Eljárás : 2016/2015(IMM)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0230/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0230/2016

Viták :

Szavazatok :

PV 13/09/2016 - 4.5
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0324

JELENTÉS     
PDF 465kWORD 105k
15.7.2016
PE 585.492v02-00 A8-0230/2016

a Rosario Crocetta kiváltságainak és mentelmi jogának fenntartására irányuló kérelemről

(2016/2015(IMM))

Jogi Bizottság

Előadó: Heidi Hautala

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
 INDOKOLÁS
 ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

a Rosario Crocetta kiváltságainak és mentelmi jogának fenntartására irányuló kérelemről

(2016/2015(IMM))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel Rosario Crocetta 2016. január 7-i, a 2016. január 21-i plenáris ülésen bejelentett, saját kiváltságainak és mentelmi jogának a palermói bíróságon folyamatban lévő (RGNR 20445/2012 számú) büntetőeljárással összefüggésben való fenntartására irányuló kérelmére,

–  miután eljárási szabályzata 9. cikke (5) bekezdésének megfelelően meghallgatta Rosario Crocettát,

–  tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió Bírósága által 1964. május 12-én, 1986. július 10-én, 2008. október 15-én és 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án és 2013. január 17-én hozott ítéletekre(1),

–  tekintettel az olasz büntető törvénykönyv 595. cikkére;

–  tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, valamint 7. és 9. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0230/2016),

A.  mivel Rosario Crocetta volt európai parlamenti képviselő kiváltságainak és mentelmi jogának fenntartását kérte egy palermói bíróság előtt folyamatban lévő büntetőeljárással összefüggésben; mivel az ügyészség által küldött értesítés azzal vádolja Crocetta urat, hogy az olasz Büntető Törvénykönyv 595. cikke értelmében büntetendő, rágalmazó kijelentéseket tett;

B.  mivel a 7. jegyzőkönyv 8. cikke értelmében feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament tagjai ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe, és nem vonhatók bírósági eljárás alá; mivel e mentességet – mivel annak célja az európai parlamenti képviselők szabad véleménynyilvánítása és függetlensége védelmének biztosítása – abszolút mentességnek kell tekinteni, amely megakadályoz a képviselői feladatok ellátása során kifejtett vélemény vagy leadott szavazat miatti minden bírósági eljárást(2);

C.  mivel a Bíróság megállapította, hogy ahhoz, hogy valamely véleményre vonatkozzék a mentelmi jog, az európai parlamenti képviselőnek a „feladata ellátása során” kell azt kifejtenie, ez pedig magában foglalja azt a követelményt, hogy kapcsolatnak kell fennállnia a kifejtett vélemény és a parlamenti feladatok között; mivel ennek a kapcsolatnak közvetlennek és nyilvánvalónak kell lennie(3);

D.  mivel a szóban forgó kijelentéseket Rosario Crocetta akkor tette, amikor európai parlamenti képviselő volt;

E.  mivel Crocetta úr parlamenti tevékenysége azt mutatja, hogy mindig is rendkívül aktív volt a szervezett bűnözés és annak uniós és tagállami hatásai elleni küzdelem területén; mivel a rendszerszintű korrupció politikára és gazdaságra gyakorolt hatásával is foglalkozott, különös tekintettel a környezetvédelmi beruházások területén lebonyolított közbeszerzési eljárásokra;

F.  mivel az ügy tényállása, ahogyan az a Jogi Bizottságnak átadott dokumentumokból és meghallgatásból kitűnik, arra utal, hogy Crocetta úr kijelentései közvetlen és nyilvánvaló kapcsolatban állnak parlamenti képviselői feladatainak ellátásával;

G.  mivel ennélfogva vélelmezhető, hogy Rosario Crocetta a szóban forgó ügyben európai parlamenti képviselői tisztségét gyakorolta;

1.  úgy határoz, hogy fenntartja Rosario Crocetta mentelmi jogát és kiváltságait;

2.  utasítja elnökét, hogy haladéktalanul haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és illetékes bizottságának jelentését az Olasz Köztársaság megfelelő hatóságainak és Rosario Crocettának.

