Eljárás : 2016/2007(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0168/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0168/2016

Viták :

PV 25/05/2016 - 24
CRE 25/05/2016 - 24

Szavazatok :

PV 26/05/2016 - 6.1
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0228

JELENTÉS     
PDF 584kWORD 166k
3.5.2016
PE 575.277v02-00 A8-0168/2016

a virtuális fizetőeszközökről

(2016/2007(INI))

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Előadó: Jakob von Weizsäcker

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
 ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a virtuális fizetőeszközökről

(2016/2007(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Nemzetközi Fizetések Bankjának 2015. novemberi, a digitális fizetőeszközökről szóló dokumentumára(1),

–  tekintettel a Bank of England digitális fizetőeszközök közgazdaságtanáról szóló kiadványára (Q3/2014)(2),

–  tekintettel az Európai Bankhatóság 2014. júniusi, a virtuális fizetőeszközökről szóló véleményére(3),

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2015. februári, a virtuális fizetőeszköz-rendszerekre vonatkozó elemzésére(4),

–  tekintettel a Bizottság 2016. február 2-i, a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem megerősítésére irányuló cselekvési tervére(5),

–  tekintettel a Bizottság 2015. májusi, az EU-n belüli héabevétel-kiesésről szóló tanulmányára(6),

–  tekintettel a Bizottság Közös Kutatóközpontjának a virtuális fizetőeszközök digitális menetrendjéről szóló tanulmányára(7),

–  tekintettel a Pénzügyi Akció Munkacsoportnak (FATF) a virtuális fizetőeszközök kockázatalapú megközelítésére vonatkozó 2015. júniusi iránymutatására,

–  tekintettel az Európai Tanács 2016. február 12-i, a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szóló következtetéseire(8),

–  tekintettel az Európai Bíróságnak a virtuális fizetőeszközök átváltása esetén alkalmazandó hozzáadottértékadó-eljárásról szóló ítéletére (C-264/14)(9), illetve Kokott főtanácsnok 2015. július 16-án ismertetett véleményére(10),

–  tekintettel az ESMA 2015. júliusi, „Beruházás virtuális fizetőeszközökön és megosztott könyvelési technológián keresztül” című konzultációjára(11),

–  tekintettel az EP Kutatási Szolgálatának a „Bitcoin: piac, gazdaság és szabályozás” című beszámolójára(12),

–  tekintettel az Europol 2016. január 18-i, „Az Iszlám Állam terrorista támadásainak módszereiben bekövetkezett változások” című jelentésére(13),

–  tekintettel a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) 2014. júniusi, a virtuális fizetőeszközökről szóló jelentésére(14),

–  tekintettel az OECD „A Bitcoin kérdés: fizetőeszköz vagy közvetítő nélküli tranzakciós technológia” című tanulmányára(15),

–  tekintettel az IMF „A virtuális fizetőeszközök és azokon túl” című, 2016. januári belső vitaanyagára(16),

–  tekintettel az Egyesült Királyság tudományos kormányhivatala tudományos főtanácsadójának 2016-os, „Megosztott könyvelési technológia: a Blockchain alkalmazáson túl” című jelentésére (17),

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság 2016. január 25-i, a virtuális fizetőeszközökről szóló meghallgatására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A8-0168/2016),

A.  mivel még nincs egyetemesen alkalmazható meghatározás, de a virtuális fizetőeszközökre gyakran digitális készpénzként utalnak, és az Európai Bankhatóság (EBH) a virtuális fizetőeszközöket digitális értékmegjelenítőknek tekinti, amelyeket nem központi bank vagy közigazgatási szerv bocsát ki, és nem kapcsolódnak szükségszerűen hivatalos fizetőeszközhöz, de amelyeket természetes és jogi személyek fizetőeszközként elfogadnak, valamint elektronikusan továbbíthatók, tárolhatók vagy adhatók-vehetők; mivel a virtuális fizetőeszközök leginkább a megosztott könyvelési technológián alapulnak, amely több mint 600 virtuálisfizetőeszköz-rendszer technológiai alapját képezi(18), és közülük az eddigi legjelentősebb a Bitcoin; mivel 2009-ben hozták létre és jelenleg a megosztott könyvelési technológián alapuló virtuálisfizetőeszköz-rendszerek között közel 90%-os piaci részesedéssel rendelkezik, és a forgalomban lévő Bitcoinok piaci értéke mintegy 5 milliárd euró(19), de még nem ért el rendszerszintű dimenziókat;

B.  mivel a megosztott könyvelési technológia különböző bizalmi és ellenállóképességi szinttel rendelkező adatbázisokat tartalmaz, amelyek ügyletek nagy számát képesek gyorsan lebonyolítani, és transzformációs képességgel rendelkeznek nem csak a virtuális fizetőeszközök, hanem tágabb értelemben a pénzügyi technológiában is, ahol az elszámolás és a kiegyenlítés kézenfekvő alkalmazási területe lehet, továbbá a pénzügyön túlmenően más területeken is, különös tekintettel a személyazonosság és a tulajdonjog igazolására;

C.  mivel a megosztott könyvelési technológiába irányuló beruházások a pénzügyi területen jelenleg zajló innovációs ciklusának szerves részét képezik, és mindeddig összesen több mint 1 milliárd eurót fektettek be kockázati tőkealapokból és vállalati beruházásokból(20);

