Eljárás : 2015/2256(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0017/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0017/2016

Viták :

PV 24/02/2016 - 14
CRE 24/02/2016 - 14

Szavazatok :

PV 25/02/2016 - 7.9
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0060

JELENTÉS     
PDF 501kWORD 163k
1.2.2016
PE 571.647v02-00 A8-0017/2016

az egységes piacnak a 2016-os európai szemeszter keretében történő irányításáról

(2015/2256(INI))

Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság

Előadó: Catherine Stihler

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az egységes piacnak a 2016-os európai szemeszter keretében történő irányításáról

(2015/2256(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel „A gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszter: 2015. évi éves növekedési jelentés” című, 2015. március 11-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az egységes piacnak a 2015-ös európai szemeszter keretében történő irányításáról szóló, 2015. március 11-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az egységes piacnak a 2014-es európai szemeszter keretében történő irányításáról szóló, 2014. február 25-i állásfoglalására(3) és a Bizottság 2014. május 28-án elfogadott, erre adott válaszára,

–  tekintettel „A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere: a 2014. év prioritásainak végrehajtása” című 2014. október 22-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az egységes piac irányításáról szóló 2013. február 7-i, a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó állásfoglalására(5) és a Bizottság 2013. május 8-án elfogadott, erre adott válaszára,

–  tekintettel az európai beruházási tervről szóló, 2014. november 26-i bizottsági közleményre (COM(2014)0903),

–  tekintettel az öt elnök „Az európai gazdasági és monetáris unió kiteljesítése” című, 2015. június 22-i jelentésére,

–  tekintettel a Bizottság „Lépések a gazdasági és monetáris unió kiteljesítése felé” című 2015. október 21-i bizottsági közleményére (COM(2015)0600),

–  tekintettel a Bizottság euróövezeti nemzeti versenyképességi testületek létrehozásáról szóló 2015. október 21-i ajánlására (COM(2015)0601),

–  tekintettel a „2016. évi éves növekedési jelentés – A fellendülés erősítése és a konvergencia előmozdítása” című, 2015. november 26-i bizottsági közleményre (COM(2015)0690),

–  tekintettel a tagállamok beruházási környezetének kihívásairól szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2015)0400),

–  tekintettel a Bruegel elemző központ „Az euróövezeten belül az európai szemeszter keretében megvalósuló gazdaságpolitikai koordináció korlátai” című, 2015. novemberi szakpolitikai dokumentumára,

–  tekintettel az euróövezetről szóló negyedéves jelentésre (QREA), 14. kötet, 2. szám,

–  tekintettel az Európai Parlament Kutatószolgálata „Az európai szintű cselekvés hiányából fakadó költség az egységes piacon” című 2014. szeptemberi tanulmányára,

–  tekintettel a Bizottság „Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése” című 2015. október 28-i közleményére (COM(2015)0550) és „Az egységes piac integrációja és a versenyképesség az Unióban és tagállamaiban” című jelentésre (SWD(2015)0203),

–  tekintettel a Bizottság európai digitális egységes piaci stratégiáról szóló, 2015. május 6-i közleményére (COM(2015)0192),

–  tekintettel az online belső piaci eredménytábla 2015. évi kiadására,

–  Tekintettel a Bizottságnak a szolgáltatási irányelv végrehajtásáról szóló 2012. június 8-i, 2015 októberében frissített közleményére (COM(2012)0261),

–  tekintettel az Európai Tanács 2013. június 27–28-i következtetéseire,

–  tekintettel az Európai Tanács 2013. október 24–25-i következtetéseire,

–  tekintettel az Európai Tanács 2013. december 19–20-i következtetéseire,

–  tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére (A8-0017/2016),

A.  mivel az Uniónak különféle olyan kihívásokkal kell szembenéznie mind globális, mind hazai szinten, mint a lassú növekedés, a magas munkanélküliség és főleg az erős nemzetközi verseny;

B.  mivel az európai szemeszter célja az, hogy a stabilitás, a növekedés és a foglalkoztatás előmozdítása, valamint a versenyképesség megerősítése érdekében növelje az Unió 28 tagállama között a gazdasági és költségvetési politikák összehangolását;

C.  mivel minden lehetőséget igénybe kell venni az uniós gazdaság és versenyképesség fellendítésére;

D.  mivel a közös piac az EU egyik mérföldköve és fő teljesítménye; mivel ahhoz, hogy az európai szemeszter sikeresen előmozdítsa a gazdasági növekedést és stabilizálja a gazdaságokat, egyenlő módon magába kell foglalnia az egységes piacot és a teljes megvalósítására törekvő szakpolitikákat;

E.  mivel a jobb szabályozásnak és a versenynek kedvező, fokozottabb irányítással felruházott inkluzív egységes piac alapvető eszközt jelent a növekedés, a foglalkoztatottság és a versenyképesség fokozásában és ezáltal az üzleti szféra és a fogyasztók bizalmának megőrzésében;

F.  mivel a folyamatos technológiai, társadalmi és magatartásbeli változások jelentős hatással vannak a vállalkozások és fogyasztók viselkedése, ami számos olyan gazdasági lehetőséget és kihívást idéz elő, amelyekkel az egységes piac keretében kell foglalkozni;

G.   mivel mindenekelőtt a hatályos szabályoknak az európai szemeszteren és az egységes piacon belüli betartása biztosít valódi rálátást a jelenlegi szabályok megfelelőségére vagy hiányosságaira;

Az egységes piac mint az uniós versenyképesség, valamint a foglalkoztatás és a növekedés fellendítésének fontos eszköze

1.  megismétli, hogy az egységes piac az EU egyik alapja; hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy az európai szemeszter sikeresen előmozdítsa a gazdasági növekedést és stabilizálja a tagállamok gazdaságait, egyenlő módon magába kell foglalnia az egységes piacot és a teljes megvalósítására törekvő szakpolitikákat;

2.  hangsúlyozza, hogy az egységes piac adja a tagállamok gazdaságának és az egész európai integrációs projekt gerincét; hangsúlyozza az egységes piac gazdasági előnyeit, mint például a termékek standardizálása és a piac integrációja, a méretgazdaságosság, az erősebb verseny, valamint a 28 tagállam 500 millió fogyasztója számára biztosított egyenlő versenyfeltételek, ami különösen a kiváló minőségű termékek és szolgáltatások szélesebb választékát és alacsonyabb árakat jelent a fogyasztók számára;

