Eljárás : 2015/2254(INL)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0283/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0283/2016

Viták :

PV 25/10/2016 - 3
CRE 25/10/2016 - 3

Szavazatok :

PV 25/10/2016 - 7.9
CRE 25/10/2016 - 7.9
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0409

JELENTÉS     
PDF 933kWORD 85k
10.10.2016
PE 576.988v02-00 A8-0283/2016

a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozásáról

(2015/2254(INL))

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Előadó: Sophia in 't Veld

(Kezdeményezés – az eljárási szabályzat 46. cikke)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 MELLÉKLET AZ ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNYHOZRészletes ajánlások a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok helyzetének a tagállamokban és az uniós intézményeknél történő ellenőrzésére és nyomon követésére szolgáló eljárásokkal kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó intézményközi megállapodásra
 INDOKOLÁS
 KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY
 KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY
 KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY
 VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről
 ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozásáról

(2015/2254(INL))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) preambulumára, különösen annak második, negyedik, ötödik és hetedik bekezdésére,

–  tekintettel különösen az EUSZ 2. cikkére, 3. cikke (1) bekezdésére, 3. cikke (3) bekezdésének második albekezdésére, valamint 6. és 7. és 11. cikkére,

–  tekintettel az EUMSZ-nek a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok Unión belüli tiszteletben tartásával, és előmozdításával és védelmével kapcsolatos cikkeire, többek között annak 70., 258., 259., 260., 263. és 265. cikkére,

–  tekintettel az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdésére és 5. cikkére, az EUMSZ 295. cikkére, a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. számú jegyzőkönyvre és a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. számú jegyzőkönyvre,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára (a továbbiakban: a Charta),

–  tekintettel az Európa Tanács Európai Szociális Chartájára, különösen annak E. cikkére,

–  tekintettel a koppenhágai kritériumokra, és arra az uniós szabályanyagra (a vívmányokra), amelyeknek a tagjelölt országoknak meg kell felelniük, amennyiben csatlakozni kívánnak az Unióhoz, különösen annak 23. és 24. fejezetére,

–  tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre (EJEE), az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatára, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének, Miniszteri Bizottságának, emberi jogi biztosának és Velencei Bizottságának egyezményeire, ajánlásaira, határozataira és jelentéseire,

–  tekintettel az Európa Tanács 2000. október 25-i R(2000)21. számú ajánlására és a jogászok szerepéről szóló, 1990. évi ENSZ-alapelvekre, amelyek felkérik az országokat a szabad és független jogi szakma garantálására,

–  tekintettel az Európa Tanács és az Európai Unió közötti 2007. május 23-i egyetértési megállapodásra,

–  tekintettel az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményére,

–  tekintettel az Európa Tanács keretében elfogadott Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájára;

–  tekintettel a Velencei Bizottság 106. plenáris ülésén, 2016. március 18-án elfogadott, a jogállamiság kritériumait tartalmazó listára,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló ENSZ-egyezményekre és az ENSZ-egyezmények testületeinek joggyakorlatára,

–  tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel a jogállamisággal kapcsolatos segítségnyújtásra vonatkozó 2008. áprilisi ENSZ-megközelítésre,

–  tekintettel az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaira, különösen a 16. számú célra,

–  tekintettel a COSAC huszonötödik féléves jelentésére a parlamenti ellenőrzésre vonatkozó európai uniós eljárások és gyakorlatok fejleményeiről (2016. május 18.),

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) kiadványaira, többek között az ügynökség 2013. december 31-i „Alapvető jogok az európai uniós bel- és igazságügyek jövője területén” című dokumentumában javasolt európai alapjogi információs rendszerre (EFRIS)(1),

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének az EUSZ 2. cikkében felsorolt közös értékeknek való megfelelést meglévő információforrások alapján mérni képes objektív alapjogi mutatók integrált eszközének fejlesztéséről szóló 2016. április 8-i véleményére,

–  tekintettel a Németország, Dánia, Finnország és Hollandia külügyminiszterei által a Bizottság elnökének küldött, 2013. március 6-i levélre(2),

–  tekintettel az olasz elnökségnek „A jogállamiság tiszteletben tartásának biztosítása az Európai Unióban” című, 2014. november 15-i feljegyzésére(3),

–  tekintettel a Tanácsnak és a Tanács keretében ülésező tagállamoknak a jogállamiság tiszteletben tartásának biztosításáról szóló 2014. december 16-i következtetéseire,

–  tekintettel jogállamiságról szóló, a luxemburgi és a holland elnökség alatt megvalósult 2015. november 17-i és 2016. május 24-i első és második párbeszédre,

–  tekintettel a Tanács előkészítő szerveinek az alapvető jogoknak való megfelelés szempontjából történő vizsgálatához szükséges módszertani lépésekről szóló 2014. december 19-i tanácsi iránymutatásokra(4),

–  tekintettel „Az Európai Unió Alapjogi Chartájának hatékony végrehajtására irányuló stratégia” című 2010. október 20-i bizottsági közleményre,

–  tekintettel az alapvető jogoknak a bizottsági hatásvizsgálatok végzése során történő figyelembe vételére vonatkozó gyakorlati útmutatásról szóló 2011. május 6-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra,

–  tekintettel a Bizottság meglévő nyomon követési mechanizmusára és időszakos értékelési eszközeire, többek között az együttműködési és ellenőrzési mechanizmusra, az igazságügyi eredménytáblára, a korrupcióellenes jelentésekre és a médiafigyelésre,

–  tekintettel a Bizottság alapvető jogokról szóló évenkénti kollokviumára,

–  tekintettel „A jogállamiság megerősítésére irányuló új uniós keret” című, 2014. március 11-i bizottsági közleményre (COM(2014)0158),

–  tekintettel a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásra,

–  tekintettel az Európa Tanács „A döntéshozatalban való állampolgári részvétel jó gyakorlatának kódexe” című 2009. október 1-i dokumentumára,

–  tekintettel a 2016. évi uniós igazságügyi eredménytáblára, valamint a Bizottság „Az európai uniós jog alkalmazásának ellenőrzése, 2015. évi éves jelentés” című 2016. július 15-i jelentésére,

–  tekintettel a Parlament Európai Hozzáadott Érték Osztályának a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmusról szóló 2016. áprilisi értékelésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 46. és 52. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, valamint az Alkotmányügyi Bizottság véleményére (A8-0283/2016),

A.  mivel az Európai Unió az EUSZ első cikkeiben foglalt vezérlő alapelvek és célkitűzések közé felvett, és az uniós tagság feltételei között szereplő értékek, azaz az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok – a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is beleértve – tiszteletben tartásának értékein alapul;

B.  mivel az uniós intézményeknek és szerveknek, valamint a tagállamoknak folyamatosan és ténylegesen, példamutató módon teljesíteniük kell kötelezettségeiket, továbbá el kell mozdulniuk egy olyan közös kultúra irányába, amelyben a jogállamiság minden érintett szereplő által egységesen alkalmazandó egyetemes értéknek számít a 28 tagállamban és az uniós intézményekben egyaránt, miközben ezen elvek maradéktalan tiszteletben tartása és előmozdítása az európai projekt egésze legitimitásának alapvető előfeltétele és a polgárok Unió iránti bizalmának alapfeltétele;

C.  mivel az Európai Unió Bíróságának (Bíróság) 2014. december 18-i 2/13. számú véleménye(5) és a Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlata szerint a Chartában elismert alapvető jogok az Unió jogi építményének középpontjában állnak, és e jogok tiszteletben tartása az uniós jogi aktusok jogszerűségének feltétele, így az Unión belül nem engedhetők meg az ugyanezen jogokkal összeegyeztethetetlen intézkedések;

D.  mivel az Unió az EUSZ 2. cikkének, 3. cikke (1) bekezdésének és 7. cikkének megfelelően él azzal a lehetőséggel, hogy fellépjen az alapját képező „alkotmányos mag” és a közös értékek védelme érdekében;

E.  mivel a jogállamiság az európai liberális demokrácia gerincét képezi, és az Európai Unió egyik alapelve, amely valamennyi tagállam közös alkotmányos hagyományaiban gyökerezik;

F.  mivel valamennyi tagállam, az Unió és a tagjelölt országok intézményei, szervei, hivatalai és ügynökségei kötelesek tiszteletben tartani, védelmezni és előmozdítani ezeket az elveket és értékeket, és kötelességük az őszinte együttműködés;

G.  mivel többek között az EUSZ-hoz és az EUMSZ-hez csatolt 24. jegyzőkönyv, a 2002/584/JHA határozat (10) preambulumbekezdése és az Emberi Jogok Európai Bírósága („M.S.S. kontra Belgium és Görögország”) és a Bíróság („N.S. és M.E.”, „Aranyosi és Căldăraru”) ítélkezési gyakorlata szerint a tagállamok – a nemzeti bíróságokat is beleértve – kötelesek tartózkodni az uniós jogszabályok végrehajtásától más tagállamokkal szemben, amennyiben ez utóbbi tagállamban egyértelműen fennáll a jogállamiság és az alapvető jogok súlyos vagy súlyos és tartós megsértésének kockázata;

H.  mivel a jogállamiság tiszteletben tartása az Unión belül előfeltétele az alapvető jogok védelmének, valamint a Szerződésekből és a nemzetközi jogból fakadó valamennyi jog és kötelezettség megőrzésének, továbbá előfeltétele a kölcsönös elismerésnek és bizalomnak, valamint kulcsfontosságú tényezők olyan szakpolitikai területeken, mint például a belső piac, a növekedés és a foglalkoztatás, a megkülönböztetés elleni küzdelem és a társadalmi befogadás, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a schengeni térség, valamint a menekültügyi és migrációs politika, és ennek következtében a jogállamiság, a demokratikus kormányzás és az alapvető jogok gyengülése komoly fenyegetést jelent az Unió stabilitására, a monetáris unióra, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló közös térségre, valamint az Unió jólétére nézve;

