AJÁNLÁS MÁSODIK OLVASATRA az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról

31.3.2016 - (10578/1/2015 – C8‑0415/2015 – 2013/0014(COD)) - ***II

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság
Előadó: Roberts Zīle


Eljárás : 2013/0014(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A8-0073/2016
Előterjesztett szövegek :
A8-0073/2016
Elfogadott szövegek :

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról

(10578/1/2015 – C8‑0415/2015 – 2013/0014(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (10578/1/2015 – C8‑0415/2015),

–  tekintettel a litván parlament, a román szenátus és a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. számú jegyzőkönyv alapján előterjesztett, indokolással ellátott véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. július 11-i véleményére[1],

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2013. október 8-i véleményére[2],

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2013)0027) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára[3],

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 76. cikkére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A8-0073/2016),

1.  egyetért a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjával;

2.  tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatait;

3.  megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;

4.  javasolja, hogy a jogi aktusra „az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló Zīle-Matīss rendeletként” hivatkozzanak[4];

5.  utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikke (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;

6.  utasítja főtitkárát, hogy miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően lefolytattak, írja alá a jogalkotási aktust, és a Tanács főtitkárával egyetértésben gondoskodjon annak kihirdetéséről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

7.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

A Bizottság nyilatkozata az ERA igazgatási tanácsáról, valamint az ügyvezető igazgató kiválasztására és elbocsátására vonatkozó eljárásról

A Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság által előterjesztett eredeti javaslathoz képest az új ERA-rendelet egyezményes szövege nem teljes mértékben tükrözi azon kulcsfontosságú rendelkezéseket, amelyekről az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság az EU decentralizált ügynökségeire vonatkozó közös megközelítés keretében 2012-ben megállapodott. Mindez érinti a Bizottság igazgatási tanácsban való képviseletét ellátó személyek számát, valamint az ügyvezető igazgató kiválasztására és elbocsátására vonatkozó eljárást. A Bizottság külön kiemeli, hogy az az eljárás, miszerint az igazgatási tanács tagjai közül egy megfigyelőt jelölnek ki az ügyvezető igazgató kiválasztására vonatkozó bizottsági eljárás követésére, nem eredményezheti a kiválasztási és kinevezési eljárásokban betöltött feladatkörök megkettőzését (51. cikk, (1) bekezdés).

A Bizottság nyilatkozata a szükséges költségvetési forrásokról

A negyedik vasúti csomag új feladatköröket ruház az Európai Unió Vasúti Ügynökségére (ERA), melyek közül kiemelendő, hogy közvetlenül állíthat ki az ágazat számára járműengedélyeket és biztonsági tanúsítványokat. Nem zárható ki, hogy az ERA-hoz az átmeneti időszakban nem folynak be díjak és illetékek, miközben személyzeti állományt kell felvennie és azt képzésben kell részesítenie. A vasúti piac működésének zavarát elkerülendő a Bizottság igyekszik biztosítani a kapcsolódó személyzeti költségek fedezetét.

INDOKOLÁS

1. A negyedik vasúti csomag műszaki pillére

Az előző három „vasúti csomag” már eredményezett olyan jelentős változásokat, amelyek az európai vasutak még versenyképesebbé és átjárhatóbbá tételére törekedtek, fenntartva ezenközben a biztonság magas szintjét. Ugyanakkor az ágazat továbbra is a versenyt gátló akadályokkal, hátrányos megkülönböztetéssel, illetve a liberalizált, dinamikus és üzletbarát környezet hiányával küzd. Túl sok különböző nemzeti szabály létezik, átláthatatlan eljárásokkal és szabványokkal.

Annak érdekében, hogy az iparág teljesítményét és versenyképességét javítsa, és hogy fokozza a vasúti szolgáltatások minőségét és hatékonyságát, a Bizottság előterjesztette ezt a negyedik vasúti csomagot. A csomag műszaki pillérét az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről (ERA) szóló rendeletre irányuló javaslat, illetve a vasútbiztonságról szóló 2004/49/EK irányelv átdolgozására irányuló javaslat, valamint a (kölcsönös átjárhatóságról szóló) 2008/57/EK irányelv átdolgozására irányuló javaslat alkotja.

