JELENTÉS a feltételes adómegállapításokról és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekről

29.6.2016 - (2016/2038(INI))

A feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottság (TAXE 2)
Társelőadók: Jeppe Kofod and Michael Theurer

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a feltételes adómegállapításokról és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekről

(2016/2038(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 4. és 13. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107., 108., 113., 115. és 116. cikkére,

–  tekintettel az egy feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottság (TAXE 2) felállításáról, annak hatásköreiről, létszámáról és megbízatásának időtartamáról szóló, 2015. december 2-i határozatára[1],

–  tekintettel az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) által a luxemburgi feltételes adómegállapításokról és más káros gyakorlatokról nyilvánosságra hozott tényekre, amelyek „LuxLeaks” néven váltak ismertté,

–  tekintettel az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) által az offshore vállalkozások igénybevételéről feltárt tényekre, amelyek „panamai dokumentumok” néven váltak ismertté, és különösen a 2016. május 9-én közzétett dokumentumokra,

–  tekintettel a G7, G8 és G20 által a nemzetközi adózási kérdésekben tartott különböző csúcstalálkozókra, különösen a 2016. május 26–27-i ize-simai csúcstalálkozóra, valamint a G20 pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek 2016. április 14–15-én Washingtonban tartott ülésének eredményeire,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlése által 2015. július 27-én az addisz-abebai cselekvési menetrendről elfogadott határozatra,

–  tekintettel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) „G20/OECD vállalatirányítási elvek” című, 2015. november 30-i jelentésére,

–  tekintettel az Ecofin Tanácsnak a multinacionális vállalatok tevékenységeire vonatkozó adózási információk cseréjéről és a vállalkozások adózásával kapcsolatos magatartási kódexről szóló, 2016. március 8-i, a társasági adózásról, az adóalap-erózióról és a nyereségátcsoportosításról szóló, 2015. december 8-i, a vállalkozások adózásáról szóló, 2014. december 9-i és az adópolitikáról szóló, 1997. december 1-jei következtetéseire, valamint az Ecofin panamai dokumentumokról szóló 2016. április 22-i nem hivatalos megbeszélésével kapcsolatos tájékoztatóra,

–  tekintettel a közigazgatási együttműködésről szóló irányelv[2] módosításáról szóló, 2015. december 8-i tanácsi irányelvre[3],

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendeletre[4],

–  tekintettel a tagállamok illetékes hatóságainak a közvetlen adózás és a biztosítási díjak adózása területén történő kölcsönös segítségnyújtásáról szóló, 1977. december 19-i 77/799/EGK tanácsi irányelvre[5],

–  tekintettel a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2015. május 20-i 2015/849/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[6],

–  tekintettel a Bizottság 2016. március 16-i közös ellenőrző jelentésére, amely a társaságiadó-politikák Európai Unión belüli átláthatóvá tételéről, összehangolásáról és közelítéséről szóló európai parlamenti állásfoglalásra, valamint a feltételes adómegállapításokról és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekről szóló európai parlamenti állásfoglalásra adott válaszra,

–  tekintettel a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló bizottsági javaslatra[7],

–  tekintettel a Bizottság adókikerülés elleni kezdeményezéscsomagra irányuló javaslatára, amely egy bevezető közleményből[8], az adókikerülés elleni tanácsi irányelvből[9], a közigazgatási együttműködésről szóló irányelv felülvizsgálatáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatból[10], az adóegyezményekre vonatkozó ajánlásból[11] és az agresszív adótervezésről szóló ajánlásból áll[12],

–  tekintettel a közös konszolidált társaságiadó-alapról (KKTA) szóló tanácsi irányelvre irányuló 2011-es bizottsági javaslatra (COM(2011)0121), és a Parlament arra vonatkozó, 2012. április 19-i állásfoglalására,

–  tekintettel a vállalkozások adózásával kapcsolatos magatartási kódexről szóló, a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 1997. december 1-jén elfogadott állásfoglalásra[13], valamint a vállalkozások adózására vonatkozó magatartási kódexszel foglalkozó csoport Tanácsnak készített rendszeres jelentéseire,

–  tekintettel az EU és a Monacói Hercegség között az adózás átláthatóságáról szóló, 2016. február 22-én parafált megállapodásra,

–  tekintettel az EU és az Andorrai Hercegség között 2016. február 12-én aláírt megállapodásra,

–  tekintettel az EU és a San Marino Köztársaság által a megtakarításokból származó jövedelem adóztatásáról 2015. december 8-án aláírt megállapodásra,

–  tekintettel az EU és a Liechtensteini Hercegség által a számlainformációk automatikus cseréjéről 2015. október 28-án aláírt megállapodásra,

–  tekintettel az EU és a Svájci Államszövetség által az adójogszabályok betartásának javításáról 2015. május 27-én aláírt adózási megállapodásra,

–  tekintettel a Jersey és az Egyesült Királyság között 2015. november 30-án létrejött aktualizált megállapodásra, valamint a Jersey és az Egyesült Királyság közötti, kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás 2. bekezdésének értelmezéséről szóló álláspontváltozásra,

–  tekintettel az információcsere tekintetében a 2009. évi megállapodással módosított és 2009. november 27-től hatályos, Guernsey és az Egyesült Királyság között 2009. január 20-án aláírt kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodásra,

–  tekintettel a 2007/36/EK irányelvnek a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzése, valamint a 2013/34/EU irányelvnek a vállalatirányítási nyilatkozat egyes elemei tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslattal kapcsolatos 2015. július 8-i európai parlamenti jogalkotási álláspontra,

–  tekintettel a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a társaságiadó-politikák Európai Unión belüli átláthatóvá tételéről, összehangolásáról és közelítéséről szóló, 2015. december 16-i állásfoglalására[14],

–  tekintettel a feltételes adómegállapításokról és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekről szóló, 2015. november 25-i állásfoglalására[15],

–  tekintettel az adókikerülésről és az adócsalásról mint a fejlődő országok kormányzása, szociális védelme és fejlődése számára jelentett kihívásról szóló, 2015. július 8-i állásfoglalására[16],

–  tekintettel a nemzeti parlamentekben, különösen az Egyesült Királyság parlamentjének alsóházában (House of Commons), az Egyesült Államok szenátusában (Senate), az ausztrál szenátusban és a francia nemzetgyűlésben és szenátusban az adókikerülésről és az adócsalásról tartott különféle parlamenti meghallgatásokra és azt követő jelentésekre,

–  tekintettel az Európa Tanács visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló, 2014. április 30-i CM/Rec(2014)7. számú ajánlására,

–  tekintettel Antoine Deltour, Raphaël Halet és Édouard Perrin elleni, Luxemburgban folyó bírósági tárgyalásra, akik ellen az úgynevezett „LuxLeaks” dokumentumok közzétételében betöltött szerepük miatt emeltek vádat,

–  tekintettel a Fiat[17], a Starbucks[18], valamint a többletnyereségre vonatkozó belgiumi feltételes adómegállapítás tekintetében a Bizottság által az állami támogatásról hozott határozatokra[19], továbbá a McDonalds-ot, az Apple-t és az Amazont érintő, állami támogatással kapcsolatos vizsgálatok megkezdésére vonatkozó határozatokra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottság (TAXE 2) jelentésére (A8-0223/2016),

Általános megfontolások, tények és számadatok

A.  mivel az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) által nyilvánosságra hozott, a„panamai dokumentumok” és a „LuxLeaks” által feltárt információk rámutattak arra, hogy az EU-nak és a tagállamoknak sürgősen fel kell lépniük egyrészt az adócsalással, az adókikerüléssel és az agresszív adótervezéssel szemben, másrészt nemcsak a tagállamok közötti, hanem nemzetközi szintű fokozottabb együttműködés és átláthatóság érdekében méltányosabb adórendszerek létrehozására az adórendszerek igazságosabbá tételével és annak biztosításával, hogy a társasági adó megfizetésére az értékteremtés helyszínén kerüljön sor;

B.  mivel az adócsalás és az adókikerülés mértékét a Bizottság évente 1 billió euróra becsüli[20], miközben az OECD becslései szerint[21] a bevételkiesés globális szinten a teljes társaságiadó-bevétel 4–10%-át teszi ki, ami 2014-es szinten évente 75–180 milliárd eurót jelent; mivel ezek csupán óvatos becslések; mivel nyilvánvaló, hogy ezek a gyakorlatok milyen negatív hatást gyakorolnak a tagállamok költségvetésére és polgáraira és alááshatják a demokráciába vetett bizalmat; mivel az adócsalás, az adókijátszás és az agresszív adótervezés erodálja a tagállamok adózási bázisát, és ezáltal az adóbevételek kieséséhez vezet, ami gyengíti a gazdaságokat és szűkíti a kormányok mozgásterét a közszolgáltatások, beruházások és szociális biztonság tekintetében;

C.  mivel elfogadhatatlan, hogy a kölcsönös ellenőrzés alá tartozó költségvetési kereten belül egy adott tagállamon belüli adókötelezettségből származó forrásokat valójában egy másik tagállamban tisztességtelen és agresszív adótervezés révén szednek be;

D.  mivel a fejlődő országokat aránytalan mértékben érinti a társaságiadó-kikerülés, amely a becslések szerint évi 100 milliárd dollár[22] összegű adóbevételkiesést idéz elő, ezáltal megfosztja őket a legalapvetőbb szolgáltatások finanszírozásához nélkülözhetetlen forrásoktól és árt az EU fejlesztési együttműködési politikáinak;

E.  mivel a „panamai dokumentumok” felhívták a figyelmünket arra, hogy az adókikerülés problémája túlmutat a multinacionális vállalatokon, szorosan kapcsolódik bűncselekményekhez, és hogy becslések szerint az offshore vagyon 10 billió dollárra tehető; mivel több mint 2,5 billió dollár értékű offshore vagyon Svájcban található;

F.  mivel a G20-ak vezetői 2009 áprilisában intézkedéseket hoztak és konkrétan felkérték az offshore térségeket, hogy írjanak alá legalább 12 információcseréről szóló szerződést annak érdekében, hogy véget vessenek a banktitok korszakának; mivel közgazdászok komolyan kétségbe vonták ezen intézkedések eredményességét, mivel ezek a szerződések csak a bankbetétek adóparadicsomok közötti áthelyezését, nem pedig a pénzeszközök jelentős visszatelepítését eredményezték[23]; mivel a pénzügyi átláthatóság növelésére irányuló legújabb nemzetközi törekvések ellenére nincs látható jele annak – legalábbis 2014-ig –, hogy az offshore joghatóságú területeken történő portfólióbefektetések csökkennének; mivel még túl korai értékelni, hogy az automatikus adóügyi információcsere (a közös adatszolgáltatási standard) alkalmazása változtat-e ezen a tendencián;

G.  mivel a Nemzetközi Fizetések Bankja által nyújtott információk szerint 2008 és 2015 között az offshore központokban elhelyezett külföldi betétek évente átlagosan 2,81 %-kal nőttek, míg a világ többi részén csak 1,24 %-kal[24]; mivel a külföldi betétek szempontjából legfontosabb pénzügyi offshore központok a Kajmán-szigetek (663 milliárd USD), Luxemburg (360 milliárd USD), Svájc (137 milliárd USD), Hongkong (125 milliárd USD), Szingapúr (95 milliárd USD), Bermuda (77 milliárd USD), Panama (67 milliárd USD), Jersey (58 milliárd USD) és a Bahama-szigetek (55 milliárd USD); mivel az elmúlt néhány évben az európai adóparadicsomokban, például Andorrában, Gibraltáron, Liechtensteinben és Svájcban a külföldi betétek csökkenése vagy stagnálása figyelhető meg, ami alapján feltételezhető az offshore tevékenységek más joghatósági területre való áthelyezése és az, hogy az egyre növekvő számú, adóügyi információval kapcsolatos kétoldalú megállapodások következtében átalakulóban van az offshore ágazat;

H.  mivel becslések szerint az offshore pénzügyi központokba irányuló beruházások 2015-ben 72 milliárd dollárt tettek ki[25] és az utóbbi években nőttek a fejlődő országokban és az átalakuló gazdaságokban letelepedett multinacionális vállalatoktól származó, időnként a tőke körbeáramoltatásával („round-tripping”) megvalósított beruházások formájában megjelenő egyre több forrás miatt; mivel az offshore beruházások többségét a különleges célú gazdasági egységekbe irányuló beruházások teszik ki; mivel 2015-ben Luxemburg volt az elsődleges fogadója a különleges célú gazdasági egységekkel kapcsolatos beruházásoknak, mivel Hollandiában is különösen magas volt a különleges célú gazdasági egységekkel kapcsolatos beruházások aránya 2015-ben; mivel az, hogy továbbra is vannak olyan pénzáramlások, amelyeket offshore pénzügyi mechanizmusokon keresztül bonyolítanak le, felhívja a figyelmet arra, hogy nagyobb koherenciát kell kialakítani az adó- és beruházási politikák között európai és globális szinten is;

I  mivel 2016 áprilisában az OECD ismét megbízatást kapott arra, hogy hozza létre a nem együttműködő országok és területek feketelistáját; mivel a Bizottság az adóparadicsomok azonosítására vonatkozó kritériumok meghatározása során elismerte, hogy nemcsak az átláthatósággal és az együttműködéssel kapcsolatos kritériumok vizsgálata fontos, hanem a káros adórendszereké is;

J.  mivel a kis- és középvállalkozások (kkv-k) a legfontosabb munkahelyteremtők Európában, hiszen az elmúlt öt évben az összes új munkahely 85%-át hozták létre Európában[26]; mivel tanulmányok kimutatták[27], hogy a több országban jelen levő vállalatok átlagosan 30%-kal kevesebb adót fizetnek, mint a csak egy országban működő vállalkozások; mivel ez súlyosan torzítja a versenyt, munkahelyek és az egyenlőség elvesztéséhez vezet az Unióban, és akadályozza a fenntartható növekedést;

K.  mivel a Bizottság úgy határozza meg az agresszív adótervezést, hogy az az adófizetési kötelezettség csökkentése céljából kihasználja az adórendszer jogi alakiságaiból fakadó előnyöket, illetve a két vagy több adórendszer közötti eltéréseket; mivel a Bizottság elismeri, hogy az agresszív adótervezésnek sokféle formája lehet, aminek következtében az adójogszabályokat nem a jogalkotó szándéka szerint alkalmazzák; mivel az agresszív adótervezés fő formái közé az adósságátcsoportosítás, az immateriális javak és a szellemi tulajdon birtoklási helyének megállapítása, a stratégiai transzferárazás, a hibrid struktúrák és az offshore hitelek tartoznak; mivel a különbizottság által meghallgatott vállalatok javarészt megismételték, hogy sok adót fizetnek és magatartásuk jogszerű; mivel eddig a vállalatoknak csupán kis százaléka ismerte el nyilvánosan, hogy a társaságiadó-kikerülés kiemelten kezelendő probléma;

L.  mivel a határokon átnyúló vállalati befektetések közel egyharmadát offshore pénzügyi konstrukciókon keresztül bonyolítják le; mivel a Bizottság megállapítja, hogy az Európai Unióban a nyereségátcsoportosítás 72%-a tarnszferárazáson és a szellemi tulajdon birtoklási helyének adójogi szempontú megállapításán keresztül történik, és hogy az egyéb nyereségátcsoportosítási stratégiák közé tartozik az adósságátcsoportosítás[28];

M.  mivel a kétoldalú adóegyezmények elosztják az adókivetési jogokat a forrásországok és a székhely szerinti országok között; mivel a forrásországok a tényleges gazdasági tevékenységből származó jövedelem megadóztatására kapnak jogot, feltéve, hogy állandó telephely található a forrásországokban, a székhely szerinti országok pedig passzív jövedelem, például osztalékok, jogdíjak és kamatok megadóztatására kapnak jogot; mivel az adókivetési jogok ilyen jellegű megosztása alapvető az agresszív adótervezési rendszerek megértéséhez;

N.  mivel a számviteli eljárás abból áll, hogy a vállalat pénzügyi helyzetét úgy mutatják ki, hogy a bevételeket és a kiadásokat, a nyereséget és veszteséget abban a naptári időszakban vetik össze, amikor keletkeztek, nem pedig abban az időszakban, amikor a pénzforgalom ténylegesen megvalósul; mivel ha az adóköteles jövedelem az egyik országból vagy területről a másikba kerül át, és mindegyik másképpen kezeli azt, fennáll az eltérések kihasználásának lehetősége; mivel annak ellenére, hogy a jogdíjfizetés üzleti célokból indokolt lehet megfelelő fiskális koordináció nélkül, és mivel valamely országban kedvező adóelbánásban részesülhet, ami más országokban adózási bázisának eróziójához vezet;

O.  mivel a világkereskedelem 60%-át csoporton belül bonyolítják le, és erre ezért transzferárazási módszereket alkalmaznak; mivel a nyereségátcsoportosítás 70%-a a transzferárazáson keresztül történik;

P.  mivel az adópolitikák konvergenciáját a káros adózási gyakorlatok fokozottabb ellenőrzésének és kivizsgálásának kell kísérnie; mivel a Bizottság új hivatalos vizsgálatokat indított a multinacionális vállalatok adóügyi megítélésével kapcsolatban; mivel az adópolitikai intézkedéseknek az állami támogatás szempontjából történő értékelése olyan megközelítés, amely az utóbbi időben nagyobb jelentőségű lett; mivel további átgondolásra és intézkedésekre van szükség az adózás és a verseny közötti kölcsönhatás jobb megértése és kezelése érdekében; mivel a Bizottságnak lehetősége van arra, hogy válogatás nélkül és nem részrehajló módon kivizsgálja a kedvezményes adóztatáson keresztüli jogtalan állami támogatások minden feltételezett esetét; mivel e jelentés elfogadásának időpontjában a Bizottság által állami támogatási ügyekben indított vizsgálatok közül több is még folyamatban volt; mivel egyes tagállamok eljárást kezdeményeztek néhány multinacionális vállalattal szemben a hiányzó összegek visszatérítésére; mivel egyes tagállamok elvégezték belső adópolitikájuk átgyűrűző hatásának elemzését, hogy megvizsgálják a fejlődő országokra gyakorolt negatív hatásokat;

Q.  mivel az agresszív adótervezés elválaszthatatlan az agresszív társadalmi tervezéstől, amint azt a különbizottság (TAXE 2) tevékenysége, különösen a multinacionális vállalatok meghallgatása megerősítette, ahol egyértelműen bebizonyosodott, hogy az olyan társaságok, mint a McDonald's adórendszereit a munkavállalók fizetésének csökkentésére is használják;

R.  mivel a jól megtervezett, megfelelő és összehangolt módon végrehajtott szabályozás az agresszív adózás elleni legjobb eszköz;

Az egyes adójogrendszerek szerepe

S.  mivel a Parlament találkozókat tartott Andorra, Liechtenstein, Monaco, Guernsey és Jersey kormányainak képviselőivel; mivel a Kajmán-szigetek képviselői csak a koordinátorok ülésén jelentek meg, a különbizottság hivatalos meghallgatásán nem; mivel a Man-sziget visszautasította a felkérést, hogy jelenjen meg a különbizottság előtt, helyette írásbeli hozzászólást küldött;

T.  mivel egyes adójogrendszerek tevőlegesen közreműködnek a multinacionális vállalatok agresszív adópolitikájának megtervezésében, amelyek adókikerülésre használhatják ezeket a lehetőségeket; mivel annak ellenére, hogy ezek a joghatóságok kötelezettséget vállaltak az adóügyi információk más országokkal való automatikus cseréjére, a társasági adó jogszabályban megállapított vagy tényleges mértéke 0% vagy ahhoz közeli érték; mivel e joghatóságok némelyike több tagállam feketelistáján szerepel; mivel a magatartási kódexszel (vállalkozások adózása) foglalkozó csoport megvizsgálta bizonyos országok és területek konkrét adórendszereit, ami reformokhoz vezetett ezen országokban;

U  mivel ezek a joghatóságok mind kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2017-ig bevezetik az automatikus információcserét, kivéve Andorrát és Monacót, ahol 2018-ban kerül erre sor; mivel fontos nyomon követni azt, hogy bevezettek-e már tényleges jogalkotási változásokat annak biztosítására, hogy 2017-től hatékony automatikus információcsere működjön;

V.  mivel a joghézagok, a nem hatékony információcsere, általánosabban pedig az ellenőrzési követelmények be nem tartása, a végső haszonhúzókkal kapcsolatos információk hiánya és a banki titoktartással kapcsolatos jogszabályok fokozatos megszüntetése ellenére fennálló vállalati és banki titoktartás akadályozzák az adókijátszás és adókikerülés felszámolását; mivel e gyakorlatok átláthatatlanságát a pénzügyi szektor néhány adóalanya agresszív adózási gyakorlatok céljából használja ki; mivel a már létező kétoldalú adóegyezményeken túl az országok közötti automatikus információcserére irányuló kezdeményezéseket csak nemrégiben vezették be; mivel hatékony végrehajtás nélkül a rendszerek gyengesége bátorítani fogja az adócsalást és az adókikerülést;

W.  mivel egyes EU-n belüli és azon kívüli adójogrendszerek a folyamatban lévő globális kezdeményezések ellenére és annak ellenére sem hajlandók megreformálni adórendszereiket, hogy néhányukat bevonták az OECD munkájába;

X.  mivel az Andorra, Guernsey, Jersey, Liechtenstein és Monaco részvételével megszervezett meghallgatások (lásd az 1. mellékletet) azt mutatták, hogy az offshore vállalkozások nyilvántartásba vételének feltételei és az e tekintetben szolgáltatandó információk joghatóságonként eltérőek; mivel a kezelt vagyon, az alapítványok és a vállalatok végső haszonhúzóira vonatkozó teljes körű információkat néhány ilyen joghatóság hivatalos adóhatóságai nem ismerik vagy nem gyűjtik, illetve nem teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé; mivel Andorra, Liechtenstein, Monaco, San Marino és Svájc információcserére vonatkozó megállapodást írt alá az EU-val; mivel a Csatorna-szigetek képviselői megállapodásokat írtak alá az Egyesült Királysággal, és kijelentették, hogy készek hasonló megállapodásokat kötni a többi tagállammal;

Y  mivel néhány ország és terület hatályos jogszabályai nem biztosítják a felelősségteljes kormányzást, illetve nem tartják be az átláthatósággal és az együttműködéssel kapcsolatos nemzetközi normákat;

Z.  mivel ezen adójogrendszerek némelyike a tagállamok függő vagy társult területei, és ezért – még ha önkormányzattal is rendelkeznek – részben a nemzeti és európai jogszabályok vonatkoznak rájuk; mivel a tagállamoknak ezért mérlegelniük kell jogszabályok bevezetését annak biztosítása érdekében, hogy társult és függő területeik megfeleljenek a legszigorúbb előírásoknak;

AA.   mivel néhány tagállam saját listát állított össze a nem együttműködő országokról és területekről és/vagy az „adóparadicsomok” vagy a „privilegizált adójogrendszerek” lényegi meghatározásairól; mivel nagy különbségek vannak e listák között azt illetően, hogy miként határozzák meg, illetve értékelik a nem együttműködő joghatóságokat vagy adóparadicsomokat; mivel az OECD nem együttműködő joghatóságokról készített listája nem felel meg a céljának; mivel a Bizottság a 2015. június 17-i adóügyi kezdeményezéscsomagban közzétette a nem együttműködő joghatóságok listáját, amelyet a közös nevező elve szerint a meglévő nemzeti listák alapján készített el; mivel annak ellenére, hogy erre sürgősen szükség lenne, még mindig nincs közös uniós meghatározás és lista a nem együttműködő joghatóságokról; mivel az említett listák egyike sem tartalmaz világos, mérhető és teljes körű kritériumokat arra vonatkozóan, hogy az egyes joghatóságok mennyire titoktartóak;

A pénzügyi intézmények szerepe a multinacionális vállalatok agresszív adótervezésében

AB.  mivel néhány pénzügyi intézmény, valamint könyvvizsgáló vagy jogi cég közvetítőként szerepet játszott olyan komplex jogi struktúrák létrehozásában, amelyek a multinacionális vállalatok által alkalmazott agresszív adótervezési rendszereket eredményeztek, ahogy azt a „LuxLeaks” és a „panamai dokumentumok” is bizonyították; mivel a joghézagok, az eltérések és a tagállamok közötti koordináció, együttműködés és átláthatóság hiánya olyan környezetet teremt, amely elősegíti az adócsalást; mivel a pénzügyi intézmények mindazonáltal kulcsfontosságú és nélkülözhetetlen szövetségesek az adócsalás elleni küzdelemben a rendelkezésükre álló számla- és a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információk miatt, és mivel ezért rendkívül fontos, hogy teljes mértékben és hatékonyan együttműködjenek az ilyen információk megosztásában;

AC.  mivel az e vizsgálatra rendelkezésre álló idő alatt számos olyan adóbotrány pattant ki, amelyekben bankok is érintettek voltak; mivel a pénzügyi intézmények különböző agresszív adótervezési rendszereket használhatnak, hogy támogassák ügyfeleiket az adócsalásban és adókikerülésben; mivel a bankok a piacon eljárhatnak az ügyfeleik nevében, és az adóhatóságok előtt azt állíthatják, hogy ők ezeknek az ügyleteknek a haszonhúzói, ami ahhoz vezet, hogy az ügyfelek jogtalanul hasznot húznak a bankok számára bankstátuszuk vagy illetőségük alapján nyújtott adókedvezményekből; mivel az agresszív adótervezés megtervezésében és végrehajtásában a bankok (különösen a befektetési banki műveleteket végzők) kettős szerepet játszanak: egyrészt agresszív adótervezést dogoznak ki ügyfeleik számára, gyakran pénzügyi termékeket, például hiteleket, származtatott pénzügyi eszközöket, repóügyleteket vagy tőkéhez kötött eszközöket használva fel ehhez, másrészt pedig maguk is agresszív adótervezést folytatnak a saját bankközi és saját számlás pénzügyi ügyleteiken keresztül;

AD.  mivel a különbizottság előtt megjelenő bankok hivatalosan tagadták, hogy bármilyen formában adócsalást vagy adókikerülést tanácsoltak volna ügyfeleiknek, és tagadták, hogy e célból kapcsolatot tartanának fenn könyvvizsgáló és jogi cégekkel; mivel azonban a bankok gyakran kérnek jogi véleményt a könyvvizsgáló vagy tanácsadó cégektől az ügyfeleiknek kínált szerződések jóváhagyása céljából; mivel ezeket a fizetett jogi véleményeket fel lehet használni az adócsalási műveletek elfedésére és az olyan állítások kivédésére, hogy a bankok szándékosan csalást követtek el;

AE.  mivel néhány nagy pénzügyi intézmény jelentős számú leányvállalatot alapított különleges adójogrendszerekben, illetve azokban a joghatóságokban, ahol alacsony vagy nagyon alacsony a társasági adó mértéke, annak érdekében, hogy vállalati és magánügyfeleik javára, vagy saját maguk előnyére kikerüljék az adót; mivel számos pénzügyi intézmény nemrégiben bezárta néhány fiókját ezekben a joghatóságokban; mivel az Egyesült Államokban számos pénzügyi intézményt pereltek be adócsalás vagy pénzmosás miatt, ami jelentős pénzbírság megfizetéséhez vezetett, de az Európai Unióban nagyon kevés büntetőeljárás indult;

AF.  mivel a bankok versenypiacon működnek, ami ösztönzi őket arra, hogy adózásilag vonzó rendszereket népszerűsítsenek az új ügyfelek bevonása és a meglévők kiszolgálása érdekében; mivel a bankok alkalmazottai gyakran hatalmas nyomás alatt vannak, hogy érvényesítsék az ügyfeleik adócsalást és adókikerülést lehetővé tevő szerződéseit, azt kockáztatva, hogy elbocsátják őket, ha ezt nem teszik meg; mivel összeférhetetlenség és „forgóajtó-jelenség” áll fenn a bankok és a tanácsadó cégek vezető tisztviselői, illetve az adóhatóságok képviselői között; mivel az adóhatóságok nem mindig rendelkeznek kellő hozzáféréssel a bankok ellenőrzésére és az adócsalási esetek észlelésére szolgáló információkhoz és eszközökhöz;

AG.  mivel az adócsalásban érintett bankok és pénzügyi intézmények közül sokat megmentettek a 2008-as pénzügyi válság alatt az adófizetők pénzének felhasználásával, ami miatt még inkább megvetendő az adóügyekben tanúsított magatartásuk;

