Eljárás : 2015/2233(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0009/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0009/2016

Viták :

PV 01/02/2016 - 10
CRE 01/02/2016 - 10

Szavazatok :

PV 03/02/2016 - 8.8
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0041

JELENTÉS     
PDF 791kWORD 397k
25.1.2016
PE 567.814v02-00 A8-0009/2016

az Európai Bizottsághoz intézett, a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásra (TiSA) irányuló tárgyalásokról szóló európai parlamenti ajánlásokkal

(2015/2233(INI))

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

Előadó: Viviane Reding

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Bizottsághoz intézett, a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásra (TiSA) irányuló tárgyalásokról szóló európai parlamenti ajánlásokkal

(2015/2233(INI))

Az Európai Parlament,

––  tekintettel a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezményre (GATS)(1), amely a WTO keretében lefolytatott tárgyalások uruguayi fordulója eredményeként 1995 januárjában lépett hatályba,

–  tekintettel a WTO szolgáltatások kereskedelmével foglalkozó tanácsának elnöke, Fernando de Mateo nagykövet által a szolgáltatások kereskedelmére irányuló tárgyalásokkal kapcsolatos 2011. április 21-i rendkívüli ülés alkalmával a Kereskedelmi Tárgyalások Bizottsága számára készített WTO-jelentésre(2),

–  tekintettel a „Really Good Friends of Services” csoport (RGF – a szolgáltatások igazán jó barátai) által 2012. július 5-én közzétett nyilatkozatra(3),

–  tekintettel a Tanács által 2013. március 8-án elfogadott és a Tanács által 2015. március 10-én a titkosítás alól feloldott és nyilvánosságra hozott, a szolgáltatások kereskedelméről szóló megállapodásra (TiSA) irányuló tárgyalásokkal kapcsolatos uniós irányelvekre(4),

–  tekintettel a szolgáltatásokról szóló többoldalú megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdéséről szóló 2013. július 4-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel Juncker elnöknek a hivatalba lépő Bizottsághoz intézett, „Új kezdet Európa számára: a munkahelyteremtés, a növekedés, a méltányosság és a demokratikus változás programja” című, 2014. július 15-i politikai iránymutatására,

--  tekintettel „A felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé” című, 2015. október 14-i bizottsági közleményre (COM(2015)0497),

–  tekintettel az ECORYS által a Bizottság számára készített, „Kereskedelmi fenntarthatósági hatásvizsgálat egy többoldalú szolgáltatáskereskedelmi megállapodásról (TiSA) zajló tárgyalások támogatására” című, 2014. július 17-i kezdeti zárójelentésre(6),

–  tekintettel a TiSA valamennyi szerződő fele által benyújtott tárgyalási dokumentumokra, különösen a Bizottság által 2014. július 22-én a titkosítás alól feloldott és nyilvánosságra hozott dokumentumokra, köztük az EU első ajánlatára(7),

–  tekintettel Malmström biztosnak a szolgáltatások kereskedelméről szóló megállapodás alapján a betegek mobilitásáról szóló 2015. február 5-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az EU-nak és az Egyesült Államoknak a TiSA-ról és a TTIP-ről szóló tárgyalásokkal összefüggésben a közszolgáltatásokról szóló 2015. március 20-i közös nyilatkozatára(8),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 39. cikkére, az Európai Unió alapjogi chartájának a személyes adatok védelméról szóló 8. cikkére és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 12. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. és 3. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 8. cikkére, amely az Unió egyik alapvető értékeként a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítására irányul,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 26. jegyzőkönyvének az általános érdekű szolgáltatásokról szóló 14. és 106. cikkére,

–  tekintettel 2013. március 12-i állásfoglalására a WTO keretében létrejött Általános Egyezmény a Szolgáltatások Kereskedelméről (GATS) elnevezésű egyezményről, amely magában foglalja a kulturális sokszínűség témáját is(9),

–  tekintettel az EUSZ 21. cikkére,

--  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 207. és 218. cikkére,

–  tekintettel a fejlesztési célú koherenciának az Európai Unió működéséről szóló szerződésben meghatározott elvére,

–  tekintettel a Régiók Bizottságának a szolgáltatáskereskedelmi megállapodás (TiSA) helyi és regionális vetületéről szóló véleményére (CDR 2700/2015),

–  tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkének (4) bekezdésére és 52. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság, a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A8-0009/2016),

A.  mivel a TiSA-ról folyó tárgyalásoknak a nemzeti szabályozás csökkentése helyett azt a célt kell kitűzniük, hogy hatékonyabb nemzetközi szabályozás jöjjön létre;

B.  mivel annak ellenére, hogy a TiSA a jelenlegi formájában és a jelenlegi tárgyaló feleivel egy plurilaterális megállapodás, azt kellene célként kitűzni, hogy a megkötött megállapodás végül elérhesse a kritikus tömeget, lehetővé téve, hogy a WTO keretén belül multilaterálissá megállapodássá váljon;

C.  mivel bármely kereskedelmi megállapodásnak az európai fogyasztók számára több jogot és alacsonyabb árakat, a munkavállalók számára pedig több munkahelyet és nagyobb védelmet kell biztosítania; mivel emellett globális szinten hozzá kell járulnia a fenntartható fejlődés és a globális vállalati társadalmi felelősségvállalás elősegítéséhez, továbbá egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania az európai vállalatok számára; mivel a kereskedelempolitikának teljes mértékben összhangban kell állnia az ILO tisztességes munkára vonatkozó menetrendjével és az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési programjával, továbbá hozzá kell járulnia azok megvalósításához;

D.  mivel bármely kereskedelmi megállapodásnak piacokat kell megnyitnia vállalataink számára külföldön, és biztonsági hálót kell nyújtania polgáraink számára otthon; mivel a TiSA-nak erősítenie kell a külföldi piacokhoz való hozzáférést, elő kell mozdítania a bevált gyakorlatokat és úgy kell formálnia a globalizációt, hogy tükrözze az európai értékeket, elveket és érdekeket, valamint segítse az európai vállalatokat, hogy érvényesüljenek a globális értékláncok korszakában; mivel a fogyasztói jogok és a szociális és környezetvédelmi normák nem a kereskedelem előtti akadályok, hanem az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést zászlajára tűző Európa 2020 stratégia megkérdőjelezhetetlen építőkövei; mivel az uniós kereskedelempolitikának fenn kell tartania a gazdasági, szociális és területi kohézió EUMSZ 174. cikkében foglalt céljait; mivel a szolgáltatásnyújtás az Unióban az egyetemes hozzáférés, a minőség, a biztonság, a megfizethetőség és az egyenlő elbánás elvén alapul, amelyeket minden városban és régióban mindenkor biztosítani kell; mivel az EU-nak nemzetközi szinten támogatnia kell a nemek közötti egyenlőséget;

E.  mivel a globalizáció összefüggésében mind gazdaságaink, mind a nemzetközi kereskedelem szolgáltatásközpontúvá válása és digitalizációja mielőbbi politikai fellépést tesz szükségessé a nemzetközi szabályok erősítése érdekében; mivel az EU-nak alapvető érdeke a globális ellátási láncokat irányító globális kereskedelmi szabályok megerősítése; mivel világszerte továbbra is a multilaterális kereskedelmi rendszer nyújtja a legeredményesebb keretet a nyitott és tisztességes kereskedelem megteremtéséhez;

F.  mivel a TiSA alkalmat biztosít az EU számára arra, hogy a globális szolgáltatáskivitel terén elért 25%-os részarányával és a 2013. évi 170 milliárd eurós kereskedelmi többletével megszilárdítsa szerepét mint a világ legnagyobb szolgáltatásexportőre; mivel a szolgáltatások uniós exportjának értéke az elmúlt 10 évben megkétszereződött, 2014-ben pedig elérte a 728 milliárd EUR-t; mivel az Európából exportált áruk értékének 40%-át adó szolgáltatások terén alkalmazzák az uniós munkaerő majdnem 70%-át; mivel az EU-ban 2013 és 2025 között létrehozandó új munkahelyek 90%-át a szolgáltatási ágazat teremti meg; mivel az említett megállapodás lehetőséget kínál az EU-ban a munkahelyteremtés fellendítésére;

G.  mivel a szolgáltatáskereskedelem az EU-n belüli munkahelyteremtés és növekedés motorja, amelyet megerősíthet a TiSA;

H.  mivel nem utolsó sorban a feltörekvő gazdaságokban található számos fontos piac továbbra is le van zárva az európai vállalatok előtt; mivel a szolgáltatáskereskedelem terén meglévő szükségtelen akadályok – amelyek egyenértékű vámokban kifejezve Kanada esetében elérik a 15%-ot, Japán esetében a 16%-ot, Dél-Korea esetében a 25%-ot, Törökország esetében a 44%-ot és Kína esetében a 68%-ot – továbbra is gátolják, hogy az európai vállalatok a lehető legnagyobb mértékben kihasználják a versenyképességükből adódó előnyöket; mivel az EU – ahol a szolgáltatáskorlátozások vámtarifa egyenértéke csak 6% – jóval nyitottabb többi partnerénél; mivel az EU-nak legfontosabb szolgáltatásimportőrként és -exportőrként ki kellene használnia helyzetét arra, hogy a kölcsönös piacra jutás és a tisztességes verseny révén egyenlő versenyfeltételeket biztosítson;

I.  mivel a nem vámjellegű akadályok, amelyek a határokon átnyúló szolgáltatások költségeinek átlagosan több mint 50%-át jelentik, aránytalanul érintik a kis- és középvállalkozásokat (kkv-ket), amelyek az uniós szolgáltatásexport egyharmadát adják, és amelyek esetében gyakran nincs meg az ilyen akadályok leküzdéséhez szükséges emberi és pénzügyi erőforrás; mivel a szükségtelen akadályok felszámolása megkönnyítené a kkv-k nemzetközivé válását, amennyiben ezen akadályok felszámolhatók anélkül, hogy veszélyeztetnék az ezek alapjául szolgáló közpolitikai célok megvalósulását; mivel fenn kell tartani a legitim közpolitikai célok eléréséhez szükséges intézkedéseket;

J.  mivel az értékláncok globalizációja növeli mind a belföldi output, mind az export importtartalmát; mivel az árukereskedelem és a szolgáltatáskereskedelem összefügg, és ezen ellátási láncok irányításához globális szabályokra van szükség; mivel a globális értékláncokkal összefüggésben egyre nagyobb szükség van a kötelező erővel bíró, alapvető nemzetközi normákra a további negatív verseny, valamint a szociális és környezeti dömping elkerülése érdekében;

K.  mivel nemcsak azzal kell megalapozni a polgárok uniós kereskedelempolitikába vetett bizalmát, hogy foglalkoztatási és jóléti szempontból kedvező eredményeket biztosítanak a polgárok és a vállalkozások számára, hanem azzal is, hogy garantálják az átláthatóság, a részvétel és az elszámoltathatóság legmagasabb szintjét, a szociális partnerekkel, a civil társadalommal, a helyi és regionális hatóságokkal és minden más érdekelt féllel fenntartják az állandó párbeszédet, és egyértelmű iránymutatásokat határoznak meg a tárgyalások során;

L.  mivel az uniós programban szereplő legtöbb kötelezettségvállalás a tagállamok nemzeti jogalkotásához kapcsolódik; mivel a kötelezettségvállalások végrehajtása főként a regionális és helyi önkormányzatokat érinti;

M.  mivel az adatvédelem nem gazdasági teher, hanem a gazdasági növekedés forrása; mivel döntő fontosságú a digitális világba vetett bizalom visszaállítása; mivel az adatáramlás feltétlenül szükséges a szolgáltatáskereskedelemhez, azonban soha nem veszélyeztetheti a személyes adatok védelmére és a magánélet tiszteletben tartásához való jogra vonatkozó uniós vívmányokat;

N.  mivel a szolgáltatásokról szóló többoldalú megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdéséről szóló 2013. július 4-i állásfoglalásában(10) a Parlament arra kérte a Bizottságot, hogy „korábbi szándékának megfelelően készítsen fenntarthatósági hatásvizsgálatot”;

O.  mivel a TiSA a természetes személyek részes országok közötti mozgását is maga után vonja, és mivel ebben az összefüggésben minden európai polgárt egyenlő elbánásban kellene részesíteni a megállapodás többi részes felének területéhez való hozzáférés tekintetében;

P.  mivel a kereskedelmi megállapodásról az egyetértési eljárást alkalmazva a Parlament mondja ki a végső szót, és képviselői csak a tárgyalások lezárása után döntik el, hogy jóváhagyják vagy elutasítják-e a TiSA-t; mivel bizonyos tagállamokban szükség lehet a regionális parlamentek és/vagy a regionális szintet képviselő parlamenti kamarák általi ratifikációra is;

Q.  mivel a Parlament fenntartja magának a jogot ahhoz, hogy a TiSA-megállapodásra irányuló bármely jövőbeli szövegjavaslat és tervezet megismerése után nyilvánítson véleményt;

1.  a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásról zajló tárgyalásokkal összefüggésben az alábbi ajánlásokat fogalmazza meg a Bizottság számára:

  a)  a kontextus és a hatály tekintetében:

i.  a TiSA-ra irányuló tárgyalásokat tekintse ugródeszkának a WTO szintjén megújult ambíciókhoz azzal a céllal, hogy újraindítsák a GATS reformjára irányuló tárgyalásokat;

ii.  újra erősítse meg, hogy olyan nagyra törő, átfogó és kiegyensúlyozott tárgyalást támogat, amely felszabadítja az integráltabb globális szolgáltatási piac kiaknázatlan lehetőségeit, miközben útját állja a szociális, környezeti és gazdasági dömpingnek, valamint garantálja az uniós vívmányok maradéktalan tiszteletben tartását; formálja és szabályozza a globalizációt, és erősítse meg a nemzetközi standardokat, egyúttal jogilag biztosítsa a szabályozáshoz való jogot, valamint tűzzön ki olyan legitim közpolitikai célokat, mint a közegészség, a biztonság és a környezetvédelem; biztosítson fokozott piaci hozzáférést az európai szolgáltatók, köztük a kkv-k számára a nagy jelentőséggel bíró ágazatokban, az érzékeny ágazatok – ezen belül is az összes közszolgáltatás – esetében pedig alkalmazzon egyedi kivételeket; biztosítsa, hogy e tárgyalások tisztességes módon és jelentős mértékben hozzájáruljanak a munkahelyteremtéshez és az inkluzív növekedéshez, továbbá hogy ambiciózus szolgáltatáskereskedelmi standardokat határozzanak meg a XXI. századra vonatkozóan; tartsa tiszteletben az EU és a tagállamok politikai, szociális és kulturális modelljeit, valamint az uniós Szerződésekben foglalt alapvető elveket, valamint az EU Alapjogi Chartájában szereplő elveket, például a nemek közötti egyenlőséget; támogassa és védje a világon mindenütt az emberi jogokat, a demokráciát és a jogállamiságot;

iii.  célként tűzze ki újabb országok csatlakozását, és ellenezzen az ezt akadályozó, a GATS-szal össze nem egyeztethető és a WTO-rendszerbe történő jövőbeni integrációt akadályozó minden rendelkezést vagy mellékletet; fogadjon el új szerződő feleket, amennyiben azok elfogadják a már meghozott szabályokat és az ambíciók addigi szintjét; ösztönözze a tárgyalásokról szóló megbeszéléseken való szélesebb körű részvételt; vegye figyelembe, hogy a szolgáltatáskereskedelem tekintetében a legnagyobb akadályok és a legnagyobb növekedési lehetőségek a BRICS- és a MINT-országokban vannak; ismerje el ezen országok –mint felemelkedő középosztállyal bíró exportcélpiacok, termelőráfordítási források és a globális értékláncon belüli kulcsfontosságú csomópontok – fontosságát az EU számára; nyissa meg az utat az elkötelezett feltörekvő és dinamikus gazdaságok részvétele előtt, és jelentse ki újra, hogy támogatja Kínának a tárgyalásokhoz történő csatlakozásra irányuló kérelmét; biztosítsa a TiSA minden részes felének arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy multilaterálissá teszik a tárgyalások eredményeit; biztosítsa, hogy külön figyelmet szenteljenek a fejlődő országoknak, valamint hogy a TiSA tartalmazza a GATS IV. cikkében foglalt rendelkezéseket;

iv.  vegye tudomásul, hogy az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia (UNCTAD) szerint a fejlődő országokban a szolgáltatási ágazat a GDP körülbelül 51%-át adja, valamint hogy az afrikai országok szolgáltatásexportja nő; ismerje el, hogy a kereskedelem, egyebek mellett a szolgáltatások kereskedelme adott körülmények között előmozdíthatja az inkluzív növekedést, a fenntartható fejlődést, a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését és a tisztességes munkahelyek megteremtését, illetve az ismeretek megosztása, valamint a kutatás-fejlesztési technológiák és a – többek között külföldi – beruházások elősegítése révén ösztönözheti az innovációt; ezért hangsúlyozza, hogy a fejlődő országoknak a szolgáltatások globális piacához való hozzáférése erősítheti gazdasági integrációjukat és a globalizációhoz való alkalmazkodásukat;

v.  ismerje el, hogy mivel a tárgyalásokat preferenciális alapon folytatják le, a TiSA szerződő feleit érintő előnyöket a TiSA multilaterálissá válásáig korlátozzák; a megállapodás multilaterálissá válásáig vesse el a legnagyobb kedvezményes elbánásra (MFN) vonatkozó záradék alkalmazását olyan országok esetében, amelyek a TiSA-nak nem aláíró felei; a GATS-ban foglaltakhoz hasonlóan utasítsa el a szabadkereskedelmi megállapodások bevonását az MFN-be;

vi.  a dohai fejlesztési fordulóban indítsa újra a szolgáltatásokról szóló vitát;

vii.  biztosítsa a jelenlegi tárgyalások tárgyát képező kétoldalú, plurilaterális és multilaterális megállapodások és az egységes piac fejleményei közötti szinergiát és következetességet, különös tekintettel a digitális egységes piacra; biztosítsa a koherenciát az EU bel- és külpolitikái között, valamint segítse elő a külügyek integrált megközelítését; tartsa tiszteletben a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia elvét, és ösztönözze a 2015 szeptemberében elfogadott fenntartható fejlesztési célok végrehajtását;

viii.  tegyen javaslatot a turistákra vonatkozó biztosítékokra többek között a nemzetközi barangolási díjak és a nemzetközi hívások és üzenetek díjazásának átláthatósága, az Európán kívüli hitelkártya-használat után a fogyasztókat sújtó túlzott díjak korlátozása érdekében, valamint hogy megmaradjon az EU és a tagállamok joga a turisztikai úticélokkal kapcsolatos biztonsági figyelmeztetések kiadására;

ix.  további késlekedés nélkül hozza nyilvánosságra a fenntarthatósági hatástanulmányt, majd a tárgyalások végeztével megfelelően frissítse a tanulmányt, külön figyelmet fordítva a TiSA polgárokra, helyi és regionális hatóságokra, a tárgyalásokon részt nem vevő fejlődő országokra, valamint az EU szociális és foglalkoztatási helyzetére gyakorolt hatására; részletesen és megfelelő időben értékelje a GATS hatását az európai gazdaságra a megállapodás hatálybalépésétől kezdődően; teljes körűen vonja be a szociális partnereket és a civil társadalmat a fenntarthatósági hatásvizsgálat véglegesítésébe; kérje fel a parlamenti kutatószolgálatokat, hogy tegyenek közzé egy átfogó és megfelelő tájékoztatást nyújtó tanulmányt a TiSA-tárgyalások hatályáról és különösen a fogyasztókra és munkavállalókra gyakorolt lehetséges következményéről, többek között a nemek közötti egyenlőséggel, valamint az „üvegplafon” és a nemek közötti bérszakadék jelenségének szükségszerű kezelésével kapcsolatos szempontokat is figyelembe véve; ellenőrizze az alapvető jogokat annak érdekében, hogy a Parlament tájékozott döntést hozhasson a TiSA-megállapodás elfogadásáról vagy elutasításáról;

