Eljárás : 2015/2224(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0032/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0032/2016

Viták :

PV 09/05/2016 - 15
CRE 09/05/2016 - 15

Szavazatok :

PV 10/05/2016 - 6.6
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0211

JELENTÉS     
PDF 536kWORD 186k
22.2.2016
PE 571.658v02-00 A8-0032/2016

az új területfejlesztési eszközökről a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politikában: Integrált területi beruházás (ITI) és Közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD)

(2015/2224(INI))

Regionális Fejlesztési Bizottság

Előadó: Ruža Tomašić

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az új területfejlesztési eszközökről a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politikában: Integrált területi beruházás (ITI) és Közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD)

(2015/2224(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak XVIII. címére,

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és a 17/2013/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a továbbiakban: a közös rendelkezésekről szóló rendelet)(1),

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendeletek és az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. május 15-i 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel az Uniós 2020-ig szóló területfejlesztési menetrendjére, amelyet a területrendezésért és területfejlesztésért felelős miniszterek 2011. május 19-i gödöllői nem hivatalos miniszteri értekezletén fogadtak el,

–  tekintettel a Régiók Bizottságának a közösségek szintjén irányított helyi fejlesztésről szóló 2012. november 29-i véleményére(6),

–  tekintettel a Régiók Európai Bizottságának 2015. július 9-i véleményére a partnerségi megállapodásokról és az operatív programokról folyó tárgyalások kimeneteléről(7),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2014. december 11-i véleményére a közösségek szintjén irányított helyi fejlesztés mint a helyi, vidékfejlesztési, városi és városkörnyéki fejlesztést célzó 2014–2020 közötti kohéziós politika egyik eszközéről (feltáró vélemény az Unió Tanácsának görög elnöksége felkérésére)(8),

–  tekintettel a demográfiai változásokról és az EU jövőbeli kohéziós politikájára gyakorolt hatásaikról szóló, 2011. október 14-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel a kohéziós politikában a területi fejlesztés szerepének optimalizálásáról szóló 2013. január 15-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel az Európai Unió tagállamainak a kohéziós politika új programozási időszakának hatékony és időbeni elindítására való felkészültségéről szóló, 2014. január 14-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel „A 2014–2020-as időszakra szóló kohéziós politika egyszerűsítése és teljesítményorientáltsága felé” című 2015. november 26-i ajánlására(12),

–  tekintettel az Európai Parlament Uniós Belső Politikák Főigazgatósága B. Tematikus Főosztályának (Strukturális és Kohéziós Politikai Igazgatóság) a „Kohéziós politika területi és városi dimenziójának támogatására szolgáló eszközök: Integrált területi beruházás és Közösségvezérelt helyi fejlesztés” című, 2015. októberi beszámolójára,

–  tekintettel az Európai Parlament Uniós Belső Politikák Főigazgatósága B. Tematikus Főosztályának (Strukturális és Kohéziós Politikai Igazgatóság) a területi kormányzásról és a kohéziós politikáról szóló 2015. júliusi tanulmányára,

–  tekintettel az Európai Parlament Uniós Belső Politikák Főigazgatósága B. Tematikus Főosztályának (Strukturális és Kohéziós Politikai Igazgatóság) „A kohéziós politika stratégiai egységessége: a 2007–2013-as és a 2014–2020-as programozási időszakok összehasonlításaˮ című 2015. februári tanulmányára,

–  tekintettel a Bizottság 2014. júliusi hatodik jelentésére a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról: a növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló beruházások – A fejlődés és a jó kormányzás előmozdítása az EU régióiban és városaiban,

–  tekintettel az „Európai Unió 2020-ig szóló területi menetrendje a gyakorlatba átültetve – A kohéziós politika hatékonyságának és eredményességének javítása a helyi adottságokból kiinduló megközelítés révén” című tanulmányra, II. kötet – esettanulmányok, Európai Bizottság, 2015. május,

–  tekintettel a „Hogyan erősíthető meg az Európa 2020 területi dimenziója és az Unió kohéziós politikája a 2020-ig szóló területi menetrend alapján?” című, az Európai Unió Tanácsa lengyel elnökségének kérésére készült, 2011. szeptemberi jelentésre,

–  tekintettel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) „Munkahelyteremtés és helyi gazdasági fejlődést” című, 2014. novemberi jelentésére,

–  tekintettel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) „Helyi gazdasági vezető szerep” című, 2015. évi jelentésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0032/2016),

A.  mivel a területi kohézió az Unió egyik alapvető célkitűzése, amelyet a Lisszaboni Szerződés tartalmaz;

B.  mivel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politika a gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdítása érdekében integrált és helyi szükségleteket figyelembe vevő megközelítésekről rendelkezik és ösztönzi ezeket, ugyanakkor előmozdítja a területi kormányzást is;

C.  mivel az integrált és helyi szükségleteket figyelembe vevő megközelítéseknek az a rendeltetésük, hogy javítsák az állami beavatkozás teljesítményét és hatékonyságát azáltal, hogy figyelembe veszik a konkrét helyi szükségleteket és hozzájárulnak a területek vonzerejének növeléséhez;

D.  mivel a Közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD) és az Integrált területi beruházás (ITI) a kohéziós politika olyan innovatív eszközei, amelyeket egyes tagállamok ebben a formában első ízben fognak végrehajtani, és amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megvalósításához, a minőségi munkahelyek létrehozásához, a fenntartható fejlődéshez és az Európa 2020 célkitűzések megvalósításához;

E.  mivel az ITI-vel és a CLLD-vel kapcsolatos új kezdeményezések fokozatos változást hoznak a helyi érdekelt felek arra vonatkozó képességében, hogy összevonják a finanszírozási forrásokat és megfelelően célzott helyi kezdeményezéseket tervezzenek;

F.  mivel a gazdasági, társadalmi és területi kohéziós szakpolitika teljes körű megvalósításához alapvető fontosságú a regionális és helyi struktúrák felhatalmazása; mivel a helyi problémák helyi megoldásokkal történő kezeléséhez szükséges helyi ismereteket előnyben részesítő innovatív megközelítések világszerte egyre nagyobb jelentőséget nyernek; mivel a részvételen alapuló kormányzás, például az érdekeltek bevonásával történő költségvetés-készítés, rendelkezik a szükséges eszközökkel a nyilvános részvételhez, amelynek célja, hogy a helyi közösségi szintet döntési felelősséggel ruházza fel;

G.  mivel a CLLD a LEADER, az URBAN és az EQUAL program korábbi finanszírozási időszakokban való végrehajtásához kapcsolódó tapasztalatokon alapul, és főként a LEADER megközelítésre épül, amely 1991-es elindulása óta a helyi akciócsoportok számának exponenciális növekedését eredményezte, és különösen a vidéki területeken jelentős mértékben hozzájárult a lakosság életszínvonalának növeléséhez;

H.  mivel a CLLD csak az EMVA esetében kötelező, míg az ERFA, az ESZA és az ETHA esetében választható;

I.  mivel ez a két új eszköz fontos szerepet tölthet be a demográfiai változásokhoz való igazodásban és a régiók közötti fejlesztési egyensúlyhiányok visszafordításában;

J.  mivel a CLLD esetében alulról építkező megközelítést alkalmaznak a nemzeti szintű célok meghatározása helyett a helyi közösségek szükségleteihez kapcsolódó célok és projektek előmozdítása, illetve finanszírozása céljából;

