgy véli, hogy a nagy adathalmazok, a felhőszolgáltatások, a dolgok internete, a kutatás és innováció a gazdasági fejlődés kulcselemei, és ezekkel kapcsolatban koherens megközelítést kell kialakítani az uniós jogalkotás keretében; úgy véli, hogy az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés és az általános adatvédelmi rendelet által előírt hatékony, a magánélet védelmére vonatkozó és adatvédelmi garanciák – köztük a gyermekekre mint kiszolgáltatott fogyasztókra vonatkozóak – alapvető fontosságúak a polgárok és fogyasztók adatközpontú gazdasági ágazat iránti bizalmának megteremtésében; hangsúlyozza, hogy növelni kell az adatokkal és az adatmegosztással kapcsolatos tudatosságot a fogyasztók körében, az ezekre vonatkozó alapvetõ jogaik és a gazdaságban játszott szerepük tekintetében, valamint szabályokat kell meghatározni az adatok tulajdonjogára és a polgárok saját személyes adataikkal való rendelkezésére vonatkozóan; hangsúlyozza a szolgáltatások és termékek személyre szabásának szerepét, amely személyre szabást az adatvédelmi követelmények betartásával kell megvalósítani; kéri az alapértelmezett és beépített adatvédelem elõmozdítását, amely az innovációra és a gazdasági növekedésre is pozitív hatással lenne; hangsúlyozza az adatfeldolgozás minden típusához való megkülönböztetésmentes hozzáállás fontosságát; hangsúlyozza a kockázatalapú megközelítés fontosságát, amely segít elkerülni a felesleges adminisztratív terheket és jogbiztonságot nyújt, mint az általános adatvédelmi rendelet esetében, különösen a kkv-k számára, valamint a demokratikus felügyelet és az állami hatóságok általi folyamatos nyomon követés jelentőségét; hangsúlyozza, hogy a személyes adatok esetén különleges védelemre van szükség, elismeri, hogy a kiegészítő biztosítékok, például az álnevesítés vagy az anonimizálás alkalmazása növelheti a védelmet a személyes adatok nagy adathalmazokkal dolgozó alkalmazások vagy online szolgáltatók általi felhasználása során;

  4.2. A versenyképesség erősítése az interoperabilitás és a szabványosítás erősítése révén

12.  hangsúlyozza, hogy a személyes adatok interoperabilitáson alapuló – vagyis az ISA program keretében zajló – bármilyen feldolgozásának meg kell felelnie az uniós adatvédelmi jogszabályoknak; sürgeti a fokozott együttműködést a közös nyílt szabványok kidolgozása érdekében az adatközpontú gazdaság számára, amelyeknek kiemelten kell kezelniük a biztonságot, továbbá a magánélethez való jogot és az adatvédelmet; hangsúlyozza, hogy a polgárokat megilleti az adathordozhatóság joga;

  4.3.2. Elektronikus kormányzat

13.  támogatja a közszolgáltatások digitálissá tételét Európában, illetve az e-kormányzatra, az e-demokráciára és a nyílt hozzáférésű adatokra vonatkozó politikák fejlesztését, a közokiratokhoz való hozzáférés, illetve újrafelhasználásuk átláthatóságát és a hatályos uniós jogi keretnek való megfelelését, magas szintű adatvédelemre alapozva az adatvédelmi reformcsomagban előirányzottak szerint, teljes mértékben összhangban az Alapjogi Chartával; emlékeztet arra, hogy az e-kormányzat hozzájárul a valódi részvételhez, a konzultációhoz, továbbá az átláthatóbb, elszámoltathatóbb és hatékonyabb közigazgatáshoz; hangsúlyozza ebben az összefüggésben, hogy e tekintetben fontos a bevált gyakorlatok valamennyi érdekelt fél közötti megosztása;

14.  hangsúlyozza – miközben támogatja az elektronikus kormányzás kialakítását, beleértve az egyszeri adatszolgáltatás elvét – hogy az elektronikus kormányzásra vonatkozó kezdeményezéseknek meg kell felelniük az adatvédelmi reformcsomag követelményeinek és elveinek, továbbá magas szintű biztonsági követelményeket kell támasztani e kezdeményezésekkel szemben, a polgárok által a közintézmények számára nyújtott adatok védelme érdekében;

  5.2. Nemzetközi dimenzió

15.  elismeri az adatközpontú gazdaság globális jellegét; emlékeztet arra, hogy a digitális egységes piac létrehozása függ az adatok Unión belüli és kívüli szabad áramlásának biztosításától; ezért lépéseket sürget az Unió és tagállamai részéről, együttműködve harmadik államokkal, az adatvédelem magas szintje és a biztonságos nemzetközi adatáramlások biztosítása érdekében, összhangban az általános adatvédelmi rendelettel és a meglévő uniós ítélkezési gyakorlattal, a harmadik országokkal folytatott együttműködés során a digitális egységes piacra vonatkozó stratégia keretében.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ZÁRÓSZAVAZÁSÁNAK EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

30.11.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

49

1

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Jan Philipp Albrecht, Michał Boni, Ignazio Corrao, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Frank Engel, Kinga Gál, Ana Gomes, Nathalie Griesbeck, Sylvie Guillaume, Jussi Halla-aho, Monika Hohlmeier, Brice Hortefeux, Sophia in ‘t Veld, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Barbara Kudrycka, Marju Lauristin, Juan Fernando López Aguilar, Roberta Metsola, Louis Michel, Claude Moraes, Alessandra Mussolini, József Nagy, Soraya Post, Judith Sargentini, Birgit Sippel, Branislav Škripek, Csaba Sógor, Helga Stevens, Bodil Valero, Marie-Christine Vergiat, Harald Vilimsky, Udo Voigt, Beatrix von Storch, Josef Weidenholzer, Cecilia Wikström, Kristina Winberg, Tomáš Zdechovský

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Carlos Coelho, Anna Hedh, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Marek Jurek, Ska Keller, Miltiadis Kyrkos, Jeroen Lenaers, Nuno Melo, Emilian Pavel, Morten Helveg Petersen, Barbara Spinelli, Axel Voss

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk, (2) bekezdés)

Jens Geier, Gabriele Preuß, Marco Zanni

4.12.2015

VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

a digitális egységes piaci intézkedéscsomag megvalósításáról

(2015/2147(INI))

