Eljárás : 2016/0139(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0261/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0261/2016

Viták :

PV 27/03/2019 - 21
CRE 27/03/2019 - 21

Szavazatok :

PV 28/03/2019 - 8.1
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0319

JELENTÉS     ***I
PDF 551kWORD 60k
9.9.2016
PE 583.925v03-00 A8-0261/2016

a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (Koszovó*)

(COM(2016)0277 – C8-0177/2016 – 2016/0139(COD))

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Előadó: Tanja Fajon

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (Koszovó*)

(COM(2016)0277 – C8-0177/2016 – 2016/0139(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0277),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 77. cikke (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0177/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A8-0261/2016),

1.  elfogadja első olvasatbeli álláspontját, megegyezően a Bizottság javaslatával;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.


INDOKOLÁS

Az Európai Unió 2003-ban a szaloniki cselekvési programban megerősítette egyértelmű elkötelezettségét és támogatását valamennyi nyugat-balkáni ország európai perspektívájára vonatkozóan. A stabilizációs és társulási folyamat azóta a nyugat-balkáni országok európai perspektívájának alapvető keretévé vált, amely a jövőben megvalósuló csatlakozásukhoz vezet, és amelynek különösen fontos mozzanata a vízumliberalizáció.

A stabilizációs és társulási megállapodások (STM) valamennyi nyugat-balkáni országban létrejöttek és hatályba léptek, 2016. április 1-jén Koszovóban is. Az STM az Európai Unió és Koszovó közötti első szerződéses viszonyt jelenti, továbbá Koszovó európai perspektívája szempontjából fontos és történelmi lépés. Emellett a vízumkötelezettség eltörlése Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia állampolgárai esetében 2009-ben, majd Albánia és Bosznia-Hercegovina állampolgárai esetében 2010-ben fontos lépés volt európai integrációjuk felé, és bebizonyította, hogy a régió országai képesek a szükséges reformok megvalósítására. Így azonban Koszovó magára maradt a balkáni vízumliberalizációs térképen.

Az ország elszigetelődése súlyos következményekkel járt a koszovói emberek mindennapi életére nézve. Nem feledhetjük el azokat a borzalmas eseményeket, amelyek Jugoszlávia szétesését követték, amikor a kegyetlen háborúk brutálisan megosztották a régiót és rendkívül mély sebeket ejtettek az emberek lelkében és szívében. Menekültek és migránsok százezrei hagyták ott a régiót, és ez volt az a pillanat, amikor szembesültünk egy fiatal generációval, amely el volt zárva Európa egyesült és virágzó részétől. E seb gyógyítása a koszovóiak számára még sokkal fontosabb.

Koszovó csak 2012 júniusában, négy évvel az összes többi régióbeli ország után kapta meg vízumliberalizációs ütemtervét. Noha a Koszovóra vonatkozó ütemterv alapjában hasonló, azonban sokkal pontosabb és részletesebb, és 95 referenciamutatót tartalmaz. A Bizottság négy eredményjelentést készített a vízumügyben Koszovóval folytatott párbeszédről; 2013 februárjában, 2014 júliusában, 2015 decemberében, majd a negyedik és egyben utolsót 2016 májusában, amikor a vízumliberalizációra vonatkozó jogalkotási javaslatot is benyújtotta.

A vízummentes utazás nemcsak az emberek közötti kapcsolatépítést, a határokon átnyúló jobb együttműködést, a kulturális, oktatási és szakmai cseréket segíti elő, hanem felszámolja a bűnözők üzleti lehetőségeit és hozzájárul az irreguláris bevándorlás visszaszorításához. A liberalizált vízumrendszernek köszönhetően az állampolgárok előtt megnyílnak a lehetőségek, hogy turisztikai céllal külföldre utazzanak, hogy meglátogassák rokonaikat és barátaikat anélkül, hogy hosszadalmas és drága vízumeljárásokkal szembesülnének. Elszigeteltségi érzésüket is orvosolni fogja. A vízummentes rendszer az ország európai perspektívájának egyik legkézzelfoghatóbb és legkonkrétabb eredménye, és együtt jár a szabad mozgás megvalósulásával, amely az európai projekt egyik alapvető elve.

