Eljárás : 2015/2127(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0050/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0050/2016

Viták :

PV 27/04/2016 - 16
CRE 27/04/2016 - 16

Szavazatok :

PV 28/04/2016 - 4.64
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0200

JELENTÉS     
PDF 671kWORD 268k
8.3.2016
PE 565.145v02-00 A8-0050/2016

az Európai Beruházási Bank (EBB) 2014. évi éves jelentéséről

(2015/2127(INI))

Költségvetési Ellenőrző Bizottság

Előadó:

Georgi Pirinski

HIBAJEGYZÉKEK/ KIEGÉSZÍTÉSEK
MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Beruházási Bank (EBB) 2014. évi éves jelentéséről

(2015/2127(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank 2014. évi éves tevékenységi jelentésére;

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank 2014. évi pénzügyi jelentésére és 2014. évi statisztikai jelentésére,

–  tekintettel a 2014. évi fenntarthatósági jelentésre, a 2014. évi, az EU-n belüli EBB-műveletekről szóló hárompilléres értékelésre és a 2014. évi, az EBB EU-n kívüli eredményeiről szóló jelentésre,

–  tekintettel az EBB Számvizsgáló Bizottságának a 2014. évről készített éves jelentéseire,

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank Csoport csalás elleni küzdelemről szóló 2014. évi éves jelentésére,

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank Csoport 2014–2016-ra készített műveleti tervére (2013. december 17.), az Európai Beruházási Alap 2014–2016-ra készített vállalati műveleti tervére (2013. december) és az Európai Beruházási Bank Csoport 2015–2017-re készített műveleti tervére (2015. április 21.),

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank 2014. évi átláthatósági politikájának végrehajtásáról szóló jelentésre,

–  tekintettel az EBB megfelelés-ellenőrzési irodájának 2014. évi tevékenységi jelentésére,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. és 9. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15., 126., 174., 175., 208., 209., 271., 308. és 309. cikkére, valamint a Szerződéshez csatolt, az EBB alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank eljárási szabályzatára;

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank (EBB) 2012. évi éves jelentéséről szóló, 2014. március 11-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank (EBB) 2013. évi éves jelentéséről szóló, 2015. április 30-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az európai gazdaság hosszú távú finanszírozásról szóló 2014. február 26-i állásfoglalására(3) és a Bizottság 2014. március 27-i, az európai gazdaság hosszú távú finanszírozásáról szóló közleményére (COM(2014)0168),

–   tekintettel az EBB 2007 és 2013 közötti külső megbízatásáról szóló, 2011. október 25-i 1080/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra és az Európai Unión kívüli beruházási projekteket támogató finanszírozási műveletek veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott európai uniós garanciáról szóló, 2014. április 16-i 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra,

–  tekintettel a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról szóló 1639/2006/EK határozat, valamint a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területén történő közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályairól szóló 680/2007/EK rendelet módosításáról szóló 2012. július 11-i 670/2012/EU számú európai parlamenti és tanácsi rendeletre (az Európa 2020 projektkötvény-kezdeményezés kísérleti szakaszához kapcsolódóan),

–  tekintettel az Európai Tanács 2014. októberi következtetéseire, amelyek kifejezetten említést tesznek az EBB bevonásáról egy olyan új alapba, amely az energiahatékonyságra és az energiarendszerek modernizációjára irányuló beruházásokat célozza az alacsonyabb jövedelmű tagállamokban,

–  tekintettel az európai beruházási tervről szóló, 2014. november 26-i bizottsági közleményre (COM(2014)0903),

–  tekintettel az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. június 25-i 2015/1017/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel a „Közös munkával a munkahelyekért és a növekedésért: a nemzeti fejlesztési bankok szerepe az európai beruházási terv támogatásában” című 2015. július 22-i bizottsági közleményre (COM(2015)0361/2) ,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Költségvetési Bizottság, a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0050/2016),

A.  mivel az EU bankjaként az EBB fő feladata, hogy az Unió érdekében eljárva pénzügyi támogatást nyújtson azon projektek számára, amelyek hozzájárulnak a belső piac kiegyensúlyozott fejlődéséhez, a társadalmi, gazdasági és területi kohézióhoz és ezáltal az európai integráció erősítéséhez, valamint a munkahelyteremtéshez, ezért kiemelkedően fontos szerepe van az EU versenyképességének fellendítésében;

B.  mivel minden EBB által finanszírozott tevékenységnek összhangban kell állnia az uniós szerződésekkel és az EU általános célkitűzéseivel, valamint prioritási területeivel, ahogyan erről az Európa 2020 stratégia és a Növekedési és Foglalkoztatási Eszköz is rendelkezik;

C.  mivel feladatainak ellátása érdekében az EBB non-profit alapon működve olyan kölcsönöket és garanciákat nyújt, amelyek lehetővé teszik a gazdaság valamennyi szektorát érintő projektek finanszírozását;

D.  mivel a 2008-as pénzügyi, gazdasági és társadalmi válság súlyos beruházási hiányt és kiemelkedően magas munkanélküliségi rátát eredményezett ‒ főként a fiatalok körében ‒ az európai gazdaság hosszú ideig tartó stagnálásával együtt;

E.  mivel 2008 óta az EU „konvergenciagépezetként” való működése megállt, sőt ellentétes irányt vett azt eredményezve, hogy a régiók és a tagállamok között fennálló különbségek erőteljesen nőni kezdtek, az Unióban tapasztalható társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek egyre súlyosabbá váltak, amelyek a gazdaságélénkítést akadályozzák és tovább hátráltatják a társadalmi kohéziót;

F.  mivel jelenleg mind az egyes tagállamok, mind az Európai Unió egésze óriási kihívással szembesülnek, hiszen a világ különböző pontjairól érkező olyan tömeges migrációval kell megbirkózni, amelyre eddig az Unió egész történetében nem volt példa;

G.  mivel a jelenlegi körülmények között az európai beruházási terv hatékony végrehajtása és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) hatékony működése érdekében az EBB-nek – amely a növekedés és a tisztességes munkahelyek létrehozásának legfőbb serkentője, valamint az Unión belüli társadalmi és területi különbségek felszámolását segítő tényező – a maga központi szerepét az eddigieknél minőségileg magasabb sürgősségi fokon kell ellátnia;

H.  mivel az Európai Beruházási Alap (EBA) kritikus szerepet játszik az EBB csoport reagálásában a válság hosszabb távú következményeinek kezelése tekintetében, és a kkv-k támogatásán keresztül hozzájárul az európai gazdaság élénkítéséhez is;

I.  mivel az EBB nem lehet csupán pénzintézet, hanem tudásbankká és a bevált gyakorlatok műhelyévé kell válnia, amely tanácsokkal látja el a tagállamokat és a gazdasági szereplőket, és hozzájárul az uniós források hozzáadott értékének maximalizálásához;

J.  mivel az unión kívüli tevékenységek EBB általi finanszírozásának célja az EU külpolitikai célkitűzéseinek támogatása az uniós értékekkel összhangban, a fenntartható szociális és környezetvédelmi standardok alapján;

K.  mivel a jelenleg az EBB előtt álló feladatok mértéke és összetettsége megújult elkötelezettséget igényel az eredményes pénzgazdálkodás alapvető normáit sértő, ezáltal az EBB – mint AAA minősítéssel rendelkező, feddhetetlen, köztulajdonban lévő pénzügyi intézmény – hitelességét csorbító projektek finanszírozásának szigorú megelőzése iránt;

Az EBB uniós politikai célkitűzéseket alátámasztó beruházási politikája

A gazdaságélénkítés és a termelékenység növelését érintő beruházások előnyben részesítése

1.  üdvözli az EBB 2014. évi éves beszámolóját és az abban bemutatott eredményeket, továbbá határozottan arra buzdítja az EBB-t, hogy folytassa a beruházások EU-ban fennálló alacsony szintjének emelésére irányuló erőfeszítéseit;

2.  különösen üdvözli, hogy 2014-ben az EBB 285 000 kis- és középvállalkozást finanszírozott, és ezzel 3,6 millió munkahelyet védett meg, valamint az EU-n belül összesen 413 projektet támogatott 69 milliárd euró értékben, és 92 új unión kívüli projektet 7,98 milliárd euró összértékben; üdvözli továbbá, hogy ugyanebben az évben az EBA 3,3 milliárd eurót szánt a kisebb vállalkozások részére tőke- és garanciaeszközein keresztül, így elősegítve az EBB egyik legambiciózusabb üzleti tervének sikeres végrehajtását, az EBB csoport általi mintegy 80,3 milliárd eurónyi támogatással; örömmel fogadja, hogy az EBB által 2014-ben aláírt szerződések volumene 2009 óta a legmagasabb szintet érte el, de hangsúlyozza, hogy az aláírt szerződések szintje további potenciálokkal bír; helyesli az EBB tőkéjének 10 milliárd euróval való megemelését, amelyben 2012-ben valamennyi tagállam megállapodott;

3.  felhívja az EBB-t, hogy az előzetes jóváhagyás szakaszában nyújtson fokozott technikai támogatást azoknak a tagállamoknak, amelyek a projektek jóváhagyása tekintetében alacsonyabb sikeraránnyal rendelkeznek, és biztatja az EBB-t, hogy segítse elő a sikeres projektfejlesztéssel kapcsolatos legjobb gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét;

4.  felhívja az EBB-t, hogy összpontosítson a reálgazdaságba történő beruházásokra a munkahelyteremtés és a növekedés ösztönzése érdekében az EU-ban;

5.  emlékeztet a számos tagállamban – főleg a fiatalok körében – drámai mértékű munkanélküliségi rátára, és sürgeti az Európai Beruházási Bankot hogy vegye figyelembe ezt a szempontot politikái végrehajtása során;

6.  rámutat arra, hogy a műveleteknek – a források elérhetőségének figyelembevételével – azt kell célozniuk, hogy a gazdaság élénkítését és a hatékony foglalkoztatást elősegítő beruházásokat generáljanak, és ezt a tagállamoknak nyújtott, szükség esetén a felvevőképesség növelését célzó következetes támogatásnak, valamint a területi széttöredezettség kockázatának elkerülésére irányuló folyamatos elkötelezettségnek kell kísérnie;

7.  megjegyzi, hogy az állami és magánszektor elégtelen projektkészítési képessége, valamint egyes tagállamok alacsony hitelfelvevő képessége a jelenlegi piaci körülmények mellett jelentős kihívásokat állítanak az EBB hitelezési programja elé; ezért szorgalmazza, hogy az EBB a sokkal magasabb szintű növekedésteremtő képesség elérése érdekében az összes főbb tevékenységi területen, könnyen hozzáférhető módon és valamennyi tagállamban jelentős mértékben fokozza a technikai segítségnyújtást és a pénzügyi tanácsadást;

8.  üdvözli, hogy az EBB mind az Unión belüli, mind az Unión kívüli projektek esetében alkalmazza a hárompilléres értékelési keretrendszert (3PA) és az eredménymérési keretet (ReM) a beruházási projektek várt eredményeinek előzetes értékelésére;

9.  felkéri az EBB-t, hogy a projektek vizsgálata és értékelése során biztosítson döntő prioritást a beruházások hosszú távú hatásának, a pénzügyi mutatók mellett figyelembe véve mindenekelőtt e mutatóknak a foglalkoztatás, a szociális normák és a környezet területén megvalósuló további előrelépések révén a fenntartható fejlődésre és a jobb életminőségre gyakorolt hatását is;

10.  hangsúlyozza, hogy a projektek finanszírozásának jóváhagyását megfelelő pénzügyi és kockázatelemzésre, a pénzügyi életképességre és a rendezett költségvetési gazdálkodásra kell alapozni; úgy véli, hogy az EBB általi finanszírozásra jóváhagyott projekteknek egyértelmű hozzáadott értéket kell kínálniuk az európai gazdaság számára;