A virtuális fizetőeszközökben és a megosztott könyvelési technológiában rejlő lehetőségek és kockázatok a fizetések gyorsan változó technológiai környezetében

1.  hangsúlyozza, hogy a virtuális fizetőeszközök és a megosztott könyvelési technológiák a következők révén képesek hozzájárulni a polgári jóléthez és a gazdasági fejlődéshez, illetve többek között a pénzügyi ágazathoz:

a)  a fizetések és különösen a határokon átnyúló pénzátutalások tranzakciós és működési költségeinek csökkentése, adott esetben jóval 1% alá, az online fizetési rendszerek hagyományos 2–4%-ához(21), illetve a határokon átnyúló átutalások átlagos 7%-ához képest(22), így optimista becslés szerint potenciálisan akár 20 milliárd euróval csökkentve a teljes globális tranzakciós költséget;

b)  az – akár hagyományos bankszámla nélküli – finanszírozáshoz való hozzáférés költségeinek általános csökkentése, ezzel potenciálisan hozzájárulva a pénzügyi integrációhoz, illetve a G20-ak és G8-ak 5x5-ös célkitűzéséhez(23);

c)  a fizetési rendszerek és az áruk és szolgáltatások kereskedelme ellenállóképességének és – a rendszer architektúrájától függően – sebességének javítása a megosztott könyvelési technológia természeténél fogva decentralizált jellegének köszönhetően, amely megbízhatóan működhet tovább akkor is, ha hálózatának egy részében üzemzavar keletkezik vagy azt feltörik;

d)  olyan rendszerek lehetővé tétele, amelyek ötvözik az egyszerű használatot, az alacsony tranzakciós és műveleti költségeket és a magánélet fokozott védelmét, nem biztosítanak azonban teljes névtelenséget, hogy visszaélés esetén a tranzakciók bizonyos mértékben visszakövethetők legyenek, illetve hogy a piaci résztvevők számára általánosan növelhető legyen az átláthatóság;

e)  az ilyen rendszerek felhasználása olyan biztonságos, a magánéletet tiszteletben tartó online mikrofizetési megoldások kidolgozására, amelyek hitelesen képesek a jelenleg fennálló, a magánéletet jelentősen veszélyeztető online üzleti modellek helyébe lépni;

f)  potenciális lehetővé tétele annak, hogy különböző hagyományos és innovatív fizetési mechanizmusok – a hitelkártyáktól a mobil megoldásokig – egyetlen biztonságos és felhasználóbarát alkalmazásban egyesüljenek, amely elősegítheti az e-kereskedelem bizonyos aspektusainak terjedését Európában, és elmélyítheti az egységes piacot;

2.  megjegyzi, hogy a virtuális fizetőeszközök, valamint a megosztott könyvelési technológia rendszerei olyan kockázatokat rejtenek, amelyeket a megbízhatóságuk javítása érdekében megfelelően kell kezelni, többek között a jelen körülmények között, nevezetesen:

a)  a rugalmas, de ellenállóképes és megbízható irányítási struktúrák vagy ilyen struktúrákra vonatkozó meghatározás hiánya, különösen a megosztott könyvelési technológia bizonyos alkalmazásaiban – például a Bitcoinban –, ami bizonytalanságot és fogyasztóvédelmi vagy tágabb értelemben felhasználóvédelmi problémákat okoz, különösen az eredeti szoftvertervezők által előre nem látható kihívások esetében;

b)  a virtuális fizetőeszközök értékének nagymértékű ingadozása és a spekulatív buborékok lehetősége, a szabályozási felügyelet hagyományos formáinak, a biztosítékoknak és a védelemnek a hiánya, amelyek különös kihívásokat jelentenek a fogyasztók számára;

c)  a szabályozó szervek időnként korlátozott képességgel rendelkeznek az új technológia területén, ami megnehezítheti a megfelelő biztosítékok időben történő meghatározását, annak érdekében, hogy biztosíthassák a megosztott könyvelési technológia alkalmazásainak megfelelő és megbízható működését, amikor olyan nagy méretet öltenek, hogy rendszerszinten jelentőssé válnak, vagy akár ennek bekövetkezte előtt;

d)  a megosztott könyvelési technológia új alkalmazásai körüli jogbizonytalanság;

e)  bizonyos virtuális fizetőeszközök működtetésének energiafogyasztása, amely az Egyesült Királyság tudományos főtanácsadójának a megosztott könyvelési technológiáról szóló jelentése alapján becslések szerint a Bitcoin esetében meghaladja az 1 GW-ot, amely indokolná a tranzakció-ellenőrzési mechanizmus hatékonyabb formáiba való beruházást, azok kutatását és előmozdítását;

f)  a sajátos virtuális fizetőeszközök és más megosztott könyveléstechnológiai rendszerek működésére vonatkozó, kellőképpen átlátható és könnyen hozzáférhető műszaki dokumentáció hiánya;

g)  a pénzügyi instabilitás potenciális forrásai, amelyek a virtuális fizetőeszközök helytelenül értelmezett jellemzőin alapuló származási termékekhez kapcsolódhatnak;

h)  a monetáris politika hatékonyságának a jövőben potenciálisan hosszú távú korlátai, amennyiben a virtuális fizetőeszközök magánrendszereit széles körben használnák a hivatalos fizetőeszközök helyett;

i)  a feketepiaci ügyletekre, a pénzmosásra, a terroristák finanszírozására(24), adócsalásra és adóelkerülésre, illetve egyéb bűncselekményekre nyíló lehetőségek, amelyek álnevek használatán és a szolgáltatások kombinálásán – amelyet egyes ilyen szolgáltatások biztosítanak – és egyes virtuális fizetőeszközök decentralizált természetén alapulnak, figyelembe véve, hogy a készpénzes tranzakciók általában még mindig sokkal kevésbé nyomon követhetők;