K.  mivel az ITI olyan eszköz, amely fenntartható városfejlesztésre irányuló integrált fellépések megvalósítására használható az 1301/2013/EU rendelet 7. cikkének megfelelően;

L.  mivel szintbeli különbségek vannak a tagállamok között az alulról felfelé szerveződő fejlesztési kezdeményezések irányítási struktúráiban és az ezzel kapcsolatos tapasztalatokban;

M.  mivel a regionális és helyi szereplők kapacitása és bevonása – az egyes szervezetekre meghatározott hatáskörökre tekintet nélkül – alapvetően szükséges ezen eszközök sikeréhez;

N.  mivel a helyi és regionális önkormányzatokat felkérik a saját fejlődésüket érintő döntéshozatalban való részvételre és az állami és a magánszektor közötti szinergiák olyan alapvető útmutatás formájában történő előmozdítására, amely képes biztosítani a projektek eredményes irányítását és igazgatását, valamint szavatolni a megtett kötelezettségvállalások szilárdságát;

O.  mivel a helyi és a regionális hatóságok számára a saját fejlődésüket érintő határozatok esetében alapvető fontosságú az eszközeik és stratégiai előnyeik közösségtől érkező információk alapján történő megfelelő meghatározása és az ezek alapján történő építkezés regionális és helyi fejlesztési stratégiáik kidolgozásakor, ami a közösség által tett erőfeszítésekkel együtt javítaná a polgárok életminőségét azáltal, hogy a polgárokkal együtt tisztázzák a problémákat, határozzák meg a prioritásokat és körvonalazzák a fenntartható megoldásokat;

P.  mivel az 1301/2013/EU rendelet 7. cikkének (3) bekezdése értelmében egyedi területi elhelyezkedésére figyelemmel mindegyik tagállam „elveket határoz meg azon városi területek kiválasztási kritériumai tekintetében, amelyek esetében a fenntartható városfejlesztés érdekében integrált intézkedéseket kell végrehajtani, és meghatározza az ezekre a nemzeti szintű intézkedésekre elkülönített indikatív összegeket is”;

Q.  mivel a vidéki és városi térségek közötti együttműködésre irányuló RURBAN kezdeményezés hozzájárul a regionális versenyképesség erősítéséhez és a fejlesztéshez szükséges partnerségek kialakításához;

R.  mivel uniós szinten kívánatos a teljesítményen alapuló költségvetés bevezetése, ezért az ITI és a CLLD keretében kiosztott forrásokat hatékonyan kell felhasználni a politikai célkitűzések és a megállapított prioritások megvalósítása révén annak érdekében, hogy a kitűzött célokat a legnagyobb hozzáadott értéket lehessen elérni, és mivel az eredményeket a lehető legkisebb költségráfordítás mellett kell megvalósítani;

Általános megfontolások

1.  megjegyzi, hogy a helyi szereplők kezdetektől történő, tényleges bevonása, a területfejlesztési stratégiák iránti elkötelezettségük és felelősségvállalásuk, valamint a feladatkörök és erőforrások alsóbb döntéshozatali szintekre történő delegálása létfontosságú az alulról építkező megközelítés sikere szempontjából; úgy véli, hogy a partnerek bevonása megerősítheti az integrált és helyszínalapú megközelítést, különösen ott, ahol a közösségvezérelt helyi fejlesztések és az integrált területi beruházások nem elterjedtek; hangsúlyozza azonban, hogy a helyi szereplőknek technikai és pénzügyi támogatásra van szükségük regionális, nemzeti és uniós szintről, különösen a megvalósítási folyamat korai szakaszaiban;

2.  stratégiák meghatározását kéri a regionális és helyi szereplőkkel együttműködésben történő végrehajtási folyamat kezdeti szakaszaiban, különösen a szakképzés és a szakosított képzés, valamint a technikai és pénzügyi támogatás szintjén, a régiók, a tagállamok és az EU közötti eredményes partnerséggel összefüggésben;

3.  úgy véli, hogy a hatáskörök átruházását továbbra is elő kell mozdítani és az európai strukturális és beruházási alapok keretében növelni kell az erőforrásokat, valamint hogy az irányító hatóságok ezzel kapcsolatos vonakodása behatárolhatja a két eszközben rejlő lehetőségeket; felhívja a tagállamokat, hogy álljanak ki az alulról építkező megközelítés mellett, felelősséget ruházva a helyi csoportokra; kéri a Bizottságot, hogy – teljes mértékben hatáskörein belül maradva – tegyen ajánlásokat és szolgáljon átfogó iránymutatásokkal a tagállamoknak arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet megoldani a CLLD és az ITI végrehajtásához kapcsolódó különböző igazgatási kormányzati szintek közötti bizalomhiány és adminisztratív akadályok problémáját;

4.  kiemeli, hogy helyi szinten a több ágazatra kiterjedő, magas színvonalú, integrált innovatív stratégiák kidolgozása kihívást jelent, különösen, ha azt a részvétel biztosításával kell megvalósítani;

5.  felhívja a figyelmet arra, hogy az ezen eszközök keretében megvalósított fellépéseknek figyelembe kell venniük a helyi szereplők prioritásait, és összhangban kell állniuk az operatív programok átfogó céljaival, valamint más uniós, nemzeti, regionális és helyi fejlesztési stratégiákkal és intelligens szakosodási stratégiákkal, rugalmassági mozgásteret biztosítva;

6.  emlékeztet arra, hogy nemcsak az uniós programok esetében van szükség nagyobb rugalmasságra és jobb integrálásra, hanem az általánosan érvényesített nemzeti és regionális politikák tekintetében is; hangsúlyozza, hogy a kormányzási reform általánosabb felfogásának garantálásával biztosítható, hogy az uniós forrásokat egy „párhuzamos” rendszeren belül ne a nemzeti és regionális politikákhoz irányítsák, hanem inkább egy szélesebb körű törekvésbe beágyazva fenntartható gazdasági eredmények elérésére fordítsák;

7.  úgy véli, hogy az ifjúsági munkanélküliség a legégetőbb probléma a tagállamok számára, a kkv-kat érintő forráshiánnyal egyetemben; hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális fejlesztési stratégiáknak e kérdéseket kiemelten kell kezelniük; felhívja a helyi és regionális hatóságokat, hogy biztosítsanak adóügyi és egyéb ösztönzőket a fiatalok foglalkoztatása és a régión belüli ifjúsági mobilitás előmozdítása, valamint a képzési intézményekkel partnerségben a szakképzés előnyben részesítése érdekében,

8.  javasolja, hogy a helyi és regionális önkormányzatok fordítsanak különös figyelmet azokra a projektekre, amelyek célja, hogy a települések és a régiók igazodjanak az új demográfiai helyzethez, valamint ellensúlyozzák az abból adódó egyensúlyhiányokat, különösen az alábbiak révén: 1. a szociális és a mobilitási infrastruktúra hozzáigazítása a demográfiai változásokhoz és a migrációs áramláshoz; 2. az idősödő lakosság számára célzott javak és szolgáltatások létrehozása; 3. az idősebbek, a nők és a migránsok társadalmi integrációt elősegítő foglalkoztatási lehetőségeinek támogatása; 4. a digitális összeköttetések megerősítése és olyan platformok létrehozása, amelyek lehetővé teszik és ösztönzik az elszigeteltebb régiókban élő lakosság részvételét és a különböző közigazgatási, szociális és politikai szolgáltatásokkal való interakcióját valamennyi (helyi, regionális, nemzeti és európai) szinten;