11.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 3PA jelentésben sem a hárompilléres értékelési keretrendszeren, sem más vonatkozó eszközökön alapuló információ nem található az Unió területén 2014-ben végrehajtott műveletek ténylegesen elért eredményeiről (ellentétben az Unió területén kívül elért eredményekkel) annak ellenére, hogy a 3PA kifejezetten azzal a céllal jött létre, hogy fokozza az EBB végrehajtást ellenőrző képességét azáltal, hogy a hatásokat a projekt teljes életciklusa alatt nyomon követi; elvárja, hogy a 3PA és a ReM folyamatban lévő összehangolása eredményeként 2016 elejétől egy új, harmonizált keretrendszer lépjen életbe és kerüljön alkalmazásra az EBB 2015-ös jelentéstételi gyakorlatában, mely keretrendszer jobban megfelel a projekteredmények utólagos értékelésének és az azokkal kapcsolatos jelentéseknek az Unió területén kívül és belül egyaránt, és amely teljes mértékben összhangban áll az ESBA-műveletek eredménytáblájával; kéri, hogy módszeresen tegyék közzé az egyes projektekre vonatkozó értékeléseket;

12.  tudomásul veszi az EBB 2015–2017-re vonatkozó működési tervét; üdvözli, hogy a javaslat elismeri, hogy a fellendülés sebessége eltérő az egyes tagállamok között, és hogy átfogó politikai célkitűzése a gazdasági és társadalmi kohézió;

13.  figyelembe veszi, hogy az EBB átalakította főbb közpolitikai célkitűzéseinek osztályozását az EBB csoport számára a 2015–2017-es időszakra (innováció és humántőke, kkv-k és közepes tőkeértékű vállalkozások finanszírozása, hatékony infrastruktúra, továbbá környezet), mindezt a 2014–2016-os időszakra megfogalmazott közpolitikai céloktól (növekedési és foglalkoztatási potenciál emelkedése, környezeti fenntarthatóság, gazdasági és társadalmi kohézió és konvergencia, valamint az éghajlatváltozás elleni fellépés) eltérő módon; megjegyzi, hogy a közpolitikai célkitűzéseket a változó gazdasági körülményekhez igazították, és ezzel kapcsolatban tekintetben felszólítja az EBB-t, hogy biztosítsa a két horizontális témára ‒ az Unión belüli gazdasági és szociális kohézióra és az éghajlatváltozás elleni fellépésre ‒ irányuló célok, valamint az azokat támogató aláírások tervezett százalékának további erősítését;

14.  úgy véli azonban, hogy az EBB 2014-es tevékenységi jelentésében bemutatott tevékenységek nincsenek teljes mértékben összhangban a 2014-re kitűzött fejlesztéspolitikai célokkal; sajnálja továbbá, hogy kevés információ áll rendelkezésre az EBB 2014-ben érvényben lévő különböző pénzügyi eszközei és kezdeményezései által elért eredményekről; azt ajánlja, hogy az EBB tevékenységével kapcsolatos kommunikáció az elvégzett beruházások hatására és ne elsősorban a beruházások nagyságára összpontosítson;

15.  elvárja, hogy az EBB hozzájáruljon az Európa 2020 stratégia félidős felülvizsgálatához azáltal, hogy tájékoztatást nyújt tevékenységeiről és azoknak a stratégia célkitűzéseihez való hozzájárulásáról;

16.  felkéri az EBB-t, hogy vegye fontolóra, hogy 2015. évi tevékenységeiről olyan átfogóbb és elemzőbb jelentést készít, amely kellőképp összefoglalja tematikus jelentéseinek tartalmát, és jobban megfelel az EBB alapokmánya 9. cikkében foglalt követelményeknek;

17.  üdvözli a költségvetés tervezetét kísérő, a pénzügyi eszközökre vonatkozó munkadokumentumban ismertetett új információkat; sajnálja azonban az EBB felé tett éves kötelezettségvállalásokra és eszközölt kifizetésekre vonatkozó átfogó áttekintés hiányát, és további részleteket kér;

18.  hangsúlyozza, hogy a beruházásoknak, a strukturális reformoknak és a rendezett költségvetési szakpolitikáknak egy átfogó stratégia részét kell képezniük;

A fiatalok foglalkoztatása, az innováció és a kkv-k támogatása

19.  üdvözli az EBB „Munkahelyek a fiatalok számára ‒ Beruházás a készségekbe” elnevezésű kezdeményezésének 2014-es végrehajtását, és arra ösztönzi az EBB-t, hogy továbbra is fektessen be az oktatásba, a készségfejlesztésbe és a fiatalok foglalkoztatásába; felszólítja az EBB-t, hogy készítsen átfogó jelentést a „Munkahelyek a fiatalok számára” elnevezésű kezdeményezésének eredményeiről, többek között a konkrét műveletekből eredő fenntartható foglalkoztatásra vonatkozó mutatók alkalmazásával;

20.  üdvözli az „InnovFin ‒ uniós finanszírozás innovátoroknak” elnevezésű projekt 2014-ben bevezetett új termékkínálatát, amely mérettől függetlenül bármely innovátor számára elérhető, továbbá InnovFin nagyszabású K+F projektekhez nyújtott tanácsadó szolgáltatásának bevezetését; tudomásul veszi továbbá az EBB csoport új kockázatminőség-javítási mandátumának 2014-es bevezetését;

21.  megjegyzi, hogy 2014-ben az EBB összesen 225 műveletre vonatkozó szerződést írt alá az Unión belül az innováció és a készségek (62 innovációs és kutatás-fejlesztési művelet 9,6 milliárd euró értékben és 25 oktatási és készségfejlesztési művelet 4,4 milliárd euró értékben), valamint a kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalkozások (138 művelet 22,2 milliárd euró értékben) támogatására;

22.  tudomásul veszi az EBA 2014. évi 1,5 milliárd eurós tőkeemelését és rekordméretű, 3,3 milliárd eurós, a kkv-k kockázati finanszírozására irányuló, 14 milliárd eurós tőkeáttételt eredményező beruházását; kéri, hogy az EBB éves jelentésében tüntessék fel az EBA műveleteinek átfogó és átlátható áttekintését;

23.  megjegyzi, hogy az EBB csoport különböző pénzügyi közvetítők révén finanszírozza a kkv-kat és a közepes piaci tőkeértékű vállalkozásokat azzal a céllal, hogy javítsa a finanszírozás feltételeit és a finanszírozáshoz való hozzáférést; ennek megfelelően felszólítja az EBB-t, hogy folytasson szorosabb együttműködést pénzügyi közvetítőivel a tagállamokban, és sürgesse őket, hogy terjesszék a vonatkozó információkat a potenciális kedvezményezettek körében annak érdekében, hogy olyan vállalkozásbarát környezet jöhessen létre, amely lehetővé teszi a kkv-k számára a finanszírozáshoz való könnyebb hozzájutást;

24.  megállapítja, hogy a kkv-k Európa sok részében rendkívüli nehézségekkel találják szembe magukat a szükséges finanszírozáshoz való hozzáférés során; ezzel összefüggésben üdvözli, hogy az EBB nagyobb hangsúlyt helyez a kkv-k támogatására; hangsúlyozza az EBB fontosságát a partnerségek előmozdítása, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások tevékenységeinek finanszírozására, valamint az innovatív induló vállalkozások részére rendelkezésre álló támogatási eszközök erősítése terén; felhívja továbbá az EBB-t, hogy működjön együtt szorosabban a regionális közintézményekkel azzal a céllal, hogy optimálissá tegye a kkv-k finanszírozási lehetőségeit;

25.  üdvözli az EBB kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére irányuló programjait, különösen a kkv-kat célzó kereskedelemfinanszírozási eszközt, amely garanciákat biztosít a kkv-knak kereskedelemfinanszírozást nyújtó külföldi bankoknak, és ezáltal hozzájárul a kereskedelmi forgalom újraélesztéséhez, és enyhíti a készpénzbiztosítékra vonatkozó korlátozásokat, valamint az egyéb, a gazdasági válság által súlyosan érintett országokra irányuló új kereskedelemfinanszírozási projekteket vagy a testreszabott pénzügyi megoldásokat, mint a pénzügyi kirekesztés felszámolását célzó európai Progress mikrofinanszírozási eszközt;

26.  felszólítja az EBB-t, hogy dolgozzon ki a tanácsadói szolgáltatásának szerves részét képező hatékony kommunikációs politikát a potenciális magánkedvezményezettek megszólítására; arra ösztönzi, hogy erősítse meg és bővítse irodai hálózatát az Unión belül;

27.  sajnálja, hogy a 2014. évi tevékenységi jelentésben kevés információ áll rendelkezésre a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME) keretében a Bizottság és az EBA között 2014 júliusában létrejött szerződés végrehajtásáról;

A környezeti fenntarthatóság és az éghajlatváltozás elleni fellépés támogatása

28.  megjegyzi, hogy a 2014-ben aláírt, összesen 12,6 milliárd euró összegű 84 uniós környezetvédelmi projekt közül a fenntartható közlekedési projektek 5,1 milliárd eurós, a megújuló energiaforrásokkal és energiahatékonysággal kapcsolatos projektek 3,7 milliárd eurós, a környezetvédelmi projektek pedig 3,8 milliárd eurós támogatást kaptak; megjegyzi továbbá, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés horizontális célkitűzésével kapcsolatban aláírt műveletek összege elérte a 16,8 milliárd eurót, mely összeg az EBB Unión belüli finanszírozási műveleteinek 24%-át teszi ki;

29.  megállapítja, hogy az EBB által 2014-ben a megújuló energia kapacitásépítésére juttatott támogatás az esetek többségében az Unió öt legnagyobb gazdaságára koncentrálódott, és az EU 28 tagállamában energiával kapcsolatos projektekre fordított 4,5 milliárd euróból csupán 42 millió eurót költöttek a 13 új tagállam projektjeire; hozzáteszi, hogy hasonló koncentráció figyelhető meg az energiahatékonysági ágazatban is, ahol 2 milliárd euróból csupán 148 millió eurót különítettek el a 13 új tagállam számára; arra ösztönöz, hogy az új tagállamokban fokozatosan növeljék a megújuló energia kapacitásépítésébe és az energiahatékonysági szektorba történő jövőbeli beruházásokat, amíg 2020-ra el nem érik e területeken az összes beruházás 30%-át; kéri, hogy fordítsanak nagyobb energiát arra, hogy további technikai segítséget nyújtsanak a nemzeti és regionális hatóságoknak kapacitásaik fejlesztésére, hogy életképes projekteket készítsenek elő, ami majd lehetővé teszi, hogy több beruházás valósuljon meg az energiaágazatban;

30.  üdvözli az éghajlatváltozás elleni fellépés támogatására irányuló új, innovatív eszközök, mint például az energiahatékonysággal kapcsolatos magánfinanszírozások és a természetitőke-finanszírozási eszközök 2014-es bevezetését, és elvárja, hogy az EBB jövőbeni tevékenységi jelentéseiben számoljon be azok végrehajtásáról;

31.  ösztönzi az EBB olyan kezdeményezések támogatására irányuló kötelezettségvállalását, amelyek lehetővé teszik az Unió számára egyrészt, hogy az élvonalban maradjon, másrészt, hogy teljesítse saját hosszú távú szén-dioxid-piaci törekvéseit a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret, a 2050-ig szóló dekarbonizációs stratégia, valamint az ENSZ új globális éghajlat-változási megállapodást célzó tárgyalásai keretében; kéri az éghajlat-politikai EBB-beruházások részarányának felülvizsgálatát, mivel a 25%-os részarányt már elérték;

32.  tudomásul veszi a zöld kötvények piacának fejlődése terén tapasztalható lendületet és az EBB saját zöld és „éghajlattudatos” kötvényei által biztosított vezető szerepét, tapasztalva a fenntartható, alacsony szénfelhasználású és az éghajlathoz alkalmazkodó növekedést célzó pénzügyi termékekkel kapcsolatos befektetési kedvet; felhívja az EBB-t, hogy az EU 2050-es dekarbonizációs stratégiájának fényében 2016-ban vizsgálja felül a kibocsátási teljesítményre vonatkozó szabványát;

33.  üdvözli az EBB 2015 szeptemberében közzétett, az alacsony szén-dioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaságra történő átállás finanszírozására irányuló éghajlati stratégiáját, valamint a 2010–2014 közötti időszakra vonatkozó, éghajlatváltozással kapcsolatos uniós fellépés (mérséklés) EBB általi finanszírozásának műveleti értékeléséről szóló összefoglaló jelentést; kéri, hogy 2017-re, az EBB éghajlati stratégiáját követő konkrét cselekvési tervekben a SMART (konkrét, mérhető, elérhető, reális és határidőhöz kötött célokon alapuló) megközelítést alkalmazzák;