3.  úgy véli, hogy e kockázatok kezelése megköveteli a technológiai vívmányok megnövelt szabályozási kapacitását és szakmai ismeretét, valamint egy, az innovációval lépést tartó szilárd jogi keret kialakítását, amely biztosítja, hogy megbízhatóan lehessen megfelelő időben történő és arányos választ adni, ha és amennyiben a megosztott könyvelési technológia egyes alkalmazásainak használata gyors ütemben válna rendszerszinten jelentőssé;

4.  rámutat azonban, hogy ha a szabályozást egy korai szakaszban fogadják el, lehet, hogy nem tudják a még képlékeny helyzethez igazítani, és téves üzenetet közvetíthetnek a közönségnek a virtuális fizetőeszközök előnyeiről vagy biztonságosságáról;

A megosztott könyvelési technológia alkalmazása a fizetéseken túl

5.  megjegyzi, hogy a megosztott könyvelési technológiában rejlő lehetőség, hogy alacsonyabb költségekkel felgyorsítsa, decentralizálja, automatizálja és standardizálja az adatközpontú folyamatokat, adott esetben alapvetően megváltoztathatja az eszközök átruházásának és a nyilvántartások vezetésének módját, ami kihatna mind a magán-, mind a közszférára, az utóbbit három dimenzióban érintve: szolgáltatások nyújtójaként, felügyeleti szervként és jogalkotóként;

6.  rámutat, hogy az elszámolás, a kiegyenlítés és más kereskedést követő irányítási folyamatok jelenleg évente 50 milliárd dollárnál is nagyobb költséggel járnak a globális pénzügyi vállalkozásoknak(25), és ez, valamint a banki egyeztetési folyamatok azok a területek, ahol a megosztott könyvelési technológia révén növelhető lenne a hatékonyság, a gyorsaság és a megbízhatóság, azonban a szabályozókat is új kihívások elé állítaná;

7.  hangsúlyozza, hogy magánszektorbeli szereplők ezzel összefüggésben több kezdeményezést is tettek, és felkéri mind az európai, mind a nemzeti szintű illetékes hatóságokat, hogy kövessék nyomon e kezdeményezéseket;

8.  megállapítja továbbá, hogy a megosztott könyvelési technológia révén fokozni lehetne az adatmegosztást, az átláthatóságot, valamint a kormányok és a polgárok, illetve a magánszektor szereplői és az ügyfelek közötti bizalmat;

9.  elismeri a megosztott könyvelési technológiában rejlő, kibontakozóban lévő, a pénzügyi ágazaton jóval túlmutató lehetőségeket, többek között a kriptorészvényeken alapuló közösségi finanszírozást, a vitaközvetítési szolgáltatásokat, különösen a pénzügyi és az igazságügyi ágazatokban, illetve a digitális aláírással egybekötött „intelligens szerződések” lehetőségeit, a magasabb szintű adatbiztonságot és a dolgok internete fejlődésével való szinergiákat lehetővé tevő alkalmazásokat;

10.  hangsúlyozza, hogy a blockchain technológiák dinamizálják az üzleti környezetet, valamint hosszú távon az egész reálgazdaságot átalakíthatják;

11.  elismeri a megosztott könyvelési technológiában rejlő lehetőséget a kormányok támogatása terén abban, hogy csökkentsék a pénzmosást, a csalást és a korrupciót;

12.  ösztönzi az állami hivatalokat, hogy alapos hatásvizsgálat elvégzését követően teszteljék a megosztott könyvelési technológia rendszereit, hogy javítani tudják a polgároknak nyújtott szolgáltatásokat és az e-kormányzati megoldásokat, az EU adatvédelmi szabályaival összhangban; ösztönzi az állami hivatalokat, hogy kerüljék a bezáródási hatásokat, amelyek a megosztott könyvelési technológia magánrendszereitől való függéshez kapcsolódhatnak; különösen elismeri a megosztott könyvelési technológiában az ingatlan-nyilvántartási rendszerek javítása terén rejlő lehetőségeket;

13.  javasolja, hogy az állami hivatalok és a jelentős mennyiségű adat elemzésével foglalkozó illetékes hatóságok tanulmányozzák a RegTech agendában szereplő valós idejű megosztott könyvelési technológián alapuló felügyeleti és jelentéstételi eszközöket a pénzügyi ágazatban és azon kívül is, többek között legalább az elmaradó héabefizetések csökkentése érdekében is az Unióban(26);

Intelligens szabályozás az innováció fokozása és az integritás megőrzése érdekében

14.  uniós szintű arányos szabályozói megközelítésre hív fel, amely nem fojtja meg ebben a korai szakaszában az innovációt és nem jelent további felesleges költségeket, miközben komolyan veszi a szabályozók számára a virtuális fizetőeszközök és a megosztott könyvelési technológia elterjedt használata által jelentett kihívásokat;