I.  mivel a jogállamiság tagállamokban történő megvalósításának módja kulcsszerepet játszik a tagállamok és jogrendszereik közti kölcsönös bizalom biztosításában, ezért alapvető fontosságú egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozása;

J.  mivel az Unió közös alapvető értékeken és elveken alapul, és mivel a demokrácia működését és az alapvető jogok védelmét lehetővé tevő alapvető értékek és elvek fogalmának meghatározása élő és tartós folyamat, és míg ezek az értékek és elvek idővel alakulhatnak, védelmezni kell ezeket, és ezeknek kell a politikai döntések alapját képezniük, függetlennek kell lenniük a mindenkori politikai többségtől, és ellen kell állniuk az átmeneti változásoknak, ennélfogva létfontosságú az ezek értelmezéséért felelős, független és pártatlan igazságszolgáltatás;

K.  mivel az Unió polgárai és lakosai nincsenek mindig kellően tisztában az őket európaiként megillető valamennyi joggal; mivel lehetővé kell tenni számukra, hogy együtt alakíthassák és főként magukénak vallják az Unió alapvető értékeit és elveit;

L.  mivel az EUSZ 4. cikke (2) bekezdésével összhangban az Uniónak tiszteletben kell tartania a tagállamok Szerződések előtti egyenlőségét, és mivel a kulturális sokféleség és a nemzeti hagyományok tagállamokon belüli és tagállamok közötti tiszteletben tartása nem akadályozhatja a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok egységes és magas szintű védelmét az Unió egészében; mivel az egyenlőség és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve egyetemes elv, amely az Unió összes szakpolitikájának és tevékenységének közös jellemzője;

M.  mivel a jogállamiság és a hatékony igazságszolgáltatási rendszerek védelme kulcsszerepet játszik egy olyan pozitív politikai környezet létrehozásában, amely képes visszaszerezni a közvélemény intézmények iránti bizalmát, és ezáltal a befektetésbarát környezet kialakítását, a nagyobb szabályozói kiszámíthatóságot és a fenntartható növekedést szolgálja;

N.  mivel a tagállami igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának javítása a jogállamiság kulcsfontosságú aspektusa, amely elengedhetetlen az egyenlő bánásmód, a kormányzati visszaélések szankcionálása és az önkényesség megelőzése biztosítása szempontjából, és azt a Bizottság az európai szemeszter, azaz a gazdaságpolitikák uniós szintű összehangolásának éves ciklusa keretében végrehajtandó strukturális reformok kulcsfontosságú elemeként határozta meg; mivel a független jogászi hivatás a szabad és demokratikus társadalom egyik sarokköve;

O.  mivel az ENSZ főtitkárának az ENSZ jogállamisággal segítségnyújtásra vonatkozó megközelítéséről szóló iránymutatásának ajánlása szerint a jogállamban a közvélemény és a civil társadalom előmozdítja a jogállamiság megerősítéséhez és a tisztviselők és intézmények elszámoltathatóságához;

P.  mivel az Európai Parlament Kutatószolgálata által a szervezett bűnözés és a korrupció területén az európai egység hiányából fakadó költségekről készített tanulmány becslése szerint a meglévő uniós nyomon követési mechanizmusoknak – például az együttműködési és ellenőrzési mechanizmusnak, az igazságügyi eredménytáblának és az korrupcióellenes jelentéseknek – a jogállamiság ellenőrzésére szolgáló szélesebb keretbe történő integrálása évente 70 milliárd EUR költségmegtakarítást eredményezne;

Q.  mivel az Unió demokratikus és jogi kormányzása nem nyugszik olyan szilárd jogszabályi alapokon, mint gazdasági kormányzása, mivel az Unió nem mutatkozik ugyanolyan rendíthetetlennek és eltökéltnek alapvető értékei tiszteletben tartatásával kapcsolatban, mint gazdasági és adóügyi szabályai végrehajtásának biztosításával kapcsolatban;

R.  mivel amennyiben valamely tagjelölt állam nem tartja tiszteletben az előírt normákat, értékeket és demokratikus elveket, uniós csatlakozása mindaddig késedelmet szenved, amíg e normáknak maradéktalanul eleget nem tesz, ugyanakkor ha valamely tagállam vagy uniós intézmény nem teljesíti ugyanezeket a normákat, az a gyakorlatban csekély következményekkel jár;

S.  mivel a koppenhágai kritériumok értelmében a tagjelölt országokra vonatkozó kötelezettségek az EUSZ 2. cikkének, valamint az EUSZ 4. cikkében megállapított lojális együttműködés elvének megfelelően uniós csatlakozásukat követően is alkalmazandók a tagállamokra, és mivel nem csak az újabb, hanem a régebbi tagállamokról is rendszeres értékelést kell készíteni annak ellenőrzése céljából, hogy jogszabályaik és gyakorlataik továbbra is megfelelnek-e az Unió alapjául szolgáló közös értékeknek;

T.  mivel az EU 28 tagállama állampolgárainak körülbelül 8%-a nemzeti kisebbségekhez tartozik, és körülbelül 10%-uk regionális vagy kisebbségi nyelvet beszél; mivel nincs uniós jogi keret ezen személyek kisebbségi jogainak garantálására; mivel rendkívül fontos egy olyan hatékony mechanizmus létrehozása, amely nyomon követi az ilyen személyek jogait; mivel különbség van a kisebbségek védelme és a megkülönböztetés elleni politikák között; mivel az egyenlő bánásmód valamennyi polgár alapvető joga, és nem kiváltság;

U.  mivel a belső és a külső demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal kapcsolatos politika koherenciája és következetessége kulcsfontosságú az Unió hitelessége szempontjából;

V.  mivel kevés eszköz áll rendelkezésre annak ellenőrzésére, hogy az uniós intézmények jogalkotói és végrehajtói szakpolitikai döntései megfelelnek-e az Unió alapelveinek és értékeinek;

W.  mivel a Bíróság az utóbbi időben különböző ítéleteiben megsemmisített egyes uniós jogszabályokat, bizottsági határozatokat, illetve jogalkotási gyakorlatokat, mivel azok sértették az Európai Unió Alapjogi Chartáját vagy ellentétesek voltak a Szerződés átláthatóságra és dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó elveivel, az uniós intézmények azonban több esetben is elmulasztották, hogy maradéktalanul eleget tegyenek az ítéletekben foglaltaknak és azok szellemének;

X.  mivel az EUSZ 6. cikkének (2) bekezdése értelmében az Uniónak szerződéses kötelezettsége, hogy csatlakozzon az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményhez;

Y.  mivel az Európa Tanács és az Európai Unió közötti együttműködés középpontjában a plurális demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, a jogállamiság, a politikai és jogi együttműködés, a társadalmi kohézió és a kulturális párbeszéd előmozdítása és védelme áll;

Z.  mivel a Bizottság és a Tanács egyaránt elismerte, hogy a Szerződésben foglalt elvek és értékek teljes körű alkalmazásának biztosítása érdekében hatékonyabb és kötelező erejű mechanizmusokra van szükség, és ezt a Bizottság a jogállamiság megerősítésére irányuló uniós keret, a Tanács pedig a jogállamiságról szóló párbeszéd révén valósítja meg;

AA.  mivel az Uniónak sokféle eszköz és eljárás áll rendelkezésére a Szerződésben foglalt elvek és értékek teljes körű és megfelelő alkalmazásának biztosítására, de nincs gyors, hatásos reagálás az uniós intézmények részéről; mivel a meglévő eszközöket egy jogállamisági mechanizmus keretében kell érvényesíteni, értékelni és kiegészíteni annak érdekében, hogy azok megfelelőek és hatékonyak legyenek, és ne tekintsék őket politikai indíttatású vagy önkényes és egyes országokat méltánytalanul célkeresztbe állító eszközöknek;

AB.  mivel a Bíróság Chartára hivatkozó ítéleteinek száma a 2011. évi 43-ról 2014-ben 210-re növekedett;

AC.  mivel a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok követelményének való megfelelés területén az intézmények és tagállamok közötti összhang nyilvánvaló előnyökkel jár, mint például a kevésbé költséges bírósági ügyek, jobb érthetőség biztosítása az uniós polgárok számára és jogaik jobb megértésének biztosítása, a tagállamok végrehajtást illető nagyobb bizonyossága;

AD.  mivel néhány tagállam kormánya tagadja, hogy az uniós elvek és értékek megőrzése szerződéses kötelezettség, illetve hogy az Uniónak joga van biztosítani a megfelelést;

AE.  mivel olyan esetekben, amikor valamely tagállam nem garantálja többé a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartását, illetve a jogállamiság megsértése esetén az Uniónak és tagállamainak kötelessége, hogy megvédje a Szerződések integritását és alkalmazását, és védelmezze a joghatósága alá tartozó valamennyi személy jogait;

AF.  mivel a civil társadalom fontos szerepet játszik a demokrácia építésében és megerősítésében, az állam jogköreinek felügyeletében és korlátozásában, illetve a jó kormányzás, az átláthatóság, a hatékonyság, a nyitottság, az alkalmazkodóképesség és az elszámoltathatóság előmozdításában;

AG.  mivel a szubszidiaritás elve nem használható fel a Szerződésekben foglalt elvek és értékek tagállamok általi betartásának biztosítására irányuló bármely uniós fellépés elutasítására;

AH. mivel az Unió alapjául és az európaiak jogainak forrásául szolgáló értékek tagállamok és intézmények általi betartásának biztosítására irányuló uniós fellépések alapvető feltételei annak, hogy a tagállamok és az intézmények az európai projekt részeivé váljanak;

