Eljárás : 2015/2326(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0262/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0262/2016

Viták :

Szavazatok :

PV 06/10/2016 - 5.8
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0385

JELENTÉS     
PDF 534kWORD 75k
9.9.2016
PE 578.513v02-00 A8-0262/2016

az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről: 2014. évi éves jelentés

(2015/2326(INI))

Jogi Bizottság

Előadó: Heidi Hautala

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Petíciós Bizottság részéről
 ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről: 2014. évi éves jelentés

(2015/2326(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló 32. éves jelentésre (2014) (COM(2015)0329),

–  tekintettel „Az EU Pilot értékelő jelentése” című bizottsági jelentésre (COM(2010)0070),

–  tekintettel „Az EU Pilot második értékelő jelentése” című bizottsági jelentésre (COM(2011)0930),

–  tekintettel a közösségi jogsértések tárgyában a panaszossal való kapcsolattartásról szóló, 2002. március 20-i bizottsági közleményre (COM(2002)0141),

–  tekintettel „Az uniós jog alkalmazása tárgyában a panaszosokkal való kapcsolattartás korszerűsítése” című, 2012. április 2-i bizottsági közleményre (COM(2012)0154),

–  tekintettel az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodásra,

–   tekintettel az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásra,

–  tekintettel a Bizottságnak az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló 30. és 31. évi éves jelentéséről szóló, 2015. szeptember 10-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére és 132. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság és a Petíciós Bizottság véleményére (A8-0262/2016),

A.  mivel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 17. cikke a Bizottság alapvető szerepét abban határozza meg, hogy a Szerződések őreként járjon el;

B.  mivel az EUSZ 6. cikkének (1) bekezdése értelmében az Európai Unió Alapjogi Chartája (a Charta) ugyanolyan jogi kötőerővel bír, mint a Szerződések, és annak az Unió intézményei, szervei és hivatalai, valamint tagállamai a címzettjei annyiban, amennyiben az Unió jogát hajtják végre (a Charta 51. cikkének (1) bekezdése);

C.  mivel az EUMSZ 258. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében Bizottság indokolással ellátott véleményt küld annak a tagállamnak, amely a Bizottság megítélése szerint nem teljesítette a Szerződésekből eredő valamely kötelezettségét, és ha az érintett tagállam a Bizottság által meghatározott határidőn belül nem tesz eleget a véleményben foglaltaknak, akkor a Bizottság a Bírósághoz fordulhat;

D.  mivel az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás előírja az információk megosztását a felszólító levél alapján indított valamennyi kötelezettségszegési eljárásra vonatkozóan, de ez nem terjed ki a hivatalos kötelezettségszegési eljárásokat megelőző informális EU Pilot eljárásra;

E.  mivel a Bizottság az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésére és az Unió és a tagállamok közötti lojális együttműködés alapelvére hivatkozik a Bizottság tagállamokkal szembeni titoktartási kötelezettségének érvényesítése érdekében az EU Pilot eljárások alatt;

F.  mivel az EU Pilot eljárások célja a Bizottság és a tagállamok közötti szorosabb és koherensebb együttműködés lehetővé tétele, hogy az uniós jog megsértéseit lehetőleg korai stádiumban lehessen orvosolni, és elkerülhetővé váljon formális kötelezettségszegési eljárás;

G.  mivel 2014-ben 3715 panasz érkezett a Bizottsághoz az uniós jog feltételezett megsértéséről, és Spanyolország (553), Olaszország (475) és Németország (276) voltak azok a tagállamok, amelyek ellen a legtöbb panaszt nyújtották be;

H.  mivel 2014-ben a Bizottság 893 új kötelezettségszegési eljárást indított, aminek következtében jelenleg Görögországnak (89), Olaszországnak (89) és Spanyolországnak (86) van a legtöbb lezáratlan ügye;

I.  mivel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkében foglalt meghatározás szerint a megfelelő ügyintézéshez való jog azt jelenti, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit az Unió intézményei, szervei és hivatalai részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék, és mivel az EUMSZ 298. cikkében foglaltak értelmében feladataik ellátása során az Unió intézményei, szervei és hivatalai egy nyitott, hatékony és független európai igazgatásra támaszkodnak;

1.  emlékeztet arra, hogy az EUSZ 17. cikke szerint a Bizottság felelős az uniós jog alkalmazásának biztosításáért, az EU Alapjogi Chartáját is ideértve (az EUSZ 6. cikkének (1) bekezdése), amely rendelkezéseinek címzettjei az Unió intézményei, szervei és hivatalai, valamint a tagállamok annyiban, amennyiben az Unió jogát hajtják végre;

2.  elismeri, hogy az uniós jog helyes végrehajtásáért és alkalmazásáért az elsődleges felelősség a tagállamokat terheli, rámutat azonban, hogy ez nem menti fel az uniós intézményeket az elsődleges uniós jog tiszteletben tartásának kötelessége alól a másodlagos uniós jog megalkotása során;

3.  kiemeli a Bizottság jelentős szerepét az uniós jog alkalmazásának ellenőrzésében és abban, hogy éves jelentést nyújt be a Parlamentnek és a Tanácsnak; felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is játsszon aktív szerepet és fejlesszen ki különböző eszközöket az uniós jog tagállamokbeli végrehajtásának, érvényesítésének és teljesítésének javítására, továbbá hogy az uniós irányelvek végrehajtására vonatkozó adatok mellett következő éves jelentésében nyújtson adatokat az uniós rendeletek végrehajtásáról is;

4.   elismeri, hogy az uniós jog helyes végrehajtásáért és alkalmazásáért az elsődleges felelősség a tagállamokat terheli, hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak az uniós jog végrehajtásakor teljes körűen tiszteletben kell tartaniuk a Szerződésekben és az EU Alapjogi Chartájában foglalt alapvető értékeket és jogokat; emlékeztet arra, hogy az uniós jog végrehajtásának ellenőrzése és értékelése a Bizottság feladata, e célból ismét felszólítja a tagállamokat, hogy szisztematikusan alkalmazzák a megfelelési táblázatokat, rámutat azonban, hogy ez nem menti fel az uniós intézményeket az elsődleges uniós jog tiszteletben tartásának kötelessége alól a másodlagos uniós jog megalkotása során; felidézi, hogy az ágazati jogszabályokkal kapcsolatosan fel kell használni saját végrehajtási jelentéseit;

5.  elismeri, hogy a Parlamentnek fontos szerepet kell játszania azáltal is, hogy politikai ellenőrzést gyakorol a Bizottság végrehajtási intézkedései felett, ellenőrzi az uniós jog végrehajtásának ellenőrzéséről szóló éves jelentéseket, és megfelelő parlamenti állásfoglalásokat fogad el; úgy véli, hogy a Parlament még inkább hozzájárulhatna az uniós jogszabályok időben történő, pontos átültetéséhez a jogalkotási döntéshozatali folyamatban szerzett tapasztalatainak a nemzeti parlamentekkel fenntartott, előre kialakított kapcsolatai révén történő megosztása révén;

6.  megjegyzi, hogy az uniós jog nemzeti jogba való helyes és időben történő átültetése és a világos hazai jogi keret prioritást kell, hogy képezzen a tagállamok számára az uniós jog megsértésének elkerülése és annak biztosítása céljából, hogy az egyének és a vállalkozások részesüljenek az uniós jog hatékony és eredményes alkalmazása által nyújtott előnyökből;

7.  hangsúlyozza a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek és az egyéb érdekelt felek fontos szerepét a jogszabályok létrehozásában és az uniós jog tagállamok általi átültetése és alkalmazása terén mutatkozó hiányosságok nyomon követésében és jelentésében; megjegyzi, hogy a Bizottság az e folyamatot elősegítő új eszközök 2014-es bevezetésével elismerte az érdekelt felek szerepét; arra bátorítja az érdekelt feleket, hogy e tekintetben a jövőben is maradjanak éberek;