AH.  mivel fontos elismerni, hogy nem mindegyik komplex strukturált pénzügyi ügyletet kötik meg adózási célzattal, és a jellemzően adózási célt szolgáló termékek az összes komplex strukturált pénzügyi ügyletnek csak egy kis részét teszik ki; mivel azonban az agresszív adótervezési ügyletekben érintett összegek nagyon magasak lehetnek, hiszen egyetlen ügylet néha milliárd eurós nagyságrendű forrásokat érint, és 100 millió eurós nagyságrendű adókedvezményt jelent[29]; mivel az adóhatóságokat foglalkoztatja az agresszív adótervezési célokra használt komplex strukturált pénzügyi ügyletek átláthatatlansága, különösen ha e megállapodások különálló részeit különböző adójogrendszerekben hajtják végre;

AI.  mivel az uniós hitelintézetekre már országonkénti nyilvános jelentéstételi követelmények vonatkoznak a tőkekövetelményekről szóló irányelv (CRD IV) alapján; mivel meg kell jegyezni, hogy voltak bizonyos hiányosságok ezekben az országonkénti jelentésekben, és hogy foglalkozni kell a hiányosságokkal; mivel a különbizottság előtt megjelent pénzügyi intézmények közül egy sem emelt érdemi kifogást a közzétételi követelményekkel szemben; mivel némelyikük egyértelműen kijelentette, hogy helyesli ezt a követelményt, és támogatja, hogy az egy globális szabállyá váljon;

AJ.  mivel a pénzügyi intézmények bizonyos dokumentumaival kapcsolatos országonkénti jelentések jelentős ellentmondásokat mutattak a pénzügyi intézmények által a tengeren túli területeken kívüli joghatóságokban elért teljes nyereség és a tevékenységük, az általuk befizetett adó összege és az ugyanezekben a joghatóságokban foglalkoztatott munkavállalók száma között; mivel ugyanezek a jelentések azt is feltárták, hogy nem egyeznek meg azok a területek, ahol a pénzügyi intézmények és alkalmazottaik működnek, és azok, ahonnan nyereségre tesznek szert;

AK.  mivel a különbizottság meghallgatásán megjelent bankok és multinacionális vállalatok nem válaszolták meg teljes körűen a képviselők valamennyi kérdését, és így néhány felvetett probléma megválaszolatlan vagy körvonalazatlan maradt; mivel e bankok és multinacionális vállalatok némelyike az eljárás egy későbbi szakaszában írásbeli hozzászólást küldött (lásd a 2. mellékletet);

Szabadalmi, tudásbázissal kapcsolatos és K+F adókedvezmények

AL.  mivel a szellemi tulajdonhoz, szabadalmakhoz és a kutatás-fejlesztéshez (K+F) kapcsolódó rendszereket Unió-szerte széles körben alkalmazzák; mivel a multinacionális vállalatok ezeket arra használják, hogy fiktív módon csökkentsék teljes adó-hozzájárulásukat; mivel az OECD adóalap-erózióval és a nyereségátcsoportosítással kapcsolatos cselekvési tervének (BEPS) 5. intézkedése megemlíti a „módosított nexus módszert”; mivel a magatartási kódexszel foglalkozó csoportnak az is feladata, hogy elemezze és hatékonyan felügyelje ezeket a gyakorlatokat a tagállamokban;

AM.  mivel a magatartási kódexszel foglalkozó csoport megvizsgálta a szabadalmi adókedvezmények rendszerét, de nem fejezte be az egyes rendszerekkel kapcsolatos vizsgálatát; mivel az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással szembeni cselekvési tervének 5. intézkedése megemlíti a „módosított nexus módszert” mint a K+F ösztönzők nyújtására vonatkozó új standardot; mivel a magatartási kódexszel foglalkozó csoportban a tagállamok megegyeztek abban, hogy nemzeti jogukban 2015-től végrehajtják a „módosított nexus módszert”; mivel azzal is egyetértenek, hogy a szabadalmi adókedvezmények meglévő rendszereit 2021-re meg kell szüntetni; mivel a tagállamok komoly késésben vannak a „módosított nexus módszer” nemzeti szintű végrehajtása tekintetében;

AN.  mivel a Bizottság több tanulmánya is egyértelműen azt mutatja, hogy a szabadalmi adókedvezmény és a K+F közötti kapcsolat gyakran önkényes és/vagy mesterséges; mivel ez a következetlenség ahhoz a feltételezéshez vezethet, hogy ezeket a rendszereket az esetek többségében adókikerülés céljából hozták létre és használták; mivel a K+F, főként a szabadalmi adókedvezmények által termelt jövedelemre nyújtott adóösztönzők, gyakran az adóbevételek jelentős csökkenését eredményezik valamennyi kormány számára, beleértve azokat is, amelyek ilyen politikában vesz részt; mivel jobban meg kellene vizsgálni, hogyan lehetne a leghatékonyabban ösztönözni a nagyon is szükséges kutatás-fejlesztést az Unióban anélkül, hogy az káros adózási gyakorlatokat eredményezne; mivel az OECD és a Nemzetközi Valutaalap (IMF)[30] is több alkalommal megerősítette, hogy úgy gondolják, hogy a szabadalmi adókedvezmények nem tekinthetők megfelelő eszköznek a K+F ösztönzésére;

AO.  mivel a szabadalmi adókedvezmények káros adózási gyakorlatokban betöltött központi szerepét eredetileg a Parlament korábbi különbizottságának Hollandiában és az Egyesült Királyságban végzett tényfeltáró megbízatása során figyelték meg, majd a ciprusi küldetés során erősítették meg; mivel hasonló rendszerek léteznek más tagállamokban is;

AP.  mivel különösen égető probléma merül fel amiatt, hogy a tagállamok között semmilyen harmonizált megközelítés sincs a kimenő kifizetésekkel kapcsolatban; mivel ebben a jelenlegi összehangolatlan keretben joghézagokat teremt azoknak a helyzeteknek az együttes fennállása, hogy az anya-és leányvállalatokról szóló irányelv és a kamatokról és jogdíjakról szóló irányelv megszünteti a forrásadóztatást, néhány tagállamban pedig nem vetnek ki forrásadót a kimenő osztalék-, licencdíj- és jogdíjkifizetésekre, és így a nyereség anélkül hagyhatja el ténylegesen az Unió bármely tagállamát, hogy akár egyszer is megadóztatták volna;

A magatartási kódexszel (vállalkozások adózása) foglalkozó csoport, az adózással foglalkozó magas szintű munkacsoport és az adóügyi munkacsoport által benyújtott dokumentumok

AQ.  mivel a magatartási kódexszel foglalkozó csoport megbízatását az Ecofin Tanács 1997. december 1-jei következtetéseiben határozták meg; mivel a magatartási kódexszel foglalkozó csoport dokumentumai a különbizottság munkájának alapvető információforrásai (ahogy azt már a Parlament 2015. november 25-i állásfoglalása bemutatta);

AR.  mivel a különbizottság megbízatásának kezdete után öt hónap telt el, mire a magatartási kódexszel foglalkozó csoport néhány tárgyalási anyagát és jegyzőkönyvét az EP épületeiben zárt üléseken az európai parlamenti képviselők rendelkezésére bocsátották; mivel ugyan további dokumentumokat is rendelkezésre bocsátottak, azonban néhány dokumentumot és jegyzőkönyvet továbbra sem tettek közzé, ezek nem állnak rendelkezésre vagy hiányoznak; mivel a Bizottság az egyik informális ülésen kijelentette, hogy valamennyi általa benyújtott és rendelkezésére álló dokumentumot a különbizottság rendelkezésére bocsátotta, és ezért minden további fontos, a Bizottság által benyújtott tárgyalási anyag – ha valaha is a Bizottság birtokában volt – minden bizonnyal elveszett;

AS.  mivel a tagállamok nem adtak kielégítő válaszokat a Parlament többször megismételt felszólításaira, hogy teljes körűen hozzák nyilvánosságra a szóban forgó dokumentumokat; mivel ez a gyakorlat már több hónapja tart; mivel az átláthatósági irányelven alapuló kérés nyomán ezeket a dokumentumokat az Amszterdami Egyetem kutatóinak rendelkezésére bocsátották; mivel nemrégiben mégis rendelkezésre bocsátották ezeket a dokumentumokat, de csak bizalmi alapon, és nem használhatók fel nyilvános vitákon; mivel az átláthatóság és az információkhoz való hozzáférés a parlamenti munka alapvető elemei;

AT.  mivel a magatartási kódexszel foglalkozó csoport konkrét kérdéseket vizsgált meg, ami azonban nem vezetett konkrét reformokhoz; mivel például a feltételes adómegállapításokról legalább 1999 óta folynak viták, és még mindig nehézségeket okoz az elfogadott ajánlások végrehajtása, még a „LuxLeaks botrány” leleplezései után is; mivel a szabadalmi adókedvezmények rendszerének vizsgálatát sohasem zárták le teljesen 2014-ben, és semmilyen más vizsgálat sem indult, annak ellenére, hogy a tagállamok késlekednek az új „módosított nexus módszer” bevezetésével;

A külső dimenzió: a G20, az OECD és az ENSZ; részvétel és a fejlődő országokat érintő következmények

AU.  mivel az OECD, az ENSZ és más nemzetközi szervezetek a társasági adóalap eróziója elleni küzdelem érdekelt felei; mivel biztosítani kell a gyakorlatok globális harmonizálását és a közös szabályok, például az OECD által az adóalap-erózióban és a nyereségátcsoportosításban javasolt szabályok végrehajtását; mivel az OECD vagy a G20-ak tagságánál kevésbé szelektív tagsággal rendelkező ENSZ szintű kormányközi fórumot kell létrehozni annak érdekében, hogy valamennyi ország – köztük a fejlődő országok – egyenlő feltételek mellett vehessen részt; mivel a G20 pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek 2016. április 14–15-én Washingtonban tartott ülése újólag megismételte az összes országnak és joghatóságnak szóló azon felhívását, hogy hajtsák végre a Pénzügyi Akció Munkacsoportnak (FATF) a jogi személyek és jogi konstrukciók átláthatóságára és tényleges tulajdonosára vonatkozó standardjait; mivel a G20-csoport egyes tagjai a tényleges tulajdonosra vonatkozó információk automatikus megosztását szorgalmazták, és arra kérték a Pénzügyi Akció Munkacsoportot és az adóügyi átláthatósággal és információcserével foglalkozó globális fórumot, hogy e célból 2016 októberéig tegyenek kiinduló javaslatokat;

AV.  mivel – Egyesült Államokban tett tényfeltáró út során tett megfigyelések alapján – globális szinten nem átlátható a tényleges tulajdonosi szerkezet, és nincs közös fogalommeghatározás a tényleges tulajdonosra; mivel az átláthatóságnak ez a hiánya különösen nyilvánvaló a postafiókcégek és a jogi cégek esetében; mivel az Egyesült Államok jelenleg készíti elő az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással (BEPS) kapcsolatos cselekvési tervének végrehajtását;

AW.  mivel a BEPS-folyamat nem vonja be egyenlő tárgyalópartnerként a fejlődő országokat, és nem nyújt hatékony megoldást a legszegényebb országok adózási problémáira, amint azt az adóegyezmények globális hálózata is példázza, amely gyakran akadályozza a fejlődő országokat abban, hogy megadóztassák a területükön termelt nyereséget;

AX.  mivel az EU és az USA között már létezik adóügyi együttműködés az EU és az USA illetékes hatóságainak részvételével, politikai szinten azonban hiányzik az ehhez hasonló együttműködés, különös tekintettel a parlamenti együttműködésre;

AY.  mivel 2016 júliusában egy adózási szimpóziumot terveznek tartani az erőteljes, fenntartható és kiegyensúlyozott gazdasági növekedés elérése céljából; mivel a G20 felhívta valamennyi nemzetközi szervezetet, az EU-t is beleértve, hogy feleljenek meg a felmerülő kihívásoknak;

AZ.  mivel a TAXE 2 különbizottság és a Fejlesztési Bizottság által az agresszív adózási gyakorlatok fejlődő országokat érintő következményeiről közösen szervezett nyilvános meghallgatás azt mutatta, hogy a fejlődő országok hasonló problémákkal szembesülnek az adóalap-erózió, a nyereségátcsoportosítás, az átláthatóság hiánya, a globális szinten szerteágazó adórendszerek és a koherens és hatékony nemzetközi jogszabályok hiánya terén; mivel a fejlődő országok elszenvedői az agresszív adótervezésnek; mivel a fejlődő országok adóigazgatása nem rendelkezik erőforrásokkal és szakértelemmel ahhoz, hogy eredményesen küzdjön az adócsalás és adókikerülés ellen;

BA.  mivel a G20 tagjai megerősítették annak biztosítása mellett tett kötelezettségvállalásukat, hogy erőfeszítéseket tesznek a fejlődő országok gazdaságai kapacitásainak erősítése érdekében, és arra bátorítják a fejlett országokat, hogy tartsák magukat az ENSZ 2015. július 27-i ülésén felvázolt addisz-abebai adózási kezdeményezés elveihez; mivel a hatékony globális koordinációhoz elengedhetetlen a fejlődő országok véleménye és prioritásainak figyelembevétele;

BB.  mivel az IMF és a Világbank technikai segítségnyújtást biztosít, beleértve a fejlődő országok adóhatóságainak a nemzetközi adózási kérdésekkel kapcsolatban nyújtott eszközöket is, hogy javítsa a fejlődő országok képességeit az adócsalás, adókikerülés és pénzmosás elleni küzdelem terén, különös tekintettel a transzferárazásra;

BC.  mivel az ausztrál kormány bejelentette azokat a terveket, melyek szerint az átcsoportosított nyereségre kivetett adót vezet be az adókikerülő multinacionális vállalatokra, valamint hogy egy új adóhivatali munkacsoportot hoz létre;

A Parlament különbizottságának (TAXE 2) munkája

BD.  mivel a Bizottság által javasolt több intézkedés is a Parlament 2015. december 16-i és 2015. november 25-i állásfoglalásait közvetlenül követő intézkedések; mivel így az ezekben foglalt fontos kezdeményezéseket immár – legalábbis részben – a Bizottság terjesztette elő; mivel még nem került sor az említett állásfoglalásokban kért egyéb alapvető fontosságú intézkedésekre, például az adóügyi állami támogatás keretének reformjára, a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó hatékony jogi rendelkezésekre, valamint az annak megakadályozására irányuló intézkedésekre, hogy tanácsadók és a pénzügyi ágazat segítse és támogassa az agresszív adótervezést;

BE.  mivel az Uniót érintő következményeket elsősorban a Parlament feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottsága (TAXE 1) elemezte és értékelte, aminek eredményeképpen 2015. november 25-én elsöprő többséggel állásfoglalást fogadtak el; mivel a Parlament 2015. december 16-i állásfoglalását hasonlóan elsöprő többséggel fogadták el; mivel a Bizottság egy közös választ adott a 2015. december 16-i és 2015. november 25-i állásfoglalásra;

BF.  mivel a Parlament 2015. december 2-án megalakult TAXE 2 különbizottsága 11 ülést tartott, néhányat a Gazdasági és Monetáris Bizottsággal, a Jogi Bizottsággal és a Fejlesztési Bizottsággal közösen, amelyeken meghallgatták Margrethe Vestager versenypolitikai biztost, Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi, adó- és vámügyi biztost, Jonathan Hillt, a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős biztost, Eric Wiebes holland pénzügyminisztert (a Tanács elnökségének képviseletében), az adószakértőket, a fejlesztési szakértőket, a multinacionális vállalatok képviselőit, a bankok képviselőit, valamint az EU nemzeti parlamentjeinek képviselőit; mivel találkozókat tartottak Andorra, Liechtenstein, Monaco, Guernsey és Jersey kormányainak képviselőivel is, és kézhez kapták a Man-sziget kormányának írásbeli hozzászólását is (lásd az 1. mellékletet); mivel a különbizottság tényfeltáró küldetést is szervezett az Egyesült Államokba (lásd a 6. mellékletet), hogy áttekintse megbízatásának harmadik országokat érintő sajátos szempontjait is, valamint küldetést szervezett Ciprusra is (5. melléklet); mivel a különbizottság tagjait személyesen kérték fel arra, hogy vegyenek részt az OECD „TAXE” elnevezésű magas szintű parlamentközi munkacsoportjának munkájában; mivel a különbizottság a koordinátorok szintjén zárt üléseket tartott, amelyeken meghallgatta a Kajmán-szigetek kormányának képviselőit, az oknyomozó újságírókat és a Bizottság tisztviselőit; mivel mindezek a tevékenységek, amelyek rengeteg nagyon hasznos információt szolgáltattak a gyakorlatok és az adórendszerek Unión belüli és kívüli működéséről egyaránt, segítettek tisztázni néhány fontos kérdést, míg mások megválaszolatlanul maradtak;

BG.  mivel a különbizottság munkáját akadályozta az, hogy az első felkérésre a meghívott hét multinacionális vállalat közül csak négy egyezett bele abba, hogy megjelenjen a képviselők előtt (lásd a 2. mellékletet);

BH.  mivel amiatt, hogy a Bizottság és a Tanács továbbra sem adja egyetértését az Európai Parlament vizsgálati jogának gyakorlására irányadó részletes rendelkezésekről szóló rendeletjavaslathoz, a Parlament különbizottságai és vizsgálóbizottságai még mindig nem rendelkeznek elégséges hatáskörökkel, például a tanúk beidézéséhez való joggal vagy a dokumentumokhoz való hozzáférés érvényesítésével, szemben a tagállamok parlamentjeinek és az USA Kongresszusának hasonló bizottságaival;

BI.  mivel a Tanács a legutóbb adóügyekben több átfogó előzetes megállapítást tett, anélkül, hogy figyelembe vette, vagy akár megvárta volna az Európai Parlament véleményét;

Következtetések és ajánlások

1.  megismétli a 2015. november 25-i és a 2015. december 16-i állásfoglalásának következtetéseit;

A jelentést követő bizottsági és tagállami intézkedések

2.  sajnálja, hogy tizenhárom tagállam nem rendelkezik megfelelő szabályokkal az osztalékok adómentes átfolyásán alapuló agresszív adótervezéssel szembeni fellépésre; sajnálatosnak tartja azt is, hogy tizenhárom tagállam nem ellenőrzi a haszonhúzót, amikor elfogadja a forrásadó csökkentésére vagy a forrásadó-mentességre irányuló kérelmet; sajnálja azt is, hogy tizennégy tagállamban még mindig nincsenek szabályok az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozóan annak érdekében, hogy megakadályozzák az agresszív adótervezést, és huszonöt tagállamnak nincsenek szabályai az olyan esetek elleni fellépésre, amikor egy helyi vállalat adózását egy másik állam eltérően ítéli meg; elítéli, hogy eddig egyetlen tagállam sem követelte az agresszív adótervezési struktúrák betiltását;

3.  felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fogadjanak el további jogalkotási javaslatokat a társasági adó kikerüléséről, mivel van tere annak, hogy a tagállamok szigorítsák az adóvisszaélés tilalmára vonatkozó szabályokat az adóalap-erózió elleni fellépés érdekében; mélységesen sajnálja, hogy a tagállamok egyik tanácsi munkacsoportban sem vitatták meg a Parlament ajánlásait, és nem gondolkoztak el azon, hogy megsértik a Szerződés szerinti lojális együttműködés elvéből eredő kötelezettségüket azzal, hogy lehetővé teszik az agresszív adókikerülést és az adócsalást más tagállamokban;

4.  üdvözli a Bizottság által 2016. január 28-án közzétett adókikerülés elleni kezdeményezéscsomagot, valamint az azt követően már elfogadott jogalkotási javaslatokat és közleményeket (lásd a 4. mellékletet); üdvözli, hogy a Tanács elfogadta a közigazgatási együttműködésről szóló irányelv módosításáról szóló irányelvet az adóhatóságok felé történő országonkénti jelentéstétel létrehozása érdekében, ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy a Tanács nem várta meg, hogy megismerje és megvizsgálja a Parlament álláspontját saját álláspontjának elfogadása előtt, és nem rendelkezett a Bizottságnak az információcserébe való bevonásáról; felhívja a Tanácsot, hogy fogadjon el egyhangú és határozott álláspontot az adókikerülés elleni kezdeményezéscsomaggal kapcsolatban, és az adókikerülés elleni irányelvet egyetlen önálló irányelvként tartsa meg, az OECD-ajánlások hatékony, és azokon túlmutató végrehajtása érdekében azzal a céllal, hogy az uniós ambíciók megvalósulhassanak és az egységes piac működése erősödjön, ne pedig gyengüljön; mélységesen sajnálja, hogy a Tanács jelenlegi álláspontjának tervezete meggyengült, különösen a kamatcsökkentésre vonatkozó átmeneti rendelkezés, illetve az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabállyal kapcsolatos nem átfogó megközelítés miatt; üdvözli azt a kezdeményezést, hogy az eredményes adóztatásra vonatkozó külső stratégia keretében létrehozzák a nem együttműködő joghatóságok közös uniós fogalommeghatározását és listáját; hangsúlyozza, hogy ennek a listának objektív, teljes körű és mennyiségileg meghatározható kritériumokon kell alapulnia; megismétli azon álláspontját, hogy a jövőben több és kötelező érvényű intézkedésre lesz szükség az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni hatékony és szisztematikus küzdelemhez;

5.  úgy véli, hogy az igazgatási együttműködésről szóló irányelvet – miután a feltételes adómegállapításokkal kapcsolatos automatikus információcsere és az országonkénti jelentéstétel tekintetében kétszer egymás után és eseti alapon is módosították – teljes egészében felül kell vizsgálni, különösen – de nem csak – azért, hogy csökkentsék és végső soron megszüntessék az információcsere elve alóli jelenlegi kivételeket;

6.  sürgeti a Bizottságot, hogy 2016 vége előtt terjesszen elő javaslatot a közös konszolidált társaságiadó-alapra (KKTA), valamint egy megfelelő és méltányos elosztási kulcsra, amely az Unión belül átfogó megoldást nyújtana a káros adózási gyakorlatokra, átláthatóságot és egyszerűséget biztosítana a vállalkozások számára, továbbá elősegítené az Unió belül a határokon átnyúló gazdasági tevékenységeket; úgy véli, hogy a konszolidálás a KKTA elengedhetetlen eleme; véleménye szerint a konszolidációt minél előbb be kell vezetni, és csak ideiglenesen működhet bármilyen közbenső, csak az adóalapok harmonizációját tartalmazó, a veszteség korrigálását lehetővé tevő rendszer; úgy véli, hogy egyre sürgetőbb a KKTA teljes mértékű konszolidációjának bevezetése; felhívja a tagállamokat, hogy haladéktalanul jussanak megállapodásra a KKTA-javaslatról, és azt követően gyorsan hajtsák végre a jogszabályt; emlékezteti a tagállamokat arra, hogy az eltérő vállalati adórendszerek egyenlőtlen versenyfeltételeket és tisztességtelen adóversenyt idézhetnek elő az EU-ban is;

7.  üdvözli, hogy a Bizottság 2016. április 12-én elfogadta a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk és a társasági adó nagyobb átláthatóságával kapcsolatos információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló irányelvet; sajnálja azonban, hogy a Bizottság által javasolt hatály, kritériumok és küszöbértékek nincsenek összhangban a Parlament által elfogadott korábbi álláspontokkal, és ezért nem érnék el céljukat;

8.  üdvözli, hogy a Tanács 2015. december 8-án megállapodást ért el a feltételes adómegállapításokkal kapcsolatos automatikus információcseréről; sajnálja azonban, hogy a Tanács nem fogadta el a Parlament által a Bizottságnak az ilyen intézkedésre irányuló javaslatáról szóló, 2015. október 20-i jelentésében megfogalmazott ajánlásokat; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak teljes körű hozzáférést kell kapnia a feltételes adómegállapítások új uniós adatbázisához; ragaszkodik ahhoz, hogy átfogó és hatékony adatbázisra van szükség a határokon átnyúló lehetséges hatásokat kifejtő valamennyi feltételes adómegállapításról; sürgeti a tagállamokat, hogy késlekedés nélkül vezessék be a feltételes adómegállapításokkal kapcsolatos információk automatikus cseréjének megkezdéséhez szükséges jogi keretet;

9.  hangsúlyozza, hogy az automatikus információcsere nagy adatmennyiséget fog eredményezni, amelyet kezelni kell, és ragaszkodik ahhoz, hogy össze kell hangolni az érintett adatok számítógépes feldolgozásával kapcsolatos kérdéseket, ahogy az adatok elemzéséhez szükséges emberi erőforrásokat is; kéri, hogy erősítsék meg a Bizottság által ebben a munkában betöltött szerepet; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondosan kövessék nyomon a közigazgatási együttműködésről szóló irányelv nemzeti szintű végrehajtását és annak előírásait maradéktalanul tartsák be, különösen annak ellenőrzése céljából, hogy hány tagállam kér adóügyi információt e jogalap helyett kétoldalú adóegyezmények alapján; felhívja a tagállamokat, hogy a hatékony adóbeszedés és a káros adózási gyakorlatokkal szembeni fellépés biztosítása érdekében elegendő emberi erőforrással erősítsék meg adóhatóságaikat, mivel a forráshiány és a leépítések, valamint a megfelelő képzés, technikai eszközök és vizsgálati hatáskör hiánya egyes tagállamok adóhatóságait komolyan hátráltatja; felhívja a tagállamokat, hogy integrálják az adóhatóságokkal, valamint a pénzügyi felügyeletekkel és szabályozókkal kicserélt információkat;

10.  üdvözli, hogy Franciaország, Hollandia és az Egyesült Királyság 2016. május 12-én bejelentette, hogy nyilvános nyilvántartást hoz létre a vállalatok tényleges tulajdonosairól; megdicséri Franciaországot, hogy kötelezettséget vállalt a vagyonkezelői alapok nyilvános nyilvántartásának létrehozására; támogatja az Egyesült Királyság kötelezettségvállalását, hogy minden, az országban ingatlant vásárló vagy az állammal szerződést kötő külföldi vállalatot kötelez arra, hogy jelentse be tényleges tulajdonosát; felhívja az összes tagállamot, hogy fogadjanak el hasonló kezdeményezéseket;

11.  sajnálja, hogy az OECD automatikus információcserére vonatkozó új globális szabványai nem tartalmaznak átmeneti időszakot a fejlődő országok számára, és azzal, hogy viszonossá teszik ezt a szabványt, lényegében kirekesztődhetnek azok az országok, amelyeknek még kevés kapacitásuk van a kért információk összegyűjtéséhez, kezeléséhez és megosztásához szükséges infrastruktúra létrehozására;

12.  megjegyzi, hogy a közös transzferárfórum felvette a 2014–2019-es munkaprogramjába az annak biztosítására irányuló bevált gyakorlatok kidolgozását, hogy az OECD e tárgyban elfogadott iránymutatásai megfeleljenek a tagállamok sajátosságainak; megjegyzi, hogy a Bizottság nyomon követi ennek a munkának az előrehaladását;

13.  rámutat, hogy a nyereségátcsoportosítás 70%-a transzferárazáson keresztül történik, és hogy e probléma kezelésének legjobb módja a KKTA teljes mértékű konszolidációjának elfogadása; felhívja mindazonáltal a Bizottságot, hogy nyújtson be konkrét jogalkotási javaslatot a transzferárazásról, figyelembe véve az OECD 2010-es transzferárképzési iránymutatásait a multinacionális vállalkozások és az adóhatóságok számára; hangsúlyozza továbbá, hogy újabb erőfeszítésekre lehet szükség az adóalap-erózióval és a nyereségátcsoportosítással kapcsolatos kockázatok uniós tagállamok és harmadik országok közötti, a transzferárazási keret – különösen az immateriális javak árazása – miatt történő kialakulásának megakadályozása érdekében, valamint hogy a jelenlegi, szokásos piaci ár elvének globális alternatíváit ténylegesen meg kell vizsgálni és tesztelni kell abból a szempontból, hogy képesek-e méltányosabb és hatékonyabb globális adórendszert biztosítani;

14.  üdvözli, hogy Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős biztos a transzferárazást az állami támogatásokkal kapcsolatos ügyek kiemelt területeként sorolta be, mivel a beszámolók szerint a multinacionális vállalatok gyakran használják azt eszközként az adókijátszási és adókikerülési rendszerek, például vállalatcsoporton belüli hitelek céljából; megjegyzi, hogy jelenleg nincsenek olyan iránymutatások, amelyek az adózási vonatkozású állami támogatásokat azonosítják és szabályozzák, miközben az állami támogatásnak erről a típusáról bebizonyosodott, hogy egy aggasztó adókikerülési eszköz; felhívja a Bizottságot, hogy az állami támogatások könnyebb azonosítása érdekében dolgozzon ki iránymutatásokat és egyértelmű kritériumokat ara nézve, hogy melyek a transzferárképzés határai; támogatja a Bizottság által a Starbucks, a Fiat és az Amazon ügyében végzett vizsgálatok következtetéseit; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a Bizottságnak valamennyi releváns adathoz hozzá tudjon férni;