(1)

A Bíróság 1964. május 12-i ítélete, Wagner kontra Fohrmann és Krier, 101/63., ECLI:EU:C:1964:28; a Bíróság 1986. július 10-i ítélete, Wybot kontra Faure és társai, 149/85., ECLI:EU:C:1986:310; a Törvényszék 2008. október 15-i ítélete, Mote kontra Európai Parlament, T-345/05., ECLI:EU:T:2008:440; a Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07. és C-201/07., ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-42/06., ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C 163/10., ECLI:EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Parlament, T-346/11. és T-347/11., ECLI:EU:T:2013:23.

(2)

C-200/07. és C-201/07. sz. egyesített ügyek, Marra, lásd fent, 27. pont.

(3)

C-163/10. sz., Patriciello-ügy, lásd fent, 33. és 35. pont.


INDOKOLÁS

1.   Háttérinformáció

2016. január 21-i ülésén az elnök bejelentette, hogy az eljárási szabályzat 9. cikkének (1) bekezdése szerint Rosario Crocetta volt európai parlamenti képviselő egy palermói bíróság előtt folyó büntetőügy kapcsán az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikke alapján kérte mentelmi jogának fenntartását. Az elnök az eljárási szabályzat 9. cikkének (1) bekezdése értelmében a kérelmet a Jogi Bizottsághoz utalta.

2012. október 2-án egy, a palermói Centro Pio La Torrében folytatott politikai vita során Rosario Crocetta az alábbi kijelentéseket tette:

– „A vasárnapi találkozón, visszatérve a maffia által üzemeltetett négy hulladékégető kérdésére, konkrét neveket fogok említeni a Musumeci és Miccichè közti megállapodás kapcsán.”

– „Biztosan tudom, hogy Musumeci és Miccichè megállapodtak abban, hogy négy hulladékégetőt elcsalt közbeszerzés révén fognak megépíteni: a közbeszerzést bizonyítottan a maffia irányította. A részletekről a palermói Politeama Színházban tartandó vasárnapi gyűlésemen fogok beszámolni.”

„A felvételen két politikus beszélget, az egyik látszik, a másik nem; az egyik a PDL tagja, és azt mondja, hogy Saverio Romano és Firrarello, akivel ez a személy találkozott, a PDL támogatásáról biztosította Miccichè jelölését, amennyiben támogatja azt, és Miccichè támogatta azt” stb.

2012. október 2-án egy, a palermói Politeama Színház színpadán rendezett választási gyűlésen Rosario Crocetta az alábbi kijelentéseket tette:

– „Nem akarok rendőrszerepet vállalni, mondta. Mi viszont hatalmas munkával ellenőriztük listáinkat: jelöltjeink között nincsenek vádlottak és elítélt bűnözők, sem olyanok, akiknek előélete kétséges lenne. Musumecinek erre ezt mondtam: neki is ezt kellett volna tennie, mert a listájukon szép számban vannak olyanok, akiket le kellene tartóztatni.”

A sértettek kérésére a palermói bíróságon működő ügyészség azzal vádolta meg Crocetta urat, hogy az olasz Büntető Törvénykönyv 595. cikke értelmében büntetendő, rágalmazó kijelentéseket tett.

2016. január 15-én Crocetta úr a 7. jegyzőkönyv 8. cikke, valamint a Parlament eljárási szabályzatának 7. cikke alapján benyújtott egy kérelmet mentelmi jogának fenntartására.

2016. március 15-én a Jogi Bizottság az eljárási szabályzat 9. cikkének (5) bekezdése értelmében meghallgatta Crocetta urat. Ugyanekkor az eljárási szabályzat 9. cikke (5) bekezdésének első albekezdése alapján Crocetta úr további dokumentumokat nyújtott be.

2.   Az Európai Parlament képviselőinek mentelmi jogára vonatkozó jogszabályok és eljárás

Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikke a következőképp rendelkezik:

8. cikk

A feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament tagjai ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe, és nem vonhatók bírósági eljárás alá.

9. cikk

Az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt, az Európai Parlament tagjai:

a) saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik,

b) a többi tagállam területén mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vételre és bírósági eljárásra vonatkozó intézkedés alól.