A vélemény előadója: Renato Soru

JAVASLATOK

A Gazdasági és Monetáris Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza, hogy Európában a fenntartható gazdasági növekedés csak a termelékenység fokozása és a magas gazdasági hozzáadott értéket előállító ágazatok fejlesztése révén érhető el; támogatja ezért a Bizottság erre irányuló, a digitális gazdaságba való átmenetet ösztönző valamennyi erőfeszítését; hangsúlyozza, hogy szükséges a globális kapcsolatok kialakítása és a digitális szolgáltatásokra vonatkozó nemzeti szabályok jelenlegi széttagoltságának megszüntetése; felszólítja a Bizottságot, hogy tartsa be a tisztességes versenyen és a magas szintű fogyasztóvédelmen alapuló valódi digitális egységes piac kialakítására irányuló tervezett ütemtervet;

2.  hangsúlyozza, hogy a pénzügyi szolgáltatások digitalizációjának a költséghatékonyságra és jobban a fogyasztók igényeihez szabott szolgáltatásokra gyakorolt kedvező hatása lehetőséget teremt a fogyasztók tapasztalatait megkönnyítő, felhasználóbarát pénzügyi termékek és szolgáltatások nyújtására.

3.  hangsúlyozza a digitális egységes piac jelentőségét az európai gazdaság szempontjából; emlékeztet arra, hogy a Bizottság becslései szerint a digitális egységes piac fejlődése évente 415 milliárd euróval járulhat hozzá az európai gazdasághoz és 3,8 millió új munkahelyet teremthet; kiemeli, hogy a digitális ágazat nemhogy fenntartható mértékben növekszik, de a digitális technológiák az európai gazdaság hagyományos ágazataiban is új lehetőségeket kínálnak;

4.  a gazdaság digitalizációját elkerülhetetlen és kedvező fejleménynek tartja, amely fellendíti az európai vállalatok – s nem csupán a kkv-k – fejlődését, növekedését és innovációját, amelyhez véleménye szerint támogatást kell biztosítani;

5.  felkéri a Bizottságot, hogy a közintézmények működése és a jogalkotási aktusok tervezése során mozdítsa elő az „először digitálisanˮ megközelítés elsajátítását; úgy véli, hogy az „először digitálisanˮ stratégia a költségmegtakarítások, a környezeti fenntarthatóság és a jobb szolgáltatások tekintetében előnyökkel járhat, amely hozzájárulhat a polgárok és az európai intézmények közötti szakadék csökkentéséhez;

6.  megállapítja, hogy az európai régiók gazdasági közelítésének céljából radikálisan csökkenteni szükséges a digitális szakadék mértékét, továbbá az internethez való tisztességes, nyílt és megkülönböztetéstől mentes hozzáférést garantálni kell valamennyi európai polgár és vállalat, elsősorban a kkv-k számára; hangsúlyozza, hogy az internethez való hozzáférést a mindennapi élethez szükséges közjónak kell tekinteni; ösztönzi az infrastruktúrába történő további köz- és magánberuházásokat, amelyek egészen az EU peremterületéig lehetővé teszik az internet kiépítését; ezzel kapcsolatban felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az állami támogatási szabályok jelenlegi alkalmazását; üdvözli az Európai Stratégiai Beruházási Alap erre a területre irányuló erőfeszítéseit;

7.  úgy véli, hogy a digitális egységes piac tényleges kialakításához a végfelhasználóknak biztosnak kell lenniük abban, hogy garantálják számukra a következetes védelmi előírásokat, a vállalkozásokat pedig arról kell biztosítani, hogy a hasonló szolgáltatásokra hasonló szabályokat alkalmazó, egységes és tisztességes szabályozói keretre támaszkodhatnak;

8.  üdvözli a felülvizsgált pénzforgalmi irányelv elfogadását; hangsúlyozza, hogy amennyiben az Unió fokozni kívánja az EU egészére kiterjedő e-kereskedelmet, haladéktalanul meg kell valósítani az egységes normáknak megfelelő, páneurópai, azonnali elektronikus és mobilfizetéseket és a felülvizsgált pénzforgalmi irányelv megfelelő végrehajtását;

9.  rámutat, hogy az EU-ban tapasztalt magas szintű munkanélküliség ellenére számos munkahely megfelelő képzettség hiányában betöltetlen marad; megjegyzi, hogy amennyiben élni akarunk a digitális egységes piac kínálta gazdasági lehetőségekkel, alapvetően fontos egy olyan foglalkoztatási és oktatási politika megvalósítása, amely az európai digitális készségek fejlesztésére irányul; felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki programokat e célok elérésének elősegítése érdekében;

10.  úgy véli, hogy a páneurópai, azonnali elektronikus és mobilfizetési rendszerek (e-SEPA) a hatékonyabb és gyorsabb kiskereskedelmi kifizetésekkel erősítik a határokon átnyúló e-kereskedelmet; megjegyzi, hogy értékes tanulságok vonhatók le például a gyorsabb kifizetések (Faster Payments) vagy a PayM alkalmazása során szerzett tapasztalatokból;

11.  rámutat, hogy a digitális gazdaság kibontakozásához mind az új, mind a már létező vállalkozások – elsősorban a kkv-k és a mikrovállalkozások – esetében javulnia kell a tőkéhez való hozzáférésnek; üdvözli a Bizottság tőkepiaci unióra irányuló munkáját, amely az európai vállalkozásoknak és hosszú távú projekteknek nyújt alternatív finanszírozási forrásokat, s ezáltal kiegészíti az európai digitális egységes piaci stratégiát; ösztönzi a további konzultációt, a hatályos jogszabályok értékelését, a legjobb gyakorlatok terjesztését a közösségi finanszírozás (crowd-funding) és a személyközi hitelezés területén, valamint a kockázati tőkerendszerek további ösztönzését az Unióban;

12.  hangsúlyozza, hogy egy hatékony és fogyasztóbarát fizetési rendszer kulcsfontosságú a digitális egységes piac megalapozása szempontjából; üdvözli a pénzforgalmi szolgáltatások piacán a hozzáférés, a verseny, a biztonság és a határokon átnyúló tevékenységek (többek között a SEPA, a fizetési számlákról szóló új irányelv, a bankközi jutalékokról szóló új rendelet és a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló felülvizsgált irányelv révén megvalósuló) javítása terén az elmúlt években elért haladást; hangsúlyozza, hogy az innovatív fejleményekkel lépést tartva és a határokon átnyúló további integráció előkészítése érdekében az elkövetkező években további intézkedéseket is fontolóra kell venni;