15.  sajnálja, hogy a meghallgatott multinacionális vállalatok nem ítélték el határozottan az adókikerülési gyakorlatokat és az agresszív adótervezést; hangsúlyozza, hogy a multinacionális vállalatok könnyen tudnak mesterséges vállalatcsoporton belüli kölcsönöket nyújtani agresszív adótervezési célokból; hangsúlyozza, hogy az idegen tőkével történő finanszírozás előnyben részesítése hátrányos az adófizetőkre és a pénzügyi stabilitásra nézve; felhívja ezért a tagállamokat, hogy az idevágó adójogszabályaikban szüntessék meg azt a torzítást, amely az idegen tőkével történő finanszírozást részesíti előnyben a saját tőkével szemben;

16.  kifejezetten hangsúlyozza, hogy a visszaélést bejelentő személyek munkája döntő fontosságú az adócsalás és az adókikerülés feltárásában, és ezért Unió-szerte jogilag garantálni kell és meg kell erősíteni a visszaélést bejelentő személyek védelmét; megjegyzi, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európa Tanács megkezdte az ezzel a kérdéssel kapcsolatos munkát; úgy véli, hogy a bíróságoknak és a tagállamoknak úgy kell biztosítaniuk a jogos üzleti titkok védelmét, hogy eközben semmiképpen sem késleltetik, akadályozzák vagy korlátozzák a visszaélést bejelentő személyek és újságírók azon képességét, hogy dokumentálják és feltárják az illegális, jogellenes és káros gyakorlatokat, amennyiben ez egyértelműen és döntően a köz érdekében áll; sajnálja, hogy a Bizottságnak nincsenek tervei az ezzel kapcsolatos azonnali fellépésre, tekintettel az egy visszaélést bejelentő személy által nyilvánosságra hozott közelmúltbeli és jelentős leleplezésekre, közismert nevükön a LuxLeaks ügyre és a panamai dokumentumokkal kapcsolatos botrányra;

17.  üdvözli, hogy a Bizottság nyilvános konzultációt kezdeményezett a kettős adóztatással kapcsolatos vitarendezési mechanizmusok tökéletesítéséről; hangsúlyozza, hogy a vitarendezési eljárások egyértelmű határidejének meghatározása kulcsfontosságú a rendszerek hatékonyságának javítása szempontjából;

18.  üdvözli az eredményes adóztatásra vonatkozó külső stratégiáról szóló közleményt, amely felhívta az Európai Beruházási Bankot (EBB), hogy a jó kormányzás e követelményeit az összes kiválasztott pénzügyi közvetítővel között szerződéseibe foglalja bele; felhívja az EBB-t, hogy állapítson meg új, felelős adóztatási politikát, kezdve azzal, hogy a civil társadalommal való szoros párbeszéd keretében 2016-ban felülvizsgálja a szabályokat be nem tartó államokkal kapcsolatos politikáját; felhívja az EBB-t, hogy mind a közvetlen, mind a közvetítők útján nyújtott támogatást kösse ahhoz a feltételhez, hogy – a CRD IV hitelintézetekre vonatkozó rendelkezéseinek irányvonalát követve – közzéteszik mind az adózás szempontjából lényeges országonkénti adatokat, mind pedig a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkat; megismétli, hogy az EBB-nek erősítenie kell az ügyletekhez kapcsolódó átvilágítási tevékenységeket a végső haszonhúzókra vonatkozó információk minőségének javítása és az olyan pénzügyi közvetítőkkel végrehajtott tranzakciók hatékonyabb megelőzése érdekében, akik az átláthatóság, a csalás, a korrupció, a szervezett bűnözés, a pénzmosás vagy káros társadalmi és környezeti hatások tekintetében negatív előélettel rendelkeznek, vagy akik olyan offshore pénzügyi központokban vagy adóparadicsomban vannak bejegyezve, amelyek agresszív adótervezési gyakorlatot folytatnak;

19.  felhívja a Bizottságot, hogy adjon ki egyértelmű jogszabályt a gazdasági tartalom, az értékteremtés és az állandó telephely fogalommeghatározásáról annak érdekében, hogy kezelni lehessen különösen a postafiókcégek problémáját; felhívja a tagállamokat, hogy fordítsák meg a bizonyítási terhet a bűncselekmény során szerzett vagyontárgyak ismételt behajtása vagy a jogellenesen szerzett nyereség visszatéríttetése esetén;

20.  úgy véli, hogy a Bizottságnak létre kell hoznia a határokon átnyúló módon tevékenykedő adócsalók és adókikerülők közös uniós listáját, amelyhez mindenkinek teljes körű hozzáférést kell kapnia;

A nem együttműködő joghatóságok feketelistája és a rájuk alkalmazandó konkrét szankciók, valamint a forrásadó

21.  megjegyzi, hogy a nem együttműködő joghatóságokkal, köztük a tengerentúli területekkel kapcsolatban a Bizottság egyetlen konkrét kezdeményezése az eredményes adóztatásra vonatkozó külső stratégia volt; megjegyzi, hogy az OECD által a nem együttműködő joghatóságok jegyzékbe vételére alkalmazott kritériumok eddig nem bizonyultak eredményesnek a kérdés kezelésében, és nem voltak visszatartó erejűek; rámutat, hogy továbbra is vannak olyan harmadik országok, amelyek védelmezik az illegálisan szerzett vagyonokat, ami az Európai Unió országainak hatóságai számára lehetetlenné teszi azok visszaszerzését;

22.  felhívja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb terjessze elő a nem együttműködő joghatóságok közös uniós meghatározását és listáját (azaz az „adóparadicsomok feketelistáját”), amelynek megbízható, átlátható és objektív, az OECD ajánlásait megvalósító kritériumokon kell alapulnia, beleértve az OECD-ajánlások, az adózási átláthatósági intézkedések, az adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással szembeni intézkedések és a többoldalú automatikus információcserére vonatkozó szabványok végrehajtását, a káros adózási gyakorlatok létezését, a külföldi illetőségű természetes vagy jogi személyeknek nyújtott kedvezményeket, a gazdasági tartalomra vonatkozó követelmény hiányát, a jogi személyek (ideértve a vagyonkezelőket, karitatív szervezeteket, alapítványokat stb.) vállalati struktúrájának titokban tartását vagy az eszközök vagy jogok feletti tulajdonjogot, és üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy az elkövetkező hat hónapban megállapodást kíván elérni erről a listáról; felhívja a tagállamokat, hogy 2016 végéig hagyják jóvá ezt a megállapodást; úgy véli, hogy eszkalációs eljárásra lesz szükség a folyamat megelőző hatásának eléréséhez, és hogy ennek első lépése a jegyzékbe vételt megelőző, építő jellegű párbeszéd azzal a joghatósággal, amelyben hiányosságokat tártak fel; úgy véli, hogy mechanizmust kell létrehozni arra, hogy a követelményeknek immár vagy ismét megfelelő joghatóságot törölni lehessen a jegyzékből; úgy véli, hogy ebbe az értékelésbe azokat az országokat is be kell vonni, amelyek az OECD tagjai;

23.  szorgalmazza a feketelistára került nem együttműködő országok és területek elleni szankciók konkrét uniós szabályozási keretének létrehozását, beleértve a szabadkereskedelmi megállapodások felülvizsgálatának és – végső eszközként – felfüggesztésének és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodások felfüggesztésének lehetőségét, valamint az uniós forrásokhoz való hozzáférés megtiltását is; megjegyzi, hogy a szankciók célja az, hogy változtatásokat idézzenek elő az egyes joghatóságok jogszabályaiban; szorgalmazza, hogy a szankciókat azokra a vállalatokra, bankokra, könyvvizsgáló és jogi cégekre és adótanácsadókra is alkalmazzák, amelyek bizonyítottan érintettek az ezekben az országokban folyó illegális, jogellenes és káros gyakorlatokban, vagy jogi eszközökkel bizonyítottan közreműködtek illegális, jogellenes és káros vállalati adózási megállapodások megkötésében;

24.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan kötelező erejű jogszabályokat, amelyek minden uniós intézménynek megtiltják a nem együttműködő joghatóságok közös uniós jegyzékében szereplő joghatóságokban történő számlanyitást és tevékenység végzését;

25.  felhívja a tagállamokat, hogy egy többoldalú eszköz igénybevételével tárgyalják újra kétoldalú adóegyezményeiket a harmadik országokkal azzal a céllal, hogy visszaélések elleni, kellően szigorú záradékokat építsenek bele a megállapodásokba, és így megakadályozzák a kedvezőbb feltételeket biztosító adózási egyezmények kihasználását, valamint az adóztatási jogok elosztását a származási ország és az illetőség szerinti ország között, amely tükrözi a gazdasági tartalmat és az állandó telephely megfelelő fogalommeghatározását; hangsúlyozza továbbá, hogy ez a folyamat jelentősen felgyorsítható, ha a tagállamok felhatalmazzák a Bizottságot arra, hogy az Unió nevében tárgyaljon ezekről az adóegyezményekről; felhívja a tagállamokat a fejlődő országokkal szembeni méltányos bánásmódra az ilyen egyezményekről folytatott tárgyalások során;

26.  felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be jogalkotási javaslatot egy Unió-szerte alkalmazandó forrásadó tagállamok általi bevezetésére annak biztosítása érdekében, hogy az Unióban termelt nyereséget legalább egyszer megadóztassák, mielőtt az kiáramlik az Unióból; megjegyzi, hogy az erre irányuló javaslatnak a kettős adóztatás elkerülése érdekében egy visszatérítési rendszert is magában kell foglalnia; hangsúlyozza, hogy a jóváírásos módszeren alapuló általános forrásadórendszer előnye, hogy megelőzi az adóztatás kettős elmaradását és az adóalap-eróziót és nyereségátcsoportosítást, anélkül, hogy kettős adózást okozna;

27.  sajnálja, hogy Andorra és Monaco 2017 helyett 2018-ra vállalta az automatikus információcsere bevezetését; rámutat arra, hogy néhány nem együttműködő joghatóság, például Andorra betartja az információcserére vonatkozó előírásokat, de kezd alacsony adókulccsal rendelkező adóparadicsommá válni; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az Andorra és Spanyolország között aláírt kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás jelenleg nem biztosítja az információk hatékony automatikus cseréjét; felhívja a Bizottságot, hogy szigorúan felügyelje a korábban vagy jelenleg nem együttműködő joghatóságok és a tagállamok között aláírt megállapodásokban szereplő automatikus információcsere hatékony alkalmazását;

28.  úgy véli, hogy az uniós jogszabályokban a Bizottság adókikerülés elleni kezdeményezéscsomagja részeként hatékonyan kell foglalkozni az EU tagállamai és a harmadik országok közötti hibrid meg nem feleléssel a szervezetek kijelölésében, például a számos amerikai vállalkozás által használt holland CV/BV rendszerrel, amely Hollandiában az adóztatás kettős elmaradását okozza;

Szabadalmi, tudásbázissal kapcsolatos és K+F adókedvezmények

29.  megjegyzi, hogy a szabadalmi, tudásbázissal kapcsolatos és K+F adókedvezmények mindeddig nem bizonyultak annyira eredményesnek az Unióban az innováció előmozdítása terén, mint amennyire az elvárható lett volna; sajnálja, hogy ehelyett a multinacionális vállalatok visszaélnek velük és az agresszív adótervezési rendszereken keresztül sokkal inkább a nyereségátcsoportosításra használják ezeket, mint például a jól ismert „dupla ír holland szendviccsel” rendszer segítségével; úgy véli, hogy a szabadalmi adókedvezmények nem megfelelő és eredménytelen eszközök a gazdasági célkitűzések eléréséhez; kitart amellett, hogy a K+F-et tágabb hatáskörű szakpolitikai intézkedések segítségével kell ösztönözni, amelyek elősegítik a hosszú távú innovációt és a független kutatást, továbbá hogy a támogatásoknak elsőbbséget kell adni a szabadalmi adókedvezményekkel szemben, mivel a támogatások esetében kisebb a kockázata annak, hogy az adókikerülési rendszereken keresztül visszaélnek velük; megállapítja, hogy a szabadalmi adókedvezmények és a K+F tevékenységek között a kapcsolat gyakran önkényes, és hogy a jelenlegi modellek a multinacionális vállalatok tényleges adó-hozzájárulása szempontjából negatív versenyt eredményeznek; felhívja a tagállamokat, hogy fokozatosan szüntessék meg a létező, és legkésőbb 2021-ig tiltsák be az új szabadalmi adókedvezményeket;

30.  helyteleníti, hogy egyes tagállamok eddig – különösen a magatartási kódexszel foglalkozó csoport keretében – figyelmen kívül hagyták ezt a kérdést, és még elő kell terjeszteniük egy megfelelő időkeretet a probléma kezelésére;

31.  felszólítja a Bizottságot, hogy a szabadalmi adókedvezményekkel való, adókikerülés céljából történő visszaélések betiltása és annak biztosítása érdekében, hogy ezen adókedvezmények igénybevétele valódi gazdasági tevékenységhez kapcsolódjon, terjesszen elő javaslatokat egy szabadalmi adókedvezményekre vonatkozó kötelező uniós jogszabályra, amely az OECD módosított nexus módszerén alapul, és annak hiányosságait orvosolja; hangsúlyozza, hogy a bizottsági javaslatnak a tagállamok által bevezetett összes szabadalmi adókedvezményre vonatkoznia kell; időközben felhívja a tagállamokat, hogy hozzák nyilvánosságra, hogy az országban mely vállalkozásoknak származik előnye a szabadalmi adókedvezmények rendszeréből;

32.  felhívja a tagállamokat, hogy a kamatokról és jogdíjakról szóló irányelvbe, valamint az anya- és leányvállalatokról szóló irányelvbe illesszen be egy minimális tényleges adómértékről szóló rendelkezést, és biztosítsa, hogy a Tanács ez alól ne adjon mentességeket;

Bankok, adótanácsadók és közvetítők

33.  rendkívül sajnálja, hogy néhány bank, adótanácsadó, ügyvédi iroda és könyvvizsgáló cég és egyéb közvetítők alapvető és kulcsszerepet játszottak az agresszív adótervezési rendszerek ügyfeleik számára történő kialakításában, emellett pedig segítették a tagállamok kormányait adójogszabályaik kidolgozásában, amivel jelentős összeférhetetlenséget teremtettek;

34.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a pénzügyi intézményeknél, az adótanácsadóknál és az ügyvédi irodáknál nincs átláthatóság és hiányzik a megfelelő dokumentáció az adó-, pénzügyi és jogi tanácsadók által a vállalatok tulajdonosi szerkezetével és ellenőrzésével kapcsolatban ajánlott konkrét modellek tekintetében, amit a „panamai dokumentumok” nyomán a közelmúltban napvilágra került tények is megerősítettek; javasolja, hogy a postafiókcégek problémájának megoldása érdekében erősítsék meg a magánvállalkozások alapítására vonatkozó átláthatósági követelményeket;

35.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy nincs átláthatóság és megfelelő dokumentáció a nemzeti adóhatóságoknál a transzferárazási döntések versenyére, a szabadalmi adókedvezmények paramétereire, a feltételes adómegállapítások és a diszkrecionális társasági adózás egyéb elemeire kifejtett hatásokról;

36.  szorgalmazza az adó-tanácsadási ágazatra vonatkozó meglévő magatartási kódexek szigorítását különösen annak érdekében, hogy oly módon vegyék figyelembe az esetleges összeférhetetlenségeket, hogy azokat világos és egyértelmű módon lehessen közzétenni; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy valamennyi tanácsadó szolgálatra alkalmazandó uniós magatartási kódexet, hogy az esetleges összeférhetetlenségi helyzeteket egyértelműen közzé lehessen tenni; úgy véli, hogy ennek ki kell terjednie az adótanácsadók összeférhetetlenségére vonatkozó uniós rendszer létrehozására annak megakadályozására, hogy ne adhassanak tanácsot az állami és a magánszektornak és hogy elejét vegyék az egyéb összeférhetetlenségeknek is; e tekintetben sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot az 573/2014 rendelet és a 2014/56 irányelv módosítására;

37.  felhívja a figyelmet az összeférhetetlenség kockázatára, amely abból ered, ha ugyanazon könyvvizsgáló cégen belül nyújtanak jogi, adó-tanácsadási és könyvvizsgálati szolgáltatásokat; hangsúlyozza ezért, hogy fontos e szolgáltatások egyértelmű elkülönítése; felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa az ilyen összeférhetetlenségek megelőzésére irányuló jogszabályok megfelelő ellenőrzését és végrehajtását, és hogy vizsgálja meg a könyvvizsgálatról szóló irányelv és rendelet felülvizsgálatának szükségességét annak érdekében, hogy tisztázza, illetve szigorítsa rendelkezéseiket, különösen a könyvvizsgálatról szóló irányelv 22. cikkének és a könyvvizsgálatról szóló rendelet 5. cikkének rendelkezéseit, valamint az ezekben foglalt, nem könyvvizsgálói szolgáltatások „lényeges hatásának” meghatározását;

38.  megjegyzi, hogy az állami egyetemek adójogi és adózási kutatási tanszékei nyilvánvalóan kapcsolatban állnak a nagy könyvvizsgáló cégekkel, ami összeférhetetlenséghez és a tudományos szakemberektől elvárható függetlenség hiányához vezet; rámutat, hogy a jelenlegi helyzetben az adótanácsadókat az adófizetők pénzén arra képezik ki, hogy elősegítsék az adókijátszást; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a felsőoktatás és az adótanácsadói világ összefonódásait, és legalább az összeférhetetlenségi esetekkel, valamint az állam által finanszírozott intézményeknek a vállalati adókijátszás elősegítésére való használatával foglalkozzon;

39.  felszólítja a tagállamokat, hogy alkalmazzanak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat, beleértve az adókikerülésben érintett vállalatvezetőkre kirótt büntetőjogi szankciókat, valamint azt a lehetőséget is, hogy visszavonják azoknak a szakembereknek és vállalatoknak a működési engedélyét, amelyekről bebizonyosodott, hogy részt vettek törvénytelen adótervezési és adókijátszási rendszerek kialakításában, illetve az ezek alkalmazásáról nyújtott tanácsadásban vagy hasznosításában; kéri, hogy a Bizottság vizsgálja meg annak megvalósíthatóságát, hogy bevezessék a jogellenes adózási gyakorlatokban érintett adótanácsadók arányos pénzügyi felelősségét;

40.  felhívja a Bizottságot, hogy elemezze azon bankok és pénzügyi intézmények arányos pénzügyi felelősségének bevezethetőségét, amelyek elősegítik az adóparadicsomok és nem együttműködő adójogrendszerek jövőbeli közös uniós listáján szereplő ismert adóparadicsomokba történő átutalásokat;

41.  felhívja a Bizottságot, hogy szigorítsa a bankok tagállami adóhatóságokkal szembeni jelentéstételi követelményeit az olyan joghatóságokba történő és azokból érkező átutalások esetében, amelyek szerepelnek az adóparadicsomok és nem együttműködő adójogrendszerek közös uniós listáján; felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a bankok és egyéb pénzügyi intézmények hasonló információkat nyújtsanak be a szabályozó és adóhatóságokhoz; felhívja a tagállamokat, hogy erősítsék meg adóhatóságaik arra irányuló képességét, hogy megvizsgálják az adócsalás és adókikerülés eseteit;

42.  felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot, amely bankokra, adótanácsadókra és egyéb közvetítőkre vonatkozó közzétételi kötelezettséget vezet be az adóparadicsomok és nem együttműködő joghatóságok közös uniós listáján szereplő joghatóságokhoz kapcsolódó komplex struktúrák és különleges szolgáltatások tekintetében, amelyeket úgy terveztek meg és használják az ügyfelek, hogy elősegítsék az adókijátszást, az adókikerülést, az adócsalást, a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását;

43.  felhívja a Bizottságot, hogy folyamatosan ellenőrizze és kövesse nyomon a származtatott és értékpapír-finanszírozási ügyleteket – a 648/2012/EU és a 2015/2365/EU rendelet rendelkezései szerinti kereskedési adattárakban lévő adatok segítségével – azzal a céllal, hogy feltárja a potenciálisan jelentős adókedvezmény biztosítására kidolgozott tranzakciókat; kitart amellett, hogy a Bizottság automatikusan biztosítsa az érintett tagállami adóhatóságok számára az összes információt, ideértve az adatokat is[31];

44.  felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot annak biztosítására, hogy a tagállami székhellyel rendelkező hitelintézetek, valamint az EU-ban a szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kereskedő vállalkozások éves pénzügyi beszámolói tartalmazzanak leírást értékpapír-finanszírozási ügyleteik használatáról és a biztosíték újrafelhasználásáról, valamint átfogó és részletes adatokat az értékpapír-finanszírozási ügyletek adózás, kamatfizetés és értékcsökkenési leírás előtti eredményhez (EBITDA), valamint az adózás utáni eredményhez való hozzájárulásukról;

45.  felhívja a Bizottságot[32], hogy vezessen be az adóvisszaélés tilalmára vonatkozó egyedi, közös minimumszabályokat, amelyek célja bizonyos hibrid eszközátadásokból származó kedvezmények megtagadása[33], amelyek gyakran azzal a hatással járnak, hogy a bevételt levonják az egyik tagállamban, de nem adják hozzá az adóalaphoz a másik tagállamban, vagy pedig visszaélnek a külföldi adó-jóváírási tranzakciókkal;

46.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az EU-ból származó, közvetítéssel elért jövedelemmel kapcsolatos adókikerülés mérséklésére irányuló közös szabályok bevezetésének lehetőségét; hangsúlyozza továbbá, hogy ezek a szabályok hasonlíthatnak az Egyesült Államokban alkalmazott ilyen célú szabályokra[34];

Visszaélést bejelentő személyek

47.  megismétli a visszaélést bejelentő személyek döntő fontosságú szerepét a kötelességszegések – ideértve az illegális vagy jogellenes gyakorlatok – feltárásában; úgy véli, hogy ezek a leleplezések, amelyek rávilágítanak az adókijátszás, adókikerülés és pénzmosás nagyságrendjére, egyértelműen közérdekűek, amit a „LuxLeaks“ és a „panamai dokumentumok” legutóbbi kiszivárogtatásai is bizonyítanak, rámutatva annak a jelenségnek a súlyára, amelynek során az eszközöket alacsony adókulcsot alkalmazó joghatóságokba adják át; emlékeztet rá, hogy az adóvisszaélések észlelése és az elkövetők jogi számon kérhetősége döntően függ az adatok elérhetőségétől és minőségétől;

48.  sajnálja, hogy a Bizottság korlátozza az uniós hatáskörök különböző területein bekövetkező fejlemények nyomon követésére irányuló fellépését, és nem tervez semmilyen konkrét lépést a probléma kezelése érdekében; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a védelem hiánya veszélyeztetheti az új leleplezések közzétételét, és ahhoz vezethet, hogy a tagállamok jogos adóbevételektől essenek el; mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem adott kielégítő választ a Parlament 2015. november 25-i állásfoglalásának 144. és 145. bekezdésében, illetve a Parlament 2015. december 16-i állásfoglalásában[35] szereplő kérésekre, és különösen arra, hogy 2016. június végéig dolgozzon ki egyértelmű jogi keretet a visszaélést bejelentő személyek és hasonló informátorok védelmére;

49.  ismételten sürgeti a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb tegyen javaslatot a visszaélést bejelentő személyek, valamint az újságírók és a sajtóval kapcsolatban álló és a sajtó által támogatott és segített egyéb személyek hatékony védelmét garantáló egyértelmű jogi keretre; felhívja a tagállamokat, hogy vizsgálják felül a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó jelenlegi jogszabályaikat, és vegyék bele annak lehetőségét, hogy tartózkodjanak az olyan ügyekben indított büntetőeljárásoktól, amelyekben a visszaélést bejelentő személyek a közérdek szem előtt tartásával cselekedtek; felkéri a Bizottságot, hogy a jogszabályok legjobb példáira a visszaélést bejelentő személyeknek már néhány tagállamban hatályos védelme tekintetében modellként tekintsen;

A magatartási kódexszel foglalkozó csoport és intézményközi kérdések

50.  sajnálja, hogy annak ellenére, hogy az első és a második különbizottság (a TAXE 1 és TAXE 2) több alkalommal is teljes körű hozzáférést kért a magatartási kódexszel foglalkozó csoport dokumentumaihoz és jegyzőkönyveihez, az európai parlamenti képviselők a zárt üléseken tartott egyeztetések során csak korlátozott számú új dokumentumhoz férhettek hozzá, és ezt csak öt hónappal a TAXE 2 megbízatásának kezdete után érték el; megállapítja, hogy egyes dokumentumokat közzé kellett volna tenni, hogy lehetővé váljon nyilvános vizsgálatuk és a tartalmukról folytatott nyílt politikai vita; megjegyzi továbbá, hogy továbbra sem kielégítő az a mód, ahogy a Tanács hajlandó eleget tenni ennek a felkérésnek;

51.  helyteleníti, hogy a Bizottság – annak ellenére, hogy rendelkezésre bocsátotta a magatartási kódexszel foglalkozó csoport üléseinek néhány belső jegyzőkönyvét – nem volt képes az összes kiosztott dokumentumot nyilvántartásba venni; úgy véli, hogy a Bizottságnak kötelessége megőrizni a magatartási kódexszel foglalkozó csoport tevékenysége során közreadott valamennyi információ és dokumentum összes fellelhetőségét és nyilvántartását, hogy értékelje a tagállamok intézkedéseinek a Szerződéssel való összhangját; felhívja a Bizottságot, hogy az összes dokumentum visszakeresésével hozzon sürgős intézkedéseket e helyzet javítására; felhívja a Tanácsot és a tagállamokat, hogy működjenek együtt a Bizottsággal ebben az ügyben;

52.  sürgeti a tagállamokat, hogy javítsák a magatartási kódexszel foglalkozó munkacsoport munkamódszerei átláthatóságát és hatékonyságát, mivel ezek hiánya az egyik olyan tényező, amely akadályozza, hogy konkrét javulás következhessen be a káros adózási gyakorlatok elleni küzdelemben; sajnálja, hogy nem kapta meg a magatartási kódexszel foglalkozó csoport több tárgyalási anyagát, amelyek a Tanácstól vagy a tagállamoktól származnak, és kulcsfontosságúak a különbizottság megbízatásának megfelelő teljesítéséhez; felszólít, hogy rendszeresen tegyék közzé a felügyelet eredményeit a tekintetben, hogy az ajánlásoknak a tagállamok milyen mértékben felelnek meg; felkéri a magatartási kódexszel foglalkozó csoportot, hogy készítsen nyilvánosan hozzáférhető éves jelentést, amelyben azonosítja és részletesen leírja a tagállamok által az év során alkalmazott leginkább káros adózási gyakorlatokat; megismétli a Tanácshoz 2015-ben intézett azon kérését, hogy politikai szinten hozzon létre egy „adóügyi bizottságot”;

53.  nyilvános információk alapján megállapítja, hogy a magatartási kódexszel foglalkozó csoport 1998 és 2014 között 421 intézkedést vizsgált meg, ebből 111-et (26 %) károsnak ítélt meg, kétharmadukat azonban a csoport létezésének első öt évében vizsgálta meg; megjegyzi, hogy az évek során csökkent az intézkedések tagállami vizsgálata, 2014-ben az összes intézkedés mindössze 5 %-át értékelték és sajnálja, hogy a csoport 2012 novembere óta nem talált káros adóintézkedést; azt a következtetést vonja le, hogy a magatartási kódexszel foglalkozó csoport nem végzett teljes munkát az elmúlt tíz évben, és hogy irányítását és megbízatását sürgősen felül kell vizsgálni;

54.  megismétli a Bizottsághoz 2015-ben intézett azon kérését, hogy készítse el a magatartási kódexszel foglalkozó csoport 1999. évi jelentése (a Primarolo-jelentés (SN 4901/99)) 26. bekezdésében említett közigazgatási gyakorlatokról szóló 1999. évi Simmons és Simmons jelentés frissítését;

