Eljárás : 2015/2274(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0286/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0286/2016

Viták :

PV 24/10/2016 - 15
CRE 24/10/2016 - 15

Szavazatok :

PV 25/10/2016 - 7.2
CRE 25/10/2016 - 7.2
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0402

JELENTÉS     
PDF 586kWORD 65k
12.10.2016
PE 584.178v02-00 A8-0286/2016

az EU Iránnal kapcsolatos stratégiájáról a nukleáris megállapodást követően

(2015/2274(INI))

Külügyi Bizottság

Előadó: Richard Howitt

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről
 ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az EU Iránnal kapcsolatos stratégiájáról a nukleáris megállapodást követően

(2015/2274(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel Federica Mogherini, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és Mohammad Javad Zarif iráni külügyminiszter 2016. április 16-i teheráni közös nyilatkozatára,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2015. július 20-án elfogadott 2231. (2015) számú határozatára,

–  tekintettel az iráni nukleáris programról szóló megállapodással kapcsolatos, 2015. július 20-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel Iránról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az EU Iránnal kapcsolatos megközelítéséről szóló, 2011. március 10-i(1), az Iránban élő etnikai kisebbségek helyzetéről szóló, 2012. június 14-i(2), az emberi jogok megsértésének legutóbbi eseteiről Iránban című, 2011. november 17-i(3), és az EU Iránnal kapcsolatos stratégiájáról szóló, 2014. április 3-i(4) állásfoglalására,

–  tekintettel az emberi jogokkal és demokráciával kapcsolatos uniós stratégiai keretre és cselekvési tervre, tekintettel az EU emberi jogokról szóló éves jelentéseire,

–  tekintettel az EU emberi jogokról szóló éves jelentéseivel kapcsolatos korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel a halálbüntetésről szóló, 2015. október 8-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az ENSZ különleges előadójának az Iráni Iszlám Köztársaságban az emberi jogok helyzetéről szóló, 2016. március 10-i jelentésére, a legutóbbi, 2016. május 20-i és június 8-i nyilatkozataira, amelyekben aggodalmát fejezi ki az emberi jogok védelmezőinek bebörtönzése, a bahá'i közösség elleni gyűlölet közelmúltban történő ismételt felszítása miatt, valamint az ENSZ főtitkárának 2016. március 3-i, az Iráni Iszlám Köztársaságban tapasztalható emberi jogi helyzetről szóló jelentésére,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének az Iráni Iszlám Köztársaságban az emberi jogok helyzetéről szóló, 2015. december 17-én elfogadott 70/173 számú határozatára (A/RES/70/173),

–  tekintettel Federica Mogherini alelnök/főképviselő egy iráni fiatalkorú bűnelkövető kivégzésével kapcsolatos 2015. október 14-i, és az emberi jogok iráni védelmezője, Narges Mohammadi elítélésével kapcsolatos 2016. május 20-i nyilatkozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményére (A8-0286/2016),

A.   mivel az iráni nukleáris megállapodást és az iráni belpolitikai fejleményeket követően most lehetőség nyílik az országban a reformokra és az Európai Unióval ápolt kapcsolatok javítására;

Az EU–Irán kapcsolatok

Politikai párbeszéd

1.   meggyőződése, hogy az átfogó közös cselekvési terv (JCPOA) – közismert nevén: az iráni nukleáris megállapodás – a multilaterális diplomácia és különösen az európai diplomácia jelentős eredménye, amelynek nemcsak az EU-iráni kapcsolatok számottevő javulását kell lehetővé tennie, hanem a stabilitás előmozdítását is az egész régióban; véleménye szerint az összes fél felelős annak szigorú és maradéktalan végrehajtásáért; üdvözli a Közös Bizottság létrejöttét, amelyben Irán és az E3/EU+3 (Kína, Franciaország, Németország, az Orosz Föderáció, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok képviselői, valamint az alelnök/főképviselő) vesznek részt; teljes mértékben támogatja az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét a JCPOA égisze alatt létrehozott Közös Bizottság koordinátori szerepében és meggyőződése, hogy a JCPOA szigorú és teljes végrehajtása továbbra is rendkívül fontos;

2.  üdvözli, hogy Mogherini alelnök/főképviselő 2016. április 16-án látogatást tett Iránban, hét európai biztos társaságában, mert ez fontos mérföldkő az EU és Irán közötti kétoldalú kapcsolatok nagyra törő programjának felállításában a közös érdekű területeken; megjegyzi, hogy számos bizottsági nyilatkozat és Iránba látogató több uniós küldöttség – a legutóbbi alkalommal a főképviselő/alelnök és hét biztos részvételével – a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokra összpontosított;

3.  emlékeztet arra, hogy a Tanács határozata, amely szerint a közös átfogó cselekvési tervben vállalt kötelezettségek végrehajtása eredményeként fel kell oldani az Iráni Iszlám Köztársaság elleni összes nukleáris vonatkozású szankciót, lehetőséget kínál az Iránnal való kapcsolatok újbóli felvételére, valamint alkalmat és előnyöket teremt mindkét félnek azáltal, hogy lehetőséget ad az európai vállalatok számára az iráni piac újbóli megnyitására; arra is emlékeztet, hogy a jelentős, viszonylag magasan képzett és fiatal népességgel, valamint a régió egyik legváltozatosabb GDP-összetételével rendelkező Iránnak beruházásokra van szüksége, és az ország potenciális piacot jelent a kiváló minőségű európai áruk számára;

4.   üdvözli a nyitottságot az Iránnal való kapcsolatokban; rámutat, hogy az EU–Irán kapcsolatokat a nukleáris megállapodás/JCPOA végrehajtásával együtt kell fejleszteni; emlékeztet arra, hogy a megállapodás feltételei szerint amennyiben Irán nem hajtja végre a megállapodást, sor kerülhet a szankciók újbóli bevezetésére; ösztönzi az Unió, az uniós tagállamok és Irán közötti megújult kapcsolatokat, amelyben mindkét fél szorosan együttműködik bilaterális és multilaterális kérdések megoldásában, a régió fokozott stabilitásának biztosítása és a nukleáris megállapodás hatékony végrehajtása érdekében; véleménye szerint az EU–Irán kapcsolatokat többszintű párbeszéddé kell fejleszteni, amely kiterjed a politikai, diplomáciai, gazdasági, tudományos, technikai és emberek közötti kapcsolatokra, amely a civil társadalmi szereplőkre, a nem kormányzati szervekre és az emberi jogok védelmezőire egyaránt kiterjed; támogatja az EU és Irán közötti kapcsolatok mindkét fél kölcsönös előnyét szolgáló, valamint a közös érdekek és különbségek realisztikus felmérésén alapuló megnyitását az együttműködés fokozatos bővítésének ösztönzése céljából, a bizalomépítés légkörében, mindenekelőtt Irán és az EU népeinek érdekeit szem előtt tartva; e tekintetben támogatja az Európai Unió az iránti elkötelezettségét, hogy megújítja az együttműködést Iránnal, az alábbi négy elvet követő párbeszéd alapján: a párbeszéd hatálya átfogó jellegű; együttműködő azokon a területeken, ahol az EU-nak és Iránnak közösek az érdekei; kritikus, nyílt és őszinte azokon a területeken, ahol az EU nem ért egyet Iránnal, de törekednek a közös nevező megtalálására; és általában konstruktív és gyakorlatias a hangneme;

