Eljárás : 2016/2032(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0222/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0222/2016

Viták :

PV 14/09/2016 - 19
CRE 14/09/2016 - 19

Szavazatok :

PV 15/09/2016 - 11.11
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0358

JELENTÉS     
PDF 827kWORD 289k
29.6.2016
PE 576.834v02-00 A8-0222/2016

a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásáról és a tőkepiaci unióban a kkv-finanszírozás sokféleségének növeléséről

(2016/2032(INI))

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Előadó: Othmar Karas

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY
 VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről
 ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásáról és a tőkepiaci unióban a kkv-finanszírozás sokféleségének növeléséről

(2016/2032(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javításáról szóló, 2013. február 5-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a Bizottság hatásvizsgálati útmutatójának felülvizsgálatáról és a kkv-teszt szerepéről szóló, 2014. november 27-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank (EBB) 2014. évi éves jelentéséről szóló, 2016. április 28-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2014-es éves jelentésére vonatkozó 2016. február 25-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a tőkepiaci unió kiépítéséről szóló 2015. július 9-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a feltételes adómegállapításokról és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekről szóló, 2015. november 25-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az EU versenypolitikájáról szóló éves jelentésről szóló, 2016. január 19-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel „A pénzügyi szolgáltatások uniós szabályozásának áttekintése és kihívásai: hatások és a pénzügyi szabályozás hatékonyabb és eredményesebb uniós keretei és a tőkepiaci unió felé vezető út” című, 2016. január 19-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel az európai családi vállalkozásokról szóló, 2015. szeptember 8-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel a PPE, az S&D, az ECR, az ALDE és a GUE/NGL által a kkv-szorzó felülvizsgálata kapcsán benyújtott, szóbeli választ igénylő kérdések alapján 2016. április 13-án rendezett vitára(10),

–  tekintettel a „Cselekvési terv a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javítására” című, 2011. december 7-i bizottsági közleményre (COM(2011)0870),

–  tekintettel a „Cselekvési terv a tőkepiaci unió megteremtésére” című, 2015. szeptember 30-i bizottsági közleményre (COM(2015)0468),

–  tekintettel „Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése” című, 2015. október 28-i bizottsági közleményre (COM(2015)0550),

–  tekintettel az „Iránymutatás a kockázatfinanszírozási célú befektetések előmozdítása érdekében nyújtott állami támogatási intézkedésekre vonatkozóan” című bizottsági közleményre (2014/C 19/04),

–  tekintettel a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló, 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(11),

–  tekintettel az Európai Központi Bank által az euróövezetben a 2015. április és szeptember közötti időszakban a vállalkozások finanszírozáshoz való hozzájutásáról 2015 decemberében készített felmérésre,

–  tekintettel a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottságnak a hitelkockázatok szabványosított megközelítésének felülvizsgálatáról szóló, 2015. decemberi második konzultációs anyagára,

–  tekintettel a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK rendelet értékeléséről szóló, 2015. június 18-i bizottsági jelentésre (COM(2015)0301),

–  tekintettel a „Cselekvési terv a tőkepiaci unió megteremtésére” című, 2016. szeptember 30-i bizottsági közleményre (COM(2015)0154),

–  tekintettel a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlásra(12),

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2014. július havi jelentésére(13),

–   tekintettel a „Kezdeményezéscsomag az adókikerülés ellen: az eredményes adóztatás megvalósításának és az adózás átláthatóbbá tételének következő lépései az EU-ban” című, 2016. január 28-i bizottsági közleményre (COM(2016)0023),

–  tekintettel a Bizottság 2015. november 30-i, az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló rendeletről szóló javaslatára.

–  tekintettel az Európai Bankfelügyeleti Hatóságnak a kis- és közepes vállalkozásokról, valamint a kkv-szorzóról szóló jelentésére(14),

–  tekintettel a „Közös munkával a munkahelyekért és a növekedésért: a nemzeti fejlesztési bankok szerepe az európai beruházási terv támogatásában” című, 2015. július 22-i bizottsági közleményre (COM(2015)0361),

–   tekintettel a riasztási mechanizmus keretében 2015. november 26-án készült 2016. évi bizottsági jelentésre (COM(2015)0691),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, valamint a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A8-0222/2016),

A.  mivel a mikro-, kis- és középvállalkozások és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok a foglalkoztatás és a növekedés terén fontos szerepet játszanak az európai gazdaságban, és a kkv-k a teljes foglalkoztatás 67%-át, a foglalkoztatás bővülésének 71,4%-át és a nem pénzügyi üzleti ágazat által hozzáadott érték 58%-át teszik ki az Unióban 2014-ben(15);

B.  mivel a számviteli irányelv alapján nem létezik egységes meghatározás a kkv-król, csak a „kisvállalkozások” és a „közepes vállalkozások” besorolás, ez jelenleg így szerepel az Unió szabályozásában;

C.  mivel az európai kkv-k nagyon sokfélék, nagyszámú mikrovállalkozással, amelyek gyakran a hagyományos ágazatokban tevékenykednek, valamint egyre nagyobb számban új, induló vállalkozással és gyorsan fejlődő, innovatív vállalkozással; mivel ezek az üzleti modellek egymástól eltérő problémákkal küzdenek, ezért finanszírozási igényeik is eltérőek;

D.  mivel az európai kkv-k többsége elsősorban nemzeti szinten működik; mivel viszonylag alacsony azon kkv-k száma, amelyek határokon átnyúló tevékenységet folytatnak az Európai Unión belül, és igen elenyésző azon kkv-k száma, amelyek az Európain Unión kívülre exportálnak;

E.  mivel Európában a kkv-k kihelyezett finanszírozásának 77%-át bankok biztosítják(16);

F.  mivel a kkv-k lehető legszélesebb körű finanszírozására van szükség annak érdekében, hogy a kkv-k a vállalkozásfejlesztés minden szakaszában optimális hozzáféréssel rendelkezzenek a finanszírozáshoz; mivel ehhez megfelelő szabályozási környezetre van szükség minden finanszírozási csatorna – mint például banki finanszírozás, tőkepiaci finanszírozás, adóslevélkölcsön, lízing, közösségi finanszírozás, kockázati tőke, személyközi hitelezés stb. – esetén;

G.  mivel az intézményi befektetők – például a biztosítók – fontos szerepet játszanak a kkv-k finanszírozásában a kockázatok áthárítása és átalakítása révén;

H.  mivel a kis- és közepes vállalkozásokról, valamint a kkv-szorzóról szóló, 2016 márciusi jelentésében az EBH megállapította, hogy nincs bizonyíték arra nézve, hogy a kkv-szorzó (SME SF) további ösztönzést jelentett volna a kkv-k számára történő hitelezéshez a nagyvállalatokhoz képest; mivel azonban elismeri, hogy még túl korai lenne végleges következtetést levonni, tekintettel a jelentés korlátozott jellegére, mivel nem állt rendelkezésre megfelelő számú adat, a kkv-szorzót nemrég vezették be, a kkv-szorzó hatásának felmérését hátráltathatták egyéb fejlemények, és mivel kontrollcsoportként nagy vállalkozásokat használtak; mivel az EBH ezzel szemben azt állapította meg, hogy általában véve a jobban tőkésített bankok többet hiteleznek a kkv-knak, és hogy a kisebb és induló vállalkozások nagyobb valószínűséggel ütköznek hitelfelvételi akadályokba, mint a nagy és régóta működő cégek; mivel azt is megjegyezte, hogy a kkv-szorzót a jogalkotó elővigyázatossági intézkedésként azért vezette be, hogy biztosítsa a hitelezést a kkv-k számára;

I.  mivel a válság keményebben sújtotta a mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozását, mint a nagyvállalatok finanszírozását, jóllehet a közelmúltban megfigyelhettünk némi javulást, és mivel a kkv-k az euróövezetben bizonyos mértékben azt tapasztalták, hogy a bankok fedezeti követelményei még szigorúbbakká váltak, és ez még ma is folytatódik(17);

J.  mivel a vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáféréséről készített felmérések (SAFE) első köre óta továbbra is az „ügyfelek megtalálása" jelenti a legfontosabb aggályt az euróövezeti kkv-k számára, míg „a finanszírozáshoz való hozzáférés" sokkal kisebb gondot jelent az aggályok között; mivel a 2015 decemberében közzétett legutóbbi felmérés szerint a kkv-k számára elérhető külső finanszírozás az euróövezetben tagállamonként jelentősen eltér; mivel a finanszírozáshoz való hozzáférés továbbra is nagyobb probléma a kkv-k, mint a nagyvállalatok számára;

K.  mivel a nemzeti vagy a regionális fejlesztési bankok katalizátorként fontos szerepet játszanak a hosszú távú finanszírozásban; mivel fokozták tevékenységeiket azzal a céllal, hogy ellensúlyozzák a kereskedelmi banki szektorban szükséges hitelállomány-leépítési folyamatot; mivel az Unió pénzügyi eszközeinek végrehajtásában is fontos szerepet játszanak, az Európai Stratégiai Beruházási Alap hatókörén túl;

L.  mivel a kkv-k számára egyre elérhetőbb finanszírozás nem vezethet a pénzügyi normák és szabályozás fellazulásához;

M.  mivel Svájcban a WIR Bank kiegészítő valutarendszert alkot, amely elsősorban a vendéglátás, az építőipar, a gyártás, a kiskereskedelem és a szakmai szolgáltatások területén tevékenykedő kkv-kat szolgálja ki; mivel a WIR olyan elszámolási mechanizmust kínál, amelyben a vállalkozások svájci frank használata nélkül vásárolhatnak egymástól; mivel azonban a WIR-t gyakran használják a svájci frankkal együtt kétdevizás ügyletekben; mivel a WIR-ben folytatott kereskedelem 1–2%-kal járul hozzá a svájci GDP-hez; mivel a WIR anticiklikusnak bizonyult a GDP-hez, és még inkább a munkanélküliek számához képest;

N.  mivel a jelentések szerint 2011 áprilisáig a 28 tagállamból csak 21 ültette át megfelelő módon a késedelmes fizetésekről szóló irányelvet, jóllehet már két évvel túllépték a határidőt;

O.  mivel a Bizottság a riasztási mechanizmus keretében készült 2016. évi jelentésében figyelmeztetett arra, hogy egyrészt „A növekedés nagyobb mértékben függ a belső kereslet forrásaitól, különösen a beruházás hangsúlyosabb fellendülésétől", másrészt „jóllehet a fogyasztás a közelmúltban erősödött, a belső kereslet továbbra is visszafogott, részben a több tagállamban fennálló jelentős hitelállomány-leépítési nyomás fényében";

P.  mivel a 2004/113/EK tanácsi irányelv megtiltja a nemek szerinti megkülönbözetést az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében, a pénzügyi szolgáltatásokat is ide számítva; mivel a tapasztalatok szerint a finanszírozáshoz való hozzáférés az egyik fő akadály, amellyel a női vállalkozók találkoznak; mivel a női vállalkozók általában alacsonyabb tőkével indulnak, kevesebb hitelt vesznek fel, és elsősorban családjukra támaszkodnak hitelfelvétel vagy sajáttőke-finanszírozás helyett;

A sokszínű kkv-szektor eltérő finanszírozási igényei

1.  elismeri a tagállamokban működő kkv-k, köztük a mikrovállalkozások, és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok üzleti modellekben, méretben, fejlettségi szakaszban, pénzügyi struktúrában és jogi formában megmutatkozó sokféleségét és a vállalkozói képzés eltérő szintjeit;

2.  elismeri a kihívásokat, amelyekkel a kkv-knak kell szembenézniük a tagállamok és régiók között a finanszírozási feltételek és igények terén meglévő különbségek miatt, különösen az elérhető finanszírozás mennyisége és költsége terén, amelyet kkv-kra és a bejegyzés szerinti országokra és régiókra jellemző feltételek befolyásolnak, ide számítva a gazdasági volatilitást, a lassú növekedést és a fokozott pénzügyi sebezhetőséget; rámutat, hogy a kkv-k egyéb, például a fogyasztói piachoz való hozzáférés terén megmutatkozó kihívásokkal is szembesülnek; kiemeli, hogy a tőkepiacok széttagoltak és eltérően vannak szabályozva az Unión belül, és hogy az elért integráció egy része a válság miatt elveszett;

3.  kiemeli, hogy diverzifikált és még több állami és magán finanszírozási lehetőséget kell biztosítani a kkv-k számára nem csak az indulási fázisban, hanem teljes életciklusuk alatt, és felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy hosszú távú stratégiai megközelítésre van szükség az üzleti finanszírozás biztosításához; hangsúlyozza, hogy a finanszírozáshoz való hozzájutás az üzlet átruházása szempontjából is fontos; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a kkv-kat ebben a folyamatban, többek között működésük első éveiben; megjegyzi, hogy diverzifikált és testreszabott megközelítési módra van szükség a szabályozás, valamint a támogatandó kezdeményezések tekintetében; rámutat, hogy nem létezik olyan egységes finanszírozási módozat, amely mindenkinek megfelelne, és felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a testre szabott programok, eszközök és kezdeményezések széles körének kidolgozását azzal a céllal, hogy az üzleti vállalkozások méretét, forgalmát és finanszírozási igényeit figyelembe véve segítse azok induló, növekedési és átalakulási szakaszát; felhívja a figyelmet arra, hogy a női vállalkozások a férfiaknál gyakrabban tevékenykednek a szolgáltatások területén, és hogy azok immateriális erőforrásokra épülnek; megjegyzi, hogy a kkv-kat működtető nők alacsony aránya részben a finanszírozáshoz való bonyolult hozzáférésnek tulajdonítható; sajnálattal veszi tudomásul, hogy a Progress európai mikrofinanszírozási eszközben, amelynek az a célkitűzése, hogy előmozdítsa a nők és férfiak egyenlő esélyeit, 2016-ban 60:40 volt a férfiak és a nők aránya a mikrohitelek szempontjából; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy ügyeljen arra, hogy a kkv-k finanszírozáshoz jutásának megkönnyítését célzó programjai ne különböztessék meg hátrányosan a női vállalkozókat;