55.  hangsúlyozza, hogy annak ellenére, hogy a magatartási kódex révén történt némi javulás, a tagállamok potenciálisan káros saját intézkedéseinek bejelentése nem hatékony, a káros intézkedések meghatározására vonatozó kritériumok elavultak, valamint a káros jelleggel kapcsolatos döntésekre vonatkozó egyhangú határozathozatal elve nem bizonyult eredményesnek; sajnálja, hogy számos tagállam ellenzi a magatartási kódexszel foglalkozó csoport szükséges reformját; sürgeti ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a káros gyakorlatok és a magatartási kódexszel foglalkozó csoport irányítási szempontjainak azonosítására vonatkozó kritériumokat (beleértve a döntéshozatali struktúrát és a káros rendelkezések elfogadott leépítését és az ezekre vonatkozó moratórium nyomon követését, az esetleges halogatás elkerülését, a megfelelés elmulasztása esetén alkalmazott szankciókat) a lehető leghamarabb megreformálják az átláthatóság és az elszámoltathatóság fokozása érdekében, és hogy biztosítsák a Parlament szoros bevonását és az információkhoz való hozzáférését; rámutat a 3. mellékletben (új) szereplő hiányosságokra és egyéb lényeges információkra; megjegyzi továbbá, hogy ha összehasonlítjuk a kódexszel foglalkozó csoport által hivatalosan értékelt összes adórendszer Bizottság által összeállított listáját és a döntéshozatalkor és később az üléseken született dokumentumokat, először is sok esetben tisztázatlan, hogy a döntés hogyan született meg, például hogy miért mondták ki végül az olyan rendszerekről, hogy nem károsak, amelyek esetében megalapozott indokok alapján ennek ellenkezője volt feltételezhető, másodszor pedig az olyan esetekben, amikor az értékelés alapján bizonyítható volt a káros jelleg, vajon a káros intézkedések leépítésével kapcsolatos eljárásokat megfelelően végrehajtotta-e a tagállam; kiemeli, hogy ezért néhány tagállam nem felelt meg a 77/799/EGK és a 2011/16/EU tanácsi irányelvben meghatározott kötelezettségeknek, mivel nem cserélt ki spontán módon adóinformációkat, még azokban az esetekben sem, amikor – az irányelvek által hagyott mérlegelési jogkör ellenére – egyértelmű okok alapján várható volt, hogy más tagállamokban adóbevétel-kiesés következhet be, vagy hogy a vállalkozáscsoportokon belüli mesterséges nyereségátvitel adómegtakarítást eredményezhet; hangsúlyozza, hogy a Bizottság nem töltötte be az EUSZ 17. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, a Szerződések őreként rá háruló szerepet, mivel nem járt el ebben az ügyben és nem tette meg a szükséges lépéseket a tagállamok értesítése és kötelezettségeik, különösen a 77/799/EGK és a 2011/16/EU tanácsi irányelvből eredő kötelezettségeik betartatása érdekében, annak ellenére, hogy bizonyítékokkal rendelkezett arról, hogy nem teljesítik a kötelezettségeket;

56.  megjegyzi, hogy a különbizottság számára nyilvánvalóvá vált, hogy bizonyos tagállamok szisztematikusan akadályozzák az adókikerülés elleni küzdelem terén történő előrelépést; megjegyzi, hogy az közigazgatási gyakorlatokról (határozatok) szóló vita közel két évtizede folyik a magatartási kódexszel foglalkozó csoportban; elítéli, hogy számos tagállam a LuxLeaks előtt nem volt hajlandó beleegyezni a feltételes adómegállapítási gyakorlataikkal kapcsolatos információk cseréjébe, és a LuxLeaks kiszivárogtatásai után tett vállalásaik ellenére még most is vonakodnak a magatartási kódexszel foglalkozó csoport által kidolgozott modellútmutató nemzeti jogrendszerbe való átültetésétől;

57.  ezért azt a következtetést vonja le, hogy a tagállamok megsértették az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdésében foglalt lojális együttműködésre vonatkozó kötelezettségüket és hogy a Bizottság tisztában volt azzal, hogy bizonyos tagállamok nem tartották be a lojális együttműködés elvét; hangsúlyozza, hogy mivel a tagállamok sértik az uniós jogot, továbbá a Bizottság nem lép fel az uniós jog tagállamok általi megsértése ellen, intézkedésekre van szükség;

58.  felhívja a Bizottságot, hogy a Parlamentnek biztosítson állandó, kellő időben történő és rendszeres hozzáférést az adóügyekkel foglalkozó tanácsi csoportok tárgyalási anyagaihoz és jegyzőkönyveihez, ideértve a társasági adózásra vonatkozó magatartási kódexszel foglalkozó csoportot, a magas szintű munkacsoportot és az adóügyi munkacsoportot; javasolja a Bizottságnak, hogy erre a célra használja példaként a Parlamenttel az SSM/EKB jegyzőkönyveihez való hozzáférés tekintetében kötött megállapodást;

59.  felhívja a Bizottságot, hogy ha a tagállamok nem adnak kielégítő választ, lehetőleg az EUMSZ 116. cikke, vagy az EUMSZ 352. cikke, illetve a megerősített együttműködés értelmében terjesszen elő jogalkotási javaslatot a magatartási kódexszel foglalkozó csoport hatékonyságának fokozására;

60.  megjegyzi továbbá, hogy a megszerzett dokumentumokból nyilvánvalóvá vált, hogy bizonyos tagállamok szisztematikusan akadályozzák az adókikerülés elleni küzdelem terén való tényleges előrelépést; kiemeli, hogy e dokumentumok alapján a tagállamok általi politikai akadályozás különösen a szabadalmi adókedvezmények, a befelé és kifelé irányuló nyereségátvitel, a hibrid struktúrákat alkalmazó adóelkerülési módszerek, ideértve a nyereségből származó osztalékra jogosító kölcsönmegállapodásokat, a befektetési alapok szerepe, a közigazgatási gyakorlatok (különösen a feltételes adómegállapítások) és a minimális tényleges adómértékről szóló rendelkezések terén való előrelépést hátráltatta;

61.  a fent említett kategóriák és a különbizottság által megszerzett dokumentumok tekintetében hangsúlyozza különösen az alábbi kéréseket és megfigyeléseket; kiemeli azonban, hogy az alábbi lista továbbra sem kimerítő, főleg azért, mert a tagállamok és a Bizottság nem hajlandók teljes átláthatóságot biztosítani a kódexszel foglalkozó csoport és a Tanács többi érintett munkacsoportjainak munkájával kapcsolatban, azzal, hogy sok dokumentumot, köztük a legújabbakat és a politikai szempontból legrelevánsabbakat, csak zárt olvasóteremben lehet megtekinteni, így tartalmukról nem lehet nyilvános fórumon folytatni és azt például ebben a jelentésben megvizsgálni;

62.  felhívja a Bizottságot, hogy vonja be ez európai szemeszterbe annak bejelentését, hogy a tagállamok milyen intézkedéseket hoznak az eredményes adóztatás érdekében, és fokozza a határokon átnyúló káros adózási gyakorlatok és az adókijátszás elleni erőfeszítéseket, beleértve a nemzeti adóhatóságok megerősítésére tett ajánlásokat is;

63.  felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy sürgősen lépjenek fel az adócsalással, az adókijátszással, az adóparadicsomokkal és az agresszív adótervezéssel szemben, a keresleti és a kínálati oldalról is; sajnálja, hogy a Tanács és különösen egyes tagállamok évekig nem tettek határozott fellépést ezekben a kérdésekben, és emlékezteti a tagállamokat arra, hogy a káros és illegális adózási gyakorlatok elleni fellépés céljából lehetőségük van (legalább 9 tagállam részvételével) a megerősített együttműködés rendszereinek létrehozására;

64.  szorgalmazza az uniós adópolitika koherenciájával és koordinációjával foglalkozó új központ Bizottság rendszerén belüli létrehozását, amelynek célja, hogy garantálja az egységes piac megfelelő és koherens működését és a nemzetközi normák végrehajtását; úgy véli, hogy ennek az új szervnek kellene felelnie a tagállamok adópolitikájának uniós szintű értékeléséért és nyomon követéséért, annak biztosításáért, hogy a tagállamok nem vezetnek be új káros adóintézkedéseket, annak nyomon követéséért, hogy a tagállamok betartják-e a nem együttműködő joghatóságok közös uniós listáját, továbbá a nemzeti adóhatóságok közötti együttműködés biztosításáért és erősítéséért (pl. képzésen és a bevált módszerek cseréjén keresztül), valamint ezen a területen a felsőoktatási programok kezdeményezéséért; úgy véli, hogy mindezeket végrehajtva ez a központ segíthetne a tagállamok összehangolatlan szakpolitikai kezdeményezéseinek betudható új adózási joghézagok megelőzésében, és felléphetne az olyan adózási gyakorlatok és szabályok ellen, amelyek megzavarják és akadályozzák az egységes piac megfelelő működését és logikáját, továbbá beleavatkoznak abba; úgy véli, hogy ez a központ kapcsolattartó pontként is működhet a visszaéléseket bejelentő személyek számára, amennyiben a tagállamok és a nemzeti adóhatóságok nem intézkednek az adókijátszás és adókikerülés bejelentése esetén, vagy nem végeznek megfelelő vizsgálatot az ügyben; úgy véli, hogy a központ az adófizetőkre háruló terhek csökkentése érdekében kihasználhatná az uniós és nemzeti szinten meglévő szakértelem összevonásából származó előnyöket;

Külső dimenzió

65.  üdvözli, hogy a G8 és a G20 szintjén újra az adózási kérdésekre összpontosítanak, aminek eredményeként új ajánlásokat kell elfogadni; felhívja a Bizottságot, hogy a G20 következő ülésein és az ad hoc szimpóziumokon koherens álláspontot képviseljen az Unió nevében; felkéri a Bizottságot, hogy rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet a megállapításokról és a G20 döntéseinek a társaságiadóalap-erózióval, az agresszív adótervezési gyakorlatokkal szembeni küzdelmet érintő lehetséges következményeiről és az illegális pénzmozgásokról;

66.  felhívja az Uniót, a G20-csoportot, az OECD-t és az ENSZ-t, hogy továbbra is működjenek együtt a globális iránymutatások előmozdítása érdekében, amelyek a fejlődő ország számára is kedvezőek lesznek;

67.  támogatja az ENSZ keretében egy jól felszerelt és megfelelő további erőforrásokkal rendelkező globális szervezet létrehozását annak biztosításra, hogy minden ország egyenlő feltételekkel vehessen részt a globális adópolitikák kidolgozásában és reformjában; felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy kezdjenek el dolgozni egy ambiciózus globális adózási csúcstalálkozó megszervezésén és egy ilyen kormányközi szervezet létrehozásán;

68.  felhívja a nemzetközi fórumokat, hogy a nagyobb átláthatóság biztosítása érdekében fogadják el a végleges haszonhúzó szigorúbb és pontosabb fogalommeghatározását;

69.  ismételten felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy végezzék el a nemzeti és uniós adópolitikák tovagyűrűző hatásainak elemzését a fejlődő országokra gyakorolt hatás értékelése érdekében és szüntessék meg a negatív hatást gyakorló politikákat és gyakorlatokat;

70.  rámutat, hogy a fejlődő országok adóssága főként a jogszerűtlen tőkekiáramlással magyarázható, másrészt, hogy az agresszív adótervezés ellentétes a vállalatok társadalmi felelősségének elveivel;

71.  felhívja a Bizottságot, hogy az összes kereskedelmi és partnerségi megállapodásba foglaljon bele egy felelősségteljes kormányzásra vonatkozó záradékot – beleértve az adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással szembeni intézkedések és az automatikus információcserére vonatkozó szabványok hatékony végrehajtását is –, és biztosítsa, hogy a vállalkozások vagy közvetítők adókikerülés vagy adókijátszás, illetve illegális tevékenységekből származó bevételek pénzmosása céljából ne tudjanak a kereskedelmi és partnerségi megállapodásokkal visszaélni;

72.  felhívja az OECD-t és az egyéb nemzetközi szerveket, hogy kezdjék meg az adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással szembeni ambiciózus második intézkedéscsomagra (BEPS II) irányuló munkát, amelynek elsősorban minimumszabályokon és konkrét végrehajtási célkitűzéseken kell alapulnia;

73.  úgy véli, hogy a végrehajtás ellenőrzése új kihívás lesz; hangsúlyozza, hogy a Bizottság és a FATF-ban részt vevő tagállamok közötti koordinációt javítani kell annak érdekében, hogy az EU hangja hallhatóbb legyen; hangsúlyozza, hogy különösen a fejlődő országok számára részletes végrehajtási iránymutatást kell kidolgozni, valamint nyomon kell követni az új káros adózási intézkedések kidolgozását;

74.  e tekintetben szorgalmazza egy parlamenti ellenőrző csoport létrehozását az OECD szintjén, amely megfigyeli és felügyeli e kezdeményezés kialakítását és végrehajtását;

75.  felszólít az Európai Parlament és az USA Kongresszusa közötti, nemzetközi adóügyek terén strukturált párbeszéd kialakítására; javasolja az ezekkel a kérdésekkel foglalkozó hivatalos parlamentközi fórumok létrehozását, valamint e tekintetben a meglévő transzatlanti jogalkotói párbeszéd kihasználását; ösztönzi az EU és az USA együttműködését az OECD BEPS projekt végrehajtása során; megjegyzi az USA és az EU közötti kölcsönösség hiányát a FATCA megállapodás keretében; a kölcsönösség biztosítása érdekében ösztönzi az USA és az EU közötti megerősített együttműködést a FATCA megállapodás keretében, és minden érintett felet felkér arra, hogy aktívan vegyen részt a végrehajtásában;

76.  üdvözli a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információk adóhatóságok közötti automatikus cseréjére irányuló kísérleti projektet, amelyet az EU öt legnagyobb tagállama tavaly áprilisban indított útnak; felszólít arra, hogy ezen országok kifejezett szándékával összhangban terjesszék ki ezt a kezdeményezést és a számlainformációkra vonatkozó közös jelentéstételi és átvilágítási standardhoz hasonlóan használják az információk cseréjére vonatkozó globális standard alapjaként;

77.  a végső haszonhúzókra vonatkozó információk hozzáférhetőségének és az ilyen információcsere hatékonyságának javításában következő lépésként szorgalmazza a végső haszonhúzók nyilvános uniós nyilvántartásának létrehozását, amely tartalmazná a végső haszonhúzókra vonatkozó információkhoz való hozzáférésre irányadó harmonizált standardokat és az összes szükséges adatvédelmi biztosítékot is, ami egy erre irányuló globális kezdeményezés alapját képezné; ebben az összefüggésben hangsúlyozza az OECD-hez és az ENSZ-hez hasonló intézmények létfontosságú szerepét;

78.  szorgalmazza a magánszemélyek, vállalatok és minden egyéb szervezet, például vagyonkezelői alapok és alapítványok valamennyi eszközét tartalmazó globális vagyonnyilvántartás létrehozását, amelyhez az adóhatóságok teljes körű hozzáférést kapnának, és amely megfelelő védintézkedéseket tartalmazna a benne foglalt információk bizalmasságának biztosítására;

79.  hangsúlyozza, hogy egy közös és átfogó EU–USA megközelítésre van szükség az OECD-előírások végrehajtásával és a haszonhúzókkal kapcsolatban; hangsúlyozza továbbá, hogy a felelősségteljes kormányzásra vonatkozó záradékokat és a BEPS-intézkedések végrehajtását be kell építeni bármely jövőbeli kereskedelmi megállapodásba, hogy biztosítsák az egyenlő versenyfeltételeket, több értéket teremtsenek a társadalom egésze számára, fellépjenek az adócsalással és adókikerüléssel szemben és a transzatlanti partnerek vezető szerephez jussanak a felelősségteljes adóügyi kormányzás elősegítése terén;

Egyéb ajánlások

80.  felhívja a nemzeti parlamenteket, hogy működjenek együtt a megfelelő ellenőrzés és az adórendszerek tagállamok közötti koherenciájának biztosítása érdekében; felhívja a nemzeti parlamenteket, hogy továbbra is kövessék éberen a kormányaik által ebben a témában hozott döntéseket, és fokozzák részvételüket az adóügyekkel foglalkozó parlamentközi fórumok munkájában;

81.  felhívja a Bizottságot, hogy a törvény előtti egyenlőség biztosítása érdekében vizsgálja meg a tudomására jutott összes jogellenes állami támogatás ügyét; felhívja a Bizottságot, hogy visszafizettetési határozat alapú választ hozzon minden olyan esetben, amikor az állítólagos adókedvezmény jogellenes állami támogatásnak minősül; aggodalmának ad hangot azon állítások miatt, amelyek szerint Luxemburg szóbeli feltételes adómegállapításokat alkalmaz, hogy elkerülje az információk megosztására irányuló, a közigazgatási együttműködésről szóló irányelv szerinti kötelezettségét; felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon és számoljon be arról, hogy a tagállamok a káros gyakorlatokat másik káros gyakorlatokkal helyettesítik-e azt követően, hogy uniós szinten előrelépés történt a jogalkotás terén; felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon és számoljon be az olyan esetekről, ahol egy konkrét adókedvezmény nyújtása miatt torzult a piac;

82.  hangsúlyozza, hogy a hatékony adóbeszedésre irányuló digitális megoldások képesek az adózási adatoknak közvetlenül a tevékenységekből való összegyűjtésére a megosztott használaton alapuló gazdaságban, valamint a tagállami adóhatóságok munkaterhének csökkentésére;

83.  tudomásul veszi, hogy nyilvánosságra kerültek a „panamai dokumentumok”, amelyek dokumentálták, hogy a vállalatok és magánszemélyek adóköteles vagyonuk, valamint a korrupcióból és szervezett bűnözésből származó bevételük eltitkolása érdekében szisztematikusan postafiókcégeket használtak; üdvözli a Parlament arra vonatkozó döntését, hogy ezzel kapcsolatban vizsgálóbizottságot hoz létre és hogy folytatja az adókijátszással, adókikerüléssel és pénzmosással kapcsolatos munkát; kiemeli annak óriási politikai jelentőségét, hogy a joghézagok felszámolása érdekében elemezzék a fenti gyakorlatokat alkalmazó adóhatóságok és vállalatok működését;

84.  megjegyzi, hogy további munkára van szükség a tagállamok, a Bizottság és a magatartási kódexszel foglalkozó csoport dokumentumaihoz való hozzáféréssel kapcsolatban; megismétli, hogy tovább kell elemezni a már a Parlament rendelkezésére bocsátott dokumentumokat, hogy megfelelően felmérjék a további politikai fellépés és szakpolitikai kezdeményezések szükségességét; felhívja a soron következő vizsgálóbizottságot e munka folytatására és a különbizottságétól eltérő formátum alkalmazására, amely jobban hasonlít egy nyomozó bizottságra, mint amilyen például az egyesült királyságbeli Államháztartási Bizottság;

85.  felhívja a Tanácsot, hogy teljes körűen aknázza ki a Parlamenttel folytatott konzultációban rejlő lehetőségeket, ez konkrétan azt jelenti, hogy várja meg a Parlament véleményét a politikai megállapodások megkötése előtt, és törekedjen a Parlament álláspontjának figyelembe vételére;

86.  kötelezettséget vállal arra, hogy folytatja a különbizottság által megkezdett munkát, fellép azokkal az akadályokkal szemben, amelyek gátolták, hogy a különbizottság eleget tegyen megbízatásának, valamint biztosítja a különbizottság ajánlásainak megfelelő nyomon követését; utasítja az illetékes hatóságokat, hogy azonosítsák az e cél elérésére legalkalmasabb intézményi felépítést;

87.  felhívja illetékes bizottságát, hogy a küszöbön álló, azonos témájú saját kezdeményezésű jogalkotási jelentésében kövesse nyomon ezeket az ajánlásokat;

o

o  o

88.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamoknak, a nemzeti parlamenteknek, az ENSZ-nek, a G20-csoportnak és az OECD-nek.

1. MELLÉKLET: A MEGBESZÉLÉSEKEN MEGJELENT SZEMÉLYEK JEGYZÉKE

(BIZOTTSÁGI ÜLÉSEK, KOORDINÁTOROK ÉS KÜLDETÉSEK)

Dátum	Felszólalók:
2016.01.11.	•  Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi, adó- és vámügyi biztos
2016.02.17.	•  Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi, adó- és vámügyi biztos
2016.02.29.	Eszmecsere a Tanács elnökségével Eric Wiebes, a holland pénzügyminiszter jelenlétében
2016.03.14–15.	Eszmecsere a joghatóságokkal Rob Gray, globális adózási igazgató, Guernsey; Colin Powell, a miniszterelnök tanácsadója nemzetközi ügyekben, Jersey; Clàudia Cornella Durany, nemzetközi pénzügyi államtitkár, Andorra; Katja Gey, nemzetközi pénzügyi igazgató, Liechtenstein; Jean Castellini, pénzügy- és gazdasági miniszter, Monaco.   Eszmecsere a multinacionális vállalatokkal Cathy Kearney, az európai műveletek alelnöke, Apple Julia Macrae, európai, közép-keleti, indiai és afrikai (EMEIA) adózási igazgató, Apple; Adam Cohen, gazdaságpolitikai vezető (Európa, Közép-Kelet és Afrika – EMEA), Google; Søren Hansen, vezérigazgató, Inter-Ikea Group; Anders Bylund, a vállalatcsoport kommunikációs vezetője; Inter-Ikea Group; Irene Yates, társasági adókért felelős alelnök; McDonald's.   Eszmecsere az oknyomozó újságírókkal – zárt ülés Véronique Poujol, Paperjam; Markus Becker, Der Spiegel.
2016.03.21.	Eszmecsere az európai bankokkal (I. rész) Jean-Charles Balat, pénzügyi igazgató, Crédit Agricole SA; Rob Schipper, globális adózási vezető, ING; Eva Jigvall, adózási vezető, Nordea; Monica Lopez-Monís, jogszabályok betartásáért felelő vezető tisztviselő és alelnök, Banco Santander; Christopher St. Victor de Pinho, ügyvezető igazgató, az adócsoport globális vezetője, UBS Group AG; Stefano Ceccacci, az adóügyi csoport vezetője, Unicredit.
2016.04.04.	•  Margrethe Vestager versenypolitikai biztos   Eszmecsere az európai bankokkal (II. rész) Brigitte Bomm, ügyvezető igazgató, globális adózási vezető, Deutsche Bank AG Grant Jamieson, adózási vezető, Royal Bank of Scotland Graeme Johnston, nemzetközi adózási vezető, Royal Bank of Scotland
2016.04.15.	Ciprusi küldetés Ioannis Kasoulides, külügyminiszter; Michael Kammas, főigazgató, Aristio Stylianou, elnök és George Appios, az Association of Cyprus Banks alelnöke; Christos Patsalides, a pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára; George Panteli, adópolitikai vezető, pénzügyminisztérium; Yannakis Tsangaris, adóügyi biztos; Alexander Apostolides, Ciprusi Egyetem; Maria Krambia-Kapardis, a Transparency International végrehajtó bizottságának elnöke; Costas Markides, az igazgatótanács tagja, nemzetközi adózás, KPMG Limited és a Cyprus Investment Funds Association; Natasa Pilides, főigazgató, The Cyprus Investment Promotion Agency; Kyriakos Iordanou, főigazgató, Pieris Marcou, Panicos Kaouris, George Markides, Institute of Certified Public Accountants of Cyprus Christos Karidis, a foglalkoztatott fogyasztók szövetségének gazdaságkutatási vezetője és titkára; Nikos Grigoriou, a Pánciprióta Szakszervezeti Szövetség gazdaság- és szociálpolitikai részlegének vezetője.
2016.04.18.	Parlamentközi ülés a következő tárgyban: „Az adókikerülés elleni kezdeményezéscsomag és más uniós és nemzetközi fejlemények: A nemzeti parlamentek által gyakorolt felügyelet és demokratikus ellenőrzés”   Eszmecsere a joghatóságokkal (II. rész) – zárt ülés Wayne Panton, a pénzügyi szolgáltatásokért, kereskedelemért és környezetért felelős miniszter, Kajmán-szigetek
2016.04.20.	Az ECON/JURI/TAXE együttes ülése •  Jonathan Hill, a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős biztos
2016.05.02.	Az OECD adózással foglalkozó parlamenti munkacsoportjának magas szintű ülése az Európai Parlament feltételes adómegállapításokkal foglalkozó különbizottságával, Párizs Pascal Saint-Amans, az OECD adópolitikai és igazgatási központjának igazgatója Valère Moutarlier, igazgató, az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság, Európai Bizottság Michèle André, a szenátus pénzügyi bizottsága elnökének Meg Hiller, a Képviselőház Államháztartási Bizottságának elnöke
2015.05.17–20.	Küldetés az Amerikai Egyesült Államokba (Washington DC) David O’Sullivan, EU nagykövet Elise Bean, a vizsgálatokkal foglalkozó állandó parlamenti albizottság korábbi igazgatója és vezető tanácsadója Orrin Grant Hatch, a Szenátus Pénzügyi Bizottságának elnöke, a Szenátus ideiglenes elnöke Dr. Charles Boustany, az adópolitikával foglalkozó albizottság elnöke Sander Levin kongresszusi tag, az adótörvényekért felelős bizottság (House Ways and Means Comittee) rangidős tagja Richard Neal, az adópolitikával foglalkozó albizottság rangidős tagja Earl Blumenauer, az adótörvényekért felelős bizottság tagja Lloyd Doggett, az adótörvényekért felelős bizottság tagja, az emberi erőforrásokkal foglalkozó albizottság rangidős tagja (és esetleg más demokrata képviselők) Anders Aslund, a Dinu Patriciu Eurasia Center rezidens főmunkatársa, Atlantic Council Gianni Di Giovanni, az Eni USA R&M elnöke, Eni The Hon. Boyden Gray, a Boyden Gray& Associates alapító partnere Jillian Fitzpatrick, kormányzati ügyekért és közpolitikáért felelős igazgató, S&P Global Marie Kasparek, a globális üzleti és gazdasági program igazgatóhelyettese, Atlantic Council Benjamin Knudsen, a globális üzleti és gazdasági program gyakornoka, Atlantic Council Jennifer McCloskey, kormányzati ügyekért felelős igazgató, Information Technology Industry Council Susan Molinari, közpolitikáért és kormányzati ügyekért felelős alelnök, Google Andrea Montanino, a globális üzleti és gazdasági program igazgatója, Atlantic Council Álvaro Morales Salto-Weis, a globális üzleti és gazdasági program gyakornoka, Atlantic Council The Hon. Earl Anthony Wayne, nem rezidens munkatárs, Atlantic Council Alexander Privitera, főmunkatárs, Johns Hopkins Egyetem Bill Rys, a szövetségi kormányzati ügyek igazgatója, Citigroup Pete Scheschuk, rangidős alelnök, S&P Global Garret Workman, igazgató, az Amerikai Kereskedelmi Kamara európai ügyekkel foglalkozó részlege Caroline D. Ciraolo, megbízott helyettes főügyész, az adóügyi osztály vezetője, igazságügyi minisztérium Thomas Sawyer, nemzetközi adóügyekkel foglalkozó rangidős ügyvéd Todd Kostyshak, az adó-büntetőjogi ügyekkel foglalkozó helyettes főügyész tanácsosa, igazságügyi minisztérium Mark J. Mazur, adópolitikai államtitkár-helyettes - az Egyesült Államok Államkincstára Robert Stack, a nemzetközi adóügyekkel foglalkozó államtitkár-helyettes helyettese - az Egyesült Államok Államkincstára Scott A. Hodge, a Tax Foundation elnöke - Tax Foundation Gavin Ekins, kutató-közgazdász - Tax Foundation Stephen J. Entin, vezető munkatárs - Tax Foundation Scott Greenberg, elemző - Tax Foundation John C. Fortier, a Demokrácia Projekt igazgatója, pártközi politikai központ Shai Akabas, az Economic Policy Project pártközi politikai központjának igazgató-helyettese Eric Toder, társigazgató, Urban-Brookings Tax Policy Center Gawain Kripke, politikai és kutatási igazgató - Oxfam Amerika Didier Jacobs, rangidős közgazdász - Oxfam Amerika Nick Galass, gazdasági egyenlőtlenségi kutatási vezető, Oxfam Amerika Robbie Silverman, főtanácsadó, OXFAM America Vicki Perry, az adózási ügyekkel foglalkozó osztály igazgatóhelyettese és az adópolitikai részleg vezetője (IMF) Ruud de Mooij, az adópolitikai részleg vezetőhelyettese (IMF) Hamish Boland-Rudder, az ICIJ online szerkesztője Jim Brumby, igazgató, Közszolgálat és Teljesítmény Osztály, Governance Global Practice Marijn Verhoeven, közgazdász, Global Practice on Governance Guggi Laryea, az Európai Civil Társadalom és az Európai Parlament közötti kapcsolatokon belül a külső és vállalati kapcsolatokért felelős vezető Rajul Awasthi, az állami szektor vezető szakértője, Governance Global Practice Xavier Becerra, kongresszusi tag, a Demokrata Párt választmányának elnöke Ron Kind, kongresszusi tag, az adótörvényekért felelős bizottság (House Ways and Means Comittee) tagja
2015. május 24.	A TAXE/DEVE által közösen szervezett nyilvános meghallgatás az agresszív adózási gyakorlatok fejlődő országokat érintő következményeiről Dr. Attiya Waris, egyetemi tanár, Nairobi Egyetem, jogi kar Dr. Manuel Montes, pénzügyi és fejlesztésügyi vezető tanácsadó, The South Centre Aurore Chardonnet, az OXFAM adózással és egyenlőtlenségekkel foglalkozó uniós politikai tanácsadója Savior Mwambwa, ActionAid International, a „Tax Power!” kampány kampánymenedzsere Tove Ryding, EURODAD, igazságos adózással foglalkozó szakpolitikai és érdekképviseleti vezető Prof. Sol Picciotto, Lancasteri Egyetem

2. MELLÉKLET: A BIZOTTSÁG ÜLÉSEIN VALÓ MEGJELENÉSRE

FELKÉRT MULTINACIONÁLIS VÁLLALATOK ÉS BANKOK

2.1. melléklet: A meghívott multinacionális vállalatok jegyzéke

Vállalat	Meghívottak/képviselők	Helyzet (2016.03.11.)
Apple Inc.	Timothy D. Cook vezérigazgató	Részt vett Cathy Kearney, az európai műveletek alelnöke Julia Macrae, európai, közép-keleti, indiai és afrikai (EMEIA) adózási igazgató
Google Inc.	Nicklas Lundblad közpolitikáért és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgató (Európa, Közép-Kelet és Afrika – EMEA)	Részt vett Adam Cohen, gazdaságpolitikai vezető (Európa, Közép-Kelet és Afrika – EMEA)
Fiat Chrysler Automobiles	Sergio Marchionne vezérigazgató	A felkérés elutasítása 2015.03.11-én: „Ahogy Önök is tudhatják, 2015. december 29-én fellebbezést nyújtottunk be a Törvényszéknél a Bizottság határozata ellen, amely azt állapította meg, hogy az egyik vállalatunk Luxemburgban állami támogatásban részesült. Luxemburg is vitatja ezt a határozatot a Törvényszék előtt. Bár teljesen biztosak vagyunk abban, hogy nem részesültünk uniós jogot sértő állami támogatásban Luxemburgban, az adott körülmények között nem lenne helyénvaló részünkről, ha részt vennénk a különbizottság ülésén, vagy további megjegyzéseket fűznénk a témához. Ezért, bár változatlanul nagyra értékeljük a különbizottság erőfeszítéseit és azt a kívánságát, hogy meg kívánja hallgatni a vállalkozások véleményét is, sajnos nem tudunk részt venni ezen a vitán, amíg jogvitánk nem rendeződik.”
Inter IKEA Group	Søren Hansen vezérigazgató	Részt vett Søren Hansen, vezérigazgató Anders Bylund, a vállalatcsoport kommunikációs vezetője
McDonald's Corporation	Irene Yates társasági adókért felelős alelnök	Részt vett Irene Yates, társasági adókért felelős alelnök
Starbucks Coffee Vállalat	Kris Engskov a Starbucks európai, közép-keleti és afrikai régióért (EMEA) felelős elnöke	A felkérés elutasítása 2015.02.23-án: „Mivel a Starbucks fellebbezést tervez benyújtani az Európai Bizottság 2015. október 21-i határozata ellen, amely szerint Hollandia szelektív adókedvezményt nyújtott amszterdami kávépörkölő üzemünk (Starbucks Manufacturing EMEA BV) számára, nem tudjuk elfogadni az Európai Parlament feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottságának felkérését. Amint ez az ügy megoldódik – és a Starbucks biztos abban, hogy az Európai Bizottság határozatát a fellebbezés hatására megváltoztatják –, örömmel veszünk részt az ülésen. Ha ez segíti az Önök információgyűjtését, akkor érdemes megemlíteni, hogy a Starbucks eleget tesz az OECD valamennyi szabályának, iránymutatásának és jogszabályának, és támogatja az adózási reformfolyamatot, beleértve az adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos cselekvési tervet is. A Starbucks világszinten átlagosan nagyjából 33 százalékos tényleges adómértéket fizetett, ami jóval meghaladja a más USA-beli nagyvállalatok által átlagosan fizetett 18,5 százalékos mértéket.”