AI.  mivel a folyamatos európai integrációs folyamat és az egyes tagállamokban tapasztalható fejlemények igazolták, hogy nem sikerült megfelelően megelőzni a jogállamiság és az alapvető értékek tiszteletben tartásának elmulasztását, és a meglévő mechanizmusok felülvizsgálatára és integrálására, valamint hatékony mechanizmus kialakítására van szükség a fennálló hiányosságok megszüntetése és a Szerződésben foglalt elvek és értékek Unió-szerte történő tiszteletben tartásának, védelmének és előmozdításának biztosítása érdekében;

AJ.   mivel az új mechanizmusnak bizonyíték alapúnak, objektívnak és a külső befolyástól – különösen a politikai befolyástól –, valamint megkülönböztetéstől mentesnek kell lennie, és egyenlő mércével kell értékelnie; tiszteletben kell tartania a szubszidiaritás, a szükségesség és az arányosság elvét; a tagállamokra és az uniós intézményekre egyaránt alkalmazandónak kell lennie; emellett fokozatos megközelítésen kell alapulnia, megelőző és korrekciós ággal egyaránt rendelkeznie kell;

AK.  mivel az új mechanizmusnak egy egységes, koherens, a meglévő eszközökre és mechanizmusokra épülő keretrendszer biztosítására, valamint a még fennmaradó hiányosságok felszámolásra kell törekednie;

AL.  mivel a demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra irányuló európai uniós paktum létrehozása az EUSZ 7. cikke (1) és (2) bekezdésének közvetlen alkalmazásának sérelme nélkül történik;

1.  a Szerződések lehetséges módosításáig javasolja a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó átfogó uniós mechanizmus valamennyi érintett szereplő bevonásával történő létrehozását, és ezért kéri a Bizottságot, hogy 2017 szeptemberéig az EUMSZ 295. cikke alapján terjesszen elő javaslatot a demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra irányuló európai uniós paktum megkötésére olyan intézményközi megállapodás formájában, amely megállapítja az Unió intézményei és tagállamai között az EUSZ 7. cikke szerinti együttműködést megkönnyítő, a meglévő mechanizmusokat integráló, kiigazító és kiegészítő intézkedéseket a mellékletben meghatározott részletes ajánlások alapján, belefoglalva annak lehetőségét, hogy amennyiben kívánja, valamennyi uniós intézmény és szerv is csatlakozhasson a demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra irányuló uniós paktumhoz;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy folytasson érdemi párbeszédet a civil társadalommal, biztosítva a civil társadalom javaslatainak és szerepének figyelembe vételét az intézményközi megállapodásra irányuló javaslatában;

3.  különösen ajánlja, hogy a demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra irányuló európai uniós paktum megelőző és korrekciós elemeket is tartalmazzon, és egyenlő mértékben érintse valamennyi tagállamot és az Unió három fő intézményét, tiszteletben tartva ugyanakkor a szubszidiaritás, a szükségesség és az arányosság elvét;

4.  úgy véli, hogy bár a demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra irányuló európai uniós paktum fő célja az uniós értékek megsértésének megelőzése és korrekciója, hatásos visszatartó erővel rendelkező lehetséges szankciókat is tartalmaznia kell;

5.  meggyőződése szerint az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének következtetései és véleményei, valamint a Bíróság ítélkezési gyakorlata megfelelő alapot jelent az EUSZ 2. cikkének, valamint a Chartában rögzített jogok terjedelmének értelmezéséhez;

6.  emlékeztet arra, hogy a Szerződések őreként a Bizottság feladata az uniós jog helyes végrehajtásának, illetve a Szerződésekben foglalt célok és elvek tagállamok és valamennyi uniós intézmény és szerv által való tiszteletben tartásának nyomon követése és vizsgálata; ezért javasolja, hogy demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló szakpolitikai cikluson belül a Bizottság e feladatát is vizsgálják a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal való megfelelésének értékelése során;

7.  felszólítja a Bizottságot, hogy 2018-tól kezdődően kösse össze a vonatkozó éves tematikus jelentéseit, a meglévő nyomon követési mechanizmusok eredményeit, valamint a rendszeres értékelési eszközöket, és ezeket mind ugyanazon a napon, a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló politikai ciklushoz illeszkedve tegye közzé;

8.   véleménye szerint fontos a folyamatos párbeszéd előmozdítása, valamint az Unió és tagállamai közötti konszenzust erősítő munka, amelynek célja a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok előmozdítása és védelme a Szerződésekben és a Chartában rögzített közös értékek maradéktalanul átlátható és kézzelfogható módon történő oltalmazása érdekében; meggyőződése, hogy a Szerződésekben és a Chartában rögzített alapvető jogok és értékek tekintetében szó sem lehet kompromisszumról;

9.   hangsúlyozza, hogy az Európai Parlamentnek és a nemzeti parlamenteknek kulcsszerepet kell játszaniuk az EUSZ 2. cikkében rögzített közös uniós értékek érvényesítése tekintetében elért előrelépés mérésében, valamint ezen értékek tiszteletben tartásának ellenőrzésében; megjegyzi, hogy az Európai Parlament továbbra is kulcsfontosságú szerepet játszik a közös uniós konszenzus keretében a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról folytatott, a társadalmainkban bekövetkező változásokat figyelembe vevő szükségszerű, folyamatos vita fenntartásában; véleménye szerint ezen értékek és elvek érvényesülésének a Chartában garantált alapvető jogok tiszteletben tartásának hatékony ellenőrzésén kell alapulnia;

10.  javasolja, hogy a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló parlamentközi vitákba vonják be a civil társadalmat, és úgy véli, hogy a civilek részvételét és a civil társadalom erejét a demokrácia fokmérőjeként kell figyelembe venni;

11.  felkéri a Bizottságot, hogy 2017 júniusáig terjesszen elő új megállapodástervezetet az Unió EJEE-hez való csatlakozására vonatkozóan annak érdekében, hogy az Unió – a Bíróság 2/13 sz. véleményének következtetései nyomán – eleget tegyen az EUSZ 6. cikkében rögzített kötelezettségének, továbbá felhívja az Európa Tanácsot, hogy tegye lehetővé az Európai Szociális Karta aláírását harmadik felek számára, hogy a Bizottság tárgyalásokat kezdhessen az Unió csatlakozásáról;

12.  felkéri az európai ombudsmant, hogy a társadalom nézeteit figyelembe véve éves jelentésének részeként egy külön erre szolgáló fejezetben emeljen ki és foglaljon egységes keretbe a polgárok alapvető jogaihoz, valamint a demokrácia és a jogállamiság elvéhez kapcsolódó eseteket, ajánlásokat és döntéseket; felkéri a Bizottságot, hogy elemezze ezeket a konkrét ajánlásokat;

13.  felhívja a Bizottságot, hogy a Charta 47. cikkével összhangban biztosítson jogi segítségnyújtáshoz való általános hozzáférést azon magánszemélyek és szervezetek számára, akik vagy amelyek a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok nemzeti kormányok vagy uniós intézmények általi megsértésével összefüggő ügyekben folytatnak pert, szükség esetén a nemzeti rendszereket és a büntetőeljárásokban gyanúsított vagy vádlott, szabadságuktól megfosztott személyek, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárások keretében keresett személyek ideiglenes költségmentességhez való jogáról szóló irányelvet kiegészítve;

14.  üdvözli a Bíróság reformját, amelynek révén fokozatosan növelik a törvényszéki bírák számát a munkaterhelés kezelése és az eljárások időtartamának csökkentése érdekében;

15.  javasolja, hogy a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó szakértői testület az intézményközi megállapodásban foglaltaknak megfelelően értékelje az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést is az Unió szintjén, olyan szempontok alapján, mint például a bíróságok és bírák függetlensége és pártatlansága, a független jogi szakma, a kereshetőségi jog, a peres eljárások időtartama és költsége, a jogorvoslati rendszer megfelelősége és hatékonysága, valamint az ehhez szükséges pénzforrások megléte, a bírósági ítéletek végrehajtása, az állampolgárok rendelkezésére álló igazságszolgáltatási ellenőrzés és jogorvoslati lehetőségek köre, valamint a határokon átnyúló kollektív jogorvoslati lehetőségek; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy az EUMSZ 298. cikkének az európai polgárok nyitott, hatékony és független európai igazgatáshoz való jogára vonatkozó rendelkezésére kell összpontosítani a figyelmet;

16.  felhívja a Bizottságot, hogy a civil társadalommal partnerségben dolgozzon ki és hajtson végre tájékoztató kampányt, amely információkat nyújt az állampolgárok jogorvoslathoz való jogairól és az eljárási útvonalakról a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok nemzeti kormányok vagy az Unió intézményei általi megsértésével kapcsolatos ügyekben annak érdekében, hogy az Unió állampolgárai és lakosai számára lehetővé tegye, hogy teljesen tisztában legyenek a Szerződésekből és a Chartából következő jogaikkal (például a véleménynyilvánítás szabadsága, gyülekezési szabadság, szavazáshoz való jog);

17.  szorgalmazza egy alapítvány létrehozását azon demokráciát támogató szervezetek számára, amelyek a demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogokat előmozdító helyi szereplőket támogatják az Unióban;

18.   rámutat arra, hogy mivel az Unió az általa kötött nemzetközi megállapodásokban rendelkezéseket ír elő az emberi jogok védelmének előmozdításáért, így saját magának is éppúgy biztosítania kell, hogy valamennyi intézménye és tagállama is megfeleljen a jogállamiságnak és tiszteletben tartsa az alapvető jogokat;

19.  emellett javasolja, hogy a demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra irányuló európai uniós paktumba foglalják bele a tagállamok és az Unió által megerősített nemzetközi megállapodások elsődleges és másodlagos uniós joggal való összeegyeztethetőségének rendszeres nyomon követését;