3.  hangsúlyozza az egységes piac továbbfejlesztésének fontosságát a strukturális és fenntartható gazdasági növekedés beruházások – átláthatósági és hatékonysági szabályok melletti – bevonzása és elősegítése céljából történő megvalósítása érdekében, ami elő fogja segíteni a munkahelyteremtést és a tagállamok polgárainak körében növelni fogja a jólétet; sürgeti a Bizottságot, hogy az országspecifikus ajánlások keretében végezze el az egységes piac szabályai végrehajtásának és érvényesítésének rendszeres nyomon követését, különösen, ha e szabályok jelentősen hozzájárulnak a strukturális reformokhoz;

4.  úgy véli, hogy a gazdasági kezdeményezőképességhez és a vállalkozásfejlesztéshez megfelelő környezetet kell biztosítani, a kkv-k körében ösztönözve a versenyképességet és az együttműködést, ilyenformán kiaknázva az innovációban, a kutatásban és a technológiában rejlő ipari lehetőségeket;

5.  tudomásul veszi a Bizottság szolgálatainak a beruházásokkal kapcsolatos kihívások azonosítására és feltérképezésére, valamint az országspecifikus beruházási profilok kidolgozására irányuló munkáját;

6.  aggasztónak tartja, hogy az európai szemeszter 2011–2014 közötti időszakra vonatkozó ajánlásainak végrehajtási szintje a vártnál gyengébb volt; felkéri ezért a Bizottságot, hogy javasoljon egy mechanizmust, amely az országspecifikus ajánlások végrehajtására ösztönzi az országokat;

7.  üdvözli, hogy a Bizottság egyszerűsítette az új európai szemeszter folyamatát, és úgy tudja, hogy csökkent az országspecifikus ajánlások száma olyan ajánlások előterjesztése érdekében, amelyek jobban összpontosítanak az országok prioritásaira; megjegyzi, hogy az éves növekedési jelentés több figyelmet fordít az egységes piaccal kapcsolatos kérdésekre, mint az országspecifikus ajánlások;

8.  ismételten szorgalmazza az egységes piaci pillér európai szemeszterbe történő beemelését a rendszeres figyelemmel követést, az egységes piac országspecifikus akadályainak azonosítását és az egységes piaci integráció és versenyképesség értékelését lehetővé tevő rendszer révén, amely olyan prioritáscsoportra összpontosít, ahol a fellépések a legnagyobb hatással lennének a növekedésre és a munkahelyteremtésre, ideértve a vállalkozások – köztük a kkv-k – fenntartható fejlesztését is; úgy véli, hogy a rendszernek magában kell foglalnia egy átfogó információs adatbázist, a többek között az egységes piaci szabályok alkalmazásával járó gazdasági hatások mérésére szolgáló mennyiségi és minőségi mutatókat, teljesítményértékelést, szakértői értékelést és a legjobb gyakorlatok cseréjét;

9.  üdvözli „Az egységes piac integrációja és a versenyképesség az Unióban és tagállamaiban” című 2015-ös jelentést; megjegyzi, hogy ezt a jelentést – amely a korábban az éves növekedési jelentéshez mellékelt, az egységes piac integrációjáról szóló jelentést és az európai ipari teljesítményről szóló jelentést is felváltja – a korábbiaktól eltérően nem az éves növekedési jelentés, hanem az egységes piaci stratégiáról szóló közlemény mellékleteként tették közzé; kéri a jelentés további kidolgozását és azt, hogy az váljon az egységes piac irányítási pillérének részévé és az egységes piac fejlődése éves értékelésének alapjává; úgy véli, hogy a jelentés eredményeit figyelembe kell venni a konkrét egységes piaci szakasznál az éves növekedési jelentésben, az országspecifikus ajánlásokban és az egységes piaci megfelelésről a tagállamokkal folytatott rendszeres strukturált párbeszédben;

10.  üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy az európai szemeszter keretében, különösen az országjelentésekben és a Tanáccsal folytatott tematikus megbeszélések keretében részletesebben megvizsgálja a beruházással kapcsolatban megállapított országspecifikus kihívásokat;

11.  felhívja a figyelmet arra, hogy a beruházással kapcsolatban azonosított kihívások közül több is az egységes piac működésével, valamint az egységes piaci jogszabályok átültetésével és végrehajtásával kapcsolatos; kéri a Bizottságot, hogy szigorúan kövesse figyelemmel a tagállamok által a beruházással kapcsolatban azonosított kihívások és akadályok tekintetében tett lépéseket, kezdjen rendszeres strukturált párbeszédet a tagállamokkal a megfelelésről, valamint éljen hatáskörével és adott esetben intézkedjen az egységes piac indokolatlan és aránytalan akadályainak felszámolása érdekében;

12.  hangsúlyozza, hogy az európai szemeszter bármilyen felülvizsgálati folyamatának lehetővé kell tennie az Európai Parlament, valamint a nemzeti és regionális parlamentek és az összes releváns döntéshozó – köztük a munkáltatói szervezetek és a szakszervezetek – megfelelő bevonását nemcsak az európai szemeszterrel kapcsolatos felelősségvállalás fokozása, hanem az országspecifikus ajánlások végrehajtási szintjének növelése céljából is;

13.  hangsúlyozza a fontos és szükséges reformokat előmozdító inkluzív és átlátható megközelítés fontosságát az európai szemeszter teljes folyamatában;

Az egységes piac kiaknázatlan lehetőségei

14.  emlékeztet arra, hogy az európai gazdaság termelékenységének és versenyképességének javítása érdekében megfelelő és igazságos gazdasági és szociális reformokat kell végrehajtani, illetve meg kell oldani a bürokrácia és a protekcionizmus problémakörét;

15.  hangsúlyozza, hogy annak ellenére, hogy az egységes piacon nincsenek nyilvánvaló vámjellegű akadályok, rengeteg különböző, nem vámjellegű akadály van érvényben; ösztönzi az európai intézményeket, a tagállamokat és az összes érintett érdekelt felet, hogy az Unión belüli nem vámjellegű akadályok megszüntetése érdekében indítsanak konstruktív vitát erről a kérdésről;

