Eljárás : 2016/0005(NLE)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0242/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0242/2016

Viták :

Szavazatok :

PV 14/09/2016 - 9.4
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0342

AJÁNLÁS     ***
PDF 586kWORD 141k
19.7.2016
PE 583.875v02-00 A8-0242/2016

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a SADC-GPM-államok közötti gazdasági partnerségi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről

(COM(2016)0018 – C8-0000/2016 – 2016/0005(NLE))

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

Előadó: Alexander Graf Lambsdorff

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 RÖVID INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a SADC-GPM-államok közötti gazdasági partnerségi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről

(COM(2016)0018 – C8-0000/2016 – 2016/0005(NLE))

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (10107/2016),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a SADC-GPM-államok közötti partnerségi és együttműködési megállapodás tervezetére (05730/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikkének (3) és (4) bekezdésével és 209. cikkének (2) bekezdésével, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban a Tanács által benyújtott, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0243/2016),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (1) bekezdésének első és harmadik albekezdésére és (2) bekezdésére, valamint 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság ajánlására és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0242/2016),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok és a SADC-GPM-államok (Botswana, Dél-Afrika Lesotho, Mozambik, Namíbia és Szváziföld) parlamentjeinek és kormányainak.


RÖVID INDOKOLÁS

A gazdasági partnerségi megállapodások története

A cotonui partnerségi megállapodás a 2000. évi létrehozásakor alapvető változásokra szólított fel az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államok csoportja és az Európai Unió közötti gazdasági és politikai kapcsolatokat csaknem 40 éven át meghatározó, régóta fennálló nem kölcsönös kereskedelmi preferenciák terén. Ennek fő oka az volt, hogy ezen egyoldalú preferenciák nem működtek a gyakorlatban: egyrészt, az AKCS-országokkal folytatott kereskedelem uniós piaci részesedése folyamatosan csökkent, és a legtöbb ország nem tudta e preferenciákat a gazdasági struktúrájának diverzifikációjára felhasználni. Másrészt a preferenciák nem feleltek meg a WTO szabályainak, mivel hátrányos megkülönböztetéssel éltek a nem-AKCS-országokkal szemben.

Az Unió és az AKCS-országok kölcsönös, bár aszimmetrikus kereskedelmi megállapodásokat kötöttek gazdasági partnerségi megállapodások néven. Maguk az AKCS-országok döntöttek róla, hogy melyik regionális csoporttal akartak tárgyalni. A gazdasági partnerségi megállapodások (GPM) 2002-ben kezdődtek és 2007 végéig, a WTO-mentesség lejártáig tartottak volna. Amellett, hogy az AKCS-országok termékei számára korlátozás nélküli, vám- és kvótamentes hozzáférést biztosítanak az uniós piacra, a GPM-ek fő célja egy olyan eszköz fejlesztése volt, amely révén az AKCS-országok mélyíteni tudják a saját regionális integrációjukat, illetve amely megkönnyíti a globális gazdaságba való integrációjukat.

Ma már a gazdasági partnerségi megállapodással nem rendelkező országok mindegyikével kötött az Unió „általános vámkedvezmény-rendszer”(GSP) vagy „fegyver kivételével mindent” megállapodást (EBA). Azon országok esetében viszont, amelyek 2007-ben ideiglenes GPM-et kötöttek a piaci zavarok elkerülése, illetve a megállapodás aláírásához és ratifikálásához elegendő idő biztosítása végett, az Unió 2008. január 1-jével elfogadta a piaci hozzáférésről szóló 1528/2007/EK tanácsi rendeletet, amely lehetővé tette a GPM-ek fokozott alkalmazását. Később úgy határoztak, hogy a piaci hozzáférésről szóló rendelet alkalmazása – szabad hozzáférés az uniós piacra – 2014. október 1-jén lejárna azon országok esetében, amelyek nem kötöttek regionális megállapodást, vagy nem tették meg az ideiglenes GPM-ek végrehajtásához szükséges lépéseket. A piaci hozzáférésről szóló rendelet által érintett országok közül Botswana, Namíbia és Szváziföld 2014. október 1. előtt regionális GPM-et kötött, a Bizottság pedig ennek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadott el, a piaci hozzáférésről szóló rendelet hatálya alatt tartva ezen országokat, azzal a kikötéssel, hogy 2016. október 1-jéig teljesítik a kötelezettségvállalásukat, és ratifikálják a regionális GPM-et.