Az előadó határozottan üdvözli ezt a rendkívül szükséges javaslatot, amely biztosítani fogja, hogy Koszovó ne veszítse el a reményt és azt a vágyát, hogy elinduljon uniós csatlakozási folyamata. Az európai perspektíva a stabilitás első számú garanciája és az ország és a régió reformjainak legfőbb motorja. A múlt megtanított minket arra, hogy a béke és a stabilitás a legjobban az uniós csatlakozási folyamat további erősítésével valósítható meg, és azzal, hogy az állampolgárok számára e folyamat minél láthatóbbá és kézzelfoghatóbbá válik.

Az Európai Parlament mindig szilárdan kiállt Koszovó és európai perspektívája, többek között a vízumliberalizációs folyamat mellett és támogatta ezeket, továbbá folyamatosan felszólította a koszovói hatóságokat az együttműködésre és az előírt referenciamutatók teljesítésére, valamint a Bizottságot a folyamat megkönnyítésének és felgyorsításának elősegítésére.

Fontos emlékezni arra, hogy az uniós vízumszabályok szerint az egyes országokat saját érdemeik alapján ítélik meg. Számos különböző kritérium egyenként történő, átgondolt vizsgálatán alapul annak eldöntése, hogy az állampolgárok esetében el kell-e törölni a vízumkötelezettséget. E javaslat esetében is a méltányos és érdemeken alapuló megközelítés lesz tehát az irányadó elv és nem a politikai megegyezés. Az előadó emiatt ellenzi, hogy a Tanácsban vagy a Parlamentben jelenleg tárgyalt más jogalkotási javaslatokkal kapcsolatban párhuzamot vonjanak vagy feltételeket vezessenek be.

Továbbá 2010-ben a Bizottság létrehozta a vízumliberalizációt követő ellenőrzési mechanizmust a vízummentes utazási rendszer működésének felülvizsgálata és a végrehajtás esetleges hiányosságainak kezelése érdekében . Emellett a 2014-ben bevezetett felfüggesztési mechanizmus további eszközt jelent a tagországok számára a vízummentes rendszerrel való esetleges visszaélések kezeléséhez, és lehetőséget biztosít a vízumkötelezettség visszaállítására.

Kétségtelen, hogy Koszovó el nem ismerése súlyos hatással volt az ország gazdaságára és fejlődésére, valamint az emberek mindennapi életére. Miközben a Koszovó státuszával kapcsolatos kérdés megoldásának szükségessége a régióra és az Európai Unióval fennálló kapcsolatokra fordított figyelem középpontjában állt, bizonyos mértékben az ország európai integrációs folyamatát is lassította. A tagállamok elkötelezték magukat Koszovó vízumliberalizációs folyamata mellett, amint teljesülnek a feltételek az ország státuszára vonatkozó tagállami álláspontok sérelme nélkül.

Az előadó úgy véli, hogy Koszovó státuszának elismerése nem fog kedvezőtlen következményekkel járni e javaslat elfogadási folyamatára nézve. Az előadó ennek érdekében újra megfogalmazza az Európai Parlament felhívását arra vonatkozóan, hogy a hátralévő öt tagállam is tegyen lépéseket Koszovó elismerése felé. Ez nemcsak Koszovó uniós csatlakozására lesz pozitív hatással, hanem általában a régión belüli kapcsolataira, a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálódására, valamint a világ többi részével fenntartott politikai és társadalmi-gazdasági kapcsolatokra. Az Európai Unió pedig politikai felelősséggel tartozik e folyamat megvalósítása tekintetében.


VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről (7.7.2016)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló (EK) 539/2001 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (Koszovó)

(COM(2016)0277 – C8-0177/2016 – 2016/0139(COD))

A vélemény előadója: Ulrike Lunacek

RÖVID INDOKOLÁS

A Bizottság javaslata a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló (EK) 539/2001 rendelet (Koszovó) módosítására irányul (2016/0139(COD)). Konkrétan azt javasolja, hogy vezessenek be vízummentes rendszert Koszovó esetében, átemelve az országot az I. mellékletből a II. mellékletbe. Ez vízummentes belépést tenne lehetővé azon koszovói állampolgárok számára, akik biometrikus útlevéllel, bármely 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napos rövid tartózkodásra utaznak az EU-ba, az Egyesült Királyság és Írország kivételével, ideértve Izlandot, Liechtensteint, Norvégiát és Svájcot is.

A Külügyi Bizottság számos alkalommal támogatta a vízumkönnyítést és vízumliberalizációt a Nyugat-Balkán valamennyi országa esetében az emberek közötti kapcsolatok elősegítése és az EU-val kialakított kapcsolatok erősítése érdekében. Koszovó 2010 óta a Nyugat-Balkán egyetlen olyan országa, amely nem élvez vízumkönnyítési megállapodást, és amelynek állampolgárainak jelenleg vízumra van szükségük az EU-ba való belépéshez. E helyzet következtében a lakosságban az az erőteljes érzés alakult ki, hogy „másodrendű emberek”, akik „be vannak zárva”, és ez a múltban arra sarkallta az ország állampolgárait, hogy más módokon igyekezzenek az EU-ba jutni.

Az EU és Koszovó közötti vízumliberalizációs párbeszéd 2012. január 19-én kezdődött meg. Ezt megelőzően a Bizottság ragaszkodott hozzá, hogy megfelelő előrelépés történjen a visszafogadás és az újrabeilleszkedés terén, és elégedett volt a koszovói hatóság által végzett munkával. A Bizottság összesen négy eredményjelentést készített, az utolsó 2016. május 4-én jelent meg. Az utolsó eredményjelentés megállapította, hogy Koszovó eleget tett az vízumliberalizációs ütemtervben szereplő követelményeknek, feltéve hogy a javaslat EP és Tanács általi elfogadását megelőzően ratifikálja a Montenegróval kötött határmegállapodást, valamint megerősíti a szervezett bűnözés és a korrupció elleni fellépés terén elért eredményeit.

A Külügyi Bizottság mindig hangsúlyozta a jogállamiság, a független igazságszolgáltatás és a demokratikus elvek tiszteletben tartásának fontosságát. A Koszovó által az uniós integráció terén elért eredményekről szóló éves jelentése révén a Külügyi Bizottság nyomon követi és értékeli e kérdések alakulását, és a jövőben is szigorúan odafigyel majd ezekre. A vízumliberalizációnak köszönhetően Koszovó állampolgárai úgy érzik majd, hogy másokkal egyenlő bánásmódban részesülnek. A vízumliberalizáció arra ösztönzi majd a koszovói hatóságokat, hogy további erőfeszítéseket tegyenek a szükséges reformok végrehajtása érdekében, különös tekintettel a stabilizációs és társulási megállapodás keretében fennálló kötelezettségeikre.

Mindezek fényében, és tekintettel arra, hogy milyen fontos a vízumliberalizáció Koszovó állampolgárai számára, a Külügyi Bizottság az eljárás gyors lezárását és a módosított rendelet mihamarabbi hatálybalépését szorgalmazza annak érdekében, hogy a polgárok élvezhessék az ezzel járó előnyöket.

******

A Külügyi Bizottság felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy javasolja az Európai Parlamentnek, hogy az első olvasat során elfogadandó álláspontjában hagyja jóvá a Bizottság javaslatát.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

A külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolása (Koszovó*)

Hivatkozások

COM(2016)0277 – C8-0177/2016 – 2016/0139(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

LIBE

6.6.2016

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

AFET

6.6.2016

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Ulrike Lunacek

24.5.2016

Vizsgálat a bizottságban

14.6.2016

 

 

 