16.  sajnálja, hogy több tagállamban is súlyos végrehajtási hiányosságok tapasztalhatók az Unió GDP-jének és a foglalkoztatásnak több mint 45%-át kitevő tevékenységekre vonatkozó szolgáltatási irányelv végrehajtását illetően, többek között a számos különböző nemzeti szabály és rendelet miatt, ami nem mindig a közérdeket szolgálja; sajnálja azt is, hogy az értesítési eljárást nem mindig tartják be;

17.  üdvözli a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv korszerűsítését, ami a munkaerő mobilitását támogatva a képesítések elismerésének zökkenőmentesebb rendszerére tesz javaslatot; megjegyzi, hogy a szabályozott szakmákra vonatkozó szabályozások eltérnek a tagállamok között, akárcsak az egyes tevékenységek követelményekhez kötése;

18.  üdvözli a Bizottság szándékát, hogy kezdeményezést indítson a szolgáltatási útlevélre és egy harmonizált adatközlő nyomtatványra irányulóan, azzal a feltétellel, hogy ez a kezdeményezés nagyobb átláthatósághoz vezet a határon átnyúló szolgáltatók hatásköreinek kibővítése tekintetében, és a bürokrácia valamint az adminisztratív terhek csökkenését eredményezi; hangsúlyozza, hogy az esetleges kezdeményezés nem vezethet a származási ország elvének bevezetéséhez; ugyanakkor részletesebben kellene körvonalazni e javaslatot; úgy véli, hogy a szolgáltatási útlevél a teljesen integrált egységes piac megvalósulásáig történő használatra szánt ideiglenes megoldást jelent;

19.  hangsúlyozza, hogy a közbeszerzési piac az egységes piac egészének jelentős részét teszi ki, és nagy mértékben hozzájárul a tagállamok és a vállalkozások növekedéséhez, illetve a munkahelyteremtéshez és a fokozott versenyképességhez; kéri a Bizottságot, hogy támogassa az állami szektorban a közbeszerzések átláthatóságát, a határon átnyúló versenyt és az állami erőforrások jobb felhasználását, ideértve a szociális és környezetvédelmi standardokat is;

20.  emlékeztet arra, hogy 2014-ben az EU elfogadta az uniós közbeszerzési keret jelentős átalakítását, egyszerűsítette az eljárásokat, valamint rugalmasabbá tette és kiigazította a szabályokat, hogy azok a közszférán belül jobban szolgálják a többi szakpolitikát is;

21.  rámutat, hogy a tagállamokban még mindig jelentős elégtelenségek mutatkoznak a közbeszerzés terén, amelyek korlátozzák a határokon átnyúló terjeszkedést és a hazai piacokon való növekedést; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak helyesen és időben kell átültetniük és végrehajtaniuk a közbeszerzésről és a koncesszióról szóló jogszabályokat; úgy véli, hogy a 2007. évi jogorvoslati eljárás pontos végrehajtása eredményesebb, hatékonyabb és átláthatóbb közbeszerzést biztosítana;

22.  üdvözli az európai közigazgatások közötti átjárhatósági megoldásokról szóló, 2016. január 1-jén kezdődött második programot (ISA²), amely támogatni fogja az átjárható digitális megoldások kifejlesztését, amelyek ingyenesen hozzáférhetők lennének minden érdekelt közigazgatás, valamint vállalkozás és polgár számára Európában;

23.  hangsúlyozza, hogy az e-kormányzat fejlesztése és tagállamokon belüli széles körű alkalmazása elengedhetetlen eszközül fog szolgálni ahhoz, hogy a vállalkozók könnyebben végezzenek üzleti tevékenységet az egységes piacon, a fogyasztók pedig gyakorolhassák jogaikat; a fentiekkel kapcsolatban felkéri a Bizottságot, hogy kötelezze el magát az e-kormányzat fejlesztése – mint kulcsfontosságú és sürgős prioritás – mellett;

24.  hangsúlyozza, hogy a magánszektor a fenntartható növekedés és munkahelyteremtés kulcsfontosságú mozgatórugója; rámutat, hogy egyes nemzeti szabályok és gyakorlatok, a kölcsönös elismerés elvének nem megfelelő végrehajtása mellett fölösleges és káros akadályokhoz és terhekhez vezethetnek a vállalkozások számára; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak a kölcsönös elismerési elv helyes alkalmazásáról és jobb érvényesítéséről, valamint a költséghatékony vitarendezési eszközökről;

25  felkéri a Bizottságot, folytasson konzultációt az érdekelt felekkel azon ágazatok és piacok azonosítása érdekében, ahol nem megfelelő vagy problémás a kölcsönös elismerés elvének alkalmazása;

26.  úgy véli, hogy a már meglévő termékinformációs kapcsolattartó pontok (mint a gazdasági szereplők egységes közös piaci hozzáférési pontjai) megerősített szerepe segíteni fog a tudatosság növelésében és a vonatkozó jogszabályok megértésében;

27.  rávilágít arra, hogy az induló vállalkozások és a kkv-k felemelkedésének jobb feltételei aktívabb innovációhoz és munkahelyteremtéshez vezethetnek, és serkenthetik a fenntartható növekedést; emlékeztet arra, hogy számos – többek között bürokratikus jellegű – akadály még mindig gátolja a kkv-k fejlődését, mind nemzeti, mind nemzetközi szinten; szorgalmazza a hazai és a nemzetközi növekedést gátló akadályok azonosítását és felszámolását;

28.  kiemeli, hogy a materiális és immateriális tőke felhalmozásának intenzitása az Unióban a pénzügyi válságot követően alacsonyabb volt a versenytársakkal való összehasonlításban, ami hátrányos a gazdasági és társadalmi fejlődésre nézve; kiemeli, hogy a beruházások – többek között az ikt területén – alapvető fontosságúak az EU-ban a termelékenység és a hosszú távú növekedés helyreállítása érdekében; nézetei szerint e kedvezőtlen tendencia visszafordítása érdekében erősíteni kell az egységes piacot, a beruházások előtt álló akadályokat pedig csökkenteni kell; kéri, hogy a beruházások irányuljanak a reálgazdaság finanszírozására, és hogy továbbra is támogassák az ezt célzó intézkedéseket;