x.  biztosítsa, hogy a beruházók és az állam közötti vitarendezési mechanizmusokat ne lehessen átvenni más kétoldalú beruházási megállapodásokból a legnagyobb kedvezmény elvére vonatkozó záradékok alapján;

  b)  a piacra jutást illetően:

i.  zárja ki a közszolgáltatásokat és az audiovizuális szolgáltatásokat a megállapodás hatálya alól, óvatos megközelítést alkalmazzon a kulturális szolgáltatások esetében a GATS-ban foglalt európai uniós kötelezettségvállalások sérelme nélkül; törekedjen arra, hogy az aláíró felek, az ágazatok és a kormányzati szintek ambiciózus kötelezettségeket vállaljanak, különösen ami a külföldi piacok további megnyitását illeti, tekintettel a közbeszerzésekre, a telekommunikációra, a közlekedésre, a pénzügyi és a szakmai szolgáltatásokra;

ii.  biztosítsa minden szinten a viszonosságot; a GATS XVI. és XVII. cikke szerinti jogok és kötelességek sérelme nélkül az ambíciók közös szintjét meghatározó eszközként támogassa a horizontális kötelezettségvállalással kapcsolatos rendelkezések alkalmazását, és vegye figyelembe, hogy az ilyen minimumkövetelmények egyértelmű paramétereket határoznának meg a részvételben érdekelt országok számára; a GATS IV. cikkével összhangban biztosítson rugalmasságot a fejlődő és a legkevésbé fejlett országok számára, amikor magáévá teszi a megállapodásban foglalt ambíciókat; biztosítsa, hogy a megállapodás egyenlő versenyfeltételek kialakítására és az uniós szolgáltatók számára új piacok megnyitására törekedjen a szolgáltatási ágazatban;

iii.  az uniós kötelezettségvállalások közül zárja ki a vonatkozó osztályozási rendszerbe be nem sorolt új szolgáltatások nyújtását, mindeközben őrizze meg képességét arra, hogy a későbbiekben beillessze e szolgáltatásokat;

iv.  vesse el a felfüggesztési és az automatikus beemelési záradékok alkalmazását a piaci hozzáféréssel kapcsolatos kötelezettségvállalásokra, továbbá vesse el az olyan érzékeny szektorokra történő alkalmazásukat, mint például a köz- és kulturális szolgáltatások, a közbeszerzések, a 4. módozat, a közlekedés és a pénzügyi szolgáltatások; kellő rugalmasságot tegyen lehetővé az általános gazdasági érdekű szolgáltatások újra állami ellenőrzés alá vonásához; őrizze meg az EU és a tagállamok jogát arra, hogy a GATS-egyezménnyel összhangban módosíthassák kötelezettségvállalásaik jegyzékét;

v.  korlátozott számú kötelezettséget vállaljon az 1. módozat keretében, különösen a digitális szolgáltatások, a pénzügyi szolgáltatások és a közúti szállítás terén a szabályozási arbitrázs és a szociális dömping elkerülése érdekében; ugyanakkor vállaljon nagyra törő kötelezettségeket és ismerje el az offenzív érdekeket a műholdas távközlési szolgáltatások, a tengeri szolgáltatások és a viszontbiztosítás területén; ismerje el, hogy e kötelezettségvállalások csak megfelelően szabályozott környezetben lehetnek eredményesek; amikor valamely vállalat külföldről nyújt szolgáltatást az uniós fogyasztók számára, biztosítsa az uniós jogszabályok maradéktalan tiszteletben tartását és foglaljon bele a megállapodásba olyan rendelkezéseket, amelyek könnyű hozzáférést biztosítanak a fogyasztók számára a jogorvoslathoz; ezzel párhuzamosan állapítsa meg, milyen kihívásokkal szembesülnek a fogyasztók akkor, amikor harmadik országbeli székhellyel rendelkező szolgáltatókkal van dolguk, adjon iránymutatásokat a fogyasztók számára az ilyen helyzetben meglévő jogorvoslati jogaikról, valamint szükség esetén tegyen javaslatot konkrét intézkedésekre;

vi.  a 3. módozat keretében alkalmazzon ambiciózus megközelítést, és törekedjen az üzleti jelenlét és a letelepedés előtt álló harmadik országbeli akadályok, például a külföldi tőkével kapcsolatos felső határok és a vegyesvállalatokra vonatkozó követelmények felszámolására, ami döntő fontosságú az 1. és a 4. szolgáltatási módozat keretében nyújtott szolgáltatások folyamatos növekedése tekintetében, egyúttal őrizze meg az egész EU-ra kiterjedő fenntartások jelenlegi szintjét;

vii.  tartsa szem előtt, hogy az EU-nak offenzív érdeke fűződik a magasan képzett szakemberek kifelé irányuló mobilitásához; tartózkodjon a befelé irányuló mobilitással kapcsolatos, a GATS-on felüli új kötelezettségek vállalásától, amíg a többi aláíró fél jelentősen nem javít ajánlatain; ismerje el, hogy a munkaügyi záradék jogilag kötelezi a külföldi szolgáltatókat az uniós és a tagállami szociális és munkaügyi jogszabályok, valamint a kollektív szerződések tiszteletben tartására; vállaljon a 4. módozattal kapcsolatos ambiciózus kötelezettségeket a 3. módozattal kapcsolatos kötelezettségeket megalapozó ügyekben; tartsa fenn a lehetőséget a szerződéses szolgáltatókra és a független szakemberekre vonatkozó gazdasági szükségességi és munkaerő-piaci vizsgálatok elvégzésére;

viii.  tartsa tiszteletben a tagállamok szuverén jogát arra, hogy eldöntsék, mely ágazatokat és milyen mértékben nyitnak meg a külföldi verseny előtt korlátozások és kivételek alkalmazásával; tartózkodjon a tagállamokra irányuló, e jog teljes körű gyakorlásának megakadályozását célzó nyomásgyakorlástól;

ix.  az EUMSZ 14. és 106. cikkével és 26. jegyzőkönyvével összhangban zárja ki a megállapodás hatálya alól a jelenlegi és jövőbeli általános érdekű szolgáltatásokat és általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat (ideértve többek között a vízzel, az egészségüggyel kapcsolatos és a szociális szolgáltatásokat, a szociális biztonsági rendszereket, az oktatást, a hulladékkezelést és a tömegközlekedést); biztosítsa, hogy csorbítatlanul megmaradjon az uniós, nemzeti és helyi hatóságok joga arra, hogy intézkedéseket vezessenek be, fogadjanak el, tartsanak fenn vagy vonjanak vissza a közszolgáltatásokkal kapcsolatos megbízásokra, azok megszervezésére, finanszírozására és nyújtására vonatkozóan; alkalmazza ezt a kizárást a közszolgáltatások nyújtásának és finanszírozásának módjától függetlenül; biztosítsa, hogy a szociális biztonsági rendszereket teljes mértékben kizárják a megállapodás hatálya alól; utasítsa el a betegek mobilitásáról szóló mellékletre vonatkozó javaslatot, amelyet a TiSA aláíró feleinek többsége ellenez; ismerje el, hogy az európai polgárok nagy jelentőséget tulajdonítanak a társadalmi és területi kohéziót elősegítő minőségi közszolgáltatásoknak;

x.  ellenezze az ugyanazon helyi hatósághoz tartozó vállalkozások keresztfinanszírozásával kapcsolatos korlátozásokat, amennyiben azok túlmutatnak a hatályos uniós vagy nemzeti jog által előírt korlátozásokon;

xi.  a GATS sérelme nélkül törekedjen egy egyértelmű etalonként szolgáló záradék bevezetésére, amelyet minden kereskedelmi megállapodásba belefoglalnának, és amely biztosítaná, hogy a közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos záradék valamennyi szolgáltatásnyújtási módozatra, bármely, az európai, nemzeti vagy regionális hatóságok által közszolgáltatásnak tekintett szolgáltatásra alkalmazandó legyen minden ágazatban, a szolgáltatás monopolhelyzetétől függetlenül;

xii.  az EUMSZ 167. cikkének (4) bekezdésével és az UNESCO kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005. évi egyezményével összhangban az egész megállapodásra alkalmazandó, jogilag kötelező erejű horizontális záradék révén biztosítsa, hogy az aláíró felek fenntarthassák jogukat arra, hogy a kulturális és nyelvi sokszínűség védelme vagy előmozdítása tekintetében intézkedéseket fogadjanak el vagy tartsanak fenn az online vagy offline alkalmazott technológiától vagy forgalmazási platformtól függetlenül;

  c)  a digitális gazdaságra vonatkozó szabályok tekintetében:

i.  biztosítsa az adatok határokon átnyúló áramlását, tiszteletben tartva a magánélethez fűződő egyetemes jogot;

ii.  körültekintően járjon el az adatok és a magánélet védelmére vonatkozó fejezetek tárgyalásakor;

iii.  ismerje el, hogy az adatvédelem és a magánélet védelme nem kereskedelmi akadály, hanem az EUSZ 39. cikkében, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkében, valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 12. cikkében rögzített alapvető jog; ismerje el, hogy az adatalapú gazdaság létrehozásához alapvető fontosságú a bizalom magas szintje; garantálja ezen alapvető jog teljes tiszteletben tartását, kellően figyelembe véve a digitális gazdaság legfrissebb fejleményeit, és teljes mértékben tiszteletben tartva az Európai Bíróság védett adatkikötőről szóló ítéletét; foglaljon bele a megállapodásba egy átfogó, egyértelmű, horizontális, önálló és jogilag kötelező erejű rendelkezést, amely a GATS XIV. cikkén alapul, és amely teljes mértékben mentesíti a személyes adatok védelmére vonatkozó hatályos és jövőbeli uniós jogi keretet a megállapodás hatálya alól, minden arra vonatkozó feltétel nélkül, hogy annak összhangban kell lennie a TiSA más részeivel; alkalmazzon ilyen rendelkezéseket a TiSA minden más mellékletére vonatkozóan; azonnal és hivatalosan támogasson minden ilyen javaslatot a TiSA e-kereskedelemről szóló mellékletében; támogassa azokat a javaslatokat, amelyek biztosítani kívánják, hogy a felhasználók személyes adatainak védelmére szolgáló hazai jogi kereteket megkülönböztetésmentesen alkalmazzák; alkalmazza az e-kereskedelemről szóló mellékletben foglalt adatvédelmi rendelkezéseket az összes többi TiSA-mellékletre, a pénzügyi szolgáltatásokról szóló mellékletekre is;

iv.  biztosítsa, hogy az európai polgárok személyes adatainak globális áramlása az Európában hatályos adatvédelmi és biztonsági szabályoknak megfelelő történjen; biztosítsa, hogy a polgárok ellenőrizhessék saját adataikat; következésképpen utasítson el az adatáramlásokkal kapcsolatos minden olyan „mindenre kiterjedő” rendelkezést, amely nem hivatkozik az adatvédelmi előírások szükséges tiszteletben tartására;

v.  haladéktalanul és hivatalosan ellenezze az információ mozgására vonatkozó amerikai javaslatokat;

vi.  vegye figyelembe, hogy egy világosan definiált és kölcsönös megállapodás szerinti jogi keret szükség esetén garantálja a gyors információcserét a biztonsági fenyegetésekre való reagáláshoz; gondoskodjon arról, hogy a GATS XIVa. cikke átemelésre kerüljön a TiSA fő szövegébe; biztosítsa, hogy a nemzetbiztonsági záradékok megfelelő szükségességi kritériumokon alapuljanak; ugyanakkor határozottan utasítsa el a GATS XIVa. cikkében foglalt nemzeti biztonsági mentesség hatályának kiterjesztését, valamint a technológiai kiskapukat; azonnal és hivatalosan ellenezzen minden ilyen javaslatot a TiSA-ban;

vii.  ismerje el, hogy a digitális innováció a gazdaság egészében a gazdasági növekedés és a termelékenység hajtómotorja; ismerje el, hogy az adatáramlások a szolgáltatásalapú gazdaság döntő fontosságú hajtóerejét képezik, alapvető elemei a hagyományos feldolgozóipari vállalatok globális értékláncának, és elengedhetetlenek a digitális egységes piac kialakulásához; következésképpen törekedjen a kényszerített adatlokalizálási követelmények átfogó tiltására, és gondoskodjon arról, hogy a TiSA időtálló szabályokat tartalmazzon, és megakadályozza a digitális világ széttöredezését; vegye figyelembe, hogy az erőltetett lokalizációs előírások, amelyek a szolgáltatásnyújtás feltételeként helyi infrastruktúrák használatára vagy helyi képviselet létrehozására kényszerítik a szolgáltatókat, elriasztják a valamely fél országából indított, illetve a valamely fél országába irányuló közvetlen külföldi befektetéseket; ezért tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a lehetséges mértékig visszaszorítsa ezeket a gyakorlatokat Európán belül és kívül, teret adva ugyanakkor a legitim közérdekű célokon – például fogyasztóvédelem és az alapvető jogok védelme – alapuló szükséges kivételeknek;

viii.  biztosítsa, hogy a végleges megállapodás rendelkezései összhangban álljanak az uniós szintű hatályos és jövőbeli jogszabályokkal, köztük elektronikus hírközlés egységes európai piacáról szóló rendelettel, az általános adatvédelmi rendelettel, az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvvel és a digitális egységes piacról szóló közleményben foglalt 16 intézkedéssel; védje a hálózatsemlegességet és a nyílt internetet; biztosítsa, hogy személyes adatokat csak a harmadik országokba történő továbbítás tekintetében az uniós adatvédelmi jogszabályok által előírt rendelkezések tiszteletben tartása mellett lehessen az Unión kívülre továbbítani; garantálja különösen azt, hogy az EU továbbra is képes legyen felfüggeszteni a személyes adatok EU-ból harmadik országokba irányuló továbbítását, amennyiben a harmadik fél szabályai nem igazodnak az uniós megfelelési előírásokhoz, és amennyiben a vállalatok nem alkalmaznak olyan alternatív megoldásokat, mint a kötelező erejű vállalati szabályok vagy az általános szerződési feltételek, továbbá amennyiben a 95/46/EK irányelv 26. cikke (1) bekezdésében felsorolt eltérések nem érvényesek; akadályozza meg az internetes tartalmakhoz való hozzáférésnek a felhasználó földrajzi helyzetétől függő blokkolását, és tartsa tiszteletben az internet nyitott irányításának elvét; folytasson együttműködést a felekkel a megfelelő fórumokon abból a célból, hogy megfelelően magas szintű adatvédelmi normákat fogadjanak el;

ix.  mozdítsa elő a szolgáltatók és a fogyasztók javát szolgáló szabályokon alapuló versenyt a távközlési ágazatban; kezelje a távközlési ágazat terén fennálló szabályozási különbségeket, akadályozza meg, hogy a felek a külföldi tőkével kapcsolatos felső határokat vezessenek be, a meglévő szolgáltatók hálózatai számára hozzon a versenyt elősegítő nagykereskedelmi hozzáférési szabályokat, biztosítson egyértelmű és megkülönböztetésmentes engedélyezési szabályokat, biztosítson valódi hozzáférést a távközlési infrastruktúrák utolsó szakaszához az uniós távközlési szolgáltatók exportpiacain, garantálja a szabályozók függetlenségét, és támogassa a távközlési szolgáltatások minden típusú hálózatra kiterjedő tág meghatározását; biztosítson egyenlő versenyfeltételeket valamennyi szereplő számára, és gondoskodjon arról, hogy az oligopolisztikus piacokról érkező nem uniós társaságok ne húzzanak hasznot az uniós piac széttöredezettségéből; garantálja, hogy a TiSA aláírói tartsák tiszteletben a szolgáltatók és a fogyasztók nyílt és megkülönböztetésmentes internet-hozzáférésének elvét; garantálja, hogy a TiSA-ban részt vevő országokban működő uniós gazdasági szereplők piaci hozzáférése a távközlési szolgáltatások terén igazságos és egyenlő, mindenfajta nem vámjellegű és határátlépést követő akadálytól mentes legyen, ideértve a szabályozási előírásokat, a szabványok eltérőségét, a műszaki előírásokat és korlátozásokat;

x.  határozottan támogassa a nemzetközi mobiltelefonos barangolásra (roaming) vonatkozó rendelkezéseket, és terjessze ki azokat a nemzetközi hívásokra és üzenetekre is; rövid távon fokozza a lakossági kamatokra vonatkozó, nyilvánosan hozzáférhető tájékoztatást, és hosszú távon támogassa a felső határ bevezetését az árak csökkentése érdekében; biztosítsa, hogy a TiSA ne legyen akadálya a kétoldalú megállapodásoknak ezen a téren; tegyen meg mindent a fogyasztóvédelem érdekében, különösen a kereskedelmi célú kéretlen elektronikus üzenetekkel szemben;

xi.  a Bizottság jó adóügyi kormányzással foglalkozó platformjának munkájára támaszkodva tegye lehetővé az adóügyekkel kapcsolatos hatékony együttműködést, és biztosítsa különösen az ágazat vállalkozásainak adóztatása és reálgazdasági tevékenysége közötti kapcsolatot;  d)  a mobilitásra vonatkozó szabályok tekintetében:

i.  biztosítsa, hogy az EU-t és tagállamait semmi se akadályozhassa meg a természetes személyeknek az Unió vagy egy tagállam területére való belépését vagy ideiglenes ott-tartózkodását szabályozó munkaügyi és szociális rendeletek, kollektív szerződések és jogszabályok fenntartásában, javításában és alkalmazásában, ideértve a természetes személyeknek az Unió határain keresztül történő szabályos mozgásának – többek között a belépés engedélyezésének vagy a belépés engedélyezése feltételeinek – biztosításához szükséges intézkedéseket; garantálja, hogy a munkavállalók kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelvvel összhangban a fogadó ország minimális munka- és foglalkoztatási feltételei a jelenben és a jövőben is minden EU-ba belépő szolgáltatóra alkalmazandók legyenek; biztosítsa, hogy az Európába érkező valamennyi munkavállaló származási országára tekintet nélkül a fogadó ország állampolgáraival megegyező munkavállalói jogokat élvezzen, és hogy tiszteletben tartsák az egyenlő munkáért egyenlő díjazás elvét; biztosítsa, hogy a TiSA részes felei tiszteletben tartsák a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) nyolc alapegyezményét; kérje fel az összes felet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet fő normáinak ratifikálására és végrehajtására, és mozdítsa elő a többi vonatkozó ILO-egyezményt és ENSZ-határozatot; biztosítsa az EU és a tagállamok munkajogának és kollektív megállapodásának tiszteletben tartását az EU területén; erősítse az EU ellenőrzési és végrehajtási mechanizmusát a jogsértésektől való visszatartás érdekében; sürgesse a tagállamokat, hogy növeljék a munkaügyi felügyeletek rendelkezésére álló erőforrásokat; sürgősen állítson össze és nyújtson be részletes információkat a 4. szolgáltatásnyújtási mód keretében jelenleg az EU-ban tevékenykedő szolgáltatók számáról és típusáról, többek között tartózkodásuk időtartamáról is; biztosítsa az adatokhoz való határokon átnyúló hozzáférés hatékonyabbá tételét a jövőben az Unión belül; építsen be egy olyan záradékot, amely megakadályozza a vállalkozásokat abban, hogy a kollektív szerződésekkel és munkaügyi vitákkal kapcsolatos tárgyalásokon harmadik országokból származó munkavállalók alkalmazása révén kijátsszák vagy meggyengítsék a szervezett fellépéshez való jogot, és tegye lehetővé a TiSA részes felei számára a GATS X. cikkében foglalt korlátozásokkal összhangban minden szükséges védintézkedés alkalmazását, amennyiben nyomás alá kerülnek a hazai bérek, a veszélybe kerülnek a hazai munkavállalók jogai, vagy más, megállapodás szerinti jogok sérülnek; ösztönözze arra az összes szerződő felet, hogy tartsák tiszteletben az OECD nemzetközi vállalatokra vonatkozó irányadó elveit;