5.   üdvözli az Európai Külügyi Szolgálaton (EKSZ) belül hozott intézményi változásokat, amelyek igazodnak a JCPOA eredményeihez, különösen az iráni munkacsoport létrehozását az EKSZ-en belül, melynek célja az Iránnal kapcsolatos kérdések különféle cselekvési szálainak összehangolása; üdvözli, hogy az EKSZ lépéseket tett egy uniós küldöttség teheráni megnyitása érdekében, amire az Európai Parlament korábbi állásfoglalásai is felszólítottak, mivel ez lehetővé teszi az Unió számára az iráni hatóságokkal való együttműködést, amely lehetővé tenné magával az EU-val kapcsolatos közismeretek javítását az országon belül, eloszlatná a félreértéseket, valamint elmélyítené az EU és Irán közötti együttműködést; hangsúlyozza ebben a tekintetben, hogy a kereskedelem és a beruházás uniós hatáskör, és hogy egy uniós küldöttség teheráni megnyitása megkönnyítené az Unió és Irán közötti együttműködést a kereskedelem, az oktatás, a kultúra, az emberi jogok és a környezeti fenntarthatóság területén, és erőteljesen hozzájárulna mindkét fél elvárásainak teljesüléséhez; kiemeli, hogy az Euronews jövőben tervezett fárszi nyelvű adásának is fontos médiahídként kellene szolgálnia az Európai Unió és a perzsául beszélő nézők között;

6.  emlékeztet arra, hogy az Európai Unió és Irán úgy döntött, hogy konstruktív módon néz szembe a mindkét felet érintő kérdésekkel; olyan uniós stratégiára szólít fel, amely újból bevonja Iránt az együttműködésbe, amely kezdetben bizalomerősítő intézkedésekre épülhet technikai területeken, és amely pozitív precedenseket teremthet az Európai Unió és Irán közös munkájában és kikövezheti az utat egy tartalmasabb hosszú távú együttműködés előtt;

7.   hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a kölcsönös bizalom helyreállítását célzó stratégia részeként az EU és Irán közötti kapcsolatok parlamenti dimenziója is kiépüljön; e tekintetben megismétli, hogy támogatja a Parlament és a madzslisz között megvitatott, a terrorizmus elleni küzdelemről szóló parlamentközi párbeszédre irányuló javaslatot, az iráni radikalizálódás közös kihívásainak felismeréseként, az egész Közel-Keleten és magán az Európai Unión belül; üdvözli az EU és Irán közötti megújított politikai párbeszédet, amely az emberi jogokra is kiterjed; bátorítja egy olyan emberi jogi párbeszéd kialakítását a jövőben, amelyben az igazságszolgáltatás, a biztonsági erők és a civil társadalom képviselői egyaránt részt vesznek; elismeri, hogy ugyan mindkét oldalon érezhető a gyanakvás és a bizalmatlanság, de amiatt, hogy több tagállam hosszú múltra visszatekintő iráni kapcsolatokkal rendelkezik, illetve Irán jó viszonyt kíván ápolni az Európai Unióval, jó esély van a kölcsönös bizalmon és tiszteleten alapuló kapcsolat kiépítéséhez; elismeri Irán saját belső politikáinak összetettségét és ismételten hangsúlyozza, hogy az EU nem kívánja befolyásolni Irán – vagy bármely más ország – belpolitikai döntéseit, ehelyett a nemzetközi normák és elvek kölcsönös tiszteletben tartásán alapuló együttműködésre törekszik; úgy véli, hogy a kapcsolatok teljes körű normalizálására csak a közös átfogó cselekvési terv (JCPOA) folyamatos végrehajtásával párhuzamosan, rendszeres és tartós párbeszéd révén kerülhet sor, és az elsődleges prioritásnak az EU és Irán közötti kapcsolatok kiszélesítését kell tekinteni azokon a területeken, ahol erre közös akarat nyilvánul meg; úgy véli azonban, hogy a végső célt az EU és Irán közötti partnerség kialakítása jelenti;

8.  megismétli az Európai Uniónak a halálbüntetéssel szemben minden esetben és minden körülmények között hangoztatott szilárd és elveken nyugvó álláspontját, és újra nyomatékosítja, hogy a halálbüntetés eltörlése az Unió emberi jogi és külpolitikájának egyik fő célkitűzése; továbbra is erősen kritizálja Iránt a halálbüntetés gyakori alkalmazása miatt; a politikai párbeszéden belül fontos célkitűzésnek tekinti a halálos ítélet alkalmazásának csökkentését; felszólít arra, hogy Irán azonnal hirdessen moratóriumot a halálbüntetések végrehajtására vonatkozóan; megjegyzi, hogy a legtöbb kivégzést kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekmények miatt hajtják végre; megérti azt a kihívást, amellyel Iránnak szembe kell néznie a világ egyik legfontosabb tranzitútvonalaként, mert világszerte az ópium-lefoglalások 86 %-ára Irán területén kerül sor; ennek ellenére úgy véli, hogy a halálbüntetés alkalmazásával kapcsolatos aggályok, például a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekmények miatti és a 18 évnél fiatalabb személyekkel szemben kiszabott halálbüntetés – amelyek sértik az emberi jog és humanitárius jog területén Irán által önként elfogadott nemzetközi kötelezettségvállalásokat – képezhetik azt a közös programot, amellyel e kérdést meg lehet közelíteni; felszólítja az iráni parlament képviselőit, hogy első lépésként vizsgálják felül a 2013. évi büntető törvénykönyv 91. cikkét a 18 évnél fiatalabb személyek halálbüntetésének eltörlése céljából; megjegyzi, hogy ha az iráni parlament jóváhagyja a benyújtott törvénytervezetet, akkor az erőszakmentesen végrehajtott kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekmények büntetése életfogytiglani bebörtönzésre mérséklődik; megjegyzi, hogy ez a törvény – elfogadása esetén – jelentős mértékben csökkenthetné a kivégzések számát Iránban;

9.   hangsúlyozza, hogy a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt kiszabott halálbüntetés eltörlése drasztikus mértékben (iráni becslések szerint akár 80%-ban) csökkentené a kivégzések számát; az iráni kivégzések megoldásaként felszólít az EU és Irán közötti együttműködésre az illegális kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem terén, az emberi jogi normák tiszteletben tartása mellett; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson technikai támogatást és segítse a közigazgatási kapacitásépítést az iráni jogállamiság megerősítése érdekében, többek között az igazságszolgáltatási rendszernek az elszámoltathatóság javítására irányuló reformjának, valamint a börtönbüntetés és a halálbüntetés alternatíváinak előmozdításával; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az Iránnak nyújtott technikai vagy más segítséget ne lehessen felhasználni az emberi jogok megsértésére;

Kereskedelmi és gazdasági kérdések

10.   tudomásul veszi Irán azon kifejezett célkitűzését, hogy évente 8 %-os növekedést érjen el; úgy véli, hogy az uniós beruházások kulcsfontosságúak e cél elérése érdekében; hangsúlyozza, hogy az Európai Unió nem áll az Iránnal folytatott engedélyezett üzleti tevékenységek útjában, és nem akadályozza meg, hogy nemzetközi cégek vagy pénzintézetek együttműködjenek Iránnal mindaddig, amíg betartják a vonatkozó jogszabályokat; hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy Irán kiaknázhassa gazdasági potenciálját, a nemzetközi beruházásoknak kedvező, átlátható gazdasági környezetet kell teremtenie és minden szinten korrupcióellenes intézkedéseket kell hoznia, különös tekintettel a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) arra vonatkozó ajánlásainak teljesítésére, hogy szüntessék be a terrorszervezetek finanszírozását; felhívja az EU-t, hogy maradéktalanul támogassa Irán e téren kifejtett erőfeszítéseit, különösen az EU és Irán közötti kétoldalú beruházási megállapodás kialakítására irányuló erőfeszítések támogatásán keresztül;

11.  hangsúlyozza, hogy a kereskedelem és a globális szabályokon alapuló kereskedelmi rendszerhez való újbóli hozzáférés eszköz lehet Irán nemzetközi elszigetelődésének megtörésére, valamint a kereskedelem fontos eszközként szolgálhatna a politikai párbeszéd, valamint a régió országai közötti együttműködés megerősítésére, a regionális fejlesztésnek, a foglalkoztatásnak és a stabilitásnak a tágabb térségben történő növelése érdekében;

