Eljárás : 2015/0268(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0238/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0238/2016

Viták :

PV 14/09/2016 - 20
PV 04/04/2017 - 17
CRE 04/04/2017 - 17

Szavazatok :

PV 15/09/2016 - 11.6
CRE 15/09/2016 - 11.6
A szavazatok indokolása
PV 05/04/2017 - 9.8

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0353
P8_TA(2017)0110

JELENTÉS     ***I
PDF 1363kWORD 1020k
19.7.2016
PE 578.833v02-00 A8-0238/2016

az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2015)0583 – C8-0375/2015 – 2015/0268(COD))

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Előadó: Petr Ježek

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2015)0583),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0375/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. március 16-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2016. május 17-i véleményére(2),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A8-0238/2016),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI(3)*

a Bizottság javaslatához

---------------------------------------------------------

2015/0268 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(4),

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére(5), a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)  E rendelet alapvető lépés annak a tőkepiaci uniónak a megvalósítása felé, amelyet a Bizottság „Cselekvési terv a tőkepiaci unió megteremtésére” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló, 2015. szeptember 30-i közleménye határozott meg. A tőkepiaci unió célja, hogy segítsen a vállalkozásoknak abban, hogy diverzifikáltabb finanszírozási csatornákhoz folyamodhassanak bárhol az Európai Unióban (a továbbiak: az Unió), a piacokat hatékonyabb működésre ösztönözze, és a befektetőknek és megtakarítóknak olyan további lehetőségeket kínáljon, amelyek révén pénzüket hasznosíthatják, hogy ezáltal fokozzák a növekedést és a munkahelyteremtést.

(2)  Az Európa Parlament és a Tanács 2003/71/EK irányelve(6) harmonizált szabályokat és elveket állapított meg arról a tájékoztatóról, amelyet az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy szabályozott piacra történő bevezetésekor kell elkészíteni, jóváhagyni és közzétenni. Az irányelvet a hatálybalépése óta bekövetkezett jogalkotási és piaci fejlemények következtében egy új szöveggel kell felváltani.

(3)  Az információ közzététele az értékpapírok nyilvános kibocsátása vagy szabályozott piacra történő bevezetése esetén létfontosságú a befektetők védelme szempontjából, amelyet a közöttük és a kibocsátók között fennálló tájékoztatási aszimmetriák megszüntetésével lehet biztosítani. Ennek a közzétételnek a harmonizálása lehetővé teszi egy olyan, határokon átnyúló engedélyeztetési mechanizmus létrehozását, amely értékpapírok széles körénél segíti elő a belső piac eredményes működését.

(4)  Az eltérő megközelítések a belső piac megosztottságát eredményeznék, hiszen a kibocsátókra, ajánlattevőkre és a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személyekre az egyes tagállamokban eltérő szabályok vonatkoznának, és előfordulhatna, hogy az egyik tagállamban elkészített tájékoztató nem használható fel egy másikban. Az Unióban a közzététel egységességét és az engedély működését biztosító harmonizált keretrendszer hiányában ezért valószínű, hogy a tagállami jogszabályok különbségei akadályoznák az értékpapírok belső piacának zavartalan működését. Következésképpen a belső piac – különösen a tőkepiacok – megfelelő működésének biztosítása és működési feltételeinek javítása, valamint a fogyasztók és befektetők magas szintű védelmének garantálása érdekében ezért helyénvaló a tájékoztatók uniós szintű szabályozási keretének meghatározása.

(5)  Helyénvaló és szükséges, hogy az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy szabályozott piacra történő bevezetésekor alkalmazandó közzétételi szabályok jogszabályi formája rendelet legyen, így biztosítható ugyanis, hogy az értékpapírok nyilvános kibocsátásában és szabályozott piacra történő bevezetésében érintett személyekre közvetlen kötelezettségeket megállapító rendelkezéseket az egész Unióban egységes módon alkalmazzák. Mivel a tájékoztatóról szóló rendelkezések jogi kerete szükségszerűen olyan intézkedéseket foglal magában, amelyek pontos követelményeket állapítanak meg a tájékoztatóval kapcsolatos valamennyi eltérő szempont vonatkozásában, e szempontok valamelyikével kapcsolatos megközelítést illető, akár csekély mértékű eltérés is jelentős akadályokat gördíthet a határokon átnyúló értékpapír-kibocsátás, a szabályozott piacokon történő többszörös jegyzés és az uniós fogyasztóvédelmi szabályok útjába. Ennélfogva a közvetlenül alkalmazandó, nemzeti jogalkotást nem igénylő jogi eszköz, azaz rendelet alkalmazása csökkenti annak lehetőségét, hogy a tagállamok egymástól eltérő intézkedéseket hozzanak nemzeti szinten, ezáltal pedig egységes megközelítést és nagyobb jogbiztonságot garantál, és megelőzi a határokon átnyúló kibocsátásokat és a többszörös jegyzéseket jelentősen akadályozó tényezők felmerülését. A rendelet alkalmazása továbbá az Unió egész területén fokozza a piacok átláthatóságába vetett bizalmat, és csökkenti a szabályozás összetettségét, valamint a társaságok keresési és megfelelési költségeit.

(6)  A 2010/73/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(7) értékelése azt mutatta, hogy az irányelv által bevezetett egyes változtatások nem feleltek meg az eredeti célkitűzéseknek, és hogy a tájékoztatók uniós rendszerének további módosítására van szükség annak érdekében, hogy egyszerűsítsék és tökéletesítsék e rendszer alkalmazását, növeljék hatékonyságát, és fokozzák az Unió nemzetközi versenyképességét, ezáltal pedig hozzájáruljanak az adminisztratív terhek csökkentéséhez.

(7)  E rendelet célja, hogy biztosítsa a befektetők védelmét és a piac hatékonyságát, miközben erősíti az egységes tőkepiacot. A kibocsátó és az értékpapírok jellegén alapuló információ szolgáltatása, amely ahhoz szükséges, hogy a befektetők megalapozott befektetési döntést hozzanak, az üzletvitelére vonatkozó szabályokkal együtt biztosítja a befektetések védelmét. Ezenkívül az ilyen információk hatékony eszközei az értékpapírok iránti bizalom erősödésének, és ezáltal hozzájárulnak az értékpapírpiacok megfelelő működéséhez és fejlődéséhez. Az ilyen információk rendelkezésre bocsátásának megfelelő módja tájékoztató kiadása.

(8)  E rendelet közzétételi előírásai nem akadályozzák a tagállamot vagy az illetékes hatóságot vagy a tőzsdét szabályzatán abban, hogy szabályzatán keresztül más részletes előírásokat szabjon meg a szabályozott piacon az értékpapírok kereskedésének engedélyezésének összefüggésében (nevezetesen a vállalatirányítás tekintetében). Az ilyen előírások sem közvetve, sem közvetlenül nem korlátozhatják az illetékes hatóság által jóváhagyott tájékoztató elkészítését, tartalmát és terjesztését.

(9)  Nem tartoznak e rendelet hatálya alá azon nem részvényjellegű értékpapírok, amelyek kibocsátója valamely tagállam, vagy tagállam regionális vagy helyi hatósága, illetve olyan közjogi nemzetközi testületek, amelyeknek egy vagy több tagállam tagja, az Európai Központi Bank, valamint a tagállamok központi bankjai, és ezért azokat ez a rendelet nem érinti.

(10)  A tájékoztató követelményének hatálya a nyilvánosan kibocsátott vagy szabályozott piacokon bevezetett, tulajdonviszonyt megtestesítő és nem részvényjellegű értékpapírokra egyaránt vonatkozik. Az e rendeletben meghatározott értékpapírok közül néhány feljogosítja birtokosát átruházható értékpapírok megszerzésére, vagy valamely készpénzösszeg kézhezvételére más eszközökre, nevezetesen átruházható értékpapírokra, devizákra, kamatlábakra vagy hozamokra, árukra vagy más indexekre hivatkozással meghatározott készpénzelszámoláson keresztül. E rendelet kiterjed különösen a következőkre: opciós utalványok, fedezett opciós utalványok, igazolások, letéti jegyek és átváltható kötvények, például a befektető választása szerint átváltoztatható értékpapírok.

(11)  A tájékoztató jóváhagyásának és engedélyezésének, valamint az e rendeletnek való, különösen a reklámtevékenységgel kapcsolatos megfelelés felügyeletének biztosítása érdekében minden egyes tájékoztatónál illetékes hatóságot kell meghatározni. Ezért e rendeletben pontosan meg kell határozni, hogy melyik a tájékoztató jóváhagyásához a legjobb helyzetben lévő, székhely szerinti tagállam.

(12)  Az Unióban 1 000 000 EUR-nál alacsonyabb teljes ellenértékű nyilvános értékpapír-kibocsátások esetében az e rendeletnek megfelelő tájékoztató elkészítésének költsége várhatóan nem áll arányban a kibocsátásból várható bevételekkel. Ezért indokolt, hogy a tájékoztató e rendeletnek megfelelő kidolgozására irányuló követelmény ne vonatkozzon az ilyen alacsony összegű kibocsátásokra. A tagállamok nem terjeszthetik ki az e rendeletnek megfelelő tájékoztató készítésére irányuló követelményt az említett értékhatárnál alacsonyabb teljes ellenértékű értékpapírok kibocsátására. A tagállamoknak továbbá tartózkodniuk kell olyan további, nemzeti szintű közzétételi követelmények megállapításától, amelyek aránytalan vagy szükségtelen terhet jelenthetnének az ilyen kibocsátások vonatkozásában, és így fokoznák a belső piac széttagoltságát. Ha a tagállamok ilyen nemzeti közzétételi követelményeket állapítanak meg, értesíteniük kell a Bizottságot és az ESMA-t az alkalmazandó szabályokról.

(12a)  A Bizottságnak elemeznie kell ezeket a nemzeti közzétételi követelményeket, és az eredményeket bele kell foglalnia a közösségi finanszírozással kapcsolatos munkájába, figyelembe véve, hogy el kell kerülni a belső piac széttagoltságát. Az uniós szintű szabályzási környezetnek biztosítania kell, hogy a társaságok elegendő tőkebevonási lehetőséggel rendelkezzenek. Ezért a tőkepiaci unió szellemében és a befektetés szabadságának biztosítása céljából a Bizottságnak szabályozási kezdeményezést kell javasolnia az uniós közösségi finanszírozási gyakorlatok szabályozására és harmonizálására.

(13)  Emellett – figyelembe véve az Unión belül a pénzpiacok eltérő méretét – indokolt megadni a tagállamoknak a lehetőséget, hogy az 5 000 000 EUR-t meg nem haladó nyilvános értékpapír-kibocsátásokat mentesítsék az e rendeletben meghatározott tájékoztatókészítési kötelezettség alól. A tagállamok számára különösen azt kell lehetővé tenni, hogy saját nemzeti jogukban meghatározzanak egy, a 12 hónapos időtartam során az Unión belül megvalósult kibocsátás teljes ellenértékére vonatkozó, 1 000 000 EUR és 5 000 000 EUR közötti küszöbértéket, amelytől e mentességet alkalmazni kell, figyelembe véve a hazai befektetők védelmének megfelelőnek tekintett szintjét. A tagállamok kötelesek értesíteni a Bizottságot és az ESMA-t az általuk választott küszöbértékről. Az e mentesség értelmében nyilvánosan kibocsátott értékpapírok nem részesülhetnek az e rendelet szerinti engedélyezési rendszer előnyeiből. E kibocsátásoknak továbbá egyértelmű jelzést kell magukban foglalniuk arra nézve, hogy a nyilvános kibocsátás nem határokon átnyúló jellegű, és nem ösztönözhetik aktívan az adott tagállamon kívüli befektetőket.

(13a)  Amennyiben valamely tagállam úgy dönt, hogy az 5 000 000 EUR-t meg nem haladó teljes ellenértékű nyilvános értékpapír-kibocsátásokat mentesíti a tájékoztatókészítési kötelezettség alól, e rendelet semmilyen formában nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy olyan nemzeti szintű szabályokat vezessenek be, amelyek lehetővé teszik, hogy a multilaterális kereskedési platformok (MTF-ek) határozzák meg annak a bevezetési dokumentumnak a tartalmát, amelyet a kibocsátónak rendelkezésre kell bocsátania, amikor értékpapírjait először vezeti be a szabályozott piacra. Ilyen esetben indokolt lehetne, hogy az MTF működtetője meghatározza, miként vizsgálják meg a bevezetési dokumentumot, amely nem jelenti szükségszerűen az illetékes hatóság vagy az MTF jóváhagyását.

(14)  Amennyiben az értékpapír-kibocsátás kizárólag egy ▌korlátozott, nem minősített befektetői körnek vagy a 345/2013/EU rendelet 6. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő befektetőknek szól, a tájékoztató elkészítése a kibocsátással célzott személyek alacsony számához viszonyítva aránytalanul nagy terhet jelentene, ezért tájékoztató elkészítésére nincs szükség. Ez vonatkozik például egy társaság vezetőinek rokonaihoz vagy személyes ismerőseihez címzett kibocsátásra.

(15)  Vezető tisztségviselők vagy munkavállalók arra való ösztönzése, hogy a saját vállalatukban értékpapírokkal rendelkezzenek, pozitív hatással lehet a vállalatirányításra és segíthet tartós értéket teremteni azáltal, hogy fokozza a munkavállaló elkötelezettségét, a saját tulajdon érzését, egyensúlyba hozza a részvényesek és a munkavállalók érdekeit, a munkavállalók számára pedig befektetési lehetőségeket teremt. Az Unióban a munkavállalók tulajdonosi részvétele különösen fontos a kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetében, ahol a munkavállalók jelentős szerepet játszhatnak a vállalat sikerességében. Ezért a munkavállalói részvénykibocsátás esetében az Unióban el kell törölni a tájékoztató elkészítésére irányuló követelményt, feltéve, hogy rendelkezésre áll egy olyan dokumentum, amely a befektetők védelmének garantálása érdekében tartalmazza az értékpapírok számára és jellegére vonatkozó információt, valamint a kibocsátás okát és részleteit. A munkavállalói részvényprogramokhoz az összes vezető tisztségviselő és munkavállaló számára egyenlő hozzáférést kell biztosítani, függetlenül attól, hogy a munkáltató székhelye az Unióban vagy azon kívül található, ezért nincs többé szükség harmadik országok piacaira vonatkozó egyenértékűségi határozatra, amennyiben az előbbiekben említett dokumentum rendelkezésre áll. Így a munkavállalói részvényprogramok valamennyi résztvevője egyenlő elbánásban és tájékoztatásban részesül.

(16)  A részvények vagy a részvényekhez hozzáférést biztosító értékpapírok hígító hatású kibocsátásai gyakran olyan tranzakciókat jeleznek, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a kibocsátó tőkeszerkezetére, várható bevételeire és pénzügyi helyzetére, amihez szükség van a tájékoztatóban foglalt információkra. Ezzel ellentétben ha a kibocsátó már rendelkezik a szabályozott piacra bevezetett részvényekkel, az ugyanazon részvényeknek ugyanarra a szabályozott piacra történő később bevezetéséhez – beleértve azokat a helyzeteket is, amikor a részvények más értékpapírok átváltásából vagy cseréjéből, vagy más értékpapírok által átruházott jogok gyakorlásából származnak – nem kell tájékoztatót készíteni, feltéve, hogy az újonnan bevezetett részvények az ugyanazon szabályozott piacon kibocsátott részvényekkel azonos osztályú részvényeknek csupán kis hányadát képviselik, kivéve ha e szabályozott piacra történő bevezetést az e rendelet hatályába tartozó nyilvános kibocsátással kombinálják. Ugyanezt az elvet kell alkalmazni általánosságban az ugyanarra a szabályozott piacra már bevezetett értékpapírokkal helyettesíthető értékpapírokra.

(17)  A „nyilvános értékpapír-kibocsátás” fogalommeghatározás alkalmazásakor döntő szempont a befektető azon képessége, hogy egyénileg tudjon dönteni az értékpapír megvásárlásáról vagy jegyzéséről. Ezért ha a címzett egyéni választása nélkül kerül sor az értékpapír-kibocsátásra, például az értékpapírok kiosztása esetén, amikor nincs lehetőség visszautasítani az értékpapírokat, e tranzakció nem tartozik az e rendeletben előírt, „nyilvános értékpapír-kibocsátás” fogalommeghatározás körébe.

(18)  Azon kibocsátók, ajánlattevők vagy szabályozott piacra történő bevezetést kérő személyek is jogosultak az e rendeletnek megfelelő teljes tájékoztató vagy adott esetben uniós növekedési tájékoztató önkéntes kidolgozására, amelyek mentesülnek a tájékoztató nyilvánosságra hozatalának kötelezettsége alól, amennyiben önkéntes alapon döntenek az e rendeletnek való megfelelés mellett. Ezért e személyek is élvezhetik az egységes engedély hasznát, ▌amennyiben önkéntes alapon döntenek az e rendeletnek való megfelelés mellett.

(19)  A tájékoztatóban előírt közzététel nem kötelező a minősített befektetőkre korlátozott ajánlatok esetében. Ezzel szemben, a nyilvános újraértékesítésnél vagy a szabályozott piacra történő bevezetés révén a nyilvános kereskedés esetén a tájékoztatót közzé kell tenni.

(20)  A kibocsátó vagy a tájékoztató elkészítéséért felelős személy által elkészített, és az értékpapírok pénzügyi közvetítők általi végső értékesítése vagy bármely későbbi újraértékesítése idején a nyilvánosság rendelkezésére bocsátott érvényes tájékoztató elegendő információt ad a befektetőknek ahhoz, hogy megalapozott befektetési döntést hozhassanak. Ezért az értékpapírokat kihelyező vagy később újraértékesítő pénzügyi közvetítőknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a kibocsátó vagy a tájékoztató elkészítéséért felelős személy által közzétett eredeti tájékoztatóra támaszkodjanak, amennyiben e tájékoztató érvényes és azt megfelelően kiegészítették, és kibocsátó vagy az ilyen tájékoztató elkészítéséért felelős személy beleegyezik annak használatába. A kibocsátónak vagy a tájékoztató elkészítéséért felelős személynek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy beleegyezését feltételekhez kösse. A tájékoztató felhasználására vonatkozó beleegyezést a hozzáfűzött esetleges kikötésekkel együtt írásbeli megállapodás formájában kell megadni, lehetővé téve az érintett felek számára annak megítélését, hogy adott értékpapírok újraértékesítése vagy végleges értékesítése megfelel-e a megállapodásnak. Amennyiben beleegyezett a tájékoztató használatába, az eredeti tájékoztató kibocsátója vagy az annak elkészítéséért felelős személy tartozik felelősséggel a tájékoztatóban foglalt információkért, illetve alaptájékoztató esetében a végleges feltételek meghatározásáért és benyújtásáért, és nincs szükség egyéb tájékoztatóra. Ha azonban az eredeti tájékoztató elkészítéséért felelős kibocsátó vagy ajánlattevő nem egyezik bele annak használatába, a pénzügyi közvetítőnek új tájékoztatót kell közzétennie. Ebben az esetben a pénzügyi közvetítő felelős a tájékoztatóban foglalt információkért – beleértve az összes hivatkozott információt is –, illetve alaptájékoztató esetében a végleges feltételekért.

(21)  A tájékoztatóban foglalt információk összehangolásának uniós szinten egyenértékű befektetővédelmet kell biztosítania. Annak érdekében, hogy a befektetők megalapozott befektetési döntést hozhassanak, az e rendelet értelmében elkészített tájékoztatónak tartalmaznia kell az értékpapír-befektetéssel kapcsolatban azokat a vonatkozó és szükséges információkat, amelyeket egy befektető észszerűen elvárhat annak érdekében, hogy tájékozott módon értékelhesse a kibocsátó és az esetleges kezes eszközeit és kötelezettségeit, pénzügyei helyzetét, nyereségeit és veszteségeit, valamint kilátásait, és tartalmaznia kell az értékpapírokhoz fűződő jogokra vonatkozó információt is. E tájékoztatást könnyen elemezhető, tömör és érthető formában kell elkészíteni és rendelkezésre bocsátani, és az e rendelettel összhangban elkészített tájékoztatók típusához kell igazítani, a másodlagos kibocsátásokra és az uniós növekedési tájékoztató rendszerére vonatkozó egyszerűsített közzétételi rendszernek megfelelő tájékoztatókat is beleértve. A tájékoztató nem tartalmazhat olyan információt, amely a kibocsátó és a szóban forgó értékpapírok szempontjából nem lényeges vagy jellemző, mivel ez elrejtheti a befektetők szempontjából releváns információkat, és így alááshatja a befektetők védelmét. A tájékoztatónak ezért úgy kell tartalmaznia az információkat, hogy azokból kiderüljön a kibocsátó jellege és körülményei, az értékpapírok típusa, a kibocsátással vagy szabályozott piacra történő bevezetéssel megcélzott befektetőtípus, a befektetők feltételezhető ismeretei, valamint a jogi vagy szabályozási követelmények értelmében nyilvánosságra hozott és így e befektetők számára elérhető információk.

(22)  A tájékoztató összefoglalójának hasznos információforrásként kell szolgálnia a befektetők, különösen a lakossági befektetők számára. Az összefoglaló a tájékoztató különálló részét képezi, amelynek olyan kiemelt információkra kell összpontosítania, amelyre a befektetőknek azért van szükségük, hogy eldönthessék, mely értékpapír-kibocsátásokat és szabályozott piacra történő bevezetéseket kívánják tovább vizsgálni a tájékoztató egészének megtekintésével, megalapozott befektetési döntés céljából. Az előzőekből következik, hogy a bevezetőben foglalt információkat nem kell megismételni a tájékoztató fő részében, hacsak ez nem feltétlenül szükséges. E kiemelt információknak tartalmazniuk kell a kibocsátó, az esetleges kezes és a felajánlott vagy a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok alapvető jellemzőit és a velük kapcsolatos kockázatokat, ideértve olyan egyedi azonosítókat, mint a kibocsátásban érintett szereplők jogalany-azonosítóit (LEI) és az értékpapírok nemzetközi értékpapír-azonosító számát (ISIN). Az összefoglalónak tartalmaznia kell továbbá a kibocsátás általános feltételeit. A tájékoztató különösen a kockázati tényezők bemutatását tartalmazó bevezetőjének csak néhány, kiválasztott kockázatot szabad tartalmaznia, amelyeket a kibocsátó a befektető befektetési döntése szempontjából a leginkább lényegesnek tart. A tájékoztató bevezetőjében szereplő kockázati tényezők leírásának az adott kibocsátásra kell vonatkoznia, kizárólag a befektetők érdekét kell szolgálnia, és nem tartalmazhat általános megállapításokat a befektetési kockázatról, illetve nem korlátozhatja a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a nevükben eljáró bármely személy felelősségét.

(22a)  Az összefoglalónak egyértelmű figyelmeztetést kell tartalmaznia, amely különösen lakossági befektetők számára kiemeli a kockázatokat a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(8) értelmében hitelezői feltőkésítés alatt álló bankok által kibocsátott értékpapírok esetében.

(23)  A tájékoztató összefoglalójának rövidnek, egyszerűnek, egyértelműnek és a befektetők számára könnyen érthetőnek kell lennie. Az összefoglalókat közérthetően, nem szaknyelven, az abban foglalt információk könnyű értelmezhetőségét biztosító módon kell megfogalmazni. Az összefoglaló nem lehet pusztán a tájékoztató kivonatolt változata. Indokolt meghatározni az összefoglaló maximális terjedelmét, hogy az ne riassza el a befektetőket az elolvasástól, és arra ösztönözze a kibocsátókat, hogy válasszák ki a befektetők számára elengedhetetlenül fontos információkat. Kivételes esetekben azonban lehetővé kell tenni az illetékes hatóság számára, hogy engedélyezze a kibocsátónak hosszabb, A4-es méretű papírra kinyomtatva legfeljebb 10 oldalas összefoglaló elkészítését, amennyiben azt a kibocsátó tevékenységeinek összetettsége, a kibocsátás jellege vagy a kibocsátott értékpapírok jellege megkívánja, és amennyiben az összefoglalóban foglalt kiegészítő információ hiánya a befektető számára megtévesztő lenne.

(24)  Az összefoglaló tájékoztató egységes szerkezetének biztosításához általános részeket és alcímeket kell megadni, olyan irányadó tartalommal, amelyet a kibocsátó rövid, szöveges leírásokkal és adott esetben számadatokkal tölthet ki. Amennyiben a kibocsátó az információkat tisztességes és kiegyensúlyozott módon adja meg, saját belátása szerint választhatja ki azokat az információkat, amelyeket lényegesnek és tartalmasnak tekint.

(25)  Amennyire csak lehetséges, az összefoglaló tájékoztató mintájául az Európai Parlament és a Tanács 1286/2014/EU rendelete(9) szerinti kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot kell tekinteni. Amennyiben az értékpapír mind e rendelet, mind pedig a 1286/2014/EU rendelet hatálya alá tartozik, a kibocsátókat sújtó megfelelési költségek és adminisztratív terhek minimálisra csökkentése céljából engedélyezni kell a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum tartalmának teljes újrafelhasználását. Az összefoglaló elkészítésének követelményétől azonban nem lehet eltekinteni akkor, amikor kötelező a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum benyújtása, mivel ez utóbbi nem tartalmaz az érintett értékpapírok kibocsátójára és nyilvános kibocsátására vagy szabályozott piacra történő bevezetésére vonatkozó kiemelt információkat.

(26)  Senkit nem terhelhet polgári jogi felelősség kizárólag az összefoglaló alapján – beleértve annak fordítását is –, kivéve, ha az félrevezető, pontatlan vagy nem áll összhangban a tájékoztató vonatkozó részeivel. Az összefoglalónak erre a tényre vonatkozóan egyértelmű figyelmeztetést kell tartalmaznia.

(27)  A tőkepiacon többszöri alkalommal tőkét bevonó kibocsátóknak sajátos formátumú regisztrációs okmányt és tájékoztatót kell a rendelkezésére bocsátani, valamint e dokumentumok benyújtására és jóváhagyására vonatkozó külön eljárásokat, hogy számukra nagyobb rugalmasságot biztosítsanak, és lehetővé tegyék számukra a piaci lehetőségek megragadását. Mindenesetre ezek a formátumok és eljárások nem kötelezőek, a kibocsátó választásán alapulnak.

(28)  Az összes nem részvényjellegű értékpapír esetében – azokat a helyzeteket is beleértve, amikor az értékpapírokat folyamatosan vagy ismételten, illetve kibocsátási program keretében bocsátják ki, – a kibocsátók számára lehetővé kell tenni, hogy a tájékoztatót alaptájékoztató formájában készítsék el. Az alaptájékoztatónak és végleges feltételeinek a tájékoztatóval megegyező információkat kell tartalmaznia.

(29)  Célszerű pontosítani, hogy az alaptájékoztató végleges feltételeinek csak azokat az értékpapírjegyzékkel kapcsolatos információkat kell tartalmazniuk, amelyek az adott kibocsátással kapcsolatosak, és amelyeket csak az egyedi kibocsátás alkalmával lehet meghatározni. Ezek az információk magukban foglalhatják például a nemzetközi értékpapír-azonosító számot, a kibocsátási árat, a futamidőt, a kamatszelvényeket, a lehívás dátumát, a lehívási árat és a visszaváltási árat, illetve más olyan feltételeket, amelyek az alaptájékoztató elkészítésekor még nem voltak ismertek. Amennyiben az alaptájékoztató nem tartalmazza a végleges feltételeket, azokat az illetékes hatóságnak nem kell jóváhagynia, hanem csak csatolni kell az alaptájékoztatóhoz. A kibocsátó és az értékpapírok értékelését befolyásolni képes egyéb új információkat az alaptájékoztatóhoz fűzött kiegészítő jegyzékben kell közzétenni. Sem a végleges feltételek, sem pedig a kiegészítő jegyzék nem vonatkozhat olyan értékpapír-típusokra, amelyek az alaptájékoztatóban nem szerepelnek.

(30)  Az alaptájékoztató esetén az összefoglalót a kibocsátónak csak az egyes kibocsátások vonatkozásában kell elkészítenie; ennek célja adminisztratív terhek csökkentése és az értelmezhetőség javítása. E kibocsátás-specifikus összefoglalót a végleges feltételekhez kell csatolni, és az illetékes hatóság csak akkor hagyhatja jóvá, ha az alaptájékoztató vagy annak kiegészítése tartalmazza a végleges feltételeket.

(31)  Az alaptájékoztató rugalmasságának és költséghatékonyságának fokozása érdekében a kibocsátónak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az alaptájékoztatót külön dokumentumként készítse el, és hogy az egyetemes regisztrációs okmányt ezen alaptájékoztató alkotórészeként használja, amennyiben gyakori kibocsátóról van szó.

(32)  A gyakori kibocsátókat arra kell ösztönözni, hogy a tájékoztatót külön dokumentumként készítsék el, mivel ez csökkentheti az e rendeletnek való megfelelésükkel kapcsolatos költségeiket, és lehetővé teszi számukra, hogy gyorsan reagáljanak a piaci lehetőségekre. Így azon kibocsátók számára, amelyek értékpapírjait szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerekben jegyzik, lehetővé, de nem kötelezővé kell tenni, hogy minden pénzügyi évben egyetemes regisztrációs okmányt tegyenek közzé, amely jogi, üzleti, pénzügyi, számviteli és részvényesi információkat tartalmaz, és leírást ad a kibocsátóról az adott pénzügyi évre vonatkozóan. Ez lehetővé teszi a kibocsátó számára, hogy naprakészen tartsa az információkat, és akkor készítsen egy értékpapírjegyzékkel és összefoglalóval kiegészülő tájékoztatót, ha a piaci feltételek eléggé kedvezőek a kibocsátáshoz vagy szabályozott piacra történő bevezetéshez. Az egyetemes regisztrációs okmánynak több célt is kell szolgálnia, bár tartalma attól függetlenül ugyanaz, hogy a kibocsátó később azt tulajdonviszonyt megtestesítő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy származtatott értékpapír kibocsátásához vagy szabályozott piacra történő bevezetéséhez használja fel. Az egyetemes regisztrációs okmány a kibocsátóra vonatkozó hivatkozási forrásként működik, amely a befektetők és az elemzők számára biztosítja az ahhoz szükséges minimális információt, hogy megalapozott véleményt alkossanak a társaság üzletmenetéről, pénzügyi helyzetéről, bevételeiről és várható bevételeiről, vállalatvezetéséről és részvényesi szerkezetéről.

(33)  Az a kibocsátó tekinthető az illetékes hatóság által jól ismert kibocsátónak, amely két egymást követő évben nyújtott be az illetékes hatóság által jóváhagyott egyetemes regisztrációs okmányt. Ezért az összes ezt követő egyetemes regisztrációs okmány és azok módosításai esetében biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy előzetes jóváhagyás nélkül nyújtsák be, illetve az illetékes hatóság utólag vizsgálja felül őket, amennyiben azt szükségesnek ítéli, kivéve, ha a módosítások olyan kihagyásra, lényegi hibára vagy pontatlanságra vonatkoznak, amelyek valószínűsíthetően félrevezetik a nyilvánosságot a kibocsátóról alkotott tájékozott értékeléshez alapvetően szükséges tények és körülmények tekintetében. Minden egyes illetékes hatóság maga dönt e felülvizsgálat gyakoriságáról, figyelembe véve például a kibocsátóval kapcsolatos kockázatok értékelését, a korábbi közzétételek minőségét vagy a legutóbb felülvizsgált egyetemes regisztrációs okmány óta eltelt időt.

(34)  Amennyiben az egyetemes regisztrációs okmány nem képezi egy jóváhagyott tájékoztató részét, lehetőséget kell biztosítani az egyetemes regisztrációs okmány akár önkéntes alapon, a kibocsátó által – például ha szervezetében vagy pénzügyi helyzetében lényeges változás állt be – vagy pedig az illetékes hatóság kérésére, egy benyújtás utáni felülvizsgálat összefüggésében történő módosítására, amennyiben nem teljesül a teljesség, érthetőség és következetesség követelménye. E módosításokat az egyetemes regisztrációs okmányra vonatkozó szabályokkal azonos szabályok alapján kell közzétenni. Különösen akkor, ha az illetékes hatóság mulasztást vagy lényegi hibát vagy pontatlanságot állapít meg, a kibocsátó köteles az egyetemes regisztrációs okmányt módosítani, és e módosítást indokolatlan késedelem nélkül közzétenni. Mivel nem kerül sor sem nyilvános értékpapír-kibocsátásra, sem pedig szabályozott piacra történő bevezetésre, az egyetemes regisztrációs okmány módosítására vonatkozó eljárásnak el kell térnie a tájékoztató kiegészítésére vonatkozó eljárástól, amelyet csupán a tájékoztató jóváhagyása után lehet alkalmazni.

(35)  Amennyiben a kibocsátó több külön dokumentumból álló tájékoztatót készít, a tájékoztató összes alkotórészét jóvá kell hagyatni, beleérte adott esetben az egyetemes regisztrációs okmányt és annak módosításait, amennyiben azokat korábban benyújtották az illetékes hatósághoz, de jóváhagyás nem érkezett. Gyakori kibocsátó esetében az egyetemes regisztrációs okmány valamennyi módosítását nem kell jóváhagyatni közzététel előtt, biztosítani kell azonban, hogy az illetékes hatóság utólag felülvizsgálhassa azokat.

(36)  A tájékoztató elkészítési folyamatának felgyorsítása és a tőkepiacokhoz való költséghatékony hozzáférés elősegítése érdekében az egyetemes regisztrációs okmányt bemutató gyakori kibocsátóknak lehetőséget kell adni a gyorsabb jóváhagyási eljárásra, mivel a tájékoztató fő alkotórészét vagy már korábban jóváhagyták, vagy pedig felülvizsgálat céljából az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátották. A tájékoztató jóváhagyásához szükséges idő így lerövidíthető, ha a regisztrációs okmányt egyetemes regisztrációs okmányként nyújtják be.

(37)  Feltéve, hogy a kibocsátó teljesíti a szabályozott információk benyújtására, terjesztésére és tárolására szolgáló eljárásokat, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelvének(10) 4. és 5. cikkében megállapított határidőket, lehetővé kell tenni számára, hogy a 2004/109/EK irányelvben előírt éves és féléves pénzügyi beszámolókat az egyetemes regisztrációs okmány részeként nyújtsa be, kivéve, ha a kibocsátó székhelye szerinti tagállamok e rendelet és a 2004/109/EK irányelv alkalmazásában eltérnek, és ha az egyetemes regisztrációs okmány nyelve nem felel meg a 2004/109/EK irányelv 20. cikkében meghatározott feltételeknek. Ez enyhítheti a többszörös benyújtáshoz kapcsolódó adminisztratív terheket anélkül, hogy befolyásolná a nyilvánosság számára hozzáférhető információkat vagy e beszámolók 2004/109/EK irányelv szerinti felügyeletét.