ii.  tartsa szem előtt, hogy a 4. módozat kötelezettségei csak a magasan képzett szakembereknek – például az egyetemi vagy ezzel egyenértékű mesterdiplomával rendelkező, illetve a felsővezetői beosztásban alkalmazott személyeknek – a szolgáltatásnyújtás helye szerinti ország nemzeti jogszabályai és az e nemzeti jogszabályoknak megfelelő szerződés által konkrét céllal, korlátozott ideig és pontosan meghatározott feltételek mellett megvalósuló mozgására alkalmazhatók; ezzel összefüggésben kéri a szolgáltatásokról szóló irányelv (2006/123/EK) 16. cikkének figyelembevételét és végrehajtását; utasítsa el a 4. szolgáltatásnyújtási módozat tekintetében a GATS-ban jelenleg meghatározott szabályok jelenős megváltoztatását, és vegye fontolóra a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014/66/EU irányelv felülvizsgálatát;

iii.  a 4. módozatról szóló mellékletet ismerje el Európa offenzív érdekeként, mivel az uniós szakemberek jól képzettek és mobilisak, továbbá az uniós vállalatoknak egyre nagyobb szükségük van Európán belüli külföldi szakemberek és Európán kívüli személyzetük egyedi készségeire az új üzleti tevékenységek kialakításának támogatásához; biztosítsa, hogy ez a mobilitás az európai vállalatok mellett az európai munkavállalók számára is előnyös legyen;

iv.  ellenezzen a vízumokkal és más beutazási eljárásokkal kapcsolatos minden rendelkezést azok kivételével, amelyek célja az átláthatóság növelése és az adminisztratív eljárások egyszerűsítése; biztosítsa, hogy a TiSA ne vonatkozzon azokra az intézkedésekre, amelyek természetes személyek valamelyik fél munkaerőpiacára történő bejutását érintik, sem az állampolgárságra, tartózkodásra vagy állandó jellegű foglalkoztatásra vonatkozó intézkedésekre; határozzon meg olyan megfelelő biztosítékokat, amelyek biztosítják, hogy az átmeneti szolgáltatók hazatérjenek;

v.  törekedjen azon követelmény horizontális tiltására, amely a szakmai szolgáltatások nyújtását üzleti jelenlét kialakításához vagy lakóhellyel rendelkezéshez köti; a szakmai szolgáltatásokra vonatkozó melléklet hatályát korlátozza az egyes aláíró felek által vállalt kötelezettségek jegyzékére;

vi.  tegyen erőfeszítéseket a képzések, tudományos fokozatok és szakképesítések kölcsönös elismerésére vonatkozó keret létrehozásáért, különösen az építészeti, számviteli és jogi szektorokban, egyúttal biztosítsa a szolgáltatók hozzáértését és ezáltal a szakmai képesítések elismeréséről szóló uniós irányelvvel összhangban a nyújtott szolgáltatások minőségét, elkerülve ugyanakkor az egyetemi diplomák automatikus és mennyiségi elismerését;

vii.   kérje a 4. melléklet szerinti munkavállalók egyértelmű meghatározását;

  e)  a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályok tekintetében:

i.  érjen el a pénzügyi szolgáltatások valamennyi típusának – különösen a banki szolgáltatások és a biztosítások – nyújtására kiterjedő olyan ambiciózus, de kiegyensúlyozott mellékletet tartalmazó megállapodást, amely meghaladja GATS pénzügyi szolgáltatásokról szóló mellékletét, és az Európa 2020 stratégia céljaival összhangban elősegíti a hosszú távú fenntartható növekedést; törekedjen a pénzügyi rendszer és az egyes pénzintézetek stabilitásának helyreállítására, szavatolva a válság utáni szabályozási környezettel való teljes összhangot és garantálva a pénzügyi szolgáltatók közötti tisztességes versenyt; érjen el olyan megállapodást, amely a pénzügyi szabályozási normák felfelé irányuló konvergenciája, a pénzügyi szolgáltatások szélesebb választéka formájában nyereséggel jár az európai fogyasztók számára; törekedjen a fogyasztók megfelelő védelmének, ezen belül adatvédelmének és magánélethez, valamint az érthető és korrekt tájékoztatáshoz való jogának biztosítására, amelyek elengedhetetlenek az információs aszimmetria mérsékléséhez;

ii.  kötelezze a TiSA szerződő feleit a pénzügyi szektor szabályozását és felügyeletét szolgáló nemzetközi előírások, köztük a G20-ak, a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság, a Pénzügyi Stabilitási Tanács, az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete és a Biztosításfelügyelők Nemzetközi Szövetsége által jóváhagyott előírások végrehajtására és alkalmazására; lépjen fel annak érdekében, hogy a pénzügyi szolgáltatásokról szóló WTO-megállapodás legfontosabb elemei kerüljenek be a TiSA-ba is, miközben javítsa az egyetértési megállapodás szövegezését annak érdekében, hogy az összhangba kerüljön az EU-nak az e területre vonatkozó jelenlegi pontos politikai irányvonalaival; biztosítsa, hogy a TiSA hozzájáruljon a kettős adóztatás korlátozásához és semmiképpen se könnyítse meg az utat, és ne nyisson kiskapukat az adócsalás, az adókerülés, az agresszív adótervezés vagy a pénzmosás előtt; törekedjen arra, hogy mélyreható kötelezettségvállalásokat érjen el – különösen a piacra jutás tekintetében – olyan országok részéről, amelyeknek jelenleg nincsenek kétoldalú kereskedelmi megállapodásaik az EU-val, mint például Ausztrália, Új-Zéland, Hongkong és Tajvan, vagy csak korlátozott kötelezettségvállalásokat tettek WTO-szinten, mint például Chile vagy Törökország, vagy nagyon korlátozott kétoldalú kötelezettségvállalásokat tettek a pénzügyi szolgáltatások tekintetében, mint például Mexikó;

iii.  építsen be az EU–Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásban (CETA) foglaltra épülő prudenciális kivételt, amely fenntartja valamely fél szuverén jogát ahhoz, hogy prudenciális és felügyeleti okokból eltérhessen kereskedelmi kötelezettségeitől, és bármilyen általa szükségesnek ítélt intézkedést elfogadhasson pénzügyi és banki ágazatának szabályozására az adott fél pénzügyi rendszere stabilitásának és integritásának biztosítása céljából;

iv.  biztosítsa, hogy a pénzügyi szolgáltatások területén ne kerüljön sor olyan új kötelezettség vállalására, amely veszélyeztethetné az uniós pénzügyi szabályozást azáltal, hogy az Uniót arra kényszeríti, hogy hátat fordítson a pénzügyi ágazat átfogó szabályozási keretének, illetve hogy megakadályozza az Uniót abban, hogy jogszabályokkal lépjen fel a pénzintézetek túlzott kockázatvállalásával szemben; biztosítsa, hogy e megállapodás semmilyen módon ne korlátozza az EU szabályozóit abban, hogy az uniós szabályozási keretnek megfelelően bármilyen meglévő vagy új pénzügyi terméket engedélyezhessenek vagy megtagadják az engedélyt;

v.  miközben hangsúlyozza, hogy a növekedésben és a gazdaságban betöltött fontos szerepükre tekintettel az egész világon fokozni kell a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, az uniós kötelezettségek közül néhány nagyon behatárolt és kellően indokolt eset – például az üzleti környezetben nyújtott viszontbiztosítási szolgáltatások – kivételével zárja ki a határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatásokat, a portfóliókezelést is beleértve, addig az időpontig, amíg nem jön létre a legmagasabb szinten a pénzügyi szabályozás konvergenciája; vegye különösen figyelembe, hogy az ilyen szolgáltatások nyújtásának harmadik országban székhellyel rendelkező vállalatok számára történő engedélyezésére vonatkozó egyértelmű és szilárd szabályok és eljárások, valamint adott esetben annak Unió általi kifejezett elismerése, hogy e vállalatok származási országa az unióssal egyenértékű, érvényesíthető szabályozói és felügyeleti keretekkel rendelkezik, elengedhetetlen annak biztosítása érdekében, hogy felügyelet nélküli szervezet ne működhessen az Unióban, és hogy a székhely szerint illetékes joghatóságtól függetlenül egyenlő versenyfeltételeket sikerüljön elérni az európai és a külföldi vállalatok között; a TiSA-val párhuzamosan haladéktalanul lépjen fel a szabályozói és felügyeleti rendszerek egyenértékűségének elismerése tekintetében a különféle országok által alkalmazott módszerek közötti eltérések csökkentéséért – ami jelenleg a globális pénzügyi szolgáltatási piacok fragmentálódását okozza – azáltal, hogy közös megállapodást ér el arról, hogy egy átlátható felmérés (arról, hogy az egyes joghatóságok szabályai ugyanazokat a célokat érik-e el) előzze meg az egyenértékűségi határozatot, továbbá arról, hogy – noha egy ilyen határozatot korai és gyakori kétoldalú párbeszédeknek kell megelőzniük – az elismerés lehet egyoldalú is, ha nincs lehetőség kölcsönös elismerésre;

vi.  kérjen alapos előzetes független hatásvizsgálatot a TiSA szerinti további pénzügyi liberalizáció gazdasági és társadalmi hatásainak értékeléséhez;

vii.  ismerje el, hogy a pénzügyi válságot követő újraszabályozási intézkedés még nem fejeződött be, beleértve a bizonyos jogi formákra, felosztásokra (pl. bankszétválasztás), az üzletmenet megváltoztatására vagy méretcsökkentésre vonatkozó követelményeket;

  f)  a logisztikára vonatkozó szabályok tekintetében:

i.  törekedjen nagyratörő, de kiegyensúlyozott eredmény elérésére a globális értékláncok fenntartható fejlődése szempontjából kritikus fontosságú közlekedési ágazat tekintetében; növelje a közlekedési szolgáltatások sebességét, megbízhatóságát, biztonságát és átjárhatóságát, a vállalati fogyasztók és az egyéni felhasználók és a munkavállalók javát szolgálva; biztosítsa az összhangot az EU éghajlat-politikájával; tartsa szem előtt a közlekedési és szállítmányozási szolgáltatások fontosságát az európai gazdaság és foglalkoztatás szempontjából, tekintettel arra, hogy a világ teljes kereskedelmi flottájának 40%-a európai hajótulajdonosok kezén van, a légi közlekedési ágazat több mint 5 millió álláshelyet biztosít, az európai vasúti ágazat a világ összes vasúti felszerelésének és szolgáltatásának több mint felét állítja elő, valamint hogy a közúti közlekedés továbbra is az uniós logisztikai ágazat fontos eleme; ismerje el ezért a közlekedési szolgáltatásokban rejlő potenciált az európai munkanélküliség csökkentésére; biztosítsa, hogy a tárgyalásokon figyelembe vegyék a közlekedési ágazat gyorsan változó természetét, valamint a megosztásalapú gazdaság keretében Európában létrehozott közlekedési módok mindennapi életben betöltött növekvő szerepét; követelje meg, hogy az EU területén közlekedési vagy szállítmányozási szolgáltatásokat nyújtó külföldi vállalatok maradéktalanul tegyenek eleget a hatályos uniós szabályozási előírásoknak;

ii.  törekedjen a külföldi piacokhoz való jobb hozzáférésre és különösen azon versenyellenes szabályozási gyakorlatok csökkentésére, amelyek károsak a környezetre, és csökkentik a közlekedési szolgáltatások hatékonyságát, illetve amelyeket a nem uniós országok a külföldi tulajdonlás tekintetében vezettek be, biztosítva ugyanakkor a hatóságoknak a közlekedés szabályozásához és a tömegközlekedés garantálásához való jogát; különösen a tengeri és a légi szállításról szóló mellékletekben kezelje a kabotázságazatot érintő korlátozásokat, és előzze meg, hogy a fuvarozók üresen térjenek vissza a fogadó országból;

iii.  terjesszen elő olyan rendelkezéseket, melyek célja az utasjogok megerősítése különösen a légi szállításról szóló mellékletben, de valamennyi közlekedési mód vonatkozásában is, hogy a megállapodás a fogyasztóknak is kedvezzen;

iv.  tartsa fenn a tagállamoknak a meglévő vagy jövőbeni nemzeti szabályozásokkal és két- vagy többoldalú közúti szállítási megállapodásokkal, többek között a szállítási engedélyre vonatkozó követelményekkel kapcsolatos jogait; a közúti szállításról szóló melléklet hatálya alól zárja ki a hivatásos gépjárművezetők beutazását és tartózkodását elősegítő rendelkezéseket; utasítson el minden arra vonatkozó követelést, hogy a 4. módozat kötelezettségeit alkalmazzák a közúti szállítási ágazatban;

v.  biztosítsa a nemzetközi előírások, köztük a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által jóváhagyott előírások betartását, tekintse ezeket minimumkövetelményeknek, és lépjen fel e nemzetközi referenciaértékek csökkentésével szemben; tűzze ki hosszú távú célként a kötelező nemzetközi kereskedelmi szabályok bevezetését a tengeri és a légi közlekedési ágazatban; biztosítsa a logisztikai és szállítási ágazat szempontjából lényeges ILO-egyezmények, például a Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény alkalmazását; hangsúlyozza, hogy az uniós és tagállami jogszabályok előnyöket biztosítanak a munkavállalók – többek között a biztonság és a védelem tekintetében –, a fogyasztók és a környezet számára;   hangsúlyozza, hogy az Unióban működő szolgáltatóknak – akár külföldiek, akár hazaiak – tiszteletben kell tartaniuk az említett jogszabályokat; ismerje el, hogy a szolgáltatások minősége szervesen kapcsolódik a foglalkoztatás minőségéhez és a hatályos szabályozási kerethez;

vi.  teremtsen megfelelő egyensúlyt a szolgáltatások és a digitális gazdaság továbbfejlődésének kulcsát jelentő versenyképes postai szektor liberalizációja és a társadalmi, gazdasági és területi kohézió előmozdításában létfontosságú szerepet betöltő egyetemes postai szolgáltatások védelme között; ezért akadályozza meg a versenyellenes kereszttámogatást, és fokozza a nem uniós országok piacaihoz való hozzáférést, biztosítva egyúttal a szerződő felek által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettségek teljesítését;

vii.  emlékeztessen arra a kulcsfontosságú szerepre, melyet a tengeri szállítmányozás tölt be a világgazdaságban úgy is mint önálló iparág, és úgy is mint a nemzetközi kereskedelem egyik támpillére; mozdítsa elő egy világos szöveg kidolgozását, amely határozott kötelezettségvállalásokat tartalmaz a kikötőkbe való bejutás biztosítása, valamint a nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások piacra jutása és nemzeti szintű kezelése tekintetében;

  g)  a belföldi szabályozásra és átláthatóságra vonatkozó szabályok tekintetében:

i.  jogilag biztosítsa az európai, nemzeti és helyi hatóságok közérdekű szabályozáshoz való jogát a GATS-nál nem korlátozóbb módon, és az ilyen szabályozás ne képezze szükségességi vizsgálatok tárgyát; biztosítsa, hogy a mellékletek rendelkezései ne legyenek korlátozóbbak a GATS VI. cikkében, illetve az EU jogszabályaiban foglaltaknál;

ii.  ismerje el, hogy a tárgyaló felek jogállami keretekkel és független igazságszolgáltatással rendelkeznek, és hogy biztosítják a beruházók és a polgárok jogainak szavatolásához szükséges jogorvoslati lehetőségeket;

iii.  támogassa a jó kormányzást és az átláthatóságot, és segítse elő az adminisztratív, szabályozási és jogalkotási folyamatok során alkalmazott bevált gyakorlatokat azáltal, hogy bátorítja a döntéshozók függetlenségét erősítő intézkedések széles körű alkalmazását, fokozza a döntések átláthatóságát és demokratikus elszámoltathatóságát, és csökkenti a bürokráciát; hangsúlyozza, hogy az egészség- és környezetvédelemnek, valamint a biztonságnak és a munkavállalói jogoknak kell a szabályozási törekvések középpontjában állniuk; biztosítsa, hogy a szabályozás nyújtotta védelem uniós szintjében bekövetkező bármilyen változás csak felfelé – és sohasem lefelé – irányuló lehessen;

iv.  ismerje el, hogy a GATS rendelkezéseivel összhangban a belföldi szabályozásról szóló mellékletnek meg kell előznie, hogy a szerződő felek rejtett kereskedelmi akadályokat hozzanak létre, és szükségtelen terheket rójanak a külföldi vállalatokra, különösen akkor, amikor különböző típusú engedélyeket kérvényeznek; biztosítsa, hogy a belföldi szabályozás továbbra is megfeleljen a nyilvános szakpolitikai célkitűzéseknek;

v.  biztosítsa, hogy az elfogadott szabályokat csak a kereskedelemmel összefüggő intézkedésekre, például a szakképesítésekkel és az engedélyezéssel kapcsolatos előírásokra és eljárásokra alkalmazzák, és olyan szektorokban, ahol az egyik fél kötelezettségeket vállalt;

vi.  a végleges megállapodásról szóló parlamenti szavazás előtt kérjen és tegyen közzé jogi véleményt a belföldi szabályozásról és az átláthatóságról szóló két mellékletnek az uniós jog tükrében elvégzett alapos vizsgálata érdekében, továbbá értékelje, hogy az e mellékletekben foglalt jogi kötelezettségeket már tiszteletben tartják-e az EU-ban;

vii.  egyértelműen határozza meg az átláthatóság és az objektivitás jogalkotási elveit annak biztosítása érdekében, hogy e koncepciók ne váljanak mindenre kiterjedő rendelkezésekké;

viii.  tegye online nyilvánosan elérhetővé a kereskedelemmel összefüggő szabályozásokról és e szabályozások – a szövetségi szint alatt alkalmazandó rendeleteket is beleértve – alkalmazásának módjáról szóló információkat; helyezze a hangsúlyt az engedélyek és felhatalmazások kiadását meghatározó szabályokra; tegyen konkrét erőfeszítéseket a kkv-kat szolgáló, internetes egyablakos információs mechanizmus létrehozása érdekében, és koncepciójába illessze be a kkv-kat;

ix.  biztosítsa, hogy a külföldi vállalatokra kivetett adminisztratív díjak tisztességesek és megkülönböztetésmentesek legyenek, hogy elegendő, a panaszok nemzeti bíróságokhoz való benyújtását elősegítő, a külföldi és a belföldi szolgáltatók számára egyenlő módon hozzáférhető jogorvoslat álljon rendelkezésre, valamint hogy ésszerű időn belül meghozzák az ítéleteket;

x.  tartsa fenn a jogalkotási javaslatokat megelőzően megtartott nyilvános konzultációk uniós gyakorlatát; biztosítsa, hogy e konzultációk eredményeit szigorúan figyelembe vegyék a tárgyalások során;