Az elfogadás dátuma

7.7.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

38

7

6

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Michèle Alliot-Marie, Petras Auštrevičius, Mario Borghezio, Elmar Brok, Klaus Buchner, James Carver, Lorenzo Cesa, Aymeric Chauprade, Andi Cristea, Arnaud Danjean, Mark Demesmaeker, Georgios Epitideios, Knut Fleckenstein, Anna Elżbieta Fotyga, Eugen Freund, Michael Gahler, Iveta Grigule, Richard Howitt, Sandra Kalniete, Tunne Kelam, Afzal Khan, Janusz Korwin-Mikke, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Ilhan Kyuchyuk, Arne Lietz, Barbara Lochbihler, Ulrike Lunacek, Andrejs Mamikins, David McAllister, Francisco José Millán Mon, Pier Antonio Panzeri, Ioan Mircea Paşcu, Alojz Peterle, Tonino Picula, Kati Piri, Cristian Dan Preda, Jozo Radoš, Sofia Sakorafa, Jacek Saryusz-Wolski, Jaromír Štětina, László Tőkés, Ivo Vajgl, Hilde Vautmans, Boris Zala

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Laima Liucija Andrikienė, Andrzej Grzyb, András Gyürk, Paavo Väyrynen, Janusz Zemke

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Heidi Hautala


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

25

+

ALDE

Nathalie Griesbeck, Filiz Hyusmenova, Angelika Mlinar, Cecilia Wikström, Sophia in 't Veld

GUE/NGL

Cornelia Ernst

PPE

Jaromír Štětina

S&D

Caterina Chinnici, Tanja Fajon, Evelyne Gebhardt, Ana Gomes, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Cécile Kashetu Kyenge, Marju Lauristin, Clare Moody, Luigi Morgano, Péter Niedermüller, Emilian Pavel, Birgit Sippel, Daniele Viotti, Josef Weidenholzer

VERTS/ALE

Eva Joly, Judith Sargentini, Josep-Maria Terricabras, Bodil Valero

24

-

ECR

Daniel Dalton, Jussi Halla-aho, Timothy Kirkhope, Branislav Škripek

EFDD

Gerard Batten, Ignazio Corrao, Beatrix von Storch

ENF

Sylvie Goddyn

NI

Udo Voigt

PPE

Burkhard Balz, Andrea Bocskor, Michał Boni, Pál Csáky, Mariya Gabriel, Kinga Gál, Monika Hohlmeier, Andrey Kovatchev, Barbara Kudrycka, Traian Ungureanu, Vladimir Urutchev, Axel Voss, Rainer Wieland, Joachim Zeller

S&D

Juan Fernando López Aguilar

2

0

PPE

Frank Engel, József Nagy

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

A külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolása (Koszovó*)

Hivatkozások

COM(2016)0277 – C8-0177/2016 – 2016/0139(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

4.5.2016

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

LIBE

6.6.2016

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

AFET

6.6.2016

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Tanja Fajon

23.5.2016

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

26.5.2016

 

 

 

Az elfogadás dátuma

5.9.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

25

24

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Gerard Batten, Michał Boni, Caterina Chinnici, Ignazio Corrao, Frank Engel, Cornelia Ernst, Tanja Fajon, Mariya Gabriel, Kinga Gál, Ana Gomes, Nathalie Griesbeck, Jussi Halla-aho, Monika Hohlmeier, Filiz Hyusmenova, Sophia in ‘t Veld, Eva Joly, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Timothy Kirkhope, Barbara Kudrycka, Cécile Kashetu Kyenge, Marju Lauristin, Juan Fernando López Aguilar, József Nagy, Péter Niedermüller, Judith Sargentini, Birgit Sippel, Branislav Škripek, Traian Ungureanu, Bodil Valero, Udo Voigt, Beatrix von Storch, Josef Weidenholzer, Cecilia Wikström

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Andrea Bocskor, Pál Csáky, Daniel Dalton, Angelika Mlinar, Luigi Morgano, Emilian Pavel, Jaromír Štětina, Josep-Maria Terricabras, Daniele Viotti, Axel Voss

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Burkhard Balz, Evelyne Gebhardt, Sylvie Goddyn, Andrey Kovatchev, Clare Moody, Vladimir Urutchev, Rainer Wieland, Joachim Zeller

Benyújtás dátuma

9.9.2016

Jogi nyilatkozat