(38)  Az elavult információkon alapuló befektetési döntések elkerülése érdekében világosan meg kell határozni a tájékoztató érvényességének időkorlátait. A jogbiztonság javítása érdekében a tájékoztató érvényességének annak jóváhagyásakor kell kezdődnie, amely időpontot az illetékes hatóság könnyen ellenőrizheti. Az alaptájékoztatóval történő nyilvános értékpapír-kibocsátás csak akkor mehet az alaptájékoztató érvényességi idején túl, ha az azt követő alaptájékoztatót még az előző érvényességének lejárta előtt jóváhagyják, és az a folytatódó kibocsátásra vonatkozik.

(39)  Az értékpapírokból származó jövedelem után fizetendő adóról szóló információkat a tájékoztatóban jellegüknél fogva csak általános módon lehet megjeleníteni, mivel csekély információs értékkel rendelkeznek az egyes befektetők szempontjából. Mivel ez az információ nem csupán arra az országra vonatkozik, ahol a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye található, hanem azokra az országokra is, ahol a kibocsátásra vagy a szabályozott piacra történő bevezetésre sor kerül, amennyiben a tájékoztatót engedélyezik, e folyamat költséges és akadályozhatja a határokon átnyúló kibocsátásokat. Ezért a tájékoztatónak csak egy figyelmeztetést kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a befektető és a kibocsátó tagállamának adójogszabályai befolyással lehetnek az értékpapírokból származó jövedelemre. A tájékoztatónak ennek ellenére tartalmaznia kell az adózással kapcsolatos megfelelő információkat, amennyiben a javasolt befektetéshez különleges adószabályok kapcsolódnak, például a befektetők számára kedvező adóügyi bánásmódot eredményező értékpapírokba történő befektetések esetén.

(40)  Amint egy adott osztályba tartozó értékpapírt bejegyeztek a szabályozott piacra, a befektetők részére a kibocsátó az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(11), valamint a 2004/109/EK irányelv alapján folyamatos közzétételt biztosít. Az e kibocsátó általi későbbi nyilvános értékpapír-kibocsátás vagy szabályozott piacra történő bevezetés esetén kevésbé sürgető a teljes tájékoztató megléte. Külön egyszerűsített tájékoztatót kell ezért rendelkezésre bocsátani a másodlagos kibocsátások esetére, annak tartalmát pedig a rendes szabályokhoz képest könnyíteni kell, figyelembe véve a már közzétett információkat. Ezzel együtt a befektetőket egységes szerkezetbe foglalt és jól felépített információkkal kell ellátni az olyan elemekkel kapcsolatban, mint a kibocsátás feltételei és annak kontextusa ▌. Ezért a másodlagos kibocsátásra vonatkozó egyszerűsített tájékoztatónak tartalmaznia kell azt a releváns, csökkentett mennyiségű információt, amelyet a befektetők észszerűen elvárhatnak annak érdekében, hogy tisztában legyenek a kibocsátó és az esetleges kezes kilátásaival, az értékpapírokhoz fűződő jogokkal, valamint a kibocsátás indokaival és a kibocsátóra gyakorolt hatásaival, így különösen a működőtőkére vonatkozó nyilatkozatot, a tőkeértékről és az eladósodottságról szóló nyilatkozatot, a teljes tőkeszerkezetre gyakorolt hatást és az 596/2014/EU rendelet értelmében a legutolsó kibocsátás óta közzétett vonatkozó információk tömör összegzését.

(41)  A másodlagos kibocsátásokra vonatkozó egyszerűsített közzétételi szabályokat azokra az értékpapírokra is ki kell terjeszteni, amelyekkel a kkv-tőkefinanszírozási piacokon kereskednek, mivel e piacok üzemeltetői a 2014/65/EU irányelv értelmében kötelesek olyan szabályokat megállapítani és alkalmazni, amelyek biztosítják a megfelelő folyamatos közzétételt olyan kibocsátók részéről, amelyek értékpapírjaival e helyszíneken kereskednek. A rendszert a kkv-tőkefinanszírozási piacoktól eltérő MTF-ekre is alkalmazni kell, amelyeken az adott MTF-ekre a 2014/65/EU irányelv alapján a kkv-tőkefinanszírozási piacokkal szembeni követelményeknek megfelelő közzétételi követelmények érvényesülnek.

(42)  A másodlagos kibocsátásokra vonatkozó egyszerűsített közzétételi szabályok csak az után alkalmazhatók, hogy egy bizonyos minimális időtartam eltelt a kibocsátó adott osztályba tartozó értékpapírjának a szabályozott piacra történő első bevezetése óta. A 18 hónapos időtartam biztosítja, hogy a kibocsátó legalább egyszer teljesítette a 2004/109/EK irányelv vagy a kkv-tőkefinanszírozási piac üzemeltetőjének, illetve valamely, egyenértékű közzétételi követelményekkel rendelkező MTF szabályai szerinti kötelezettségét, és éves pénzügyi beszámolót tett közzé.

(43)  A tőkepiaci unió egyik alapvető célkitűzése, hogy elősegítse az Unióban a kkv-k tőkepiaci finanszírozáshoz való hozzáférését. Mivel e vállalkozások általában a többi kibocsátónál viszonylag alacsonyabb összegek bevonására törekszenek, a teljes tájékoztató elkészítésének költsége aránytalanul magas lehet, és elriaszthatja őket értékpapírjaik nyilvános kibocsátásától. Ugyanakkor méretük és rövidebb múltjuk miatt a kkv-k a nagy kibocsátókhoz képest sajátos befektetési kockázatot jelentenek, és a befektetési döntések meghozatalához elegendő információt kell közzétenniük. Emellett annak ösztönzése érdekében, hogy a kkv-k tőkepiaci finanszírozást vegyenek igénybe, e rendeletnek biztosítania kell, hogy a kkv-tőkefinanszírozási piacokra különös figyelem háruljon. A kkv-tőkefinanszírozási piacok ígéretes eszközei a kisebb, növekvő vállalkozások tőkebevonásának. E kereskedési helyszínek sikere azonban azon múlik, hogy bizonyos méretű társaságok számára vonzóak-e. Ugyanígy az Unióban 20 000 000 EUR-t nem meghaladó teljes ellenértékű nyilvános értékpapírokat kibocsátók is előnyöket élvezhetnek azon tőkepiacok egyszerűbb eléréséből, amelyek azért folytatnak finanszírozást, hogy növekedni tudjanak és elérjék lehetőségeik határait, valamint hogy nem aránytalanul magas költségek mellett tudják növelni tőkéjüket. Ezért indokolt, hogy e rendelet meghatározza az uniós növekedési tájékoztatók arányos közzétételi rendszerét, amely a kkv-k, a valamely kkv-tőkefinanszírozási piacon bevezetendő értékpapírokat nyilvános kibocsátás útján kibocsátók, valamint az hogy az Unióban 20 000 000 EUR-t nem meghaladó teljes ellenértékű nyilvános értékpapírokat kibocsátók számára elérhető. Megfelelő egyensúlyt kell ezért teremteni a kkv-kre vonatkozó, az uniós növekedési tájékoztató tartalmának beállításakor a pénzügyi piacokhoz való költséghatékony hozzáférés és a befektetők védelme között, ezért külön közzétételi szabályokat kell kidolgozni a kkv-k számára e cél eléréséhez. Az uniós növekedési tájékoztatóknak jóváhagyásuk után az e rendelet szerinti engedélyezési rendszer hatálya alá kell tartozniuk, ezért azoknak a teljes Unióban minden nyilvános kibocsátásra érvényeseknek kell lenniük.

(44)  A kkv-k által a különleges közzétételi szabályok értelmében az uniós növekedési tájékoztatóban közzéteendő csökkentett mennyiségű információt úgy kell beállítani, hogy az az ilyen méretű vállalkozások és befektetőik számára a kibocsátott értékpapírokba való befektetés szempontjából lényegesek és relevánsak legyenek, és biztosítaniuk kell egyrészről a vállalkozás mérete és finanszírozási igényei, másrészről pedig a tájékoztató elkészítésének költségei közötti arányosságot. Annak biztosítása érdekében, hogy e társaságok anélkül tudjanak tájékoztatót készíteni, hogy az számukra a méretükkel és így az igényelt finanszírozás méretével aránytalan költségekkel járjon, az uniós növekedési tájékoztató rendszernek a szabályozott piacokon működő társaságokra alkalmazandó rendszernél rugalmasabbnak kell lennie, amennyiben ez összeegyeztethető annak biztosításával, hogy a befektetők számára szükséges kiemelt információkat közzétegyék.

(45)  Az uniós növekedési tájékozató arányos közzétételi szabályai nem alkalmazhatók, amennyiben az értékpapírokat valamely szabályozott piacra vezetik be, mivel a szabályozott piacok befektetőinek bízniuk kell abban, hogy az általuk megvásárolt értékpapírok kibocsátóira egységes közzétételi szabályok vonatkoznak. Ezért az értékpapírok szabályozott piacokon történő bevezetésére vonatkozóan nincs mód a kibocsátó méretétől függően kétszintű közzétételi szabályok alkalmazására.

(46)  Az uniós növekedési tájékoztatónak egységesített, a kibocsátó által könnyen kitölthető dokumentumnak kell lennie, és tartalmaznia kell a kibocsátóra, az értékpapírokra és a kibocsátásra vonatkozó főbb információkat. A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat dolgoz ki az egységes uniós növekedési tájékoztató csökkentett tartalmának és formátumának meghatározására. Az uniós növekedési tájékoztatók arányos közzétételi rendszerére vonatkozó részletek megállapításakor a Bizottság figyelembe veszi, hogy biztosítani kell, hogy az uniós növekedési tájékoztató az igazgatási terhek és kibocsátási költségek tekintetében jelentősen és ténylegesen egyszerűbb legyen a teljes tájékoztatónál, könnyíteni kell a tőkepiacokhoz való hozzáférést a kkv-k számára, ugyanakkor gondoskodni kell arról, hogy a befektetők bizalommal fektessenek be az ilyen társaságokba, minimálisra kell csökkenteni a kkv-kra háruló költségeket és terheket, fel kell tárni a kkv-k szempontjából különösen releváns információkat, a kibocsátó méretét és azt, hogy mennyi ideje működik, a kibocsátások különféle típusait és jellemzőit, valamint a különböző típusú értékpapírokra vonatkozóan a befektetők számára szükséges információk különféle típusait.

(48)  A kockázati tényezők tájékoztatóban való feltüntetésének elsődleges célja annak biztosítása, hogy a befektetők e kockázatokról megalapozott értékelést készítsenek, és így befektetési döntéseiket a tények teljes ismeretében hozzák meg. A kockázati tényezőket ezért azokra a kockázatokra kell korlátozni, amelyek a kibocsátó és értékpapírjainak szempontjából lényegesek és rájuk jellemzőek, és amelyeket a tájékoztató tartalma megerősít. A tájékoztató nem tartalmazhat általános, pusztán a felelősség kizárására irányuló kockázati tényezőket, mivel ezek elrejtik azokat a konkrétabb kockázati tényezőket, amelyekről a befektetőknek tudniuk kell, és így megakadályozzák, hogy a tájékoztató könnyen elemezhető, tömör és érthető formában tegye közzé az információkat. Az ESMA iránymutatásokat dolgoz ki, amelyek segítséget nyújtanak az illetékes hatóságoknak a kockázati tényezők egyediségének és jelentőségének értékelésében, olyan módon, hogy az ösztönözze a kibocsátókat a kockázati tényezők megfelelő és célzott közzétételére.

(49)  Az illetékes hatóság által engedélyezett eltéréssel lehetővé kell tenni a tájékoztatóban megjelenítendő érzékeny információk kihagyását meghatározott körülmények között, hogy el lehessen kerülni a kibocsátó számára hátrányos helyzeteket.

(50)  A tagállamok bőséges – általában nyilvánosan is hozzáférhető – információt tesznek közzé pénzügyi helyzetükről. Így amennyiben egy tagállam garantálja az értékpapír-kibocsátást, az ilyen információt nem kell a tájékoztatóban közölni.

(51)  A kibocsátók számára egyszerűsítheti a tájékoztató elkészítésének folyamatát és a befektetők védelmének veszélyeztetése nélkül csökkenti a kibocsátók költségeit annak lehetősége, hogy a tájékoztatóba vagy alaptájékoztatóba hivatkozás útján építsenek be egyes közzéteendő információkat tartalmazó dokumentumokat, feltéve, hogy a hivatkozással beépített dokumentumokat elektronikusan már közzétették. Azonban az egyszerűsítésre és a tájékoztató elkészítésével járó költségek csökkentésére irányuló szándék elérése nem mehet a tájékoztató által védendő érdekek, így például az információ hozzáférhetőségének rovására. A hivatkozással beépített információk nyelvének meg kell felelnie a tájékoztatókra vonatkozó nyelvi szabályoknak. A hivatkozással beépített információ tartalmazhat korábbi adatokat is, azonban a tájékoztatóban egyértelműen jelezni kell, ha lényegi változások miatt ez az információ már nem helytálló, és meg kell adni a frissített információkat is. A gyakori kibocsátók emellett szabadon dönthetnek arról, hogy az egyetemes regisztrációs okmány bármely változását dinamikus hivatkozás útján építik-e be a tájékoztatóba. Ez a dinamikus hivatkozás biztosítaná az olvasó számára, hogy minden esetben az egyetemes regisztrációs okmány legújabb változatát kapja, anélkül, hogy kiegészítésre lenne szükség. A dinamikus hivatkozás kiegészítés helyett történő alkalmazása nem érintheti a befektető elállási jogát.

(52)  A ▌szabályozott információknál lehetőséget kell biztosítani arra, hogy azokat hivatkozással építsék be a tájékoztatóba. Azoknak a kibocsátóknak, amelyek értékpapírjaival multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek, és az éves és féléves pénzügyi beszámolók közzététele alól mentesített, a 2004/109/EK irányelv 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti kibocsátóknak szintén engedélyezni kell, hogy hivatkozással építsék be a tájékoztatóba éves és időközi pénzügyi információik, ellenőrzési jelentéseik, pénzügyi kimutatásaik, vezetői beszámolóik vagy vállalatirányítási nyilatkozataik egészét vagy egy részét, azok elektronikus közzétételére is figyelemmel.

(53)  Nem minden kibocsátó fér hozzá az ellenőrzési és jóváhagyási folyamattal, valamint a tájékoztató jóváhagyásához szükséges lépésekkel kapcsolatos megfelelő információkhoz és útmutatáshoz, mivel az egyes tagállamokban az illetékes hatóságok eltérő megközelítéseket alkalmaznak. E rendeletnek fel kell számolnia ezeket az eltéréseket azáltal, hogy harmonizálja az ellenőrzési és jóváhagyási folyamatra vonatkozó szabályokat, és egyszerűsíti a nemzeti illetékes hatóságok által alkalmazott jóváhagyási eljárást annak biztosítása érdekében, hogy minden illetékes hatóság hasonló megközelítést alkalmazzon a tájékoztatóban szereplő információk teljességének, következetességének és érthetőségének ellenőrzésekor. A tájékoztató jóváhagyásának megszerzésével kapcsolatos útmutatást az illetékes hatóságok honlapján kell közzétenni. Az ESMA az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(12) szerinti hatásköreinek köszönhetően kiemelt szerepet játszik a felügyeleti gyakorlatok konvergenciájának előmozdításában. Az ESMA-nak az e rendelet felülvizsgálata előtti megfelelő időpontban és az 1095/2010/EK rendelettel összhangban különösen az illetékes hatóságok e rendelet szerinti tevékenységeiről kell szakértői értékeléseket készítenie. Az ESMA-nak olyan központi munkafolyamat-kezelő rendszert kell kidolgoznia, amely átfogja a tájékoztató jóváhagyásának teljes folyamatát a kezdeményezéstől a jóváhagyásig, és biztosítja a hatóságok, az ESMA és a kibocsátók részére a jóváhagyási kérelmek online kezelését és figyelemmel kisérését. A rendszer a legfontosabb információkat biztosítaná, és eszközként szolgálna az ESMA, valamint az illetékes hatóságok részére, hogy irányítsák a tájékoztató jóváhagyási folyamatát az Unión belül és biztosítsák, hogy a tájékoztatókat a jövőben Unió-szerte azonos módon hagyják jóvá.

(53a)   Az ESMA-nak a nemzeti illetékes hatóságokkal együtt a tőkepiaci unióval összefüggésben értékelnie kell a központi munkafolyamat-kezelő rendszer kialakítását, finanszírozását és működését.

(54)  A tagállamok piacaihoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében fontos, hogy az illetékes hatóságok által a tájékoztatók és kapcsolódó dokumentumaik jóváhagyásáért és iktatásáért felszámított díjak méltányosak legyenek és azokat nyilvánosságra hozzák. A harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátóra kivetett díjaknak tükrözniük kell a kibocsátással járó terheket.

(55)  Mivel az internetnek köszönhetően az információk könnyen hozzáférhetők, a befektetők számára a jobb hozzáférés biztosítása érdekében a jóváhagyott tájékoztatót mindig elektronikus formában kell közzétenni. A tájékoztatót a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy (vagy adott esetben az értékpapírt kihelyező vagy értékesítő pénzügyi közvetítők, például kifizető ügynökök) honlapján, vagy azon szabályozott piacnak a honlapján, amelyre a bevezetést kérik, vagy a multilaterális kereskedési rendszer üzemeltetőjének honlapján található külön részben kell közzétenni, majd az illetékes hatóságnak meg kell azt küldenie a besorolását lehetővé tevő releváns adatokkal együtt az ESMA részére. Az ESMA szolgáltatja a tájékoztatók központi tárolási mechanizmusát, amely ingyenes hozzáférést és megfelelő keresőeszközöket nyújt a nyilvánosság számára. Annak biztosítása érdekében, hogy a befektetők megbízható információkhoz férjenek hozzá, és azokat kellő időben és hatékonyan felhasználhassák és elemezhessék, a tájékoztatóban szereplő alapinformációknak, így az értékpapírokat azonosító ISIN-számnak és a kibocsátókat, az ajánlattevőket és a kezeseket azonosító LEI-kódnak géppel olvashatónak kell lenniük a metaadatok használata esetén is A tájékoztatóknak a közzétételüket követő legalább 10 évig nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lenniük, így biztosítva, hogy a nyilvános elérhetőség időtartama igazodjon a 2004/109/EK irányelv szerinti éves és féléves pénzügyi beszámolókra vonatkozó időtartamokhoz. Kérésre azonban a tájékoztatót ▌ tartós adathordozón, ingyenesen mindenkor rendelkezésre kell bocsátani.

(56)  A közbizalom aláásásának és a pénzpiacok megfelelő működése akadályozásának elkerülése érdekében a reklámokat is harmonizálni kell. A reklámok tisztességessége és pontossága, valamint a tájékoztató tartalmával való összhangja kiemelten fontos a befektetők, ezen belül a lakossági befektetők védelme szempontjából. Az e rendelet szerinti engedélyezési mechanizmus sérelme nélkül ▌e reklámok felügyelete az illetékes hatóságok szerepének szerves részét képezi. Azon tagállam illetékes hatóságának, amelyben a reklámot terjesztik, hatáskörrel kell rendelkeznie annak ellenőrzésére vonatkozóan, hogy az értékpapírok nyilvános kibocsátásához vagy szabályozott piacra történő bevezetéséhez kapcsolódó reklámtevékenység megfelel-e az e rendeletben említett elveknek. Szükség esetén a székhely szerinti tagállamnak segítenie kell a reklámok terjesztésének helye szerinti tagállam illetékes hatóságát annak értékelésében, hogy a reklámok mennyire felelnek meg a tájékoztatóban szereplő információknak. A 30. cikk (1) bekezdésében meghatározott jogkörök sérelme nélkül, a reklámok illetékes hatóság általi vizsgálata nem előfeltétele a fogadó tagállamban történő nyilvános kibocsátásnak vagy bevezetésnek.

(57)  A befektetőknek megfelelően értékelniük kell minden, a befektetés értékelését feltehetően befolyásoló új tényezőt, lényeges hibát vagy pontatlanságot, amely a tájékoztató kiadása után, de a jegyzési időszak zárása, illetve a szabályozott piacon folytatott kereskedés megkezdése előtt merül fel, és ezért megköveteli a tájékoztató kiegészítésének haladéktalan jóváhagyását és terjesztését is.

(58)  A jogbiztonság javítása érdekében pontosítani kell azokat a határidőket, amelyeken belül a kibocsátónak kiegészítő jegyzéket kell közzétennie a tájékoztatóhoz, és a befektetőknek joguk van az elfogadó nyilatkozatuk visszavonására a kiegészítő jegyzék közzétételét követően. A tájékoztató kiegészítésére vonatkozó kötelezettség egyrészről a nyilvános kibocsátás végleges lezárásakor vagy – ha ez történik később – a szóban forgó értékpapírokkal a szabályozott piacon való kereskedés megkezdésekor szűnik meg. Másrészről az elfogadó nyilatkozat visszavonásának joga csak akkor alkalmazható, ha a tájékoztató nyilvános értékpapír-kibocsátásra vonatkozik és az új körülmény, hiba vagy pontatlanság az ajánlat végleges lezárása és az értékpapírok átadása előtt merült fel. Ezért az elállási jognak azon új körülmény, hiba vagy pontatlanság felmerülésének időpontjához kell kötődnie, amely szükségessé teszi a kiegészítő jegyzéket, és e jog előfeltétele, hogy e kiváltó esemény a kibocsátási ajánlat nyitva állása idején, illetve az értékpapírok átadása előtt következzen be. A jogbiztonság javítása érdekében a tájékoztató kiegészítésének meg kell határoznia, hogy mikor szűnik meg az elállási jog. A pénzügyi közvetítőknek meg kell könnyíteniük a befektetők elállási jogának gyakorlásakor alkalmazandó eljárásokat.

(59)  A határokon átnyúló kibocsátásokat és a több országban folytatott kereskedést hátráltatja a kibocsátó azon kötelezettsége, hogy a teljes tájékoztatót az összes vonatkozó hivatalos nyelvre le kell fordítania. A határokon átnyúló kibocsátások elősegítése érdekében csak a tájékoztató összefoglalóját kell a fogadó vagy a székhely szerinti tagállam(ok) hivatalos nyelvére (nyelveire) vagy a tagállamnak a befektetési termék terjesztésével érintett részében használt valamely hivatalos nyelvére lefordítani, amennyiben a tájékoztató a nemzetközi pénzügyi szférában elfogadott szóhasználattal készült.

(60)  Az ESMA-t és a fogadó tagállam illetékes hatóságát fel kell jogosítani arra, hogy igazolást kaphasson a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságától, amely kimondja, hogy a tájékoztató – illetve amennyiben csak ilyen dokumentumot hagytak jóvá, az egyéni egyetemes regisztrációs okmány – e rendelettel összhangban készült. A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának a kibocsátót vagy a tájékoztató, illetve adott esetben az egyetemes regisztrációs okmány elkészítéséért felelős személyt értesítenie kell a tájékoztató fogadó tagállam hatóságához címzett jóváhagyási igazolásáról, hogy a kibocsátó vagy a tájékoztató, illetve adott esetben az egyetemes regisztrációs okmány elkészítéséért felelős személy ezáltal bizonyosságot kapjon arról, hogy történt-e értesítés, és ha igen, mikor.

(61)  E rendelet céljai teljes körű elérésének biztosítása érdekében szükséges a rendelet hatályát kiterjeszteni a harmadik országok törvényei hatálya alá tartozó kibocsátók által kibocsátott értékpapírokra is. ▌A harmadik országok hatóságaival az e rendelet eredményes végrehajtására irányuló információcsere és együttműködés érdekében az illetékes hatóságoknak együttműködési megállapodásokat kell kötniük harmadik országbeli társhatóságaikkal. A személyes adatok ilyen megállapodás alapján történő átadásakor be kell tartani a 95/46/EK irányelvet és a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet.

(62)  A tagállamokban az eltérő hatáskörrel rendelkező különféle illetékes hatóságok léte szükségtelen költségeket és a feladatok átfedését okozhatja anélkül, hogy ez bármilyen további előnyt nyújtana. Valamennyi tagállamban egyetlen illetékes hatóságot kell kijelölni a tájékoztatók jóváhagyására, és arra kell ruházni az e rendeletnek való megfelelés felügyeletéért viselt felelősséget. Az illetékes hatóságnak közigazgatási hatóságként kell működnie, olyan formában, hogy a gazdasági szereplőktől való függetlensége biztosított és az összeférhetetlenség elkerülhető legyen. A tájékoztatók jóváhagyásával megbízott illetékes hatóság kijelölése nem zárhatja ki az együttműködést e hatóság és más szervezetek, például banki vagy biztosítási szabályozó szervek vagy a tőzsdei hatóságok között abból a célból, hogy a kibocsátók, befektetők, piaci résztvevők és a piacok érdekében garantálható legyen a tájékoztatók hatékony ellenőrzése és jóváhagyása. Az illetékes hatóságok csak akkor ruházhatnak át feladatokat egy másik szervezetre, ha ez az átruházás a jóváhagyott tájékoztatók közzétételére vonatkozik.

(63)  Hatékony felügyelet a tagállamok illetékes hatóságai részére biztosított hatékony eszközök, hatáskörök és erőforrások révén biztosítható. E rendeletnek ezért rendelkeznie kell mindenekelőtt a nemzeti joggal összhangban a tagállami illetékes hatóságok részére minimumkövetelményként biztosítandó felügyeleti és vizsgálati hatáskörökről. Amennyiben a nemzeti jog így rendelkezik, e hatásköröket az illetékes igazságügyi szervekhez benyújtott kérelem útján kell gyakorolni. Az e rendelet szerinti hatásköreik gyakorlása során az illetékes hatóságoknak és az ESMA-nak tárgyilagosan és pártatlanul, döntéshozatali önállóságukat fenntartva kell eljárniuk.

(64)  E rendelet megszegésének feltárása érdekében szükséges, hogy az illetékes hatóságok iratok lefoglalása céljából rendelkezzenek a természetes személyek lakóhelyétől eltérő helyszínekre való bejutás lehetőségével. A szóban forgó helyszínekre való bejutásra akkor van szükség, ha fennáll a megalapozott gyanúja annak, hogy ott az ellenőrzés vagy vizsgálat tárgyával összefüggő dokumentumok és adatok találhatók, amelyek fontosak lehetnek e rendelet megszegésének bizonyításához. Az ilyen területekre történő belépés szükséges továbbá, amikor: a korábban tájékoztatásra felszólított személy a felszólításnak nem tett eleget; vagy alapos okkal feltételezhető, hogy a felszólításnak a felszólított személy nem tenne eleget, vagy a felszólításban megjelölt dokumentumokat vagy információt eltávolítaná, módosítaná vagy megsemmisítené.

(65)  A pénzügyi szolgáltatások ágazatában a szankciórendszerek megerősítéséről szóló, 2010. december 8-i bizottsági közleménnyel összhangban, valamint e rendelet követelményei teljesítésének biztosítása érdekében fontos, hogy a tagállamok a szükséges intézkedések megtételével gondoskodjanak arról, hogy e rendelet megsértése megfelelő közigazgatási szankciókat és intézkedéseket vonjon maga után. E büntetéseknek és közigazgatási intézkedéseknek hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük, és egységes tagállami megközelítést kell biztosítaniuk, valamint elrettentő hatással kell rendelkezniük. E rendelet nem korlátozza a tagállamokat abban, hogy szigorúbb közigazgatási szankciókról rendelkezzenek.

(66)  Annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok által hozott határozatok a lehető legszélesebb körben fejthessék ki elrettentő hatásukat, rendes körülmények között nyilvánosságra kell hozni azokat, kivéve ha az illetékes hatóság e rendelettel összhangban szükségesnek találja a név nélküli közzétételt, a közzététel elhalasztását vagy a szankciók közzétételének mellőzését.

(67)  Jóllehet a tagállamok szabadon állapíthatnak meg közigazgatási és büntetőjogi szankciókat előíró szabályokat ugyanazon jogsértésekre vonatkozóan, nem írható elő a számukra, hogy közigazgatási szankciókat előíró szabályokat állapítsanak meg e rendelet megsértésének azon eseteire, amelyek [e rendelet alkalmazásának napja]-ig a nemzeti büntetőjoguk hatálya alá tartoznak. A tagállamok a nemzeti jogukkal összhangban nem kötelesek ugyanarra a jogsértésre vonatkozóan közigazgatási és büntetőjogi szankciót is kiszabni, de amennyiben nemzeti joguk lehetővé teszi, erre lehetőséget kell biztosítani számukra. Ha azonban a tagállamok e rendelet megsértésének esetére közigazgatási szankciók helyett büntetőjogi szankciókat tartanak fenn, az nem csökkentheti, illetve egyéb módon sem befolyásolhatja az illetékes hatóságok lehetőségét arra, hogy e rendelet alkalmazásában kellő időben együttműködjenek más tagállamok illetékes hatóságaival, illetve tőlük kellő időben információkhoz jussanak vagy velük kellő időben információcserét folytassanak, akár azt követően is, hogy az adott jogsértést büntetőeljárás lefolytatása céljából az illetékes igazságügyi hatósághoz utalták.

(68)  A közérdekű bejelentők az illetékes hatóságok számára olyan új információkat szolgáltathatnak, amelyek segítik a hatóságokat az e rendelet megsértésével kapcsolatos esetek felderítésében és az azokra vonatkozó szankciók kiszabásában. E rendeletnek ezért megfelelő rendszert kell biztosítania, amely lehetővé teszi a közérdekű bejelentők számára, hogy az illetékes hatóságok figyelmét felhívják e rendelet esetleges megsértésére, ugyanakkor megvédi őket a megtorlástól.

(69)  Az e rendeletben foglalt követelmények meghatározása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan: az 1. cikk (2) bekezdésének i) pontjában, az 1. cikk (3) bekezdésének f) és g) pontjában, valamint az 1. cikk (4) bekezdésének d) és e) pontjában említett dokumentumok minimális információtartalma, a 2. cikkben foglalt fogalom-meghatározások kiigazítása, a tájékoztató, alaptájékoztató és a végleges feltételek formátuma, valamint a tájékoztatóban feltüntetendő konkrét információk, az egyetemes regisztrációs okmányban szereplő minimális információk, másodlagos kibocsátások, valamint kkv-k általi kibocsátás esetén az egyszerűsített tájékoztatóban feltüntetett csökkentett mennyiségű információ, az e rendeletben előírt uniós növekedési tájékoztató egyedi, csökkentett tartalma és formátuma, az e rendelet hatálya alá tartozó értékpapírok reklámjai, valamint a harmadik országbeli kibocsátók által készített tájékoztatókra vonatkozó általános egyenértékűségi kritériumok. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(70)  E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot a harmadik országok tájékoztatókra vonatkozó jogszabályainak egyenértékűségével kapcsolatban végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni, hogy az ilyen egyenértékűségről határozhasson. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(13) megfelelően kell gyakorolni.

(71)  A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó technikai standardok biztosítják a befektetők és fogyasztók megfelelő védelmét az egész Unióban. Hatékony és helyénvaló megoldás lenne az ESMA-t mint nagyon specializált szakértelemmel rendelkező szervet, a Bizottsághoz benyújtandó azon szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozásával megbízni, amelyek nem igényelnek szakpolitikai döntéseket.

(72)  A Bizottságnak jóvá kell hagynia az ESMA által a következők vonatkozásában kidolgozott szabályozástechnikai standardtervezeteket: az összefoglaló múltbeli kiemelt pénzügy információinak tartalma és bemutatásuk formátuma, az egyetemes regisztrációs okmány ellenőrzése, jóváhagyása, benyújtása és felülvizsgálata, valamint módosításának vagy frissítésének feltételei, illetve a gyakori kibocsátó státusz elvesztésének feltételei, a hivatkozással beépíthető információk és az uniós jogszabályok által előírt egyéb dokumentumtípusok, a tájékoztató ellenőrzési és jóváhagyási eljárásai, a tájékoztató közzététele, a tájékoztatóknak az ESMA által üzemeltetett tárolási mechanizmusban történő besoroláshoz szükséges adatok, a reklámokra vonatkozó rendelkezések, azon helyzetek, amelyekben a tájékoztatóban foglalt információval kapcsolatos lényegi hiba, tárgyi tévedés vagy pontatlanság a tájékoztató kiegészítő jegyzékének közzétételét teszi szükségessé, az illetékes hatóságok és az ESMA között az együttműködési kötelezettség keretében megosztandó információk, valamint a harmadik országok felügyeleti hatóságaival való együttműködési megállapodások minimális tartalma. A Bizottságnak a szóban forgó szabályozástechnikai standardtervezeteket az EUMSZ 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban kell elfogadnia.

(73)  A Bizottságot arra is fel kell hatalmazni, hogy az EUMSZ 291. cikke alapján, az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkének megfelelő végrehajtási jogi aktusok útján végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el. Az ESMA-t a Bizottságnak benyújtandó, a következőkre vonatkozó végrehajtás-technikai standardok kidolgozásával kell megbízni: a jóváhagyási igazolásokhoz, a tájékoztatóhoz, a tájékoztató kiegészítő jegyzékeihez, valamint a tájékoztató és/vagy az összefoglaló fordításához használandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások, az illetékes hatóságok közötti együttműködéshez és információcseréhez alkalmazandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások, valamint az illetékes hatóságok és az ESMA közötti információcseréhez alkalmazandó eljárások és formanyomtatványok.

(74)  A Bizottság az e rendelettel összhangban álló felhatalmazáson alapuló és végrehajtási hatáskörei gyakorlása során tiszteletben tartja az alábbi elveket:

–  biztosítani kell a lakossági befektetők és a kkv-k pénzpiacokba vetett bizalmát a pénzpiacok nagymértékű átláthatóságának elősegítésével,

–  ki kell igazítani a tájékoztató közzétételi követelményeit, és ennek során figyelembe kell venni a kibocsátó méretét és azokat az információkat, amelyeket a kibocsátónak a 2004/109/EK irányelv és az 596/2014/EU rendelet értelmében már eleve közzé kell tennie,

–  elő kell segíteni a kkv-k számára a tőkepiachoz való hozzáférést, ugyanakkor gondoskodni kell az ilyen vállalkozásokba történő befektetés iránti befektetői bizalomról,

–  a befektetők számára egymással versengő befektetési lehetőségek széles skáláját kell biztosítani, a közzététel, illetve a védelem szintjének körülményeikhez kell igazodnia,

–  biztosítani kell, hogy a független szabályozó hatóságok következetesen tartassák be a szabályokat, különös tekintettel a fehérgalléros bűnözés elleni küzdelemre,

–  magas szintű átláthatóságot és az összes piaci résztvevővel, valamint az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folytatott konzultációt kell biztosítani,

–  ösztönözni kell a pénzpiaci innovációt a pénzpiacok dinamikussága és hatékonysága érdekében,

–  biztosítani kell a pénzügyi rendszer rendszerszintű stabilitását a pénzügyi innováció szoros, a fejleményekre reagáló figyelemmel kísérése révén,

–  csökkenteni kell a tőke költségeit és növelni kell hozzáférhetőségét,

–  hosszú távon ki kell egyensúlyozni a bármely végrehajtási intézkedéssel járó költségeket és előnyöket valamennyi piaci szereplő számára,

–  elő kell segíteni az uniós pénzügyi piacok nemzetközi versenyképességét, a nemzetközi együttműködés régóta szükséges kiterjesztésének sérelme nélkül,

–  uniós jogszabályok megállapításával egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani valamennyi piaci szereplő számára, valahányszor arra szükség van,

–  biztosítani kell az e területeken érvényes egyéb uniós jogszabályokkal fennálló összhangot, mivel a tájékoztatás egyensúlyhiányai és az átláthatóság hiánya veszélyeztetheti a piacok működését, és különösen káros lehet a fogyasztókra és a kisbefektetőkre nézve.