20.  úgy véli továbbá, hogy amennyiben a Szerződés felülvizsgálata megfontolásra kerülne, az alábbi módosítások végrehajthatók:

–  az EUSZ 2. cikke és a Charta legyen a rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadandó jogalkotási intézkedések jogalapja;

–  az EUSZ 2. cikke és a Charta értelmében annak lehetővé tétele a nemzeti bíróságok számára, hogy a Bíróság előtt kereseteket indítsanak a tagállamok fellépéseinek jogszerűségével kapcsolatban;

–  a 7. cikk felülvizsgálata annak érdekében, hogy a tagállamokkal szembeni esetleges szankciók megfelelőek és alkalmazhatók legyenek, azonosítva a hibás tagállam azon jogait, amelyek (a Tanácson belüli szavazati jog mellett) felfüggeszthetők, például a pénzügyi szankciókat vagy az uniós finanszírozás felfüggesztését;

–  annak lehetővé tétele, hogy valamely jogszabállyal kapcsolatban – annak végleges elfogadása után és végrehajtása előtt – a parlamenti képviselők egyötöde az Európai Unió Bíróságához fordulhasson;

–  annak lehetővé tétele, hogy valamely intézkedés által közvetlenül és személyükben érintett természetes és jogi személyek a Bíróság előtt keresetet indítsanak a Charta uniós intézmények vagy az egyik tagállam által elkövetett állítólagos megsértése miatt az EUMSZ 258. és 259. cikkének módosítása révén;

–  az Alapjogi Charta 51. cikkének eltörlése, és a Chartának az Unió alapjogi jogszabályává való átalakítása;

–  az egyhangú döntéshozatalra vonatkozó követelmény felülvizsgálata az alapvető jogok tiszteletben tartásához, védelméhez és előmozdításához kapcsolódó területeken, többek között az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség terén;

21.  megerősíti, hogy az ajánlások tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a szubszidiaritás elvét;

22.  úgy véli, hogy a kért javaslatoknak az uniós költségvetést érintő pénzügyi vonzatait a meglévő költségvetési előirányzatokból kell fedezni; hangsúlyozza, hogy mind az Unió, mind tagállamai, valamint állampolgárai esetében a javaslatok elfogadása és végrehajtása lényeges költség- és időmegtakarítást eredményezhet, és elősegítheti a bizalmat, valamint a tagállami határozatok és intézkedések kölcsönös elismerését, így mind gazdasági, mind szociális szempontból előnyös lehet;

23.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a kapcsolódó részletes ajánlásokat a Bizottságnak és a Tanácsnak, valamint a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, továbbá a Régiók Bizottságának a regionális parlamenteknek és tanácsoknak való terjesztés céljából.

(1)

  http://fra.europa.eu/sites/default/files/fra_submission_on_the_future_of_eu_justice.pdf

(2)

http://www.rijksoverheid.nl/bestanden/documenten-en-publicaties/brieven/2013/03/13/brief-aan-europese-commissie-over-opzetten-rechtsstatelijkheidsmechanisme/brief-aan-europese-commissie-over-opzetten-rechtsstatelijkheidsmechanisme.pdf

(3)

http://register.consilium.europa.eu/doc/srv?l=HU&f=ST%2015206%202014%20INIT

(4)

http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-5377-2015-INIT/en/pdf

(5)

  ECLI:EU:C:2014:2454.


MELLÉKLET AZ ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNYHOZRészletes ajánlások a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok helyzetének a tagállamokban és az uniós intézményeknél történő ellenőrzésére és nyomon követésére szolgáló eljárásokkal kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó intézményközi megállapodásra

INTÉZMÉNYKÖZI MEGÁLLAPODÁS TERVEZETE

EURÓPAI UNIÓS PAKTUM A DEMOKRÁCIÁRÓL, A JOGÁLLAMISÁGRÓL ÉS AZ ALAPVETŐ JOGOKRÓL

Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) preambulumára, különösen annak második, negyedik, ötödik és hetedik bekezdésére,

tekintettel különösen az EUSZ 2. cikkére, 3. cikke (1) bekezdésére, 3. cikke (3) bekezdésének második albekezdésére, valamint 6. és 7. és 11. cikkére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek (EUMSZ) a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok Unión belüli tiszteletben tartásával, és előmozdításával és védelmével kapcsolatos cikkeire, többek között annak 70., 258., 259., 260., 263. és 265. cikkére,

tekintettel az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdésére és 5. cikkére, az EUMSZ 295. cikkére, a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. számú jegyzőkönyvre és a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. számú jegyzőkönyvre,

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára (a továbbiakban: a Charta),

tekintettel az Európa Tanács Európai Szociális Kartájára, különösen annak a megkülönböztetés tilalmáról szóló E. cikkére,

tekintettel a koppenhágai kritériumokra, és arra az uniós szabályanyagra (a vívmányokra), különösen annak 23. és 24. fejezetére, amelyeknek a tagjelölt országoknak meg kell felelniük, amennyiben csatlakozni kívánnak az Unióhoz,

tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre (EJEE), az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatára, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének, Miniszteri Bizottságának, emberi jogi biztosának és Velencei Bizottságának egyezményeire, ajánlásaira, határozataira és jelentéseire,

tekintettel a Velencei Bizottság 106. plenáris ülésén, 2016. március 18-án elfogadott, a jogállamiság kritériumait tartalmazó listára,

tekintettel az Európa Tanács és az Európai Unió közötti 2007. május 23-i egyetértési megállapodásra,

tekintettel az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményére,

tekintettel az Európa Tanács keretében elfogadott Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájára,

tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló ENSZ-egyezményekre és az ENSZ-egyezmények testületeinek joggyakorlatára,

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) kiadványaira, többek között az ügynökség 2013. december 31-i „Alapvető jogok az európai uniós bel- és igazságügyek jövője területén” című dokumentumában javasolt európai alapjogi információs rendszerre (EFRIS),

tekintettel a jogállamisággal kapcsolatos segítségnyújtásra vonatkozó 2008. áprilisi ENSZ-megközelítésre,

tekintettel az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaira, különösen a 16. számú célra,

tekintettel a COSAC huszonötödik féléves jelentésére a parlamenti ellenőrzésre vonatkozó európai uniós eljárások és gyakorlatok fejleményeiről (2016. május 18.),

tekintettel a Németország, Dánia, Finnország és Hollandia külügyminiszterei által a Bizottság elnökének küldött, 2013. március 6-i levélre,

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének az EUSZ 2. cikkében felsorolt közös értékeknek való megfelelést meglévő információforrások alapján mérni képes objektív alapjogi mutatók integrált eszközének fejlesztéséről szóló 2016. április 8-i véleményére,

tekintettel az olasz elnökségnek „A jogállamiság tiszteletben tartásának biztosítása az Európai Unióban” című, 2014. november 15-i feljegyzésére,

tekintettel a Tanácsnak és a Tanács keretében ülésező tagállamoknak a jogállamiság tiszteletben tartásának biztosításáról szóló 2014. december 16-i következtetéseire,

tekintettel a Tanács előkészítő szerveinek az alapvető jogoknak való megfelelés szempontjából történő vizsgálatához szükséges módszertani lépésekről szóló 2014. december 19-i tanácsi iránymutatásokra,

tekintettel jogállamiságról szóló, a luxemburgi és a holland elnökség alatt megvalósult 2015. november 17-i és 2016. május 24-i első és második párbeszédre,

tekintettel a Bizottság meglévő nyomon követési mechanizmusára és időszakos értékelési eszközeire, többek között az együttműködési és ellenőrzési mechanizmusra, az igazságügyi eredménytáblára, a korrupcióellenes jelentésekre és a médiafigyelésre,

tekintettel „Az Európai Unió Alapjogi Chartájának hatékony végrehajtására irányuló stratégia” című 2010. október 20-i bizottsági közleményre,

tekintettel az alapvető jogoknak a bizottsági hatásvizsgálatok végzése során történő figyelembe vételére vonatkozó gyakorlati útmutatásról szóló 2011. május 6-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra,

tekintettel „A jogállamiság megerősítésére irányuló új uniós keret” című, 2014. március 11-i bizottsági közleményre (COM(2014)0158),

tekintettel a Bizottság alapvető jogokról szóló évenkénti kollokviumára,

tekintettel a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásra,

tekintettel „Az alapvető jogok helyzete az Európai Unióban (2012)” című 2014. február 27-i állásfoglalására,

tekintettel „Az alapvető jogok helyzete az Európai Unióban (2013−2014)” című 2015. szeptember 8-i állásfoglalására,

tekintettel a magyarországi helyzetről szóló, 2015. június 10-i állásfoglalására (2015/2700(RSP)), különösen annak 12. bekezdésére,

(1)  mivel szükség van egy olyan, a demokráciával, jogállamisággal és alapvető jogokkal foglalkozó mechanizmusra, amely objektív, pártatlan, bizonyítékokon alapul, egyenlően és igazságosan valamennyi tagállamra és az Unió intézményeire alkalmazandó, továbbá megelőző és korrekciós dimenzióval egyaránt rendelkezik;

(2)  mivel egy ilyen mechanizmus elsődleges céljaként a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok megsértésének és be nem tartásának megelőzését kell kitűzni, ugyanakkor biztosítania kell az EUSZ 7. cikke szerinti megelőző és korrekciós ág, valamint a Szerződésekben szereplő más eszközök gyakorlati működéséhez szükséges eszközöket;

(3)  mivel el kell kerülni az új struktúrák és a párhuzamosságok felesleges létrehozását, és előnyben kell részesíteni a meglévő eszközök beépítését és felhasználását;