A gazdasági és társadalmi kohézió és konvergencia támogatása

34.  megjegyzi, hogy 19,9 milliárd eurót, vagyis az EBB 2014. évi összes Unión belüli finanszírozásának 29%-át költötték a kohézió támogatását célzó műveletekre; ugyanakkor sajnálja, hogy nincsenek információk az EBB-csoport által az érintett ágazatokban támogatott projektek számáról, sem pedig a horizontális politikai célkitűzéssel kapcsolatos pénzügyi eszközökről vagy alkalmazott kezdeményezésekről;

35.  hangsúlyozza a kohéziós politikának az európai régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentésében és az európai integráció előmozdításában betöltött döntő szerepét, és ezzel összefüggésben felhívja a figyelmet a teljesítményalapú megközelítés kulcsfontosságára; szorgalmazza, hogy az EBB a jövőbeni éves jelentéseiben nyújtson részletes tájékoztatást a kohéziós politika célkitűzéseinek a bank tevékenységei révén történő végrehajtásának eredményeiről;

36.  üdvözli, hogy az EBB csoport kibővített szerepet fog játszani a kohéziós politika 2014–2020 közötti programozási időszakban való végrehajtásában; úgy véli, hogy ez a helyes irányba tett lépés az EBB és az ESB-alapok közötti szinergiák javítására; felszólít a bank tevékenységének javítására az EUMSZ gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló (28. sz.) jegyzőkönyvével összhangban; úgy véli, hogy meg kell erősíteni az együttműködést a Bizottság, az EBB, valamint a helyi és regionális szervek között, hogy biztosítsák a pénzügyi eszközök hatékony felhasználását a területi fejlődés és kohézió ösztönzése érdekében; üdvözli az Bizottság és az EBB közötti partnerséget a fi-compass tanácsadó platform létrehozása terén; határozott meggyőződése, hogy egyszerűsíteni kell az ESB-alapok által az EBB pénzügyi eszközei számára biztosított támogatásra vonatkozó szabályokat;

37.  üdvözli különösen az EBB által az európai régiók infrastrukturális és közlekedési projektjeinek támogatása céljából végzett finanszírozási tevékenységet; kiemeli, hogy a pénzügyi támogatás ilyen formái jelentősen növelik a kereskedelem fejlődési potenciálját azáltal, hogy előmozdítják a növekedést és a versenyképességet, különösen a földrajzilag hátrányos helyzetű térségekben;

38.  megállapítja, hogy az EBB 2014-ben az EU-n belül 104, a szociális és gazdasági infrastruktúra fejlesztésére irányuló projektet fogadott el, összesen 20,2 milliárd euró értékben, köztük stratégiai szállítási (többek között TEN-T) projekteket 8,2 milliárd euró, versenyképességi és energiabiztonsági projekteket 7,5 milliárd euró, valamint városfelújítási (többek között egészségügyi) projekteket 4,5 milliárd euró értékben;

39.  hangsúlyozza, hogy a fenntartható infrastruktúrára irányuló projektekbe való beruházás kulcsfontosságú az európai versenyképesség javítása, valamint a növekedés és a munkahelyteremtés fellendítése szempontjából; szorgalmazza ezért, hogy az EBB-finanszírozást a magas munkanélküliség által leginkább sújtott területeken, illetve több szociális infrastruktúrát érintő projekt érdekében alkalmazzák; rámutat, hogy az EBB-finanszírozásnak mindenekelőtt azokat az országokat kell céloznia, amelyek az infrastruktúra minősége és a fejlődés terén lemaradással küzdenek, szem előtt tartva mindazonáltal a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a projektek életképességének elvét;

40.  sajnálja – mind a lakosság érdekeit, mind az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedéseket tekintve –, hogy mostanáig számtalan esetben használták fel a finanszírozást pénzügyi szempontból nem fenntartható infrastrukturális projektek támogatására; aggodalommal állapítja meg, hogy gyakran részesülnek finanszírozásban olyan infrastruktúrák – például autópályák –, amelyek a szén-dioxid-mentes gazdaság hosszú távú uniós célkitűzéseivel ellentétben a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztását ösztönzik; kéri az EBB-t, hogy kötelező módon építsen be a környezeti, gazdasági és társadalmi hozzáadott értékről készülő független előzetes értékelést az Unión belül és kívül finanszírozott projektek kiválasztási folyamatába, és minden előzetes és utólagos értékelést az érdekelt felek, a helyi, regionális és nemzeti hatóságok, valamint a civil társadalom képviselőinek tényleges részvételével végezzenek el; kéri továbbá, hogy az említett értékelések megállapításait, valamint az alkalmazott mutatókat teljes körűen tegyék közzé és hozzáférhetővé;

41.  hangsúlyozza, hogy a nagy projektek finanszírozása gyakran megkönnyíti a szervezett bűnözéssel kapcsolatban álló cégek beszivárgását; bírálja, hogy az EBB finanszírozást nyújtott a „Passante di Mestre” autópálya-szakaszhoz, amelyről adócsalás miatt vizsgálatok folynak; aggodalommal állapítja meg, hogy az EBB nem teljesítette az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről – a csalás elleni küzdelemről szóló, 2013. évi éves jelentésről szóló jelentésben e tekintetben megfogalmazott követelményeket; ismételten felhívja az EBB-t, hogy függessze fel a projekt mindennemű finanszírozását;

42.  hangsúlyozza a regionális fejlesztés fontosságát, és felhívja az EBB-t, hogy fokozza a párbeszédet és az együttműködést a helyi és regionális önkormányzatokkal, bankokkal és ügynökségekkel; úgy véli, hogy ilyen keretek közt támogatni kell a határon átnyúló együttműködést is;

43.  felhívja az EBB-t, hogy növelje az uniós makroregionális stratégiák hatálya alá tartozó projektek támogatását; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy továbbra is támogassák az EU fenntartható innovatív és hagyományos gazdasági ágazatait; hangsúlyozza, hogy Európát intermodális közlekedés és helyszíni alapú beruházások révén kell összekapcsolni; kéri továbbá, hogy hozzanak létre pénzügyi és beruházási platformokat a különféle forrásokból származó pénzeszközök összekapcsolása és az ilyen makroregionális projektekhez szükséges beruházások mobilizálása érdekében;

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) irányítása

44.  üdvözli az új Európai Stratégiai Beruházási Alapot (ESBA); hangsúlyozza, hogy az alapnak hatékony, teljes egészében átlátható és igazságos módon kell működnie, összhangban mandátumának és a létrehozásáról szóló rendelet követelményeivel, továbbá ajánlja, hogy az ESBA műveleteit az Európai Parlament és az Európai Számvevőszék szoros együttműködése és felügyelete mellett végezzék; hangsúlyozza, hogy forrásai hasznát tekintve az EBB által szokásosan finanszírozott műveletekhez képest valós hozzáadott értékhez kell eljutni; emlékeztet arra, hogy az ESBA-nak a kohézióhoz szintén hozzá kell járulnia, és felszólítja az EBB-t, hogy gondoskodjék az Európai Stratégiai Beruházási Alapból és más közfinanszírozást biztosító alapokból történő beruházásokkal való kiegészítő jellegről; felszólítja az EBB-t, hogy a társjogalkotókkal szorosan együttműködve hajtsa végre és fejlessze tovább az ESBA-t, többek között az Európai Parlament és az EBB közötti, függőben lévő megállapodás kellő időben történő és kötelező megkötése révén;

45.  elvárja, hogy az ESBA céljai összhangban legyenek az EBB közpolitikai célkitűzéseivel, és hogy az EBB 2016. évi beruházásai tekintetbe vegyék majd az ESBA műveleteit is;

46.  hangsúlyozza, hogy az ESBA-nak valamennyi tagállam érdekét kell szolgálnia, ágazati vagy regionális előirányzat megszabása nélkül, valamint összhangban kell lennie a folyamatban levő regionális vagy helyi beruházási kezdeményezésekkel; kiemeli, hogy az ESBA által történő finanszírozásnak kisebb méretű projekteket is támogatnia kell;

47.  elismeri, hogy az ESBA által kezelt stratégiai beruházási projektportfólió létrehozása és gyors működőképessé tétele kihívást jelent; üdvözli, hogy az EBB létrehozta az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot azzal a céllal, hogy technikai támogatást és szakértelmet biztosítson a lehetséges fejlesztők számára; elvárja, hogy a technikai segítségnyújtási mechanizmus hatékonyan működjön helyi és regionális szinten;

48.  azt ajánlja a tagállamoknak, hogy jelöljenek ki nemzeti fejlesztési bankokat, továbbá szorosabb együttműködést javasol az EBB és a nemzeti fejlesztési bankok, a pénzügyi intézmények és a beruházási platformok között a szakértelem és az ismeretek összegyűjtése és megosztása, valamint az EBB fellépéseinek a tagállami szakpolitikai prioritásokkal való jobb összeegyeztetése céljából; emlékeztet arra, hogy teljes átláthatóságra és az eredményközpontúság előtérbe helyezésre van szükség a nemzeti fejlesztési bankok és intézmények ESBA-projektekben való részvétele tekintetében;

49.  felhívja az EBB-t annak biztosítására, hogy az ESBA-t ne használják fel az EBB közvetett tőkeemelésére; felhívja ezért az EBB-t, hogy az ESBA igénybevételekor mindig vizsgálja felül és mutassa be, hogy teljesülnek-e a 2015/1017/EU rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében foglalt, addicionalitásra vonatkozó feltételek, és különösen hogy nem szorítottak-e ki magánfinanszírozási forrásokat;

50.  aggódik amiatt, hogy a „tárolási szakaszban” kiválasztott számos projekt piaci körülmények között is talált volna finanszírozást, és nem tesz eleget az addicionalitás követelményének; emlékeztet arra, hogy az ESBA garanciájának célja az volt, hogy lehetővé tegye az EBB számára nagyobb kockázat vállalását az AAA minősítés megtartása mellett; hangsúlyozza, hogy különösen szigorúan fogja felügyelni e feltétel teljesítését;

51.  elvárja, hogy az EBB csoport különös gondossággal járjon el a pénzügyi rendelet 140. cikke (6) bekezdésének való megfelelést illetően, amely szerint a pénzügyi eszközök „nem eredményezhetnek – különösen jogosulatlan osztalékok vagy harmadik felek profitszerzése formájában – jogosulatlan előnyöket”, az azzal kapcsolatos aggodalmak eloszlatása érdekében, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap elősegítheti a „kockázatok társadalomra hárítását és a haszon privatizációját”, az olyan finanszírozási tapasztalatok fényében, mint a spanyol Castor projekt, vagy az olasz Passante di Mestre projekt;

A projektkötvény-kezdeményezésről (PBI)

52.  úgy véli, hogy a projektkötvény-kezdeményezést (PBI) pénzügyi, szociális és környezeti hatásai szempontjából mélyrehatóan elemezni kell; sürgeti a Bizottságot, hogy – mielőtt a PBI most folyamatban levő kísérleti szakasza teljes egészében lezárul – az Európai Parlament képviselőinek aktív részvételével indítson be uniós szinten inkluzív és nyílt konzultációs folyamatot a projektkötvények 2016–2020 közötti sorsáról;

Az EBB-fellépéseik külső vetületének megújítása

53.  üdvözli az EBB 2014–2020-ra szóló külső hitelezési megbízatásának megújítását, amely az EBB külső műveletei számára 30 milliárd eurónyi uniós garanciát biztosít, illetve alapvető célkitűzéseit, amelyek felölelik a helyi magánszektor fejlesztését, a szociális és gazdasági infrastruktúra fejlesztését, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, illetve a hatások enyhítését;