15.  hangsúlyozza az egy rendszerben szereplő és közös adatbázissal rendelkező csomópontokból álló megosztott könyvelési technológia, illetve hiperlinkekkel logikai kapcsolatba rendezett globális forrásrendszernek tekintett világháló közötti hasonlóságokat; megjegyzi, hogy a megosztott könyvelési technológia és a világháló is az interneten alapszik, amely valójában egymáshoz kapcsolódó nagyszámítógépek, személyi számítógépek és vezeték nélküli számítógépek hálózatainak globális rendszere;

16.  emlékeztet rá, hogy a többszereplős megközelítést szorgalmazó törekvések ellenére az internetet még mindig az USA Kereskedelmi Minisztériumának Nemzeti Távközlési és Információs Hivatala szabályozza;

17.  üdvözli, hogy létrejött a blockchain technológiák dinamikus koalíciója és az internetirányítási fórum, továbbá felkéri a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a megosztott könyvelési technológia közös és inkluzív irányítását annak érdekében, hogy el lehessen kerülni az internet fejlődése kapcsán korábban tapasztalt problémákat;

18.  rámutat, hogy egyes fontos uniós jogszabályok, például az EMIR, a CSDR, az SFD, az MiFID/MiFIR, a UCITs és az AIFMD, az elvégzett tevékenységekkel összhangban álló szabályozási keretet biztosíthatnak, függetlenül az azokat alátámasztó technológiáktól, akkor is, ha a virtuális fizetőeszközök és a megosztott könyvelési technológia alkalmazásai új piacokra terjeszkednek vagy kiterjesztik tevékenységeiket; megállapítja azonban, hogy célzottabb szabályozásra lehet szükség;

19.  üdvözli a Bizottság javaslatát, hogy a virtuális fizetőeszközök kereskedési platformjaira is terjesszék ki a pénzmosás elleni irányelv hatályát, az ilyen platformokkal kapcsolatos eddigi névtelenség felszámolása érdekében; elvárja, hogy e tekintetben bármely javaslat célzott legyen, a virtuális fizetőeszközökhöz kapcsolódó kockázatok teljes körű elemzése alapján legyen indokolva, továbbá alapos hatásvizsgálaton alapuljon;

20.  javasolja, hogy a Bizottság tervezze meg a virtuális fizetőeszközök átfogó elemzését, és ezen elemzés alapján szükség esetén fontolja meg a kifizetésekre vonatkozó uniós jogszabályok – többek között a fizetési számlákról szóló irányelv, a pénzforgalmi irányelv és az elektronikus pénzről szóló irányelv – felülvizsgálatát, mivel az új technológiai fejlemények új lehetőségeket kínálnak, beleértve a virtuális fizetőeszközöket és a megosztott könyvelési technológiát is, hogy erősíteni lehessen a versenyt és csökkenteni lehessen a tranzakciós költségeket, többek között a fokozott interoperabilitás és esetleg egy egyetemes és független elektronikus pénztárca révén is;

21.  megállapítja, hogy nem utolsósorban a pénzügyi válságokra és az azokhoz kapcsolódó hitelszűkére adott válaszként több virtuális helyi fizetőeszköz is létrejött Európában; különös óvatosságra int a virtuális fizetőeszköz fogalmának meghatározása kapcsán, függetlenül attól, hogy erre milyen jogszabályban kerül majd sor, a nonprofit jellegű helyi fizetőeszközök létezésének megfelelő figyelembe vétele céljából, amelyet csak korlátozott mértékben alkalmazhatók, és jelentős szociális és környezeti előnyöket nyújtanak, továbbá kéri az e tekintetben vett aránytalan szabályozás megelőzését, mindaddig, amíg nem jön létre adóelkerülés vagy adómegkerülés;

22.  felszólít egy megosztott könyvelési technológiával foglalkozó munkacsoport létrehozására, amelyet a Bizottság vezetne, és amely technikai és szabályozási szakértőkből állna, a következők érdekében:

i)  a megosztott könyvelési technológia releváns alkalmazásainak különböző ágazataihoz szükséges technikai és szabályozási szakértelem nyújtása, az érintett felek összefogása, valamint támogatás nyújtása az érintett uniós és tagállami szintű állami szereplők részére abbéli erőfeszítéseikhez, hogy európai szinten és globálisan ellenőrizni tudják a megosztott könyvelési technológia használatát;

ii)  a megosztott könyvelési technológia alkalmazásai előnyeinek és kockázatainak elemzése, illetve az ezzel kapcsolatos tudatosság – többek között a végfelhasználóké – növelése, hogy minél jobban ki lehessen használni a bennük rejlő lehetőségeket, mindezt azáltal, hogy törekednek azonosítani a megosztott könyvelési technológiák közérdeket előmozdító fő jellemzőit, például a független nyílt szabványokat, és ilyen szabványok megjelenése esetén azonosítják a bevált gyakorlatra vonatkozó szabványokat;

iii) a megosztott könyvelési technológia jelentős alkalmazásainak bevezetéséből eredő lehetőségekre és kihívásokra adott megfelelő idejű és jól tájékozott válasz támogatása, többek között egy európai és tagállami szinten meghozandó jövőbeli intézkedésekkel kapcsolatos menetrend révén, amely tartalmazná a hatályos európai jogszabályok értékelését, annak érdekében, hogy ezeket a jogszabályokat a megosztott könyvelési technológia jelentős és rendszerszintű használatára adott válaszként szükség esetén korszerűsíteni lehessen, kezelve a fogyasztóvédelmet és a rendszerszintű kihívásokat;

iv) stressztesztek kialakítása a virtuális fizetőeszközök és a megosztott könyvelési technológia egyéb rendszereinek valamennyi szempontja vonatkozásában, amely olyan szintet ér el, hogy a stabilitás szempontjából rendszerszinten jelentőssé válik;