xi.  lépjen fel minden olyan javaslattal szemben, amely azt indítványozza, hogy a jogalkotási javaslatokat a közzétételüket megelőzően kötelező legyen harmadik felekhez benyújtani; tartsa szem előtt, hogy az érdekelt felek nem egyformán férnek hozzá a forrásokhoz és a szakértelemhez, és biztosítsa, hogy az érdekelt felekkel önkéntes alapon folytatott konzultációs folyamatnak a TiSA-ba történő bevezetése nem idéz elő elfogultságot a jobban finanszírozott szervezetek felé;

  h)  más szabályozási területek szabályai tekintetében:

i.  ismerje el, hogy a TiSA a szabályoknak megfelelő, és nem a szabályokért folytatott versenyre kínál lehetőséget;

ii.  biztosítsa, hogy a kölcsönös megállapodáson alapuló kötelezettségvállalásokat a gyakorlatban is tiszteletben tartsák, gondoskodjon tényleges retorziókról, és határozzon meg a kötelezettségvállalások megsértésétől visszatartó fékeket; ezért illesszen be a megállapodásba egy államközi vitarendezési mechanizmust, amelyet addig kell alkalmazni, amíg a megállapodás nem válik multilaterálissá, és igénybe lehet venni a WTO vitarendezési mechanizmusait; vizsgálja felül a nemzetközi kereskedelmi szabályok alkalmazása és érvényesítése terén az Unióra ruházott jogok gyakorlásáról szóló 654/2014/EU rendeletet annak biztosítása érdekében, hogy az EU retorziós intézkedéseket hozhasson a szolgáltatási ágazatban;

iii.  védelmezze a kormányzati beszerzésekről szóló szabályozási melléklet beillesztését annak érdekében, hogy a külföldi pályázatokon a lehető legtöbb európai vállalat részt tudjon venni, megőrizve ugyanakkor az uniós kritériumokat – köztük a szociális és környezetvédelmi kritériumokat – és eljárásokat az európai pályázatokban, különösen a kkv-k állami szerződésekhez való hozzáférése, a legjobb „ár-érték arányon” alapuló jogosultsági kritériumok és azon küszöbértékek tekintetében, amelyek alatt a kötelezettségvállalások nem alkalmazandók; szüntesse meg a nem európai ajánlati felhívásokkal kapcsolatos átláthatatlanságot és piacra jutási akadályokat, és ítélje el a viszonosság e területtel kapcsolatos, minden kormányzati szinten tapasztalható hiányát, amit számos országban jól mutat a belföldi vállalatok számára biztosított kedvezményes elbánás, ugyanakkor a multilateralizálás érdekében lehetővé téve a piacra jutással és a nemzeti bánásmóddal kapcsolatos kötelezettségvállalások lehetősége melletti döntést; bátorítsa a WTO Kormányzati Beszerzési Megállapodásának és a megállapodás 2011-es felülvizsgált változatának azon részes felek általi ratifikálását és végrehajtását, amelyek ezt még nem tették meg; szólítsa fel az Európai Uniót, hogy az „American Business Act” mintájára vezessen be egy, a kkv-k és az európai ipar fejlődését elősegítő „European Business Actet”;

iv.  biztosítsa az uniós kis- és közepes méretű szolgáltatók védelmét az EU-n kívüli szolgáltatók tisztességtelen kereskedelmi gyakorlataival szemben;

v.  csökkentse az energetikai és környezetvédelmi szolgáltatások kereskedelmét gátló felesleges akadályokat – különösen a megújuló energia és a környezetbarát technológiák fejlesztésére és előmozdítására irányuló szolgáltatások kereskedelmét gátló akadályokat – megtartva e területen a piacra jutási fenntartások és a nemzeti elbánás lehetőségét minden szolgáltatásnyújtási módozatban, mivel e két területen egyre több szolgáltatás – pl. üzembe helyezés, kezelés, javítás – a termékekkel együtt kerül értékesítésre; fogadja el az egyes felek energiaforrásokkal kapcsolatos szuverenitásának egyértelmű elismerését a Szerződés rendelkezéseivel összhangban, valamint GATS-egyezménnyel egyenértékű rendelkezések javítása révén jogilag biztosítsa az EU jogát a szabályozásra, elsősorban a fenntarthatóság, az éghajlat-politikai célkitűzések, a biztonság és a megfizethetőség európai céljainak teljesítése érdekében;

vi.  biztosítsa, hogy a jövőbeni közbeszerzési kötelezettségek nem részesüljenek előnyben egyik szerződő fél helyi vagy nemzeti jogával szemben sem;

  i)  a nyilvánosság és a politikai szféra tájékoztatását illetően:

i.  biztosítsa az átláthatóság, a párbeszéd és az elszámoltathatóság legmagasabb szintjét;

ii.  tájékoztassa teljes körűen és azonnali jelleggel az Európai Parlamentet a tárgyalások valamennyi fázisában; biztosítsa, hogy az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának tagjai megkapják a TiSA-val kapcsolatos valamennyi tárgyalási dokumentumot, valamint az Európai Bizottság belső dokumentumait, például a tárgyalási fordulók részletes összefoglalóit és a TiSA-tárgyalásokban részt vevő felek ajánlatainak alapos értékeléseit, feltéve, hogy a megfelelő titkosság biztosított; a WTO szabályaival, az Európai Bíróság minősített dokumentumokkal kapcsolatos esetjogával, valamint az EU vívmányaiban, különösen a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendeletben foglalt korlátozásokkal összhangban hozzon nyilvánosságra minden tárgyalási dokumentumot azok kivételével, amelyek egyértelműen indokolt módon, eseti alapon titkosítandók;

iii.  üdvözölje a 2014-es európai választások óta a nyilvánosság előtti átláthatóság érdekében tett jelentős erőfeszítéseket, például az uniós piaci hozzáférési lehetőségek és a Tanács által adott felhatalmazás közzétételét; folytassa a fenti erőfeszítéseket a megállapodás valamennyi részéről világos és érthető felvilágosítással szolgáló tájékoztatók készítésével és az egyes fordulókat követően tényszerű visszajelző jelentések közzétételével az Europa weboldalon; ösztönözze tárgyalópartnereinket, hogy lépjenek előrébb az átláthatóság terén annak érdekében, hogy a TiSA tárgyalásait ne övezze nagyobb homály, mint a WTO égisze alatt folytatott tárgyalásokat;

iv.  biztosítsa, hogy az uniós intézmények a tárgyalási folyamat során komolyan és folyamatosan együttműködjenek valamennyi érintett érdekelttel; szorgalmazza ezen együttműködésnek a tárgyalások előrehaladtával történő fokozását az európai civil társadalom, a szociális partnerek és egyéb érdekelt felek várakozásainak megfelelő figyelembe vételét, többek között a civil társadalmi párbeszéd keretein belül; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak – amelyek meghatározták a tárgyalási irányelveket – alapvető szerepet kell játszaniuk ebben;

v.  ösztönözze a tagállamokat, hogy vonják be nemzeti parlamentjeiket, valamint helyi és regionális hatóságaikat, konzultáljanak velük, és nyújtsanak számukra állandó tájékoztatást a folyamatban lévő tárgyalásokról;

vi.  felkéri a helyi és regionális hatóságok képviselőit – akiknek uniós szintű képviseletét a Régiók Bizottsága látja el –, hogy vegyenek részt a Bizottság által minden egyes tárgyalási forduló elején és végén szervezett párbeszédben;

2.  kéri a Bizottságot, hogy maradéktalanul vegye figyelembe ezt az állásfoglalást, és az elfogadását követő hat hónapon belül adjon választ az abban foglaltakra;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az európai parlamenti ajánlásokat tartalmazó állásfoglalást a Bizottságnak és tájékoztatás céljából a Tanácsnak, a tagállami kormányoknak és parlamenteknek, valamint a TiSA valamennyi szerződő fele hatóságainak és parlamentjeinek.

INDOKOLÁS

Az Európai Parlament meghatározó szerepet játszik az Unió kereskedelempolitikájában. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikke értelmében a képviselők nemcsak a végső szót mondják ki a kereskedelmi megállapodásokról, hanem a kereskedelmi megállapodásokról folytatott tárgyalással és annak megkötésével kapcsolatos eljárás minden szakaszában haladéktalanul és teljes körűen tájékoztatni is kell őket annak érdekében, hogy folyamatosan felügyelhessék a kereskedelmi tárgyalásokat.

A tárgyalás menetének alakítása céljából a Parlament a tárgyalási folyamat során bármikor kifejtheti álláspontját. Ennek megfelelően az eljárási szabályzat 108. cikkének (4) bekezdésén alapuló jelentés keretében az előadó értékelni kívánja a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásra (TiSA) irányuló tárgyalások első két és fél évét és tizenhárom fordulóját, valamint egyértelmű és határozott ajánlásokat kíván megfogalmazni az Európai Bizottság felé.

Az előadó véleménye szerint a TiSA-tárgyalások során a piaci hozzáférés tekintetében fokozott viszonosságot, globális szinten azonos versenyfeltételeket, a fogyasztók számára kézzelfogható előnyöket kell biztosítani, továbbá az érdekelt felek számára lehetővé kell tenni a tárgyalásokhoz való hozzáférést a jövőbeli multilaterális keret elősegítése érdekében. Ugyanakkor a köz- és kulturális szolgáltatások, az adatvédelemhez és a tisztességes munkakörülményekhez fűződő alapvető jogok és a szabályozáshoz fűződő jog nem képezhetik a tárgyalások tárgyát, ezeket egyértelműen ki kell zárni a megállapodás hatálya alól.

Véglegesítése előtt a TiSA-ra nem lehet áldásként vagy átokként tekinteni. Az Európai Parlamentnek inkább konstruktív és gyakorlatias munkát kell végeznie annak érdekében, hogy jobbá és érthetőbbé tegye, valamint kiemelten kezelje a TiSA tárgyalásokat annak biztosítása céljából, hogy jó megállapodás szülessen, amely az európai vállalkozások és fogyasztók érdekeit egyformán szolgálja. A TiSA kiegyensúlyozott lesz vagy egyszerűen nem lesz.

7.12.2015

VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

az Európai Bizottsághoz intézett, a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásra (TiSA) irányuló tárgyalásokról szóló ajánlásokról

(2015/2233(INI))

A vélemény előadója: Lola Sánchez Caldentey

JAVASLATOK

A Fejlesztési Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza, hogy az uniós kereskedelmi és beruházási politikák összekapcsolódnak az uniós fejlesztési politikákkal, és hatással vannak a fejlődő országokra; kéri a Bizottságot, hogy az összes kereskedelmi tárgyalás során tartsa tiszteletben a politikák fejlesztési célú koherenciájának elvét, és vegye figyelembe a kereskedelemösztönző segélyek elvét; hangsúlyozza, hogy kiemelt figyelmet kell szentelni a fenntartható fejlődésre vonatkozó, nemrégiben elfogadott célkitűzések eredményes végrehajtásának és nyomon követésének; felszólítja a Bizottságot, hogy valamennyi kereskedelmi megállapodásban biztosítsa a legmagasabb szintű nemzetközi emberi jogi normákat, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet előírásainak betartását, a szociális védelmet, a szociális párbeszédet, a nemek közötti egyenlőséget, az állami és egyetemes egészségügyi ellátást, a gyógyszerekhez való általános hozzáférést, valamint az élelmezésbiztonságot;

2.  tudomásul veszi az EU nemrégiben annak érdekében tett erőfeszítéseit, hogy kereskedelmi megállapodásainak átláthatóságát növelje; sürgeti a Bizottságot, hogy növelje az átláthatóságot és a demokratikus elszámoltathatóságot a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásról (TiSA) szóló tárgyalások során; értékeli, hogy az uniós intézmények folyamatosan együttműködnek az érdekeltek egész sorával a tárgyalási folyamat során; ösztönzi a Bizottságot, hogy folytassa, vagy akár még fokozza is ezt az EU kereskedelmi politikájának átláthatóságára irányuló proaktív megközelítést; hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni a szakszervezetek és a civil társadalmi szervezetek – köztük a fejlődő országok civil társadalmi szervezetei – által kifejezett aggályokat; sürgeti a Bizottságot, hogy javítsa az egységes szerkezetbe foglalt tárgyalási dokumentumokhoz való hozzáférést, mivel ez az egyetlen demokratikus lehetőség arra, hogy a civil társadalom és az érdekelt polgárok tájékoztatást kapjanak, és részt vegyenek a folyamatban; ösztönzi a Bizottságot, hogy a TiSA által a fejlődő országokra várhatóan kifejtett hatás felmérése érdekében rendeljen meg független tanulmányt arról, hogy a szolgáltatáskereskedelmi megállapodás milyen hatással lesz a harmadik országokra a fenntartható fejlesztési célok elérése szempontjából, és fontolja meg alaposan a tanulmány megállapításait;

3.  rámutat, hogy az UNCTAD szerint a szolgáltatási szektor megközelítőleg a GDP 51%-át teszi ki a fejlődő országokban; megjegyzi továbbá, hogy nő az afrikai országokból származó szolgáltatások exportja; tudatában van, hogy a kereskedelem, egyebek mellett a szolgáltatások kereskedelme adott körülmények között előmozdíthatja a befogadó jellegű növekedést, a fenntartható fejlődést, a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését és a tisztességes munkahelyek megteremtését, illetve az ismeretek megosztása, valamint a kutatás-fejlesztési technológiák és – többek között külföldi – beruházások elősegítése révén ösztönözheti az innovációt; ezért hangsúlyozza, hogy a fejlődő országoknak a szolgáltatások globális piacához való hozzáférése erősíteni fogja gazdasági integrációjukat és a globalizációhoz való alkalmazkodásukat;

4.  rámutat, hogy csupán korlátozott számú fejlődő ország vesz részt a szolgáltatáskereskedelmi megállapodással kapcsolatos tárgyalásokon; ismételten hangsúlyozza, hogy az EU, valamint az ENSZ-hez és a Világbankhoz hasonló, a fejlődő országokat megfelelően képviselő demokratikus nemzetközi szervezetek közötti együttműködés fokozásával meg kell erősíteni a globális kereskedelem multilaterális megközelítését; emlékeztet arra, hogy a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásnak a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános WTO-egyezményen (a GATS-on) kellene alapulnia, amelynek az összes WTO-tag részes fele; emlékeztet azonban arra, hogy elutasít minden olyan rendelkezést, amely nem egyeztethető össze a GATS-szal, és amely a jövőben akadályozná a WTO-rendszerbe való beilleszkedést; felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a szolgáltatáskereskedelmi megállapodás azon országokra – és különösen a fejlődő országokra – gyakorolt hatását, amelyek nem vesznek részt a tárgyalásokon, és hogy foglalja bele a TiSA-ba a GATS IV. cikkében szereplő rendelkezéseket;

5.  sürgeti a Bizottságot, hogy a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban törekedjen az egyensúlyhiány elkerülésére; emlékeztet arra, hogy a 17.15 fenntartható fejlesztési cél elismeri, hogy tiszteletben kell tartani az egyes országok politikai mozgásterét és vezető szerepét a szegénység felszámolását és a fenntartható fejlődést célzó politikák kidolgozásához és végrehajtásához; ragaszkodik ahhoz, hogy a nemzeti és helyi hatóságok szabályozási joga ne sérüljön a szolgáltatáskereskedelmi megállapodással kapcsolatos tárgyalások során; hangsúlyozza, hogy a fejlődő országokra – amelyek prioritásai a szolgáltatási szektor, és többek között az általános gazdasági érdekű szolgáltatások fejlesztése és a szabályozási keret kialakítása – esetlegesen gyakorolt negatív hatások enyhítése érdekében az EU-nak fokoznia kell fellépéseit a fejlődő országoknak a globális értékláncokba történő bevonására a szolgáltatások terén, és rugalmasabb megközelítést kell alkalmaznia a fejlődő országok vonatkozásában a megállapodásban foglalt ambíciók szintjének eléréséhez;

6.  felhívja a Bizottságot, hogy a TiSA-ra vonatkozó tárgyalásokból nevesítve zárja ki a közszolgáltatásokat, illetve a kulturális és audiovizuális szolgáltatásokat, és biztosítsa azt, hogy a fejlődő országok meg tudják őrizni kulturális értékeiket, mivel ezek a fenntartható fejlődés alapvető eszközei és az emberek méltóságának tiszteletben tartását szolgáló kulcsfontosságú elemek; emlékeztet arra, hogy a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásnak, mint bármely más nemzetközi megállapodásnak, nemzetközileg elfogadott normáknak kell megfelelnie a munkajog, a környezetvédelem és az emberi jogok terén; felkéri a Bizottságot, hogy támogassa és kövesse nyomon a kapacitásépítést a fejlődő országokban a fenntartható közszolgáltatások nyújtásában;

7.  emlékeztet arra, hogy a 2008-as rendszerszintű pénzügyi válság bebizonyította, hogy a pénzügyi piacok működőképességének és stabilitásának megőrzése érdekében a pénzügyi szolgáltatások liberalizációja tekintetében szigorú prudenciális szabályokat kell meghatározni; felhívja ezért a Bizottságot annak biztosítására, hogy a szolgáltatáskereskedelmi megállapodás pénzügyi szolgáltatásai védjék a lehető legmagasabb szintű átláthatósági és elszámoltathatósági normákat, biztosítsák a fenntartható adósságot és garantálják a kölcsönt nyújtók és a kölcsönt felvevők közös felelősségének elvét, továbbá ne erősítsék a gazdasági volatilitást vagy instabilitást;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy kereskedelempolitikájában általánosan érvényesítse a nemek közötti esélyegyenlőséget és a nők szerepének erősítését, és a fennálló aggályok fényében kísérje szorosan figyelemmel az uniós kereskedelmi megállapodások nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásait; e tekintetben kiemeli, hogy a szolgáltatások kereskedelmének nemi dimenziója Afrikában – ahol a női foglalkoztatottak aránya magasabb a szolgáltatási ágazatban, mint a feldolgozóiparban – lehetőséget kínálhat a női vállalkozások további fejlődésére és a méltó munkahelyek létrehozására;

9.   emlékeztet arra, hogy a TiSA nem áshatja alá az uniós jogot és az Európai Unió Alapjogi Chartájának tiszteletben tartását, mivel ezek kötelező erejűek az uniós intézményekre és testületekre nézve, illetve az uniós jogszabályokat végrehajtó nemzeti kormányok esetében is alkalmazandóak; emlékeztet arra, hogy az Európai Unió határozottan elkötelezte magát amellett, hogy világszerte előmozdítja és védelmezi az emberi jogokat, a demokráciát és a jogállamiságot; e tekintetben ragaszkodik ahhoz, hogy az emberi jogok kérdése az EU más országokkal és régiókkal való kapcsolatainak központi elemét képezze;

10.  felkéri a Bizottságot, hogy gondolkozzon el azon, hogy Uruguay a közelmúltban elállt a szolgáltatáskereskedelmi megállapodással kapcsolatos tárgyalásoktól, és vonja le a szükséges következtetéseket azáltal, hogy nagyobb figyelmet fordít a szolgáltatáskereskedelmi megállapodáshoz csatlakozó fejlődő országok igényeire.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

TARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

1.12.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

21

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Beatriz Becerra Basterrechea, Doru-Claudian Frunzulică, Maria Heubuch, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Stelios Kouloglou, Arne Lietz, Linda McAvan, Norbert Neuser, Maurice Ponga, Cristian Dan Preda, Lola Sánchez Caldentey, Elly Schlein, György Schöpflin, Pedro Silva Pereira, Davor Ivo Stier, Bogdan Brunon Wenta, Rainer Wieland