12.   megállapítja, hogy Irán a Közel-Kelet második legnagyobb gazdasága, és becsült névleges GDP-je 397 milliárd USD volt 2015-ben; megjegyzi továbbá, hogy az Európai Unió Iránnal folytatott kereskedelme jelenleg kb. nyolcmilliárd USD értéken áll, de ez a következő két év folyamán a várakozások szerint megnégyszereződik; emlékeztet arra, hogy régebben az Európai Unió volt Irán fő kereskedelmi partnere és úgy véli, hogy törekedni kell e pozíció visszaszerzésére; támogatja az EU Iránnal ápolt kereskedelmi kapcsolatainak bővítését, és felszólítja az EU-t az Iránnal folytatott kereskedelmi, pénzügyi és gazdasági együttműködés kiépítésére, az iráni emberek jobb életkörülményei és foglalkoztatásának javítása, valamint a fokozott regionális fejlődés érdekében; úgy véli, hogy az Iránnal folytatott kereskedelem és a beruházások kibővítése hosszabb távon a szélesebb régió békéjének és biztonságának előmozdításához is hozzájárulhat, ha az Európai Unió megtalálja a regionális beruházási rendszerek lehetőségeit, például az energia és a közlekedés összekapcsolhatóságának területén;

13.  úgy véli, hogy az európai vállalatokkal aláírt számos szerződés ellenére Irán képtelen teljesíteni kötelezettségvállalásait a likviditás hiánya miatt, ördögi körbe kergetve az iráni nyitás folyamatát;

14.   megjegyzi, hogy Irán a világ legnagyobb gazdasága a WTO-n kívül; támogatja Irán WTO-tagságra irányuló törekvéseit; megjegyzi, hogy az Iránnal való kereskedelmi és együttműködési megállapodásról szóló tárgyalásra vonatkozó jelenlegi uniós meghatalmazás elavult; felhívja a Bizottságot, hogy Irán WTO-szabályokhoz való szorosabb közelítése és az európai beruházások védelme érdekében vizsgálja meg a kereskedelmi és befektetési kapcsolatok megerősítését szolgáló lehetőségeket; hangsúlyozza, hogy egy formális tárgyalási keret lehetővé tenné az EU számára, hogy a legnagyobb integrált piacként és gazdasági blokként teljesen kihasználja helyzetét, és fórumot hozzon létre az eszmecseréhez és a párbeszédhez; felszólítja az EU-t, hogy mérje fel az Irán Kereskedelmi Világszervezethez való csatlakozását célzó tárgyalások újraindításának lehetőségeit, hiszen a WTO-tagság tovább liberalizálná az iráni gazdaságot, ösztönözné a növekedést, beépítené az országot a globális szabályokon alapuló kereskedelmi rendszerbe és mechanizmust biztosítana az Iránnal együtt bevezetésre kerülő, szükséges gazdasági reformok támogatására, valamint az Irán által vállalt nemzetközi kötelezettségek betartatására; kéri a Bizottságot, hogy használja ki ezeket a tárgyalásokat a kulcsfontosságú munkaügyi jogok reformjának előmozdítására, az alapvető ILO-egyezmények alapján; aggodalmának ad hangot az Irán csatlakozásával foglalkozó WTO munkacsoport elnöke kinevezésének késedelmei miatt; felszólítja a Bizottságot, hogy vesse be minden befolyását ennek az akadálynak a haladéktalan megszüntetése érdekében, és indítsa el Irán WTO-hoz való csatlakozásának folyamatát; véleménye szerint a csatlakozási folyamat lezárásaként törölni kell Iránt a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) nyilvános nyilatkozata szerinti listáról;

15.  úgy véli, hogy az online szólásszabadság hiánya, az internetes forgalom módszeres felügyelete és megfigyelése, valamint a digitális szabadság hiánya akadályozza az Iránnal folytatott kereskedelmet, emellett sérti az emberi jogokat és szabadságokat; kiemeli a nyitott és biztonságos iráni internetben rejlő lehetőségeket a digitális gazdaság szempontjából; ismételten kéri egy hatékony európai exportellenőrzési rendszer kialakítását, hogy meg lehessen előzni a kettős felhasználású áruknak és technológiáknak az emberi jogok megsértésére és az EU ellen történő felhasználását;

16.  hangsúlyozza továbbá annak fontosságát, hogy Irán gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat alakítson ki a regionális szereplőkkel, egy, a WTO-szabályokat tiszteletben tartó gazdasági és kereskedelmi tömb megteremtése érdekében; megjegyzi, hogy e regionális párbeszéd kialakításához és felépítéséhez az Európai Unió rendelkezésre tudja bocsátani szakértelmét és támogatását;

17.   úgy véli, hogy a nukleáris programmal kapcsolatos gazdasági és pénzügyi szankcióknak az EU és a nemzetközi közösség általi, a JCPOA-ban meghatározottak szerinti megszüntetése fontos elem annak bizonyítására, hogy az EU végrehajtotta Iránnal szemben vállalt kötelezettségeit, továbbá hajlandó megerősíteni a gazdasági együttműködést a kölcsönös gazdasági haszon érdekében; megjegyzi azonban, hogy jóllehet a legtöbb gazdasági és pénzügyi szankciót már feloldották, egyes szankciók érvényben maradtak és ezeket a nukleáris megállapodás nem érintette; felszólítja az EU-t, hogy kötelezze az uniós székhelyű üzleti vállalkozásokat az Iránban folytatott tevékenységeik teljes átláthatóságának biztosítására; kéri, hogy helyezzenek hangsúlyt a beruházások minőségére és volumenére, valamint mérjék fel, hogy az új beruházások megfelelnek-e az ENSZ üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó alapelveinek, hasonlóképpen ahhoz, amikor Mianmarban/Burmában a szankciók visszavonására került sor; megjegyzi, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó iránymutatások hatékony végrehajtása döntő fontosságú, ha azt szeretnénk, hogy az EU és Irán között megélénkülő kereskedelmi kapcsolatok pozitív hatást fejtsenek ki az iráni társadalom egészére;

18.  emlékeztet az Egyesült Államok által kivetett szankcióknak és a dollárügyleteknek betudható jogbizonytalanságra, amely az Iránban befektetni kész uniós vállalkozásokat övezi, és amely aláássa a JCPOA iráni nép által várt kedvező gazdasági hatásának megvalósulását; nyomatékosítja, hogy foglalkozni kell e kérdéssel és egyéb pénzügyi kérdésekkel a FATF ajánlásai szerint, hogy megteremthessék az Iránban tevékenykedő uniós vállalkozások működéséhez szükséges megfelelő egyértelműséget és jogbiztonságot; felszólít az Iránnal folytatott kereskedelempolitika módosítására; azt szeretné, ha az Iránnal lebonyolított valamennyi ügyletet euróban teljesítenék, hogy megakadályozzák az amerikai hatóságokat olyan büntetések kiszabásában, amelyeket korábban egyes európai bankokra róttak ki; támogatja az Egyesült Államokkal való szoros párbeszédet annak érdekében, hogy Iránban biztosított legyen az európai kereskedelmi kapcsolatok és beruházások folytonossága;

19.   hangsúlyozza ugyanakkor, hogy mindenképpen nagyobb erőfeszítéseket kell tenni egy olyan környezet megteremtése érdekében, amely vonzó lehet a nemzetközi befektetések számára, mert Irán csak így aknázhatja ki gazdasági potenciálját; ebben a tekintetben felszólítja Iránt, hogy gondoskodjon pénzügyi ágazatának átláthatóságáról és harcoljon a korrupció és a pénzmosás ellen, a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) ajánlásainak megfelelően; üdvözli az iráni kormánynak a FATF ajánlásaira épülő cselekvési tervét, valamint az uniós és iráni tisztviselők részvételével július 12-én tartott technikai megbeszéléseket, az ezzel kapcsolatban szükséges reformok vállalásáról;

20.  üdvözli a JCPOA által már elért pozitív eredményeket – amilyen például az Irán és az EU közötti kereskedelem 43 %-os bővülése 2016 első félévében, a 2015-ös év hasonló időszakához képest, 30 iráni bank újbóli csatlakozása a SWIFT-rendszerhez –, továbbá a JCPOA pozitív hatását, amelyet az iráni infláció és kamatlábak csökkenő trendjének megerősítésére gyakorolt; üdvözli, hogy egyre több európai kisbank tevékenykedik Iránban, ami megkönnyíti a kkv-knak nyújtott hitelezést; kéri, hogy a kereskedelmi kapcsolatok megerősítése során szenteljenek külön figyelmet az európai és iráni kkv-k szerepének;