(4)  mivel a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal kapcsolatos fogalommeghatározások, normák és referenciaértékek kidolgozása nem egyszeri döntést igényel, hanem tartós és interaktív folyamatot, amely széles körű nyilvános vitán és konzultáción, rendszeres felülvizsgálaton és a bevált gyakorlatok megosztásán alapul;

(5)  mivel kizárólag egy olyan mechanizmus lehet eredményes, amely élvezi az uniós állampolgárok széles körű támogatását, és lehetővé teszi, hogy a folyamatot magukénak érezzék;

(6)  mivel elsősorban a tagállamok felelősek a közös normák megőrzéséért, azonban amikor ezt elmulasztják, az Unió feladata, hogy beavatkozzon alkotmányos alapértékeinek védelme és annak biztosítása érdekében, hogy az EUSZ 2. cikkében és a Chartában megállapított értékek az Unió egész területén valamennyi uniós állampolgár és lakos részére biztosítva legyenek;

(7)  mivel fontos, hogy a kormányzat minden szintje saját hatáskörei és feladatai alapján szorosan együttműködjön egymással a jogállamiságot fenyegető lehetséges rendszerszintű veszélyek korai szakaszban történő azonosítása céljából, és javítsa a jogállamiság védelmét;

(8)  mivel számos eszköz áll rendelkezésre az uniós értékek súlyos megsértése kockázatának kezelésére, de ezen eszközökhöz világos és objektív referenciaértékeket kell kidolgozni ahhoz, hogy kellően erősek és visszatartó erejűek legyenek a jogállamiság és az alapvető jogok megsértésének megakadályozására; mivel az Unió nem rendelkezik jogilag kötelező erejű mechanizmussal ahhoz, hogy rendszeresen átvilágítsa az uniós értékek és az alapvető jogok tagállamok és uniós intézmények általi tiszteletben tartását;

(9)  mivel az EUMSZ 295. cikkével összhangban ez az intézményközi megállapodás kizárólag az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti együttműködés megkönnyítésére szolgáló szabályokat határoz meg, és az EUSZ 13. cikkének (2) bekezdésével összhangban ezek az intézmények a Szerződésekben rájuk ruházott hatáskörök határain belül, az ott meghatározott eljárások, feltételek és célok szerint járnak el; mivel ez az intézményközi megállapodás nem sérti a Bíróság előjogait uniós jog hivatalos értelmezése tekintetében,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Az Unió alapértékeit és alapelveit, nevezetesen a demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogokat az Unió egész területén meg kell őrizni a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló uniós paktum révén, amely rendelkezik ezen értékek és elvek fogalommeghatározásáról, részletezéséről, nyomon követéséről és érvényre juttatásáról, és mind a tagállamokra, mind az Unió intézményeire alkalmazandó.

2. cikk

A demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló uniós paktum elemei:

–  évenkénti jelentés a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető értékekről (európai jelentés a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról), amely országspecifikus ajánlásokat tartalmaz, magában foglalva a FRA, az Európa Tanács és a terület egyéb hatóságai által készített jelentéseket;

–  évenkénti parlamentközi vita a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló európai jelentés alapján;

–  a lehetséges kockázatok és jogsértések orvoslására szolgáló, a Szerződések rendelkezéseinek megfelelő intézkedések, többek között az EUSZ 7. cikke megelőző és korrekciós ágának aktiválása,

–  a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló szakpolitikai ciklus az Unió intézményein belül.

3. cikk

A demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló uniós paktum kiterjesztésre kerül annak érdekében, hogy egységes uniós eszközben egyesítse a Bizottság jogállamisági keretét és a Tanács jogállamiságról szóló párbeszédét.

4. cikk

A demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tagállamokban tapasztalható helyzetéről szóló, a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló európai jelentést a 8. cikkben említett független szakértőkkel (a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó szakértői testülettel) konzultálva a Bizottság készíti el. A Bizottság a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló európai jelentést továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a nemzeti parlamenteknek. A demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló európai jelentést a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

A demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló európai jelentés egy általános részből és ajánlásokat tartalmazó országspecifikus jelentésekből áll.

Amennyiben a Bizottság nem fogadja el időben a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló európai jelentést, beleértve az országspecifikus jelentéseket is, az Európai Parlament illetékes bizottsága hivatalosan kérheti a Bizottságot, hogy adjon magyarázatot a késedelemre, és haladéktalanul fogadja el a dokumentumokat, hogy a folyamat ne szenvedjen további késedelmet.

5. cikk

A demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló európai jelentés egyesíti és kiegészíti a meglévő eszközöket, nevezetesen az igazságügyi eredménytáblát, a médiapluralizmus nyomon követésére szolgáló eszközt, a korrupcióellenes jelentést és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 70. cikkén alapuló értékelési eljárásokat, és felváltja a Bulgáriára és Romániára vonatkozó együttműködési és ellenőrzési mechanizmust.

6. cikk

A demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló európai jelentés különféle források és a tagállami tevékenységek értékelésére, jelentésére és nyomon követésére szolgáló meglévő eszközök felhasználásával jön létre, ideértve többek között a következőket:

–  a tagállamok illetékes hatóságainak hozzájárulásai a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok terén;

–  az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA), különösen az európai alapjogi információs rendszer (EFRIS);

–  az Unió egyéb szakosított ügynökségei, különösen az európai adatvédelmi biztos, a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE), az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound), valamint az Eurostat;

–  szakértők, tudósok, civil szervezetek, és többek között a bírák, ügyvédek és újságírók szakmai és ágazati szervezetei;

–  nemzetközi szervezetek és nem kormányzati szervezetek által kidolgozott meglévő mutatók és referenciaértékek;

–  az Európa Tanács, különösen a Velencei Bizottság, az Európai Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) és az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa, és az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottság (CEPEJ);

–  a nemzetközi szervezetek, mint például az ENSZ, az EBESZ és az OECD;

–  a Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) és más nemzetközi bíróságok, választottbíróságok és egyezmények alapján létrehozott testületek ítélkezési gyakorlata;

–  az Európai Parlament valamennyi állásfoglalása vagy egyéb vonatkozó megnyilvánulása, ideértve az alapvető jogok európai uniós helyzetéről szóló éves jelentését is;

–  az uniós intézmények hozzájárulásai.

Az e cikkben említett forrásokból származó valamennyi hozzájárulást, valamint a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló európai jelentésnek a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó testület által készített tervezetét – az országspecifikus ajánlásokat is beleértve – elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára a Bizottság honlapján.

7. cikk

A demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló európai jelentést harmonizált formátumban, országspecifikus ajánlásokkal kiegészítve nyújtják be, és a következőkre helyezett kiemelt hangsúllyal készítik el:

–  a hatalmi ágak szétválasztása;

–  az állam pártatlansága;

–  a politikai döntések választásokat követő visszafordíthatósága;

–  az intézményi fékek és egyensúlyok, amelyek biztosítják az állam pártatlanságának megkérdőjelezhetetlenségét;

–  az állam és az állami intézmények állandósága az alkotmány megváltoztathatatlanságára alapozva;

–  a média szabadsága és pluralizmusa;

–  a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezés szabadsága;

–  a civil szféra és a civil párbeszédet szolgáló hatékony mechanizmusok előmozdítása;

–  az aktív és passzív demokratikus részvételhez való jog a választásokon és a részvételi demokrácia;

–  feddhetetlenség és korrupciótól való mentesség;

–  átláthatóság és elszámoltathatóság;

–  jogszerűség;

–  jogbiztonság;

–  hatáskörrel való visszaélés megelőzése;

–  a törvény előtti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség;

–  az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés: függetlenség és pártatlanság, tisztességes eljárás, alkotmánybíróság (adott esetben), független jogi hivatás;

–  a jogállamisággal szembeni fő kihívások: korrupció, összeférhetetlenség, személyes adatok gyűjtése és megfigyelés;

–  a Charta I–VI. címe;

–  az emberi jogok európai egyezménye és az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek.

8. cikk

A demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tagállamokbeli helyzetének értékelését, valamint az országspecifikus ajánlástervezetek kidolgozását független szakértőkből álló széles körű és reprezentatív bizottság (a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó szakértői testület) végzi a rendelkezésre álló adatok és információk mennyiségi és minőségi felülvizsgálata alapján.

8.1. A demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó szakértői testület a következő tagokból áll:

–  az egyes tagállamok által kijelölt egy-egy független szakértő; a szakértői testület tagjai az adott időpontban aktív szolgálatban nem lévő, alkotmánybírósági vagy legfelsőbb bírósági tagságra jogosult személyek;

–  további tíz szakértő, akiket az Európai Parlament jelöl ki kétharmados többséggel az alábbi szervezetek által jelölt személyek listájáról:

(i)  az Európai Nemzeti Tudományos Akadémiák Szövetsége (ALLEA);

(ii)  a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Európai Hálózata (ENNHRI);

(iii)  Európa Tanács (beleértve a Velencei Bizottságot, a GRECO-t és az Európa Tanács emberi jogi biztosát);

(iv)  a CEPEJ és az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa (CCBE);

(v)  az Egyesült Nemezetek Szervezete (ENSZ), az EBESZ és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).

8.2.   A demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó szakértői testület a saját tagjai közül választja meg az elnökét.

8.3.   A demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló európai jelentés tervezete, valamint az országspecifikus ajánlások tervezetei kidolgozásának megkönnyítése érdekében a Bizottság titkárságot biztosít a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó szakértői testület részére, lehetővé téve a testület hatékony működését, különösen azáltal, hogy összegyűjti a felülvizsgálandó és értékelendő adatokat és információforrásokat, és adminisztratív támogatást nyújt a jelentés összeállítása során.