(75)  A személyes adatok e rendelet keretében történő feldolgozását, például a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által történő megosztását vagy továbbítását az Európa Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelvével(14) összhangban kell végezni, az információnak az ESMA által történő megosztását vagy továbbítását pedig az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendeletével összhangban kell végezni(15).

(76)  E rendelet hatálybalépését követően legfeljebb öt évvel a Bizottságnak felül kell vizsgálnia e rendelet alkalmazását, és értékelnie kell különösen azt, hogy a másodlagos kibocsátásokra és a kkv-kre vonatkozó közzétételi szabályok, az egyetemes regisztrációs okmány és az összefoglaló tájékoztató továbbra is megfelel-e a rendelet célkitűzéseinek szempontjából.

(77)  El kell halasztani az e rendeletben foglalt követelmények alkalmazását annak érdekében, hogy meghatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok elfogadására lehetőség nyíljon, valamint hogy a piaci résztvevőknek legyen elég idejük arra, hogy az új intézkedéseket megismerjék és felkészülhessenek azok alkalmazására.

(78)  Mivel e rendelet célkitűzéseit (nevezetesen a befektetők fokozott védelmét és a piac hatékonyságának erősítését a tőkepiaci unió létrehozásakor) a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok léptékük és hatásaik miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(79)  E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott elveket. Ennek megfelelően ezt a rendeletet a fenti jogokkal és elvekkel összhangban kell értelmezni és alkalmazni.

(80)  A 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban sor került az európai adatvédelmi biztossal folytatott egyeztetésre▌.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Cél és hatály

(1)  E rendelet célja, hogy megállapítsa a valamely tagállamban létrejött szabályozott piacon értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy bevezetésekor közzéteendő tájékoztató készítésére, jóváhagyására és terjesztésére vonatkozó előírásokat.

(2)  Ez a rendelet – a 4. cikk kivételével – nem alkalmazandó a következő értékpapírfajtákra:

a)  ▌a kollektív befektetési vállalkozások által kibocsátott részjegyekre;

b)  azon nem részvényjellegű értékpapírokra, amelyek kibocsátója valamely tagállam vagy a tagállam regionális vagy helyi hatósága, olyan közjogi nemzetközi testület, amelynek egy vagy több tagállam tagja, az Európai Központi Bank, illetve valamely tagállam központi bankja;

c)  a tagállamok központi bankja tőkéjét képező részvényekre;

d)  a valamely tagállam vagy tagállam valamely regionális vagy helyi hatósága által teljes mértékben, feltétel nélkül és visszavonhatatlanul garantált értékpapírokra;

e)  a valamely tagállam által elismert, jogi személyiségű társulások vagy nem nyereségérdekelt testületek által nem nyereségérdekeltségű céljaik eléréséhez szükséges finanszírozás megszerzése érdekében kibocsátott értékpapírokra;

g)  olyan nem helyettesíthető tőkerészesedésekre, amelyek fő célja jogot adni birtokosuknak valamely lakás vagy ingatlanvagyon más formája vagy ennek egy része elfoglalására, ha az ilyen részesedéseket e jogról való lemondás nélkül nem lehet értékesíteni;

i)  hitelintézetek által folyamatosan vagy ismétlődően kibocsátott nem részvényjellegű értékpapírokra, ahol a kibocsátás uniós szinten számított teljes aggregált ellenértéke hitelintézetenként 75 000 000 EUR-nál kevesebb, amelyet 12 hónapos időtartam alatt kell számítani, feltéve, hogy ezek az értékpapírok:

i.  nem alárendeltek, nem átváltoztathatóak vagy átválthatók;

ii.  nem adnak jogot más fajtájú értékpapír jegyzésére vagy megszerzésére, és nem kapcsolódnak valamely derivatív eszközhöz.

(3)  E rendelet – a 4. cikk kivételével – nem vonatkozik az alábbi értékpapírfajták nyilvános kibocsátására:

a)  kizárólag minősített befektetőknek szól;

b)  a minősített befektetőkön vagy a 345/2013/EU rendelet 6. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő befektetőkön kívül tagállamonként 350-nél kevesebb és az Unióban összesen legfeljebb 4000 természetes vagy jogi személy befektetőnek szóló értékpapír-kibocsátás;

c)  olyan befektetőknek szóló kibocsátás, akik befektetőnként és kibocsátásonként legalább 100 000 EUR összes ellenérték fejében szereznek értékpapírokat;

d)  olyan értékpapír-kibocsátás, amelynek uniós szinten számított teljes ellenértéke 1 000 000 EUR alatt van, amelyet 12 hónapos időtartam alatt kell számítani;

e)  korábban már kibocsátott részvényekkel azonos osztályba tartozó, azokat helyettesítő részvények kibocsátása, ha az ilyen új részvények kibocsátása nem jár a kibocsátott részvénytőke növelésével;

f)  valamely vállalkozás feletti ellenőrzés megszerzésével kapcsolatban csereajánlat révén történő értékpapír-kibocsátás, feltéve, hogy rendelkezésre áll egy, az ügyletet és annak a kibocsátóra gyakorolt hatását leíró információt tartalmazó tájékoztató dokumentum;

g)  valamely egyesüléssel vagy szétválással kapcsolatban felajánlott, kiosztott vagy kiosztandó értékpapírok, feltéve, hogy rendelkezésre áll egy, az ügyletet és annak a kibocsátóra gyakorolt hatását leíró információt tartalmazó tájékoztató dokumentum;

h)  meglévő részvényeseknek az osztalékot fizető részvény fajtájával megegyező fajtájú részvény formájában kifizetett osztalék, feltéve, hogy rendelkezésre áll egy dokumentum, amely információkat tartalmaz a részvények számáról és jellegéről, valamint az ajánlat indokairól és részleteiről;

i)  a munkaadó vagy kapcsolt vállalkozása – függetlenül attól, hogy az Unióban rendelkezik-e székhellyel vagy sem – által jelenlegi vagy korábbi vezető tisztségviselőinek vagy munkavállalóinak felajánlott, kiosztott vagy kiosztandó értékpapírok, feltéve, hogy rendelkezésre áll egy dokumentum, amely információkat ad az értékpapírok számáról és jellegéről, valamint az ajánlat vagy kiosztás indokairól és részleteiről.

A tagállamok nem terjeszthetik ki az e rendeletnek megfelelő tájékoztató készítésére irányuló követelményt az első albekezdés d) pontjában említett értékpapírok kibocsátására. A tagállamoknak továbbá tartózkodniuk kell attól, hogy az ilyen típusú értékpapír-kibocsátásokra vonatkozóan olyan egyéb, nemzeti szintű közzétételi követelményeket írjanak elő, amelyek aránytalan vagy fölösleges terhet jelenthetnek. A tagállamok kötelesek értesíteni a Bizottságot és az ESMA-t a nemzeti szinten alkalmazott közzétételi követelményekről – ha vannak ilyenek –, ideértve a vonatkozó rendelkezések szövegét is.

(4)  E rendelet nem alkalmazandó az alábbi értékpapírok bármelyikének szabályozott piacra történő bevezetésére:

a)  olyan értékpapírokkal helyettesíthető értékpapírok, amelyeket már bevezettek ugyanarra a szabályozott piacra, feltéve, hogy egy 12 hónapos időszak során az ugyanarra a szabályozott piacra már bevezetett értékpapírok kevesebb mint 20%-át képviselik;

b)  más értékpapírok átváltásából vagy cseréjéből, vagy más értékpapírok által átruházott jogok gyakorlásából származó részvények, amennyiben e részvények az ugyanarra a szabályozott piacra már bevezetett részvényekkel azonos osztályba tartoznak, feltéve, hogy egy 12 hónapos időszak során az ugyanarra a szabályozott piacra már bevezetett, azonos osztályba tartozó részvények számának kevesebb mint 20%-át képviselik. Amennyiben a részvényekhez hozzáférést biztosító értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piacra történő bevezetésekor e rendelet vagy a 2003/71/EK irányelv alapján készült tájékoztató, vagy amennyiben a részvényekhez hozzáférést biztosító értékpapírokat e rendelet hatálybalépése előtt bocsátották ki, e rendeletet nem kell alkalmazni az ezekből származó részvények szabályozott piacra történő bevezetésére, függetlenül ezeknek az ugyanarra a szabályozott piacra már bevezetett, azonos osztályba tartozó részvényekhez viszonyított arányától.

c)  korábban már kibocsátott részvényekkel azonos osztályba tartozó, az ugyanazon szabályozott piacra már bevezetett, azokat helyettesítő részvények kibocsátása, ha az ilyen új részvények kibocsátása nem jár a kibocsátott részvénytőke növelésével;

d)  valamely vállalkozás feletti ellenőrzés megszerzésével kapcsolatban csereajánlat révén történő értékpapír-kibocsátás, feltéve, hogy rendelkezésre áll egy, az ügyletet és annak a kibocsátóra gyakorolt hatását leíró információt tartalmazó tájékoztató dokumentum;

e)  valamely egyesüléssel vagy szétválással kapcsolatban felajánlott, kiosztott vagy kiosztandó értékpapírok, feltéve, hogy rendelkezésre áll egy, az ügyletet és annak a kibocsátóra gyakorolt hatását leíró információt tartalmazó tájékoztató dokumentum;

f)  meglévő részvényeseknek ingyenesen felajánlott, kiosztott vagy kiosztandó részvények, valamint a részvények formájában kifizetett osztalék, ha a részvények fajtája megegyezik azon részvények fajtájával, amelyekre tekintettel az osztalékot fizetik, feltéve, hogy e részvények fajtája megegyezik azon részvények fajtájával, amelyeket már bevezettek ugyanarra a szabályozott piacra, és hogy rendelkezésre áll egy dokumentum, amely információkat tartalmaz a részvények számáról és jellegéről, valamint az ajánlat és a kiosztás indokairól és részleteiről;

g)  a munkaadó vagy kapcsolt vállalkozása – függetlenül attól, hogy az Unióban rendelkezik-e székhellyel vagy sem – által jelenlegi vagy korábbi vezető tisztségviselőinek vagy munkavállalóinak felajánlott, kiosztott vagy kiosztandó értékpapírok, feltéve, hogy ezen értékpapírok fajtája megegyezik azon értékpapírok fajtájával, amelyeket már bevezettek ugyanarra a szabályozott piacra, és hogy rendelkezésre áll egy dokumentum, amely információkat tartalmaz az értékpapírok számáról és jellegéről, valamint az ajánlat és a kiosztás indokairól és részleteiről;

h)  más szabályozott piacra már bevezetett értékpapírok a következő feltételek mellett:

i.  ha az ilyen értékpapírokat vagy a velük azonos osztályba tartozó értékpapírokat arra a másik szabályozott piacra 18 hónapnál régebben vezették be;

ii.  ha 2005. július 1. után először szabályozott piacra bevezetett értékpapírok másik szabályozott piacra történő bevezetésének feltétele egy, a 2003/71/EK irányelvvel összhangban jóváhagyott és közzétett tájékoztató volt;

iii.  ha azok első jegyzése 1983. június 30. után történt, és a jegyzési tájékoztatót a 80/390/EGK tanácsi irányelv(16) vagy a 2001/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(17) előírásaival összhangban hagyták jóvá, kivéve, ha a ii. alpont rendelkezéseit kell alkalmazni;

iv.  ha a másik szabályozott piacon a kereskedéshez fűződő folyamatos kötelezettségeknek eleget tettek; valamint

v.  ha az e mentesség alapján valamely értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kérő személy egy, a 7. cikknek megfelelő tartalmú, azon szabályozott piac tagállamának illetékes hatósága által elfogadott nyelven elkészített dokumentumot tesz közzé a 20. cikk (2) bekezdésében meghatározott módon, amelyre a bevezetést kéri, azon szabályozott piac tagállamában, amelyben a bevezetést kéri. A dokumentumban közölni kell, hogy a legutóbbi tájékoztató hol szerezhető be és hol állnak rendelkezésre a kibocsátó által az őt terhelő folyamatos közzétételi kötelezettség alapján kiadott pénzügyi információk.

6.  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 42. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk 3. bekezdésének f) és g) pontjában, valamint 4. bekezdésének d) és e) pontjában említett dokumentumokban foglalt minimuminformációk meghatározása céljából.  

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1)  E rendelet alkalmazásában:

a)  „értékpapír”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 44. pontjában meghatározott átruházható értékpapír, a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 17. pontjában meghatározott, 12 hónapnál rövidebb futamidejű pénzpiaci eszközök kivételével;

b)  „tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapír”: részvény és más, a társaságok részvényeivel egyenértékű átruházható értékpapír, valamint bármilyen más fajtájú olyan átruházható értékpapír, amely feljogosít a fent említett értékpapírok bármelyikének megszerzésére átváltoztatásuk vagy amiatt, hogy az általuk biztosított jogok gyakorlására sor került, feltéve, hogy ez utóbbi fajtájú értékpapírokat a mögöttes részvények kibocsátója vagy az említett kibocsátó csoportjához tartozó szervezet bocsátotta ki;

c)  „nem részvényjellegű értékpapír”: minden olyan értékpapír, amely nem tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapír;

d)  „nyilvános értékpapír-kibocsátás”: személyeknek szóló közlés bármilyen formában és bármilyen eszközzel, amely elegendő információt ad a kibocsátás feltételeiről és a felajánlott értékpapírokról ahhoz, hogy lehetővé tegye a befektetőnek az értékpapírok megvásárlására vagy jegyzésére vonatkozó döntés meghozatalát. Ez a meghatározás vonatkozik az értékpapírok pénzügyi közvetítőkön keresztül történő kihelyezésére is;

e)  „minősített befektető”: a 2014/65/EU irányelv II. melléklete I. szakaszának (1)–(4) pontjában felsorolt személy vagy jogalany, vagy azon személy vagy jogalany, akit kérésre a 2014/65/EU irányelv II. melléklete II. szakaszának megfelelő szakmai ügyfélnek tekintenek, illetve akit a 2014/65/EU irányelv 30. cikkének megfelelő elfogadható partnerként elismernek, kivéve, ha azt kérte, hogy ne szakmai ügyfélként kezeljék. A befektetési vállalkozások és a hitelintézetek a vonatkozó adatvédelmi jogszabályok sérelme nélkül besorolásukról kérésre tájékoztatják a kibocsátót;

f)  „kis- és középvállalkozás (kkv)”:

–  olyan társaság, amely legutóbbi éves vagy konszolidált éves beszámolója alapján az alábbi három kritérium közül legalább kettőnek megfelel: az adott pénzügyi évben alkalmazottainak átlagos száma 250-nél kisebb, mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 000 000 EUR-t, éves nettó árbevétele pedig az 50 000 000 EUR-t; vagy

–  a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontjában meghatározott kis- és középvállalkozás.

g)  „hitelintézet”: az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(18) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézet;

h)  „kibocsátó”: az a jogi személy, amely értékpapírokat kibocsát vagy kibocsátásukat javasolja;

i)  „ajánlattevő”: az a jogi vagy természetes személy, amely, illetve aki értékpapírokat ajánl a nyilvánosságnak;

j)  „szabályozott piac”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 21. pontja szerinti szabályozott piac;

k)  „reklám”: olyan hirdetés, amely

–  értékpapírok nyilvános kibocsátására vagy szabályozott piacra történő bevezetésére vonatkozik;

–  a kibocsátó, az ajánlattevő, a szabályozott piacra értékpapírt bevezetni kívánó személy vagy a kezes által vagy nevében kerül közzétételre; valamint

–  kimondottan az értékpapírok jegyzését vagy megszerzését kívánja előmozdítani;

l)  „szabályozott információ”: mindazon információ, amelyet a kibocsátó vagy az értékpapírnak a szabályozott piacon történő bevezetését a kibocsátó jóváhagyása nélkül kérelmező személy köteles nyilvánosságra hozni a 2004/109/EK irányelv vagy valamely tagállamnak az említett irányelv 2. cikke (1) bekezdésének k) pontja és az 596/2014/EU rendelet 17. és 19. cikke értelmében elfogadott törvényei, rendeletei vagy közigazgatási rendelkezései szerint;

m)  „székhely szerinti tagállam”:

i.  a ii. alpontban nem említett uniós értékpapír-kibocsátó számára az a tagállam, ahol a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye van;

ii.  a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy választása szerint az a tagállam, ahol a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye van, vagy ahol az értékpapírokat a szabályozott piacra bevezették vagy be fogják vezetni, vagy ahol az értékpapírokat nyilvánosság számára felajánlják minden olyan, legalább 1 000 EUR egységenkénti címletértékű nem részvényjellegű értékpapír kibocsátása esetén és minden olyan nem részvényjellegű értékpapír kibocsátása esetén, amelyek feljogosítják birtokosukat bármilyen átruházható értékpapír megszerzésére vagy készpénzösszeg kézhezvételére átváltoztatásuk következményeként vagy amiatt, hogy a hozzájuk fűződő jogokat gyakorolták, ha a nem részvényjellegű értékpapírok kibocsátója nem a mögöttes értékpapír kibocsátója és nem ez utóbbi kibocsátó csoportjához tartozó szervezet. Ugyanez vonatkozik a nem euróalapú, nem részvényjellegű értékpapírokra, feltéve, hogy azok minimális címletének összege 1 000 EUR-val megközelítőleg egyenértékű;

iii.  a ii. pontban nem említett harmadik országban bejegyzett minden értékpapír-kibocsátó számára az a tagállam, ahol az értékpapírokat első alkalommal kívánják nyilvános kibocsátással értékesíteni, vagy ahová a szabályozott piacra történő bevezetésre az első kérelmet benyújtották, a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérelmező személy választása szerint, figyelemmel a valamely harmadik országban bejegyzett kibocsátók későbbi választására az alábbi körülmények valamelyikének esetén:

–  ha a székhely szerinti tagállamot nem e kibocsátók választották meg,

a 2004/109/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdése i) pontjának iii. alpontjával összhangban;

n)  „fogadó tagállam”: az a tagállam, ahol az értékpapírok nyilvános kibocsátása történik, vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérik, ha az eltér a székhely szerinti tagállamtól;

na)  „illetékes hatóság”: az egyes tagállamok által a 29. cikkel összhangban kijelölt hatóság, kivéve, ha e rendelet eltérően rendelkezik.

o)  o) „▌kollektív befektetési vállalkozás”: a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke szerint engedélyezett, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV) és a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott alternatív befektetési alapok (ABA);

p)  „kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyei”: a kollektív befektetési vállalkozás által kibocsátott értékpapírok, amelyek a résztvevőknek az ilyen vállalkozás vagyoni eszközeire vonatkozó jogait képviselik;

q)  „jóváhagyás": az a pozitív cselekmény, amely a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága által végzett, a tájékoztatóban megadott információk teljességére, következetességére és érthetőségére kiterjedő vizsgálatának eredménye;

r)  „alaptájékoztató”: az a tájékoztató, amely megfelel e rendelet 8. cikkének és a kibocsátó döntése alapján a kibocsátás végleges feltételeinek;

s)  „munkanap”: e rendelet alkalmazásában az érintett illetékes hatóság munkanapjai, a szombatok, vasárnapok és ünnepnapok kivételével, az adott nemzeti hatóságra alkalmazandó nemzeti jogszabály meghatározása szerint;

t)  „multilaterális kereskedési rendszer”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 22. pontjában meghatározott multilaterális kereskedési rendszer;

u)  „kkv-tőkefinanszírozási piac”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 12. pontjában meghatározott kkv-tőkefinanszírozási piac;

v)  „harmadik országbeli kibocsátó”: harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó;

va)  „tartós adathordozó”: bármely olyan eszköz, amely:

i.  lehetővé teszi, hogy az ügyfél a személyesen neki címzett információkat a jövőben is hozzáférhető módon, az információ céljának megfelelő hosszúságú ideig tárolja; valamint

ii.  lehetővé teszi az így tárolt információk változatlan formában való többszörözését.

(2)  A pénzügyi piacokon végbemenő technikai fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottság a 42. cikk értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el az e cikk (1) bekezdésében foglalt meghatározások egyes technikai elemeiről, kivéve a „kis- és középvállalkozás (kkv)” (1) bekezdés f) pontjában ▌foglalt meghatározását, figyelembe véve a különböző nemzeti piacok helyzetét, ▌az uniós jogszabályokat, valamint a gazdasági fejleményeket.

3. cikkA tájékoztató közzétételére vonatkozó kötelezettség és az az alóli mentesség

(1)  E rendelet értelmében az Unióban értékpapírok nyilvános kibocsátására kizárólag tájékoztató előzetes közzététele után kerülhet sor.

(2)  A tagállamok a 15. cikk sérelme nélkül határozhatnak úgy, hogy mentességet adnak a tájékoztató közzétételének az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettsége alól értékpapírok nyilvános kibocsátása esetén, feltéve, hogy az Unióban a kibocsátás teljes ellenértéke 12 hónapos időszakra számítva nem haladja meg az 5 000 000 EUR-t.

Az első albekezdés szerinti mentesség alá tartozó nyilvános kibocsátás:

  a)   nem tartozhat az e rendelet szerinti engedélyezési eljárás hatálya alá, ezért arra a rendelet 23. és 24. cikke nem alkalmazandó;

  b)   egyértelmű jelzést foglal magában arra vonatkozóan, hogy a nyilvános kibocsátás nem határokon átnyúló jellegű; valamint

  c)   nem ösztönözheti aktívan az első albekezdésben meghatározott tagállamon kívüli befektetőket.

A tagállamok értesítik a Bizottságot és az ESMA-t az első albekezdéssel összhangban hozott valamennyi határozatról és az abban hivatkozott teljes ellenértékre meghatározott küszöbértékről.

3.  Értékpapírokat kizárólag tájékoztató előzetes közzététele után lehet az Unióban létrehozott szabályozott piacra bevezetni.

3a.  Az árfolyammozgások – többek között az eurótól eltérő pénznemek inflációjának és árfolyamának – figyelembevétele érdekében a Bizottság a 42. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján intézkedéseket fogadhat el az e cikk (2) bekezdésében megállapított küszöbértéket illetően.

4. cikk

Önkéntesen elkészített tájékoztató

Amennyiben az értékpapír nyilvános kibocsátása vagy szabályozott piacra történő bevezetése nem tartozik e rendeletnek az 1. cikkben meghatározott hatálya alá, a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy önkéntesen is készíthet az e rendeletnek megfelelő tájékoztatót vagy uniós növekedési tájékoztatót.

A 2. cikk (1) bekezdésének m) pontjában meghatározott, székhely szerinti tagállam illetékes hatósága által jóváhagyott, önkéntesen elkészített tájékoztató az e rendelet értelmében ▌előírt tájékoztatóval járó valamennyi jogot és kötelezettséget megtestesíti, arra a szóban forgó illetékes hatóság felügyelete alatt a rendelet minden rendelkezése vonatkozik.

5. cikk

Értékpapírok későbbi újraértékesítése

Külön kibocsátásnak kell tekinteni azon értékpapírok minden későbbi újraértékesítését, amelyek korábban az 1. cikk (3) bekezdésének a)–d) pontja alapján e rendelet hatálya alól kivont kibocsátásfajták legalább egyikének körébe tartoztak, és a 2. cikk (1) bekezdésének d) pontjában megállapított meghatározást kell alkalmazni annak eldöntésére, hogy az ilyen újraértékesítés nyilvános értékpapír-kibocsátásnak minősül-e. A pénzügyi közvetítőkön keresztül történő értékpapír-kihelyezéskor tájékoztatót kell közzétenni, amennyiben a végleges kihelyezésnél az 1. cikk (3) bekezdésének a)–d) pontban felsorolt feltételek egyike sem teljesül.

Értékpapírok bármely későbbi újraértékesítése vagy értékpapírok pénzügyi közvetítők általi végleges értékesítése esetén nem írható elő újabb tájékoztató készítése, amennyiben még rendelkezésre áll a 12. cikknek megfelelő, érvényes tájékoztató, és a kibocsátó vagy a tájékoztató elkészítéséért felelős személy írásos megállapodás útján belegyezik annak használatába.

II. FEJEZET

A TÁJÉKOZTATÓ ELKÉSZÍTÉSE

6. cikk

A tájékoztató

(1)  A 14. cikk (2) bekezdésében és a 17. cikk (2) bekezdésében foglaltak sérelme nélkül a tájékoztatónak tartalmaznia kell azokat a releváns és szükséges információkat, amelyekre a befektetőnek egy értékpapírokba való befektetés tekintetében észszerűen szüksége van ahhoz, hogy megalapozottan értékelhesse:

a)   a kibocsátó és valamennyi esetleges kezes eszközeit és forrásait, pénzügyi helyzetét, nyereségét és veszteségét, valamint kilátásait; valamint

b)  az ilyen értékpapírokhoz fűződő jogokat.

Az információkat könnyen elemezhető, tömör és érthető formában kell megfogalmazni, amely eltérhet az alábbiaktól függően:

a)  a kibocsátó jellege;

b)  az értékpapír típusa;

c)  a kibocsátó körülményei;

d)  adott esetben a nyilvános kibocsátás vagy szabályozott piacon történő bevezetés címzettjeit jelentő befektetőtípus, a befektető típusának, valamint annak a piacnak az esetleges ismerete, amelyre az értékpapírokat bevezetik;

e)  minden olyan információ, amelyet az uniós vagy nemzeti jogszabályok, illetve bármely, a kibocsátó értékpapírjait jegyző vagy kereskedésre befogadó jegyző hatóság, kereskedési helyszín vagy szabályozott piac által a kibocsátóra vonatkozóan előírt követelmények szerint bocsátanak a befektetők rendelkezésére, és amely a 2004/109/EK irányelv 21. cikkében hivatkozott, hivatalosan kijelölt mechanizmuson keresztül érhető el.

f)  a 14. és 15. cikkben meghatározott, arányos közzétételi rendszer alkalmazhatósága;

2.  A kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra bevezetést kérő személy a tájékoztatót egyetlen dokumentumként vagy különálló dokumentumok formájában is elkészítheti.

A 8. cikk (7) bekezdésének, valamint a 7. cikk (1) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül, a különálló dokumentumokból álló tájékoztatóban az előírt információkat fel kell osztani egy regisztrációs okmányra, egy értékpapírjegyzékre és egy összefoglaló jegyzékre. A regisztrációs okmány tartalmazza a kibocsátóra vonatkozó információkat. Az értékpapírjegyzék tartalmazza a nyilvánosan kibocsátott vagy a szabályozott piacon bevezetni kívánt értékpapírokra vonatkozó információkat.

7. cikk

Összefoglaló tájékoztató

1.  A tájékoztató egy összefoglalót is tartalmaz, amely közli azokat a kiemelt információkat, amelyekre a befektetőknek szükségük van ahhoz, hogy megértsék a kibocsátó, a kezes és a kibocsátott vagy szabályozott piacra bevezetett értékpapírok jellegét és kockázatait, és amelyet a tájékoztató többi részével együtt kell olvasni, hogy segítse a befektetőket annak mérlegelésében, hogy befektessenek-e ezen értékpapírokba.

  Az első albekezdéstől eltérően, amennyiben a tájékoztató a kizárólag minősített befektetőknek szóló, nem részvényjellegű értékpapírok szabályozott piacon való bevezetésére vonatkozik, nincs szükség összefoglalóra.

2.  Az összefoglaló tartalmának pontosnak, tisztességesnek, egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell lennie. Az összefoglalót a tájékoztató bevezető részének kell tekinteni, és tartalmának összhangban kell lennie a tájékoztató többi részével.

3.  Az összefoglalónak rövid, tömör dokumentumnak kell lennie, maximális terjedelme kinyomtatva hat A4-es méretű oldal lehet.

Kizárólag kivételes esetekben az illetékes hatóság azonban engedélyezheti a kibocsátónak hosszabb, A4-es méretű papírra kinyomtatva legfeljebb 10 oldalas összefoglaló elkészítését, amennyiben azt a kibocsátó tevékenységeinek összetettsége, a kibocsátás jellege vagy a kibocsátott értékpapírok jellege megkívánja, és amennyiben fennáll a kockázata, hogy az összefoglalóban foglalt kiegészítő információ hiánya a befektető számára megtévesztő lenne.

Az összefoglaló:

a)  könnyen olvasható megjelenítéssel és elrendezéssel, olvasható méretű karakterek használatával készül;

b)  nyelvezete és stílusa elősegíti az információ megértését, különösen fontos, hogy nyelvezete egyértelmű, nem technikai jellegű, tömör és az adott befektetőfajta számára érthető legyen.

(4)  Az összefoglaló a következő négy részből áll:

a)  általános és egyedi figyelmeztetéseket tartalmazó bevezető többek között arról, a befektetők milyen mértékben veszíthetik el befektetésüket a legrosszabb forgatókönyv bekövetkezte esetén;

b)  a kibocsátóra, ajánlattevőre vagy a szabályozott piacra bevezetést kérő személyre vonatkozó kiemelt információk;

c)  az értékpapírokra vonatkozó kiemelt információk;

d)  a kibocsátásra és/vagy a szabályozott piacra történő bevezetésre vonatkozó kiemelt információk.

(5)  Az összefoglaló bevezetőjének tartalmaznia kell:

a)   az értékpapír megnevezését és nemzetközi értékpapír-azonosító számát (ISIN);

b)  a kibocsátó megnevezését és elérhetőségeit, ideértve a jogi személyek azonosítóját (LEI-kód);

c)  az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra bevezetést kérő személy megnevezését és elérhetőségeit, ideértve LEI-kódját is, ha az ajánlattevő jogi személy;

d)  a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának megnevezését és elérhetőségeit, valamint a dokumentum keltét.

Az első albekezdés d) pontjának alkalmazásában, amennyiben a tájékoztató különböző illetékes hatóságok által jóváhagyott dokumentumokból áll, az összefoglaló bevezetőjében fel kell tüntetni mindezen illetékes hatóságokat és azok elérhetőségeit.

Az összefoglalónak tartalmaznia kell egy arra vonatkozó figyelmeztetést, hogy:

a)  az összefoglaló a tájékoztató bevezető része;

b)  az értékpapírokba történő befektetésről szóló döntést a tájékoztató egészének ismeretében lehet meghozni;

c)  ha a tájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a tájékoztató bírósági eljárás megindítását megelőző fordításának költségeit;

d)  polgári jogi felelősség kizárólag azokat a személyeket terheli, akik az összefoglalót – az esetleges fordításával együtt – benyújtották, de csak abban az esetben, ha az összefoglaló félrevezető, pontatlan vagy nem áll összhangban a tájékoztató más részeivel, vagy ha – a tájékoztató más részeivel összevetve – nem tartalmaz kiemelt információkat annak érdekében, hogy segítsen a befektetőknek megállapítani, érdemes-e befektetniük az adott értékpapírokba.

(6)  A (4) bekezdés b) pontjában említett rész a következő információkat tartalmazza:

a)  a „Ki az értékpapír kibocsátója?” című alpontban rövid leírást az értékpapírok kibocsátójáról, beleértve legalább a következőket:

–  a kibocsátó székhelye és jogi formája, a működését szabályozó jogszabályok, valamint az ország, amelyben bejegyezték;

–  fő tevékenysége;

–  fő részvényesei, beleértve azt is, hogy kinek áll közvetlen vagy közvetett tulajdonában vagy ellenőrzése alatt;

–  a legfontosabb ügyvezető igazgatóinak és az igazgatótanács tagjainak személyazonossága;

–  a jog szerinti könyvvizsgálók személye.

b)  a „Melyek a kibocsátóra vonatkozó kiemelt pénzügyi információk?” című alpontban a különböző múltbeli kiemelt pénzügyi információkat, beleértve adott esetben a múltbeli pénzügyi információk által lefedett, valamint bármely későbbi időközi pénzügyi időszak egyes pénzügyi éveire benyújtott előzetes információkat, az előző pénzügyi év ugyanazon időszakából származó komparatív adatokkal együtt. A komparatív mérleginformációkra vonatkozó követelményt az év végi mérleginformáció benyújtásával is lehet teljesíteni.

c)  a „Melyek a kibocsátóra vonatkozó legfontosabb egyedi kockázatok?” című alpontban legfeljebb tíz, az adott kibocsátóra vonatkozó legjelentősebb, a tájékoztatóban ismertetett – különösen működési és befektetési – kockázati tényező rövid leírását.

(7)  A (4) bekezdés c) pontjában említett rész a következő információkat tartalmazza:

a)  a „Melyek az értékpapírok fő jellemzői?” című alpontban a kibocsátott és/vagy szabályozott piacra bevezetett értékpapírok rövid leírását, amely tartalmazza legalább a következőket:

–  az értékpapírok típusa és osztálya, ISIN-kódja, pénzneme, címletértéke, névértéke, a kibocsátott értékpapírok száma, az értékpapírok feltételei;

–  az értékpapírhoz kapcsolódó jogok;

–  az értékpapírok ranghelye a kibocsátó tőkestruktúrájában annak fizetésképtelensége esetén, ideértve adott esetben az értékpapírok alárendeltségi szintjére és a BRRD szerinti felszámolás esetén való kezelésére vonatkozó információkat;

–  az értékpapírok szabad átruházhatóságára vonatkozó bármilyen korlátozás;

–  adott esetben az osztalék vagy kifizetési politika.

b)  a „Hol kereskednek az értékpapírokkal?” című alpontban arra vonatkozó jelzést, hogy a kibocsátott értékpapírok szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedés iránti kérelem tárgyát képezik-e vagy fogják-e képezni, valamint az összes olyan piac azonosítását, amelyen az értékpapírokkal kereskednek vagy kereskedni fognak.

c)  a „Kötődik-e valamilyen garancia az értékpapírokhoz?” című alpontban az esetleges garancia jellegének és hatályának rövid leírását, valamint a garanciavállaló rövid jellemzését, ideértve annak LEI-kódját.

d)  a „Melyek az értékpapírra vonatkozó legfontosabb egyedi kockázatok?” című alpontban legfeljebb 10, az adott értékpapírra vonatkozó legjelentősebb, a tájékoztatóban ismertetett kockázati tényező rövid leírását.