21.  üdvözli, hogy az iráni kormány mindenképpen szeretné ösztönözni a külföldi befektetéseket, mert közvetlen külföldi befektetésekre van szükség az összes fontos gazdasági ágazatban; megállapítja, hogy valószínűleg több mint egytrillió USD befektetésre lesz szükség az infrastruktúra területén a következő tíz év folyamán, ami lehetőségeket kínál az európai vállalatok számára, ideértve az energia, a gépjárműgyártás és a repülőgépgyártás ágazatát; üdvözli, hogy az a 180 kereskedelmi delegáció, amely látogatást tett Teheránban a JCPOA aláírása óta, közöttük 15 uniós tagállam küldöttsége is, az Iránnal ápolt gazdasági kapcsolatok iránti növekvő érdeklődést jelzi; felszólítja az Európai Uniót és tagállamait, hogy tárják fel az exporthitel-garanciáknak a kereskedelem, a projektfinanszírozás és az iráni beruházások fellendítése céljára való felhasználásának lehetőségeit; támogatja az iráni kormány, valamint az Airbus és a Boeing között létrejött megállapodások aláírását, amely egy további bizalomépítő intézkedés a JCPOA elfogadását követően;

Ágazati együttműködés

22.   megjegyzi, hogy Irán rendelkezik a világ második legnagyobb gázkészletével és a világ negyedik legnagyobb olajkészletével; véleménye szerint az energiaügyi együttműködés jelentős szerepet játszhat az EU energiaellátási forrásainak diverzifikálásában, csökkentve a tagállamok egyetlen beszállítótól való energiafüggőségét, hozzájárulva ezáltal az EU energiabiztonságához; úgy véli, hogy a gazdasági szankciók feloldása jelentős kiadásokat szabadíthat fel az olaj- és a gázipar területén és más gazdasági ágazatokban, ahol ki lehetne aknázni a beruházások és az új technológiához való hozzáférés előnyeit; felszólítja az uniós vállalatokat, hogy hajtsanak végre beruházásokat az iráni energiaágazatban; különösen felszólít arra, hogy az EU támogassa az LNG-technológia fejlesztését Iránban; úgy véli, hogy az Iránban megvalósuló beruházásoknak teljes mértékben összhangban kell lenniük az EU hosszú távú dekarbonizációs kötelezettségvállalásaival;

23.  megjegyzi, hogy jelenleg az iráni háztartások több mint felének energiaszükségletét földgázzal elégítik ki; hangsúlyozza, hogy Iránban hatalmas lehetőségek rejlenek a megújuló energiaforrások fejlesztésében, mivel a napsütéses napok száma éves átlagban 300, valamint az ország becslések szerint Irán teljes energiafogyasztásának 13-szorosának megfelelő termelési kapacitással rendelkezik; felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa a megújuló energiaforrások fejlesztését Iránban, az ország energiaszerkezetének diverzifikálásához való hozzájárulásként;

24.  felhívja Iránt, hogy csatlakozzon a nyersanyag-kitermelő iparágak átláthatóságára irányuló kezdeményezéshez (EITI), és hogy folyamatosan javuljon az EU és Irán közötti energiaügyi együttműködés, hogy az mind az iráni, mind az európai népek környezeti, társadalmi és gazdasági javát szolgálja;

25.  hangsúlyozza, hogy számos környezeti kihívás – többek között vízhiány és talajromlás – fenyegeti Iránt, ezért az üzleti együttműködésben rejlő lehetőségek maradéktalan kihasználása mellett az EU-nak együtt kell működnie Iránnal a környezetvédelem fokozása és a környezeti szempontból fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében; környezetvédelmi együttműködésre szólít fel a vízminőség megőrzése, ideértve Irán támogatását az Urmia-tó megmentésében, az elsivatagosodás elleni küzdelem, a földrengések nyomon követése, valamint a levegőszennyezés és a hulladékgazdálkodás területén; különös aggodalmának ad hangot ezzel kapcsolatban a Kaszpi-tenger szennyezettségének szintje miatt, és sürgeti, hogy az EU és a tagállamok tevékenyen támogassák az iráni kormány arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megfordítsa ezt a súlyos pusztulást; üdvözli, hogy a környezetvédelemmel foglalkozó iráni nem kormányzati szervezetek partneri kapcsolatokat építettek ki a régió más nem kormányzati szervezeteivel; üdvözli, hogy részt vesznek az IUCN- és a ramsari egyezményben; felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa az iráni nem kormányzati szervezeteket részvételen alapuló irányítási projektek kidolgozásában;

26.  úgy véli, hogy feltétlenül szükség van a környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos regionális párbeszédre és együttműködésre Irán és szomszédai között az olyan kihívások megoldásához mint a levegőszennyezés, a szűkös vízkészletek és az elsivatagosodás; hangsúlyozza, hogy az EU-nak meg kell könnyítenie az ilyen regionális együttműködést, mert ez fontos bizalomépítő intézkedés, és építenie kell arra, hogy a regionális szereplők hajlandók kihasználni az európai szaktudást ezen a területen;

27.  tudomásul veszi azokat a tanulmányokat, amelyek szerint a nukleáris energia nem lehet versenyképes Iránban, mivel az ország kevés urántartalékkal rendelkezik, továbbá magas az urán kitermelési költsége; mindazonáltal felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az Iránnal folytatott békés célú nukleáris együttműködés lehetőségét összhangban a JCPOA-ban tett kötelezettségvállalással, és hogy ösztönözze Iránt, hogy írja alá a nukleáris biztonságról szóló egyezményt; üdvözli egyes iráni hivatalos személyek azon javaslatát, hogy folytassanak regionális párbeszédet a békés célú nukleáris programok biztonságáról;

28.  hangsúlyozza a légi közlekedés biztonsága terén való együttműködés lehetőségét, amelynek keretében a szükséges alkatrészek tekintetében technikai segítséget és hozzáférést kapnának az európai feketelistáról eltávolítandó iráni vállalatok;

29.   tudomásul veszi, hogy Irán 3 millió afgán állampolgárt fogadott be, akik közül csak 950 000 személy rendelkezik Iránban hivatalos jogi menekültstátussal, és ezáltal Irán lett az egyik legfontosabb menekülteket befogadó ország; üdvözli, hogy Irán további 6,5 millió eurós uniós támogatást kapott az országban élő afgán lakosság oktatásának és egészségügyi ellátásának támogatására; hangsúlyozza, hogy konkrét intézkedésekre van szükség, amelyek megvédik az afgán migránsok és az afgán menekültek emberi jogait Iránban, ideértve a megfelelő eljáráshoz és a törvény előtti egyenlőséghez való jogukat is; úgy véli, hogy az EU és Irán közötti együttműködés a menekültügyi igazgatás terén előmozdíthatja a kölcsönös megértést, a nemzetközi jog fokozott tiszteletben tartását, valamint a menedékkérők és a menekültek emberi jogait is, továbbá hozzájárul a konfliktusok megoldásához oly módon, hogy csökkentheti a jelenlegi és jövőbeli menekültáramlatokat; úgy véli, hogy az EU és Irán között a menekültügyi igazgatás terén folyó együttműködés javítaná az Iránban élő menekültek helyzetét és megakadályozná az embercsempészetet; úgy véli, hogy az EU és Irán közötti együttműködésnek a migrációval kapcsolatos átfogó párbeszédre is ki kell terjednie, különös tekintettel a politikai és jogalkotási megközelítésre, valamint a szabályos és szabálytalan migrációval kapcsolatos prioritásokra, a menedékkérőkre és a menekültekre, országos és regionális szinten egyaránt;