29.  kéri a geoblocking néven ismert indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozások azonnali eltörlését, különösen a szolgáltatási irányelv 20. cikkének teljes körű végrehajtása révén, ezáltal pedig az az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén tapasztalható indokolatlan megkülönböztetés, valamint a földrajzi elhelyezkedésen vagy a nemzetiségen alapuló indokolatlan hátrányos árdiszkrimináció megszüntetését;

30.  kéri az európai szabványosítási rendszer továbbfejlesztésének mielőbbi megkezdését az uniós szakpolitikák támogatása érdekében a digitális innováció, a kiberbiztonság és az interoperabilitás javítása terén;

31.  sürgeti a tagállamokat, hogy pontosan és időben hajtsák végre és érvényesítsék az egységes piacra vonatkozó szabályokat; kiemeli az országspecifikus ajánlások – többek között a termékek és a szolgáltatások nemzeti piacaival kapcsolatos reformok – végrehajtásának fontosságát a tagállamok növekedési lehetőségeinek kiaknázása szempontjából;

32.  úgy véli, hogy a tagállamoknak fokozniuk kell a közigazgatásuk korszerűsítésének irányába tett erőfeszítéseiket azáltal, hogy több és könnyebben hozzáférhető digitális szolgáltatást biztosítanak az állampolgárok, illetve a vállalkozások számára, valamint elő kell segíteniük a határon átnyúló együttműködést és az európai közigazgatási szervek közötti átjárhatóságot;

Az egységes piac a 21. században

33.  hangsúlyozza, hogy a modern gazdaság fogalma a digitális és technológiai előrehaladás, az élénkebbé váló nemzetközi verseny, valamint a gazdasági szereplők és a fogyasztók viselkedésmintáinak változásai miatt gyorsan változik;

34.  rámutat a termékek és szolgáltatások közötti határvonalak elmosódására; rávilágít az üzletviteli szolgáltatások és az integrált termékekkel és szolgáltatásokkal járó rendszerek egyre növekvő fontosságára; úgy véli, hogy az egységes piac szabályozási kereteinek fel kell karolniuk ezeket az átalakító fejleményeket;

35.  örömmel fogadja a közösségi gazdaság új üzleti modelljeit, és elismeri az abban rejlő hatalmas innovációs lehetőségeket, amelyeket a fennálló jogi és fogyasztóvédelmi normák szem előtt tartásával és az egyenlő versenyfeltételek tiszteletben tartásával kell kihasználni; kiemeli az együttműködésen alapuló gazdaság számára a fejlődéshez és a növekedéshez szükséges lehető legjobb feltételek biztosításának fontosságát; felkéri a Bizottságot, hogy alkalmazzon stratégiai megközelítést annak lehetővé tételére, hogy a megosztáson alapuló gazdaságra épülő vállalkozások tisztességes feltételek között versenyezhessenek a hagyományos vállalkozásokkal;

36.  rámutat, hogy a vállalkozások befektetési szokásai jelentősen megváltoztak, úgy, hogy az immateriális javakban történő kiadások mérete és jelentősége egyre nagyobb a tárgyi eszközökben történőhöz viszonyítva; hangsúlyozza, hogy az immateriális javak viszonylatában a komoly befektetéseknek csak a 17%-át fordítják tudományos kutatás-fejlesztésre; felhívja a politikai döntéshozókat, hogy tegyenek azon szabályozási akadályok felszámolásáért, amelyek gátolják az ezen új innovációs emelőben rejlő lehetőségek maradéktalan megvalósítását;

37.  örömmel fogadja, hogy az egységes piacra vonatkozó stratégia felvázolja, hogy a Bizottság különböző intézkedései (Tőkepiaci Unió, digitális egységes piac, energiaunió stb.) hogyan összpontosulnak a legfontosabb cél – az EU egységes piacában rejlő lehetőségek kiaknázásának – irányába; kiemeli, hogy az egységes piaci stratégiáról szóló közlemény megállapítja, hogy az európai szemeszter folyamatában többet kell foglalkozni az egységes piaccal;

38.  üdvözli a digitális egységes piaci stratégiát mint helyes megközelítést annak érdekében, hogy az EU-t felkészítsük a digitális korra; kéri e stratégia mielőbbi végrehajtását és megvalósítását annak biztosítása érdekében, hogy az Unió ledolgozhassa a hátrányát a digitális technológiák korábban lassú átvétele és alkalmazása tekintetében; úgy véli, hogy ez nemzeti és uniós források kiosztását követeli meg a szükséges infrastruktúra biztosítása érdekében, különösen a vidéki térségek számára; megjegyzi, hogy a digitális innovációt és a jobb átjárhatóságot is fontos támogatni, és különös figyelmet kell fordítani a kiberbiztonsággal kapcsolatos kérdésekre;

39.  hangsúlyozza, hogy az elérhető, megfizethető, hatékony és kiváló minőségű csomagkézbesítés a kkv-k, és különösen a fogyasztók javára szolgáló, határokon átnyúló, virágzó elektronikus kereskedelem alapvető előfeltétele;

40.  emlékeztet arra, hogy az áruk és szolgáltatások egységes piacának integrálása szinte mindig adatok segítségével történik, úgy, hogy a kölcsönös átjárhatóság a „kötőanyag”, amely az ellátási lánc teljes hosszán a kapcsolatot javítja, biztosítva a digitális összetevők közötti hatékony kommunikációt; felhívja a Bizottságot, hogy a kulcsfontosságú prioritásokat megnevező és körülíró, integrált szabványosítási tervvel összekapcsolva mielőbb kezdje el korszerűsíteni az európai interoperabilitási keretet;

41.  hangsúlyozza, hogy hogy a nagy sebességű és nagyon nagy sebességű kommunikációs hálózatokba történő állami- és magánberuházások minden digitális előrelépés előfeltételeit képezik, és ösztönözni kell őket egy olyan, stabil uniós szabályozói keret révén, amely lehetővé teszi valamennyi szereplő számára a beruházások végrehajtását, többek között a vidéki és a távoli területeken is;

42.  kiemeli az Európai Stratégiai Beruházási Alap sikeres végrehajtásának fontosságát a beruházások maximalizálása és az innovatív vállalkozások fejlődésük különböző finanszírozási szakaszaiban történő támogatása szempontjából; hangsúlyozza, hogy a piac nem megfelelő működése esetén fontos a digitális beruházásokhoz már rendelkezésre álló közpénzek maradéktalan felhasználása, valamint az uniós programok – például a Horizont 2020, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és más kapcsolódó strukturális alapok és egyéb eszközök – közötti szinergiák lehetővé tétele;