23.  hangsúlyozza, hogy a virtuális fizetőeszközök használatát illetően fogyasztói tudatosságra, átláthatóságra és bizalomra van szükség; felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal és a virtuális fizetőeszközöket használó ágazatokkal való konzultációt követően dolgozzon ki iránymutatásokat annak biztosítása céljából, hogy helyes, világos és teljes körű tájékoztatás álljon rendelkezésre a virtuális fizetőeszközök jelenlegi és jövőbeni felhasználói számára, hogy ezáltal teljes mértékben megalapozott döntéseket hozhassanak, javítva ezzel a fogyasztók számára a virtuális fizetőeszközök rendszereinek átláthatóságát a tekintetben, hogy miként szerveződnek és működnek, és miben különböznek a szabályozott és felügyelt fizetési rendszerektől;

24.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

http://www.bis.org/cpmi/publ/d137.pdf

(2)

 http://www.bankofengland.co.uk/publications/Documents/quarterlybulletin/2014/qb14q3digitalcurrenciesBitcoin2.pdf

(3)

https://www.eba.europa.eu/documents/10180/657547/EBA-Op-2014-08+Opinion+on+Virtual+Currencies.pdf

(4)

https://www.ecb.europa.eu/pub/pdf/other/virtualcurrencyschemesen.pdf

(5)

http://ec.europa.eu/justice/newsroom/criminal/news/160202_en.htm

(6)

http://europa.eu/rapid/press-release_IP-15-5592_en.htm

(7)

 http://publications.jrc.ec.europa.eu/repository/bitstream/JRC97043/the%20digital%20agenda%20of%20virtual%20currencies_final.pdf

(8)

http://www.consilium.europa.eu/en/press/press-releases/2016/02/12-conclusions-terrorism-financing/

(9)

 http://curia.europa.eu/juris/documents.jsf?pro=&lgrec=de&nat=or&oqp=&lg=&dates=&language=hu&jur=C%2CT%2CF&cit=none%252CC%252CCJ%252CR%252C2008E%252C%252C%252C%252C%252C%252C%252C%252C%252C%252Ctrue%252Cfalse%252Cfalse&num=C-264%252F14&td=%3BALL&pcs=Oor&avg=&page=1&mat=or&jge=&for=&cid=214686

(10)

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A62014CC0264

(11)

https://www.esma.europa.eu/sites/default/files/library/2015/11/2015-532_call_for_evidence_on_virtual_currency_investment.pdf

(12)

 http://www.europarl.europa.eu/RegData/bibliotheque/briefing/2014/140793/LDM_BRI(2014)140793_REV1_EN.pdf

(13)

 https://www.europol.europa.eu/sites/default/files/publications/changes_in_modus_operandi_of_is_in_terrorist_attacks.pdf

(14)

http://www.fatf-gafi.org/media/fatf/documents/reports/virtual-currency-key-definitions-and-potential-aml-cft-risks.pdf

(15)

http://www.oecd.org/daf/fin/financial-markets/The-Bitcoin-Question-2014.pdf

(16)

https://www.imf.org/external/pubs/ft/sdn/2016/sdn1603.pdf

(17)

https://www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/492972/gs-16-1-distributed-ledger-technology.pdf

(18)

http://www.bis.org/cpmi/publ/d137.pdf

(19)

http://coinmarketcap.com/

(20)

Lásd többek között: http://www.coindesk.com/state-of-Bitcoin-blockchain-2016/

(21)

https://www.eba.europa.eu/documents/10180/657547/EBA-Op-2014-08+Opinion+on+Virtual+Currencies.pdf

(22)

https://remittanceprices.worldbank.org/sites/default/files/rpw_report_december_2015.pdf

(23)

 http://web.worldbank.org/WBSITE/EXTERNAL/TOPICS/EXTFINANCIALSECTOR/0,,contentMDK:22383199~pagePK:210058~piPK:210062~theSitePK:282885,00.html

(24)

Bár a virtuális fizetőeszközök potenciálisan használhatók terrorizmusfinanszírozásra, az Europol a közelmúltban (2016. január 18.) rámutatott, hogy „bár egy harmadik fél által készített jelentés szerint a terroristák a Bitcoinhoz hasonló anonim fizetőeszközöket használnak tevékenységeik finanszírozására, a bűnüldözési szervek ezt nem erősítették meg”.

(25)

https://www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/492972/gs-16-1-distributed-ledger-technology.pdf

(26)

http://europa.eu/rapid/press-release_IP-15-5592_en.htm


INDOKOLÁS

Hét évvel a Bitcoin, az első és legelterjedtebb virtuális fizetőeszköz bevezetését követően egyértelművé vált, hogy a mögöttes innováció, a megosztott könyvelési technológia jelentős hatást gyakorol a pénzügyi ágazatra és azon túl is. E technológia elvileg lehetővé teszi bármilyen tranzakció decentralizált, gyors, megbízható és viszonylag biztonságos rögzítését a korábbi tranzakciók történetével együtt egy „megosztott főkönyvben”. Egyre többet fektetnek be a megosztott könyvelési technológiába, és bizonyos alkalmazások gyorsan rendszerszintűvé válhatnak. Bár van még néhány kérdés a jelenlegi technológiai átalakulás mértéke vonatkozásában, a hatalmas lehetőségek és a nem elhanyagolható kockázatok miatt időszerű az Európai Parlament első jelentése a virtuális fizetőeszközökről és a megosztott könyvelési technológiáról.