8.  elismeri az uniós jog tényleges alkalmazásának hatását az uniós intézmények hitelességének megerősítése szempontjából; méltányolja, hogy a Bizottság éves jelentése nagy jelentőséget tulajdonít a polgárok, a vállalkozások és a civil társadalmi szervezetek által benyújtott petícióknak, amelyek benyújtása a Lisszaboni Szerződésben rögzített alapvető jog, továbbá az európai polgárság fontos eleme és olyan fontos másodlagos eszköz, amely a polgárok véleményének és tapasztalatainak közvetlen kinyilvánítása révén teszi lehetővé az uniós jog alkalmazásának ellenőrzését és esetleges hiányosságainak azonosítását – a választások és népszavazások mellett, amelyek továbbra is a demokratikus véleménynyilvánítás elsődleges útjai maradnak;

9.  úgy véli, hogy a tagállamok nem tudnak eleget tenni a jogalkotásra vonatkozó irreális végrehajtási határidőknek, ami az alkalmazás késedelmének hallgatólagos elfogadásához vezet; kéri az európai intézményeket, hogy állapodjanak meg megfelelőbb ütemezésben a rendeletek és irányelvek végrehajtására vonatkozóan, figyelembe véve a vizsgálatok elvégzéséhez és a konzultációkhoz szükséges időszakokat; úgy véli, hogy a Bizottságnak a jelentéseket, felülvizsgálatokat és jogszabályi felülvizsgálatokat a társjogalkotókkal közösen megállapított időpontokban és a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint kell előterjesztenie;

10.   üdvözli, hogy a jogalkotás minőségének javításáról szóló új intézményközi megállapodás magában foglal az uniós jog végrehajtásának és alkalmazásának javítását, valamint az ezzel kapcsolatos strukturáltabb együttműködést célzó rendelkezéseket; támogatja a megállapodásban foglalt felhívást, mely szerint javítani kell az olyan nemzeti intézkedések azonosítását, amelyek nem kapcsolódnak szigorúan uniós jogszabályhoz (túlszabályozásként ismert gyakorlat); hangsúlyozza az átültetés javításának fontosságát és annak szükségességét, hogy a tagállamok értesítést adjanak az európai irányelveket kiegészítő nemzeti intézkedésekről, és világosan megjelöljék ezeket; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak az uniós jogszabályok alkalmazása során el kell kerülniük, hogy szükségtelenül terhesebbé tegyék az uniós szabályokat, mivel ez az Unió jogalkotási tevékenységének félreértelmezéséhez vezet és növeli az indokolatlan EU-szkepticizmust a polgárok körében; emlékeztet arra azonban, hogy ennek semmiféle hatása nincs a tagállamok azon előjogára, hogy nemzeti szinten az uniós szinten megállapodottaknál szigorúbb szociális és környezetvédelmi normákat fogadjanak el;

11.  úgy véli, hogy a Parlamentnek jelentősebb szerepet kellene játszania annak elemzésében, hogy a csatlakozásra váró országok és az Európai Unióval társulási megállapodást kötött országok miként felelnek meg az uniós jognak; e tekintetben a közösségi jog tiszteletben tartása és alkalmazása tekintetében megfelelő segítség nyújtását javasolja az érintett országoknak a nemzeti parlamentjeikkel való folyamatos együttműködés révén;

12.  javasolja, hogy a Parlament készítsen valódi jelentéseket, ne csupán állásfoglalásokat valamennyi tagjelölt országról a Bizottság által közzétett éves eredményjelentésekre reagálva, hogy minden érintett szakbizottság kibocsáthassa a véleményét; úgy véli, hogy a Bizottságnak továbbra is az európai szomszédságpolitikában részt vevő valamennyi olyan ország tekintetében is eredményjelentéseket kellene közzétennie, amelyek társulási megállapodást írtak alá, hogy a Parlament az említett országok által a csatlakozási menetrendhez kapcsolódó uniós vívmányok végrehajtása terén elért eredményeket komolyan és szisztematikusan értékelhesse;

13.  üdvözli a Bizottság 32. éves jelentését az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről, és megjegyzi, hogy a környezetvédelem, a közlekedés, valamint a belső piac és szolgáltatások képezték 2013-ban azokat a szakpolitikai területeket, ahol a legtöbb kötelezettségszegési eljárás volt még 2014-ben is lezáratlan; megjegyzi azt is, hogy a környezetvédelem, egészség, fogyasztóvédelem, mobilitás és közlekedés képezték 2014-ben ismét azokat a szakpolitikai területeket, ahol a legtöbb kötelezettségszegési eljárást indították; az intézményközi átláthatóság biztosítása érdekében arra ösztönzi a Bizottságot, hogy tegye lehetővé a Parlament könnyebb hozzáférését az uniós jog megsértésével kapcsolatos ügyekhez;

14.  megjegyzi, hogy az éves jelentés szerint „az elmúlt öt évben a formális kötelezettségszegési eljárások száma csökkent”, és hogy a Bizottság szerint ez a tagállamokkal az EU Pilot eljárás keretén belül folyatott strukturált párbeszéd hatékonyságát tükrözi; úgy véli azonban, hogy az utóbbi években végbement csökkenés és a következő években várható csökkenés elsősorban a Bizottság új jogalkotási javaslatai számának folyamatos csökkenésére vezethető vissza; rámutat arra, hogy a Bizottság irányelvek késedelmes átültetése esetén nem alkalmaz EU Pilot eljárást;

15.   ismételten emlékeztet arra, hogy ezen utólagos értékelés nem menti fel a Bizottságot azon kötelessége alól, hogy hatékonyan és időben ellenőrizze az uniós jog alkalmazását, és megjegyzi, hogy a Parlament a Bizottság ellenőrzése révén segítséget nyújthatna a jogszabályok végrehajtásának vizsgálatában;

16.  megjegyzi, hogy az új EU Pilot ügyek számának a vizsgált időszak folyamán tapasztalható növekedése és a lezáratlan kötelezettségszegési ügyek számának csökkenése az éves jelentés szerint azt mutatja, hogy az EU Pilot rendszer bizonyította hasznosságát, és pozitív hatást gyakorolt az uniós jog hatékonyabb végrehajtásának előmozdítása révén; hangsúlyozza azonban, hogy az uniós jog érvényesítése sem nem kellőképpen átlátható, sem a panaszosok és érdekelt felek nem gyakorolhatnak felette tényleges ellenőrzést, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Parlament többszöri kérése ellenére továbbra sem fér hozzá megfelelően az EU Pilot eljárásra és a folyamatban levő ügyekre vonatkozó információkhoz; e tekintetben a Parlament felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson nagyobb átláthatóságot az EU Pilot eljárásra vonatkozó információkra, valamint a folyamatban lévő ügyekre vonatkozóan;

17.  úgy véli, hogy az uniós jog be nem tartása miatti pénzügyi szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kellene lenniük, figyelembe kellene venniük az azonos területen történő ismételt mulasztást, valamint hogy tiszteletben kell tartani a tagállamok törvényes jogait;

18.  rámutat, hogy a jogállamiságon, a jogbiztonságon és a jog kiszámíthatóságán alapuló Európai Unióban az uniós polgárok számára jogot kell biztosítani arra, hogy egyértelmű, elérhető, átlátható módon és megfelelő időben (az interneten és más módon) elsőként értesüljenek arról, ha az uniós jog átültetése céljából elfogadtak-e nemzeti jogszabályokat, és ha igen, melyeket, valamint hogy ezek helyes végrehajtásának biztosításáért mely nemzeti hatóságok viselik a felelősséget;

19.  felszólítja a Bizottságot, hogy egyetlen portálon kapcsolja össze a különböző honlapokat, hozzáférési pontokat és tájékoztató weboldalakat, amely egyszerű hozzáférést kínál a polgároknak az online panaszbenyújtáshoz szükséges űrlapokhoz, és felhasználóbarát tájékoztatást nyújt a kötelezettségszegési eljárásokról; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy következő ellenőrző jelentésébe foglaljon bele az e portálok használatával kapcsolatos részletesebb információkat is;

20.  emlékeztet, hogy a Bizottság és a Parlament közötti lojális együttműködés kötelezettsége mindkettőjükre vonatkozik; ezért felhív az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás átdolgozására, hogy lehetővé tegyék az EU Pilot eljárásokról szóló információk átadását (bizalmas) dokumentum formájában az uniós jog értelmezése és alkalmazása terén illetékes parlamenti bizottságnak;