Amennyiben az Európai Parlament és a Tanács 1286/2014/EU rendeletének(19) értelmében kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot kell készíteni, a kibocsátó, ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy az e bekezdésben meghatározott tartalom helyett az 1286/2014/EU rendelet 8. cikke (3) bekezdésének b)–i) pontjában meghatározott információkat is megadhatja. Ebben az esetben és amennyiben a különféle értékpapírokra egyetlen egységes összefoglaló vonatkozik, amely értékpapírok azonban a 8. cikk (8) bekezdésének utolsó albekezdése szerint csak nagyon kevés részlet – úgymint a kibocsátási ár vagy a lejárati nap – tekintetében különböznek egymástól, a terjedelemre vonatkozó, a (3) bekezdésben foglalt korlátozás 3 további A4-es oldallal kiegészíthető minden egyes további értékpapír esetén.

(8)  A (4) bekezdés d) pontjában említett rész a következő információkat tartalmazza:

a)  a „Mely feltételek és ütemezés alapján fektethetek be ezen értékpapírba?” című alpontban adott esetben a kibocsátás általános feltételeit és várható ütemezését, a szabályozott piacra történő bevezetés részleteit, az elosztási tervet, a kibocsátásból származó közvetlen felhígulás összegét és százalékos arányát, valamint a kibocsátás és/vagy ajánlat becsült összköltségét, beleértve a kibocsátó vagy ajánlattevő által a befektetőnek felszámított költségeket.

b)  a „Miért készítette a kibocsátó ezt a tájékoztatót?” című részben a kibocsátás vagy a szabályozott piacra történő bevezetés okainak rövid szöveges leírását, valamint a bevételek felhasználását és várható nettó összegét.

(9)  A kibocsátó a (6), (7) és (8) bekezdésben leírt részeket szükség esetén további alpontokkal egészítheti ki.

(10)  Az összefoglaló nem tartalmazhat a tájékoztató egyéb részeire mutató kereszthivatkozásokat, és nem utalhat hivatkozással egyéb információkra.

(11)  Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a (6) bekezdés b) pontjában említett múltbeli kiemelt pénzügyi információk tartalmának és a benyújtásuk formátumának pontosítása céljából, figyelembe véve az értékpapírok és kibocsátók eltérő típusait, és biztosítva, hogy az összeállított információ rövid, tömör és érthető legyen.

Az ESMA e szabályozástechnikai standardtervezeteket [e rendelet hatálybalépésének napja után 12 hónappal]-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

8. cikk

Az alaptájékoztató

(1)  A nem részvényjellegű értékpapírok esetében a tájékoztató a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy döntése szerint olyan alaptájékoztató is lehet, amely a kibocsátóra, valamint a nyilvánosan kibocsátott vagy a szabályozott piacon bevezetni kívánt értékpapírokra vonatkozó főbb információkat tartalmazza.

(2)  Az alaptájékoztatóban a következő információkat kell feltüntetni:

a)  a kibocsátás végleges feltételeiben foglalt információk felsorolása;

b)  „a végleges feltételek formanyomtatványa” című űrlap, amelyet minden egyes kibocsátásnál ki kell tölteni;

c)  azon honlap címe, amelyen a végleges feltételeket közzéteszik.

(3)  A végleges feltételeket különálló dokumentumként vagy az alaptájékoztatóban, illetve annak kiegészítéseként kell benyújtani. A végleges feltételeket könnyen elemezhető és érthető formában kell elkészíteni.

A végleges feltételek csak olyan információt tartalmaznak, amely kapcsolódik az értékpapírjegyzékhez és nem használhatók az alaptájékoztató kiegészítéseként. Ilyen esetekben a 17. cikk (1) bekezdésének a) pontja alkalmazandó.

4.  Amennyiben a végleges feltételek nem szerepelnek sem az alaptájékoztatóban, sem pedig a kiegészítő jegyzékben, a kibocsátó ezeket a 20. cikkel összhangban köteles hozzáférhetővé tenni, és a nyilvános kibocsátás vagy a szabályozott piacra történő bevezetés kezdete előtt a lehető leghamarabb a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának benyújtani.

A végleges feltételekben egyértelmű és szembetűnő nyilatkozatot kell közzétenni arról, hogy:

a)  a végleges feltételeket e rendelet alkalmazásának céljából készítették el, és az összes releváns információ megszerzéséhez e végleges feltételeket az alaptájékoztatóval, valamint annak kiegészítő jegyzékével/jegyzékeivel összefüggésben kell értelmezni;

b)  amennyiben az alaptájékoztatót és annak kiegészítő jegyzékét/jegyzékeit a 20. cikkel összhangban teszik közzé;

c)  az adott kibocsátás összefoglalóját a végleges feltételek mellékleteként csatolják.

5.  Az alaptájékoztató állhat egyetlen vagy több különálló dokumentumból.

Amennyiben a kibocsátó, ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy korábban már nyújtott be regisztrációs okmányt egy bizonyos típusú, nem részvényjellegű értékpapírra vagy a 9. cikkben meghatározott egyetemes regisztrációs okmányt, és a későbbiekben alaptájékoztató elkészítése mellett dönt, az alaptájékoztatónak a következőket kell tartalmaznia:

a)  a regisztrációs okmányban vagy egyetemes regisztrációs okmányban foglalt információk;

b)  a végleges feltételek kivételével azon információk, amelyek egyébként szerepelnének az adott értékpapírjegyzékben, ha azokat az alaptájékoztató nem tartalmazza.

(6)  Az egyes értékpapírokra vonatkozó, az alaptájékoztatóban található információkat egyértelműen el kell különíteni.

(7)  Összefoglalót csak akkor lehet készíteni, ha a végleges feltételeket a (3) bekezdésnek megfelelően belefoglalták az alaptájékoztatóba vagy benyújtották, és a szóban forgó összefoglalónak az adott egyedi kibocsátásra kell vonatkoznia.

(8)  Az egyedi kibocsátás összefoglalójára ugyanazok a követelmények vonatkoznak, mint az e cikkben meghatározott végleges feltételekre, és azt csatolni kell a végleges feltételekhez.

Az adott kibocsátás összefoglalójának meg kell felelnie a 7. cikknek, és tartalmaznia kell az alaptájékoztatóban és a végleges feltételekben foglalt kiemelt információkat. A következőket kell tartalmaznia:

a)  az alaptájékoztatóban foglalt, kizárólag az adott kibocsátásra vonatkozó információk, a kibocsátóval kapcsolatos alapvető információkat is beleértve;

b)  az alaptájékoztatóban megadott választási lehetőségek, amelyek a végleges feltételekben meghatározottak szerint kizárólag az adott kibocsátásra vonatkoznak;

c)  az alaptájékoztatóban korábban üresen hagyott, a végleges feltételekben megadott vonatkozó információk.

Amennyiben a végleges feltételek különféle értékpapírokra vonatkoznak, amelyek azonban csak nagyon kevés részlet tekintetében – úgymint a kibocsátási ár vagy a lejárati nap – különböznek egymástól, úgy ezen értékpapírok adott kibocsátásaihoz ugyanaz az egységes összefoglaló mellékelhető, feltéve, hogy az egyes értékpapírokra vonatkozó információk egyértelműen elkülönülnek egymástól.

(9)  Az alaptájékoztatóban megadott információkat a 22. cikknek megfelelően szükség szerint ki kell egészíteni a kibocsátóra, valamint a nyilvánosan kibocsátott vagy szabályozott piacra bevezetendő értékpapírokkal kapcsolatos naprakész információkkal.

(10)  A nyilvános kibocsátás annak az alaptájékoztatónak lejárta után is folytatódhat, amely alapján a kibocsátás megkezdődött, feltéve, hogy a helyébe lépő alaptájékoztatót legkésőbb az előző alaptájékoztató érvényességének utolsó napján jóváhagyják. Az ilyen kibocsátás végleges feltételei között szerepelnie kell az első oldalon egy egyértelmű figyelmeztetésnek, amely jelzi az előző alaptájékoztató érvényességének utolsó napját, és hogy hol teszik közzé az annak helyébe lépő alaptájékoztatót. Az új alaptájékoztatónak tartalmaznia vagy hivatkozással utalnia kell az eredeti alaptájékoztatóban foglalt végleges feltételek formájára, és hivatkoznia kell a folytatódó kibocsátás szempontjából releváns végleges feltételekre.

A 22. cikk (2) bekezdése alapján megítélt elállási jog azokra a befektetőkre is vonatkozik, akik az előző alaptájékoztató érvényességi ideje alatt állapodtak meg az értékpapír megvásárlásáról vagy jegyzéséről, kivéve ha az értékpapírokat már át is vették.

9. cikk

Az egyetemes regisztrációs okmány

(1)  A valamely tagállamban székhellyel rendelkező kibocsátó, akinek értékpapírjait szabályozott piacra vagy multilaterális kereskedési rendszerbe bevezették, minden pénzügyi évben regisztrációs okmányt készíthet egyetemes regisztrációs okmány formájában, amelyben leírja a társaság szervezetét, üzletmenetét, pénzügyi helyzetét, jövedelmét és várható jövedelmét, irányítási és részvényesi struktúráját.

(2)  Az a kibocsátó, amely minden évben egyetemes regisztrációs okmányt készít, azt a 19. cikk (2), ▌(4) és (5) bekezdésében meghatározott eljárás szerint jóváhagyás céljából benyújtja a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságához.

Miután a kibocsátó minden pénzügyi évben benyújtott egyetemes regisztrációs okmányát az illetékes hatóság két egymást követő évben jóváhagyja, a későbbi egyetemes regisztrációs okmányokat vagy azok módosításait előzetes jóváhagyás nélkül lehet benyújtani az illetékes hatóságnak, kivéve, ha e módosítások olyan kihagyásra, lényegi hibára vagy pontatlanságra vonatkoznak, amelyek valószínűsíthetően félrevezetik a nyilvánosságot a kibocsátóról alkotott tájékozott értékeléshez alapvetően szükséges tények és körülmények tekintetében.

Amennyiben a kibocsátó ezután egy pénzügyi évben elmulasztja benyújtani az egyetemes regisztrációs okmányt, a jóváhagyás nélküli benyújtás lehetőségét elveszíti, és minden későbbi egyetemes regisztrációs okmányt be kell nyújtania jóváhagyásra az illetékes hatósághoz, amíg a második albekezdésben foglalt feltétel újra teljesül.

(3)  Azok a kibocsátók, amelyek e rendelet alkalmazásának napja előtt a 809/2004/EK rendelet(20) I. vagy XI. mellékletével összhangban készítették el a regisztrációs okmányt, amelyet az illetékes hatóság legalább két egymást követő évben jóváhagyott, és ezt követően a 2003/71/EK irányelv 12. cikke (3) bekezdésének megfelelően minden évben benyújtották vagy jóváhagyatták e regisztrációs okmányt, engedélyt kapnak arra, hogy e rendelet alkalmazásának napjától az egyetemes regisztrációs okmányt a (2) bekezdés második albekezdésének megfelelően előzetes jóváhagyás nélkül nyújtsák be.

(4)  Az egyetemes regisztrációs okmányt, valamint a (7) és (9) bekezdésben említett módosításait jóváhagyásukat vagy jóváhagyás nélküli benyújtásukat követően indokolatlan késedelem nélkül és a 20. cikkben említett feltételeknek megfelelően nyilvánosságra kell hozni.

(5)  Az egyetemes regisztrációs okmánynak meg kell felelnie a 25. cikkben megállapított nyelvi követelményeknek.

(6)  Információt a 18. cikkben foglalt feltételek szerint lehet hivatkozással beépíteni az egyetemes regisztrációs okmányba.

(7)  Az egyetemes regisztrációs okmány benyújtását vagy jóváhagyását követően a kibocsátó bármikor frissítheti az abban található információt, ha az illetékes hatósághoz benyújtja az egyetemes regisztrációs okmány módosítását.

(8)  Az illetékes hatóság bármikor felülvizsgálhatja bármely, előzetes jóváhagyás nélkül benyújtott egyetemes regisztrációs okmány és módosításainak tartalmát.

Az illetékes hatóság felülvizsgálata során ellenőrzi az egyetemes regisztrációs okmányban és módosításaiban nyújtott információk teljességét, következetességét és érthetőségét.

(9)  Amennyiben az illetékes hatóság a felülvizsgálat során megállapítja, hogy az egyetemes regisztrációs okmány nem felel meg a teljesség, érthetőség és következetesség szabályainak, és/vagy hogy módosításra vagy kiegészítő információra van szükség, értesíti a kibocsátót.

Az illetékes hatóság részéről a kibocsátóhoz intézett, módosítás vagy kiegészítő információ iránti kérelmet a kibocsátónak csupán a következő pénzügyi évre benyújtott, következő egyetemes regisztrációs okmányban kell figyelembe vennie, kivéve, ha a kibocsátó az egyetemes regisztrációs okmányt a jóváhagyásra benyújtott tájékoztató alkotórészeként kívánja használni. Ebben az esetben a kibocsátónak legkésőbb a 19. cikk (5) bekezdésében említett kérelem benyújtásakor módosítást kell benyújtania az egyetemes regisztrációs okmányhoz.

A második albekezdéstől eltérően, amennyiben az illetékes hatóság értesíti a kibocsátót, hogy a módosítási kérelme olyan kihagyásra vagy lényegi hibára vagy pontatlanságra vonatkozik, amely valószínűsíthetően félrevezeti a nyilvánosságot a kibocsátóról alkotott tájékozott értékeléshez alapvetően szükséges tények és körülmények tekintetében, a kibocsátónak haladéktalanul be kell nyújtania az egyetemes regisztrációs okmányhoz tartozó módosítást.

(10)  A (7) és (9) bekezdés rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha az egyetemes regisztrációs okmányt nem a tájékoztató alkotórészeként használják. Amennyiben az egyetemes regisztrációs okmányt a tájékoztató alkotórészeként használják fel, csak a 22. cikknek a tájékoztató kiegészítésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni a tájékoztató jóváhagyása és a nyilvános kibocsátás lezárása vagy adott esetben a szabályozott piacra történő befogadás között eltelt idő során, attól függően, hogy melyik következik be hamarabb.

(11)  A (2) bekezdés első és második albekezdésében vagy a (3) bekezdésben leírt feltételeknek megfelelő kibocsátó megkapja a gyakori kibocsátó státuszát, és részesedhet a 19. cikk (5) bekezdésében leírt gyorsított jóváhagyási eljárásban, feltéve, hogy:

a)  az egyes egyetemes regisztrációs okmányok benyújtásakor vagy jóváhagyásra történő benyújtásakor a kibocsátó írásban megerősíti az illetékes hatóság felé, hogy az adott esetben a 2004/109/EK irányelv és az 596/2014/EU rendelet értelmében nyújtandó összes szabályozott információt benyújtotta és az e jogi aktusokban előírt követelményeknek megfelelően közzétette; valamint

b)  amennyiben az illetékes hatóság elvégzi a (8) bekezdésben említett felülvizsgálatot, a kibocsátó a (9) bekezdésben megállapított feltételeknek megfelelően módosítja az egyetemes regisztrációs okmányt.

Amennyiben a kibocsátó nem teljesíti a fenti feltételek valamelyikét, a gyakori kibocsátói státusza megszűnik.

(12)  Amennyiben az illetékes hatósághoz benyújtott vagy általa jóváhagyott egyetemes regisztrációs okmányt legkésőbb a pénzügyi év vége után négy hónappal közzéteszik, és az tartalmazza a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(21) 4. cikkében említett éves pénzügyi beszámolóban közzéteendő információkat, úgy kell tekinteni, hogy a kibocsátó eleget tett az említett cikkben előírt éves pénzügyi beszámoló közzétételére irányuló kötelezettségének.

Amennyiben az illetékes hatósághoz benyújtott vagy általa jóváhagyott egyetemes regisztrációs okmányt vagy annak módosítását legkésőbb a pénzügyi év első hat hónapjának vége után három hónappal közzéteszik, és az tartalmazza a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkében említett féléves pénzügyi beszámolóban közzéteendő információkat, a kibocsátót úgy kell tekinteni, mint amely eleget tett az említett cikkben előírt féléves pénzügyi beszámoló közzétételére irányuló kötelezettségének.

Az első vagy második albekezdésben leírt esetekben a kibocsátó:

a)  az egyetemes regisztrációs okmányt feltünteti egy kereszthivatkozási listán, amely alapján megállapítható, hogy a regisztrációs okmányban hol találhatók az éves és féléves pénzügyi beszámolóban előírt egyes elemek;

b)  a 2004/109/EK irányelv 19. cikkének (1) bekezdése értelmében benyújtja az egyetemes regisztrációs okmányt, és a 2004/109/EK irányelv 21. cikkének (2) bekezdésében említett, hivatalosan kijelölt rendszerben hozzáférhetővé teszi azt;

c)  az egyetemes regisztrációs okmányban felelősségi nyilatkozatot is elhelyez a 2004/109/EK irányelv 4. cikke (2) bekezdésének c) pontjában és 5. cikke (2) bekezdésének c) pontjában előírt feltételek alapján.

(13)  A (12) bekezdést csak akkor kell alkalmazni, ha e rendelet alkalmazásában a kibocsátó székhely szerinti tagállama egyúttal a 2004/109/EK irányelv alkalmazásában is a székhely szerinti tagállama, és amennyiben az egyetemes regisztrációs okmány nyelve megfelel a 2004/109/EK irányelv 20. cikkében megállapított feltételeknek.

(14)  Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák az egyetemes regisztrációs okmány ellenőrzésére, jóváhagyására, benyújtására és felülvizsgálatára vonatkozó eljárást, valamint az okmány módosításának feltételeit, és azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén a gyakori kibocsátó státusza megszűnik.

Az ESMA e szabályozástechnikai standardtervezeteket [e rendelet hatálybalépésének napja után 12 hónappal]-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

10. cikk

A különálló tájékoztatók

1.  Az a kibocsátó, amelyik már rendelkezik az illetékes hatóság által jóváhagyott regisztrációs okmánnyal, a nyilvános értékpapír-kibocsátáskor, illetve a szabályozott piacra történő bevezetéskor csak az értékpapírjegyzék és az összefoglaló elkészítésére köteles. Az értékpapírjegyzék és az összefoglaló külön-külön jóváhagyás tárgyát képezi.

Amennyiben a regisztrációs okmány jóváhagyása óta az abban foglalt információkra vonatkozó jelentős új tényező, lényegi hiba vagy pontatlanság keletkezett, amely érintheti az értékpapírok értékelését, a regisztrációs okmányhoz jóváhagyás céljából az értékpapírjegyzék és az összefoglaló benyújtásával egy időben kiegészítést kell benyújtani. Ebben az esetben nem alkalmazható az elfogadó nyilatkozat visszavonásának a 22. cikk (2) bekezdése szerinti joga.

A regisztrációs okmány és adott esetben az értékpapírjegyzékkel és összefoglalóval kísért kiegészítése az illetékes hatóság általi jóváhagyástól számítva tájékoztatónak minősül.

2.  Az a kibocsátó, amelyik már rendelkezik az illetékes hatóság által jóváhagyott egyetemes regisztrációs okmánnyal, vagy a 9. cikk (2) bekezdésének megfelelően jóváhagyás nélküli egyetemes regisztrációs okmányt nyújtott be, a nyilvános értékpapír-kibocsátáskor, illetve a szabályozott piacra történő bevezetéskor csak az értékpapírjegyzék és az összefoglaló elkészítésére köteles. Ebben az esetben a gyakori kibocsátók egyetemes regisztrációs okmányában a 19. cikk (5) bekezdése alapján végrehajtott módosítások és kiegészítések kivételével az értékpapírjegyzék, az összefoglaló és az egyetemes regisztrációs okmánynak az okmány jóváhagyása vagy benyújtása óta benyújtott valamennyi módosítása külön jóváhagyás tárgyát képezi.

Amennyiben a kibocsátó jóváhagyás nélküli egyetemes regisztrációs okmányt nyújtott be, a teljes dokumentációt – az egyetemes regisztrációs okmány módosításait is beleértve – jóvá kell hagyatnia még akkor is, ha e dokumentumok továbbra is külön állnak.

A 9. cikk (7) vagy (9) bekezdésével összhangban módosított, értékpapírjegyzékkel és összefoglalóval kísért egyetemes regisztrációs okmány az illetékes hatóság általi jóváhagyástól számítva tájékoztatónak minősül.

11. cikk

A tájékoztatóért való felelősség

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a tájékoztatóban adott információért való felelősség az esettől függően a kibocsátót vagy annak igazgatási, irányító vagy felügyeleti szerveit, az ajánlattevőt, a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személyt vagy a kezest terhelje. A felelős személyeket egyértelműen azonosítani kell nevükkel és beosztásukkal, illetve jogi személyek esetén nevükkel és létesítő okirat szerinti székhelyükkel, valamint a tájékoztatónak tartalmaznia kell azon nyilatkozatukat, miszerint legjobb tudomásuk szerint a tájékoztatóban foglalt információk összhangban állnak a tényekkel és abból nem maradt ki olyan lényeges tény, ami várhatóan érintené annak fontosságát.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a polgári jogi felelősségre vonatkozó törvényeik, rendeleteik és közigazgatási rendelkezéseik a tájékoztatóban adott információért felelős személyekre is vonatkozzanak.

A tagállamok mindazonáltal biztosítják, hogy senkit ne terhelhessen polgári jogi felelősség kizárólag az összefoglaló alapján, beleértve annak bármely fordítását, kivéve, ha az félrevezető, pontatlan vagy nem áll összhangban a tájékoztató más részeivel, vagy ha – a tájékoztató más részeivel összevetve – nem tartalmaz kiemelt információkat annak érdekében, hogy segítsen a befektetőknek megállapítani, érdemes-e befektetniük az adott értékpapírokba. Az összefoglaló e tekintetben egyértelmű figyelmeztetést tartalmaz.

(3)  Az egyetemes regisztrációs okmányban megadott információkért való felelősség az (1) bekezdésben említett személyeket csak akkor terheli, ha az egyetemes regisztrációs okmányt egy jóváhagyott tájékoztató alkotórészeként használják fel. Ez a 2004/109/EK irányelv 4. és 5. cikkének sérelme nélkül alkalmazandó akkor, ha az említett cikkek szerinti információk egy egyetemes regisztrációs okmányban szerepelnek.

12. cikk

A tájékoztató, az alaptájékoztató és a regisztrációs okmány érvényessége

(1)  Az egyetlen vagy akár több különálló okmányból álló tájékoztató vagy alaptájékoztató a nyilvános kibocsátáskor vagy szabályozott piacra történő bevezetéskor történt közzétételét követően 12 hónapig marad érvényben, feltéve hogy kiegészítése a 22. cikkben előírt esetleges jegyzékekkel megtörtént.

Amennyiben a tájékoztató vagy alaptájékoztató különálló dokumentumokból áll, az érvényesség az értékpapírjegyzék jóváhagyásának napjával kezdődik.

(2)  A 9. cikkben említett, korábban benyújtott vagy jóváhagyott regisztrációs okmánynak és egyetemes regisztrációs okmánynak a tájékoztató alkotórészeként történő felhasználására vonatkozó érvényességi ideje a benyújtás vagy jóváhagyás után 12 hónap.

E regisztrációs okmány érvényességének lejárta nem érinti annak a tájékoztatónak az érvényességét, amelynek a regisztrációs okmány alkotórészét képezi.

III. FEJEZET

A TÁJÉKOZTATÓ TARTALMA ÉS FORMÁTUMA

13. cikk

Minimuminformációk és formátum

(1)  A Bizottság a 42. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a tájékoztató, az alaptájékoztató és a végleges feltételek formátumát, valamint azon sémákat illetően, amelyek meghatározzák a tájékoztatóban kötelezően feltüntetendő információkat, elkerülve az információk ismételt feltüntetését, amennyiben a tájékoztató több különálló dokumentumból áll.

A tájékoztató különféle sémáinak kidolgozása során különösen a következőket kell figyelembe venni:

a)  a befektetők számára a nem részvényjellegű értékpapírokkal összehasonlítva a tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírokra vonatkozóan szükséges információk különféle fajtái; következetes megközelítést kell alkalmazni a hasonló gazdasági logikát képviselő értékpapírokra vonatkozó tájékoztatóban előírt információk tekintetében, különös tekintettel a származtatott értékpapírokra;

b)  a nem részvényjellegű értékpapírok kibocsátásának, illetve szabályozott piacra történő bevezetésének különféle fajtái és jellemzői;

c)  a felhasznált formátumot és a nem részvényjellegű értékpapírokra vonatkozó alaptájékoztatóban előírt információkat, beleértve az opciós utalványok bármely formáját is;

d)  adott esetben a kibocsátó közjogi jellege;

e)  adott esetben a kibocsátó tevékenységének sajátos jellege;

A Bizottság különösen két különálló és egymástól jelentősen eltérő tájékoztató programsort dolgoz ki, amelyek rögzítik az értékpapír-kibocsátás címzettjeit képező különböző – minősített vagy nem minősített – befektetői osztályokra elfogadott azon információs követelményeket, amelyeket a nem részvényjellegű értékpapírokra kell alkalmazni, figyelembe véve a szóban forgó befektetők eltérő információs igényeit.

(2)  A Bizottság a 42. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyekben megállapítja az egyetemes regisztrációs okmányban foglalt minimuminformációkat meghatározó sémát, valamint az egyetemes regisztrációs okmánynak külön a hitelintézetekre vonatkozó sémáját.

Ez a séma biztosítja, hogy ez egyetemes regisztrációs okmány tartalmazza a kibocsátóra vonatkozó összes szükséges információt, hogy ugyanazt a regisztrációs okmányt ugyanúgy fel lehessen használni a részvényjellegű értékpapírok, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy derivatívák későbbi kibocsátása vagy szabályozott piacra történő bevezetése esetén. A pénzügyi információ, az operatív és pénzügyi felülvizsgálat és kilátások, valamint a vállalatirányítás tekintetében ezt az információt a lehető legnagyobb mértékben össze kell hangolni a 2004/109/EK irányelv 4. és 5. cikkben említett éves és féléves pénzügyi beszámolókban közzéteendő információkkal, többek között a vezetőségi beszámolóval és a vállalatirányítási nyilatkozattal.

(3)  Az (1) és (2) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat az értékpapír-felügyeletek nemzetközi szervezetei, különösen az IOSCO által a pénzügyi és nem pénzügyi információk terén meghatározott előírásokra, illetve e rendelet I., II. és III. mellékletére kell alapozni. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat … -ig kell elfogadni [dátum: 6 hónappal e rendelet alkalmazása előtt].

14. cikk

Egyszerűsített közzétételi szabályok másodlagos kibocsátás esetén

(1)  Értékpapírok nyilvános kibocsátása vagy szabályozott piacra történő bevezetése esetén a következő személyek dönthetnek úgy, hogy a másodlagos kibocsátásokra vonatkozó egyszerűsített közzétételi szabályok alapján egyszerűsített tájékoztatót készítenek:

a)  olyan kibocsátók, amelyek értékpapírjait legalább 18 hónapja vezették be szabályozott piacra vagy kkv-tőkefinanszírozási piacra, vagy legalább a MiFID 33. cikk (3) bekezdésének d), e), f), és g) pontjában meghatározott kkv-tőkefinanszírozási piacra előírt közzétételi követelményeknek megfelelő követelmények szerint működő, kkv-tőkefinanszírozási piacnak nem minősülő MTF-re, és amelyek több ugyanazon értékpapírosztályhoz tartozó értékpapírt bocsátanak ki.

b)  olyan kibocsátók, amelyek tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírjait legalább 18 hónapja vezették be szabályozott piacra vagy kkv-tőkefinanszírozási piacra, vagy legalább a MiFID 33. cikk (3) bekezdésének d), e), f), és g) pontjában meghatározott kkv-tőkefinanszírozási piacra előírt közzétételi követelményeknek megfelelő követelmények szerint működő, kkv-tőkefinanszírozási piacnak nem minősülő MTF-re, és amelyek nem részvényjellegű értékpapírokat bocsátanak ki.

c)  olyan értékpapír-osztály ajánlattevői, amelyek tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírjait legalább 18 hónapja vezették be szabályozott piacra vagy kkv-tőkefinanszírozási piacra, vagy legalább a MiFID 33. cikk (3) bekezdésének d), e), f), és g) pontjában meghatározott kkv-tőkefinanszírozási piacra előírt közzétételi követelményeknek megfelelő követelmények szerint működő, kkv-tőkefinanszírozási piacnak nem minősülő MTF-re.

Az első albekezdésben meghatározott egyszerűsített tájékoztatónak egy, a 7. cikknek megfelelő összefoglalót és egy külön regisztrációs okmányt kell tartalmaznia, amelyet az a), b) és c) pontban említett személyek használhatnak, valamint egy külön értékpapírjegyzéket, amelyet az a) és c) pontban említett személyek használhatnak.

Az első albekezdés a), b) és c) pontja alkalmazásában az ESMA közzéteszi és rendszeresen aktualizálja a kkv-tőkefinanszírozási piacoknak nem minősülő azon MTF-ek jegyzékét, amelyek legalább a MiFID 33. cikk (3) bekezdésének d), e), f), és g) pontjában meghatározott kkv-tőkefinanszírozási piacra előírt közzétételi követelményeknek megfelelő követelmények szerint működnek.

(2)  A 6. cikkben (1) bekezdésében meghatározott elvek szerint és a 17. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az (1) bekezdésben meghatározott egyszerűsített tájékoztatónak azt a csökkentett mennyiségű információt kell tartalmaznia, amelyre a befektetőnek másodlagos kibocsátásokkal kapcsolatban észszerűen szüksége lehet ahhoz, hogy megalapozottan értékelhesse:

a)  a tájékoztatóban foglalt vagy hivatkozás formájában abba beépített, csak az utolsó pénzügyi évre vonatkozó ▌pénzügyi információk alapján a kibocsátó és az esetleges kezes kilátásait,

b)  az értékpapírhoz fűződő jogokat,

c)  a kibocsátás okait és annak a kibocsátóra gyakorolt hatását, különösen a működőtőkére vonatkozó nyilatkozatot, a tőkeértékről és az eladósodottságról szóló nyilatkozatot, a teljes tőkeszerkezetre gyakorolt hatást és az 596/2014/EU rendelet értelmében a legutolsó kibocsátás óta közzétett vonatkozó információk tömör összegzését.

Az összefoglalónak csak a másodlagos kibocsátásokra vonatkozó egyszerűsített közzétételi rendszer szerint előírt lényeges információkat kell tartalmaznia.

Az (1) bekezdésben említett egyszerűsített tájékoztatóban foglalt információkat könnyen elemezhető, tömör és érthető formában kell megfogalmazni, ami lehetővé teszi a befektetők számára, hogy megalapozott befektetési döntést hozzanak.

(3)  A Bizottság a 42. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyek meghatározzák az (1) bekezdésben említett egyszerűsített közzétételi szabályok értelmében alkalmazandó sémákban foglalt, a (2) bekezdésben említett korlátozott információkat.

Az egyszerűsített közzétételi szabályok alapján alkalmazandó sémákba foglalt csökkentett mennyiségű információ meghatározásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie a tőkepiacokhoz való hozzáférésének, a tőkeköltség csökkentésének és a tőkéhez való hozzáférés fokozásának szükségességét, valamint azokat az információkat, amelyeket a kibocsátótól már megköveteltek az – adott esetben – 2004/109/EK és az 596/2014/EU rendelet szerinti közzétételhez. A Bizottságnak úgy kell meghatároznia a követelményeket, hogy azok a másodlagos kibocsátások szempontjából fontos és releváns információkra helyezzék a hangsúlyt és arányosak legyenek annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek a kibocsátókra háruló szükségtelen terhek.

E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat [e rendelet alkalmazása előtt 6 hónappal]-ig kell elfogadni.

15. cikk

Az uniós növekedési tájékoztató

(1)  Az alábbi jogalanyok jogosultak arra, hogy az e cikkben meghatározott arányos közzétételi szabályok alapján uniós növekedési tájékoztatót készítsenek értékpapírok nyilvános kibocsátása esetén, kivéve, ha az értékpapírokat szabályozott piacra kívánják bevezetni.

a)  kkv-k;

b)  kkv-ktől eltérő kibocsátók, amennyiben a nyilvános kibocsátás a kkv-tőkefinanszírozási piacon bevezetendő értékpapírokra vonatkozik;

c)  az a) és b) pontban említettektől eltérő kibocsátók, amennyiben a nyilvános értékpapír-kibocsátás teljes ellenértéke 12 hónapos időszakra számítva nem haladja meg a 20 000 000 EUR-t.

Az e bekezdés szerint jóváhagyott uniós növekedési tájékoztatónak a 23., 24. és 25. cikkben meghatározott feltételek alapján bármilyen számú befogadó tagállamban, minden értékpapír-kibocsátásra érvényesnek kell lennie.

Az első albekezdésben említett, az arányos közzétételi szabályok hatálya alá tartozó uniós növekedési tájékoztatónak egységesített, a kibocsátók számára könnyen kitölthető dokumentumnak kell lennie.

(1a)  Az uniós növekedési tájékoztatónak az alábbi három fő elemet kell tartalmaznia:

a)  a kibocsátóról szóló főbb információk, mint például:

i.  a kibocsátó és a tájékoztatóért felelős személyek neve;

ii.  a kibocsátó üzleti áttekintése, aktuális kereskedési tevékenysége és kilátásai;

iii.  a kibocsátóval kapcsolatos kockázati tényezők;

iv.  pénzügyi információk, amelyek hivatkozás formájában is beépíthetők;

b)  az értékpapírokra vonatkozó főbb információk, mint például:

i.  a kibocsátás részét képező értékpapírok száma és jellege;

ii.  az értékpapírokra vonatkozó feltételek, valamint az értékpapírokhoz fűződő jogok leírása;

iii.  az értékpapírokkal kapcsolatos kockázati tényezők;

c)  az kibocsátásra vonatkozó főbb információk, mint például:

i.  a kibocsátás feltételei, beleérte a kibocsátási árat;

ii.  a kibocsátás indokai és a nettó hozam tervezett felhasználása.

(3)  A Bizottság a 42. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyek meghatározzák az (1) és (1a) bekezdésben említett, egységesített uniós növekedési tájékoztató csökkentett tartalmát és formátumát. Ezen aktusok meghatározzák a tájékoztatóprogramokban előírt információkat, indokolt esetben hivatkozások általi beépítés révén.

A Bizottság az egységesített uniós növekedési tájékoztató csökkentett tartalmának és formátumának meghatározásakor az alábbiakra összpontosítva állapítja meg a tájékoztatási követelményeket:

a)  a befektetők számára a kibocsátott értékpapírokba való befektetés szempontjából lényeges és releváns információk;

b)  a társaság mérete és a finanszírozási szükségletei közötti arányosság biztosításának szükségessége; valamint

c)  a tájékoztató előállításának költsége.