30.   elismeri, hogy Irak fiatal, művelt és technológiailag fejlett – a becslések szerint több mint 60%-ban 30 év alatti – lakossága, valamint társadalmának pezsgése különleges lehetőséget biztosíthat az Unióban élő emberekkel való kapcsolatok előmozdításában, a viszonosság és a kölcsönös tisztelet elvei alapján; véleménye szerint az ifjúsági csereprogramok a legsikeresebb tevékenységek között szerepelnek, amelyek közelebb hozzák egymáshoz a társadalmakat és a kultúrákat; ezért üdvözli, hogy egyre több iráni diák tanul az Erasmus Mundus program keretében európai egyetemeken, a tévhitek és a sztereotípiák elleni küzdelem jegyében; kéri, hogy a diákok és kutatók közötti csereprogramok növelése révén fokozzák az együttműködést az oktatás, a kutatás és az innováció területén, többek között az egyetemek közötti együttműködés, a környezet, a megújuló energiák, az igazságszolgáltatás és az emberi jogok, valamint a jó kormányzás területén; felszólítja a Bizottságot, hogy bővítse az Erasmus Mundus iráni hallgatóit célzó költségvetését; üdvözli azokat a munkaértekezleteket, amelyekre a közelmúltban került sor a Teheráni Egyetemen azzal a céllal, hogy tájékoztatást nyújtsanak arról, hogy az iráni egyetemek számára milyen előnyökkel járhat a Horizont 2020 keretprogramban való részvétel; felszólítja az iráni kormányt, hogy nevezzen ki nemzeti koordinátort a Horizont 2020 keretprogramhoz, hogy technikai segítséget és tanácsadást nyújtson az iráni egyetemeknek a Horizont 2020 projektekre való pályázáshoz; kéri a Bizottságot annak tanulmányozására, hogy hogyan lehetne jobban elősegíteni az iráni egyetemi oktatók és kutatók számára, hogy európai egyetemeken folytathassanak tanulmányokat és képzést; egy olyan európai uniós program létrehozására szólít fel, amely közelebb hozza egymáshoz a kutatókat és a diákokat Iránból, az ÖET-országokból és Európából, az európai regionális integrációból leszűrt tapasztalatok tanulmányozása és a tanulságok levonása céljából;

31.  mély aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az európai és iráni kettős állampolgárságú személyeket letartóztatják, amikor belépnek Iránba és hangsúlyozza, hogy ezek a letartóztatások akadályozzák az emberek közötti kapcsolatok lehetőségeit; felszólítja az iráni hatóságokat, hogy tegyék lehetővé az európai diaszpórában élő irániak számára, hogy biztonságosan hazautazhassanak szülőföldjükre;

Regionális biztonság

32.   hangsúlyozza, hogy Irán különféle népei és kultúrái fontos hatást gyakoroltak sok ezer éven keresztül, többek között Európára is; megjegyzi, hogy Irán geostratégiai helyzetéből, lakossága számából, gazdaságának méretéből, kőolaj- és földgázkészleteiből, valamint a régióra gyakorolt befolyásából adódóan kulcsszerepet tölt be a Közel-Keleten és a Perzsa-öböl térségében; hangsúlyozza, hogy Irán stratégiai érdekeit a helyreállított regionális stabilitás szolgálja a legjobban, és ezeknek követése nem idézhet elő versenyt a régió többi jelentős szereplőjével;

33.  véleménye szerint a nukleáris megállapodás megnyitja a lehetőséget a régió biztonsági válságának megoldására irányuló együttműködés előtt; úgy véli, hogy Iránnak stabilizációs szerepet kell vagy kellene betöltenie a régióban; úgy véli, hogy az Iránnal fenntartott kapcsolatok normalizálása az egész régió javát szolgálhatja; úgy véli, hogy regionális kulcsszerepe arra kellene ösztönöznie Iránt, hogy stabilizációs szerepet töltsön be a régióban; hangsúlyozza, hogy az EU-iráni kapcsolatok az európai szomszédságpolitika (ENP) 2015. november 18-án előterjesztett felülvizsgálatának részét képezik, amely azt irányozza elő, hogy a kibővített együttműködési keretbe bevonják az EU szomszédságában található partnerállamokkal szomszédos harmadik országokat; ezért ösztönzi, hogy az Unió, a déli szomszédság partnerállamai és az olyan regionális kulcsszereplők, mint Irán közötti együttműködés felajánlása érdekében határozzanak meg a regionális kihívásokkal, például a biztonsággal, az energiával vagy a menekültek kezelésével kapcsolatos tematikus kereteket;

34.   felszólítja a régió összes államát, különösen Szaúd-Arábiát és Iránt, hogy tartózkodjanak a konfliktusokat gerjesztő ellenséges retorikától, valamint a régió fegyveres csoportjait – a Hezbollah és az al-Nuszra katonai szárnyát is beleértve – támogató fellépésektől; aggodalmának ad hangot a tágabb régió fokozódó militarizálása miatt, és támogatja a fegyverzetek fokozottabb ellenőrzésére, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozására és a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseket, elismerve a jogos védelmi aggályokat, ugyanakkor úgy véli, hogy a régió valamennyi országának szuverenitását is teljes körűen tiszteletben kell tartani; hangot ad aggodalmának az iráni ballisztikus rakétakísérletek miatt, amelyek ugyan nem sértik meg a JCPOA feltételeit, de nem állnak összhangban az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2231(2015) sz. határozatával;

35.   úgy véli, hogy EU és Irán közötti politikai párbeszéd során fel kell szólítani Iránt, valamint a régió többi fontos szereplőjét, hogy vállaljon konstruktív szerepet az iraki, jemeni, szíriai, libanoni és afganisztáni politikai válság megoldásában, amelynek a nemzetközi jog tiszteletben tartásán és ezen országok szuverenitásának kell alapulnia; felszólít arra, hogy az uniós diplomáciának a vallási identitások helyett inkább politikai prioritásokon, valamint a Közel-Kelet összes országában élő népek – köztük az izraeliek és palesztinok – egymás iránti tiszteletének, biztonságának elvén kell alapulnia, a stabilabb és harmonikusabb Közel-Kelet előmozdítása céljából; úgy véli, hogy a terrorizmus és az erőszakos szélsőségek elleni küzdelem terén az EU és Irán között megvalósult együttműködés a politikai párbeszéd fontos részét alkotja;

36.   meggyőződése, hogy a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és a Perzsa-öböl térségében zajló konfliktusokra csak úgy lehet megoldást találni, ha az összes érintett szereplő tárgyalóasztalhoz ül; ezért üdvözli, hogy Irán a Szíriát támogató nemzetközi csoport révén részt vesz a szíriai béketárgyalásokon; ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az iráni hozzájárulás mostanáig nem eredményezte a helyzet jelentős javulását, és kéri, hogy Irán járuljon hozzá legalább a humanitárius segítség célba juttatásának elősegítéséhez, a polgári lakosság támadásokkal szembeni védelmének fokozásához, valamint folyamatosan törekedjen a konfliktus hosszú távú megoldására; megjegyzi ezzel kapcsolatban, hogy a szíriai Asszad-rezsim fennmaradása egyre inkább Irántól függ, és ezért felszólítja az iráni hatóságokat, hogy használják fel befolyásukat a szíriai konfliktus békés lezárásának elérésére;

37.   üdvözli, hogy Irán kész támogatni az iraki stabilitás megteremtésére irányuló jelenlegi erőfeszítéseket, arra ösztönzi, hogy vállaljon tényleges szerepet a szektás erőszak megszüntetésében, és további erőfeszítésekre szólít fel, hogy az országban működő összes milícia az iraki kormány fennhatósága alá kerüljön, az összes érdek egyesítése érdekében; hangsúlyozza, hogy az EU-nak és Iránnak közös ellenségekkel kell szembenéznie az ISIS/Dáis, az Al-Kaida, az Al-Nuszra és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa által megnevezett hasonló terrorista szervezetek formájában, amelyeket az iszlám szélsőséges perverzitása ösztönöz; üdvözli, hogy Irán hozzájárult az ISIS/Dáis elleni küzdelemhez, és ezen belül már korán támogatta az Erbilben működő kurd regionális kormányt és elismeri döntő jelentőségű iraki hozzájárulását, ami megállította az ISIS/Dáis előrenyomulását és visszafoglalt területeket a dzsihadista terroristáktól; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy rendszeresen kapunk információkat az Al-Kaida-vezetőket elengedéséről; tudomásul veszi az Irán és Ausztrália közötti megállapodást, amelynek értelmében megosztják az ISIS/Dáis elleni küzdelemmel kapcsolatos hírszerzési információkat;