21.  emlékeztet arra, hogy 2013. január 15-i állásfoglalásában a Parlament kérte egy európai közigazgatási eljárásjogi uniós rendelet elfogadását az EUMSZ 298. cikke alapján, azonban annak ellenére, hogy az állásfoglalást elsöprő többséggel fogadták el (572 mellett, 16 ellene, 12 tartózkodás), a Parlament kérését nem követte a Bizottság részéről javaslat; felkéri a Bizottságot, hogy ismét vizsgálja meg a Parlament határozatát egy közigazgatási eljárásjogra vonatkozó jogalkotási javaslat előterjesztése érdekében;

22.  sajnálatának ad hangot konkrétabban amiatt, hogy nem követték nyomon arra irányuló felhívását, hogy rendelet formájában állapítsanak meg a kötelezettségszegési, illetve az azt megelőző eljárás egyes aspektusaira vonatkozó kötelező szabályokat – beleértve az értesítéseket, a kötelező határidőket, a meghallgatáshoz való jogot, az indokolási kötelezettséget, továbbá valamennyi személy azon jogát, hogy hozzáférjen a rá vonatkozó dokumentumokhoz –, erősítve ezzel a polgárok jogait és biztosítva az átláthatóságot;

23.  emlékeztet arra ezzel összefüggésben, hogy a Jogi Bizottság létrehozott egy közigazgatási joggal foglalkozó új munkacsoportot, amely úgy döntött, hogy kidolgoz egy tényleges rendelettervezetet az uniós igazgatásra vonatkozó közigazgatási eljárásjogról, hogy „ihletet” adjon a Bizottságnak – nem azért, hogy megkérdőjelezze a Bizottság kezdeményezési jogát, hanem hogy megmutassa, hogy egy ilyen rendelet elfogadása hasznos és egyben megvalósítható is lenne;

24.  úgy véli, hogy e rendelettervezet célja nem a meglévő uniós jogszabályok felváltása, hanem az értelmezéssel kapcsolatos hiányosságok és problémák kiküszöbölése érdekében ezek kiegészítése, valamint a meglévő szabályok hozzáférhetőbb, világosabb és koherensebb értelmezése a polgárok, vállalkozások, valamint az igazgatás és annak tisztviselői érdekében;

25.  ismét felhívja ezért a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot az európai közigazgatási eljárásjogról; figyelembe véve a Parlament eddigi erőfeszítéseit ezen a területen;

26.   emlékeztet arra, hogy a Szerződések és az Európai Unió Alapjogi Chartája az uniós intézmények számára kötelező jogi erővel bírnak még abban az esetben is, ha nemzetközi hitelezői csoportok („trojka”) tagjaként lépnek fel;

27.  felhívja a Bizottságot, hogy tegye az uniós jog betartatását valódi politikai prioritássá, amelynek érdekében működjön szorosan együtt a Parlamenttel, amely köteles a) biztosítani a Bizottság politikai elszámoltathatóságát, és b) társjogalkotóként meggyőződni arról, hogy a jogalkotási munka folyamatos javítása érdekében teljes körűen tájékozott;

28.  támogatja, hogy a Parlamenten belül létrejöjjön egy eljárás az uniós jog tagállamok általi végrehajtásának ellenőrzésére, amely képes a meg nem felelés kérdését országspecifikus módon elemezni, továbbá figyelembe veszi azt, hogy a Parlament érintett állandó bizottságai saját illetékességi területükön belül nyomon követik az uniós jog alkalmazását.

29.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0322.


INDOKOLÁS

A Bizottság 32. éves jelentése az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről ismét érdekes információkat tartalmaz az uniós jog tényleges végrehajtásáról és gyakorlati alkalmazásáról. Így a jelentés rámutat arra, hogy továbbra is a környezetvédelem, a közlekedés, valamint a belső piac és szolgáltatások képezték azokat a szakpolitikai területeket, amelyeket érintően 2014-ben a legtöbb kötelezettségszegési ügy maradt lezáratlan. Az éves jelentés hangsúlyozza azt is, hogy az elmúlt öt évben a formális kötelezettségszegési eljárások száma csökkent. A Bizottság szerint ez a tagállamokkal az EU Pilot eljárás keretében folytatott párbeszéd hatékonyságát jelzi. Figyelemmel azonban arra, hogy a Parlament még mindig igen kis mértékben fér hozzá az EU Pilot eljárással és a folyamatban lévő ügyekkel kapcsolatos információkhoz, nehéz értékelni, hogy a formális kötelezettségszegési eljárások számának csökkenése mennyiben köszönhető a Bizottság és a kötelezettségszegő tagállam közötti kompromisszumos megoldások helyett annak, hogy a tagállamok az uniós jogot jobban betartják. A jelentésből tehát az a következtetés vonható le, hogy az uniós jog érvényesítése még mindig nem eléggé átlátható. Ezzel összefüggésben az előadó úgy véli, hogy a Jogi Bizottság által létrehozott közigazgatási eljárásjoggal foglalkozó új munkacsoport javaslatai értékes inspirációként szolgálhatnak a Bizottság számára, mivel megmutatják, hogy az Unió saját igazgatására vonatkozó közigazgatási eljárásjogi rendelet elfogadása hasznos, és egyben megvalósítható is lenne. Az előadó úgy véli továbbá, hogy az Európai Parlament strukturáltabb szerepet játszhatna annak elemzésében, hogy a csatlakozásra váró országok és az Európai Unióval társulási megállapodást kötött országok miként felelnek meg az uniós jognak, valamint abban, hogy ezen országok számára e tekintetben megfelelő támogatást alakítson ki.


VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről (28.4.2016)

a Jogi Bizottság részére

az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről: 2014. évi éves jelentés

(2015/2326(INI))

A vélemény előadója: Ramon Tremosa i Balcells

JAVASLATOK

A Gazdasági és Monetáris Bizottság felhívja a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  mivel 2014-ben 3715 olyan panasz érkezett a Bizottsághoz, amely szerint egyes tagállamok esetleg megsértették az uniós jogot, és amely panaszok többsége Spanyolországra (553), Olaszországra (475) és Németországra (276) vonatkozott;

B.  mivel 2014-ben a Bizottság 893 új kötelezettségszegési eljárást indított, aminek következtében jelenleg Görögországnak (89), Olaszországnak (89) és Spanyolországnak (86) van a legtöbb lezáratlan ügye;

C.  mivel 2010 és 2014 között 3550 kötelezettségszegési eljárás indult azért, mert a tagállamok későn ültettek át 439 irányelvet, és az adott időszakban elfogadott minden egyes irányelv vonatkozásában átlagosan nyolc tagállam követett el kötelezettségszegést; Belgium (36), Románia (34) és Szlovénia (26) voltak a leginkább érintett tagállamok(1);

1.  úgy véli, hogy az uniós jog hatékonyságát rendszerszinten aláássa, hogy azt a tagállamok nem alkalmazzák megfelelően, a Bizottság nyomon követési tevékenysége pedig elégtelen; megjegyzi, hogy több európai válságban fontos szerepet játszik az alkalmazás és a végrehajtás hiánya, ami az egységes piacon egyenlőtlen versenyfeltételeket teremt, és hangsúlyozza, hogy az uniós jog végrehajtásának javítása fokozhatja az Európai Unió céljaiba és célkitűzéseibe vetett bizalmat a polgárai körében;

2.  úgy véli, hogy a tagállamok képtelenek eleget tenni a jogalkotásra vonatkozó irreális végrehajtási határidőknek, ami a késleltetett alkalmazás hallgatólagos elfogadásához vezet; kéri az európai intézményeket, hogy állapodjanak meg megfelelőbb ütemezésben a rendeletek és irányelvek végrehajtására vonatkozóan, figyelembe véve a vizsgálatok elvégzéséhez és a konzultációkhoz szükséges időszakokat; úgy véli, hogy a Bizottságnak a jelentéseket, felülvizsgálatokat és jogszabályi felülvizsgálatokat a társjogalkotókkal közösen megállapított időpontokban és a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint kell előterjesztenie;