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Jordi Sebastià

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Pál Csáky, José Inácio Faria, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández

2.12.2015

VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

az Európai Bizottsághoz intézett, a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásra (TiSA) irányuló tárgyalásokról szóló ajánlásokról

(2015/2233(INI))

A vélemény előadója: Alessia Maria Mosca

JAVASLATOK

A Gazdasági és Monetáris Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  a következő ajánlásokat intézi a Bizottsághoz:

  a)  tegye a pénzügyi szolgáltatásokat az EU egyik prioritásává a TiSA-tárgyalásokban, tekintve, hogy az EU saját piaca e szolgáltatások számára már többé-kevésbé nyitva áll; érjen el olyan megállapodást, amely nagyra törő, mégis kiegyensúlyozott szabályozást és előírásokat tartalmaz, lefedve a pénzügyi szolgáltatások valamennyi típusát – különös tekintettel a banki és biztosítási szolgáltatások nyújtására – a kínálat valamennyi módja terén, különös figyelmet fordítva az új szolgáltatásokra vonatkozó új szabályozásra; érjen el olyan megállapodást, amely az európai fogyasztók számára nyereséggel jár a pénzügyi szabályozási normák felfelé irányuló konvergenciája, a pénzügyi szolgáltatások szélesebb választéka és a fokozott fogyasztóvédelem formájában (érthető és korrekt információra van alapvető szükség annak érdekében, hogy az információk aszimmetriájában jobb egyensúlyt lehessen kialakítani), és amely ösztönzi a hosszú távú növekedést az Európa 2020 stratégia céljaival összhangban;

  b)  javasolja, hogy a pénzügyi szolgáltatások területén a TiSA támogassa nemzetközi normák végrehajtását és alkalmazását, hogy ne vállaljanak olyan új kötelezettségeket, amelyek veszélyeztethetnék az EU költségvetési rendeletét azáltal, hogy az EU-t arra kényszerítik, hogy hátat fordítson a pénzügyi ágazat átfogó szabályozói keretének vagy hogy megakadályozzák az EU-t abban, hogy jogszabályokat használjanak a pénzintézetek túlzott kockázatvállalása esetén, és hogy az uniós szabályozók tartsák meg a jelenlegi vagy az új pénzügyi termék engedélyezésére vagy megtagadására irányuló jogukat prudenciális okokból azoknak a kockázatoknak és előnyöknek az alapos elemzése után, amelyeket az ilyen termékek vagy szolgáltatások bevezetése generálna az Unióban; sorolja fel a piacra jutási kötelezettségvállalásokat pozitív lista alapján;

  c)  tulajdonítson jelentőséget a növekedést szolgáló pénzügyi szolgáltatásoknak és a gazdaságnak, tegye lehetővé a TiSA-ban – a vonatkozó alágazatokban, valamint korlátozott és megfelelően indokolt feltételek esetén – a határon átnyúló pénzügyi szolgáltatások nyújtását az EU-ban (az alágazatok korlátozott száma számára, mint a viszontbiztosítás) harmadik országbeli székhelyű szervezetek számára, ez utóbbiak engedélyezése terén világos szabályok és eljárások alapján és adott esetben az után, hogy EU az említett szervezetek országáról elismeri, hogy megerősített, az unióssal egyenértékű szabályozói és felügyeleti keretekkel rendelkezik, azt biztosítandó, hogy ellenőrizetlen szervezet ne tudjon az EU-ban működni, és hogy egyenlő versenyfeltételeket sikerüljön elérni a szervezetek között, függetlenül a székhelyük szerint illetékes joghatóságtól;

  d)  biztosítsa, hogy a TiSA szerződő feleinek jogában álljon, hogy érzékeny ágazatokat kizárjanak az automatikus beemelési záradékból, különösen a határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kötelezettségek tekintetében, és ily módon védje meg azt az álláspontot, hogy a piaci nyitás nem fogja megakadályozni új intézkedések bevezetését vagy a meglévő belföldi szabályok megváltoztatását prudenciális okokból és a fogyasztóvédelmet, vagy ezen szabályoknak az ország területén kívüli esetleges alkalmazását;

  e)  vegye figyelembe a kkv-k előtt álló különleges kereskedelmi akadályokat; támogassa a nagyobb vállalatok, de mindenekelőtt a kkv-k és az önfoglalkoztató vállalkozók mobilitását és fejlesztését a pénzügyi szolgáltatások kínálatára vonatkozó IV. mód továbbfejlesztett intézkedései révén, amelyek lehetővé teszik a magasan képzett szakemberek határokon átnyúló, konkrét célból történő ideiglenes mozgását korlátozott időre és szerződés, illetve a belföldi jogszabályok által megszabott feltételek mellett;

  f)  gyakoroljon erősebb nyomást a tárgyaló felekre annak érdekében, hogy továbbra is kínálják fel a tárgyalásokhoz csatlakozás lehetőségét a többi BRICS-országnak, különösen Indiának és Brazíliának, és hogy fogadják el Kína kérését, feltéve, hogy Kína kész a felek ambícióihoz hasonlókra, különösen a piaci hozzáféréssel és a nemzeti bánásmóddal kapcsolatos kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos ajánlatának szintje tekintetében, és hogy ne kezdjenek új megbeszéléseket a megállapodás struktúrájáról és a szabályozási fejezetek alapvető rendelkezéseiről, amelyekről már megállapodtak;

  g)  bátorítson új feleket a TiSA tárgyalásokhoz való csatlakozásra, még ha e tárgyalásokban már részt is vesznek olyan országok, mint az EU, az USA és Japán, amelyek a pénzügyi szolgáltatások világkereskedelmének oroszlánrészéért felelősek; annak érdekében, hogy a tárgyalás az EU számára nagyon fontos eredményekkel járjon, szerezzen érvényt mélyreható kötelezettségvállalásoknak (különösen a piacrajutás tekintetében) olyan országok részéről, amelyeknek jelenleg nincsenek kétoldalú kereskedelmi megállapodásaik az EU-val, mint például Ausztrália, Új-Zéland, Hong Kong és Tajvan, vagy multilaterális szinten csak nagyon kevéssé kötelezték el magukat, mint például Chile vagy Törökország, vagy nagyon korlátoltan vállaltak bilaterális kötelezettségeket a pénzügyi szolgáltatásokra nézve, mint például Mexikó;

  h)  biztosítsa, hogy a TiSA semmiképpen se akadályozza a WTO tárgyalási menetrendjét, hanem inkább mozdítson elő tartalmas megbeszélést arról, hogyan lehet a pénzügyi szolgáltatások előtt álló felesleges kereskedelmi akadályokat a leghatékonyabban elmozdítani és a gazdasági és fenntarthatósági célkitűzéseket előmozdító pénzügyi szolgáltatások bevált szabályozási gyakorlatait kidolgozni, továbbá készítse elő annak lehetséges többoldalú elfogadását a multinacionális szinten már létező szabályokra alapozva;

  i)  sürgesse a tárgyaló feleket, hogy hozzanak létre szabályozási mechanizmusokat a WTO GATS pénzügyi szolgáltatásokról szóló mellékletén (amely már kiterjed a TiSA minden résztvevőjére mint WTO-tagokra) túlmenő pénzügyi szolgáltatások területén, , valamint alakítson ki mélyrehatóbb kötelezettségvállalást a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó sui generis egyetértésen túl, amely nem kötelező a WTO tagjaira nézve, és éppen ezért csak korlátozott számú TiSA-félre érvényes; törekedjen arra, hogy a TiSA pénzügyi szolgáltatásokról szóló fejezete tartalmazza a GATS pénzügyi szolgáltatásokról szóló melléklete 2. cikkének a) pontjában meghatározott prudenciális kivételt, amely fenntartja a felek szuverén jogát arra, hogy prudenciális okokból intézkedéseket fogadjanak el mindaddig, amíg ezen intézkedések nem törekednek az egyéb kötelezettségek alóli kibújásra, tekintettel annak biztosítására, hogy a kormányoknak megmaradjon a képessége a pénzügyi rendszer stabilitása és integritása fenntartásához szükséges fellépések megtételére; lépjen fel annak érdekében, hogy az említett egyetértési megállapodás legfontosabb elemei, úgy mint az adatátadásról vagy a klíringrendszerekhez való, megkülönböztetéstől mentes hozzáférésről szóló előírások, kerüljenek be a TiSA-ba is, miközben javítsa az egyetértési megállapodás szövegezését annak érdekében, hogy az összhangba kerüljön az EU-nak az e területre vonatkozó jelenlegi pontos politikai irányvonalaival;

  j)  rögzítsen a pénzügyi szolgáltatásokról szóló szabályozási fejezetben a szabályozási átláthatóságra vonatkozó szigorú horizontális normákat, amelyeknek fokozniuk kell valamennyi érdekelt félnek a jogszabályok, szabályok és közigazgatási határozatok elemzésére és az ezekre való felkészültségre irányuló képességét, illetve ösztönözniük kell a pénzügyi szolgáltatások nyújtóinak bizalmát, hogy külföldre telepedhessenek, vagy hogy harmadik országbeli ügyfeleknek is szolgáltatásokat nyújthassanak anélkül, hogy aláaknáznák a kötelező és megalapozott demokratikus folyamatokat, valamint hogy arra irányuló megoldásokat alakítsanak ki, hogy a határokon átnyúló tevékenységet folytató beszállítókra vonatkozóan is biztosítva legyen a nemzeti elbánás tiszteletben tartása; evégett lépjen fel azonnal a különféle országok által alkalmazott módok közötti eltérések csökkentéséért, amelyeken ezek az országok a szabályozói és felügyeleti rendszerek egyenértékűségét elismerik – ami jelenleg a globális pénzügyi szolgáltatási piac fragmentálódását okozza – azáltal, hogy közös megállapodást ér el arról, hogy egy átlátható felmérés (arról, hogy az egyes joghatóságok szabályai ugyanazokat a célokat érik-e el) előzze meg az egyenértékűségi határozatot, továbbá arról, hogy – noha egy ilyen határozatot korai és gyakori kétoldalú párbeszédeknek kell megelőznie – az elismerés lehet egyoldalú is, ha nincs lehetőség kölcsönös elismerésre;

  k)  biztosítsa, hogy az EU fellépéseinek arányossága elvével összhangban – ahogyan ez az Európai Unió működéséről szóló szerződésben megfogalmaztatik – a Bizottság ne egyezzen bele a TiSA keretében olyan, a belföldi szabályozásra vonatkozó követelményekbe, amelyek a szükségesnél messzebb mennének a fent említett célkitűzések elérése érdekében;

  l)  biztosítsa, hogy a TiSA hozzájáruljon a kettős adóztatás korlátozásához és semmiképpen se könnyítse meg az utat, és ne nyisson kiskapukat az adócsalás, az adókerülés, az agresszív adótervezés vagy a pénzmosás előtt a pénzügyi szolgáltatások terén; biztosítsa továbbá, hogy a TiSA ösztönözze szerződő feleit – különösen az adóparadicsomokról szóló EU-s feketelistán szereplő négy országot –, hogy fogadjanak el és tartsák tiszteletben az OECD közös jelentéstételi standardjait az adóügyi célokból történő automatikus információcsere érdekében, az OECD adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás (BEPS) elleni ajánlásait, a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni globális standardjait, valamint a Bizottságnak a jó adóügyi kormányzásra vonatkozó minimumkövetelmények harmadik országok általi teljesítésének ösztönzésére irányuló intézkedésekről szóló 2012. december 6-i ajánlását(11);

  m)  kövessen ésszerű megközelítést a pénzügyi adatok határon átnyúló továbbítását illetően azáltal, hogy betiltja az olyan intézkedéseket, amelyek indokolatlanul megakadályozzák az információátadást vagy a pénzügyi információ feldolgozását az ország területére beáramlás vagy innen kikerülés esetén, miközben biztosítsa a személyes adatok védelmét (ami az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 8. cikke értelmében alapvető jognak számít), a magánéletet és a személyi nyilvántartások és számlák bizalmas jellegét, ezáltal javítva a GATS pénzügyi szolgáltatásokról szóló egyetértési megállapodását; biztosítsa ezért, hogy minden TiSA-megállapodás teljes mértékben feleljen meg az EU felülvizsgált adatvédelmi rendeletének;

  n)  a pénzügyi szolgáltatásoknak állami szervek általi vásárlása tekintetében biztosítsa, hogy a közbeszerzésről a közelmúltban elfogadott uniós szabályok a tárgyalások keretében védelmet és támogatást élvezzenek, különösen a kkv-k közbeszerzési szerződésekhez való hozzáférése, a legalacsonyabb ár helyett a legjobb ár-érték arányon alapuló kiválasztási kritériumok, a szociális gazdasági vállalkozások számára kijelölt fenntartott piacok, a szerződéses hatóságok számára a közösségek közötti együttműködés előmozdításának, valamint az EU-ból az ajánlattétellel kapcsolatosan történő kizárásra vonatkozó küszöbértékek megőrzése és a nemzetközi szabályok tekintetében;

  o)  biztosítsa az átláthatóság, a párbeszéd és az elszámoltathatóság legmagasabb szintjét a tárgyalások teljes folyamata során az EUMSZ szerint a Bizottságra ruházott kötelezettséggel összhangban; biztosítsa, hogy a Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának tagjai megkapják a TiSA-val kapcsolatos valamennyi tárgyalási dokumentumot, valamint hogy az Európai Parlament megfelelő bizottságainak tagjai hozzáférhessenek az egységes szerkezetbe foglalt tárgyalási szövegekhez és a saját hatáskörükbe tartozó információkhoz; fokozza a 2014-es európai választások óta a nyilvánosság előtti átláthatóság érdekében tett jelentős erőfeszítéseket, például az uniós piaci hozzáférési lehetőségek és a Tanács által adott felhatalmazás közzétételét;

  p)  a lehető leghamarabb tegyen közzé független fenntarthatósági hatásvizsgálatot, és a tárgyalások végeztével megfelelően frissítse azt;

  q)  az EUMSZ 14. és 106. cikkével és 26. jegyzőkönyvével összhangban zárja ki az uniós kötelezettségek közül a jelenlegi és jövőbeli általános érdekű szolgáltatásokat és általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat (ideértve többek között a vízzel, az egészségüggyel kapcsolatos és a szociális szolgáltatásokat, a szociális biztonsági rendszereket és az oktatást); biztosítsa, hogy csorbítatlanul megmaradjon az európai, nemzeti és helyi hatóságok joga arra, hogy intézkedéseket vezessenek be, fogadjanak el, tartsanak fenn vagy vonjanak vissza a közszolgáltatásokkal kapcsolatos megbízásokra, azok megszervezésére, finanszírozására és nyújtására vonatkozóan; alkalmazza ezt a kizárást a közszolgáltatások nyújtásának és finanszírozásának módjától függetlenül.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

TARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

1.12.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

38

14

6

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Gerolf Annemans, Burkhard Balz, Hugues Bayet, Pervenche Berès, Esther de Lange, Fabio De Masi, Anneliese Dodds, Markus Ferber, Jonás Fernández, Sven Giegold, Sylvie Goulard, Roberto Gualtieri, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Danuta Maria Hübner, Petr Ježek, Othmar Karas, Georgios Kyrtsos, Werner Langen, Sander Loones, Bernd Lucke, Olle Ludvigsson, Ivana Maletić, Costas Mavrides, Bernard Monot, Luděk Niedermayer, Stanisław Ożóg, Dimitrios Papadimoulis, Sirpa Pietikäinen, Dariusz Rosati, Pirkko Ruohonen-Lerner, Alfred Sant, Molly Scott Cato, Peter Simon, Renato Soru, Theodor Dumitru Stolojan, Marco Valli, Tom Vandenkendelaere, Cora van Nieuwenhuizen, Jakob von Weizsäcker, Marco Zanni, Sotirios Zarianopoulos

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Matt Carthy, Philippe De Backer, Ashley Fox, Doru-Claudian Frunzulică, Ildikó Gáll-Pelcz, Marian Harkin, Barbara Kappel, Verónica Lope Fontagné, Paloma López Bermejo, Thomas Mann, Alessia Maria Mosca, Michel Reimon, Maria João Rodrigues

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Agnes Jongerius, Anneleen Van Bossuyt, Igor Šoltes

3.12.2015

VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

az Európai Bizottsághoz intézett, a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásra (TiSA) irányuló tárgyalásokról szóló ajánlásokról

(2015/2233(INI))

A vélemény előadója: Thomas Händel

JAVASLATOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza a nyolc alapvető ILO-egyezménynek a TiSA aláírói általi teljes és tényleges ratifikációjának, végrehajtásának és érvényesítésének fontosságát; felszólítja a TiSA aláíróit, hogy tartsák be és mozdítsák elő a többi vonatkozó ILO-egyezményt, megállapodást és ENSZ-határozatot, többek között az állami szerződéseknél a munkaügyi záradékokról szóló egyezményt (C94), a tisztes munka programját és a migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló nemzetközi egyezményt;

2.  olyan rendelkezéseket kér, amelyek az elfogadott ILO- és más normákat érvényesíthetővé teszik; úgy véli, hogy minden jövőbeni szolgáltatáskereskedelmi megállapodásnak tartalmaznia kell egy, az ellenőrzési és végrehajtási mechanizmusokra vonatkozó záradékot, hogy elrettentsék a vállalatokat a munkavállalói és a szociális jogok – többek között a kollektív megállapodások – megsértésétől, illetve megakadályozzák az ilyen jogsértéseket; a munkaügyi rendelkezések tekintetében felmerülő viták esetében kéri, hogy e vitákra vitarendezési mechanizmusok vonatkozzanak, és szankciókat is alkalmazhassanak, az ILO felügyeleti szerveinek megfelelő figyelembevételével;

3.  kéri, hogy tegyenek lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy a TiSA megfelelően és jelentősen hozzájáruljon a munkahelyteremtéshez, és ambiciózus szolgáltatáskereskedelmi normákat határozzon meg a 21. század legfőbb kérdéseire, nevezetesen az egyes tagállamokban szűnni nem akaró foglalkoztatási válságra, a növekvő egyenlőtlenségekre, a fiatalok munkanélküliségére és más szociális kihívásokra kiterjedően, és mozdítsa elő a munkaügyi és a környezetvédelmi normák magasabb szintű védelmét, küzdjön a szociális dömping valamennyi formája ellen, és biztosítsa a megkülönböztetés tilalmának betartását;

4.  megjegyzi, hogy a szolgáltatási ágazat jelentős szerepet tölt be az uniós gazdaságban, mivel a gazdasági tevékenység 70%-át és az új munkahelyek 90%-át adja; ugyanakkor elismeri, hogy világszinten a növekedés 90%-a az EU-n kívül valósul meg, ezért hangsúlyozza annak döntő fontosságát, hogy a szerződés aláírói számára új piacra jutási lehetőségeket, a szolgáltatók számára pedig tisztességes, megkülönböztetésmentes és egyenlő bánásmódot biztosítsanak; emlékeztet arra, hogy a szolgáltatási ágazat kulcsszerepet játszik a magas képzettséget igénylő munkahelyek Unión belüli létrehozásában; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy biztosítsák, hogy a megállapodás teljesítse az uniós munkahelyteremtés fellendítése terén benne rejlő potenciált; úgy véli, hogy a megállapodásnak biztosítania kell a bevett normák megerősítését és javítását annak érdekében, hogy azok multilaterális szinten még szélesebb körben bevetté váljanak;