Név	Meghívottak/képviselők	Helyzet (2016.04.04.)
Crédit Agricole (FR)	Dominique Lefebvre úr elnök	A felkérést elfogadta (2016.03.15.) Jean-Charles Balat, pénzügyi igazgató, Groupe Crédit Agricole
Deutsche Bank (DE)	Paul Achleitner úr elnök	A felkérést elfogadta (2016.03.16.) Részt vesz a 2016. április 4-i ülésen Részt vevő képviselő Brigitte Bomm, ügyvezető igazgató, globális adózási vezető, Deutsche Bank
ING Group (NL)	Ralph Hamers úr vezérigazgató	A felkérést elfogadta (2016.03.08.)   Drs. R.N.J. Schipper ING globális adózási vezető
Nordea (SW)	Casper von Koskull úr elnök-vezérigazgató	A felkérést elfogadta (2016.03.09.)   Eva Jigvall a Nordea vállalatcsoport adózási vezetője
Royal Bank of Scotland (UK)	Ross McEwan úr vezérigazgató	A felkérést elfogadta (2016.03.16.) Részt vesz a 2016. április 4-i ülésen Részt vevő képviselő Grant Jamieson, adózási vezető, Royal Bank of Scotland Graeme Johnston, nemzetközi adózási vezető, Royal Bank of Scotland
Santander (ES)	Ana Patricia Botín asszony, elnök	A felkérést elfogadta (2016.03.11.)   Monica Lopez-Monis Gallego a jogszabályok betartásáért felelő vezető tisztviselő és alelnök, Banco Santander Antonio H. Garcia del Riego ügyvezető igazgató az európai vállalati ügyek igazgatója
UBS (CH)	Axel A. Weber úr elnök	A felkérést elfogadta (2016.03.14.)   Christopher Pinho, ügyvezető igazgató, az adócsoport globális vezetője
Unicredit (IT)	Giuseppe Vita úr elnök	A felkérést elfogadta (2016.03.08.)   Stefano Ceccacci az Unicredit adóügyi vezetője Costanza Bufalini  az európai és szabályozási ügyek vezetője

melléklet: A meghívott bankok jegyzéke

• [1]  Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0420.
• [2]  A Tanács 2015. december 8-i (EU) 2015/2376 irányelve a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról (HL L 332., 2015.12.18., 1. o.).
• [3]  A Tanács 2011. február 15-i 2011/16/EU irányelve az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a közvetlen adóztatás területén a tagállamok illetékes hatóságainak kölcsönös segítségnyújtásáról szóló 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 63., 2011.3.11., 1. o.).
• [4]  HL L 83., 1999.3.27., 1. o.
• [5]  HL L 336., 1977.12.27., 15. o.
• [6] ⁵ HL L 141., 2016.6.5., 73–117. o.
• [7]  COM(2016)0198.
• [8]  COM(2016)0023 – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Kezdeményezéscsomag az adókikerülés ellen: Az eredményes adóztatás megvalósításának és az adózás átláthatóbbá tételének következő lépései az EU-ban.
• [9]  COM(2016)0026 – A belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat.
• [10]  COM(2016)0025 – A 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat.
• [11]  C(2016)0271 – A Bizottságnak az adóegyezményekkel való visszaélés elleni intézkedések végrehajtásáról szóló, 2016. január 28-i ajánlása.
• [12]  Tanulmány az agresszív adótervezés struktúráiról és mutatóiról, Európai Unió, 2016.
• [13]  HL C 2., 1998.1.6., 2. o.
• [14]  Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0457.
• [15]  Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0408.
• [16]  Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0265.
• [17]  SA.38375 – A Luxemburg által a Fiatnak nyújtott állami támogatás.
• [18]  SA.38374 – A Hollandia által a Starbucksnak nyújtott állami támogatás.
• [19]  C(2015)9837 – A Bizottság 2016. január 11-i SA.37667 (2015/C) (ex 2015/NN) sz. határozata a Belgium által a többletnyereség adómentességére bevezetett állami támogatási rendszerről.
• [20]  http://ec.europa.eu/taxation_customs/taxation/tax_fraud_evasion/a_huge_problem/index_en.htm, Európai Bizottság, 2016. május 10, Európai Bizottság, 2016. május 10.
• [21]  Measuring and Monitoring BEPS, Action 11 - 2015 Final Report (Az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás mérése és nyomon követése, 11. intézkedés – 2015. évi zárójelentés); Az OECD/G20 adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással foglalkozó projektje.
• [22]  World Investment Report 2015 - Reforming International Investment Governance, UNCTAD, 2015 (Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) 2015-ös globális befektetési jelentése – A nemzetközi beruházások szabályozásának reformja).
• [23]  http://gabriel-zucman.eu/files/JohannesenZucman2014
• [24]  BIS 2016 – lokációs banki statisztika
• [25]  http://unctad.org/en/PublicationsLibrary/webdiaeia2016d2_en.pdf
• [26]  http://ec.europa.eu/growth/smes/, Európai Bizottság, 2016. május 10.
• [27]  http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-16-1351_en.htm#_ftnref8 és Egger, P., W. Eggert és H. Eggert és H. Winner (2010), „Saving taxes through foreign plant ownership” (Adók megtakarítása az üzemek külföldi tulajdona révén), Journal of International Economics 81, 99–108. o. Finke, K. (2013), Tax Avoidance of German Multinationals and Implications for Tax Revenue Evidence from a Propensity Score Matching Approach, mimeo (A német multinacionális vállalatok adókijátszása és hatásai az adóbevételekre – hajlandósági együttható alapú összehasonlításból származó bizonyítékok)
• [28]  https://polcms.secure.europarl.europa.eu/cmsdata/upload/a0cf64ee-8e0d-4b5f-b145-6ffbaa940e10/TheRoleFinancialSectorTaxPlanning_Draft_210316.pdf
• [29]  OECD, 2008, „Study into the role of tax intermediaries” (Tanulmány az adózási közvetítők szerepéről); OECD, 2008, „Study into the role of tax intermediaries” (Tanulmány az adózási közvetítők szerepéről); http://www.oecd.org/tax/administration/39882938.pdf
• [30]  Hivatkozás ellenőrzése és hozzáadása
• [31]  Lásd az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2015/2365/EU rendelet 18. cikkének (szakmai titoktartás) (3) bekezdését: http://eur-lex.europe.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:32015R23654&fril=FR
• [32]  A bizottsági szolgálatok valóban megerősítették, hogy a Bizottság 2016. január 28-i, adókikerülési gyakorlatok elleni javaslatának 10. cikke (Hibrid struktúrák) „kölcsönös elismerési megközelítésen alapult, amely célja a hibrid gazdálkodó egységek és hibrid pénzügyi eszközök jogi besorolásában fennálló különbségek kiegyenlítése volt, de nem terjedt ki a hibrid eszközök átvitelére, amelyek nem érintik a jogi besorolások meg nem felelését”.
• [33]  Az OECD a következőképpen határozza meg a „hibrid átutalásokat”: „olyan ügyletek, amelyek az egyik ország adórendszere szerint egy eszköz tulajdonjogának átadását jelentik, a másik ország adórendszere szerint azonban nem, ami általában biztosítékokkal fedezett hitelt jelent”. Lásd: OECD, 2012. március, „Hibrid struktúrákat alkalmazó adóelkerülési módszerek: adópolitika és megfelelőségi kérdések”, http://www.oecd.org/
• [34]  lásd például a „képesített közvetítők” és a „származtatott ügyleteket végző képesített kereskedők” rendszerét, valamint az Egyesült Államok Adókódexének 871. szakasza m) pontjának szabályait, amelyek egyesült államokbeli forrásadót vetnek ki az USA tőkéjét érintő származékos ügyletekben felmerülő bizonyos összegekre, amennyiben ezeket az összegeket nem amerikai állampolgárnak fizetik ki.
• [35]  Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0457.

3. MELLÉKLET: A MAGATARTÁSI KÓDEXSZEL KAPCSOLATOS DOKUMENTUMOK

1) dokumentum	Dátum	Eredmény
1. sz. tárgyalási anyag 1. melléklete	A magatartási kódexszel foglalkozó munkacsoport 2006. áprilisi ülése	A Bizottság megjegyezte, hogy különösen bizonyos függő és társult területeken a javasolt eltörlések keretében bevezettek egy 0%-os adókulcsot, illetve egy esetben eltörölték a társasági adót, tehát a kódexszel foglalkozó csoport munkájának nem minden része hozott következetes vagy kielégítő eredményt.
1. sz. tárgyalási anyag 1. melléklete	A magatartási kódexszel foglalkozó munkacsoport 2006. áprilisi ülése	A Bizottság megjegyezte, hogy a politikai kompromisszumok miatt a kódexszel foglalkozó csoport megfelelőnek ítélt meg néhány olyan eltörlési javaslatot, amely a kódex elvei szerint elégtelennek minősülnek.
A magatartási kódexszel foglalkozó munkacsoport jelentése a Tanácsnak	2005. június 7.	Világosan kijelentették, hogy egy esetben Luxemburg nem hajtotta végre a káros rendelkezések elfogadott leépítést.
1. sz. tárgyalási anyag 1. melléklete	A magatartási kódexszel foglalkozó munkacsoport 2006. áprilisi ülése	A magatartási kódex ezen egyértelmű be nem tartása ellenére a Tanács nem tett lépéseket és nem gyakorolt nyomást Luxemburgra, hogy tegyen eleget a kódexben foglalt elveknek és megállapodásoknak.
1. sz. tárgyalási anyag 1. melléklete	A magatartási kódexszel foglalkozó munkacsoport 2006. áprilisi ülése	1999-ben a magatartási kódexszel foglalkozó munkacsoport megállapodott abban, hogy nem foglalkozik a hajózási ágazatot támogató rendszerekkel és a kollektív befektetési eszközök értékelésével.
1. sz. tárgyalási anyag 1. melléklete	A magatartási kódexszel foglalkozó munkacsoport 2006. áprilisi ülése	több tagállam is megtagadta a kódexszel foglalkozó csoport jövőjével kapcsolatos nézeteinek megosztását az átláthatóság, a megbízatás, és a jövőbeli munka hatásköre és kritériumai tekintetében; Magyarország és Litvánia fenntartásokat fejezett ki a kódex kritériumainak módosításával kapcsolatban; Írország és Lengyelország ellenezte a kódex hatályának az adóztatás más területeire való kiterjesztését;
2. sz. tárgyalási anyag és jegyzőkönyv	A magatartási kódexszel foglalkozó csoport 2011. április 11-i ülése	A Bizottság több javaslatot is tett a munka új területekre való kiterjesztésére, például a meg nem felelésekre, a külföldön élő állampolgárok adóztatására, a tehetős magánszemélyek adóztatására, a REIT-ek és a kollektív befektetési szervezetek felülvizsgálatára. Hollandia és Luxemburg ellenezte a munka kiterjesztését a meg nem felelésekre, Franciaország fenntartásokat fogalmazott meg a külföldön élő állampolgárokkal, tehetős magánszemélyekkel és befektetési alapokkal kapcsolatos munka tekintetében, az Egyesült Királyság a kiterjesztés helyett inkább a társasági adóra való összpontosítást támogatta.
Jegyzőkönyv	A magatartási kódexszel foglalkozó csoport 2013. október 22-i és 2013. májusi ülése	A gibraltári adórendszer legalább 2011. április 11. óta tárgyalt lényeges elemeit még mindig nem sikerült lezárni;
Jegyzőkönyv	A magatartási kódexszel foglalkozó csoport 2013. november 8-i ülése	A Man-sziget kiskereskedelmi adórendszerét nem minősítettek károsnak annak ellenére, hogy több tagállam is kétségbe vonta ezt a döntést;
Jegyzőkönyv	A magatartási kódexszel foglalkozó csoport 2013. május 29-i, október 22-i és november 20-i ülése	A szabadalmi adókedvezményekkel kapcsolatban megjegyzi, hogy Hollandia, Luxemburg és kisebb mértékben Belgium ellenezte a szabadalmi adókedvezmények összes uniós rendszerére kiterjedő értékelés elvégzését annak ellenére, hogy indokolt annak feltételezése, hogy a kódex kritériumait megsértő rendszerek károsak
Jegyzőkönyv	A magatartási kódexszel foglalkozó csoport 2014. június 3-i ülése	Spanyolország, Hollandia, Luxemburg és az Egyesült Királyság tovább késleltette a szabadalmi adókedvezmények rendszerének reformját azzal, hogy a döntéshozatal során újra és újra további követeléseket fogalmaztak meg
Nyilvános jelentés a Tanácsnak	Az ECOFIN 2015. júniusi ülése	a nemzeti jogi rendelkezések 2016. június 30-ig történő teljes mértékű átültetésére vonatkozó kötelezettségvállalások ellenére a tagállamok nagyon kevés haladást értek el a miniszterek által már 2014 decemberében elfogadott módosított nexus módszer nemzeti jogba való átültetése terén, és bizonyos országok, például Olaszország még új szabadalmi adókedvezményeket is elfogadtak a megállapodás megszületése után, amelyek nincsenek összhangban a módosított nexus módszerrel, hogy hasznot húzzanak a 2021-ig érvényes, szerzett jogokkal kapcsolatos túlságosan nagyvonalú átmeneti rendelkezésekből;
Az ülés jegyzőkönyve, ülésterem, 3. dokumentum	A magatartási kódexszel foglalkozó csoport 2010. május 25-i ülése és a magatartási kódexszel foglalkozó csoport 2012. október 17-i ülése;	A befelé irányuló nyereségátvitelre vonatkozóan elfogadott iránymutatás kidolgozási szakaszában az Egyesült Királyság ellenzett minden összehangolt megközelítést
Jegyzőkönyv	A magatartási kódexszel foglalkozó csoport 2010. május 25-i ülése	A visszaélés elleni alcsoport munkájának folytatása kapcsán nem született megállapodás
Jegyzőkönyv	A magatartási kódexszel foglalkozó csoport 2009. május 15-i ülése	Belgium és Hollandia nyilatkozata, mely szerint tiltakoznak minden olyan kezdeményezés ellen, amelynek célja az adóztatás nélküli, kifelé irányuló nyereségátvitel elleni védelmi mechanizmusok összehangolása
Jegyzőkönyv	A magatartási kódexszel foglalkozó alcsoport 2014. szeptemberi és áprilisi, valamint 2015. áprilisi és júliusi ülése	Annak ellenére, hogy bizonyos tagállamok ismételten és szisztematikusan akadályozták e káros gyakorlatokkal kapcsolatos, a magatartási kódexszel foglalkozó csoport által legalább 2008 óta tárgyalt megállapodás sokkal korábbi megszületését – ezáltal jelentősen növelve az ilyen rendszereknek az agresszív adótervezési célú visszatérő használata által okozott költségvetési károkat –, a tagállamok 2014 szeptemberében megállapodtak a hibrid struktúrákat alkalmazó adóelkerülési módszerekkel kapcsolatos iránymutatásról;
Jegyzőkönyv	A magatartási kódexszel foglalkozó csoport 2009. május 15-i és június 29-i, illetve 2010. május 25-i ülése A visszaélés elleni alcsoport 2010. március 25-i és április 22-i ülése	Hollandia, Luxemburg és Belgium, valamint kisebb mértékben Málta és Észtország hosszú ideig késleltette a gyors közös fellépést annak bizonygatásával, hogy a hibrid struktúrákat alkalmazó adóelkerülési módszerekkel egyáltalán nem a kódex szerint kell foglalkozni
Jegyzőkönyv	A magatartási kódexszel foglalkozó csoport 2011. szeptember 13-i ülése   A magatartási kódexszel foglalkozó csoport 2011. április 11-i és május 26-i ülése	A befektetési alapokat illetően a tagállamok úgy döntöttek, hogy nem folytatják ezen eszközök állítólagos és potenciális károsságával kapcsolatos vitát;   Az Egyesült Királyság, Luxemburg és Hollandia által indított kezdeményezések, amelyek ténylegesen megakadályozták, hogy a csoport folytassa e tevékenységet
2. számú tárgyalási anyag	A magatartási kódexszel foglalkozó csoport 2010. március 4-i ülése	A közigazgatási gyakorlatok tekintetében egyetlen tagállam sem cserélt spontán és szisztematikus módon információt múltbéli feltételes adómegállapításairól
4. számú tárgyalási anyag	A magatartási kódexszel foglalkozó csoport 2012. szeptember 10-i ülése	A feltételes adómegállapításokra vonatkozóan spontán módon gyakorlatilag semmilyen információcserére nem került sor
A Tanács következtetései	Az ECOFIN 2015. decemberi ülése	A minimális tényleges adómértékről szóló rendelkezések tekintetében sajnálja, hogy a tagállamok nem állapodtak meg a kamatokról és jogdíjakról szóló irányelv felülvizsgálatáról annak biztosítására, hogy az egységes piacon a kettős adóztatás megelőzése érdekében biztosított kiváltságok a vonatkozó bizottsági javaslat 2011-es közzététele ellenére ne vezessenek nulla vagy közel nulla százalékos adózáshoz; A tagállamok ahelyett, hogy kötelezettséget vállaltak volna a gyors és hathatós fellépésre, csupán felkérték az adóügyekkel foglalkozó magas szintű munkacsoportot, hogy vizsgálja tovább a kérdést;
A Tanács következtetései	Az ECOFIN Tanács 2016. márciusi ülése	A tagállamok nem értettek egyet azzal, hogy a kódexszel foglalkozó csoport sürgető reformjára lenne szükség és a reformokkal kapcsolatos döntést 2017-re elhalasztották

(1) Nyilvánosan hozzáférhető dokumentumok és források alapján

4. MELLÉKLET: AZ ECON ÉS A TAXE BIZOTTSÁG NYOMON KÖVETÉSE

AZ ECON ÉS A TAXE BIZOTTSÁG KÖZÖS EREDMÉNYTÁBLÁJA – A VÁLLALATI ADÓPOLITIKÁKKAL ÉS A FELTÉTELES ADÓMEGÁLLAPÍTÁSOKKAL KAPCSOLATOS ECON/TAXE AJÁNLÁSOK NYOMON KÖVETÉSE

Ajánlások	AZ ECON ÉS A TAXE BIZOTTSÁG HIV.:	KÉSZÜLTSÉGI SZAKASZ	A BIZOTTSÁG ÁLLÁSPONTJA	NOYMON KÖVETÉS HATÁRIDEJE	TANÁCSI STATUS
Minden ágazatban kötelező, nyilvános országonkénti jelentéstétel a multinacionális vállalatok részéről	A1 136-139	Részleges	Az adóhatóságok közötti, országonkénti jelentéstétel Április 12-én javasolt nyilvános országonkénti jelentéstétel – Összesített adatok a világ többi részére az adóparadicsomok kivételével	DAC4 javaslat elkészült   Elkészült javaslat (2016. április 12.)	DAC4: elfogadás várható időpontja: az ECOFIN Tanács 2016. májusi ülése Az eljárás nem kezdődött el
„Tisztességes adófizető” / CSR	A2 146	Nincs	Értékelés az EU 2011-es vállalati társadalmi felelősségvállalásról szóló stratégiájának nyomonkövetési folyamatában	Nincs tervezett jogalkotási javaslat	Nincs tervezett jogalkotási javaslat
Az új adóintézkedések kötelező bejelentése a tagállamok részéről     Új adórendszerek kötelező bejelentése az adótanácsadó cégek részéről az adóhatóságok felé	A3 96	Nincs       Nincs	Nyomon követés a magatartási kódexszel foglalkozó munkacsoport, az európai szemeszter és a DAC megvalósítása keretében Nincs	Nincs tervezett jogalkotási javaslat	Nincs tervezett jogalkotási javaslat
Feltételes adómegállapításokkal kapcsolatos információk automatikus cseréjének kiterjesztéseaz összes feltételes adómegállapításra, Bizottsággal történő megosztásuk és bizonyos mértékű közzétételük	A4 107–111	Részleges	Az adóhatóságok túlterheltségének elkerülése érdekében nem szükséges a belföldi feltételes adómegállapítások automatikus cseréjének kiterjesztése	Lásd: 2015/2376/EU	Lásd: 2015/2376/EU
A vámszabad kikötők átláthatósága	A5	Nincs	Nincs szükség a héa- vagy a vámjogszabályok módosítására. A Bizottság a tagállamokkal együtt megvizsgálja, hogyan hatnak egymásra a vám- és adójogszabályok a vámszabad kikötőkben	Nincs tervezett jogalkotási javaslat	Nincs tervezett jogalkotási javaslat
A társaságiadó-résre vonatkozó becslés harmonizált módszerének kidolgozása – Transzferárazás	A6 122	Részleges	Elindult a Fiscalis projektcsoport	Nincs	Nincs
A visszaélést bejelentő személyek védelme	A7 144-145	Részleges	Támogatja a nemzeti szintű védelem erősítésére irányuló törekvéseket. A visszaélést bejelentő személyek védelmét szolgáló uniós jogi keret már számos ágazati jogszabályban szerepel (az üzleti titkok védelme, könyvvizsgálatról szóló irányelv, ÁÉKBV, a piaci visszaélésekről szóló rendelet)	Nincs tervezett jogalkotási javaslat	Nincs tervezett jogalkotási javaslat
közös konszolidált társaságiadó-alapra irányuló javaslat (KKTA)	B1 100, 116-120	Részleges	A Bizottság 2016. nov./dec.-re bejelentette a javaslatot, beleértve a szabadalmi adókedvezményre/szellemi tulajdonra/ K+F-re vonatkozó rendelkezéseket és állandó telephelyre vonatkozó szabályokat	2016. nov./dec.	Az eljárás nem kezdődött el
A magatartási kódex reformjával foglalkozó csoport (MKCS)	B2 124-126, 128, 133	Részleges	Folyamatban lévő belső felülvizsgálat	Nincs jogalkotási javaslat	Folyamatban – célja, hogy 2016 második felében megállapodás szülessen
MKCS– Az 1999. évi Simmons és Simmons jelentés második frissítése	127	Nincs
A szabadalmi adókedvezményekre és egyéb preferenciális rendszerekre vonatkozó útmutató/jövőbeli jogalkotási javaslat	B3 117, 121	Részleges	A Bizottság továbbra is nyújtson iránymutatást a nexus módszer végrehajtására a magatartási kódex reformjával foglalkozó csoporton belül	Jogalkotási javaslat csak akkor, ha az iránymutatás nem vezet eredményre – nincs határidő	folyamatos
Javaslat az ellenőrzött külföldi társaságokra (EKV) vonatkozó szabályokra	B4 121	Részleges	Az adókikerülés elleni irányelvtervezetben szerepel	A javaslat 2016. január 28-ra elkészült	Politikai megállapodás 2016. május/júniusig várható
A 2011/16/EU irányelv módosítására irányuló javaslat a tagállamok adóügyi ellenőrzésekkel kapcsolatos koordinációjának javítása érdekében	B5	Nincs	A Bizottság nem tervezi javaslatok benyújtását, a meglévő eszközök megfelelnek a célnak Az együttműködés javítása a Fiscalis program keretében	Nincs	Nincs
A közös európai adóazonosító szám (TIN) bevezetése	B6 141	Részleges	A Bizottság 2017-ben megvizsgálja, hogy benyújtson-e javaslat	2017	Az eljárás nem kezdődött el
Javaslat arra nézve, hogy az Unió egységesen lépjen fel a nemzetközi adóügyi megállapodásokkal kapcsolatban	C1 151-152, 154	Részleges	A Bizottság 2016. január 28-i külső stratégiája („puha” jogi eszköz): a fejlődő országoknak nyújtott támogatás, a jó adóügyi kormányzás elveinek felvétele a kereskedelmi megállapodásokba, a káros adóügyi intézkedések fokozatos megszüntetésének nyomon követése a magatartási kódexszel foglalkozó csoporton belül		A Tanács általában idegenkedik attól, hogy felhatalmazást adjon a Bizottságnak uniós adóügyi megállapodások tárgyalására
Az adóparadicsomok fogalmának meghatározására szolgáló egységes kritériumok kidolgozására irányuló javaslat	C2 96, 122, 147-150	Részleges	A Bizottság 2016. január 28-i külső stratégiája	Az adóparadicsomok listájának összeállítása 2016 végéig	Nem kezdődött el
Az adóparadicsomokat igénybe vevő vállalatok elleni intézkedések nyilvántartásának létrehozására irányuló javaslat	C3 153	Részleges	Nincs uniós válaszintézkedés (nemzeti hatáskör) A Bizottság a jó adóügyi kormányzás elveit a folyamatban lévő felülvizsgálat során be kívánja építeni a költségvetési rendeletbe	Nincs	Nincs
Javaslat állandó testület létrehozására	C4 121	Részleges	A meghatározás a KKTA-ra vonatkozó javaslat része lesz. 2016. januári ajánlás a szerződésekkel való (kétoldalú) visszaélésekkel szembeni intézkedésekről A postafiókcégek bevonása a GAAR hatálya alá, 2016. januári javaslat	2016. nov/dec. az állandó telephely meghatározása	Az állandó telephely meghatározására irányuló eljárás nem indult el A szerződésekkel való visszaélésekkel szembeni intézkedéseket a holland elnökség nem tekinti prioritásnak     A GAAR tárgyalása a tanácsi megállapodásban 2016. május/júniusra várható
A transzferárképzésre vonatkozó uniós iránymutatások	C5 95, 112, 120	Részleges	Az OECD-iránymutatások végrehajtását figyelemmel kell kísérni a JTPF keretében	Jogalkotási javaslat csak szükség esetén	Nincs információ
A hibrid struktúrákat alkalmazó adóelkerülési módszerekkel kapcsolatos javaslat, további elemzések és tanulmányok	C6 122	Részleges	Az ATAD irányelv része	A javaslat 2016. január 28-ra elkészült	Politikai megállapodás 2016. május/júniusig várható
Javaslat az uniós állami támogatási rendszer adózással kapcsolatos vetületeinek módosítására	C7 130-134	Nincs	A Bizottság a vállalatok adótervezési gyakorlatainak megadóztatására iránymutatással fog szolgálni az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alkalmazásáról Ez lehetővé teszi majd a behajtás terén tapasztalható néhány joghézag felszámolását	Nincs meghatározott határidő
Javaslat a 90/435/EK tanácsi irányelv, a 2003/49/EK irányelv, a 2005/19/EK irányelv és az egyéb vonatkozó uniós jogszabályok módosítására és a visszaélés elleni általános szabály bevezetésére	C8 120	Részleges	Az adókikerülés elleni irányelv a visszaélés elleni konkrét szabályokat kiegészítő általános szabályt vezet be	A javaslat 2016. január 28-ra elkészült	Politikai megállapodás 2016. május/júniusig várható
Javaslat a határokon átnyúló adózással kapcsolatos vitarendezési mechanizmusok javítására	C9 131, 138	Részleges	Kötelezettségvállalás javaslat benyújtására	Javaslat 2016 nyaráig	Nem kezdődött el
Az egész Unióra kiterjedő forrásadó vagy hasonló hatású intézkedés bevezetése annak elkerülése érdekében, hogy adózatlan nyereség hagyja el az Uniót	C10 151	Részleges	A Bizottság úgy véli, hogy elégségesek az adókikerülés elleni irányelvben szereplő intézkedések. Nincs kötelezettségvállalás a forrásadó tekintetében	A javaslat 2016. január 28-ra elkészült	Politikai megállapodás 2016. május/júniusig várható
További intézkedések az adórés megszüntetésére Az adóamnesztiára/az „adóelengedés” átláthatóságára vonatkozó elvek megállapítása	D1 113, 114, 123, 140, 167	Nincsenek	Nemzeti hatáskörbe tartozik	Nincs tervezett javaslat
A vállalatok és vagyonkezelő társaságok végső haszonhúzói		Részleges	A pénzmosás elleni negyedik irányelv tartalmazza a rendelkezéseket – a pénzmosás elleni ötödik irányelv ismét kiterjeszti az irányelv alkalmazási körét	Javaslat a pénzmosás elleni ötödik irányelvre 2016 nyara előtt	A tagállamok a pénzmosás elleni negyedik irányelvet hajtják végre