3.  felhívja a Bizottságot, hogy minden főigazgatóság esetében hozzon létre egy olyan weboldalt, amelyen felsorolják azokat a tagállamokat, amelyek nem ültettek át irányelveket, vagy nem tettek eleget a határozatoknak és rendeleteknek; úgy véli, hogy ezt havi rendszerességgel kellene frissíteni, és részletezni kellene, mely irányelvek átültetésére nem került sor, és/vagy mely határozatokat és rendeleteket nem tartották be;

4.  úgy véli, hogy a Bizottságnak aktívabban kell küzdenie az irányelvek helytelen átültetésével szemben, a tagállamok részéről szándékos és szándékolatlan esetekre is egyaránt kiterjedően;

5.  úgy véli, hogy a Bizottságnak kötelessége szembehelyezkedni az európai szintű döntéshozatal két jogalkotói ágával, amelyek az együttdöntési eljárás során az esetlegesen felmerülő jogi bizonytalanságok, valamint lehetséges kockázatok, veszélyek és komplikációk miatt lényeges elemek tekintetében a döntést felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra/végrehajtási aktusokra hagyják;

6.  aggodalommal állapítja meg, hogy a banki és pénzügyi jogszabályok területén 11 olyan irányelv van, amelyet egy vagy több tagállam még nem ültetett át, és Németország az egyetlen olyan ország, amely átültette az e területre vonatkozó valamennyi jogszabályt, illetve Ausztria az egyetlen olyan tagállam, ahol a még átültetésre váró irányelvek száma háromnál kevesebb(2);

7.  rámutat arra, hogy a fizetési késedelmekről szóló irányelvet 11 tagállamban nem hajtották végre megfelelően, és hogy a helyzet Olaszországban, Cipruson, Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban a legrosszabb, amely országokban a B2B(3) fizetések késedelme jóval az átlagon felüli(4), ami további problémákat okoz a kkv-k számára;

8.  rámutat továbbá, hogy a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről szóló irányelv, a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló irányelv és a fogyasztói jogokról szóló irányelv valamennyi tagállam általi átültetésére még nem került sor(5); felhívja a Bizottságot, hogy szorosabban kövesse nyomon az adó- és vámügyekhez kapcsolódó állami támogatások eseteit, mivel ez azon négy szakpolitikai terület egyike, ahol 2014-ben a legtöbb kötelezettségszegési eljárás indult;

9.  emlékeztet arra, hogy a maastrichti kritériumok be nem tartása és a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályainak a Bizottság és a Tanács általi engedékeny és mérlegelésen alapuló végrehajtása hozzájárult a globális pénzügyi válságot követő európai államadósság-válsághoz; aggodalommal tölti el, hogy folytatódik a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályainak be nem tartása és következetlen végrehajtása, miközben megjegyzi, hogy a jelenlegi szabályokat a meglévő rugalmassági záradékok használatával kell alkalmazni; kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy foglaljon el proaktívabb álláspontot a makrogazdasági egyensúlyhiány esetén követendő eljárás végrehajtásával kapcsolatban, különösen akkor, ha súlyos makrogazdasági és pénzügyi egyensúlytalanságok hatékony megelőzéséről van szó;

10.  rámutat arra, hogy 2014-ben az európai szemeszter keretében a tagállamoknak tett 157 fő ajánlásból csak 10 esetben történt lényeges előrelépés vagy került sor a teljes körű végrehajtásra(6); e tekintetben felhív az európai szemeszter keretében az öt elnöknek a GMU elmélyítéséről szóló jelentésében megfogalmazott alábbi ajánlások követésére: konkrétabb és ambiciózusabb országspecifikus ajánlások és a meghatározott prioritások egyértelműbb középpontba helyezése, és eközben kellő mozgástér biztosítása a tagállamok számára az országspecifikus ajánlások végrehajtása terén, valamint a jelentéstétel, a szakértői értékelés és a „tartsd be, vagy magyarázd meg” megközelítés szisztematikusabb alkalmazása a megfelelő végrehajtás, valamint a fokozottabb nemzeti felelősségvállalást eredményező élénkebb nyilvános vita biztosítása érdekében;

11.  kiemeli, hogy az euróövezetbe tartozó, vagy a bankunióban résztvevő tagállamok esetében a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv átültetése nélkülözhetetlen az Egységes Szanálási Mechanizmus működéséhez, mivel az Egységes Szanálási Testület határozatait sok esetben a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelvet(7) átültető nemzeti jog alapján kell végrehajtani;

12.  megjegyzi, hogy 2015. október 22-én a Bizottság hat tagállam(8) ügyében az Európai Unió Bíróságához fordult amiatt, hogy nem ültették át a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló uniós irányelvet;

13.  mélységesen aggódik amiatt, hogy a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelvet 10 tagállamban(9) még mindig nem hajtották végre, és felhívja a Bizottságot az irányelv végrehajtásának biztosítására; felhív ezért a bankuniót létrehozó hatályos jogszabályok időben történő végrehajtására, továbbá az ágazati szakértőkkel és a fogyasztói szervezetekkel folytatott párbeszéd fokozására az elfogadott jogszabályok hatásának és eredményességének értékelése érdekében;

14.  üdvözli a Bizottságnak a tőkepiaci unió területére vonatkozó első javaslatait, és hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy ösztönözzék a reálgazdaságba történő beruházások növelését;

15.  úgy véli, hogy az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló irányelv szerinti megfelelő információcsere hiánya vezetett azokhoz a helytelen gyakorlatokhoz, amelyekben a LuxLeaks eset és más tagállamok visszaélésszerű adózási gyakorlatai gyökereztek;

16.  felhívja az Európai Bankhatóságot annak értékelésére, hogy versenyhátrányt szenvednek-e el azon tagállamok bankrendszerei, amelyek nem felelnek meg a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelvnek és a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelvnek;

17.  csalódottan állapítja meg, hogy mivel az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) és a Bizottság a megállapított határidőn belül nem tudta megszövegezni és elfogadni a szükséges, második szintű intézkedéseket, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a pénzügyi eszközök piacairól szóló (MIFID II) irányelv és az azt kísérő MIFIR rendelet hatálybalépésének egy évvel való elhalasztását kell javasolnia, továbbá hasonlóképpen el kell halasztani a piaci visszaélésekről szóló (MAR) rendelet és a központi értéktárakról szóló (CSDR) rendelet bizonyos rendelkezéseinek végrehajtását is;

18.  kéri a Bizottságot, hogy indítson kötelezettségszegési eljárást azon tagállamok ellen, amelyek nyíltan megtagadták a menekültek befogadásával kapcsolatos kötelező kvótarendszert létrehozó 2015. szeptember 22-i (EU) 2015/1601 tanácsi határozatból és a 2015. szeptember 14-i (EU) 2015/1523 tanácsi határozatból eredő kötelezettségek teljesítését;

19.  úgy véli, hogy a Bizottságnak – ahol ez lehetséges és arányos – több rendeletre irányuló, és kevesebb irányelvre irányuló javaslatot kellene előterjesztenie annak érdekében, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítson a tagállamok között a jogszabályokat illetően, különösen az egységes piaccal kapcsolatos uniós jog esetében, annak figyelembe vétele mellett, hogy a jogi szövegek formája meg kell, hogy feleljen a javaslatok célkitűzéseinek és céljainak;

20.  úgy véli, hogy az uniós jog be nem tartása miatti pénzügyi szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kellene lenniük, figyelembe kellene venniük az azonos területen történő ismételt mulasztást, valamint hogy tiszteletben kell tartani a tagállamok törvényes jogait;

21.  úgy véli, hogy a hivatalos kötelezettségszegési eljárások számának csökkenése az EU Pilot program keretében a tagállamokkal folytatott strukturált párbeszéd hatékonyságának is köszönhető;

22.  üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy javítsa az uniós jog alkalmazására vonatkozó információhoz való hozzáférést; ösztönzi az átláthatóság fokozására irányuló további erőfeszítéseket;