9.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy nyújtsanak további támogatást, képzést és iránymutatást a korlátozottabb erőforrásokkal és kapacitásokkal rendelkező kisebb és kevésbé fejlett önkormányzatoknak, amelyek számára a tervezés és a végrehajtás idején nehézséget okozhat az ezen eszközökhöz kapcsolódó adminisztratív terhek és összetett feladatok vállalása; emlékeztet arra, hogy a területi kohézió alulról építkezik, és ki kell terjednie a kisebb igazgatási egységekre is anélkül, hogy kizárná vagy hátrányosan megkülönböztetné azokat az ITI és a CLLD eszközökhöz való hozzáférés tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy tegye közzé a bevált gyakorlatokat minden tagállamban, és javasolja azok megosztását egy olyan online hálózat révén, amely azonos feltételek mellett teszi lehetővé e szervezetek számára az eszközökhöz való hozzáférést; szorgalmazza, hogy a nemzeti és a regionális hatóságok javasoljanak olyan megoldásokat, amelyek célja a kis igazgatási egységek csoportba szervezése, figyelembe véve a területi dimenziót és az egyedi fejlesztési igényeket;

10.  arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a hatékonyabb regionális és helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása érdekében határozzanak meg stratégiát a CLLD és az ITI több alapból való finanszírozás általi fokozott alkalmazására vonatkozóan az Európai Unió működéséről szóló szerződés 174. cikkében hivatkozott térségekben; felszólítja a tagállamokat, hogy adott esetben használják ki a közös rendelkezésekről szóló rendelet 33. cikkének (6) bekezdésében biztosított rugalmasságot arra, hogy e régiók sajátosságaihoz jobban illeszkedő választ adjanak; egyedi intézkedéseket szorgalmaz az e területek igazgatási szerveinek nyújtandó technikai támogatás nyújtása és a kapacitásépítés érdekében, tekintettel az elszigeteltségükre és részleges versenyhátrányukra;

11.  hangsúlyozza, hogy a több alapból történő finanszírozás továbbra is kihívást jelent az érdekeltek számára, különösen a CLLD-vel és az ITI-vel összefüggésben; úgy véli, hogy egyszerűsítési erőfeszítésekre van szükség az ezen eszközök végrehajtásához szükséges feltételek megteremtéséhez; ezért üdvözli az európai strukturális és beruházási alapok kedvezményezettek számára való egyszerűsítésének nyomon követéséért felelős, független szakértőkből álló magas szintű munkacsoportot és a Bizottságnak a szabályozás javítása területén tett erőfeszítéseit; hangsúlyozza, hogy közös európai keret kialakítására van szükség az ajánlások megfogalmazásakor;

12.  felhívja a figyelmet különösen azon túlszabályozási gyakorlatok problémájának kezelésére, amelyek keretében további követelményeket és akadályokat hoznak létre nemzeti, regionális és helyi szinten; megjegyzi, hogy gyakori a többszintű ellenőrzés, ami növeli a kedvezményezettek pénzügyi és adminisztratív terheit; kitart amellett, hogy az adminisztratív feladatok terén kerülni kell az átfedéseket, és hangsúlyozza a beruházásokra és a köz- és magánszféra partnerségeire vonatkozó feltételek meghatározásának fontosságát; javasolja, hogy az ellenőrzési tevékenységeket ésszerűsítsék, és hogy az ellenőrzés a folyamatra és a teljesítmény értékelésére összpontosítson, egyszersmind megőrizve az ellenőrzés hatékonyságát;

13.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki és hajtsanak végre a CLLD-re és ITI-re összpontosuló célzott képzési tevékenységeket a regionális és a helyi szereplők számára, és felkéri a Bizottságot, hogy fordítson figyelmet a helyi kedvezményezettekhez igazított képzési programokra; létfontosságúnak tartja a társadalom valamennyi érintett csoportjának e tevékenységekbe történő bevonását és képviseletét; hangsúlyozza a technikai segítségnyújtás hatékony és eredményes felhasználásának fontosságát ezen eszközök támogatásában, a struktúrák megkettőzése nélkül;

14.  üdvözli, hogy a Bizottság azokra az eredményekre és következményekre összpontosít, amelyek segíthetnek a helyi szakpolitikai döntéshozóknak eltérni attól a gyakorlattól, hogy túlzott figyelmet fordítsanak a forrásfelhasználásra és a végrehajtási folyamatok számbavételére, és e helyett valódi és ésszerű célokat határozzanak meg, amelyek kézzelfogható változást hoznak a helyi vállalkozások és lakosok részére;

15.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy nincs megfelelő kommunikáció különböző érdekelt felek között; ösztönzi az információk megosztásának javítását célzó kezdeményezéseket; kéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve fokozza a CLLD-re és az ITI-re vonatkozó információk koordinációját és terjesztését; kitart amellett, hogy a CLLD-nek és az ITI-nek a döntéshozatalba való közvetlen bevonás révén fokoznia kell a polgárok részvételét a helyi és a regionális kormányzásban a döntések elszámoltathatóságának növelése érdekében, és kéri a helyi és a regionális hatóságokat, hogy vessenek be megfelelő módszereket a polgárok nyilvános konzultációkba való bevonása érdekében azáltal, hogy ösztönzik a magasabb szintű tanácskozási és együttműködési kultúrát;

16.  arra ösztönzi a Bizottságot, a tagállamokat és a régiókat, hogy szükséges esetben biztosítsák egyrészt a megfelelő mechanizmusok bevezetését az irányító hatóságok és az egyedi társulások közötti problémák elkerüléséhez, másrészt nyújtsanak megfelelő tájékoztatást és védelmet a potenciális kedvezményezetteknek e mechanizmusokkal kapcsolatban; tudomásul veszi a kifogásemelést követő vitarendezés által okozott késedelmeket, és kitart amellett, hogy be kell vezetni egy sor konkrét szabályt a panasztételi eljárások meghatározására és a közbeszerzésekkel kapcsolatos gyors vitarendezés vonatkozásában;

17.  sürgeti a Bizottságot, és különösen a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságot, hogy hozzon létre együttműködési keretet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) annak érdekében, hogy felhasználhassa a szervezet helyi gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési programjának (LEED) működtetésével kapcsolatos sokéves tapasztalatait, és hogy szinergiákat tárhasson fel az eszközök között, különös tekintettel a helyi szereplők végrehajtási kapacitásainak fokozására;

18.  hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a tagállamok és a Bizottság egyaránt nagyobb erőfeszítéseket tegyen az új eszközök európai területi együttműködés keretében való felhasználásának kiterjesztésére; hangsúlyozza, hogy a határok által elválasztott szomszédos területek gyakran hasonló kihívásokkal szembesülnek, amelyek közösen, helyi szinten könnyebben kezelhetők;