4.  felszólítja a Bizottságot annak felmérésére, hogy a sebezhető társadalmi csoportok által működtetett kkv-knak milyen megkülönböztetésekkel kell szembenézniük;

5.  úgy véli, hogy a kkv-k és a reálgazdaság tényleges finanszírozási igényeit egy olyan diverzifikált, megfelelően szabályozott és stabil pénzügyi szolgáltatási szektor szolgálja, amely költséghatékony és testre szabott finanszírozási lehetőségek széles körét kínálja, és lehetővé teszi a hosszú távú fenntartható fejlődést; kiemeli a hagyományos bankolási modellek jelentőségét, ide számítva a kicsi regionális bankokat, takarékszövetkezeteket és közintézményeket is ebben a tekintetben; megjegyzi ezzel kapcsolatban, hogy gondoskodni kell arról, hogy hasonló figyelmet fordítsunk a mikrovállalkozások és az egyéni vállalkozók finanszírozáshoz való hozzáférésének javítására;

6.  arra bátorítja a kkv-kat, hogy az egész EU-t tekintsék belföldi piacuknak, és finanszírozási igényeikhez használják ki az egységes piacban rejlő lehetőségeket; üdvözli a Bizottság kezdeményezéseit, amelyek támogatják a kkv-kat és az induló innovatív vállalkozásokat a továbbfejlesztett egységes piacon, felhívja a Bizottságot, hogy folytassa a kkv-k igényeire szabott javaslatok kidolgozását; úgy véli, hogy a Start-up Europe kezdeményezésnek segítenie kell a kicsi innovatív vállalatokat azáltal, hogy mindaddig támogatja azokat, amíg működőképessé nem válnak; ebben az összefüggésben kiemeli a szabályok és eljárások uniós szintű konvergenciájának, valamint a kisvállalkozói intézkedéscsomag végrehajtásának fontosságát; felszólítja a Bizottságot a kisvállalkozói intézkedéscsomag nyomon követésére, amely további támogatást nyújtana a vállalkozásoknak a fizikai és a szabályozási akadályok leküzdéséhez; ebben az összefüggésben elismeri, hogy az innováció a fenntartható növekedés és foglalkoztatás kulcsfontosságú hajtóereje az Unióban, és hogy kiemelt figyelmet kell fordítani az innovatív kkv-kra; hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika és az uniós regionális alapok potenciálisan szerepet játszhatnak a kkv-k finanszírozásában; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a kkv-kra vonatkozó különböző uniós eszközök és az olyan programok közötti összehangolást, koherenciát és a szinergiahatások fokozását, mint amilyenek az európai strukturális és beruházási alapok; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy támogassák az információk terjesztésének holisztikus megközelítési módját az összes uniós finanszírozási lehetőséggel kapcsolatban; sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy érjenek el jelentős haladást az egyszerűsítés irányában annak érdekében, hogy vonzóbbá tegyék ezeket a finanszírozásokat a kkv-k számára;

7.  emlékeztet arra, hogy a finanszírozás eléréséhez kulcsfontosságú egy olyan harmonizáltabb jogi és üzleti környezet, amely támogatja az időben történő kifizetést a kereskedelmi ügyletek során; ebben az összefüggésben kiemeli a kkv-k által elszenvedett pénzügyi problémákat és a beszállítók által megtapasztalt bizonytalan helyzetet, amelyet a nagyobb vállalatok, a közintézmények és a hatóságok által késedelmesen teljesített kifizetések idéznek elő; felszólítja a Bizottságot, hogy a késedelmes fizetésekről szóló irányelv felülvizsgálata során értékelje ki különleges intézkedések bevezetésének lehetőségét, amelyekkel megkönnyíthetné a kkv-k számára történő kifizetéseket; felszólítja a Bizottságot, hogy tegye közzé a késedelmes fizetésekről szóló irányelv végrehajtásáról szóló jelentését, amely várhatóan 2016. március 16-án készül el, és ha helyénvaló, fogalmazzon meg új javaslatokat a határon átnyúló tranzakciókban és a pénzforgalomban általában bekövetkező zavarok kockázatának minimalizálása érdekében;

8.  üdvözli, hogy az egységes piaci lakossági pénzügyi szolgáltatásokról szóló zöld könyv (2015) közzétételével a Bizottság megkezdte a lakossági pénzügyi szolgáltatások valódi belső piacának a kialakítását; kéri a Bizottságot, hogy fordítson kiemelt figyelmet a kkv-k sajátosságaira, és biztosítsa, hogy a lakossági pénzügyi szolgáltatások területén a határokon átnyúló tevékenységek elősegítsék a kkv-k számára a finanszírozáshoz való jobb hozzáférést;

9.  Megjegyzi, hogy az induló vállalkozások, és különösen a mikrovállalkozások számára nehézséget okoz, hogy megfelelő finanszírozást találjanak, valamint azonosítsák és teljesítsék a szabályozói pénzügyi követelményeket, különösen a fejlődési szakaszban; tudomásul veszi a nemzeti kkv-alapítási jogszabályok közötti harmonizálás hiányát; ösztönzi a tagállamokat, hogy folytassák az adminisztratív akadályok csökkentésére és az egyablakos ügyintézési pontok létrehozására irányuló erőfeszítéseiket, amely pontok a vállalkozókra vonatkozó valamennyi szabályozási követelmény központi ügyintézési helyei; ösztönzi a tagállamokat, az EBB-t és a nemzeti fejlesztési bankokat, hogy e téren nyújtsanak tájékoztatást a finanszírozási lehetőségekről és a hitelgarancia-rendszerekről;

10.  üdvözli a Bizottság kezdeményezését, hogy azonosítani kívánja a reálgazdaságnak, és különösen a kkv-knak finanszírozást nyújtó pénzügyi szektor előtt álló indokolatlan korlátozásokat és akadályokat; hangsúlyozza, hogy a jól működő európai tőkepiac kialakítása a pénzügyi ágazat szempontjából az egyik legfontosabb kezdeményezés; hangsúlyozza azon szabályok egyszerűsítésének vagy módosításának szükségességét, amelyek indokolatlan következményekkel jártak, vagy akadályozták a kkv-k fejlődését; hangsúlyozza, hogy ez nem vezethet a pénzügyi standardok és szabályozás szükségtelen fellazulásához, ugyanakkor szükség van a jogszabályok egyszerűsítésére; kiemeli továbbá, hogy a Bizottság új javaslatai nem vezethetnek bonyolultabb szabályozáshoz, amely negatív hatást gyakorolhat a beruházásokra; úgy véli, hogy a pénzügyi szabályozás és a tőkepiaci unió európai megközelítésének megfelelően figyelembe kell vennie a nemzetközi fejleményeket annak érdekében, hogy elkerüljék a szükségtelen jogszabályi eltéréseket és átfedéseket, valamint hogy megtartsák Európa vonzerejét a nemzetközi befektetők számára; hangsúlyozza, hogy az európai gazdaságnak vonzónak kell lennie a külföldi közvetlen befektetések (FDI), köztük a zöldmezős befektetések sokasága számára, és nemcsak a tőkepiacokat kell ösztönöznie, hanem a magántulajdonú részvénytőke-ipart, valamint a kockázati tőkét és a beruházásokat is az európai iparban; úgy véli továbbá, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak stratégiai tervet kellene elfogadniuk a kkv-k finanszírozásának támogatására, azok nemzetközivé tétele érdekében;

11.  ismét felhívja a figyelmet arra, hogy a felülvizsgált közbeszerzési és koncessziós szerződési szabályok nem akadályozhatják a kkv-k és a mikrovállalkozások közbeszerzési piachoz való hozzáférését;

12.  felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a kkv-k a keresleti oldallal kapcsolatos aggályaira annak érdekében, hogy azt megfelelőbb módon tükrözzék vissza az euróövezet gazdaságpolitikájára vonatkozó javaslataikban, az országspecifikus ajánlásokban és az ajánlások tagállamok általi végrehajtásának utólagos értékelésében;

A kkv-knak nyújtott banki hitelezés

13.  elismeri, hogy a banki hitelezés hagyományosan a kkv-k legfontosabb külső finanszírozási forrása az Unióban, mivel a banki finanszírozás teszi ki a kkv-k finanszírozásának több mint háromnegyedét az Unióban, míg az Egyesült Államokban ez az arány a felét sem éri el, és hogy emiatt a kkv-k fokozottan ki vannak téve a banki hitelezés visszaesése esetén; rámutat, hogy a pénzügyi válság miatt egyre eltérőbbek lettek a banki finanszírozási és hitelezési feltételek; helyteleníti az euróövezet különböző országaiban található kkv-k számára nyújtott hitelek költségei között megfigyelhető nagy – bár fokozatosan csökkenő –, többek között a kockázatok értékelésében és a gazdasági feltételekben tapasztalható különbözőségeket tükröző eltéréseket; rámutat a bankuniónak e széttagoltság kezelésében betöltött szerepére; felkéri a tagállamokat a 2004/113/EK irányelv maradéktalan végrehajtására és a pénzügyi ágazattal való együttműködésre annak biztosítása érdekében, hogy a kkv-k teljes mértékben és egyenlő bánásmód szerint férjenek hozzá a banki hitelekhez; kiemeli a sajátos regionális és helyi ismeretekkel rendelkező bankok fontos és jól kidolgozandó szerepét abban, hogy a kkv-khoz fűződő, régóta fennálló kapcsolatuk alapján azoknak finanszírozást nyújtsanak; hangsúlyozza, hogy ahol vannak jól fejlett helyi bankok, azok hatékonynak bizonyultak a kkv-knak történő hitelezésben és a veszteségek elkerülésében; kiemeli ezért a helyi bankok fejlesztésének fontosságát;

14.  kiemeli, hogy jóllehet a digitalizáció egyre terjed és ezért új finanszírozási források alakulnak ki, a hagyományos hitelintézetek helyi jelenléte, különösen a szigeteken és a szigetcsoportokon, valamint a vidéki, távoli és a peremterületeken, továbbra is nélkülözhetetlen a kkv-k finanszírozáshoz való jutásához;

15.  ösztönzi a bankokat, hogy az egész Uniót tekintsék belső piacuknak, és használják ki az egységes piac nyújtotta lehetőségeket arra, hogy finanszírozást kínáljanak a kkv-k számára, abban az esetben is, ha azok székhelye nem ugyanabban a tagállamban van, mint az érintett pénzügyi intézmény székhelye;

16.  ösztönzi a Bizottságot, hogy vegye fontolóra „hitelezés-finanszírozási" programok bevezetését, amelyek elérhetővé teszik az EKB forrásait a bankok számára, a kkv-knak nyújtandó hitelek kizárólagos céljából; felhívja a Bizottságot, hogy mérje fel befektetések vonzására irányuló új kezdeményezések kidolgozásának lehetőségeit;

17.  kiemeli a nemzeti és regionális fejlesztési bankoknak és intézményeknek a kkv-szektor finanszírozásában betöltött fontos szerepét; emlékeztet az Európai Stratégiai Beruházási Alap kkv-kat támogató keretében betöltött központi szerepükre, és arra a szerepre, amelyet a tagállamoknak az EFSI-projektekben való részvételében játszanak; úgy véli, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap fontos finanszírozási forrás a kkv-k számára; úgy véli, hogy az Európai Beruházási Banknak (EIB) és az Európai Beruházási Alapnak (EIF) fokoznia kell arra irányuló erőfeszítését, hogy biztosítsa a kkv-k számára a finanszírozás megszerzéséhez szükséges szakértelmet és azokat az eszközöket, amelyek megkönnyítik a kapcsolatfelvételt az olyan befektetőkkel, mint amilyen többek között az Európai Üzleti Angyalok Alapja; felszólítja a Bizottságot, hogy mérje fel a nemzeti és a regionális fejlesztési bankok szerepét, amelyet főleg a kkv-k hosszú távú finanszírozásában katalizátorként betöltenek, azonosítsa és terjessze el a legjobb gyakorlatokat, és ösztönözze azokat a tagállamokat, ahol jelenleg nem léteznek ilyen szervezetek, hogy ezen az alapon állítsanak fel nemzeti és regionális fejlesztési bankokat; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy ösztönözzék a befogadó jellegű növekedést, és gondoskodjanak jobb koordinációról és következetességről a kkv-kat célzó összes uniós befektetési politika között, ideértve az Európai Stratégiai Beruházási Alapot (EFSI), az uniós regionális alapokat és az Európai Beruházási Alapot (EIB);