54.  felhívja az EBB-t, hogy fordítson figyelmet a konfliktusoktól és a mélyszegénységtől szenvedő harmadik országokra és az EU-n kívüli régiókra, az EU és e régiók közötti fejlettségbeli különbség csökkentése mint fő cél érdekében, továbbá járuljon hozzá a kkv-kat támogató programokhoz, többek között a kkv-k rendelkezésére álló, mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség megfelelő finanszírozása révén, különös tekintettel a dél-mediterrán és a kelet-európai szomszédság országaira; felhívja az EBB-t, hogy munkáját egyeztesse az Afrikai Fejlesztési Bankkal (AfDB) annak érdekében, hogy hosszú távú beruházások finanszírozására kerülhessen sor a gazdasági fejlődés szolgálatában; üdvözli, hogy az uniós támogatások egyre nagyobb mértékben egészülnek ki EBB-s hitelekkel a jobb projekteredmények elérése érdekében az EU partnerországaiban;

55.  sürgeti az EBB-t, hogy továbbra is aktívan támogassa a fenntartható növekedést a fejlett és a fejlődő országokban, hogy ezáltal világszerte támogassa a fenntartható fejlődést; hangsúlyozza, hogy az EBB-nek, mint az Unió pénzügyi szervének szerepet kell vállalnia az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósításában; felszólít arra, hogy az EBB külső hitelezési megbízatásának 2016. évi félidős felülvizsgálata során fordítsanak különös figyelmet a 2015 utáni fejlesztési menetrendre;

56.  ösztönzi az EBB-t, hogy dolgozza ki és alkalmazza a szükséges átfogó megközelítést válaszul a migránsok Európába tartó áramlása által okozott súlyos kihívásokra, beleértve a beáramlás származási országaiban, illetve a származási országokkal közvetlenül határos országokban végrehajtandó kibővített műveleteket;

57.  ebben a tekintetben felhívja az EBB-t, hogy tevékenységét a városi, egészségügyi, oktatási és szociális infrastruktúra területén felmerülő fejlesztési igényekre összpontosítsa, olyan gazdasági tevékenységeket ösztönözve, amelyek új munkalehetőségeket teremtenek, és elősegítik a tagállamok és harmadik országok közti határon átnyúló együttműködést;

58.  rámutat, hogy az EBB fontos tényező az EU külpolitikai prioritásainak és célkitűzéseinek elérése szempontjából; ajánlja a koordináció és az együttműködés megerősítését az EBB és a külső szakpolitikákkal foglalkozó uniós szolgálatok és eszközök között; kéri az EB által támogatott projektek gazdasági, társadalmi és környezeti hatásainak módszeres előzetes és utólagos értékelésének folytatását és tökéletesítését, összevetve azokat az EKSZ céljaival és az Unió külső fellépését vezérlő, az EUSZ 21. cikkében említett általános elvekkel és az EU emberi jogi stratégiai keretével és cselekvési tervével; kéri – tekintettel az Unión kívüli beruházásokra –, hogy készítsenek részletes jelentést a lehetséges veszteségekről, illetve arról, hogy hogyan és milyen esetekben használják a garanciaeszközt; üdvözli, hogy az EBB több szemináriumot tartott az üzlet és az emberi jogok összefüggéseiről;

59.  felhívja az EBB-t, hogy tájékoztassa részletesen a Parlamentet és a nyilvánosságot az EBB-finanszírozásról és az üzleti ombudsman teljesítményéről Ukrajnában;

60.  üdvözli a Világbankkal közösen talált megoldást arra, hogy az EBB hozzájárulhasson az ukrán gázvásárlás megkönnyítéséhez;

61.  kifejezi szándékát az EBB külső megbízatásának szigorú ellenőrzésére a félidős értékelést megelőzően, tekintettel további 3 milliárd euró esetleges aktiválására; megerősíti elkötelezettségét amellett, hogy alaposan ellenőrzi az első projektzáró jelentéseket, amelyek a 2014–2020-as időszakra szóló külső hitelezési megbízatás keretében kerülnek kiadásra; kéri, hogy az Európai Számvevőszék készítsen különjelentést az EBB külső hitelezési tevékenységeinek teljesítményéről és az uniós politikákkal való összhangjáról;

Az irányítás, az átláthatóság és az ellenőrzési keret megerősítése az EBB-ben

62.  üdvözli az EBB eszközminőségének erősségét, azt, hogy az értékvesztett hitelek aránya közel áll a teljes hitelportfólió 0%-ához (0,2%), továbbá a likviditások prudens kezelését; véleménye szerint alapvetően fontos, hogy az EBB megtartsa AAA hitelminősítését annak érdekében, hogy továbbra is a legjobb hitelezési feltételekkel férhessen hozzá a nemzetközi hitelpiacokhoz;

63.  javasolja, hogy az EBB javítsa ágazati elemző képességét, és hozza nyilvánosságra az összesített statisztikai adatokat és az alprojektek információit a meghatározott ágazatokra vagy a különböző típusú kkv-kra irányuló célzott megközelítések előmozdítása érdekében; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az EBB éves jelentése teljesebb és részletesebb elemzést tartalmazzon az Unió ágazatonkénti beruházási szükségleteiről, azon területek feltárása érdekében, amelyeken a beruházások mértéke elmarad az Unió prioritásai által megkívánttól; úgy véli, hogy az EBB-nek fel kell mérnie, hogy beruházási eszköztára mennyiben alkalmas a hiányosságok pótlására ezen a téren.

64.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EBB a visszaélések, a korrupció és az összejátszás tekintetében zéró toleranciával él, valamint hogy elkötelezett a szilárd integritás és etikai szabályok mellett; üdvözli e tekintetben a naprakésszé tett, csalás elleni politika EBB Igazgatótanácsa általi jóváhagyását és az EBB csoport csalás elleni fellépésekről szóló 2014. évi éves jelentését; elvárja, hogy az EBB ne folyósítson további kölcsönöket olyan projekteknek, amelyek tekintetében nemzeti vagy európai korrupciós vizsgálat van folyamatban;

65.  üdvözli az EBB csoport pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet (AML/CFT) szolgáló felülvizsgált keretszabályozásának 2014. júliusi elfogadását; ösztönzi az EBB-t, hogy folytassa a párbeszédet a civil társadalommal a szabályokat be nem tartó államokkal kapcsolatos politikájának javításáról; felhívja az EBB-t, hogy állapítson meg új, felelősségteljes adózási politikát, amelynek első lépése, hogy 2016-ban felülvizsgálja a szabályokat be nem tartó államokkal kapcsolatos politikáját; felhívja az EBB-t, hogy mind a közvetlen támogatást, mind a közvetítők útján nyújtott támogatást kösse ahhoz a feltételhez, hogy közzéteszik mind az adózás szempontjából lényeges országonkénti adatokat, a CRD IV hitelintézetekre vonatkozó rendelkezéseinek irányvonalát követve, mind pedig a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkat;

66.  felhívja az EBB-t, hogy – az igazságügyi vizsgálatban érintett vállalkozások előzetes értékelései vonatkozásában – tegye naprakésszé a pénzmosás elleni, illetve a terrorizmus és a szervezett bűnözés finanszírozásának leküzdését célzó politikáját;

67.  tudomásul veszi az EBB 2014. évi átláthatósági politikájának végrehajtásáról szóló jelentést; hangsúlyozza, hogy az átláthatóság és az intézményi elszámoltathatóság legmagasabb szintjének eléréséhez szükség van a teljes körű és részletes költségvetési információk proaktív közzétételére, illetve az EBB által finanszírozott projektekre vonatkozó pénzügyi adatokhoz való hozzáférésre;

68.  felszólít arra, hogy a lehető legtöbb információt tegyék közzé a szerződések és az alvállalkozói szerződések rendszeréről, és a Parlament számára minden esetben biztosítsanak hozzáférést az e rendszerre vonatkozó információkhoz és pénzügyi dokumentumokhoz;

69.  arra ösztönzi az EBB-t, hogy szigorúan tartsa be az aarhusi rendelet (1367/2006/EK rendelet) által előírt, a környezetvédelmi dokumentumok nyilvántartására vonatkozó követelményeket, és továbbra is rendszeresen számoljon be az EU-n kívüli hitelezési tevékenységéről, összhangban a nemzetközi segélyátláthatósági kezdeményezés (IATI) normáival;

70.  megismétli, hogy az EBB-nek erősítenie kell az ügyletekhez kapcsolódó átvilágítási tevékenységeket a végső kedvezményezettekre vonatkozó információk minőségének javítása és az olyan pénzügyi közvetítőkkel végrehajtott tranzakciók hatékonyabb megelőzése érdekében, akik az átláthatóság, a csalás, a korrupció, a szervezett bűnözés, a pénzmosás vagy káros társadalmi és környezeti hatások tekintetében negatív előélettel rendelkeznek, vagy akik olyan offshore pénzügyi központokban vagy adóparadicsomban vannak bejegyezve, amelyek agresszív adótervezési gyakorlatot folytatnak; felhívja az EBB-t, hogy ne használja a projektkötvény-kezdeményezést a szervezett bűnözők beszivárgása által érintett tevékenységek finanszírozására; újfent hangsúlyozza, hogy a pénzügyi közvetítők EBB általi kiválasztásához nagyon szigorú nyilvános kritériumok felállítására van szükség, együttműködve a Bizottsággal;

71.  felhívja az EBB-t, hogy a közérdek védelme érdekében dolgozzon ki az összeférhetetlenséggel kapcsolatos szigorúbb szabályokat és világos, szigorú és átlátható kritériumokat a köz- és magánszféra partnerségeinek finanszírozásához azt biztosítandó, hogy a köz- és a magánszférába tartozó partnerek ne csak a projektek beruházási részén osztozzanak tisztességesen, hanem a beruházásokkal járó kockázatokon is; felszólítja az EBB-t, hogy erősítse meg a know-how alapot a kormányok, a régiók és a települések számára a köz- és magánszféra közötti partnerségi struktúrákban, többek között iránymutatások nyújtása révén;

72.  felhívja az EBB-t annak biztosítására, hogy az EBB által társfinanszírozott projektekben részt vevő vállalatok számára legyen előírás az egyenlő díjazás és a bérek átláthatósága elvének és a férfiakkal és nőkkel szembeni egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltak szerint; rámutat továbbá arra, hogy a projektek kiválasztásával kapcsolatos döntéshozatal során az EBB-nek figyelembe kell vennie a pályázó vállalkozások vállalati társadalmi felelősségvállalás tekintetében elfogadott intézkedéseit;

73.  hasznosnak tartaná a rendszeres tájékoztatást az EBB számára felmerült adminisztratív költségekről és díjakról, valamint a finanszírozott projektek foglalkoztatásra gyakorolt hatásairól és hozzáadott gazdasági értékéről;

74.  ajánlja, hogy az EBB honlapján tegyék közzé a bizalmasnak nem minősülő dokumentumokat, így a korábbi évekre vonatkozó intézményi operatív terveket, intézményközi megállapodásokat és emlékeztetőket, illetve más releváns megállapodásokat, továbbá 2016 januárjától kezdődően rendszeresen tegyék közzé az EBB irányító testületeinek üléseire vonatkozó jegyzőkönyveket; úgy véli, hogy a nyilvánosságnak a dokumentumokhoz való jobb hozzáférése az intézmény átláthatóságának, elszámoltathatóságának és feddhetetlenségének kulcsfontosságú eleme;

75.  üdvözli az EBB panasztételi mechanizmusának 2015 szeptemberében elindított felülvizsgálati folyamatát és a fontosabb érintett felekkel kezdeményezett konzultációt; várakozása szerint a panasztételi mechanizmus folyamatban lévő felülvizsgálata javítani és fokozni fogja annak függetlenségét és hatékonyságát, valamint hozzá fog járulni a panasztételi mechanizmust kezelő iroda fokozottabb hatékonyságához és eredményességéhez is; felhívja az EBB Igazgatási Bizottságát, hogy vegye figyelembe az említett iroda ajánlásait és cselekedjen az európai ombudsman véleményeinek megfelelően; folyamatos információáramlást kér az EBB panasztételi mechanizmust kezelő irodája és az EBB Igazgatótanácsa között; úgy véli, hogy aktualizálni kell az EBB és az európai ombudsman közötti egyetértési megállapodást annak érdekében, hogy az ombudsman aktívabban járhasson el az EBB feletti ellenőrzésének gyakorlásakor, illetve az EBB nyomon követésének és további elszámoltathatóságának javítása céljából;