Ennek során a Bizottság figyelembe veszi az alábbiakat:

– biztosítani kell, hogy az uniós növekedési tájékoztató az igazgatási terhek és kibocsátási költségek tekintetében jelentősen és ténylegesen egyszerűbb legyen a teljes tájékoztatónál;

– elő kell segíteni a kkv-k számára a tőkepiachoz való hozzáférést, ugyanakkor gondoskodni kell az ilyen vállalkozásokba történő befektetés iránti befektetői bizalomról;

– a minimálisra kell csökkenteni a kkv-kra háruló költségeket és terheket;

– meg kell határozni a kkv-k számára különös jelentőséggel bíró konkrét információtípusokat;

– a kibocsátó mérete és az, hogy mennyi ideje működik;

– a kibocsátások különböző fajtái és jellemzői;

– a befektetők számára a különböző értékpapírtípusokra vonatkozóan szükséges információk eltérő típusai.

E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat [e rendelet alkalmazása előtt 6 hónappal]-ig kell elfogadni.

16. cikk

Kockázati tényezők

(1)  A tájékoztatóban felsorolt kockázati tényezők a kibocsátóra és/vagy annak értékpapírjaira vonatkozó konkrét kockázatokra, valamint a megalapozott befektetési döntés meghozatalához lényeges kockázatokra korlátozódnak, amit a regisztrációs okmány és az értékpapírjegyzék tartalma is megerősít. ▌

(1a)  Ilyen kockázati tényező többek között az értékpapír alárendeltségi szintjéből eredő kockázat, valamint a csődeljárás, vagy egyéb hasonló eljárások – többek között adott esetben a hitelintézetek fizetésképtelensége, illetve a 2014/59/EU irányelv (BRRD) szerinti felszámolása vagy átszervezése – alatt álló értékpapír-tulajdonosoknak teljesítendő kifizetések várható terjedelme és időpontja.

(2)  Az ESMA iránymutatásokat dolgoz ki ▌a kockázati tényezők jellegzetességének és lényegességének értékelésére, valamint ▌a kockázati tényezők besorolására vonatkozóan. Ezenkívül az ESMA iránymutatásokat dolgoz ki, amelyek segítséget nyújtanak az illetékes hatóságoknak a kockázati tényezők egyediségének és jelentőségének értékelésében, olyan módon, hogy az ösztönözze a kibocsátókat a kockázati tényezők megfelelő és célzott közzétételére.

17. cikk

Információ kihagyása

1.  Amennyiben a végleges ajánlati ár és/vagy a felajánlott értékpapírok mennyisége a tájékoztatóban nem jeleníthető meg:

a)  a tájékoztatóban kell közzétenni azon kritériumokat és/vagy feltételeket, amelyekkel összhangban a fenti elemek meghatározása történik, illetve az ár esetében a legmagasabb árat; vagy

b)  az értékpapír-vásárlás vagy -jegyzés elfogadásának a végleges ajánlati ár és/vagy a nyilvánosságnak felajánlott értékpapírok mennyiségének benyújtása után legalább két munkanapig visszavonhatónak kell lennie.

A végleges ajánlati árat és az értékpapírok mennyiségét a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságához kell benyújtani, és a 20. cikk (2) bekezdése szerint kell közzétenni.

(2)  A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága engedélyezheti egyes információk tájékoztatóból való kihagyását, ha úgy ítéli meg, hogy az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

a)  az ilyen információk közzététele a közérdekkel ellentétes lenne;

b)  az ilyen információk közzététele súlyos hátrányt jelentene a kibocsátóra, feltéve hogy az ilyen információ kihagyása valószínűsíthetően nem vezetné félre a nyilvánosságot a kibocsátó, az ajánlattevő vagy adott esetben a kezes, illetve az adott értékpapírokhoz fűződő jogok tájékozott értékeléséhez alapvetően szükséges azon tények és körülmények tekintetében, amelyekre a tájékoztató vonatkozik;

c)  az ilyen információk az adott kibocsátás vagy szabályozott piacra történő bevezetés szempontjából csekély jelentőségűek, és nem befolyásolják a kibocsátó, az ajánlattevő vagy kezes pénzügyi helyzetének és kilátásainak értékelését.

Az illetékes hatóság évi rendszerességgel jelentést nyújt be az ESMA-hoz azon információkról, amelyek kihagyását engedélyezte.

(3)  A befektetők megfelelő tájékoztatásának sérelme nélkül, ha a tájékoztatóra előírt egyes információk a kibocsátó tevékenységi köre, társasági formája vagy a tájékoztató tárgyát képező értékpapírok szempontjából kivételesen nem megfelelőek, a tájékoztatónak az előírt információkkal egyenértékű információkat kell tartalmaznia, kivéve, ha ilyen információ nem létezik.

(4)  Ha értékpapírokra valamely tagállam vállal kezességet, a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra bevezetést kérő személy a tájékoztató 4. cikk szerinti elkészítésekor elhagyhatja a szóban forgó tagállamra vonatkozó információkat.

(5)  Az ESMA iránymutatás-tervezeteket dolgozhat ki, amelyekben pontosítja azokat az eseteket, amelyeknél a (2) bekezdésnek megfelelően van lehetőség az információ kihagyására, figyelembe véve az illetékes hatóságok által az ESMA-hoz benyújtott, a (2) bekezdésben említett jelentéseket.

18. cikk

Információk beépítése hivatkozással

(1)  Információkra akkor lehet hivatkozással utalni egy tájékoztatóban vagy alaptájékoztatóban, ha azt korábban vagy egyidejűleg elektronikusan is közzétették, a 25. cikk követelményeinek megfelelő nyelven íródott, és amennyiben azt az uniós jog közzétételi követelményeinek megfelelően vagy a kereskedési helyszín, illetve a kkv-tőkefinanszírozási piac szabályai szerint nyújtották be, például:

a)  valamely illetékes hatóság által jóváhagyott vagy ahhoz e rendelettel összhangban készített dokumentumok;

b)  az 1. cikk (3) bekezdésének f) és g) pontjában, valamint az 1. cikk (4) bekezdésének d) és e) pontjában említett dokumentumok;

c)  a 2. cikk (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott szabályozott információk;

d)  éves vagy közbenső pénzügyi információk;

e)  könyvvizsgálói jelentések és pénzügyi beszámolók;

f)  a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(22) 19. cikkében meghatározott vezetői jelentések;

g)  a 2013/34/EK irányelv 20. cikkében meghatározott vállalatirányítási nyilatkozatok;

h)  [a részvényesek jogairól szóló felülvizsgált irányelv(23)] [X.] cikkében meghatározott díjazásról szóló jelentés];

ha)  éves jelentések vagy a 2011/61/EU irányelv 22. és 23. cikkeiben előírt bármilyen közzétételi információ;

i)  alapító okirat és alapszabály.

Ezeknek a kibocsátó számára rendelkezésre álló legfrissebb információknak kell lenniük.

Amennyiben valamely dokumentumnak csak bizonyos részeire történik hivatkozás, a tájékoztatónak tartalmaznia kell egy nyilatkozatot, amely szerint a nem beépített részek vagy nem relevánsak a befektető számára, vagy azokat a tájékoztató egyéb részei tárgyalják.

(2)  Az információ hivatkozással történő beépítése esetén a kibocsátók, ajánlattevők vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személyek gondoskodnak az információ hozzáférhetőségéről. Biztosítani kell különösen egy kereszthivatkozási listát, amely a befektetők számára lehetővé teszi az adott információk egyszerű azonosítását, a tájékoztatónak pedig tartalmaznia kell a hivatkozással beépített információkat tartalmazó dokumentumokra mutató hiperhivatkozásokat.

(3)  A kibocsátó, ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy – amennyiben ez a tájékoztató első tervezetének az illetékes hatósághoz történő benyújtásával egy időben lehetséges, de mindenképpen a tájékoztató felülvizsgálati folyamata során – kereshető elektronikus formában benyújtja valamennyi, a tájékoztatóba hivatkozással beépített információt, kivéve, ha azt a tájékoztatót jóváhagyó illetékes hatóság már jóváhagyta, vagy ugyanahhoz az illetékes hatósághoz már benyújtották.

(4)  Az ▌ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki az (1) bekezdésben szereplő dokumentumok listájának frissítése céljából, aminek során olyan, az uniós jogszabályok által előírt további dokumentumtípusokkal egészíti ki a listát, amelyeket az illetékes hatósághoz kell benyújtani vagy e hatóságnak kell jóváhagynia.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

IV. FEJEZET

A TÁJÉKOZTATÓ JÓVÁHAGYÁSÁNAK ÉS KÖZZÉTÉTELÉNEK MÓDOZATAI

19. cikk

A tájékoztató vizsgálata és jóváhagyása

(1)  A tájékoztatót, illetve annak alkotórészeit addig nem lehet közzétenni, amíg azokat a székhely szerinti tagállam megfelelő illetékes hatósága jóvá nem hagyta.

(2)  Ez az illetékes hatóság a tájékoztató tervezetének benyújtásától számított tíz munkanapon belül értesíti a kibocsátót, az ajánlattevőt vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személyt a tájékoztató jóváhagyására vonatkozó határozatáról.

▌Az illetékes hatóság a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy értesítésével egyidejűleg az ESMA-t is értesíti a tájékoztató és annak bármely kiegészítése jóváhagyásáról.

(3)  A (2) bekezdésben említett határidőt húsz munkanapra lehet meghosszabbítani, ha a nyilvános kibocsátás olyan kibocsátó által kibocsátott értékpapírokat érint, amelynek még egyetlen értékpapírját sem vezették be szabályozott piacra, és amely nyilvánosan még nem bocsátott ki értékpapírokat.

A húsz munkanapos határidő csak a tájékoztató tervezetének első benyújtására vonatkozik. Amennyiben a (4) bekezdés értelmében újabb benyújtásokra van szükség, a (2) bekezdésben említett határidőt kell alkalmazni.

(4)  Amennyiben az illetékes hatóság megállapítja, hogy a tájékoztató tervezete nem felel meg a teljesség, érthetőség és következetesség jóváhagyáshoz szükséges követelményeinek, és/vagy hogy módosításokra vagy kiegészítő információkra van szükség:

a)  a tájékoztató tervezetének és/vagy a kiegészítő információnak a benyújtásától számított 10 munkanapon belül tájékoztatja a kibocsátót, az ajánlattevőt vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személyt, és részéletesen megindokolja a döntést, továbbá

b)  a (2) és (3) bekezdésben említett határidő csak attól a naptól érvényes, amikor a tájékoztató módosított tervezetét és/vagy a kiegészítő információt benyújtják az illetékes hatóságnak.

(5)  A (2) és (4) bekezdéstől eltérve a 9. cikk (11) bekezdésében említett gyakori kibocsátók esetében az e bekezdésekben említett határidő 5 munkanapra csökken. A gyakori kibocsátók a jóváhagyási kérelem benyújtásának tervezett időpontja előtt legalább 5 munkanappal értesítik az illetékes hatóságot.

A gyakori kibocsátó kérelmet nyújt be az illetékes hatósághoz, amely tartalmazza az egyetemes regisztrációs okmány szükséges módosítását, adott esetben az értékpapírjegyzéket és a jóváhagyásra benyújtott összefoglalót.

A gyakori kibocsátó nem köteles jóváhagyatni az egyetemes regisztrációs okmány módosítását, kivéve, ha a módosítások olyan kihagyásra, lényegi hibára vagy pontatlanságra vonatkoznak, amelyek valószínűsíthetően félrevezetik a nyilvánosságot a kibocsátóról alkotott tájékozott értékeléshez alapvetően szükséges tények és körülmények tekintetében.

(6)  Az illetékes hatóságok honlapjukon útmutatást adnak az ellenőrzési és jóváhagyási eljárásról, hogy ezáltal megkönnyítsék a tájékoztatók hatékony és időben történő jóváhagyását. Ez az útmutató tartalmazza a jóváhagyásokkal kapcsolatos kapcsolattartó pontokat. A kibocsátónak vagy a tájékoztatóért felelős személynek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tájékoztató jóváhagyási folyamata során közvetlenül kommunikáljon és kapcsolatba lépjen az illetékes hatóság munkatársaival.

(9)  A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága által a tájékoztatók, regisztrációs okmányok – többek között az egyetemes regisztrációs okmányok –, kiegészítő jegyzékek és módosítások jóváhagyásáért, valamint az egyetemes regisztrációs okmány, annak módosításai és a végleges feltételek benyújtásáért felszámított díjak szintjének ésszerűnek és arányosnak kell lennie és azt legalább az illetékes hatóság honlapján meg kell osztani a nyilvánossággal.

(10)  Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki, amelyek meghatározzák a tájékoztató teljességének, érthetőségének és következetességének ellenőrzésére, valamint a tájékoztató jóváhagyására irányuló eljárásokat.

  A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(11)  Az ESMA az 1095/2010/EU rendelet szerinti hatásköreit arra használja fel, hogy a tájékoztatóban található információk teljességének, következetességének és érthetőségének értékelésekor az illetékes hatóságok ellenőrzési és jóváhagyási eljárásaira tekintettel előmozdítsa a felügyeleti konvergenciát. Az ESMA különösen törekszik a konvergenciára a tájékoztatóban található információk illetékes hatóságok általi ellenőrzésének hatékonysága, módszerei és időzítése tekintetében, adott esetben szakértői értékelés igénybevételével.

(11a)  Az ESMA egy olyan központi munkafolyamat-kezelő rendszert dolgoz ki, amely átfogja a tájékoztató jóváhagyásának teljes folyamatát a kezdeményezéstől a jóváhagyásig, és biztosítja a hatóságok, az ESMA és a kibocsátók részére a jóváhagyási kérelmek online és az egész Unióban történő kezelését és figyelemmel kisérését.

(12)  Az 1095/2010/EU rendelet 30. cikkének sérelme nélkül az ESMA legalább egy szakértői értékelést végez az illetékes hatóságok ellenőrzési és jóváhagyási eljárása tekintetében, a jóváhagyásoknak az illetékes hatóságok közötti értesítését is beleértve. A szakértői értékelés értékeli többek között az illetékes hatóságok általi ellenőrzéssel és jóváhagyással kapcsolatos különböző megközelítéseknek a kibocsátók Európai Unióban történő tőkebevonási képességére gyakorolt hatását. Az e szakértői értékelésről szóló jelentést legkésőbb e rendelet alkalmazásának napjától számított három évvel teszik közzé. E szakértői értékelés összefüggésében az ESMA figyelembe veszi az 1095/2010/EU rendelet 37. cikkében említett értékpapír-piaci érdekképviseleti csoport tanácsát.

20. cikk

A tájékoztató közzététele

(1)  A tájékoztatót a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy a jóváhagyást követően ésszerű időben és legkésőbb a nyilvános kibocsátás vagy az érintett értékpapírok bevezetésének megkezdése előtt azt a nyilvánosság rendelkezésére bocsátja.

A szabályozott piaci kereskedésbe első alkalommal bevezetett részvényosztály elsődleges nyilvános kibocsátása esetén a tájékoztatót legalább 6 munkanappal az ajánlat lejárta előtt rendelkezésre kell bocsátani.

(2)  A tájékoztató – akár egyetlen dokumentumból, akár több különálló dokumentumból áll, – akkor tekintendő a nyilvánosság számára hozzáférhetőnek, ha a következő honlapok valamelyikén azt elektronikus formában közzétették:

a)  a kibocsátó, ajánlattevő vagy a szabályozott piacon az értékpapírral folytatott kereskedésre engedélyt kérő személy honlapján,

  b)  az értékpapírokat kihelyező vagy értékesítő pénzügyi közvetítők honlapján, ideértve a kifizető ügynököket is;

  c)  azon szabályozott piac honlapján, amelyre a bevezetést kérik, vagy adott esetben a multilaterális kereskedési rendszer üzemeltetőjének honlapján.

(3)  A tájékoztatót a honlap erre a célra szolgáló részén kell közzétenni, amely a honlapra történő belépéskor könnyen elérhető. A tájékoztató letölthető, kinyomtatható és kereshető, nem módosítható elektronikus formában áll rendelkezésre.

A tájékoztatóban szereplő, hivatkozás útján beépített információkat tartalmazó dokumentumok, valamint a tájékoztatóra vonatkozó kiegészítő jegyzék és/vagy végleges feltételek a tájékoztatóval megegyező részben állnak rendelkezésre, szükség esetén akár linkek használatával.

A 22. cikk (2) bekezdésében meghatározott elállási jog sérelme nélkül, a 9. cikk (11) bekezdésében említett gyakori kibocsátók dönthetnek úgy, hogy a tájékoztató tartalmát képező egyetemes regisztrációs okmány minden változását – kiegészítés helyett – dinamikus hivatkozás formájában foglalják bele az egyetemes regisztrációs okmány legújabb változatába.

(4)  A tájékoztatóhoz való hozzáférés nem köthető regisztrációs folyamathoz, a jogi felelősséget korlátozó nyilatkozat elfogadásához vagy díjfizetéshez.

(5)  A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága saját weboldalán közzéteszi az összes jóváhagyott tájékoztatót, vagy legalább a jóváhagyott tájékoztatók listáját, beleértve a honlapok (3) bekezdésben említett, erre a célra szolgáló részét, valamint annak (azoknak) a fogadó tagállam(ok)nak az azonosítóját, amely(ek)ben a tájékoztatóra vonatkozó értesítés a 24. cikkel összhangban történik. A közzétett listát – a linkeket is beleértve – naprakész állapotban kell tartani, és minden elemét a (7) bekezdésben említett időtartamig fent kell hagyni a honlapokon.

Amikor az illetékes hatóság értesíti az ESMA-t a tájékoztató vagy a kiegészítő jegyzék jóváhagyásáról, egyúttal az ESMA rendelkezésre bocsátja a tájékoztató és az esetleges kiegészítő jegyzékek elektronikus példányát, valamint azokat az adatokat, amelyek az ESMA által a (6) bekezdésben említett tárolási mechanizmusban történő besoroláshoz, valamint a 45. cikkben említett jelentéshez szükségesek.

A fogadó tagállam illetékes hatósága a 24. cikknek megfelelően kapott összes értesítésre vonatkozó információt közzéteszi a honlapján.

(6)  Az ESMA legkésőbb a nyilvános kibocsátás vagy az érintett értékpapírok bevezetésének megkezdése előtt közzéteszi honlapján az illetékes hatóságoktól kapott valamennyi tájékoztatót és a tájékoztatók kiegészítő jegyzékeit, a végleges feltételeket és adott esetben a kapcsolódó fordításokat, valamint azon fogadó tagállam(ok)ra vonatkozó információkat, amely(ek)ben a tájékoztatókra vonatkozó értesítés a 24. cikkel összhangban zajlik. A közzététel egy olyan tárolási mechanizmus keretében történik, amely a nyilvánosság számára ingyenes hozzáférést és keresőfunkciókat biztosít. A tájékoztatóban szereplő alapinformációknak, mint az értékpapírokat azonosító ISIN szám és a kibocsátókat, az ajánlattevőket és a kezeseket azonosító LEI-kód, géppel olvashatónak kell lenniük metaadatok használata esetén is.

(7)  A jóváhagyott tájékoztatók a (2) és (6) bekezdésben meghatározott honlapokon történő közzétételüket követően legalább 10 éven át digitális formában nyilvánosan elérhetőek maradnak.

(8)  A több dokumentumból álló és/vagy információkat hivatkozással beépítő tájékoztató esetén a tájékoztatót alkotó dokumentumokat és információkat külön közzé lehet tenni és terjeszteni, feltéve hogy az említett dokumentumokat a (2) bekezdésben megállapított módon a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják. A tájékoztatót alkotó minden egyes dokumentumon fel kell tüntetni, hogy hol szerezhető be a már jóváhagyott és/vagy az illetékes hatósághoz benyújtott többi dokumentum.

(9)  A nyilvánosság rendelkezésére bocsátott tájékoztató és/vagy annak kiegészítő jegyzékei szövegének és formátumának mindenkor meg kell egyeznie a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága által jóváhagyott eredeti változattal.

(10)  Bármely természetes vagy jogi személy kérésére a kibocsátó, az ajánlattevő, a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy vagy az értékpapírokat kihelyező vagy értékesítő pénzügyi közvetítők kötelesek a tájékoztatót tartós adathordozón térítésmentesen megküldeni. A tájékoztató megküldése olyan joghatósági területekre vonatkozik, amelyeken a nyilvános kibocsátás vagy a szabályozott piacra történő bevezetés e rendelet értelmében zajlik.

(11)  Az e cikkben meghatározott eljárások következetes harmonizációjának biztosítása érdekében az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki a tájékoztató közzétételéhez kapcsolódó követelmények további pontosítása céljából.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(12)  Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a tájékoztatók besorolásához szükséges, az (5) bekezdésben említett adatok pontos meghatározása céljából.

Az ESMA e szabályozástechnikai standardtervezeteket [e rendelet hatálybalépésének napja után 12 hónappal]-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

21. cikk

Reklámok

(1)  Az értékpapírok nyilvános kibocsátására vagy szabályozott piacra történő bevezetésére vonatkozó bármely reklámnak meg kell felelnie az e cikkben említett elveknek.

(2)  A reklámokban közölni kell, hogy tájékoztató kiadására sor került vagy sor fog kerülni, és azt is jelezni kell, hogy a befektetők azt hol szerezhetik be.

(3)  A reklámokból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy reklámról van szó. A reklámban foglalt információ nem lehet pontatlan vagy félrevezető. A reklámban foglalt információnak összhangban kell állnia a tájékoztatóban megadott információkkal, amennyiben azt már közzétették, vagy azon információkkal, amiket a tájékoztatóban közölni kell, ha a tájékoztató közzétételére csak később kerül sor.

(4)  Valamennyi szóbeli vagy írásbeli formában kiadott, a nyilvános értékpapír-kibocsátásra vagy a szabályozott piacra történő bevezetésre vonatkozó információnak összhangban kell állnia a tájékoztató tartalmával még akkor is, ha az információk nem reklámcélokat szolgálnak.

  Amennyiben egy kibocsátó vagy ajánlattevő lényeges információt ad ki egy vagy több kiválasztott befektetőhöz címezve szóbeli vagy írásbeli formában, ezt az információt minden olyan egyéb befektetőnek is tudtára adja, akiknek a kibocsátás szól, függetlenül attól, hogy e rendelet előírja-e tájékoztató készítését. Ha a tájékoztató közzététele kötelező, az ilyen információkat a tájékoztatónak vagy a tájékoztató kiegészítő jegyzékének kell tartalmaznia a 22. cikk (1) bekezdésének megfelelően.

(5)  A reklámok terjesztése szerinti tagállam illetékes hatóságának rendelkeznie kell hatáskörrel az értékpapírok nyilvános kibocsátásához vagy szabályozott piacra történő bevezetéséhez kapcsolódó reklámtevékenység – (2)–(4) bekezdésben említett elveknek való megfelelőségének – ellenőrzésére.

  Szükség esetén a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának segíti a reklámok terjesztésének helye szerinti tagállam illetékes hatóságát annak értékelésében, hogy a reklámok mennyire felelnek meg a tájékoztatóban szereplő információknak.

A 30. cikk (1) bekezdésében meghatározott jogkörök sérelme nélkül, a reklámok illetékes hatóság általi vizsgálata nem előfeltétele a fogadó tagállamban történő nyilvános kibocsátásnak vagy szabályozott piacra történő bevezetésnek.

(5b)  Az illetékes hatóságok által a reklámok jelen cikk szerinti vizsgálatáért nem szabható ki díj.

(5c)  A reklámok terjesztése szerinti tagállam illetékes hatósága megállapodhat a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságával – amennyiben ez utóbbi egy másik illetékes hatóság – abban, hogy a reklámtevékenység megfelelőségének (5) cikk szerinti ellenőrzéséért a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága felel. Egy ilyen megállapodás esetében a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága haladéktalanul értesíti a kibocsátót és az ESMA-t.

(6)  ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák az e rendelet (2)(4) és (5a)bekezdésében említett reklámokra vonatkozó rendelkezéseket, ideértve a reklámterjesztésre, és a székhely szerinti tagállam és a reklámok terjesztése szerinti tagállam illetékes hatóságai közötti együttműködés meghatározására vonatkozó rendelkezéseket.

Az ESMA e szabályozástechnikai standardtervezeteket [e rendelet hatálybalépésének napja után 12 hónappal]-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

22. cikk

A tájékoztató kiegészítő jegyzékei

(1)  A tájékoztató kiegészítő jegyzékében haladéktalanul meg kell említeni minden lényeges új tényezőt, a tájékoztatóban foglalt információra vonatkozó olyan lényegi hibát vagy pontatlanságot, amely befolyásolhatja az értékpapírok értékelését, és amely a tájékoztató jóváhagyása és a nyilvános kibocsátás végleges lezárása, illetve – ha ez történik később – a szabályozott piacon való kereskedés megkezdése között merült fel vagy észlelték.

Az ilyen kiegészítő jegyzéket a tájékoztatóval megegyező módon, legfeljebb öt munkanapon belül kell jóváhagyni és legalább az eredeti tájékoztatónak a 20. cikkel összhangban történő közzétételekor alkalmazott módon kell közzétenni. Az összefoglalót és annak esetleges fordításait szintén ki kell egészíteni, ha a kiegészítő jegyzékben foglalt új információk figyelembevétele szükséges.

(2)  Ha a tájékoztató értékpapírok nyilvános kibocsátásával kapcsolatos, és amennyiben az (1) bekezdésben említett új tényező, hiba vagy pontatlanság merül fel a nyilvános értékpapír-kibocsátás végleges lezárása vagy az értékpapírok átadása előtt, akkor azon befektetők, akik az értékpapírok megvásárlására vagy lejegyzésére a kiegészítő jegyzék közzététele előtt megállapodást kötöttek, jogosultak elfogadó nyilatkozatuk visszavonására, e jogukat a kiegészítő jegyzék közzététele után öt munkanapos határidőn belül gyakorolhatják, attól függően, hogy melyikre kerül sor hamarabb. Ezt az időszakot a kibocsátó vagy az ajánlattevő meghosszabbíthatja. A kiegészítő jegyzék tartalmazza az elállási jog végső dátumát.

  Amennyiben a kibocsátó úgy dönt, hogy az egyetemes regisztrációs okmány módosítását az egyetemes regisztrációs okmány legújabb változatára mutató dinamikus hivatkozás formájában illeszti be a 20. cikk (3) bekezdése szerinti kiegészítés helyet, az nem érinti a befektetőnek az első albekezdésben meghatározott elállási jogát.

(3)  Amennyiben a kibocsátó kiegészítő jegyzéket készít olyan, az alaptájékoztatóban szereplő információk vonatkozásában, amelyek csak egy vagy több adott kibocsátásra vonatkoznak, úgy a (2) bekezdésben foglalt, a befektetőknek az elfogadó nyilatkozat visszavonására vonatkozó joga nem alkalmazható az alaptájékoztatónak megfelelő összes értékpapír-kibocsátásra, hanem csak az adott kibocsátás(ok)ra.

(4)  Csak egyetlen kiegészítő jegyzéket kell elkészíteni és jóváhagyni, amennyiben az (1) bekezdésben említett új tényező, lényegi hiba vagy pontatlanság csupán a regisztrációs okmányban vagy az egyetemes regisztrációs okmányban foglalt információra vonatkozik, és amennyiben e regisztrációs okmányt vagy egyetemes regisztrációs okmányt több tájékoztató alkotórészeként egyidejűleg használják. Ebben az esetben a kiegészítő jegyzéknek fel kell sorolnia az összes olyan tájékoztatót, amelyre e jegyzék vonatkozik.

(5)  A kiegészítő jegyzéknek a jóváhagyás előtti ellenőrzése során – a 20. cikk (3) bekezdése 2a. albekezdésének sérelme nélkül – az illetékes hatóság kérheti, hogy a kiegészítő jegyzék mellékletben tartalmazza a kiegészített tájékoztató egységes szerkezetbe foglalt változatát, amennyiben erre a tájékoztatóban található információ érthetőségének biztosítása miatt szükség van. Ezt a kérést a 19. cikk (4) bekezdése szerinti, kiegészítő információra vonatkozó kérésnek kell tekinteni.

(6)  E cikk következetes harmonizációjának biztosítása és a pénzügyi piacok technikai fejlődésének a figyelembevétele érdekében az ESMA szabályozástechnikai standardtervezetet dolgoz ki azon helyzetek pontos meghatározására, amelyekben a tájékoztatóban foglalt információval kapcsolatos lényegi hiba, tárgyi tévedés vagy pontatlanság a tájékoztató kiegészítő jegyzékének közzétételét teszi szükségessé.

Az ESMA e szabályozástechnikai standardtervezeteket [e rendelet hatálybalépésének napja után 12 hónappal]-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.

V. FEJEZET

HATÁROKON ÁTNYÚLÓ KIBOCSÁTÁSOK ÉS SZABÁLYOZOTT PIACRA TÖRTÉNŐ BEVEZETÉS, VALAMINT NYELVHASZNÁLAT

23. cikk

A tájékoztatók és az egyetemes regisztrációs okmányok jóváhagyásának uniós hatálya

(1)  A 35. cikk sérelme nélkül, ha nyilvános kibocsátás vagy szabályozott piacra történő bevezetés egy vagy több tagállamban vagy a székhely szerinti tagállamon kívüli tagállamban történik, a székhely szerinti tagállam által jóváhagyott tájékoztató és annak minden kiegészítő jegyzéke bármely számú fogadó tagállamban történő nyilvános forgalomba hozatal vagy szabályozott piacra történő bevezetésre érvényes, feltéve, hogy az ESMA és valamennyi fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának értesítésére a 24. cikknek megfelelően sor került. A fogadó tagállamok illetékes hatóságai nem hagyják jóvá a tájékoztatókat, vagy ehhez kapcsolódóan közigazgatási eljárásokat nem folytatnak le.

  Az (1) bekezdés első albekezdésében megállapított rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók a már jóváhagyott egyetemes regisztrációs okmányokra.

Amennyiben egy tájékoztatót egy vagy több tagállamban nyújtanak be jóváhagyásra, és az olyan egyetemes regisztrációs okmányt tartalmaz, amely egy másik tagállamban már jóváhagyásra került, a tájékoztató jóváhagyására irányuló kérelmet értékelő illetékes hatóság nem vizsgálja meg újra az egyetemes regisztrációs okmányt, hanem elfogadja a korábbi jóváhagyást.

(2)  Amennyiben a tájékoztató jóváhagyása után a 22. cikkben említett lényeges új tényezőkre, tárgyi tévedésekre vagy pontatlanságokra derül fény, a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága előírja a 19. cikk (1) bekezdésével összhangban jóváhagyandó kiegészítő jegyzék közzétételét. Az ESMA és a fogadó tagállam illetékes hatósága tájékoztathatja a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát az új információk szükségességéről.

24. cikk

Értesítés

(1)  A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a kibocsátó vagy a tájékoztató elkészítéséért felelős személy kérésére és a kérelem átvételétől számított három munkanapon belül, vagy ha ezt a kérelmet a tájékoztató tervezetével együtt nyújtják be, a tájékoztató jóváhagyása után egy munkanappal megküldi a fogadó tagállam illetékes hatóságának a jóváhagyási igazolást, amely tanúsítja, hogy a tájékoztatót e rendeletnek megfelelően készítették el, valamint az említett tájékoztató egy elektronikus példányát. Az ESMA létrehoz egy portált, amelyre az egyes tagállami illetékes hatóságok ezen adatokat fel tudják tölteni.

Adott esetben az első albekezdésben említett értesítéshez csatolni kell a kibocsátó vagy a tájékoztató elkészítéséért felelős személy felelősségére elkészített tájékoztató és/vagy összefoglaló fordítását.

Ha az egyetemes regisztrációs okmányt a 9. cikknek megfelelően jóváhagyták, e bekezdés első és második albekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

A jóváhagyási igazolásról – a fogadó tagállam illetékes hatóságának értesítésével egy időben – értesíteni kell a kibocsátót vagy a tájékoztató, illetve – értelemszerűen – az egyetemes regisztrációs okmány elkészítéséért felelős személyt.

(2)  Az igazolásban közölni kell a 17. cikk (2) és (3) bekezdése rendelkezéseinek alkalmazását, annak indokolásával együtt.

(3)  A székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága a tájékoztató jóváhagyási igazolásának a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága részére való megküldésével egyidejűleg az ESMA-t is értesíti.

(4)  Amennyiben a korábban bejelentett alaptájékoztató végleges feltételei nem szerepelnek sem az alaptájékoztatóban, sem pedig a kiegészítésben, a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága ezeket elektronikus úton, a benyújtást követően a lehető leghamarabb továbbítja a fogadó tagállam(ok) illetékes hatóságának és az ESMA-nak.

(5)  Az illetékes hatóságok a tájékoztatókra és azok kiegészítéseire, illetve – értelemszerűen – az egyetemes regisztrációs okmányra vonatkozó értesítésekért vagy értesítések fogadásáért, illetve a kapcsolódó felügyeleti tevékenységekért nem számíthatnak fel díjat, történjen az a székhely szerinti tagállamban vagy a fogadó tagállam(ok)ban.

(6)  E rendelet egységes alkalmazásának biztosítása, valamint a pénzügyi piacok technikai fejlődésének figyelembevétele érdekében az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgozhat ki a jóváhagyási igazolások, a tájékoztatónak, a tájékoztató és/vagy az összefoglaló fordításának és a tájékoztató kiegészítő jegyzékeinek vagy az egyetemes regisztrációs okmánynak a megküldéséhez felhasználandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások megállapítása céljából.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikke szerinti elfogadására.

25. cikk

Nyelvhasználat

(1)  Ha a nyilvános kibocsátásra vagy a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag a székhely szerinti tagállamban kerül sor, a tájékoztatót a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága által elfogadott nyelven, vagy a tagállamnak a befektetési termék forgalmazása szerinti részén használt valamely hivatalos nyelven kell elkészíteni.

(2)  Ha a nyilvános kibocsátásra vagy a szabályozott piacra történő bevezetésre a székhely szerinti tagállamon kívüli egy vagy több tagállamban kerül sor, a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy választása szerint a tájékoztatót vagy az ilyen tagállamok illetékes hatóságai által elfogadott nyelven, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven kell elkészíteni.

Az egyes fogadó tagállamok illetékes hatósága előírhatja, hogy a 7. cikkben említett összefoglalót fordítsák le a hivatalos nyelvére (nyelveire), vagy a tagállamnak a befektetési termék forgalmazása szerinti részén használt hivatalos nyelvek egyikére, de nem írhatja elő a tájékoztató egyéb részeinek lefordítását.