Gyorsan fejlődő technológiai háttér

A virtuális fizetőeszközökben és a megosztott könyvelési technológiában rejlő legnagyobb lehetőség a fizetések terén a tranzakciós költségek csökkentésében és a könnyű használatban van, miközben az megbízható és változó szintű titkosságot biztosít. Ennek kapcsán megjegyzendő, hogy a fizetések tranzakciós költségei továbbra is meglepően nagyok. A határokon átnyúló átutalások átlagosan 7%-át teszik ki a transzferköltségek, amelyek jelentős csökkentésére mind a G20, mind a G8 kötelezettséget vállalt. Azonban az egységes piacon belül is versenyképesebb tranzakciós költségeket lehet és kell is elérni. Középtávon fokozni kell a versenyt egy független és interoperábilis egységes pénztárca révén.

A megosztott könyvelési technológiában rejlő lehetőségek nagy része a fizetési ágazaton túl is kifejtheti hatását. A jelentés a kereskedést követő irányítást említi a megosztott könyvelési technológia egyik egyértelmű felhasználási területeként a magánszektorban. Tágabb értelemben mindazon területeken születhetnek alkalmazások, ahol fontos a megbízhatóság, a személyazonosság, illetve a tulajdonjog igazolása, valamint a szabványosítás: intelligens szerződések, szellemi tulajdonjog átruházása, ellátási láncok irányítása és számos állami szolgáltatás. Például a RegTech agenda részeként meg kell vizsgálni, hogy a megosztott könyvelési technológia alkalmazásával miként lehetne csökkenteni a jelenlegi 168 milliárd eurós héahiányt(1).

A lehetőségek mellett a virtuális fizetőeszközökkel és a megosztott könyvelési technológiával kapcsolatos kockázatokra is csak akkor fog fény derülni, ha használatuk szélesebb körben elterjed. Néhány jelentős kockázat már most is észlelhető, például az, hogy egyes alkalmazásokat bűncselekmények elkövetésére, többek között pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására használnak(2). A megosztott könyvelési technológiát valószínűleg számos rendszerszintű területen is használni fogják, ezért erőteljes irányítási és felügyeleti struktúrák révén biztosítani kell az ilyen rendszerek megfelelő működését és megbízhatóságát. Számos alkalmazás esetén továbbá a fogyasztóvédelmi kérdések is fontosak lehetnek.

A megosztott könyvelési technológia intelligens szabályozása

Egy ilyen dinamikus, innovatív környezet intelligens szabályozásának a kulcsa az, hogy a szabályozónak megfelelő kapacitással és technikai szakértelemmel kell felvérteznie magát. A megelőző jellegű és túl merev szabályozás megfojtaná a növekedést, ezért azt el kell kerülni. Azonban a kitűnő elemzéseken és arányosságon alapuló intelligens szabályozói rendszer nem összekeverendő a gyenge szabályozással: az eszközök részét kell képezzék a gyors és erőteljes szabályozói fellépések, hogy a kockázatokat adott esetben azelőtt lehessen kezelni, hogy azok rendszerszintűvé válnának. Az e megközelítéshez szükséges kapacitások biztosítása érdekében az előadó felszólít egy megosztott könyvelési technológiával foglalkozó horizontális munkacsoport létrehozására a Bizottság vezetésével.

(1)

Bizottság, Sajtónyilatkozat, http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-15-5593_en.htm

(2)

Lásd a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem megerősítésére irányuló cselekvési tervet, http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?qid=1455113825366&uri=CELEX:52016DC0050


VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (21.4.2016)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a virtuális fizetőeszközökről

(2016/2007(INI))

A vélemény előadója: Ulrike Trebesius

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felkéri a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.  rámutat, hogy a virtuális fizetőeszközök ágazata és technológiája születőben van;

2.  rámutat, hogy a virtuális fizetőeszközök ágazata és technológiája innovatív, és nem már meglévő infrastruktúrákra épülve fejlődik;

3.  tudatában van, hogy a virtuális fizetőeszközök és technológiák a pénzforgalom gyorsaságában, hatékonyságában, és különösen a határokon átnyúló fizetések és átutalások költségeinek csökkenésében megnyilvánuló potenciális előnyöket hordoznak a fogyasztók, a vállalkozások, a jótékonysági szervezetek és a gazdaság egésze számára, illetve hogy azok a pénzvilág befogadó jellegét is elősegíthetik, emellett megkönnyíthetik az üzleti ágazat és a kkv-k finanszírozáshoz és pénzügyi forrásokhoz való hozzájutását; megjegyzi továbbá, hogy a virtuális fizetőeszközök és a megosztott könyvelési technológiák kedvezően járulnak hozzá az online áruvásárlásnál alkalmazott mikrofizetésekhez, és elősegítik azokat;

4.  hangsúlyozza, hogy a virtuális fizetőeszközök az egyetlen olyan, készpénztől eltérő fizetőeszközt jelentik, amely előmozdíthatja a valós idejű elszámolást (a címzett a pénzösszeg 100%-át megkapja a fizetés időpontjában);