13.  kéri, hogy az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság támogassa az innovációt olyan szabályozott ágazatokban, amilyen a kereskedés utáni infrastruktúra és az adatszolgáltatás, annak biztosítása érdekében, hogy a jelenlegi piaci szereplők ne használhassák a szabályozást a piacra lépés megakadályozására és a hatékonyságot növelő és a költségeket csökkentő új technológiák – például a Blockchain alkalmazás és a megosztott könyvelési technológia – fejlesztésének hátráltatására;

14.  rámutat, hogy a kiberbiztonság központi jelentőségű a digitális egységes piac megteremtése szempontjából, különösen a bank- és pénzügyi szektorban, a fizetési rendszerekben és az e-kereskedelemben, ezért felszólítja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a kockázatokat, elsősorban a számítógépes csalást és a kibertámadásokat, erősítse meg a megelőzésre irányuló intézkedéseket, alakítsa ki a kibertámadásokra adott, európai szinten összehangolt válasz kereteit, valamint dolgozzon ki Európa-szerte olyan kampányokat, amelyek felhívják az uniós polgárok figyelmét a kiberbiztonságot fenyegető veszélyekre;

15.  felhívja a Bizottságot, hogy az adatvédelmi és adatmegosztási megállapodások tárgyalása során teljes mértékben vegye figyelembe a pénzügyi adatok sajátosságait és a globális szabályozók és felügyelők igényeit;

16.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a digitális egységes piac kialakulásához és fejlődéséhez egyszerű, hatékony és biztonságos fizetési rendszerek álljanak rendelkezésre; üdvözli a fizetési rendszerekre vonatkozó uniós jogszabályok terén elért eredményeket; felszólítja a Bizottságot, hogy digitális egységes piaci stratégiájának végrehajtása során vegye figyelembe e fejleményeket;

17.  véleménye szerint a digitális technológiák a bank- és pénzügyi rendszerből hagyományosan kirekesztett személyek számára lehetővé fogják tenni a hitelhez való hozzáférést, s ezáltal elősegítik a társadalmi és gazdasági fejlődést; felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy olyan integrációs stratégiát, amely lehetővé teszi, hogy a lakosság gyengébb csoportjai is hozzáférhessenek a digitális egységes piachoz, és ily módon az új pénzügyi és banki szolgáltatásokhoz;

18.  úgy véli, hogy a jelenlegi adózási keret a digitális gazdaság egyedi sajátosságai miatt a továbbiakban nem alkalmazható; véleménye szerint az adókikerülés és adócsalás, valamint az agresszív adótervezési gyakorlatok, a tisztességtelen verseny és a piaci torzulások megakadályozásához és egy valódi európai egységes piac megteremtéséhez – a nemzeti hatáskörök kellő tiszteletben tartása mellett – az adózási rendszerek összehangolására van szükség; felhívja a Bizottságot, hogy – a kkv-k és a piaci tőkeértékű vállalatok kivételével – a multinacionális vállalatokra vonatkozóan valamennyi ágazatban támogassa az országok szerinti nyilvános adómegjelenítést, fogadja el a közös konszolidált társaságiadó-alapra (KKTA) vonatkozó javaslatot, és támogassa a digitális technológiák és a legjobb gyakorlatok alkalmazását az adózással kapcsolatos adatok hatékonyabb és kellő időben történő rögzítésének elősegítése érdekében; kéri, hogy a Bizottság vegye figyelembe a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni küzdelemre vonatkozó legutóbbi ajánlásait;

19.  prioritásnak tekinti egy egyszerűsített, egységes és következetes online héa-rendszer kidolgozását azzal céllal, hogy csökkenteni lehessen az Európa-szerte működő kis és innovatív vállalkozások megfelelési költségeit; sürgeti továbbá digitális vagy fizikai formátumtól függetlenül az adósemlegesség elvének teljes körű betartását; kéri a Bizottságot, hogy a vállalt kötelezettségek értelmében haladéktalanul tegyen javaslatot arra, hogy a tagállamok a digitális sajtó, könyvkiadás, az online könyvek és kiadványok héamértékét csökkenthessék; megállapítja, hogy a jelenlegi uniós héairányelv értelmében a tagállamok a kulturális tartalom tekintetében kedvezményes héamértéket alkalmazhatnak; elszólítja a Bizottságot, hogy segítse elő a bevált gyakorlatok cseréjét az adóhatóságok, illetve az érintett felek között abból a célból, hogy megfelelő megoldásokat lehessen találni az adófizetésre a megosztásalapú gazdaságban; üdvözli a héával foglalkozó mini egyablakos ügyintézés bevezetését, amely előrelépést jelent az ideiglenes uniós héarendszer megszüntetése felé; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy a küszöbérték hiánya miatt egyes kkv nehéz helyzetbe kerülnek a rendszernek való megfelelés tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a rendszert, hogy az fokozottabban vállalkozásbaráttá váljon;

20.  hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani az innovációt és egyenlő versenyfeltételeket kell teremteni, amely a digitális gazdaságban működő valamennyi pénzügyi szereplővel szemben egyforma működési, biztonsági és tőkekövetelményeket támaszt;

21.  rámutat arra, hogy különösen a kkv-k adózási problémákkal szembesülnek, amikor határokon átnyúló tevékenységet végeznek; felhívja a Bizottságot ezért, hogy vizsgálja meg annak lehetőségeit, hogyan lehetne a kkv-k előtti ezen akadályokat megszüntetni;

22.  hangsúlyozza az elektronikus azonosítás és a megbízható szolgáltatások fontosságát az elektronikus kereskedelem volumenének és minőségének fokozása, illetve végső soron a növekedés érdekében; ismételten kéri ezért a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és megbízható szolgáltatásokról szóló 910/2014/EU rendelet (eIDAS-rendelet) 2016. július 1-ig történő végrehajtása érdekében;

23.  támogatja a Bizottság azon döntését, hogy két konzultációval egybekötött nyilvános vitát indítson a területi alapú tartalomkorlátozásról és a platformokról, az internetes közvetítőkről, az adatokról, a felhőalapú számítástechnikáról és az együttműködésen alapuló gazdaságról; hangsúlyozza, hogy a platform fogalmának meghatározására azért van szükség, hogy az egyértelmű kiindulási pontként szolgáljon a versenyjog felülvizsgálata során; ösztönzi a Bizottságot, hogy hozzon létre üzleti környezetet az innovatív ötletek támogatása, a munkavégzésre vonatkozó normák megvédése, a tisztességes verseny, valamint a digitális szolgáltatások számára azonos versenyfeltételek megteremtése céljából; tudatában van annak, hogy a digitális piacon a műszaki fejlődés gyors üteme technológiasemleges keretet tesz szükségessé a jövő kezdeményezései tekintetében;