5.  hangsúlyozza, hogy egy kiegyensúlyozott megállapodás aláírása e tekintetben jelentős lehetőségeket rejtene magában a fenntartható és inkluzív növekedés és a magas képzettséget igénylő új munkahelyek létrejötte tekintetében; elvárja, hogy a kifejezetten a kkv-k esetében fennálló akadályokat különösen vegyék figyelembe, főként azért, mert a kkv-k hozzák létre a legtöbb munkahelyet;

6.  hangsúlyozza, hogy a TiSA által az európai vállalatok nemzetközivé válása terén képviselt potenciális lehetőségeket a munkavállalóknak az új környezethez való alkalmazkodását segítő hiteles politikáknak kell kísérnie; hangsúlyozza, hogy az EU olyan finanszírozási mechanizmusokat hozott létre – például az Európai Szociális Alapot –, amelyek e lépéseket kísérhetnék;

7.  kéri, hogy ha a végleges szolgáltatáskereskedelmi megállapodás valamely eleme veszélyezteti az e területekkel kapcsolatos normákat vagy azokkal ellentétes, a konzultáció vagy a döntéshozatal lehetővé tétele érdekében haladéktalanul tájékoztassák a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságot;

8.  hangsúlyozza, hogy a mobilitás fokozását magas szociális és munkaügyi normáknak kell kísérniük annak biztosítása érdekében, hogy a munkavállalókat megvédjék a kizsákmányolással szemben; különös aggodalmát fejezi ki az összetett, határokon átnyúló alvállalkozói láncok miatt, amelyek esetében kezd nagyon nehézzé válni a megfelelés biztosítása és ellenőrzése; hangsúlyozza, hogy a munkaügyi felügyeletekre és a szakszervezetekre kulcsfontosságú szerep hárul a visszaélések megelőzésében és nyomon követésében; kéri az adatokhoz való határokon átnyúló hozzáférés hatékonyabbá tételét az Unión belül;

9.  felszólítja ezért a Bizottságot, hogy fontolja meg egy olyan uniós jogszabályjavaslat előterjesztését, amely biztosítja a felelősséget, különösen a hosszú alvállalkozói láncokban, és úgy véli, hogy ennek a felelősségnek vonatkoznia kell a harmadik országok vállalkozásaira, illetve e vállalkozások tekintetében végrehajthatónak kell lenne;

10.  hangsúlyozza, hogy a munkaügyi ellenőrzések különösen kihívást jelentenek az olyan vállalkozások ellenőrzésekor, amelyek migráns munkavállalókat, valamint az EU-ból és harmadik országokból kiküldött munkavállalókat alkalmaznak; arra sürgeti a tagállamokat ezzel összefüggésben, hogy erősítsék meg munkaügyi felügyeleti személyzeti állományukat és erőforrásaikat, továbbá hogy érjék el az ILO ajánlásainak megfelelően a 10 000 munkavállalóra jutó egy munkaügyi felügyelő célkitűzését;

11.  sürgeti az Európai Bizottságot, hogy kövesse azt a szociális célkitűzést, amelyet a szolgáltatáskereskedelmi megállapodás tárgyalásai során „munkaügyi záradék” formájában maga határozott meg; emlékeztet arra, hogy a szolgáltatásminőség biztosítása érdekében a garantálni kell az európai és nemzeti szintű szociális és munkaügyi jogszabályok rendelkezéseit, valamint a kollektív szerződéseket és a szociális normákat; emlékeztet arra, hogy nem érheti negatív hatás a tagállamok és adott esetben az EU szociális és foglalkoztatási politikáit és foglalkoztatási feltételeit;

12.  ezzel összefüggésben felszólít a munkaügyi normáknak a kereskedelemmel kapcsolatos nem vámjellegű vagy technikai akadályok köréből való kizárására, valamint a szociális partnereknek a szabályozási együttműködés folyamatába történő – kiegyensúlyozott képviselet melletti – bevonására annak biztosítása érdekében, hogy a szabályozási együttműködés ne korlátozza a kormányok és az Európai Parlament azon jogát, hogy közérdekből jogszabályokat alkossanak, és ne eredményezze a szabályozás megszigorításától való vonakodást vagy a – többek között a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó – munkaügyi normák gyengülését;

13.  úgy véli, hogy minden munkavállalónak származási országától függetlenül munkahelyén a hazai munkavállalókkal azonos jogokat és feltételeket kell biztosítani ; úgy véli továbbá, hogy minden jövőbeni szolgáltatáskereskedelmi megállapodásnak tartalmaznia kell egy záradékot, amely megakadályozza a vállalkozásokat abban, hogy a kollektív szerződésekkel és munkaügyi vitákkal kapcsolatos tárgyalásokon a szervezett fellépéshez való jogot harmadik országokból származó munkavállalók alkalmazása révén kijátsszák vagy meggyengítsék;

14.  felhív lépések megtételére annak érdekében, hogy az EUMSZ 14. és 106. cikkével, valamint az EUSZ 26. jegyzőkönyvével összhangban zárják ki a megállapodás hatálya alól a jelenlegi és jövőbeli általános érdekű szolgáltatásokat és általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat (ideértve többek között a vízzel, az egészségüggyel kapcsolatos és a szociális szolgáltatásokat, a szociális biztonsági rendszereket és az oktatást), biztosítsák az európai, nemzeti és helyi hatóságok ahhoz való jogának csorbítatlan megőrzését, hogy intézkedéseket vezessenek be, fogadjanak el, tartsanak fenn vagy vonjanak vissza a közszolgáltatásokkal kapcsolatos megbízásokra, azok megszervezésére, finanszírozására és nyújtására vonatkozóan, a közszolgáltatások nyújtásának és finanszírozásának módjától függetlenül, valamint biztosítsák a szociális biztonsági rendszerek kizárását a tárgyalásokból;

15.  kéri ezen felül, hogy sem az automatikus beemelési, sem pedig a felfüggesztési záradékok ne érintsék a piaci hozzáféréssel és a nemzeti bánásmóddal kapcsolatos kötelezettségeket;

16.  annak garantálására kéri a Bizottságot, hogy alkalmazhassanak ökológiai és szociális kritériumokat – többek között a nemek közötti egyenlőség kritériumát – a közbeszerzési szerződések odaítélésekor; kitart amellett, hogy a kereskedelmi megállapodások semmilyen körülmények között nem érinthetik a közbeszerzésről szóló irányelv rendelkezéseit, amelyek biztosítják a munkajog érvényesítését és lehetővé teszik az ajánlatkérők számára az egyén számára közvetlenül nyújtott szociális, egészségügyi és egyéb szolgáltatásokra vonatkozó egyedi rendelkezések alkalmazását; emlékezteti a Bizottságot a szolgáltatási koncessziók szabályozásával kapcsolatos rendkívül érzékeny kérdésekre és arra, hogy meg kell őrizni a szakpolitika azon képességét, hogy reagálni tudjon a köz- és magánszféra közötti partnerség sikertelen modelljeire;

17.  úgy véli, hogy az uniós határokon át nyújtott szolgáltatások további liberalizációjáról szóló tárgyalásokat szociális védelmi intézkedéseknek kell kísérniük, például a nemzeti gyakorlatoknak megfelelő minimális jövedelmi rendszereknek, valamint uniós szintű együttműködésnek a szolgáltatás nyújtása és ekképp a munkavégzés helye szerinti ország vonatkozó munkaügyi és szociális jogszabályainak, valamint kollektív szerződéseinek megfelelő munkafeltételek fenntartása érdekében; úgy véli, hogy mindez nem sértheti a küldő országban alkalmazandó jogszabályokban vagy szerződésekben foglalt kedvezőbb rendelkezéseket;

18.  úgy véli, hogy nem szabad veszélyeztetni a kormányok azon képességét, hogy társadalmi és környezetvédelmi igényekkel foglalkozó, felelős szolgáltatásokra irányuló közbeszerzési politikákat fogadjanak el, valamint hogy minden későbbi megállapodásnak tiszteletben kell tartania az ILO állami szerződések munkaügyi záradékairól szóló, 94. sz. egyezményét;

19.  arra ösztönzi az európai intézményeket, hogy továbbra is végezzenek független és mélyreható társadalmi hatásvizsgálatokat, amelyek a szolgáltatáskereskedelmi megállapodás által az EU-ban és a megállapodás más részes felei esetében fennálló társadalmi és foglalkoztatási helyzetre – többek között az általános érdekű és az általános gazdasági érdekű szolgáltatások rendelkezésre állására, megfizethetőségére, minőségére, hozzáférhetőségére, valamint az e szolgáltatásokhoz való megkülönböztetésmentes, egyenlő hozzáférésre – irányulnak; kéri, hogy az álláshelyeknek a potenciális megállapodás által okozott elvesztésére és létrehozására vonatkozó statisztikai előrejelzéseket tegyék közzé és folyamatosan frissítsék annak érdekében, hogy az érintett tagállamok támogatása érdekében a Bizottság időben közbe tudjon lépni; felszólít továbbá egy ellenőrzési rendszer létrehozására a normák megsértésének megelőzése érdekében;

20.  úgy véli, hogy az EU-nak rendkívül korlátozott kötelezettségvállalásokat szabad tennie a GATS 1. szolgáltatásnyújtási módján keresztül megvalósítandó jövőbeni rendelkezésekre vonatkozóan, hogy ne ássa alá a magas szintű munkaügyi normákat és feltételeket az EU-ban harmadik országokból származó szolgáltatások nyújtásával, különösen az IKT-ágazat tekintetében;

21.  csökkenteni kell a szabályozási akadályokat annak biztosítása érdekében, hogy a magasan képzett munkavállalók mobilitása az európai vállalkozások és az európai munkavállalók számára egyaránt előnyökkel járjon; ismét hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a szolgáltatáskereskedelmi megállapodás semmilyen körülmények között ne akadályozza a hatályos foglalkoztatási és szociális normák alkalmazását, a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó normákat is ideértve;

22.  rámutat arra, hogy a szolgáltatáskereskedelmi megállapodás közlekedési ágazatra vonatkozó záradékai nem érinthetik hátrányosan az ágazat európai munkavállalóit; ösztönzi a Bizottságot, hogy a szociális dömping megakadályozása érdekében határozzon meg egyértelmű korlátozásokat a kabotázsra vonatkozóan;

23.  kéri a 4. szolgálgatásnyújtási módról szóló melléklet szerinti munkavállalók egyértelmű meghatározását;

24.  úgy véli, hogy a megállapodásnak teljes mértékben tiszteletben kell tartania az aláíró ahhoz való jogát, hogy a GATS rendelet XXI. cikkében rögzítettek szerint listáján valamely elemet módosítson vagy visszavonjon; elvárja, hogy a megállapodás – és különösen a 4. szolgáltatásnyújtási módról szóló melléklet – a külföldi munkavállalók kizsákmányoló foglalkoztatásának megelőzését célzó rendelkezéseket, valamint olyan biztonsági záradékot tartalmazzon, amely lehetővé teszi a szolgáltatáskereskedelmi megállapodás részes felei számára a szükséges biztosítékok alkalmazását abban az esetben, ha nyomás alá kerülnek a hazai bérek, ha a belföldi munkavállalók jogai veszélybe kerülnek, vagy ha más elfogadott normákat megsértenek;

25.  kéri, hogy tegyenek további lépéseket a közbeszerzési piac megnyitására a szolgáltatáskereskedelmi megállapodás tárgyalásaiban részt vevő valamennyi országban; hangsúlyozza, hogy a szerződések odaítéléséhez a vállalatoknak be kell tartaniuk az ILO alapvető munkaügyi és szociális normáit; úgy véli, hogy a szerződéseket nem szabad kizárólag az ár alapján odaítélni, de az ilyen intézkedések nem funkcionálhatnak kereskedelmi akadályként;

26.  kiemeli azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a Bizottság a tárgyalások lehető legnagyobb fokú átláthatósága érdekében tesz; kéri azonban, hogy az európai ombudsman TTIP-re vonatkozó ajánlásaival összhangban folytassák és fokozzák a tárgyalások átláthatóságának növelésére irányuló erőfeszítéseket a TiSA szempontjából releváns dokumentumok közzététele révén; kéri, hogy tegyenek intézkedéseket a nemzeti parlamentekkel és tagállami szinten az összes érintett minisztériummal való folyamatos és átlátható kapcsolattartás megerősítése érdekében; hangsúlyozza az érdekelt felek, a civil társadalmi szervezetek és a szociális partnerek, illetve ezek szakértelmének fontosságát, és felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a szolgáltatáskereskedelmi megállapodás tárgyalásaiba vonják be őket és a tárgyalások során folytassanak szoros együttműködést velük, különösen azon lehetséges hatások tekintetében, amelyeket valamely szolgáltatáskereskedelmi megállapodás a munkaerőpiacra gyakorolhat; ösztönzi az összes érdekelt felet, hogy vegyenek részt aktívan a tárgyalásokban és terjesszenek elő kezdeményezéseket, vessék fel az aggodalomra okot adó és a problémás kérdéseket, valamint bocsássák rendelkezésre a tárgyalásokhoz kapcsolódó információkat, sürgeti továbbá a Bizottságot, hogy nagyobb mértékben vegye figyelembe a szociális partnerektől és a civil társadalomtól érkező észrevételeket;

27.  úgy véli, hogy meg kell őrizni azt a lehetőséget, hogy az országok gazdasági szükségleteket vizsgáló teszteket alkalmazzanak;

28.  sajnálja, hogy a Tanács nem konzultált a Parlamenttel, mielőtt elfogadta volna a meghatalmazást; úgy véli, ez egy elszalasztott lehetőség a tárgyalások lehető legdemokratikusabbá tételére és a TiSA által várhatóan leginkább érintettek kezdetektől fogva történő bevonására;

29.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a szolgáltatások kereskedelméről szóló – már hatályos – általános egyezményben (GATS) a természetes személyek mozgására (4. szolgáltatásnyújtási mód) vonatkozóan jelenleg nem állnak rendelkezésre statisztikák és adatok; tudomásul veszi, hogy a TiSA-ba hasonló fejezetet szándékoznak belefoglalni; hangsúlyozza a szolgáltatók e kategóriája nyomon követésének fontosságát a harmadik országbeli munkavállalókkal szembeni visszaélések és kizsákmányolásuk elkerülése érdekében; felszólítja a Bizottságot, hogy sürgősen gyűjtsön adatokat és nyújtson tájékoztatást a GATS 4. szolgáltatásnyújtási módja keretében az EU-ba belépő szolgáltatók számáról és típusáról, többek között tartózkodásuk időtartamáról; hangsúlyozza, hogy a 4. szolgáltatásnyújtási módra vonatkozó bármely jövőbeli rendelkezés csak magasan képzett szakemberekre, azaz az egyetemi diplomával vagy azzal egyenértékű mesterfokozatú végzettséggel rendelkező, felsővezetői pozícióban alkalmazott személyekre vonatkozhat; e személyek kifejezett céllal, jól meghatározott, korlátozott időtartamig, pontosan meghatározott feltételek mellett tartózkodhatnak az EU-ban;

30.  kéri ezenkívül, hogy – az egyes szolgáltatók belépési és tartózkodási feltételeinek megállapítása érdekében – uniós irányelv révén hangolják össze és kövessék nyomon a harmadik országból érkező egyéni szolgáltatóknak az Unióba való, e rendelkezések alapján történő belépését;

31.  hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak meg kell őrizniük teljes szuverenitásukat annak megállapításával kapcsolatban, hogy elkötelezik-e magukat a 4. szolgáltatásnyújtási módra vonatkozó bármilyen további rendelkezés mellett; hangsúlyozza továbbá, hogy az e rendelkezésekben foglalt minden ágazatot a szociális partnerekkel teljes együttműködésben kell meghatározni;

32.  hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak – mielőtt bármilyen új kötelezettséget vállalna a globális szolgáltatáskereskedelemben – átfogó értékelést kell előterjesztenie arról, hogy a GATS-ban jelenleg szereplő szolgáltatásnyújtási módok hatálybalépésük óta milyen hatást gyakoroltak a gazdaságra és a munkaerőpiacra; továbbá felszólítja a Bizottságot, hogy a lehető legrövidebb időn belül terjesszen elő egy, a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásra vonatkozó hatásvizsgálatot a munkakörülményekre, a tisztességtelen verseny tekintetében esetlegesen felmerülő hatásokra, valamint bizonyos ágazatokban a harmadik országokból érkező megnövekedett verseny miatti bármely esetleges visszaesésre vonatkozóan.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

TARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

3.12.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

38

11

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Laura Agea, Guillaume Balas, Tiziana Beghin, Brando Benifei, Mara Bizzotto, Vilija Blinkevičiūtė, Enrique Calvet Chambon, David Casa, Ole Christensen, Elena Gentile, Arne Gericke, Marian Harkin, Danuta Jazłowiecka, Agnes Jongerius, Jan Keller, Ádám Kósa, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Zdzisław Krasnodębski, Jean Lambert, Jérôme Lavrilleux, Jeroen Lenaers, Javi López, Thomas Mann, Dominique Martin, Anthea McIntyre, Joëlle Mélin, Elisabeth Morin-Chartier, Emilian Pavel, Georgi Pirinski, Marek Plura, Sofia Ribeiro, Anne Sander, Sven Schulze, Siôn Simon, Jutta Steinruck, Ulrike Trebesius, Marita Ulvskog, Tatjana Ždanoka, Jana Žitňanská

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Lynn Boylan, Mircea Diaconu, Tania González Peñas, Paloma López Bermejo, Csaba Sógor, Monika Vana, Flavio Zanonato

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Diane James, Martina Michels, Estefanía Torres Martínez

3.12.2015

VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

az Európai Bizottsághoz intézett, a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásra (TiSA) irányuló tárgyalásokról szóló ajánlásokról

(2015/2233(INI))

A vélemény előadója: David Borrelli

JAVASLATOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

a TiSA-ról szóló jelenlegi tárgyalásokkal összefüggésben a következő ajánlásokat intézi a Bizottsághoz:

Az általános megközelítés tekintetében:

1.  biztosítsa: a legmagasabb szintű átláthatóságot és elszámoltathatóságot, a tárgyalási dokumentumokhoz való hozzáférést, valamint a civil társadalommal, a vállalkozásokkal és a szociális partnerekkel folytatott konzultációt; hogy pontosan ugyanazok a szabályok vonatkozzanak az uniós és nem uniós szolgáltatókra; a felek közötti kölcsönösséget minden szinten, amely tükrözi egyforma szintű ambíciójukat; időben történő és alapos hatásvizsgálatokat; hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a TiSA valóban többoldalú legyen, azáltal, hogy a megállapodáshoz csatlakozási záradékot csatolnak, amely üdvözli a szerződő felekhez hasonló ambíciókkal rendelkezőket;

2.  garantálja: hogy a meglévő és jövőbeni közszolgáltatásokat, valamint az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat a tagállamok minden szinten szabadon szabályozhassák, azokat szolgáltathassák és finanszírozhassák; hogy megkülönböztetett figyelmet fordítanak a távközlési és energetikai szolgáltatásokra, mivel ezek alapvető fontosságúak a polgárok és a vállalatok számára, és hozzájárulnak a kohézióhoz, valamint az elektronikus kereskedelem, a vállalkozói szellem és a minőségi foglalkoztatás számára kedvező légkör megteremtéséhez; az uniós adatvédelmi és a magánélet védelméről szóló jogszabályoknak való megfelelést;

A telekommunikációs piacot illetően:

3.  biztosítsa: hogy a TiSA egyértelmű előnyökkel járjon az európai fogyasztók és a vállalkozások – és különösen a kkv-k és a vállalkozások – számára; hogy az oligopolisztikus piacokról érkező nem uniós társaságok ne húzzanak hasznot az uniós piac széttöredezettségéből; hogy minden piaci szereplőre egyenlő feltételek vonatkozzanak;