A mentesség akkor is megilleti a tagokat, amikor az Európai Parlament üléseinek helyére utaznak, illetve onnan visszatérnek.

Nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely tagot bűncselekmény elkövetésében tetten érnek, továbbá a mentesség nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely tagjának mentességét felfüggessze.

Az Európai Parlament eljárási szabályzatának 5., 7. és 9. cikke a következőképp rendelkezik:

5. cikk – Kiváltságok és mentességek

1. A képviselők az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvben foglaltaknak megfelelően kiváltságokat és mentességeket élveznek.

2. A parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem a teljes Parlament és az egyes képviselők függetlenségének biztosítéka. (...)

7. cikk – A kiváltságok és a mentelmi jog fenntartása

1. Azokban az esetekben, amikor a tagállami hatóságok feltehetőleg megsértették egy képviselő vagy volt képviselő kiváltságait és mentességeit, határozat meghozatala iránti kérelem nyújtható be a Parlamenthez a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően, arra vonatkozóan, hogy ténylegesen megsértették-e ezeket a kiváltságokat és mentességeket.

2. A kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló kérelem elsősorban akkor nyújtható be, ha úgy ítélik meg, hogy a körülmények a képviselő szabad mozgására vonatkozó igazgatási vagy egyéb korlátozást jelentenek a parlamenti ülésekre való utazás vagy az onnan történő elutazás tekintetében, illetve a képviselői feladatai ellátásának keretében történő véleménynyilvánítás vagy szavazás tekintetében, illetve ha azok az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 9. cikkének hatálya alá tartoznak.

3. A képviselőt megillető kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló kérelem nem fogadható el, ha ugyanazon bírósági eljárás tekintetében korábban az érintett képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére vagy fenntartására irányuló kérelmet nyújtottak be, függetlenül attól, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában meghozták-e a határozatot.

9. cikk – A mentelmi joggal kapcsolatos eljárások

1. A tagállamok illetékes hatóságai által benyújtott, egy képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló, illetve egy jelenlegi vagy volt képviselő által benyújtott, a kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló, az elnökhöz intézett kérelmét a Parlament plenáris ülésén jelentik be, és az illetékes bizottsághoz utalják.

2. A bizottság a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve a kiváltságok és a mentességek fenntartására irányuló kérelmeket haladéktalanul, de összetettségükre figyelemmel vizsgálja meg.

3. A bizottság indokolt határozati javaslatot tesz, amelyben a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve a kiváltságok és a mentességek fenntartására irányuló kérelem elfogadására vagy elutasítására tesz ajánlást.

4. A bizottság felkérheti az érintett hatóságot, hogy a mentelmi jog felfüggesztésével, illetve fenntartásával kapcsolatos véleménye kialakításához szükséges bármely információt vagy felvilágosítást bocsásson rendelkezésére.

5. Az érintett képviselő lehetőséget kap a meghallgatásra és az általa a tárgyhoz tartozónak ítélt bármely iratot vagy egyéb írásos bizonyítékot előterjeszthet. Képviseletében másik képviselő is eljárhat.

A képviselő a meghallgatása kivételével nem vehet részt a mentelmi joga felfüggesztésére vagy fenntartására irányuló kérelemmel kapcsolatos vitán.

A képviselőt a bizottság elnöke hívja meg a meghallgatásra, a nap és az időpont megjelölésével. A képviselő lemondhat a meghallgatáshoz való jogáról.

Ha a képviselő a meghívás ellenére nem vesz részt a meghallgatáson, úgy kell tekinteni, hogy lemondott a meghallgatáshoz való jogáról, kivéve, ha az okok megjelölésével kimenti magát a javasolt napon és időpontban rendezett meghallgatáson való részvétel alól. A bizottság elnöke dönt abban a kérdésben, hogy a megjelölt okokra tekintettel elfogadja-e a kimentés iránti kérelmet; e tekintetben fellebbezésnek helye nincs.