43.  felkéri a Bizottságot, hogy értékelje, hogy a mobil- és helyhez kötött hálózatokkal kapcsolatos, széles sávra vonatkozó jelenlegi stratégia és azon belül is a célkitűzések időtállóak-e, teljesítik-e a digitális szakadék megszüntetése érdekében mindenki számára biztosítandó kiterjedt internetes kapcsolódási lehetőségek, valamint az adatközpontú gazdaság szükségleteinek és az 5G gyors bevezetésének feltételeit;

44.  hangsúlyozza, hogy az EU-nak úgy kellene versenyelőnyt kialakítania, hogy megteremti a tökéletes termőtalajt az innovatív vállalatok számára – ehhez korszerű iparpolitikára és jobban integrált infrastruktúrára van szükség, amelyek előtérbe helyeznék a technológiák átvételét és az innováció- és vállalkozóbarát szabályozói környezetet; kéri, hogy minden jövőbeli javasolt digitális keret legyen inkluzív és hozzáférhető, valamint biztosítson magas szintű védelmet valamennyi fogyasztó számára;

Az egységes piac irányítása

45.  hangsúlyozza, hogy az erősebb egységes piaci irányítás és minden szinten való felelősségvállalás megvalósítása érdekében, azért, hogy az egységes piac új lendületre kapjon, tisztázni kell a felelősségnek az adott szintek és keretek közötti megosztását jobb ösztönzők biztosítása révén, illetve egyértelmű elszámoltathatóságra van szükség az egységes piaci jog végrehajtásáért és végrehajtatásáért;

46.  megjegyzi, hogy a hatékony egységes piaci irányítással kapcsolatos többszintű felelősségvállalást egyrészt a dereguláció eszközével, másrészt a szabályozás végrehajtásának általánosabb kultúrája révén lehetne sikeresen megvalósítani; többek között hozzáférhetőbb információk alapján a humántőke fejlesztését szorgalmazza, valamint az ismeretek és a tudatosság szintjének növelése érdekében megfelelő képzést kér;

47.  felkéri a Bizottságot, hogy az összes rendelkezésre álló információ, adat és eszköz felhasználásával biztosítsa, hogy a tagállamok következetesen végrehajtsák az egységes piac szabályait, valamint alkalmazza a Szerződésekben előírt következményeket abban az esetben, ha valamelyik tagállam nem tesz eleget az uniós politikáknak és jogszabályoknak;

48.  rámutat a nyomon követés és az adatgyűjtés fontosságára, valamint arra, hogy létre kell hozni egy átfogó és integrált rendszert; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a nyilvános konzultációra vonatkozó információk a legtöbb esetben csak egy nyelven állnak rendelkezésre, ami nem teszi lehetővé, hogy az összes érdekelt fél észrevételt tehessen a fontos kérdésekkel és javaslatokkal kapcsolatban; úgy véli, hogy az egységes piac eléréséhez, a tagállamok közötti szakadékok csökkentéséhez és az egységes piaci irányítás fellendítéséhez létfontosságú stratégiai döntések meghozásakor – mint például a cselekvési és érvényesítési prioritások meghatározása, az egységes piaci integráció és versenyképesség értékelése során, továbbá a tagállamokkal a megfelelésről folytatott strukturált párbeszéden belül – figyelembe kell venni az adatokat és a bizonyítékokat;

49.  felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be éves jelentést a különböző tagállamokban és az EU egészében az egységes piac előtt fennálló akadályokról, az országspecifikus ajánlásokban pedig fogalmazzon meg az akadályok felszámolására irányuló ajánlásokat; hangsúlyozza, hogy az egységes piacnak fontosabb szerepet kell játszania az országspecifikus ajánlásokban;

50.  felszólítja a Bizottságot, hogy szükség esetén vegyen igénybe minden rendelkezésre álló intézkedést – beleértve a kötelezettségszegési eljárásokat – az egységes piacról szóló jogszabályok maradéktalan végrehajtásának biztosítása érdekében; aggódik, hogy a kötelezettségszegési eljárások jogorvoslata hosszú időt vesz igénybe az egységes piacról szóló szabályok megszegésének kezelése és jogorvoslata esetén, és aggódik a lezáratlan ügyek magas száma miatt;

51.  tudomásul veszi a SOLVIT előnyeit; kéri a SOLVIT megerősítését és jobb összekapcsolását a Bizottság szervezeti egységeivel, továbbá megfelelő integrálását az olyan meglévő projektekbe és adatbázisokba, mint például a CHAP és az EU Pilot, információs szinergiák létrehozása és a bevált gyakorlatokat megosztása érdekében; kéri a Bizottságot, hogy folyamatosan kövesse nyomon a megoldatlan eseteket; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak, hogy a SOLVIT megkapja a szükséges támogatást és szakértelmet a beérkezett ügyek hatékony kezelése érdekében;

52.  véleménye szerint az egységes piacon belül meg kell erősíteni, jobban össze kell kapcsolni és megfelelő személyzettel kell ellátni a piacfelügyeleti hatóságokat, hogy megfeleljenek napjaink – különösen a globális versenyből fakadó – kihívásainak; sürgeti a nemzeti piacfelügyeleti hatóságokat, hogy szorosabban működjenek együtt, és cseréljenek információt és bevált gyakorlatokat annak érdekében, hogy hatékonyan kezeljék az egységes piaci tisztességtelen verseny különféle megnyilvánulásait, többek között az illegális és nem megfelelő termékek sokaságát, amelyek miatt magas költségek merülnek fel a szabálytudó vállalkozások számára, és amelyek jelentős kockázatokat vetnek fel a fogyasztók, különösen a legkiszolgáltatottabbak számára; aggódik, hogy az Európai Unió Tanácsa késlekedik a termékbiztonsági és piacfelügyeleti csomag elfogadásával, ami az Unión belüli termékek biztonságát veszélyezteti; kéri a Tanácsot a csomag haladéktalan elfogadására;