76.  üdvözli az EBB Számvizsgáló Bizottságának 2014. pénzügyi évre vonatkozó éves jelentéseit, és sürgeti az EBB illetékes egységeit, hogy a legjobb prudenciális banki gyakorlatok alkalmazásával gondoskodjanak a teljes megfelelőségről azokon a területeken, ahol 2014-ben a teljes megfelelőség nem valósult meg; tudomásul veszi az EBB vezetésének azon szándékát, hogy újjászervezi a bank ellenőrzési tevékenységét; támogatja a Számvizsgáló Bizottság megfelelő végrehajtási tervre vonatkozó kérését, valamint a további fejlemények gondos szemmel tartására irányuló szándékát; támogatja, hogy a Számvizsgáló Bizottság felhívta az EBB vezetésének és részlegeinek figyelmét arra, hogy az EBB képességeit a jelenlegi belső ellenőrzési keret gyengítése nélkül kell fenntartaniuk;

77.  úgy véli, hogy az EBB éves jelentéseinek nagyobb hangsúlyt kell helyezniük a befejezett projektek eredményeire; ezzel összefüggésben felhívja az EBB-t, hogy a projektpartnerekkel karöltve állítson elő minden befejezett projekt tekintetében olyan eredményeket tartalmazó csomagot, amely értékeli az EBB által nyújtott finanszírozás eredményességét;

78.  tudomásul veszi, hogy 2015. október 27-én lejár annak az EUMSZ 287. cikke (3) bekezdésében említett háromoldalú megállapodásnak a hatálya, amely az EBB, a Bizottság és a Számvevőszék együttműködését szabályozza az uniós és tagállami pénzeszközök kezelésével kapcsolatos EBB-tevékenységekre vonatkozó számvevőszéki ellenőrzési módszerek tekintetében; felhívja a három intézményt, hogy működjenek együtt a megállapodás megújításának és frissítésének folyamatában, valamint gondoskodjanak arról, hogy a megújított megállapodás hatálya minden olyan már meglévő és új EBB-eszközre vagy kezdeményezésre kiterjedjen, amelyben uniós vagy az Európai Fejlesztési Alapból származó pénzeszközöket kezelnek; ezzel összefüggésben felszólít az Európai Számvevőszék hatáskörének kiterjesztésére annak érdekében, hogy alaposabb értékeléseket és elemzéseket készíthessen az EBB uniós költségvetési előirányzatok felhasználásához közvetlenül kapcsolódó hitelezési gyakorlatairól, eszközeiről és kezdeményezéseiről;

Az átfogó parlamenti elszámoltathatóság felé

79.  véleménye szerint az EBB tevékenységeinek növekvő komplexitása és mennyiségi növekedése – párhuzamosan a pénzügyi piacok nem szűnő bizonytalanságaival – még inkább szükségessé teszi az EBB tekintetében hatékony prudenciális bankfelügyeleti megoldások kidolgozását; sajnálja ezért, hogy a Parlament korábbi, szabályozási külső prudenciális felügyelet bevezetésére vonatkozó javaslatait sem a Bizottság, sem az EBB nem vette figyelembe;

80.  támogatja az érintett felek által tett jelenlegi erőfeszítéseket egy – az Európai Parlamentet és az EBB-t összefogó – intézményközi megállapodás kidolgozása érdekében, amely megerősített együttműködést vezetne be a két intézmény között; ezenfelül az EBB tevékenységei fokozott parlamenti felügyeletének biztosítása céljából strukturált párbeszédet szorgalmaz az EBB elnöke és az Európai Parlament között; felhívja továbbá az EBB-t, hogy ezen intézményközi megállapodás részeként vállalja olyan megállapodás Parlamenttel történő aláírását, amely lehetővé teszi az Európai Parlament képviselői számára, hogy – amint az az EKB elnöke esetében már jelenlegi is történik – a válaszadásra vonatkozó, megállapodás szerinti határidők mellett közvetlenül tegyenek fel kérdéseket az EBB elnökének;

°

°  °

81.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Beruházási Banknak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

20.11.2015

VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére

az Európai Beruházási Bank (EBB) 2014. évi éves jelentéséről

(2015/2127(INI))

A vélemény előadója: Yannick Jadot

JAVASLATOK

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felhívja a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  felhívja a Bizottságot, hogy az EKSZ-szel együttműködve alakítson ki éves jelentéstéli keretet az EBB számára, amelyben az EU-n kívüli műveletei tekintetében beszámol az EUSZ 21. cikkében említett, az Unió külső tevékenységére vonatkozó általános elveknek, valamint az emberi jogokra vonatkozó uniós stratégiai keretnek és cselekvési tervnek való megfelelésről; sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy az EBB által támogatott projektek legyenek összhangban az uniós politikákkal és tartsák tiszteletben az európai érdekeket, és ajánlja azon utólagos ellenőrzések javítását, amelyek értékelik, hogy az EBB által támogatott projektek gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi hatásai megfelelnek-e az EKSZ céljainak; kéri – tekintettel az Unión kívüli beruházásokra –, hogy készítsenek részletes jelentést a lehetséges veszteségekről, illetve arról, hogy hogyan és milyen esetekben használják a garanciaeszközt;

2.  felhívja az EBB-t, hogy fordítson nagyobb figyelmet műveleteinek az emberi jogok és a munkavállalói jogok terén gyakorolt hatására, és hogy a szociális normákra vonatkozó politikáját fejlessze a bankszektor emberi jogi politikájává; javasolja, hogy ebből a célból a projektértékeléseibe foglaljon bele emberi jogi referenciakritériumokat;

3.  üdvözöl minden kezdeményezést az EBB részéről, amely növeli az átláthatóságot és az érdekelt felekkel való konzultáció mértékét, és különösen az EBB nyilvános konzultációját az éghajlatváltozásról; elismeri az EBB által az éghajlat-változással kapcsolatos politika terén eddig elvégzett munkát, többek között azt, hogy 19,1 milliárd eurót nyújtottak éghajlat-politikai projektek támogatására; úgy véli, hogy az EBB tovább erősítheti vezető pozícióját az éghajlatváltozás területén; várakozással tekint az EBB EU-n kívüli éghajlat-változási stratégiájának frissítése elé, egy olyan cselekvési tervet várva el, amely részletesen ismerteti az éghajlatváltozással kapcsolatos projektek számának növelését portfóliójában; felhívja az EBB-t, hogy évente készítsen jelentést az éghajlat-változással kapcsolatos politikájának végrehajtásáról;

4.  sürgeti az EBB-t, hogy továbbra is aktívan támogassa a fenntartható növekedést a fejlett és a fejlődő országokban, hogy ezáltal világszerte támogassa a fenntartható fejlődést; hangsúlyozza, hogy az EBB-nek, mint az Unió pénzügyi szervének szerepet kell vállalnia az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósításában; felszólít arra, hogy az EBB külső hitelezési megbízatásának 2016. évi félidős felülvizsgálata során fordítsanak különös figyelmet a 2015 utáni fejlesztési menetrendre;

5.  kéri az EBB-t, hogy 2016-ban vizsgálja felül kibocsátási előírásait, és a kibocsátási küszöbértékeket csökkentse 350g CO2/kWh-ra, hogy a fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművek közül csak a leghatékonyabbak kapjanak támogatást;

6.  javasolja, hogy a hitelnyújtási műveletekkel a kisebb méretű, hálózaton kívüli, decentralizált, a polgárokat és közösségeket bevonó, megújuló energiaforrásokra irányuló projekteket célozzák, továbbá az EBB valamennyi politikájába és műveletébe integrálják az energiahatékonyság elsődlegességének elvét;

7.  üdvözli, hogy az EBB több szemináriumot tartott az üzlet és az emberi jogok összefüggéseiről;

8.  sürgeti az EBB-t, hogy használja ki jobban azt az előnyt, hogy az EU emberi jogi, szociális és környezetvédelmi szabályai vonatkoznak rá és az uniós igazságszolgáltatási mechanizmusok alá tartozik, amelyek lehetővé teszik számára, hogy a külső érdekeltek felé javítsa anyagi jogi és eljárásjogi elszámoltathatóságát;

9.  elismerését fejezi ki az átláthatóság EBB által elért magas szintjéért; további fejlődést javasol az átláthatóság terén az EBB által nyújtott közvetített hitelek gazdasági és szociális hatásainak értékelése tekintetében;

10.  emlékeztet arra, hogy a kkv-k alkotják az európai gazdaság gerincét; hangsúlyozza, hogy a 600 000-et meghaladó kkv, amelyek több mint 6 millió embert foglalkoztatnak, teszi ki az EU teljes exportjának egyharmadát; kiemeli, hogy a finanszírozáshoz való hozzáférés az uniós kkv-k számára az egyik legsürgetőbb kérdés, és ezért felhívja az EBB-t annak biztosítására, hogy a kkv-k legyenek az EBB-finanszírozás egyik legfőbb kedvezményezettjei;

11.  azt ajánlja az EBB belső Panaszkezelési Főosztályának, hogy indítson vizsgálatot a közvetett EBB-hitelek átláthatóságáról, hatékonyságáról és fejlesztési hatásairól, és az EBB-nek, hogy tegyen lépéseket a vizsgálat eredményeit követően, amelyek a pénzügyi közvetítők kiválasztási kritériumainak listájához vezetnek;

12.  felhívja az EBB-t, hogy nyújtson részletes információkat az EBB-finanszírozásról és az ukrán üzleti ombudsman teljesítményéről a Parlament és a nyilvánosság részére;

13.  kéri az EBB-t, hogy tartózkodjon az átláthatóság, az adókijátszás vagy agresszív adótervezési gyakorlatok terén kedvezőtlen múltbeli eredményekkel rendelkező, vagy más káros adózási gyakorlatokat – mint a feltételes adómegállapítások és a visszaélésszerű transzferárképzés, a csalás, a korrupció – alkalmazó, vagy káros környezeti és társadalmi hatásokat okozó pénzügyi közvetítőkkel, illetve az olyan pénzügyi közvetítőkkel való együttműködéstől, amelyek nem rendelkeznek jelentős helyi érdekeltséggel;

14.  elismerését fejezi ki az EBB kkv-knak kedvező és a kisebb gazdasági szereplők hátrányos megkülönböztetése elleni kötelezettségvállalásáért, és felhívja az EBB-t, hogy javítsa a kkv-k tényleges hozzáférését az Európai Beruházási Alapból és az EBB külső hitelkeretéből származó finanszírozáshoz; javasolja a kkv-kra és a mikrovállalkozásokra vonatkozó proaktív politikai követelmények kidolgozását a közvetítő bankok számára, amelyek globális hitelek révén folyósítják az EBB-finanszírozásokat, szakpolitikai koherenciát biztosítva az informális gazdaság formálissá tételét célzó uniós fejlesztési politikákkal; üdvözli az EBB kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére irányuló programjait, különösen a kkv-kat célzó kereskedelemfinanszírozási eszközt, amely garanciákat biztosít a kkv-knak kereskedelemfinanszírozást nyújtó külföldi bankoknak, és ezáltal hozzájárul a kereskedelmi forgalom újraélesztéséhez és enyhíti a készpénzbiztosítékra vonatkozó korlátozásokat, és az egyéb, a gazdasági válság által súlyosan érintett országokra irányuló új kereskedelemfinanszírozási projekteket vagy a testreszabott pénzügyi megoldásokat, mint a pénzügyi kirekesztés felszámolását célzó európai Progress mikrofinanszírozási eszközt;

15.  üdvözli különösen az EBB által az európai régiók infrastrukturális és közlekedési projektjeinek támogatása céljából végzett finanszírozási tevékenységet; kiemeli, hogy a pénzügyi támogatás ilyen formái jelentősen növelik a kereskedelem fejlődési potenciálját azáltal, hogy előmozdítják a növekedést és a versenyképességet különösen a földrajzilag hátrányos helyzetű térségekben;

16.  felhívja az EBB-t annak biztosítására, hogy az EBB által társfinanszírozott projektekben részt vevő vállalatok számára legyen előírás a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben az egyenlő díjazás és a bérek átláthatóságának elve, valamint a férfiakkal és nőkkel szembeni egyenlő bánásmód elve vonatkozásában foglaltak tiszteletben tartása; rámutat továbbá arra, hogy a projektek kiválasztásával kapcsolatos döntéshozatal során az EBB-nek figyelembe kell vennie a pályázó vállalkozások vállalati társadalmi felelősségvállalás tekintetében elfogadott intézkedéseit;