Az Unió és a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (SADC) közötti gazdasági partnerségi megállapodás

Az SADC-nek 15 tagja van. Köztük hét kezdett tárgyalásokat GPM céljából az Unióval, mint az SADC-GPM-csoport: Angola, Botswana, Lesotho, Mozambik, Namíbia, Szváziföld és Dél-Afrika. Dél-Afrika kezdetben megfigyelőként és támogatóként vett részt, 2007-ben azonban hivatalosan is a tárgyalások része lett.

Az Unió és az SADC közötti GPM központjában a Dél-afrikai Vámunió (SACU), a világ legrégebbi vámuniója áll. A csoporthoz való csatlakozással Mozambik és Angola szerette volna megszilárdítani a már egyébként is erős gazdasági és kereskedelmi kötelékeiket a SACU-val. Az SADC többi nyolc tagja (a Kongói Demokratikus Köztársaság, Madagaszkár, Malawi, Mauritius, a Seychelle-szigetek, Tanzánia, Zambia és Zimbabwe) más regionális GPM-csoport tagja.

2007 végén Botswana, Lesotho, Szváziföld, Mozambik és Namíbia ideiglenes régióközi GPM-t kötött az Unióval. Az ideiglenes GPM egy olyan záradékot is tartalmaz, amelynek segítségével Angola és/vagy Dél-Afrika gyorsan csatlakozhat, ha akar. Időközben Angola mint legkevésbé fejlett ország vám- és kvótamentes hozzáféréssel rendelkezik az uniós piachoz a„fegyver kivételével mindent” kezdeményezésen keresztül, míg az EU–Dél-Afrika-kereskedelmet az 1999-ben megkötött kereskedelmi, fejlesztési és együttműködési megállapodás szabályozza.

Botswana, Lesotho, Szváziföld és Mozambik 2009 júniusában írta alá az ideiglenes GPM-jét. Bár Namíbia több mint kilenc évvel azelőtt parafálta a megállapodást, végül úgy határozott, hogy nem írja alá.

Mindkét fél úgy döntött, hogy folytatják a szolgáltatásokat, beruházásokat és a kereskedelemhez köthető szabályokat is magában foglaló átfogó regionális GPM megkötésére irányuló tárgyalásokat. 2010-ben az ideiglenes GPM-ek aláíró országai fel is függesztették a megállapodás ratifikálásának folyamatát, egy átfogó regionális tárgyalás befejezéséig.

2014. július 15-én az Unió a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (SADC) GPM-csoportjának hat tagjával (Botswana, Lesotho, Namíbia, Mozambik, Dél-Afrika és Szváziföld) fejezte be a tárgyalásokat. Angola végül nem parafálta a megállapodást, annak különleges csatlakozási záradékából adódóan viszont a jövőben csatlakozhat hozzá.

Regionális integráció és összetett kérdések

Az SADC-GPM-csoport nagyon sokszínű csoport. Az SADC-GPM-csoport hat országának népessége eléri a 100 millió lakost, akiknek fele Dél-Afrikában él. A GDP-jük a Világbank adatai szerint 2014-ben 410 milliárd EUR volt, amelynek 85%-át Dél-Afrika állította elő.