53.  üdvözli a Bizottság egységes digitális portál létrehozására irányuló kezdeményezését – ez egy olyan könnyen hozzáférhető ernyőportál, amely ésszerűsíti és egyszerűsíti az információkhoz való hozzáférést, és támogatja a meglévő külön felhasználói platformokat; hangsúlyozza, hogy a nemzeti és regionális kormányzatoknak az ilyen platformok előmozdításában játszott szerepét, amely keretében a platformokat hozzáférhetővé teszik és tájékoztatást adnak a felhasználóik számára; felkéri a Bizottságot, hogy még inkább erősítse meg és egyszerűsítse az online egységes piaci eszközöket;

54.  elismeri a jobb szabályozás elveinek és a REFIT kezdeményezésnek a fontosságát, illetve azt, hogy új jogalkotási kezdeményezések kialakításakor szabályozási biztonságra és kiszámíthatóságra van szükség; hangsúlyozza, hogy a szabályozás javításának elve nem sértheti az Unió és a tagállamok jogát, hogy jogszabályokat fogadjanak el az általános érdek szempontjából kulcsfontosságú területeken, így az egészségügy és a környezetvédelem területén;

55.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

INDOKOLÁS

„Az európai modell elsősorban egy olyan társadalmi és gazdasági rendszer, amely a piac szerepén alapul, hiszen a világ egyetlen számítógépe sem képes a piacnál jobban feldolgozni az információkat.”

Jacques Delors

Az egységes piac értékes erőforrás, amelytől az Európai Unió jelenlegi és jövőbeli gazdasági fellendülése függ. Az egységes piac kiaknázatlan potenciálja a becslések szerint 1 milliárd euró értékű, és ez egyszerre jelent lehetőséget és figyelmeztetést, hogy biztosítani kell, hogy az egységes piac mindannyiunk javát szolgálja. Jelenleg túl sok akadály nehezíti a kereskedelmet az EU egész területén, számos tagállam nem hajtja végre azokat a határozatokat, amelyekhez csatlakozik. Az EU csak annyira erős, mint az őt alkotó 28 tagállam.

Az előadó úgy véli, hogy makro- és mikrogazdasági politikák, valamint a költségvetési politikák összehangolására van szükség ahhoz, hogy elérjük a kívánt strukturális gazdasági növekedést az EU tagállamaiban.

Az egységes piac munkahelyteremtést és növekedést ösztönző potenciálját uniós szinten széles körben elismerik(6). Azonban az Európai Tanács következtetéseiben(7), az éves növekedési jelentésekben és az országspecifikus ajánlásokban(8) szereplő ismételt felhívások ellenére eddig kevés előrelépés történt(9).

A munkahelyek, a növekedés és a versenyképesség terén való eredményesebb teljesítés érdekében az egységes piac integrációjával kapcsolatos előrelépést a tagállamokban jobb kormányzásnak és a folyamat nagyobb átláthatóságának kell kísérnie. Az előadó úgy véli, hogy ezt úgy lehet elérni, hogy az egységes piacot felveszik az európai szemeszterbe.

Ezért a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság korábbi jelentéseire (Schwab, Cofferatti és Gáll-Pelcz), illetve az Európai Parlament állásfoglalásaira alapozva az előadó határozottan támogatja az egységes piaci pillérnek az európai szemeszterbe való bevonását.

E jelentés első részében, az előadó javasolja, hogy az egységes piaci pillér az alábbi elemeket foglalja magában:

(i)  a piaci integráció és a versenyképesség rendszeres nyomon követésére és értékelésére szolgáló rendszer, amely rendszernek a hitelesség érdekében olyan prioritásokra kell összpontosítania, amelyek esetében a cselekvés a legnagyobb növekedést és munkahelyteremtést eredményezi, továbbá tartalmaznia kell egy hatalmas információs adatbázist a mennyiségi és minőségi információkról, hogy értékelni lehessen a tagállamokban elért haladást. Az összehasonlító teljesítményértékelésnek, a szakértői értékelési folyamatnak, valamint a bevált gyakorlatok cseréjének a nyomon követés és az értékelés részét kell képezniük;

(ii)  az egységes piac integrációja és versenyképessége terén elért haladást évente, jelentés formájában kell értékelni; az egységes piac integrációjáról és versenyképességéről szóló jelentés a mikrogazdasági politikák éves értékelésének alapjául szolgálhat;

(iii)  a folyamat irányításának, átláthatóságának és az azzal kapcsolatos felelősségvállalásnak az erősítése érdekében az előadó úgy véli, hogy ezeket az éves jelentéseket szisztematikusan figyelembe kell venni a tagállamok gazdasági és költségvetési értékelésénél, és be kell építeni az egységes piacra vonatkozó éves növekedési jelentés egyes szakaszaiba, az országspecifikus ajánlásokba,

(iv)  valamint a tagállamokkal a megfelelésről folytatott rendszeres, strukturált párbeszédbe;

(v)  az előadó hangsúlyozza továbbá, hogy az EP szerepe, a valamennyi uniós – euróövezeten belüli vagy azon kívüli – tagállam, tagállami nemzeti parlament, illetve valamennyi érdekelt fél esetén alkalmazott befogadó és megkülönböztetéstől mentes megközelítés alapvető fontosságú a folyamat átláthatósága, irányítása, az azzal kapcsolatos felelősségvállalás, és végső soron a sikere szempontjából.

A tagállamok által különböző területeken a nemzeti jogszabályoknak a fogyasztó- és vállalkozásbarátabbá tétele céljából való egyszerűsítése érdekében elért eredmények ellenére több kulcsfontosságú kérdés továbbra is fennáll, amelyek akadályt képeznek az egységes piac további elmélyítése és integrációja előtt. Az előadó a főbb akadályokat a második részben azonosítja, és sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a lehető leggyorsabban tegyék meg az ezekkel kapcsolatos intézkedéseket.

„Az európai szintű cselekvés hiányából fakadó költség az egységes piacon” című, tavaly közzétett jelentés részletesen feltárja az egységes piac széttagoltságának gazdasági költségét. A jelentés becslése szerint az egységes piac említett területeken történő kiteljesítése évente 651 milliárd–1,1 milliárd euró gazdasági hasznot hozna, amely az uniós GDP 5 %–8,63% körüli részének felelne meg(10). Az előadó sajnálatosnak tartja, hogy az elmúlt 20 évben folyamatosan elszalasztottuk ezeket a lehetőségeket, különösen figyelembe véve az egyre növekvő nemzetközi versenyt.