9. cikk

A demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó szakértői testület minden egyes tagállamot értékel a 7. cikkben felsorolt szempontok alapján, és azonosítja a lehetséges kockázatokat és jogsértéseket. Az értékelést minden egyes testületi tag névtelenül és függetlenül végzi a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó szakértői testület függetlenségének, illetve a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló európai jelentés objektivitásának biztosítása érdekében. A demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó szakértői testület tagjai azonban egyeztethetnek egymással a módszerek és az elfogadott normák megvitatása céljából.

A demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó testület évente felülvizsgálja az értékelési módszereket, és szükség esetén a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament közös megegyezésével továbbfejlesztik, pontosítják, kifejezőbbé teszik és módosítják azt a nemzeti parlamentekkel, szakértőkkel és a civil társadalommal folytatott egyeztetés alapján.

10. cikk

A demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló európai jelentés Bizottság általi elfogadásával megkezdődik a parlamentközi vita, valamint a Tanácson belüli vita, amelynek célja a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló európai jelentés eredményei és az országspecifikus ajánlások vizsgálata a következő lépések révén:

–  az Európai Parlament parlamentközi vitát szervez a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló európai jelentés alapján, és határozatot fogad el; e vitát oly módon kell megszervezni, hogy elérendő referenciaértékek és célok kerüljenek kitűzésre, valamint értékelési eszközök álljanak rendelkezésre a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tekintetében kialakult uniós konszenzuson belül évről évre bekövetkezett változások felméréséhez; a vonatkozó eljárásokat fel kell gyorsítani ezen eszközök létrehozása érdekében, ezek ugyanis nemcsak az évente bekövetkező változások azonnali és hatékony nyomon követését teszik majd lehetővé, hanem biztosítani fogják a kötelezettségvállalások valamennyi érdekelt fél általi teljesítését;

–  az évenkénti parlamentközi vita a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról az Európai Parlament, a nemzeti parlamentek, a Bizottság és a Tanács közötti többéves strukturált párbeszéd részét képezi, és ebbe a civil társadalmat, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét és az Európai Tanácsot is bevonják;

–  a Tanács évenkénti vitát folytat a jogállamiságról szóló párbeszédre építve a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló európai jelentés alapján, és tanácsi következtetéseket fogad el, felkérve a nemzeti parlamenteket, hogy reagáljanak a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló európai jelentésre, a javaslatokra vagy a reformokra;

–  a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló európai jelentés alapján a Bizottság határozhat „rendszeres kötelezettségszegési” eljárás megindításáról az EUSZ 2. cikke és az EUMSZ 258. cikke értelmében, több kötelezettségszegési ügyet egyesítve;

–  a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló európai jelentés, az Európai Parlament ajánlásai és a Tanács következtetései alapján a Bizottság úgy határozhat, hogy az EUMSZ 70. cikke értelmében javaslatot terjeszt elő a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos uniós politikák tagállamok általi végrehajtásának értékelésére;

10.1. Amennyiben a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló európai jelentés alapján valamely tagállam megfelel a 7. cikkben felsorolt valamennyi szempontnak, nincs szükség további intézkedésre.

10.2. Amennyiben a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló európai jelentés alapján valamely tagállam a 7. cikkben felsorolt valamelyik szempont tekintetében hiányosságokat mutat, a Bizottság haladéktalanul párbeszédet kezdeményez az adott tagállammal, figyelembe véve az országspecifikus ajánlásokat.

10.2.1. Amennyiben egy adott tagállamról készített országspecifikus jelentésben a szakértői testület megállapítja, hogy egyértelműen fennáll annak kockázata, hogy súlyosan megsértik az EUSZ 2. cikkében említett értékeket, és hogy kellően megalapozott az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdéséhez folyamodni, akkor az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság haladéktalanul megvitatja az ügyet, és indokolással ellátott határozatot hoz, amelyet nyilvánosságra hoz.

10.3.  Amennyiben a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló európai jelentés alapján egy adott tagállamról készített országspecifikus jelentésben a szakértői testület megállapítja, hogy fennáll – azaz fokozódik vagy legalább két éven keresztül változatlanul fennáll – az EUSZ 2. cikkében említett értékek megsértése, és hogy kellően megalapozott az EUSZ 7. cikkének (2) bekezdéséhez folyamodni, akkor az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság haladéktalanul megvitatja az ügyet, és indokolással ellátott határozatot hoz, amelyet nyilvánosságra hoz.

11. cikk

A Bizottság valamennyi jogalkotási javaslatáról készített hatásvizsgálatnak ki kell terjednie az alapvető jogokra jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás 25. bekezdésével összhangban;

A demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó, a 8. cikk alapján felállított szakértői testület értékeli a demokrácia, a jogállamiság és a demokrácia Európai Parlament, Tanács és Bizottság általi betartását.

12. cikk

A hatásvizsgálatokkal kapcsolatos intézményközi együttműködés javítása és az alapvető jogok és a jogállamiság értékeket tiszteletben tartó kultúra megteremtése érdekében intézményközi hatásvizsgálati munkacsoport („munkacsoport”) kerül létrehozásra. A munkacsoport már korai szakaszban egyeztet a nemzeti szakértőkkel annak érdekében, hogy jobban előre lehessen látni a tagállamokban jelentkező végrehajtási kihívásokat, valamint hogy segítsen megszüntetni az Unió különböző intézményeinél az alapvető jogok és a jogállamiság uniós jogi aktusokra gyakorolt hatása tekintetében kialakult eltérő értelmezéseket. A munkacsoport a Tanács előkészítő szerveinek az alapvető jogoknak való megfelelés szempontjából történő vizsgálatához szükséges módszertani lépésekről szóló tanácsi iránymutatásokra, az Európai Unió Alapjogi Chartájának hatékony végrehajtására irányuló bizottsági stratégiára, az alapvető jogok bizottsági hatásvizsgálatok végzése során történő figyelembe vételére vonatkozó gyakorlati útmutatásra, a jogalkotás minőségének javítására szolgáló eszköztár 24. eszközére és az Európai Parlament eljárási szabályzata 38. cikkére alapozza munkáját a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok követelményének való megfelelés és azok előmozdításának biztosítása érdekében.

13. cikk

A jogállamiság és az alapvető jogok uniós intézmények általi érvényre juttatásáról és betartásáról szóló bizottsági, tanácsi és európai parlamenti éves jelentéseket a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló európai jelentésnek a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló éves szakpolitikai ciklusával együtt kell benyújtani:

  – éves jelentés a Charta alkalmazásáról;

  – éves jelentés az uniós jog alkalmazásáról;

  – éves jelentés a 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásáról(1).

14. cikk

Ez a megállapodás […]-án/-én lép hatályba.

Kelt: … ,

az Európai Parlament részéről

az elnök

az Európai Unió Tanácsa részéről

az elnök

az Európai Bizottság részéről

az elnök

(1)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 30-i 1049/2001/EK rendelete az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).


INDOKOLÁS

Európa régóta kiemelt figyelmet szentel a demokráciának, a jogállamiságnak és a polgárok jogainak. Ez az athéni demokráciával kezdődött és folytatódott a római jogon, az 1215. évi Magna Chartán, az 1789-es Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatán, az emberi jogok európai egyezményén keresztül egészen az Európai Unió Alapjogi Chartájáig.

Az Európai Unió ezen túlmenően a Szerződések első cikkeiben felvette vezérlő alapelvei és célkitűzései közé a demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogokat, és ezek egyben az uniós tagság feltételei is. Az arra irányuló kísérletek ugyan meghiúsultak, hogy a Szerződések Európa zsidó-keresztény gyökereire való utalást tartalmazzanak, azt azonban megerősítik, hogy az Európai Unió értékek közössége. Az EU külső politikáiban hangsúlyozza az emberi jogokat és a demokratikus kormányzást, az európai bevándorlóktól elvárják közös értékeink tiszteletben tartását és elfogadását.

Az Európai Uniónak eszközök széles köre áll rendelkezésére jogszabályai és a Szerződések végrehajtására a lényeges kérdések tekintetében. Az Európai Bizottság elrendelheti a tagállamoknak, hogy az uniós jognak való megfelelés érdekében igazítsák ki költségvetésüket, állami egészségügyi rendszerüket vagy adómegállapításaikat. A tagállamok ilyen esetekben nem vitatják, hogy az uniós Szerződések értelmében meg kell felelniük az uniós jogszabályoknak. A Szerződésben a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tekintetében foglalt kötelezettségek érvényesítése esetében már nem ez a helyzet. Az Európai Bizottság mint a Szerződések őre igyekszik emlékeztetni a tagállamokat a kötelezettségeikre, de ellenállásba vagy kifejezett elutasításba ütközik, amikor a közösen megállapított szabályok, illetve az Unió arra vonatkozó jogának elismeréséről van szó, hogy ezeket érvényre juttassa. A Bizottság beavatkozása mindeddig félénk volt és önkényes. Továbbá olykor maguk az uniós intézmények sem feleltek meg a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok kulcsfontosságú elveinek.

Miközben az Európai Uniónak számos eszköz áll rendelkezésére a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal kapcsolatos elvek betartásának biztosítására, lényeges hiányosságok állnak fenn és a gyakorlatban ezek az eszközök alkalmazási körüket tekintve korlátozottak, nem megfelelőek és nem hatékonyak, illetve nem valószínű, hogy használják azokat. Bizonyos esetekben sokan úgy vélik, hogy nem egységes alkalmazásuk politikai indíttatású, önkényes és bizonyos országokat méltánytalanul érint. Nem létezik integrált mechanizmus az összes tagállam és az intézmények szisztematikus, pártatlan és teljes körű nyomon követésére.