A csoporthoz tartozik két legkevésbé fejlett ország (Lesotho és Mozambik), illetve egy BRICS-ország (Dél-Afrika), amely 1999-ben kereskedelmi, fejlesztési és együttműködési megállapodást kötött az Unióval. A GPM nélkül a GDP-szintje miatt Szváziföld GSP státuszt kapna, Botswana és Namíbia pedig a legnagyobb kedvezményben részesített nemzetnek (MFN) minősülne.

Az SADC-GPM-csoport öt állama tagja a Dél-afrikai Vámuniónak (SACU). Az 1910-ben alapított közösség a világ legrégebbi vámuniója. Közös külső vámokkal is rendelkezik. Mozambik nem tagja a SACU-nak, azonban hosszú ideje kereskedelmi és beruházási kötelékeket alakított ki a közösséggel.

2013-ban az Unió 31 milliárd EUR értékben importált árukat az SADC-GPM-csoportból, míg 33 milliárd EUR értékben exportált árukat az SADC területére. Az SADC Unióba irányuló exportjának 23%-a olaj (Angolából), 11%-a gyémánt (Botswanából), 12%-a szén, valamint drágakövek, fémek és hal (Namíbia), illetve cukor (Szváziföldről).

Az SADC-GPM-ről szóló 2009. évi EP-állásfoglalás

2009 márciusában az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el az EU-SADC ideiglenes GPM-ről, és felszólított többek között a következőkre:

•  A WTO szabályainak megfelelő GPM

•  vám- és kvótamentes hozzáférés az uniós piachoz

•  a meglévő regionális integráció (Dél-Afrikai Vámunió, SACU) támogatása

•  az uniós mezőgazdasági exporttámogatások fokozatos megszüntetése

•  az Unió rugalmassága az exportvámok, a legnagyobb kedvezmény záradéka és a fiatal iparágak védelméről szóló záradék terén

•  egyszerűbb és fejlettebb származási szabályok a regionális kumuláció elősegítésére

•  fejlesztési együttműködési fejezet belefoglalása megnövelt és megfelelő támogatással

•  az ILO-egyezmények tiszteletben tartásának fontossága

•  a végrehajtás nyomon követése az illetékes parlamenti bizottság koordinálásával

Az egyezmény soha nem lépett életbe, mivel aláírták, de nem ratifikálták.

A GPM főbb rendelkezései

Bár ez a fejlesztésközpontú regionális kereskedelmi megállapodás jelenleg csak az árucikkek kereskedelmét és a fejlesztési együttműködést fedi le, valamint kereskedelmi és a fenntartható fejlődéssel összefüggő rendelkezéseket tartalmaz, lehetőséget ad további rendelkezésekről szóló tárgyalásokra a szolgáltatások, a beruházás, a szellemi tulajdon, a közbeszerzés, illetve a fenntartható fejlődésre vonatkozó fokozott előírások terén.

A megállapodás aszimmetrikus jellege „pozitív megkülönböztetésben” részesíti az SADC-GPM-partnereket, mivel vámmentes hozzáférést biztosít számukra az uniós piachoz, ugyanakkor visszafelé megszünteti a „lényegében az egész kereskedelem” előtt álló akadályokat, és biztosítja a WTO-követelményeknek való megfelelést, elősegítve a regionális integárciót, a gazdasági együttműködést és a jó kormányzást. Az Unió öt SADC-országnak fog vám- és kvótamentességet kínálni, folytatva a jelenlegi gyakorlatot anélkül, hogy azt megzavarná a piaci hozzáférésről szóló rendelet módosításával. Az egyoldalú preferenciák felajánlása helyett az SADC-GPM-országok és az Unió közötti kereskedelmi kapcsolatokat immár szerződéses feltételek szabályozzák. A fokozatos piacnyitási rendelkezések szerint az SADC-GPM-országok az Unióval folytatott kereskedelem 86%-át fogják liberalizálni (Mozambik a 74%-át) a következő 10 év alatt, kivéve az érzékeny mezőgazdasági és halászati termékeket.