KIZÁRÓLAG A TAXE BIZOTTSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSÁBAN SZEREPLŐ BIZOTTSÁGI FELLÉPÉS
A TAXE bizottság állásfoglalásának fejezete	TAXE BIZOTTSÁG HIV.:	A BIZOTTSÁG ÁLLÁSPONTJA
Az EUSZ 17. cikke (1) bekezdésének megsértése	86, 89, 93	A Bizottság modellútmutató alkalmazását sürgette a határokon átnyúló adómegállapítások spontán cseréjére A 2015/2376 irányelv végrehajtásának tagállamok általi felügyelete
Az EUMSZ 108. cikkének megsértése	86	A TAXE bizottság által kért információk köre szűkebb, mint a Bizottság által kérteké Nyilatkozat arról, hogy a Bizottság elmulasztotta az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alkalmazásával kapcsolatos feladatait
Az Európai Parlament vizsgálati joga	88	A Bizottság és a Tanács által a Parlamentnek továbbított jogi és intézményi aggályok
Automatikus információcsere (AEOI)	105, 157	A Bizottság szorgalmazza az AEOI-t és támogatja a fejlődő országok kapacitásépítését
Az ombudsman szakértői csoportokkal kapcsolatos ajánlásainak végrehajtása	129	Megfelelő készültségi állapot az ombudsman és a Parlament kéréseinek alkalmazására
Fejlődő országok	156, 158, 160	Külső stratégia a fejlődő országoknak nyújtott uniós támogatás meghatározására
Adótanácsadók	162-164	Az 537/2014 rendelet rendezi a felmerült problémát
Az adóhatóságoknak nyújtott támogatás	170	Lásd az európai szemesztert és a 2016. évi Fiscalis munkaprogramot
Dokumentumokhoz való hozzáférés	174	A Bizottság továbbra is megküldi a dokumentumokat – lásd az elnök Bizottságnak küldött leveleit

A TAXE BIZOTTSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSÁBAN SZEREPLŐ MEGVÁLASZOLATLANUL MARADT AJÁNLÁSOK
A TAXE bizottság állásfoglalásának fejezete	TAXE BIZOTTSÁG HIV.:	Megjegyzés
Az MKCS dokumentumokhoz valóhozzáférése	87	A Bizottsághoz intézve – Nincs válasz – a TAXE 2 bizottság veszi át ezt a kérelmet, és tárgyalások folynak a dokumentumokhoz való hozzáférésről
A nyereségszerzés helye szerinti adóztatás	90	A tagállamokhoz intézve
A káros adóverseny megszüntetése	91	A tagállamokhoz és az Unió egészéhez intézve
A tagállamok politikai kötelezettségvállalása	92	A tagállamokhoz intézve
A lojális együttműködés elve (a Bizottság belső átszervezése)	93	Az Bizottsághoz intézve - Nincs válasz
Adóverseny és harmadik országok	96	Lásd a 156., 158. és 160. ajánláshoz fűzött megjegyzéseket
Az adócsalás elleni küzdelem	97	A tagállamokhoz intézve
A növekedés, a befektetések és a munkahelyek támogatása	98	Lásd az EU strukturális alapjait és az Európa 2020 stratégiát
Automatikus információcsere	99	Lásd a 105. és 157. ajánláshoz fűzött megjegyzéseket
Jogdíjfizetés	101	Az EB-hoz utalva - nincs válasz
Multinacionális vállalat	102	–
Vizsgálati kérelem	103	–
Az előzetes adómegállapítással kapcsolatos együttműködés és koordináció	104, 106, 115
KKTA	122	Az agresszív adótervezés uniós meghatározására irányuló kérelem
A magatartási kódexszel foglalkozó csoport	125	Nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság
Adóparadicsomok	155	Emlékeztetés a közös egyoldalú megközelítésre
Fejlődő országok	159	Kérés a tagállamokhoz, hogy saját fejlesztési segélyszervezeteiken belül vegyenek részt a munkában
Adótanácsadók	161, 165	Lásd a 162–164. ajánláshoz fűzött megjegyzéseket
További intézkedések	166, 168, 169, 171, 172,173	A tagállamokhoz intézett részletes megjegyzések

CbCR: Országonkénti jelentéstétel

DAC/DAC4: a közigazgatási együttműködésrről szóló (4.) irányelv

CSR: vállalati társadalmi felelősségvállalás

ÁÉKBV: az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások

CoCG: a magatartási kódexszel foglalkozó csoport

KKTA: közös konszolidált társaságiadó-alapra irányuló javaslat

TIN: adóazonosító szám

GAAR: visszaélés elleni általános szabályok

JTPF: közös transzferárfórum

ATAD: az adókikerülés elleni irányelv

ANNEX 5: REPORT AD HOC DELEGATION NICOSIA

Report Ad hoc Delegation

to Nicosia (Cyprus)

Friday, 15 April 2016

09.00 - 17.30

Disclaimer: This report reproduces a short, non-exhaustive summary of the different meetings held during the visit of the TAXE 2 Special Committee Delegation to Nicosia, Cyprus, 15 April 2016.. It is intended for internal European Parliament use only. It does not represent the position of the European Parliament and it was not agreed with the third parties involved in the programme of the visit.

Friday 15 April 2016

09.20 - 09.50   Meeting with Mr Ioannis KASOULIDES, Minister of Foreign Affairs of the Republic of Cyprus

10.00 - 11.00   Meeting with the Association of Cyprus Banks (ACB)

11.00 - 11.30  Meeting with Mr Christos PATSALIDES, Permanent Secretary, Ministry of Finance

11.30 - 12.30  Meeting with Mr Yiannakis TSANGARIS, Tax Commissioner and Mr George PANTELI, Head of Tax Policy Department, Ministry of Finance

13.00 - 14.30  Meeting with

  the European University Cyprus

  the Transparency International Cyprus

15.00 - 16.00  Meeting with

  the Cyprus Investment Funds Association (CIFA)

  the Cyprus Investment Promotion Agency (CIPA)

  the Institute of Certified Public Accountants of Cyprus

16.00 - 17.30  Meeting with trade unions

  the Cyprus Workers' Confederation (SEK)

  the Pan-Cyprian Federation of Labour (PEO)

taxe 2 COMMITTEE Delegation to Nicosia, Cyprus 15 April 2016

Members
Alain LAMASSOURE, Chair	EPP
Burkhard BALZ Danuta Maria HÜBNER	EPP EPP
Jeppe KOFOD	S&D
Anna GOMES	S&D
Bernd LUCKE	ECR
Michael THEURER	ALDE
Miguel VIEGAS	GUE/NGL
Eva JOLY	Greens/EFA

Accompanying Members

Costas MAVRIDES

Lefteris CHRISTOFOROU

+ Accompanying staff

09.20 - 09.50  Meeting with Mr Ioannis KASOULIDES,

Minister of Foreign Affairs of the Republic of Cyprus

Mr Kasoulides started his introduction by stating that corporate taxation does not fall under his competence, but that of Mr Georgiades, Finance Minister who at the time was in Washington attending the Spring IMF-World Bank meetings.

He referred to the bail out in March 2013, and highlighted the economic results achieved since then under the economic adjustment programme. He noted that Cyprus' economy is based on (financial) services and hence proper measures against money laundering and corruption are in place in order not to risk Cyprus' reputation as a credible financial centre. Regarding the fight against tax avoidance and evasion, he noted that Cyprus is working together with the EU by implementing all EU Directives and although not an OECD member[1], Cyprus is committed to implementing BEPS recommendations as a member of the OECD Global Forum. Cyprus is also an early adopter of the new automatic exchange of information standard agreed at the OECD level. He also mentioned a bilateral FATCA Intergovernmental Agreement with the US that entered into force on 31 August 2015 and is implemented as of 1 January 2016.

As for Members questions, Mr Kasoulides replied that Cyprus has political relations as well as close economic connections with Russia. He added that Russian banks (and other enterprises) prefer Cyprus because of the Russian speaking community, the viable legal system and availability of services. Many Russian companies repatriate earnings to Russia and take advantage of the corporate tax rate (12.5%) of Cyprus. Regarding Ukraine, Mr Kasoulides explained that the Double Tax Treaty, based on the OECD Model Tax Convention, has been amended.

Mr Kasoulides insisted that Cyprus is not giving any preferential treatment to any foreign companies, but follows the OECD line particularly on tax avoidance. He continued that Cyprus is largely compliant on transparency according to the Global Forum and BEPS legislations are being prepared. About Panama Papers, he noted that it was too early to speculate, but it seems from media that only about six intermediaries were operating from Cyprus, and relevant authorities are investigating if they acted outside the law. The bank RCB, mentioned in the news in relation to Panama Papers, is currently being investigated by the Cyprus Central Bank.

At the end Mr Kasoulides expressed Cyprus' willingness to work constructively on a European common consolidated corporate tax base (CCCTB), but added that a common corporate tax rate remains a sovereign competence of the EU Member States. Cyprus' economy is based on services (as it is an international financial centre) and low tax rates offer certain economic advantages.

10.00 - 11.00  Meeting with the Association of Cyprus Banks (ACB)

  Mr Michael KAMMAS, Director General

  Mr Aristos STYLIANOU, Chairman

  Mr George APPIOS, Vice-Chairman

In the introduction, Michael Kammas, Director General of the Association of Cyprus Banks (ACB) explained that a distinction should be made on how enterprises are taxed and how taxation affects the whole economy. He noted that banks' profitability suffered due to a very high ratio of non-performing loans (around 55% on loans to households and non-financial corporations) and that debt-to-asset swaps have been issued in order to speed up loan restructurings.

As to the Members question on the cooperation between the banking sector and tax advisory industry (Big4), Mr Kammas underlined that the tax advisory services were outside the scope of banks' operations, and that, although clients may use such consultants, banks do not form part of such operations. Moreover, he emphasised that banks do not provide tax advice to their clients for aggressive tax planning, nor do they have contacts with accountants and lawyers to discuss tax planning.

He explained that Ultimate Beneficial Owner (UBO) is required according to the legislation, so every operation has to lead up to a person that has to be identified. Tax crime is also a predicate offence in Cyprus. Banks are required to check if there is some substance behind the bank transaction/operation and banks are checking e.g. sanction lists and that there are no criminal activities. Most banks are local and have no significant subsidiaries abroad. It is, however, still more difficult to check/monitor non-Cypriot customers/banks than local ones. Following the changes of 2015 when bank supervision was redesigned and strengthened, the Central Bank is currently checking, for example, certain transactions made in USD - given that the monitoring system in the US is even stricter. He continued that the US authorities may, if they have any doubts, start an enquiry and that they can even close the account as a sanction if Cypriot banks do not respond that enquiry.

He clarified that there was no money laundering in Cyprus, but because of the complex structures of companies in the country, there has been a need to upgrade due diligence processes[2].

Mr Kammas added that since the banking crisis of 2013 non-performing loan rations have dropped, while lending practices have not fully shifted away from an overreliance on collateral towards a more systematic use of risk-assessment tools. The new insolvency legislation of 2015 restricts the liability of guarantors to the amount exceeding the value of the collateral could affect the extent of the increase in provisions.

Mr Kammas complained that implementing the anti-avoidance measures, such as FACTA and CRS, means a lot of costs for banks but as he could not provide a specific number when asked by Members, he agreed to provide a written reply on this matter.

For the question on what is the added value of a low tax rate and what are the positive tax advantages in Cyprus, Mr Kammas explained that in the past 'offshore' companies were taxed at 4.25% and other companies at about 30%. Since the EU accession, every company in Cyprus is taxed at the same rate of 12.5%. He added that the matter is not so much about tax rate, but about stability; this means that it is the latter that preserves Cyprus' competitive advantage as a credible international financial centre.

In reply to a Member's question on the large Russian FDI stocks in Cyprus, and on access to offshore ownership envelopes that enabled Russian owners to avoid the post-Crimea sanctions, Mr Kammas explained that a large proportion of Russian companies are related to a Russian owner and many of them are trading companies having assets in Russia. They get dividends in Cyprus, which they repatriate to Russia as an investment. He continued that Cyprus represents a significant gateway for EU inbound and outbound investments, which is complemented by the traditional links that Cyprus has with central and eastern Europe, Russia and Middle East.

Regarding the question on 'Panama papers', he reassured that the documents are being investigated by the Central Bank of Cyprus and other relevant authorities.

11.00 - 12.30   Meeting with

  Mr Christos PATSALIDES, Permanent Secretary of the Ministry of Finance

  Mr Yiannakis TSANGARIS, Tax Commissioner

  Mr George PANTELI, Head of Tax Policy Department, Ministry of Finance

Christos Patsalides, Permanent Secretary of the Ministry of Finance, indicated that after enormous financial efforts, Cyprus has finally overcome a difficult period, and it has managed to outperform every major indicator and restore its current account balance. Moreover, he emphasised that Cyprus’ tax system is in full compliance with the EU and the OECD requirements against harmful tax practices. He also explained that in July 2014, the merger of the Department of Inland Revenue (Direct Taxes) and the Department of Value Added Tax (Indirect Tax) created a Single Tax Department which further strengthened the position of the Cyprus tax authorities.

The Chair complimented the way Cyprus implemented its adjustment plan and welcomed country’s successful economic recovery and exit from its three-year international bailout programme. He also indicated that fair(er) tax competition requires new rules and more transparency, both at the EU and global level.

Mr Patsalides presented a stocktaking of activities that Cyprus has taken in the context of improving international tax compliance, which is based on the standard for automatic exchange of financial account information, Common Reporting Standard (CRS), developed by the OECD. Cyprus had also signed the Multilateral Competent Authority Agreement in 2014 and Cyprus, as part of the Early Adopters Group of the OECD, has committed to the implement the Automatic Exchange of Information (AEOI) by 2017[3]. On 2 December 2014, Cyprus and the US signed an intergovernmental agreement to implement the Foreign Account Tax Compliance Act (FATCA).

Yiannakis Tsangaris explained his role as Tax Commissioner mentioning notably that he had been nominated in February 2016, and that his services were looking after tax implementation not initiating legislations. He also referred to the merger of two tax departments in July 2014 into a single department for all tax affairs.

Members' questions were related to incentives and tax exemptions relating to investment in IP rights, commonly known as the 'IP box' that is used in Cyprus. Under the G20/OECD base erosion and profit-shifting project, new entries to such schemes will not be permitted after mid-2016. However, companies that joined the Cyprus scheme before that deadline can benefit from substantial savings until mid-2021. The Cypriot 'IP Box' system (a maximum tax rate of 2.5% on income earned from IP assets and wider scope) regime applies to a wider range of income than any other European scheme.

Regarding the new 'IP box' regime, Mr Pantelis insisted that it was in line with the discussions within the EU Code of Contact Group and the intention was to follow the modified nexus approach (of the OECD). He noted that there was only a limited time to enter into the Cyprus scheme, since it will be closed to new entrants as from June 2016. Companies that qualify under the existing IP regime should be able to have access to the existing benefits until 2021, but new entrants (i.e. joining an IP Regime after June 2016) should follow the new 'IP box' regime rules. He concluded, however, that if there was a new guidance on IP regimes, they would be ready to comply with it.

Mr Panteli undertook to provide a written reply regarding statistics of the new registrations in the 'IP box' regime, and he indicated that about 10-15 companies are getting Rulings on their IP regimes. He pointed out that companies need time to reorganise themselves, referring to need of a transitional period.

He indicated that following the changes made to the definition of permanent establishment in the OECD Model Tax Convention that address strategies used to avoid having a taxable presence in a country under tax treaties, bilateral treaties may need to be modified or to be included within a multilateral agreement (under the OECD framework). The majority of the treaties concluded by Cyprus follow the OECD Model Treaty.

Moreover, there is no 'exit tax', and Cyprus does not impose any withholding tax on dividend, interest and royalty payments made to non-Cypriot resident recipients. Regarding transfer pricing, i.e. allocation of profits for tax and other purposes between parts of a multinational corporate group, the 'arm's length' principle is used for transactions in Cyprus. Mr Panteli did not reply to the question about Cyprus' position to include minimum effective taxation as part of the Interest & Royalty directive (currently being discussed in the Council), but explained that if a minimum effective taxation (rate) clause was agreed at EU level, Cyprus would comply with it.

Regarding tax rulings in Cyprus, Mr Panteli explained that the tax department has a long-established practice of providing written replies to requests for guidance on the interpretation of Cyprus tax law. This practice is under the control of Tax Commissioner and applications are addressed to him. He clarified the Tax Rulings Division of the tax department (about 5-6 staff members) will, on application, issue advance tax rulings (estimated about 20-25/week) regarding actual transactions proposed to be undertaken by existing or new entities. In the event of any discrepancy between the scenario presented in a tax ruling request and the actual transactions undertaken, the relevant District Tax Office may decline to apply the tax ruling, or inform the Tax Rulings Division of the actual facts, asking it to confirm or modify the initial ruling. However, he was not able to give an estimation on the tax losses that occurred due to such rulings granted to companies.

Regarding (ultimate) beneficial owners of companies, tax transparency, including transparency of trust/fiduciary arrangements and banking details, Mr Panteli indicated that at least one owner has to be a resident in Cyprus, and the details of (ultimate) beneficial owners are confidential and may only be disclosed by court order or as part of a verified tax investigation. Cyprus complies with Prevention of Money Laundering and Terrorist Financing directives, and all companies as well as trusts have an obligation to be registered, but confidential information in both registers are maintained for tax authorities and other supervisory authorities purposes. When implementing the fourth anti-money laundering directive, Cyprus would go through the implementation the creation of registries for (ultimate) beneficial owners and for trusts. Most FATF recommendations are already in place in Cyprus, except the creation of UBO registers. Cyprus, however, is against making these registers public, arguing of the importance of confidentiality, especially for trusts.

Mr Patsalides underlined that Cypriot authorities were ready to study all documents that Panama authorities would provide them officially. He continued that the Cypriot RCB Bank that has been identified by media in the context of 'Panama leaks' had immediately denied that they have granted any such 'unsecured' loans to Russia.

Mr Panteli continued that Cyprus (tax) authorities are doing the same that other countries are doing, i.e. assessing information that is available to the public, and the Central Bank of Cyprus is assessing the information to the extent that it may concern the Cypriot banking system or any suspicious-looking transactions. Moreover, in line Transparency and Anti Money Laundering laws, the Cyprus Securities and Exchange Commission have requested by April 20 all regulated entities to report if they maintain/maintained any relationship with the Panama firm or a third party representing it. He insisted that competent authorities have a power to investigate the leak of Panama papers, but he did not want to reply to a question on if a separate legal/juridical enquiry would be conducted. He was not responding to a Member's question about the potentially harmful effect of the 'notional interest' deduction scheme in Cyprus.

Mr Panteli, however, undertook to provide a written reply regarding how many accounts have registered (ultimate) beneficial owner in Cypriot banks.

Mr Patsalides, in reply to a question on the CCCTB and a criterion to be used for allocation of tax rebates, indicated that it was not an easy process (to agree amongst sovereign states) and that it would be better to leave it to markets to respond. They also favour the application of the "arm's-length principle" of transfer pricing, rather than a requirement of a permanent establishment or a common and consolidated corporate tax base. Mr Panteli noted that it was premature to start discussions on consequences of the reunification on (corporate) taxation.

13.00 - 14.30  Meeting with

  The University of Cyprus

  The Transparency International Cyprus

In his introductory presentation Alexander Apostolides, from the European University Cyprus, explained that Cyprus' economy is largely focused on professional services and on the financial sector. He referred to Eurostat statistics, stating that employment in accounting/auditing sector used mainly for tax planning purposes, increased during the crisis and currently employs around 20 000 persons in Cyprus. This represents a significant part of Cyprus' GDP (estimated up to 10%).

He indicated that there were no 'tax rulings' as such, but acknowledged that it depends on the interpretation/definition of tax rulings. (He added that no tax rulings were revealed in the 'Luxleaks' scandal). He explained that the Cypriot Inland Revenue Department merger with the VAT Service in 2014 had not been easy and that the merged Tax Department is only now starting to work efficiently. In his view, one of the weaknesses in this area (referring to fraud prevention and fight against tax evasion) was a lack of coordination between different authorities in Cyprus.

On the 'Panama papers' he explained the Cyprus Securities and Exchange Commission has noted in public that, at first sight, companies under its authority do not seem to be involved, although there is speculation on the Cypriot RCB Bank. He further emphasised that Cyprus was not an off-shore tax haven, and in recent years Cyprus has taken major steps in adopting all EU jurisdiction and international best practices for combating tax evasion and money laundering. In this context, he referred to the recent Audit Transparency report 2015 by Deloitte, as well as to the EU reports on anti-money laundering. He underlined as well that regulatory supervision is carried out by banking authorities and the ECB. Hence, regarding the Panama papers, he insisted that the date of transactions should be looked at, given that after 2013/2014 Cyprus was forced to change some part of its legislation.

Maria Konstantinou from Transparency International Cyprus (TIC) explained that currently they do not have a programme on money laundering (or tax evasion), but that TIC could consider launching one. She continued that these issues are not very high on the agenda for the (ongoing) election campaigns due to lack of interest. She referred to the new legislation on tax rulings (since October 2015) and highlighted the need for more cooperation between tax administration services.

Members noted the strengthening of the legal framework relating to corporate taxation seemed not be driven by the EU, but more for other purposes, although acknowledging the implications of the accession to the EU. Both panellists mentioned that before 2013, the impact of tax avoidance wasn't a subject of public discussion but most of the population welcomed the favourable tax treatments granted by Cyprus. Since 2013, there seems to be a change of mentality and a greater understanding of how tax avoidance impacts citizen's daily life.

Members also questioned that companies might not be interested to become domiciled in Cyprus, given that, e.g. non-residents are not subject to the Special Contribution for Defence, which is a tax which is levied on interests at a rate of 30% and on dividends at a rate of 17%. A company which is not tax resident in Cyprus is taxed on income accruing or arising only from sources in Cyprus.

Trusts are available in Cyprus, and the law is similar to the English law on trusts, but recent amendments to the Cyprus International Trust law have made Cyprus a favourable jurisdiction for the creation of a trust that are used for, amongst others, inheritance planning as well as tax planning.

On the concept of tax planning in Cyprus, Mr Apostolides explained that Cyprus has a competitive advantage through highly educated, qualified and multilingual workforce (i.e. certified accountants/auditors) for accounting firms, legal practices and the banking sector, but due to lower salary levels in Cyprus (compared to other EU MSs), 'brain drain' is an issue. This competitive advantage is complemented by good infrastructure available for such activities, as well as appropriate government regulations and a general policy of non-intervention in business operations.

He continued that registration of companies was one of the biggest weak points that the authorities need to tackle. He insisted, moreover, that sovereign states should have right to determine their corporate tax rate. He acknowledged nevertheless that harmonisation of legislation at the EU level would be welcomed, as for example, there are complications on the reporting of legitimate profit. He also called for more transparency on how much revenue is generated in Cyprus or in abroad. He acknowledged that in terms of banking regulation, Cyprus has progressed but this is less certain in terms of tax legislation.

Regarding FDIs related to Russia, Mr Apostolides indicated that double tax treaties are not meant for money laundering and round-trip investment, but that Russian owned companies use Cyprus financial centre as there is no withholding tax on profits remitted abroad, if their tax liabilities have been fulfilled in Cyprus. Double tax treaties also determine the ways in which profits are remitted abroad. He explained further that Cyprus offers an extensive network of favourable double tax treaties (not only with Russia), has no withholding taxes on dividends and interest paid, no capital gains on profits from the sale of shares and securities and exemption of taxes on foreign dividends and interest received.

Mr Apostolides undertook to share with the delegation, notably, a report of MoneyVAL on the “Special Assessment of the Effectiveness of Customer Due Diligence Measures in the Banking Sector in Cyprus” and a report by Deloitte on the 'Third Party Anti-Money Laundering Assessment of the Effective Implementation of Customer Due Diligence Measures with Regard to Cyprus’ Deposits and Loans.

15.00 - 16.00  Meeting with

  The Cyprus Investment Promotion Agency (CIPA)

The Cyprus Investment Promotion Agency (CIPA) was established as a registered not-for-profit company limited by guarantee, funded by the Cyprus government. "Invest Cyprus" is the brand under which CIPA takes the lead in promoting Cyprus as an attractive FDI destination. http://www.investcyprus.org.cy/

The Cyprus Investment Funds Association (CIFA)

The Cyprus Investment Funds Association (CIFA) was established in February 2013 with the purpose to become the collective voice and the reference point for all professionals and legal entities, offering services or engaged in the Investment Funds Industry in Cyprus. http://www.cifacyprus.org/english/cyprus-investment-funds/about-cifa/

  The Institute of Certified Public Accountants of Cyprus (ICPAC)

The Institute of Certified Public Accountants of Cyprus, established in 1961, is the competent authority for regulating the accounting/auditing profession in Cyprus. http://www.icpac.org.cy/selk/default.aspx

List of Participants:

Mr Costas Markides, Board Member, International Tax, KPMG Limited (CIFA)

Mrs Natasa Pilides, Director General (CIPA)

Mr Kyriakos Iordanou, General Manager, Mr Pieris Marcou, Mr Panicos Kaouris, Mr George Markides (ICPAC)

Mr Markides, Cyprus Investment Funds Association (CIFA) explained that it is making recommendations on tax measures, such as BEPS recommendations. Mr Iordanou, ICPAC indicated that, although it is the competent authority for regulating the accounting/auditing profession in Cyprus, it is working in parallel with the government, which is taking significant efforts to maintain Cyprus as credible financial centre. Tax legislation changes are being initiated by Cyprus along the line of BEPS, country-by-country reporting requirements, tax rulings, as well as specific legislative proposals from the EC.