A jelentés üdvözli a Bizottság árukra és a szolgáltatásokra vonatkozó belső piaci stratégiáját, melyet az egységes piaci integrációról és a versenyképességről szóló jelentéssel együtt, 2015 októberében tettek közzé(11), emellett úgy véli, hogy a Bizottság a megfelelő megközelítést alkalmazza, de hangsúlyozza, hogy elsősorban a már meglévő (a 2. részben körvonalazott) uniós jogszabályok mind a 28 tagállam általi érvényesítése és végrehajtása a legfontosabb lépés az egységes piacban rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázása felé. Ez nem sérti azon új elemek és eszközök bevezetését, amelyek tovább erősítenék és kiegészítenék a szóban forgó jogszabályokat.

Az előadó úgy véli, hogy az Európai Unióban eszközölt beruházások hiánya és lassú üteme, különösen az IKT területén, és a kkv-k kockázati tőkéhez való nehézkes hozzáférése jelentősen akadályozzák a növekedést és a munkahelyteremtést az EU-ban. Ezért üdvözli a Bizottság által kidolgozott európai beruházási tervet és az Európai Stratégiai Beruházási Alapot, melyek célja, hogy támogassák a reálgazdaságba történő befektetéseket, valamint megkönnyítsék a kis- és középvállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférését, azonban úgy véli, hogy további intézkedésekre van szükség, valamint hogy pénzügyi támogatást lehetne adni a kkv-knak és a vállalkozásoknak digitális átállásuk támogatása érdekében(12).

A jelentés ezt követően a 3. részben a digitalizálás vállalkozásokra és fogyasztókra gyakorolt átalakító hatásaival foglalkozik. A 21. század egységes piaca gyökeresen eltér a 20. századi egységes piactól. E változások nagyrészt a digitális forradalomnak tudhatók be; a termékek és szolgáltatások közti határok összemosódása, a „termelő-fogyasztó” megszületése, aki a fogyasztás és a termelés elemeit kombinálja, valamint gazdaságunk változó modelljei, azaz a megosztásalapú gazdaság megjelenése. Emlékeztet arra, hogy az együttműködésen alapuló gazdaságok értéke globálisan a becslések szerint 10 milliárd euró, de ez az érték 2025-re várhatóan több mint 250 milliárd euróra növekszik.

Az előadó hangsúlyozza a beruházási minták új paradigmáját, melyet az immateriális javakba való üzleti beruházások és a kiadások mértékének a tárgyi eszközökbe való beruházások mértékéhez képest való növekedése jellemez. Határozottan úgy véli, hogy az egységes digitális piac létrehozása életünk gyökeres átalakításának lehetőségét rejti magában.

Ugyanakkor az előadó szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy számos akadály továbbra is fennáll, mint a területi alapú tartalomkorlátozás, a csomagkézbesítéssel kapcsolatos eltérő szabályok, a szerződésekre és a fogyasztóvédelemre vonatkozó harmonizált uniós szabályok hiánya a határokon átnyúló elektronikus kereskedelmi szabályok vonatkozásában és a szükséges digitális infrastruktúra hiánya, hogy csak néhányat említsünk, amelyek akadályozzák a digitális egységes piac megvalósítását. Az előadó üdvözli a Bizottságnak a digitális egységes piacra vonatkozó stratégiáját, de kéri, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a változó viselkedésbeli és társadalmi trendekre a digitális technológia vonatkozásában.

A jelentés hangsúlyozza, hogy Európának most egy másfajta, digitális versennyel kell szembenéznie. Erős ipari ágazatok helyben történő kifejlesztése helyett a feltörekvő gazdaságok a legújabb technológiák alkalmazásával és a termékek és szolgáltatások globális beszerzésével most fejlettebb gazdaságokat is maguk mögött hagyhatnak. Ez az oka annak, hogy az előadó ismét szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy az IKT-ba, a digitális technológiákba és a K+F-be való beruházás elengedhetetlen, ha az Unió versenyelőnyre akar szert tenni. Az infrastruktúrák, az együttműködtethetőség és az uniós szintű szabványok nélkülözhetetlenek annak érdekében, hogy a digitális átalakulás Európa-szerte egyenlő módon megvalósulhasson.

Az előadó úgy véli továbbá, hogy a jelenleg hiányzó, szükséges digitális készségek és képzés kulcsfontosságú elemek, melyek nélkül a digitális egységes piac soha nem jöhet maradéktalanul létre. Mivel a munkanélküliség továbbra is jóval magasabb Európa-szerte, mint a recesszió előtt, elengedhetetlen, hogy az uniós polgárok a megfelelő készségekkel és ismeretekkel rendelkezzenek ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjanak a vállalatok és iparágak egyre növekvő mértékű digitalizálásához, megakadályozva ezáltal a munkanélküliség más módon elkerülhetetlen növekedését.

Az előadó azon a véleményen van, hogy az egységes piac irányítása továbbra is gyenge (4. rész). Az egységes piacban rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében jelentősen meg kell erősíteni a végrehajtást és az érvényesítést, és fel kell számolni a még meglévő akadályokat és az indokolatlan vagy aránytalan korlátozásokat.

Az előadó elismeri, hogy a változás nem csak felülről jöhet, és hogy minden szereplőnek el kell fogadnia az egységes piac követelményeinek való megfelelés kultúráját, és együttműködési partnerség keretében kell dolgoznia. Az ilyen többszintű felelősségvállalást megfelelő képzéssel, segítségnyújtással, célzott erőforrásokkal és hozzáférhető, minden szinten rendelkezésre álló információkkal kell támogatni.

Az előadó úgy véli, hogy a Bizottságnak stratégiai megközelítést kell alkalmaznia a végrehajtás vonatkozásában, és minden rendelkezésre álló eszközt – a „puha” intézkedésektől, például a tagállami jogszabályokkal kapcsolatos előzetes és utólagos értesítések, az arányosság, a teljesítményértékelés, a tagállamokkal folytatott strukturális párbeszéd, az egymásra gyakorolt nyomás, a kötelezettségszegési eljárásokig – igénybe kell vennie.