18.  megismétli, hogy a bankok kkv-hitelezési képességének növelése szintén nagyon fontos; rámutat arra, hogy csak a tőkepiaci finanszírozással nem sikerül majd elégséges forrásokat és megfelelő finanszírozást – például tőkéhez való hozzáférést – biztosítani a kkv-k számára; megjegyzi, hogy a hitelforrások diverzifikációja a pénzügyi ágazat nagyobb stabilitásához vezetne;

19.  kiemeli, hogy a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának egyik előfeltétele az egészséges, stabil és ellenállóképes bankszektor és a tőkepiaci unió; rámutat arra, hogy a tőkekövetelményekről szóló rendelet (CRR) és a tőkekövetelményi irányelv (CRD IV), és különösen a tőke magasabb szintjére és minőségére vonatkozó előírás közvetlen választ adnak a válságra, és a pénzügyi szektor megújult stabilitásának központi elemét képezik; üdvözli, hogy a Bizottság szerint a tőkekövetelményekről szóló rendelet felülvizsgálatának kiemelt területe a kkv-knak nyújtott hitelezés; rámutat, hogy a Bizottság mindegyik tagállam számára keresi a lehetőséget arra, hogy helyi hitelszövetkezeteik a bankokra vonatkozó uniós tőkekövetelmények hatályán kívül tevékenykedhessenek; kiemeli, hogy körültekintő jogalkotásra van szükség a hitelszövetkezetek szabályozására, amely gondoskodik mind a pénzügyi stabilitásról, mind pedig arról, hogy a hitelszövetkezetek lehetőséget kapjanak arra, hogy versenyképes kamatokért kihelyezhessenek hiteleket;

20.  tudomásul veszi a bankokra vonatkozó többszörös hatásokat és a kkv-hitelezést érintő lehetséges hatásokat, ám emlékeztet arra, hogy a követelményeket a pénzügyi válság nyomán írták elő; hangsúlyozza, hogy el kell kerülni a kettős jelentéstételi kötelezettséget és a többszörös jelentéstételi csatornákat, és általában véve a hitelintézetek – különösen a kisebb bankok – szükségtelen igazgatási terhekkel való sújtását; felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Bankhatóság (EBH) és az egységes felügyeleti mechanizmus támogatásával értékelje a bankokra vonatkozó szabályozási követelményeknek a kkv-hitelezést érintő hatásait;

21.  rámutat, hogy nem a kkv-knak nyújtott hitelek okozták a pénzügyi válságot; emlékeztet a társjogalkotók azon döntésére, hogy a kkv-szorzót be kell vezetni a CRR/CRD IV. keretbe, és hogy annak célja az volt, hogy a kkv-nak nyújtott hitelezésre vonatkozó tőkekövetelményeket a Basel II., és nem a Basel III. által előírt szinttel hozzák összhangba; hangsúlyozza a kkv-szorzó jelentőségét a kkv-knak nyújtott banki hitelezés fenntartásában és növelésében; tudomásul veszi a kkv-szorzóról szóló 2016. márciusi EBH-jelentést; aggodalmának ad hangot a szorzó megszüntetésének lehetséges negatív hatása miatt; üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy megtartsa a kkv-szorzót, valamint azt ismételten értékelje és megfontolja, hogy emelni kell-e az értékét annak érdekében, hogy a kkv-k még több banki hitelhez juthassanak; felhívja a Bizottságot, hogy hatásának növelése érdekében vizsgálja meg a szorzó újrakalibrálásának lehetőségét, többek között a méretre, a küszöbértékekre és a többi szabályozási követelménnyel való lehetséges kölcsönhatásra tekintettel, valamint olyan külső elemekre való tekintettel mint a földrajzi helyzet és a társadalmi-gazdasági környezet; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a szorzó állandósításának lehetőségét; felhívja a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottságot (BCBS), hogy támogassa a kkv-szorzót, és vegye fontolóra a kkv-k kapcsán felmerülő kitettségekre kivetett tőketerhek csökkentését;

22.  hangsúlyozza, hogy a kockázatértékelés és a kvalitatív információk értékelése a bankok egyik fő erőssége, különösen a komplex kkv-hitelezés esetében; úgy véli, hogy a bankok világán belül tovább kell javítani a kkv-k jellegzetességeinek ismeretét és szem előtt tartását; hangsúlyozza a bankok által a kkv-k hitelképességének értékelésekor kapott hitelinformációk bizalmas jellegét;

23.  üdvözli azokat a különböző folyamatban lévő kezdeményezéseket, amelyek az egységesített és átlátható kkv-hitelinformációk elérhetőségének javítására szolgálnak, és amelyek javíthatják a befektetők bizalmát; mindazonáltal hangsúlyozza, hogy ilyen hitelinformációk kérésekor az arányosság elvét kell alkalmazni;

24.  kiemeli, hogy az arányosság az a vezérlő elv, amely köti az uniós intézményeket, az uniós felügyeleti hatóságokat és az egységes felügyeleti mechanizmust a rendeletek, szabványok, útmutatások és felügyeleti gyakorlatok kidolgozása és végrehajtása során; felhívja a Bizottságot, hogy a társjogalkotókkal való megegyezésben adjon további iránymutatást az európai felügyeleti hatóságoknak és az EKB-nak/egységes felügyeleti mechanizmusnak arról, hogy miként kell alkalmazni az arányosság elvét, és – a jelenlegi szabályozási normák fellazítása nélkül – sürgeti annak fenntartását, lehetővé téve ugyanakkor a jogszabályok egyszerűsítését;

25.  kiemeli azokat az előnyöket, amelyeket a hitelmegállapodásokban a harmadik felek által nyújtott garancia jelent a vállalkozóknak; követeli, hogy a hitelminősítés értékelésekor vegyék jobban figyelembe a harmadik felek által nyújtott garanciákat, valamint az elővigyázatossági szabályokat és felügyeleti gyakorlatokat;

26.  emlékeztet arra, hogy a hitelintézeteknek kérésre magyarázatot kell adniuk a kkv-k számára a hitelminősítési döntéseikről; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje e rendelkezés végrehajtását, és szigorítsa a CRR 431. cikkének (4) bekezdésében leírt rendelkezéseket, továbbá ösztönözze, hogy a hitelekért pályázó kkv-k számára visszajelzést adjanak; tudomásul veszi, hogy a Bizottság párbeszédet folytat az érintettekkel annak érdekében, hogy a visszajelzés minőségét és rendszerességét javítsák; rámutat, hogy az ilyen visszajelzések kiindulópontként szolgálhatnak a nem banki finanszírozásra vonatkozó információk és tanácsadás fellelése szempontjából;

27.  megjegyzi, hogy a hitelminősítés nagyon fontos és néha meghatározó eleme a beruházási döntéseknek; felhívja a figyelmet arra, hogy egyes tagállamokban léteznek belső hitelminősítő rendszerek (ICAS), amelyeket a nemzeti központi bankok kezelnek, és ezek felmérik a fedezet elfogadhatóságát és lehetővé teszik, hogy a kkv-k felmérethessék hitelképességüket; felhívja a Bizottságot, az Európai Központi Bankot és a nemzeti központi bankokat, hogy vizsgálják meg még alaposabban, hogy ezek a rendszerek felhasználhatók-e – és ha igen, akkor hogyan – annak elősegítéséhez, hogy a kkv-k hozzáférjenek a tőkepiacokhoz;

28.  felhívja a Bizottságot és az Európai Bankfelügyeleti Hatóságot, hogy adjanak több iránymutatást az átstrukturálásról szóló jelenlegi szabályozás végrehajtásáról; felkéri a Bizottságot, hogy végezze el a nemteljesítő hitelekre vonatkozó jelenlegi átstrukturálási rendszer hatásvizsgálatát, és emlékeztet arra, hogy a bankok mérlegében szereplő nem teljesítő hitelek akadályozzák az új hitelek kihelyezését; hangsúlyozza, hogy a kismértékű szerződésszegésekre vonatkozó de minimis határ bevezetése segítene megakadályozni a kkv-k hitelképességének szükségtelen és indokolatlan romlását; tudomásul veszi, hogy jelenleg folynak a konzultációk a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottsággal a nemteljesítő kitettség és az átstrukturálás fogalmának meghatározásáról;

29.  megjegyzi, hogy az államkötvények bankok által történő megvásárlására vagy a kötvények súlyának növelésére vonatkozó korlátozások növelik a hitelek költségeit és fokozzák a versenyképességben mutatkozó eltérést az Unióban, kivéve, ha arra bizonyos feltételek mellett kerül sor;

30.  tudomásul veszi az EKB által 2016. március 10-én elfogadott intézkedéseket, és különösen a négy célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási művelet új sorozatát (TLTRO II), amely ösztönzi a bankokat a reálgazdaságnak történő hitelezésre; kiemeli, hogy a monetáris politikák önmagukban nem lesznek elegendőek a növekedés és a beruházások fellendítéséhez, és hogy ezekhez megfelelő fiskális politikákat és strukturális reformokat is kell társítani;

31.  hangsúlyozza a közintézmények mint a kkv-k finanszírozási forrásainak jelentőségét a magánbanki szolgáltatások alternatívájaként;

32.  felszólítja a Bizottságot, hogy mérlegelje az arányosságot a hitelek idő előtti visszafizetése tekintetében az egész Unióban, például a kkv-kra háruló költségek maximalizálása, valamint a szerződések nagyobb átláthatóságának biztosítása révén;

Nem banki források a kkv-k finanszírozása számára

33.  felhívja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a kockázatvállalási és tőkepiaci kultúrát; megismétli, hogy a kkv-k pénzügyi képzése a kulcs nem csak a banki hitelezés növeléséhez, hanem ahhoz is, hogy népszerűsítsék a tőkepiaci megoldások igénybevételét és elfogadottságát, emellett bátorítsák a nőket és a fiatalokat arra, hogy indítsák el és bővítsék vállalkozásukat, lehetővé téve a költségek, a haszon és a kapcsolódó kockázatok jobb értékelését; hangsúlyozza az egyértelmű pénzügyi tájékoztatási követelmények fontosságát; ösztönzi a tagállamokat, hogy építsék bele a pénzügyi kultúra és az üzleti etika alapelveit az egyetem előtti és az egyetemi tananyagba, ösztönözve a fiatalok részvételét a kkv-k tevékenységében; felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy javítsák a kkv-k pénzügyi műveltségét és gondoskodjanak a legjobb gyakorlatok terjesztéséről; rámutat azonban arra, hogy maguk a kkv-k is viselnek felelősséget ebben a tekintetben;

34.  kiemeli a kkv-knak történő lízingelés előnyeit, mert ez felszabadítja a vállalat tőkéjét a fenntartható növekedésbe történő más beruházások céljából;

35.  megjegyzi, hogy a tőkepiaci unió lehetőséget kínál a jelenlegi keretekben tapasztalható szabályozási hiányosságok pótlására, valamint a határokon átnyúló szabályozás összehangolására; rámutat arra, hogy ha a banki hitelezés nem elégíti ki a kkv-k finanszírozási és üzleti szükségleteit, ott tőkehiány alakul ki; rámutat arra, hogy a tőkepiaci és a bankunió folyamatos fejlesztéséhez az uniós folyamatok és eljárások közelítésére és a meglévő pénzügyi szabályozási keret értékelésére irányuló ismétlődő törekvéseknek kell társulniuk, különös tekintettel annak a kkv-ra gyakorolt hatására, és az általános makroszintű pénzügyi és makrogazdasági stabilitásra; hangsúlyozza, hogy ezt a kiértékelést a bevezetett intézkedések praktikusságára vonatkozó ajánlások figyelembevételével kell elvégezni; felhívja a Bizottságot, hogy a kkv-k számára finanszírozást biztosítók számára gondoskodjon megfelelő és személyre szabott szabályozási keretről, amely nem ró azokra nagy terhet, és amely elnyeri a befektetők bizalmát; úgy véli, hogy egy átfogó és jól megtervezett tőkepiaci unióban minden azonos releváns jellemzőkkel rendelkező piaci résztvevőnek ugyanazokkal a szabályokkal kellene számolnia, egyenlő esélyekkel kellene hozzáférnie a pénzügyi eszközökhöz vagy szolgáltatásokhoz, és azonos elbánásban kellene részesülnie, amikor a piacon tevékenykedik; üdvözli a Bizottság tőkepiaci unióval kapcsolatos cselekvési tervét, amelynek az a célja, hogy megkönnyítse a kkv-k számára a változatosabb finanszírozási lehetőségekhez való hozzáférést; kiemeli, hogy a bank-alapú és a tőke-alapú finanszírozási modellnek ki kell egészítenie egymást;