Mr Markides, CIFA also mentioned that CIFA supports transparent country-by country reporting, including public disclosure (with the current threshold of €750 million turnover). However, Mr Iordanou, from ICPAC believed that information should be kept with tax authorities only, and that it should be first seen how it works before public disclosure. He continued that disclosure of the country-by-country reporting should be decided at the EU level and concerns on data protection need to be assessed. There is a working group within the tax administration department dealing with the implementation of country-by-country legislation and accountants can bring expertise to the government on this issue.

Mrs Natasa Pilides agreed with Mr Markides, explaining that CIFA works closely with the CIPA, which first took the initiative for the establishment of CIFA, as a part of the progress made in promoting Cyprus as a competitive investment funds jurisdiction.

Two years after the banking crisis and the rescue package coming into play, Cyprus not only survived, but also managed to surpass all expectations, according to the panellists. According to Mr Marcou, ICFPA was looking forward as Cyprus now concentrates on remaining a fully compliant and transparent jurisdiction, as to all related EU and international regulations. He mentioned, notably, the Foreign Account Tax Compliance Agreement (FATCA) with the United States, OECD’s Convention on Mutual Administrative Assistance in Tax Matters and the OECD’s BEPS Action Plan. He highlighted that Cyprus continues to enhance its competitiveness as an attractive international business centre. Mr Iordanou agreed that profit should be taxed where it is generated, but added that new realities such as e-commerce need to be taken into account. Regarding the question on notional profit, he confirmed that the 'arm's length principle' is used. Regarding transfer pricing, no regulatory framework is yet in place, but it is one of the top priorities and in a process of being developed on the basis of an Irish model (working group includes network of Big4). For a questions regarding whether Cyprus was looking for an opportunity for tax avoidance (by using measures like 'notional profit' deduction, tax rulings, 'IP box' regime and a policy of 'no exit' taxation), ICPA explained that they were looking for certainty and a simple tax regime.

Regarding hybrid mismatch arrangements, Mr Markides indicated that it is anticipated that Cyprus legislation will be amended to reflect the EU Parent-Subsidiary Directive provisions tackling hybrid loan arrangements (e.g. profit participating loans). With respect to hybrid loans, receipts from other EU Member States shall be taxable, when such payments are treated as tax deductible at the level of the payer company.

Regarding FDIs related to Russia, according to Mr Iordanou it is based on economic and financial (as well as historical) relations with Russia, and is not directly related to taxation, acknowledging, however, that relations with Russia could be dealt with more transparent manner.

Mr Marcou replied to the question on the sustainability of developments in Cyprus from the macroeconomic point of view, given that deposits were 5 times over GDP in 2013, and since decreased, but only to a level of 3 times over GDP, that deposit level (around 75 billion, ½ belongs to foreign entities) is above GDP but it was not crucial to the economy, nor 'unhealthy' given that Cyprus is an international financial centre. And, following the crisis, substantial amounts were converted to stocks. From CIPA point of view, for high portion of non-performing loans in the banking system necessitated practical measures (selling property or other collaterals) to complement legislative measures.

Mr Iordanou explained that Cyprus is not offering tax accommodation, but helps to interpret the law, and there are no problems with tax rulings as administration is careful interpretation state aid. ICPAC added that companies providing administrative services have the responsibility to register other companies in Cyprus and law firms that provide such administrative services are supervised by the Bar Association, as are audit/accounting firms that provide administrative services supervised by the ICPAC.

16.00 - 17.30  Meeting with trade unions

  the Cyprus Workers' Confederation (SEK)

Christos Karidis, Head of Economics Research of the Confederation Department and the Secretary of the Association of Employed Consumers

  the Pan-Cyprian Federation of Labour (PEO)

  Nikos Grigoriou, Head of the Department of Economic and Social Policy of PEO

Both representatives explained that it would be difficult to have a single tax policy in the EU, as taxation is left to sovereign states, according to them. They are against tax evasion and called for more tax transparency including businesses and shipping industry. They indicated that, due to economic specificities of Cyprus, (corporate) taxation is comparably low. Amongst these specificities, they indicated the ongoing Turkish occupation and the purpose of the Special Contribution for Defence (tax) and that Cyprus did not receive any pre-accession assistance from the EU. Both trade unions were in favour of an enhanced tax transparency and tax justice, but indicated that a single taxation system at pan-EU level would not be easy to achieve, as each EU MS has created its own model and hence it would be difficult to draw a line at which all companies should be taxed, e.g. at the rate of 20%.

In their replies to 'Panama papers' related questions, both trade unions were satisfied with stricter rules that allow thorough investigations and more transparency and emphasised that they were strongly against tax evasion. Moreover, they complained that there was (still) a lot of bureaucracy and too slow movement from the government side. Cyprus has lost 10% of its GDP over the past few years and is among the top countries in non-performing loans. Unemployment is higher than 15% and long-term unemployment has seen the highest rise compared to all other European Member States. One young person out of three is currently unemployed and Cyprus has one of the highest emigration rates in the EU. Mr Grigoriou (PEO) stated that workers are obliged to pay their taxes, whilst companies can hide their income and have lower tax rates than 12.5%.

Mr Karidis (SEK) explained that social inequality was increasing in Cyprus, which was now in the 3rd worst position in the EU. Those involved in tax evasion were, according to SEK, stealing money from the group of people (normal citizens) that pay taxes; hence SEK is in favour of a fairer tax system and the distribution of the tax burden amongst workers and companies. He added that, although public finances are in a better shape, a broader tax reform would be key to development. Trade unions are asking the government and the parliament proceed with a tax reform, the last reform being in 2002. He moreover highlighted that the economic model of Cyprus needs to be diversified, because it is now heavily reliant on financial services, meaning that both manufacturing and agriculture sectors need to be developed.

Regarding contacts with trade unions in the occupied part of Cyprus, Mr Grigoriou (PEO) confirmed on-going collaboration and joint actions with the Turkish-Cypriots trade unions, mentioned e.g. a publication on a (possible) solution of the settlement and introduction of one currency. Mr Karidis (SEK) further added that they are also collaborating, and providing recommendations, such as on the social insurance schemes.

• [1]  List of OECD Member countries - Ratification of the Convention on the OECD : http://www.oecd.org/about/membersandpartners/list-oecd-member-countries.htm
  Members of the Global Forum : https://www.oecd.org/tax/transparency/membersoftheglobalforum.htm
• [2]  http://taxinsights.ey.com/archive/archive-pdfs/2016g-00762-161gbl-cyprus-enacts-legislation-on-mandatory-exchange-of-information.pdf
• [3]  https://www.oecd.org/tax/transparency/AEOI-commitments.pdf

ANNEX 6: REPORT AD HOC DELEGATION WASHINGTON

taxe 2 COMMITTEE ad hoc Delegation to the United States of America (Washington) 17-20 May 2016

Final Programme

Wednesday 18 May 2016

08.30 - 09.30  Meeting with Elise Bean, former Director and Chief Counsel of the Permanent Subcommittee on Investigations (ICRICT and the Levin Centre)

10.15 - 11.15   Briefing by the Congressional Research Service

Donald J. Marples, Specialist in Public Finance

Jane G. Gravelle, Senior Specialist in Economic Policy

11.45 - 12.15   Meeting with Orrin Grant Hatch, Chairman of the Senate Committee on Finance, President Pro Tempore of the Senate

12.45 - 14.15   Working lunch (finger food) with stakeholders co-organised with the Atlantic Council

16.00 - 17.00   Meeting with Sander Levin, Congressman, Ranking Member of the House Committee on Ways and Means, Richard Neal, Ranking Member of the Subcommittee on Tax Policy, Earl Blumenauer, Member of the House Committee on Ways and Means, Lloyd Doggett, Member of the House Committee on Ways and Means, Ranking Member of Subcommittee on Human Resources, Xavier Becerra, Congressman, Chairman of the House Democratic Conference and Ron Kind, Congressman, Member of the House Committee on Ways and Means

17.30 - 19.00   Meeting with Caroline D. Ciraolo, Acting Assistant Attorney General in charge of the Tax Division, Department of Justice (DoJ)

Thomas Sawyer, Senior Litigation Counsel for International Tax Matters and Todd Kostyshak, Counsel to the Deputy Assistant Attorney General for Criminal Tax Matters

Thursday 19 May 2016

9.30 - 10.45   Meeting with the US Department of the Treasury

Mark J. Mazur, Assistant Secretary (Tax Policy)

Robert Stack, Deputy Assistant Secretary (International Tax Affairs)

11.30 - 12.30  Meeting with the Tax Foundation

Scott A. Hodge, President of the Tax Foundation

Gavin Ekins, Research Economist

Stephen J. Entin, Senior Fellow

Scott Greenberg, Analyst

12.30 - 13.30   Working lunch (finger food) with academics/think tanks

John C. Fortier, Director of the Democracy Project, Bipartisan Policy Center

Shai Akabas Associate Director of Bipartisan Policy Center, Economic Policy Project

Eric Toder, Co-director, Urban-Brookings Tax Policy Centre

14.00 - 15.00 Meeting with OXFAM America

Gawain Kripke, Director of Policy and Research

Didier Jacobs, Senior Economist

Nick Galass, leads on the Oxfam's economic inequality research

Robbie Silverman, Senior Advisor

15.00 - 16.00 Meeting with International Monetary Fund (IMF)

Vicki Perry, Assistant Director in the Fiscal Affairs Department and Division Chief of the Tax Policy Division

Ruud De Mooij, Deputy Division Chief in the Tax Policy Division

16.00 - 17.00  Meeting with the International Consortium of Investigative Journalists (ICIJ)

  Hamish Boland-Rudder, ICIJ’s online editor

17.30 - 18.30  Meeting with the World Bank

Jim Brumby, Director, Public Service and Performance, Governance Global Practice

Marijn Verhoeven, Economist, Governance Global Practice

Rajul Awasthi, Senior Public Sector Specialist in the Governance Global Practice (leads the tax policy and revenue administration workstream, primarily in the Europe and Central Asia (ECA) region)

Guggi Laryea, European Civil Society and European Parliament Relations Lead

taxe2 COMMITTEE ad hoc Delegation to Washington, USA 17-20 May 2016

List of Participants

Members
Alain LAMASSOURE, Chair	EPP
Danuta Maria HÜBNER	EPP
Markus FERBER Pablo ZALBA BIDEGAIN	EPP EPP
Jeppe KOFOD	S&D
Neena GILL	S&D
Cătălin Sorin IVAN Bernd LUCKE	S&D ECR
Cora VAN NIEUWENHUIZEN	ALDE
Fabio DE MASI	GUE/NGL
Eva JOLY	Greens/EFA
+ Accompanying Staff

08.30 - 09.30  Meeting with Elise Bean, former Director and Chief Counsel of the Permanent Subcommittee on Investigations (ICRICT and the Levin Centre)

In her introduction, Elise Bean noted that Senator Carl Levin first hired her in 1985, to serve as an attorney on the US Senate Homeland Security and Governmental Affairs Committee. In 2003, she was appointed as Staff Director and Chief Counsel of the Permanent Subcommittee on Investigations[1]. Ms Bean referred to investigations of the Subcommittee, notably: inquiries into offshore tax avoidance by Apple, Microsoft, and Caterpillar; undeclared UBS, LGT, and Credit Suisse accounts for wealthy US clients; and tax shelter sales by professional firms, including KPMG.

Ms Bean mentioned the recent hearing on business tax reform held by the Senate Finance Committee, which demonstrated politicians' willingness to engage in the reform of the US corporate tax system even before elections. In this context, Ms Bean explained that the Treasury Department had finalised its ‘customer due diligence’ rule, which requires, as of 2018, financial institutions –banks, mutual funds and others – to ascertain and verify who actually owns and profits from the companies that make use of their services, in other words the ‘beneficial owner’. She emphasised, however, that the Obama Administration’s new ‘customer due diligence’ rule appears to permit new loopholes for shell companies created for purposes of tax dodging, given that the rule allows financial institutions to identify a manager as the company’s ‘beneficial owner’ even when that manager has no true ownership role in the company. The definition of ‘beneficial owner’ as any individual who owns 25 % or more of the equity interests, and the possibility that a single individual with 'significant responsibility' can control the entity, may allow the real owners to hide behind an executive who can serve as a 'figurehead'. This definition, she said, may undo the work that some banks have already completed by developing systems to verify owners of shell companies seeking to open accounts. In fact, according to her, the rule weakens US anti-money laundering safeguards and makes it easier for terrorists, money launderers, tax evaders, and other wrongdoers to open US accounts without revealing their identity. Moreover, Ms Bean explained that the definition in the rule differs from that in the Proposed Incorporation Transparency & Law Enforcement Assistance Act (that requires the Treasury and the states to collect, maintain and update beneficial ownership information on legal entities for law enforcement purposes), thus causing further confusion. The rule does not extend the same due diligence requirements on accounts opened before its implementation as of 2018 (no retroactivity), creating what she called ‘a major gap’ in the information collected. Apart from drawing attention to certain US states, such as Delaware, Nevada or Wyoming, as being havens for shell companies, Ms Bean also mentioned South Dakota as a state hosting a vast number of trusts. She also explained that the Obama Administration was implementing the OECD BEPS action No 13 on country-by-country reporting, and was hoping to complete it before the end of the presidential term.

Regarding the Foreign Account Tax Compliance Act (FATCA), which requires financial institutions to disclose data to the Inland Revenue Service (IRS) on any large financial accounts held by US taxpayers or by foreign entities in which US taxpayers hold a substantial ownership interest, Ms Bean shed some light on the problems regarding reciprocity, i.e. the US would not share as much data as it requires from its FATCA partners. For example, the US will not be providing account balances and will not give information on all US source income - just on certain kinds within the limits of US law. The FATCA law does not lay down threshold amounts for the accounts, as it requires all accounts belonging to US persons to be disclosed to the IRS. However, the regulations and intergovernmental agreements implementing the FATCA created thresholds. Hence, according to Ms Bean, the highest threshold – USD 400 000 for a couple living outside the US[2] – should be lowered.

In reply to criticisms from certain US politicians suggesting that endorsement of the EU state aid rules would focus particularly on US companies, Ms Bean stated unequivocally that all have the right to enforce their laws, and went on to say that such investigations seem to be based on factual matters, referring to the ‘Apple case’ that she had been involved in on the Permanent Subcommittee on Investigations.

She further stated that corporate tax avoidance should be tackled by putting an end to the deferral and inversion loopholes in the US corporate tax system, as active earnings/profits are generally not taxed until repatriated to the US. Thus, active foreign earnings are deferred from taxation until the earnings are remitted back to the US, at which point in time US corporate tax must be paid. However, taxes are reduced thanks to credits claimed for foreign taxes paid to other countries as well as other tax benefits, such as operating losses that the corporation may carry forward into future tax years or backward into prior tax years. The United States taxes the ‘worldwide’ income of domestic corporations, regardless of where the income is earned: this differs from the ‘territorial’ taxation system in which only the source country has jurisdiction over tax profits deemed to arise there.

In reply to questions by Members, Ms Bean explained that corporate rules in the US are set mainly at the state level, and many states do not require companies to disclose beneficial owners. As a result, the administration could only use existing bank secrecy regulations to go after shell companies.

She further explained in response to Members’ comments that the ‘Luxleaks’ scandal had not been ‘heard’ in the US. However, she acknowledged that the ‘Panama papers’ scandal represented another wake-up call regarding the need to put an end to corporations with hidden owners. She referred to a Global Witness undercover investigation broadcast recently (by the US news programme ‘60 Minutes’ - see link in footnote[3]) that demonstrated that US lawyers often suggest using anonymously-owned American companies in order to channel suspect (taxes) funds into the country.

She also said that the Levin Center (at Wayne State University Law School in Detroit) is organising training courses in the area of better parliamentary oversight and inquiry. Ms Bean added that she is very much in favour of public country-by-country reporting, taking the view that the impact on banks and financial institutions had been positive and that the same kind of reporting would be needed for multinational companies.

10.15 - 11.15   Briefing by the Congressional Research Service

Donald J. Marples, Specialist in Public Finance

Jane G. Gravelle, Senior Specialist in Economic Policy

The Congressional Research Service (CRS) works exclusively for the United States Congress, providing policy and legal analysis to committees and members of both the House and the Senate, regardless of party affiliation.

Ms Gravelle explained that reducing profit shifting and reforming the international tax system in the US and worldwide may involve a number of policy considerations and tradeoffs in the US. Some tax reform proposals have focused on broadening the tax base and lowering the rates of both individual and corporate income taxes. As regards efficiency, the current tax system favours the non-corporate sector overall. The corporate statutory tax rate of 35 % tends to be higher than the average marginal statutory rate for non-corporate business, which is estimated to average around 27 %. For example, of the USD 1.2 trillion in overseas profits reported by US companies in 2012, USD 600 billion was attributed to so-called tax havens: Bermuda, Ireland, Luxembourg, the Netherlands, Singapore, Switzerland, and the Caribbean islands dependent on the UK.

Ms Gravelle argued that it is the current US corporate tax rate and the general approach to taxing US multinational corporations (MNCs) that are encouraging companies to shift profits and keep money abroad.

In reply to the question related to 'stateless income/tax avoidance', Mr Marples explained that an important reason behind MNCs being able to pay such low rates is that they are allowed to avoid an estimated USD 695 billion in taxes on the USD 2.4 trillion that they hold offshore. In other words, the real problem with the tax code is not that US multinationals are paying too much, but rather the fact that they are allowed to avoid so much in taxes.

Ms Gravelle in her reply explained that despite of the real differences between the tax systems of the EU (territorial) and the US (worldwide), no major economy has a pure worldwide or a pure territorial tax system. The US system, in theory, taxes American corporations on their worldwide (or resident-based) income. She emphasised that transfer pricing manipulation can also theoretically be used to shift what is actually US source income to subsidiary corporations based in offshore tax havens. To avoid potential transfer pricing penalties, one avenue available to companies may be to obtain an advance pricing agreement (APA), either with the IRS (unilaterally) or with the IRS and another tax authority (bilaterally), covering inter-company pricing. While the US generally follows a ‘worldwide’ approach, corporations are typically allowed to defer paying taxes on income earned abroad until that income is brought home, or repatriated, in the form of a dividend payment to the US parent. Countries that have territorial tax systems generally also have some type of anti-abuse provision to protect their tax bases. Mr Marples noted that while it is true that the US statutory tax rate is 35 %, the wide swath of loopholes and breaks allow large profitable US companies to pay closer to 19.4 % on average, with many companies paying nothing at all. Statutory tax rates only tell part of the story. There is, however, an unsettled debate over whether and by how much the effective corporate tax rate in the US is higher than effective tax rates outside the US. Effective tax rates measure how much businesses really pay after all deductions and credits have been considered.

Ms Gravelle estimated that a total in profits to the sum of USD 2.6 billion remains to be repatriated eventually. She raised some concerns regarding intangible assets (such as those of Starbucks or Google), noting that if a ‘true’ arm’s length policy were adopted, most of the profit would be due in the US. In the case of Google, she was of the view that the UK decision was based on confusion over profits.

Ms Gravelle further noted that there are eight US states that could be considered as tax havens (but a federal level taxation remains). She highlighted the difference from, for example, Bermuda, where the problem is non-taxation, and went on to explain that the factors that make a country a successful tax haven include: low or non-existent tax rates applicable to foreigners; strict banking and financial secrecy laws; and a highly developed financial, legal and communications infrastructure. She argued that at the heart of the tax haven issue is the discrepancy between real economic activity and economic activity that is only apparent. She further stressed that the US is widely recognised as a leading source of offshore money: it emerged from the Union Bank of Switzerland tax evasion scandal that, at that bank alone, US clients had almost 20 000 Swiss-based accounts.

Ms Gravelle also explained that current law allows taxes to be deferred on income earned abroad until that income is repatriated to the US. Along with deferral, another basic feature of the US system is the foreign tax credit. The US taxes worldwide income on either a current or deferred basis, but it also allows credits for foreign taxes paid on a dollar-for-dollar basis against US taxes otherwise owed. Under the current US system, taxes on corporate profits at the individual level (dividends and capital gains) tend to be collected (thanks to tax treaties) on a residence basis. Deferral benefits US corporations because delayed taxes are reduced due to the time value of money. In the extreme, deferral could allow an American corporation to completely avoid US taxation on foreign source income if it never repatriates its overseas income, either because the income is being held abroad in financial assets or because it has been permanently reinvested (for example in plant and equipment). The income earned by foreign branches of US corporations, however, cannot be deferred. The credit is generally limited to the amount of taxes a corporation would pay in the credit’s absence, which is effectively just the US corporate tax rate multiplied by the amount of income earned abroad. In other words, a US corporation may claim foreign tax credit up to the point that reduces its US tax on foreign-earned income to zero, but no further. Concerning beneficial ownership, Ms Gravelle noted that eight US states do not require beneficial ownership information.

Finally, Ms Gravelle stated that it is unlikely that any major overhaul would happen before the US elections, but that reform needs to be budget-neutral, as the same level of revenue needs to be raised somehow. The principle of tax neutrality – that a tax system should neither encourage nor discourage specific economic decisions – prevails across the political spectrum. However, regardless of whether the US reforms its international tax system by following the territorial trend or by strengthening its worldwide system, all parties need to recognise more fully the importance of the high corporate tax rate, as tax reform proposals that do not reduce it will not substantially improve the position of US-based firms.

11.45 - 12.15   Meeting with Orrin Grant Hatch, Chairman of the Senate Committee on Finance, President Pro Tempore of the Senate

Orrin Grant Hatch, the most senior Republican member of the US Senate, was first elected to the Senate in 1976 and was most recently re-elected in 2012. He became the President Pro Tempore of the Senate on 6 January, 2015, and is also the longest-tenured Republican on the Senate Judiciary Committee. In the US Senate 2015-2016, Senator Hatch is a member of the Joint Committee on Taxation.

In his introductory remarks, Mr Hatch referred to the ongoing work of five separate bipartisan Finance Committee Tax Working Groups aimed at spurring comprehensive congressional tax reform efforts in the 114th Congress.

Mr Hatch was of the opinion that both Europeans and the US face the same situation, i.e. corporate taxation rules are outdated worldwide. An exchange of views with Mr Hatch, amongst others, was held on the OECD’s Base Erosion and Profit Shifting (BEPS) process, and included country-by-country reporting, the increased importance of transparency with a view to ensuring that profits are taxed where they are created, and ‘tax havens’ (also with reference to some US states).

Moreover, Mr Hatch had some concerns over the European Commission’s recent efforts on enforcement of state aid rules, stating that there was a general view in the US that all investigations were, in fact, focused on US firms. He further stated that of the five cases, 4.5 concerned US companies (the remaining 0.5 being Chrysler’s share in the Fiat case).

Mr Hatch was interested in the discussions related to TTIP and the possibility of including certain references to good governance on taxation (the chapter on investment protection was indicated by Members in this context as a possible way forward). In this context, the debate on the Trade Promotion Authority (TPA), which aims to ensure partnership between Congress and the administration in terms of bringing greater transparency to the negotiating process and ensuring that the US secures the most effective trade agreements possible.

Mr Hatch welcomed a proposal to engage in exchanges of views on these matters with MEPs on a regular basis.

12.45 - 14.15   Working lunch (finger food) with stakeholders co-organised with the Atlantic Council

Source: http://www.atlanticcouncil.org/:

The Atlantic Council promotes constructive leadership and engagement in international affairs, based on the Atlantic Community's central role in meeting global challenges. The Council provides an essential forum for navigating the dramatic economic and political changes defining the twenty-first century, by informing and galvanising its uniquely influential network of global leaders. The Council has administered programmes to examine political, economic as well as security issues to cover Asia, the Americas and other regions in addition to Europe. All its programmes are, however, based on the conviction that a healthy transatlantic relationship is fundamental to progress in organising a strong international system.

Participants invited by the Atlantic Council:

  Anders Aslund, Resident Senior Fellow, Dinu Patriciu Eurasia Center, Atlantic Council

  Gianni Di Giovanni, Chairman of Eni USA R&M, Eni

  The Hon. Boyden Gray, Founding Partner, Boyden Gray& Associates

  Jillian Fitzpatrick, Director, Government Affairs and Public Policy, S&P Global

  Marie Kasparek, Assistant Director, Global Business and Economics Program, Atlantic Council

  Benjamin Knudsen, Intern, Global Business and Economics Program, Atlantic Council

  Jennifer McCloskey, Director, Government Affairs, Information Technology Industry Council

  Susan Molinari, Vice President, Public Policy and Government Affairs, Google

  Andrea Montanino, Director, Global Business and Economics Program, Atlantic Council

  Álvaro Morales Salto-Weis, Intern, Global Business and Economics Program, Atlantic Council

  The Hon. Earl Anthony Wayne, Non-resident Fellow, Atlantic Council

  Alexander Privitera, Senior Fellow, Johns Hopkins University

  Bill Rys, Director, Federal Government Affairs, Citigroup

  Pete Scheschuk, Senior Vice President, Taxes, S&P Global

  Garret Workman, Director, European Affairs, US Chamber of Commerce

During the working lunch, delegation members shortly presented the work and the objectives of TAXE2 Special Committee, as well as the European Parliament’s initiatives vis-à-vis the fight against corporate tax avoidance.

16.00 - 17.00   Meeting with Sander Levin, Congressman, Ranking Member of the House Committee on Ways and Means, Richard Neal, Ranking Member of the Subcommittee on Tax Policy, Earl Blumenauer, Member of the House Committee on Ways and Means, and Lloyd Doggett, Member of the House Committee on Ways and Means, Ranking Member of the Subcommittee on Human Resources, Xavier Becerra, Congressman, Chairman of the House Democratic Conference, and Ron Kind, Congressman, Member of the House Committee on Ways and Means

Mr Levin said that the US has made progress in some areas of tax reform, but just like the Europeans, the US lags behind the international community in the fight to ensure transparent corporate ownership. He acknowledged that there is a need for more discussion among the partners, as there is no way Europe or the US can solve this issue on their own. In this context, he referred to tax competition and stressed that some corporate income is not taxed anywhere. However, he was of the view that singling out US companies would certainly not increase appetites for closer cooperation. He stated that several US companies were leaders in tax evasion, and considered the OECD recommendations to be very modest. However, he insisted that if tax competition to have the lowest tax rates and wages continues, both the EU and the US would be losers in this game. He recognised that the EU has been somewhat more flexible over the past years, as it is not a territorial issue as such. In this context, he referred to beneficial ownership, and stated that a recently announced US banking regulation requires US banks to obtain the identity of the beneficial owner of any legal entity holding an account.

There is also a need for overall international tax reform in the face of rising income inequality, Mr Levin said, referring to the opinion of the citizens, as US multinationals are estimated to hold USD 2.4 trillion offshore, deferring payment of taxes totalling USD 700 billion. He went on to stress that no country can keep cutting taxes and still provide the infrastructure and the government services its citizens need.

During the exchange of views, the discussion touched upon the bilateral tax treaties between the US and the EU (Member States), the investment chapter of the TITP negotiations (with a view to adding text on corporate taxation), the ‘Panama papers’, and the possibility of facilitating cooperation between the parties.

International tax reform poses a number of difficult questions about how profits should be allocated among subsidiaries of multinational corporations that manufacture and sell goods in a number of jurisdictions: Mr Levin stressed that at all events those profits should be taxed somewhere. He cited the case of Apple as an example of tax planning abuse which he had witnessed during his time in the Senate. Mr Levin gave the example of a 2013 investigation by the US Senate Permanent Subcommittee that discovered that Apple had three subsidiaries in Ireland, each of which claimed it had no tax residency anywhere. Having no tax residency anywhere is the holy grail of tax dodging. Moreover, he referred to the need to work together against manipulation of currencies, signalling out China in this context.

He concluded that if combating tax avoidance cannot be done through international cooperation, countries such as the US should take unilateral action to address the problem. Regarding the G7/G20 and the OECD, Mr Levin agreed that it is time to implement what has been agreed within the G20 framework. Hence, he suggested that both sides should continue to be in touch on a regular basis on these issues.

Mr Becerra referred to Hollywood (his congressional district is in Los Angeles), and specified the need to collect public revenues from MNCs that are 'stateless corporations' and do not contribute to the US economy. These companies’ corporate income is not taxed anywhere, and such tax advantages limited to certain big companies harm business in general, as they do not operate in a level playing field. Mr Kind referred to the perceptions of citizens in both the EU and the US regarding MNCs using tax havens and creating unfair tax competition.