38.   úgy véli, hogy a régió számos országában a regionális rivalizálás áll a konfliktusok hátterében; nagyon aggódik amiatt, hogy a régióban fokozódik a szektás erőszak, és hangsúlyozza, hogy szükség van az Unió tartós és átfogó diplomáciai részvételére a konfliktus mögött meghúzódó dinamikának az etnikumok és a szekták közötti hosszú távú megbékélés támogatásán keresztül történő kezeléséhez; aggodalommal veszi tudomásul az Irán és Szaúd-Arábia közötti súlyosbodó viszályt, amelynek tétje a politikai és vallási befolyás megszerzése, és figyelmeztet a konfliktus megoldásának és a biztonságnak a vonzataira a Közel-Keleten és azon túl; véleménye szerint az Irán és Szaúd-Arábia közötti közeledés politikája és konstruktív együttműködésük nélkülözhetetlen a regionális feszültségek oldásához a fegyveres konfliktusok lezárása felé vezető úton Irakban, Szíriában és Jemenben, és az ebből fakadó migrációs áramlatok, valamint a terrorizmust és a szélsőségeket kiváltó okok megoldásához, amelyek fenyegetik a régiót, az Európai Uniót és mindenkit; szorgalmazza, hogy az EU folytasson aktív diplomáciát a Teherán és Rijád közötti feszültségek enyhítése érdekében, beleértve a bizalomépítő, a „második vonalbeli diplomáciai” és a helyzet enyhítését célzó intézkedéseket is, első lépésként a Szaúd-Arábia és Irán közötti diplomáciai kapcsolatok ismételt felvétele céljából, a kapcsolatok normalizálása során; felhívja az EU-t, hogy e tekintetben működjön együtt az Egyesült Államokkal és Oroszországgal, elsősorban egy új regionális biztonsági infrastruktúra kialakításának támogatásával, amely figyelembe veszi Irán és Szaúd-Arábia fenyegetéssel és biztonsággal kapcsolatos jogos aggodalmait is, és amely biztonsági garanciákat nyújt Irán és az Öbölmenti Együttműködési Tanács országai számára; hangsúlyozza, hogy a Perzsa-öbölben folytatott tengerbiztonsági együttműködés – beleértve a szabad hajózásról szóló charta aláírását – az első bizalomépítő intézkedés lehetne a regionális bizalom és együttműködés kialakítására;

Társadalmi-gazdasági kérdések, jogállamiság, demokrácia és emberi jogok

39.   úgy véli, hogy Irán forradalmi öröksége és iszlám köztársaságának alkotmánya, valamint az Irán és az EU politikai-intézményi rendszere közötti jelentős különbségek nem képezheti akadályát a nyitottságnak, valamint a demokráciával, a jogállamisággal és az emberi jogokkal kapcsolatos kérdésekről folytatott őszinte és egyenes párbeszédnek és a közös nevező megtalálásának; felszólítja az Iszlám Köztársaságot, hogy bővítse ki a politikai pluralizmus terét; hangsúlyozva, hogy a madzslisz a reformok és Európa pártján áll, meggyőződése, hogy a 2016. februári parlamenti és szakértői gyűlési választások az iráni nép akaratát tükrözik, és lehetőséget kínálnak az Európai Unióval és annak tagállamaival való további együttműködésre, amelyeknek konstruktív kapcsolat kialakításához kell vezetniük, valamint lehetőséget kell teremteniük a belső gazdasági, politikai és szociális reformokhoz; felszólítja Iránt, hogy tegye lehetővé a nemzetközi normáknak megfelelő szabad és tisztességes választásokat;

40.  megjegyzi, hogy Irán nyitottabbá vált, mert segítségre van szüksége polgárai szükségleteinek kielégítéséhez, és azért, hogy megtartsa a fiatal és képzett embereket, ami nagyon fontos az ország stabilitásához;

41.  aggodalommal veszi tudomásul, hogy Iránban a legmagasabb az egy főre jutó halálbüntetés miatti kivégzések száma a világon; hangsúlyozza, hogy a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekért kirótt halálbüntetés megszüntetése radikálisan csökkentené a kivégzések számát; e tekintetben üdvözli, hogy az újonnan megválasztott madzslisz olyan jogszabályt mérlegel, amely a kábítószerrel kapcsolatos egyes bűncselekményeket levenné a halálbüntetéssel sújtható bűncselekmények listájáról;

42.  üdvözli, hogy a 2013-as iszlám büntető törvénykönyvet elfogadták, és hogy Irán ratifikálta a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, amely tiltja a gyermekek kivégzését, és lehetővé teszi a 2013 előtt halálra ítélt fiatalkorú elkövetők számára a megismételt eljárás lefolytatását; felszólítja Iránt, hogy biztosítsa e tilalom teljes körű végrehajtását, és hogy minden érintett elkövető tudomást szerezzen az ehhez való jogáról; felszólítja Iránt, hogy jelentsen be moratóriumot a halálbüntetés tekintetében;

43.   tovább buzdítja Iránt, hogy teljes mértékben működjön együtt az ENSZ összes emberi jogi mechanizmusával, és tegyen lépéseket az ezzel kapcsolatban megfogalmazott ajánlások alkalmazása érdekében – az egyetemes időszakos felülvizsgálati mechanizmust is ide számítva –, lehetővé téve, hogy a nemzetközi emberi jogi szervezetek végrehajtsák küldetésüket; mindez javítana Irán megítélésén az európai közvélemény szemében; kiemeli, hogy az iráni kormány párbeszéd útján fokozta együttműködését az ENSZ különeljárásaival; felszólítja az iráni kormányt, hogy foglalkozzon azokkal a súlyos aggályokkal, amelyekre az ENSZ különleges előadójának és az ENSZ főtitkárának jelentése az iráni emberi jogi helyzettel kapcsolatban rámutatott, valamint azokkal a konkrét cselekvési felhívásokkal, amelyek az ENSZ-Közgyűlés határozatában szerepelnek;

44.  felszólítja az EKSZ-t és a Bizottságot egy olyan környezet támogatására, amely lehetővé teszi a civil társadalmi szervezetek megfelelő és független működését; hangsúlyozza az uniós emberi jogokra vonatkozó iránymutatások fenntartásának fontosságát az Unió és Irán közötti kapcsolatokban, ide számítva az emberi jogi aktivistákat is;

45.   felszólítja Iránt, hogy tartsa tiszteletben, védelmezze és hajtsa végre az Iráni Iszlám Köztársaság alkotmánya, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya szerinti kötelezettségeit azáltal, hogy tiszteletben tartja az internetes és az interneten kívüli szólásszabadságot, a véleménynyilvánítási, az egyesülési és a békés gyülekezési szabadságot, a gondolat-, a lelkiismereti, a vallási szabadságot és a meggyőződés szabadságát, valamint az ezen eszközökben foglaltaknak megfelelően nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi származásra való, vagy egyéb helyzet szerinti hátrányos megkülönböztetés nélkül, a jogban és a gyakorlatban is biztosítja polgárai számára az egyéni, szociális és politikai jogokat; rámutat arra, hogy ez magában foglalja a törvény előtti egyenlőséghez való jogot, valamint az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a szakmai lehetőségekhez való egyenlő hozzáférés jogát;

46.  üdvözli az új büntetőeljárási törvény alapján végrehajtott reformokat, ugyanakkor súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a törvénykönyv nem garantálja maradéktalanul a nemzetközi szinten megfelelő eljárások védelmét; felszólítja Iránt, hogy vizsgálja felül a 2014. évi büntetőeljárási törvényt, és illessze be a tisztességes eljárások hiányzó garanciáit; felszólítja Iránt, hogy vizsgálja felül és módosítsa a törvényt annak érdekében, hogy a kínzásokkal, rossz bánásmóddal vagy a kényszer más formáival kicsikart nyilatkozatokat zárják ki a bizonyítékok közül a büntető eljárásokban, és hogy automatikusan vizsgálják ki a hatóságok tudomására jutott, kínzásokkal és más rossz bánásmóddal kapcsolatos eseteket;