19.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az Unió számos tagállamában és régiójában magas a munkanélküliek aránya; arra ösztönzi a tagállamokat, hogy használják ezeket az eszközöket a kkv-k számára minőségi munkahelyek és lehetőségek létrehozására, a beruházások, a fenntartható és inkluzív növekedés és a szociális beruházások előmozdítására, valamint a szegénység csökkentéséhez és a társadalmi befogadáshoz való hozzájárulásra, különösen az erre legjobban rászoruló régiókban és alrégiókban; ezzel összefüggésben rámutat az integrált finanszírozás, különösen az ESZA és az ERFA kombinálásának jelentőségére; rámutat, hogy a teljesítményorientált tevékenységek terén a helyi adók egy részének újbóli befektetésében komoly lehetőségek rejlenek; felszólítja a Bizottságot, hogy a szociális beruházási csomaggal összhangban dolgozzon ki egy különleges beruházási tervet, amely a legmagasabb munkanélküliségi rátával rendelkező régiókat szolgálja;

20.  hangsúlyozza, hogy a közösségvezérelt helyi fejlesztések alulról építkező megközelítése lehetőségeket rejt magában a helyi fejlesztési stratégiák támogatása, a munkahely-teremtés és a kiegyensúlyozott vidékfejlesztés ösztönzése tekintetében; úgy véli, hogy az integrált területi beruházásban és a közösségvezérelt helyi fejlesztésben benne rejlik a lehetőség, hogy közvetlenül, célirányosabban és megfelelőbb módon reagáljon a helyi szükségletekre és kihívásokra, ragaszkodik a városi területek e mechanizmusba történő, fokozottabb bevonásához, és felszólítja a Bizottságot, hogy aktívan törekedjen e stratégia alkalmazására; megállapítja, hogy az integrált területi beruházás az integrált városrehabilitációs és városfejlesztési tervek hatékony végrehajtási mechanizmusának tekinthető; sürgeti a Bizottságot, hogy a szinergiák megerősítése érdekében hajtsa végre azokat a rendelkezéseket, amelyek a közösségvezérelt helyi fejlesztések és az integrált területi beruházások európai strukturális és beruházási alapokból történő finanszírozásával foglalkoznak;

21.  felhívja a Bizottság figyelmét arra, hogy az Európa 2020 stratégia célkitűzései felé történő határozott haladás érdekében a stratégia és a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata során jobban szem előtt kell tartani a regionális és helyi körülményeket, valamint az érintett területek konkrét sajátosságait;

Közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD)

22.  üdvözli az új CLLD eszköz létrehozását, amely túlmutat a LEADER kezdeményezésen a helyi közösségek felelősségvállalása tekintetében és konkrét helyi megoldásokat biztosít nemcsak az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapon (EMVA), hanem az európai strukturális és beruházási alapokon keresztül is;

23.  rámutat arra, hogy a CLLD a városi és városkörnyéki térségeknek is lehetőségeket kínál és azt a tágabb városfejlesztési stratégiák fontos részévé kell tenni, többek között a határokon átnyúló együttműködés révén; emlékeztet arra, hogy a területfejlesztési stratégiák megfelelő hatékonyságának biztosítása érdekében a városi térségek fejlesztését fenntartható módon és a környező, a városkörnyéki és a vidéki területek fejlesztésével összhangban kell folytatni;

24.  sajnálatosnak tartja, hogy több tagállamban a CLLD bevezetése az egyetlen alapból történő finanszírozás megközelítésével történik, ami elvesztegetett lehetőségekhez vezethet hatékonyabb helyi fejlesztési stratégiák létrehozása tekintetében; emlékeztet az integrált megközelítés fontosságára és arra, hogy a lehető legtöbb helyi civil társadalmi érdekelt fél bevonására van szükség;

25.  üdvözli a partnerségekkel foglalkozó horizontális munkacsoport Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságnak (DG REGIO) köszönhető létrehozását;

26.  a partnerségi magatartási kódex következetes betartását szorgalmazza, különösen a partnerség elvének az ITI és a CLLD végrehajtása során történő alkalmazását illetően;

27.  szorgalmazza a kapacitásépítést, a figyelemfelkeltést és az aktív részvételt a szociális és gazdasági partnerek, valamint a civil társadalmi szereplők körében annak érdekében, hogy minél több partner javasolhasson közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiákat az e célra kijelölt időszak vége (2017. december 31.) előtt;

28.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy egyes tagállamokban a közösségvezérelt helyi fejlesztések inkább csak egy rubrika kipipálását jelentik, nem pedig egy valódi, alulról építkező megközelítést; ezzel összefüggésben kitart amellett, hogy a helyi szereplőknek valódi döntéshozatali jogkör jár;

29.  sürgeti a Bizottságot, hogy a sikeres projektekkel kapcsolatos európai szintű tájékoztatási stratégiák alapján a tagállamokkal együtt ösztönözze a helyi akciócsoportokat érintő bevált gyakorlatok európai szintű megosztását, ugyanakkor használja a jelenleg meglévő eszközöket és platformokat, mint a TAIEX REGIO PEER 2 PEER, az URBACT és a városfejlesztési hálózat;

30.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a CLLD kezdeményezéseket, és biztosítsanak nagyobb rugalmasságot az operatív programokban és a regionális, nemzeti és uniós politikai keretekkel összefüggésben annak érdekében, hogy jobban figyelembe vegyék a CLLD-stratégiák prioritásait; elismeri a helyi akciócsoportok projektirányítással kapcsolatos sikereit, és kéri, hogy nyújtsanak számukra szélesebb körű finanszírozást, továbbá vegyék fontolóra hatókörük kiterjesztését; sajnálatosnak tartja, hogy néhány tagállamban a nemzeti hatóságok a CLLD-t kizárólag egyetlen konkrét szakpolitikai célkitűzésre korlátozzák; nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy szolgáljon iránymutatással a tagállamok számára a CLLD több alapból való finanszírozására vonatkozó mezközelítést és a finanszírozási eszközök felhasználásának ösztönzését illetően;

31.  emlékeztet arra, hogy az ESZA-rendelet a 9. tematikus célkitűzés keretében különleges beruházási prioritásról rendelkezik a „közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák” tekintetében, és bátorítja a tagállamokat, hogy ezt építsék be operatív programjaikba; rámutat arra, hogy az alap regionális és helyi szinten létfontosságú támogatást nyújthat a területi foglalkoztatási paktum, a városfejlesztési stratégiák és az intézményi kapacitásépítés számára, és kéri a Bizottságot, hogy nyújtson további támogatást a tagállamok számára e konkrét beruházási prioritások végrehajtása tekintetében, és éves tevékenységi jelentéseiben nyújtson tájékoztatást e végrehajtás hatóköréről; felszólítja a Bizottságot, hogy vegye igénybe a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatát az eszközök alkalmazásával kapcsolatosan már megállapított nehézségek kezelésére, és találjon fenntartható megoldásokat;

32.  úgy véli, hogy az érdekeltek bevonásával történő költségvetés-készítéshez hasonló eszközöket be kell építeni a CLLD-stratégiába, mivel ez egy olyan demokratikus gyakorlat, amely hozzájárul a szociális és gazdasági partnerek nagyobb mértékű bevonásához, amelynek célja, hogy helyi szinten megerősítsék a társadalmi kohéziót és javítsák a közkiadások hatékonyságát;