A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai által végzendő vizsgálat és jóváhagyás céljára a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy választása szerint a tájékoztatót vagy az ilyen hatóság által elfogadott nyelven, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven kell elkészíteni.

(3)  Ha a nyilvános kibocsátásra, illetve a szabályozott piacra történő bevezetésre a székhely szerinti tagállamot is magában foglaló egynél több tagállamban kerül sor, a tájékoztatót a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága által elfogadott nyelven kell elkészíteni, és azt – a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy választása szerint – vagy az egyes fogadó tagállamok illetékes hatóságai által elfogadott nyelven, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven is rendelkezésre kell bocsátani.

Az egyes fogadó tagállamok illetékes hatósága előírhatja, hogy a 7. cikkben említett összefoglalót fordítsák le a hivatalos nyelvére (nyelveire), de nem írhatja elő a tájékoztató egyéb részeinek lefordítását.

(4)  Az adott kibocsátás végleges feltételeit és összefoglalóját a jóváhagyott alaptájékoztató nyelvével megegyező nyelven kell elkészíteni.

Amikor a fogadó tagállam illetékes hatósága vagy egynél több fogadó tagállam esetén a fogadó tagállamok illetékes hatóságai felé továbbítják a végleges feltételeket, a végleges feltételekre és az adott kibocsátás mellékelt összefoglalójára az e cikkben előírt nyelvi követelmények vonatkoznak.

VI. FEJEZET

HARMADIK ORSZÁGOKBAN BEJEGYZETT KIBOCSÁTÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNSZABÁLYOK

26. cikk

Az e rendelettel összhangban elkészített tájékoztató alapján történő értékpapír-kibocsátás vagy szabályozott piacra történő bevezetés

(1)  Ha egy harmadik országbeli kibocsátó az e rendelettel összhangban készített tájékoztató alapján az Unióban értékpapírokat szándékozik kibocsátani vagy értékpapíroknak az Unióban létrehozott valamely szabályozott piacára történő bevezetését kéri, a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságától a 19. cikkel összhangban kaphatja meg a tájékoztatójának jóváhagyását.

A tájékoztató első albekezdésnek megfelelő jóváhagyása az e rendelet értelmében a tájékoztatóra vonatkozóan rögzített valamennyi jog és kötelezettség meglétét is maga után vonja, és a tájékoztatóra, valamint a harmadik országbeli kibocsátóra a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának felügyelete alatt e rendelet összes rendelkezését alkalmazni kell.

27. cikk

Értékpapír-kibocsátáshoz vagy a szabályozott piacra történő bevezetéshez harmadik ország jogszabályai szerint elkészített tájékoztató

(1)  A valamely harmadik országbeli kibocsátó székhely szerinti tagállamának illetékes hatósága jóváhagyhatja a nyilvános kibocsátáshoz vagy a szabályozott piacra történő bevezetéshez harmadik ország jogszabályai szerint elkészített és az ezen jogszabályok hatálya alá tartozó tájékoztatót, feltéve, hogy:

a)  a szóban forgó harmadik ország nemzeti jogszabályai által megállapított információs követelmények az e rendelet követelményeivel egyenértékűek; valamint

b)  a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a 28. cikknek megfelelően együttműködési megállapodást kötött a harmadik országbeli kibocsátó megfelelő felügyeleti hatóságaival.

(2)  Ha a harmadik országbeli kibocsátó által kibocsátott értékpapírok nyilvános kibocsátására vagy szabályozott piacra történő bevezetésére a székhely szerinti tagállamon kívüli tagállamban kerül sor, a 23., 24. és 25. cikkben foglalt követelményeket kell alkalmazni.

  Az ilyen kibocsátók esetén a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága többletdíjat számolhat fel az efféle kibocsátás miatt felmerülő teherre tekintettel.

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 42. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az egyenértékűségi kritériumok meghatározása céljából, a 6., 7., 8. és 13. cikk követelményei alapján.

A fenti kritériumok alapján a Bizottság ▌végrehajtási határozatot fogadhat el, amellyel tanúsítja, hogy a harmadik ország jogszabályai által megállapított információs követelmények az e rendelet követelményeivel egyenértékűek. Ezeket a végrehajtási határozatokat a 43. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelően fogadják el.

28 cikk

Együttműködés harmadik országokkal

(1)  A 27. cikk alkalmazása céljából és szükség esetén a 26. cikk alkalmazása céljából a tagállamok illetékes hatóságai együttműködési megállapodást kötnek a harmadik országok felügyeleti hatóságaival a harmadik országokban található felügyeleti hatóságokkal való információcserére, valamint az e rendelet alapján a harmadik országokban keletkező kötelezettségek érvényesítésére vonatkozóan, kivéve, ha az adott harmadik ország szerepel a Bizottság nem együttműködő országokról készített listáján. Az együttműködési megállapodás legalább a hatékony információcserét biztosítja, amely lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára, hogy az e rendeletből eredő kötelezettségeiket teljesítsék.

Az illetékes hatóság tájékoztatja az ESMA-t és az egyéb illetékes hatóságokat, ha ilyen megállapodást készül megkötni.

(2)  A 27. cikk alkalmazása céljából és szükség esetén a 26. cikk alkalmazása céljából az ESMA megkönnyíti és összehangolja az illetékes hatóságok és a harmadik országok érintett felügyeleti hatóságai közötti együttműködési megállapodások kidolgozását.

Az ESMA szükség esetén megkönnyíti és összehangolja továbbá a harmadik országok felügyeleti hatóságaitól kapott, és a 36. és 37. cikkben tárgyalt intézkedések meghozatala szempontjából lényeges információknak az illetékes hatóságok közötti cseréjét.

(3)  Az illetékes hatóságok csak olyan esetekben kötnek információcseréről szóló együttműködési megállapodásokat harmadik országok felügyeleti hatóságaival, ha a továbbadott információkra legalább a 33. cikkben meghatározottakkal egyenértékű szakmai titoktartási garancia vonatkozik. Ilyen információcserére kizárólag az említett illetékes hatóságok feladatainak ellátása céljából kerülhet sor.

(3a)  Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki az (1) bekezdésben említett együttműködési megállapodások minimális tartalmának meghatározása céljából.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(3b)  E cikk alkalmazása egységes feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA a tagállamok illetékes hatóságai által alkalmazandó együttműködési megállapodások dokumentumsablonját meghatározó szabályozástechnikai végrehajtási standardtervezeteket dolgozhat ki.

VII. FEJEZET

AZ ESMA ÉS AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK

29. cikk

Illetékes hatóságok

(1)  Minden egyes tagállam kijelöl egy illetékes közigazgatási hatóságot, amely felelős ebből a rendeletből eredő kötelezettségek végrehajtásáért és annak biztosításáért, hogy az e rendelet alapján elfogadott rendelkezéseket alkalmazzák. A tagállamok a kijelölésről tájékoztatják a Bizottságot, az ESMA-t és a többi tagállam illetékes hatóságait.

Az illetékes hatóság▌ független a piaci szereplőktől.

(2)  A tagállamok engedélyezhetik az illetékes hatóság számára, hogy a jóváhagyott tájékoztatók interneten történő közzétételének feladatát másra ruházza.

A feladatok más szervezetekre történő átruházását külön határozattal kell végrehajtani, amely meghatározza a vállalandó feladatokat és e feladatok ellátásának feltételeit, valamint tartalmaz egy olyan záradékot, amely kötelezi az érintett szervezetet, hogy eljárása során és szervezete kialakításakor kerülje az összeférhetetlenséget, és a rábízott feladatok ellátása során szerzett információkat tisztességtelenül, illetve a verseny korlátozására ne használja fel. E határozat tartalmazza az illetékes hatóság és azon szervezet közötti valamennyi megállapodást, amelyre a feladatokat átruházza.

Az e rendeletnek való megfelelés felügyeletéért és a tájékoztató jóváhagyásáért a végső felelősséget minden esetben az (1) bekezdéssel összhangban kijelölt illetékes hatóság viseli.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, az ESMA-t és a többi tagállam illetékes hatóságait a 2. albekezdésben említett határozatról, beleértve az ilyen átruházást szabályozó pontos feltételeket is.

(3)  Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem sértik a tagállamok azon lehetőségét, hogy külön jogi és közigazgatási megoldásokat alkalmazzanak azon tengerentúli európai területekre, amelyek külkapcsolataiért az ilyen tagállam felelős.

30. cikk

Az illetékes hatóságok hatáskörei

(1)  E rendelet szerinti feladataik teljesítése érdekében az illetékes hatóság – a nemzeti joggal összhangban – az alábbi felügyeleti és vizsgálati jogosultságokkal rendelkezik:

a)  előírja a kibocsátók, ajánlattevők vagy szabályozott piacra történő bevezetést kérő személyek számára kiegészítő információk tájékoztatóba történő felvételét, amennyiben az a befektetők védelmének érdekében szükséges;

b)  előírja a kibocsátók, ajánlattevők vagy szabályozott piacra történő bevezetést kérő személyek, illetve a fölöttük ellenőrzést gyakorló vagy általuk ellenőrzött személyek számára információk és dokumentumok szolgáltatását;

c)  előírja a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy, valamint a nyilvános kibocsátás végrehajtásával vagy a szabályozott piacra történő bevezetés kérelmezésével megbízott pénzügyi közvetítők könyvvizsgálói és vezetői számára az információ szolgáltatását;

d)  felfüggeszti a nyilvános kibocsátást vagy a szabályozott piacra történő bevezetést minden egyes alkalommal legfeljebb 25 egymást követő munkanapra, ha ésszerű indokkal feltételezi, hogy e rendelet rendelkezéseit megsértették;

e)  megtiltja vagy felfüggeszti a reklámozást vagy kezdeményezi, hogy a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy vagy az érintett pénzügyi közvetítő beszüntesse vagy felfüggessze reklámtevékenységét, minden egyes alkalommal legfeljebb tíz egymást követő munkanapra, ha ésszerű indoka van azt feltételezni, hogy e rendelet rendelkezéseit megsértették;

f)  megtiltja a nyilvános kibocsátást, amennyiben megállapította, hogy e rendelet rendelkezéseit megsértették, vagy ésszerű indoka van azt feltételezni, hogy e rendelkezéseket meg fogják sérteni;

g)  felfüggeszti a szabályozott piacon való kereskedést vagy kezdeményezi annak felfüggesztését az adott szabályozott piacon, minden egyes alkalommal legfeljebb tíz egymást követő munkanapra, ha ésszerű indoka van azt feltételezni, hogy e rendelet rendelkezéseit megsértették;

h)  megtiltja a szabályozott piacon való kereskedést, amennyiben azt állapítja meg, hogy e rendelet rendelkezéseit megsértették;

i)  közzéteszi a tényt, hogy egy kibocsátó, ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy nem teljesíti kötelezettségeit;

j)  felfüggeszti a jóváhagyásra benyújtott tájékoztató ellenőrzését vagy felfüggeszti a nyilvános kibocsátást vagy a szabályozott piacra történő bevezetést, amennyiben az illetékes hatóság az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendeletének(24) 42. cikke alapján ráruházott, tiltás vagy korlátozás kiszabásának hatáskörével él, amíg e tiltás vagy korlátozás érvényességét nem veszti;

k)  legfeljebb öt éven át megtagadhatják egy adott kibocsátó, ajánlattevő vagy szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy által készített bármely tájékoztató jóváhagyását, amennyiben e kibocsátó, ajánlattevő vagy szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy több alkalommal súlyosan megsértette e rendelet rendelkezéseit;

l)  közzéteszi vagy előírja a kibocsátó számára, hogy tegye közzé az összes lényeges információt, amelynek hatása lehet a szabályozott piacokra bevezetett értékpapírok értékelésére a befektetők védelmének, illetve a piac zavarmentes működésének biztosítása érdekében;

m)  felfüggeszti az értékpapírok kereskedését vagy felkéri az adott szabályozott piacot az ilyen felfüggesztésre, ha úgy találja, hogy a kibocsátó helyzete következtében a kereskedés hátrányosan befolyásolná a befektetők érdekeit;

n)  helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végez a természetes személyek lakóhelyétől eltérő helyszíneken, és e célból bizonyos helyszínekre belép, hogy dokumentumokhoz és bármilyen formátumú adatokhoz férjen hozzá, amennyiben fennáll a megalapozott gyanúja annak, hogy ott az ellenőrzés vagy vizsgálat tárgyával összefüggő dokumentumok és adatok találhatók, amelyek fontosak lehetnek e rendelet megszegésének bizonyításához.

Ha a nemzeti jogszabályok alapján szükséges, az illetékes hatóság kérheti a megfelelő igazságügyi hatóságot, hogy határozzon az első albekezdésben említett hatáskörök használatáról. Az 1095/2010/EU rendelettel 21. cikkével összhangban az ESMA részt vehet az n) pontban említett helyszíni vizsgálatokban, amennyiben azokat két vagy több hatáskörrel rendelkező hatóság közösen hajtja végre.

(2)  Az (1) bekezdésben említett funkcióikat és hatásköreiket az illetékes hatóságok a jelen rendelet betartásának ellenőrzésére és a tájékoztató jóváhagyására vonatkozó felelősségi körüknek gyakorlásához szükséges legszélesebb körben az alábbi módokon láthatják el:

a)  közvetlenül;

b)  más hatóságokkal együttműködésben;

c)  saját felelősségüket megtartva az ilyen hatóságokra való hatáskör-átruházással;

d)  az illetékes igazságügyi szervekhez benyújtott kérelem útján.

(3)  A tagállamok a megfelelő intézkedésekkel biztosítják az illetékes hatóságok valamennyi olyan felügyeleti és vizsgálati jogosultságát, amely feladataik ellátásához szükséges.

(4)  Az illetékes hatóságok részére valamely személy által e rendelettel összhangban nyújtott tájékoztatás nem minősül az információátadás bármely, szerződésben, vagy bármely jogalkotási, szabályozási, vagy igazgatási rendelkezésben meghatározott korlátozása megsértésének, és nem jár a bejelentő semmilyen felelősségével az ilyen bejelentéssel kapcsolatban.

(5)  Az (1)–(3) bekezdés rendelkezései nem sértik a tagállamok azon lehetőségét, hogy külön jogi és közigazgatási megoldásokat alkalmazzanak azon tengerentúli európai területekre, amelyek külkapcsolataiért az ilyen tagállam felelős.

31. cikk

Az illetékes hatóságok közötti együttműködés

(1)  E rendelet alkalmazásában az illetékes hatóságok együttműködnek egymással és az ESMA-val. Indokolatlan késedelem nélkül információt cserélnek és együttműködnek a vizsgálati, felügyeleti és jogérvényesítési tevékenység során.

Amennyiben a tagállamok a 36. cikkel összhangban úgy döntenek, hogy az e rendeletben említett rendelkezések megszegése esetére büntetőjogi szankciókat állapítanak meg, biztosítják, hogy megfelelő intézkedések álljanak rendelkezésre abból a célból, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek az ahhoz szükséges jogkörökkel, hogy a joghatóságukon belül kapcsolatba lépjenek az igazságszolgáltatási hatóságokkal, és az e rendelet esetleges megsértéséért indított bűnügyi nyomozásokhoz vagy eljárásokhoz kapcsolódó konkrét információkat szerezzenek be, és azokat továbbítsák más illetékes hatóságoknak és az ESMA-nak az egymással való együttműködési kötelezettségük teljesítése érdekében, valamint az ESMA-nak e rendelet céljából.

(2)  Az illetékes hatóság az alábbi kivételes körülmények fennállása esetén utasíthatja el a tájékoztatás vagy valamely nyomozás tekintetében történő együttműködés iránti kérelem teljesítését:

a)  ha a kérelem teljesítése valószínűleg hátrányosan befolyásolná saját vizsgálati, végrehajtási tevékenységeit vagy adott esetben egy büntetőjogi kivizsgálást;

b)  ha az adott cselekmények és személyek tekintetében már kezdeményeztek bírósági eljárást a megkeresett tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainál;

c)  ha a megkeresett tagállamban már jogerős bírósági határozatot hoztak az ugyanezeket az ügyleteket elkövető ilyen személyek ellen.

(3)  Az illetékes hatóságok kérésre haladéktalanul rendelkezésre bocsátják az e rendelet alkalmazása céljából szükséges információkat.

(4)  Az illetékes hatóság segítséget kérhet egy másik tagállam illetékes hatóságától a helyszíni ellenőrzésekkel vagy vizsgálatokkal kapcsolatban.

A segítséget kérő illetékes hatóság tájékoztatja az ESMA-t az első albekezdésben említett minden kérésről. Határokon átnyúló hatású vizsgálat vagy ellenőrzés esetében az ESMA köteles valamely érintett illetékes hatóság megkeresésére a vizsgálatot vagy ellenőrzést koordinálni.

Ha valamely illetékes hatóság egy másik tagállam illetékes hatóságától helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatására vonatkozó kérést kap, a következő lehetőségek közül választhat:

a)  saját maga végzi el a helyszíni ellenőrzést vagy vizsgálatot;

b)  engedélyezi az őt felkérő illetékes hatóság számára a helyszíni ellenőrzésben vagy vizsgálatban történő részvételt;

c)  engedélyezi az őt felkérő illetékes hatóság számára a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatását;

d)  ellenőröket vagy szakértőket jelöl ki a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat elvégzésére;

e)  a felügyeleti tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokat megosztja más illetékes hatóságokkal.

(5)  Az illetékes hatóságok bejelenthetik azon helyzeteket az ESMA-nak, ha egy együttműködés – különösen információcsere – iránti megkeresését elutasítottak vagy elvárható időn belül nem teljesítettek. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 258. cikkének sérelme nélkül, az első mondatban említett helyzetekben az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke által ráruházott hatáskörnek megfelelően járhat el.

(6)  Az illetékes hatóságok által az (1) bekezdéssel összhangban megosztandó információk meghatározása céljából az ESMA szabályozási standardtervezetet dolgozhat ki.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(7)  Az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgozhat ki az illetékes hatóságok közötti együttműködéshez és információcseréhez alkalmazandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

A Bizottságra hatáskört kell ruházni a harmadik albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

32. cikk

Együttműködés az ESMA-val

(1)  E rendelet alkalmazásában az illetékes hatóságok az 1095/2010/EU rendeletnek megfelelően együttműködnek az ESMA-val.

(2)  Az illetékes hatóságok az 1095/2010/EU rendelet 35. cikkének megfelelően haladéktalanul az ESMA rendelkezésére bocsátják a feladatainak elvégzéséhez szükséges valamennyi információt.

(3)  E cikk alkalmazása egységes feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgozhat ki, amelyek meghatározzák a (2) bekezdésben információcsere eljárásait és formáit.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikke szerinti elfogadására.

33. cikk

Szakmai titoktartás

(1)  Az ennek a rendeletnek az értelmében az illetékes hatóságok között folytatott bármilyen, üzleti vagy operatív feltételekkel, illetve más gazdasági vagy személyes jellegű ügyekkel kapcsolatos információcsere bizalmas adatközlésnek minősül és a szakmai titoktartás követelményeinek hatálya alá tartozik, kivéve azt az esetet, ha az illetékes hatóság az információközléssel egyidejűleg megállapítja, hogy a szóban forgó információ közreadható, illetve az információközlést bírósági eljárás teszi szükségessé.

(2)  A szakmai titoktartás kötelezettsége mindazon személyekre vonatkozik, akik az illetékes hatóságnál vagy olyan intézménynél dolgoznak vagy dolgoztak, amelyekre az illetékes hatóság átruházta hatásköreit. A szakmai titoktartás hatálya alá tartozó információk – az uniós vagy nemzeti jogban megállapított ellenkező rendelkezés hiányában – semmilyen más személlyel, illetve hatósággal nem közölhetők.

34. cikk

Adatvédelem

A személyes adatok a tagállamok által e rendelet keretei között végzett feldolgozása tekintetében az illetékes hatóságok e rendelet alkalmazásában feladataikat a 95/46/EK irányelvet átültető törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekkel összhangban végzik.

A személyes adatok az ESMA által e rendelet keretei között végzett feldolgozása tekintetében az ESMA a betartja a 45/2001/EK rendelet rendelkezéseit.

35. cikk

Óvintézkedések

(1)  Ha a fogadó tagállam illetékes hatósága megállapítja, hogy a kibocsátó, ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy vagy a nyilvános kibocsátásért felelős pénzügyi intézmények szabálytalanságokat követtek el, vagy e személyek az e rendelet szerinti kötelezettségeit megszegték, e megállapításait megküldi a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának és az ESMA-nak.

(2)  Ha a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai által meghozott intézkedések ellenére a kibocsátó, ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy vagy a nyilvános kibocsátásért felelős pénzügyi intézmény továbbra is sérti e rendelet vonatkozó rendelkezéseit, a fogadó tagállam illetékes hatósága a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának és az ESMA-nak a tájékoztatását követően meghozza a befektetők védelmére az összes helyénvaló intézkedést, és erről haladéktalanul értesítik a Bizottságot és az ESMA-t.

(3)  Az ESMA a második bekezdésben említett helyzetekben az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke értelmében ráruházott hatásköröknek megfelelően járhat el.

III. FEJEZET

KÖZIGAZGATÁSI INTÉZKEDÉSEK ÉS SZANKCIÓK

36. cikk

Közigazgatási intézkedések és szankciók

(1)  Az illetékes hatóságok 303. cikk szerinti felügyeleti és vizsgálati hatáskörének, valamint a tagállamok büntetőjogi szankciók előírására és alkalmazására vonatkozó jogának sérelme nélkül a tagállamok a nemzeti joggal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes hatóságok számára a megfelelő, hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási intézkedések és közigazgatási szankciók meghozatalához. Az említett közigazgatási intézkedések és szankciók legalább az alábbi jogsértések esetére alkalmazandók:

a)  a rendelet 3. cikkének, 5. cikkének, 6. cikkének, 7. cikke (1)–(10) bekezdésének, 8. cikkének, 9. cikke (1)–(13) bekezdésének, 10. cikkének, 11. cikke (1) és (3) bekezdésének, 12. cikkének, 14. cikke (2) bekezdésének, 15. cikke (1) és (2) bekezdésének, 16. cikke (1) bekezdésének, 17. cikke (1) és (3) bekezdésének, 18. cikke (1)–(3) bekezdésének, 19. cikke (1) bekezdésének, 20. cikke (1)–(4) bekezdésének és (7)–(10) bekezdésének, 21. cikke (2)–(4) bekezdésének, 22. cikke (1), (2) és (4) bekezdésének, valamint 25. cikkének megsértése;

b)  a 30. cikk szerinti vizsgálatban vagy ellenőrzésben való együttműködés vagy kérés teljesítésének elmulasztása.

A tagállamok [e rendelet hatálybalépésének napját követő 12 hónappal]-ig határozhatnak úgy, hogy nem állapítanak meg közigazgatási szankciókra vonatkozó szabályokat az első albekezdésben foglaltak szerint, ha az említett albekezdés a) és b) pontjában említett jogsértések nemzeti jogukban már büntetőjogi szankciók hatálya alá tartoznak. Ha a tagállamok így döntenek, részletesen tájékoztatják a Bizottságot és az ESMA-t az adott büntetőjoguk idevágó részeiről.

A tagállamok az első és második albekezdésben említett szabályokról [e rendelet hatálybalépésének napját követő 12 hónappal]-ig részletesen tájékoztatják a Bizottságot és az ESMA-t. A tagállamok az említett szabályok későbbi módosításairól haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és az ESMA-t.

(2)  Az (1) bekezdés a) pontjában említett jogsértések esetében a tagállamok a nemzeti joggal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes hatóságok számára legalább az alábbi közigazgatási szankciók kiszabásához, illetve közigazgatási intézkedések meghozatalához:

a)  a felelős természetes vagy jogi személyt és a jogsértés jellegét megnevező nyilvános közlemény a 40. cikknek megfelelően;

b)  olyan végzés, amely előírja a felelős természetes vagy jogi személy számára, hogy hagyjon fel a jogsértést megvalósító magatartással;

c)  maximális közigazgatási pénzbírság a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszereséig, ha azok meghatározhatók;

d)  jogi személy esetében legalább 5 000 000 EUR összegű, illetve azokban a tagállamokban, amelyekben nem az euro a hivatalos pénznem, a nemzeti pénznemben [e rendelet hatálybalépésének napján]-án/-én ennek megfelelő értékű maximális közigazgatási pénzbírság, vagy a jogi személy ügyvezető szerve által jóváhagyott, legutolsó rendelkezésre álló beszámoló szerinti előző teljes éves árbevételének 3%-a;

Amennyiben a jogi személy anyavállalat, vagy olyan anyavállalat leányvállalata, amelynek a 2013/34/EU irányelv értelmében összevont pénzügyi beszámolót kell készítenie, a figyelembe veendő teljes éves árbevétel a legutolsó rendelkezésre álló, a végső anyavállalat ügyvezető szerve által jóváhagyott összevont beszámoló szerinti teljes éves árbevétel, vagy a vonatkozó uniós számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő típusú bevétel;

e)  természetes személy esetében legalább 700 000 EUR összegű, illetve azokban a tagállamokban, amelyekben nem az euro a hivatalos pénznem, a nemzeti pénznemben [e rendelet hatálybalépésének napján]-án/-én ennek megfelelő értékű maximális közigazgatási pénzbírság.

(3)  A tagállamok további szankciókat és intézkedéseket, valamint az e rendeletben előírtnál magasabb szintű közigazgatási bírságokat is előírhatnak.

37. cikk

Felügyeleti és szankcionálási hatáskör gyakorlása

(1)  Az illetékes hatóságok a közigazgatási szankciók és intézkedések típusának és szintjének a meghatározásakor figyelembe vesznek minden lényeges körülményt, többek között adott esetben:

a)  a jogsértés súlyossága és időtartama;

b)  a jogsértésért felelős személy felelősségének mértékét;

c)  a jogsértésért felelős személynek a felelős jogi személy teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves jövedelmében és nettó vagyonában kifejezett pénzügyi ereje;

d)  a jogsértésnek a lakossági befektető érdekeire gyakorolt hatása;

e)  a jogsértésért felelős személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség nagysága, vagy harmadik feleknek a jogsértés által okozott vesztesége, amennyiben ezek meghatározhatók;

f)  a jogsértésért felelős személy az illetékes hatósággal való együttműködésének mértékét, amelytől függetlenül az adott személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség visszaszolgáltatásáról gondoskodni kell;

g)  a jogsértésért felelős személy által elkövetett korábbi jogsértések;

h)  a felelős személy által a jogsértés után, a jogsértés megismétlődésének megelőzése érdekében hozott intézkedések.

(2)  A közigazgatási szankciókra és egyéb közigazgatási intézkedésekre vonatkozó hatáskörük 36. cikk szerinti gyakorlása során az illetékes hatóságok szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy a felügyeleti és kivizsgálási hatáskörük gyakorlása, valamint a kiszabott közigazgatási szankciók és intézkedések e rendeletnek megfelelően hatékonyak és arányosak legyenek. A többszörös és egymást átfedő intézkedések elkerülése érdekében összehangoltan lépnek fel a határokon átnyúló esetekben a felügyeleti és kivizsgálási hatáskörök gyakorlása, valamint a közigazgatási szankciók kiszabása során.

38. cikk

Jogorvoslat

A tagállamok biztosítják, hogy az e rendelet rendelkezései alapján hozott határozatokat kellően megindokolják, és azok ellen bíróság előtt jogorvoslattal lehessen élni.

39. cikk

A rendelet megsértésének bejelentése

(1)  Az illetékes hatóságoknak hatékony mechanizmusokat kell létrehozniuk annak érdekében, hogy ösztönözzék és lehetővé tegyék az e rendelet tényleges vagy esetleges megsértésének az illetékes hatóságok részére történő bejelentését.

(2)  Az (1) bekezdésben említett mechanizmusok közé tartoznak legalább a következők:

a)  a tényleges vagy lehetséges jogsértésekről szóló jelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó konkrét eljárások, ideértve az ilyen bejelentések számára biztonságos kommunikációs csatornák létrehozása is;

b)  munkaszerződéssel munkát végző azon személyek megfelelő védelme legalább a munkáltató vagy harmadik felek általi megtorlással, diszkriminációval vagy másfajta tisztességtelen bánásmóddal szemben, akik jogsértést jelentenek be;

c)  az eljárás teljes időtartama alatt védelem biztosítása mind a jogsértést bejelentő személy, mind a jogsértésért állítólagosan felelős természetes személy személyazonosságára és személyes adataira vonatkozóan, kivéve, ha a nemzeti jog a további vizsgálattal vagy a bejelentést követően indított bírósági eljárással összefüggésben előírja e személyek kilétének a felfedését.

(3)  Az e rendelet tényleges vagy lehetséges megsértésével kapcsolatban érdemi információt szolgáltató személynek a tagállamok a tagállami joggal összhangban pénzügyi ösztönzőt kínálhatnak fel akkor, ha a bejelentőnek az információ bejelentése nem más, korábban fennálló jogszabályi vagy szerződéses kötelezettsége, valamint feltéve, hogy a bejelentett információ új, és e rendelet megsértése miatti közigazgatási vagy büntetőjogi szankció kiszabásához vagy egyéb közigazgatási intézkedés meghozatalához vezet.

(4)  A tagállamok a pénzügyi szolgáltatások szempontjából szabályozott tevékenységet folytató munkáltatóktól megkövetelik, hogy olyan megfelelő eljárásokat alakítsanak ki, amelyekkel a munkavállalóik a jogsértéseket – egy meghatározott, független és önálló csatornán keresztül – belsőleg jelenthetik.

40. cikk

Határozatok közzététele

(1)  Az e rendelet megsértéséért közigazgatási szankciót vagy intézkedést kiszabó határozatot az illetékes hatóságok közvetlenül azt követően, hogy a szankció által sújtott személyt tájékoztatták róla, közzéteszik hivatalos honlapjukon. A közzétételnek legalább a jogsértés típusára és jellegére, valamint a felelős természetes vagy jogi személyek kilétére vonatkozó információkat tartalmaznia kell. Ez a kötelezettség nem vonatkozik a vizsgálati jellegű intézkedést előíró határozatokra.

(2)  Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a jogi személyek kilétének vagy a természetes személyek személyazonosságának vagy személyes adatainak a közzététele – az említett adatok közzétételének arányosságát vizsgáló eseti értékelés alapján – aránytalan, vagy ha a közzététel veszélyeztetné a pénzügyi piacok stabilitását, illetőleg egy folyamatban lévő büntetőeljárást, a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok:

a)  halasszák el a szankciót vagy az intézkedést kiszabó határozat közzétételét mindaddig, amíg a közzététel ellen szóló okok meg nem szűnnek;

b)  anonim, a nemzeti jognak megfelelő módon egyék közzé a szankciót vagy intézkedést kiszabó határozatot, amennyiben az anonim közzététel biztosítja az érintett személyes adatok hatékony védelmét; A szankciót vagy intézkedést kiszabó határozat anonim közzététele esetén az érintett adatok közzététele ésszerű ideig elhalasztható, amennyiben ezen időszakon belül az anonim közzététel indokai várhatóan megszűnnek;

c)  eltekinteni a szankciót vagy az intézkedést kiszabó határozat közzétételétől, amennyiben az a) és b) pontban meghatározott opciókat nem tekintik elégségesnek annak biztosításához, hogy:

i.  a pénzügyi piacok stabilitása ne kerüljön veszélybe;

ii.  arányos legyen e határozatok közzététele az intézkedésekhez viszonyítva, amelyeket úgy ítélnek meg, hogy jelentőségük csekély.

(3)  Amennyiben a szankciót vagy intézkedést kiszabó határozat ellen az illetékes igazságügyi vagy más hatósághoz fellebbezést nyújtanak be, az illetékes hatóságok hivatalos honlapjukon haladéktalanul közzéteszik az erre vonatkozó információt és a fellebbezés eredményével kapcsolatos későbbi információkat. A szankció vagy intézkedés kivetéséről szóló korábbi határozatot megsemmisítő határozatokat ugyancsak közzé kell tenni.

(4)  Az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az e cikkel összhangban nyilvánosságra hozott információk a nyilvánosságra hozatalt követően legalább öt évig fenn maradjanak a hivatalos honlapjukon. A nyilvánosságra hozott személyes adatokat csak annyi ideig lehet az illetékes hatóság honlapján tartani, ameddig ez az alkalmazandó adatvédelmi szabályok alapján szükséges.

41. cikk

Szankciók bejelentése az ESMA-nak

(1)  Az illetékes hatóság évente köteles az ESMA rendelkezésére bocsátani a 36. cikknek megfelelően kivetett összes közigazgatási szankcióra és intézkedésre vonatkozó összesített információkat. Az ESMA a kapott információkat éves jelentésben teszi közzé.

Amennyiben a tagállamok a 36. cikk (1) bekezdésével összhangban úgy döntenek, hogy a 36. cikk (1) bekezdésében említett rendelkezések megszegése esetére büntetőjogi szankciókat állapítanak meg, akkor az illetékes hatóságaik évente összesített és anonimizált adatokat küldenek az ESMA-nak az összes lefolytatott bűnügyi nyomozásra és a kivetett büntetőjogi szankciókra vonatkozóan. Az ESMA a kiszabott büntetőjogi szankciókkal kapcsolatos információkat éves jelentésben teszi közzé.

(2)  Az illetékes hatóságnak a közigazgatási vagy büntetőjogi szankciók vagy egyéb közigazgatási intézkedések nyilvános közzétételével egyidejűleg az adott közigazgatási intézkedésről és közigazgatási szankcióról értesítenie kell az ESMA-t.

(3)  Az illetékes hatóságok tájékoztatják az ESMA-t az összes kivetett, de a 40. cikk (2) bekezdésének c) pontja alapján közzé nem tett közigazgatási szankcióról vagy intézkedésekről, beleértve a kapcsolódó jogorvoslatokat és azok eredményét is. A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok tájékoztatást kapjanak a kivetett büntetőjogi szankciókkal kapcsolatos jogerős ítéletekről, és azokat benyújtsák az ESMA-nak. Az ESMA kizárólag az illetékes hatóságok közötti információcsere céljából központi adatbázist tart fenn a hozzá bejelentett szankciókról. Ehhez az adatbázishoz kizárólag az illetékes hatóságok férhetnek hozzá, és azt az általuk szolgáltatott információk alapján naprakésszé kell tenni.