5.  rámutat az egyenlő versenyfeltételek kialakításának fontosságára Európában annak érdekében, hogy ki lehessen aknázni és teljes mértékben ki lehessen bontakoztatni a megosztott könyvelési technológiákban rejlő értékes lehetőségeket, amelyeket számos innovatív területen, a legkülönfélébb ágazatokban és szolgáltatásoknál lehet alkalmazni, ideértve az „intelligens szerződéseket”, a kriptorészvényeken alapuló közösségi finanszírozást és a vitaközvetítési szolgáltatásokat, különösen a pénzügyi és az igazságügyi ágazatokban; ösztönzi az állami szerveket, hogy értékeljék ezen innovatív technológiák előnyeit és más területeken történő alkalmazásának lehetőségeit, hogy ezáltal jobb, gyorsabb és hatékonyabb szolgáltatásokat lehessen nyújtani az uniós polgárok számára;

6.  tudomásul veszi, hogy a virtuális fizetőeszközök veszélyt jelenthetnek az olyan bűncselekményekkel kapcsolatban, mint a terrorizmus finanszírozása, a pénzmosás, az adócsalás és -kijátszás, valamint az egyéb potenciálisan illegális tevékenységek; rámutat azonban, hogy csupán kevés bizonyíték van arra, hogy virtuális fizetőeszközöket széles körben használtak volna bűncselekmények során fizetőeszközként, valamint hogy a készpénzes tranzakciók nyomonkövethetősége jellemzően messze elmarad a virtuális fizetőeszközökétől;

7.  rámutat, hogy a virtuális fizetőeszközök birtokosai ki vannak téve az illegális tevékenységeknek és az olyan kihívásoknak, mint a csalás, a virtuális fizetőeszközök ellopása, a feltörés, a szoftver/hardver hibás működése, a szándékos megtévesztés és a csalárd programok, a hamis beállítás és a hamis színben való feltüntetés; kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy megfelelő szintű biztosítékok és hatékony jogorvoslati lehetőségek álljanak rendelkezésre azon fogyasztók számára, akik a virtuális fizetőeszközök használatához kapcsolódó kockázatokkal szembesülhetnek;

8.  elismeri, hogy a sem hazai, sem külföldi valutának nem minősülő, a forgalomban lévő pénznemek alternatívájaként használt virtuális fizetőeszközök használata potenciális kockázatokat rejt magában a pénzügyi rendszerre nézve, mind a szabályozás, mind a piacfelügyelet és a biztonság tekintetében, és fenyegetést jelenthet a pénzügyi integritásra és a hatékony pénzügyi szabályozásra nézve; rámutat, hogy a virtuális fizetőeszközök terjedésével markánsabban jelentkezhetnek a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatok;

9.  elismeri, hogy a nyomott kamatok, illetve a bizonytalan gazdasági helyzet miatt vagyonmegőrzés és -kimentés céljából sokan a Bitcoin-hoz hasonló független pénznemekbe fektetnek be;

10.  megjegyzi, hogy a múltban bizonyos virtuális fizetőeszközök átváltási árfolyamai erős ingadozásokat mutattak, és hogy a virtuális fizetőeszközök használatából potenciális kockázatok keletkeznek a fogyasztó számára; hangsúlyozza, hogy az Unióban nem létezik külön szabályozási védelem, amely megvédené a fogyasztókat az abban az esetben bekövetkező pénzügyi veszteségektől, ha valamely, virtuális fizetőeszközöket átváltó vagy birtokló platform csődbe megy vagy felhagy tevékenységével; rámutat, hogy a virtuális fizetőeszközöket mögöttes eszközökkel lehet fedezni; rámutat, hogy szükség van a fogyasztók védelmére a virtuális fizetőeszközök használatakor, különös tekintettel az algoritmusokkal kapcsolatos kiberbiztonságra, a kérdések vagy problémák esetén rendelkezésre álló kapcsolattartó személyekre és elérhetőségekre, valamint a könnyen érthető felhasználási feltételekre, beleértve a kockázatok egyértelmű megjelölését, valamint annak közlését, hogy a virtuális fizetőeszközökre és értékükre bank vagy ország nem szükségszerűen vállal garanciát; hangsúlyozza, hogy a potenciális problémákra a virtuális fizetőeszközök ágazatában tevékenykedő vállalkozásoknak kellene felhívniuk a figyelmet;

11.  rámutat, hogy nehéz előre megjósolni a virtuális fizetőeszközök távlati jövőjét, vagy az innováció elfojtása nélkül idevonatkozó hosszabb távú szabályozást kidolgozni; felhívja a Bizottságot, hogy készítsen koherens és átfogó, uniós szintű stratégiát abból a célból, hogy azonosítsa a virtuális fizetőeszközökben és technológiákban rejlő lehetőségeket és kockázatokat, valamint a lehetséges konkrét, hosszabb távú szakpolitikai válaszlépéseket, elkerülve ugyanakkor az egységes piac széttöredezését és torzulását, és helyet biztosítva a jobb szabályozásnak, a pénzügyi és technológiai innováció előmozdításának és az érdekelt felek és a virtuális fizetőeszközökkel foglalkozó vállalatokkal való együttműködésnek annak érdekében, hogy az EU vonzó helyszín maradhasson a K+F és e technológiák működtetése számára; hangsúlyozza, hogy folyamatosan nyomon kell követni és elemezni kell, hogy miként fejlődnek a virtuális fizetőeszközök, és milyen szakpolitikai kihívásokat támasztanak; javasolja, hogy a Bizottság irányítása alatt jöjjön létre egy munkacsoport, amely támogatja az érintett állami és magánszereplőket, értékelve és elemezve a megosztott könyvelési technológiák és a virtuális fizetőeszközök terén elképzelhető potenciális fejlődési lehetőségeket; felhívja a Bizottságot, hogy fordítson megkülönböztetett figyelmet az alkalmazott algoritmusokra, és értékelje azok biztonságos mivoltát;