Ha a bizottság elnöke helyt ad a kimentés iránti kérelemnek, új nap és időpont megjelölésével meghívja a képviselőt a meghallgatásra. Ha a képviselő nem tesz eleget a meghallgatásra kapott második meghívásnak, az eljárás a képviselő meghallgatása nélkül folytatódik. Kimentésre vagy meghallgatásra irányuló további kérelem nem fogadható el.

6. Ha a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem több vádponton alapul, minden egyes vádpont önálló határozat tárgya lehet. Kivételes esetben a bizottság jelentésében javasolhatja, hogy a mentelmi jog felfüggesztése kizárólag a büntetőeljárásra vonatkozzon, és a jogerős ítélet meghozataláig a képviselő mentesüljön bármely formájú fogva tartás, vizsgálati fogságban tartás vagy más, képviselői megbízatásának teljesítését akadályozó intézkedés alól.

7. A bizottság az érintett hatóság hatáskörére és a kérelem elfogadhatóságára vonatkozóan indokolással alátámasztott véleményt adhat, de semmiképpen nem nyilatkozhat a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban, sem arról, hogy a neki tulajdonított vélemény vagy cselekedetek indokolttá tesznek-e büntetőeljárást, még abban az esetben sem, ha a kérelem vizsgálata során a tényállásról részletes tudomást szerez.

3.   A javasolt határozat indokolása

Rosario Crocetta kérelmében kifejezetten hivatkozott az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikkére. A tényállás esetében e rendelkezés valóban alkalmazható.

A Bíróság megállapította, a 7. jegyzőkönyv 8. cikkében említett abszolút mentesség hatályát kizárólag az uniós jog alapján kell meghatározni(1). A Bíróság kimondta, hogy tekintettel az európai parlamenti képviselők szabad véleménynyilvánítása és függetlensége védelmének biztosításában megnyilvánuló céljára, valamint a megfogalmazására, amely a véleményeken kívül kifejezetten utal az európai parlamenti képviselők által leadott szavazatokra is, a hivatkozott cikknek alapvetően az a rendeltetése, hogy azt az e képviselők által magán az Európai Parlamenten belül tett nyilatkozatokra kelljen alkalmazni(2).

A Bíróság azonban azt is elismerte, hogy a képviselők által az Európai Parlamenten kívül tett valamely nyilatkozat a 7. jegyzőkönyv 8. cikke szerinti, a képviselői feladatok ellátása során kifejtett véleménynek minősülhet, figyelemmel arra, hogy nem a nyilatkozat megtételének helye, hanem a nyilatkozat jellege és tartalma a lényeges(3).

A 8. cikk szerinti „vélemény” fogalmát olyan tágan kell értelmezni, hogy magában foglalja mindazokat a megnyilvánulásokat és nyilatkozatokat, amelyek – tartalmuknál fogva – szubjektív értékeléseket képező állításoknak számítanak(4). Egyértelmű, hogy ahhoz, hogy valamely véleményre vonatkozzék a mentelmi jog, az európai parlamenti képviselőnek a „feladata ellátása során” kell azt kifejtenie, ez pedig magában foglalja azt a követelményt, hogy kapcsolatnak kell fennállnia a kifejtett vélemény és a parlamenti feladatok között(5). A Bíróság megjegyezte, hogy a kifejtett vélemény és a parlamenti feladatok között fennálló kapcsolatnak közvetlennek és nyilvánvalóan adottnak kell lennie. Ilyen kapcsolat akkor igazolható, ha a kijelentések tartalma közvetlen kapcsolatban áll a választópolgárok általános érdeklődésére számot tartó kérdésekkel(6).

Ennek tükrében a Jogi Bizottság úgy véli, hogy a tényállás, ahogyan az a benyújtott dokumentumokból és Crocetta úr meghallgatása során kitűnt, arra utal, hogy a kijelentések közvetlen és egyértelmű kapcsolatban állnak Crocetta úr parlamenti képviselői feladatainak ellátásával.