36.  emlékeztet arra, hogy a kkv-k számára jelentős költséggel jár a részvény- és kötvénypiachoz hasonló tőkepiacokra való belépés; hangsúlyozza, hogy arányos szabályozásra van szükség, amely a kkv-k számára kevésbé bonyolult és kisebb terhet jelentő közzétételi és jegyzési követelményeket ír elő azzal a céllal, hogy elkerülhető legyen az erőfeszítések megkettőzése, és hogy csökkenjenek a pénzpiacokhoz való hozzáférés költségei, a befektetők védelmének és a pénzügyi piacok stabilitásának veszélyeztetése nélkül; tudomásul veszi, hogy minimális közzétételi rendszert kívánnak bevezetni a kkv-k számára a tájékoztatókról szóló új rendeletre irányuló, jelenleg tárgyalás alatt álló bizottsági javaslatban; megjegyzi, hogy a szabályozás nem támaszthat túlságosan magas akadályokat többek között a méretkategóriák átlépésekor vagy például a tőzsdén jegyzett és tőzsdén kívüli vállalatok közötti váltáskor; ezért úgy véli, hogy a szakaszos megközelítést kell előnyben részesíteni, a szabályozási követelmények fokozatos növelésével; e tekintetben felhívja a figyelmet a gyorsan növekvő kkv-knak a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelvben (MiFID II) foglalt piacára, és sürgeti ezen eszköz gyorsabb megvalósítását;

37.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a kkv-k finanszírozási információi átláthatóak, egységesek és nyilvánosan elérhetőek legyenek a bankok, a befektetők, a felügyeleti szervek és egyéb érdekeltek számára, hogy megértsék a kockázati profilt, és megalapozott döntéseket hozhassanak és csökkentsék a finanszírozási költségeket; úgy véli, hogy ezt a célt jól szolgálná egy európai adatbázis létrehozása, amely összegyűjt információkat a kkv-k üzleti stratégiáiról és finanszírozási szükségleteiről, és ahol a finanszírozást kereső kkv-k önkéntesen betáplálhatnák és naprakészen tarthatnák az adataikat; kéri, hogy a Bizottság mérlegelje egy egységes kkv-azonosítószám bevezetését; felhívja továbbá a figyelmet a bankokat és a nem banki szereplőket egyesítő struktúrák által felkínált lehetőségekre, amelyek támogatást nyújthatnak a kkv-knak; üdvözli a kkv-kra vonatkozó bizottsági információs stratégiát, és különösen a legmegfelelőbb tagállami támogatási és tanácsadási lehetőségek azonosítását az alternatív finanszírozást kereső kkv-k számára, a legjobb gyakorlatok uniós szintű előmozdítását, valamint egy a kkv-kat és az alternatív finanszírozási forrásokat összepárosító páneurópai információs rendszer támogatási lehetőségét;

38.  emlékeztet arra, hogy a számviteli standardok döntő fontosságúak, mivel keretbe foglalják azt a módot, ahogyan az információkat átadják a felügyeleteknek és a befektetőknek, és mivel a vállalatokra nehezedő adminisztrációs terhek a vonatkozó számviteli standardoktól függően változóak; tudomásul veszi a kkv-kra vonatkozó speciális közös számviteli standardok kidolgozásának hasznosságáról jelenleg folyó vitát, és további észrevételeket vár erről a kérdésről;

39.  kiemeli, hogy az új innovatív pénzügyi technológia (FinTech) lehetőséget kínál a kkv-k és a potenciális befektetők jobb összepárosítására; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a FinTech-kezdeményezéseket, és vizsgálják meg egy megfelelő harmonizált uniós szabályozási keret kockázatait és annak szükségességét, az innováció elfojtása nélkül;

40.  rámutat arra, hogy a hitelezői platformokon keresztül elő kell mozdítani az innovációt; arra bátorítja a bankokat, hogy lehetőségként tekintsenek az ilyen innovatív technológiák alkalmazására; hangsúlyozza, hogy az alternatív finanszírozási források különösen az induló innovatív vállalkozások, a női vállalkozók és az innovatív kkv-k számára kínálnak megoldásokat; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az alternatív finanszírozási források harmonizált uniós keretének szükségességét és az abban rejlő lehetőségeket, a kkv-k ilyen típusú finanszírozása lehetőségének növelésére az egész Unióban; emlékeztet arra, hogy a rendszer hatékonyságához a kkv-knak és a hitelezőknek egyaránt teljes mértékben tisztában kell lenniük a finanszírozási mechanizmushoz kapcsolódó potenciális kockázatokkal és lehetőségekkel; megjegyzi, hogy a közösségi finanszírozást szabályozó jelenlegi törvények és szabályok jelentősen különböznek egymástól az egyes tagállamokban, és a jelek szerint nem támogatják a határokon átnyúló tevékenységeket; üdvözli a Bizottság által a közösségi finanszírozás jelenlegi keretéről készített értékelést; támogatja azt a megközelítést, hogy folyamatosan nyomon kell követni a piacot és a szabályozási fejleményeket, és hogy ösztönözni kell a szabályozási megközelítések szorosabb összehangolását, a bevált gyakorlatok megosztását és a határokon átnyúló beruházások megkönnyítését; emlékeztet ugyanakkor arra, hogy nem szabad túlszabályozni a közösségi finanszírozást és a személyközi hitelezést, mivel ez akadályozná fejlődésüket; felszólítja a Bizottságot, hogy ösztönözzön új platformokat a magántulajdonú részvénytőke-finanszírozáshoz, ilyen lehet például a mezzanine finanszírozás és az informális kockázatitőke-befektetők; felszólítja a Bizottságot, hogy ösztönözze azt, hogy a magánszemélyek biztonságos formában kölcsönöket nyújtsanak vállalatoknak személyközi hitelezés vagy vállalati kötvények útján; hangsúlyozza, hogy gondoskodni kell arról, hogy ezek az új finanszírozási formák teljes mértékben összhangban álljanak a releváns adózási és finanszírozási törvényekkel, hogy ne kínáljanak eszközt az adózás megkerüléséhez és a pénzügyi átláthatatlansághoz; hangsúlyozza, hogy ebből a szempontból felül kell vizsgálni a jelenlegi jogszabályokat;

41.  tudomásul veszi a Bizottságnak az egyszerű, átlátható és egységesített (STS) értékpapírosítás keretére és a bankok prudenciális követelményeinek hitelesítésére vonatkozó javaslatát; megjegyzi, hogy kockázatok és előnyök egyaránt kapcsolódhatnak a kkv-k értékpapírosításához; megemlíti azokat a lehetséges hatásokat, amelyeket ezek a javaslatok a banki hitelezésre és a kkv-kba történő beruházásokra gyakorolhatnak; hangsúlyozza, hogy a mögöttes kockázatokat illetően átláthatóságra, és arra van szükség, hogy a pénzügyi piacok stabilitásához hozzájáruljunk;

42.  megjegyzi, hogy a nemzeti fizetésképtelenségi jogszabályok heterogenitása és a kapcsolódó jogi bizonytalanságok alkotják a határokon átnyúló beruházások egyik akadályát a kkv-k és az induló vállalkozások számára; úgy véli, hogy az ezen a területen meghozott egyszerűsített és harmonizált szabályok támogathatnák az induló vállalkozásokat, a mikrovállalkozásokat, a kkv-kat, és javíthatnák az Unió üzleti környezetét; üdvözli ezért a Bizottságnak azt a döntését, hogy jogalkotási javaslat keretében foglalkozik ezzel a kérdéssel, amint ezt a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési tervben kijelentette, és várja az ezzel kapcsolatos jövőbeni javaslatot; úgy véli, hogy a fizetésképtelenségre vonatkozóan kidolgozott jogi keret kapcsán a Bizottságnak több lehetőséget is fontolóra kellene vennie, és iránymutatást kellene nyújtania a tagállamok számára, hogy azok el tudjanak fogadni, illetve végre tudjanak hajtani a fizetésképtelenségi szabályok hatékonyságára és átláthatóságára és az időben történő átstrukturálásra vonatkozó jogszabályokat, továbbá hogy meg tudják szüntetni a kkv-kra nehezedő adminisztrációs és szabályozási terheket, az országspecifikus ajánlások szerint;

43.  kiemeli a kockázatitőke-finanszírozásban rejlő lehetőségeket, különösen a tőzsdén nem jegyzett induló innovatív vállalkozások és az innovatív kkv-k esetében; megjegyzi, hogy ezeket a piacokat nem fejlesztik a kívánt mértékben az EU-ban; üdvözli a Bizottságnak az európai kockázatitőke-alapról (EuVECA) és az európai szociális vállalkozási alapról (EuSEF) szóló jogszabályok felülvizsgálatára irányuló kezdeményezését; kiemeli továbbá, hogy a Bizottságnak sürgősen foglalkoznia kell azzal, hogy a beruházási alapok egész európai szektora széttagolódik a nemzeti határok mentén;

44.  hangsúlyozza a társasági és jövedelemadózás struktúrájának, valamint az esetleges adókedvezményeknek a kkv-k belső finanszírozási kapacitására gyakorolt hatásait; felhívja a figyelmet arra a számos tagállamban tapasztalható tényre, hogy a kkv-k és egyes multinacionális vállalatok adóztatási gyakorlata jelentősen eltér, mely viszont negatívan érinti a kkv-k versenyképességét és a kkv-k részére biztosított különböző forrású finanszírozások hatékonyságát is jelentősen csökkenti; rámutat, hogy a multinacionális vállalatok tisztességtelen adózási gyakorlatai miatt a kkv-knak akár 30%-kal is több adót kell fizetniük, mint amennyit méltányos adózási gyakorlatok esetén fizetnének, ami viszont hatást gyakorol belső finanszírozási kapacitásukra; üdvözli ezzel kapcsolatban a Bizottságnak az adóelkerülés visszaszorítását célzó csomagját, amelynek célja egyszerűbb, hatékonyabb és méltányosabb adózás elérése az Unióban; rámutat, hogy a tagállamoknak méltányos, hatékony és átlátható, a finanszírozást és a beruházásokat vonzó adózási rendszerek kialakítására kellene törekedniük, hogy ezzel jobb lehetőségeket teremtsenek a kkv-k indulásához és növekedéséhez; kiemeli az adómentességek bevezetésének fontosságát a kkv-k számára, elsősorban a kezdeti fázisban, hogy elegendő pénzeszközzel rendelkezhessenek életciklusuk későbbi szakaszaiban; kiemeli, hogy olyan adóztatási politikára van szükség, amely csökkenti az általános adóterheket és csökkenti a munkát és a vállalkozásokat terhelő adókat; hangsúlyozza a kölcsönből, illetve a saját tőkéből történő finanszírozás adójogi megkülönböztetésének fontosságát;

45.  rámutat arra, hogy időnként szükség van olyan közvetlen állami támogatásra, amely nem torzítja a verseny előnyeit, hogy ezzel biztosítsák a szükséges finanszírozást az induló vállalkozások, a mikrovállalkozások és a kkv-k számára, különösen abban az esetben, ha a társadalmi-gazdasági feltételek miatt nem állnak rendelkezésre más finanszírozási források; kiemeli az átláthatóság fontosságát a kkv-kba történő beruházásokat támogató nyilvános rendszerek és állami támogatások, valamint az új finanszírozó és beruházó intézmények kialakulása tekintetében;

46.  sürgeti, hogy a tagállamok vizsgálják meg az 1934-ben alapított svájci WIR tapasztalatait és építsenek azokra, mivel ezek a tapasztalatok a kkv-k közötti hitelelszámolási szövetségre épülnek, annak figyelembevételével, hogy a WIR sikeresen működik makrogazdasági stabilizátorként a hitelmegszorítások vagy a likviditási válságok időszakaiban;

47.  felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson be éves jelentést az Európai Parlamenthez, és ebben vázolja fel a kezdeményezések végrehajtásának állapotát és azoknak a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének javítására gyakorolt hatását Európában; felszólítja a Bizottságot arra, hogy illessze bele a jelentésbe saját értékelését a stratégiai irányról és az esetlegesen javasolt változtatásokról;

48.  felszólítja a Bizottságot, hogy auditálja a meglévő eszközöket, például a strukturális alapokat és az idetartozó egyéb programokat, a kkv-knak nyújtott pénzügyi támogatás megfelelő volta szempontjából, különös tekintettel a követett célkitűzésekre, és ahol ez helyénvaló, arra, hogy a program mennyire tompította a válságnak a kkv-kra gyakorolt hatásait;

49.  elismeri a kulturális és kreatív ágazatban működő mikrovállalkozások és kkv-k egyre növekvő jelentőségét a beruházások, a növekedés, az innováció és a foglalkoztatás tekintetében, valamint kulcsfontosságú szerepüket a kulturális és nyelvi sokszínűség megőrzésében és előmozdításában;

50.  kiemeli, hogy a Bizottság kulturális és kreatív ágazatok finanszírozáshoz való hozzáféréséről szóló felmérésének 2013 októberi közzététele rámutatott arra, hogy a kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő vállalkozások számára mekkora nehézséget jelent a hitelhez való hozzájutás, valamint rámutatott egy körülbelül 8 és 13,3 milliárd euró közötti finanszírozási hiányra is;

51.  kiemeli, hogy az Eurostat számadatai szerint 2014-ben az uniós munkaerő 2,9%-át, vagyis 6,3 millió főt foglalkoztattak a kulturális és kreatív ágazatban, ami hasonló a banki és biztosítási ágazatban foglalkoztatott munkaerő arányához; hangsúlyozza továbbá, hogy a kulturális és kreatív ágazatok az európai gazdaság közel 4,5%-át teszik ki, ami közel 1,4 millió olyan kis- és középvállalkozást jelent, melyek kreatív tartalmat hoznak létre és terjesztenek egész Európában, valamint hogy a foglalkoztatás a kulturális és kreatív ágazatban 2008 óta folyamatosan nőtt, és ez az európai gazdaság egyik leggyorsabban növekvő ágazata, amely az uniós GDP mintegy 4,2%-át adja;

52.  elismeri, hogy a kultúra és az innováció kulcsfontosságú tényezők, melyek elősegítik, hogy a régiók odavonzzák a beruházást; felhívja a figyelmet arra, hogy a kulturális és kreatív ágazatokban nem valószínű a munkahelyek kihelyezése, mivel olyan specifikus kulturális és történelmi ismeretek szükségesek hozzá, amelyek hozzájárulnak számos hagyományos művészet és foglalkozás megőrzéséhez is; kiemeli azon kkv-k támogatásának jelentőségét, melyek kisebbségi vagy kevésbé használt nyelveken működnek, védve és előmozdítva Európa valódi kulturális és nyelvi sokszínűségét, valamint hangsúlyozza a kultúra védelmével és az örökséggel foglalkozó, fiatalok által indított vállalkozási projektek támogatásának fontosságát;

53.  hangsúlyozza, hogy a kulturális és kreatív iparágak további támogatása és az azokba irányuló beruházások hozzájárulnak új munkahelyek teremtéséhez és a fiatalok munkanélküliségének felszámolásához, mivel számos fiatal folytat tanulmányokat e téren; megállapítja, hogy egy közelmúltbeli tanulmány szerint a kulturális és kreatív ágazatok több 15–29 évest foglalkoztatnak, mint bármely más gazdasági ágazat (a kulturális és kreatív ágazatban összesen foglalkoztatottak 19,1%-a, míg a gazdaság egyéb ágazataiban 18,6%)(18); arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az interdiszciplináris megközelítés előmozdítása érdekében fokozzák a kulturális és kreatív kompetenciák fejlesztését, valamint hozzanak létre a vállalkozói készségek fejlesztését célzó hálózatokat az oktatási és képzési rendszerek, a kreatív vállalatok, valamint a kulturális és művészeti intézmények között; arra buzdítja az EU-t és a tagállamokat, hogy több megoldást kínáljanak a kulturális és kreatív ágazatokon belüli tehetség- és készségfejlesztés előmozdítására, például innovatív és rugalmas támogatásokat nyújtva a kreativitás és az innováció előmozdítására, valamint a tehetségfejlesztés számára;

54.  rámutat arra, hogy a Bizottság 2013. évi felmérése alapján a kulturális és kreatív ágazatban a finanszírozáshoz való hozzáférés előtt álló akadályok nagyon sajátosak, ilyen például egyrészt az, hogy a korlátozott adatbázisnak köszönhetően nehéz a tőke és a beruházások vonzása, másrészt a finanszírozási forrásokkal kapcsolatban könnyen hozzáférhető információk hiánya, az üzleti készségek hiánya, a közberuházási rendszerektől való függés, valamint a kellő információknak a kockázatok értékelésével és az immateriális javak – például a szellemitulajdon-jogok – felértékelésével kapcsolatos problémákból eredő hiánya;

55.  ezért hangsúlyozza, hogy a kulturális és kreatív ágazatban a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása érdekében megoldásokra van szükség, konkrétabban ki kell alakítani a szakértelmet a kézzelfogható biztosítékok hiányából, az immateriális javaktól való függésből és a piaci kereslet digitális átalakulás miatti bizonytalanságából eredő konkrét kockázatok felmérése terén; megállapítja, hogy erre a szaktudásra a mikrovállalkozások, a kkv-k és a pénzügyi intézmények esetében egyaránt szükség van; hangsúlyozza, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat el lehet fogadni biztosítékként; hangsúlyozza az Unióban az adózásra és a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó, harmonizált jogalkotási keret fontosságát, amely beruházásokat és finanszírozást vonzhat a kulturális és kreatív kkv-k számára;

56.  a jelentős késedelem ellenére üdvözli a Kreatív Európa program garanciaeszközének elindítását, mivel ez az egyik legfontosabb eszköz a mikrovállalkozásokat, a kkv-kat, a kisebb nonprofit társaságokat és nem kormányzati szerveket magában foglaló kulturális és kreatív ágazatban az innovatív és fenntartható projekteket célzó hitelfinanszírozáshoz való hozzáférés sürgető szükségének kezelésére, valamint az alkotók tisztességes javadalmazásának biztosítására; üdvözli a garanciakeret bankároknak és pénzügyi közvetítőknek kínált integrált képzési rendszerével kapcsolatos kezdeményezést; nyomatékosan ajánlja, hogy – az eredeti bizottsági javaslatban szereplőknek megfelelően – 2016 folyamán hozzák meg a szükséges intézkedéseket; emlékeztet arra, hogy a Bizottság előzetes értékelése szerint a finanszírozási hiány várhatóan meg fogja haladni az évi egymilliárd eurót, valamint hogy ez a hiány az elveszett beruházási összegeket jelenti, hiszen a stabil üzleti stratégiával és jó kockázati profillal rendelkező vállalatok esetében vagy elutasítják a hitelkérelmet, vagy azok egyáltalán be se nyújtanak hitelkérelmet amiatt, hogy nem rendelkeznek megfelelő biztosítékeszközökkel;

57.  üdvözli a kulturális és kreatív ágazatok finanszírozáshoz jutásával foglalkozó tagállami szakértői csoport által közzétett új jelentést, mely a nyitott koordinációs módszer révén készült, és hangsúlyozza, hogy az abban megfogalmazott ajánlásokat hatékonyabb és innovatívabb eszközök létrehozása és a finanszírozáshoz jutás elősegítése érdekében a Bizottságnak végre kell hajtania;

58.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

HL C 24., 2016.1.22., 2. o.

(2)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0069.

(3)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)200.

(4)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)063.

(5)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0268.

(6)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0408.

(7)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)004.

(8)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0006.

(9)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0290

(10)

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=CRE&reference=20160413&secondRef=ITEM-024&language=HU&ring=O-2016-000060.

(11)

HL L 48., 2011.2.23., 1. o.

(12)

(HL L 124., 2003.5.20.)

(13)

https://www.ecb.europa.eu/pub/pdf/other/art2_mb201407_pp79-97en.pdf.

(14)

EBA/OP/2016/04, 2016. március 23.

(15)

A Bizottság éves jelentése az európai kkv-król, 2014–2015.

(16)

Az Európai Központi Bank által az euróövezetben a 2015. április és szeptember közötti időszakban a vállalkozások finanszírozáshoz való hozzájutásáról készített felmérés.

(17)

Az Európai Központi Bank által az euróövezetben a 2015. április és szeptember közötti időszakban a vállalkozások finanszírozáshoz való hozzájutásáról készített felmérés.

(18)

Cultural times - the first global map of cultural and creative industries (A kulturális és kreatív ipar első globális térképe), 2015. december.


INDOKOLÁS

A sokszínű kkv-szektor sokféle finanszírozási igényei

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok az EU gazdaságának jelentős részét alkotják. A kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának témája ezért már régóta politikai napirenden van.

A válság alatt a finanszírozáshoz való hozzájutás terén a kkv-k több korlátba ütköztek, mint a nagyvállalatok. Ehhez hozzájárult az is, hogy a kkv-k erőteljesen a banki hitelezésre támaszkodtak, a bankok pedig a válság miatt leépítették hitelállományukat. A tőkepiaci unióra irányuló kezdeményezés ezért egyik prioritásává tette a kkv-k finanszírozási lehetőségeinek diverzifikálását.

Az EU-ban működő kkv-k között jelentős eltérések vannak. A különböző tagállamokban az üzleti modelltől, a mérettől, a fejlettségi szinttől, a pénzügyi struktúrától és a jogi formától függően különböző típusú kkv-k léteznek. Emellett országspecifikus tényezők is erőteljesen befolyásolják a finanszírozási igényeket és a finanszírozási lehetőségek rendelkezésre állását, köztük a gazdasági környezet és olyan strukturális tényezők, mint például a jogi keret és a kulturális kérdések. Mindezek a kkv-kra és az adott országokra jellemző feltételek befolyásolják a kkv-k termelékenységét, nyereségességét és kockázati profilját. E heterogenitás azt is jelenti, hogy a kkv-k finanszírozása rendkívül összetett probléma. E több összetett tényező miatt nehéz értékelni az egyes tényezők hatását. Ezt figyelembe kell venni a kkv-k költséghatékony finanszírozási lehetőségeinek diverzifikálására irányuló megfelelő szakpolitikai intézkedések kidolgozásakor.

Az előadó fontosnak tartja, hogy a teljes életciklusuk alatt támogassák a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutását. Az üzlet átruházása fontos lépés egy vállalat életében. Megfelelő intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy támogassák a kkv-kat az üzletátruházás előkészítésében. Az intézkedések között adózási ösztönzők is szerepelhetnek.

A kkv-knak nyújtott banki hitelezés

A banki hitelezés még mindig a kkv-k legfontosabb finanszírozási forrása. A kkv-knak nyújtott hitelezés gyakran hosszú múltra visszatekintő kapcsolatokra épül. A regionális és helyi ismeretekkel rendelkező bankok tudnak a legjobban alkalmazkodni a különböző kkv-k sajátos finanszírozási igényeihez. A bankoknak szakértelmük van a kkv-k hitelkockázatának értékelése terén, és értékelésüket a vállalat hiteltörténetére alapozhatják. Az előadó ezért hangsúlyozza, hogy a banki hitelezési csatorna kezelése és előmozdítása az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy biztosítsák és javítsák a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutását. Ezért az előadó támogatja a bankrendszer szükséges kkv-finanszírozás biztosítására szolgáló kapacitásainak javítására irányuló intézkedéseket.

A pénzügyi válság közvetlen következményeként a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében jelentős mértékben megerősítették és újra érvénybe léptették a bankok prudenciális és felügyeleti keretét. A tőkekövetelményekről szóló rendelet (CRR) és a tőkekövetelményekről szóló irányelv (CRD IV) képezik az alapját a bankokra vonatkozó megújult egységes szabálykönyvnek.

A kkv-kat érintő lehetséges negatív következmények mérséklése érdekében bevezették az úgynevezett kkv-szorzót. A CRR 501. cikke előírja, hogy a kkv-k hitelkockázati kitettségére vonatkozó tőkekövetelményt meg kell szorozni a 0,7619 tényezővel. E szorzónak fontos szerepe van a kkv-nak nyújtott banki hitelezés biztosításában és támogatásában. E rendelkezés felülvizsgálata jelenleg folyik a CRR/CRD átfogóbb felülvizsgálata részeként, amelyet a Bizottság az Európai Bankhatósággal (EBH) közösen végez. E felülvizsgálatnak értékelnie kell az e szorzóra vonatkozó követelményeket is a méret és a küszöbértékek tekintetében. Az esetleges szakpolitikai intézkedések alapját a felülvizsgálat megállapításainak kell képezniük. Az előadó hangsúlyozza a szorzótényező fontosságát, és szükségesnek tartja annak vizsgálatát, hogy lehetne-e állandósítani ezt a szorzót.

Az előadó üdvözli, hogy a Bizottság tőkepiaci unióra irányuló kezdeményezése elismeri a kkv-knak nyújtott banki finanszírozás fontosságát. Véleménye szerint a kkv-k túlnyomó többsége a jövőben is a banki finanszírozást fogja előnyben részesíteni. Mindazonáltal fontos diverzifikálni a kkv-k finanszírozási lehetőségeit, hogy széles körű választási lehetőségek álljanak rendelkezésükre.

Kiegészítő nem banki források a kkv-k finanszírozása számára

Az előadó támogatja a tőkepiaci unióra irányuló cselekvési tervben megfogalmazott arra irányuló javaslatokat, hogy a kkv-kat jobban össze kell kapcsolni a finanszírozási lehetőségek széles körével. Azonban még mindig számos akadály áll az előtt, hogy a kkv-k piaci alapú és egyéb innovatív finanszírozási módszereket vegyenek igénybe. Az előadó ezért támogatja a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy megvizsgálja és értékeli a kkv-k előtt álló, a tőkepiac igénybevétele során jelentkező korlátozásokat és akadályokat. A mélyreható elemzés alapján a Bizottságnak az adott időben megfelelően kezelnie kell ezeket az akadályokat.

A kkv-kra vonatkozó pénzügyi információk nyilvános elérhetősége kulcsfontosságú ahhoz, hogy sikeresen belépjenek a tőkepiacra. A befektetőknek képesnek kell lenniük arra, hogy értékeljék befektetésük jövedelmezőségét és kockázatosságát, függetlenül attól, hogy bankok, illetve intézményi vagy magánbefektetők-e. Az előadó hangsúlyozza annak fontosságát, hogy biztosítsák a kkv-kra vonatkozó jelentéstételi és tájékoztatási követelmények arányosságát, figyelembe véve mind a kkv-k finanszírozási igényeit, mind pedig a befektetők információs igényeit.

Az értékpapírosítás lehetőséget kínálhat arra, hogy növeljék a bankok hitelezési kapacitását a kkv-k felé. Az elmúlt években számos kezdeményezést indítottak az értékpapírosítási piac fellendítése érdekében. Az előadó támogatja az egyszerű, átlátható és egységesített (STS) európai értékpapírosításra vonatkozó jogalkotási kezdeményezést.

A tőzsdei bevezetés jelentős költségekkel jár, ami gyakran meggátolja a kkv-kat abban, hogy tőzsdén jegyzett vállalkozássá váljanak. A kkv-k tőzsdei jegyzésének megkönnyítése mellett megoldást kínálhatnának az olyan alternatív módszerek, mint a nyilvános forgalomba hozatal.

A tőzsdén nem jegyzett kkv-k számára alkalmas megoldásokat kínálhat a közösségi finanszírozás és a személyközi hitelezés. A nemzeti szintű széttagoltság viszont akadályozhatja e piacok fejlődését. Az előadó ezért érdemesnek tartja megvizsgálni azt, hogy milyen előnyökkel járna egy harmonizált uniós keret bevezetése. Az ebbe az irányokba tett lehetséges lépéseknek azonban a meglévő uniós és nemzeti szabályozások részletes vizsgálatán kell alapulniuk.

Az új innovatív technológiák használata is új finanszírozási lehetőségeket kínál a kkv-k számára. Alaposan meg kell vizsgálni, hogy milyen pénzügyi szabályozásra lehet szükség a megfelelő szintű befektetővédelem és pénzügyi stabilitás biztosításához.

Fontos, hogy bővüljenek a kkv-k ismeretei a kiegészítő, piaci alapú finanszírozási lehetőségekről. Az előadó kiemelten fontosnak tartja, hogy a kkv-k meg tudják érteni a külső finanszírozás e gyakran bonyolult formáinak költségeit, hasznát és kapcsolódó kockázatait. Ezért a kkv-k pénzügyi műveltségének növelése előfeltétele egy olyan tőkepiaci kultúra megteremtésének, ahol a vállalkozók hajlandóak mérlegelni a tőkepiaci megoldások igénybevételét.

Az adózási rendszer erőteljesen befolyásolja a kkv-k belső finanszírozási képességét. Az előadó hangsúlyozza, hogy a minden vállalkozás számára egyenlő versenyfeltételeket biztosító, egyszerű és igazságos adórendszer a legjobb módszer a kkv-k fejlődésének biztosításához. Kiemeli, hogy nem csak a társasági adózás játszik fontos szerepet, hanem a jövedelemadózás is.


KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY

az eljárási szabályzat 56. cikkének (3) bekezdése alapján

Paloma López Bermejo, Fabio De Masi, Rina Ronja Kari, Miguel Viegas, Marisa Matias, Matt Carthy, Dimitrios Papadimoulis

Az európai kkv-k több mint felét adják az európai GDP-nek, mintegy 75 millió munkavállalót foglalkoztatnak, és alapvető szerepet töltenek be a gazdaság és a helyi termelés összekapcsolásában.

Méretük miatt a kkv-kat aránytalanul sújtják a gazdasági volatilitás és a stagnálás hatásai, és erősen kitettek a termelést és a hiteleket domináló magánoligopóliumok erőfölényének.

A tőkepiaci unióhoz hasonló kezdeményezések súlyosbítani fogják az európai kkv-k által tapasztalt problémákat, többek között a finanszírozáshoz való hozzáférést. Ez azért van így, mert fokozzák a gazdaság pénzügyiesítését, és ezzel csökkentik a makrogazdasági stabilitást és a növekedést, illetve mert a mikrogazdasági kockázatokat áthárítják a nagy pénzügyi szereplőkről a kkv-kra, amelyek egyre bonyolultabb és átláthatatlanabb pénzügyi eszközöktől válnak függővé.

Úgy véljük, hogy kkv-kat sújtó problémák gyökere ugyanabban a neoliberális politikában keresendő, amely a munkavállalókat az EU egészében érinti. Ezért ezek a vállalkozások sokat profitálnának a közkiadások növeléséből, a magasabb fizetésekből és a jobb munkafeltételekből. Azonban a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének javításához arra is szükség lesz, hogy a banki közintézmények és a szabályozás megerősítésével a pénzügyi ágazat erejét megkurtítsuk, és ezzel állami ellenőrzés alá vonjuk a pénzügyi szektort, illetve egyértelmű kapcsolatot teremtsünk a hitelezési tevékenység és a tényleges termelés között.


VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (23.5.2016)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásáról és a tőkepiaci unióban a kkv-finanszírozás sokféleségének növeléséről

(2016/2032(INI))

A vélemény előadója: Zbigniew Kuźmiuk

JAVASLATOK

A Költségvetési Bizottság felkéri a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.  hangsúlyozza, hogy mind a Bizottság, mint az Európai Központi Bank elismeri, hogy a kkv-k második legkomolyabb problémája a finanszírozáshoz való hozzáférés, és hogy ezért létfontosságú, hogy az uniós költségvetés jogi formájuktól függetlenül tovább könnyítse a kkv-k finanszírozáshoz és piacokhoz való hozzáférését, és előmozdítsa az elegendően diverzifikált, tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök körét az egész Unióban, amelyekre a vállalkozások egész növekedési pályáján szükség van; hangsúlyozza, hogy a kkv-k az európai gazdaság gerinceként az egész EU-ban nagymértékben hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez;

2.  úgy véli, hogy továbbra is jelentős zavarok tapasztalhatók a pénzpiacokon a hitelnyújtással kapcsolatban, különösen akkor, ha újabb és kisebb vállalkozások finanszírozásáról van szó; továbbá úgy ítéli meg, hogy a kamatlábak közötti különbségek még mindig túl nagyok a különböző tagállamokban, ami megnehezíti a kkv-k hitelhez jutását elsősorban a válság által leginkább érintett országokban, és úgy véli, hogy ezen javítani kellene;

3.  megjegyzi, hogy a banki hitelezés még mindig az európai kkv-k egyik legfontosabb finanszírozási forrása, és ezért egészséges és stabil bankszektort sürget a kkv-k finanszírozáshoz jutásának javítására; ezzel összefüggésben támogatja a kkv-szorzót, amelyet állandó alapon kell alkalmazni, biztosítva, hogy a szabályozás kövesse az arányosság elvét és elismerje a kis helyi bankoknak a kkv-k finanszírozásában játszott különleges szerepét;

4.  megjegyzi, hogy a fiatal vállalkozók és különösen a nők akadályokkal szembesülnek a finanszírozáshoz való hozzáférés terén, és hangsúlyozza, hogy többet kell tenni a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés előmozdítása tekintetében bennük rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében; úgy véli, hogy ezt a Bizottságnak siker- vagy kudarcmutatónak kell tekintenie a Parlament részére tett jelentéseiben;

5.  megjegyzi, hogy az állami beruházási bankkal nem rendelkező tagállamokban működő kkv-k hátrányban lehetnek az azon országokban lévőkkel szemben, amelyek állami tulajdonban lévő beruházási bankokat működtetnek, mivel a közérdek értékelése nem elsődleges szempont a magántulajdonban lévő bankok számára;

6.  üdvözli a COSME létrehozását és teljesítményét, amely az első olyan uniós program, melyet kifejezetten a kkv-k támogatására hoztak létre; határozott véleménye, hogy a COSME, valamint a többi jól teljesítő uniós támogatási alap, mint a Horizont 2020 keretében működő kkv-eszköz és az InnovFin jelenlegi előirányzatait meg kell erősíteni a jelenlegi többéves pénzügyi keret fennmaradó éveire, ahogy arra a Parlament mindig is törekedett; hangsúlyozza a COSME valamennyi kedvezményezetti kategóriájának, különösen a fiataloknak, a nőknek és az idős vállalkozóknak szóló útmutatási, tájékoztatási és vállalkozói képzési intézkedések fontosságát a nemek közötti egyenlőség támogatása céljából;

7.  üdvözli, hogy az ESBA által három év alatt összegyűjtött összesen 75 milliárd eurónyi beruházás az Európai Beruházási Alapon keresztül a kkv-khoz és a közepes piaci tőkeértékű vállalatokhoz fog áramlani; szorosan nyomon fogja követni e finanszírozás hatását és földrajzi eloszlását; tudomásul veszi a kkv-ablak sikerét, és a keret növelése érdekében adott esetben a rendeletben szereplő rugalmassági záradék teljes körű igénybevételére hív fel; kéri, hogy a Bizottság az indítandó további termékek tervezésekor foglalkozzon az EU 28 tagállamában tapasztalható egyenlőtlen földrajzi eloszlás kérdésével;

8.  üdvözli az európai strukturális és beruházási alapok további megnyitását a kkv-k irányába és az új célzott rendszerek kialakítását mint a kkv-k finanszírozáshoz jutását elősegítő enyhítő intézkedést; emlékeztet a kkv-kat célzó strukturális finanszírozás jelentőségére, többek között további magánbefektetések vonzása céljából; hangsúlyozza, hogy a támogatásokat fenn kell tartani azokban az esetekben, amikor döntő és szükséges szerepet játszanak az innováció, a fejlesztés és a kutatás előmozdításában, amelyek nagyon fontosak a munkahelyteremtés és Európa jövőbeli gazdasági sikere szempontjából; emlékeztet a strukturális finanszírozás jelentőségére annak érdekében, hogy a fejletlenebb, szegényebb és távolibb régiókban további magánbefektetéseket lehessen vonzani a kkv-khoz, különösen a déli és dél-keleti tagállamokban, amelyek magasabb hitelezési mutatóik miatt nagyobb figyelmet igényelnek;

9.  támogatja, hogy a Bizottság nagyobb mértékben veszi igénybe a pénzügyi eszközöket, ami szükséges ahhoz, hogy további befektetéseket mozgósítson a magán- és állami szektorból, és olyan kulcsfontosságú célcsoportokat érjen el, mint a mikrovállalkozások és a kkv-k; felhívja a Bizottságot, hogy egyszerűsítse a mikrovállalkozások és kkv-k hozzáférését a pénzügyi eszközökhöz, és biztosítson számukra oktatást, valamint üzleti és pénzügyi tanácsadást;

10.  úgy véli, hogy a kkv-k ezen eszközökhöz való hozzáférésére vonatkozó szabályokat tovább kell egyszerűsíteni és rugalmasabbá kell tenni; felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy tegyenek meg mindent ennek érdekében; felhívja továbbá a tagállamokat, a regionális hatóságokat és a helyi vállalkozói szervezeteket, hogy vegyék igénybe a kkv-k pénzügyi ismereteinek fokozására rendelkezésre álló uniós finanszírozási eszközöket;

11.  úgy ítéli meg, hogy meg kell erősíteni a kisvállalkozások és az önálló vállalkozók számára a rendelkezésükre álló különböző európai finanszírozási lehetőségekről kialakított tájékoztatási és képzési csatornákat, hogy megismerhessék az uniós költségvetésben rendelkezésükre álló valamennyi pénzügyi eszközt, mint például a LIFE+-t, a Kreatív Európát, a szociális vállalkozási alapokat, amelyek a szociális céllal működő vállalkozásoknak szólnak, vagy maga az Európai Beruházási Bank eszközeit, mivel ezek külön az igényeikre szabott finanszírozást tudnak nyújtani a kkv tevékenységi ágazatától függően; ebben az értelemben üdvözli a kkv-k finanszírozáshoz jutásáról szóló portál, a www.access2finance.eu létrehozását;

12.  üdvözli az Európai Beruházási Tanácsadó Platform bevonását, amely kiindulópontot jelent Európában a beruházástámogatáshoz, de úgy véli, hogy többet lehetne tenni a kkv-k tájékoztatásának javítása és a megfelelő uniós forrásokhoz való hozzájutásuk támogatása érdekében;

13.  véleménye szerint az EU-nak és a tagállamoknak folytatniuk kell az „üzleti angyalok” európai hálózatának fejlesztését és kibővítését, valamint növelniük kell a „közösségi finanszírozás” különböző formáiban rejlő lehetőségek kihasználását az EU-ban azzal a céllal, hogy az ilyen típusú vállalatok túlélése ne csak a banki finanszírozástól függjön.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ZÁRÓSZAVAZÁSÁNAK EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

23.5.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

21

4

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Jean Arthuis, Lefteris Christoforou, Jean-Paul Denanot, José Manuel Fernandes, Bernd Kölmel, Zbigniew Kuźmiuk, Vladimír Maňka, Ernest Maragall, Sophie Montel, Liadh Ní Riada, Jan Olbrycht, Younous Omarjee, Urmas Paet, Paul Rübig, Patricija Šulin, Eleftherios Synadinos, Paul Tang, Daniele Viotti, Auke Zijlstra

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Georgios Kyrtsos, Andrej Plenković, Ivan Štefanec, Nils Torvalds

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Laura Agea, Rainer Wieland


VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (26.5.2016)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásáról és a tőkepiaci unióban a kkv-finanszírozás sokféleségének növeléséről

(2016/2032(INI))

A vélemény előadója: Marc Joulaud

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza a kkv-k (többek között a mikrovállalkozások) gazdaságunk gerinceként betöltött kulcsfontosságú szerepét az európai régiókban tapasztalható növekedés és foglalkoztatás szempontjából, mivel a magánszféra munkahelyeinek kétharmadát és a vállalkozások által létrehozott hozzáadott érték több mint felét biztosítják; hangsúlyozza, hogy a finanszírozáshoz való hozzáférés a kkv-k elindításának, fenntarthatóságának, teljesítményének, versenyképességének és növekedésének legfontosabb összetevője, a világpiaci hozzáférésükkel együtt; megállapítja, hogy a jelenlegi válság alatt, illetve ebben a költségvetési megszorítások által jellemzett időszakban többek között a bankoktól való erőteljes függés és a befektetői bizalom csökkenése akadályozza a reálgazdaság és különösen a hosszú távú befektetések felé irányuló pénzmozgásokat; hangsúlyozza, hogy ebben az összefüggésben a kohéziós politika a kkv-k támogatásának egyik fő forrása, és fontos gazdasági tevékenységük fokozása, új vállalkozások fejlesztése és aktív vállalkozások támogatása, valamint a vállalkozási készségek és az üzleti környezet fejlesztése szempontjából;