IX. FEJEZET

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ ÉS VÉGREHAJTÁSI JOGI AKTUSOK

42. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételekkel felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)  Az 1. cikk ▌ (6) bekezdésében, a 2. cikk (2) bekezdésében, ▌ a 13. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 14. cikk (3) bekezdésében, a 15. cikk (3) bekezdésében▌ és a 27. cikk (3) bekezdésében említett, a Bizottságra ruházott felhatalmazás határozatlan időtartamra szól, amely időtartam [e rendelet hatálybalépésének napján]-án/-én kezdődik.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 1. cikk ▌ (6) bekezdésében, a 2. cikk (2) bekezdésében, ▌ a 13. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 14. cikk (3) bekezdésében, a 15. cikk (3) bekezdésében▌ és a 27. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)  Az 1. cikk ▌ (6) bekezdése, a 2. cikk (2) bekezdése, ▌ a 13. cikk (1) és (2) bekezdése, a 14. cikk (3) bekezdése, a 15. cikk (3) bekezdése▌ és a 27. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

43. cikk

Bizottsági eljárások

(1)  A Bizottság munkáját a 2001/528/EK bizottsági határozattal(25) létrehozott európai értékpapír-bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)  A 2003/71/EK irányelv [e rendelet alkalmazásának napja]-tól/-től kezdődően hatályát veszti.

(2)  A 2003/71/EK irányelvre vonatkozó hivatkozásokat az e rendeletre vonatkozó hivatkozásként kell értelmezni az e rendelet IV. mellékletében található megfelelési táblázattal összhangban.

(4)  A 2003/71/EK irányelvet átültető nemzeti jogszabályokkal összhangban [e rendelet alkalmazásának napja] előtt jóváhagyott tájékoztatókra érvényességi idejük lejártáig vagy [e rendelet alkalmazásának napja] után eltelt tizenkét hónapig (amelyik előbb következik be) ugyanezek a nemzeti jogszabályok vonatkoznak.

45. cikk

Az ESMA jelentése a tájékoztatókról

(1)  A 20. cikk (6) bekezdésében említett mechanizmuson keresztül közzétett dokumentumok alapján az ESMA évente jelentést tesz közzé, amely tartalmazza a jóváhagyott és az Unióban bejelentett tájékoztatókra vonatkozó statisztikákat, valamint a trendeknek a kibocsátók típusait, főként a kkv-ket, és a kibocsátások típusait, különösen a kibocsátás összegét, az átruházható értékpapírok típusát, a kereskedési helyszínének típusát és a címletet figyelembe vevő elemzését.

(2)  E jelentés főként az alábbiakat tartalmazza:

a)  annak elemzése, hogy mennyire elterjedt az Unióban a 14. és 15. cikkben meghatározott közzétételi szabályok, valamint a 9. cikkében meghatározott egyetemes regisztrációs okmány használata;

b)  az alaptájékoztatóra és végleges feltételekre, valamint a különálló dokumentumok formájában vagy egyetlen dokumentumként elkészített tájékoztatókra vonatkozó statisztikák;

c)  az e rendelet hatálya alá tartozó, nem jegyzett társaságok, multilaterális kereskedési rendszerekben – például kkv-tőkefinanszírozási piacokon – értékesített értékpapírokkal rendelkező társaságok, valamint szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező társaságok általi nyilvános értékpapír-kibocsátás útján bevont átlagos és teljes összegekre vonatkozó statisztikák. E statisztikáknak adott esetben az első nyilvános kibocsátások és az azt követő felajánlások, valamint a tulajdonviszonyt megtestesítő, illetve ilyennek nem minősülő értékpapírok szerinti lebontásban kell megjelenniük;

ca)  a tájékoztatók előállításának költségeire vonatkozó statisztika, lebontva legalább a különböző kibocsátói osztályok, a kibocsátás mérete és a helyszínek szerint, valamint a kibocsátóknál felmerült díj- és költségtípusok és az azokat felszámító szolgáltatótípusok szerint; a statisztikához csatolni kell a tájékoztatók készítésében résztvevő szolgáltatók közötti verseny hatékonyságának elemzését, valamint a költségek csökkentésére tett javaslatokat.

46. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság [e rendelet hatálybalépése után 5 évvel] jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet működéséről, adott esetben jogalkotási javaslatok kíséretében.

E jelentés többek között azt értékeli, hogy az összefoglaló tájékoztató a 14. és 15. cikkben megállapított közzétételi szabályok és a 9. cikkben meghatározott egyetemes regisztrációs okmány továbbra is megfelel-e a rendelet célkitűzéseinek szempontjából. A jelentés figyelembe veszi a 19. cikk (2) bekezdésében említett szakértői értékelés eredményeit.

47. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1)  Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)  Ezt a rendeletet [a rendelet hatálybalépésének napjától számított 24 hónappal]-tól/től kell alkalmazni.

(2a)  A (2) bekezdéstől eltérően a tagállamok dönthetnek az e rendelet hatálybalépésétől az 1. cikk (3) bekezdésének d) pontja szerinti mentesség céljára megállapított küszöbértékek és/vagy a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott választási lehetőség alkalmazása mellett.

(3)  A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket, hogy [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 24 hónappal]-ig megfeleljenek a 11. cikknek, a 19. cikk (8) bekezdésének, a 29., 30., 36., 37., 38., 39., 40. és 41. cikknek.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről  a Tanács részéről

az elnök  az elnök

I. MELLÉKLET

A TÁJÉKOZTATÓ

I.  Összefoglaló

II.  Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjai, vezető állású munkavállalók, tanácsadók és könyvvizsgálók

A cél a társaság képviselőinek és a társaság általi kibocsátásban vagy a szabályozott piacra történő bevezetésben érintett egyéb személyeknek az azonosítása; ezek a személyek felelnek a tájékoztató elkészítéséért, illetve a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatáért.

III.  A kibocsátás statisztikái és a várható ütemezése

A cél a kibocsátás lebonyolítására vonatkozó alapvető információk szolgáltatása, illetve a kibocsátáshoz kapcsolódó fontos időpontok azonosítása.

A. A kibocsátás statisztikái

B. Módszer és várható ütemezés

IV.  Alapvető információk

A cél a társaság pénzügyi feltételeire, tőkeellátottságára és kockázati tényezőire vonatkozó alapvető információk összesítése. Ha a dokumentumban foglalt pénzügyi kimutatásokat a társaság csoportstruktúrájában vagy számviteli politikájában bekövetkezett változások tükrözése érdekében módosítják, a kiválasztott pénzügyi adatokat is módosítani kell.

A. Kiválasztott pénzügyi adatok

B. Tőkeérték és eladósodottság

C. Az ajánlattétel okai és a bevétel felhasználása

D. Kockázati tényezők

V.  A társaságra vonatkozó információk

A cél információk szolgáltatása a társaság üzleti működéséről, az általa gyártott termékekről vagy nyújtott szolgáltatásokról, valamint a vállalkozást befolyásoló tényezőkről. Az is célja, hogy információkkal szolgáljon a társaság ingatlanvagyona, műszaki berendezései és felszerelései megfelelő és alkalmas voltáról, valamint jövőbeni kapacitásbővítési vagy -szűkítési terveiről.

A. A társaság múltja és fejlődése

B. Üzleti áttekintés

C. Szervezeti felépítés

D. Ingatlanok, gépek és berendezések

VI.  Működési és pénzügyi áttekintés és kilátások

A cél, hogy bemutassa a társaság vezetésének magyarázatát a társaság pénzügyi helyzetét és működési eredményeit érintő tényezőkről azon múltbéli időszakok tekintetében, amelyekre a pénzügyi kimutatások vonatkoznak, valamint a vállalatvezetés értékelését azon tényezőkről és trendekről, amelyek az elkövetkezendő időszakokban várhatóan lényeges hatással lesznek a társaság pénzügyi helyzetére és működési eredményeire.

A. Üzleti eredmény

B. Likviditás és tőkeforrások

C. Kutatás és fejlesztés, szabadalmak és licenciák stb.

D. Tendenciák

VII.  Igazgatósági tagok, vezető állású munkavállalók és munkavállalók

A cél információk szolgáltatása a társaság igazgatóságának tagjairól és vezetőiről, ami lehetővé teszi a befektetők számára, hogy értékeljék azok szakértelmét, képesítését és díjazásuk szintjét, valamint a társasághoz fűződő viszonyukat.

A. Igazgatósági tagok és vezető állású munkavállalók

B. Ellentételezés

C. Igazgatósági gyakorlatok

D. Munkavállalók

E. Részvénytulajdonlás

VIII.  Főrészvényesek és kapcsolt felekkel folytatott ügyletek

A cél információk szolgáltatása a főrészvényesekről és másokról, akik ellenőrzést gyakorolhatnak a társaság fölött vagy befolyásolhatják azt. Ez a rész információkat ad a társaság azon ügyleteiről is, amelyeket a társasághoz kapcsolódó személyekkel kötött, illetve arról, hogy az ilyen ügyletek feltételei tisztességesek-e a társaság szempontjából.

A. Főrészvényesek

B. Kapcsolt felekkel folytatott ügyletek

C. Szakértők és tanácsadók érdekeltségei

IX.  Pénzügyi információk

A cél annak meghatározása, hogy milyen pénzügyi kimutatásokat kell a dokumentumnak tartalmaznia, valamint hogy milyen időszakokra vonatkozzanak, a pénzügyi kimutatások kora, illetve más pénzügyi jellegű információk bemutatása. A pénzügyi kimutatások készítésénél és könyvvizsgálatánál alkalmazott számviteli és könyvvizsgálati elveket a nemzetközi számviteli és könyvvizsgálati szabványokkal összhangban kell meghatározni.

A. Konszolidált beszámolók és más pénzügyi információk

B. Jelentős változtatások

X.  A kibocsátás, illetve a szabályozott piacra történő bevezetés részletes adatai

A cél információk szolgáltatása értékpapírok kibocsátásáról, illetve szabályozott piacra történő bevezetéséről az értékpapírok elosztási tervéről és a kapcsolódó ügyekről.

A. Kibocsátás és a szabályozott piacra történő bevezetés

B. Elosztási terv

C. Piacok

D. Eladó értékpapírok birtokosai

E. Felhígítás (kizárólag tulajdoni részesedést jelentő értékpapíroknál)

F. A kibocsátás költségei

XI.  Kiegészítő információk

A cél olyan információk szolgáltatása, melynek nagy részét törvény írja elő, és amit a tájékoztató máshol nem tartalmaz.

A. Részvénytőke

B. Alapító okirat és alapszabály

C. Lényeges szerződések

D. Deviza-ellenőrzés

E. Adóügyi következményekre vonatkozó figyelmeztetés

F. Osztalékok és kifizető ügynökök

G. Szakértők nyilatkozatai

H. A bemutatott dokumentumok

I. Leányvállalatokra vonatkozó információk

II. MELLÉKLET

REGISZTRÁCIÓS OKMÁNY

I.  Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjai, vezető állású munkavállalók, tanácsadók és könyvvizsgálók

A cél a társaság képviselőinek és a társaság általi kibocsátásban vagy a szabályozott piacra történő bevezetésben érintett egyéb személyeknek az azonosítása; ezek a személyek felelnek a tájékoztató elkészítéséért, illetve a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatáért.

II.  A kibocsátóra vonatkozó kulcsfontosságú információk

A cél a társaság pénzügyi feltételeire, tőkeellátottságára és kockázati tényezőire vonatkozó alapvető információk összesítése. Ha a dokumentumban foglalt pénzügyi kimutatásokat a társaság csoportstruktúrájában vagy számviteli politikájában bekövetkezett változások tükrözése érdekében módosítják, a kiválasztott pénzügyi adatokat is módosítani kell.

A. Kiválasztott pénzügyi adatok

B. Tőkeérték és eladósodottság

C. Kockázati tényezők

III.  A társaságra vonatkozó információk

A cél információk szolgáltatása a társaság üzleti működéséről, az általa gyártott termékekről vagy nyújtott szolgáltatásokról, valamint a vállalkozást befolyásoló tényezőkről. Az is célja, hogy információkkal szolgáljon a társaság ingatlanvagyona, műszaki berendezései és felszerelései megfelelő és alkalmas voltáról, valamint jövőbeni kapacitásbővítési vagy -szűkítési terveiről.

A. A társaság múltja és fejlődése

B. Üzleti áttekintés

C. Szervezeti felépítés

D. Ingatlan, műszaki berendezések és felszerelések

IV.  Működési és pénzügyi áttekintés és kilátások

A cél, hogy bemutassa a társaság vezetésének magyarázatát a társaság pénzügyi helyzetét és működési eredményeit érintő tényezőkről azon múltbéli időszakok tekintetében, amelyekre a pénzügyi kimutatások vonatkoznak, valamint a vállalatvezetés értékelését azon tényezőkről és trendekről, amelyek az elkövetkezendő időszakokban várhatóan lényeges hatással lesznek a társaság pénzügyi helyzetére és működési eredményeire.

A. Üzleti eredmény

B. Likviditás és tőkeforrások

C. Kutatás és fejlesztés, szabadalmak és licenciák stb.

D. Tendenciák

V.  Igazgatósági tagok, vezető állású munkavállalók és munkavállalók

A cél információk szolgáltatása a társaság igazgatóságának tagjairól és vezetőiről, ami lehetővé teszi a befektetők számára, hogy értékeljék azok szakértelmét, képesítését és díjazásuk szintjét, valamint a társasághoz fűződő viszonyukat.

A. Igazgatósági tagok és vezető állású munkavállalók

B. Ellentételezés

C. Igazgatósági gyakorlatok

D. Munkavállalók

E. Részvénytulajdonlás

VI.  Főrészvényesek és kapcsolt felekkel folytatott ügyletek

A cél információk szolgáltatása a főrészvényesekről és másokról, akik ellenőrzést gyakorolhatnak a társaság fölött vagy befolyásolhatják azt. Ez a rész információkat ad a társaság azon ügyleteiről is, amelyeket a társasághoz kapcsolódó személyekkel kötött, illetve arról, hogy az ilyen ügyletek feltételei tisztességesek-e a társaság szempontjából.

A. Főrészvényesek

B. Kapcsolt felekkel folytatott ügyletek

C. Szakértők és tanácsadók érdekeltségei

VII.  Pénzügyi információk

A cél annak meghatározása, hogy milyen pénzügyi kimutatásokat kell a dokumentumnak tartalmaznia, valamint hogy milyen időszakokra vonatkozzanak, a pénzügyi kimutatások kora, illetve más pénzügyi jellegű információk bemutatása. A pénzügyi kimutatások készítésénél és könyvvizsgálatánál alkalmazott számviteli és könyvvizsgálati elveket a nemzetközi számviteli és könyvvizsgálati szabványokkal összhangban kell meghatározni.

A. Konszolidált beszámolók és más pénzügyi információk

B. Jelentős változtatások

VIII.  Kiegészítő információk

A cél olyan információk szolgáltatása, melynek nagy részét törvény írja elő, és amit a tájékoztató máshol nem tartalmaz.

A. Részvénytőke

B. Alapító okirat és alapszabály

C. Lényeges szerződések

D. Szakértők nyilatkozatai

E. A bemutatott dokumentumok

F. Leányvállalatokra vonatkozó információk

III. MELLÉKLET

ÉRTÉKPAPÍRJEGYZÉK

i.  Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjai, vezető állású munkavállalók, tanácsadók és könyvvizsgálók

A cél a társaság képviselőinek és a társaság általi kibocsátásban vagy a szabályozott piacra történő bevezetésben érintett egyéb személyeknek az azonosítása; ezek a személyek felelnek a tájékoztató elkészítéséért, illetve a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatáért.

II.  A kibocsátás statisztikái és a várható ütemezése

A cél a kibocsátás lebonyolítására vonatkozó alapvető információk szolgáltatása, illetve a kibocsátáshoz kapcsolódó fontos időpontok azonosítása.

A. A kibocsátás statisztikái

B. Módszer és várható ütemezés

III.  A kibocsátóra vonatkozó kulcsfontosságú információk

A cél a társaság pénzügyi feltételeire, tőkeellátottságára és kockázati tényezőire vonatkozó alapvető információk összesítése. Ha a dokumentumban foglalt pénzügyi kimutatásokat a társaság csoportstruktúrájában vagy számviteli politikájában bekövetkezett változások tükrözése érdekében módosítják, a kiválasztott pénzügyi adatokat is módosítani kell.

A. Tőkeérték és eladósodottság

B. Az ajánlattétel okai és a bevétel felhasználása

C. Kockázati tényezők

IV.  A szakértők érdekeltségei

A cél információk szolgáltatása a társaságnak az esetlegesen alkalmazott szakértőivel vagy tanácsadóival folytatott ügyleteire vonatkozóan.

V.  A kibocsátás, illetve a szabályozott piacra történő bevezetés részletes adatai

A cél információk szolgáltatása értékpapírok kibocsátásáról, illetve szabályozott piacra történő bevezetéséről az értékpapírok elosztási tervéről és a kapcsolódó ügyekről.

A. Kibocsátás és a szabályozott piacra történő bevezetés

B. Elosztási terv

C. Piacok

D. Eladó értékpapírok birtokosai

E. Felhígítás (kizárólag tulajdoni részesedést jelentő értékpapíroknál)

F. A kibocsátás költségei

VI.  Kiegészítő információk

A cél olyan információk szolgáltatása, melynek nagy részét törvény írja elő, és amit a tájékoztató máshol nem tartalmaz.

A. Deviza-ellenőrzés

B. Adóügyi következményekre vonatkozó figyelmeztetés

C. Osztalékok és kifizető ügynökök

D. Szakértők nyilatkozatai

E. A bemutatott dokumentumok

IV. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

(a 44. cikknek megfelelően)

2003/71/EK irányelv

Ez a rendelet

1. cikk (1) bekezdés

1. cikk (1) bekezdés

1. cikk (2) bekezdés, kivéve 1. cikk (2) bekezdés h) pont

1. cikk (2) bekezdés

1. cikk (2) bekezdés h) pont

1 cikk (3) bekezdés d) pont

1. cikk (3) bekezdés

4. cikk

1. cikk (4) bekezdés

1. cikk (5) bekezdés a) és b) pont

2. cikk (1) bekezdés

2. cikk (1) bekezdés

2. cikk (4) bekezdés

2. cikk (2) bekezdés

3. cikk (1) bekezdés

3. cikk (1) bekezdés

3. cikk (2) bekezdés a) pont

1. cikk (3) bekezdés a) pont

3. cikk (2) bekezdés b) pont

1. cikk (3) bekezdés b) pont

3. cikk (2) bekezdés c) pont

1. cikk (3) bekezdés c) pont

3 cikk (2) bekezdés d) pont

-

3. cikk (2) bekezdés e) pont

-

3. cikk (2) bekezdés, második és harmadik albekezdés

5 cikk

3. cikk (3) bekezdés

3. cikk (3) bekezdés

3. cikk (4) bekezdés

1. cikk (5) bekezdés b) pont

4. cikk (1) bekezdés a) pont

1. cikk (3) bekezdés e) pont

4. cikk (1) bekezdés b) pont

1. cikk (3) bekezdés f) pont

4. cikk (1) bekezdés c) pont

1. cikk (3) bekezdés g) pont

4 cikk (1) bekezdés d) pont

1. cikk (3) bekezdés h) pont

4. cikk (1) bekezdés e) pont

1. cikk (3) bekezdés i) pont

4. cikk (1) bekezdés, 2–5. albekezdés

-

4. cikk (2) bekezdés a) pont

1. cikk (4) bekezdés a) pont

4. cikk (2) bekezdés b) pont

1. cikk (4) bekezdés c) pont

4. cikk (2) bekezdés c) pont

1 cikk (4) bekezdés d) pont

4 cikk (2) bekezdés d) pont

1. cikk (4) bekezdés e) pont

4. cikk (2) bekezdés e) pont

1. cikk (4) bekezdés f) pont

4. cikk (2) bekezdés f) pont

1. cikk (4) bekezdés g) pont

4. cikk (2) bekezdés g) pont

1. cikk (4) bekezdés b) pont

4. cikk (2) bekezdés h) pont

1. cikk (4) bekezdés h) pont

4. cikk (3) bekezdés

1. cikk (6) bekezdés

5. cikk (1) bekezdés

6. cikk (1) bekezdés

5. cikk (2) bekezdés

7 cikk

5. cikk (3) bekezdés

6. cikk (2) bekezdés

5. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés

8. cikk (1) bekezdés

5. cikk (4) bekezdés, második albekezdés

8. cikk (9) bekezdés

5. cikk (4) bekezdés, harmadik albekezdés

8. cikk (4) bekezdés és 24. cikk (4) bekezdés

5. cikk (5) bekezdés

13. cikk (1) bekezdés

6. cikk (1) bekezdés

11. cikk (1) bekezdés

6. cikk (2) bekezdés

11. cikk (2) bekezdés

7. cikk (1) bekezdés

13. cikk (1) bekezdés, első albekezdés

7. cikk (2) bekezdés a) pont

13. cikk (1) bekezdés, második albekezdés, a) pont

7. cikk (2) bekezdés b) pont

13. cikk (2) bekezdés, második albekezdés, b) pont

7. cikk (2) bekezdés c) pont

13. cikk (2) bekezdés, második albekezdés, c) pont

7 cikk (2) bekezdés d) pont

13. cikk (2) bekezdés, második albekezdés, c) pont

7. cikk (2) bekezdés e) pont

15. cikk

7. cikk (2) bekezdés f) pont

13. cikk (2) bekezdés, második albekezdés, d) pont

7. cikk (2) bekezdés g) pont

14 cikk

7. cikk (3) bekezdés

13. cikk (3) bekezdés

7. cikk (4) bekezdés

-

8. cikk (1) bekezdés

17. cikk (1) bekezdés

8. cikk (2) bekezdés

17. cikk (2) bekezdés

8. cikk (3) bekezdés

17. cikk (3) bekezdés

8. cikk, (3a) bekezdés

17. cikk (4) bekezdés

8. cikk (4) bekezdés

17. cikk (5) bekezdés

8. cikk (5) bekezdés

-

9. cikk (1) bekezdés

12. cikk (1) bekezdés

9. cikk (2) bekezdés

12. cikk (1) bekezdés

9. cikk (3) bekezdés

12. cikk (1) bekezdés

9. cikk (4) bekezdés

12. cikk (2) bekezdés

11. cikk (1) bekezdés

18. cikk (1) bekezdés

11. cikk (2) bekezdés

18. cikk (2) bekezdés

11. cikk (3) bekezdés

18. cikk (4) bekezdés

12. cikk (1) bekezdés

10. cikk (1) bekezdés, első albekezdés

12. cikk (2) bekezdés

10. cikk (1) bekezdés, második albekezdés

12. cikk (3) bekezdés

-

13. cikk (1) bekezdés

19. cikk (1) bekezdés

13. cikk (2) bekezdés

19. cikk (2) bekezdés

13. cikk (3) bekezdés

19. cikk (3) bekezdés

13. cikk (4) bekezdés

19. cikk (4) bekezdés

13. cikk (5) bekezdés

19. cikk (7) bekezdés

13. cikk (6) bekezdés

19. cikk (8) bekezdés

13. cikk (7) bekezdés

19. cikk (10) bekezdés

14. cikk (1) bekezdés

20. cikk (1) bekezdés

14. cikk (2) bekezdés

20. cikk (2) bekezdés

14. cikk (3) bekezdés

-

14. cikk (4) bekezdés

20. cikk (5) bekezdés

14. cikk (4a) bekezdés

20. cikk (6) bekezdés

14. cikk (5) bekezdés

20. cikk (8) bekezdés

14. cikk (6) bekezdés

20. cikk (9) bekezdés

14. cikk (7) bekezdés

20. cikk (10) bekezdés

14. cikk (8) bekezdés

20. cikk (11) bekezdés

15. cikk (1) bekezdés

21. cikk (1) bekezdés

15. cikk (2) bekezdés

21. cikk (2) bekezdés

15. cikk (3) bekezdés

21. cikk (3) bekezdés

15. cikk (4) bekezdés

21. cikk (4) bekezdés

15. cikk (5) bekezdés

-

15. cikk (6) bekezdés

21. cikk (5) bekezdés

15. cikk (7) bekezdés

21. cikk (6) bekezdés

16. cikk (1) bekezdés

22. cikk (1) bekezdés

16. cikk (2) bekezdés

22. cikk (2) bekezdés

16. cikk (3) bekezdés

22. cikk (6) bekezdés

17. cikk (1) bekezdés

23. cikk (1) bekezdés

17. cikk (2) bekezdés

23. cikk (2) bekezdés

18. cikk (1) bekezdés

24. cikk (1) bekezdés

18. cikk (2) bekezdés

24. cikk (2) bekezdés

18. cikk (3) bekezdés, első albekezdés

24. cikk (3) bekezdés

18. cikk (3) bekezdés, második albekezdés

20. cikk (5) bekezdés, harmadik albekezdés és 20. cikk (6) bekezdés

18. cikk (4) bekezdés

24. cikk (6) bekezdés

19. cikk (1) bekezdés

25. cikk (1) bekezdés

19. cikk (2) bekezdés

25. cikk (2) bekezdés

19. cikk (3) bekezdés

25. cikk (3) bekezdés

19. cikk (4) bekezdés

-

20. cikk (1) bekezdés

27. cikk (1) bekezdés

20. cikk (2) bekezdés

27. cikk (2) bekezdés

20. cikk (3) bekezdés

27. cikk (3) bekezdés

21. cikk (1) bekezdés

29. cikk (1) bekezdés

21. cikk (1a) bekezdés

32. cikk (1) bekezdés

21. cikk (1b) bekezdés

32. cikk (2) bekezdés

21. cikk (2) bekezdés

29. cikk (2) bekezdés

21. cikk (3) bekezdés a) pont

30. cikk (1) bekezdés a) pont

21. cikk (3) bekezdés b) pont

30. cikk (1) bekezdés b) pont

21. cikk (3) bekezdés c) pont

30. cikk (1) bekezdés c) pont

21. cikk (3) bekezdés d) pont

30 cikk (1) bekezdés d) pont

21. cikk (3) bekezdés e) pont

30. cikk (1) bekezdés e) pont

21. cikk (3) bekezdés f) pont

30. cikk (1) bekezdés f) pont

21. cikk (3) bekezdés g) pont

30. cikk (1) bekezdés g) pont

21. cikk (3) bekezdés h) pont

30. cikk (1) bekezdés h) pont

21. cikk (3) bekezdés i) pont

30. cikk (1) bekezdés i) pont

21. cikk (3) bekezdés, második albekezdés

30. cikk (1) bekezdés, második albekezdés

21. cikk (4) bekezdés a) pont

30. cikk (1) bekezdés l) pont

21. cikk (4) bekezdés b) pont

30. cikk (1) bekezdés m) pont

21. cikk (4) bekezdés c) pont

-

21 cikk (4) bekezdés d) pont

30. cikk (1) bekezdés n) pont

21. cikk (4) bekezdés, második albekezdés

30. cikk (1) bekezdés, harmadik albekezdés

21. cikk (5) bekezdés

29. cikk (3) bekezdés és 30. cikk (5) bekezdés

22. cikk (1) bekezdés

33. cikk (2) bekezdés

22. cikk (2) bekezdés, első albekezdés

31. cikk (1) bekezdés

22. cikk (2) bekezdés, második albekezdés

-

22. cikk (2) bekezdés, harmadik albekezdés

31. cikk (5) bekezdés

22. cikk (3) bekezdés

-

22. cikk (4) bekezdés

31. cikk (6) és (7) bekezdés

23. cikk (1) bekezdés

35. cikk (1) bekezdés

23. cikk (2) bekezdés

35. cikk (2) bekezdés

24 cikk

43 cikk

24a. cikk (1) bekezdés

42. cikk (2) bekezdés

24a. cikk (2) bekezdés

42. cikk (4) bekezdés

24a. cikk (3) bekezdés

42. cikk (1) bekezdés

24b. cikk

42. cikk (3) bekezdés

24c. cikk

42. cikk (5) bekezdés

25. cikk (1) bekezdés

36. cikk (1) bekezdés

25. cikk (2) bekezdés

40 cikk

26 cikk

38 cikk

27 cikk

-

28 cikk

-

29 cikk

-

30 cikk

-

31 cikk

46 cikk

32 cikk

47 cikk

33 cikk

47 cikk

(1)

HL C 177., 2016.5.18., 9. o.

(2)

HL C 195., 2016.6.2., 1. o.

(3)

*   Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.

(4)

  HL C 177., 2016.5.18., 9. o.

(5)

  HL C 195., 2016.6.2., 1. o.

(6)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-i 2003/71/EK irányelve az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 345., 2003.12.31., 64. o.).

(7)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2010/73/EU irányelve (2010. november 24.) az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003/71/EK és a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv módosításáról (HL L 327., 2010.12.11., 1. o.)

(8)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 2014/59/EU irányelve a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

(9)

  Az Európai Parlament és a Tanács 1286/2014/EU rendelete (2014. november 26.) a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról (PRIIP) (HL L 352., 2014.12.9., 1. o.).

(10)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. december 15-i 2004/109/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).

(11)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 596/2014/EU rendelete a piaci visszaélésekről, valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (piaci visszaélésekről szóló rendelet) (HL L 173., 2014.6.12., 1. o.).

(12)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.)

(13)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(14)

  Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(15)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(16)

  A Tanács 1980. március 17-i 80/390/EGK irányelve az értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetése esetén közzéteendő tájékoztatók összeállítására, vizsgálatára és terjesztésére vonatkozó követelmények összehangolásáról (HL L 100., 1980.4.17., 1. o.).

(17)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 28-i 2001/34/EK irányelve az értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetéséről és az ilyen értékpapírokról közzéteendő információkról (HL L 184., 2001.7.6., 1. o.).

(18)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(19)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. november 26-i 1286/2014/EU rendelete a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról (HL L 352., 2014.12.9., 1. o.).

(20)

  A Bizottság 2004. április 29i 809/2004/EK rendelete a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 149., 2004.4.30., 1. o.).

(21)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. december 15-i 2004/109/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).

(22)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU irányelve a meghatározott társasági formájú vállalkozások éves beszámolóiról, összevont éves beszámolóiról és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(23)

  [HL C … o.]

(24)

  Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

(25)

  A Bizottság 2001. június 6-i 2001/528/EK határozata az európai értékpapír-bizottság létrehozásáról (HL L 191., 2001.7.13., 45. o.).


VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (29.6.2016)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatról

(COM(2015)0583 – C8-0375/2015 – 2015/0268(COD))

A vélemény előadója: Vicky Ford

RÖVID INDOKOLÁS

Háttér

A tájékoztatókról szóló, jelenleg hatályos 2003/71/EK irányelv azokat a szabályokat harmonizálja, melyek a részvények tőzsdei jegyzésre történő kibocsátása vagy befektetési lehetőségek nyilvános felkínálása révén tőkét bevonó cégek által kiadandó tájékoztatók közzétételére vonatkoznak. A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden szükséges információt ahhoz, hogy a befektetők megalapozott befektetési döntést hozzanak.

A tőkepiaci unió részeként a Bizottság előterjesztett egy tájékoztatókról szóló, felülvizsgált irányelvre irányuló javaslatot azzal a céllal, hogy megkönnyítse és olcsóbbá tegye a vállalkozások, különösen a kkv-k számára a tőkebevonást, továbbá egyértelmű tájékoztatást biztosítson a potenciális befektetők, köztük a lakossági befektetők számára.

Az IMCO bizottság feladata a fogyasztók érdekeinek számos ágazatra – köztük a pénzügyi szolgáltatásokra is – kiterjedő jogalkotási felügyelete, valamint a versenyképesség növelése az egységes piacon. Lényeges, hogy a lakossági befektetők megfelelő tájékoztatást kapjanak, mely alapján megalapozott döntést tudnak hozni.

Összefoglaló

Az előadó javasolja az „összefoglaló tájékoztató” cím megváltoztatását „bevezető összefoglaló”-ra, mivel az pontosabban tükrözi annak célját. Az előadó javasolja, hogy az összefoglaló nyújtása csak abban az esetben legyen kötelező, amikor értékpapírokat kínálnak lakossági befektetőknek. Ennek egy tömören megfogalmazott, könnyen összevethető, rövid dokumentumnak kell lennie.

Ugyanakkor úgy véli, hogy az összefoglalókra vonatkozóan a Bizottság által javasolt rendszer helyenként túl korlátozó; nem indokolt például előírni a legfeljebb hatoldalas terjedelmet vagy ötre korlátozni a kockázati tényezők számát. Erre vonatkozóan észrevételeket vár.

Nyelv

Az előadó támogatja azt az elképzelést, hogy a befektetőnek lehetősége legyen az összefoglalót a saját tagállamának valamelyik hivatalos nyelvén olvasnia, és javasolja, hogy a tájékoztató összefoglalóját szükség esetén fordítsák le, mégpedig a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel (PRIIP) kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló rendeletben rögzítettel azonos nyelvi előírásoknak megfelelően.

Nem részvényjellegű értékpapírok

Az előadó támogatja a nem részvényjellegű értékpapírok piacának a lakossági befektetők előtti megnyitását és a mentesség megszüntetését a 100 000 eurónál magasabb névértékű kötvények esetében, de a közzététel tekintetében szükségesnek tartja a minősített és nem minősített befektetők közötti különbségtétel fenntartását.

Értékhatárok

Az ECON előadója javasolta egyes értékhatárok megemelését, illetve csökkentését annak érdekében, hogy megkönnyítse a kkv-k számára a tőkepiacokhoz való hozzáférést. Az IMCO előadója hasznosnak tartja a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének megkönnyítését, és úgy véli, hogy a fogyasztók számára is előnyös lehet a befektetési lehetőségek bővülése. Tekintve az effajta befektetési lehetőségeket kereső fogyasztók típusát, az IMCO előadója szerint az értékhatárok mozgatása aligha lesz érdemi kihatással a fogyasztók védelmére. Ennek ellenére javasolja, hogy az IMCO bizottság tekintse át e javaslatokat, ezért maga is előterjeszti e módosításokat, hogy az IMCO szavazhasson róluk.

Másodlagos kibocsátás

A Bizottság javaslata közzétételi minimumszabályokat tartalmaz a másodlagos kibocsátásokra vonatkozóan. Ez jelentősen csökkenti az ilyen kibocsátások kb. 70%-ának adminisztratív költségeit. Az IMCO előadója ezt támogatja, feltéve, hogy a befektetési termékben egyéb érdemi változtatás nem történt, és előterjesztett egy módosítást erre vonatkozóan.

Közösségi finanszírozás

Az előadó tudatában van, hogy a Bizottság foglalkozik a közösségi finanszírozással, és úgy véli, hogy a lakossági befektetők egyértelműen örömmel használják ki a közösségi finanszírozás nyújtotta lehetőségeket. Úgy véli, hogy az ilyen platformoknak megfelelő szintű fogyasztóvédelmet kell biztosítaniuk, és előterjesztett egy módosítást e tekintetben.

MÓDOSÍTÁSOK:

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felkéri a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Rendeletre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  E rendelet alapvető lépés annak a tőkepiaci uniónak a megvalósítása felé, amelyet a Bizottság „Cselekvési terv a tőkepiaci unió megteremtésére” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló, 2015. szeptember 30-i közleménye határozott meg. A tőkepiaci unió célja, hogy segítsen a vállalkozásoknak abban, hogy diverzifikáltabb finanszírozási csatornákhoz folyamodhassanak bárhol az Európai Unióban (a továbbiak: az Unió), a piacokat hatékonyabb működésre ösztönözze, és a befektetőknek és megtakarítóknak olyan további lehetőségeket kínáljon, amelyek révén pénzüket hasznosíthatják, hogy ezáltal fokozzák a növekedést és a munkahelyteremtést.