A regionális integráció előmozdítása

A GPM nemcsak elkerülte a világ leghosszabb ideje működő vámuniójának felbomlását a piaci hozzáférésről szóló rendelet módosításával, hanem megerősítette a SACU-t azzal, hogy Dél-Afrikát a SACU-hoz igazította, Mozambikot pedig közelebb hozta ahhoz. Az Unió és Dél-Afrika közötti kereskedelmi, fejlesztési és együttműködési megállapodás gyakorlatilag az egész SACU-ra mint jogi személyre vonatkozott. A kereskedelmi rendelkezései helyébe egy mindenki által megtárgyalt megállapodás fog lépni. Az Unióból érkező importra egységes külső vám vonatkozik.

A GPM emellett számos más úton erősíti a regionális integrációt, többek között a regionális kumuláció lehetőségeire vonatkozó származási szabályokon, a többi SADC-állam GPM-hez csatlakozása (Angola) felé való nyitottságon, valamint a SACU intézményi megerősítésén keresztül A GPM vitarendezési mechanizmusa a kereskedelmi, fejlesztési és együttműködési megállapodás vitarendezési mechanizmusára vonatkozó rendelkezéseire épült, és minden SADC-GPM-országra érvényes lesz majd. Emellett a kereskedelmi megállapodás közös rendelkezései (mint például a védintézkedések) és a közös döntéshozó szervek tovább erősítik majd a regionális integrációs folyamatot.

A „regionális preferenciára vonatkozó rendelkezések” továbbá kizárják annak lehetőségét, hogy az SADC-GPM-országok hátrányosabb bánásmódban részesítsék a többi SADC-GPM-országból érkező árukat, mint az Unióból érkezőket.

A felek elkötelezik magukat a regionális kereskedelem támogatása mellett a vámügyi együttműködés támogatása és reformok végrehajtása révén, különösen az eljárások és szabályzatok harmonizálásával és egyszerűsítésével az SADC-régióban, elősegítve a tranzitot, és küzdve a csalás ellen.

A kereskedelem és a fejlesztés elősegítése

Számos védintézkedés van érvényben: többoldalú védintézkedések, kétoldalú védintézkedések, mezőgazdasági védintézkedések, valamint egy átmeneti védintézkedési záradék a Botswana, Lesotho, Namíbia és Szváziföld (BLNS) területéről érkező bizonyos árukra az ezen országokra nézve lehetséges negatív hatások ellensúlyozására.

Mivel a mezőgazdasági exporttámogatásokat már nem lehet használni a GPM életbe lépése után, teljesült az SADC-GPM-országok egy másik fő követelése.

A féltermékekre és a termelésre, mint például a műtrágyákra és a gépekre vonatkozó vámok fokozatos megszüntetése tovább fogja erősíteni a hozzáadott értéket eredményező folyamatot.

A szolgáltatások tekintetében a GPM időszakonkénti felülvizsgálati záradékot tartalmaz. Tovább folynak majd a tárgyalások a szolgáltatásokkal néhány SADC-ország részvételével. Az időszakonkénti felülvizsgálati záradék lehetőséget ad a szolgáltatásokról, emellett a közbeszerzésről és a szellemitulajdon-jogokról szóló rendelkezések egy későbbi időpontban történő végrehajtására.

A földrajzi jelzésekről szóló, Dél-Afrika és az Unió közötti fontos jegyzőkönyvet is csatoltak hozzá, ami az egyik legfontosabb uniós követelés volt. Összesen 105 dél-afrikai terméket (köztük 102 borra vonatkozik) és 251 terméket tartalmaz a jegyzőkönyv. Az Unió védeni fogja a dél-afrikai neveket, mint például a rooibos nevet vagy számos bornevet, mint például Stellenbosch és Paarl.