Vitathatatlan, hogy amikor európai parlamenti képviselő volt, és különösen abban az időszakban, amikor a szóban forgó kijelentéseket tette, Crocetta úr politikai szinten rendkívül sokat foglalkozott a szervezett bűnözéssel és annak a politikára és a gazdaságra gyakorolt hatásaival szembeni küzdelemmel, különös tekintettel a környezetvédelmi beruházások területén lebonyolított közbeszerzési eljárásokra. Alelnöke volt az Európai Parlament Szervezett Bűnözés, a Korrupció és a Pénzmosás Problémájával Foglalkozó Különbizottságának és tagja a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságnak. Európai parlamenti képviselőként mindig felhívta a figyelmet a szervezett bűnözés rejtett, de veszélyes kapcsolataira, amint azt parlamenti munkája, többek között szóbeli és írásbeli választ igénylő kérdései is bizonyítják(7).

Továbbá amikor a szóban forgó kijelentéseket tette, Crocetta úr egy európai polgárok érdeklődésére számot tartó kérdést vetett fel – nevezetesen a szervezett bűnözés feltételezett befolyását egy jelentős pénzügyi és környezeti következményekkel járó közbeszerzési eljárásra, amelyben közismert politikusok is érintettek –, ami egyik európai parlamenti képviselői feladatának tekinthető. Tekintettel az ügy körülményeire és a kijelentések tartalmára, Crocetta úr állításai ezért közvetlen és nyilvánvaló módon kapcsolódnak európai parlamenti képviselői tevékenységéhez.

A fentiek fényében úgy tekinthető, hogy Rosario Crocetta európai parlamenti képviselői feladatait látta el, amikor a szóban forgó kijelentéseket tette.

4.  Összegzés

Az eljárási szabályzat 9. cikkének (3) bekezdése értelmében, valamint Rosario Crocetta mentelmi jogának fenntartását és felfüggesztését támogató érvek megfontolását követően a Jogi Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Parlament tartsa fenn Rosario Crocetta mentelmi jogát.

(1)

C-200/07. és C-201/07. sz. egyesített ügyek, Marra, lásd fent, 26. pont.

(2)

C-163/10. sz., Patriciello-ügy, lásd fent, 29. pont.

(3)

T-346/11. és T-347/11. sz. egyesített ügyek, Gollnisch, lásd fent, 37. pont. C-163/10. sz. Patriciello-ügy, lásd fent, 30. pont.

(4)

C-163/10. sz., Patriciello-ügy, lásd fent, rendelkező részben és 32. pont.

(5)

Ibid., 33. pont.

(6)

Ibid., 36. pont.

(7)

Lásd a Bizottságnak benyújtott 2012. augusztus 3-i írásbeli választ igénylő kérdést a polgárok és a környezet védelméről a szicíliai Niscemiben található MUOS kapcsán, E-007557/2012; a Bizottságnak benyújtott 2012. május 16-i szóbeli választ igénylő kérdést az uniós tagállamokban tapasztalható korrupcióról, O-000117/2012; az Európai Unióban jelen lévő szervezett bűnözésről szóló 2011. október 25-i jelentés árnyékelőadója, 2010/2309(INI), P7_TA(2011)0459; részvétel a korrupcióellenes jogszabályok és a valóság közötti szakadék áthidalásáról szóló 2011. szeptember 14-i vitán, O-000148/2011; a korrupció elleni uniós erőfeszítésekről szóló 2011. szeptember 7-i állásfoglalási indítvány, B7-0481/2011; a Tanácsnak benyújtott 2011. július 12-i szóbeli választ igénylő kérdés az uniós korrupcióelleni csomag végrehajtásáról, O-000178/2011 és O-000179/2011; 2010. július 5-i írásbeli nyilatkozat a tiszta Parlamentről, P7_DCL(2010)0059.


ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

11.7.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

17

0

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Jean-Marie Cavada, Kostas Chrysogonos, Therese Comodini Cachia, Mary Honeyball, Dietmar Köster, Gilles Lebreton, António Marinho e Pinto, Emil Radev, Julia Reda, Evelyn Regner, Pavel Svoboda, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Sergio Gaetano Cofferati, Heidi Hautala, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Constance Le Grip, Stefano Maullu, Victor Negrescu

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Maria Noichl

Jogi nyilatkozat