2.  emlékeztet a kkv-knak a magas színvonalú foglalkoztatás létrehozásában betöltött fontos szerepére, valamint a gazdaság jövőorientált ágazatai – a körforgásos gazdaságot is ideértve – fellendítésre irányuló potenciáljukra, amelyet a zöld közbeszerzés mint az ezen célok eléréséhez megfelelő eszköz vezérel; úgy véli, hogy az innovációs lehetőségeket fenntartható álláslehetőségekként kell elismerni és ösztönözni;

3.  üdvözli azokat a kezdeményezéseket, amelyek a kkv-knak szánt finanszírozási források diverzifikálását, illetve hitel- és garanciarendszerek révén a finanszírozáshoz való hozzájutásuk megkönnyítését szolgálják, mivel számos gazdaságilag jelentős kkv a strukturális piaci jellemzők következtében nem jut finanszírozáshoz a bankoktól vagy egyéb forrásokból; ezenfelül úgy véli, hogy még mindig túl nagyok a tagállamok közötti kamatláb-különbözetek, ami megnehezíti a hitelhez jutást a kkv-k számára; hangsúlyozza, hogy vonzóbbá kell tenni az uniós finanszírozást a kkv-k számára, és bankkölcsönök alternatíváinak kidolgozása révén javítani kell a reálgazdaság tőkepiaci finanszírozásának módjait; ezért úgy véli, hogy a tőkepiaci unió keretébe illeszkedő kezdeményezéseket úgy kellene kialakítani, hogy csökkenjenek a kkv-k számára való tőkebevonással járó tranzakciós költségek, továbbá hogy a tőkepiaci unióhoz kapcsolódó szabályozási javaslatok nem róhatnak túlzott szabályozási terheket a kkv-kra, és nem korlátozhatják azokat az előnyöket, amelyeket ez az ágazat az egységes tőkepiac létrehozásából nyerhetne;

4.  úgy véli, hogy mind az EU-nak, mind a tagállamainak továbbra is foglalkoznia kell az „üzleti angyalok” európai hálózatainak kialakításával, valamint a közösségi finanszírozásban rejlő lehetőségek növelésével annak érdekében, hogy a kkv-k fenntarthatósága ne kizárólag a banki finanszírozástól függjön; ösztönzi a Bizottságot, hogy mozdítsa elő olyan új pénzügyi szereplők létrejöttét – többek között regionális szinten –, amelyek pénzügyi megoldásokat kínálnak a már működő vállalkozásoknak és az induló innovatív vállalkozásoknak; rámutat, hogy az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslat (COM(2015)0583) segíthet a kkv-knak abban, hogy a banki hitelekkel szembeni alternatívaként könnyebben és előnyösebben juthassanak tőkéhez a tőkepiacokról; kiemeli a FinTech-et mint innovatív pénzügyi technológiát, amely javíthatja a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférését azáltal, hogy a befektetők és a kkv-k számára egyaránt lehetővé teszi a jobb irányítást és a célzottabb és előnyösebb partneri kapcsolatok azonosítását;

5.  emlékeztet azonban arra, hogy a banki hitelezés hagyományosan a kkv-k legfontosabb külső finanszírozási forrása, és hogy a regionális és helyi bankok (többek között a szövetkezeti bankok) és a hitelintézetek élen járnak a kkv-k finanszírozásában, mivel ők ismerik legjobban a helyi és regionális gazdaságokat, és egyedi módszereik vannak a helyi vállalkozások hitelkockázatának értékelésére; hangsúlyozza, hogy a bankalapú és a tőkealapú finanszírozási modelleknek ki kell egészíteniük egymást, ugyanakkor el kell kerülniük, hogy többszörös szabályozási terheket és akadályokat rójanak a hitelintézetekre, például a kisebb bankokra; hangsúlyozza a kkv-szorzó jelentőségét a kkv-knak nyújtott banki hitelezés fenntartásában és növelésében, és felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg e szorzó állandósításának lehetőségét;

6.  emlékeztet arra, hogy az állami és a privát felek egymás mellett létezése kihívásokkal jár, valamint hogy néhány tagállamban az induláskor nincsenek összhangban az érdekek és az elvárások és egyik oldal sem rendelkezik a szükséges ismeretekkel, ezért megjegyzi, hogy ezekben az esetekben az irányító hatóságok nem ismerik a pénzügyi piacot és annak mechanizmusait, míg a privát érdekelt felek nem kapnak megfelelő tájékoztatást a szabályozással, az állami támogatással és a közbeszerzésekkel kapcsolatban;

7.  rámutat, hogy a 2014. március 20–21-i ülésén az Európai Tanács megerősítette, hogy az európai ipar versenyképességének megszilárdítása elsődleges prioritást élvez a növekedési és a foglalkoztatási politikákban, és hangsúlyozta, hogy azt be kell emelni valamennyi uniós politikába; felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és a régiókat, hogy biztosítsanak vállalkozásbarát környezetet, távolítsák el a felesleges adminisztratív, jogi (pl. következetlen iránymutatás) és szabályozási terheket, építsenek ki eredményes közigazgatást és modern infrastruktúrát, segítsék elő a kkv-k termelési klaszterekbe való bevonását, továbbá nyújtsanak hatékony tanácsadói támogatást; hangsúlyozza, hogy fokozott összehangolást, koherenciát és szinergiákat kell biztosítani a kkv-k támogatását célzó valamennyi uniós beruházási politika, eszköz és program között, mint amilyenek az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok), a Horizont 2020, a COSME, az Erasmus+, a LIFE, a Kreatív Európa és a szociális céllal működő vállalkozásoknak szóló vállalkozási alapok, illetve az Európai Beruházási Bank által a kkv-knak nyújtott különböző eszközök; üdvözli az európai beruházási tervet (Juncker-terv) és felhívja a kkv-k figyelmét az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA, különösen annak kkv-kat támogató kerete) által nyújtott lehetőségekre, bár ennek nem szabad felváltania a kohéziós politikát mint a kkv-k támogatásának fő eszközét az Európai Unióban, ezért továbbra is az európai strukturális és beruházási alapok kiegészítéseként kell működnie;

8.  hangsúlyozza, hogy a kkv-k számára különös nehézséget jelentenek a bonyolult szabályok és az európai strukturális és beruházási alapokhoz való hozzáféréssel járó adminisztratív terhek, többek között a vállalkozás méretéhez képest aránytalan adminisztratív költségek, valamint a finanszírozási kérelmek kellő időben való elbírálása és az ezt követő kifizetés elé gördített akadályok; felszólít az eljárásnak a csalás és a hibák elleni küzdelemre fordított kellő figyelemmel megvalósított jelentős egyszerűsítésére; ezzel összefüggésben üdvözli a magas szintű munkacsoportnak a kohéziós politika egyszerűsítésére irányuló tevékenységét; megjegyzi, hogy a helyi és regionális fejlesztési ügynökségeknek meg kell könnyíteniük a kkv-k számára a rulírozó eszközökhöz való hozzáférést; felhívja a Bizottságot, hogy tisztázza az esb-alapok szabályai és az állami támogatásra vonatkozó szabályok egymás mellett létezésének módját, különösen abban az esetben, ha a társadalmi-gazdasági feltételek miatt nem állnak rendelkezésre más finanszírozási források; emlékeztet arra, hogy a kkv-k az állami támogatásokhoz való hozzáférés tekintetében gyakran kerülnek hátrányos helyzetbe a nagy vállatokkal szemben;

9.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy támogassák az információk és a tanácsadási támogatás befektetők, a felügyeleti szervek és egyéb érdekeltek számára való terjesztésének holisztikus megközelítési módját az összes uniós finanszírozási lehetőséggel kapcsolatban (ide számítva a bankuniót, a tőkepiaci uniót és végül, de nem utolsósorban az esb-alapokat, beleértve a finanszírozások támogathatósági és odaítélési feltételeit) európai, nemzeti, regionális és helyi szinten; hangsúlyozza, hogy az Enterprise Europe Network a kkv-k és az induló vállalkozások számára az uniós finanszírozási lehetőségek kiaknázásával kapcsolatos információk fontos forrása; üdvözli a Bizottság kkv-információs stratégiáját;

10.  hangsúlyozza a piac által a konkrét változásokra (pl. új irányítási költségek és díjak) adott válaszokkal kapcsolatos adatok gyűjtésének fontosságát a jövőbeni döntéshozatal támogatása céljából;

11.  megjegyzi, hogy a méreteken túl különféle paraméterek határozzák meg az egyes kkv-k jellegét, pénzügyi szükségleteit és finanszírozáshoz való hozzáférésének feltételeit, ilyen például tevékenységük helye (pl. nagyvárosban, városban, vidéken, távoli régióban, gyéren lakott területen, határokon túli területen, hegyvidéken, szigeten, peremterületen vagy legkülső régiókban), társasági formájuk, társadalmi-gazdasági környezetük és pénzügyi struktúrájuk, az ágazat, amelyben működnek és a vállalkozás életciklusának aktuális szakasza, különösen nemzetközivé válásuk mértéke; felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és a regionális hatóságokat, hogy vegyék figyelembe ezeket a tényezőket az olyan költséghatékony pénzügyi megoldások kialakítása során, amelyek kihasználják különösen a vissza nem térítendő támogatások és a pénzügyi eszközök közötti kapcsolatot és a különféle kkv-k (pl. mikrovállalkozások, induló vállalkozások, a fejlődésük kezdetén álló vállalkozások, valamint családi, kézműves vagy ipari vállalkozások) igényeihez vannak igazítva, az e kkv-k néhány típusára nehezedő adóterhek mértékétől, illetve attól függetlenül, hogy a befektetők és a bankok nem hajlandók hitelt nyújtani számukra;

12.  úgy véli, hogy továbbra is jelentős zavarok tapasztalhatók a pénzpiacokon a hitelnyújtással kapcsolatban, különösen akkor, ha fiatal vagy kis vállalkozások finanszírozásáról van szó; emlékeztet annak szükségességére, hogy fokozni kell a kisvállalkozói intézkedéscsomagban meghatározott, a nemek közötti egyenlőtlenség megszüntetésére irányuló erőfeszítéseket, valamint a nők vállalkozásokban, induló vállalkozásokban és egyéb vállalkozói tevékenységekben való részvételének szükségességére, különösen amennyiben az esb-alapok is érintettek; úgy véli, hogy alapvető fontosságú, hogy vállalkozói projekteket támogassanak a vidéki területeken élő nők és fiatalok számára, hozzájárulva ezzel a munkahelyteremtéshez, a jövedelmek növekedéséhez és a vidéki területek elnéptelenedésének megakadályozásához;

13.  felkéri a Bizottságot, hogy készítsen jelentést vagy tanulmányt a finanszírozási források Európa különböző részein történő kihasználásáról, benne egy országonkénti területi elemzéssel, valamint a finanszírozási forrásoknak a kevésbé fejlett régiókban, az átmeneti régiókban és a fejlettebb régiókban való rendelkezésre állása és kihasználása terén mutatkozó különbségek elemzésével;

14.  a magas ifjúsági munkanélküliségi rátákra tekintettel ösztönzi a vállalkozói szellem erősítését a fiatalabb generációk körében, és ennek következtében emlékeztet a vállalkozói tevékenységre összpontosító oktatást tartalmazó iskolai és egyetemi tananyag kialakításának szükségességét, a kisvállalkozói intézkedéscsomag megközelítését követve; felhívja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a kockázatvállalás és tőkepiac kultúráját; megismétli, hogy a kkv-k pénzügyi képzése és pénzügyi műveltsége a kulcs ahhoz, hogy növeljék a tőkepiaci megoldások igénybevételét és elfogadottságát, lehetővé téve a költségek, a haszon és a kapcsolódó kockázatok jobb értékelését.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

24.5.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

34

7

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Franc Bogovič, Victor Boştinaru, Mercedes Bresso, Steeve Briois, Rosa D’Amato, Iratxe García Pérez, Michela Giuffrida, Krzysztof Hetman, Ivan Jakovčić, Constanze Krehl, Sławomir Kłosowski, Andrew Lewer, Louis-Joseph Manscour, Martina Michels, Iskra Mihaylova, Jens Nilsson, Andrey Novakov, Younous Omarjee, Stanislav Polčák, Julia Reid, Liliana Rodrigues, Fernando Ruas, Monika Smolková, Ruža Tomašić, Monika Vana, Matthijs van Miltenburg, Lambert van Nistelrooij, Derek Vaughan, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Salvatore Cicu, Ivana Maletić, Miroslav Mikolášik, Sophie Montel, Dimitrios Papadimoulis, Tonino Picula, Maurice Ponga, Branislav Škripek, Davor Škrlec, Hannu Takkula, Damiano Zoffoli, Milan Zver


VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről (3.6.2016)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásáról és a tőkepiaci unióban a kkv-finanszírozás sokféleségének növeléséről

(2016/2032(INI))

A vélemény előadója: Luigi Morgano

JAVASLATOK

A Kulturális és Oktatási Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  elismeri a kulturális és kreatív ágazatban működő mikrovállalkozások és kkv-k egyre növekvő jelentőségét a beruházások, a növekedés, az innováció és a foglalkoztatás tekintetében, valamint kulcsfontosságú szerepüket a kulturális és nyelvi sokszínűség megőrzésében és előmozdításában;

2.  kiemeli, hogy a Bizottság kulturális és kreatív ágazatok finanszírozáshoz való hozzáféréséről szóló felmérésének 2013 októberi közzététele rámutatott arra, hogy a kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő vállalkozások számára mekkora nehézséget jelent a hitelhez való hozzájutás, valamint rámutatott egy körülbelül 8 és 13,3 milliárd euró közötti finanszírozási hiányra is;

3.  kiemeli, hogy az Eurostat számadatai szerint 2014-ben az uniós munkaerő 2,9%-át, vagyis 6,3 millió főt foglalkoztattak a kulturális és kreatív ágazatban, ami hasonló a banki és biztosítási ágazatban foglalkoztatott munkaerő arányához; hangsúlyozza továbbá, hogy a kulturális és kreatív ágazatok az európai gazdaság közel 4,5%-át teszik ki, ami közel 1,4 millió olyan kis- és középvállalkozást jelent, melyek kreatív tartalmat hoznak létre és terjesztenek egész Európában, valamint hogy a foglalkoztatás a kulturális és kreatív ágazatban 2008 óta folyamatosan nőtt, és ez az európai gazdaság egyik leggyorsabban növekvő ágazata, amely az uniós GDP mintegy 4,2%-át adja;

4.  elismeri, hogy a kultúra és az innováció kulcsfontosságú tényezők, melyek elősegítik, hogy a régiók odavonzzák a beruházást; felhívja a figyelmet arra, hogy a kulturális és kreatív ágazatban nem valószínű a munkahelyek kihelyezése, mivel olyan specifikus kulturális és történelmi ismeretek szükségesek hozzá, amelyek hozzájárulnak számos hagyományos művészet és foglalkozás megőrzéséhez is; kiemeli azon kkv-k támogatásának jelentőségét, melyek kisebbségi vagy kevésbé használt nyelveken működnek, védve és előmozdítva Európa valódi kulturális és nyelvi sokszínűségét, valamint hangsúlyozza a kultúra védelmével és az örökséggel foglalkozó, fiatalok által indított vállalkozási projektek támogatásának fontosságát;

5.  hangsúlyozza, hogy a kulturális és kreatív iparágak további támogatása és az azokba irányuló beruházások hozzájárulnak új munkahelyek teremtéséhez és a fiatalok munkanélküliségének felszámolásához, mivel számos fiatal folytat tanulmányokat e téren; megállapítja, hogy egy közelmúltbeli tanulmány szerint a kulturális és kreatív ágazatok több 15–29 évest foglalkoztatnak, mint bármely más gazdasági ágazat (a kulturális és kreatív ágazatban összesen foglalkoztatottak 19,1%-a, míg a gazdaság egyéb ágazataiban 18,6 %)(1); arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az interdiszciplináris megközelítés előmozdítása érdekében fokozzák a kulturális és kreatív kompetenciák fejlesztését, valamint hozzanak létre a vállalkozói készségek fejlesztését célzó hálózatokat az oktatási és képzési rendszerek, a kreatív vállalatok, valamint a kulturális és művészeti intézmények között; arra buzdítja az EU-t és a tagállamokat, hogy több megoldást kínáljanak a kulturális és kreatív ágazatokon belüli tehetség- és készségfejlesztés előmozdítására, például innovatív és rugalmas támogatásokat nyújtva a kreativitás és az innováció előmozdítására, valamint a tehetségfejlesztés számára;

6.  rámutat arra, hogy a Bizottság 2013. évi felmérése alapján a kulturális és kreatív ágazatban a finanszírozáshoz való hozzáférés előtt álló akadályok nagyon sajátosak, ilyen például egyrészt az, hogy a korlátozott adatbázisnak köszönhetően nehéz a tőke és a beruházások vonzása, másrészt a finanszírozási forrásokkal kapcsolatban könnyen hozzáférhető információk hiánya, az üzleti készségek hiánya, a közberuházási rendszerektől való függés, valamint a kellő információknak a kockázatok értékelésével és az immateriális javak – például a szellemitulajdon-jogok – felértékelésével kapcsolatos problémákból eredő hiánya;

7.  ezért hangsúlyozza, hogy a kulturális és kreatív ágazatban a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása érdekében megoldásokra van szükség, konkrétabban ki kell alakítani a szakértelmet a kézzelfogható biztosítékok hiányából, az immateriális javaktól való függésből és a piaci kereslet digitális átalakulás miatti bizonytalanságából eredő konkrét kockázatok felmérése terén; megállapítja, hogy erre a szaktudásra a mikrovállalkozások, a kkv-k és a pénzügyi intézmények esetében egyaránt szükség van; hangsúlyozza, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat el lehet fogadni biztosítékként; hangsúlyozza az Unióban az adózásra és a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó, harmonizált jogalkotási keret fontosságát, amely beruházásokat és finanszírozást vonzhat a kulturális és kreatív kkv-k számára;

8.  hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani az Unió és a tagállamok közötti párbeszéd javítását és a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét, és a kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő vállalatok által kínált beruházási és üzleti lehetőségek – például a digitalizációt ösztönző intézkedések – népszerűsítése és jobb megértése érdekében több adatelemzést javasol;

9.  a jelentős késedelem ellenére üdvözli a Kreatív Európa program garanciaeszközének elindítását, mivel ez az egyik legfontosabb eszköz a mikrovállalkozásokat, a kkv-kat, a kisebb nonprofit társaságokat és nem kormányzati szerveket magukban foglaló kulturális és kreatív ágazatban az innovatív és fenntartható projekteket célzó hitelfinanszírozáshoz való hozzáférés sürgető szükségének kezelésére, valamint az alkotók szükséges tisztességes javadalmazásának biztosítására; üdvözli a garanciakeret bankároknak és pénzügyi közvetítőknek kínált integrált képzési rendszerével kapcsolatos kezdeményezést; nyomatékosan ajánlja, hogy – az eredeti bizottsági javaslatban szereplőknek megfelelően – 2016 folyamán hozzák meg a szükséges intézkedéseket; emlékeztet arra, hogy a Bizottság előzetes értékelése szerint a finanszírozási hiány várhatóan meg fogja haladni az évi egymilliárd eurót, valamint hogy ez a hiány az elveszett beruházási összegeket jelenti, hiszen a stabil üzleti stratégiával és jó kockázati profillal rendelkező vállalatok vagy elutasítják a hitelt vagy egyáltalán be sem nyújtanak hitelkérelmet amiatt, hogy nem rendelkeznek megfelelő biztosítékeszközökkel;

10.  üdvözli a kulturális és kreatív ágazatok finanszírozáshoz jutásával foglalkozó tagállami szakértői csoport által közzétett új jelentést, mely a nyitott koordinációs módszer révén készült, és hangsúlyozza, hogy az abban megfogalmazott ajánlásokat hatékonyabb és innovatívabb eszközök létrehozása és a finanszírozáshoz jutás elősegítése érdekében a Bizottságnak végre kell hajtania;

11.  felveti, hogy a kulturális és kreatív ágazatok finanszírozási hiányát a magánszektor érdekeltségének növelésével lehet kompenzálni, melyhez az Uniónak olyan szabályozási keretre lesz szüksége, amely lehetővé teszi az Unión belüli, határokon átnyúló tőkefinanszírozást;

12.  a kulturális és kreatív ágazat állami finanszírozásának csökkentésére való tekintettel elengedhetetlennek tartja, hogy az Unió, annak tagállamai, illetve regionális és decentralizált kormányai és hatóságai kialakítsák a tőkepiacra való közvetlen belépés előfeltételeit, és a kulturális és kreatív ágazatban tevékenykedő mikrovállalkozások és kkv-k rendelkezésére álló pénzügyi eszközök körét bővítsék ki új és innovatív – a fogyasztók, az alkotók, a terjesztők és a kiadók kölcsönös érdekét képviselő – finanszírozási rendszerekkel, például mikrohitelekkel, visszafizetendő hozzájárulásokkal, közösségi finanszírozással, informális kockázatitőke-befektetőkkel, személyközi hitelezéssel, adókedvezményekkel, kockázatitőke-finanszírozással, kockázati tőkével és állami garanciarendszerek kialakításával; megjegyzi, hogy meg kell vizsgálni az innovációs közbeszerzések lehetőségét a Horizont 2020 tekintetében, és különösen a PPP-k (köz- és magánszféra közötti partnerségek) kialakítására irányuló ösztönzők nyújtása révén; hangsúlyozza, hogy elérhetővé és könnyen hozzáférhetővé kell tenni a rendelkezésre álló finanszírozási forrásokat;

13.  megjegyzi, hogy a szakértői kapacitásépítéssel és a hitelkockázati védelemmel együtt a pénzügyi közvetítők az Európai Beruházási Alaphoz benyújtott pályázatukban a mikro-, kis- és középvállalkozásokat, köztük – bizonyos feltételek mellett – a kulturális állami intézményeket célzó fenntartható és innovatív projektek finanszírozását elősegítő ösztönző terveket is elő fognak terjeszteni;

14.  üdvözli a Bizottságnak a kulturális és kreatív ágazatok közösségi finanszírozására irányuló, folyamatban lévő projektjét, és megjegyzi, hogy a kulturális és kreatív ágazatok tagállami finanszírozásának bevált gyakorlatainak megfelelően a szakpolitikai és szabályozási keretnek a kreatív ágazatban a kkv-k által leggyakrabban használt, a viszonzáson alapuló és az adományozással való közösségi finanszírozásra kell összpontosítania;

15.  felhívja a figyelmet arra, hogy még rengeteg tennivaló van az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) és más, a 2014 és 2020 közötti programozási időszakra előirányzott európai programok közötti hatékonyabb együttműködés kialakítása terén, különös tekintettel a közös rendelkezésekről szóló rendelet(2) 1. mellékletének 4.6. és 6.4. pontjában szereplő Erasmus+ és a Kreatív Európa programokra, jobb, uniós szintű tájékoztatás nyújtása és sokkal határozottabb tagállami és régiós szintű végrehajtás révén;

16.  kiemeli a csereprogramok, különösen a szakoktatási és -képzési mobilitás szerepét, melyek lehetővé teszik a különböző üzletágak közötti együttműködést, a kreativitást üzleti készségekkel ötvözik, és lehetővé teszik a résztvevők számára a vállalkozások valódi szükségleteinek jobb megértését; szorgalmazza ezért a kulturális és kreatív ágazatban működő kkv-k rendelkezésére álló finanszírozási lehetőségek bővítését a minőségi mobilitási lehetőségek biztosítása érdekében.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

30.5.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

17

0

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Isabella Adinolfi, Andrea Bocskor, Nikolaos Chountis, Mircea Diaconu, Giorgos Grammatikakis, Petra Kammerevert, Svetoslav Hristov Malinov, Curzio Maltese, Sabine Verheyen, Julie Ward, Bogdan Brunon Wenta, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Michaela Šojdrová

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Rosa D’Amato, Sylvie Goddyn, Ilhan Kyuchyuk, Ernest Maragall, Emma McClarkin, Hannu Takkula

(1)

Cultural times - the first global map of cultural and creative industries (A kulturális és kreatív ipar első globális térképe), 2015. december.

(2)

Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.); 1. melléklet: A közös stratégiai keret, ugyanott, 412. o.


ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

21.6.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

46

8

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Gerolf Annemans, Hugues Bayet, Pervenche Berès, Udo Bullmann, Esther de Lange, Fabio De Masi, Markus Ferber, Jonás Fernández, Neena Gill, Roberto Gualtieri, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Danuta Maria Hübner, Cătălin Sorin Ivan, Petr Ježek, Barbara Kappel, Othmar Karas, Georgios Kyrtsos, Alain Lamassoure, Philippe Lamberts, Olle Ludvigsson, Notis Marias, Fulvio Martusciello, Marisa Matias, Costas Mavrides, Bernard Monot, Luděk Niedermayer, Stanisław Ożóg, Dimitrios Papadimoulis, Pirkko Ruohonen-Lerner, Alfred Sant, Peter Simon, Theodor Dumitru Stolojan, Kay Swinburne, Paul Tang, Michael Theurer, Marco Valli, Cora van Nieuwenhuizen, Beatrix von Storch, Jakob von Weizsäcker, Pablo Zalba Bidegain, Marco Zanni, Sotirios Zarianopoulos

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Andrea Cozzolino, José Manuel Fernandes, Ashley Fox, Ildikó Gáll-Pelcz, Sophia in ‘t Veld, Ramón Jáuregui Atondo, Syed Kamall, Krišjānis Kariņš, Paloma López Bermejo, Siegfried Mureşan, Michel Reimon, Antonio Tajani, Lieve Wierinck

Jogi nyilatkozat