33.  felhívja a figyelmet a megkülönböztetésmentes és átlátható megközelítés és a lehetséges összeférhetetlenség minimálisra csökkentésének fontosságára az állami és magánszereplők közötti együttműködés keretében, oly módon, hogy megvalósuljon a hatékonyság, az egyszerűsítés és az átláthatóság közötti egyensúly; üdvözli továbbá a partnerek széles skálájának részvételét a helyi akciócsoportokban; megfelelőnek tartja azt a rendelkezést, melynek értelmében – a jelenleg hatályos jogi keret szerint – sem az állami hatóságok, sem valamely érdekcsoport nem rendelkezhet a szavazati jogok több mint 49%-ával a helyi akciócsoportokban, ami hozzájárulhat az adminisztratív megközelítésről az eredményorientált és innovatív megközelítés felé való elmozduláshoz; felkéri a Bizottságot, hogy szorosan kísérje figyelemmel és értékelje e rendelkezés végrehajtását, ideértve a kivételek engedélyezésének körülményeit is, valamint hogy biztosítson célzott kapacitásépítést és nyújtson technikai segítséget;

Integrált területi beruházás

34.  megjegyzi, hogy az integrált területi beruházások végrehajtásában eltérő kormányzati megközelítések lehetségesek; alapvetően fontosnak tartja azonban, hogy a helyi partnerek kulcsszerepet töltsenek be az integrált területi beruházások területfejlesztési stratégiájának előkészítésében és szintén teljes körűen részt vegyenek annak irányításában, figyelemmel kísérésében és ellenőrzési feladataiban, ezáltal elősegítve az integrált területi beruházások keretében megvalósuló fellépésekkel kapcsolatos valódi helyi felelősségvállalást;

35.  hangsúlyozza, hogy az ITI-t nem szabad kizárólag városi területekre korlátozni, hanem érinthet városi környezeteket, nagyvárosi területeket, városi-vidéki, szubregionális és határokon átnyúló térségeket is; hangsúlyozza, hogy az ITI a legalkalmasabb arra, hogy területi hatályának rugalmasabb meghatározása révén figyelembe vegyék a sajátos területi igényeket, ennélfogva valóban a helyi adottságokból kiinduló megközelítést kövessenek; úgy véli, hogy az ITI egyben megfelelő keretet kínál ahhoz, hogy foglalkozzanak a szolgáltatásokhoz kellő hozzáféréssel nem rendelkező, valamint az elszigetelt és hátrányos helyzetű közösségekkel rendelkező területekkel; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy optimalizálják az emberi és technikai erőforrásaikat, és a határokon átnyúló együttműködések terén jobban használják ki az integrált területi beruházásokat;

36.  hangsúlyozza, hogy a regionális és helyi hatóságok és az érdekelt felek – többek között a civil társadalom – korai szakaszban történő, az alulról építkező megközelítésnek megfelelő bevonása a területfejlesztési stratégiába, illetve a felelősségi körök rájuk való, nagyobb mértékű átruházása kulcsfontosságú a későbbiekben helyi és ágazatközi szinten végrehajtásra kerülő integrált területi stratégiával kapcsolatos jövőbeli felelősségvállalás, az abban való részvétel és annak sikere szempontjából; ragaszkodik ahhoz, hogy saját fejlesztési lehetőségeik kiaknázási kapacitását a helyi sajátosságokkal összhangban növelni kell;

37.  nyomatékosan kéri a tagállamokat, hogy az integrált területi beruházások megvalósításakor válasszák a több alapból való finanszírozást az adott területet célzó alapok közötti szinergiák megvalósítása és a kihívások átfogóbb módon történő megoldása érdekében; hangsúlyozza, hogy célzott kapacitásépítésre van szükség a különböző forrásokból származó pénzeszközök összevonásának elősegítéséhez;

38.  hangsúlyozza, hogy az ITI-eszközök alkalmazásával kapcsolatban nemzeti szinten késve meghozott döntések rávilágítottak arra, hogy jelentős akadályba ütközik a területi stratégia megfelelő keretének meghatározása, a koordinációs struktúra kialakítása, a költségvetés meghatározása és az ITI nemzeti jogi alapjának kidolgozása;

39.  üdvözli a Bizottság erőfeszítéseit, amelyeket a területi kohézióval és városi kérdésekkel foglalkozó szakértői csoporttal együtt az ITI-forgatókönyvek előkészítése során tesz; osztja azt az álláspontot, hogy az effajta iránymutatásnak a programozási folyamat korábbi szakaszában meg kell jelennie; szükségesnek tartja az iránymutatások valódi példákkal, valamint a már megvalósult integrált területi beruházásokból levont tanulságokkal történő naprakésszé tételét;

40.  kéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a Régiók Bizottsága által 2015-ben végzett felmérés eredményeit annak érdekében, hogy javuljon az ITI-eszközök felhasználásának hatékonysága és csökkenjen a papírmunka, rugalmasabb szabályok kerüljenek bevezetésre a forrásokból alig részesülő országok/régiók tekintetében, javuljanak a tagállami társfinanszírozási mechanizmusok, valamint több képzést biztosítsanak a pénzeszközök kezeléséért és felhasználásáért felelős személyek, többek között a megválasztott politikusok számára;

Ajánlások a jövőre nézve

41.  úgy véli, hogy a CLLD-nek és az ITI-nek még fontosabb szerepet kell játszania a jövőbeli kohéziós politikában; felhívja a Bizottságot, hogy az ezen eszközökkel kapcsolatos 2020 utáni lehetséges forgatókönyvekről szóló új jogalkotási javaslat elkészítése előtt készítsen jelentést, amelyben bemutatja e két eszköz alkalmazásának hiányosságait, erősségeit, lehetőségeit és veszélyeit (SWOT-analízis);

42.  kéri, hogy az említett jelentés elemezz a CLLD és az ITI hatásait és eredményességét, illetve hogy az ezen eszközökre vonatkozó, 2020 utáni kohéziós politikával kapcsolatos szabályozásban olyan kötelező megközelítés lenne-e kívánatos, amely az operatív programokban a források elkülönítését írja elő ezen eszközök tekintetében; javasolja, hogy értékeljék a tagállamokat a CLLD és az ITI megvalósítására sarkalló konkrét ösztönzők kialakítását azon potenciális eszközökkel együtt, amelyek nagyobb összhangot biztosítanak az operatív programok, illetve a CLLD és az ITI között; hangsúlyozza, hogy ezt az elemzést megfelelő mutatókra kell alapozni, amelyek mind minőségi, mind mennyiségi elemekre vonatkoznak;

43.  kéri, hogy az integrált területi beruházás terén az alulról építkező megközelítés kapjon hivatalos formát a kohéziós politika következő generációjában mind a programozási, mind pedig a végrehajtási szakaszban;

44.  ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az illetékes helyi hatóságokkal együttműködve kövessék nyomon az ITI-források felhasználását, amelyek – összevonásuk miatt – a korábbiakhoz képest jóval jelentősebb összegűek; hangsúlyozza, hogy ez a korrupció lehetőségének tagállamokon belüli csökkentése szempontjából fontos;

45.  ismételten hangsúlyozza, hogy kettős megközelítés szükséges – különösen az iránymutatások tekintetében – először azon tagállamok esetében, amelyek csak nemzeti operatív programokkal rendelkeznek, másodszor azon tagállamoknál, amelyek regionális operatív programokkal is rendelkeznek;

46.  ragaszkodik a Bizottság, a tagállamok és a régiók közötti együttműködés javításához az ezen eszközökre vonatkozó iránymutatások tekintetében; javasolja, hogy az iránymutatásokat a 2020 utáni időszakra vonatkozó kohéziós politikával kapcsolatos új szabályozással egy időben dolgozzák ki, és utólag frissítsék; hangsúlyozza, hogy ez lehetővé tenné az iránymutatási dokumentumok megfelelő időben történő átadását, valamennyi fél számára növelné a jogbiztonságot, és egyértelművé tenné, hogy a javasolt rendelkezések végrehajtására hogyan kerülne sor a gyakorlatban;

°

°    °

47.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a regionális és a nemzeti parlamenteknek.