23.  támogatja, hogy a Parlamenten belül létrejöjjön egy standard strukturált folyamat az uniós jog tagállamok általi végrehajtásának ellenőrzésére, amely képes a meg nem felelés kérdését országspecifikus módon elemezni, továbbá figyelembe veszi azt, hogy a Parlament érintett állandó bizottságai saját illetékességi területükön belül nyomon követik az uniós jog alkalmazását.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

26.4.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

32

24

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Gerolf Annemans, Hugues Bayet, Pervenche Berès, Esther de Lange, Markus Ferber, Jonás Fernández, Elisa Ferreira, Neena Gill, Roberto Gualtieri, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Danuta Maria Hübner, Cătălin Sorin Ivan, Othmar Karas, Georgios Kyrtsos, Alain Lamassoure, Philippe Lamberts, Werner Langen, Sander Loones, Bernd Lucke, Olle Ludvigsson, Ivana Maletić, Fulvio Martusciello, Bernard Monot, Luděk Niedermayer, Stanisław Ożóg, Dimitrios Papadimoulis, Sirpa Pietikäinen, Dariusz Rosati, Pirkko Ruohonen-Lerner, Alfred Sant, Molly Scott Cato, Peter Simon, Theodor Dumitru Stolojan, Paul Tang, Ramon Tremosa i Balcells, Ernest Urtasun, Marco Valli, Cora van Nieuwenhuizen, Jakob von Weizsäcker, Pablo Zalba Bidegain, Marco Zanni

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Matt Carthy, Philippe De Backer, Mady Delvaux, Marian Harkin, Ian Hudghton, Sophia in ‘t Veld, Syed Kamall, Krišjānis Kariņš, Paloma López Bermejo, Emmanuel Maurel, Siôn Simon, Romana Tomc

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Daniela Aiuto, Virginie Rozière

(1)

Az A, B és C preambulumbekezdés adatai a Bizottság „Az uniós jog alkalmazásának ellenőrzése – 2014. évi éves jelentés” (2015.7.9.) című jelentéséből származnak.

(2)

Különösen aggodalomra adnak okot a kötelezettségszegési esetek szempontjából Lengyelország (10), Luxemburg (9), Szlovénia, Spanyolország és Észtország (mindegyikben 8).

(3)

Business-to-business, azaz vállalkozások közötti.

(4)

Lásd az Európai Parlament Kutatószolgálatának „Transposition and implementation of the Directive on Late Payments in Commercial Transactions” („A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó fizetési késedelemről szóló uniós irányelv átültetése”) című tanulmányát.

(5)

Európai Bizottság: Az uniós jog alkalmazásának ellenőrzése: 2014. évi éves jelentés, 19–20. o. http://ec.europa.eu/atwork/applying-eu-law/docs/annual_report_32/com_2015_329_hu.pdf

(6)

Ez körülbelül 6,5%-os sikeres végrehajtási arány. Zsolt Darvas és Alvaro Leandro: The Limitations of Policy Coordination in the Euro Area under the European Semester („Az európai szemeszter keretében az euróövezetet érintően folytatott szakpolitikai koordináció korlátai”), Bruegel, 2015. november.

(7)

A Bizottság 2015. október 22-i sajtóközleménye arról, hogy az Európai Unió Bíróságához fordul hat tagállam ügyében amiatt, hogy nem ültették át a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló uniós irányelvet.

(8)

A Cseh Köztársaság, Hollandia, Lengyelország, Luxemburg, Románia és Svédország.

(9)

Belgium, Ciprus, Észtország, Görögország, Lengyelország, Luxemburg, Olaszország, Románia, Svédország és Szlovénia; A Bizottság 2015. december 10-i sajtóközleménye.


VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (18.2.2016)

a Jogi Bizottság részére

az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló 2014. évi éves jelentésről

(2015/2326(INI))

A vélemény előadója: Agnieszka Kozłowska-Rajewicz

JAVASLATOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza, hogy a Bizottság jogosult és köteles felügyelni az uniós jog alkalmazását, továbbá kötelezettségszegési eljárást indítani azokkal tagállamokkal szemben, amelyek nem tettek eleget a Szerződések szerinti kötelezettségeiknek; mindazonáltal kéri a Bizottságot, hogy a hivatalos kötelezettségszegési eljárás megkezdése előtt biztosítson elsőbbséget az úgynevezett „EU Pilot” kezdeményezésnek, és kezdjen párbeszédet a tagállamokkal; emlékezteti a tagállamokat, hogy az uniós jog a nemzeti jogrendszerük szerves részét képezi, és felelősek az uniós jog megfelelő alkalmazásáért;

2.  megjegyzi, hogy az uniós jog nemzeti jogba való helyes és időben történő átültetése és a világos hazai jogi keret prioritást kell, hogy képezzen a tagállamok számára az uniós jog megsértése eseteinek elkerülése céljából, egyidejűleg biztosítva, hogy az egyének és a vállalkozások részesüljenek az uniós jog hatékony és eredményes alkalmazása által nyújtott előnyökből;

3.  hangsúlyozza a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek és az egyéb érdekelt felek fontos szerepét a jogszabályok létrehozásában és az uniós jog tagállamok általi átültetése és alkalmazása terén mutatkozó hiányosságok nyomon követésében és jelentésében; megjegyzi, hogy a Bizottság az e folyamatot elősegítő új eszközök 2014-es bevezetésével elismerte az érdekelt felek szerepét; arra bátorítja az érdekelt feleket, hogy e tekintetben a jövőben is maradjanak éberek;

4.  rámutat arra, hogy 2014-ben 3715 új panaszt regisztráltak, és 2011 óta ebben az évben érkezett a Bizottsághoz a legmagasabb számú (666) új panasz a foglalkoztatás, szociális ügyek és a társadalmi befogadás területén(1); emlékeztet arra, hogy az uniós jogszabályok tagállamok általi végrehajtásának elmaradása, illetve a helytelen alkalmazás vagy az alkalmazás elmulasztása a jogszabályokat hatástalanná teszi, jelentősen csökkenti a szociális és munkavállalói jogokat, és a szubszidiaritás elvének maradéktalan tiszteletben tartása mellett további uniós szintű fellépést tehet szükségessé;

5.  kiemeli, hogy 2014-ben a Bíróság nem hozott jelentős ítéletet a foglalkoztatás, a szociális ügyek és a társadalmi befogadás területén;

6.  rámutat, hogy az európai SOLVIT-hálózat által kezelt 2341 panaszból 1458 vonatkozott a 883/2004/EK rendelet szerinti szociális biztonsági jogokhoz való hozzáférésre és azok érvényesítésére, a legtöbb regisztrált eset pedig a gyermekgondozási ellátáshoz, a nyugdíjakhoz és a munkanélküli ellátáshoz kapcsolódott;

7.  felszólítja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb végezze el a 883/2004/EK rendelet és végrehajtási rendelete régóta esedékes felülvizsgálatát annak biztosítása érdekében, hogy mindenki teljes körűen élvezhesse a szociális biztonsághoz fűződő jogait; emlékezteti a tagállamokat azon kötelezettségükre, hogy e téren szorosan együttműködjenek annak biztosítása érdekében, hogy a mozgás jogával élő uniós polgárokat ne fosszák meg jogaiktól; felszólítja a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottságot, hogy évente értékelje, melyek a leggyakrabban visszatérő problémák, terjesszen elő a helyzet javítására vonatkozó konkrét javaslatokat, valamint tegye közzé értékelését és javaslatait;

8.  rámutat arra, hogy a foglalkoztatás területén a késedelmes átültetéssel kapcsolatos új kötelezettségszegési ügyek száma (17) 2014-ben az előző évhez képest (13) enyhén emelkedett, és hogy ezek mind a munkajoghoz kapcsolódtak(2); emlékeztet arra, hogy a munkajogi szabályok késedelmes átültetése egyes tagállamokban folyamatosan fennálló probléma, és akadályozza az embereket jogaik teljes körű gyakorlásában és az uniós jog előnyeiből való részesedésben; hangsúlyozza, hogy az uniós irányelvek késedelmes és helytelen átültetése kedvezőtlen hatással van az általános jogbiztonságra és az egységes piacon belüli egyenlő versenyfeltételekre; felszólítja a tagállamokat, hogy adott esetben tegyenek intézkedéseket – köztük jogalkotási intézkedéseket – az uniós irányelvek valamennyi nemzeti jogrendszerbe történő gyakorlati és előnyös átültetése érdekében;