Ez a pillér az infrastruktúra, a járműállomány, illetve a vasúti rendszer jelző- és egyéb eszközei műszaki kompatibilitásának javítására törekszik, valamint a járműállománynak a teljes európai vasúthálózaton való használatához előírt jóváhagyási eljárások egyszerűsítésére törekszik. A három javaslat szorosan összefügg egymással, nem utolsósorban azért, mert az ERA számos feladata az irányelvekben került meghatározásra.

2. A Parlament prioritásai

A Parlament következetesen támogatta az európai vasúti térség nagyobb integrációját, ezt a szállítási módot a munkahelyteremtéshez és növekedéshez való fenntarthatóbb hozzájárulás formájának tekintve. Az első olvasatban a Parlament az ERA szerepének tisztázására törekedett, a költségeket és az adminisztratív terheket csökkentő, de ugyanakkor minden érdekelt fél számára előnyös megoldást keresve. Az volt a cél, hogy minden piaci szereplő számára jobb üzleti feltételeket és versenylehetőségeket biztosítsanak, ezáltal jobb minőséget, olcsóbb szolgáltatásokat a végfelhasználók számára, függetlenül attól, hogy teher- vagy személyszállításról van-e szó.

A Parlament módosításai ezért az alábbiakra törekedtek:

•  a biztonsági és kölcsönös átjárhatósági szabályok közös megközelítésének létrehozása az Unióban működő vasúttársaságok méretgazdaságosságának növelése céljából;

•  lehetőség teremtése az ERA számára a hatékony és ügyfélbarát engedélyezési és tanúsítási eljárásokra, beleértve az egyablakos ügyintézést is;

•  annak biztosítása, hogy az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS) elemeinek engedélyezésére szolgáló módszer a számos nemzeti rendszerrel szemben egy egységes európai rendszert eredményezzen;

•  az esetleges összeférhetetlenségek kezelése, továbbá

•   az igazgatási eljárások felgyorsítása, a rejtett hátrányos megkülönböztetés elkerülésével egyidejűleg.

Felmerült az az aggodalom is, hogy a csomagnak figyelembe kell vennie az 1 435 mm-es uniós szabványtól eltérő nyomtávú vasúthálózatok, így különösen a balti államok és Finnország vasúthálózatának sajátos helyzetét. Ezek az országok jól integrálódtak az Oroszországban és a FÁK államaiban használt 1 520 mm széles nyomtávú hálózathoz, de elkülönülnek az Unió fő vasúthálózatától.

Ezenkívül a három előadó következetes megközelítés elfogadására vállalkozott, tekintettel a három javaslat közötti számos interakcióra.

3. Egy nehezen kiharcolt megállapodás

A Parlament és a Tanács között több mint kilenc hónapon át tartó informális tárgyalások végére sikerült elérni egy megállapodást, amelynek szándéka:

•  eltörölni az összetett kérelem szükségességét; az ERA fogja kiadni az országhatárokat átszelő vonalakon üzemeltetendő járművekre vonatkozó összes engedélyt és a határokon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó vasúti társaságok összes biztonsági tanúsítványát. A csak a nemzeti fuvarozásban érintett járművek és üzemeltetők esetében a kérelmezők választhatnak, hogy az ügynökség vagy a nemzeti hatóság dolgozza-e fel kérelmüket;

•  nagyobb szerepet biztosítani az ERA-nak az európai vasúti forgalomirányítási rendszer (ERTMS) kifejlesztésében. A projektek kölcsönösen átjárhatóságának biztosítása érdekében az ERA értékelni fogja a technikai megoldásokat, mielőtt az ERTMS pálya menti berendezéseire vonatkozóan bárminemű ajánlattételi felhívás kibocsátásra kerülne;

•  annak lehetővé tétele, hogy az ERA „egyablakos” ügyintézési pontot hozzon létre, amely egyetlen belépési pontként szolgálna valamennyi kérelem számára. Ez az információs és kommunikációs rendszer megkönnyíti az eljárásokat és átláthatóvá teszi őket. Segítségével mind az ügynökség, mind a nemzeti biztonsági hatóságok követni tudják az engedélyezési eljárások különböző szakaszait.