24.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Google gyakorlatainak kivizsgálása elhúzódott, és hogy a vizsgálatok évek óta minden eredmény nélkül folynak; üdvözli ezért Bizottság által a Google számára küldött kifogásokat az ár-összehasonlító vásárlási szolgáltatást illetően; felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is alaposan tanulmányozzon minden, a vizsgálat során azonosított aggályt, beleértve a vertikális keresés összes egyéb területét is, mivel végső ezen múlik, hogy egyenlő versenyfeltételeket tudunk-e teremteni valamennyi szereplő számára a digitális piacon;

25.  üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy véget vet a fogyasztók választási szabadságát korlátozó területi alapú indokolatlan tartalomkorlátozásnak; alapvető fontosságúnak tartja a szolgáltatási irányelv 20. cikke (2) bekezdésének megfelelő végrehajtását, mivel az tiltja a szolgáltatásnyújtás során az állampolgárság és/vagy a lakóhely alapján való hátrányos megkülönböztetést, továbbá a fogyasztók jogairól szóló irányelv 8. cikke (3) bekezdésének megfelelő végrehajtását, amely a kereskedői weboldalak számára előírja, hogy legkésőbb az internetes rendelési eljárás elején jelezzék, ha kézbesítési korlátozások állnak fenn, és hogy milyen fizetési módokat fogadnak el;

26.  úgy véli, hogy a digitális pénzforgalmi szolgáltatások létfontosságúak a gazdaság számára; felszólítja a Bizottságot, hogy szüntesse meg az online pénzforgalom előtti összes akadályt az Unióban, továbbá biztosítsa, hogy az online banki tevékenységhez vagy a hitelkártya-ágazathoz hasonló pénzforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevő egyetlen kereskedelmi jellegű uniós weboldal se tegyen különbséget az alapján, hogy e pénzforgalmi szolgáltatók melyik tagállamban vannak bejegyezve;

27.  véleménye szerint az európai digitális gazdaság kibontakozásához a szolgáltatók tekintetében megfelelő szintű versenyre és számosságra van szükség, és hangsúlyozza, hogy a hálózati hatások léte lehetővé teszi monopolhelyzetek és oligopóliumok kialakulását; támogatja a Bizottság a piaci visszaélések megelőzésére és a fogyasztói érdekek érvényesítésére irányuló erőfeszítéseit, ösztönzi a Bizottságot, hogy számolja fel a digitális gazdaságba való belépés akadályait azokban az ágazatokban, amelyekben kevés a domináns szereplő, kivéve ha erre prudenciális okokból vagy a fogyasztói jogok védelme érdekében van szükség; felszólítja a Bizottságot, hogy lépjen fel a diszkriminatív gyakorlatok ellen a digitális gazdaság valamennyi ágazatában, azon belül az online vásárlás és az online pénzforgalom, a keresőmotorok, a közösségi hálózatok és a hálózatsemlegesség terén, mivel ezek a piac verseny előtti megnyitásának további eszközei;

28.  hangsúlyozza az adatközpontú gazdaság fontosságát a digitális egységes piac fejlődése szempontjából; megállapítja, hogy a magánszférát fenyegető veszélyek komoly kihívást támasztanak, mivel ezek kihatnak a digitális környezetre; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje az online platformokon az átláthatóság szintjét, az információk felhasználását és a személyes adatokkal való visszaélést, és szükség esetén tegyen javaslatot megfelelő szabályozásra;

29.  üdvözli, hogy a Bizottság 2015 szeptemberében nyilvános konzultációt indított a héa aktualizálásáról a határokon átnyúló e-kereskedelem kapcsán, és úgy véli, hogy az az első döntő lépés a határokon átnyúló online ügyletek héa-vonzatainak rendezésének megkönnyítése terén; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a nyilvános konzultáció eredményeit, és annak lezárultával tegyen jelentést a Parlament és a szélesebb körű nyilvánosság számára;

30.  hangsúlyozza, hogy a fogyasztóknak ugyanolyan szintű védelemben kell részesülniük függetlenül attól, hogy milyen termékeket vásárolnak és hol, például e-kereskedelmi platformokon vagy hagyományos kereskedelmi forgalomban;

31.  hangsúlyozza, hogy a „megosztott használaton alapuló gazdasági platformok” különböző típusait mélyrehatóan elemezni kell annak biztosítása céljából, hogy a vonatkozó jogszabályok lehetővé tegyék az ilyen szolgáltatások fejlődését a fogyasztás és a termelés új formáinak serkentése érdekében, garantálva ezzel párhuzamosan a magas szintű fogyasztóvédelmet;

32.  üdvözli az új e-kormányzási cselekvési tervre irányuló bizottsági kezdeményezést; megjegyzi, hogy az interoperábilis elektronikus aláírások és a vonatkozó eIDAS rendelet rendkívül fontos a pénzügyi szolgáltatások egységes digitális piaca szempontjából, mivel olyan új eszközöket nyújt a bankok és a biztosítótársaságok számára, mint az elektronikus személyazonosítás digitális onboarding folyamata vagy a szerződések és az átutalások aláírására használt elektronikus aláírási eszközök;

33.  úgy véli, hogy bár többet kell tenni annak érdekében, hogy elháruljanak az akadályok az új és feltörekvő digitális vállalkozások piaci belépése előtt, ezeknek a vállalkozásoknak tiszteletben kell tartaniuk a régóta fennálló, többek között az adózásra, az egészségre, a biztonságra és a munkavállalói jogokra vonatkozó nemzeti jogszabályokat, és hogy ugyanazoknak a szigorú előírásoknak kell megfelelniük, mint az adott területen működő többi vállalkozásnak.