INDOKOLÁS

Háttér

A területi kohézió az Unió egyik alapvető célkitűzésének minősül, amelyet a Lisszaboni Szerződés is tartalmaz. Ennek fényében a 2014–2020 közötti pénzügyi tervezési időszakra vonatkozó kohéziós politika új generációja nagyobb hangsúlyt helyez az integrált és helyi szükségleteket figyelembe vevő megközelítésekre a gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdítása érdekében. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló új rendeletek a fenntartható városfejlesztési kiadások 5%-os elkülönített költségvetéséről rendelkeznek.

A területi kohéziós célkitűzés megvalósítása érdekében az európai strukturális és beruházási alapok keretében két új eszköz került bevezetésre a 2014–2020 közötti pénzügyi tervezési időszakban: a Közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD) és az Integrált területi beruházás (ITI).

A Közösségvezérelt helyi fejlesztés (a közös rendelkezésekről szóló rendelet 32–35. cikke) szubregionális szinten felhasználható új eszközt jelent. Az eszköz a LEADER közösségvezérelt helyi fejlesztési tapasztalatain és az alulról építkező megközelítésen alapul; célja a helyi – mind magán-, mind állami – szereplők közötti szinergiák erősítése.

Az Integrált területi beruházás (a közös rendelkezésekről szóló rendelet 36. cikke) az integrál területi stratégiák megvalósításában nyújt segítséget, mivel lehetővé teszi egy vagy több operatív program több prioritási tengelyéhez tartozó finanszírozás összekapcsolását. Az Integrált területi beruházás felhasználható a fenntartható városfejlesztési célkitűzés megvalósítására, ugyanakkor másfajta területeket is megcélozhat.

Partnerségi megállapodásaikban a tagállamoknak jelezniük kellett, hogy hogyan használják majd az Integrált területi beruházást és a Közösségvezérelt helyi fejlesztést, valamint az e mechanizmusok által érintett területek típusait és a kihívásokat. 

Ami az Integrált területi beruházás és a Közösségvezérelt helyi fejlesztés számára előirányzott forrásokat illeti, valószínűleg a kohéziós politika költségvetésének körülbelül 5%-át (mintegy 16 milliárd eurót) fogják ezekre az eszközökre fordítani. 20 tagállam alkalmaz majd Integrált területi beruházásokat (EUR 13,6 milliárd), 17 tagállam alkalmaz Integrált területi beruházásokat fenntartható városfejlesztési fellépések megvalósítására (EUR 7 milliárd), az ERFA-rendelet 7. cikkében foglaltaknak megfelelően. A Közösségvezérelt helyi fejlesztés tekintetében összesen 18 tagállam fejezte ki szándékát annak végrehajtására. Az eszközök igénybevétele elsősorban az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapon (EMVA) és a meglévő LEADER programon alapul a vonatkozó rendeletekben foglaltak alapján(13).

Kihívások

Nehéz értékelni az Integrált területi beruházást és a Közösségvezérelt helyi fejlesztést a 2014–2020 közötti pénzügyi tervezési időszak vonatkozásában, de az uniós intézmények, kutatók, irányító hatóságok és helyi szereplők már megjelöltek néhány kihívást. Ezek a vélemények az alábbiak szerint foglalhatók össze(14):

A Közösségvezérelt helyi fejlesztéssel (CLLD) kapcsolatos kihívások

•  igen bonyolult elképzelés,

•  számos gyakorlati kihívás (melyek zömében a helyszíni szereplőkhöz kapcsolódnak),

•  ellenállás a felülről építkező megközelítésektől való elmozdulással és a helyi csoportok felelősséggel való felruházásával szemben,

•  egyes tagállamok és régiók szükségtelennek ítélik az eszközt, mivel a helyi szereplőkkel való egyeztetés már most is folyamatos, így az nem jelent hozzáadott értéket,

•  az ERFA-val és az ESZA-val támogatott Közösségvezérelt helyi fejlesztést adminisztratív tehernek tekintik a helyi hatóságok és helyi szereplők számára,

•  azon tagállamok, amelyek már használták a LEADER-t, más tagállamokhoz képest jelentős tapasztalattal rendelkeznek a CLLD terén,

•  a CLLD igénybevételének elterjedése, irányítása és kezelése, pénzügyi kötelezettségvállalások, területi hangsúly.

Az Integrált területi beruházással (ITI) kapcsolatos kihívások

•  irányítási keretekkel, adminisztratív és intézményi kapacitásokkal, valamint az eredményorientáltságra és a tematikus összpontosításra vonatkozó kötelezettségek alkalmazási módjával kapcsolatos kérdések,

•  a végrehajtással kapcsolatos feladatkörök delegálása helyi testületeknek, amelyek gyakran korlátozott szakértelemmel vagy forrásokkal rendelkeznek a projektek végrehajtására,

•  mivel új eszközről van szó, nem áll rendelkezésre helyi szaktudás, ami késedelmeket (végrehajtási nehézségeket) eredményezhet,

•  a Bizottság csekély iránymutatást adott, de mivel az ITI igen rugalmas, nem minden konstrukció részletezésére van lehetőség (létezik egy területi kohézióval és városi kérdésekkel foglalkozó szakértői csoport – TCUM),

•  párhuzamos adminisztratív struktúrák kialakulása, rugalmasság hiánya, a pénzügyi tervezési időszak teljes időtartamára lekötött finanszírozás és más fejlesztési stratégiákkal való összehangolás hiánya. Túlzottan bonyolult végrehajtás alacsony mértékű finanszírozás esetén.

Mind a CLLD-t, mind az ITI-t érintő kihívások

•  szabályozás és elképzelések összetettsége és az adminisztratív terhek növekedése (az előírt adminisztratív szervezés nagysága megakadályozhatott egyes országokat abban, hogy igénybe vegyék az ITI-t (pl. Írország) és a több alapból finanszírozott CLLD-t (pl. Luxemburg),

•  a CLLD-vel kapcsolatos számos lehetséges megközelítés létezik, aminek végrehajtása időt és pénzügyi kötelezettségvállalást jelent adminisztratív struktúrák tekintetében,

•  a tagállamok tartanak a területfejlesztés helyi befolyásolásától,

•  az ITI és a CLLD korlátozott költségvetése,

•  a több alap integrációja kihívást jelent,

•  a kettő közötti kapcsolat a regionális hatóságok közötti számos vita tárgyát képezheti.

Fő ajánlások

Az előadó úgy véli, hogy az alulról építkező megközelítés és a helyi szereplők részvétele alapvető fontosságú a kohéziós politika célkitűzéseinek elérésében. Ennek ellenére több tagállamban a kormányzás különböző szintjei közötti bizalomhiány tapasztalható a CLLD és az ITI végrehajtásakor. Ez fontos megoldandó kérdést jelent, mivel súlyosan hátráltathatja a területi megközelítés megvalósulását.