Az egységes piaci integrációban való előrehaladás nyomon követése, a panaszokkal és a nemzeti jogszabályokkal kapcsolatos adatok összegyűjtése és értékelése kiemelkedő jelentőséggel bír a hatékony végrehajtás szempontjából. Emellett tisztázni kell az európai, nemzeti és regionális szintek közti feladatmegosztást. A keretnek jobb ösztönzőket és egyértelmű elszámoltathatóságot kell biztosítania az egységes piaci jogszabályok végrehajtásához és érvényesítéséhez, melyekre szükség van a felelősségvállalás, a bizalom és a jogkövetési kultúra újjáépítéséhez.

A jelentés azt javasolja, hogy az Európai Bizottság állapítsa meg a prioritásokat, amikor kötelezettségszegési eljárást alkalmaz, és azon ügyekre összpontosítson, amelyek nagy visszatartó erővel rendelkeznének, valamint támaszkodjon szilárd bizonyítékokra. Az előadó azon a véleményen van, hogy a kötelezettségszegési eljárások alternatívájaként egy általánosabban alkalmazható, „könnyebb” és gyorsabb eszközre van szükség, egy gyors, bíróságon kívüli vitarendezési mechanizmusra, amely a SOLVIT-ra épülhetne.

A jelentés a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok meglévő rendszerével és a hálózatnak az uniós szabványok hatékony érvényesítésére vonatkozó kapacitásával is foglalkozik. Kéri, hogy erősítsék meg a nemzeti felügyeleti hatóságok közötti szorosabb együttműködés rendszerét, javítsák az információcserét és a legjobb gyakorlatok cseréjét, valamint hangolják össze jobban az intézkedéseket, hogy hatékonyan és gyorsan tudjanak reagálni a jelentős mennyiségű illegális és nem megfelelő termék Unión belüli megjelenésére.

Az előadó határozottan úgy véli, hogy a vállalkozások és fogyasztók információhoz való könnyű hozzáférése az egységes piac jó irányításának előfeltétele. Elismeri a Bizottság és a tagállamok számos, különféle felhasználóknak – vállalkozásoknak, polgároknak és fogyasztóknak – szánt információs portálon végzett munkáját. Úgy véli, hogy egy egyszerű, felhasználóbarát, könnyen hozzáférhető ernyőportálra van szükség, mint amilyen az egységes digitális portál, az információhoz való hozzáférés egyszerűsítése és a felhasználóknak szánt meglévő platformok előmozdítása érdekében, feltéve, hogy a nemzeti és regionális kormányok a portált hozzáférhetővé teszik és a polgárokat nyilvánosan tájékoztatják annak használatáról.

ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

25.1.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

27

1

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Dita Charanzová, Carlos Coelho, Anna Maria Corazza Bildt, Nicola Danti, Pascal Durand, Vicky Ford, Ildikó Gáll-Pelcz, Evelyne Gebhardt, Liisa Jaakonsaari, Antonio López-Istúriz White, Marlene Mizzi, Robert Rochefort, Andreas Schwab, Olga Sehnalová, Catherine Stihler, Richard Sulík, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Mylène Troszczynski, Anneleen Van Bossuyt

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Pascal Arimont, Biljana Borzan, Edward Czesak, Roberta Metsola, Jens Nilsson, Julia Reda, Adam Szejnfeld, Marc Tarabella

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Isabella De Monte, Andrejs Mamikins, Ivan Štefanec

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

27

+

ALDE, ECR, PPE, S&D

Dita Charanzová, Robert Rochefort, Edward Czesak, Vicky Ford, Richard Sulík, Anneleen Van Bossuyt, Pascal Arimont, Carlos Coelho, Anna Maria Corazza Bildt, Ildikó Gáll-Pelcz, Antonio López-Istúriz White, Roberta Metsola, Andreas Schwab, Ivan Štefanec, Adam Szejnfeld, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Biljana Borzan, Nicola Danti, Isabella De Monte, Evelyne Gebhardt, Liisa Jaakonsaari, Andrejs Mamikins, Marlene Mizzi, Jens Nilsson, Olga Sehnalová, Catherine Stihler, Marc Tarabella

1

-

ENF

Mylène Troszczynski

2

0

Verts/ALE

Pascal Durand, Julia Reda

A jelek magyarázata:

+  :  mellette

-  :  ellenszavazat

0  :  tartózkodás

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0067.

(2)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0069.

(3)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0130.

(4)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0038.

(5)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0054.

(6)

A Tanács 2013. decemberi következtetései (25. pont) kimondják, hogy: „Az éves növekedési jelentésben a Bizottság meghatározza a fontos kihívást jelentő és a további előrelépést igénylő területeket. Különös hangsúlyt kell fektetni a termékek, illetve szolgáltatások egységes piaca működésének és rugalmasságának a javítására, valamint [...] elsőbbséget kell biztosítani a versenyképesség fokozásának, a munkahelyteremtés támogatásának és a munkanélküliség, különösen az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelemnek [...]”

(7)

2013. június 27–28-i tanácsi következtetések, 2013. október 24–25-i tanácsi következtetések ((7), (9), (19), (20) és (21) bekezdés), 2013. december 19–20-i tanácsi következtetések.

(8)

Negyedéves jelentés az euróövezetről (Quarterly Report on the Euro Area, QREA), 14. évfolyam, 2. szám.

(9)

A 2012–2013 közötti időszakra vonatkozó országspecifikus ajánlások csak mintegy 10%-át hajtották végre teljes vagy nagy mértékben; Forrás: Deroose és Griesse, 2014.: Are EU Member States Responding to European Semester Recommendations?

(10)

A Parlamenti Kutatási Szolgáltatások Főigazgatóságának tanulmánya: „Az európai szintű cselekvés hiányából fakadó költség az egységes piacon”, 2014. szeptember http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2014/510981/EPRS_STU%282014%29510981_REV1_EN.pdf.

(11)

Mindkét dokumentum a következő linken keresztül érhető el: http://ec.europa.eu/priorities/internal-market/index_en.htm

(12)

A vállalkozások 41%-a jelenleg még mindig a nem digitális kategóriába tartozik, ami azt jelenti, hogy nem alkalmazzák a digitális technológiákat és nem rendelkeznek digitális stratégiával, míg csupán 2%-uk aknázza ki teljes mértékben a digitális lehetőségeket (3. o.) http://ec.europa.eu/epsc/pdf/publications/strategic_note_issue_7.pdf.

Jogi nyilatkozat