17.  úgy véli, hogy a kkv-k rendelkezésére álló, mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség elnevezésű eszköz finanszírozása elégtelen, figyelembe véve célkitűzésének fontosságát – vagyis, hogy előmozdítsa a minőségi munkahelyek létrehozását és a fenntartható fejlődést –, a keleti partnerség három különböző országának az EBRD-n és az EBB-n keresztül nyújtandó, tíz éves időszakra előirányzott 200 millió eurós kerettel;

18.  felhívja az EBB-t, hogy ügyeljen arra, hogy a fejlődő országok számára elkülönített alapokat az infrastruktúra fejlesztésére fordítsák, és munkáját egyeztesse az Afrikai Fejlesztési Bankkal (AfDB) annak érdekében, hogy hosszú távú beruházások finanszírozására kerülhessen sor a gazdasági fejlődés szolgálatában;

19.  üdvözli a Világbankkal közösen talált megoldást arra, hogy az EBB hozzájárulhasson az ukrán gázvásárlás megkönnyítéséhez;

20.  felhívja az EBB-t, hogy hajtson végre tőkeáttételt másokkal való partnerség és az uniós támogatások EBB-hitelekkel való ötvözése révén;

21.  úgy véli, hogy az EBB hozzájárulásának a kkv-kat támogató programokhoz a keleti és déli szomszédság kereskedelmi partnerországaiban arra kell összpontosítania, hogy elősegíti e vállalatok részvételét az európai értékláncban; rámutat arra, hogy a helyi pénzügyi piacokon tevékenykedő partnerbankokra való támaszkodás módszere problémás lehet a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésekor, amikor a helyi kamatlábak nagyon magasak, mint például Ukrajnában;

22.  felhívja az EBB-t, hogy – az igazságügyi vizsgálatban érintett vállalkozások előzetes értékelései vonatkozásában – tegye naprakésszé a pénzmosás elleni, illetve a terrorizmus és a szervezett bűnözés finanszírozásának leküzdését célzó politikáját – beleértve egy új felelős adózási politika kidolgozását –, a nem együttműködő országokra és területekre vonatkozó politikájának 2016-os felülvizsgálatával kezdve;

23.  felhívja az EBB-t, hogy mandátumának keretében tartsa fenn a szükséges rugalmasságot a fennakadást okozó fejleményekre való reagálásban külföldön, és lehetőség szerint növelje a külső finanszírozást az EU keleti és dél-mediterrán szomszédsága számára válsághelyzetekben;

24.  ajánlja az EBB-nek, hogy a közvetlen és a közvetítőkön keresztül nyújtott támogatást egyaránt tegye függővé az országonkénti adóvonatkozású adatoknak a CRD IV. (tőkekövetelményekről szóló irányelv) hitelintézetekre vonatkozó rendelkezésével összhangban álló közzétételétől;

25.  felhívja az EBB-t, hogy gyűjtsön adatokat a beruházási és hitelezési műveleteiből származó adóbefizetésekre vonatkozóan, különös tekintettel a vállalati nyereségadókra, illetve a fejlődő országokban érvényesülő gyakorlatokra, valamint hogy ezeket az adatokat elemezze és évente tegye közzé;

26.  úgy véli, hogy az EBB küldetésének és feladatainak bármely további bővítését a bank tőkéjének ezzel arányos növelésének kell kísérnie.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

TARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

19.11.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

32

0

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Maria Arena, Tiziana Beghin, Daniel Caspary, Salvatore Cicu, Marielle de Sarnez, Santiago Fisas Ayxelà, Christofer Fjellner, Eleonora Forenza, Karoline Graswander-Hainz, Ska Keller, Gabrielius Landsbergis, David Martin, Emmanuel Maurel, Alessia Maria Mosca, Franck Proust, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Tokia Saïfi, Marietje Schaake, Helmut Scholz, Joachim Schuster, Adam Szejnfeld, Hannu Takkula

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Klaus Buchner, Nicola Danti, Edouard Ferrand, Agnes Jongerius, Seán Kelly, Fernando Ruas, Marita Ulvskog

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Beatriz Becerra Basterrechea, Edward Czesak, Rosa D’Amato, Dario Tamburrano, Janusz Wojciechowski

10.12.2015

VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről

a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére

az Európai Beruházási Bank (EBB) 2014. évi éves jelentéséről

(2015/2127(INI))

A vélemény előadója: Eider Gardiazabal Rubial

JAVASLATOK

A Költségvetési Bizottság felhívja a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  üdvözli az Európai Stratégiai Beruházási Alap elindítását, és sürgeti az EBB-t annak biztosítására, hogy pénzügyi műveletei kiegészítsék a jelenleg zajló Uniós programokat és az EBB hagyományos tevékenységeit; aggódik amiatt, hogy a „tárolási szakaszban” kiválasztott számos projekt piaci körülmények között is talált volna finanszírozást, és nem teljesítik az addicionalitás követelményét; emlékeztet arra, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap garanciájának célja az volt, hogy lehetővé tegye az EBB számára nagyobb kockázat vállalását az AAA minősítés megtartása mellett; hangsúlyozza, hogy különösen szigorúan fogja felügyelni e feltétel teljesítését; hangsúlyozza a nagyobb átláthatóság szükségességét, amelyhez fejlettebb jelentéstételi gyakorlat szükséges; felhívja továbbá az EBB-t az eredménytábla átlátható és hatékony használatára;

2.  üdvözli az EBB és a nemzeti fejlesztési bankok és intézmények közti – az Európai Stratégiai Beruházási Alap keretében zajló – együttműködést, tekintettel az utóbbiak szakmai képességeire és ismereteire a mikro- kis- és középvállalkozások, valamint az induló vállalkozások finanszírozása terén; emlékeztet a teljes átláthatóság és az eredményközpontúság előtérbe helyezésének szükségességére a nemzeti fejlesztési bankok és intézmények részvétele során az Európai Stratégiai Beruházási Alap projektjeiben;

3.  hangsúlyozza, hogy a kkv-k adják az európai gazdaság gerincét, és az EBB hitelezési gyakorlata fő kedvezményezettjeinek kell maradniuk, olyan eszközök megerősítése révén, mint a kkv-kat célzó kereskedelemfinanszírozási eszköz, vagy a testreszabott pénzügyi megoldások, mint a kkv-garanciaeszköz;

4.  üdvözli a költségvetés tervezetét kísérő, a pénzügyi eszközökre vonatkozó munkadokumentumban ismertetett új információkat; sajnálja azonban az EBB felé tett éves kötelezettségvállalásokra és eszközölt kifizetésekre vonatkozó átfogó áttekintés hiányát, és további részleteket kér;

5.  hangsúlyozza a földrajzi egyenlőtlenségek elkerülésének fontosságát az EBB hitelezési tevékenysége során, a szélesebb körű földrajzi és ágazatok közti forráselosztás érdekében;

6.  elvárja, hogy az EBB csoport különös gondossággal járjon el a pénzügyi rendelet 140. cikke (6) bekezdésének való megfelelést illetően, amely szerint a pénzügyi eszközök „nem eredményezhetnek – különösen jogosulatlan osztalékok vagy harmadik felek profitszerzése formájában – jogosulatlan előnyöket”, az azzal kapcsolatos aggodalmak eloszlatása érdekében, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap elősegítheti a „kockázatok társadalomra hárítását és a haszon privatizációját”, az olyan finanszírozási tapasztalatok fényében, mint a spanyol Castor projekt, vagy az olasz Passante di Mestre projekt;

7.  úgy véli, hogy ez EBB-n és a nemzeti fejlesztési bankokon és intézményeken kívül minden érintett felet be kell vonni a tagállamok eltérő igényeinek és piaci feltételeinek figyelembevétele, valamint a valódi addicionalitás elérése érdekében;

8.  határozottan ösztönzi az EBB-t, hogy használjon fel minden rendelkezésére álló eszközt, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot beleértve, a nemzeti fejlesztési bankok és intézmények részvételének ösztönzésére a rá bízott pénzügyi eszközök végrehajtása terén; különösen azt várja el, hogy a nemzeti fejlesztési bankok és intézmények, illetve ezek társulásai számos projektben részt vegyenek, nem csak a puszta finanszírozás révén;

9.  kifejezi szándékát az EBB külső megbízatásának szigorú ellenőrzésére a félidős értékelést megelőzően, tekintettel további 3 milliárd euró esetleges aktiválására; megerősíti elkötelezettségét amellett, hogy alaposan ellenőrzi az első projektzáró jelentéseket, amelyek a 2014–2020-as időszakra szóló külső hitelezési megbízatás keretében kerülnek kiadásra;

10.  ebben a tekintetben felszólít az EBB külső mandátumának bővítésére az Unió előtt álló jelenlegi kihívások kezelése érdekében; hangsúlyozza az EBB finanszírozási tevékenységének fontosságát a keleti és déli szomszédságpolitika országaiban; emlékeztet arra, hogy a fő finanszírozási tevékenységeknek gondot kell fordítaniuk mind a sürgető szükségletekre, mind a hosszabb távú kihívásokra, utóbbiak közt az infrastruktúra újjáépítésére, megfelelő lakhatás és veszélyhelyzet-reagálási infrastruktúra kiépítésére, valamint az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelemre;

11.  ösztönzi az EBB-t tevékenysége megerősítésére, hogy részt vehessen a jelenlegi migrációs és menekültválság külső vonatkozásának és kiváltó okainak kezelésében; ebben a tekintetben felhívja az EBB-t, hogy tevékenységét a városi, egészségügyi, oktatási és szociális infrastruktúra területén felmerülő fejlesztési igényekre összpontosítsa, olyan gazdasági tevékenységet ösztönözve, amely új munkalehetőségeket teremt, és elősegíti a tagállamok és harmadik országok közti határon átnyúló együttműködést;

12.  teljes mértékben támogatja annak tényleges ellenőrzését, hogy minden projekt megfeleljen az unió célkitűzéseinek és politikáinak az EBB kiválasztási folyamatának legkorábbi szakaszaitól kezdve, hogy csak a fenti szempontból teljes mértékben megfelelő projektek juthassanak tovább a folyamatban; felkéri az EBB-t az átláthatóság és az információkhoz való hozzáférés további javítására, úgy belső, mint nyilvános szinten, mindenekelőtt a fellépések és programok kiválasztása, ellenőrzése és értékelése tekintetében; felszólít továbbá arra, hogy a lehető legtöbb információt tegyék közzé a szerződések és az alvállalkozói szerződések rendszeréről, és a Parlament számára minden esetben adjanak hozzáférést az e rendszerre vonatkozó pénzügyi információkhoz és dokumentumokhoz;

13.  emlékeztet a számos tagállamban – főleg a fiatalok körében – drámai mértékű munkanélküliségi rátára, és sürgeti az Európai Beruházási Bankot hogy vegye figyelembe ezt a szempontot politikái végrehajtása során;

14.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az EBB éves jelentése teljesebb és részletesebb elemzést tartalmazzon az Unió ágazatonkénti beruházási szükségleteiről, azon területek feltárása érdekében, amelyeken a beruházások mértéke elmarad az Unió prioritásai által megkívánttól; úgy véli, hogy az EBB-nek fel kell mérnie, hogy beruházási eszköztára mennyiben alkalmas a hiányosságok pótlására ezen a téren.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

TARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

10.12.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

20

4

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Jean Arthuis, Richard Ashworth, Lefteris Christoforou, Gérard Deprez, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazabal Rubial, Monika Hohlmeier, Bernd Kölmel, Vladimír Maňka, Ernest Maragall, Clare Moody, Siegfried Mureşan, Liadh Ní Riada, Jan Olbrycht, Paul Rübig, Petri Sarvamaa, Eleftherios Synadinos, Isabelle Thomas, Inese Vaidere, Monika Vana, Marco Zanni, Auke Zijlstra

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Mercedes Bresso, Anneli Jäätteenmäki, Andrey Novakov, Marco Valli