4.  garantálja: hogy a TiSA-t aláíró országokban működő uniós gazdasági szereplők piaci hozzáférése igazságos és egyenlő, mindenfajta nem vámjellegű és a határátlépést követő akadálytól mentes legyen, ideértve a szabályozási és engedélyezési előírásokat, a szabványok eltérőségét, a műszaki előírásokat és korlátozásokat, illetve az infrastruktúra megosztására különösen az utolsó szakaszokban vonatkozó, a helybelieknek kedvező szabályokat; hogy a TiSA aláírói tiszteletben tartják a szolgáltatók nyílt és megkülönböztetésmentes internet-hozzáférésére vonatkozó elvet;

5.  kerüljön el minden olyan új kötelezettségvállalást, amely veszélyeztetheti az uniós szabályozást; védje meg az uniós szabályozó hatóságok hatásköreit; tartsa tiszteletben az internet nyitott irányításának elvét; garantálja, hogy a TiSA aláíró felei független távközlési szabályozó hatóság felügyelete alá tartozzanak.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

TARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

1.12.2015

 

 

 

3.12.2015

VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

az Európai Bizottsághoz intézett, a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásra (TiSA) irányuló tárgyalásokról szóló ajánlásokról

(2015/2233(INI))

A vélemény előadója: Wim van de Camp

JAVASLATOK

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásról zajló tárgyalásokkal összefüggésben az alábbi ajánlásokat fogalmazza meg a Bizottság számára:

i.  tartsa szem előtt a közlekedési, turisztikai és szállítmányozási szolgáltatások fontosságát az európai gazdaság és foglalkoztatás szempontjából, tekintettel arra, hogy a világ teljes kereskedelmi flottájának 40%-a európai hajótulajdonosok kezén van, a légi közlekedési ágazat több mint 5 millió álláshelyet biztosít, továbbá az európai vasúti ágazat a világ összes vasúti felszerelésének és szolgáltatásának több mint felét állítja elő, valamint arra, hogy a közúti közlekedés továbbra is az uniós logisztikai ágazat fontos eleme; ismerje el a közlekedési szolgáltatásokban rejlő potenciált az európai munkanélküliség csökkentésére; ismerje el a szolgáltatáskereskedelem liberalizációjának a turisztikai ágazatra gyakorolt hatását;

ii.  biztosítsa, hogy a tárgyalásokon figyelembe vegyék a közlekedési ágazat gyorsan változó természetét, valamint a megosztásalapú gazdaság keretében Európában létrehozott közlekedési módok mindennapi életben betöltött növekvő szerepét;

iii.  hangsúlyozza, hogy az uniós és tagállami jogszabályok biztosítanak előnyöket a munkavállalók számára, többek között a biztonság és a védelem tekintetében; hangsúlyozza, hogy az Unióban működő szolgáltatóknak – akár külföldiek, akár hazaiak – tiszteletben kell tartaniuk az említett jogszabályokat; ismerje el, hogy a szolgáltatások minősége szervesen kapcsolódik a foglalkoztatás minőségéhez és a hatályos szabályozási kerethez; vegye figyelembe a megállapodás társadalmi és környezeti fenntarthatóságát; a meglévő szociális jogok tiszteletben tartásának garantálása mellett küszöbölje ki a munkaerő-piaci torzulást eredményező tisztességtelen gyakorlatokat;

iv.  vegye figyelembe az általános érdekű szolgáltatások fontos szerepét a közlekedési ágazatban és a közszolgáltatási kötelezettségek terén, valamint ezen ágazat társadalmi és területi kohézióhoz való hozzájárulását;

v.  erősítse meg az utasjogokra vonatkozó rendelkezéseket valamennyi közlekedési mód vonatkozásában, hogy a megállapodás a fogyasztóknak is kedvezzen;

vi.  tűzze ki hosszú távú célként a közlekedési szolgáltatásokra vonatkozó minőségi és biztonsági előírások szigorítását a menetidők egyidejű csökkentése mellett, ezzel előmozdítva a teljesítménynövelést és az innovációt e területen;

vii.  biztosítsa, hogy a tárgyalásokon a felek érdemben és a kölcsönösség jegyében foglalkozzanak a közlekedési és turisztikai ágazatokkal; őrizze meg a mozgásteret szakpolitikai válaszintézkedések meghozatalához a közlekedési, postai és kézbesítési ágazatokban bekövetkező fejlemények tükrében; tartsa tiszteletben a megkülönböztetésmentesség elvét; zárja ki a tömegközlekedési szolgáltatásokat a megállapodás hatálya alól;

viii.  tartsa szem előtt a liberalizációval kapcsolatos olyan negatív tapasztalatokat, mint a szolgáltatások minőségének romlása, a munkafeltételek, valamint a közlekedésbiztonság romlása;

ix.  mozdítsa elő egyebek mellett az átláthatóság, a határidők, a megfelelő eljárás, a felesleges terhek, a megkülönböztetésmentesség és a jogorvoslat kérdéskörét is lefedő szabályozásról szóló tárgyalásokat, mely továbbra is kiköti, hogy a közlekedési vagy szállítási szolgáltatások uniós piacára belépni kívánó külföldi vállalatoknak eleget kell tenniük a hatályos uniós szabályozási előírásoknak; szólítsa fel a harmadik országokat, hogy az egyszerűbb és hatékonyabb párbeszéd előmozdítása érdekében speciális tájékoztató kiadványok segítségével ismertessék meg a nyilvánossággal az adott területre vonatkozó törvényeiket;

x.  zárja ki a szolgáltatáskereskedelmi megállapodás alkalmazási köréből a tömegközlekedéssel és – amennyiben közszolgáltatásként működnek – a postai szolgáltatásokkal kapcsolatos összes szolgáltatást;

xi.  foglalkozzon a légitársaságok külföldi tulajdonjoga és irányítása, valamint a kabotázs-jogok vonatkozásában egyes országok által előírt korlátozásokkal;   tűzze ki hosszú távú célként a kötelező nemzetközi kereskedelmi szabályok bevezetését a légi közlekedési ágazatban, elismerve a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet hatáskörét a gazdasági és biztonsági szabályozás terén; amennyiben a jelentős kereskedelmi partnerek vonakodnának érdemi előrelépéseket tenni e téren, vizsgáljon meg egyéb lehetőségeket annak biztosítására, hogy az európai szállítmányozók tisztességes versenyfeltételekkel számolhassanak;

xii.  emlékeztessen arra a kulcsfontosságú szerepre, melyet a tengeri szállítmányozás tölt be a világgazdaságban úgy is mint önálló iparág, és úgy is mint a nemzetközi kereskedelem egyik támpillére; mozdítsa elő egy világos szöveg kidolgozását, amely határozott kötelezettségvállalásokat tartalmaz a kikötőkbe való bejutás biztosítása, valamint a nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások piacra jutása és nemzeti szintű kezelése tekintetében;

xiii.  ragadja meg ezt az alkalmat arra, hogy a tengeri szállításra vonatkozó meglévő jogszabályokat és gyakorlatokat beépítse egy olyan jogilag kötelező nemzetközi szövegbe, amely megakadályozza, hogy a felek a későbbiek során protekcionista szabályokat vezessenek be, ügyelve a nemzetközi előírásokkal, köztük a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által jóváhagyott előírásokkal való összhang biztosítására;

xiv.  foglalkozzon a tengeri szállítási szolgáltatásokra vonatkozó jelenlegi korlátozásokkal, szüntesse meg azokat, és törekedjen a viszonosságra, mivel az uniós vállalkozások számára gyakran hozzáférhetetlenek olyan piaci szegmensek külföldön, amelyeket az Unió a saját piacán megnyitott a külföldi vállalkozások előtt, mint például a rövid távú tengeri fuvarozás vagy a kabotázságazat;

xv.  tartsa fenn a tagállamoknak a meglévő vagy jövőbeni nemzeti szabályozásokkal és két- vagy többoldalú közúti szállítási megállapodásokkal, többek között a szállítási engedélyre vonatkozó követelményekkel kapcsolatos jogait;

xvi.  lépjen fel a közúti szállítással – különösen a 4. szolgáltatási móddal – kapcsolatos piaci hozzáférésre vonatkozó mindennemű kötelezettségvállalással szemben, mivel ezek azt eredményezhetik, hogy a munkavállalók munkahelyvédelem nélkül mozognak egyik országból a másikba, valamint a fogadó országokban hatályos szigorúbb munkajogi jogszabályok aláásásához vezethetnek;

xvii.  biztosítsa, hogy a szállítmányozási szolgáltatások harmadik országok piacaira való könnyebb bejutása ne veszélyeztesse a postai ágazatban már meglévő egyetemes szolgáltatási kötelezettségek teljesítését; ismerje el az egyetemes postai szolgáltatások társadalmi, gazdasági és területi kohézió előmozdításában játszott létfontosságú szerepét; erősítse meg ezeket az egyetemes szolgáltatásokat;

2.  sajnálatosnak tartja az átláthatóság máig nyilvánvaló hiányát, és azt, hogy a Parlamentnek nem volt lehetősége álláspontját kifejteni azt megelőzően, hogy a Tanács elfogadta volna tárgyalási mandátumát;

3.  kéri, hogy a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokkal kapcsolatos összes dokumentumot küldjék meg valamennyi EP-képviselőnek, és felszólít e szövegek nyilvános közzétételére.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

TARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

3.12.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

27

14

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Daniela Aiuto, Lucy Anderson, Marie-Christine Arnautu, Georges Bach, Izaskun Bilbao Barandica, Deirdre Clune, Michael Cramer, Luis de Grandes Pascual, Isabella De Monte, Jacqueline Foster, Bruno Gollnisch, Stelios Kouloglou, Merja Kyllönen, Miltiadis Kyrkos, Peter Lundgren, Georg Mayer, Cláudia Monteiro de Aguiar, Markus Pieper, Tomasz Piotr Poręba, Gabriele Preuß, Christine Revault D’Allonnes Bonnefoy, Dominique Riquet, Claudia Schmidt, Keith Taylor, Pavel Telička, Peter van Dalen, Wim van de Camp, Janusz Zemke, Roberts Zīle, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Fabio De Masi, Bas Eickhout, Markus Ferber, Maria Grapini, Karoline Graswander-Hainz, Werner Kuhn, Massimo Paolucci, Franck Proust, Olga Sehnalová, Patricija Šulin, Ruža Tomašić, Matthijs van Miltenburg

16.11.2015

VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

az Európai Bizottsághoz intézett, a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásra (TiSA) irányuló tárgyalásokról szóló ajánlásokról

(2015/2233(INI))

A vélemény előadója: Monika Vana

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  elismeri, hogy a jelenlegi elavult GATS-szabályozást korszerűsíteni kell, és elő kell segíteni az új szolgáltatások kereskedelmét; elismeri, hogy a szolgáltatások az Unióban és világszerte is értéket képviselnek, és megállapítja, hogy a Bizottság szerint az Unión belüli, 2013 és 2025 közötti foglalkoztatásbővülés hajtóerejét a szolgáltatóágazat munkahelyei fogják jelenteni, mivel az Unión belüli új munkahelyek 90%-a a szolgáltatóágazatokban jön létre, különösen a nagy képzettséget igénylő, professzionális, üzleti és informatikai szolgáltatások terén; megállapítja továbbá, hogy a szolgáltatások az uniós gazdaság mintegy 70 százalékát teszik ki; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásra (TiSA) irányuló jelenlegi tárgyalások keretében tartsák fenn a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra irányuló, az EUMSZ 174. cikkében meghatározott célkitűzéseket;

2.  ismételten hangsúlyozza, hogy a szolgáltatásnyújtás az Unióban az egyetemes hozzáférés, a minőség, a biztonság, a megfizethetőség és az egyenlő elbánás elvén alapul, amelyeket minden városban és régióban mindenkor biztosítani kell; úgy véli, hogy ezeket az elveket a TiSA nem korlátozhatja; ismételten hangsúlyozza, hogy a különleges közszolgáltatásokat, például a vízágazatot a tagállamok felelősségi körében kell tartani a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra gyakorolt esetleges negatív hatások elkerülése érdekében;

3.  emlékeztet arra, hogy az Unió kohéziós politikája a fő beruházási eszköz nemcsak az Európa 2020 stratégia céljainak eléréséhez, hanem a sürgető társadalmi-gazdasági szükségletek kezeléséhez is; hangsúlyozza, hogy az annak alapját képező elveket és célokat a TiSA keretében fenn kell tartani és meg kell erősíteni;

4.  úgy véli, hogy a szolgáltatáskereskedelem liberalizációja a regionális és helyi szintű beruházási lehetőségek bővítése révén elősegítheti a regionális növekedést; ismételten hangsúlyozza, hogy e liberalizációnak tiszteletben kell tartania az Unió politikai, társadalmi és kulturális modelljét, valamint az uniós szerződésekben rögzített alapelveket;

5.  felhívja a Bizottságot és a tagállamok kormányait, amelyek tárgyalási felhatalmazást adtak a Bizottságnak, hogy kövessék nyomon és értékeljék a TiSA-nak a kohézióra, valamint az Unión belüli helyi és regionális kormányzásra gyakorolt hatását, különösen a tárgyalási folyamat során; kéri a Bizottságot, hogy gyűjtsön össze és tegyen közzé átfogó és összehasonlítható adatokat, és iktasson be területi hatásvizsgálatokat; kéri a Bizottságot, hogy a TiSA-tárgyalásokkal összefüggésben vegye figyelembe a helyi és regionális hatóságok hatáskörét;

6.  hangsúlyozza, hogy a TiSA nem sértheti az Unió kohéziós politikájának hatálya alá tartozó közberuházások nagy részéért felelős és a területen számos kulcsfontosságú közszolgáltatás biztosításában is tevékenyen részt vevő helyi és regionális hatóságok hatásköreit, és nem csökkentheti azon képességüket, hogy ösztönözzék a helyi és regionális fejlődést, és megvédjék polgáraik általános érdekeit; ismételten hangsúlyozza, hogy a TiSA nem érintheti a tagállamok és a helyi és regionális hatóságok hatásköreit, és hogy közpolitikai célkitűzéseik megvalósítása érdekében jogot kell biztosítani számukra a szolgáltatásnyújtás szabályozásához és területükön új jogszabályok bevezetéséhez; abbéli reményének ad hangot, hogy a tárgyalások során figyelembe veszik e megfontolásokat a kohéziós politika maradéktalan végrehajtásának biztosítása és annak érdekében, hogy a regionális és helyi hatóságok szabadon képviselhessék polgáraik érdekeit;

7.  ismételten hangsúlyozza a közszolgáltatások jelentőségét és azt, hogy biztosítani kell a helyi és regionális hatóságok a Szerződésekben és az azokhoz csatolt 26. jegyzőkönyvben, valamint a belföldi jogszabályokban és közbeszerzési rendelkezések révén rögzített hatáskörének tiszteletben tartását; hangsúlyozza, hogy tiszteletben kell tartani a jövőbeli új közszolgáltatások létrehozására vonatkozó előjogaikat is; ezért üdvözli, hogy a Bizottság több ízben is nyilvánosan kijelentette, hogy a közszolgáltatásokat teljes körűen ki fogja vonni a TiSA tárgyalások hatálya alól, és ennélfogva felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a jelenlegi és az új általános érdekű szolgáltatások – köztük az általános gazdasági érdekű szolgáltatások – a TiSA hatályán kívül maradjanak annak szavatolása érdekében, hogy a nemzeti (és adott esetben a helyi és regionális) hatóságok továbbra is teljes mértékben jogosultak legyenek a Szerződések szerinti közszolgáltatások megrendelésével, megszervezésével, finanszírozásával és nyújtásával kapcsolatos bármely intézkedés bevezetésére, elfogadására, fenntartására és hatályon kívül helyezésére; úgy véli továbbá, hogy a professzionális szolgáltatók mozgását szabályozni kell;

8.  úgy véli, hogy a TiSA-tárgyalások egyre fontosabbak az uniós gazdaság szempontjából; hangsúlyozza, hogy a TiSA-tárgyalások lehetőséget nyújthatnak a világszintű szabályokon alapuló kereskedelem megerősítésére, amely nyílt és átlátható, tiszteletben tartja az uniós normákat, különösen az adatvédelem tekintetében, és növeli a kölcsönösséget a piacokhoz való hozzáférés vonatkozásában;

9.  emlékeztet arra, hogy a tagállamok által elfogadott szociális modellek nemcsak a közszolgáltatások nyújtására, folyamatosságára és minőségére vonatkozó kötelezettséget, hanem azok polgárok általi, demokratikus felügyeletét is érintik; ennélfogva felhívja a Bizottságot, hogy folytasson nyilvános konzultációt annak érdekében, hogy – gazdasági és szociális partnerek, valamint civil társadalmi szervezetek mellett – bevonja a helyi és regionális hatóságokat, konzultáljon velük, és véleményüket építse be a TiSA tárgyalásokra vonatkozó tárgyalási irányelvekbe, tekintettel a közszolgáltatások szabályozásában és nyújtásában, a gazdasági növekedésben és a munkahelyteremtésben betöltött kulcsfontosságú szerepükre; ezzel összefüggésben üdvözli, hogy a bizottság létrehozta a Civil Társadalmi Párbeszéd találkozókat, és hogy folytatja erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a TiSA-tárgyalások során a lehető legátláthatóbbá tegye az Unió álláspontját azáltal, hogy rendszeresen beszámol a tárgyalási folyamat fejleményeiről.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

TARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

12.11.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

35

3

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pascal Arimont, Victor Boştinaru, Andrea Cozzolino, Rosa D’Amato, Michela Giuffrida, Anna Hedh, Krzysztof Hetman, Ivan Jakovčić, Andrew Lewer, Louis-Joseph Manscour, Martina Michels, Iskra Mihaylova, Younous Omarjee, Mirosław Piotrowski, Stanislav Polčák, Julia Reid, Terry Reintke, Fernando Ruas, Monika Smolková, Maria Spyraki, Ruža Tomašić, Monika Vana, Matthijs van Miltenburg, Lambert van Nistelrooij, Derek Vaughan, Kerstin Westphal, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Andor Deli, Josu Juaristi Abaunz, Ivana Maletić, Jan Olbrycht, Demetris Papadakis, Tonino Picula, Claudia Schmidt, Hannu Takkula, Damiano Zoffoli, Milan Zver

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Stanisław Ożóg, Claudiu Ciprian Tănăsescu

27.11.2015

VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

az Európai Bizottsághoz intézett, a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásra (TiSA) irányuló tárgyalásokról szóló ajánlásokról

(2015/2233(INI))

A vélemény előadója: Jan Philipp Albrecht

JAVASLATOK

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

–  tekintettel a Tanács szolgáltatáskereskedelmi megállapodásra (TiSA) vonatkozó tárgyalási irányelveire(12),

A.  mivel az Uniót köti az Európai Unió Alapjogi Chartája (a Charta) – többek között annak a személyes adatok védelméhez való jogról szóló 8. cikke –, valamint az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) ugyanezen alapvető jogról szóló 16. cikke mint az EU elsődleges jogának kulcsfontosságú pillére, amelyet valamennyi nemzetközi megállapodásban teljes mértékben tiszteletben kell tartani;

B.  mivel az Uniót az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke többek között a demokrácia és a jogállamiság értékeinek betartására kötelezi;

C.  mivel a Charta 20. és 21. cikke az Uniót a törvény előtti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elvének betartására kötelezi;