A fejlesztési együttműködésre vonatkozó részletes fejezet meghatározza a kereskedelemmel kapcsolatban uniós támogatásban részesíthető egyéb területeket. Az ECOWAS-GPM-től eltérően azonban – amely jelentős pénzösszeget tartalmaz – ebben a szakaszban nem született pénzügyi kötelezettségvállalás. A Fejlesztési Együttműködési Eszköz és a 11. EFA nemzeti és regionális indikatív programjainak egyedi programjai a GPM előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben lesznek támogatva.

Szakpolitikai mozgástér

A GPM-ben az Unió rugalmasságról tett bizonyságot, amikor engedélyezte, hogy az SADC-GPM-országok mentesüljenek a meglévő kiviteli vámok alól, és hogy új exportadókat vessenek ki kivételes körülmények között, egyedi bevételi igények esetén, a fiatal iparágak elősegítése vagy környezetvédelmi célokból. Általánosságban véve nagyobb lett a BLNS-országok mozgástere, de Dél-Afrika is rendelkezik korlátozott lehetőségekkel bizonyos termékek (8) esetében, ha bizonyítani tudja az ipari fejlesztési igényeket maximum 12 évig. A szöveg lehetővé teszi az SADC-országoknak, hogy profitáljanak a nyersanyagokból.

A legnagyobb kedvezmény záradékát belefoglalták, de az nem jelent automatikus preferenciákat az Unió számára. E kiterjesztéseket először meg kell vizsgálni, és csak a legfontosabb kereskedelmi partnerországokkal kötött megállapodásokra lenne érvényes. A legnagyobb kedvezmény záradéka csak a vámokra és a díjakra alkalmazandó, a származási szabályokra nem.

Mint fentebb is írtuk, számos védintézkedés van érvényben, a fiatal iparágak védelmében is. Emellett az SADC-nek lehetősége volt rá, hogy az érzékeny termékeket kizárja a liberalizációból.

Az értékek tiszteletben tartása és a megállapodás végrehajtásának nyomon követése

A megállapodás tartalmaz egy nem teljesítési záradékot (110.2. cikk), amely az alapját képezi a „megfelelő intézkedések” megtételének az érvényben lévő Cotonoui Megállapodás szerint, ha egy fél nem teljesíti a Megállapodás 2. cikkében foglalt alapvető értékekre vonatkozó kötelezettségeit. A kereskedelmi előnyök felfüggesztése az egyik ilyen eszköz, még ha csak a legvégső esetben is alkalmazandó.

A GPM első része a fenntartható fejlődésről szól, amely kiemeli e rendelkezések fontosságát. A felek újra megerősítik a nemzetközi jog – köztük az ILO-egyezmények – szerinti kötelezettségeiket, és elkötelezik magukat amellett, hogy nem térnek el a környezetvédelmi és a munkaügyi jogszabályaiktól. A GPM konzultációs eljárást is meghatároz a környezetvédelmi vagy munkaügyi kérdésekre. Az erről szóló párbeszédbe az illetékes hatóságok és érintett fél is bevonható. A megállapodás átfogó listát határoz meg azokról a területekről, amelyeken a partnerek együttműködnek a fenntartható fejlődés ösztönzése céljából.

Az előadó úgy véli, hogy fontos a figyelemmel kísérési rendelkezések megerősítése a megállapodásban. A 4. cikkben a felek megegyeznek, hogy „saját meglévő részvételi folyamataikon (...) keresztül” folyamatosan figyelemmel kísérik e megállapodás működését és hatását, biztosítandó, hogy „népességük (...) számára a legtöbb haszon” származzék. Emellett a megállapodás ötévente felülvizsgálatra kerül (116. cikk). Meg kell erősíteni azonban e figyelemmel kísérés gyakorlati eszközeit. A fent említett, a fenntartható fejlődésről szóló párbeszéd és a figyelemmel kísérés kapcsolódó részvételi folyamatai létrehozásáig érezni lehet majd – a CARIFORUM-GPM-ben létező, de az SADC-GPM szövegéből hiányzó – Parlamenti Vegyes Bizottság és a Konzultatív Vegyes Bizottság hiányát, hacsak nem használják a meglévő struktúrákat (a regionális Közös Parlamenti Közgyűlés ülései; EU–Dél-Afrika parlamenti bizottság stb.). Sajnálatosak ezek a hiányosságok, és pragmatikus megoldásokra lesz szükség e gyenge pontok kezelésére.