Ezenkívül sajnálatos módon a helyi szereplők gyakran nem rendelkeznek saját területüket érintő fejlesztési stratégiák kidolgozására és végrehajtására vonatkozó kapacitásokkal. E szereplőknek mind nemzeti, mind uniós szintű támogatásra van szükségük annak érdekében, hogy ezek az eszközök kifejthessék a kívánt hatásokat. Ez különösen fontos a kisebb települések és a hátrányos helyzetű térségek, például szigetek, hegyvidéki térségek és vidéki területek számára. Célzott tevékenységekre van szükség ahhoz, hogy ezeket az eszközöket közelebb lehessen hozni a helyi szereplőkhöz és kapacitásaik kialakításához annak érdekében, hogy sikeresen vehessenek részt a területükre irányuló stratégiákban. A meglévő források és platformok felhasználása kulcsfontosságú lesz ezen erőfeszítések terén.

A fiatalok gyakran kimaradnak a közpolitikákkal kapcsolatos vitákból. Ezért alapvetően fontos a fiatalok területfejlesztési eszközökbe, különösen a CLLD-be történő bevonása. A nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő (NEET) fiatalok száma – 14 millió fiatal – megdöbbentő, míg a fiatalokat érintő munkanélküliség aránya egyes tagállamokban túllépte az 50%-ot. A fiatalokra hangsúlyt helyező CLLD a nemzedékek közötti összetartó erő lehet a közösségeken belül és a foglalkoztatáshoz vezető új utakat alakíthat ki.

Az előadó úgy véli, hogy a kohéziós politikai beavatkozásokkal kapcsolatos ténylegesen integrált/holisztikus megközelítés megvalósítása érdekében az új rendeletekben foglalt, több alapból történő finanszírozási lehetőségeket a lehető legteljesebb mértékben ki kell aknázni. Jelenleg továbbra is jelentős különbségek tapasztalhatók a tekintetben, hogy hogyan kell végrehajtani az európai strukturális és beruházási alapokat. Ezenkívül nemzeti és regionális szinten további és szükségtelen követelmények és akadályok jönnek létre (ún. túlszabályozási gyakorlatok), amelyek tovább fokozzák az összetettséget és visszatartó erővel hatnak az olyan eszközök igénybevételével szemben, mint a CLLD és az ITI. Jelentős mértékű egyszerűsítésre van szükség az ilyen súlyos adminisztratív terhek és komplexitás csökkentésére. E tekintetben igen jelentősek az elvárások az európai strukturális és beruházási alapok kedvezményezettek számára való egyszerűsítésének való nyomon követéséért felelős, független szakértőkből álló, a Bizottság által létrehozott magas szintű munkacsoporttal szemben.

Az előadó szeretné, ha az olyan eszközök, mint az ITI és a CLLD markánsabb szerepet játszanának a kohéziós politikáról szóló jövőbeli vitákban, fokozottabb és hivatalosabb hangsúlyt fektetve az alulról építkező megközelítésre. A Bizottságnak lehetősége lesz értékelni ezen eszközök 2014–2020 közötti időszakban történő végrehajtását, továbbá forgatókönyveket tud kidolgozni és ajánlásokat tehet a 2020 utáni időszakra.

27.1.2016

VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről

a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

az új területfejlesztési eszközökről a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politikában: integrált területi beruházás (ITI) és közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD)

(2015/2224(INI))

A vélemény előadója: Michaela Šojdrová

JAVASLATOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Regionális Fejlesztési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  mivel az Eurostat szerint 2014-ben a munkanélküliségi ráta 8 uniós ország 61 európai régiójában esett 14 és 34,8% közé, és hét uniós ország 63 régiójában esett 2,5 és 4,9% közé; mivel ezenkívül van még 7 ország, ahol a munkanélküliek aránya 30% feletti;

1.  felhívja a figyelmet, hogy a kohéziós politika hozzájárulhat a foglalkoztatási lehetőségek javításához, a fenntartható és inkluzív növekedés fokozásához, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentéséhez; ezzel összefüggésben rámutat az integrált finanszírozás, különösen az ESZA és az ERFA kombinálásának jelentőségére;

2.  hangsúlyozza, hogy ösztönözni kell azokat az ágazatokat, például a zöld gazdaságot és a szociális gazdaságot, amelyek e téren a fenntartható és inkluzív foglalkoztatottság szempontjából hozzáadott értéket tudnak teremteni;

3.  hangsúlyozza, hogy a közösségvezérelt helyi fejlesztések és az integrált területi beruházások csak akkor lesznek sikeresek, ha megfelelően tudják kezelni az érintett régiókkal és közösségekkel szemben álló társadalmi és foglalkoztatási kihívásokat;

4.  hangsúlyozza, hogy a közösségvezérelt helyi fejlesztések alulról építkező megközelítése lehetőségeket rejt magában a helyi fejlesztési stratégiák támogatása, a munkahely-teremtés és a kiegyensúlyozott vidékfejlesztés ösztönzése tekintetében; úgy véli, hogy az integrált területi beruházásban és a közösségvezérelt helyi fejlesztésben benne rejlik a lehetőség, hogy közvetlenül, célirányosabban és megfelelőbb módon reagáljon a helyi szükségletekre és kihívásokra, ragaszkodik a városi területek e mechanizmusba történő, fokozottabb bevonásához, és felszólítja a Bizottságot, hogy aktívan törekedjen e stratégia alkalmazására; megállapítja, hogy az integrált területi beruházás az integrált városrehabilitációs és városfejlesztési tervek hatékony végrehajtási mechanizmusának tekinthető; sürgeti a Bizottságot, hogy a szinergiák megerősítése érdekében hajtsa végre azokat a rendelkezéseket, amelyek a közösségvezérelt helyi fejlesztések és az integrált területi beruházások európai strukturális és beruházási alapokból történő finanszírozásával foglalkoznak;

5.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy egyes tagállamokban a közösségvezérelt helyi fejlesztések inkább csak egy rubrika kipipálását jelentik, nem pedig egy valódi, alulról építkező megközelítést; ezzel összefüggésben kitart amellett, hogy a helyi szereplőknek valódi döntéshozatali jogkör jár;

6.  felszólítja a Bizottságot, hogy a helyi szereplőknek a folyamatban, illetve az együttműködés valamennyi szintjén történő tényleges és érdemi részvételének biztosítása érdekében nyújtson technikai segítséget a tagállamoknak és a helyi hatóságoknak, valamint alakítson ki kommunikációs csatornákat a tagállamokkal és a helyi kapcsolattartókkal; rámutat arra, hogy a közösségvezérelt helyi fejlesztések és az integrált területi beruházások csak akkor lehetnek sikeresek, ha valamennyi érintett fél, például a civil társadalom, elkötelezi magát és felelősséget vállal, és úgy véli, hogy a partnerek bevonása megerősítheti az integrált és helyszínalapú megközelítést, különösen ott, ahol a közösségvezérelt helyi fejlesztések és az integrált területi beruházások nem elterjedtek; felszólítja a Bizottságot, hogy a kommunikáció és a végrehajtás javítása érdekében a közösségvezérelt helyi fejlesztések és az integrált területi beruházások koordinálását bízza egy olyan, már létező szervre, amely a Bizottság struktúrájához tartozik;