D.  mivel az EUSZ 1. cikke és 10. cikkének (3) bekezdése is kimondja, hogy „a döntéseket a lehető legnyilvánosabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten kell meghozni”; mivel az átláthatóságnak és a partnerek – többek között a polgárok – közötti nyílt párbeszédnek kiemelkedő jelentősége van a tárgyalások során és a végrehajtási szakaszban egyaránt; mivel a Parlament támogatja az ombudsman átlátható megközelítésre vonatkozó kérését;

E.  mivel a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokról – beleértve a szolgáltatáskereskedelmi megállapodást (TiSA) – folyó tárgyalások, érintik egyebek közt a nemzetközi adatáramlások kérdését, ám teljes mértékben figyelmen kívül hagyják a magánélet védelmét és az adatvédelmet, amelyekről párhuzamos egyeztetések folynak majd;

F.  mivel a TiSA e-kereskedelemről szóló szövegére vonatkozó amerikai tervezet aláásná a személyes adatok harmadik országokba történő továbbítására vonatkozó uniós szabályokat és biztosítékokat; mivel a Parlament fenntartja magának a jogot ahhoz, hogy a TiSA-megállapodásra irányuló bármely jövőbeli szövegjavaslat és tervezet megismerése után nyilvánítson véleményt;

1.  az alábbi ajánlásokat intézi a Bizottsághoz:

  (a)  biztosítsa, hogy a megállapodás garantálja az alapvető uniós jogi normák maradéktalan tiszteletben tartását egy jogilag kötelező erővel és halasztó hatállyal bíró emberi jogi klauzula beiktatása révén, ami az EU harmadik országokkal kötött megállapodásainak állandó része;

  (b)  alapvető prioritásként foglaljon bele a megállapodásba egy – a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) XIV. cikkén alapuló – átfogó és egyértelmű, horizontális és önálló rendelkezést, amely a személyes adatok védelmére vonatkozó meglévő és jövőbeli uniós jogszabályokat teljes körűen kivonja a megállapodás alól, azon feltétel nélkül, hogy e rendelkezésnek összhangban kell állnia a TiSA egyéb részeivel, valamint biztosítsa, hogy a megállapodás nem gátolja meg a vonatkozó WTO-szabályok (a GATS XIV. és XIVa. cikke) értelmében indokolt szolgáltatásnyújtási kivételek érvényesítését;

  (c)  biztosítsa, hogy személyes adatokat csak az uniós adatvédelmi jogszabályok által előírt, a harmadik országokba történő továbbításra vonatkozó rendelkezések tiszteletben tartása mellett lehet az Unión kívülre továbbítani; csak akkor folytasson tárgyalásokat a személyes adatok forgalmát érintő rendelkezésekről, amennyiben garantálják és tiszteletben tartják az uniós adatvédelmi szabályok teljes körű alkalmazását;

  (d)  lépjen fel a TiSÁ-nak az USA által készített, e-kereskedelemről szóló fejezettervezetének a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezései ellen;

  (e)  tartsa szem előtt, hogy a személyes adatok továbbításáról szóló uniós szabályok megtilthatják az ilyen adatok harmadik országokban való feldolgozását, ha azok nem tartják be az uniós megfelelőségi szabványt; ragaszkodjon ahhoz, hogy az adatfeldolgozási berendezések és létesítmények helymeghatározását érintő valamennyi követelmény megfeleljen az adatok továbbításáról szóló uniós szabályoknak; működjön együtt harmadik országokkal a megfelelő fórumokon abból a célból, hogy szerte a világban megfelelően magas szintű adatvédelmi normákat fogadjanak el;

  (f)  teljes körűen vegye figyelembe, hogy átláthatóságra és elszámoltathatóságra van szükség a tárgyalások során a folyamat egész ideje alatt, valamint teljesítse az EUMSZ 218. cikke (10) bekezdésében foglalt kötelezettségét – amelynek jogszabályi jellegét a Bíróság közelmúltbeli ítéletében megerősítette(13) –, azaz, hogy a Parlamentet a tárgyalások minden szakaszában haladéktalanul és teljes körűen tájékoztatnia kell; biztosítsa, hogy valamennyi fél tegye nyilvánosan hozzáférhetővé a releváns tárgyalási dokumentumokat – az eseti alapon, egyértelmű indokolással minősítettnek nyilvánítandók kivételével, nyilvánosan indokolva, hogy a szóban forgó dokumentum közzé nem tett részeihez való hozzáférés milyen mértékben veszélyezteti konkrétan és specifikusan a kivételek által védett érdekeket –, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(14) megfelelően; biztosítsa, hogy a megállapodás semmilyen módon nem érinti a hivatalos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló uniós vagy tagállami jogszabályokat;

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

TARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

23.11.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

43

13

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Martina Anderson, Malin Björk, Michał Boni, Caterina Chinnici, Cornelia Ernst, Tanja Fajon, Laura Ferrara, Monika Flašíková Beňová, Lorenzo Fontana, Ana Gomes, Jussi Halla-aho, Monika Hohlmeier, Brice Hortefeux, Filiz Hyusmenova, Sophia in ‘t Veld, Iliana Iotova, Eva Joly, Timothy Kirkhope, Barbara Kudrycka, Marju Lauristin, Juan Fernando López Aguilar, Monica Macovei, Vicky Maeijer, Barbara Matera, Roberta Metsola, Louis Michel, József Nagy, Péter Niedermüller, Judith Sargentini, Birgit Sippel, Csaba Sógor, Helga Stevens, Traian Ungureanu, Marie-Christine Vergiat, Harald Vilimsky, Udo Voigt, Josef Weidenholzer, Cecilia Wikström, Kristina Winberg, Tomáš Zdechovský

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Laura Agea, Pál Csáky, Miriam Dalli, Daniel Dalton, Petra Kammerevert, Ska Keller, Jeroen Lenaers, Andrejs Mamikins, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Salvatore Domenico Pogliese, Josep-Maria Terricabras, Axel Voss

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Clara Eugenia Aguilera García, Rosa Estaràs Ferragut, Eleonora Evi, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Michela Giuffrida, Daniel Hannan, Jude Kirton-Darling, Edouard Martin, Julia Pitera, Jarosław Wałęsa

18.11.2015

VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

az Európai Bizottsághoz intézett, a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásra (TiSA) irányuló tárgyalásokról szóló ajánlásokról

(2015/2233(INI))

A vélemény előadója: Monika Vana

JAVASLATOK

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  mivel, bár a kereskedelmi megállapodások hatásai – a nemek között bizonyos ágazatokban fennálló egyenlőtlenség miatt – eltérőek a nők és férfiak számára, , a TiSA-ról folytatott nyilvános konzultáció során nem került szóba, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a nemek közti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekre, és nincs megfelelő konszenzus a nemek közti egyenlőséggel kapcsolatos kérdéseknek a kereskedelem területére való bevonását illetően, és a nemi dimenzió jelenleg csak korlátozott mértékben jelenik meg a kereskedelmi politikákban és megállapodásokban; mivel a kereskedelem fokozatos liberalizációjának nemi szempontú következményeiről még nem született teljes körű elemzés;

B.  mivel a kereskedelempolitika sikerét arról kell megítélni, hogy egyenlő mértékben pozitív hatással bír-e a nők és férfiak esetében, ezért az első szakaszoktól kezdve tanulmányozni, elemezni kell, és meg kell határozni a nemekre gyakorolt számos és összetett hatását; megjegyzi, hogy az elővigyázatosság elvének ebben az esetben is alapul kéne szolgálnia;

C.  whereas gender relations influence all economic activities and processes and are reflected labour, employment and salary matters; mivel a nőkkel szembeni strukturális szintű diszkrimináció továbbra is fennáll, így például a nemek közti fizetési szakadék továbbra is a világ minden táján létezik; mivel a nemek közti fizetési szakadékot versenyelőnyként is kihasználják, ám egy kereskedelmi megállapodásnak e gyakorlat megszüntetésén kellene fáradoznia;

D.  mivel a Parlamentnek nem nyílt lehetősége véleménye kifejtésére azt megelőzően, hogy a Tanács elfogadta a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásra (TiSA) irányuló tárgyalásokra vonatkozó felhatalmazást, és 2013. július 4-én állásfoglalásra irányuló indítványt szavazott meg, amelyben kifejti véleményét a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalásokra vonatkozó felhatalmazásról

E.  mivel a nõk világszerte különösen szenvednek az éghajlatváltozás hatásaitól, sõt ennek következtében egyesek kénytelenek elhagyni otthonaikat; megjegyzi, hogy a kereskedelempolitikának törekednie kell ennek megakadályozására, és ezért a környezeti fenntarthatóságra tekintettel kell kialakítani;

F.  mivel a nők átlag feletti arányban dolgoznak a közszolgáltatásban és a közszolgáltatási ágazatban, és e szolgáltatások felhasználóiként jobban rá vannak utalva a magas színvonalú, megfizethető, megfelelő elhelyezkedésű és keresletközpontú közszolgáltatásokra, mint a férfiak, különösen az olyan szociális szolgáltatások vonatkozásában, mint a gyermekgondozás és az idősek ápolása; mivel a közszolgáltatásokra szánt források csökkentései és a megszorítások, valamint az árak növekedése azt eredményezi, hogy e gondozási szolgáltatások fizetségben nem részesülő nőkre hárulnak, akik ennek következtében nem képesek biztosított munkaviszonyra szert tenni, vagy csak részidőben tehetik ezt meg;

G.  mivel a közszolgáltatások és közellátás terén hozott megszorítások gyakran a nem fizetett gondozókra és háztartásban dolgozókra terhelik a munkaerő költségeit és a kockázatokat, amely feladatokat jellemzően a nők látnak el, és ezért e megszorítások hátráltatják a nemek közti egyenlőséget;

H.  mivel a TiSA a gazdasági fejlődés, a bevált gyakorlatok cseréje és az emberi jogok magas mércéjéhez igazodás ösztönzésének lehetőségét rejti magában minden részes fél számára; mivel a TiSA-nak elő kell segítenie a nemek közti egyenlőséget, és semmiképp sem jelenthet visszalépést az Unió vagy tagállamai által a nemek közötti egyenlőség terén elért eredményekhez képest;

I.  mivel a TiSA célja a globális kereskedelem új modelljének kialakítása, 51 résztvevője a szolgáltatások világkereskedelmének 70%-át adja, és alapvető fontosságú, hogy bármely új globális kereskedelmi megállapodás előmozdítsa a nemek közti egyenlőséget;

1.  rámutat, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájának tiszteletben tartása jogi kötelezettség, amelyet a Bizottságnak többek közt fenntarthatósági hatástanulmányok révén kell végrehajtania; ebben az összefüggésben felhívja a Bizottságot nemi szempontú mutatók használatára, illetve olyan nemi szempontú hatásvizsgálat végzésére – életkor és társadalmi-gazdasági tényezők szerinti bontásban –, amely tükrözi a nők által betöltött különböző szerepeket, annak biztosítása érdekében, hogy az Unió kikezdhetetlen legyen a nők jogainak fenntartása és támogatása terén;

2.  hangsúlyozza, hogy az Unió köteles biztosítani a védelem magas szintjét az emberi, a munkavállalói és a fogyasztói jogok, a nemek közti egyenlőség támogatása és a szociális és környezetvédelmi normák tekintetében; úgy véli, hogy ezen értékeknek kellene irányítania a nemzetközi és országos szintű kereskedelmet, beleértve az olyan megállapodásokat, mint a TiSA, amelyeknek aktívan elő kell mozdítaniuk ezeket a célkitűzéseket;

3.  úgy véli, hogy a Bizottságnak ellenőriznie kell az egyezmény hatását a nemek közti egyenlőségre és az alapvető jogok tiszteletére, illetve három évvel a hatályba lépését követően ki kell azt értékelnie;

4.  úgy véli, hogy a TiSA-t aláíró minden tagállamnak el kell köteleznie magát a nemek közötti egyenlőség és az alapvető jogok tisztelete mellett, a nemzeti és helyi piacok liberalizációját és megnyitását illetően is;

5.  hangsúlyozza a vonatkozó szövegek lehető legnagyobb átláthatósága biztosításának szükségességét, a folyamatban lévő tárgyalások biztosítása érdekében;

6.  sajnálja, hogy a nők alulképviseltek az európai kereskedelmi ágazatban, és a harmadik országokkal ápolt kapcsolatok terén, és hogy nincs elegendő hangsúly annak biztosításán, hogy a férfiak és nők egyenlő esélyekkel jussanak hozzá a szolgáltatásokhoz;

7.  sajnálja, hogy a Tanács nem várta meg a Parlament véleményét a felhatalmazás megadása előtt, ezt elszalasztott lehetőségnek tekinti, amely teljes mértékben demokratikussá tehette volna a tárgyalásokat, és kezdettől fogva bevonta volna azokat, akiket a leginkább érinthet a TiSA, köztük a nőket;

8.  kéri a Bizottságot az olyan különböző, de egymással kapcsolatos politikák közötti összhang növelésére, mint a kereskedelem-, fejlesztési, foglalkoztatási, migrációs és nemek egyenlőségére vonatkozó politikák, valamint az e politikák által a nők és lányok jogaira, emancipációjukra, az egészséghez, oktatáshoz, élelemhez, munkához és vízhez való jogukra gyakorolt hatás beépítésére; kéri a Bizottságot, hogy hatásvizsgálatában térjen ki a fenti szempontokra, a TiSA által, vagy a különbözõ kereskedelmi megállapodások közötti kölcsönhatás által okozott negatív következmények elkerülése érdekében;

9.  határozottan javasolja, hogy az Unió vesse latba politikai akaratát annak érdekében, hogy az európai, nemzet és helyi hatóságoknak továbbra is teljes körűen jogukban álljon bevezetni, elfogadni, fenntartani vagy visszavonni bármely, a közszolgáltatások megrendelésére, szervezésére, finanszírozására és ellátására vonatkozó döntést, és különösen a szociális szolgáltatások – mind az állami, mind a magánfinanszírozásúakat – ne essenek a TiSA hatálya alá, és vezessen be egy egyértelmű etalonként szolgáló záradékot e szolgáltatások vonatkozásában, minőségük biztosítása érdekében; hangsúlyozza ebben a vonatkozásban az oktatás és egészségügy fontosságát, valamint a nõk és lányok e szolgáltatásokhoz való állandó hozzáférésének biztosítását;

10.  aggódik amiatt, hogy a TiSA hatása nemi szempontból elfogult lehet; ezzel kapcsolatban emlékeztet a nemi szempontból kiegyenlített összetételű tárgyalóküldöttségek fontosságára, illetve, amennyiben szükséges, a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő intézkedések fontosságára a tagállamokban a TiSA végrehajtását követően;

11.  kéri a TiSA kiegészítését egy olyan emberi jogi záradékkal, amely kitér a nemek közötti egyenlõségre, a lányok és nők jogai védelmének és a kereskedelemben és szolgáltatásokban való részvételük biztosítása érdekében, valamint megfelelő mutatók beillesztését a szerződésbe, amelyek biztosítják a nemek közti egyenlőséget a TiSA végrehajtása során;

12.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat nemek szerint bontott statisztikák gyűjtésére a kereskedelmi politikák és megállapodások nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásának hatékonyabb értékelése, valamint pozitív diszkriminációt bevezető intézkedések végrehajtása érdekében;

13.  annak garantálására kéri a Bizottságot, hogy alkalmazhassanak ökológiai és szociális kritériumokat – többek között a nemek közötti egyenlőség kritériumát – a közbeszerzési szerződések odaítélésekor;

14.  kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a TiSA ikt-szolgáltatásokról szóló rendelkezései megfeleljenek a nők aránya növelése céljának az ágazatban;

15.  az európai ombudsman TTIP-pel kapcsolatos ajánlásával összhangban kéri a tárgyalások átláthatóságának növelésére irányuló erőfeszítések folytatását és fokozását a TiSA-val kapcsolatos valamennyi dokumentum – többek között a tárgyalási javaslatok, különösen a konszolidált tárgyalási szövegek – azonnali közzététele révén. sürgeti a nemzeti parlamentekkel és tagállami szinten az összes vonatkozó minisztériummal való folyamatos és átlátható kapcsolattartás megerősítését; sürgeti minden érintett, köztük a civil társadalmi szervezetek, különösen a nőjogi szervezetek és az európai szociális partnerek tárgyalási folyamatban való részvételének lehetővé tételét;

16.  alapvető fontosságúnak tartja, hogy a megállapodás tartalmazzon egy olyan záradékot, amely lehetővé teszi az országok számára, hogy visszafordítsák a szolgáltatások liberalizációját, különösen akkor, ha kiderül, hogy a liberalizáció negatív következményekkel jár a nőkre nézve; ezért szorgalmazza, hogy állítsanak össze egy pozitív listát, valamint zárják ki a megállapodásból az automatikus beemelésre, illetve a fennálló helyzet fenntartására vonatkozó záradékokat.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

TARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

12.11.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

20

9

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Daniela Aiuto, Maria Arena, Catherine Bearder, Beatriz Becerra Basterrechea, Malin Björk, Anna Maria Corazza Bildt, Iratxe García Pérez, Anna Hedh, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Angelika Mlinar, Maria Noichl, Margot Parker, Terry Reintke, Liliana Rodrigues, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Jadwiga Wiśniewska, Anna Záborská

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Inés Ayala Sender, Stefan Eck, Eleonora Forenza, Mariya Gabriel, Constance Le Grip, Elly Schlein, Branislav Škripek, Dubravka Šuica, Monika Vana

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Seb Dance, Davor Ivo Stier, Claudiu Ciprian Tănăsescu

ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

18.1.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

33

6

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

William (The Earl of) Dartmouth, Maria Arena, Tiziana Beghin, David Borrelli, Daniel Caspary, Salvatore Cicu, Marielle de Sarnez, Santiago Fisas Ayxelà, Christofer Fjellner, Karoline Graswander-Hainz, Yannick Jadot, Ska Keller, Jude Kirton-Darling, Bernd Lange, Marine Le Pen, David Martin, Emma McClarkin, Anne-Marie Mineur, Sorin Moisă, Alessia Maria Mosca, Franz Obermayr, Artis Pabriks, Franck Proust, Viviane Reding, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Tokia Saïfi, Marietje Schaake, Helmut Scholz, Joachim Schuster, Hannu Takkula, Iuliu Winkler

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Bendt Bendtsen, Klaus Buchner, Edouard Ferrand, Seán Kelly, Sander Loones, Bolesław G. Piecha, Lola Sánchez Caldentey, Ramon Tremosa i Balcells, Marita Ulvskog, Jarosław Wałęsa

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Daniel Dalton, Andrew Lewer

(1)

https://www.wto.org/english/docs_e/legal_e/26-gats_01_e.htm

(2)

TN/S/36.

(3)

http://eeas.europa.eu/delegations/wto/press_corner/all_news/news/2012/20120705_advancing_negotiations_services.htm

(4)

http://www.consilium.europa.eu/en/press/press-releases/2015/03/150310-trade-services-agreement-negotiating-mandate-made-public/

(5)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0325.

(6)

http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/july/tradoc_152702.pdf

(7)

http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/july/tradoc_152702.pdf

(8)

http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2015/march/tradoc_153264.pdf

(9)

HL C 61. E, 2004.3.10., 289. o.

(10)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0325.

(11)

HL L 338., 2012.12.12., 37. o.

(12)

6891/13 Add 1. sz. tanácsi dokumentum.

(13)

A C-658/11 Parlament kontra Tanács ügyben 2014. június 24-én hozott ítélet.

(14)

HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

Jogi nyilatkozat