Összegzés

Az előadó javasolja az egyetértés megadását az SADC–EU gazdasági partnerségi megállapodásra. Ez a GPM potenciálisan alapvető pozitív változásokat hozhat, és hozzájárulhat a fenntartható gazdasági fejlődéshez, valamint a mélyített régión belüli kereskedelemhez és integrációhoz.

A kereskedelmi és partnerségi megállapodás azonban csak egy kis része a nagyobb stratégiának. Az SADC-államoknak kereskedelem- és fejlesztésbarát belpolitikát kell folytatniuk, és törekedniük kell a strukturális reformokra. A beruházásokat bevonzó szabályozási keret az egyenlet másik része. Ezen országoknak a GPM adta lehetőségeket arra is fel kell használniuk, hogy túljussanak a csak árukereskedelmen, és a jövőben megcélozzák a szolgáltatásokat is. Az Uniónak támogatást kell nyújtania a kapacitásépítés és a kereskedelem terén. Az EP-nek figyelemmel kell kísérnie a végrehajtást, és adott esetben foglalkoznia kell a felmerülő kérdésekkel. Megfelelő nyomon követési struktúrákat kell létrehozni a megállapodás hatásának maximális kihasználására.


VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (12.7.2016)

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről az SADC-GPM-államok közötti gazdasági partnerségi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről

(COM(2016)0018 – C8-xxx – 2016/0005(NLE))

A vélemény előadója: Pedro Silva Pereira

RÖVID INDOKOLÁS

A gazdasági partnerségi megállapodások (GPM), azaz az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (az AKCS-országok) és az Európai Unió közötti kereskedelmi és fejlesztési partnerségek célja, hogy az AKCS-országok fenntartható fejlődésének megszilárdítása mellett támogassa kereskedelmi és regionális integrációjukat, valamint a világgazdaságba történő fokozatos integrációjukat.

Az EU 2014. július 15-én lezárta a (kizárólag az árukereskedelem terén folytatott) GPM-tárgyalásokat a tizenöt tagországot számláló Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (SADC) alábbi hat országával: Botswana, Lesotho, Mozambik, Namíbia, Szváziföld (a továbbiakban együtt: BLMNSZ-országok) és Dél-Afrika. A SADC-országok közé tartozó GPM-partnerek csoportja vegyes, vannak közöttük legkevésbé fejlett országok (LDC-országok) és közepes jövedelmű országok is. Ezen országok legnagyobb regionális kereskedelmi partnere az EU. A gazdasági partnerségi megállapodások egységes piacra jutási rendszert biztosítanak majd a BLMNSZ-országok számára: vám- és kvótamentes hozzáférést az EU piacaihoz. Dél-Afrika esetében a GPM a kereskedelmi, fejlesztési és együttműködési megállapodás (TDCA) vonatkozó rendelkezéseinek helyébe lép majd, és további piacra jutási lehetőségeket nyújt. A GPM lehetővé teszi egy másik LDC-ország, a tárgyalásokba ugyancsak bevont Angola későbbi csatlakozását is.

A SADC GPM számos vonatkozása a fejlesztésre irányul. Aszimmetrikus jellege lehetővé teszi a GPM-partnerek számára, hogy érzékeny ágazataikat megóvják az európai versenytársaktól. A GPM-országok több védzáradéknak köszönhetően megtartanak bizonyos politikai mozgásteret annak érdekében, hogy megvédhessék hazai iparukat és mezőgazdasági piacaikat, valamint szavatolhassák az élelmezésbiztonságot. A mezőgazdasági exporttámogatások alkalmazása megszűnt, és a liberalizáció tárgyát nem képező termékekre vonatkozóan nincsen felfüggesztési záradék. Mindezen túlmenően, a származási szabályok inkább rugalmasak, és kivételes körülmények között exportadó vethető ki. A végrehajtás során azonban döntő fontosságú lesz a fejlemények folyamatos és szoros nyomon követése, és nehézségek felvetődése esetén gyors reagálás szükséges a GPM-intézményeken belül.