13.11.2015

VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről

a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére

az Európai Beruházási Bank (EBB) 2014. évi éves jelentéséről

(2015/2127(INI))

A vélemény előadója: Ivan Jakovčić

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  üdvözli, hogy 2014-ben növekedett az EBB csoport teljes finanszírozási tevékenysége, többek között több mint 50 milliárd eurós összegű további hitelnyújtással és több mint 150 milliárd eurós mobilizált beruházással, ami elengedhetetlen a kohéziós politika és az európai strukturális és beruházási alapok (ESB-alapok) kiegészítéséhez;

2.  elismeri, hogy a gazdasági és pénzügyi válság, valamint a hagyományos hitelrendszerek és a meglévő pénzügyi és nem pénzügyi korlátok a beruházások hiányát eredményezték, ami aláássa az európai gazdaság teljes növekedési potenciálját és veszélybe sodorja az mkkv-k (mikro-, kis- és középvállalkozások) fejlődését; üdvözli e tekintetben az Európai Stratégiai Beruházási Alapot (ESBA) és a benne rejlő lehetőségeket a magánbefektetések ösztönzése terén;

3.  emlékeztet arra, hogy az ESBA-nak a kohézióhoz szintén hozzá kell járulnia, és hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az Európai Stratégiai Beruházási Alap és egyéb uniós politikák és eszközök – különösen az európai strukturális és beruházási alapok – közötti összhangot és kiegészítő jelleget, ami stabil és kedvező befektetési és üzleti környezetet hozhat létre; azt ajánlja a tagállamoknak, hogy jelöljenek ki nemzeti fejlesztési bankokat;

4.  úgy véli, hogy kommunikációs politikát kell kidolgozni az EBB tevékenységeivel kapcsolatosan annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi kormányzati szint tájékoztatást kapjon e programokról; határozott meggyőződése, hogy egyszerűsíteni kell az ESB-alapok által az EBB pénzügyi eszközei számára biztosított támogatásra vonatkozó szabályokat; felszólítja az EBB-t, hogy fokozza a tervezési tanácsadási tevékenységeit azáltal, hogy támogatja az európai strukturális és beruházási alapok irányító hatóságait, hogy hatékonyabban tudják felhasználni a rendelkezésükre álló forrásokat valamennyi európai polgár javára;

5.  üdvözli az InnovFin keretében bevezetett új eszközöket és szolgáltatásokat, amelyek fellendítik a kutatást és az innovációt;

6.  tudomásul veszi az EBB 2015–2017-re vonatkozó működési tervét; üdvözli, hogy a javaslat elismeri, hogy a fellendülés sebessége eltérő az egyes tagállamok között, és hogy átfogó politikai célkitűzése a gazdasági és társadalmi kohézió;

7.  úgy véli, hogy az EBB saját szabályait és eljárásait – beleértve a vonatkozó horizontális és ágazati politikákat is –, minden olyan fellépésre alkalmazni kell, amelyek érintik az uniós költségvetést, beleértve az Európai Stratégiai Beruházási Alapot is; úgy véli, hogy az EBB/EBA finanszírozási műveleteinek átláthatónak és elszámoltathatónak kell lenniük és minőségi kritériumokon kell alapulniuk; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy rendszeresen értékeljék ezen eszközök működését, valamint a kellő gondosság érvényesítésének hatékonyságát;

8.  üdvözli, hogy az EBB csoport kibővített szerepet fog játszani a kohéziós politika 2014–2020 közötti programozási időszakban való végrehajtásában; úgy véli, hogy ez a helyes irányba tett lépés az EBB és az ESB-alapok közötti szinergiák javítására; úgy véli, hogy a pénzügyi eszközöket a területi szempontok, valamint a városok, nagyvárosok és vidéki területek sokszínűségének figyelembevételével kell felhasználni, többek között a régió kohéziójának javítása érdekében; hangsúlyozza, hogy fontos fenntartani az operatív programok irányító hatóságaival való állandó párbeszédet annak érdekében, hogy szinergiákat alakítsanak ki, melyek lehetővé teszik az Európa 2020 stratégia céljainak elérését, többek között az mkkv-k támogatása és pénzügyi eszközökhöz való hozzáférésének biztosítása terén; aggodalmát fejezi ki azonban a végső kedvezményezetteknek való kifizetések alacsony szintje miatt a kohéziós politika pénzügyi eszközök révén való finanszírozása terén, a 2007–2013-as programozási időszakban;

9.  hangsúlyozza az EBB szerepét a harmadik országok lakosainak alapvető szükségleteit szolgáló munkálatok finanszírozása terén;

10.  kéri az EBB-t, hogy a pénzügyi közvetítőitől követeljen fokozottabb átláthatóságot a javasolt projekteknek való hitelnyújtás esetén;

11.  úgy véli, hogy az adminisztratív terhek és az igazgatási kapacitás hiánya komoly akadályt jelent a kohéziós politika célkitűzéseinek megvalósítása terén; fontosnak tartja az adminisztratív eljárások felülvizsgálatát az ilyen terhek csökkentése érdekében; hangsúlyozza az EBB tanácsadói szerepének jelentőségét, és elismeri az e tekintetben tett erőfeszítéseket; üdvözli az Bizottság és az EBB közötti partnerséget a fi-compass tanácsadó platform létrehozása terén; felszólítja az EBB-t, hogy készítsen a Bizottság és a tagállamok számára javaslatokat az adminisztratív egyszerűsítés és a kapacitásépítés terén, tekintettel a közfinanszírozás terén szerzett tapasztalataira;

12.  hasonlóképpen úgy véli, hogy meg kell erősíteni az együttműködést a Bizottság, az EBB, valamint a helyi és regionális szervek között, hogy biztosítsák a pénzügyi eszközök hatékony felhasználását a területi fejlődés és kohézió ösztönzése érdekében;

13.  felhívja az EBB-t, hogy növelje az uniós makroregionális stratégiák hatálya alá tartozó projektek támogatását; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy továbbra is támogassák az EU fenntartható innovatív és hagyományos gazdasági ágazatait; hangsúlyozza, hogy Európát intermodális közlekedés és helyszíni alapú beruházások révén kell összekapcsolni;kéri továbbá, hogy hozzanak létre pénzügyi és beruházási platformokat a különféle forrásokból származó pénzeszközök összekapcsolása és az ilyen makroregionális projektekhez szükséges beruházások mobilizálása érdekében;

14.  hangsúlyozza a kohéziós politika eredményorientált megközelítését a 2014–2020-as programozási időszakban; az EBB éves jelentései kapcsán további információkat kér az EBB tevékenységei által a kohéziós politika célkitűzéseinek megvalósításához nyújtott hozzájárulásról és annak eredményeiről; ebben az összefüggésben felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki az 1303/2013/EU rendelet által biztosított lehetőségeket a pénzügyi eszközök felhasználásának növelése terén, adott esetben a 2020-ig tartó időszakra vonatkozóan, és kéri az EBB-t, hogy még inkább támogassa saját eszközeit és a kedvezményezettek számára bevált gyakorlatok cseréjét azok vonzerejének fokozása érdekében;

15.  emlékeztet az EBB és a nemzeti fejlesztési bankok közötti többoldalú együttműködés fontosságára, hogy elősegítsék a szinergiákat, megosszák a kockázatokat és a költségeket, valamint hogy biztosítsák a termelékenységet, munkahelyteremtést, környezetvédelmet és életminőséget kedvezően befolyásoló uniós projekteknek nyújtott megfelelő hitelezést;

16.  emlékeztet arra, hogy az Európai Parlamentnek alapvető szerepet kell betöltenie e stratégiák és projektek foglalkoztatottságra és a gazdasági növekedésre gyakorolt hatásának nyomon követése terén; rendszeres megbeszélések révén fokozott párbeszédre és folyamatos információcserére szólít fel az EBB és a Parlament között az EBB azon tevékenységeire vonatkozóan, amelyek hatást gyakorolnak az EU gazdasági, társadalmi és területi kohéziójára; hasznosnak tartaná a rendszeres tájékoztatást az EBB számára felmerült adminisztratív költségekről és díjakról, valamint a finanszírozott projektek foglalkoztatásra gyakorolt hatásairól és hozzáadott gazdasági értékéről.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

TARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

12.11.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

34

2

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pascal Arimont, Victor Boştinaru, Andrea Cozzolino, Rosa D’Amato, Michela Giuffrida, Anna Hedh, Krzysztof Hetman, Ivan Jakovčić, Andrew Lewer, Louis-Joseph Manscour, Martina Michels, Iskra Mihaylova, Younous Omarjee, Mirosław Piotrowski, Stanislav Polčák, Julia Reid, Terry Reintke, Fernando Ruas, Monika Smolková, Maria Spyraki, Ruža Tomašić, Monika Vana, Matthijs van Miltenburg, Lambert van Nistelrooij, Derek Vaughan, Kerstin Westphal, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Andor Deli, Josu Juaristi Abaunz, Ivana Maletić, Jan Olbrycht, Demetris Papadakis, Tonino Picula, Claudia Schmidt, Hannu Takkula, Damiano Zoffoli, Milan Zver

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Stanisław Ożóg

8.12.2015

VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről

a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére

az Európai Beruházási Bankról (EBB) – 2014. évi éves jelentés

(2015/2127(INI))

A vélemény előadója: Dimitrios Papadimoulis

JAVASLATOK

A Gazdasági és Monetáris Bizottság felhívja a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  tudomásul veszi az EBB 2014. évi éves jelentését és az EBB csoport hitelnyújtásainak 6,92%-os, 80,3 milliárd euróra történő növekedését a korlátozott és labilis növekedés, bizonyos esetekben recesszió jellemezte gazdasági körülmények közepette; mélységesen aggódik a munkanélküliség, a társadalmi egyenlőtlenségek és a szegénység még mindig nagyon magas, egyes tagállamokban tovább emelkedő szintje, akárcsak az európai gyenge beruházási szint miatt, rámutat a pénzügyi piacokon uralkodó bizonytalanságra; hangsúlyozza, hogy ilyen gazdasági és szociális helyzetben számos uniós tagállam messze elmarad az Európa 2020 céljainak és saját gazdasági céljainak elérésével;

2.  tudomásul veszi az EBB tőkéjének 2012-ben 10 milliárd euróval történt növelését, és felszólítja a tagállamokat, hogy még egyszer fontolják meg ezen európai intézmény tőkenövelését;

3.  sajnálja, hogy 2013-ban az összes uniós befektetés szintje a válság előtti időszakhoz képest 13%-kal csökkent, úgy, hogy bizonyos országokban a befektetések 25%-kal, míg másokban akár 60%-kal csökkentek, a beruházási egyensúly komoly felborulását eredményezve az EU-ban; véleménye szerint a növekedésserkentő és munkahelyteremtő beruházások továbbra is komoly kihívást jelentenek az EBB számára, akárcsak többek között az EU és a tagállamok pénzalapjainak a hatékonyabb odaítélése az elkövetkező években; úgy véli, hogy az EBB-nek komoly szerepet kell játszania a fenntartható, összetartó és inkluzív növekedés céljából a befektetések támogatásában, egy ebben az irányban ható, átfogó uniós erőfeszítés részeként;

4.  szorgalmazza az EBB befektetési tevékenységének fokozását, alapos és óvatos módon különös figyelmet fordítva a stratégiai infrastruktúrára, a kutatásra, az innovációra, a kkv-kra, a kutatás-fejlesztésre, az induló vállalkozásokra a valós gazdaság igényeinek kielégítése érdekében, illetve az európai gazdaságok előtt álló jelentős befektetéshiány megoldásáért; felszólít a bank tevékenységének javítására a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló (28. sz.) jegyzőkönyvvel összhangban; hangsúlyozza az EBB kockázattűrő képességét növelő, új pénzügyi eszközök létrehozásának, illetve a hatékonyabb és eredményesebb befektetések előmozdításának fontosságát, lehetőleg a magánberuházások kiszorítása nélkül; örömmel fogadja, hogy az aláírt szerződések száma annyira megnövekedett, hogy 2009 óta a legmagasabb szinten áll, de kiemeli, hogy az aláírt szerződések szintje további potenciálokkal bír; tudomásul veszi, hogy sürgősen szükség van a finanszírozáshoz való hozzáférésre, különösen a kkv-k esetében;