9.  hangsúlyozza, hogy a késedelmes átültetés akadályozza a belső piac megfelelő működését és ellentétes a polgárok és a vállalatok érdekeivel, megfosztva őket egyes jogaiktól; ezzel összefüggésben felszólítja a tagállamokat, hogy a lehető leghamarabb ültessék át a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló 2011/24/EU irányelvet annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi európai polgár hozzáférhessen minőségi egészségügyi ellátáshoz egy másik tagállamban;

10.  hangsúlyozza, hogy 2014 végén 1347 kötelezettségszegési eljárás volt folyamatban, amelyből 72 eset munkaügyi kérdésekhez kapcsolódott(3);

11.  üdvözli, hogy a Bizottság a célravezető és hatályos szabályozás programja (REFIT) keretében a késedelmes tagállami átültetés megelőzése és az ilyen esetek számának csökkentése érdekében szorosan figyelemmel kíséri az uniós jogszabályok végrehajtásának és érvényesítésének kérdését;

12.  megjegyzi, hogy az irányelvek késedelmes átültetésének okai országról országra változnak; sürgeti a Bizottságot, hogy végezzen mélyreható vizsgálatokat a tagállamokban annak érdekében, hogy ezen a téren átfogó ismereteket szerezzen, valamint a jövőben olyan megoldásokat kínálva tudjon küzdeni a késedelmes átültetés ellen, amelyek összeegyeztethetők az adott tagállamok jogi lehetőségeivel;

13.  üdvözli, hogy a Bizottság az elmúlt öt évben törekedett a hivatalos kötelezettségszegési eljárások számának csökkentésére azáltal, hogy a hivatalos kötelezettségszegési eljárás megindítása előtt EU Pilot eljárás keretében kezdeményezett hatékony strukturált párbeszédet folytatott a tagállamokkal;

14.  sürgeti a Bizottságot, hogy a jogszabályok kidolgozása és értékelése során vegye figyelembe, hogy azok milyen esetleges előnyökkel és terhekkel járnak, többek között az európai vállalkozások 99%-át kitevő és az új munkahelyek 85%-át létrehozó kkv-kra; hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy alkalmazni kell a „gondolkozz először kicsiben” elvét; kiemeli, hogy a jogszabályoknak nem csak a rövid távú hatásait, hanem a hosszú távon képviselt értékét is vizsgálni kell; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy minden munkavállalónak – függetlenül az őket foglalkoztató munkáltató méretétől – joga van a legmagasabb szintű munkahelyi egészségvédelemhez és biztonsághoz;

15.  további intézkedéseket kér a jogszabályok hatékony nyomon követésének és végrehajtásának biztosítása érdekében – ideértve az időben történő átültetést és a jogszabályok céljainak való megfelelést is –, továbbá az ártalmas joghézagok kezelése érdekében, amennyiben ilyenek felmerülnek; hangsúlyozza, hogy a megfelelés elősegítése érdekében egyértelműen megfogalmazott jogszabályokra van szükség;

16.  hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az uniós jogszabályok csupán minimumszabályokat állapítanak meg, amelyeket a tagállamok nemzeti jogszabályaikban tovább javíthatnak;

17.  úgy véli, hogy a hatásvizsgálatoknak a kkv-kra és a versenyképességi vizsgálatokra is ki kell terjedniük annak biztosítása érdekében, hogy az új jogszabályok ne rójanak túlzott terheket a vállalatokra és különösen a kkv-kra;

18.  üdvözli a Bizottság elmúlt évek során tett erőfeszítéseit, és elismeri a tagállamok végrehajtásban való segítése érdekében bevezetett számos intézkedést, így például a megfelelési táblázatokat, az éves eredménytáblákat és az iránymutatásokat; üdvözli, hogy a Bizottság végrehajtási terveket nyújtott be, hogy megkönnyítse az uniós jog hatékony és késedelem nélküli végrehajtását; rámutat annak fontosságára, hogy a Bizottság nyomon követesse a végrehajtási tervek tagállamok általi alkalmazását;

19.  tudomásul veszi a meglévő jogszabályoknak a Bizottság által a szabályozás javítására vonatkozó menetrend keretében jelenleg végzett felülvizsgálatát, amelynek célja, hogy az átláthatóság, a nyilvános konzultáció, a végrehajtás és a szubszidiaritás elvének való megfelelés tekintetében biztosítsák az uniós jogszabályok magas színvonalát; felhívja ezért a Bizottságot, hogy már a jogalkotási folyamat egy korábbi szakaszában hangolja össze erőfeszítéseit a tagállamok és az Európai Parlament erőfeszítéseivel annak érdekében, hogy a jövőbeli uniós jogszabályokat hatékonyabban végre lehessen hajtani, mivel a dereguláció, a túlszabályozás vagy a szabályozás hiánya nagyobb kárt okozhat a vállalkozások és a foglalkoztatás számára; rámutat azonban, hogy az ilyen koordináció nem sértheti a jogalkotók előjogait, és teljes mértékben tiszteletben kell tartania a rendes jogalkotási eljárást és a tagállamok demokratikus legitimációját;

20.  hangsúlyozza, hogy az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség az uniós jog megszilárdult elvei, ezért az uniós jogszabályok kidolgozása során azokat figyelembe kell venni és tiszteletben kell tartani;

21.  felszólítja a Bizottságot, hogy erősítse meg a tagállamokkal való együttműködését annak érdekében, hogy szükség esetén gyorsabban lehessen orvosolni az uniós jog megsértésének eseteit; hangsúlyozza, hogy ennek az együttműködésnek átláthatónak és a Parlament által ellenőrizhetőnek kell lennie;

22.  felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül azt a keretrendszert, amely alapján a tagállamok alátámasztó információkat nyújtanak az irányelvek nemzeti jogukba való átültetéséről;

23.  felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa nagyobb mértékben a tagállamokat az uniós jog végrehajtása és helyes alkalmazása tekintetében személyre szabott eszközök, így például részletes végrehajtási tervek és iránymutatások biztosításával, amelyek a Bizottság és a tagállamok között már a jogalkotási folyamat korai szakaszától folytatott fokozott és kölcsönös együttműködés eredményeként jönnek létre; úgy véli, hogy a szociális partnerekkel folytatott párbeszéd szintén nélkülözhetetlen eszköze annak, hogy a tagállamok biztosítsák az uniós munkajog hatékony végrehajtását;

24.  hangsúlyozza, hogy a tagállamok munkaügyi felügyelőségeinek megerősítése elengedhetetlen az uniós munkajog hatékony tagállami végrehajtásának biztosítása érdekében;

25.  üdvözli az Európai Bizottság által kidolgozott, az érdekelt felek számára segítséget nyújtó olyan eszközöket mint például az „Európa Önökért” portál, a SOLVIT és a CHAP, ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy ezeket az eszközöket még mindig kevesen ismerik és használják;

26.  felhívja a tagállamokat, hogy nyújtsanak a Bizottságnak világosabb és részletesebb tájékoztatást az irányelvek átültetéséről a jobb felülvizsgálat lehetővé tétele érdekében.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

17.2.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

44

10

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Laura Agea, Guillaume Balas, Brando Benifei, Mara Bizzotto, Vilija Blinkevičiūtė, Enrique Calvet Chambon, David Casa, Ole Christensen, Jane Collins, Martina Dlabajová, Lampros Fountoulis, Elena Gentile, Arne Gericke, Marian Harkin, Czesław Hoc, Danuta Jazłowiecka, Agnes Jongerius, Jan Keller, Ádám Kósa, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Kostadinka Kuneva, Jean Lambert, Jérôme Lavrilleux, Patrick Le Hyaric, Jeroen Lenaers, Verónica Lope Fontagné, Javi López, Thomas Mann, Dominique Martin, Joëlle Mélin, Elisabeth Morin-Chartier, Emilian Pavel, João Pimenta Lopes, Marek Plura, Terry Reintke, Sofia Ribeiro, Maria João Rodrigues, Claude Rolin, Anne Sander, Sven Schulze, Siôn Simon, Jutta Steinruck, Romana Tomc, Ulrike Trebesius, Marita Ulvskog, Renate Weber, Jana Žitňanská

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Amjad Bashir, Tania González Peñas, Miapetra Kumpula-Natri, António Marinho e Pinto, Tamás Meszerics, Neoklis Sylikiotis, Ivo Vajgl

(1)

„Az uniós jog alkalmazásának ellenőrzése: 2014. évi éves jelentés” (COM(2015)0329), 8. o.