Továbbá, a fejlesztési együttműködésre vonatkozó rendelkezések meghatározzák a kapacitást, valamint a kereskedelemmel kapcsolatban uniós támogatásban részesíthető egyéb területeket. A megállapodás végrehajtásához megfelelő források kellenek, és lehetséges, hogy a SDAC-országoknak az Európai Fejlesztési Alapon és a kereskedelemösztönző támogatáson kívül más forrásokra is szükségük lesz a gazdasági partnerségi megállapodások kiigazítási költségeinek fedezéséhez, például a csökkenő bevételek ellensúlyozásához. Az előadó fontosnak tartja a megállapodásban előirányzott GPM-alap elképzelésének pontosítását, valamint azt, hogy a SADC GPM részes országai által a liberalizációval kapcsolatban tett kötelezettségvállalások teljesítésének ütemezése összhangban álljon a fejlesztési támogatással. Mindezen kívül az EU-nak támogatnia kell az adóreformokat és a jó adóügyi kormányzást is.

E GPM külön fejezetet tartalmaz a kereskedelem és a fenntartható fejlődés összefüggéséről, amely megerősíti, hogy a szerződő felek tartják magukat a nemzetközileg elismert előírásokhoz, valamint elkötelezettek a munkaügyi és a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtása mellett. A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kérdésekben folytatandó konzultációs eljárásba az érintett hatóságok és szereplők is bevonhatók. Az előadó mindazonáltal aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a tárgyalások során a civil társadalmat csupán korlátozott módon vonták be, és hangsúlyozza, hogy a végrehajtás szakaszában a civil társadalom részvételét erőteljesen ösztönözni kell.

A SADC GMP sajnálatos módon nem tartalmaz önálló emberi jogi záradékot, de hivatkozik az AKCS-EU Cotonoui Megállapodásra (AKCS-megállapodás), amelynek értelmében a felek az emberi jogok súlyos megsértése esetén „megfelelő intézkedéseket” fogadhatnak el. E tekintetben fontos biztosítani, hogy az AKCS-megállapodáshoz kapcsolódó ezen és más gazdasági partnerségi megállapodások hivatkozásai ne veszítsék hatályukat 2020-ban, amikor ugyanis az AKCS-megállapodás lejár.

A SADC GPM kialakításakor ügyeltek arra, hogy összhangban álljon a Dél-afrikai Vámunió (SACU) működésével is. Az előadó úgy véli, hogy e GPM a további regionális integráció erős alapjává válhat, amennyiben a szükséges nyomon követési intézkedések megszületnek, nevezetesen a technikai kapacitás előmozdítása például a származási szabályok és a kereskedelem megkönnyítése terén.

Az új piaci hozzáférési lehetőségek által kínált előnyök maradéktalan kihasználásának kulcsa persze a hatékony végrehajtás. Ezért döntő fontosságú arról gondoskodni, hogy az előirányzott szerkezetek és mechanizmusok valóban létrejöjjenek, továbbá átláthatóságot kell biztosítani azok működése tekintetében. Ugyancsak fontos teendő lesz a vállalkozások közötti szoros kapcsolatok előmozdítása is, különösen az afrikai magánszektor támogatása érdekében. Az előadó felhívja a figyelmet arra, hogy a SADC GPM tekintetében hatékony ellenőrzéseket kell végezni, és hogy a civil társadalom partnerként történő bevonása elengedhetetlen szükségszerűség. E tekintetben a források elosztása során fontos szempont a civil társadalom részvételének megkönnyítése az ellenőrzési folyamatban. Különösen fontos lesz a GPM keretében a fenntartható tisztességes kereskedelemhez – így végső soron a fenntartható fejlődéshez és a szegénység csökkentéséhez – nyújtott hozzájárulás ellenőrzése.