17.30 - 18.30   Meeting with Caroline D. Ciraolo, Acting Assistant Attorney General in charge of the Tax Division, Thomas Sawyer, Senior Litigation Counsel For International Tax Matters, and Todd Kostyshak, Counsel to the Deputy Assistant Attorney-General for Criminal Tax Matters, Department of Justice (DoJ)

Ms Ciraolo introduced the Tax Division, which represents the US in virtually all litigation - civil and criminal, trial and appellate - arising under the internal revenue laws, in all states and federal courts except the United States Tax Court. It authorises, and either conducts or supervises, almost all prosecutions arising under the federal tax laws. It assists the Internal Revenue Service (IRS) in effectively enforcing the tax laws, as well as its investigations (the IRS is the investigative agency). The Tax Division also prosecutes criminal violations of the revenue laws. In this context, Ms Ciraolo mentioned the Memo of September 2015[4], which guides attorneys on corporate settlements and includes eligibility criteria for any credit when it comes to cooperation relating to a case of corporate misconduct. In settlement negotiations, companies will not be able to obtain credit for cooperating with the government unless they identify employees and turn over evidence against them, ‘regardless of their position, status or seniority’.

By law, the IRS cannot disclose IRS audit results, but, despite this, according to the speaker, the Tax Division’s tax litigation receives wide media coverage, leading to a significant multiplier effect on voluntary compliance.

Ms Ciraolo argued that the Tax Division has a role in improving legislation by submitting to Congress proposals for legislative amendments to ensure that the government’s litigating positions are consistent with applicable law and policy. The measures that are currently taken include prosecutions of taxpayers who seek to conceal foreign accounts and money- laundering prosecutions. On the issue of beneficial ownership, she referred to the recent Treasury’s Customer Due Diligence (CDD) Final Rule for financial institutions. The US Treasury has announced measures to address critical vulnerabilities in the US financial system, following actions taken by other countries in response to the ‘Panama papers’ disclosures. Moreover, she indicated that, in parallel, the Administration has announced that it will propose legislation that would require beneficial ownership information to be reported to FinCEN,[5]^, effectively creating a registry of such information, which would enhance AML and anti-corruption enforcement.

With respect to the question whether certain US states share information with the IRS, Mr Sawyer referred to information-sharing programmes in place between the IRS and federal, state and municipal governmental agencies that are aimed at enhancing voluntary compliance with tax laws. In this context, Mr Kostyshak referred to the need to ensure the protection of taxpayer confidentiality (privacy) rights.

In reply to Members’ questions on the ‘Panama papers’ leak, Mr Kostyshak noted that the US Department of Justice has launched a criminal investigation into international tax avoidance schemes uncovered by this leak.

The Tax Division continues to play a lead role in investigations and prosecutions involving the use of foreign tax havens. In this context, Ms Ciraolo referred to, for example, UBS AG, Switzerland’s largest bank, which was providing banking services to US customers with undeclared accounts. A prosecution agreement amounting to USD 780 million in fines, penalties, interest and restitution was reached with this economic operator. The Tax Division continues to prosecute UBS clients, using information obtained through the deferred prosecution agreement. She also explained that the Voluntary Disclosure Initiative, concerning unreported offshore accounts, resulted in an unprecedented number of taxpayers, almost 15 000, attempting to ‘return to the fold’ and paying back taxes, interest and penalties due, probably totalling at least some hundreds of millions of dollars.

Ms Ciraolo clarified that the Treasury/IRS (or anyone else) may draft regulations, but the introduction of new legislation is ultimately a matter for Congress. Regarding tax law, the Treasury/IRS can issue a regulation (which has the force of law). Recently the Treasury and the IRS proposed regulations to further reduce the benefits and limit the number of corporate tax inversions, including by addressing earnings stripping.

With respect to a question on Delaware, Ms Ciraolo replied that both the Tax Division and the IRS seek whatever information is available, but there is not much at the state level, as many states do not generally have/collect much information of this kind. Some states are very cooperative, others less. With regard to Nevada, she considered that it was ‘an active jurisdiction for a lot of investigations’.

Ms Ciraolo explained that the IRS Whistleblower Office pays money to people who blow the whistle on persons who fail to pay the tax that they owe. If the IRS uses information provided by the whistleblower, it can award the latter up to 30 % of the additional tax, penalty and other amounts it collects. Given that proceedings may take years - this includes appeal rights, which are prerequisites for the payout of a whistleblower award - there is now a proposal that the IRS Whistleblower Office should send annual letters to whistleblowers to notify them that the IRS still has their claim under consideration. She also noted that such a programme is expensive and requires many resources, given that the IRS office receives thousands of claims each year, many of which are not actionable because the information is not specific or credible or is already known by the IRS. However, she also highlighted the successes of the programme in tax collection, noting that since 2007 it has enabled the IRS to collect over USD 3 billion in tax revenue. As the IRS is preparing a new study on the tax gap[6] (the last study, in 2006, estimated the average annual tax gap for 2008-2010 to be USD 458 billion), Ms Ciraolo wondered whether it will show any evolution, and if so of what kind.

Thursday 19 May 2016

9.30 - 10.45   Meeting with the US Department of the Treasury

Mark J. Mazur, Assistant Secretary (Tax Policy)

Robert Stack, Deputy Assistant Secretary (International Tax Affairs)

Mr Stack started the meeting by acknowledging that the work done by the EP was excellent and that he was working in close cooperation with the European Commission (EC). He also stated that within the OECD/G20 BEPS process, the EC and the US have an agreement on the main lines, but also have some differences. The US is committed to complying with the four minimum standards, notably on 'country-by-country reporting' (CbCR), 'Treaty shopping', 'patent boxes’ and 'hybrid mismatch arrangements'.

As regards the Deductibility of Interest, which certain MNCs use for tax avoidance by lending within the group more than their entities earn, Mr Stack noted that the US has proposed 10 % (although, the OECD/BEPS allow countries to fix their cap in a ‘corridor’ between 10 % and 30 % of the earnings before interest, taxes, depreciation and amortisation (EBITDA)).

As regards country-by-country Reporting, the Obama Administration was currently implementing BEPS Action 13. All multinationals will be required to file their CbCR. He insisted that the US Administration was also working with the EU and the OECD to match the timelines (January 2016 data would be made available).

Regarding effective anti-abuse provisions in all tax treaties, he indicated that the US is following the new OECD model in bilateral treaties, but inclusion of such provisions from the existing treaties in the proposed Multilateral Convention (MC) would require approval by the Senate. He insisted that the US has the strongest anti-treaty shopping provisions and that the US cannot be used as a way to treaty-shop. According to him, a strong and effective CbCR programme would provide the IRS with an important tool to identify situations involving not only potential transfer pricing issues, but also the potential application of judicial concepts, such as determining whether income is effectively connected with business activities conducted in the US. The CbCR would be provided with the Foreign Account Tax Compliance Act (FATCA) partners.

Mr Stack was of the view that the EU does not have effective CFC rules, because of the ECJ Cadbury Schweppes Ruling,[7] and that developing countries were in some way 'victims' of it.

Furthermore, in reply to Members, Mr Stack explained the difference between regulation and bills etc., saying that the holes in legislation are filled by rules, which build up around legislation, and added that tax laws (due revenue impact) have to go through both Houses.

Mr Mazur stated that the President's proposals may be part of the Budget proposal (which may cover several legislative proposals that have an impact on, for example, budget appropriations) or a single, stand-alone proposal for tax legislation. Generally, such legislative proposals cannot be made retroactively, as they are part of the budget proposal, which is annual or otherwise timelined.

In answer to questions from Members, Mr Stack indicated that big MNCs are 'permanently investing' their profits, so they do not need to declare them as taxable earnings in the US tax declaration. According to him, this treatment gives them an incentive to keep money 'offshore', and not to repatriate profit to the US. The US system is 'quasi territorial', as the system is based in part on a residence principle, applying US taxes on a worldwide basis to US firms while granting foreign tax credits to alleviate double taxation. The system, however, also permits US firms to defer foreign-source income indefinitely—a feature that approaches a territorial tax jurisdiction.

Mr Stack indicated that the problem of tax havens such as Bermuda was 'solved' by exchange of information, and continued that there was an enormous variety of tax rates, referring to certain EU Member States, such as Ireland, Luxembourg and the Netherlands.

Regarding disclosure of country-by-country reporting to the public, Mr Stack underlined that within the OECD framework, the information was meant for the tax administrations only. Hence, the EU's proposal would create a disadvantage and remove all incentives for the US to cooperate. He also emphasised that the problem is future cooperation with other OECD members, and that this would give them an excuse to do whatever they wished, not necessarily going beyond BEPS, but certainly harming comprehensive implementation. He was 'laughing' about the EU proposal to include tax havens in the proposal, as exchange of information would not help. He stated that the US is drafting rules to prohibit keeping earned income in those tax havens. Mr Stack also questioned whether a policy change only two days after the Panama Papers leak was the right thing, since it did not follow the line of the US Administration.

Mr Stack emphasised that the US was not against public reporting, but that business criticised it without making a strong case against it, and that the US could block it in the OECD – but that the EU's proposal harmed the 'consensus' method as, even if a 'consensus was achieved, the EU later on decided to go its own way'. The information is meant for the tax administrations as a risk assessment tool and should be kept confidential (referring to China and some other countries that would be using it for their own purposes).

Mr Stack, in reply to a question related to Delaware, explained that state law regulates Limited Liability Companies (LLCs) and determines whether single-member LLCs are allowed, and that depending on choices made by the LLC and the number of members, the IRS will treat an LLC as either a corporation, a partnership, or part of the owner's tax return (a ‘disregarded entity’). Specifically, if a single-member LLC does not choose to be treated as a corporation, the LLC is a ‘disregarded entity,’ and the LLC's activities should be reflected in its owner's federal tax return. Moreover, Mr Stack noted that ‘trusts are different for federal tax purposes, for reasons not quite understood by the Treasury’.

Mr Mazur, on the subject of inversion – the practice of re-incorporation in low-tax countries – hinted at various MNCs trying to break up business entities such as Pfizer. The new rules, the government’s third wave of administrative action against inversions, would, according to him, make it harder for companies to move their tax addresses out of the US and then shift profits to low-tax countries using a manoeuvre known as 'earnings stripping'. Moreover, Mr Mazur added that the misuse of companies to hide beneficial ownership is a significant weakness in the US anti-money laundering/counter financing of terrorism regime that could only be resolved by legislative action, and that a proposal is now under the consideration of Congress.

Last but not least, Mr Mazur complained that the state aid investigations carried out recently by the European Commission were focused on US companies, stating that even the FIAT case was largely American (Chrysler part).

11.30 - 12.30  Meeting with the Tax Foundation

Scott A. Hodge, President of the Tax Foundation

Gavin Ekins, Research Economist

Stephen J. Entin, Senior Fellow

Scott Greenberg, Analyst

Mr Hodge introduced the Tax Foundation, stating that it was oldest NGO in the US working on tax policy advocacy both at the federal and state levels. Corporate taxation is a highly competitive tool, when MNCs are seeking opportunities to reduce taxes; however, he indicated that more tax competition is needed between countries. He explained the differences as regards the effective tax rate and the statutory tax rates in the US. He was of the view that Congress was not focused enough to create a US tax system for the 21st century, as over the years the federal tax code has expanded dramatically in size and scope and tax complexity creates big costs for American households and businesses. He stated that the TAXE Committee’s work is valuable, as it brings more transparency and public debate.

Mr Entin explained that it is now well known that the US has the highest corporate income tax among the leading industrialised nations – economists have determined that the US has the third highest corporate income tax among the 165 nations surveyed. Only Chad and the United Arab Emirates levy a higher corporate tax rate than the US. He stated that the US taxes foreign-source income at a much lower effective rate than it taxes domestic source income of US multinationals. Regarding tax rates, Mr Hodge referred to the OECD study and compared US effective tax rates with those of France and Germany, demonstrating that US tax rates were much higher.

Regarding the question on Delaware, he indicated that there are many companies but they are not only there for tax purposes. Moreover, Delaware is not the only US state offering easy access to those looking to create an anonymous corporate entity, with Wyoming, Nevada, California and others also being implicated in such practices. Mr Ekins explained that the US tax code treats corporations differently from other forms of business. Specifically, corporate income is subject to two levels of taxation: once at the entity level, through corporate income tax, and once at the individual level, through individual income tax. However, income earned by pass-through businesses, such as partnerships, is not subject to any entity-level taxes, and is only taxed through individual income tax. He clarified further that, for example, 'S-corporations' are taxed in a different way from corporations. He also pointed to the problem of it being difficult to define where corporate income is generated if production is in one country, but components are made in several other countries and the final product could be consumed in other counties.

With reference to the presidential election process, some of ideas of the candidates were criticised by the Tax Foundation, in that it would bring in revenue, but not necessarily economic growth. Mr Entin referred also to the recent proposal from Senator Hatch regarding a move from corporate tax to the shareholder. However, he added that the US has a highly progressive income taxation system in comparison with other OECD countries. According to him, deferral creates an additional problem, however, because it encourages US multinationals to retain foreign profits overseas instead of repatriating them to the US parent company. The result is that US multinationals in recent years have accrued an estimate of over USD 2 trillion in overseas assets.

Mr Entin explained inversion used by MNCs by acquiring a very small foreign company, then moving the joint headquarters abroad. He indicated that the Treasury is changing the interpretation of the so-called 80/20 rule and is discouraging inversions by tightening the rules governing intra-company loans to prevent what is known as ‘earning stripping’.

Mr Hodge summed up and stated that a corporate tax reform that reduces the corporate tax rate and moves toward a competitive territorial tax system would not only discourage inversions, but also would encourage investment and create jobs. He was also of the view that definitions should be harmonised and that the 'Arm’s length' principle on transfer pricing was not a correct measure.

12.30 - 13.30   Working lunch (finger food) with academics/think tanks

John C. Fortier, Director of the Democracy Project, Bipartisan Policy Center

Shai Akabas Associate Director of Bipartisan Policy Center Economic Policy Project

Eric Toder, Co-director, Urban-Brookings Tax Policy Center

Source: http://bipartisanpolicy.org/about/who-we-are/ :

The Bipartisan Policy Center is a non-profit organisation that combines the best ideas from both parties to promote health, security and opportunity for all Americans. BPC drives principled and politically viable policy solutions through the power of rigorous analysis, painstaking negotiation and aggressive advocacy.

Source: http://www.taxpolicycenter.org/ :

The Tax Policy Center is a joint venture of the Urban Institute and Brookings Institution. The centre is made up of nationally recognised experts in tax, budget, and social policy who have served at the highest levels of government. TPC provides timely, accessible analysis and facts about tax policy to policymakers, journalists, citizens and researchers.

During the discussion, Members learned about the views of the invited experts on the ongoing elections and on how the US corporate tax system may be reshaped on the basis of the proposals of the candidates.

14.00 - 15.00   Meeting with OXFAM America

Gawain Kripke, Director of Policy and Research

Didier Jacobs, Senior Economist

Nick Galass, leads on the Oxfam's economic inequality research

Robbie Silverman, Senior Advisor

Mr Silverman introduced Oxfam America actions regarding corporate taxation, notably stating that it is examining why and how approaching tax responsibility beyond legal compliance benefits companies and the developing countries in which they operate. He referred to their research study that concluded that the 50 biggest US businesses have USD 1.4 trillion held offshore, while overall the use of tax havens allowed US firms to reduce their effective tax rate on profits from the US headline rate of 35 % to an average of 26.5 % between 2008 and 2014. He stated that for every USD 1 spent on lobbying, these 50 companies collectively received USD 130 in tax breaks, although noting that it was difficult to obtain facts on federal lobbying. Moreover, he stated that Oxfam estimates that tax avoidance by US corporations costs the economy some USD 111 billion a year, but it was also fuelling the global wealth divide by draining USD 100 billion from the poorest countries.

Mr Silverman explained the dysfunction of the corporate taxation system with multiple levels, referring to two sets of rules for MNCs and others for SMEs. He stated that almost no company pays the US headline rate of 35 % but on average only 26.5 %. He called therefore for increased transparency and mentioned country-by-country reporting. He was of the view that the EU's threshold of a turnover above EUR 750 million was too high. He noted that 'beneficial ownership' was a key priority and explained that the Obama Administration has proposed legislation in this regard with some shortcomings, for example, concerning the control test.

Mr Jacobs also singled out some African countries and loopholes in corporate taxation systems worldwide that allow US firms to seek to reduce their tax bill by ‘profit-shifting’. He was also of the view that, regarding 'beneficial ownership', there should be a test to check who is the person responsible for controlling the money, and the proposal of the Obama Administration does not include trusts. Moreover, he stated that US companies report to the US Treasury, and the US Treasury provides information to those countries that have signed up to the FATCA. However, a problem arises regarding the exchanged information, as there is no (full) reciprocity from the US side.

Mr Silverman called for the EU to push forward and eventually get the US on board. He therefore agreed that it is important to have a joint agenda between the US and the EU. Regarding the Panama Papers, he indicated that it was difficult to determine what was legitimate and what was not, hence transparency would be a key priority also for legitimate uses of tax havens, referring to Delaware, which offers certain benefits to businesses. He emphasised the need for further efforts to engage developing countries in the OECD framework.

15.00 - 16.00   Meeting with the International Monetary Fund (IMF)

Vicki Perry, Assistant Director in the Fiscal Affairs Department and Division Chief of the Tax Policy Division

Ruud De Mooij, Deputy Division Chief in the Tax Policy Division

According to Ms Perry, changes and behaviours mirror those of other countries and hence it is likely that the US will make a shift to direct tax on investments. She mentioned the tax incentives, such as tax holidays for foreign direct investments, that need to be examined at both ends. Regarding tax evasion and tax planning, Ms Perry indicated that they require skills. Taxes should be paid where value is created, and there should be a balance between the right of sovereign states to decide on corporate taxation and tax competition between countries.

Mr De Mooij explained that the BEPS process is relevant to developing countries and that there is a platform for elaborating a 'tax toolkit' for BEPS implementation in developing countries in compliance with the OECD framework. International organisations are collaborating on a full range of issues and providing technical assistance to developing countries. As for developing economies, strengthening domestic tax systems is urgent owing to declining development assistance. While public revenues would need to be recovered from domestic sources, strengthening tax compliance is necessary with due consideration to countries’ differing circumstances. He explained that some of the strategies that multinationals use to reduce their tax liabilities – notably base erosion and profit shifting –would be likely to have a big impact if they could, somehow, be quantified. He added that Google, Starbucks and other household names have famously managed to pay very little corporate tax. This issue is not just a concern for advanced economies, however, and it is likely to represent an even greater concern for developing countries.

Ms Perry indicated that the OECD has set the standards, but it is not clear how they will be implemented, as they are very technical. She condemned the fact that the negotiations at the OECD were among the developed countries. She noted differences in corporate taxation policies and tax competition, in whether taxation is at the corporate level or based on income from capital. Rates of corporate income taxation, however, have been reduced more often than increased. She noted that taxation is rarely far from the news, but it has seldom been so central to public debate, in so many countries, as it is now.

16.00 - 17.00  Meeting with the International Consortium of Investigative Journalists

  Hamish Boland-Rudder, ICIJ’s online editor

Mr Boland-Rudder explained the investigations carried out by the International Consortium of Investigative Journalists (ICIJ), referring to the 'LuxLeaks' case and to the Panama Papers, a case in which the German-based newspaper Süddeutsche Zeitung oversaw the probe. The Panama Papers investigation has had a massive global impact as, for example, it led to the resignation of Iceland’s prime minister, official investigations were opened worldwide and an immediate censorship drive was instituted in China. He mentioned also that the OECD had started a tax investigation in France. Following the Panama Papers, OECD countries seem to have strengthened their collaboration, and some governments are now even meeting bilaterally.

Mr Boland-Rudder explained the difference between the ICIJ’s work and WikiLeaks, notably mentioning that the ICIJ does not publish anything of a private nature. The ICIJ is looking after public interests and exercising 'group' pressure. Tax investigations would be carried out using all sources of information, both public and non-public, or through better cooperation with tax jurisdictions or tax administrations in the country concerned.

Regarding the 'LuxLeaks' case, Luxembourg prosecutors are now seeking jail time for whistleblowers. He therefore underlined the need to protect whistleblowers, as some countries/jurisdictions already do, as they are individuals who are acting in the public interest.

Mr Boland-Rudder noted the importance of follow-up, with certain whistleblowers becoming victims even though they are serving the general public. He praised the TAXE Committee for having helped to keep the public debate alive since 'LuxLeaks' in 2014. He indicated that there is a lot of work to be done, as the Panama Papers leak includes more than 11.5 million financial and legal records and since it exposes a system that enables crime, corruption and wrongdoing, hidden by secretive offshore companies. There is no doubt that there is a problem of global tax avoidance generally. According to him, the ICIJ will, as a next step, be focusing on Africa, since the continent is faced with a major problem of illicit financial flows.

17.30 - 18.30  Meeting with the World Bank

Jim Brumby, Director, Public Service and Performance, Governance Global Practice

Marijn Verhoeven, Economist in the Global Practice on Governance

Rajul Awasthi, Senior Public Sector Specialist in the Governance Global Practice (leads the tax policy and revenue administration workstream, primarily in the ECA region)

Guggi Laryea, European Civil Society and European Parliament Relations Lead

Mr Brumby explained that the Bank is strengthening cooperation with other international organisations through a platform with the OECD, the IMF and the UN, as there are enormous expectations globally on corporate taxation. In this context, he referred to offshore financial centres, to the Panama Papers, and to illicit financial flows. He explained that the Bank has changed its policy regarding funding to private sector support by the International Finance Corporation (IFC)[8], a member of the World Bank Group. This was due to the fact that 75 % of investments went to firms using offshore financial centres, according to research undertaken by Oxfam. He noted that loan operations are development-policy friendly, notably based on budget support, for example a reform of fiscal systems on both sides, public spending and revenue collection/taxation, as was the case with a project in Indonesia. He added that the Bank would not engage with countries that do not apply certain standards, such as the internationally recognised tax governance criteria, and that the IFC lending policy has been reviewed accordingly.

In response to questions, Mr Brumby explained that the Bank has a reasonably strong role to play, while admitting that the OECD/G20 process has stronger legitimacy. The Bank covers 165 countries – a large number (maybe most) of which are developing countries. The Bank has country offices that have an ‘insight' into developing countries, and in this context, he explained that Pakistan, for example, might turn to them to reform their tax system/policy. He also indicated that technical assistance is provided through projects, for example on better definitions as regards tax law, such as on 'beneficial ownership'.

As for the questions related to the Panama Papers, Mr Brumby noted that the capacity of a tax system is a choice and that many of them have certain peculiar aspects that were likely created on purpose. He added that addressing key aspects of base erosion and profit shifting is an important exercise – and a difficult one, both technically and politically. He pointed out that the BEPS process brings new challenges to developing countries, which is why the platform of the international organisations is creating a toolkit for international taxation issues. Moreover, he noted that transfer pricing rules and transferring assets were complex issues and that there were many different ways of conducting them. For example, he indicated that the pricing of commodities was a straightforward way for tax administrations to value transactions. However, the OECD’s arm’s length principle on transfer pricing would leave other means to value transactions and would be difficult to accept, as 'one model' would not fit all countries. According to Mr Brumby, it would not be the best way for certain transactions and certain countries, and such rules would require an effective dispute resolution procedure.

Mr Verhoeven explained that a threshold of a turnover in excess of EUR 750 million is so high that many developing countries do not need to comply with the transparency requirements. Regarding the public disclosure of the country-by-country reports, he indicated that such information is intended for tax authorities. However, if it were disclosed (by everyone), it might change the way in which it would be conducted, as it would leave a ‘footprint’ of the operations. He gave the example of the Bahamas, which would report no operations or 0 %, whereas India would report all company operations but probably report no (profit) taxes.

Mr Brumby emphasised that the OECD Global Forum was very successful, for example for the exchange of information, but the process was not perfect. He noted, for example, that country-by-country reporting was not a global solution for developing countries, as there might not necessarily be a lot of confidentiality and the information sharing with developed countries would not be on an equal footing. He further praised the OECD Peer Review process, mentioning the recent report on Cyprus.

• [1]  The Permanent Subcommittee on Investigations was originally authorised by Senate Resolution 189 of 28 January 1948. Website: https://www.hsgac.senate.gov/subcommittees/investigations/media/permanent-subcommittee-on-investigations-historical-background
• [2]  Reporting by U.S. Taxpayers Holding Foreign Financial Assets : https://www.irs.gov/businesses/corporations/summary-of-fatca-reporting-for-u-s-taxpayers
• [3]  http://www.cbsnews.com/news/anonymous-inc-60-minutes-steve-kroft-investigation/
• [4]  https://www.justice.gov/dag/file/769036/download
• [5]  A United States person that has a financial interest in or signature authority over foreign financial accounts must file an FBAR (Report of Foreign Bank and Financial Acccounts) if the aggregate value of the foreign financial accounts exceeds USD 10 000 at any time during the calendar year.
• [6]  https://www.irs.gov/uac/the-tax-gap
• [7] http://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?language=en&num=C-196/04
  Judgment - 12/09/2006 - Cadbury Schweppes and Cadbury Schweppes Overseas
  Case C-196/04
  https://www.uclouvain.be/cps/ucl/doc/centre-jrenauld/documents/WP_4_Study_Impact_of_ECJ_Rulings_Direct_Taxation.pdf
• [8]  https://www.oxfam.org/en/research/ifc-and-tax-havens

KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY

az eljárási szabályzat 56. cikkének (3) bekezdése alapján

Paloma López Bermejo

A multinacionális vállalatok olyan jogi eszközöket alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik, hogy elkerüljék a megfelelő adók megfizetését és így az adózás tekintetében mentesülnek a társadalommal szembeni kötelezettségeik alól. Az adózási bázis erózióját és a nyereségátcsoportosítási rendszereket a tőkés globalizáció, az EU-n belül pedig a tőke szabad mozgása idézte elő.

A közelmúlt botrányai rávilágítottak a jelenlegi gazdasági rendszer kudarcára és arra, hogy képtelen megoldani a problémát.

Üdvözöljük a TAX2 bizottság számos ajánlását, különös tekintettel egyrészt azon pénzintézetek banki engedélyeinek visszavonására, amelyek közreműködnek az adócsalásokban, másrészt a globális vagyonnyilvántartás létrehozására. A TAX2 azonban nem merítette ki a kérdést. A jelentés végül felmentést ad a jelenlegi helyzet valódi okai és felelősei tekintetében és nem foglalkozik a problémát valóban kezelni képes megoldásokkal.

Ezért hangsúlyozzuk, hogy szükség van

– a bank- és pénzügyi rendszer állami ellenőrzésére,

– a tőke szabad áramlásának korlátozására,

– az ENSZ szintjén ütemterv meghatározására és közös cselekvési tervre az adóparadicsomok megszüntetése érdekében.

ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma	21.6.2016
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	25 6 9
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Hugues Bayet, Fabio De Masi, Frank Engel, Markus Ferber, Ashley Fox, Ildikó Gáll-Pelcz, Sven Giegold, Neena Gill, Danuta Maria Hübner, Ramón Jáuregui Atondo, Othmar Karas, Jeppe Kofod, Zdzisław Krasnodębski, Georgios Kyrtsos, Alain Lamassoure, Philippe Lamberts, Fulvio Martusciello, Marisa Matias, Emmanuel Maurel, Bernard Monot, Evelyn Regner, Peter Simon, Theodor Dumitru Stolojan, Paul Tang, Michael Theurer, Cora van Nieuwenhuizen, Marco Zanni
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Pervenche Berès, David Casa, Ana Gomes, Cătălin Sorin Ivan, Danuta Jazłowiecka, Barbara Kappel, Krišjānis Kariņš, Paloma López Bermejo, Olle Ludvigsson, Thomas Mann, Pirkko Ruohonen-Lerner, Nils Torvalds
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk, (2) bekezdés)	Laura Ferrara

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

25	+
ALDE	Michael Theurer, Nils Torvalds
ECR	Ruohonen-Lerner
ENF	Bernard Monot
GUE	Fabio De Masi, Marisa Matias
PPE	Ildikó Gáll-Pelcz, Danuta Maria Hübner, Alain Lamassoure, Fulvio Martusciello, Theodor Dumitru Stolojan
S&D	Hugues Bayet, Pervenche Berès, Neena Gill, Ana Gomes, Cătălin Sorin Ivan, Ramón Jáuregui Atondo, Jeppe Kofod, Olle Ludvigsson, Emmanuel Maurel, Evelyn Regner, Peter Simon, Paul Tang
VERTS/ALE	Sven Giegold, Philippe Lamberts

6	-
ALDE	Cora van Nieuwenhuizen,
PPE	David Casa, Markus Ferber, Danuta Jazłowiecka, Krišjānis Kariņš, Georgios Kyrtsos

9	0
ECR	Ashley Fox, Zdzisław Krasnodębski
EFDD	Laura Ferrara, Marco Zanni
ENF	Barbara Kappel
GUE/NGL	Paloma López Bermejo
PPE	Frank Engel, Othmar Karas, Thomas Mann

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik