Eljárás : 2015/2280(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0202/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0202/2016

Viták :

PV 12/09/2016 - 19
CRE 12/09/2016 - 19

Szavazatok :

PV 13/09/2016 - 4.2
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0321

JELENTÉS     
PDF 655kWORD 225k
9.6.2016
PE 577.064v02-00 A8-0202/2016

az európai területi együttműködésről – bevált gyakorlatok és innovatív intézkedések

(2015/2280(INI))

Regionális Fejlesztési Bizottság

Előadó:Iskra Mihaylova

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az európai területi együttműködésről – bevált gyakorlatok és innovatív intézkedések

(2015/2280(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak XVIII. címére,

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a továbbiakban: a közös rendelkezésekről szóló rendelet)(1),

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az európai területi együttműködési csoportosulásról (EGTC) szóló 1082/2006/EK rendeletnek a csoportosulások létrehozásának és működésének egyértelművé tétele, egyszerűsítése és javítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. december 17-i 1302/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel a külső tevékenységek finanszírozására vonatkozó uniós eszközök végrehajtására vonatkozó közös szabályok és eljárások megállapításáról szóló, 2014. március 11-i 236/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 232/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(8),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(9),

–  tekintettel a területrendezésért és területfejlesztésért felelős miniszterek 2011. május 19-én, Gödöllőn tartott informális ülésén elfogadott, „Az Európai Unió 2020-ig szóló területi menetrendje – Egy sokszínű régiókból álló, befogadó, intelligens és fenntartható Európa felé” című dokumentumra,

–  tekintettel az Európai Unió tagállamainak a kohéziós politika új programozási időszakának hatékony és időbeni elindítására való felkészültségéről szóló, 2014. január 14-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel a 2014-2020 közötti időszakra szóló kohéziós politika elindulásában bekövetkezett késedelemről szóló, 2014. november 27-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel az Európai Bizottság „Európai beruházási terv” című, 2014. november 26-i közleményére (COM(2014)0903),

–  tekintettel a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló hatodik jelentésre (COM(2014)0473),

–  tekintettel „A növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló beruházások: az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának erősítése” című, 2015. szeptember 9-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel a kohéziós politikáról és az Európa 2020 stratégia felülvizsgálatáról szóló, 2015. október 28-i állásfoglalására(13),

–  tekintettel „A 2014–2020-as időszakra szóló kohéziós politika egyszerűsítése és teljesítményorientáltsága felé” című 2015. november 26-i állásfoglalására(14),

–  tekintettel „Az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap” című, 2015. június 25-i (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(15),

–  tekintettel a Bizottság által az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, a makroregionális stratégiák hozzáadott értékéről szóló jelentésre (COM(2013)0468) és a Tanács 2013. október 22-i vonatkozó következtetéseire,

–  tekintettel az Uniós Belső Politikák Főigazgatósága („B” Tematikus Főosztály: Strukturális és Kohéziós Politikák) „A makrorégiók új szerepe az európai területi együttműködésben” című, 2015. januári tanulmányára,

–  tekintettel az Uniós Belső Politikák Főigazgatósága („B” Tematikus Főosztály: Strukturális és Kohéziós Politikák) „Az európai területi együttműködési csoportosulás mint a területi együttműködés előmozdításának és javításának eszköze Európában” című, 2015. júliusi tanulmányára,

–  tekintettel a Bizottság „Európai beruházási terv: új iránymutatások az európai strukturális és beruházási alapok és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) együttes igénybevételére vonatkozóan” című, 2016. február 22-i közleményére;

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2015 májusában kiadott, „ A területfejlesztést támogató pénzügyi eszközök” című véleményére;

–  tekintettel a „Beruházás a növekedésbe és a munkahelyteremtésbe – az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása” című, 2015. december 14-i bizottsági közleményre (COM(2015)0639),

–  tekintettel a Régiók Bizottsága „Az Interreg 25 éve – új impulzus a határon átnyúló együttműködéshez” című, 2015. szeptember 2-i nyilatkozatára(16),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2015 decemberében kiadott, „A 2050-re szóló területi jövőkép: mi várható?” című véleményére,

–  tekintettel a Régiók Bizottsága „A határokon átnyúló együttműködés erősítése: egy jobb szabályozási keret szükségessége”című, 2015. december 17-i véleményére,

–  tekintettel a Tanács luxemburgi elnöksége által készített, „Visszatekintés az Interreg 25 évére és a területi együttműködés jövőjének előkészítése” című háttérdokumentumra,

–  tekintettel „Az Interreg 25 éve: hozzájárulás a kohéziós politika céljainak megvalósításához” című tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a luxemburgi elnökség a határrégiókra vonatkozó, az e területek szükségleteire és kihívásaira választ adó egyedi jogszabályi rendelkezések meghozatalára irányuló, „A határokon átnyúló régiókra irányuló egyedi rendelkezések kijelölésének és alkalmazásának eszköze” című kezdeményezésére(17),

–  tekintettel a Bizottság által 2015. szeptember 21-én, az Európai Együttműködés Napján indított, a határokon átnyúló együttműködés még fennálló akadályairól szóló, uniós szintű nyilvános konzultációra(18),

–  tekintettel a Bizottság által 2015-ben készített első olyan Eurobarométer-felmérés eredményeire, amely a határ menti területeken élő polgárok szokásainak azonosítására és feltérképezésére irányult célirányosabb uniós intézkedések kialakítása érdekében(19),

–  tekintettel az OECD 2013-as, „Régiók és innováció: határokon átnyúló együttműködés” című jelentésére,

–  tekintettel a Régiók Bizottságának a „2014. évi EGTC nyomonkövetési jelentés – Az Európa 2020 stratégia végrehajtása” című jelentésére(20),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére (A8-0202/2016),

A.  mivel az európai lakosság mintegy 38 %-a határmenti régiókban él, és mivel az EU jelentős gazdasági, pénzügyi és társadalmi válsággal néz szembe, amely különösen a nőket érinti minden téren; mivel az EU-nak bele kell foglalnia a nemek közötti egyenlőséget mint fő összetevőt az európai területi együttműködéssel kapcsolatos valamennyi politikába és gyakorlatba;

B.  mivel az európai területi együttműködés átfogó célja a nemzeti határok hatásának csökkentése a régiók közötti különbségek csökkentése, a határokon átívelő beruházások és közös munka tekintetében még fennálló akadályok felszámolása, a kohézió megerősítése és az Unió egészének harmonikus gazdasági, társadalmi, kulturális és területi fejlődése előmozdítása érdekében21;

C.  mivel az európai területi együttműködés a kohéziós politika szerves része, hiszen megerősíti az Unió területi kohézióját;

D.  mivel a tagállamok felhasználhatják az európai területi együttműködést a migrációs válság által okozott kihívások kezelésére;

E.  mivel még mindig csak kevés európai polgár használja ki maradéktalanul az uniós belső piacban és a mozgás szabadságában rejlő lehetőségeket;

F.  mivel a megosztott irányítás, a többszintű kormányzás és a partnerség elveinek alapján az európai területi együttműködés programjait az európai, nemzeti, regionális és helyi szereplők széles körét bevonó, kollektív folyamat révén alakították ki a közös kihívások határokon átnyúló kezelése és a bevált gyakorlatok cseréjének előmozdítása céljából;

G.  mivel szükség van az európai területi együttműködés (2020 utáni időszak) szerkezetéről való közös gondolkozásra;

Az európai területi együttműködés hozzáadott értéke, legjobb gyakorlatok és az Európa 2020 stratégia céljaihoz való hozzájárulás

1.  megjegyzi, hogy az európai területi együttműködés immár a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politika két egyformán fontos céljának egyike, amely saját szabályozással rendelkezik; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az európai területi együttműködésre vonatkozó 10.1 milliárd eurós költségvetés, ami a kohéziós politika költségvetésének 2,8 %-át képezi, nem áll arányban az európai területi együttműködés előtt álló jelentős kihívásokkal, és nem tükrözi az európai hozzáadott érték magas színvonalát sem; emlékeztet ezzel összefüggésben az Európai Parlament csalódottságára a 2014-2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások eredményével kapcsolatban az európai területi együttműködés költségvetési előirányzatainak csökkentésének tekintetében; úgy véli, hogy az európai területi együttműködés megnövelt költségvetése fokozni fogja a kohéziós politika hozzáadott értékét a következő programozási időszakban; kéri az EUMSZ területi kohézióról szóló 174. cikkének fokozott tiszteletben tartását főként a vidéki térségek és az ipari átalakulás által érintett területek, illetve a súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiók tekintetében, mint a legkülső régiók, a legészakibb, gyéren lakott régiók, valamint a szigeti, a határon átnyúló és a hegyvidéki régiók; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a kohéziós politika megvalósításakor fordítsanak fokozott figyelmet a földrajzilag és demográfiailag leghátrányosabb helyzetben lévő térségekre;

2.  megjegyzi, hogy az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megfelelően az európai területi együttműködést oly módon alakították át, hogy a tematikus koncentráció és eredményorientáltság középpontba helyezése révén nagyobb hatást fejtsen ki, nem sértve ugyanakkor a területi szempontokat figyelembe vevő megközelítést, amely lehetővé teszi a regionális prioritások további érvényesítését; úgy véli, hogy több figyelmet kell szentelni az európai területi együttműködés sajátosságainak; ezért az európai területi együttműködés programjainak jobb értékelésére szólít fel hatásaik és hozzáadott értékeik bemutatása céljából;

3.  megjegyzi, hogy a határokon átnyúló együttműködés a határmenti régiók fejlesztésének kulcsfontosságú eszköze, amelyek az európai integráció igazi laboratóriumainak tekinthetők; hangsúlyozza, hogy a 2000–2006 és 2007–2013 közötti időszakban megvalósított, határokon átnyúló együttműködést stratégiai szempontból fokozottabban hangsúlyozott prioritások felé való irányultság és a legjobb gyakorlatok alkalmazása jellemezte a nagyobb mértékű összekapcsoltság és jobb hozzáférhetőség, valamint a tudás- és innovációtranszfer terén, megerősítve a regionális identitást, kezelve a környezeti kihívásokat, megerősítve az intézményi kapacitást, az egészségügyet, az oktatást, a foglalkoztatást és a munkavállalói mobilitást, valamint a polgári védelmet, új partnerségeket hozva létre és megerősítve a meglévőket;

4.  tudomásul veszi, hogy a transznacionális együttműködés segített a kutatás, az innováció és a tudásalapú gazdaság támogatása tekintetében, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban, valamint a fenntartható közlekedés és mobilitás transznacionális megközelítések alkalmazása révén történő előmozdításában, valamint hozzájárult az intézményi kapacitás megerősítéséhez; hangsúlyozza, hogy az integrált területi megközelítés és a transznacionális együttműködés különösen fontos a környezetvédelem szempontjából, különösen a vízügy, a biológiai sokféleség és az energiaügy területén;

5.  elismeri, hogy a régiók közötti együttműködés számos kérdés tekintetében lehetővé tette a városok és régiók számára a tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréjét is felölelő együttműködést, valamint hogy ez javította számos regionális és helyi szakpolitika hatékonyságát; úgy véli, hogy foglalkozni kell a vidéki és a városi térségek közötti jelentős fejlettségbeli különbségekkel és a nagyvárosi régiók problémáival;

6.  úgy véli, hogy a hatékony határokon átnyúló és transznacionális együttműködés növeli a földrajzi térségek vonzerejét a kereskedelmi cégek számára a helyi, regionális és határokon átnyúló potenciál és a humán tőke arra irányuló lehető leghatékonyabb felhasználása révén, hogy jobban kielégítsék a kereskedelmi cégek igényeit és elvárásait, ugyanakkor hogy megelőzzék ezek elvándorlását harmadik országokba, az EU régióinak az elnéptelenedését és a munkanélküliség növekedését;

7.  meggyőződése, hogy az európai területi együttműködés jelentős európai hozzáadott értéket kínál, elősegítve a békét, a stabilitást és a regionális integrációt, többek közt a bővítési és a szomszédságpolitika keretében, valamint a legjobb gyakorlatok világszerte való terjesztése révén; úgy véli, hogy a határokon átnyúló együttműködés hozzáadott értéket jelenthet a bevándorlási válság kezelésében;

8.  rámutat, hogy a 2014–2020 közötti időszak vonatkozásában az európai területi együttműködés és Európai Regionális Fejlesztési Alap költségvetésének mintegy 41 %-át(21) a környezet javítását célzó intézkedésekbe fektetik be, míg 27 %-át az intelligens növekedés, többek között a kutatás és az innováció megerősítésére fordítják, 13 %-át pedig az inkluzív növekedés foglalkoztatáshoz, oktatáshoz és képzéshez kötődő tevékenységek révén való előmozdítására, emellett 33 program a határokon átnyúló általános összeköttetés javítására irányul majd; megjegyzi továbbá, hogy 790 millió eurót különítenek el az intézményi kapacitás együttműködési struktúrák létrehozása vagy megerősítése és a közszolgáltatások hatékonyságának javítása révén való fokozására;

9.  hangsúlyozza, hogy az eredményközpontúság koncepciója értelmében az Interreg programjainak kiváló minőségű projektszintű együttműködést kell biztosítaniuk és az értékelés új formáját kell bevezetniük, figyelembe véve az egyes programok sajátos jellegét és hozzájárulva a kedvezményezettek és az irányító hatóságok adminisztratív terheinek csökkentéséhez; felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és az irányító hatóságokat, hogy működjenek együtt és osszák meg egymással az információkat és a legjobb gyakorlatokat annak érdekében, hogy értékeléseket végezzenek és iránymutatásokat adjanak ki arról, hogyan lehet az európai területi együttműködés sajátosságaira alkalmazni az eredményorientáltság célját; elismeri, hogy az európai területi együttműködés programjainak teljes hozzáadott értékét nem lehet csak mennyiségi mutatókkal értékelni, és felhívja a Bizottságot, hogy állapítson meg több minőségi mutatót a területi együttműködés révén elért eredmények jobb megjelenítése érdekében;

10.  aggodalommal állapítja meg az Interreg programjainak késedelmes elfogadását, és sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek erőfeszítéseket azok hatékony és sikeres végrehajtása, valamint a határokon átnyúló együttműködés akadályainak felszámolása érdekében, a 2007-2013 közötti programozási időszakban már előtérbe került kritikus problémák elkerülése céljából; felszólítja a Bizottságot, hogy hozza meg a szükséges intézkedéseket az európai területi együttműködési programok végrehajtásának felgyorsítására;

11.  sajnálattal állapítja meg, hogy nem állnak rendelkezésre megbízható, határokon átnyúló adatok és bizonyítékok a határokon átnyúló együttműködés hatékonyságával kapcsolatban a teljesítményre vonatkozó keretről szóló jelentéstétel tekintetében; ezért felhívja a Bizottságot, az Eurostatot és az irányító hatóságokat, hogy működjenek együtt közös értékelési kritériumok kidolgozása céljából, valamint hogy közösen koordináljanak egy egységes adatbázist és alakítsanak ki módszereket a megbízható adatok határokon átnyúló biztosítására, felhasználására és cseréjére; tudomásul veszi a tagállamok helyi és regionális önkormányzatainak nagyon eltérő mértékű felhatalmazásából eredő, az integrált területi megközelítés végrehajtásával kapcsolatosan jelentkező kihívásokat;

12.  felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és az irányító hatóságokat, hogy hozzanak létre megfelelően strukturált nyomonkövetési rendszereket és értékelési terveket az Európa 2020 stratégia célkitűzései és a területi integráció tekintetében elért eredmények jobb értékelése érdekében;

A területi kohézióhoz való hozzájárulás

13.  rámutat, hogy az európai területi együttműködés jelentősen hozzájárul az Unió területi kohézióra vonatkozó célkitűzésének különböző ágazati politikák területi szintű integrációja révén való megerősítéséhez; üdvözli az Európai Területfejlesztési és Kohéziós Megfigyelő Hálózat (ESPON) „ET2050: területi szempontú forgatókönyvek és jövőképek Európa számára” című tanulmányát, amely referenciakeretként szolgálhat a 2020 utáni kohéziós politika előkészületeiről folyó további megbeszélésekhez;

14.  emlékeztet az integrált területi beruházások (ITI) és a közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD) fontosságára, amelyeket nem hajtanak végre elég széleskörűen az Interreg 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó programjaiban, és ösztönzi a tagállamokat ezek nagyobb mértékű használatára, hangsúlyozva, hogy ehhez nélkülözhetetlen lesz a regionális és helyi szervezetek erőteljesebb részvétele; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javasoljanak tájékoztatási és képzési programokat a kedvezményezettek számára;

15.  úgy véli, hogy az új területfejlesztési eszközök – úgymint az integrált területi beruházás (ITI) és a közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD) – nyomán beruházások valósulhatnak meg a szociális, az egészségügyi és az oktatási infrastruktúra területén, elindulhat a hátrányos helyzetű városi területek rehabilitációja, munkahelyek jöhetnek létre, és egyéb, a migránsok elszigeteltségének csökkentését és beilleszkedésük támogatását célzó intézkedésekre kerülhet sor;

16.  javasolja, hogy kapjanak különös figyelmet azok a projektek, amelyek célja a települések és a régiók új demográfiai valósághoz való hozzáigazítása és az ezen új helyzetből adódó egyensúlyhiányok enyhítése, különösen az alábbiak révén: 1) a szociális és a mobilitási infrastruktúra hozzáigazítása a demográfiai változásokhoz és a migrációs áramláshoz; 2) kifejezetten az idősödő lakosságnak szánt javak és szolgáltatások létrehozása; 3) az idősebbek, a nők és a migránsok társadalmi integrációt elősegítő foglalkoztatási lehetőségeinek támogatása; 4) a digitális összeköttetések megerősítése és olyan platformok létrehozása, amelyek lehetővé teszik és ösztönzik az elszigeteltebb régiókban élő lakosság részvételét és a különböző közigazgatási, szociális és politikai szolgáltatásokkal való interakcióját valamennyi (helyi, regionális, nemzeti és európai) szinten;

17.  rámutat az európai területi együttműködés a szigeti régiókban, a legkülső régiókban, a gyéren lakott régiókban, a hegyvidéki és a vidéki területeken a regionális együttműködés és integráció megerősítésének eszközeként játszott szerepére; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fordítsanak különös figyelmet az alapnak e régiókban, közöttük a harmadik országokkal határos régiókban történő felhasználására azzal a céllal, hogy javítsák az európai területi együttműködés keretében finanszírozott, határokon átnyúló projektek végrehajtását;

18.  rámutat az európai területi együttműködés és a makroregionális stratégiák kiegészítő jellegére a közös kihívások nagyobb, funkcionális területeken való kezelése tekintetében, valamint arra a pozitív szerepre, amit a makroregionális stratégiák a makrorégiók előtt álló, közös kihívások kezelésének segítésében játszhatnak;

19.  úgy véli, hogy az együttműködés határokon átnyúló és transznacionális vetületei közötti jobb koordinációra, szinergiára és komplementaritásra kell törekedni az együttműködés és integráció szélesebb körű, stratégiai területeken való javítása céljából; felszólít az irányító hatóságok és a makroregionális stratégia szereplői közti jobb koordinációra; nyomatékosan kéri az együttműködés, továbbá az európai területi együttműködés programjai és a nemzeti és regionális programok közötti kapcsolatok és összhang megerősítését a programok kidolgozási szakaszában, a kiegészítő jelleg ösztönzése és az átfedések elkerülése érdekében;

20.  megjegyzi, hogy egyes régiók súlyos migrációs kihívásokkal néznek szembe, és felhív az Interreg programok felhasználására és sürgős végrehajtására többek között annak érdekében, hogy – mindenekelőtt makroregionális stratégiák révén – válasz szülessen a menekültválság okozta kihívásokra, és sor kerüljön a bevált gyakorlatok cseréjére a helyi és regionális önkormányzatok között a határ menti területeken, harmadik országokat is bevonva;

A kutatás és az innováció támogatása

21.  hangsúlyozza a kutatás és innováció – pl. a közös kutatási projektek, a kutatóintézetek és a vállalatok közötti együttműködés, a nemzetközi határokon átnyúló egyetemek, kutatási központok, képzési intézmények létrehozása, a határokon átnyúló klaszterek és vállalkozások hálózatai, a kkv-kat szolgáló, határokon átnyúló inkubátorok és tanácsadási szolgáltatások létrehozása, a külföldi befektetők bevonzását célzó csúcstechnológiai márkaépítés stb. – terén elért eredményeket; megjegyzi, hogy az Interreg programjai fontos szerepet játszanak a régiók versenyképességének és innovációs potenciáljának növelésében azáltal, hogy ösztönzik az intelligens szakosodási stratégiák közti szinergiákat, a klaszterek közti együttműködést és az innovációs hálózatok fejlesztését; felkéri a Bizottságot, hogy végezze el az Európai Regionális Fejlesztési Alapon és az Európai Szociális Alapon belüli területi együttműködés átfogó áttekintését a közös stratégiai keret alapján (a közös rendelkezésekről szóló 1303/2013/EU rendelet 1. melléklete);

22.  tudatában van annak, hogy az intelligens növekedés, többek között a kutatás és innováció megerősítését célzó beruházások az ERFA határokon átnyúló együttműködési programok számára elkülönített, 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó támogatásának 27 %-át teszik ki(22), megjegyzi továbbá, hogy a transznacionális programok költségvetésének 35 %-át az intelligens növekedés a kutatás és az innováció megerősítése révén való támogatására fordítják;

23.  hangsúlyozza, hogy határokon átnyúló innovációs szakpolitikai megközelítéseket, így közös kutatási és mobilitási programokat, közös kutatási infrastruktúrákat, partnerségeket és együttműködési hálózatokat kell létrehozni; felhívja a figyelmet, hogy a tagállamok eltérő jogszabályai megnehezítik a kutatások és az innováció határokon átnyúló szintre való kiterjesztésére irányuló közös fellépéseket;

24.  hangsúlyozza, hogy a programok és alapok – közöttük az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok), a Horizont 2020, az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBI) és egyéb uniós források – közötti szinergiáknak és komplementaritásnak a kutatási és innovációs beruházások mennyiségének, minőségének és hatásának maximalizálására kell irányulniuk; azt javasolja a helyi és regionális hatóságoknak, hogy teljes mértékben használják ki ezen alapok kombinálásának a lehetőségeit a kkv-k, a kutatási és innovációs projektek támogatására, akár a határokon átnyúló szinten is, adott esetben; azt javasolja a kkv-knak, hogy teljes mértékben használják ki az ezen alapok kínálta lehetőségeket, hogy hozzájáruljanak az európai területi együttműködési programok megvalósításához;

25.  felszólít határokon átnyúló innovációs stratégiák elfogadására és a meglévő intelligens szakosodási stratégiákkal, valamint egyéb, létező programokkal és stratégiákkal való komplementaritások megállapítására; ösztönzi a határokon átnyúló szinergiák létrehozására és a támogatás különböző forrásainak mobilizálására kínálkozó lehetőségek felmérését;

26.  úgy véli, hogy a pénzügyi eszközöknek az európai területi együttműködési programok szerves részét kell képezniük a vissza nem térítendő támogatások kiegészítése révén a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférése, illetve a kutatás és az innováció támogatása céljából; úgy véli, hogy a pénzügyi eszközök fokozott felhasználása több beruházást fog vonzani az Interreg projektjeibe, új munkahelyeket teremtve és jobb eredmények elérését téve lehetővé; emlékeztet a technikai támogatás és a megfelelő képzési kezdeményezések alapvető jelentőségére a pénzügyi eszközöknek még a kevésbé fejlett régiókban is maximális haszonnal történő felhasználása szempontjából;

Kormányzás és a szakpolitikák összehangolása

27.  emlékeztet arra, hogy ahhoz képest, hogy az európai területi együttműködés a 2007–2013-as programozási időszak óta a kohéziós politika önálló célkitűzése, a kohézióról szóló hatodik jelentés túlságosan kevés figyelmet szentel ennek a témának; emlékeztet arra, hogy az európai területi együttműködési csoportosulásban (EGTC) komoly lehetőségek rejlenek nem csak az európai területi együttműködés előmozdítása és a határon átnyúló irányítás eszközeként, hanem az átfogóan integrált területfejlesztés előmozdítójaként és a sokszintű kormányzás rugalmas platformjaként is;

28.  üdvözli az EGTC-rendeletet (az 1302/2013/EU rendeletet), és felhívja a tagállamokat, hogy fokozzák az európai területi együttműködési csoportosulások létrehozására irányuló erőfeszítéseiket; rámutat azonban, hogy ez a rendelet nem elégséges a határokon átnyúló együttműködés előtti, már fennálló valamennyi jogi akadály leküzdéséhez; üdvözli ezért a luxemburgi elnökségnek a határrégiókra vonatkozó, egyedi jogszabályi eszköz létrehozására irányuló kezdeményezését, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy egyedi jogi rendelkezésekben állapodjanak meg; üdvözli a Bizottság kezdeményezését, amelynek értelmében 2016 végéig elvégeznék a határokon átnyúló együttműködés előtti akadályok elemzését, amelynek keretében megvizsgálnák a lehetséges megoldásokat és a legjobb gyakorlatok példáit; kéri a Bizottságot, hogy elemzésében térjen ki a határ menti régiók szükségleteinek tanulmányozására is; érdeklődéssel várja a Bizottság által 2015. szeptember 21-én indított, a határokon átnyúló együttműködés még fennálló akadályairól szóló, uniós szintű nyilvános konzultáció eredményeit; kéri a Bizottságot, hogy elemzésében vegye figyelembe a Parlament ajánlásait és a nyilvános konzultáció eredményeit;

29.  úgy véli, hogy az Interreg-programoknak – a megállapodás szerinti prioritások és beavatkozási logika tiszteletben tartása mellett, és egyéb megfelelő finanszírozások kiegészítőjeként – támogatniuk kell a migráció és a menekültügy területét célzó intézkedéseket, és hatékony integrációs politikákat kell elősegíteniük; kéri a Bizottságnak a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló operatív programok módosításainak gyors vizsgálatára és elfogadására való nyitottságának kihasználását, amennyiben az érintett tagállamok kérelmeznek ilyen módosításokat, és azok kizárólag a menekültválság kezelésével kapcsolatos fontos célokra irányulnak;

30.  úgy véli, hogy a pénzügyi eszközöket, e rugalmas mechanizmusokat szélesebb körben kell felhasználni a vissza nem térítendő támogatások mentén; hangsúlyozza, hogy a pénzügyi eszközök – hatékony megvalósításuk esetén – jelentős mértékben növelheti a finanszírozás hatását; e tekintetben hangsúlyozza a pénzügyi eszközökre vonatkozó egyértelmű, következetes és hangsúlyozott szabályok szükségességét, hogy elősegítsék az előkészítési és a végrehajtási folyamat egyszerűsítését az alapkezelők és a kedvezményezettek számára; felhívja a figyelmet arra a lehetőségre, hogy előnyre lehet szert tenni az egyedi szakértelemből és know-how-ból az EBB finanszírozás-tervezési és technikai segítségnyújtási eszközei révén;

31.  hangsúlyozza, hogy a 2007–2013 közötti programozási időszak alatt az Interreg programjai és egyéb, az Unió által finanszírozott programok közti lehetséges komplementaritások értékelése nem volt megfelelő; kéri megfelelő koordinációs mechanizmusok létrehozását az esb-alapok és más, közösségi és nemzeti finanszírozási eszközök, például a Horizont 2020, valamint az ESBA és az EBB közti tényleges koordináció, komplementaritás és szinergia biztosítása érdekében;

32.  ösztönzi azoknak a folyamatban lévő értékeléseknek az irányító hatóságok értékelési terveibe való beemelését, amelyek a programok közti szinergiák hatékonyságának egyedi értékelését helyezik középpontba;

33.  hangsúlyozza a jólét és munkahelyteremtés szempontjából óriási dinamikával rendelkező, határokon átnyúló munkaerő-piacok egyre növekvő jelentőségét; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki az Interreg-programok által kínált lehetőségeket a határokon átnyúló munkavállalói mobilitás megkönnyítésére, előmozdítva többek között az esélyegyenlőség elvének érvényesülését, szükség esetén az adminisztratív és társadalmi szabályozási keret kiigazításával, valamint az összes kormányzási szint közötti párbeszéd erősítésével;

34.  döntő fontosságúnak véli az európai területi együttműködés programjai és az EURES-szolgálatok közötti szinergiák és komplementaritás fokozását, mivel ezek különösen fontos szerepet játszanak azokban a határokon átnyúló régiókban, amelyekben jelentős mértékű a határokon átnyúló ingázás; felhívja a tagállamokat és a régiókat, hogy teljes mértékben használják ki az EURES-szolgálatok által kínált lehetőségeket az Unión belüli foglalkoztatás és a foglalkoztatási mobilitás céljaira;

35.  meggyőződése, hogy a többszintű kormányzás elve, a partnerség elve és az európai magatartási kódex tényleges végrehajtása különösen fontosak az Interreg-programok fejlesztése szempontjából;

Egyszerűsítés

36.  hangsúlyozza, hogy a kifejezetten az európai területi együttműködésre vonatkozó rendelet meglététől függetlenül tovább kell egyszerűsíteni a területi együttműködési programok végrehajtását, és felhívja az egyszerűsítéssel foglalkozó magas szintű munkacsoportot1, hogy még az európai területi együttműködésre vonatkozó jogalkotási javaslat megszületése és a 2020 utáni időszakra vonatkozó Interreg-programok tervezése előtt fontolja meg az egyszerűsítést és a kedvezményezettekre nehezedő adminisztratív terhek csökkentését célzó intézkedések meghozatalát;

37.  kéri a Bizottságot, hogy javasoljon egyedi fellépéseket a jelentéstételt, az ellenőrzést és az állami támogatást érintő szabályok egyszerűsítésére, valamint az eljárások harmonizálására; sürgeti az Interreg programjaira vonatkozó, standard követelmények cselekvési ágak szerinti megállapítását;

38.  felhívja a tagállamokat, hogy egyszerűsítsék nemzeti rendelkezéseiket és kerüljék a túlszabályozást; sürgeti az e-kohézió végrehajtását és az adminisztratív eljárások egyszerűsítését;

39.  hangsúlyozza, hogy a civil társadalom és a magánszféra szereplőinek bevonására vonatkozó rendelkezéseket bővíteni és egyszerűsíteni kell, az átláthatóság és az elszámoltathatóság szükségességének folyamatos figyelembevételével; javasolja, hogy a köz- és magánszféra közötti partnerségek kínálhassanak számos potenciális előnyt, bár azok az összeférhetetlenség veszélyét is magukban foglalják, amit megfelelő módon kezelni kell mind a kemény jog, mind pedig a puha jog eszközeivel; felhívja a Bizottságot, hogy időben adjon következetes és egyértelmű iránymutatást a pénzügyi eszközök az európai területi együttműködés programjaiban való alkalmazásáról;

40.  hangsúlyozza, hogy a növekedésre és a foglalkoztatásra vonatkozó programok egyszerűsítésének vonatkozniuk kell az Interreg programokra is;

41.  rámutat arra, hogy az egyszerűsítő intézkedések alkalmazása keretében mechanizmusokat kell létrehozni a kedvezményezettek figyelemmel kísérése érdekében;

42.  úgy véli, hogy elsőbbséget kell adni az erők egyesítésének és a szereplők közötti kölcsönös bizalom előmozdításának a határokon keresztül, és hogy a pénzügyi eszközök értékes segítséget nyújthatnak ezekhez az erőfeszítésekhez;

Ajánlások a jövőre nézve

43.  úgy véli, hogy az európai területi együttműködés bizonyította hatékonyságát, és hogy a benne rejlő lehetőségeket még jobban ki kell bontakoztatni; kiemeli a regionális politikán túlmutató lehetőségeit az olyan területeken, mint az egységes piac, a digitális menetrend, a foglalkoztatás, a mobilitás, az energiaügy, a kutatás, az oktatás, a kultúra, az egészségügy és a környezetvédelem, és ezért kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fontolják meg az európai területi együttműködés – mint fontos eszköz – fenntartását, sőt, szánjanak neki markánsabb szerepet a 2020 utáni időszakra szóló kohéziós politikán belül, jelentősen növelve egyúttal költségvetését;

44.  úgy véli, hogy meg kell őrizni az európai területi együttműködés filozófiáját és jelenlegi struktúráját, beleértve a vezető kedvezményezett elvének való megfelelést, valamint a határokon átnyúló komponensének hangsúlyos jellegét; felhívja az Európai Bizottságot, hogy 25 év során szerzett tapasztalataira támaszkodva elemezze a harmonizált kritériumok egy adott halmazának lehetséges fejlődését, nem csak a népességi adatok alapján, hanem a társadalmi-gazdasági és területi sajátosságok alapján is;

45.  hangsúlyozza az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz és az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz keretében az EU külső határain megvalósuló határokon átnyúló együttműködés fontosságát; felhívja a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a bevált gyakorlatokat – amelyek lehetővé teszik az Interreg programok kedvezményezettjeire nehezedő adminisztratív terhek csökkentését – alkalmazni lehessen az EU külső határain végrehajtott programokra is;

46.  emlékeztet az úgynevezett „kisebb projektek alap” által kínált, az állampolgárok közötti, alulról építkező együttműködésben rejlő lehetőségekre a polgári szerepvállalás elősegítését célzó kis- és mikro-projektek számára odaítélhető összegekkel kapcsolatosan, különös figyelmet fordítva a kis határ menti szomszédos régiók közötti, határokon átnyúló együttműködésekre; kéri az ilyen projektek ösztönzését, emlékeztetve arra, hogy ez további erőfeszítéseket igényel az egyszerűsítés és a rugalmasság tekintetében;

47.  ösztönzi stratégiák közös létrehozását a határ menti területek tekintetében, az integrált és fenntartható területfejlesztés előmozdítása érdekében, beleértve az integrált megközelítések végrehajtását és terjesztését, valamint a határokon átnyúlva a közigazgatási eljárások és a jogi rendelkezések harmonizálását; hangsúlyozza a régiókon belüli kiegyensúlyozott területi fejlődés előmozdításának jelentőségét;

48.  úgy véli, hogy ösztönözni kell a határ menti együttműködést a határ menti hegyvidéki területek között és nagyobb figyelmet kell szentelni annak, valamint különös jelentőséget kell tulajdonítani a vidéki területeknek;

49.  hangsúlyozza, hogy az európai területi együttműködés egyik célkitűzése a kulturális együttműködés legyen; úgy véli ezért, hogy nagyobb ösztönzést kell adni az azonos kultúrával és nyelvi örökséggel rendelkező határ menti területek közötti együttműködésnek a kultúra és az oktatás területén;

50.  hangsúlyozza, hogy nagyobb beleszólást és részvételi lehetőséget kell biztosítani a régióknak és helyi hatóságoknak a javaslattételre, az irányításra és az európai területi együttműködés értékelésére, különösen a határ menti együttműködés területén, figyelembe véve, hogy egyes régiók már rendelkeznek ilyen hatáskörökkel;

51.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a pénzügyi eszközöknek a támogatások kiegészítésében játszott szerepét; fontosnak tartja a munkakapcsolatok szorosabbra vonását az EBB-vel, támogatva a kkv-kat, valamint a beruházások serkentése érdekében mozgósítva mind a Bizottság, mind az EBB pénzügyi és technikai szakértelmét; felhívja a Bizottságot és az Európai Beruházási Bankot, hogy a pénzügyi eszközöket hozzák szorosabb összefüggésbe a területi együttműködés célkitűzésével;

52.  felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és az irányító hatóságokat, hogy vizsgálják meg a luxemburgi elnökség arra irányuló javaslatát, hogy az utólagos értékelések eredményeinek ismeretében, a 2014–2020-as programok végrehajtását és egy megfelelő hatásvizsgálat elvégzését követően létre kellene hozni egy új jogi eszközt a 2020 utáni időszakra vonatkozó kohéziós politika céljára;

53.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy 2016-ban kezdeményezzenek uniós szintű, többoldalú, strukturált vitát az érdekelt felekkel az európai területi együttműködés 2020 utáni jövőjéről a 2020 utáni kohéziós politika előkészítése céljából; hangsúlyozza, hogy a vitának elsősorban az európai területi együttműködés szerkezetéhez és a programok költségvetésének elosztására vonatkozó eljáráshoz, továbbá az eredményközpontúság koncepciójának szélesebb körben történő alkalmazását biztosító új mechanizmusok kidolgozásához kapcsolódó kérdésekről kell szólnia; nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy működjön együtt a Régiók Bizottságával, valamint az érdemleges civil társadalmi és regionális szereplőkkel;

54.  kéri az EU területi jövőképének kialakítását a területi kohézióról szóló zöld könyv (COM (2008) 0616) alapján, és megállapítja, hogy a területi kohézióról szóló, jövőbeni fehér könyv szintén fontos lehet a 2020 utáni következő programozási időszak szempontjából;

A társadalmi tudatosság és a láthatóság növelése

55.  sajnálatát fejezi ki az európai területi együttműködési programok iránti közérdeklődés alacsony szintje és e programok nem elégséges láthatósága miatt, és kéri a tervezett céloknak, a felkínált lehetőségeknek és a projektek megvalósítása módjainak, valamint visszamenőlegesen a lezárult projektek eredményeinek hatékonyabb kommunikációját; felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és az irányító hatóságokat, hogy hozzanak létre az együttműködést célzó mechanizmusokat és széles körű intézményesített platformokat a jobb láthatóság biztosítása és a nyilvánosság figyelmének fokozottabb felkeltése céljából; felhívja a Bizottságot, hogy térképezze fel és széles körben terjessze az európai területi együttműködés programjainak és projektjeinek eddigi eredményeit;

56.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az európai területi együttműködési csoportosulás (EGTC) szerepét, amelyet a határokon átnyúló régiók helyi igényeinek hatékonyabb kielégítése terén tölthet be;

57.  elismeri a helyi szereplők és a projektek kidolgozása támogatásának fontosságát, és bátorítja az irányító hatóságokat a meglévő promóciós eszközök, valamint a területi kapcsolattartó pontok megerősítésre;

58.  megjegyzi, hogy a Bizottság, az EBB és a helyi és regionális önkormányzatok közötti jó együttműködés kulcsfontosságú eleme a pénzügyi eszközöknek a területfejlesztésben és az egész kohéziós politikában történő sikeres felhasználásának; hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy szükséges egyrészt az EK és az EBB, másrészt a helyi és regionális hatóságok közötti tapasztalatcsere és tudástranszfer intenzívebbé tétele;

59.  tudomásul veszi a területi (helyi) ösztönzésben, információterjesztésben, helyi szintű tudatosságnövelésben és projekttámogatásban betöltött szerep fontosságát, és ezért ösztönzi az irányító hatóságokat, hogy erősítsék meg az olyan hasznos eszközöket, mint a területi kapcsolattartó pontok;

60.  felhív az összhang fokozására a Bizottság, az irányító hatóságok és az érdekelt felek között a projektek tematikus eredményeinek kritikai elemzése érdekében, amely egyaránt kiemeli a sikertörténeteket és a hiányosságokat, és ajánlásokat fogalmaz meg a 2020 utáni időszakra, egyúttal biztosítja az átláthatóságot és a polgárokhoz való közelséget;

61.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1)

HL L 347., 2013.12.20., 320. o.

(2)

HL L 347., 2013.12.20., 289. o.

(3)

HL L 347., 2013.12.20., 259. o.

(4)

HL L 347., 2013.12.20., 303. o.

(5)

HL L 77., 2014.3.15., 95. o.

(6)

HL L 77., 2014.3.15., 11. o.

(7)

HL L 77., 2014.3.15., 27. o.

(8)

HL L 347., 2013.12.20., 884. o.

(9)

HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(10)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0015.

(11)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0068.

(12)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0308.

(13)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0384.

(14)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0419.

(15)

HL L 169., 2015.7.1., 1. o.

(16)

COR-2015-04462-00-00-DECL-TRA (EN).

(17)

http://www.dat.public.lu/eu-presidency/Events/Informal-Ministerial-Meetings-on-Territorial-Cohesion-and-Urban-Policy-_26-27-November-2015_-Luxembourg-City_/Material/IMM-Territorial-_LU-Presidency_---Input-Paper-Action-3.pdf

(18)

IP/15/5686 – Az Európai Bizottság sajtóközleménye.

(19)

422. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés – határokon átnyúló együttműködés az EU-ban.

(20)

http://cor.europa.eu/en/documentation/studies/Documents/EGTC_MonitoringReport_2014.pdf

(21)

A „Beruházás a növekedésbe és a munkahelyteremtésbe – az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása” című, bizottsági közlemény I. melléklete (Európai területi együttműködés/Interreg).

(22)

A „Beruházás a növekedésbe és a munkahelyteremtésbe – az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása” című, bizottsági közlemény I. melléklete (Európai területi együttműködés/Interreg).


INDOKOLÁS

Általános információk

1990-ben közösségi kezdeményezésként létrejött az Interreg, mindössze 1 milliárd eurós költségvetéssel, kizárólag a határokon átnyúló együttműködés támogatására, 11 kedvezményezett tagállammal. Később kiterjesztették a transznacionális és a régióközi együttműködésre is. 2015. szeptember 15–16-ánkonferenciát tartottak Luxembourgban az Interreg fennállásának 25. évfordulója alkalmából, amelyen kiemelték az európai területi együttműködés mint fontos kohéziós politikai eszköz szerepét a közigazgatási határokon átnyúló és közös megoldásokat sürgető problémák megoldásában.

A 2014 és 2020 közötti időszakra külön rendeletet fogadtak el az ERFA által támogatott európai területi együttműködési fellépésekre vonatkozóan. Az európai területi együttműködésben jelenleg 28 tagállam vesz részt, és ez lett a kohéziós politika két célja közül az egyik. Az együttműködés költségvetése 10,1 milliárd EUR, mely az alábbiak szerint oszlik meg(1): 74,1% a határokon átnyúló együttműködésre (60 program), 20,4% a transznacionális együttműködésre (15 program) és 5,6% a régióközi együttműködésre (4 program)(2). Az Interreg az Unión kívül is társfinanszíroz regionális fejlesztési együttműködési programokat: 12 határokon átnyúló együttműködési programot az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) keretében (242 millió EUR határokon átnyúló együttműködésre) és 16 határokon átnyúló együttműködési programot az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) keretében (634 millió EUR határokon átnyúló együttműködésre).

Az európai területi együttműködés hozzáadott értéke, legjobb gyakorlatok és az Európa 2020 stratégia céljaihoz való hozzájárulás

A 2014–2020 közötti időszakban az európai területi együttműködést a nagyobb hatás kifejtése és a beruházások hatékonyabb felhasználása érdekében a tematikus koncentráció és az eredményorientáltság jegyében átdolgozták. A költségvetés legalább 80%-ának minden egyes együttműködési program esetében legfeljebb 4 tematikus célkitűzésre kell összpontosulnia, hozzájárulva ezáltal az Európa 2020 stratégia megvalósításához. Az európai területi együttműködés jelentős mértékben hozzájárul a régiók gazdasági, társadalmi és területi potenciáljához a különböző ágazati politikák területi szintre történő leképezése és integrálása révén, határokat átlépve (határokon átnyúló és transznacionális együttműködés), valamint meghaladva az egyes városok és régiók szintjét (régióközi együttműködés)(3). Az alacsony költségvetés ellenére a határokon átnyúló együttműködési projektek kézzelfogható eredményt tudtak felmutatni: az akadályok felszámolása a biztonság, a közlekedés, az oktatás, az energiaügy, az egészségügy, a képzés és a foglalkoztatás javítása elől. 64 INTERREG IIIA program (2000–2006) és 55 INTERREG IVA program (2007–2013) keretében egyértelmű elmozdulás történt a forrásallokáció terén a stratégiaibb, határokon átnyúló fejlődési prioritások irányába, és ezáltal a következő területeken sikerült bevált gyakorlatokat felmutatni(4):

A regionális összekapcsolhatóság, a mobilitás és a szolgáltatások hozzáférhetőségének javítása

Egyértelmű hozzáadott értéket biztosítanak az alábbi bevált gyakorlatok: a határok adta kihívások leküzdése a szállítás és a személyforgalom tekintetében, az intelligens közlekedési megoldások és a multimodális közlekedési csomópontok támogatása (Baltikum déli része – Dánia, Németország, Lengyelország, Litvánia, Svédország); a határokon átnyúló utazás egyszerűsítése (ÉSZAK – Svédország, Finnország, Norvégia); jobb összekapcsolhatóság, különös tekintettel a közúti infrastruktúrára (Németország (Szászország)-Csehország); új gyaloghíd és kerékpároshíd Ausztria és Szlovákia között, határon áthaladó vasútvonal (MI.CO.TRA, Olaszország, Ausztria), tengeri elérhetőség javítása a regionális tengeri kikötők fejlesztése révén (Olaszország, Franciaország), szakosodott szolgáltatások, pl. időskori gondozás, határokon átnyúló egészségügyi megoldások, befektetési rendszer, mely idősotthonok építését célozza, hogy az idősek továbbra is aktív szerepet vállalhassanak a társadalmi életben, és a lehető legegészségesebb és legteljesebb életet élhessék (Ausztria, Csehország) stb.;

Tudás- és innovációtranszfer, a kkv-k versenyképességének fokozása

Egyértelmű hozzáadott értéket biztosítanak az alábbi bevált gyakorlatok: a kkv-k bevonása konkrét innovációs tevékenységekbe, vállalatok, tudományos intézetek és szolgáltatók közötti hálózatépítés (Németország-Hollandia, „mechatronika a kkv-k számára” projekt); a tengeri K+F fejlesztése, új technológiák bevezetése (Németország-Hollandia, MariTIM projekt); az épületek energiahatékonyságának növelése (ÉSZAK – Svédország, Finnország, Norvégia – IEEB projekt); üzleti inkubátorprojektek kidolgozása a határon átnyúló üzleti együttműködések szolgálatában (Magyarország-Szlovákia); az ágazatok közötti kulcsfontosságú kapcsolatok erősítése és tudástranszfer, e-tanulási módszerek alkalmazása (Egyesült Királyság, Írország); vállalkozások, egyetemek és más érdekelt felek közötti, határokon átnyúló együttműködés ösztönzése az innováció tudásbázisokon keresztüli támogatása érdekében, (Franciaország, Belgium, TANDEM projekt), egy „csúcstechnológiai régió” létrehozása (Belgium, Hollandia, Németország, Euregio Meuse-Rhin projekt), képzési központ létesítése a bioalapú termelésre irányuló alkalmazott kutatás céljára, a Flandria–Dél-Hollandia mint a hidrogénalkalmazás terén tudásintenzív régió fejlesztése (Belgium–Hollandia), a kórházak közötti rákkutatási együttműködés (Németország, Dánia), a legkorszerűbb technológia hozzáférhetővé tétele a kkv-k számára a termékötletek tesztelése, a megfelelő gyártási technikák alkalmazása és a termékeik világpiaci forgalmazása céljára (Írország, Egyesült Királyság); szakosodott szolgáltatások kidolgozása a turisztikai vállalkozások számára (Görögország, Olaszország); újszülötteken végzendő szűrővizsgálatok határokon átnyúló elvégzése (Németország, Lengyelország), SRSnet Smart resource-aware multi-sensor network (Olaszország, Ausztria), ‘Erfolgsmotor 2020’ (‘Power Drive to Success 2020’) projekt, amely a kkv-k versenyképességét támogatja (Ausztria, Németország) stb.;

Regionális márkaépítés és a regionális identitás megerősítése

Egyértelmű hozzáadott értéket biztosítanak az alábbi bevált gyakorlatok: a német-cseh bányarégiónak az UNESCO világörökségi listájára való felvételére irányuló javaslat közös kidolgozása (Németország (Szászország)- Csehország); „zöld” idegenforgalmi tevékenységek kidolgozása a terület kivételes természeti értékeinek megőrzése céljából (Németország/Bajorország-Ausztria); helyi stratégiák kidolgozása a programok egyedi projektjeinek eredményei alapján (Norvégia, Svédország, Dánia), Ramsar Eco NaTour projekt, melynek célja rekreációs területek létrehozása a Bécs és Pozsony városi területein élők számára, valamint az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleség védelmével kapcsolatos helyi tudatosság és regionális együttműködés fokozása (Ausztria, Szlovákia) stb.;

A környezeti kihívások kezelése, a jobb kockázatkezelés és katasztrófákra való reagálás

Egyértelmű hozzáadott értéket biztosítanak az alábbi bevált gyakorlatok: új megoldások a környezeti kihívásokra – a veszélyes anyagok közös nyomon követése a vízgyűjtő területen (Baltikum déli része – Dánia, Németország, Lengyelország, Litvánia, Svédország); a tengeri erőforrások és melléktermékek felhasználásának fokozása, mesterséges zátonyok építése a biológiai sokféleség javítása céljából (Franciaország-Anglia), közös környezetvédelmi irányítási rendszerek fejlesztése (Románia-Bulgária, RISK és JAMES projektek); együttműködés az árvízmegelőzési és a vízminőség javítását célzó tevékenységek harmonizációjában (Magyarország-Szlovákia, FLOODLOG projekt); jobb területi tervezés és kockázatkezelés az Alpok térségében (Olaszország, Franciaország, GlaRiskAlp projekt); a környezeti kihívások – pl. a parti szennyezés, az erdőtüzek kockázata a tengerparti területeken – leküzdése (Olaszország, Franciaország); a kikötői ellenőrzés javítása (Görögország, Olaszország) stb.;

Az intézményi kapacitásépítés és a társadalmi tőke fokozása, a határokon átnyúló hálózati struktúrák megerősítése, és új partnerségek létrehozása

Egyértelmű hozzáadott értéket biztosítanak az alábbi bevált gyakorlatok: munkavállalói csereprogramok a projekttervezés és -megvalósítás területén (Németország (Szászország)- Csehország, AQUAMUNDI projekt); együttműködés és hálózatok kialakítása, (program)struktúrák kialakítása és az intézményi együttműködés stabilizálása stb.

példát ad egy pénzügyi eszköz határokon átnyúló/transznacionális kockázati tőkeként, „alapok alapjaként”(5) való felhasználására az EUREFI INTERREG(6) projekt (Wallonie-Lorraine-Luxembourg 2000–2006 határokon átnyúló együttműködési program, és folytatásaként a Grande Region 2007–2013 határokon átnyúló együttműködési program).

Fontos a régióközi terület szerepe: az ESPON és INTERACT programok, melyek területi adatokkal szolgálnak (ESPON), és harmonizált eszközök (modellek, mintanyomtatványok, adattáblázatok stb.) széles körének kidolgozásával segítik az európai területi együttműködés irányításában és végrehajtását részt vevő hatóságokat (INTERACT) irányítási és ellenőrzési rendszereik kiépítésében stb.Az INTERREG EUROPE minden szinten előmozdítja a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjét az európai szereplők között, az URBACT pedig az információcserét és a bevált városi gyakorlatok cseréjét célzó hálózatépítést támogatja.

A Bizottság „Beruházás a növekedésbe és a munkahelyteremtésbe – az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása” című közelmúltbeli közleménye szerint a 2014–2020 közötti időszakban 73 együttműködési program az ETC ERFA teljes költségvetésének(7) 41%-át fordítja a környezet állapotának javítását célzó intézkedésekre és közös fellépések támogatására a vízgazdálkodás, a szennyvízkezelés, a biológiai sokféleség megőrzése és helyreállítása, a környezeti kockázatok megelőzése és kezelése, a fenntartható turizmus, valamint az energiahatékonyság területén; 46 program az ETC ERFA költségvetés 27%-át a kutatás és az innováció erősítésébe, valamint a kutatóintézetekkel való EU-n belüli együttműködésbe csatornázza; a költségvetés 13%-a fordítódik az inkluzív növekedés előmozdítására a foglalkoztatáshoz, oktatáshoz és képzéshez kapcsolódó tevékenységeken keresztül; és 33 program az általános összekapcsolhatóság javítását célozza, elsősorban közúti és kikötői beruházások, valamint a határokon átnyúló multimodális, tiszta és intelligens közlekedési rendszerek előmozdítása révén.

Az előadó elismeri, hogy felmerültek nehézségek a 2014–2020-as szabályozási keret követelményei kapcsán, ugyanakkor kiemeli, hogy a programok sok lehetőséget kínáltak az adatok rendelkezésre állásának javítása és az adatgyűjtéshez biztosított erőforrások terén. Ezzel összefüggésben fontos, hogy a Bizottság, az ESPON és az INTERACT programok, az EUROSTAT és az európai területi együttműködés irányító hatóságai közösen koordinálják és kezeljék ezt a kihívást, a megbízható adatok létrehozására és használatára irányuló módszerek feltárása és kidolgozása révén, a teljesítménymérési keret értékelését szolgáló szilárd keret létrehozása érdekében.

A területi kohézióhoz való hozzájárulás

Meg kell erősíteni az együttműködést a különböző finanszírozási és együttműködési mechanizmusok – például a makroregionális stratégiák – között, továbbá a nemzeti és regionális programokhoz való kapcsolódást és a velük való összhangot. Ajánlatos, hogy a tagállamok és a régiók közös integrált stratégiákat dolgozzanak ki, melyek végrehajtási rendelkezéseket tartalmaznak a megfelelő, határokon átnyúló és transznacionális programok és azok területi kontextusai közötti koordinációs mechanizmus tekintetében, mely lehetővé teszi a felmerülő kihívások integrált és jobban koordinált módon, hosszú távon történő kezelését.

Az ITI (integrált területi beruházás) és a CLLD (közösségvezérelt helyi fejlesztés) eszközök végrehajtása nem kielégítő. A CLLD végrehajtása kizárólag a 2014–2020-as Olaszország–Ausztria INTERREG együttműködési program részeként valósul meg határokon átnyúló módon. Az ITI végrehajtása a 2014–2020-as Olaszország–Szlovénia INTERREG együttműködési program részeként történik(8).

A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó jogszabályi keret nagyobb rugalmasságot kínál a legkülső régiók számára ahhoz, hogy határokon átnyúló területként felvehessék azokat a 3. NUTS-szintű, tengeri határok mentén elhelyezkedő régiókat, amelyek több mint 150 km-re találhatók egymástól, így azok támogatásban részesülhetnek az említett tagállamok megfelelő előirányzatából.

A kutatás és az innováció támogatása

Az előadó hangsúlyozni kívánja a kutatás és innováció – pl. a közös kutatási projektek, a kutatóintézetek és a vállalatok közötti együttműködés, a nemzetközi határokon átnyúló egyetemek, kutatási központok, képzési intézmények létrehozása, a határokon átnyúló klaszterek és vállalkozási hálózatok, a kkv-kat szolgáló, határokon átnyúló inkubátorok és tanácsadási szolgáltatások létrehozása, a külföldi befektetők bevonzását célzó csúcstechnológiai márkaépítés stb. – terén elért eredményeket.

Az intelligens növekedést célzó beruházások a 2014–2020 közötti időszakra szóló ETC ERFA költségvetés(9) 27%-át teszik ki, és a várt eredmények a következők: 22 500 vállalat részesül támogatásban az intelligens növekedés előmozdítása okán, 6900 vállalat épít ki Unión belüli határokon átnyúló együttműködést kutatóintézetekkel, 1300 kutató vesz részt közvetlenül határokon átnyúló és transznacionális kutatási tevékenységekben.

Lehetővé válik a kutatási és innovációs folyamatok, a piaci kapcsolatok, az értékláncok és a helybeni értékesítés nagyobb léptékű szervezése, ami előnyt jelent a kkv-k és a helyi üzleti környezet számára, így az egyes technológiaterületeken elérhető a kutatási és üzleti együttműködés kritikus tömege. Jó példa erre a hatásra a Food2Market projekt(10) (Interreg IVB Észak-Nyugat-Európa). A projekt révén kiépült az élelmiszeriparban egy transznacionális innovációs inkubátor, amely a piacaik határokon átnyúló bővítésében segíti a kkv-kat.

Az előadó szeretné kiemelni az euroregionális innovációs stratégiát (11)(melyet 2014-ben dolgoztak ki és fogadtak el a Pireneusok-Földközi-tenger Eurorégió keretében) és a 2014–2020-as időszakra szóló stratégiai tervet (melyet 2014-ben dolgoztak ki és fogadtak el az Aquitaine-Euskadi Eurorégió EGTC(12) keretében), melyek jó példát kínálnak arra, hogyan lehet együttműködést kiépíteni a közszféra, a gazdasági szereplők és kutatóközpontok között a határ menti régiókban az innováció ösztönzése és a terület gazdasági fejlődésének előmozdítása érdekében. Ezért fontos a határokon átnyúló innovációs stratégiák kidolgozása és elfogadása a határ menti régiókban, biztosítva egyidejűleg a kiegészítő jelleget a már meglévő intelligens szakosodási stratégiákkal és más regionális/ágazati programokkal és stratégiákkal, és számba véve a határokon átnyúló szinergiákra és a végrehajtandó konkrét intézkedésekre, és különösen a különböző finanszírozási források igénybevételére adódó lehetőségeket.

A pénzügyi eszközöket az európai területi együttműködés kkv-k, valamint kutatási és innovációs tevékenységek támogatását célzó stratégiájának szerves részévé kell tenni, így kiegészítve a támogatott programtevékenységeket.

Kormányzás és a szakpolitikák összehangolása

2015. április 24. óta 54 európai területi együttműködési csoportosulás létesült(13). Az előadó elismeri a módosított EGTC-rendeletben 2014. június 22. óta eszközölt egyszerűsítéseket. A tagállamok számára ajánlott, hogy területükön támogassák az európai területi együttműködési csoportosulások létrejöttét. Az EGTC-rendelet jelentős eredmény, azonban nem elegendő valamennyi jogi és szabályozási akadály leküzdéséhez a határokon átnyúló együttműködés terén. E tekintetben emlékeztetni kell a luxemburgi elnökség kezdeményezésére egy célzott jogi eszköz kidolgozása tekintetében a határ menti régiók sajátos igényeinek kielégítése és kihívásainak kezelése érdekében, az európai területi együttműködési csoportosulások kiegészítéseképp, lehetőséget adva a tagállamoknak egyes rendelkezések közös megállapítására.

Az előadó úgy véli, hogy az európai területi együttműködési programok szükséges és indokolt esetben, és más célzott finanszírozást kiegészítő jelleggel támogathatják a migrációval kapcsolatos kihívások kezelését, a programok jelenlegi prioritásai és beavatkozási logikája nyújtotta kereteken belül.

Az európai területi együttműködési programok nem használják ki teljes körűen egyedi adottságaikat, és az előadó hangsúlyozza a pénzügyi eszközök szélesebb körű alkalmazásának szükségességét, mivel rugalmas mechanizmusok, és a támogatások kiegészítéseképp is igénybe vehetők, tekintettel arra, hogy a multiplikátorhatás – a pénzügyi eszközök tőkeáttételi hatása miatt – sokkal nagyobb lehet. E célból be kell vonni a pénzügyi intézményeket is, különösen az Európai Beruházási Bankot, tekintettel a testreszabott finanszírozás-tervezést érintő szakértelmükre és know-how-jukra.

Az előadó sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 2007–2013 közötti időszakban nem mérték fel megfelelően és nem aknázták ki teljes körűen az európai területi együttműködés programjai és egyéb, az Unió által finanszírozott programok közti lehetséges komplementaritást. Ezért megfelelő koordinációs mechanizmusokat kell létrehozni az esb-alapok és más uniós és nemzeti finanszírozási eszközök, valamint az ESBA és az EBB közti tényleges koordináció és szinergia biztosítása érdekében. Fontos továbbá, hogy az irányító hatóságok időközi értékeléseket hajtsanak végre, amelyek a programok közti szinergiák hatékonyságának egyedi értékelését helyezik középpontba.

Az előadónak meggyőződése, hogy a többszintű kormányzás elve és a magatartási kódex különös jelentőséggel bírnak az INTERREG programok kidolgozásában, hiszen az együttműködési programok sikere azon helyi és regionális önkormányzatoktól függ, amelyek aktív szerepet játszanak az arra vonatkozó döntéshozatalban, hogy hogyan lehet e programokat a legjobban kihasználni a határokon átnyúló térségeket jellemző hiányosságok kezelésére.

Egyszerűsítés

Az előadó hangsúlyozza, hogy csökkenteni kell az európai területi együttműködési programok és projektek irányításának és végrehajtásának bürokratikus jellegét. Függetlenül attól, hogy immár külön rendelet szabályozza, az európai területi együttműködési programok végrehajtása még mindig túlságosan bonyolult, ezért sürgeti az esb-alapok kedvezményezettjei érdekében történő egyszerűsítés nyomon követéséért felelős magas szintű független szakértői munkacsoportot, hogy vegyék fontolóra a jelentős egyszerűsítést és a kedvezményezettek adminisztratív terheinek csökkentését célzó intézkedések megtételét.

Egyrészt a Bizottságnak kellene konkrét intézkedéseket javasolni a jelentéstételi és ellenőrzési szabályok, az állami támogatással kapcsolatos szabályok és a stratégiai környezeti vizsgálatra vonatkozó szabályok egyszerűsítésére, valamint az európai területi együttműködési programokra vonatkozó szabályok és az ott általánosan használt mintadokumentumok harmonizálására. Másrészt a tagállamoknak kellene egyszerűsíteniük nemzeti rendelkezéseiket a túlszabályozás elkerülése érdekében, ami nagyon gyakran további adminisztratív terheket ró a kedvezményezettekre a közösségi szabályok által megkövetelteken felül. Fontos lenne továbbá az e-kohézió megvalósítása és az adminisztratív eljárások egyszerűsítése.

A Bizottságnak egységes követelményeket kell kidolgoznia az európai területi együttműködési programokra vonatkozóan (területenként), valamint egységes jelentkezési és szerződési modelleket. A tagállamoknak és az irányító hatóságoknak jobban ki kell használniuk az egyszerűsített eljárásokat, egyszerűsítéseket bevezetve a kisebb projektek számára és felgyorsítva a döntéshozatali folyamatot.

A magánszektorból érkező, európai területi együttműködési projektekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulások volumene továbbra is csekély. A magánszféra szereplőinek bevonására vonatkozó rendelkezéseket szélesíteni és egyszerűsíteni kell. Az előadó pénzügyi eszközök létrehozását, a magánszféra szereplőinek bevonását és köz/magán partnerségek létrehozását javasolja. A Bizottságnak időben következetes és egyértelmű iránymutatást kell adnia a pénzügyi eszközök európai területi együttműködési programokban való alkalmazása tekintetében.

Ajánlások a jövőre nézve

Az előadó kiemeli az európai területi együttműködés multiplikátorhatását, jó ár-érték arányát és jövőbeli, regionális politikán túlmutató potenciálját. Ezért felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy törekedjenek az európai területi együttműködés az európai integrációs folyamat fontos és pozitív eszközeként való megőrzésére oly módon, hogy az európai területi együttműködést a 2020 utáni kohéziós politikán belül jobban meghatározott szerephez juttatják. Az előadó meg van győződve arról, hogy az európai területi együttműködésnek tovább kell erősítenie innovatív dimenzióját, és felszólít több, a köz- és magánszféra közötti, határokon átnyúló, sikeres partnerségeket kiépítő magánszereplő bevonására.

Az előadó ösztönzi a régiók közötti megközelítések vagy stratégiák közös kidolgozását az integrált és fenntartható területi fejlődés fellendítése céljából, ideértve az integrált megközelítések végrehajtását és terjesztését, az irányítási megközelítések fejlesztését, a tervezési eszközök, a közigazgatási eljárások és a határokon átnyúló jogi rendelkezések összehangolását.

A Bizottságnak, a tagállamoknak és az irányító hatóságoknak mérlegelniük kell a luxemburgi elnökségnek egy a határon átnyúló együttműködéssel kapcsolatos új jogi eszköz a 2020 utáni kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási csomag előkészítése keretében való létrehozására irányuló, a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó utólagos értékelés eredményeit követő javaslatát, valamint a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó, a határokon átnyúló együttműködésre irányuló programok végrehajtását, és az új jogi eszköz igényeinek és működési módjainak megfelelő hatásvizsgálatát a határokon átnyúló projektek jobb végrehajtásának megkönnyítése érdekében. Az új eszköz kialakításakor alkalmazni kell az arányosság elvét.

2016-ban a kohéziós politika jövőjéről szóló vita keretében a különböző érdekelt felek bevonásával strukturált, uniós szintű vitát kell kezdeményezni a 2020 utáni európai területi együttműködés jövőjéről.

A társadalmi tudatosság és a láthatóság növelése

Az Eurobarométer „Határokon átnyúló együttműködés az Európai Unióban” (2015)(14) című gyorsfelmérése megállapította, hogy az EU határ menti régióiban élő emberek többsége nincsen tisztában az Európai Unió által finanszírozott, a régióban folytatott, határokon átnyúló együttműködési tevékenységekkel. Ezért a lezárult projektek eredményeivel kapcsolatban hatékonyabb kommunikációra van szükség. A Bizottságnak a tagállamoknak és az irányító hatóságoknak mechanizmust kell létrehozniuk az európai területi együttműködési programok eredményeinek jobb láthatóságának, valamint az ezekkel kapcsolatos tudatosság növelésének biztosítására, valamint az egyéb, uniós finanszírozású programokkal/kezdeményezésekkel való szinergiák megerősítésére.

Fontos, hogy a határokon átnyúló programok végrehajtása során jobb legyen a Bizottság, az irányító hatóságok és valamennyi érdekelt fél közötti koordináció, hogy elvégezzék a projektek tematikus eredményeinek kritikai elemzését, kiemelve a sikereket és hiányosságokat, és így a 2020 utáni időszakra vonatkozó ajánlásokat tegyenek, egyúttal biztosítva a projektek magas színvonalát, átláthatóságát és polgárokhoz való közelségét.

(1)

Ez a költségvetés magában foglalja a tagállamok más eszközökből (Előcsatlakozási Támogatási és Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz) támogatott uniós külső határmenti együttműködési programokban való részvételét célzó, ERFA-ból nyújtott hozzájárulást is.

(2)

Interreg Europe, Urbact III, Interact III, Espon.

(3)

http://ec.europa.eu/regional_policy/hu/projects/ALL?search=1&keywords=&countryCode=ALL&regionId=ALL&themeId=97&typeId=ALL&periodId=ALL&dateFrom=

(4)

A felsorolt projekteredmények a Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága által nyújtott példákon alapulnak, és a felsorolás nem kimerítő.

(5)

Az „alapok alapja” nem a végső kedvezményezettek javára történő egyedi befektetéseket célozza, hanem olyan kisebb, célzottabb alapok létrehozását földrajzi elhelyezkedés, piaci kategória (pl. megújuló energiaforrások, biotechnológia) vagy pénzügyi eszköz típusa alapján (kölcsön, tőke stb.), amelyek beruháznak a kis- és középvállalkozásokba.

(6)

http://www.interreg-4agr.eu/fr/projet-detail.php?projectId=6

(7)

I. melléklet Európai területi együttműködés/Interreg, a Bizottság „Beruházás a növekedésbe és a munkahelyteremtésbe – az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása” című közleménye, http://ec.europa.eu/contracts_grants/pdf/esif/invest-progr-interreg-details-annex1_en.pdf

(8)

A fenntartható regionális és városfejlesztés új finanszírozási eszközei, BBSR online kiadványok, 15/2015. szám.

(9)

I. melléklet: Európai területi együttműködés/Interreg, a Bizottság „Beruházás a növekedésbe és a munkahelyteremtésbe – az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása” című közleménye, http://ec.europa.eu/contracts_grants/pdf/esif/invest-progr-interreg-details-annex1_en.pdf

(10)

www.food2market.be

(11)

http://www.euroregio.eu/sites/default/files/sei_fr.pdf

(12)

http://www.espaces-transfrontaliers.org/fileadmin/user_upload/documents/Documents_Fiches_Projets/Strategie_Innovation_EPM_EN.pdf

(13)

Tanulmány: „Az európai területi együttműködési csoportosulások mint az európai területi együttműködés előmozdításának és fejlesztésének eszközei”, Európai Parlament, Belső Politikák Főigazgatósága, 2015. július

(14)

file:///C:/Documents%20and%20Settings/UserPRR6/My%20Documents/Downloads/fl_422_sum_en.pdf


ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

24.5.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

36

3

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pascal Arimont, Franc Bogovič, Victor Boştinaru, Mercedes Bresso, Steeve Briois, Rosa D’Amato, Iratxe García Pérez, Michela Giuffrida, Krzysztof Hetman, Ivan Jakovčić, Constanze Krehl, Sławomir Kłosowski, Andrew Lewer, Louis-Joseph Manscour, Martina Michels, Iskra Mihaylova, Jens Nilsson, Andrey Novakov, Younous Omarjee, Stanislav Polčák, Julia Reid, Liliana Rodrigues, Fernando Ruas, Monika Smolková, Ruža Tomašić, Monika Vana, Matthijs van Miltenburg, Lambert van Nistelrooij, Derek Vaughan, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Ivana Maletić, Miroslav Mikolášik, Sophie Montel, Dimitrios Papadimoulis, Tonino Picula, Maurice Ponga, Branislav Škripek, Davor Škrlec, Hannu Takkula, Damiano Zoffoli, Milan Zver

Jogi nyilatkozat