Az előadó a fentieken túlmenően felhívja a vegyes tanácsot az elért eredményekről szóló jelentések előterjesztésére, amelyeket megvitatnak az Európai Parlamentben, az afrikai országok parlamentjeiben és az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlésben annak érdekében, hogy értékeljék a partnerség hozzájárulását a fenntartható fejlődési célok eléréséhez.

Az előadó összegző következtetése szerint a megállapodásba épített rugalmassági és védintézkedések – kiváltképpen a kereskedelem és a fenntartható fejlődés tekintetében – hozzájárulhatnak a fejlődés irányába ható, kölcsönösen előnyös megállapodáshoz, ezáltal szavatolva a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciát, amennyiben a hatékony végrehajtás és ellenőrzés biztosított.

******

A Fejlesztési Bizottság felkéri a Nemzetközi Kereskedelemi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy javasolja a Parlamentnek, hogy adja egyetértését az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Dél-afrikai Fejlesztési Közösségnek a gazdasági partnerségi megállapodáshoz csatlakozó országai (a SADC GPM országok) közötti gazdasági partnerségi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéhez.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről az SADC-GPM-államok közötti gazdasági partnerségi megállapodás

Hivatkozások

10107/2016 – C8-0243/2016 – COM(2016)00182016/0005(NLE)

Illetékes bizottság

 

INTA

 

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

DEVE

7.7.2016

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Pedro Silva Pereira

28.4.2016

Vizsgálat a bizottságban

23.5.2016

20.6.2016

 

 

Az elfogadás dátuma

12.7.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

15

6

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Louis Aliot, Ignazio Corrao, Nirj Deva, Doru-Claudian Frunzulică, Maria Heubuch, György Hölvényi, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Arne Lietz, Linda McAvan, Norbert Neuser, Maurice Ponga, Cristian Dan Preda, Lola Sánchez Caldentey, Elly Schlein, Eleni Theocharous, Bogdan Brunon Wenta, Anna Záborská

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Seb Dance, Jordi Sebastià, Adam Szejnfeld, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Maria Arena, Petras Auštrevičius


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről az SADC-GPM-államok közötti gazdasági partnerségi megállapodás

Hivatkozások

10107/2016 – C8-0243/2016 – COM(2016)00182016/0005(NLE)

A konzultáció időpontja / Az egyetértésre irányuló kérelem időpontja

29.6.2016

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

INTA

7.7.2016

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

DEVE

7.7.2016

ENVI

7.7.2016

 

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

ENVI

17.2.2016

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Alexander Graf Lambsdorff

15.2.2016

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

24.5.2016

15.6.2016

 

 

Az elfogadás dátuma

14.7.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

22

10

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

William (The Earl of) Dartmouth, Laima Liucija Andrikienė, Maria Arena, Karoline Graswander-Hainz, Yannick Jadot, Ska Keller, Jude Kirton-Darling, Alexander Graf Lambsdorff, Bernd Lange, Emmanuel Maurel, Anne-Marie Mineur, Sorin Moisă, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Marietje Schaake, Helmut Scholz, Joachim Schuster, Joachim Starbatty, Iuliu Winkler, Jan Zahradil

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Reimer Böge, Victor Boştinaru, Klaus Buchner, Seán Kelly, Gabriel Mato, Bolesław G. Piecha, Pedro Silva Pereira, Ramon Tremosa i Balcells, Wim van de Camp, Jarosław Wałęsa, Pablo Zalba Bidegain

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Mara Bizzotto, Jozo Radoš, Dariusz Rosati, Paul Rübig, Mylène Troszczynski

Benyújtás dátuma

19.7.2016

Jogi nyilatkozat