(1)  E rendelet alapvető lépés annak a tőkepiaci uniónak a megvalósítása felé, amelyet a Bizottság „Cselekvési terv a tőkepiaci unió megteremtésére” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló, 2015. szeptember 30-i közleménye határozott meg. A tőkepiaci unió célja, hogy segítsen a vállalkozásoknak abban, hogy diverzifikáltabb finanszírozási csatornákhoz folyamodhassanak bárhol az Európai Unióban (a továbbiak: az Unió), a piacokat hatékonyabb működésre ösztönözze, és a befektetőknek és megtakarítóknak olyan további lehetőségeket kínáljon, amelyek révén pénzüket hasznosíthatják, hogy ezáltal fokozzák a növekedést és a munkahelyteremtést, különösen a kkv-k számára.

Módosítás    2

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az információ közzététele az értékpapírok nyilvános kibocsátása vagy szabályozott piacra történő bevezetése esetén létfontosságú a befektetők védelme szempontjából, amelyet a közöttük és a kibocsátók között fennálló tájékoztatási aszimmetriák megszüntetésével lehet biztosítani. Ennek a közzétételnek a harmonizálása lehetővé teszi egy olyan, határokon átnyúló engedélyeztetési mechanizmus létrehozását, amely értékpapírok széles körénél segíti elő a belső piac eredményes működését.

(3)  Az információ közzététele az értékpapírok nyilvános kibocsátása vagy szabályozott piacra történő bevezetése esetén létfontosságú a befektetők védelme szempontjából, amelyet a közöttük és a kibocsátók között fennálló tájékoztatási aszimmetriák csökkentésével lehet biztosítani. Ennek a közzétételnek a harmonizálása lehetővé teszi egy olyan, határokon átnyúló engedélyeztetési mechanizmus létrehozását, amely értékpapírok széles körénél segíti elő a belső piac eredményes működését.

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  E rendelet célja, hogy biztosítsa a befektetők védelmét és a piac hatékonyságát, miközben erősíti az egységes tőkepiacot. A kibocsátó és az értékpapírok jellegén alapuló információ szolgáltatása, amely ahhoz szükséges, hogy a befektetők megalapozott befektetési döntést hozzanak, az üzletvitelére vonatkozó szabályokkal együtt biztosítja a befektetések védelmét. Ezenkívül az ilyen információk hatékony eszközei az értékpapírok iránti bizalom erősödésének, és ezáltal hozzájárulnak az értékpapírpiacok megfelelő működéséhez és fejlődéséhez. Az ilyen információk rendelkezésre bocsátásának megfelelő módja tájékoztató kiadása.

(7)  E rendelet célja, hogy biztosítsa a befektetők védelmét és a piac hatékonyságát, miközben erősíti az egységes tőkepiacot és megkönnyít a kkv-k számára az ehhez való hozzáférést. A kibocsátó és az értékpapírok jellegén alapuló információ szolgáltatása, amely ahhoz szükséges, hogy a befektetők megalapozott befektetési döntést hozzanak, az üzletvitelére vonatkozó szabályokkal együtt biztosítja a befektetések védelmét. Ezenkívül az ilyen információk hatékony eszközei az értékpapírok iránti bizalom erősödésének, és ezáltal hozzájárulnak az értékpapírpiacok megfelelő működéséhez és fejlődéséhez. Az ilyen információk rendelkezésre bocsátásának megfelelő módja tájékoztató kiadása.

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  Az 500 000 EUR-nál alacsonyabb ellenértékű nyilvános értékpapír-kibocsátások esetében az e rendeletnek megfelelő tájékoztató elkészítésének költsége várhatóan nem áll arányban a kibocsátásból várható bevételekkel. Ezért indokolt, hogy a tájékoztató e rendeletnek megfelelő kidolgozására irányuló követelmény ne vonatkozzon az ilyen alacsony összegű kibocsátásokra. A tagállamoknak tartózkodniuk kell nemzeti szintű közzétételi követelmények megállapításától, amelyek aránytalan vagy szükségtelen terhet jelentenének az ilyen kibocsátások vonatkozásában, és így fokoznák a belső piac széttagoltságát.

(12)  Az Unióban 1 000 000 EUR-nál alacsonyabb teljes ellenértékű nyilvános értékpapír-kibocsátások esetében az e rendeletnek megfelelő tájékoztató elkészítésének költsége várhatóan nem áll arányban a kibocsátásból várható bevételekkel. Ezért indokolt, hogy a tájékoztató e rendeletnek megfelelő kidolgozására irányuló követelmény ne vonatkozzon az ilyen alacsony összegű kibocsátásokra. A tagállamoknak továbbá tartózkodniuk kell nemzeti szintű közzétételi követelmények megállapításától, amelyek aránytalan vagy szükségtelen terhet jelentenének az ilyen kibocsátások vonatkozásában, és így fokoznák a belső piac széttagoltságát.

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

12 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12a)  Bár az Unióban 1 000 000 EUR-nál kisebb teljes ellenértéket képviselő nyilvános értékpapír-kibocsátások kizárása e rendelet hatálya alól arányos intézkedésnek tekinthető, a fogyasztóvédelem minimumszintjének biztosítását továbbra is elő kell írni az ilyen ajánlatok vonatkozásában, például az olyan területeken, mint a közösségi finanszírozás. Az említett védelem részét képezhetik többek között a kockázatokra való jól látható figyelmeztetések, az alapvető közzétételi és szervezeti követelmények, az elállási jog és a befektetett összegre vonatkozó felső határok.

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  Amennyiben a nyilvános értékpapír-kibocsátás címzettjei egyetlen tagállam belföldi befektetői, amely kibocsátás így nem jár határokon átnyúló hatással, és amennyiben e kibocsátások teljes ellenértéke nem haladja meg a 10 000 000 EUR-t, az e rendelet szerinti engedélyezési mechanizmusra nincs szükség, és a tájékoztató elkészítése aránytalanul magas költséggel járhat. Ezért indokolt engedélyezni a tagállamoknak, hogy az ilyen kibocsátásokat mentesítsék a tájékoztató e rendeletben meghatározott elkészítésének kötelezettsége alól, figyelembe véve a hazai befektetők védelme megfelelőnek tekintett szintjét. A tagállamoknak különösen abban kell szabad kezet adni, hogy saját nemzeti jogukban meghatározzák a 12 hónapos időtartam során bekövetkezett kibocsátás teljes ellenértékének 500 000 EUR és 10 000 000 EUR közötti küszöbértékét, amelytől e mentességet alkalmazni kell.

(13)   Amennyiben a nyilvános értékpapír-kibocsátás címzettjei egyetlen tagállam belföldi befektetői, amely kibocsátás így nem jár határokon átnyúló hatással, és amennyiben e kibocsátások teljes ellenértéke nem haladja meg a 10 000 000 EUR-t egy 12 hónapos időszakra számítva, az e rendelet szerinti engedélyezési mechanizmusra nincs szükség, és a tájékoztató elkészítése aránytalanul magas költséggel járhat. Ezért a tagállamokat mentesíteni kell az ilyen kibocsátásokat az e rendeletben meghatározott tájékoztatási kötelezettség alól.

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

22 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(22)  A tájékoztató összefoglalójának hasznos információforrásként kell szolgálnia a befektetők, különösen a lakossági befektetők számára. Az összefoglaló a tájékoztató különálló részét képezi, amelynek olyan kiemelt információkra kell összpontosítania, amelyre a befektetőknek azért van szükségük, hogy eldönthessék, mely értékpapír-kibocsátásokat és szabályozott piacra történő bevezetéseket kell tovább vizsgálniuk. Ezen kiemelt információknak tartalmazniuk kell a kibocsátó, az esetleges kezes és a felajánlott vagy a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok alapvető jellemzőit és a velük kapcsolatos kockázatokat. Az összefoglaló tartalmazza továbbá a kibocsátás általános feltételeit. A tájékoztatónak különösen a kockázati tényezők bemutatását tartalmazó részének csak néhány, kiválasztott kockázatot szabad tartalmaznia, amelyeket a kibocsátó a leginkább lényegesnek tart.

(22)  A tájékoztató összefoglalójának hasznos információforrásként kell szolgálnia a befektetők, különösen a lakossági befektetők és a kkv-k számára. Az összefoglaló a tájékoztató különálló részét képezi, amelynek olyan kiemelt információkra kell összpontosítania, amelyre a befektetőknek azért van szükségük, hogy eldönthessék, mely értékpapír-kibocsátásokat és szabályozott piacra történő bevezetéseket kell tovább vizsgálniuk. Ezen kiemelt információknak tartalmazniuk kell a kibocsátó, az esetleges kezes és a felajánlott vagy a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok alapvető jellemzőit és a velük kapcsolatos kockázatokat. Az összefoglaló tartalmazza továbbá a kibocsátás általános feltételeit. A tájékoztatónak különösen a kockázati tényezők bemutatását tartalmazó részének csak néhány, kiválasztott kockázatot szabad tartalmaznia, amelyeket a kibocsátó a leginkább lényegesnek tart.

Módosítás    8

Rendeletre irányuló javaslat

43 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(43)  A tőkepiaci unió egyik alapvető célkitűzése, hogy elősegítse az Unióban a kkv-k tőkepiaci finanszírozáshoz való hozzáférését. Mivel e vállalkozások általában a többi kibocsátónál viszonylag alacsonyabb összegek bevonására törekszenek, a tájékoztató elkészítésének költsége aránytalanul magas lehet, és elriaszthatja őket értékpapírjaik nyilvános kibocsátásától. Ugyanakkor méretük és rövidebb múltjuk miatt a kkv-k a nagy kibocsátóknál magasabb befektetési kockázatot jelentenek, és a befektetési döntések meghozatalához elegendő információt kell közzétenniük. Megfelelő egyensúlyt kell ezért teremteni a kkv-kre vonatkozó tájékoztató tartalmának beállításakor a pénzügyi piacokhoz való költséghatékony hozzáférés és a befektetők védelme között, ezért külön közzétételi szabályokat kell kidolgozni a kkv-k számára e cél eléréséhez.

(43)  A tőkepiaci unió egyik alapvető célkitűzése, hogy elősegítse az Unióban az uniós gazdaság motorjaként működő kkv-k tőkepiaci finanszírozáshoz való hozzáférését. Mivel e vállalkozások általában a többi kibocsátónál viszonylag alacsonyabb összegek bevonására törekszenek, a tájékoztató elkészítésének költsége aránytalanul magas lehet, és a bonyolult adminisztratív eljárások elriaszthatják őket értékpapírjaik nyilvános kibocsátásától. Ugyanakkor méretük és rövidebb múltjuk miatt a kkv-k a nagy kibocsátóknál magasabb befektetési kockázatot jelentenek, és a befektetési döntések meghozatalához elegendő információt kell közzétenniük. Megfelelő egyensúlyt kell ezért teremteni a kkv-kre vonatkozó tájékoztató tartalmának beállításakor a pénzügyi piacokhoz való költséghatékony hozzáférés és a befektetők védelme között, ezért külön közzétételi szabályokat kell kidolgozni a kkv-k számára e cél eléréséhez.

Módosítás    9

Rendeletre irányuló javaslat

44 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(44)  A kkv-k által a különleges közzétételi szabályok értelmében közzéteendő minimuminformációkat úgy kell beállítani, hogy az az ilyen méretű vállalkozások és befektetőik számára lényegesek és relevánsak legyenek, és törekedni kell egyrészről a vállalkozás mérete és finanszírozási igényei, másrészről pedig a tájékoztató elkészítésének költségei közötti arányosság biztosítására. Annak biztosítása érdekében, hogy a kkv-k anélkül tudjanak tájékoztatót készíteni, hogy az számukra a méretükkel és így az igényelt finanszírozás méretével aránytalan költségekkel járjon, a kkv-kre vonatkozó különleges közzétételi szabályoknak a szabályozott piacokon a társaságokra vonatkozó szabályoknál rugalmasabbnak kell lenniük, amennyiben ez összeegyeztethető annak biztosításával, hogy a befektetők számára szükséges kiemelt információkat közzétegyék.

(44)  A kkv-k által a különleges közzétételi szabályok értelmében közzéteendő csökkentett információknak az ilyen méretű vállalkozások és befektetőik számára lényeges és releváns információkra kell összpontosulniuk. Törekedniük kell egyrészről a vállalkozás mérete és finanszírozási igényei, másrészről pedig a tájékoztató elkészítésének költségei közötti arányosság biztosítására. Annak biztosítása érdekében, hogy a kkv-k anélkül tudjanak tájékoztatót készíteni, hogy az számukra a méretükkel és így az igényelt finanszírozás méretével aránytalan költségekkel járjon, a kkv-kre vonatkozó különleges közzétételi szabályoknak a szabályozott piacokon a társaságokra vonatkozó szabályoknál rugalmasabbnak kell lenniük, amennyiben ez összeegyeztethető annak biztosításával, hogy a befektetők számára szükséges kiemelt információkat közzétegyék.

Módosítás    10

Rendeletre irányuló javaslat

47 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(47)  A 100 000 EUR feletti egységnyi címletértékkel rendelkező, nem részvényjellegű értékpapíroknak nyújtott előnyös bánásmód torzíthatja a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok piacát, akadályozhatja a portfóliók megfelelő diverzifikálását és az elektronikus kereskedési platformok kifejlesztését, így alááshatja a másodlagos piac likviditását, és csökkentheti a lakossági befektetők befektetési választási lehetőségeit, ha megfosztja őket a befektetési besorolású vállalati kötvények megszerzésének lehetőségétől. Ezért indokolt eltörölni a legalább 100 000 EUR egységnyi címletértékű, nem részvényjellegű értékpapír-kibocsátásokra vonatkozó, tájékoztató alóli mentességet, valamint az ilyen nem részvényjellegű értékpapírokra vonatkozó tájékoztatókkal kapcsolatos kevésbé szigorú közzétételi szabályokat, amelyek eredetileg a 2003/71/EK irányelvben szerepeltek. Különösen helyénvaló egységesíteni a nem részvényjellegű értékpapírokra vonatkozó tájékoztatók minimális információkkal kapcsolatos követelményeit, felváltva így a kizárólag minősített befektetőket, valamint a nem minősített befektetőket célzó kibocsátások közötti kettős közzétételi követelményeket.

törölve

Módosítás    11

Rendeletre irányuló javaslat

49 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(49)  Az illetékes hatóság által engedélyezett eltéréssel lehetővé kell tenni a tájékoztatóban megjelenítendő érzékeny információk kihagyását meghatározott körülmények között, hogy el lehessen kerülni a kibocsátó számára hátrányos helyzeteket.

(49)  Az illetékes hatóság által engedélyezett eltéréssel lehetővé kell tenni a tájékoztatóban megjelenítendő érzékeny információk kihagyását meghatározott körülmények között, hogy el lehessen kerülni a kibocsátó számára hátrányos helyzeteket, feltéve hogy az ilyen jellegű információk kihagyása valószínűsíthetően nem lesz félrevezető a nyilvánosság számára a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a kezes megalapozott értékeléséhez alapvetően szükséges tények és körülmények tekintetében.

Indokolás

A preambulumbekezdésnek összhangban kell lennie a javaslat vonatkozó cikkével (17. cikk (2b) bekezdés).

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 3 bekezdés– b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a minősített befektetőkön kívül tagállamonként százötvennél kevesebb természetes vagy jogi személy befektetőnek szóló értékpapír-kibocsátás;

b)  a képesített befektetőkön kívül tagállamonként ötszáznál kevesebb természetes vagy jogi személy befektetőnek szóló értékpapír-kibocsátás; a meglévő részvényeseket és munkavállalókat nem kell beszámítani azon személyek számába, akiknek a kibocsátás szól;

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 3 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca)  olyan értékpapír kibocsátása, melynek egységenkénti címletértéke legalább 100 000 euró;

Módosítás    14

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 3 bekezdés – d pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  olyan értékpapír-kibocsátás, amelynek uniós szinten számított teljes ellenértéke 500 000 EUR alatt van, amelyet 12 hónapos időtartam alatt kell számítani;

d)  olyan értékpapír-kibocsátás, amelynek uniós szinten számított teljes ellenértéke 1 000 000 EUR alatt van, amelyet 12 hónapos időtartamra vetítve kell számítani;

Módosítás    15

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – v a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

va)  „lakossági befektető”: az 1286/2014/EU rendelet 4. cikkének 6. pontjában meghatározottak szerinti befektető.

Indokolás

A lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló rendeletben meghatározott „lakossági befektető” fogalmának átvétele.

Módosítás    16

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállamok mentességet adhatnak a tájékoztató közzétételének az (1) bekezdésben foglalt kötelezettsége alól értékpapírok nyilvános kibocsátása esetén, feltéve hogy:

(2)  A tájékoztató közzétételének az (1) bekezdésben foglalt kötelezettsége alól mentesül az értékpapírok nyilvános kibocsátása, feltéve hogy:

a)   a kibocsátásra csak az adott tagállamban kerül sor,

a)   a kibocsátásra nem vonatkozik a 24. cikk szerinti értesítési kötelezettség, és

b)   a kibocsátás teljes ellenértéke nem ér el egy 12 hónapos időszakra számított, meghatározott értékhatárt, amely nem haladhatja meg a 10 000 000 EUR-t.

b)   a kibocsátás teljes ellenértéke nem ér el egy 12 hónapos időszakra számított, meghatározott értékhatárt, amely nem haladhatja meg a 10 000 000 EUR-t.

A tagállamok értesítik a Bizottságot és az ESMA-t az e bekezdésben foglalt lehetőség alkalmazásáról, beleértve a kibocsátás ellenértékét, amely alatt a belföldi kibocsátásokra vonatkozó mentességet alkalmazzák.

A tagállamok nem írnak elő vagy tartanak fenn tájékoztatási kötelezettségeket az e bekezdés alapján mentesített kibocsátásokra.

Módosítás    17

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Az első albekezdéstől eltérően, amennyiben a tájékoztató a kizárólag minősített befektetőknek szóló, nem részvényjellegű, vagy legalább 100 000 EUR címletértékű értékpapírok szabadpiaci bevezetésére vonatkozik, nincs szükség összefoglalóra.

Módosítás    18

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az összefoglaló tartalma pontos, tisztességes, egyértelmű és nem félrevezető. Az összefoglaló tartalmának összhangban kell lennie a tájékoztató többi részével.

(2)  Az összefoglaló tartalma pontos, tisztességes, egyértelmű és nem félrevezető és minden releváns információt tartalmaz. Az összefoglaló tartalmának összhangban kell lennie a tájékoztató többi részével.

Módosítás    19

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az összefoglaló rövid, tömör dokumentum, maximális terjedelme kinyomtatva 6 db A4-es oldal. Az összefoglaló:

Az összefoglaló rövid, tömör dokumentum, maximális terjedelme kinyomtatva 6 db A4-es oldal, de szükség esetén legfeljebb 10 oldal is lehet. Az összefoglaló:

Módosítás    20

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 3 bekezdés – b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  nyelvezete és stílusa elősegíti az információ megértését, különösen fontos, hogy nyelvezete egyértelmű, nem technikai jellegű, tömör és érthető legyen.

b)  nyelvezete és stílusa elősegíti az információ megértését, különösen fontos, hogy nyelvezete egyértelmű, nem technikai jellegű, tömör és az érintett befektetőtípus számára érthető legyen.

Módosítás    21

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 4 bekezdés – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)   figyelmeztetéseket tartalmazó bevezető;

a)  figyelmeztetéseket tartalmazó bevezető többek között arról, hogy a befektetők a befektetett tőkéjük mekkora részét veszíthetik el a legrosszabb forgatókönyv bekövetkezte esetén;

Módosítás    22

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 5 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Az összefoglaló bevezetője tartalmazza az értékpapír megnevezését, a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy megnevezését és elérhetőségeit, a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának megnevezését és elérhetőségeit, valamint a dokumentum keltét. Az összefoglalónak tartalmaznia kell egy arra vonatkozó figyelmeztetést, hogy:

(5)  A (4) bekezdés a) pontjában hivatkozott rész tartalmazza az értékpapír megnevezését, a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy megnevezését és elérhetőségeit, a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának megnevezését és elérhetőségeit, valamint a dokumentum keltét. Az összefoglalónak tartalmaznia kell egy arra vonatkozó figyelmeztetést, hogy:

Módosítás    23

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 6 bekezdés – c pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a „Melyek a kibocsátóra vonatkozó legfontosabb egyedi kockázatok?” című alpontban legfeljebb öt, az adott kibocsátóra vonatkozó leginkább lényeges, a 16. cikk szerint a legmagasabb lényegességi kategóriába tartozó kockázati tényező rövid leírását.

c)  a „Melyek a kibocsátóra vonatkozó legfontosabb egyedi kockázatok?” című alpontban legfeljebb öt, az adott kibocsátóra vonatkozó leginkább lényeges, a 16. cikk szerint a legmagasabb lényegességi kategóriába tartozó kockázati tényező rövid és egyértelmű leírását; a kockázati tényezők száma szükség esetén legfeljebb nyolcra növelhető.

Módosítás    24

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 7 bekezdés – d pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  a „Melyek az értékpapírokra vonatkozó legfontosabb egyedi kockázatok?” című alpontban legfeljebb öt, az adott értékpapírokra vonatkozó leginkább lényeges, a 16. cikk szerint a legmagasabb lényegességi kategóriába tartozó kockázati tényező rövid leírását.

d)  a „Melyek az értékpapírokra vonatkozó legfontosabb egyedi kockázatok?” című alpontban legfeljebb öt, az adott értékpapírokra vonatkozó leginkább lényeges, a 16. cikk szerint a legmagasabb lényegességi kategóriába tartozó kockázati tényező rövid és egyértelmű leírását; a kockázati tényezők száma szükség esetén legfeljebb nyolcra növelhető.

Módosítás    25

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Amennyiben nem történt lényeges változás az eredeti tájékoztató részeként megküldött regisztrációs okmányban szereplő információkhoz képest, a második kibocsátáskor kiadott külön regisztrációs okmányhoz nincs szükség az illetékes hatóság jóváhagyására annak közzététele előtt.

Módosítás    26

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Értékpapírok nyilvános kibocsátása esetén a kkv-k dönthetnek úgy, hogy a minimális közzétételi szabályok alapján készítik el a tájékoztatót, feltéve, hogy nincs szabályozott piacon bejegyzett értékpapírjuk.

Értékpapírok nyilvános kibocsátása esetén a kibocsátók dönthetnek úgy, hogy az e cikkben megállapított arányos közzétételi szabályok alapján készítik el a tájékoztatót, feltéve, hogy nincs szabályozott piacon bejegyzett értékpapírjuk, és amennyiben:

 

a)   az Unión belül a nyilvános értékpapír-kibocsátás teljes ellenértéke nem haladja meg egy 12 hónapos időszakra számítva a 10 000 000 eurót, és erről a 24. cikknek megfelelően tájékoztatást adtak; vagy

 

b)   legalább egy tagállamban nyilvánosan értékpapírt kibocsátó kkv-ről van szó.

 

(A minimális közzétételi szabályokról arányosra közzétételi szabályokra történő módosítás horizontális, és mindenhol át kell vezetni a változást.)

Módosítás    27

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tájékoztatóban felsorolt kockázati tényezők a kibocsátóra és/vagy annak értékpapírjaira vonatkozó konkrét kockázatokra, valamint a megalapozott befektetési döntés meghozatalához lényeges kockázatokra korlátozódnak, amit a regisztrációs okmány és az értékpapírjegyzék tartalma is megerősít. E kockázatokat legfeljebb három különböző kategóriába kell besorolni, amelyek között az előfordulásuk gyakoriságán és negatív hatásuk várható nagyságrendjén alapuló relatív lényegességük alapján kell különbséget tenni.

(1)  A tájékoztatóban felsorolt kockázati tényezők a kibocsátóra és/vagy annak értékpapírjaira vonatkozó konkrét kockázatokra, valamint a megalapozott befektetési döntés meghozatalához lényeges kockázatokra korlátozódnak, amit a regisztrációs okmány és az értékpapírjegyzék tartalma is megerősít.

Módosítás    28

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az ESMA iránymutatásokat dolgoz ki az illetékes hatóságok számára, hogy megfelelően értékelhessék a kockázati tényezők jellegzetességét és lényegességét, valamint hogy be tudják sorolni a kockázati tényezőket az egyes kategóriákba.

(2)  Az ESMA iránymutatásokat dolgoz ki a kockázati tényezők jellegzetességének és lényegességének értékelésére. Ezenkívül az ESMA iránymutatásokat dolgoz ki, amelyek segítséget nyújtanak az illetékes hatóságoknak a kockázati tényezők áttekintésében úgy, hogy az ösztönözze a kibocsátókat a kockázati tényező megfelelő és célzott közzétételére.

Módosítás    29

Rendeletre irányuló javaslat

19 cikk – 9 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága által a tájékoztatók, regisztrációs okmányok – többek között az egyetemes regisztrációs okmányok –, kiegészítő jegyzékek és módosítások jóváhagyásáért, valamint az egyetemes regisztrációs okmány, annak módosításai és a végleges feltételek benyújtásáért felszámított díjak szintjét legalább az illetékes hatóság honlapján meg kell osztani a nyilvánossággal.

(9)  A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága által a tájékoztatók, regisztrációs okmányok – többek között az egyetemes regisztrációs okmányok –, kiegészítő jegyzékek és módosítások jóváhagyásáért, valamint az egyetemes regisztrációs okmány, annak módosításai és a végleges feltételek benyújtásáért felszámított díjak szintjének arányosnak kell lennie és legalább az illetékes hatóság honlapján meg kell osztani a nyilvánossággal.

Módosítás    30

Rendeletre irányuló javaslat

19 cikk – 12 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  Az 1095/2010/EU rendelet 30. cikkének sérelme nélkül az ESMA legalább egy szakértői értékelést végez az illetékes hatóságok ellenőrzési és jóváhagyási eljárása tekintetében, a jóváhagyásoknak az illetékes hatóságok közötti értesítését is beleértve. A szakértői értékelés értékeli többek között az illetékes hatóságok általi ellenőrzéssel és jóváhagyással kapcsolatos különböző megközelítéseknek a kibocsátók Európai Unióban történő tőkebevonási képességére gyakorolt hatását. Az e szakértői értékelésről szóló jelentést legkésőbb e rendelet alkalmazásának napja után három évvel teszik közzé. E szakértői értékelés összefüggésében az ESMA adott esetben véleményt vagy tanácsot kér az 1095/2010/EU rendelet 37. cikkében említett értékpapír-piaci érdekképviseleti csoporttól.

(12)  Az 1095/2010/EU rendelet 30. cikkének sérelme nélkül az ESMA legalább egy szakértői értékelést is végez az illetékes hatóságok ellenőrzési és jóváhagyási eljárása tekintetében, a jóváhagyásoknak az illetékes hatóságok közötti értesítését is beleértve. A szakértői értékelés értékeli többek között az illetékes hatóságok általi ellenőrzéssel és jóváhagyással kapcsolatos különböző megközelítéseknek a kibocsátók Európai Unióban történő tőkebevonási képességére gyakorolt hatását. Az e szakértői értékelésről szóló jelentést legkésőbb e rendelet alkalmazásának napja után három évvel teszik közzé. A jelentés online formátumban is elérhetővé kell tenni. E szakértői értékelés összefüggésében az ESMA adott esetben véleményt vagy tanácsot kér az 1095/2010/EU rendelet 37. cikkében említett értékpapír-piaci érdekképviseleti csoporttól.

Módosítás    31

Rendeletre irányuló javaslat

21 cikk – 5 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a)  Az illetékes hatóságok által a reklámok jelen cikk szerinti vizsgálatáért felszámított díjaknak arányosnak kell lenniük.

Módosítás    32

Rendeletre irányuló javaslat

25 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az egyes fogadó tagállamok illetékes hatósága előírhatja, hogy a 7. cikkben említett összefoglalót fordítsák le a hivatalos nyelvére (nyelveire), de nem írhatja elő a tájékoztató egyéb részeinek lefordítását.

Az egyes fogadó tagállamok illetékes hatósága előírja, hogy a 7. cikkben említett bevezető összefoglalót a tagállamnak a kibocsátás helye szerinti részén használt hivatalos nyelvein vagy azok valamelyikén írják meg, vagy az adott tagállam illetékes hatóságai által elfogadott más nyelven, vagy amennyiben ezektől eltérő nyelven írták meg, úgy fordítsák le az említett nyelvek valamelyikére.

 

A fordításnak hűen és pontosan kell visszaadnia az eredeti összefoglaló tartalmát.

 

Az egyes fogadó tagállamok illetékes hatósága nem írhatja elő a tájékoztató egyéb részeinek lefordítását.

 

Ha valamely tagállamban az értékpapír reklámozása az említett tagállam egy vagy több hivatalos nyelvén megfogalmazott marketinganyagok révén történik, akkor az összefoglalót legalább az említett hivatalos nyelveken el kell készíteni.

Indokolás

A módosítás a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló rendelet 7. cikkén alapul.

Módosítás    33

Rendeletre irányuló javaslat

25 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az egyes fogadó tagállamok illetékes hatósága előírhatja, hogy a 7. cikkben említett összefoglalót fordítsák le a hivatalos nyelvére (nyelveire), de nem írhatja elő a tájékoztató egyéb részeinek lefordítását.

Az egyes fogadó tagállamok illetékes hatósága előírja, hogy a 7. cikkben említett bevezető összefoglalót a tagállamnak a kibocsátás helye szerinti részén használt hivatalos nyelvein vagy azok valamelyikén írják meg, vagy az adott tagállam illetékes hatóságai által elfogadott más nyelven, vagy amennyiben ezektől eltérő nyelven írták meg, úgy fordítsák le az említett nyelvek valamelyikére.

 

A fordításnak hűen és pontosan kell visszaadnia az eredeti összefoglaló tartalmát.

 

Az egyes fogadó tagállamok illetékes hatósága nem írhatja elő a tájékoztató egyéb részeinek lefordítását.

 

Ha valamely tagállamban az értékpapír reklámozása az említett tagállam egy vagy több hivatalos nyelvén megfogalmazott marketinganyagok révén történik, akkor az összefoglalót legalább az említett hivatalos nyelveken el kell készíteni.

Indokolás

A módosítás a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló rendelet 7. cikkén alapul.

Módosítás    34

Rendeletre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 27. cikk alkalmazása céljából és szükség esetén a 26. cikk alkalmazása céljából a tagállamok illetékes hatóságai együttműködési megállapodást kötnek a harmadik országok felügyeleti hatóságaival a harmadik országokban található felügyeleti hatóságokkal való információcserére, valamint az e rendelet alapján a harmadik országokban keletkező kötelezettségek érvényesítésére vonatkozóan. Az együttműködési megállapodás legalább a hatékony információcserét biztosítja, amely lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára, hogy az e rendeletből eredő kötelezettségeiket teljesítsék.

A 27. cikk alkalmazása céljából és szükség esetén a 26. cikk alkalmazása céljából a tagállamok illetékes hatóságai felügyeleti együttműködési megállapodást kötnek a harmadik országok illetékes hatóságaival az információcserére, valamint az e rendelet alapján a harmadik országokban keletkező kötelezettségek érvényesítésére vonatkozóan. A felügyeleti együttműködési megállapodás a hatékony információcserét biztosítja, amely lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára, hogy az e rendeletből eredő kötelezettségeiket teljesítsék.

Módosítás    35

Rendeletre irányuló javaslat

39 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést az e rendelet megsértésével kapcsolatos optimális jelentéstételi eljárások biztosítására.

 

 

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

Az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztató

Hivatkozások

COM(2015)0583 – C8-0375/2015 – 2015/0268(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

18.1.2016

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

 

18.1.2016

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Vicky Ford

2.2.2016

Vizsgálat a bizottságban

20.4.2016

23.5.2016

 

 

Az elfogadás dátuma

14.6.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

20

15

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Dita Charanzová, Carlos Coelho, Sergio Gaetano Cofferati, Lara Comi, Anna Maria Corazza Bildt, Daniel Dalton, Nicola Danti, Pascal Durand, Vicky Ford, Ildikó Gáll-Pelcz, Evelyne Gebhardt, Maria Grapini, Robert Jarosław Iwaszkiewicz, Liisa Jaakonsaari, Philippe Juvin, Antonio López-Istúriz White, Virginie Rozière, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Olga Sehnalová, Igor Šoltes, Ivan Štefanec, Mylène Troszczynski, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Lucy Anderson, Pascal Arimont, Biljana Borzan, Edward Czesak, Jussi Halla-aho, Morten Løkkegaard, Roberta Metsola, Dariusz Rosati, Marc Tarabella, Sabine Verheyen

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Daniela Aiuto


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

Az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztató

Hivatkozások

COM(2015)0583 – C8-0375/2015 – 2015/0268(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

24.11.2015

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

18.1.2016

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

IMCO

18.1.2016

JURI

18.1.2016

LIBE

18.1.2016

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

JURI

24.5.2016

LIBE

14.12.2015

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Petr Ježek

26.11.2015

 

 

 

Korábbi előadók

Philippe De Backer

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

15.2.2016

7.4.2016

13.7.2016

 

Az elfogadás dátuma

13.7.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

45

7

5

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Burkhard Balz, Hugues Bayet, Pervenche Berès, Udo Bullmann, Esther de Lange, Fabio De Masi, Jonás Fernández, Sven Giegold, Neena Gill, Sylvie Goulard, Roberto Gualtieri, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Petr Ježek, Barbara Kappel, Othmar Karas, Georgios Kyrtsos, Alain Lamassoure, Werner Langen, Olle Ludvigsson, Marisa Matias, Costas Mavrides, Bernard Monot, Luděk Niedermayer, Stanisław Ożóg, Sirpa Pietikäinen, Dariusz Rosati, Pirkko Ruohonen-Lerner, Alfred Sant, Pedro Silva Pereira, Renato Soru, Theodor Dumitru Stolojan, Kay Swinburne, Paul Tang, Michael Theurer, Ramon Tremosa i Balcells, Ernest Urtasun, Marco Valli, Cora van Nieuwenhuizen, Miguel Viegas, Beatrix von Storch, Jakob von Weizsäcker, Pablo Zalba Bidegain, Marco Zanni, Sotirios Zarianopoulos

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

David Coburn, Ashley Fox, Doru-Claudian Frunzulică, Syed Kamall, Thomas Mann, Eva Paunova, Michel Reimon, Siôn Simon

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Pascal Arimont, Bas Eickhout, Joachim Starbatty, Harald Vilimsky

Benyújtás dátuma

19.7.2016

Jogi nyilatkozat