34.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az egységes digitális piac fejlődését az elektronikus üzletvitel folyamatosságának biztosítását, valamint a számítástechnikai bűnözés elleni védelmet különösen a kritikus területeken, például a banki szolgáltatások terén szolgáló aktuális és hatékony keretnek kell kísérnie;

35.  rámutat, hogy az internet fejlődését és elterjedését meghatározó gazdasági elveket, nevezetesen az internet hálózati semlegességét, nyitottságát és megkülönböztetésmentességét aláássa a zárt ökoszisztémák terjedése az interneten; úgy véli, hogy az ilyen ökoszisztémák kialakulása és fejlődése, valamint az általuk a digitális szolgáltatások és áruk piacán létrehozott oligopólium-szerű struktúrák hátrányosan befolyásolják a fogyasztók érdekeit és az innovációt, és ezért hosszú távon akár még a digitális egységes piac fejlődését is veszélyeztethetik;

36.  felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen kezdeményezze a jogszabályok módosítását, hogy azok tükrözzék a technológiai fejlődést, és ne jelentsenek akadályt az e-könyvek és e-papír piacának fejlődése terén;

37.  hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak folytatnia kell a trösztellenes szabályok, és különösen a vertikális korlátozásokról szóló rendelet és az azt kísérő iránymutatás érvényesítését annak biztosítása céljából, hogy a szelektív forgalmazásra vonatkozó különszabályokat ne használják a termékek online kereskedelmi csatornákon való elérhetőségének korlátozására és a verseny – a fogyasztók kárára történő – megakadályozására;

38.  úgy véli, hogy a digitális gazdaság megkülönböztető, és elsősorban abból adódó tulajdonságai, hogy a marginális költségek – olykor a nullára – csökkennek és hogy a hálózati hatások erősek, előnyösek a méretgazdaságosság és így a koncentráció szempontjából; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan versenypolitikát, amely figyelembe veszi a digitális gazdaság és az azzal kapcsolatos kihívások sajátos jellemzőit is;

39.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki a 2006/112/EK héairányelv átdolgozására irányuló határozott javaslatot annak érdekében, hogy egyértelműbbé tegye a határokon átnyúló héarendszert és hogy a vállalkozások, és különösen a kkv-k számára azt kevésbé megterhelővé tegye.

40.  emlékeztet arra, hogy az egymást átfedő együttműködésen alapuló és piacgazdasági modellek egyes piacokon a szabad verseny torzulásához vezethetnek; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan szabályozási keretet, amely előmozdítja az együttműködésen alapuló gazdaság fejlődését, de egyszersmind fenntartja az egyenlő versenyfeltételeket és biztosítja az európai uniós jogszabályok betartását, különösen az adózás és a munkajog területén;

41.  megjegyzi, hogy a digitális egységes piac fejlődését segítené, ha az EU-n belül innovációs klaszterek, azaz olyan földrajzi területek jönnének létre, ahol magas a digitális vállalkozások és készségek koncentrációja; felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze az ilyen területek fejlődését, valamint a bevált gyakorlatok és az ismeretek terjesztését;

42.  rámutat az üzleti inkubátorok és az „üzleti angyalok”, valamint annak fontosságára, hogy a különböző érdekeltek és hatóságok a köz- és a magánszférában egyaránt törekedjenek a digitális ágazatbeli vállalkozások fejlesztésére; kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan stratégiát, amely lehetővé teszi az érdekelt felek számára, hogy részt vegyenek a digitális egységes piac kiteljesítésében és az üzleti inkubátorok európai hálózatának létrehozásában.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

1.12.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

49

8

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Gerolf Annemans, Burkhard Balz, Hugues Bayet, Pervenche Berès, Udo Bullmann, Esther de Lange, Fabio De Masi, Anneliese Dodds, Markus Ferber, Jonás Fernández, Sven Giegold, Sylvie Goulard, Roberto Gualtieri, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Danuta Maria Hübner, Petr Ježek, Othmar Karas, Georgios Kyrtsos, Werner Langen, Sander Loones, Bernd Lucke, Olle Ludvigsson, Ivana Maletić, Costas Mavrides, Bernard Monot, Luděk Niedermayer, Stanisław Ożóg, Dimitrios Papadimoulis, Sirpa Pietikäinen, Dariusz Rosati, Pirkko Ruohonen-Lerner, Alfred Sant, Molly Scott Cato, Peter Simon, Renato Soru, Theodor Dumitru Stolojan, Marco Valli, Tom Vandenkendelaere, Cora van Nieuwenhuizen, Jakob von Weizsäcker, Steven Woolfe, Sotirios Zarianopoulos

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Matt Carthy, Philippe De Backer, Ashley Fox, Doru-Claudian Frunzulică, Ildikó Gáll-Pelcz, Marian Harkin, Barbara Kappel, Verónica Lope Fontagné, Paloma López Bermejo, Thomas Mann, Alessia Maria Mosca, Michel Reimon, Maria João Rodrigues

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Agnes Jongerius, Anneleen Van Bossuyt, Igor Šoltes

11.11.2015

VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

a digitális egységes piaci intézkedéscsomag megvalósításáról

(2015/2147(INI))

A vélemény előadója: Merja Kyllönen

JAVASLATOK

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  üdvözli az „Európai digitális egységes piaci stratégia” című közleményt; hangsúlyozza, hogy a digitalizálás végrehajtása és az átjárható intelligens közlekedési rendszerek (ITS) fokozott telepítése kulcsszerepet játszanak az európai közlekedési rendszer hatékonyabbá és produktívabbá tételében, valamint a már meglévő kapacitások kihasználásában, aminek következtében a mindennapi közlekedés, mobilitás és logisztika gördülékenyebbé, biztonságosabbá, erőforrás-takarékosabbá és fenntarthatóbbá válik;

2.  elismeri, hogy egyes országokban a túlzottan megterhelő adminisztratív eljárások akadályozhatják a nagy potenciállal rendelkező közlekedési projektek (például induló vállalkozások és digitális projektek) beindulását; szorgalmazza, hogy a digitális egységes piac kifejezetten foglalkozzon az adminisztratív (adózási, a cégalapítás bejegyzésével vagy a munkaerő-felvétellel kapcsolatos stb.) formaságok csökkentésével, különösen a projektek elindításakor;

3.  megjegyzi, hogy a közlekedési és idegenforgalmi ágazat digitalizálása új vállalkozási lehetőségeket és munkahelyeket teremt Európa számára, és központi szerepet játszik az európai városok intelligens városokká történő átalakításában; rámutat az ITS-ágazatban végbemenő jelentős, a 2014–2019 közötti időszakra évi 16,4%-ra becsült globális növekedési ütemre; elismeri, hogy ugyan a közlekedési ágazat az új információs technológiák alkalmazásának és végrehajtásának egyik úttörője, további fejlődésre van szükség; hangsúlyozza tehát a közlekedési és idegenforgalmi ágazatban tevékenykedő innovatív kkv-k és induló vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférését, és úgy véli, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak fontos szerepet kell játszania az ágazat digitalizációjában;

4.  rámutat arra, hogy a közlekedési és idegenforgalmi ágazat digitalizációja utat nyit majd az új, kevésbé gépesített, kreatívabb feladatokra lehetőséget adó munkahelyek előtt; felhívja a figyelmet arra, hogy a munkavállalók számára biztosított belső képzés elengedhetetlen ahhoz, hogy követni tudják a technológia fejlődését; hangsúlyozza, hogy egyéb, vonzóbb és fenntarthatóbb munkahelyek kialakítására irányuló szociális tervekre és oktatásra van szükség ahhoz, hogy ellensúlyozni lehessen egyes foglalkozások esetén az álláshelyek digitalizáció miatti megszűnésének kockázatát;

5.  elismeri, hogy a digitalizáció strukturális változásokhoz vezethet a közlekedési és idegenforgalmi ágazatban; hangsúlyozza, hogy fel kell karolni az új üzleti modelleket, digitális platformokat és a digitalizáción és a közösségi gazdaságon alapuló szolgáltatásokat; örömmel fogadja, hogy a digitalizáció lehetővé teszi a „mobilitás mint szolgáltatás” koncepciójának kidolgozását, és arra ösztönzi a Bizottságot, hogy indítson mélyreható elemzést a koncepció kialakítása érdekében, vizsgálva többek között a fogyasztókat, a közlekedési infrastruktúrákat és a várostervezést;

6.  sürgeti a Bizottságot, hogy mérje fel az uniós közlekedési és idegenforgalmi politikák korszerűsítésének, illetve a digitális korhoz való igazításának szükségességét; kéri a Bizottságot, hogy hangolja össze a különböző közlekedési módok szabályozási keretét annak érdekében, hogy előmozdítsa a fenntartható multimodális rendszert és a különböző módok, valamint az értéklánc különböző szereplői közötti versenyt, valamint szorgalmazzon a mobilitást és a logisztikát elősegítő – többek között a közösségi gazdaságon alapuló – új innovációkat és szolgáltatásokat, miközben a meglévő piaci szereplők és az új belépők számára azonos versenyfeltételeket teremt a biztonságra, a hozzáférésre, a munkakörülményekre, az igazságos adórendszerre, a fogyasztóvédelemre, az adatvédelemre, valamint a káros környezeti hatások megelőzésére vonatkozó magas szintű európai normák tekintetében; úgy véli továbbá, hogy tiszteletben kell tartani a technológiasemlegesség elvét, és el kell kerülni az innováció akadályozását;

7.  hangsúlyozza a pontosan meghatározott és átlátható utasjogok jelentőségét a közlekedésben; sürgeti ezért a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot egy olyan utasjogi chartára, amely a közlekedés valamennyi formájára kiterjed, és a multimodális utazás során egyértelműen és átlátható módon védelmezi az utasok jogait;

8.  felhívja a Bizottság figyelmét arra, hogy az európai idegenforgalmi ágazatban a hatékonyabb támogatás a digitalizált és innovatív technológiák jobb kiaknázása révén érhető el;

9.  támogatja a közlekedési szolgáltatások önértékelését és a felhasználók érdekében történő javítását célzó új digitális technológiák kifejlesztését;

10.  sürgeti a Bizottságot, hogy az egységes európai piaccal kapcsolatos uniós stratégiát azokkal az államokkal együttműködésben fejlesszék ki, amelyek élen járnak a közlekedéssel kapcsolatos digitalizáció bevált gyakorlatai terén, hogy könnyen figyelembe vehessék az Unión kívüli országok technológiai innovációit, javítva ezzel az átjárhatóságot és növelve az európai vállalkozások növekedési és terjeszkedési lehetőségeit a nemzetközi piacon;

11.  sürgeti a Bizottságot, hogy a közlekedési ágazatnak a digitális korszakhoz történő felzárkóztatása során ne feledkezzen meg az emberi dimenzióról sem, és gondoskodjon arról, hogy vészhelyzetekben az intelligens és automatizált rendszereket minden esetben szakemberek is irányíthassák; határozottan felhívja a figyelmet arra, hogy az automatizált irányítási és vezetési rendszerek feletti emberi irányítás lehetőségét nem szabad kihagyni az ágazatban dolgozóknak szervezett képzésből;

12.  felszólítja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a közlekedési szolgáltatásoknak a fogyatékossággal élő felhasználókat figyelembe vevő digitalizációját, hogy e szolgáltatások ne akadályt jelentsenek, hanem segítséget nyújtsanak;

13.  úgy véli, hogy az egyre fokozódó digitalizáció a bizalom, az összeköttetés és a kapacitás szempontjából hármas kihívást jelent; hangsúlyozza, hogy a bizalom és az erős adatvédelem a digitális egységes piac kiteljesítésének előfeltétele; hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy magas szintű normákat kell biztosítani az adatkapacitást, ‑hozzáférhetőséget és -biztonságot illetően egy átfogó, megbízható és interoperábilis adatinfrastruktúra létrehozása, valamint az adatok gyűjtésére, feldolgozására, felhasználására, illetve tárolására vonatkozó biztonság és hitelesség biztosítása révén; hangsúlyozza az újonnan generált adatáramlások mennyiségének kezeléséhez szükséges infrastruktúra jelentőségét, amihez a széles sávú hálózatokba történő beruházásokra, a Galileo által nyújtott lehetőségek teljes körű kiaknázására, valamint a frekvenciák hatékonyabb használatára lesz szükség;

14.  felszólítja a tagállamokat és a helyi önkormányzatokat, hogy a városi mobilitási tervek kidolgozása során mindig vegyék figyelembe a közlekedés digitális dimenzióját, biztosítva, hogy az teljes mértékben hozzáférhető és elérhető legyen a felhasználók számára;

15.  úgy véli, hogy a közlekedési és idegenforgalmi ágazat a dolgok internetének két legnagyobb végrehajtási területe lesz, és ezért felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki összehangolt stratégiát a közlekedési ágazat összekapcsolhatóságáról; hangsúlyozza az előzetes és utólagos hatásvizsgálat jelentőségét a digitalizált és automatizált közlekedés szabályozására, valamint az ilyen közlekedéshez szükséges alapinfrastruktúra kiépítését szolgáló beruházásokra irányuló döntéshozatalban, különös figyelmet szentelve a biztonságnak, az infrastruktúra hatékony használatának, a magánélet védelmének, valamint az adatokhoz való hozzáférésnek; hangsúlyozza továbbá, hogy szigorú kiberbiztonsági intézkedésekre és előírásokra van szükség az összekapcsolt járművek tekintetében, kiemelve, hogy ez nem csupán adatvédelmi kérdés, hanem a jármű és azok utasainak fizikai biztonságáról van szó;;

16.  elvárja, hogy a Bizottság dolgozzon ki átfogó jelentést, amely értékeli az Unió idegenforgalmi ágazata digitalizációjának jelenlegi állását, a különböző országos, regionális és helyi szintű köz- és magánszereplők előtt álló kihívások és lehetőségek azonosítása és kezelése érdekében; úgy véli, hogy egy ilyen jelentésnek megfelelő ajánlásokat kell tartalmaznia a tisztességes verseny és az egyenlő feltételek minden szereplő számára történő biztosítása, valamint a fogyasztók védelmének az átláthatóság, semlegesség és akadálymentesítés révén történő garantálása érdekében;

17.  hangsúlyozza az idegenforgalmi ágazat digitalizációjának jelentőségét és annak szükségességét, hogy valamennyi digitális infrastruktúra könnyen hozzáférhető legyen, különösen a kkv-k számára, figyelembe véve a közösségi gazdasághoz kapcsolódó platformok fejlődését is;

18.  meg van győződve arról, hogy a digitalizáció nagy lehetőségeket rejt magában az integrációs megközelítések fokozására; arra kéri a Bizottságot, hogy azonosítsa az integrációval, az átjárhatósággal és a szabványosítással kapcsolatban fennálló hiányosságokat; támogatja a távközlési, közlekedési és intelligens energiahálózatok holisztikus megközelítését a fogyasztókat és a szállítókat célzó, új típusú digitális szolgáltatások kidolgozása tekintetében; hangsúlyozza, hogy partnerségre van szükség a gépjárműipar és a távközlési ágazat között annak biztosítása érdekében, hogy az összekapcsolt járműveket és az azokhoz szükséges infrastruktúrákat egész Európára, valamint az egész világra kiterjedő, közös szabványok alapján fejlesszék ki;

19.  emlékeztet arra, hogy digitális és online platformokon keresztül ambiciózusan elő kell mozdítani a multimodális és határokon átnyúló utazási információs, útvonal-tervezési és jegyárusítási szolgáltatásokat, és e folyamat elősegítése érdekében arra kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő olyan javaslatot, amely arra kötelezi a szolgáltatókat, hogy bocsássanak rendelkezésre minden szükséges adatot;

20.  hangsúlyozza, hogy az ikt-eszközöknek – a hálózatoknak és az alkalmazásoknak egyaránt – átfogónak, valamennyi felhasználó számára hozzáférhetőnek és könnyen használhatónak kell lenniük, ideértve a fogyatékossággal élőket és az idősebbeket is; felszólítja a Bizottságot, hogy a digitális egységes piac végrehajtása során vegye figyelembe az ilyen felhasználók kirekesztődésének kockázatát;

21.  hangsúlyozza a nagy sebességű, vezeték nélküli internet-hozzáférés jelentőségét valamennyi európai polgár és látogató számára, különösen a közlekedési és idegenforgalmi csomópontokban, valamint a vidéki és a peremterületeken; felszólítja a tagállamokat, hogy tartsák magukat ahhoz a kötelezettségvállalásukhoz, hogy Európában felszámolják a barangolási díjakat; megállapítja, hogy a közlekedési és idegenforgalmi jellegű e-szolgáltatások határokon átnyúló fejlődése előtt álló akadályok lebontása rendkívüli jelentőségű; ezért hangsúlyozza, hogy a közlekedéssel kapcsolatos szolgáltatások területi alapú korlátozását meg kell előzni;

22.  hangsúlyozza, hogy az Uniónak aktív részt kell vállalnia az ENSZ autóipari szabályozással foglalkozó világfórumán, és különösen az intelligens közlekedési rendszerekről és az automatizált gépjárművekről szóló (29. sz.) informális munkacsoportban; úgy véli, hogy ez a részvétel elengedhetetlen annak biztosítása érdekében, hogy a globális szabványok alapját az összekapcsolt járművek uniós szabványai adják; úgy véli továbbá, hogy az Uniónak meg kellene erősítenie együttműködését az Egyesült Államokkal az összekapcsolt járművekre vonatkozó szabványok és szabályozás terén.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

10.11.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

41

4

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Daniela Aiuto, Marie-Christine Arnautu, Georges Bach, Izaskun Bilbao Barandica, Deirdre Clune, Michael Cramer, Andor Deli, Karima Delli, Isabella De Monte, Ismail Ertug, Jacqueline Foster, Bruno Gollnisch, Tania González Peñas, Dieter-Lebrecht Koch, Merja Kyllönen, Bogusław Liberadzki, Peter Lundgren, Marian-Jean Marinescu, Gesine Meissner, Cláudia Monteiro de Aguiar, Renaud Muselier, Jens Nilsson, Markus Pieper, Salvatore Domenico Pogliese, Tomasz Piotr Poręba, Gabriele Preuß, Christine Revault D’Allonnes Bonnefoy, Dominique Riquet, Massimiliano Salini, Claudia Schmidt, Jill Seymour, Claudia Tapardel, Keith Taylor, Pavel Telička, Wim van de Camp, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Janusz Zemke, Roberts Zīle, Kosma Złotowski, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Rosa Estaràs Ferragut

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Clara Eugenia Aguilera García, Paul Brannen, Jiří Maštálka, Flavio Zanonato

ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

14.12.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

80

6

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Bendt Bendtsen, Xabier Benito Ziluaga, José Blanco López, David Borrelli, Jerzy Buzek, Carlos Coelho, Sergio Gaetano Cofferati, Lara Comi, Anna Maria Corazza Bildt, Daniel Dalton, Nicola Danti, Philippe De Backer, Pilar del Castillo Vera, Pascal Durand, Vicky Ford, Ildikó Gáll-Pelcz, Evelyne Gebhardt, Maria Grapini, Theresa Griffin, Antanas Guoga, Sergio Gutiérrez Prieto, András Gyürk, Hans-Olaf Henkel, Robert Jarosław Iwaszkiewicz, Liisa Jaakonsaari, Philippe Juvin, Eva Kaili, Kaja Kallas, Barbara Kappel, Krišjānis Kariņš, Seán Kelly, Jeppe Kofod, Miapetra Kumpula-Natri, Paloma López Bermejo, Antonio López-Istúriz White, Ernest Maragall, Angelika Mlinar, Csaba Molnár, Dan Nica, Angelika Niebler, Margot Parker, Eva Paunova, Morten Helveg Petersen, Miroslav Poche, Marcus Pretzell, Michel Reimon, Robert Rochefort, Virginie Rozière, Paul Rübig, Jean-Luc Schaffhauser, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Olga Sehnalová, Igor Šoltes, Sergei Stanishev, Ivan Štefanec, Catherine Stihler, Richard Sulík, Neoklis Sylikiotis, Dario Tamburrano, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Mylène Troszczynski, Claude Turmes, Vladimir Urutchev, Anneleen Van Bossuyt, Henna Virkkunen, Martina Werner, Anna Záborská, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Lucy Anderson, Pervenche Berès, Michał Boni, Lefteris Christoforou, Gunnar Hökmark, Werner Langen, Vladimír Maňka, Marian-Jean Marinescu, Roberta Metsola, Clare Moody, Julia Reda, Massimiliano Salini, Adam Szejnfeld

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Amjad Bashir, Andrea Bocskor, Petra Kammerevert, Ulrike Müller

NÉV SZERINTI SZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

80

+

ALDE, ECR, EFDD, ENF, PPE, S&D, Verts/ALE

Philippe De Backer, Antanas Guoga, Kaja Kallas, Angelika Mlinar, Ulrike Müller, Morten Helveg Petersen, Robert Rochefort, Daniel Dalton, Vicky Ford, Hans-Olaf Henkel, Marcus Pretzell, Richard Sulík, Evžen Tošenovský, Anneleen Van Bossuyt, David Borrelli, Robert Jarosław Iwaszkiewicz, Dario Tamburrano, Marco Zullo, Barbara Kappel, Bendt Bendtsen, Andrea Bocskor, Michał Boni, Jerzy Buzek, Lefteris Christoforou, Carlos Coelho, Lara Comi, Anna Maria Corazza Bildt, András Gyürk, Ildikó Gáll-Pelcz, Gunnar Hökmark, Philippe Juvin, Krišjānis Kariņš, Seán Kelly, Werner Langen, Antonio López-Istúriz White, Marian-Jean Marinescu, Roberta Metsola, Angelika Niebler, Eva Paunova, Paul Rübig, Massimiliano Salini, Andreas Schwab, Ivan Štefanec, Adam Szejnfeld, Vladimir Urutchev, Henna Virkkunen, Anna Záborská, Pilar del Castillo Vera, Lucy Anderson, José Blanco López, Sergio Gaetano Cofferati, Nicola Danti, Evelyne Gebhardt, Maria Grapini, Theresa Griffin, Sergio Gutiérrez Prieto, Liisa Jaakonsaari, Eva Kaili, Petra Kammerevert, Jeppe Kofod, Miapetra Kumpula-Natri, Vladimír Maňka, Csaba Molnár, Clare Moody, Dan Nica, Miroslav Poche, Christel Schaldemose, Olga Sehnalová, Sergei Stanishev, Catherine Stihler, Patrizia Toia, Martina Werner, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho, Pascal Durand, Ernest Maragall, Julia Reda, Michel Reimon, Igor Šoltes, Claude Turmes

6

-

ECR, EFDD, ENF, S&D

Amjad Bashir, Margot Parker, Jean-Luc Schaffhauser, Mylène Troszczynski, Pervenche Berès, Virginie Rozière

3

0

GUE

Xabier Benito Ziluaga, Paloma López Bermejo, Neoklis Sylikiotis

Jelmagyarázat:

+  :  Mellette

-  :  Ellene

0  :  Tartózkodás

(1)

HL L 123., 2015.5.19., 77. o.

(2)

HL L 257., 2014.8.28., 73. o.

(3)

HL L 86., 2014.3.21., 14. o.

(4)

HL L 84., 2014.3.20., 72. o.

(5)

HL L 348., 2013.12.20., 129. o.

(6)

HL L 175., 2013.6.27., 1. o.

(7)

HL L 165., 2013.6.18., 1. o.

(8)

HL L 95., 2010.4.15., 1. o.

(9)

HL L 81., 2012.3.21., 7. o.

(10)

HL L 304., 2011.11.22., 64. o.

(11)

HL L 337., 2009.12.18., 1. o.

(12)

HL L 376., 2006.12.27., 36. o.

(13)

HL L 201., 2002.7.31., 37. o.

(14)

HL L 160., 1996.3.27., 20. o.

(15)

HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(16)

HL L 167., 2001.6.22., 10. o.

(17)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0220.

(18)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0051

(19)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0071.

(20)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0179.

(21)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0067.

(22)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0032.

(23)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0535.

(24)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0536.

(25)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0454.

(26)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0436.

(27)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0377.

(28)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0327.

(29)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0239.

(30)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0215.

(31)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0468.

(32)

HL C 353E, 2013.12.3., 64.o.

(33)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0237.

(34)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0140.

(35)

HL C 50. E, 2012.2.21., 1. o.

(36)

HL C 236. E, 2011.8.12, 33. o.

(37)

HL C 81. E, 2011.3.15., 45. o.

(38)

HL C 236. E, 2011.8.12, 24. o.

(39)

Eurostat 2014: http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Information_society_statistics_at_regional_level#People_who_never_used_the_internet

(40)

Jelentés az UHF-sáv jövőbeli használatával foglalkozó magas szintű csoport munkájának eredményeiről.

(41)

HL L 95., 2010.4.15., 1. o.

(42)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0329.

(43)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0232.

(44)

A tuniszi program és az az információs társadalmi csúcstalálkozó (WSIS) genfi alapelvek nyilatkozata szerinti meghatározásnak megfelelően.

(45)

Az EY „Creating growth – Measuring cultural and creative markets in the EU” (A növekedés megteremtése – Az Unió kulturális és kreatív piaca számokban) című tanulmánya.

(46)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0273.

(47)

Lásd „A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok uniós vámhatóságok általi érvényesítése – Az EU határainál 2014-ben elért eredmények” című jelentést, DG TAXUD, 2015.

Jogi nyilatkozat