12.  felhívja a Bizottságot, hogy a virtuális fizetőeszközöket használó legális vállalkozások működésének lehetővé tétele érdekében vegye figyelembe a virtuális fizetőeszközök szerepét az összes ágazatban, ideértve a digitális egységes piac fejlődésében betöltött szerepüket;

13.  elismeri, hogy a virtuális fizetőeszközök fejlődésére adandó hatékony szabályozási válaszlépések kidolgozása még korai és érzékeny szakaszban van; hangsúlyozza, hogy bizonyos területeken a szabályozók jelentősen hozzájárultak a hatékony válaszok kidolgozásához; megjegyzi azonban, hogy még sok munka van hátra a virtuális fizetőeszközök oly módon történő szabályozását célzó hatékony keretrendszer létrejöttéig, hogy az a pénzügyi és a technológiai innováció fékezése nélkül védelmet biztosítson a kockázatokkal szemben;

14.  hangsúlyozza, hogy a virtuális fizetőeszközök használatát illetően fogyasztói tudatosságra, átláthatóságra és bizalomra van szükség; felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal és a virtuális fizetőeszközöket használó ágazatokkal való konzultációt követően dolgozzon ki iránymutatásokat annak biztosítása céljából, hogy helyes, világos és teljes körű tájékoztatás álljon rendelkezésre a virtuális fizetőeszközök jelenlegi és jövőbeni felhasználói számára, hogy ezáltal teljes mértékben megalapozott döntéseket hozhassanak, javítva ezzel a fogyasztók számára a virtuális fizetőeszközök rendszereinek átláthatóságát a tekintetben, hogy miként szerveződnek és működnek, és miben különböznek a szabályozott és felügyelt fizetési rendszerektől; felhívja továbbá a virtuális fizetőeszközöket használó ágazatokat, hogy a Bizottsággal és a tagállamokkal közösen mérlegeljék a nemzetközi normák révén meghatározott, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos vonatkozó követelményeknek a konvertibilis virtuális fizetőeszközök átváltóira és valamennyi olyan intézménytípusra történő alkalmazását, amely csomópontként működik a konvertibilis virtuális pénzeszközökkel kapcsolatos tevékenységek és a fiat valuták szabályozott pénzügyi rendszerének metszéspontjainál, és kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg és mérlegelje, szükséges-e kiterjeszteni a pénzmosás elleni irányelv jelenlegi hatályát a virtuális fizetőeszközök kereskedési platformjaira.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ZÁRÓSZAVAZÁSÁNAK EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

21.4.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

31

2

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Dita Charanzová, Carlos Coelho, Sergio Gaetano Cofferati, Lara Comi, Anna Maria Corazza Bildt, Nicola Danti, Dennis de Jong, Vicky Ford, Ildikó Gáll-Pelcz, Evelyne Gebhardt, Antanas Guoga, Sergio Gutiérrez Prieto, Robert Jarosław Iwaszkiewicz, Liisa Jaakonsaari, Philippe Juvin, Antonio López-Istúriz White, Marlene Mizzi, Robert Rochefort, Virginie Rozière, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Olga Sehnalová, Igor Šoltes, Ivan Štefanec, Mylène Troszczynski, Anneleen Van Bossuyt, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Lucy Anderson, Birgit Collin-Langen, Edward Czesak, João Pimenta Lopes, Julia Reda, Ulrike Trebesius, Lambert van Nistelrooij, Sabine Verheyen, Kerstin Westphal

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk, (2) bekezdés)

Georg Mayer


ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

26.4.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

54

1

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Gerolf Annemans, Hugues Bayet, Pervenche Berès, Esther de Lange, Markus Ferber, Jonás Fernández, Elisa Ferreira, Neena Gill, Roberto Gualtieri, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Danuta Maria Hübner, Cătălin Sorin Ivan, Othmar Karas, Georgios Kyrtsos, Alain Lamassoure, Philippe Lamberts, Werner Langen, Sander Loones, Bernd Lucke, Olle Ludvigsson, Ivana Maletić, Fulvio Martusciello, Bernard Monot, Luděk Niedermayer, Stanisław Ożóg, Dimitrios Papadimoulis, Sirpa Pietikäinen, Dariusz Rosati, Pirkko Ruohonen-Lerner, Alfred Sant, Molly Scott Cato, Peter Simon, Theodor Dumitru Stolojan, Paul Tang, Ramon Tremosa i Balcells, Ernest Urtasun, Marco Valli, Cora van Nieuwenhuizen, Jakob von Weizsäcker, Pablo Zalba Bidegain, Marco Zanni

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Matt Carthy, Philippe De Backer, Mady Delvaux, Ashley Fox, Marian Harkin, Ian Hudghton, Sophia in ‘t Veld, Syed Kamall, Krišjānis Kariņš, Paloma López Bermejo, Emmanuel Maurel, Siôn Simon, Romana Tomc

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Daniela Aiuto, Virginie Rozière

Jogi nyilatkozat