(2)

Az „I. rész – Szakpolitikai területek” című bizottsági szolgálati munkadokumentum („Az uniós jog alkalmazásának ellenőrzése: 2014. évi éves jelentés” című dokumentum kísérő dokumentuma), 40. o.

(3)

„Az uniós jog alkalmazásának ellenőrzése: 2014. évi éves jelentés” (COM(2015)0329), 15. o.


VÉLEMÉNY a Petíciós Bizottság részéről (22.4.2016)

a Jogi Bizottság részére

az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről: a 2014. évi éves jelentés

(2015/2326(INI))

A vélemény előadója: Cecilia Wikström

JAVASLATOK

A Petíciós Bizottság felkéri a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.  ismételten hangsúlyozza, hogy az uniós jog végrehajtásának és érvényesítésének problémái régóta fennállnak, és támogatja a közös uniós szabályok tényleges alkalmazását a tagállamokban, ami alapvető fontosságú az Unió hitelességének megerősítéséhez és az uniós polgárok uniós tagságból származó előnyökhöz fűződő elvárásainak teljesüléséhez;

2.  kiemeli a Bizottság jelentős szerepét az uniós jog alkalmazásának ellenőrzésében és abban, hogy éves jelentést nyújt be a Parlamentnek és a Tanácsnak; felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is játsszon aktív szerepet és fejlesszen ki különböző eszközöket az uniós jog tagállamokbeli végrehajtásának, érvényesítésének és teljesítésének javítására, továbbá hogy az uniós irányelvek végrehajtására vonatkozó adatok mellett következő éves jelentésében nyújtson adatokat az uniós rendeletek végrehajtásáról is;

3.  elismeri, hogy a Parlament fontos szerepet játszik azáltal is, hogy politikai ellenőrzést gyakorol a Bizottság végrehajtási intézkedései felett, ellenőrzi az uniós jog végrehajtásának nyomon követéséről szóló éves jelentéseket, és megfelelő parlamenti állásfoglalásokat készít; javasolja, hogy a Parlament még inkább járuljon hozzá az uniós jogszabályok időben történő, pontos átültetéséhez a jogalkotási döntéshozatali folyamatban szerzett tapasztalatainak a nemzeti parlamentekkel fenntartott, előre kialakított kapcsolatai révén történő megosztása révén;

4.  emlékeztet a Parlamenthez az EUMSZ 227. cikke értelmében benyújtott petíciók és kérdések jelentőségére, melyek eredményeként a Bizottság gyakran kötelezettségszegési eljárást indít tagállamok ellen; hangsúlyozza, hogy az egyes polgárok panaszai gyakran hozzájárulnak az uniós jog gyengeségeinek és hiányosságainak, valamint tagállamok általi megsértésének felderítéséhez, és e panaszok információforrásul szolgálnak a Bizottság számára; megjegyzi, hogy 2014-ben a nyilvánosság, a vállalkozások, a nem kormányzati szervezetek és egyéb szervezetek tagjai továbbra is rengeteg bejelentést tettek az uniós jogszabályok potenciális megsértéséről, és ennek eredményeképpen 2014-ben a lezáratlan panaszok száma mintegy 5,7 %-kal nőtt, és 1208 új EU Pilot ügyet nyitottak meg; ugyanakkor tudomásul veszi a 2014-ben feldolgozott panaszok és EU Pilot dossziék számát, és az EU Pilot dossziék 75 %-os megoldási arányát gyors és hatékony problémamegoldásként értékeli;

5.  elismeri az uniós jog tényleges alkalmazásának hatását az uniós intézmények hitelességének megerősítése szempontjából; méltányolja, hogy a Bizottság éves jelentése a demokratikus véleménynyilvánítás elsődleges formái, vagyis a választások és a népszavazások mellett nagy jelentőséget tulajdonít a polgárok, a vállalkozások és a civil társadalmi szervezetek által benyújtott petícióknak is, mint olyan fontos másodlagos eszközöknek, amelyek lehetővé teszik az uniós jog alkalmazásának közvetlen polgári véleménynyilvánításon és beszámolókon keresztüli nyomon követését és esetleges hiányosságainak azonosítását, és amelynek alapvető jogát a Lisszaboni Szerződés az európai polgárság fontos részeként rögzíti;

6.  rámutat, hogy az uniós jog eltérő tagállami végrehajtása és átültetése folyamatos akadályokat jelent a vállalkozásoknak és a polgároknak, különösen azoknak, akik részesülni kívánnának a belső piac előnyeiből és másik tagállamban szeretnének élni, dolgozni, vállalkozni vagy tanulni; hangsúlyozza, hogy a késedelmes átültetés a jogbiztonságra is negatívan hat; megismétli álláspontját, miszerint a Bizottságnak az intézményekkel, és a korrelációs táblák szisztematikus alkalmazása révén különösen a Tanáccsal, valamint a tagállamokkal és más érdekelt felekkel való tényleges együttműködés révén valódi politikai prioritásként kellene kezelnie az uniós jognak való megfelelést; kiemeli, hogy elsődlegesen a tagállamok felelőssége az uniós jog helyes végrehajtása és alkalmazása;

7.  tudomásul veszi a panaszosoknak nyújtott adminisztratív garanciákat, így például a panaszaikra vonatkozó, időben történő tájékoztatást és értesítést, amit a Petíciós Bizottság a fent említett jelentésről szóló 2015. évi véleményében is kért; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy véleményének kikérése esetén számos petícióval kapcsolatban késedelmesen érkezik válasz a Bizottságtól, és sürgeti a Bizottságot, hogy javítsa jelenlegi gyakorlatait, és időben és megfelelően tájékoztassa a polgárokat minden lépésről és eseményről, amely panaszaik feldolgozása kapcsán felmerül; hangsúlyozza, hogy a petíciók esetenkénti feldolgozásának minőségét semmi esetre sem áshatja alá a beérkezett petíciók nagyobb száma;

8.  megjegyzi, hogy az EU Pilot projekt pozitív hatással volt a Bizottság és a tagállamok közötti információcserére, valamint az uniós jog nemzeti szintű alkalmazásával kapcsolatos problémák megoldására, és kéri a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet az EU Pilot-eljárás során hozott döntések tényleges végrehajtására és belső ellenőrzésére; hangsúlyozza, hogy ez a folyamatban lévő petíciókkal kapcsolatban is értékes információkkal szolgálhat, és felkéri a Bizottságot, hogy vonja be a petíciók benyújtóit is a petíciók nyomán induló EU Pilot-ügyekbe, többek között azért, hogy megkönnyítse a párbeszédet a petíciók benyújtói és az érintett nemzeti hatóságok között; üdvözli, hogy a tagállamok egyre több erőfeszítést tesznek azért, hogy a kötelezettségszegési ügyeket még a bírósági eljárási szakasz előtt rendezzék; megjegyzi, hogy az előzetes döntések segítenek tisztázni az uniós jog alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket, és segíthetnek megelőzni a kötelezettségszegési eljárásokat;

9.  felszólítja a Parlamentet és különösen a PETI bizottságot, hogy mozdítsák elő az uniós jog megsértésével kapcsolatos polgári panasztételi rendszerrel, az EU Pilot projekttel és a kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos figyelemfelhívó kampányokat, hogy szélesebb körben elterjesszék azok használatát, és elősegítsék, hogy a nyilvánosság a Parlament weboldalán keresztül hozzáférjen az információkhoz;