7.  úgy véli, hogy a Bizottságnak ösztönöznie kellene a tagállamokat arra, hogy használják ezeket az eszközöket a minőségi foglalkoztatásra és a szociális beruházásokra irányuló projektek céljaira, különösen az erre legjobban rászoruló régiókban és alrégiókban; felszólítja ezért a Bizottságot, hogy a szociális beruházási csomaggal összhangban dolgozzon ki egy különleges beruházási tervet, lehetővé téve, hogy a legmagasabb munkanélküliségi rátával rendelkező régiók és alrégiók profitáljanak a legtöbbet ezekből az eszközökből;

8.  elismeri, hogy a kevésbé fejlett régiókban a közösségvezérelt helyi fejlesztések és az integrált területi beruházások egyaránt különös jelentőséggel bírnak, bátorítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy nyújtsanak támogatást és kapacitásépítési segítséget a regionális és helyi hatóságoknak az ilyen kezdeményezések kialakításához és végrehajtásához, valamint felszólítja őket, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet a súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókra, javítandó azok területi kohézióját, ezzel támogatva a helyi gazdasági fejlődést, ami végső soron lehetővé teszi majd, hogy a lakosság e régiókban maradhasson;

9  sajnálja, hogy a közösségvezérelt helyi fejlesztések és az integrált területi beruházások nem rendelkeznek felismerhetőbb arculattal, valamint hogy a helyi érintettek esetlegesen nem rendelkeznek elegendő tapasztalattal ezen eszközökkel kapcsolatban; bátorítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mindkét eszközt tegyék a lehető legátláthatóbbá és legközérthetőbbé felhasználóik számára, elkerülve minden további felesleges bürokratikus terhet, további erőfeszítéseket téve a szabályok és az eljárások egyszerűsítésére; hangsúlyozza, hogy nagyobb teljesítményt és hozzáadott értéket, valamint erősebb szinergiákat lehetne elérni, ha a közösségvezérelt helyi fejlesztések és az integrált területi beruházások nem csupán az ERFA, hanem egyéb alapok igénybevételével is működnének, ahogyan azt a vonatkozó rendeletek előírják; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy lépéseket kell tenni, és pontos tájékoztatást kell nyújtani az egyes alapokról, valamint meg kell erősíteni az információs kapcsolattartó pontokat, hogy megfelelő technikai segítséget lehessen nyújtani azoknak, akik igénybe kívánják venni ezeket az alapokat; hangsúlyozza ezenkívül, hogy e forrásokat alaposan és folyamatosan nyomon kell követni;

10.  felkéri a Bizottságot, hogy szervezzen kellőképpen meghirdetett tájékoztató szemináriumokat, hogy minél többen értesülhessenek ezekről a lehetőségekről; szorgalmazza ezenkívül megfelelő tájékoztatási eszközök, például rendszeresen frissített levelezőlisták és okostelefonokra telepíthető alkalmazások kialakítását;

11.  emlékeztet arra, hogy az ESZA-rendelet a 9. tematikus célkitűzés keretében különleges beruházási prioritásról rendelkezik a „közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák” tekintetében, és bátorítja a tagállamokat, hogy ezt építsék be operatív programjaikba; rámutat arra, hogy az alap regionális és helyi szinten létfontosságú támogatást nyújthat a területi foglalkoztatási paktum, a városfejlesztési stratégiák és az intézményi kapacitásépítés számára, és kéri a Bizottságot, hogy nyújtson további támogatást a tagállamok számára e konkrét beruházási prioritások végrehajtása tekintetében, és éves tevékenységi jelentéseiben nyújtson tájékoztatást e végrehajtás hatóköréről; felszólítja a Bizottságot, hogy vegye igénybe a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatát az eszközök alkalmazásával kapcsolatosan már megállapított nehézségek kezelésére, és találjon fenntartható megoldásokat;

12.  felhívja a Bizottság figyelmét arra, hogy az Európa 2020 stratégia célkitűzései felé történő határozott haladás érdekében a stratégia és a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata során jobban szem előtt kell tartani a regionális és helyi körülményeket, valamint az érintett területek konkrét sajátosságait.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

25.1.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

37

3

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Laura Agea, Guillaume Balas, David Casa, Ole Christensen, Jane Collins, Lampros Fountoulis, Arne Gericke, Thomas Händel, Marian Harkin, Czesław Hoc, Rina Ronja Kari, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Jean Lambert, Jérôme Lavrilleux, Jeroen Lenaers, Dominique Martin, Anthea McIntyre, Joëlle Mélin, Elisabeth Morin-Chartier, Emilian Pavel, Georgi Pirinski, Terry Reintke, Sofia Ribeiro, Claude Rolin, Sven Schulze, Jutta Steinruck, Romana Tomc, Renate Weber, Tatjana Ždanoka, Jana Žitňanská

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Maria Arena, Amjad Bashir, Lynn Boylan, Miapetra Kumpula-Natri, Paloma López Bermejo, Edouard Martin, Evelyn Regner, Michaela Šojdrová

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Eleonora Evi, Anneli Jäätteenmäki

ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

16.2.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

37

2

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pascal Arimont, Franc Bogovič, Victor Boştinaru, Mercedes Bresso, Steeve Briois, Andrea Cozzolino, Rosa D’Amato, Tamás Deutsch, Bill Etheridge, Iratxe García Pérez, Anna Hedh, Krzysztof Hetman, Ivan Jakovčić, Constanze Krehl, Sławomir Kłosowski, Andrew Lewer, Iskra Mihaylova, Andrey Novakov, Younous Omarjee, Konstantinos Papadakis, Mirosław Piotrowski, Stanislav Polčák, Liliana Rodrigues, Fernando Ruas, Monika Smolková, Maria Spyraki, Ruža Tomašić, Ramón Luis Valcárcel Siso, Matthijs van Miltenburg, Lambert van Nistelrooij, Derek Vaughan, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Daniel Buda, Viorica Dăncilă, Bronis Ropė, Peter Simon, Davor Škrlec, Hannu Takkula, Damiano Zoffoli, Marco Zullo

(1)

HL L 347., 2013.12.20., 320. o.

(2)

HL L 347., 2013.12.20., 289. o.

(3)

HL L 347., 2013.12.20., 487. o.

(4)

HL L 149., 2014.5.20., 1. o.

(5)

HL L 347., 2013.12.20., 259. o.

(6)

HL C 17., 2013.1.19., 18. o.

(7)

HL C 313., 2015.9.22., 31. o.

(8)

HL C 230., 2015.7.14., 1. o.

(9)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0485.

(10)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0002.

(11)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0015.

(12)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0419.

(13)

Az EMVA vidékfejlesztési programhoz való teljes hozzájárulásának legalább 5%-át, Horvátország esetében 2,5%-át a LEADER program számára kell fenntartani (1305/2013/EU rendelet 59. cikkének (5) bekezdése)

(14)

Az Európai Parlament „A kohéziós politika területi és városi dimenziójának támogatására szolgáló eszközök: Integrált területi beruházás és közösségvezérelt helyi fejlesztés” című összefoglaló dokumentuma.

Jogi nyilatkozat