Ezért alapvető fontosságú egy olyan keret elfogadása, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy ne csak konkrét uniós jogszabályok megsértésével foglalkozzon, hanem a demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogokat érő súlyos fenyegetésekkel (azok kockázatával) is. A Szerződésekben az európai értékeknek tulajdonítják a legnagyobb fontosságot, legfőbb ideje, hogy a gyakorlatban is a legnagyobb fontosságot élvezzék.

Az a tény, hogy az EU képtelen megvédeni saját szabályait, illetve az az érzet, hogy nincsenek közös európai értékek, aláássák a kölcsönös bizalmat és a megbízható, szilárd jogi kereteket, amelyek alapvető fontosságúak egy valamennyi szakpolitikai területen jól működő EU számára. A Szerződés értelmében és különösen az EUSZ 2. cikke, 3. cikkének (1) bekezdése és 7. cikke értelmében az Európai Unió feladata az összes tagállam által osztott alkotmányos alapjának és alapértékeinek védelme.

A bizottságban bemutatott és megvitatott munkadokumentumok alapján és figyelembe véve a külső érintettek által nyújtott különféle hozzájárulásokat, valamint a Parlamenti Kutatási Szolgáltatások Főigazgatósága által elkészíttetett két tanulmányt, az előadó javasolja a demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra irányuló európai uniós paktum elfogadását egy intézményközi megállapodás formájában.

A javasolt intézményközi megállapodás célja az Unió intézményei és tagállamai közötti az EUSZ 7. cikkének keretében történő együttműködést megkönnyítő, a meglévő mechanizmusokat egyesítő, kiigazító és kiegészítő intézkedések megállapítása. Ezenkívül a megállapodás integrált ellenőrzési mechanizmusról rendelkezik, amely valamennyi tagállamra és az Unió három fő intézményére egyaránt alkalmazandó. Az indoklás végén feltüntetett folyamatábra részletezi a demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra irányuló európai uniós paktum alkalmazásával kapcsolatos eljárásokat és hatásköröket, az alábbi három elem alapján: a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló európai jelentés, a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló vita és a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló politikai ciklus az uniós intézményeknél.

Az előadó új eljárások létrehozása helyett azt javasolja, hogy a javasolt intézményközi megállapodás inkább főként meglévő eszközökre épüljön és meglévő eszközöket egyesítsen, különös tekintettel az Európai Bizottság jogállamisági keretére és a Tanács által indított, jogállamiságról szóló párbeszédre, kibővítve azt egy jelentési mechanizmussal (a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló európai jelentés), a bejelentéssel, illetve szankciókkal (kötelezettségszegési eljárások vagy végső esetben a 7. cikk aktiválása). A megvalósítandó új egységes keretnek objektívnek, bizonyítékokon alapulónak, egyenlően és igazságosan valamennyi tagállamra alkalmazandónak, továbbá megelőző és korrekciós dimenzióval egyaránt rendelkezőnek kell lennie.

Az előadó a javasolt intézményközi megállapodáson túlmenően javasolja további nem jogalkotási intézkedések megtételét az EU alapját képező értékek megőrzésére irányuló átfogó megközelítés biztosítása érdekében, különösen az igazságszolgáltatáshoz való uniós szintű hozzáférést illetően.

EURÓPAI UNIÓS PAKTUM A DEMOKRÁCIÁRÓL, A JOGÁLLAMISÁGRÓL ÉS AZ ALAPVETŐ JOGOKRÓL

 

 

 

 


KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY

2016.10.3

az eljárási szabályzat 56. cikkének (3) bekezdése alapján

Kazimierz M. Ujazdowski és Marek Jurek

Elleneztük ezt a jelentést, mivel a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal kapcsolatos mechanizmusnak a hatályos szerződésekben nincs szilárd jogalapja. Az EUSZ 7. cikke megfelelő e célra: jogot biztosít arra, hogy a Tanács értékelje az ezen a területen felmerülő kockázatokat. A javasolt mechanizmus túllép a Szerződésekben foglalt mandátumon, és visszaél az intézményközi megállapodások intézményével. Az intézményközi megállapodások létrehozásának célja az volt, hogy elősegítsék az együttműködést az uniós intézmények között az aktuális hatáskörök alapján, nem pedig az, hogy új hatásköröket hozzanak létre (az EUMSZ 295. cikke). Ugyanakkor az országok és az EU intézményei közötti önkéntes párbeszéd pozitív eredményeket hozhat a jövőben.


KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY

2016.10.3

az eljárási szabályzat 56. cikkének (3) bekezdése alapján

Beatrice von Storch

E jelentés célja, hogy megtörje egyes tagállamoknak az EU által bevezetett értékekkel és normákkal szembeni ellenállását. Ezáltal az EU tagállamok feletti politikai dominanciájának új formáját valósítja meg. A jövőben „független szakértők” bélyegezhetik meg őket, ha lakosságuk népszavazás vagy alkotmánymódosítások útján kívánja megvédeni magát az uniós intézmények különösen érzékeny területeken hozott döntéseivel szemben. Az Uniónak ehelyett tiszteletben kellene tartania a tagállamok nemzeti identitását, „amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének, ideértve a regionális és helyi önkormányzatokat is” (az EU-szerződés 4. cikkének (2) bekezdése). Timmermans úr és Jourvoa asszony a plénum előtt többször is elismerte, hogy nem tudták bizonyítani az alapjogok megsértését, még a politikailag legerőteljesebben manipulált és a médiában leggyakrabban ábrázolt magyarországi és lengyelországi esetekben sem. Az EU maga is folyamatosan elkövet jogsértéseket anélkül, hogy panaszt emelnének ellene: stabilitási és költségvetési egyensúlyi szabályok, az euró megmentése, a migrációs válság – a szerződésekben foglalt szankciók alkalmazására soha nem kerül sor. A politikai szempontból meghatározott alapjogokról viszont „független szakértőknek” kell dönteniük, vagy akár törökországi, azerbajdzsáni vagy marokkói bíráknak, amennyiben az EU csatlakozik az Európa Tanács egyezményéhez az emberi jogok védelméről. Ezt a jelentést elutasítom. Ez kizárólag a nemzeti kormányok hivatásos bürokraták általi manipulálására szolgál.


KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY

2016.10.10

az eljárási szabályzat 56. cikkének (3) bekezdése alapján

Kristina Winberg

1. A javaslat az uniós tagállamok vizsgálatára vonatkozó hatáskört ruház egy független új uniós testületre; bevon olyan nemzetközi szervezeteket, amelyek már ma is rendelkeznek megbízatással az emberi jogok és a demokrácia helyzetének nyomon követésére, ami így a feladatkörök megkettőzését jelenti; ez a pénzeszközök elfogadhatatlan pazarlása. Emellett a javaslat az EU tagállamok feletti politikai dominanciájának eszköze lesz, és ily módon vissza kell utasítanom ezt a jelentést.

2. Az EU nem lehet nemzetközi szerződések részes fele, mivel az a tagállamok szuverenitásának megsértése volna.

3. Az Unión belüli jogi segítségnyújtásra szolgáló új uniós alap létrehozása, amelyet az uniós tagállamok adóbevételeiből kell elvonni, elfogadhatatlan.


VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről (16.6.2016)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozásáról

(2015/2254(INL))

Előadó: György Schöpflin

(Kezdeményezés – az eljárási szabályzat 46. cikke)

JAVASLATOK

Az Alkotmányügyi Bizottság felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot,

–  állásfoglalási indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.   hangsúlyozza az Európai Unió alapját képező, az EUSZ 2. cikkében rögzített közös értékeket;

2.   hangsúlyozza, hogy az Unió alapját közös elvek és értékek – az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogoknak, köztük a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása – képezik; véleménye szerint az uniós intézményeknek és testületeknek, valamint a tagállamoknak folyamatosan és ténylegesen, példamutató módon teljesíteniük kell kötelezettségeiket, továbbá el kell mozdulniuk a konszenzus és egy olyan közös kultúra irányába, amelyben a jogállamiság minden érintett szereplő által egységesen alkalmazandó egyetemes értéknek számít a 28 tagállamban és az uniós intézményekben egyaránt;

3.   véleménye szerint a jogállamiság tiszteletben tartása az alapvető jogok védelmének egyik előfeltétele, és különösen fontos az Unióban, ahol egyúttal a Szerződésekből és a nemzetközi jogból fakadó valamennyi jog és kötelezettség tiszteletben tartásának egyik előfeltétele is;

4.   meggyőződése szerint az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének következtetései és véleményei, valamint az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata megfelelő alapot jelent az EUSZ 2. cikkének, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogok terjedelmének értelmezéséhez;

5.   emlékeztet arra, hogy az EUSZ 6. cikkének (2) bekezdése kötelezi az Uniót, hogy csatlakozzon az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez, és ezért felhív a nevezett egyezményhez való csatlakozásra;

6.   megjegyzi, hogy a közelmúltban egyes tagállamokban bekövetkezett események rávilágítottak arra, hogy a jogállamiság és az alapvető értékek érvényre juttatásának kudarcát megfelelő megelőzés hiányában nem sikerül elhárítani, tekintettel a tagállamok között ebből fakadóan keletkező problémákra és az uniós intézmények gyors, hatékony válaszának elmaradására;

7.   megítélése szerint az EUSZ 7. cikke szerinti eljárás továbbra is csak a végső eszköz, és potenciális lehetőségeit aligha lehet maradéktalanul kihasználni, mivel ehhez a Európai Tanácsban egyhangú döntésre volna szükség, aminek elérése nehéz; megjegyzi, hogy az Unió nem rendelkezik jogilag kötelező erejű mechanizmussal ahhoz, hogy rendszeresen átvilágítsa az uniós értékek és az alapvető jogok tagállamok és uniós intézmények általi tiszteletben tartását;