•  együttműködési megállapodások kialakítása az ERA és a nemzeti biztonsági hatóságok között. Az egyablakos rendszerrel együtt ezek a megállapodások az európai és a nemzeti hatóságok közötti egyértelmű feladatmegosztást biztosítják. Továbbá a következetességet is szavatolják a hasonló engedélyek vagy tanúsítványok iránt benyújtott különböző kérelmek esetében, és

•  megkövetelik, hogy az ERA testülete az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére vonatkozóan szabályokat, a nemzeti igazságügyi hatóságokkal való együttműködésre nézve pedig eljárásokat fogadjon el.

4. Jövőbeni irányvonal

Ez a megállapodás a várakozások szerint növelni fogja a vasúttársaságok és a gyártók megtakarításait az EU egész területén. Csökkenti az adminisztratív költségeket és felgyorsítja az eljárásokat, fenntartva eközben a biztonság jelenlegi magas szintjét. Ugyanakkor segít elkerülni a hátrányos megkülönböztetés burkolt formáit, különösen a piacra belépni kívánó új vállalkozások esetében. Jelentősen csökkenti majd a nemzeti szabályok számát is azokon a területeken, ahol harmonizált uniós szintű szabályozás kerül bevezetésre.

Azonban teljes hatékonyságának biztosításához, az ERA-nak és a nemzeti hatóságoknak szorosan együtt kell működniük, megosztva a tapasztalatokat és az információt. Miközben az erős, jól felszerelt és hatékony vasúti ügynökség az európai vasúti piac fejlődésének és működésének előfeltétele, az ERA-nak nem kell majd mindent kipróbálnia és egyedül végeznie.

Ugyanakkor a nemzeti hatóságoknak fel kell ismerniük az ERA-val és az egymással való együttműködés fontosságát egy integrált, dinamikus, a határokon átnyúló vasúti rendszer megteremtése érdekében. Az 1 520 mm-es nyomtávú vasutakat használó országok esetében még nagyobb mértékű együttműködésre van szükség, mivel nekik olyan, többoldalú megállapodást kell kötniük az ERA-val, amely meghatározza, hogy egy jármű engedélyezése milyen feltételek mellett érvényes a többi érintett tagállamra nézve is. Csak e többoldalú megállapodás megkötése után tudja a régió teljes mértékben kihasználni a műszaki pillér nyújtotta további rugalmasságot, hogy csökkentse az ilyen esetekben a kérelmezőre nehezedő pénzügyi és adminisztratív terhet.

ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

Az Európai Unió Vasúti Ügynöksége és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezése

Hivatkozások

10578/1/2015 – C8-0415/2015 – 2013/0014(COD)

Az EP 1. olvasatának dátuma - P szám

26.2.2014                     T7-0151/2014

A Bizottság javaslata

COM(2013)0027 - C7-0029/2013

Az első olvasatbeli tanácsi álláspont kézhezvétele ülésen történő bejelentésének időpontja

4.2.2016

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

TRAN

4.2.2016

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Roberts Zīle

16.7.2014

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

16.2.2016

 

 

 

Az elfogadás dátuma

15.3.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

38

2

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Lucy Anderson, Inés Ayala Sender, Georges Bach, Izaskun Bilbao Barandica, Deirdre Clune, Michael Cramer, Luis de Grandes Pascual, Andor Deli, Karima Delli, Isabella De Monte, Ismail Ertug, Dieter-Lebrecht Koch, Stelios Kouloglou, Merja Kyllönen, Miltiadis Kyrkos, Peter Lundgren, Marian-Jean Marinescu, Georg Mayer, Gesine Meissner, Cláudia Monteiro de Aguiar, Jens Nilsson, Markus Pieper, Salvatore Domenico Pogliese, Tomasz Piotr Poręba, Gabriele Preuß, Dominique Riquet, Massimiliano Salini, David-Maria Sassoli, Claudia Schmidt, Jill Seymour, Keith Taylor, Pavel Telička, Peter van Dalen, Wim van de Camp, Kosma Złotowski, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Francisco Assis, Rosa D’Amato, Karoline Graswander-Hainz, Werner Kuhn, Franck Proust

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Mylène Troszczynski

Benyújtás dátuma

31.3.2016

  • [1]  HL C 327., 2013.11.12., 122. o.
  • [2]  HL C 356., 2013.12.5., 92. o.
  • [3]  Elfogadott szövegek 2014.2.26., P8_TA(2014)0151.
  • [4]  A Parlament, illetve a Tanács részéről Roberts Zīle és Anrijs Matīss vezette a jogalkotási aktusról szóló tárgyalásokat.