47.  felszólít valamennyi politikai fogoly szabadon bocsátására; felszólítja Iránt, hogy bocsássa szabadon a bebörtönzött uniós állampolgárokat, akiket olyan igazságszolgáltatási eljárás alapján tartanak fogva vagy ítéltek el, amely nem felel meg a nemzetközi normáknak, például: az 58 éves Nazak Afshar, akit 2016 márciusa óta, a 76 éves Kamal Foroughi, akit 2011 májusa óta, a 65 éves Homa Hoodfar, akit 2016 júniusa óta, és a 37 éves Nazanin Zaghari-Ratcliffe, akit 2016 áprilisa óta tartanak fogva;

48.   felismeri, hogy nagyon sokféle hit és világnézet létezik Iránban; megjegyzi, hogy néhány vallási kisebbség és alapvető vallásszabadsága hivatalosan védelmet élvez az Iráni Iszlám Köztársaság alkotmányában; aggódik ugyanakkor amiatt, hogy növekszik azoknak az embereknek a száma, akiket bebörtönöznek egy vallási kisebbségi csoporthoz való tartozásuk vagy hitük miatt; felszólítja az iráni hatóságokat a vallási és etnikai kisebbségek jogainak maradéktalan tiszteletben tartására és törvényi védelmére, valamint a vallásszabadság kiterjesztésére;

49.   tudomásul veszi az iráni nők által az oktatás, a tudomány és a kutatás területén elért eredményeket, amelyet jól példáz az a tény, hogy az iráni egyetemek hallgatóinak többsége nő; arra ösztönzi az Uniót és a tagállamokat, hogy továbbra is vessék fel a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos aggályaikat az iráni hatóságokkal való kétoldalú szerepvállalásaik során; felszólít a nemek közötti teljes egyenlőség megvalósítására a nők jelenlegi jogi és gyakorlati hátrányos megkülönböztetését megszüntető intézkedésekkel, valamint a munkaerőpiacon és a gazdasági, kulturális, társadalmi és politikai élet minden aspektusában a nők egyenlő részvételének biztosításával; üdvözli a törvénytervezet megfogalmazására irányuló kísérleteket „a nők erőszak elleni védelméről”, és reméli, hogy az újonnan megválasztott parlament mérlegelni fog olyan jogszabályokat, amelyek teljes mértékben bűncselekményként kezelik a nők elleni erőszakot, a családon belüli erőszakot és a házasságon belüli nemi erőszakot is beleértve;

50.   üdvözli, hogy Rohani elnök kampánya során ígéretet tett arra, hogy megalkotja a polgárok jogaira vonatkozó chartát és nyilatkozatait, amelyek szerint elő fogja mozdítani az etnikai kisebbségek jogait; úgy véli, hogy a chartának Irán nemzetközi emberi jogi kötelezettségeire kell épülnie és teljes mértékben összhangban kell állnia azzal; hangsúlyozza a jogállamiság tiszteletben tartásának és a bírói kar függetlenségének fontosságát, ami elengedhetetlen a közvetlen külföldi befektetések realizálásához szükséges jogbiztonság garantálásához, de mindenekelőtt maguknak az iráni polgároknak az érdekében; felszólítja az igazságszolgáltatást a tisztességes tárgyalások és a megfelelő eljárások, illetve annak tiszteletben tartására, hogy a gyanúsítottaknak mindig biztosítsanak ügyvédet; felhívja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy működjenek együtt az iráni hatóságokkal az igazságszolgáltatás, a büntetés-végrehajtási rendszer – köztük a börtönkörülmények – reformja, a kormány elszámoltathatósága, a jogállamiság, a szólásszabadság és a polgárok egyetemes emberi jogainak és alapvető szabadságainak tiszteletben tartása, valamint a korrupció elleni harc terén;

51.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az iráni kormánynak és parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint az EKSZ-nek.

(1)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0096.

(2)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0265.

(3)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0517.

(4)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0339.

(5)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0348.


VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről (27.7.2016)

a Külügyi Bizottság részére

az EU Iránnal kapcsolatos stratégiájáról a nukleáris megállapodást követően

(2015/2274(INI))

A vélemény előadója: Marietje Schaake

JAVASLATOK

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felkéri a Külügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.  emlékeztet arra, hogy a Tanács határozata, amely szerint a közös átfogó cselekvési tervben vállalt kötelezettségek végrehajtása eredményeként fel kell oldani az Iráni Iszlám Köztársaság elleni összes nukleáris vonatkozású szankciót, lehetőséget kínál az Iránnal való kapcsolatok újbóli felvételére, valamint alkalmat és előnyöket teremt mindkét félnek azáltal, hogy lehetőséget ad az európai vállalatok számára az iráni piac újbóli megnyitására; arra is emlékeztet, hogy a jelentős, viszonylag magasan képzett és fiatal népességgel, valamint a régió egyik legváltozatosabb GDP-összetételével rendelkező Iránnak beruházásokra van szüksége, és az ország potenciális piacot jelent a kiváló minőségű európai áruk számára;

2.  megjegyzi, hogy számos bizottsági nyilatkozat és Iránba látogató több uniós küldöttség – a legutóbbi alkalommal a főképviselő/alelnök és hét biztos részvételével – a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokra összpontosított;

3.  hangsúlyozza, hogy a kereskedelem és a globális szabályokon alapuló kereskedelmi rendszerhez való újbóli hozzáférés eszköz lehet Irán nemzetközi elszigetelődésének megtörésére, valamint a kereskedelem fontos eszközként szolgálhatna a politikai párbeszéd, valamint a régió országai közötti együttműködés megerősítésére, a regionális fejlesztésnek, a foglalkoztatásnak és a stabilitásnak a tágabb térségben történő növelése érdekében;

4.  felszólít az EU kereskedelmi politikája és az uniós energiapolitikai elvek közötti koherenciára, és úgy véli, hogy az összes Iránban folytatandó jelenlegi és jövőbeni uniós projektnek és beruházásnak teljes mértékben összhangban kell lennie az Unió hosszú távú dekarbonizációs kötelezettségvállalásaival;

5.  aggodalmát fejezi ki a korrupció magas szintje és a kereskedelmet megkerülő szankciók miatt, melyek a szürkegazdaság kialakulásához vezettek és veszélyeztetik az európai befektetéseket; ezért hangsúlyozza, hogy küzdeni kell a korrupció ellen, növelni kell az átláthatóságot és Iránban tényleges magánszektort és piacgazdaságot kell kialakítani;

6.  emlékeztet arra, hogy az uniós kereskedelempolitika hozzájárul az Unió által védett értékek védelméhez és előmozdításához; kiemeli, hogy az EU és Irán közötti kereskedelmi kapcsolatok megújításának Iránban az emberi jogok és alapvető szabadságok, valamint a nemzetközi munkaügyi, szociális és környezetvédelmi normák javításával kell együtt járnia; ezenkívül úgy véli, hogy az ezeken a területeken érezhető javulás elengedhetetlen fontosságú a kereskedelmi és befektetési kapcsolatok megújításához, az irániak életkörülményeinek és jólétének javítása érdekében; arra is emlékeztet, hogy Irán aláírta a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát (ICCPR) és a Gyermek Jogairól szóló Egyezményt, és arra szólítja fel Iránt, hogy következetesebben tartsa be nemzetközi kötelezettségeit;