5.  felszólítja az EBB-t, hogy megbízásával összhangban vizsgálja felül stratégiai tervezési programját; sürgeti az EBB-t, hogy a legjobb gazdasági és társadalmi hatásokkal járó befektetési projekteket finanszírozza;

6.  hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy az EBB képes legyen a kitűzött gazdasági célokat támogatni, kulcsfontosságú a bizalom magának az intézménynek a pénzügyi helyzete szilárdságában, valamint az általa támogatott projektekben; ezért hangsúlyozza, hogy a bank hitelnyújtási tevékenységeinek a legmagasabb minőséget kell képviselniük;

7.  hangsúlyozza, hogy az EBB finanszírozási tevékenységének kiterjesztése nem helyettesítheti a konszolidált költségvetéseket és a strukturális reformokat a tagállamokban;

8.  hangsúlyozza, hogy a beruházásoknak, a strukturális reformoknak és a rendezett költségvetési szakpolitikáknak egy átfogó stratégia részét kell képezniük;

9.  úgy véli, hogy az EBB nem lehet csupán pénzintézet, hanem tudásbankká és a bevált gyakorlatok műhelyévé kell válnia;

10.  javasolja, hogy az EBB javítsa ágazati elemző képességét;

11.  felszólítja az EBB-t és a többi európai uniós beruházási szervet, hogy fokozzák együttműködésüket elkerülendő annak kockázatát, hogy a befektetések egymást fedjék;

12.  emlékeztet, hogy a Parlament örömmel fogadta az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) létrehozását; hangsúlyozza, hogy az alapnak hatékony, átlátható és igazságos módon kell működnie, összhangban mandátumának követelményeivel és szabályaival; felszólítja az EBB-t, hogy a társjogalkotókkal szorosan együttműködve hajtsa végre és fejlessze tovább az EFSI-t, többek között az Európai Parlament és az EBB közötti, függőben lévő megállapodás kellő időben történő és kötelező megkötése révén;

13.  üdvözli az EBB tanácsadási szolgáltatásaiban eszközölt javításokat, amelyek révén biztosítható az uniós források eredményesebb felhasználása, valamint a projektek hatékonyabb előkészítése és végrehajtása;

14.  hangsúlyozza, hogy az EBB-nek a projektek életképességét kell a legfontosabb szempontnak tekintenie a hitelnyújtás során; felhívja az EBB-t, hogy összpontosítson a reálgazdaságba történő beruházásokra a munkahelyteremtés és a növekedés ösztönzése érdekében az EU-ban;

15.  felhívja az EBB-t, hogy fogadjon el hatékony és korszerű felelős adópolitikát, amelyet egy adóosztály felügyel és az EBB éves adóügyi jelentése részletez; felszólít arra, hogy ez a politika aktívan vonja be az EBB-t azáltal, hogy használja az áthelyezési záradékot és rendszeresen közzéteszi az EBB támogatásában részesülő alapok székhelyét; felszólítja az EBB-t, hogy tartózkodjon az igazoltan kedvezőtlen múltbeli eredményekkel rendelkező kedvezményezettek finanszírozásától és az ilyen pénzügyi partnerekkel való együttműködéstől, és hogy hajtson végre megelőző intézkedéseket és rendszeres adóvizsgálatokat a Bizottság által hivatalosan adóparadicsomnak nyilvánított, az adóügyekben együttműködésre nem hajlandó joghatóságok tekintetében az adócsalás, az adókijátszás, valamint az agresszív adóelkerülés ellen; felszólítja az EBB-t, hogy lépjen fel hatékonyabban a korrupció és a bűnözés EBB-projektekbe való beszivárgásának kockázata ellen; felszólítja az EBB-t, hogy követelje vissza azokat a hiteleket, amelyeket nem a szabályoknak megfelelően használtak fel, és listát kér a még fennmaradó EBB-ügyletekről, különösen azokról, amelyek a Bizottság által az első 30 adóparadicsomról összeállított globális listán szerepelnek;

16.  felszólítja az EBB-t, hogy értékelje újra a köz- és a magánszféra közötti partnerségeket a releváns gazdaságok és társadalmak növekedésére, foglalkoztatására, termelékenységére és többletértékére gyakorolt hatásuk, illetve az állami költségvetésre való befolyásuk szempontjából, költségkímélő és hatékony módon, konkrétan az alacsony hosszú távú kamatráták jelenlegi kilátásaira való tekintettel; felszólítja az EBB-t, hogy erősítse meg a know-how alapot a kormányok, a régiók és a települések számára, hogy részt vehessenek a köz- és magánszféra közötti partnerségi struktúrákban;

17.  ebben az összefüggésben kiemeli, hogy azok a tagállamok, amelyekben a köz- és magánszféra közötti partnerségek kevésbé fejlettek, iránymutatásokat dolgozhatnának ki az ilyen típusú szerződések hatékonyabb igénybevételének ösztönzésére;

18.  tudomásul veszi, hogy az EBB-kötvények a hitelviszonyt megtestesítő, uniós értékpapír-kibocsátás egyetlen példái;

19.  üdvözli az EBB politikáját a kkv-k finanszírozásának növelésére és a fiatalokat célzó beruházásokkal kapcsolatban, de sajnálja, hogy a reálgazdaság és a foglalkoztatás terén egyelőre még mindig korlátozottak az eredmények; üdvözli az Európai Beruházási Alap (EBA) 3 milliárd euróról 4,5 milliárd euróra történt tőkeemelését, és felhívja az EBA-t, hogy készítsen elemző jelentést az említett jelentős növekedés alapján elért eredményeiről; hasonlóképpen kéri az EBB-t, hogy számoljon be az EBB-csoport kockázatminőség-javítási mandátumának az innovatív és magas kockázatú kkv-k javára elért eredményeiről;

20.  üdvözli, hogy 4,3 milliárd euróval az EBB volt a legnagyobb kibocsátó 2014-ben a zöld kötvények piacán, amely jelentősen nőtt, elérve a 28 milliárd EUR kibocsátást, és felhívja az EBB-t, hogy folytassa a környezetbarát megújuló energiákra vonatkozó politikák végrehajtását; üdvözli azt is, hogy az EBB éghajlati szempontú értékelést fog végezni és annak közzétételét fogja kérni, és felszólítja az EBB-t, hogy kövesse az Európai Bizottság, valamint a hulladékokról szóló keretirányelv ajánlásait, és kezelje prioritásként a hulladékhierarchia tetején lévő projektekbe vagy az energia újrahasznosításának minden más formájába való beruházást;

21.  hangsúlyozza a regionális fejlesztés fontosságát, és felhívja az EBB-t, hogy fokozza a párbeszédet és az együttműködést a helyi és regionális önkormányzatokkal, bankokkal és ügynökségekkel; úgy véli, hogy ilyen keretek közt támogatni kell a határon átnyúló együttműködést is;

22.  felhívja az EBB-t, hogy fordítson figyelmet a konfliktusoktól és a mélyszegénységtől szenvedő harmadik országokra és az EU-n kívüli régiókra, az EU és e régiók közötti fejlettségbeli különbség csökkentése mint fő cél érdekében, különös tekintettel a dél-mediterrán és a kelet-európai szomszédság országaira; felszólít a kedvezményezett országok jogszabályainak teljes körű tiszteletben tartására; felhívja az EBB-t, hogy növelje tovább az eredménymérési keret (REM) hatékonyságát az EU-kívüli tevékenységek esetében; kéri, hogy az Európai Számvevőszék készítsen különjelentést az EBB külső hitelezési tevékenységeinek teljesítményéről és az uniós politikákkal való összhangjáról; üdvözli, hogy az uniós támogatások egyre nagyobb mértékben egészülnek ki EBB-s hitelekkel a jobb projekteredmények elérése érdekében az EU partnerországaiban;

23.  felszólítja az EBB-t, hogy – amennyiben nem érzékeny üzleti információkról van szó – növelje tovább az átláthatóságot és az információhoz való hozzáférést mind belsőleg, az Európai Parlament és más intézmények, mind a nyilvánosság számára, különösen ami a szerződések és az alvállalkozói szerződések rendszerét, a tevékenységek és programok kiválasztását, figyelemmel követését és kiértékelését illeti, világos és mérhető mutatók alapján, illetve ami az előzetes hatásvizsgálat metodológiáját és eredményeit, valamint az egyes finanszírozott projektek utólagos jelentéstételét illeti; sürgeti az EBB-t, hogy erősítse meg a Panaszkezelési Főosztály függetlenségét és hatékonyságát, és hogy tegyen további lépéseket a bürokrácia csökkentése, a makrogazdasági elemzőképesség fokozása és a vezető beosztásokban a nemek kiegyensúlyozott képviseletének fellendítése érdekében; sajnálatosnak tartja az EBB Igazgatási Bizottságán, Kormányzótanácsán és Igazgatótanácsán belüli diverzifikáció hiányát, különösen a nemek egyenlősége tekintetében;

24.  kéri az EBB-t, hogy fokozza a Parlament és más érintett döntéshozók felé a döntéseiről, az elért haladásról és az EU-n belülre és kívülre történő hitelnyújtási tevékenységei hatásáról szóló jelentéstételt, a Parlament általi áttekintést fokozó rendszeres strukturált párbeszéd révén, ideértve a megfelelni nem hajlandó joghatóságokra vonatkozó politikája végrehajtását, és kéri, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben az ESBA-rendeletet, különösen a Parlamenttel folytatott intézményközi együttműködés tekintetében; felszólítja az EBB-t, hogy rendes tevékenységeire ugyanazokat a jelentéstételi és elszámoltathatósági előírásokat alkalmazza, amelyeket az ESBA-rendelet meghatároz; ennek szellemében kéri az EBB-t, hogy egyezzen bele a Parlamenttel való megállapodás aláírásába, hogy lehetővé tegye az elnökének való közvetlen kérdésfeltevést, ahogyan ez már az EKB elnökével megtehető, továbbá hogy javítsa a vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettes kiválasztásának folyamatát.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

TARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

1.12.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

48

5

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Gerolf Annemans, Burkhard Balz, Hugues Bayet, Pervenche Berès, Udo Bullmann, Esther de Lange, Fabio De Masi, Anneliese Dodds, Markus Ferber, Jonás Fernández, Sven Giegold, Roberto Gualtieri, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Danuta Maria Hübner, Petr Ježek, Othmar Karas, Georgios Kyrtsos, Werner Langen, Sander Loones, Bernd Lucke, Olle Ludvigsson, Ivana Maletić, Costas Mavrides, Bernard Monot, Luděk Niedermayer, Stanisław Ożóg, Dimitrios Papadimoulis, Sirpa Pietikäinen, Dariusz Rosati, Pirkko Ruohonen-Lerner, Alfred Sant, Molly Scott Cato, Peter Simon, Renato Soru, Theodor Dumitru Stolojan, Marco Valli, Tom Vandenkendelaere, Cora van Nieuwenhuizen, Jakob von Weizsäcker, Marco Zanni, Sotirios Zarianopoulos

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Matt Carthy, Philippe De Backer, Ildikó Gáll-Pelcz, Marian Harkin, Sophia in ‘t Veld, Barbara Kappel, Verónica Lope Fontagné, Paloma López Bermejo, Thomas Mann, Alessia Maria Mosca, Michel Reimon, Maria João Rodrigues

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Agnes Jongerius, Anneleen Van Bossuyt, Igor Šoltes

ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

23.2.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

22

0

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nedzhmi Ali, Louis Aliot, Inés Ayala Sender, Zigmantas Balčytis, Ryszard Czarnecki, Dennis de Jong, Tamás Deutsch, Martina Dlabajová, Ingeborg Gräßle, Bogusław Liberadzki, Verónica Lope Fontagné, Monica Macovei, Dan Nica, Georgi Pirinski, Petri Sarvamaa, Claudia Schmidt, Bart Staes, Michael Theurer, Marco Valli, Derek Vaughan, Tomáš Zdechovský, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Cătălin Sorin Ivan, Benedek Jávor, Markus Pieper, Julia Pitera, Marco Zanni

(1)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0201.

(2)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0183.

(3)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0161.

(4)

HL L 169., 2015.7.1., 1. o.

Jogi nyilatkozat