8.   hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a Bizottság 2014-ben jogállamisági keretet hozott létre(1), az Általános Ügyek Tanácsában pedig a 2014 decemberében hozott döntésnek megfelelően éves párbeszéd indult a jogállamiságról; elvárja e két különböző jogállamisági mechanizmus közös nevezőre hozását annak érdekében, hogy az alapvető jogok és a demokratikus értékek tiszteletben tartásának valóban hatékony biztosítékai legyenek az egész Unióban; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy rendszeresen lássa el friss információkkal a Parlamentet ezekről a kérdésekről; nyomatékosan felszólít ugyanakkor minden uniós intézményt, hogy tevékenyen járuljon hozzá a szélesebb, integrált demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó, minden tagállamra és uniós intézményre egyaránt alkalmazandó mechanizmus megteremtéséhez; javasolja ezért a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló paktum elfogadását a polgárok, a kormányok és az uniós intézmények részéről egyaránt, hogy azt mindenki a sajátjáénak tekinthesse;

9.   véleménye szerint fontos a folyamatos párbeszéd előmozdítása, valamint az Unió és tagállamai közötti konszenzust erősítő munka, amelynek célja a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok előmozdítása és védelme a Szerződésekben és az Alapjogi Chartában rögzített közös értékek maradéktalanul átlátható és kézzelfogható módon történő megoltalmazása érdekében; meggyőződése, hogy a Szerződésekben és az Alapjogi Chartában rögzített alapvető jogok és értékek tekintetében szó sem lehet kompromisszumról;

10.   hangsúlyozza, hogy az Európai Parlamentnek és a nemzeti parlamenteknek kulcsszerepet kell játszaniuk az EUSZ 2. cikkében rögzített közös uniós értékek érvényesítése tekintetében elért előrelépés mérésében, valamint ezen értékek tiszteletben tartásának ellenőrzésében; megjegyzi, hogy az Európai Parlament továbbra is kulcsfontosságú szerepet játszik a közös uniós konszenzus keretében a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról folytatott, a társadalmainkban bekövetkező változásokat figyelembe vevő szükségszerű, folyamatos vita fenntartásában; véleménye szerint ezen értékek és elvek érvényre juttatását a Chartában garantált alapvető jogok tiszteletben tartásának hatékony ellenőrzésével is meg kell alapozni;

11.   elismeri a civil társadalmi szervezetek által a demokratikus értékek, a jogállamiság és az alapvető jogok előmozdításában betöltött lényeges szerepet;

–  állásfoglalásra irányuló indítványának mellékletébe foglalja bele a következő ajánlásokat:

12.   ajánlja a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok átfogó uniós mechanizmusának valamennyi érintett szereplő bevonásával történő létrehozását; úgy véli, hogy ez esetleg a Szerződés módosításával járhat, ami hosszú, de az Unió demokratikus elveinek védelmére irányuló közös erőfeszítések fényében szükséges eljárás, ugyanakkor azonban addig is létrehozható egy mechanizmus a jelenleg hatályos szerződések keretei között (például intézményközi megállapodással), feltéve, hogy egy ilyen mechanizmus az EUSZ 7. cikke szerinti eljárást nem veszélyezteti és azzal nem vetélkedik, hanem inkább kiegészíti azt és egyengeti előtte az utat; felszólít a tagállamok egyenlő kezelésére és arra, hogy pusztán politikai alapon ne szülessen döntés;

13.   rámutat, hogy mivel az Unió az általa kötött nemzetközi megállapodásokban rendelkezéseket ír elő az emberi jogok védelmének előmozdításáért, így saját magának is éppúgy biztosítania kell, hogy valamennyi intézménye és tagállama is megfeleljen a jogállamiságnak és tiszteletben tartsa az alapvető jogokat;

14.   felszólít a különböző uniós intézményektől származó kezdeményezések összehangolására, és úgy véli, hogy rendszeresen kellene informális háromoldalú egyeztetéseket szervezni a koherens uniós megközelítés biztosítása, valamint az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia teljes közmegegyezést élvező munkadefiníciójának kialakítása érdekében;

15.   ajánlja paktum megkötését valamennyi érdekelt fél közötti, többéves strukturált párbeszéd részét képező éves „alapjogi szakpolitikai ciklus” megteremtése céljából; ajánlja ezzel összefüggésben, hogy az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek tartsanak éves vitát a demokrácia tiszteletben tartásáról, a jogállamiságról és az emberi jogok helyzetéről az Unióban; véleménye szerint e vitát oly módon kellene megszervezni, hogy elérendő referenciaértékek és célok kerüljenek kitűzésre, valamint értékelési eszközök álljanak rendelkezésre a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tekintetében kialakult uniós konszenzuson belül évről évre bekövetkezett változások felméréséhez;

16.   ajánlja az egész Unióra kiterjedő éves parlamenti vita megszervezését a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról az Európai Parlament, a nemzeti parlamentek, a Bizottság és a Tanács közötti többéves strukturált párbeszéd keretében, amely vitába bevonnák a civil társadalmat, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét és az Európai Tanácsot is;

17.   ajánlja, hogy az egész Unióra kiterjedő parlamenti vita megszervezése oly módon történjen, hogy elérendő célok is kitűzésre kerülhessenek, valamint eszközök álljanak rendelkezésre az évről évre bekövetkező változások méréséhez, és emellett lehetőség legyen visszajelzésre a célok vagy ajánlások végrehajtásáról; ajánlja továbbá a vonatkozó eljárások felgyorsítását ilyen eszközök megteremtése érdekében, ezek ugyanis nemcsak az évente bekövetkező változások azonnali és hatékony nyomon követését teszik majd lehetővé, hanem biztosítani fogják a kötelezettségek valamennyi érdekelt fél általi teljesítését;

18.   alapvető fontosságúnak tartja, hogy a fent említett parlamenti vita nyomon követésének céljából minden évben lehetőség legyen állásfoglalási indítvány benyújtására plenáris ülésen;

19.   felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a lehető legrövidebb időn belül foglalkozzon a Bíróság 2/13 sz. véleményében felvetett aggodalmakkal annak érdekében, hogy az Unió az EUSZ 6. cikkében rögzített kötelezettségének eleget téve csatlakozzon az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

15.6.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

13

3

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Mercedes Bresso, Pascal Durand, Danuta Maria Hübner, Ramón Jáuregui Atondo, Morten Messerschmidt, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, György Schöpflin, Barbara Spinelli, Claudia Țapardel, Josep-Maria Terricabras, Kazimierz Michał Ujazdowski, Rainer Wieland

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Gerolf Annemans, Enrique Guerrero Salom, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Jérôme Lavrilleux, Cristian Dan Preda, Daciana Octavia Sârbu

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Pilar Ayuso

(1)

A Bizottság 2014. március 11-i, „A jogállamiság megerősítésére irányuló új uniós keret ” című közleménye (COM(2014)0158).


ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

3.10.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

41

11

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Martina Anderson, Michał Boni, Caterina Chinnici, Frank Engel, Cornelia Ernst, Tanja Fajon, Laura Ferrara, Kinga Gál, Nathalie Griesbeck, Jussi Halla-aho, Filiz Hyusmenova, Sophia in ‘t Veld, Eva Joly, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Barbara Kudrycka, Cécile Kashetu Kyenge, Marju Lauristin, Juan Fernando López Aguilar, Monica Macovei, Claude Moraes, Alessandra Mussolini, Péter Niedermüller, Judith Sargentini, Birgit Sippel, Branislav Škripek, Csaba Sógor, Helga Stevens, Traian Ungureanu, Bodil Valero, Marie-Christine Vergiat, Beatrix von Storch, Josef Weidenholzer, Cecilia Wikström, Kristina Winberg, Tomáš Zdechovský

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Hugues Bayet, Anna Maria Corazza Bildt, Marek Jurek, Jean Lambert, Jeroen Lenaers, Andrejs Mamikins, Angelika Mlinar, Christine Revault D’Allonnes Bonnefoy, Barbara Spinelli, Kazimierz Michał Ujazdowski, Axel Voss

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Georges Bach, Norbert Lins, Georg Mayer, Georgi Pirinski, Viviane Reding, Mylène Troszczynski, Harald Vilimsky


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

41

+

ALDE

Nathalie Griesbeck, Filiz Hyusmenova, Sophia in 't Veld, Angelika Mlinar, Cecilia Wikström,

ECR

Monica Macovei

EFDD

Laura Ferrara

GUE/NGL

Martina Anderson, Cornelia Ernst, Barbara Spinelli, Marie-Christine Vergiat

PPE

Georges Bach, Michał Boni, Anna Maria Corazza Bildt, Frank Engel, Barbara Kudrycka, Jeroen Lenaers, Norbert Lins, Alessandra Mussolini, Viviane Reding, Csaba Sógor, Traian Ungureanu, Axel Voss, Tomáš Zdechovský

S&D

Hugues Bayet, Caterina Chinnici, Tanja Fajon, Cécile Kashetu Kyenge, Marju Lauristin, Arne Lietz, Juan Fernando López Aguilar, Andrejs Mamikins, Claude Moraes, Georgi Pirinski, Christine Revault D'Allonnes Bonnefoy, Birgit Sippel, Josef Weidenholzer

Verts/ALE

Eva Joly, Jean Lambert, Judith Sargentini, Bodil Valero

11

-

ECR

Jussi Halla-aho, Marek Jurek, Branislav Škripek, Helga Stevens, Kazimierz Michał Ujazdowski

EFDD

Beatrix von Storch, Kristina Winberg

ENF

Georg Mayer, Mylène Troszczynski, Harald Vilimsky

PPE

Kinga Gál

2

0

S&D

Sylvia-Yvonne Kaufmann, Péter Niedermüller

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Jogi nyilatkozat