7.  megjegyzi, hogy az iráni gazdaság több mint 70%-át az állam ellenőrzi, potenciálisan problémákat okozva az Iránban működő európai vállalatoknak, valamint hogy a fokozott kereskedelem megerősítheti egyes nem választott személyek gazdasági, katonai és politikai erejét; arra kéri a Bizottságot, hogy két évvel a szankciók feloldása után nyújtson be jelentést a lehetséges akadályokról, amelyekkel az Iránban működő európai cégek szembesülhetnek, illetve arról, hogy ezeknek a kereskedelmi kapcsolatoknak milyen hatása lehet Iránra; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy Irán a külföldi beruházások szempontjából kedvező környezetet alakítson ki, összhangban a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) ajánlásaival;

8.  hangsúlyozza, hogy számos környezeti kihívás – többek között vízhiány és talajromlás – fenyegeti Iránt, ezért az üzleti együttműködésben rejlő lehetőségek maradéktalan kihasználása mellett az EU-nak együtt kell működnie Iránnal a környezetvédelem fokozása és a környezeti szempontból fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében;

9.  megjegyzi, hogy az Iránnal való kereskedelmi és együttműködési megállapodásról szóló tárgyalásra vonatkozó jelenlegi uniós meghatalmazás elavult; felszólítja az EU-t, hogy mérje fel az Irán Kereskedelmi Világszervezethez való csatlakozását célzó tárgyalások újraindításának lehetőségeit, hiszen a WTO-tagság tovább liberalizálná az iráni gazdaságot, ösztönözné a növekedést, beépítené az országot a globális szabályokon alapuló kereskedelmi rendszerbe és mechanizmust biztosítana az Iránnal együtt bevezetésre kerülő, szükséges gazdasági reformok támogatására, valamint az Irán által vállalt nemzetközi kötelezettségek betartatására; hangsúlyozza továbbá annak fontosságát, hogy Irán gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat alakítson ki a regionális szereplőkkel, egy, a WTO-szabályokat tiszteletben tartó gazdasági és kereskedelmi tömb megteremtése érdekében; megjegyzi, hogy e regionális párbeszéd kialakításához és felépítéséhez az Európai Unió rendelkezésre tudja bocsátani szakértelmét és támogatását; felhívja a Bizottságot, hogy Irán WTO-szabályokhoz való közelítése és az európai beruházások védelme érdekében vizsgálja meg a kereskedelmi és befektetési kapcsolatok megerősítését szolgáló lehetőségeket; hangsúlyozza, hogy egy formális tárgyalási keret lehetővé tenné az EU számára, hogy a legnagyobb integrált piacként és gazdasági blokként teljesen kihasználja helyzetét, és fórumot hozzon létre az eszmecseréhez és a párbeszédhez;

10.  úgy véli, hogy az európai vállalatokkal aláírt számos szerződés ellenére Irán képtelen teljesíteni kötelezettségvállalásait a likviditás hiánya miatt, ördögi körbe kergetve az iráni nyitás folyamatát;

11.  fontosnak tartja megjegyezni, hogy a nukleáris megállapodás nem érintette az USA egyes – különösen az emberi jogi visszaélésekkel, a terrorizmus támogatásával és a ballisztikus rakéták tesztelésével kapcsolatos – szankcióit, amelyek továbbra is érvényben maradnak; sajnálja, hogy a még mindig érvényben lévő, USA által kiszabott szankciók korlátozzák az EU politikai mozgásterét, és megakadályozzák az amerikai üzleti tevékenységet folytató uniós vállalatok iráni működését; helytelennek tartja, hogy a jogbiztonság és a kiszámíthatóság garantálásához az Európai Unió az USA kormányától függjön, és kéri a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy ideiglenes jelleggel folytassa az USA-val való párbeszédet és együttműködést, többek között mentességek megadásával mindaddig, amíg meg nem állapodnak a végleges megoldásban;

12.  úgy véli, hogy az iráni beruházások körüli – a területen kívüli hatályú amerikai törvényeknek és a dollárügyleteknek betudható – jogbizonytalanság arra kényszeríti az EU-t, hogy módosítsa az Iránnal kapcsolatos kereskedelempolitikáját; azt szeretné, ha az Iránnal lebonyolított valamennyi ügyletet euróban teljesítenék, hogy megakadályozzák az amerikai hatóságokat olyan büntetések kiszabásában, amelyeket korábban egyes európai bankokra róttak ki;

13.  megjegyzi, hogy az EU diverzifikálni szeretné az energiaforrásait, és Irán kulcsfontosságú szereplő a nemzetközi energiapiacon, ezért támogatja az e területen Iránnal folyatott együttműködés elmélyítését; ösztönzi az Európába irányuló iráni kőolaj- és gázexportot, valamint az új technológiai megoldások, a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság fejlesztését célzó együttműködés fokozását;

14.  kiemeli a nyitott és biztonságos iráni internetben rejlő lehetőségeket a digitális gazdaság szempontjából; ismételten kéri egy hatékony európai exportellenőrzési rendszer kialakítását, hogy meg lehessen előzni a kettős felhasználású áruknak és technológiáknak az emberi jogok megsértésére és az EU ellen történő felhasználását;

15.  megjegyzi, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó iránymutatások hatékony végrehajtása döntő fontosságú, ha azt szeretnénk, hogy az EU és Irán között megélénkülő kereskedelmi kapcsolatok pozitív hatást fejtsenek ki az iráni társadalom egészére;

16.  kéri, hogy a kereskedelmi kapcsolatok megerősítése során szenteljenek külön figyelmet az európai és iráni kkv-k szerepének;

17.  hangsúlyozza, hogy nemi szempontból kiegyensúlyozott és inkluzív növekedésre van szükség Iránban; szorgalmazza, hogy fordítsanak külön figyelmet a jogi megkülönböztetést elszenvedő iráni nők szerepére, valamint az Iránba látogató európai nők vallási szimbólumok kötelező viselése miatti helyzetére, ami eltántoríthatja őket az Iránba utazástól.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

14.7.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

25

4

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

William (The Earl of) Dartmouth, Laima Liucija Andrikienė, Maria Arena, Karoline Graswander-Hainz, Yannick Jadot, Ska Keller, Jude Kirton-Darling, Alexander Graf Lambsdorff, Bernd Lange, Emmanuel Maurel, Anne-Marie Mineur, Sorin Moisă, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Marietje Schaake, Helmut Scholz, Joachim Schuster, Joachim Starbatty, Iuliu Winkler, Jan Zahradil

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Reimer Böge, Victor Boştinaru, Klaus Buchner, Gabriel Mato, Bolesław G. Piecha, Pedro Silva Pereira, Ramon Tremosa i Balcells, Wim van de Camp, Jarosław Wałęsa, Pablo Zalba Bidegain

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Mara Bizzotto, Bernd Kölmel, Jozo Radoš, Dariusz Rosati, Mylène Troszczynski


ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

6.10.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

38

15

8

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Lars Adaktusson, Michèle Alliot-Marie, Petras Auštrevičius, Bas Belder, Goffredo Maria Bettini, Mario Borghezio, Elmar Brok, Klaus Buchner, James Carver, Fabio Massimo Castaldo, Javier Couso Permuy, Georgios Epitideios, Knut Fleckenstein, Eugen Freund, Iveta Grigule, Richard Howitt, Sandra Kalniete, Tunne Kelam, Afzal Khan, Janusz Korwin-Mikke, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Ilhan Kyuchyuk, Arne Lietz, Barbara Lochbihler, Sabine Lösing, Ramona Nicole Mănescu, David McAllister, Tamás Meszerics, Francisco José Millán Mon, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Ioan Mircea Paşcu, Vincent Peillon, Alojz Peterle, Tonino Picula, Kati Piri, Cristian Dan Preda, Jozo Radoš, Sofia Sakorafa, Jacek Saryusz-Wolski, Charles Tannock, László Tőkés, Ivo Vajgl, Elena Valenciano, Johannes Cornelis van Baalen, Boris Zala

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Laima Liucija Andrikienė, Angel Dzhambazki, Christian Ehler, Andrzej Grzyb, András Gyürk, Liisa Jaakonsaari, Marek Jurek, Marietje Schaake, Jean-Luc Schaffhauser, Igor Šoltes, Dubravka Šuica

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Liliana Rodrigues, Judith Sargentini, Bogdan Brunon Wenta

Jogi nyilatkozat