10.  üdvözli a Bizottság által tanúsított elkötelezettséget az iránt, hogy megerősítse a Petíciós Bizottsággal való információcserét, és ismételten kéri a két fél közötti kommunikáció javítását, különösen a kötelezettségszegési eljárások Bizottság általi kezdeményezése és lefolytatása tekintetében, az EU Pilot eljárást is ideértve, valamint kéri, hogy tegyenek erőfeszítéseket arra, hogy a Petíciós Bizottság ésszerű időn belül kapjon tájékoztatást, lehetővé téve számára, hogy hatékonyabban reagáljon a polgárok kérelmeire; emlékeztet a Bizottsághoz intézett azon ismételt kérésére, hogy nyomon követési és jogalkotási munkája során a Bizottság vegye figyelembe a Petíciós Bizottság jelentéseit és észrevételeit;

11.  üdvözli, hogy a Bizottság az átláthatóság növelését célzó weboldalak, adatbázisok, egyszerűbb panaszbenyújtási űrlapok és online problémamegoldó eszközök révén jobb tájékoztatást nyújt a polgároknak jogaikról és a megfelelő jogorvoslati mechanizmusokról; e tekintetben üdvözli a kötelezettségszegésekkel kapcsolatos határozatok jobb on-line elérhetőségét, valamint az Europa portál megújult, „Az uniós jog alkalmazása” webes szekcióját és az „Ön jogai” elnevezésű szekcióját, ahol a polgárok releváns információkat találnak arról, hogy a tagállamokban hogyan alkalmazták az uniós jogot és hogy hogyan lehet panaszt benyújtani; hangsúlyozza, hogy további intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy jobb hozzáférést biztosítsanak az uniós jog alkalmazásával kapcsolatos információkhoz és problémamegoldó eszközökhöz, továbbá ahhoz, hogy javítsák az uniós polgároktól és vállalkozásoktól érkező, az uniós jog megsértésével kapcsolatos panaszok kezelését;

12.  felszólítja a Bizottságot, hogy egyetlen portálon kapcsolja össze a különböző honlapokat, hozzáférési pontokat és tájékoztató weboldalakat, amely egyszerű hozzáférést kínál a polgároknak az online panaszbenyújtáshoz szükséges űrlapokhoz, és felhasználóbarát tájékoztatást nyújt a kötelezettségszegési eljárásokról; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy következő nyomon követési jelentésébe foglaljon bele az e portálok használatával kapcsolatos részletesebb információkat is;

13.  sajnálatosnak tartja, hogy az uniós polgárok által benyújtott petíciók egy része még mindig az uniós jog megsértésével kapcsolatos; hangsúlyozza, hogy a petíciók elsősorban az alábbi területekre vonatkozó uniós jogszabályok állítólagos megsértésére vonatkoznak: alapvető jogok, többek között a kisebbségekhez tartozó és a fogyatékossággal élő személyek jogai, hátrányos megkülönböztetés, többek között az állampolgárság alapján történő hátrányos megkülönböztetés, belső piac, szabad mozgás, közlekedés, környezet, oktatás, foglalkoztatás és egészségügy; úgy véli, hogy ezek a petíciók tanúsítják, hogy még mindig gyakran és széles körben fordul elő az uniós jog kései vagy hiányos átültetése vagy helytelen alkalmazása, és hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak az uniós jogot ténylegesen érvényesíteniük kell és azt végre kell hajtaniuk, valamint a Szerződésekben és az EU Alapjogi Chartájában rögzített alapvető értékek és elvek maradéktalan tiszteletben tartásával kell végezniük a jogalkotást; felszólítja a tagállamokat, hogy jelentős mértékben javítsák a Petíciós Bizottsággal folytatott információcsere és a nyújtott felvilágosítások minőségét; hangsúlyozza, hogy a Petíciós Bizottság ülésein szükség van a petíciók által érintett tagállamok képviselőinek jelenlétére és a velük folytatott kiegyensúlyozott párbeszédre; javasolja a megelőző mechanizmusok hatékonyabb beépítését;

14.  emlékeztet arra, hogy a természetes személyek petíciói gyakran foglalkoznak a (korábban „harmadik pillérként” ismert) büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel; megjegyzi, hogy számos petíció kezelése során gyakran állapítanak meg olyan továbbra is fennálló hiányosságokat, mint az uniós joggal kapcsolatos nemzeti bírósági eljárások hosszadalmassága; kiemeli az Európai Bíróság által hozott előzetes döntések mint iránymutatások hasznosságát és megfelelőségét az ilyen ügyekben, és sajnálja, hogy a nemzeti bíróságok ritkán élnek ezzel a lehetőséggel; üdvözli ezért a Bizottság hatásköreinek kiterjesztését, hogy az 2014. december 1-jétől a rendőrségi és igazságügyi együttműködést is magában foglalja; emlékeztet arra, hogy a petíciók vizsgálata és kezelése a nemzeti igazságszolgáltatási eljárásoktól független és más jellegű;

15.  hangsúlyozza a Bizottság által elfogadott olyan végrehajtási tervek fontosságát, amelyek célja a tagállamok segítése és részükre iránymutatás nyújtása az uniós irányelvek időben történő, világos és helyes átültetése érdekében, ami ahhoz szükséges, hogy az EU hatékonyan és életképesen működhessen; üdvözli a minőségi jogalkotási programnak tulajdonított jelentőséget, és az uniós jog alkalmazásának nyomon követéséről szóló éves jelentésben tudomásul veszi az uniós szabályozás célravezetőségének a REFIT programon keresztül történő nyomon követését; felszólítja a Bizottságot, hogy aktívan vonja be az összes érdekelt felet, köztük a szociális partnereket, a fogyasztói szervezeteket, a nem kormányzati szervezeteket és a vállalkozásokat az uniós jogszabályok hatásvizsgálatába, hajtsa végre az arányossági és szubszidiaritási ellenőrzéseket (az előzetes szakaszban), valamint kövesse nyomon a végrehajtást (az utólagos szakaszban); felkéri a Bizottságot, hogy értékelésébe építse bele az állampolgárokat sújtó adminisztratív terhek mérését és csökkentését, és vegye figyelembe az uniós jogszabályok átfogóbb gazdasági, társadalmi és környezeti hatását, valamint fontolja meg az uniós jogalkotás előnyeit és értékeit; emlékezteti a Bizottságot, hogy alkalmazza a tagállamokkal való egyenlő bánásmód és a pártatlanság elvét, amikor az uniós jog alkalmazását ellenőrzi; várja az uniós jogszabályok minőségének javulását, valamint a benyújtott petíciók számára gyakorolt remélhetőleg pozitív hatást;

16.  hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak – a szubszidiaritás elvét szem előtt tartva – bátrabb megközelítést kell alkalmaznia az alapvető jogokkal kapcsolatos problémákat felvető petíciók vizsgálatakor.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ZÁRÓSZAVAZÁSÁNAK EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

19.4.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

26

0

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marina Albiol Guzmán, Margrete Auken, Alberto Cirio, Pál Csáky, Miriam Dalli, Rosa Estaràs Ferragut, Eleonora Evi, Peter Jahr, Rikke Karlsson, Jude Kirton-Darling, Notis Marias, Edouard Martin, Roberta Metsola, Marlene Mizzi, Julia Pitera, Gabriele Preuß, Eleni Theocharous, Jarosław Wałęsa, Cecilia Wikström, Tatjana Ždanoka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Enrique Calvet Chambon, Kostadinka Kuneva, Miltiadis Kyrkos, Jérôme Lavrilleux, Julia Reda, Ángela Vallina, Rainer Wieland

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk, (2) bekezdés)

José Blanco López, Martina Dlabajová, Zbigniew Kuźmiuk


ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

5.9.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

16

2

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Joëlle Bergeron, Marie-Christine Boutonnet, Jean-Marie Cavada, Kostas Chrysogonos, Therese Comodini Cachia, Mady Delvaux, Mary Honeyball, Dietmar Köster, Gilles Lebreton, Evelyn Regner, Pavel Svoboda, Axel Voss, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Pascal Durand, Heidi Hautala, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Stefano Maullu, Virginie Rozière, Cecilia Wikström

Jogi nyilatkozat